adozona.hu
Mit kell tudni az illetékekről?
Mit kell tudni az illetékekről?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 10 százalékról 4 százalékra csökken.
A lakás kedvezményes illetékkulcsa 6 százalékról 4 százalékra csökken (a 4 százalékos kulcs a 4 millió forint fölötti részre vonatkozik, 4 millióig továbbra is 2 százalék az illeték).
Ha ingatlan vagy belföldi ingatlanvagyon-nal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén a megszerzett ingatlan(tulajdon) forgalmi értéke meghaladja az 1 milliárd forintot, az e fölötti rész után ...
Mit kell tudni az illetékekről?
Illetékmértékek
Változás 2010. január 1-jétől.
A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 10 százalékról 4 százalékra csökken.A lakás kedvezményes illetékkulcsa 6 százalékról 4 százalékra csökken (a 4 százalékos kulcs a 4 millió forint fölötti részre vonatkozik, 4 millióig továbbra is 2 százalék az illeték).
Ha ingatlan vagy belföldi ingatlanvagyon-nal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén a megszerzett ingatlan(tulajdon) forgalmi értéke meghaladja az 1 milliárd forintot, az e fölötti rész után csak 2 százalék illetéket kell megfizetni.
Ingatlan résztulajdonának szerzése esetén az 1 milliárd forintnak a tulajdoni hányaddal arányos részére érvényesíthető a kedvezőbb mérték.
Például 1,2 milliárd forint értékű ingatlan felének a megszerzésekor 500 millió forint után kell a 4, a fölötte lévő 100 milliós forgalmiértékrészre pedig a 2 százalék illetéket megfizetni.
A fizetendő illeték összege ingatlanonként -az ingatlan értékétől függetlenül - maximum 200 millió forint. Ezt az értékhatárt is a megszerzett tulajdoni hányad arányában kell figyelembe venni. Például 10 milliárd forint forgalmi értékű ingatlan felének a megszerzése esetén elvileg 110 millió forint lenne az illeték, de csak 100 milliót kell megfizetni, mert az ingatlan összértékére eső 220 millióból a 20 milliót nem kell megfizetni, így annak felét sem.
A fenti arányosítás az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése esetén is érvényes, azaz az illetékalap olyan hányada után kell 4, illetve 2 százalékos illetéket fizetni, amekkora a jog aránya az ingatlan összértékéből. A 200 millió forintos maximum a vagyoni értékű jogra is érvényes.
Ha egy szerződéssel több ingatlant szereznek, az 1 milliárd forintos mértékhatárolót, illetve a 200 millió forintos maximumot ingatlanonként kell érvényesíteni.
[1990. évi XCIII. törvény 19. § (1) bek., 21. §; (1) bek.]
__________________________________________________________________________________Példák illetékalapra összetett - közvetett vagy közvetlen - cégtulajdon szerzésekor
A) Közvetlen részesedés
Magánszemély felvásárol egy kft-t (megveszi az üzletrészek 100 százalékát).|
A felvásárolt kft tulajdonai |
Illetékalap |
|
50 MFt értékű saját ingatlan |
50 MFt 100%-a |
|
75% egy 600 MFt értékű szállodával rendelkező társaságban |
600 MFt 75%-a |
|
[80% egy 100 MFt értékű ingatlannal rendelkező társaságban |
100 MFt 80%-a |
|
120% egy 300 MFt értékű ingatlannal rendelkező társaságban* |
- |
|
[Összesen |
580 MFt |
|
*Nem kell figyelembe venni, mert a részesedés nem éri el a 75 százalékot. |
B) Közvetett részesedés
Magánszemély megvásárolja "A" rt részvényeinek 85 százalékát.|
[Rt-tulajdonok |
"A" rt tulajdoni hányada |
Magánszemély illetékalapja |
|
"A" rt 80%-ban
tulajdonosa "B" rt-nek, amelynek |
80% |
- |
|
"B" rt 95%-ban
tulajdonosa "C" rt-nek, amely |
76% (0,8 x 0,95) |
1000 MFt
64,6 %-a (0,76 x |
|
"C" rt 45%-ban
tulajdonosa "D" rt-nek, amelynek |
34% (0,76 x 0,45) |
- |
|
*Nem kell figyelembe venni, mert "A" közvetett részesedése "C"-ben nem éri el a 75 százalékot. |
||
Gépjárműszerzés
Változás 2010. január 1-jétől.
Illetéket kell fizetni minden Magyarországon nyilvántartásba vett gépjármű megszerzése esetén, függetlenül a szerződéskötés vagy az átadás helyétől (eddig a törvényben magyarországi átadás szerepelt).Kisvállalkozói vagyon öröklése és ajándékozása
Változás 2010. január 1-jétől.
Az egyéni vállalkozói vagyon örökléséhez, illetve ajándékozásához kapcsolódó illetékalap-kedvezmény kiterjed az egyéni cég és a kisvállalkozásnak minősülő egyéb gazdasági társaság vagyoni betétjének a megszerzésére is. A kedvezmény igénybevételének feltétele az, hogy a vagyonszerző vagy vagyonszerzők nyilatkozatban vállalják, hogy a kisvállalkozást legalább három évig továbbműködtetik, és ezt meg is tegyék.Több örökös esetén a cég továbbműködtetéséről annyi örökösnek kell egybehangzóan nyilatkoznia, hogy az általuk együttesen megszerzett vagyoni betétek aránya elérje az 50 százalékot.
A kedvezmény akkor is érvényesíthető, ha az örökölt vagy ajándékba kapott vállalkozói vagyont az örökös, illetve a megajándékozott nem egyéni vállalkozóként működteti tovább, hanem egyéni cégébe vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságába apportálja (utóbbi esetben további feltétel, hogy az kisvállalkozásnak minősüljön).
E feltételek teljesítését az adóhatóság hivatalból ellenőrzi.
Nem változott.
Ha a vállalkozói vagyont házastárs örökli, a kedvezmény a vállalkozói vagyon utáni illetékalap 50 százaléka, de legfeljebb 5 millió forint, más örökös esetén a kedvezményalap 25 százaléka, de legfeljebb 2,5 millió forint. Ajándékba kapott vállalkozói vagyon illetékalap-kedvezménye minden esetben 25 százalék, de legfeljebb 2,5 millió forint.Vagyoni betét szerzése ingatlantulajdonos társaságban
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Illetékköteles a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy), vagyis tulajdonrész megszerzése.Az ilyen vagyoni betét (tulajdon) szerzését terhelő visszterhes vagyonátruházási illetéket a szerzés időpontjától függetlenül akkor kell megfizetni, amikor a vagyonszerző és a gazdasági érdekeltségei, magánszemély esetében a közeli családtagjai (házastárs, bejegyzett élettárs, gyermek, szülő) tulajdonainak vagy az azok többségi tulajdonú vállalkozása(i) tulajdonának az aránya a társaságban eléri a 75 százalékot. Gazdasági érdekeltségnek a társaságiadó-törvény szerinti kapcsolt vállalkozás számít (lásd az 51. oldalon), vagyis nem minden érdekeltség, hanem csak azok a vállalkozások, amelyek valamelyike a másikban többségi tulajdonos, vagy egy harmadik cég vagy személy többségi tulajdonában vagy befolyásában állnak.
A 75 százalék elérésekor az összeszámítandó vagyoni betétekkel rendelkezők mindegyike köteles megfizetni az illetéket a társaságban fennálló összes vagyoni betétjük arányában.
Illetékköteles például, ha
■ gazdasági társaság vagy magánszemély tulajdonrésze a társaságban a szerzés révén eléri a 75 százalékot;
■ vállalkozás megszerzi a társaság vagyoni betétjeinek a 4 százalékát, az ő többségi tulajdonában álló másik vállalkozás pedig már rendelkezik ott legalább 71 százalékos részesedéssel;
■ magánszemély megvásárolja a társaság vagyoni betétjeinek a 35 százalékát, házastársa és egyik szülője pedig már rendelkezik ugyanott együttesen legalább 40 százalékos részesedéssel;
■ magánszemély megszerzi a társaság vagyoni betétjeinek a 20 százalékát, a gyermeke 80 százalékos tulajdonában álló vállalkozás pedig már rendelkezik ugyanott legalább 55 százalékos részesedéssel;
■ magánszemély megszerzi a vagyoni betétek 8 százalékát, a szülője pedig már rendelkezik ugyanott legalább 45 és az annak többségi tulajdonában álló vállalkozás legalább 22 százalékos részesedéssel.
__________________________________________________________________________________
Példák vagyoni betét szerzésére ingatlantulajdonos társaságban
A) 30 millió forint jegyzett tőkéjű, 300 millió forint saját tőkéjű zrt 2010-ben 100 millió forint forgalmi értékű magyarországi ingatlannal rendelkezik. A társaságban szerzett részesedés illetékének kiszámításakor nem a 300 millió forint sajáttőke-értéket kell alapul venni, hanem a 100 millió forint ingatlanértéket.1. 2010. január 1-je után vállalkozás megvásárolja a zrt részvényeinek 80%-át. A szerzési illeték alapja 80 millió forint (vagyis a 100 millió forint ingatlanérték 80 százaléka). A fizetendő illeték 80 millió x 0,04 = 3,2 millió forint.
2. A zrt részvényeinek 2009. december 31-én már 60 százalékát birtokló tag 2010. január 1-je után megveszi a társaság részvényeinek további 20 százalékát. Vagyoni betétjének az aránya ugyan így 80 százalék, a szerzési illeték alapja viszont 20 millió forint lesz, mert az illetékalapot csökkenteni kell a 2010. január 1-je előtt megszerzett 60 százalékra eső forgalmi értékkel, azaz 60 millió forinttal. A fizetendő illeték 20 millió x 0,04 = 0,8 millió forint.
B) Házaspár 25-25 százalékkal tulajdonos egy ingatlannal rendelkező kft-ben, 2011-ben a gyermekük is vásárol 25 százalékot ugyanabban a társaságban. A kft tulajdonában lévő belföldi ingatlan forgalmi értéke ekkor 50 millió forint. Az illetékkötelezettség 2011-ben keletkezik (a család részesedése ekkor érte el a 75 százalékot).
1. Ha a házaspár 2010-ben vásárolta az üzletrészeit, a gyermeknek a 2011-es, a két szülőnek pedig a 2010-es szerzés után kell megfizetnie az illetéket (de mindhármójuknak csak 2011-ben). Az illeték alapja mindhármuk esetében 12,5 millió forint (az 50 millió forint ingatlanérték 25-25 százaléka). A fizetendő illeték fejenként 12,5 millió forint x 0,04 = 0,5 millió forint.
2. Ha a házaspár 2009-ben vásárolta az üzletrészeit, csak a gyermeknek kell megfizetnie a 2011-es szerzésére az illetéket 12,5 millió forint után, a szülőknek nem. A fizetendő illeték 12,5 millió forint x 0,04 = 0,5 millió forint.
__________________________________________________________________________________
Az illeték alapja ingatlantulajdonos társaságnál
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Az illeték alapja kizárólag a társaság tulajdonában álló belföldi ingatlanok forgalmi értéke (vagyis nem a vagyoni betétek értéke), mégpedig az ingatlanoknak a 75 százalék elérésekor érvényes forgalmi értékének az a része, amekkora a vagyonszerző szerzés utáni tulajdoni hányada a társaságban, csökkentve azt■ a 2010. január 1-jét megelőzően megszerzett vagyoni betétekre eső forgalmi értékkel;
■ a 2010. január 1-jét követően, de a vagyonszerző által öt évnél régebben megszerzett vagyoni betétekre eső forgalmi értékkel;
■ az öröklés vagy ajándékozás útján megszerzett vagyoni betétre eső forgalmi értékkel;
■ továbbá a 75 százalék feletti részesedéssel rendelkezők általi újabb vagyonszerzések esetén a korábban illetékkötelezettség alá eső illetékalapra eső forgalmi értékkel.
Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül valamennyi olyan gazdálkodó szervezet, amely■ belföldi ingatlant
■ vagy belföldi ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben legalább 75 százalékos - közvetlen vagy közvetett - részesedést birtokol.
Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság esetén a vagyonrész-szerzéskori illeték alapja a társaság tulajdonában lévő ingatlanok mindenkori forgalmi értéke, növelve a társaság legalább 75 százalékos - közvetett vagy közvetlen - tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi értékének részesedésarányos hányadával.
Közvetett a részesedés, ha a (részben) megszerzett gazdálkodó szervezet egy másik gazdálkodó szervezeten (köztes vállalkozás) vagy gazdálkodó szervek láncolatán (köztes tulajdonosi láncolat) keresztül tulajdonosa az ingatlannal rendelkező társaságnak.
A vagyonszerző ingatlanrészesedését úgy kell kiszámítani, hogy a megszerzett részesedési arányát meg kell szorozni a megszerzett szervezet másik szervezetben fennálló tulajdoni arányával. Ugyanazon ingatlantulajdonnal rendelkező társaságban részes több köztes vállalkozás esetén az egyenként megállapított közvetett részesedéseket össze kell adni.
Ha a megszerzett gazdálkodó szervezet és az ingatlannal rendelkező vállalkozás között nem egy, hanem több vállalkozás van - azaz köztes tulajdonosi lánc esetén - a vagyonszerző ingatlanrészesedésének arányát úgy kell kiszámítani, hogy a megszerzett vagyonibetét-részesedési arányát meg kell szorozni a megszerzett szervezet másik szervezetben fennálló tulajdoni arányával, az így kapott értéket a másik szervezet harmadikban meglévő tulajdoni arányával (és így tovább, végig a láncolaton), és a vagyonszerzőre a köztes tulajdonosi láncolat végén található ingatlannal rendelkező társaság ingatlana(i) értékének így kapott hányada esik. A köztes tulajdonosi láncolatban lévő vállalkozások ingatlanainak értéke csak akkor számít bele az illetékalapba, ha a vagyonszerző által megszerzett társaság - közvetlen vagy közvetett - részesedési aránya az ingatlannal rendelkező társaságban eléri a 75 százalékot.
Bejelentési kötelezettség
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Ha a vagyoni betétet szerző társasági tagnak a szerzése illetékköteles, akkor a vagyonszerzését a szerzés időpontját követő 30 naptári napon belül be kell jelentenie az állami adóhatóságnak. A bejelentésben közölnie kell a vagyonszerzéssel érintett társaságban összeszámítandó vagyoni betétekkel rendelkező személyek azonosító adatait (név, adóazonosító jel vagy adószám) és részesedésük arányát is.Vagyoni betét öröklése
Változás 2010. január 1-jétől.
Illetéket kell fizetni a bt, kkt, kft vagyoni betétje, a szövetkezeti részjegy, a befektetői részjegy öröklése esetén is, hasonlóan például a korábban is illetékköteles részvényörökléshez. (Az örökrészből örökösönként 20-20 millió forint viszont továbbra is illetékmentes, ha az örökös közeli hozzátartozó, és az illetékmentes összeget nem érvényesítették örökölt lakásra).Mentességek
Új előírás 2010. január 1-jétől.
A vagyonibetét-szerzés illetékkötelessége ellenére sem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni a társaságiadó-törvény szerinti kedvezményezett részesedéscsere után.A kedvezményezett eszközátruházás eddigi illetékmentessége kiterjed a belföldi ingatlannal rendelkező társaság feletti tulajdonjogokat megtestesítő vagyoni betét megszerzésére is.
Ezentúl átalakuláskor csak a társaságiadótörvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés illetékmentes.
Illetékmentesség, illetve illetékkedvezmény vehető igénybe (legfeljebb 30 millió forint forgalmi értékű új lakás vásárlásánál akkor is, ha a lakást vállalkozási tevékenységet végző egyéb szervezettől vagy jogi személytől (például önkormányzattól) vásárolják.
A mezőgazdasági termelőnek nemcsak termőföld vásárlása, hanem termőföld cserével szerzése esetén sem kell illetéket fizetnie.
Lízingcégek
Változás 2010. január 1-jétől.
A továbbértékesítési célú ingatlanszerzés kedvezményét, illetve gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának forgalmazási célú megszerzése esetén járó mentességet bármelyik lízingcég igénybe veheti. (Eddig kikötés volt, hogy a lízingcég árbevételének legalább 50 százaléka ingatlan, illetve gépjármű lízingeléséből származzon, vagy 75 százaléka e kettő lízingeléséből úgy, hogy az összárbevételből egyiknek az aránya se legyen kisebb 25 százaléknál.) Utólagos illetékfizetés
Változás 2010. január 1-jétől.
Ezentúl perértéktől függetlenül - vagyis nem csak a kis perértékű ügyekben - kérelmezhető, hogy a perilletéket ne perenként, hanem úgynevezett utólagos elszámolással fizesse meg az a társaság (ilyenek például a közszolgáltatók, a parkolási társaságok), amelyik igazolja, hogy az előző évben legalább ezer bírósági eljárást indított.Eljárási illeték
Változás 2010. január 1-jétől.
Az adózás rendjéről szóló törvény szerinti felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelemért fizetendő illeték 15 ezer forint helyett a fellebbezési eljárás illetékével azonos összeg. Vagyis ha a fellebbezés tárgyának értéke megállapítható, akkor minden megkezdett 10 ezer forint után 400 forint, de összesen legalább 5 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint. Ha a fellebbezés tárgyának értéke nem állapítható meg, 5 ezer forint, végzés esetén 3 ezer forint.Ha bármilyen közigazgatási hatóság másodfokú határozatának jogszerűségét felülvizsgáló bíróság nem rendelkezik ítéletében az elsőfokú határozat elleni fellebbezés illetékének a visszatérítéséről, az ítélet alapján maga a közigazgatási hatóság rendelkezhet erről.
Az önkormányzati adóhatóság, illetve elsőfokú vámhatóság által hozott határozat elleni fellebbezés illetékét - ha az elsőfokú határozat jogsértő volt - nem az állami adóhatóság, hanem az azt beszedő önkormányzati adóhatóság, illetve elsőfokú vámhatóság téríti vissza.