adozona.hu
Mit kell tudni az általános forgalmi adóról?
Mit kell tudni az általános forgalmi adóról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A távhőt terhelő áfakulcs 5 százalék lesz: a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló, 2009. november 2-án elfogadott törvény a távhőszolgáltatást (ideértve a villamos energiáról szóló törvény alapján megújuló energiaforrásnak minősülő energiaforráson alapuló hőszolgáltatást is) az 5 százalékos áfamérték alá sorolja majd. A hatálybalépés feltétele, hogy az Európai Bizottság három hónapon belül ne emeljen vétót.
A távhőszolgáltatásra és a vill...
Mit kell tudni az általános forgalmi adóról?
Távhő
Változás várhatóan 2010. január 15-étől.
A távhőt terhelő áfakulcs 5 százalék lesz: a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló, 2009. november 2-án elfogadott törvény a távhőszolgáltatást (ideértve a villamos energiáról szóló törvény alapján megújuló energiaforrásnak minősülő energiaforráson alapuló hőszolgáltatást is) az 5 százalékos áfamérték alá sorolja majd. A hatálybalépés feltétele, hogy az Európai Bizottság három hónapon belül ne emeljen vétót.A távhőszolgáltatásra és a villamos energiáról szóló törvény alapján megújuló energiaforrásnak minősülő energiaforráson alapuló hőszolgáltatásra vonatkozó 5 százalékos adómérték azon (táv)hődíjakra lesz először alkalmazható, amelyek megfizetése az 5 százalékos adókulcs alá sorolás hatálybalépésének napjára (várhatóan 2010. január 15-én) vagy az után esedékes. Ezen (táv)hődíjak függetlenül attól 5 százalékos kulccsal fognak adózni, hogy a díjakkal érintett elszámolási időszakok a hatálybalépés napját (várhatóan 2010. január 15-ét) megelőzően lezárultak, vagy ezen időponton "áthúzódnak", vagy teljes egészében az utánra esnek.
[Lásd a 2009. évi CIX. törvény 50. § (10), 55. § (28) bekezdéseiben.]
Szolgáltatásteljesítési hely
Változás 2010. január 1-jétől.
Ha adóalany nyújt adóalanynak szolgáltatást, a teljesítés helye főszabály szerint ezentúl a szolgáltatást igénybe vevő székhelye (telephelye), nem pedig a szolgáltatásnyújtóé (mint 2010 előtt).A teljesítési hely megállapításakor az adóhatóságnál áfanyilvántartásba vett és közösségi adószámmal (áfaazonosító számmal) rendelkező nem adóalany jogi személyek is adóalanynak minősülnek. Vagyis ha a szolgáltatást belföldi nem adóalany jogi személynek nyújtják, az a teljesítési hely megállapításakor abban az esetben számít adóalanynak, ha közösségi adószámmal rendelkezik (vagy nem, de rendelkeznie kellene vele), másik tagállambeli nem adóalany jogi személy esetében pedig akkor, ha az uniós áfairányelvnek megfelelő áfaazonosító számmal rendelkezik (vagy azzal szabály szerint rendelkeznie kellene).
A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének meghatározásakor adóalanyoknak tekintendők azok a nem áfaalany jogi személyek is, amelyeknek a közösségen belüli termékbeszerzései a tárgyévet megelőző évben vagy a tárgyévben meghaladták a 10 ezer eurót (vagy noha nem, de az adózást választották), és ezért közösségi adószámmal rendelkeznek (vagy szabály szerint kellene vele rendelkezniük). Vagyis ha például nem adóalany magyar jogi személynek a közösségen belüli termékbeszerzése a megelőző évben meghaladta a 10 ezer eurót - ezért közösségi adószámot kellett kiváltania -, s szolgáltatást vesz igénybe osztrák adóalanytól, közölnie kell az osztrákkal a közösségi adószámát. Ilyenkor az osztrák adóalany nem számít fel hozzáadottérték-adót, a nem adóalany magyar pedig köteles önadózás keretében belföldön megfizetni az igénybe vett szolgáltatás áfáját.
Az áfa tárgyi hatályán kívül eső tevékenységet (például holdingtevékenységet) is végző adóalanyokat az összes részükre nyújtott szolgáltatás esetében adóalanynak kell tekinteni. Vagyis ha az adóalany az adóalanyiságán kívüli tevékenységéhez vesz igénybe szolgáltatást, a teljesítési helyet akkor is úgy kell meghatároznia, mintha azt adóalanyként vette volna igénybe. Kivétel ez alól az a szolgáltatás, amelyet az adóalany a saját vagy alkalmazottai magánszükségleteinek kielégítése céljából vesz igénybe (vagyis ő lesz a végső fogyasztó), ilyenkor az áfa továbbra is a szolgáltatásnyújtót terheli. Kivételek azon személyek, szervezetek is, akik (amelyek) kizárólag abban az esetben válnak adóalannyá (eseti adóalanyok), ha az áfatörvény értelmében újnak minősülő közlekedési eszközt értékesítenek a közösség másik tagállamába, vagy új ingatlant értékesítenek. Mivel ők csak az adott kereskedelmi ügyletre tekintendők adóalanynak, nem az összes igénybe vett szolgáltatásuk esetében számítanak annak, hanem csak azokra a szolgáltatásokra, amelyek az ügylethez kapcsolódnak. Ha például másik tagállamba új autót értékesítő magánszemély, aki ezen értékesítése miatt eseti adóalannyá válik, az eladást ügynökre bízza - ügynöki szolgáltatást vesz igénybe -, azt úgy kell tekinteni, mint amelyet adóalanyként vett igénybe, vagyis a szolgáltatás teljesítési helye a szolgáltatást igénybevevő székhelye (telephelye). A magánszemély az általa igénybe vett más szolgáltatások esetében továbbra sem számít adóalanynak.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 36. §-ában.]
Nem változott.
Ha a szolgáltatási ügylet igénybevevője nem adóalany, a teljesítési hely továbbra is szolgáltatást nyújtó székhelye (telephelye).Nem adóalany jogi személynek pusztán azért nem kell közösségi adószámot kiváltania, mert másik tagállambeli adóalanytól vesz igénybe szolgáltatást. Ha előző évi vagy tárgyévi közösségen belüli termékbeszerzése összesen 10 ezer euró alatt maradt, akkor nem minősül adóalanynak, vagyis a szolgáltatásteljesítési hely nem az ő székhelye, hanem a szolgáltatást nyújtóé, s az áfát is annak kell megfizetnie. Ha például nem adóalany, közösségi adószámmal nem rendelkező magyar jogi személy szolgáltatást vesz igénybe szlovák adóalanytól, a szlováknak kell megfizetnie otthon a szlovák hozzáadottérték-adót.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 36. §-ában.]
A teljesítés helye
Változás 2010. január 1-jétől.
Főszabály szerint az adóalanyok (ideértve az áfanyilvántartásba vett nem adóalany jogi személyeket is) közötti ügyletekben a szolgáltatás teljesítési helye a szolgáltatást igénybe vevő adóalany székhelye, állandó telephelye, ennek hiányában állandó lakóhelye, szokásos tartózkodási helye (2010-ig a szolgáltatásnyújtó gazdasági célú letelepedési helye - székhelye, telephelye -, illetve lakóhelye, szokásos tartózkodási helye volt a teljesítési hely). Ha az adóalanynak egy vagy több állandó telephelye is van, a teljesítési hely az igénybevétellel legközvetlenebbül érintett telephely. Szolgáltatás igénybevételekor az adóalany kereskedelmi képviselete is állandó telephelynek számít, vagyis ha a (például telekommunikációs) szolgáltatást külföldi adóalany itthoni kereskedelmi képviselete veszi igénybe, a teljesítési hely Magyarország.Ha tehát magyarországi adóalany vesz igénybe áfaköteles szolgáltatást másik tagállami vagy közösségen kívüli adóalanytól, a szolgáltatásnyújtás után az adót - fordított adózás keretében - a magyar adóalanynak kell megfizetnie. Ha magyarországi adóalany nyújt szolgáltatást külföldi (akár unión kívüli) adóalanynak, az adót szintén az igénybevevőnek kell megfizetnie. Igénybevevőn közösségen belüli igénybevevő esetén továbbra is az adóalanyok, illetve az áfanyilvántartásba vett nem adóalany jogi személyek értendők, közösségen kívül csak az adóalanyok.
Uniós adóalanyok esetében az áfaazonosító szám alapján ellenőrizhető, hogy a partner adóalany-e. A közösség területén kívül letelepedett adózó esetében az adóalanyiság igazolható például az őt adóalanyként nyilvántartásba vevő hatóság által kiállított igazolással, a letelepedése szerinti állam által kiadott adószámmal, illetve ahhoz hasonló azonosító számmal. Kivételek ez alól az áfatörvény 46. paragrafusában felsorolt szolgáltatások - például tanácsadás, pénzügyi szolgáltatások -, ezek esetében elegendő azt igazolni, hogy a partner a harmadik országban letelepedett, magát az adóalanyiságot nem kell.
2010. január 1-jétől ezen új főszabály szerint kell megfizetni az áfát az azon adóalanyok (ideértve az áfanyilvántartásba vett nem adóalany jogi személyeket is) közötti szolgáltatások után is, amelyekre korábban ettől eltérő teljesítési hely vonatkozott. Ezek a következők:
■ ügynöki szolgáltatás (más nevében és javára történő szolgáltatásnyújtás),
■ termékfuvarozás,
■ a termékre (az ingatlan kivételével) irányuló szakértői tevékenység,
■ a terméken (az ingatlan kivételével) végzett munka vagy bérmunka.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 37. § (1) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Megváltozott teljesítési helyű szolgáltatások
|
2009. december 31-éig |
2010. január 1-jétől |
|
|
adóalanynak nyújtott szolgáltatás |
nem adóalanynak nyújtott szolgáltatás |
|
|
A törvényben külön nem nevesített szolgáltatások (főszabály) |
||
|
Teljesítési hely az, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett, ennek hiányában lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének állama. [36. §] |
Ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, ennek hiányában a lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének állama. [37. § (1)] |
Ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett, ennek hiányában a lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének állama. [37. § (2)] |
|
Közvetítői (más nevében és javára nyújtott) szolgáltatás |
||
|
1 Teljesítési hely az, ahol a közvetített ügylet teljesítési helye van. Ha a közvetítői szolgáltatás igénybe vevője a közösségnek nem abban a tagállamában nyilvántartásba vett adóalany, ahol a közvetített ügylet teljesítési helye van, a közvetítői szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye a közösség azon tagállama, ahol ezzel összefüggésben a közvetítői szolgáltatás igénybevevőjét adóalanyként nyilvántartásba vették. [37. § (1)-(2)] |
A főszabály szerinti teljesítési hely. |
Ahol a közvetített ügyletet teljesítik. [38. §] |
|
Termék fuvarozása |
||
|
A ténylegesen megtett útszakasz. [39. §] |
A főszabály szerinti teljesítési hely. |
A ténylegesen megtett útszakasz. [41. § (1)] |
|
Termék közösségen belüli fuvarozása |
||
|
Teljesítési hely a termék fuvarozásának indulási helye. Ha a termék fuvarozásának igénybevevője a közösségnek nem abban a tagállamában nyilvántartásba vett adóalany, ahol a termék fuvarozásának indulási helye van, a termék fuvarozásának teljesítési helye a közösség azon tagállama, ahol ezzel összefüggésben a termék fuvarozásának igénybevevőjét adóalanyként nyilvántartásba vették. [40. § (1)-(2)] |
A főszabály szerinti teljesítési hely. |
A termék fuvarozásának indulási helye. [41. § (2)] |
|
Termék közösségen belüli fuvarozását más nevében és javára közvetítő szolgáltatása |
||
|
Teljesítési hely a termék fuvarozásának indulási helye. Ha a közvetítői szolgáltatás igénybevevője a közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany, mint ahol a termék fuvarozásának indulási helye van, a közvetítői szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye a közösség azon tagállama, ahol ezzel összefüggésben a közvetítői szolgáltatás igénybevevőjét adóalanyként nyilvántartásba vették. [41. § (1)-(2)] |
A főszabály szerinti teljesítési hely. |
|
|
Személy szállításához, illetve termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatások, a közvetlenül termékre - kivéve az ingatlant - irányuló szakértői értékelés, a terméken - kivéve az ingatlant - végzett munka |
||
|
Teljesítési hely az, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik. [42. § (1) b)-d)] |
A főszabály szerinti teljesítési hely. |
A szolgáltatás tényleges teljesítési helye. [43. § (1) a)-c)] |
|
Közlekedési eszköz bérbeadása |
||
|
A főszabály szerinti teljesítési hely. |
Rövid időtartamú* bérbeadásnál teljesítési hely az, ahol a közlekedési eszközt ténylegesen a vevő birtokába adják. [44. §] Hosszú időtartamú* bérbeadásnál a főszabály szerinti teljesítési hely. |
|
|
Éttermi és egyéb vendéglátó-ipari szolgáltatás |
||
|
A főszabály szerinti teljesítési hely (nincs külön szabályozva). |
A szolgáltatás teljesítési
helye. Ha az éttermi és egyéb vendéglátó-ipari szolgáltatást vasúti, vízi vagy légi közlekedési eszközön a
közösség területén belül nyújtják, [45. § (1)-(2)] |
|
|
*Vízi közlekedési eszköz esetében a rövid időtartam maximum 90 nap, egyéb közlekedési eszköz esetében maximum 30 nap, a hosszú az ezeknél több nap. |
||
Közlekedési eszközök bérbeadása
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Közlekedési eszköz rövid távú, 30 - vízi közlekedési eszköznél 90 - naptári napnál nem hosszabb bérbeadása esetén az a teljesítési hely, ahol a közlekedési eszközt ténylegesen a vevő birtokába adják (jelképes átadás, mint például a slusszkulcs, a közlekedési eszköz okmányainak átadása nem számít birtokba adásnak, csak ha a járművet adják át). Ha spanyol cég Magyarországon 30 napnál rövidebb időre gépjárművet kölcsönöz, ez után az áfát Magyarországon kell megfizetnie a bérbeadónak.Hosszú távú bérbeadás esetében a főszabály érvényes, vagyis a szolgáltatást igénybe vevő adóalany székhelye, állandó telephelye minősül a teljesítés helyének, s neki kell megfizetnie az áfát is (közlekedési eszköz bérbeadásakor 2010-ig ez éppen fordítva volt, az akkori főszabály szerint az áfát a szolgáltatást nyújtó fizette). Ha magyar cég egy évnél hosszabb futamidővel nyílt végű lízingkonstrukcióban gépjárművet bérel német cégtől, a lízing utáni áfát a magyar adóalanynak kell itthon megfizetni önadózással.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 44. §-ában.]
Adófizetésre kötelezett nem adóalanyok
Változás 2010. január 1-jétől.
Szolgáltatás igénybevétele után a közösségi adószámmal rendelkező nem adóalany jogi személy is fordítottan adózik, ha a szolgáltatást nyújtó nem telepedett le a teljesítés hely szerinti tagállamban. Nem letelepedett adóalanynak kell tekinteni az adóalanyt akkor is, ha a teljesítési hely szerinti tagállamban van ugyan állandó telephelye, de ez a telephely nem vesz részt a szolgáltatás teljesítésében. Ha például Ausztriában székhellyel, Magyarországon állandó telephellyel rendelkező adóalany magyar adóalanynak nyújt főszabály szerinti teljesítési helyű szolgáltatást, s az osztrák adóalany magyarországi telephelye nem működik közre a teljesítésben, az adót az igénybe vevő magyarnak kell önadózás keretében bevallania és befizetnie. Ha viszont az osztrák állandó telephelye közreműködik, az köteles felszámítani az áfát a magyar félnek, és befizetni azt Magyarországon. Ha viszont magyarországi székhelyű, másik tagállamban állandó telephellyel rendelkező adóalany nyújt magyar adóalanynak főszabály szerinti teljesítési helyű szolgáltatást, a szolgáltatásnyújtó fizeti meg az áfát itthon, függetlenül attól, hogy itthoni székhelye részt vett-e a szolgáltatás teljesítésében, vagy sem.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 137/A. §, 140. §-aiban.]
Szolgáltatás nem adóalanyok részére
Változás 2010. január 1-jétől.
A közlekedési eszköz rövid távú bérbeadására vonatkozó szabályok megegyeznek az adóalanyok részére nyújtott ezen szolgáltatásra vonatkozó szabályokkal. (Tehát a 30, illetve 90 napnál nem hosszabb bérbeadás esetében a teljesítési hely nem adóalanyok részére történő bérbeadás esetében is az a hely, ahol a közlekedési eszközt ténylegesen a bérbevevő birtokába adják.) Közlekedési eszköz hosszú távú bérbeadása esetén a főszabály érvényesül, vagyis a szolgáltatásnyújtó adóalany székhelye, állandó telephelye szerint kell adózni. Ha például magyar magánszemély kéthetes üdülésre érkezik Spanyolországba, ahol kocsit, motort és kerékpárt is kölcsönbe vesz, akkor a bérbeadás után Spanyolországban fizeti az adót a bérbeadó. Magyar magánszemély hároméves futamidővel nyílt végű lízing keretében személygépkocsit lízingel német adóalanytól. A bérbeadó székhelye Németországban van, ezért a szolgáltatásnyújtó Németországban fizeti meg a hozzáadottérték-adót.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 44. §-ában.]
Nem változott.
Főszabály szerint nem adóalany részére nyújtott szolgáltatás teljesítési helye változatlanul a szolgáltatásnyújtó gazdasági célú letelepedési helye (székhelye, telephelye), ennek hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye. Az ügynöki tevékenység továbbra is a közvetített ügylet teljesítési helyén, a fuvarozás és a személyszállítás a megtett útszakasz szerint, a közösségen belüli fuvarozás a fuvar indulási helyén, a szakértői termékértékelés (kivéve, ha ingatlanra vonatkozik), valamint a terméken (kivéve az ingatlant) végzett munka pedig ott adózik, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik. Változatlan a teljesítési helye azon szolgáltatásoknak is, amelyeket harmadik országbeli nem adóalanyok részére nyújtanak.Egyéb szabályok teljesítési helyre
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Az éttermi és egyéb vendéglátó-ipari szolgáltatások teljesítési helye általában az, ahol a szolgáltatást ténylegesen nyújtják. A kivétel a hajó vagy repülőgép fedélzete, a vonat, ilyenkor a közösség területén belül a teljesítés helye az a hely, ahonnan a személyszállítás indul. Oda-vissza út esetében a visszautat külön útnak kell tekinteni (2010 előtt azt kellett mérlegelni, hogy termék - étel, ital - értékesítéséről volt-e szó, vagy éttermi, vendéglátó-ipari szolgáltatásról).[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 45. §-ában.]
Változás 2010. január 1-jétől.
A kiállítások, vásárok, bemutatók rendezése, szervezése esetén is a teljesítés helye az, ahol a szolgáltatást ténylegesen nyújtják (a személyszállításra, a kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatásokra 2010 előtt is ez volt a szabály).[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 40., 42. §-aiban.]
Nem változott.
Az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások teljesítési helyét továbbra is az ingatlan fekvése határozza meg, s ugyanez érvényes a kereskedelmiszálláshely-szolgáltatásra (például szállodai vagy magán-szobakiadásra) is.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 39. §-ában.]
Közlekedési eszköz bérbeadása
Változás 2010. január 1-jétől.
PM-rendelet helyett a törvény mondja ki, hogy közlekedési eszköz bérbeadása esetében a teljesítési helye belföld, ha az egyébként a közösség területén kívülre esne (feltéve, hogy a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni előny szerzése belföldön realizálódik). Illetve fordítva, a teljesítési helyet harmadik ország területére esőnek kell tekinteni, ha az egyébként belföldre esne, feltéve, hogy a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni előny szerzése harmadik országban realizálódik.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 49. §-ában.]
Adminisztratív kötelezettségek
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Minden áfaalanynak közösségi adószámmal kell rendelkeznie ahhoz, hogy másik tagállami adóalanytól szolgáltatást vegyen igénybe, vagy annak azt nyújtson. Közösségi adószám a módosító törvény kihirdetését követő 8. naptól kérhető az állami adóhatóságtól, amely az ezt követően még 2009-ben kért közösségi adószámot 2010. január 1-jei hatállyal állapítja meg.Az adóalanyoknak összesítő nyilatkozatot kell benyújtaniuk az adóhatósághoz a határon átnyúló, főszabály szerinti teljesítési helyű más tagállambeli adóalanyok - ideértve az áfanyilvántartásba vett nem adóalany jogi személyt is - részére teljesített, illetve tőlük igénybe vett szolgáltatásokról (hasonlóan ahhoz, ahogy a közösségen belüli termékértékesítéshez eddig is kellett).
[Lásd a 2009. évi CX. törvény 61. § (12) bekezdésében.]
Alanyi adómentesség
Változás 2010. január 1-jétől.
Ha alanyi adómentes adóalany másik tagállamban vagy harmadik országban letelepedett adóalany részére nyújt főszabály szerinti szolgáltatást, az külföldön teljesített szolgáltatásnak számít, így az adót a szolgáltatást igénybe vevő adóalanynak - fordított adózás keretében - fel kell számítania, és be kell fizetnie. Ha alanyi adómentes adóalany külföldön teljesít szolgáltatást, az nem tartozik az alanyi adómentesség körébe, vagyis az ahhoz kapcsolódó beszerzések áfáját az alanyi adómentes adóalany az általános szabályok szerint vonhatja le. Ha alanyi adómentes adóalany másik államban letelepedett adóalanytól vesz igénybe szolgáltatást, neki kell befizetnie az áfát.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 193., 195. §-aiban.]
__________________________________________________________________________________Példa alanyi adómentes adóalany közösségen belüli vásárlására
Alanyi adómentes magyarországi adóalany szolgáltatást vesz igénybe 2010 januárjában romániai adóalanytól, ezért közösségi adószámot vált ki, 2010 áprilisában pedig terméket vásárol németországi adóalanytól. közösségen belüli termékbeszerzésének értéke sem 2009-ben, sem 2010-ben áprilisig nem haladta meg a 10 ezer eurót, és nem választotta azt a lehetőséget, hogy közösségen belüli beszerzéseit a 10 ezer eurós értékhatár alatt itthon adózza le.1. Ha a magyar adóalany nem közli német partnerével a januárban a román ügylet miatt megkért és megkapott közösségi adószámát, akkor a német adóalanynak fel kell számítania és be kell fizetnie a német hozzáadottérték-adót.
2. Ha a magyar adóalany közli a német adóalannyal a közösségi adószámát, akkor a törvény szerint azt kell feltételezni, hogy alanyi adómentes adóalany létére azt választotta, hogy közösségen belüli beszerzéseit leadózza. Vagyis a német ügyletben is és azt követően közösségi beszerzései után egészen 2012. december 31-éig önadózással meg kell fizetnie az áfát.
__________________________________________________________________________________
Speciális adóalanyok
Változás 2010. január 1-jétől.
Közösségi adószámmal kell rendelkezniük a speciális - az alanyi adómentességet választó, a kizárólag adólevonásra nem jogosító és a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet végző - adóalanyoknak is, ha másik tagállamban letelepedett adóalanytól szolgáltatást vesznek igénybe, vagy másik tagállami adóalanynak, illetve adószámmal rendelkező nem adóalany jogi személynek szolgáltatást nyújtanak.A közösségi adószám kiváltása önmagában nem jelenti azt, hogy a speciális adóalanynak áfát kellene fizetnie a közösségen belüli beszerzései után. Ha azonban az adóalany másik tagállambeli vásárláskor közli az eladóval érvényes közösségi adószámát - amivel azt a látszatot kelti, hogy ezen beszerzését itthon leadózza -, azt úgy kell tekinteni, hogy a speciális adóalany a közösségen belüli beszerzéseire áfafizetési kötelezettséget választott. Ez a speciális adóalanyt a választását követő két naptári évig köti, vagyis addig be kell fizetnie az áfát közösségi beszerzései után.
A speciális adóalany e választását köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak, mégpedig az első olyan közösségen belüli termékbeszerzése teljesítési napját követő hónap 20-áig, amely esetében a közösségi adószámát az eladóval közölte.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 20. § (7) és a 2003. évi XCII. törvény 22. § (8) bekezdéseiben.]
Áfafizetési kötelezettség keletkezése
Változás 2010. január 1-jétől.
Ha a fordított adózást azért kell alkalmazni, mert a szolgáltatásnyújtó Magyarországon nem letelepedett, az adófizetési kötelezettség (teljesítési időpont) a szolgáltatás teljesítésének időpontjában keletkezik, azaz nem alkalmazhatók az adófizetési kötelezettség keletkezésének főszabálytól eltérő időpontjai (vagyis az áfakötelezettség keletkezése nem köthető sem a számla kézhezvételéhez, sem az ellenérték megtérítéséhez, s nem lehet a teljesítést követő hónap 15. napja sem).[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 60. § (5) bekezdésében.]
Ha folyamatosan teljesített, határon átnyúló szolgáltatások elszámolási időszaka meghaladja a 12 hónapot, és az adót az igénybe vevő adóalanynak kell megfizetnie, úgy kell tekinteni, hogy a teljesítés időarányos része a naptári év utolsó napjáig megvalósult (hiába, hogy a szolgáltatásért járó ellenérték elszámolása még nem esedékes). Vagyis a szolgáltatást igénybe vevő adóalanynak be kell fizetnie az időarányos áfát.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 58. § (2) bekezdésében.]
Hatálybalépés, átmeneti szabályok
A szolgáltatások teljesítési helyére vonatkozó módosult vagy új szabályokat azokra az ügyletekre kell először alkalmazni, amelyeket 2009. december 31-e után teljesítenek, illetve ha a fizetendő adót a teljesítést megelőzően kell megállapítani, a megállapítási kötelezettség 2010-ben keletkezik.Ha az adóalany szolgáltatást nyújt másik tagállamban letelepedett adóalanynak, s erre 2009-ben előleget fizetnek neki, de csak 2010-ben teljesít, az előleg után nem kell megfizetnie az áfát, és az ehhez esetleg kapcsolódó önellenőrzés pótlékmentesen elvégezhető, s a kapcsolódó bizonylatot is megfelelően korrigálnia szükséges.
[Lásd a 2009. évi CX. törvény 61. § (3) bekezdésében, 68. §-ában.]
Áfa-visszatéríttetési szabályok
Változás 2010. január 1-jétől.
Közösségi adóalanyok áfa-visszatérítése kizárólag elektronikus úton intézhető. Másik tagállambeli adóalanynak a visszatérítést a visszatérítés helye szerinti tagállamtól kell kérelmeznie, de a kérelmet a letelepedése szerinti tagállam illetékes hatóságához kell elektronikusan benyújtania.A közösség területén nem letelepedett adóalanyokra ez a szabály nem vonatkozik: számukra nem kötelező az elektronikus ügyintézés (de választható), a Magyarországról való vissza-téríttetés iránti kérelmet pedig közvetlenül az állami adóhatósághoz kell benyújtaniuk.
A kérelem és az abban közölt információk magyarul és angolul is beadhatók.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 249. §-ában.]
A másik tagállam adóalanya által a magyarországi adóalanyra áthárított hozzáadottérték-adó visszatéríttetése iránti kérelem benyújtására szolgáló elektronikus portálon az állami adóhatóságnak elektronikus űrlapot kell közzétennie, amelynek pontos adattartalmát, formátumát a 2009 végéig megjelenő PM-rendelet határozza meg.Külföldi adóalany akkor igényelhet vissza áfát évente, illetve egy évnek három naptári hónapnál rövidebb fennmaradó részére, ha a visszatéríttetni kért adó összege eléri vagy meghaladja az 50 eurót, illetve az ennek megfelelő forintösszeget. Ha az adót egy naptári évnél rövidebb, de legalább három naptári hónapot elérő időszakra igénylik vissza, a visszatéríttetni kért adó nem lehet kevesebb 400 eurónál.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 251/A-B. §-aiban.]
Az adó-visszatéríttetés iránti kérelmet az állami adóhatóság elektronikus úton kapja meg a letelepedés szerinti tagállam illetékes hatóságától (ahová a kérelmet be kell nyújtani). Az adóhatóságnak szintén elektronikusan haladéktalanul értesítenie kell a kérelmező adóalanyt a kérelem beérkezéséről és annak időpontjáról. A visszatéríttetési kérelem elbírálására az adóhatóság számára nyitva álló négy hónapot attól a naptól kell számítani, amikor az adóhatósághoz a kérelem beérkezett.Az elbírálás részeként az adóhatóságnak meg kell vizsgálnia, hogy a kérelmet határidőn belül (vagyis legkésőbb a tárgyévet követő év szeptember 30-áig) nyújtották-e be a letelepedés helye szerinti tagállam illetékes hatóságához. Ha a kérelem határidőn túl érkezett, az adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja (a határidőn túl érkezett kérelmek elutasítására csak a visz-szatérítés szerinti tagállam adóhatóságának van joga, a letelepedés szerinti tagállaménak nincs). Magyarországon a kérelmezőnek elektronikusan csatolnia kell azokat a számlákat is, amelyeken az adóalap legalább 1000 eurónak, üzemanyag esetében 250 eurónak megfelelő forint.
Az állami adóhatóság akkor is elutasíthatja a kérelmet, ha azt már a letelepedés szerinti hatóság is elutasíthatta volna (például mert a kérelmező nála nem regisztrált áfaalany, vagy mert az ottani szabályok szerint alanyi adómentes adóalany).
Az adóhatóság, feltéve, hogy a rendelkezésre álló információk alapján nem hozhatna megalapozott döntést, két alkalommal írásos megkereséssel kiegészítő adatokat is bekérhet
■ a kérelmező külföldi adóalanytól (például annak egyéb számláit);
■ azon állam illetékes hatóságától, amely a külföldi adóalanyt nyilvántartásba vette (például regisztrációs adatokat);
■ harmadik féltől (vagyis attól, akiről feltehető, hogy érdemben hozzá tud járulni a kérelem elbírálásához).
Az információt elektronikus úton kell kérni, és a választ is úgy kell megadni, kivéve, ha a harmadik fél címzett az adóhatóság nyilvántartása szerint nem rendelkezik elektronikus kapcsolattartásra szolgáló címmel, illetve ha nem elektronikusan létrehozott eredeti okiratot (számlát, határozatot) kell bemutatni.
A válaszadásra egy hónap áll rendelkezésre, az adóhatóságnak pedig a válasz beérkezésétől számított két hónapon belül kell döntenie. Így egyszeri megkeresés esetén a döntést a kérelem beérkezésétől számított hét hónapon belül meg kell hozni, pótmegkeresés esetén nyolc hónapon belül. Az adó-visszatéríttetés iránti kérelemről hozott határozatot az adóhatóság elektronikus úton közli a kérelmezővel. A döntés ellen az adóalany a magyarországi adóalanyokra irányadó szabályok szerint fellebbezhet. A fellebbezést közvetlenül az állami adóhatósághoz kell benyújtania.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 250., 251/C-H. §-aiban.]
Az adó visszautalásának határideje tíz munkanap, amit a kérelem jóváhagyásától vagy részleges jóváhagyásától kell számítani. Az adóhatóság a visszatérített adót az adózó kérelmében megadott bankszámlára utalja át. Ha az adóhatóság késedelmesen utal, a késedelem napjaira köteles a késedelmi pótlékkal megegyező összegű kamatot fizetni. Nem kell késedelmi pótlékot fizetni, ha az adóalany nem válaszolt érdemben a rendelkezésére álló határidőn belül az adóhatóság megkeresésére. Külföldi bankszámlára történő utaláskor az átutalás költségei a kérelmezőt terhelik, s azzal az adóhatóság csökkenti a visszatérítendő adó összegét.Ha a visszatéríttetési igény utóbb jogellenesnek bizonyul, a kérelmező adóalany köteles a neki megtérített adót visszafizetni.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 251/I., 251/K. §-aiban.]
A közösségen kívül letelepedett adóalanyoknak az adó-visszatéríttetés iránti kérelmet közvetlenül az állami adóhatósághoz kell benyújtaniuk. Ennek határideje a tárgyévet követő év szeptember 30. napja. A kérelem elektronikusan is benyújtható, ez esetben meg kell jelölni az e-mail címet. Ha a harmadik államban letelepedett adóalanyt nyilvántartásba vevő hatóság, illetve harmadik fél az állami adóhatóság nyilvántartása szerint rendelkezik az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges eszközökkel, ezekkel az adózónak szintén elektronikusan kell tartania a kapcsolatot.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 251/M. §-ában.]
A kompenzációs felár megtérítésére az adóalanyokon kívül az adószámmal rendelkező nem adóalany jogi személyek is jogosultak. E személyek a kompenzációs felárat a harmadik országbeli adóalanyokra vonatkozó szabályok szerint igényelhetik vissza.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 251/N. §-ában.]
Átmenet az adó-visszatéríttetésben
A közösség területén letelepedett adóalanyok esetében a visszatéríttetésre vonatkozó rendelkezéseket 2009. december 31-e után benyújtott kérelmekre kell alkalmazni, azzal, hogy 2009-re vonatkozó kérelmek miatt a közösség területén letelepedett adóalanyokat nem érheti anyagi jogi hátrány. Így például a negyedévesadó-visszatéríttetés iránti kérelmekre még a 2009-es szabályokat lehet alkalmazni.A közösségen kívül letelepedett adóalanyok esetében az új szabályokat főszabály szerint azokban az esetekben kell először alkalmazni, amikor a visszatéríttetés iránti igény 2009. december 31-ét követően keletkezik.
A 2009-re vonatkozó kérelmeket 2010. szeptember 30-áig lehet benyújtani.
[Lásd a 2009. évi CX. törvény 61. § (7)-(10), (14) bekezdéseiben.]
Engedményezés
Változás 2010. január 1-jétől.
Ha a követelést megvásárló fél pénzzel, pénzhelyettesítő vagy készpénz-helyettesítő eszközzel fizet, az engedményezés nem áfaköteles (2010 előtt az engedményezés akkor nem minősült az áfatörvény hatálya alá tartozó ügyletnek, ha a követelést megvásárló fél a követelés megvásárlásával nyújtott szolgáltatást az engedményezőnek, például faktorált).[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 13. § (3) bekezdésében.]
Adóalap utólagos csökkentése ügylettől elállás miatt
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Ha a teljesítésre kötelezett adóalany bérbeadás, zárt végű pénzügyi lízing vagy részletvétel esetén az adófizetési kötelezettség keletkezését követően azért áll el az ügylettől, mert nem kapta meg maradéktalanul az ellenértéket, utólag arányosan csökkentheti az adóalapját. Ennek az a feltétele, hogy az adóalany érvénytelenítse az eredeti számlát (ha az ügyletkötés előtti helyzetet állítják helyre), vagy módosítsa annak adattartalmát (ha a felek az ügyletet a meghiúsulásig tartó időre elismerik teljesítettnek).[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 77. §; (2), 78. § (1) pontjaiban és a 2009. évi CX. törvény 61. § (4) bekezdéseiben.]
Termékexporthoz kapcsolódó szolgáltatás adómentessége
Változás 2010. január 1-jétől.
A termékexporthoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás akkor is áfamentes, ha a termék kiviteli eljárásban, nem értékesítés közvetlen következtében hagyja el a közösség területét, de a közösség területéről történő kiléptetést a kiléptető hatóságnak (vámhatóság) igazolnia kell.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 102. § (1) bek. b) pontjában és a 2009. évi CX. törvény 61. § (5) bekezdésében.]
A sportszolgáltatások adómentessége
Változás 2010. január 1-jétől.
A közszolgáltató sportolási, testedzési szolgáltatásai akkor is áfamentesek, ha azt - például dolgozói javára - szervezet veszi igénybe.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 85. § (1) bek. m) pontjában.]
Ingatlanértékesítés áfája
Változás 2010. január 1-jétől.
Az adóalany ezentúl megteheti, hogy csak a lakóingatlannak nem minősülő egyéb ingatlanainak értékesítésére választja az áfafizetési kötelezettséget (a bérbeadáshoz hasonlóan). Az adóalany 2010. január végéig nyilatkozhat (addig adhatja postára a nyilatkozatot) az állami adóhatóságnak arról, hogy ingatlanértékesítéseit 2010. január 1-jétől a lakóingatlan-értékesítések kivételével adókötelessé kívánja tenni.Azok az adóalanyok, akik korábban adófizetési kötelezettséget választottak ingatlanértékesítésükre, e döntésüket a változás hatálybalépésének napjára visszamenőleg megváltoztathatják úgy, hogy áfakötelezettségük csak a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanokra terjedjen ki. Erről 2010. január végéig nyilatkozniuk kell az adóhatóságnak (nyilatkozatukat addig postára adni). A határidő jogvesztő; ha az adóalany elmulasztja, igazolási kérelmet nem nyújthat be.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (4) bekezdésében és a 2009. évi CX. törvény 67. §-ában.]
Adóhatósági tájékoztatás ingatlanvásárláskor
Változás 2010. január 1-jétől.
Az adóhatóságnak az ingatlant vásárló adóalanyt annak kérésére tájékoztatnia kell, hogy az értékesítő adóalany vállalt-e áfa kötelezettséget ingatlanértékesítéseire, s ha igen, milyet (ettől függ ugyanis, hogy neki kell-e adóznia, s ha igen, hogyan). Az ingatlant beszerző adóalany elvben ugyanis nem tudja, hogy az általa beszerzett ingatlanra az értékesítő azért nem számított fel áfát, mert az adómentes, vagy azért, mert az a fordított adózás hatálya alá tartozik.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (5) bekezdésében.]
Adólevonási jog fordított adózásnál
Változás 2010. január 1-jétől.
Fordított adózás esetében az áfa nemcsak számla, hanem annak hiányában olyan okiratok birtokában is levonható, amelyekből megállapítható a fizetendő adó (de közösségen belüli termékbeszerzésnél a levonási jog gyakorlásának továbbra is feltétele a számla megléte).[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 127. § (1) bek. b) pontjában.]
Mentesség számlakibocsátás alól
Változás 2010. január 1-jétől.
Az adóalanynak akkor sem kell számlát adnia, ha a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője az ellenértéket a teljesítés napjáig pénzhelyettesítő eszközzel - vásárlási és egyéb utalvánnyal - téríti meg (nemcsak akkor, ha készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel fizetnek).[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 165. § (1) bek. b) pontjában.]
A számla fogalma
Változás 2010. január 1-jétől. Az áfatörvény számlának ismeri el a 2006/112 EK-irányelv 226-231., valamint 238-240. cikke szerinti, minden egyes tagállam nemzeti szabálya szerint kiállított bizonylatot, mely tartalmában megfelel az uniós irányelvben előírtaknak.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 168. § (3) bekezdésében.]
Utazásszervezés
Változás 2010. január 1-jétől.
Utasnak minősül a szervezet, például a gazdasági társaság, az alapítvány is, ha a saját nevében megrendelt utazás költségeit nem hárítja tovább, azt végső fogyasztóként viseli (2010 előtt csak a természetes személy minősült utasnak). Ha például egy kft az alkalmazottja részére utazásszervezőnél üzleti utat rendel meg, és annak árát részben sem fizetteti ki az alkalmazottjával (vagyis végső fogyasztóként viseli a költséget), az utazásszervező a szolgáltatását árrésadózás szerint számlázhatja. Ha azonban a kft a költségeket akár csak részben is áthárítja az utazóra, az árrésadózás nem alkalmazható, az ügyletre az általános áfaszabályok az irányadóak.Az utazásszervezőnek a teljesítést megelőzően meg kell kapnia megrendelője nyilatkozatát arról, hogy az utasnak minősül-e (a szolgáltatást adóalanyként vagy nem adóalanyként, adóalanyi vagy nem adóalanyi minőségében veszi-e igénybe, és ha adóalanyként, akkor végső felhasználónak minősül-e). Ha az utazásszervezői szolgáltatás igénybevételének módjáról adott nyilatkozat valótlan, a magánszemély 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Ha az utazásszervező 2010. január 1-je előtt vesz kézhez előleget, vagy azt addig jóváírják a bankszámláján, a régi utasfogalomnak megfelelő adózási módot kell alkalmaznia akkor is, ha az utazásra 2009. december 31-e után kerül sor.
Ha utazásszervező másik utazásszervezőnek értékesít kész programot, az értékesítés után továbbra is minden esetben az általános áfaszabályok szerint kell adózni.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 206. § (1) bek. c), a 2003. évi XCII. törvény 172. § (1) bek. ny) pontjaiban és a 2009. évi CX. törvény 65. §-ában.]
Adóraktározási eljárás
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Új eljárás az egyszerűsített adóraktározási eljárás, amely lehetővé teszi az egész napos (0 órától 24 óráig tartó) be- és kiraktározást. Az eljárási felelősséget az adóraktár üzemeltetője viseli, vagyis neki kell bejelenteni a be- és kiraktározást, bemutatni az okiratokat (nem pedig a vámhatóságnak). Az üzemeltető köteles a szükséges adatokat továbbítani a vámhatóságnak.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 4. melléklet 41-43. pontjaiban.]
Változás 2010. január 1-jétől.
Ha a kiraktározás időpontjában nem áll rendelkezésre számla, a kiraktározási okmány benyújtásával egyidejűleg jövedéki termék esetében a számla helyett a termékkísérő okmányt, más termék esetében pedig a szigorú számadás alá vont számviteli bizonylatként kezelt szállítólevelet kell bemutatni a kiraktározónak, azzal, hogy a számlát utólag (legkésőbb a termék adójogi helyzete rendeződésének igazolására megállapított határidőn belül) mindenképpen be kell mutatni.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 4. melléklet 25. és a 2009. évi CX. törvény 61. § (11) pontjaiban.]
Kereskedelmiszálláshely-szolgáltatás
Változás 2009. július 9-étől.
A kereskedelmiszálláshely-szolgáltatás a 18 százalékos kedvezményes áfakulcs alá került.A kereskedelmiszálláshely-szolgáltatáshoz kapcsolódó, önálló értékkel nem bíró szolgáltatások a szálláshely-szolgáltatás járulékos költségének minősülnek, így azokra is a 18 százalékos adómérték érvényes. A kapcsolódó szolgáltatások az alapcsomagban szereplő, önálló értékkel nem bíró (a szoba árába foglalt) szolgáltatások - függetlenül attól, hogy a szolgáltatásokat a vendég igénybe veszi-e -, ilyen például a szoba árában foglalt reggeli, az üdvözlőital, a kávé, a fürdőköpeny-használat, a szálláshely fürdőmedencéjének, szaunájának használata.
Kereskedelmiszálláshely-szolgáltatáshoz kapcsolódó, alapcsomagon túli, önálló értékkel bíró szolgáltatások - mint például a fogyasztás a minibárból, a telefonhasználat, a szállodai éttermi vendéglátás, a masszázs - a rájuk vonatkozó adómértékkel adóznak. E szolgáltatásokat a számlán tételesen kell feltüntetni.
A gyógyszolgáltatás a törvényi feltételek teljesítése esetén adómentes, egyébként 25 százalék adó terheli, ellenértékét a számlán a 18 százalékos adókulccsal adózó szálláshely-szolgáltatástól elkülönítetten kell feltüntetni.
Konferenciaszervezés esetén, ha a szálloda ezzel kapcsolatban egyéb tevékenységet nem fejt ki, csak a termet adja bérbe a konferenciához, és emellett a konferencia szervezőjének megrendelésére el is szállásolja a résztvevőket, a terembérlet a szállástól elkülönült, önálló értékkel bíró szolgáltatásként a rá vonatkozó adómértékkel adózik.
[Lásd 2009. évi LXXVII. törvény 53. § (2), 166. § (1) bekezdéseiben, 6. mellékletében.]
Apport, jogutódlás
Változás 2010. január 1-jétől.
Apport, illetve jogutódlás (így például gazdasági társaság szétválása) után akkor sem keletkezik feltétlenül adófizetési kötelezettség, ha a vagyont szerző személy, szervezet éppen a vagyonszerzés következtében válik nyilvántartásba vett adóalannyá (2010-ig e kedvezményt csak akkor lehetett érvényesíteni, ha a szerző a vagyonszerzés pillanatában már adóalany volt).[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 18. § (1) bek. a) pontjában és a 2009. november 9-én elfogadott adómódosító törvény 107. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Példák távhőszolgáltatás áfájára
A) Ha a távhődíj 2010. január 15-e előtt, például2009. december 10-én vagy 2010. január 5-én esedékes, a teljes díjat 18 százalék áfa terheli, függetlenül attól, hogy a díjjal érintett időszak mikorra esik. Azaz akkor is 18 százalék az adóteher, ha az érintett időszak 2009. november vagy december, akkor is, ha 2009. december 19-e - 2010. január 19-e, de akkor is, ha 2010. január vagy február.
B) Ha a távhődíj 2010. január 20-án esedékes, a teljes díjat 5 százalék áfa terheli, függetlenül attól, hogy a díjjal érintett időszak mikorra esik. Ez esetben tehát akkor is 5 százalék az adóteher, ha az érintett időszak 2009. november vagy december, akkor is, ha 2009. december 19-e -2010. január 19-e, és akkor is, ha 2009. január vagy február.
Lábjegyzet
Távhőszolgáltatás, ideértve a villamos energiáról szóló törvény alapján megújuló energiaforrásnak minősülő energiaforráson alapuló hőszolgáltatást is, és feltételezve, hogy e szolgáltatások 2010. január 15-én átkerülnek az 5 százalékos adómérték alá.
