adozona.hu
Mit kell tudni a társasági és az osztalékadóról?
Mit kell tudni a társasági és az osztalékadóról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az általános társaságiadó-mérték 16 százalékról 19-re emelkedik (és megszűnik a különadó).
Ezentúl akkor is alkalmazható a 10 százalékos adómérték (az egyéb feltételek teljesülése mellett), ha az adózó adózás előtti nyeresége az adóévben és a megelőzőben eléri a jöve-delem-(nyereség-)minimumot (2010-ig csak akkor lehetett, ha az adóalap érte el ezt).
50 millió forint adóalaprészre - ha az adózó teljesíti az ehhez előírt feltételeket - kedvezményes 10 százalékos adókulcs alkalmazható.
Az eg...
Mit kell tudni a társasági és az osztalékadóról?
Adókulcs
Változás 2010. január 1-jétől.
Az általános társaságiadó-mérték 16 százalékról 19-re emelkedik (és megszűnik a különadó).Ezentúl akkor is alkalmazható a 10 százalékos adómérték (az egyéb feltételek teljesülése mellett), ha az adózó adózás előtti nyeresége az adóévben és a megelőzőben eléri a jöve-delem-(nyereség-)minimumot (2010-ig csak akkor lehetett, ha az adóalap érte el ezt).
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 19. §; (2), (9) bekezdéseiben, (3) bek. c) pontjában és a 2009. évi LXXVII. törvény 166. § (6) bekezdésében.]
Nem változott.
50 millió forint adóalaprészre - ha az adózó teljesíti az ehhez előírt feltételeket - kedvezményes 10 százalékos adókulcs alkalmazható.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 19. § (3)-(4) és a 2009. évi LXXVII. törvény 166. § (6) bekezdéseiben.]
Egyéni cég
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Az egyéni cég is társaságiadó-alany. Az egyéni cég csökkentheti adózás előtti eredményét a cégalapításkor fennálló elhatárolt veszteséggel, de csak az egyéni cégbe átvitt eszközök nyilvántartási értékével arányosan.Az egyéni cégnek (bár nem jogutódja az alapító egyéni vállalkozónak), ha az egyéni vállalkozó az egyéni cég alapítása miatti megszűnésekor nem fizette meg a vállalkozói személyi jövedelemadót, a társaságiadó-törvényben előírt szabályokat kell alkalmaznia
■ az egyéni vállalkozóként képzett és a megszűnéskor nyilvántartott fejlesztési tartalékra;
■ a 10 százalékos adómérték alkalmazása miatt nyilvántartott adókülönbözetre;
■ a mikrovállalkozások létszámnövelési kedvezményére.
Ezt azt jelenti, hogy az egyéni cégnek az alakulását követő napon a jogszerűen nyilvántartott összegeknek (fejlesztési tartalék, 10 százalékos adókülönbözet) megfelelő lekötött tartalékot kell képeznie, s e tartalékokat a társaságiadó-törvény szerint kell felhasználnia. Felhasználás hiányában vagy a céltól eltérő felhasználás esetén a társaságiadó-törvény előírása szerint kell a létszámnövelési kedvezmény miatt a foglalkoztatottak számát tartania, vagy ennek hiányában a társasági adót megfizetnie.
Társaságiadó-fizetési kötelezettsége keletkezik az egyéni cégnek, ha az egyéni vállalkozó által kisvállalkozói kedvezménnyel vagy kisvállalkozói adókedvezmény alapjául szolgáló hitellel beszerzett, az egyéni cégbe bevitt eszközökre vonatkozó előírásokat nem teljesíti (például ha az adókedvezmény alapjául szolgáló hitellel beszerzett tárgyi eszközt az üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben elidegeníti).
Ha e kedvezményekhez kapcsolódóan a feltételek teljesítésére a törvény időtartamot határoz meg, ebbe beleszámítanak az egyéni vállalkozóként eltelt adóévek is. (Például ha az egyéni vállalkozó az új épületre fordított beruházással csökkentette a vállalkozói bevételét, de azt az egyéni cég alapításáig nem vette használatba, és az igénybevétel évét követő negyedik adóév utolsó napjáig egyéni cégként sem, akkor az igénybevétel évét követő negyedik adóévben az egyéni cégnek az igénybe vett összeg kétszeresével meg kell növelnie társaságiadó-alapját.)
Az egyéni cég is választhatja a 10 százalékos adómértéket. Az alapítása adóévében az egyéni cég jogelőd nélkül alakult adózónak tekintendő, ami azt jelenti, hogy a 10 százalékos adómérték alkalmazásához előírt jövedelem-(nyereség-)minimumot el kell érnie. Egyéni cég az első adóévében akkor is alkalmazhatja tehát a 10 százalékos adókulcsot, ha az alapító egyéni vállalkozó vállalkozói adóalapja a megszűnése évében és azt megelőzően sem érte el a jövedelem-(nyereség-)minimumot, de az egyéni cégé már az első adóévben elérte.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 2. § (2) bek. j), 4. § 40., 8. § (1) bek. u), 16. § (2) bek. f)-g) pontjaiban, 16. § (5), (16), 19. § (8) és a 2009. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: adómódosító törvény1.) 145. § (1) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Fontosabb változások
■ 2009. július 9-étől hatályos, a 2009. adóévre is alkalmazható
A 2008-as beszámolóban szereplő fejlesztési tartalék feloldására 6 adóév áll rendelkezésre a korábbi 4 helyett.Olyan követelés bekerülési értékének 20 százalékát is behajthatatlannak kell tekinteni, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült, vagy bíróság előtt nem érvényesíthető.
A tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés visszaírásával csökkenthető az adózás előtti eredmény, ha az elszámolt értékvesztést adózás előtti eredményt növelő tételként kellett elszámolni.
■ 2009. novemberi kihirdetést követő naptól hatályos, a 2009. adóévre is alkalmazandó
Nem szükséges adóhatósági engedélyeztetés a veszteségelhatároláshoz.■ 2010. január 1-jétől
Az általános társaságiadó-kulcs 16 százalékról 19 százalékra emelkedik (a különadó megszűnik). Új adóalany az egyéni cég (a jövedelme után 10 és 19 százalék az adó), a külföldi szervezet (30 százalékos kulccsal adózik) és az ingatlannal rendelkező társaság tagja (adókulcsa 19 százalék).Változik az ellenőrzött külföldi társaság fogalma, és - meghatározott feltételek teljesülése esetén - az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott nyereségét is adó terheli.
A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosításának szabályai alkalmazandók a nem pénzbeli hozzájárulással történő cégalapításkor és az adózó és külföldi telephelye közötti jogviszonyban is.
Csak a saját tevékenységként végzett kutatás közvetlen költsége vonható le az adózás előtti eredményből.
A műemlék-felújítás költsége - a költségként való elszámoláson túl - levonható az adózás előtti eredményből.
Megszűnnek az adóalap-kedvezmények, kivéve a beruházáshoz, a foglalkoztatáshoz, a jogdíjhoz, valamint a K+F tevékenységhez kapcsolódóakat.
Nem elismert költség a reprezentáció és üzleti ajándék címen elszámolt ráfordítás.
A képzés költsége minden esetben elismert költség.
A kis- és középvállalkozások jelenértéken 500 millió forint értékű beruházással is jogot szerezhetnek fejlesztési adókedvezményre.
__________________________________________________________________________________
Külföldi szervezet
Új előírás 2010. január 1-jétől.
A társaságiadó-alanyok köre kiegészül a külföldi szervezettel. Külföldi szervezet az a külföldi illetőségű nem magánszemély lehet, amely kamatot, jogdíjat vagy szolgáltatási díjat kap nem magánszemély belföldi személytől vagy külföldi vállalkozótól. Ekkor sem minősül külföldi szervezetnek az olyan külföldi illetőségű személy, amelynek a székhelye olyan államban van, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerüléséről.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 2. § (4) bek. b) pontjában.]
Külföldi szervezet adóalapja
Új előírás 2010. január 1-jétől.
A kamat, a jogdíj és a szolgáltatási díj teljes összege része az adóalapnak, azt a felmerült költségekkel nem lehet csökkenteni.Az adó mértéke 30 százalék.
Kamatnak a számviteli előírások alapján a fizetendő kamatok között kimutatott, ráfordításként vagy eszköz bekerülési értékében elszámolt összeg tekintendő (például a kölcsönök, hitelek, kötvénykibocsátásból és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-kibocsátásból fennálló tartozások után fizetett, fizetendő - esedékes - kamat vagy befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteség és az értékpapír-kölcsönzés díja is), de a késedelmi kamat és a hitelintézetnél elhelyezett betétre fizetett kamat nem.
Nem adóköteles a magyar állam, az államháztartás alrendszere, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Export-import Bank, a Magyar Exporthitel Biztosító vagy a Magyar Nemzeti Bank által fizetett kamat. Nem adóköteles továbbá az EU-, EGT- vagy OECD-tagállamban elismert tőzsdére bevezetett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kamata.
Jogdíj a társaságiadó-törvényben definiált jogdíj teljes összege.
Szolgáltatási díj az üzletvezetés, az üzletviteli tanácsadás, a reklám, a piac-, a közvélemény-kutatás, valamint a máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységből az üzleti ügynöki tevékenység címén nyújtott szolgáltatás díja.
Az adó megállapítása és megfizetése attól függ, hogy a külföldi szervezet pénzben vagy nem pénzben kapta a juttatást, illetve hogy akitől kapta, kifizetőnek minősül-e. Ha a külföldi szervezet kifizetőtől és pénzben kapta a bevételt, akkor a kifizető a kifizetendő összegből megállapítja, levonja és a kifizetést követő hó 12-éig megfizeti az adót. Ha a külföldi szervezet a kifizetőtől nem pénzben kapta a bevételt, akkor a kifizető megállapítja és meg is fizeti az adót a külföldi szervezet helyett a juttatást követő hó 12-éig. A kifizető a könyveiben a külföldi szervezettel szembeni követelésként tartja nyilván a megfizetett adót.
A kifizetőnek az adómegállapításhoz mindkét esetben tudnia kell a külföldi szervezet illetőségét. A külföldi adóhatósága által kiállított illetőségigazolás hiteles magyar nyelvű fordításáról készült másolattal adóévenként kell igazolnia az illetőségét (akkor is, ha az illetőség nem változik). A külföldi az illetőségigazolást az adóévi első kifizetés időpontját, illetősége változása esetén a változást követő első kifizetés időpontját megelőzően köteles átadni a kifizetőnek.
Ha a külföldi szervezet a kifizetés időpontjáig nem tudja igazolni illetőségét, a kifizető átmenetileg elfogadhatja az ő erről adott írásbeli nyilatkozatát is. Ha a külföldi a nyilatkozatában olyan államot ad meg, amellyel a magyar államnak egyezménye van a kettős adóztatás elkerüléséről, és ezért a kifizető nem vonja le az adót, de a külföldi az illetőségigazolást a kifizető adóbevallásának benyújtásáig nem mutatja be, az adót a kifizetőnek be kell vallania és meg kell fizetnie. Ha a külföldi ezt követően bemutatja az illetőségigazolást, a kifizető az elévülési időn belül önellenőrzéssel helyesbíthet.
A kifizetőnek a nyilatkozatot és az illetőségigazolást meg kell őriznie.
A kifizetőnek a külföldi szervezet társasági adóját a saját társaságiadó-bevallásában, ha ilyen kötelezettsége nincs (mert például nem társaságiadó-alany), az erre szolgáló nyomtatványon kell bevallania az adóévet követő év május 31-éig.
Ha a külföldi szervezet nem kifizetőtől kap jövedelmet, neki kell bevallania és megfizetnie az adót a jövedelem megszerzésétől számított 30 napon belül.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 6. § (3) bekezdésében, 15. §-ában, 19. § (9) bekezdésében, a 2003. évi XCII. törvény 4. melléklet 1-2., 7., 12-13. pontjaiban és a 2009. évi LXXVII. törvény 166. § (6) bekezdésében.]
Ingatlannal rendelkező társaság tagja
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Társaságiadó-alannyá válik a Magyarországon ingatlannal rendelkező társaság nem magánszemély külföldi tagja is - a belföldi tagot viszont ilyen jogcímen nem terheli adókötelezettség -, ha a társaságban meglévő részesedését a naptári évben elidegeníti vagy kivonja, és ebből jövedelme származik.Ingatlannal rendelkező társaság csak belföldi adózó vagy külföldi vállalkozó lehet. Nem minősül annak a társaság, ha elismert tőzsdére bevezették. Az elismert tőzsdére nem bevezetett adózó akkor minősülhet ingatlannal rendelkező társaságnak, ha neki magának, belföldi illetőségű vagy külföldi vállalkozó kapcsolt vállalkozásának legalább egy olyan tagja van (legalább egy adóév egy napján), amelynek az illetősége szerinti állammal Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről, vagy olyan egyezménye van, amely lehetővé teszi az árfolyamnyereség adóztatását Magyarországon (ez utóbbi államok listáját lásd táblázatunkban az 56. oldalon).
Egyezmény esetén az abban foglalt előírások alapján kell megítélni a külföldi adókötelezettségét. Például a Máltával kötött egyezmény 13. cikke lehetővé teszi a részesedésen elért nyereség adóztatását abban az államban, amelyben a társaság vagyona vagy vagyonának nagy része van, ha a nyereség olyan társaságban fennálló részvény vagy hasonló érdekeltség elidegenítéséből származik, amelynek vagyona egészben vagy főként ingatlanvagyonból áll. Eszerint máltai személy nyeresége Magyarországon csak akkor adóztatható, ha a máltai közvetlenül az ingatlantulajdonos társaságban rendelkezik részesedéssel, de akkor nem, ha csak a kapcsolt vállalkozása rendelkezik ingatlannal.
A részesedését elidegenítő, kivonó tagnak nyilatkoznia kell az illetőségéről. Ha nem nyilatkozik, akkor azt kell feltételezni, hogy olyan államból való, amelyikkel Magyarországnak vagy nincs kettős adóztatást kizáró egyezménye, vagy éppen az adóztatást megengedő van, tehát a társaság ingatlannal rendelkezőnek, a részesedést elidegenítő, kivonó tag pedig társaságiadó-alanynak minősülhet.
Ingatlannal rendelkező társasággá minősítéshez további feltétel, hogy a társaság adóévi beszámolójában eszközként szereplő, Magyarországon fekvő ingatlanainak a mérlegforduló-napi piaci értéke meghaladja az összes eszközei értékének a 75 százalékát.
Az adózó a beszámolójában szereplő eszközök és az ingatlanok piaci értékéről a naptári év július 31-éig tájékoztatni köteles kapcsolt vállalkozásait (első naptári évnek 2011-et tekintve). A kapcsolt vállalkozás az adatokat összeadva meghatározza, hogy abból a belföldön fekvő ingatlan értéke több-e, mint 75 százalék. Ha több, akkor az adózó és valamennyi kapcsolt vállalkozása ingatlannal rendelkező társaságnak minősül, még akkor is, ha közülük egy-egy adózó a saját adatai alapján nem lenne az. A számítást az egyes beszámolók, nem pedig a konszolidált beszámoló adatai alapján kell elvégezni.
Az adózó évente augusztus 31-éig köteles bejelenteni az adóhatóságnak, ha ingatlannal rendelkező társaságnak minősül, illetve ha e minősége megszűnt. Az ingatlannal rendelkező társaságnak e bejelentésében - a benyújtás időpontját megelőző naptári évre -nyilatkoznia kell arról is, hogy külföldi tagjai elidegenítettek-e részesedést, s ha igen, mikor, mennyi volt a részesedés névértéke, továbbá hogy mi e tag(ok) illetősége.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 2. § (4) bek. c), 4. § 10/a), 18/a) pontjaiban.]
Ingatlannal rendelkező társasági tag adója
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Ingatlannal rendelkező társaság tagjának a részesedése elidegenítését, kivonását terhelő adót az elidegenítést, kivonást követő naptári év november 20-áig kell bevallania és megfizetnie (először 2011-ben). Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának erről nem kell adóelőleget bevallania és befizetnie.Ingatlannal rendelkező társaság tagjának adóalapja a részesedés elidegenítésekori, illetve a társaság jegyzett tőkéjének leszállításkori - a részesedés kivonásakor - ellenértéke, csökkentve a részesedés szerzési (a szerződés szerinti) értékével és a szerzéshez vagy a tartáshoz kapcsolódó, igazolt kiadásokkal (nyereség). Elidegenítésnek nemcsak az értékesítés számít, hanem a nem pénzbeli hozzájárulásként adott juttatás (apport), valamint a térítés nélküli átadás is. Ellenértéknek minősül
■ eladáskor a szerződés szerinti ellenérték, kapcsolt vállalkozás részére történő elidegenítéskor a szokásos piaci érték;
■ apportnál a létesítő okirat szerinti szerződésben meghatározott érték, kapcsolt vállalkozás részére történő rendelkezésre bocsátáskor a szokásos piaci érték;
■ ellenérték nélküli átadáskor a piaci érték;
■ jegyzett tőke kivonással történő leszállításakor a bevont részesedés névértéke fejében átvett (járó) eszközöknek a számviteli előírások szerint meghatározott értéke.
Az adó mértéke az adóalap 19 százaléka. Ingatlannal rendelkező társaság tagja nem alkalmazhatja a 10 százalékos adókulcsot.
Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának az adófizetési kötelezettsége az ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedés elidegenítésének, a jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállításának napján keletkezik.
Ha az ingatlannal rendelkező társaság tagja azért nem tudja megállapítani és bevallani az adóját, mert a társasága nem jelentette be e minőségét az állami adóhatósághoz, az állami adóhatóság által megállapított, a tagot emiatt később terhelő adóért a társaság korlátlanul és egyetemlegesen felel (vagyis neki kell megfizetnie a tagra kirótt adótartozást és annak pótlékait).
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 5. § (9), 6. § (3) bekezdéseiben, 15/A. §-ában, 19. § (1) pontjában, a 2003. évi XCII. törvény 17. § (16) bekezdésében, 4. melléklet 15-16. pontjaiban és a 2009. évi LXXVII. törvény 166. § (6) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példa ingatlannal rendelkező társaságra
1. Anyavállalat elismert tőzsdén jegyzett társaság. Emiatt nem minősülhet ingatlannal rendelkező társaságnak, kapcsolt vállalkozásai azonban lehetnek azok. A kapcsolt vállalkozásoknak nem kell figyelembe venniük Anyavállalat adatait, hanem kapcsolt vállalkozásonként és összesítve is meg kell nézniük, mekkora a belföldön fekvő ingatlanok piaci értéke az összes eszköz piaci értékéhez viszonyítva. Eszerint "A" és "B" "saját jogon" ingatlannal rendelkező társaságnak minősül, "C" az összesített arányok alapján sem, mivel hármuk összes eszközének piaci értéke 250 MFt, belföldi ingatlanaiké 175 MFt, vagyis az arány 70%.2. Anyavállalat nem elismert tőzsdén jegyzett társaság. A cégcsoport összes eszközeinek piaci értéke 450 MFt, a belföldi ingatlanoké 355 MFt, vagyis az ingatlanérték-arány 79%, tehát valamennyi társaság, Anyavállalat, "A", "B" és "C" kapcsolt vállalkozások is ingatlannal rendelkező társaságnak minősülnek (noha "C" "saját jogon" nem minősül annak).
Adatszolgáltatás a csoporton belül. Anyavállalat 2011. július 31-éig szolgáltat adatot "A", "B" és "C" leányvállalatnak a 2010-es adóévről (a 2010. december 31-ei mérlegforduló-napi, 2011. május 30-ai beszámolóban szereplő eszközök piaci értéke alapján).
"A" leányvállalat 2011. július 31-éig szolgáltat adatot Anyavállalat, illetve "B" és "C" leányvállalat részére a 2009-es adóévről (a 2010. augusztus 31-ei mérlegforduló-napi, 2011. január 28-ai beszámolóban szereplő eszközök piaci értéke alapján).
"B" leányvállalat 2011. július 31-éig szolgáltat adatot Anyavállalat, "A" és "C" leányvállalat részére a 2009- es adóévről (a 2010. november 30-ai mérlegforduló-napi, 2011. április 29-ei beszámolóban szereplő eszközök piaci értéke alapján).
"C" leányvállalat 2011. július 31-éig szolgáltat adatot Anyavállalat, "A" és "B" leányvállalat részére a 2010-es adóévről (a 2010. december 31-ei mérlegforduló-napi, 2011. május 30-ai beszámolóban szereplő eszközök piaci értéke alapján).
Adatszolgáltatás az adóhatóságnak. Mivel Anyavállalat, "A", "B" és "C" is ingatlannal rendelkező társaság, ezt 2011. augusztus 31-éig be kell jelenteniük az APEH-nak.
3. Anyavállalat nem elismert tőzsdén jegyzett társaság. Ha sem neki, sem "A", "B" és "C" kapcsolt vállalkozásoknak nincs olyan tagjuk (részvényesük), amely az adóév legalább egy napján olyan államban rendelkezik külföldi illetőséggel, amellyel Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről, vagy olyan államban, amellyel van egyezmény, és az lehetővé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történő adóztatását, akkor sem Anyavállalat, sem "A", "B" és "C" nem minősül ingatlannal rendelkező társaságnak.
__________________________________________________________________________________
Bejelentett részesedés
Változás 2010. január 1-jétől.
A más társaságban szerzett, legalább 30 százalékos részesedését az adóhatóságnak bejelentő adózó ezentúl minden további részesedését is bejelentheti, és ezekre is érvényesítheti az adóalap-kedvezményt, függetlenül attól, hogy a további részesedések külön-külön elérik-e a 30 százalékot.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 5. pontjában, és a 2009. évi LXXVII. törvény 166. § (6) bekezdésében.]
Nem változott.
Bejelentett részesedésnek minősül a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégben és - az ellenőrzött külföldi társaságot kivéve - a külföldi személyben szerzett legalább 30 százalékos részesedés, feltéve, hogy az adózó a részesedés megszerzését a szerzést követő 30 napon belül bejelenti az adóhatóságnak.A bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége csökkenti az adózás előtti eredményt, de csak abban az esetben, ha a részesedést az adózó az értékesítést megelőzően legalább egy éve szerezte. Ha az adózó a meglévő részesedései mellé továbbiakat szerez, és élni kíván az adóalap-kedvezménnyel, akkor azt a legalább egy éve az eszközei között nyilvántartott részesedésekre jogosult érvényesíteni.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 5. pontjában, 7. § (1) bek. dz) pontjában és a 2009. évi LXXVII. törvény 166. § (6) bekezdésében.]
Ellenőrzött külföldi társaság
Változás 2010. január 1-jétől.
Ellenőrzött külföldi társaság a külföldi jogszabály szerint létrejött vagy az üzletvezetési helye alapján külföldi illetőségű, magánszemélynek nem minősülő személy, külföldi társaság lehet.A külföldi társaság nem lehet ellenőrzött külföldi társaság,
■ ha tagjai vagy tagjai kapcsolt vállalkozásai valamelyikének a részesedését az adóév első napján már legalább öt éve elismert tőzsdén jegyzik, és az adóévben ez a részesedés mindennap eléri a 25 százalékot (ha magát a külföldi társaságot jegyzik elismert tőzsdén, de ilyen tagja nincs, ellenőrzött külföldi társasággá minősíthető);
■ ha a székhelye, illetősége az Európai Unió vagy az OECD tagállamában van, vagy olyan államban, amellyel Magyarország hatályos egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerüléséről, és ott van valódi gazdasági jelenléte (lásd erről keretes írásunkat).
A külföldi társaság ellenőrzött külföldi társaság lehet,
■ ha az adóéve napjainak több mint felében belföldi illetőségű magánszemély közvetlenül vagy közvetve legalább 10 százalékos részesedéssel vagy a polgári törvénykönyv 685/B paragrafusában definiált meghatározó befolyással rendelkezik, vagy ha adóévi bevételének nagyobbik része magyarországi forrásból származik, és ha bármelyik esetben
■ az adóévre a magyarországi társasági adókulcs kétharmadát (vagyis 12,67 százalékot) el nem érő társasági adónak megfelelő adót fizetett (a fizetett adót csökkenti az adóvisszatérítés, csoportos adóalanyiság esetén ezt csoportszinten kell nézni);
■ nem fizet társasági adó típusú adót, mert nulla vagy negatív az adóalapja, bár eredménye pozitív;
■ adóalapja nulla vagy negatív, és a külföldi állam által jogszabályban előírt társasági adónak megfelelő adó mértéke nem éri el a 12,67 százalékot.
A feltételeket önállóan kell vizsgálni a társaság székhelyétől, illetőségétől eltérő államban lévő telephely esetén is. Ekkor az a meghatározó, hogy a magyar illetőségű személy jövedelme a telephely vagy a külföldi társaság székhelye szerinti államból származik-e.
Az előzőek alapján egy magas (12,67 százalékot meghaladó) adókulcsú államban illetőséggel rendelkező társaság nem tekintendő ellenőrzött külföldi társaságnak, ameddig az eredménye és az adóalapja negatív. Ugyanakkor ha eredménye pozitív, csak például az elhatárolt veszteségei miatt nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, akkor ebben az évben ellenőrzött külföldi társaságnak minősül (feltéve, hogy nem olyan államban van a székhelye vagy az illetősége, amely EU- vagy OECD-tagállam, illetve hatályos adóegyezménye van Magyarországgal, és - bármelyik esetben - az adott államban valódi gazdasági jelenléttel bír).
A külföldi társaság adóéve alatt a külföldi társaságnak a részesedéssel rendelkező (magánszemély) adóévének utolsó napján (jellemzően december 31-én), vagy utolsó napjáig lezárult utolsó adóévét kell érteni. Például ha a részesedéssel rendelkező magánszemély 2010-es adóévének utolsó napja 2010. december 31-e, a külföldi társaság adóéve pedig április 1-jétől március 31-éig tart, akkor annak vizsgálatához, hogy a külföldi társaság ellenőrzött külföldi társaságnak minősül-e, a 2009. április 1.-2010. március 31. közötti adóévében kell megvizsgálni, hogy az adóévben legalább 183 napig van-e belföldi magánszemély tagja. A külföldi társaság 2010. április 1-jén kezdődő adóéve nem vehető figyelembe, mert az csak a magánszemély 2010. adóévének utolsó napját követő időpontban (2011. március 31-én) zárul le.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. pontjában és a 2009. évi LXXVII. törvény 166. § (6) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Ellenőrzött külföldi társasággá minősülés
Belföldi magánszemély tulajdonos:
a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi magánszemély, aki közvetve vagy közvetlenül rendelkezik a szavazati jogok vagy tulajdoni hányad legalább 10%-ával vagy a Ptk. szerinti meghatározó befolyássalValódi gazdasági jelenlét:
ha külföldi társaságnak és kapcsolt vállalkozásának termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői és kereskedelmi tevékenységből az adott államban elért bevétele meghaladja az összes bevétele 50%-átElismert tőzsde:
a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által elismert tőzsde, amely■ rendszeresen működik,
■ működését, a kereskedési rendszerhez való hozzáférést, a tőzsdei bevezetést és a szerződéskötés feltételeit a székhelye szerinti állam felügyeleti hatósága által meghatározott vagy elfogadott előírások szabályozzák,
■ olyan elszámolási rendszerrel rendelkezik, amely a határidős ügyletekre napi letételhelyezési követelményt ír elő, és ez a székhely szerinti állam felügyeleti hatósága szerint megfelelő biztonságot nyújt
__________________________________________________________________________________
Ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott nyereségének adóalapja
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott nyereségének az arra a tagra eső része adóköteles, amelyik tagnak az ellenőrzött külföldiben meghatározó befolyása, vagy legalább 25 százalékos tulajdoni hányada, szavazati joga van, és e tagnak nincs olyan belföldi magánszemély tulajdonosa, aki az ellenőrzött külföldi társaságban (a tagon keresztül és saját jogán) legalább 10 százalék részesedéssel, szavazati joggal, illetve meghatározó befolyással bír (vagyis ha a legalább 25 százalékos tagnak van olyan magánszemély tulajdonosa, akinek az ellenőrzött külföldi társaságban legalább 10 százalék a részesedése, akkor a tagra eső fel nem osztott nyereség nem adóköteles). Ekkor a magyar adózónak meg kell növelnie az adózás előtti eredményét az ellenőrzött külföldi társaság mérlegében kimutatott pozitív adózott eredmény osztalékkal csökkentett összegének akkora részével, amennyi abból az ő részesedésére jut.Ha az adózónak akár közvetlenül, akár közvetve olyan belföldi magánszemély tulajdonosa van, akinek az ellenőrzött külföldi társaságban nincs részesedése, vagy az 10 százalék alatti, akkor a társaság - az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedés mértékétől függetlenül - csak a felosztott nyereség (osztalék) és az ellenőrzött külföldi társaságból a részesedés részleges vagy teljes kivonásával ténylegesen kivont jövedelem után adózik (mivel ezekkel a bevételekkel nem csökkenthető az adóalap).
Ha az adózó megnövelte az adóalapját az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott nyereségével, akkor ezzel az összeggel csökkentheti az adóalapját, amikor a nyereséget osztalék formájában bevételként elszámolja (vagy a részesedés kivonásakor nyereséget realizál).
Az adóalap-csökkenés a fel nem osztott nyereségként adózott jövedelemnek csak arra a részére érvényesíthető, amelyet az adózó adóalap-csökkentésként még nem számolt el.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bek. g) 2, gy) 2., 8. § (1) bek. f) pontjaiban
__________________________________________________________________________________Valódi gazdasági jelenlét
Valódi gazdasági jelenlét akkor áll fenn, ha a külföldi társaság az adott államban lévő kapcsolt vállalkozásaival együtt termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, illetve kereskedelmi tevékenységet saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal folytat, és az ebből származó bevétele eléri az összes bevétele legalább 50 százalékát.A valódi gazdasági jelenlét fennállását az adózónak kell bizonyítania.
A szolgáltatási tevékenység fogalmába beleértendő a tulajdonosi kapcsolatban álló vállalkozások közötti csoportfinanszírozási tevékenység is, így ha ezzel kapcsolatban a külföldi társaság kamatbevételt realizál, az a szolgáltatói tevékenységből származó bevételének minősül.
Befektetői tevékenységből származó bevételnek minősül a tulajdoni részesedést jelentő befektetésből realizált bevétel (például osztalék, a részesedés kivezetése során realizált bevétel) és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral kapcsolatban realizált bármilyen bevétel (például kamat, a bekerülési érték és az értékesítési ár közötti különbözet), valamint olyan alap befektetése, tevékenysége, amely alapot annak az államnak a felügyeleti hatósága felügyel, amelynek joga alapján az alap létrejött.
Saját eszköznek a társaság könyveiben kimutatott eszközök számítanak, így idetartozik a társaság tulajdonában lévő vagy a társaság által pénzügyi lízingbe vett eszköz, de nem számít saját eszköznek a társaság által bérelt eszköz.
A munkavállalókat a felsorolt tevékenységek keretén belül kell munkaviszonyban foglalkoztatni, ezért nem elégséges, ha a társaság csak könyvelőt vagy más adminisztratív alkalmazottat foglalkoztat.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. a) pontjában.]
__________________________________________________________________________________Ellenőrzött külföldi társaság felosztott nyereségének adója
Nem változott.
Az adózó nem csökkentheti adózás előtti eredményét az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalékkal és a részesedés címén elszámolt bevétellel. Nem csökkenthető az adóalap az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedés kivonásakor elszámolt bevétellel sem, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében szűnt meg.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bek. g) 1., gy) 1. pontjaiban.]
__________________________________________________________________________________Példa nem egyezményes állami ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalékra
|
2010.adóév |
ezer forint |
||
|
Ellenőrzött külföldi |
Belföldről |
Összesen |
|
|
1. Árbevétel |
5 000 |
5 000 |
|
|
2. Osztalékbevétel |
10 000 |
10 000 |
|
|
3. Költség* |
1 000 |
2 000 |
3 000 |
|
4. Adózás előtti eredmény [1. + 2. - 3.] |
9 000 |
3 000 |
12 000 |
|
5. Adózás előtti eredményt csökkentő tételek |
0 |
0 |
0 |
|
6. Adózás előtti eredményt növelő tétel [külföldön megfizetett osztalékadó; 10 000 x 10%] |
1 000 |
0 |
1 000 |
|
7. Társaságiadó-alap [4. - 5. + 6.] |
10 000 |
3 000 |
13 000 |
|
8. Számított társasági adó [7. x 19%] |
2 470 |
||
|
9. Adókedvezmény |
500 |
||
|
10. Átlagos adókulcs [(8.- 9.) / 7.] |
15,15°% |
||
|
11. Külföldi jövedelemre
számított átlagos adó |
1 515 |
||
|
12. Külföldön megfizetett
osztalékadóra tekintettel |
900 |
||
|
13. Fizetendő társasági adó [8.-9.-12.] |
1070 |
||
|
* Ellenőrzött külföldi társaságtól származó osztalék esetében a külföldön levont forrásadó. **A beszámítható adó nem haladhatja meg a külföldön fizetett (fizetendő), illetve nemzetközi szerződés hiányában a jövedelemre külföldön megfizetett (fizetendő) adó ráfordításként elszámolt összegének 90 százalékát - 1 000 x 90% = 900 de minden esetben legfeljebb az adott jövedelemre az átlagos adókulcs szerint kiszámított adót. |
|||
Példa egyezményes állami nem ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalékra
|
2010.adóév |
ezer forint |
||
|
Külföldi társaságtól |
Belföldről |
Összesen |
|
|
1. Árbevétel |
5 000 |
5 000 |
|
|
2. Osztalékbevétel |
10 000 |
10 000 |
|
|
3. Költség* |
1 000 |
2 000 |
3 000 |
|
4. Adózás előtti eredmény [1. + 2. - 3.] |
9 000 |
3 000 |
12 000 |
|
5. Adózás előtti eredményt
csökkentő tételek [külföldről |
10 000 |
0 |
10 000 |
|
6. Adózás előtti eredményt
növelő tétel [külföldön megfi- |
1 000 |
0 |
1 000 |
|
7. Társaságiadó-alap [4. - 5. + 6.] |
0 |
3 000 |
3 000 |
|
8. Számított társasági adó [7. x 19%] |
570 |
||
|
9. Adókedvezmény |
200 |
||
|
10. Átlagos adókulcs [(8. - 9.) / 7.] |
12,33% |
||
|
11. Külföldi jövedelemre számított átlagos adó [0 x 10.] |
0 |
||
|
12. Külföldön megfizetett
osztalékadóra tekintettel |
0 |
||
|
13. Fizetendő társasági adó [8. - 9. - 12.] |
370 |
||
|
*Külföldi társaságtól származó osztalék esetében a külföldön levont forrásadó. **A külföldről származó jövedelem nulla, ezért az arra számított átlagos adó is nulla, tehát a külföldön "megfizetett" adóval nem csökkenthető az adóalap. |
|||
Kapcsolt vállalkozás
Változás 2010. január 1-jétől.
A kapcsolt vállalkozási viszony két társaság között ezentúl akkor is fennáll, ha közeli hozzátartozóknak van a társaságokban külön-külön többségi befolyásuk (őket ilyenkor olyan harmadik személynek kell tekinteni, aki mindkét társaságban többségi befolyással rendelkezik). Például ha "A" társaságban az apának, "B" társaságban a fiúnak van 100 százalékos részesedése és szavazati joga, akkor - bár egyiküknek sincs a másik cégében részesedése - "A" és "B" vállalkozás egyaránt kapcsoltnak minősül.Kapcsolt vállalkozásnak minősül továbbá az adózó és külföldi telephelye, illetve az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval kapcsolt vállalkozási viszonyban áll.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. c), e) pontjaiban és a 2009. évi LXXVII. törvény 166. § (6) bekezdésében.]
Nem változott.
A többségi befolyás megállapításához változatlanul a polgári törvénykönyv meghatározását - 1959. évi IV. törvény 685/B § - kell figyelembe venni. Többségi befolyás az, ha a befolyással rendelkező a szavazatok több mint 50 százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik a társaságban. A tag (részvényes) akkor rendelkezik meghatározó befolyással, ha jogosult a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottsági tagok többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy más tagokkal, illetve részvényesekkel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint 50 százalékával. A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára e jogosultságok közvetett módon biztosítottak. A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát össze kell adni.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. a)-b) pontjaiban és a 2009. évi LXXVII. törvény 166. § (6) bekezdésében.]
Szokásos piaci ár
Változás 2010. január 1-jétől.
Az adózás előtti eredményt ezentúl módosítani kell akkor is, ha cégalapításkor a nem pénzbeli hozzájárulás értéke eltér a szokásos piaci ártól, és az alapító többségi befolyással fog rendelkezni az adózóban. Az adózó és külföldi telephelye közötti ügyleteknél is adókorrekciós tétellé válik a nem szokásos piaci ár alkalmazása.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18. § (6)-(7) és a 2009. évi LXXVII. törvény 166. § (6) bekezdéseiben.]
Veszteségelhatárolás
Változás a 2009-ben kezdődő adóévtől.
Hitelintézetek is alkalmazhatják a veszteségelhatárolási szabályokat, visszamenőlegesen a 2009. évi negatív adóalapra is.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 17. § (5) és a 2009. évi LXXVII. törvény 207. § (3) bekezdéseiben.]
A negatív adóalap csak akkor határolható el, ha a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. Ezt a rendelkezést már a 2009. adóévi negatív adóalap elhatárolására is alkalmazni kell. Negatív adóalap elhatárolását nem kell engedélyeztetni az adóhatósággal már a 2009. adóévre sem.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1), (8)-(9) és az adómódosító törvény1. 145. § (2) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Továbbra is az adózás előtti eredmény (a növelő és csökkentő tételekkel módosított) negatív összegét lehet elhatárolni akkor is, ha az adózó a jövedelem-(nyereség-) minimum alapján fizetett adót. Az elhatárolt veszteség bármelyik későbbi évben az adózó döntése szerint használható fel az adózás előtti eredmény csökkentésére, legfeljebb olyan összegben, hogy az adóalap ne váljon negatívvá. Ez alól kivétel a 2004. adóévet megelőzően keletkezett negatív adóalap, amely a keletkezését követő öt adóévben vonható le az adózás előtti eredményből.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 17. § (1) és a 29/F. § (2) bekezdéseiben.]
Fejlesztési tartalék
Változás a 2009-ben kezdődő adóévtől.
A 2008-as beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék feloldására rendelkezésre álló időtartam hat adóévre nő (négy adóévről). Az időtartamot a fejlesztési tartalék képzésének adóévétől kell számítani.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 29/I. § (5) és a 2009. évi LXXVII. törvény 166. § (1), 207. § (1) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Fejlesztési tartalék címen csökkenthető az adózás előtti eredmény, ha az adózó a fejlesztési tartalékot a beszámolóban lekötött tartalékként mutatja ki. Az adózás előtti eredményből e jogcímen legfeljebb az adózás előtti nyereség 50 százaléka, de legfeljebb 500 millió forint vonható le. A fejlesztési tartalék meghatározott beruházásra használható fel.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bek. f) pontjában, (15) bekezdésében.]
Behajthatatlan követelés, nyilvántartott értékvesztés
Új előírás a 2009-ben kezdődő adóévtől.
A társaságiadó-törvény szempontjából ezentúl behajthatatlan követelésnek minősül (vagyis adóalap-csökkentő tétel) az olyan követelés bekerülési értékének 20 százaléka is, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető. A törvény új fogalmat ad a nyilvántartott értékvesztésre, ami a követelésekre a számviteli előírások alapján elszámolt és adózás előtti eredménynövelésként figyelembe vett értékvesztés és az adózás előtti eredmény csökkentéseként számításba vett összeg különbsége.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 4/a, 26, 7. § (1) bek. n), 8. § (1) bek. gy) pontjaiban és a 2009. évi LXXVII. törvény 166. § (1), 207. § (1) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Példa behajthatatlan követelésre
Adózó követeléseinek bekerülési értéke 1100 egység. Ebből"A" követelés eredeti bekerülési értéke 600 egység, amelyre 2009-et megelőzően 350 egység értékvesztést számolt el, amellyel megnövelte az adózás előtti eredményt, és ebből korábban visszaírt 50 egységet, amellyel csökkentette az adózás előtti eredményt; a követelés 2009-ben válik 365 napon belül ki nem egyenlítetté;
"B" követelés bekerülési értéke 400 egység, amelyből 2009-ben 200 egység a számviteli szabályok szerint behajthatatlan rész, értékvesztés-elszámolás nem történt;
"C" követelés bekerülési értéke 100 egység, értékvesztést nem számoltak el, de a követelés 2009-ben teljes egészében elévült.
|
Korábbi adóév(ek) |
2009.adóév |
|
|
"A" követelés bekerülési értéke |
600 |
- |
|
Elszámolt értékvesztés |
-350 |
- |
|
Visszaírt értékvesztés |
50 |
- |
|
"A" követelés nyilvántartott értékvesztése [350 - 50 = 300] |
300 |
- |
|
Adózás
előtti eredménycsökkentés ["A" követelés bekerülési értékének |
- |
-120 |
|
Adózás előtti eredmény növelése ["C" követelésből 100 egység elévült követelés, mint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség] |
- |
+100 |
__________________________________________________________________________________
Értékvesztés megtérülése, beszámítása
Változás a 2009-ben kezdődő adóévtől.
A követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor a kapott ellenértékkel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztéssel csökkenthető az adózás előtti eredmény (2010 előtt csak a könyv szerinti értéket meghaladó bevétel volt levonható az adóalapból).[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 4/a, 26., 7. § (1) bek. n) pontjaiban és a 2009. évi LXXVII. törvény 166. § (1), 207. § (1) bekezdéseiben.]
Részesedésre visszaírt értékvesztés
Új előírás a 2009-ben kezdődő adóévtől.
Csökkenthető az adóalap a tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés visszaírásával, ha az adózó ezen értékvesztéssel már növelte az adóalapját.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bek. q) pontjában és a 2009. évi LXXVII. törvény 166. § (1), 207. § (1) bekezdéseiben.]
K+F tevékenység adóalap-kedvezménye
Változás 2010. január 1-jétől.
A törvény egyértelművé teszi, hogy csak a saját tevékenységként végzett kutatás közvetlen költsége vonható le az adózás előtti eredményből. Így például a kapcsolt vállalkozásnál felmerülő K+F költség megtérítése költségmegosztási megállapodás alapján nem minősül közvetlen K+F költségnek, így azzal az adózás előtti eredmény nem csökkenthető.A K+F tevékenység meghatározásakor a számviteli törvényben szereplő fogalom mellett a Frascati Kézikönyvre is tekintettel kell lenni (ez alapján - jellemzően határesetekben - eldönthető, hogy egy tevékenység tekinthető-e kutatásnak, kísérleti fejlesztésnek, továbbá hogy egy-egy költség lehet-e kutatási költség).
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bek. t), 31. § (2) bek. c) pontjaiban és a 2009. évi LXXVII. törvény 166. § (6) bekezdésében.]
Nem változott.
Továbbra is csak a számviteli előírások szerinti közvetlen költség vonható le, vagyis az a költség, amely a szolgáltatás végzése, nyújtása, teljesítése során közvetlenül felmerült, a teljesítéssel szoros kapcsolatban volt, továbbá megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolható (együtt: közvetlen önköltség). Továbbra sem vonható le az adóalapból a közvetlen költségnek a támogatással fedezett, továbbá az a része, amelyet másik adózó, külföldi vállalkozó belföldi telephelye vagy egyéni vállalkozó K+F szolgáltatásként nyújtott az adózó számára.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bek. t) pontjában, (18) bekezdésében.]
Műemlék-felújítás adóalapkedvezménye
Új előírás 2010. január 1-jétől.
A műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét növelő felújítási költség levonható az adózás előtti eredményből a műemléket, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt tárgyi eszközként nyilvántartó adózónál.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bek. ty) pontjában és a 2009. évi LXXVII. törvény 166. § (6) bekezdésében.]
Kiemelkedően közhasznú szervezet adóalap-kedvezménye
Változás 2010. január 1-jétől.
Közhasznú szervezetnek nyújtott támogatással a támogató adózás előtti eredményét nem kell növelni, de e címen nem is csökkenthető.Ezentúl a kiemelkedően közhasznú szervezet részére adott támogatás 50 százaléka, a tartós adományozási szerződés alapján nyújtott támogatás 20 százaléka csökkenti az adózás előtti eredményt. A csökkentés egyik esetben, illetve összesen sem haladhatja meg a támogatást nyújtó adózó adózás előtti nyereségét (2010-ig az adomány 50, illetve 20 százaléka volt levonható, s a külön kedvezmény az adománnyal együtt nem haladhatta meg az adózott eredmény 25 százalékát).
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bek. z) pontjában és a 2009. évi LXXVII. törvény 166. § (6) bekezdésében.]
Nem változott.
Az adózó támogatás címén akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját, továbbá a közhasznú szervezet közhasznúsági fokozatát.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (7) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példa kiemelkedően közhasznú szervezet támogatására
Adózó kiemelkedően közhasznú szervezetet támogat tartós adományozási szerződés keretében. Ha az az adózás előtti nyereség 500 egység, a kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása tartós adományozási szerződés keretében 300 egység, az adózó adóalapja 500 - (300 x 0,7) = 290. Az adózó 210 egységgel csökkentheti adózás előtti eredményét (és nem kell növelnie a 300 egységgel).Ha az adózó adózás előtti nyeresége 200 egység, akkor a 300 egység adóalap-kedvezmény egy részét nem tudja érvényesíteni (annak korlátot szab a 200 egység adózás előtti nyereség), 90 egység adóalap-kedvezményt "elveszít".
Ha az adózó közhasznú szervezetet támogat tartós adományozási szerződés keretében, a kedvezmény 20 százalék, azaz (300 x 0,2) 60 egység. Ha az adózó kiemelkedően közhasznú szervezetet támogat, de nem tartós adományozási szerződés keretében, akkor a kedvezmény 50 százalék, azaz (300 x 0,5) 150 egység.
__________________________________________________________________________________
Elismert költségek
Változás 2010. január 1-jétől.
A képzés adózó által viselt költsége - függetlenül a képzés céljától, formájától - teljes egészében a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költség, nem növeli az adóalapot (2010-ig csak a tevékenységhez szükséges képzés költsége volt elismert).[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 8. § (1) bek. d), 3. melléklet B) 2-3., 14. pontjaiban.]
Nem elismert költségek
Változás 2010. január 1-jétől.
A reprezentáció és üzleti ajándék címen elszámolt ráfordítás - összefüggésben azzal, hogy ezek a juttatások a magánszemélynél adómentessé válnak - nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, azaz az ilyen jogcímen elszámolt ráfordítás növeli az adóalapot.Visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, végleges pénzeszközátadás, térítés nélküli eszközátadás, átvállalt kötelezettség, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költségnek, ráfordításnak, ha a juttatást
■ olyan külföldi személy kapja, amelynek államával Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről,
■ ellenőrzött külföldi társaság kapja;
■ olyan személy kapja, amelynek a gazdálkodása veszteséges.
A veszteségesség megítéléséhez a juttatónak be kell szereznie a juttatásban részesülő nyilatkozatát, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, és ezt a beszámolója elkészítését követően azzal igazolja is. Ha az adózó a támogatást nonprofit szervezetnek nem a vállalkozási tevékenységéhez nyújtja, arra ez a korlátozás nem vonatkozik.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 3. melléklet A) 9., 12.-13. pontjaiban és az adómódosító törvény1. 145. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
A reprezentáció és az üzleti ajándék definíciója változatlan. Reprezentáció a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (például utazás, szállás, szabadidőprogram). Üzleti ajándék a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány), ide nem értve az értékpapírt.A vállalkozási tevékenység érdekében el nem ismert, illetve elismert költségeket a törvény továbbra is példálózó jelleggel sorolja fel. Ebből következően az elismert vagy el nem ismert költségek között fel nem sorolt jogcímen felmerülő költségnél, ráfordításnál a körülmények vizsgálata alapján kell eldönteni, hogy az a vállalkozási tevékenység, a bevételszerző tevékenység érdekében merült-e fel. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként el nem ismert költséggel, ráfordítással az adózónak növelnie kell az adózás előtti eredményt.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 69. § (10) bek. d)-e) és az 1996. évi LXXXI. törvény 8. § (1) bek. d) pontjaiban, 3. mellékletében.]
Hitelezési veszteség
Változás 2010. január 1-jétől.
A behajthatatlan követelésnek nem minősülő követelés elengedése miatt a követelés jogosultja által elszámolt hitelezési veszteség csak akkor növeli az adóalapot, ha az adózó magánszemélynek nem minősülő kapcsolt vállalkozás tartozását engedi el. Nem növelő tétel tehát az elszámolt ráfordítás, ha azt az adós magánszemély vagy az elengedőtől független belföldi vagy külföldi személy adósságának elengedése alapján kell elszámolni. Az elengedett követelésből származó jövedelem után az adósnak kell adóznia.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 8. § (1) bek. h) pontjában és a 2009. évi LXXVII. törvény 166. § (6) bekezdésében.]
Kedvezményezett átalakulás és részesedéscsere
Változás 2010. január 1-jétől.
Ismételt kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén nem keletkezik adókötelezettség az átalakuló, a részesedéscserét kezdeményező társaság tagjánál addig, amíg a részesedést nem vonja ki véglegesen.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 8. § (1) bek. r), t) pontjaiban, (7) és a 2009. évi LXXVII. törvény 166. § (6) bekezdésében.]
Kedvezményezett átalakulás és eszközátruházás
Változás 2010. január 1-jétől.
Ha kedvezményezett átalakulásnál, eszközátruházásnál a jogutód, illetve az átvevő társaság külföldi, a jogelőd, illetve az átruházó csak azon átadott eszközök tekintetében élhet "adóhalasztással", amelyeket a külföldi a belföldi telephelyén használ.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 16. § (15) bekezdésében és az adómódosító törvény1. 145. § (1) bekezdésében.]
Megszűnő korrekciós tételek
Változás 2010. január 1-jétől.
Számos adóalap-kedvezmény megszűnik. Így nem módosítja az adóalapot például a környezetvédelmi céltartalék, a szabályozott piacon kötött ügylet nyeresége, a kapcsolt vállalkozások közötti kamatfizetés, a képzőművészeti alkotás beszerzési értéke, az adott, a kapott támogatás, az üvegházhatású gázok kibocsátási egységének elidegenítésekor elért nyereség, szabadalom, mintaoltalom költsége a kis- és középvállalkozásoknál, a kis- és középvállalkozásokba történő befektetésen realizált árfolyamnyereség, a helyi iparűzési adó.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7-8. §-aiban és a 2009. évi LXXVII. törvény 188. § (1) bekezdésében.]
Átmenettel megszűnő kedvezmények
Változás 2010. január 1-jétől.
A több adóévhez kapcsolódó, részben már 2010. január 1-je előtt is érvényesített adóalap-kedvezmények átmeneti idő elteltével szűnnek meg. Így:■ a 2009. december 31-éig beszerzett kortárs képző- és iparművészeti alkotás esetében a 2009-ben hatályos előírások szerint (a beszerzési érték 20-20 százalékával) csökkenthető az adóalap a beszerzés évében és az azt követő négy adóévben, ha a beszerzés adóévében e kedvezményt alkalmazta az adózó;
■ a 2009. december 31-éig elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás, kapott támogatás, juttatás miatt az adóévben elszámolt bevétellel (időbeli elhatárolás megszüntetése esetén) a 2009-ben hatályos előírások szerint utoljára még abban az adóévben csökkenthető az adóalap, amelynek utolsó napja 2012-ben van;
■ a 2009-ben hatályos feltételek mellett csökkenthető az adóalap a kis- és középvállalkozásban 2009. december 31-éig pénzben történő tőkeemelés révén megszerzett részesedés elidegenítésekor realizált árfolyamnyereséggel, ha az adózó a részesedést 2014. december 31-éig ruházza át.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 29/I. §-ában és a 2009. évi LXXVII. törvény 166.§ (6) bekezdésében.]
Pénzügyi vállalkozások
Változás a 2009-ben kezdődő adóévtől.
A pénzügyi vállalkozásokra is a hitelintézetekre érvényes szabályok vonatkoznak a tekintetben, hogy■ az árbevétel esetükben is a kapott kamat és kamatjellegű bevétel, csökkentve a fizetett kamattal és kamatjellegű ráfordítással, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel és a nem pénzügyi befektetési szolgáltatás nettó árbevételével;
■ a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre elszámolt értékvesztéssel nem kell növelniük (a visszaírással, behajthatatlan követeléssel nem csökkentheti) az adóalapot, átmeneti szabályként az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt, de csökkentéseként még nem érvényesített értékvesztéssel öt adóévben egyenlő részletekben (először a 2009-es adóévről készített bevallásában) csökkenthetik az adózás előtti eredményüket;
■ a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos vagy annak érdekében fennálló tartozást az úgynevezett alultőkésítés megállapításánál nem kell kötelezettségként figyelembe venniük.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 4. b), 7. § (1) bek. n), 8. § (1) bek. gy), (5) bek. a) pontjaiban, 17. § (5), 29/I. § (3) és a 2009. évi LXXVII. törvény 166. § (1) bekezdéseiben.]
Nonprofit szervezetek adózása
Változás 2010. január 1-jétől.
Az iskolaszövetkezet, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete, a vízitársulat, a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági és szociális szövetkezet, az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, a lakásszövetkezet, az egyház, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a felsőoktatási intézmény, az európai területi együttműködési csoportosulás nem csökkentheti és nem növeli adóalapját a (társaságoknál is) megszűnő korrekciós tételekkel (lásd az 54. oldalon).[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 9. § (2)-(3), (7), 12. § (2)-(3), 13/A § (1)-(2), 20. § (6) és a 2009. évi LXXVII. törvény 166. § (6) bekezdéseiben.]
Ezentúl a cél szerinti tevékenységhez kapott támogatással, juttatással (nem pedig az adománnyal) kell az alapítványnak, közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek, a felsőoktatási intézménynek, a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú szervezetnek besorolásától függetlenül növelnie az adóalapját, ha az adóév utolsó napján az állami vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van. Ugyancsak a kapott támogatás, juttatás (és nem az adomány) összegének arányos részével kell a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek az adóalapot növelnie, ha a vállalkozási tevékenységből származó bevétele meghaladja a kedvezményezett mértéket.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 9. § 3) b) pontjában, (7) és a 2009. évi LXXVII. törvény 166. § (6) bekezdéseiben.]
A közhasznú, valamint a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás (nem pedig az adomány) összegével kell növelnie az adózás előtti eredményét, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 13/A. § (2) bek. d) pontjában és a 2009. évi LXXVII. törvény 166. § (6) bekezdésében.]
Fejlesztési adókedvezmény
Új előírás 2010. január 1-jétől.
A kis- és középvállalkozások jelenértéken legalább 500 millió forint beruházással jogot szerezhetnek fejlesztési adókedvezményre, függetlenül attól, hogy a beruházást milyen térségben valósítják meg. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a létszám kisvállalkozásnál legalább 20, középvállalkozásnál legalább 50 fővel nőjön. A foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát - az adózó választása szerint - a beruházás megkezdése előtti adóév vagy a beruházás megkezdését megelőző három adóév számtani átlagához lehet viszonyítani. Érvényesíthető a fejlesztési adókedvezmény akkor is, ha a kis-, illetve középvállalkozás nem a létszámot, hanem a bérköltséget növeli. Ekkor az éves bérköltségnek kisvállalkozásnál legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének ötvenszeresével, középvállalkozásnál százszorosával kell meghaladnia - az adózó választása szerint - a beruházás megkezdése előtti adóév évesített vagy a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített számtani átlagának megfelelő bérköltségét.Az új előírásokat először a 2009. december 31-ét követően benyújtott kérelemre, bejelentésre és az ezek alapján érvényesített fejlesztési adókedvezményre kell alkalmazni.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/B. § (1) bek. j) pontjában, (14), 31. § (5) és az adómódosító törvény1. 145. § (3) bekezdéseiben.]
Változás 2010. január 1-jétől.
A jelenértéken legalább 3 milliárd vagy 1 milliárd forint értékű beruházáshoz igényelt fejlesztési adókedvezménynél a létszám- vagy a bérköltség-növelési követelmény viszonyítási alapja a beruházás megkezdését megelőző három adóév átlaga is lehet (2010-ig csak a beruházás megkezdését megelőző adóév volt a viszonyítási alap). Az új előírásokat először a 2009. december 31-ét követően benyújtott kérelemre, bejelentésre és az ezek alapján érvényesített fejlesztési adókedvezményre kell alkalmazni.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/B. § (9) és az adómódosító törvény1. 145. § (3) bekezdéseiben.]
Munkahelyteremtést szolgáló beruházást megvalósító vállalkozások akkor is érvényesíthetnek adókedvezményt, ha az új munkakörben foglalkoztatottakon felül nem növelik a létszámot. Az adókedvezmény érvényesítésének ezentúl az sem feltétele, hogy az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók legalább 20 százaléka pályakezdő legyen. Így az adózó akár egyfős létszámnöveléssel is teljesíti a fejlesztési adókedvezmény feltételét, ha újonnan létrehozott munkakörben alkalmazza, és ezt a munkahelyet nagyvállalkozás öt, kis- és középvállalkozás három éven át az érintett régióban fenntartja. Az új előírásokat először a 2009. december 31-ét követően benyújtott kérelemre, bejelentésre és az ezek alapján érvényesített fejlesztési adókedvezményre kell alkalmazni.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/B. § (11) bekezdésében és az adómódosító törvény1. 135. § 5. pontjában, 145. § (3) bekezdésében.]
Változás az Európai Bizottság jóváhagyó határozata meghozatalát követő 15. napon.
A jelenértéken legalább 3 milliárd vagy 1 milliárd forint beruházásnál - ha azt 2008. október 1-je előtt kezdték, és 2009-ben vagy 2010-ben üzembe helyezik - a létszám- vagy a bérköltség-növelési követelmény viszonyítási alapjaként választható a beruházás megkezdését megelőző három adóév átlaga is (nem csak a megelőző adóév adata).Ha az adózó (a 2009. adóévben vagy a 2009. és a 2010. adóévekben) nem teljesíti a létszám- vagy a bérköltség-növelési feltételt, nem veszíti el a jogot az adókedvezményre, és a már igénybe vett adókedvezményt nem kell visszafizetnie. E könnyítés alkalmazásának az a feltétele, hogy az adózó ezekben az adóévekben ne vegyen igénybe fejlesztési adókedvezményt, és létszáma vagy bérköltsége a beruházás megkezdését megelőző adóévhez képest ne csökkenjen. Az adózónak, ha élni kíván e lehetőséggel, a 2009. adóévről szóló adóbevallásának esedékességéig (naptári évvel megegyező adóév esetén 2010. május 31-éig) bejelentést kell tennie a Pénzügyminisztériumhoz. A bejelentésnek határozattal engedélyezett fejlesztési adókedvezménynél tartalmaznia kell a határozat számát, más esetben a bejelentés időpontját (év, hónap, nap) és a beruházás helyét.
A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
A feltételek teljesítésének felfüggesztése az adókedvezmény tízéves igénybevételi időtartamába nem számít bele. Ha az adózó nem teljesíti a feltételt azon adóévet vagy adóéveket követően, amikor az átmeneti előírás alapján nem érvényesített adókedvezményt, akkor nem jogosult az adókedvezményre, és a már igénybe vett adókedvezményt önellenőrzési pótlékkal (ha maga tárja fel) vagy késedelmi pótlékkal és adóbírsággal növelten kell visz-szafizetnie.
Ha az adózó a fejlesztési adókedvezmény feltételét 2009-ben nem teljesítette, választhatja, hogy a már igénybe vett adókedvezményt önellenőrzési pótlék nélkül részletfizetési lehetőséggel fizeti vissza. A visszafizetésnek három adóévben egyenlő részletekben, utoljára a 2011-es adóévről szóló adóbevallás esedékességéig kell eleget tenni.
E rendelkezések legkorábban 2010. január 1-jétől, de a 2009. adóévi adókötelezettségre is alkalmazhatók.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 29/J. §-ában és az adómódosító törvény1. 135. § 5. pontjában, 145. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
A jelenértéken legalább 3 milliárd forint beruházásnál az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a foglalkoztatottak száma legalább 150 fővel vagy a bérköltség az adóév első napján érvényes évi minimálbér hatszázszorosával nőjön, kedvezményezett települési önkormányzat területén üzembe helyezett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás esetén a létszámnak legalább 75 fővel vagy a bérnek a minimálbér háromszázszorosával kell emelkednie.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/B. § (9) bekezdésében.]
Munkahelyteremtést szolgáló beruházásnál a fejlesztési adókedvezmény az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókra fordított személyi jellegű ráfordítások 24 havi összegének a régióra meghatározott támogatási intenzitással számított értéke.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/B. § (7) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példák fejlesztési tartalékokra
A) Adózó adóéve megegyezik a naptári évvel, és a 2008-as beszámolójában lekötött tartalékként kimutatott 300 egység fejlesztési tartalékot, amelyből 100 egységet a 2007. adóévi beszámolójában, 200 egységet a 2008. adóévi beszámolóban képzett. A feloldására hat adóév áll rendelkezésre, ami azt jelenti, hogy a 100 egységet jogszerűen 2013. december 31-éig, a 200 egységet 2014. december 31-éig használhatja fel.B) Adózó 2008-as beszámolójában szereplő 300 egység fejlesztési tartalékból 20 egységet 2005-ben képzett, és a társaság 2007-ben átalakult (vagyis 2007-ben két adóéve volt). Erre a fejlesztési tartalékra az átmeneti előírás nem vonatkozik, mert a 2005-ben képzett fejlesztési tartalékra 2008. december 31-én lejárt a négy adóév. A fel nem használt 20 egység után 2009. január 31-éig 16 százalékos adókulccsal meg kellett fizetni az adót, továbbá a késedelmi pótlékot. Az adót és a késedelmi pótlékot is a 2008. adóévről 2009. május 31-éig benyújtandó adóbevallásban kellett bevallani.
__________________________________________________________________________________
Kettős adóztatás elkerülése
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Az osztalékból külföldön levont forrásadó is növeli az adóalapot, és a levont adó a beszámítás szabályai szerint csökkenti a társaság fizetendő társasági adóját. Ha az osztalék nem adóköteles Magyarországon, akkor a külföldről származó jövedelemre jutó magyar társasági adó nulla, így már nincs mód a külföldön levont forrásadó beszámítására.A külföldről származó kamatjövedelem adómentes. Kamatjövedelem a kamatbevétel 75 százaléka és a megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségek, ráfordítások különbözete, módosítva az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő tételekkel.
Előadó-művészeti szervezetek támogatása
Változás 2009. november 12-étől.
Az előadó-művészeti szervezetet (például színházat, bábszínházat, balett- vagy táncegyüttest, zenekart, énekkart) támogató adózónak e támogatással nem kell növelnie adózás előtti eredményét.Az adózó a támogatás nyújtásának adóévében és az azt követő három adóévben adókedvezményt érvényesíthet, ha a támogatásról az előadó-művészeti államigazgatási szerv támogatási igazolást állít ki számára. A kedvezmény az igazolásban szereplő összegig vehető igénybe. A támogatási igazolásokban szereplő összérték nem haladhatja meg az előadó-művészeti szervezet tárgyévi jegybevételének a 80 százalékát.
2010-től az előadó-művészeti szervezetet támogató adózók csak adókedvezményt érvényesíthetnek, adóalap-kedvezményt nem.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 37-39., 8. § (1) bek. nf) pontjaiban, 22. § (1) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________A részesedéskivonás adóztatását lehetővé tevő kétoldalú egyezmények
|
Ország |
Aláírás dátuma |
Kihirdette* |
|
Ausztrália |
1990. 11. 29. |
1993/XXXVI. tv. |
|
Azerbajdzsán |
2008. 02. 18. |
2008/LXXXIX. tv. |
|
Egyiptom |
1991. 11. 05. |
1995/XVII.tv. |
|
Észtország |
2002. 09. 11. |
2004/CXXVIII. tv. |
|
Finnország |
1978. 10. 25. |
66/1981. Mt-r. |
|
Fülöp-szigetek |
1997. 06. 13. |
2000/XVII. tv. |
|
India |
2003. 11. 03. |
2005/CXLIV. tv. |
|
Írország |
1995. 04. 25. |
1999/XI. tv. |
|
Izland |
2005. 11. 23. |
2005/CXLV. tv. |
|
Izrael |
1991. 05. 14. |
1993/LXIII. tv. |
|
Kanada |
1992. 04. 15. |
1995/XVI. tv. |
|
Kazahsztán |
1994. 12. 07. |
1999/XIV. tv. |
|
Kína |
1992. 06. 17. |
1999/XV. tv. |
|
Lettország |
2004. 05. 14. |
2004/CXXX. tv. |
|
Litvánia |
2004. 05. 12. |
2004/CXXIX. tv. |
|
Málta |
1991. 08. 06. |
1993/LXVII. tv. |
|
Pakisztán |
1992. 02. 24. |
1996/11. tv. |
|
Svédország |
1981. 10. 12. |
55/1982. Mt-r. |
|
Szlovénia |
2004. 08. 26. |
2005/CXLVI. tv. |
|
Ukrajna |
1995. 05. 19. |
1999/XXX. tv. |
|
Üzbegisztán |
2008. 04. 17. |
2008/XC. tv. |
|
Vietnam |
1994. 06. 26. |
1996/CII. tv. |
|
*tv. = törvény, Mt-r. = minisztertanácsi rendelet |
||