adozona.hu
Mit kell tudni a vagyonadóról?
Mit kell tudni a vagyonadóról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés 2009. június 29- én elfogadta a lakóingatlanok, a vízi járművek, a légi járművek és a nagy teljesítményű személygépkocsik adóját tartalmazó, egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvényt.
A vagyonadó a belföldi és a külföldi magánszemélyeket és szervezeteket terhelheti, ha magyarországi lakás vagy üdülő tulajdonosai.
Mentes az adó alól a magyar állam, a helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, a települési, területi és országos kisebbs...
Mit kell tudni a vagyonadóról?
Az Országgyűlés 2009. június 29- én elfogadta a lakóingatlanok, a vízi járművek, a légi járművek és a nagy teljesítményű személygépkocsik adóját tartalmazó, egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvényt.
Adóalany lakóingatlannál
A vagyonadó a belföldi és a külföldi magánszemélyeket és szervezeteket terhelheti, ha magyarországi lakás vagy üdülő tulajdonosai.Mentes az adó alól a magyar állam, a helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, a települési, területi és országos kisebbségi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyház és a NATO, továbbá az a személy vagy szervezet, amelynek adómentességét nemzetközi szerződés írja elő.
[Lásd a 2009. évi LXXVIII. törvény 3. §-ában.]
Az adó alanya - főszabály szerint - az a személy vagy szervezet, aki (amely) a naptári év első napján a lakóingatlan tulajdonosa. Több tulajdonos esetén az adót a tulajdoni hányadok arányában kell megfizetni. Ha a lakóingatlant vagy egy részét az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű - haszonélvezeti, használati, kezelői, vagyonkezelői - jog terheli, e jog birtokosa az adó alanya az ingatlannak e jogával lefedett értékrészére. Ha az ingatlanon egyidejűleg több személynek van vagyoni értékű joga, őket arányosan terheli az adó.Ha az adóalany lakáson lévő vagyoni értékű jog tulajdonosa, és az adót nem fizeti meg, a végrehajtás pedig eredménytelen vele szemben, akkor a lakás tulajdonosa(i) tulajdoni hányaduk arányában mögöttes felelősként köteles(ek) helytállni.
Ha a lakóingatlannak több tulajdonosa is van, egyikük átvállalhatja a többitől az adókötelezettséget - erről az adóbevallásában nyilatkozni kell -, de ha a nyilatkozattevő elmulasztja befizetni az adót, és a végrehajtás eredménytelen vele szemben, a többi tulajdonos köteles a saját tartozását megfizetni.
Tulajdonosnak - főszabály szerint - az a személy vagy szervezet számít, aki vagy amely az év első napján az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.
Ha az ingatlanügyi hatósághoz tulajdonátruházási szerződést nyújtanak be, és az ezt a tulajdoni lapon széljegyzi, a rákövetkező évben már a szerző felet kell tulajdonosnak, vagyis a vagyonadó alanyának tekinteni akkor is, ha a széljegyzést követő év első napjáig nem jegyzik be tulajdonosként az ingatlannyilvántartásba. Ez előfordulhat például, ha a lakóingatlant azzal a fenntartással adják el, hogy a tulajdonjog csak akkor száll át a vevőre, amikor megfizette a teljes vételárat.
Ha a lakóingatlant a felépítése előtt veszik meg, akkor a tulajdonos csak a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének időpontjával minősül tulajdonosnak (másként fogalmazva adóalanyiság nem keletkezhet korábban, mint hogy az adó tárgya létrejön). Ha a tulajdont egyéb módon (például örökléssel, elbirtoklással) szerzik meg, tulajdonosnak azt kell tekinteni, akit a polgári törvénykönyv annak minősít, s a tulajdonszerzés időpontja is a Ptk. szerinti időpont.
[Lásd a 2009. évi LXXVIII. törvény 5. §-ában.]
A lakóingatlan
Az adó a lakóingatlanokat terheli. Lakóingatlan a lakástörvény szerint lakásnak és a vagyonadótörvény szerint üdülőnek minősülő épület, épületrész a hozzá tartozó telekkel, telekhányaddal együtt. Vagyis felépítményes ingatlan esetén a forgalmi érték meghatározásakor nemcsak a felépítmény (az épület) értékével, hanem a telekével is számolni kell.A lakástörvény - a lakások és helyiségek bérletéről szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A paragrafusának 1-6. pontjai - szerinti fogalmat leegyszerűsítve lakásnak az az épület vagy helyiségcsoport minősül, amely a lakástörvény szerinti komfortfokozatba besorolható, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás, kastély, villa, udvarház megnevezéssel tartják nyilván, illetve ilyenként vár ott feltüntetésre. Lakásnak, illetve üdülőnek számít természetesen a társasházban, illetve társasüdülőben önálló helyrajzi számmal rendelkező lakás, illetve üdülő is.
Üdülőnek a vagyonadótörvény szerint az ingatlan-nyilvántartásban üdülőként, üdülőépületként, hétvégi házként, nyaralóként, csónakházként feltüntetett vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész számít.
Az ingatlan-nyilvántartásban külön fel nem tüntetett, az épület közös közlekedőjéből vagy a szabadból önálló bejárattal rendelkező, önálló rendeltetésű helyiségcsoport is lakásnak minősül, ha megfelel a lakástörvény szerinti lakás kritériumának (azaz legalább 12 négyzetméternél nagyobb lakószobával, vécével, főzőhelyiséggel, egyedi fűtéssel, vízvételi lehetőséggel rendelkezik). Ugyanez érvényes azokra az épületrészekre is, amelyek - bár külön nem is szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban - üdülőként funkcionálnak (például egy fizetővendég-látásra átalakított gazdasági épület).
Ez egyben azt is jelenti, hogy több lakást magában foglaló épület esetén nem az épület egésze az adó tárgya, hanem - épületrészenként - az egyes lakások, akkor is, ha azok osztatlan közös tulajdonban állnak.
A lakásnak, üdülőnek nem minősülő épület, épületrész - például garázs, üzlet, iroda, műhely, gyárépület - után nem kell adót fizetni, még akkor sem, ha az lakóépületen belül helyezkedik el. A családi ház alsó szintjén kialakított üzlet például nem adóköteles, ha önálló bejárata van (a szabadból vagy a közös közlekedőből), vagyis a lakás forgalmi értékének becslésekor ennek értékével nem kell számolni.
[Lásd a 2009. évi LXXVIII. törvény 2. §-ában.]
Adókötelezettség
A vagyonadó-kötelezettség lakóingatlan után az arra kiadott használatbavételi, illetve fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján, engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett lakóingatlan esetén pedig a tényleges használatba vételt követő év első napján keletkezik, s minden évben a teljes évre szól.A lakóingatlan utáni adókötelezettség annak az évnek az utolsó napján szűnik meg, amikor az adóköteles épület megsemmisül, vagy azt lebontják.
Az adókötelezettséget nem érinti az ingatlan használatának szünetelése, vagyis ha például az üdülőépületet csak a nyári hónapokban használják, vagy a lakóingatlan tulajdonosa évekig külföldön dolgozik, s így a lakása üresen áll, az adót ekkor is meg kell fizetni.
[Lásd a 2009. évi LXXVIII. törvény 6. §-ában.]
Az adó alapja
Az adó alapja a lakóingatlannak, illetve a lakáson lévő vagyoni értékű jognak a naptári év első napján fennálló állapot szerinti forgalmi értéke. A forgalmi érték az a pénzben kifejezhető érték, amennyiért a vagyontárgy normál körülmények között, vagyis például nem kényszerhelyzetben, eladható (de az ár itt nem csökkenthető a vagyontárgyat terhelő adósságokkal).Az adóalapot lakóingatlanonként kell kiszámítani, tehát az egy tulajdonban lévő több lakóingatlan forgalmi értékét nem kell összevonni, hanem mindegyikre külön-külön kell kiszámítani (s majd befizetni az esetleges adót).
A vagyonadót önadózással kell befizetni, vagyis az adózónak kell megbecsülnie, mennyit érhet a lakása.
[Lásd a 2009. évi LXXVIII. törvény 10. §-ában.]
Adóhatósági forgalmiérték-becslés
A forgalmi érték meghatározására a törvény nem ír elő szabályt, a lakás értéke megbecsülhető például a környéken eladott lakások, üdülők eladási ára alapján is, de értékbecslésért az állami adóhatósághoz is lehet fordulni. Ez esetben a kérelmezőnek az ügyfélkapun vagy az állami adóhatóság honlapján kitölthető adatlapon kell közölnie ingatlana ott kért fizikai paramétereit az állami adóhatósággal. Az adóhatóság a lakás forgalmi értékét a saját forgalmiérték-adatbázisában lévő forgalmiérték-adatok összevetésével - számítógépes programmal - kalkulálja ki. A kérelmező a lakóingatlana ezen adatok alapján becsült forgalmi értékét az általa megadott e-mail címre kapja meg az állami adóhatóságtól.Az adatlapon általánosságban az alábbi adatokat kell megadni:
■ a lakóingatlan címe (irányítószám, település, közterület neve, házszám vagy helyrajzi szám);
■ a kérelmező neve (cégneve), adóazonosító száma, elektronikus levélcíme, az adatkérés jogcíme (tulajdonos, vagyoni értékű jog jogosítottja);
■ a lakóingatlan hasznos alapterülete és a lakáshoz, üdülőhöz tartozó telek vagy telekhányad területe;
■ a lakóingatlannak a vagyonadótörvény szerinti besorolása (egylakásos lakóépületben lévő lakás, többlakásos lakóépületben vagy egyéb épületben lévő lakás, üdülő);
■ a lakóingatlan vagy többlakásos lakóépület esetén a lakóingatlant tartalmazó épület kora;
■ a lakóingatlan, a lakóépület esetleges felújításának időpontja;
■ a lakóingatlan, a lakóépület falazatának anyaga, az alkalmazott építési technológia;
■ a lakóingatlanhoz, illetve lakóépülethez tartozó telek közművesítettsége;
■ a lakóingatlanhoz, illetve a lakóépülethez tartozó telek határa előtti út burkolata;
■ a lakóingatlan komfortfokozata;
■ a lakóingatlanban lévő lakószobák száma;
■ a lakóingatlanhoz, illetve lakóépülethez tartozó gépjárműtárolók hasznos alapterülete;
■ a lakóingatlanban vagy a lakóingatlanhoz tartozó telken lévő úszómedence űrtartalma;
■ lakóépületben lévő lakóingatlan esetén a lakószobák tájolása;
■ lakóépületben lévő lakóingatlan esetén a lakóingatlan lakóépületen belüli megközelíthetősége (a lakóingatlan elhelyezkedése, felvonó).
Az állami adóhatóság forgalmiérték-becslő szolgáltatása várhatóan 2009. december közepétől érhető el a honlapján, illetve az ügyfélkapun keresztül (a segítségnyújtás módját szabályozó 242/2009. (X. 29.) Korm. rendelet 2009. november 15-étől lép hatályba).
Az állami adóhatóság forgalmiérték-becslő szolgáltatása ingyenes, azaz a kérelmezőnek sem eljárási illetéket, sem igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetnie érte.
[Lásd a 242/2009. (X. 29.) Korm. rendelet 1-3. §-aiban.]
Az adózót nem köti az állami adóhatóság forgalmiérték-becslése, attól eltérő adóalapot is megállapíthat magának az adóbevallásában. Ha az adózó az adóhatóság hat hónapnál nem régebbi becsült értékén vallja be az adóját, azt úgy kell értékelni, hogy a tőle elvárható körültekintéssel járt el. Vagyis nem szabható ki adóbírság, késedelmi pótlék, ha az adóhatóság ellenőrzéskor megállapítja, hogy az adózó valóságos adatokat adott ugyan meg, de az ingatlan értékét befolyásoló egyéb körülmények miatt a forgalmi érték mégsem annyi, mint ami az adóhatósági becslésben szerepelt, s mulasztási bírság sem, ha az adózó azért nem adott be bevallást, mert az adóhatóság becslése szerint a lakás nem érte el az adóköteles értékhatárt.Az adókülönbözetet ilyenkor is meg kell fizetni, illetve visszaigényelhető.
[Lásd a 242/2009. (X. 29.) Korm. rendelet 4. §-ában.]
Vitatott forgalmi érték
Ha az adóhatóság ellenőrzéskor a határozatában azt állapítja meg, hogy a bevallott forgalmi érték szerinte nem a tényleges forgalmi érték, és az eltérés legalább 10 százalék, akkor az általános szabályok szerint adóbírsággal és késedelmi kamattal növelten kiveti az adókülönbözetet (adótúlfizetés esetén szintén az általános szabályok szerint elszámolja a többletet).Ha a bevallott forgalmi érték és az adóhatóság megállapítása szerinti érték különbözete 10 százaléknál kisebb, az adóhatóság nem állapíthat meg adóbírságot, késedelmi pótlékot, de az adóhiányt meg kell fizetni (adótúlfizetés szintén az általános szabályok szerint számolható el).
Ha az adóalany önellenőrzéssel 10 százaléknál kisebb mértékben módosítja a forgalmi értéket (és befizeti az adókülönbözetet), nem kell önellenőrzési pótlékot fizetnie. Ismételt önellenőrzés esetén azonban már igen.
Ha az adózó vitatja az eljáró adóhatóságnak a forgalmi érték eltéréséről (és adó pótlólagos, illetve esetleg bírság, kamat kivetéséről) hozott határozatát, azt - az általános szabályok szerint - az állami adóhatóságnál fellebbezheti meg. A másodfokú adóhatósági határozat felülvizsgálata közigazgatási peres eljárásban a bíróságtól kérhető.
[Lásd a 2009. évi LXXVIII. törvény 10. §-ában és a 2003. évi XCII. törvény 136-138 §, 143. §-aiban.]
Az adó mértéke
A vagyonadó az adóalapnak a 30 millió forintot meg nem haladó része után 0,25 százalék, az adóalap 30 millió forint feletti, de 50 millió forintot meg nem haladó része után 0,35 százalék, az adóalap 50 millió forint fölötti része után 0,5 százalék (60 millió forint forgalmi értékű lakás után tehát 30 millió forintig 75 ezer forint, a 30 és 50 millió közötti részre 70 ezer forint, a fennmaradó 10 millió forint után 50 ezer forint, összesen 195 ezer forint az adó).[Lásd a 2009. évi LXXVIII. törvény 11. §-ában.]
Lakóingatlan-értéktől függő mentesség
Ha az adóalanynak a naptári év első napján a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen, vagyis életvitelszerűen a lakóhelyéül szolgáló lakása forgalmi értéke nem éri el a 30 millió forintot, akkor nem kell megfizetnie az az után őt terhelő adót. Tehát nem a rá eső tulajdonrész értékének kell a 30 millió alatt lennie, hanem az egész lakás forgalmi értékének (a lakásra tőle függetlenül más tulajdonosnak még lehet adófizetési kötelezettsége).A 30 milliós értékhez kötődő mentesség csak akkor él, ha a tulajdonos a lakásban lakik. Ha nem, és a lakás forgalmi értéke 15 millió forint alatt van, akkor nem kell megfizetni az adót akkor sem, ha az adóalanynak több lakástulajdona is van, de ez a mentesség is csak egy lakásra érvényesíthető, illetve az adóalany választása szerint lakás helyett egy üdülőre.
Ez azt jelenti, hogy a két mentesség legfeljebb két lakásra (vagy egy lakásra és egy üdülőre) érvényesíthető, a harmadik vagy többedik lakás vagy üdülő után a forgalmi értéktől függetlenül meg kell fizetni az adót.
Az adóalany saját maga döntheti el, hogy melyik - 15 millió forint forgalmi érték alatti - lakóingatlanát (lakását vagy üdülőjét) minősíti második, azaz adómentes, illetve többedik, azaz adóköteles lakóingatlannak.
[Lásd a 2009. évi LXXVIII. törvény 14. § (1) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példa az értéktől függő mentességre
Házaspár 1/2-1/2 arányú közös tulajdona egy 25 millió forint forgalmi értékű, lakóhelyül szolgáló lakás és ugyanilyen tulajdoni arányban egy 10 millió forint forgalmi értékű üdülő. A férj örökölt külön tulajdona még egy 3 millió forint forgalmi értékű lakás is.A feleségnek nem kell adót fizetnie, hiszen egyik lakóingatlana forgalmi értéke sem haladja meg a mentességi értékhatárokat. A férjnek viszont kell adóznia, mert három lakástulajdona van, s maximum kettőre érvényes a mentesség. Ha a 15 milliós értékhatárhoz (második lakáshoz) kötött mentességet a közös tulajdonú üdülőre választja, akkor csak a 100 százalékban tulajdonolt másik, 3 millió forint értékű lakása utáni 7500 forintot kell megfizetnie, a közös üdülőből rá eső 5 millió forint után nem kell adóznia. Fordított választás esetén 12 500 forint adót kell befizetnie (s a 7500-at nem).
__________________________________________________________________________________
Idős és elesett emberek mentessége
A 62. életévét betöltött, illetve a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő adóalany lakóhelyéül szolgáló lakás értékéből 10 millió forint adómentes, feltéve, hogy a lakás összértéke legfeljebb 50 millió forint, és az adóalany egyedül, vagy ugyanezen feltételeknek megfelelő közeli hozzátartozójával él a lakásban, és a háztartás egy főre eső jövedelme az adóévet megelőző évben az öregségi nyugdíj legkisebb összegének legfeljebb a kétszerese volt (2009-ben 57 ezer forint).[Lásd a 2009. évi LXXVIII. törvény 14. § (2) bekezdésében.]
Szakszervezeti üdülő mentessége
Szakszervezetnek nem kell megfizetnie a vagyonadót az üdülője után, ha az üzemeltetés időszaka (az egész év vagy annak egy része) alatti vendégéjszakák legalább felét szakszervezeti tag vagy annak közeli hozzátartozója veszi igénybe. A vendégéjszakák számának megállapításához az üzemeltetési időszak napjainak számát meg kell szorozni a rendelkezésre álló szálláshelyek számával.Ha az adóalany szakszervezet a bevallása benyújtásakor még nem tudja, hogy teljesül-e a mentesség feltétele (vagyis hogy a vendégéjszakák legalább 50 százalékát szakszervezeti tag vagy annak közeli hozzátartozója veszi igénybe), eldöntheti, hogy
■ már a bevallás benyújtásakor igénybe veszi a mentességet, s vállalja egy adóhatósági ellenőrzés esetleges jogkövetkezményeit;
■ önellenőrzéssel utólag veszi igénybe a mentességet.
[Lásd a 2009. évi LXXVIII. törvény 14. § (3) bekezdésében.]
Felújítási adókedvezmény
Akik 2010. január 1-jét követően lakóingatlant vagy lakóingatlant magában foglaló épületet felújítanak, csökkenthetik a felújítás befejezését követő adóévi adójukat (vagyis először a 2011. évi adót). Az adóból a felújítással összefüggésben igénybe vett szolgáltatásról, vásárolt termékről az adóalany nevére kiállított számlában szereplő, illetve - egyszerűsített számla vagy fordított adózás esetén - abból kiszámítható általános forgalmi adó összege vonható le, de legfeljebb a teljes évi vagyonadó erejéig (vagyis maximum egy évre nem kell adót fizetni).[Lásd a 2009. évi LXXVIII. törvény 12. § (2) bekezdésében.]
Felújításnak az tekintendő (hasonlóan a műemlék épületekhez), ha az épület egészén vagy teljes homlokzatán és több főszerkezetén építés, illetve épületdíszítés révén teljesen visszaállítják az épület esztétikai állapotát és legalább az eredeti műszaki állapotát. A felújítási adókedvezmény esetében azonban felújításnak számít az is, ha a lakóingatlanban (a lakáson belül) kicserélik a gépészeti berendezéseket, a gépészeti vezetékeket vagy az elektromos hálózatot, illetve a fűtőberendezéseket. Nem minősül felújításnak a köznapi értelemben lakásfelújításnak tekintett lakásfestés, a padlóburkolók, beépített bútorok cseréje.[Lásd a 2009. évi LXXVIII. törvény 12. § (3) bekezdésében.]
Műemlék épületi lakás mentessége
Ha műemlékké nyilvánított vagy önkormányzati rendelettel helyi egyedi védelem alá sorolt épületet 2010. január 1-jét követően kiadott építési engedély alapján felújítanak, az épület (ha az egyetlen lakás), illetve a felújítás alatt álló épületben lévő önálló lakás, azaz lakóingatlan után az építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymás utáni adóévben nem kell megfizetni a vagyonadót, feltéve, hogy a felújítás a három esztendőn belül be is fejeződik. Bevallani viszont ilyenkor is be kell az adót.Felújításnak az számít, ha védett épület egészén vagy teljes homlokzatán és több főszerkezetén építés, illetve épületdíszítés révén teljesen visszaállítják az épület esztétikai állapotát és legalább az eredeti műszaki állapotát.
A mentesség időtartama alatt az adóhatóság a bevallott, de meg nem fizetett adót és annak a kamatát (ez megegyezik a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamattal) jelzáloggal biztosítja (jelzálogot jegyeztet be az adott lakásra). Az ily módon tartozásként nyilvántartott meg nem fizetett adót akkor nem kell ténylegesen megfizetni, ha a mentesség feltétele teljesül, azaz a felújítás befejeződik. Az adóhatóságnak a mentességi időszak leteltét követő adóév január 30-áig meg kell keresnie az illetékes építésügyi hatóságot, hogy az igazolja a számára, hogy megvalósult a felújítás. Ha igen, akkor az adóhatóság törölteti a jelzálogot, ha nem, akkor határozatban kiveti a meg nem fizetett adót és annak kamatát, amit a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell megfizetni.
Ha a mentesség időszaka alatt az adó alanya megváltozik (például eladják a mentesség tárgyául szolgáló épületet, épületrészt, vagy a tulajdonos meghal), az új adóalany is választhatja a mentességet, de ha a felújítás végül mégsem valósul meg, akkor neki kell megfizetnie a korábbi tulajdonos meg nem fizetett adóját is. Ha az új adóalany nem él a mentességgel, akkor a meg nem fizetett adót az eladónak (a korábbi adóalanynak) kell megfizetnie az adóhatóságnak az adóalanyiság megszűnését követő év február 15-éig kiadott határozata alapján.
[Lásd a 2009. évi LXXVIII. törvény 9. §-ában.]
Nagycsaládos-adókedvezmény
Adókedvezmény illeti meg az adóalanyt a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen is lakóhelyéül szolgáló lakás utáni adójából, ha ott három vagy annál több gyermeket szülőként - ideértve a nevelő-, örökbe fogadó szülőt is - nevel (eltart). A kedvezmény a harmadik és minden további gyermek után gyermekenként az adó 15 százaléka, legfeljebb azonban 100 millió forint adóalapra jutó adó (vagyis 100 millió forintnál többet érő lakás esetében is legfeljebb 100 millió forintra eső adó, 2010-ben 395 ezer forint). A kedvezmény számításánál figyelembe kell venni a kiskorú gyermekeket, a nagykorú, de 25 életévét be nem töltött és oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló, továbbá életkorától függetlenül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerint súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermeket.[Lásd a 2009. évi LXXVIII. törvény 12. § (1) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példa helyi adó beszámítására
Magánszemély 32 millió forint forgalmi értékű, a lakóhelyéül szolgáló 100 négyzetméteres lakás 1/2 tulajdoni hányadára eső haszonélvezeti joggal rendelkezik, a lakás kizárólagos tulajdonosa az ő egyszemélyes kft-je. Haszonélvezeti joga után évi 30 ezer forint helyi építményadót fizet.A lakás vagyonadója egy évre 82 ezer forint lenne (30 millió forintig 0,25 százalék, a 30 és 32 millió forint közötti adóalaprészre 0,35 százalék, azaz 30 millió x 0,25 + 2 millió x 0,35 = 75 ezer + 7 ezer), de mivel a magánszemélynek haszonélvezeti joga van a lakás felén, arra neki kell megfizetni az adót (nem a tulajdonosnak). A haszonélvezeti jog után a lakás számított adójának a fele, 41 ezer forint a vagyonadó. Ez csökkenthető az őt terhelő 30 ezer forint építményadóval, vagyis a magánszemély adóalanyt 11 ezer forint lakóingatlan után fizetendő vagyonadó terheli.
__________________________________________________________________________________
Adófelfüggesztés
A lakóingatlanok utáni adó felfüggeszthető. Adófelfüggesztésre jogosultak■ a 62. életévüket betöltöttek, továbbá a rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rehabilitációs járadékban részesülők a valóban lakhatásul szolgáló (a lakcímnyilvántartás szabályai szerint és ténylegesen is lakóhelyül szolgáló) lakóingatlanukra nézve akár a halálukig;
■ a lakóingatlant öröklés útján megszerző kiskorúak a nagykorúságuk elérését követő második év végéig;
■ a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti álláskeresők a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen is lakóhelyéül szolgáló lakóingatlanuk esetében legfeljebb két évig, feltéve, hogy más lakóingatlanban nincs 25 százalékot meghaladó tulajdoni hányaduk, és munkaviszonyuk a munkáltató érdekkörében felmerült ok miatt szűnt meg.
Ha a három közül bármelyik címen jogosult elidegeníti az ingatlant, akkor az addig halasztott adót a vevőnek kell megfizetnie, ha pedig a jogosult a továbbiakban már nem kívánja igénybe venni a kedvezményt, neki, halála esetén az örökösének (az örökrésze arányában). Kiskorú örökös "folytathatja" az örökhagyó által korábban igénybe vett adófelfüggesztést, ha nem, akkor neki kell megfizetnie az adót.
A felfüggesztés határidejének lejárta után, illetve a 62 évesnél idősebbek, valamint rokkantnyugdíjasok esetében a halálukat követően az addig halasztott adót a jogosultnak, illetve az örökösnek meg kell fizetnie. Az előírt határidőn belül megfizetett adót nem terheli kamat.
Az álláskereső a harmadik évben a halasztott adót egy összegben vagy 12 havi egyenlő részletben is pótlékmentesen fizetheti meg.
Álláskeresői jogcímen ötévente egyszer kérhető halasztás.
Az adóhatóság a meg nem fizetett adót minden évben jelzáloggal biztosítja (jelzálogot jegyeztet be a lakóingatlanra). A végrehajtáshoz való jog elévülésének időtartamába az adófelfüggesztés időszaka nem számít bele, vagyis az adóhatóság visszamenőleg bármenynyi évre behajthatja a halasztott adót.
[Lásd a 2009. évi LXXVIII. törvény 7. §-ában.]
Kétszeres adóztatás kizárása
Az adó alanya a fizetendő adó összegéből levonhatja a lakóingatlan után a számára az adóévre az önkormányzati adóhatóság által kivetett helyi építményadót, illetve üdülőépület utáni idegenforgalmi adót vagy a magánszemélyek kommunális adóját.[Lásd a 2009. évi LXXVIII. törvény 13. §-ában.]
Bevallásbenyújtás számított értékre
Bevallást nemcsak azon lakóingatlan után kell benyújtani, amely után adót kell fizetni, hanem arról a lakóingatlanról is, amelynek a forgalmi értéke nem haladja meg a mentességi határt (a 30 millió, illetve a 15 millió forintot), de úgynevezett számított értéke e mentességi határok felett van. Vagyis az adó alapja a forgalmi érték, és bevallani is a forgalmi értéket kell, de a számított érték bevallásbenyújtási kötelezettséget alapoz meg.A számított érték kiszámításának módját a törvény mellékletei tartalmazzák. A számítás menete (lásd erről példánkat is): az 1. számú mellékletben szereplő, a lakóingatlanra vonatkozó települési átlagértéket meg kell szorozni a lakóingatlan hasznos alapterületével, az így kapott alapértéket pedig azon korrekciós tényezők értékével, amelyet a törvény 2. számú melléklete a lakóingatlan egyes fizikai jellemzőihez (például kor, falazat, komfortfokozat) rendel.
A lakóingatlan besorolásánál az ingatlannyilvántartási bejegyzésből kell kiindulni, de ha az nem egyértelmű vagy hiányzik (például épületrész esetén), akkor az utoljára kiadott használatbavételi, fennmaradási engedélyből, ha az sincs, a használati módból, használat hiányában a rendeltetési célból.
[Lásd a 2009. évi LXXVIII. törvény 15-16. §-aiban, 1-2. mellékleteiben.]
__________________________________________________________________________________Példa számított értékre
Fővárosi III. kerületi, 100 m2-es, 5 éve téglából épített, összkomfortos, egyedi központi fűtésű, 3,5 szobás, 16 m2-esnél nem nagyobb gépjárműtárolóval rendelkező, nem úszómedencés, teljesen közművesített, de szilárd burkolatú úttal nem határolt telken álló családi ház számított értéke:|
Egylakásos lakóépület telepü- |
|
|
lési átlagértéke a főváros III. |
400 000 Ft/m2 |
|
kerületében |
|
|
A
lakás alapértéke (átlagérték x |
40 000 000 Ft |
|
Korrekciós szorzók |
|
|
az épület kora |
1,15 |
|
téglafalazat |
1,00 |
|
telek közművesítettsége |
1,00 |
|
földút |
0,90 |
|
komfortfokozat |
1,05 |
|
szobaszám |
1,05 |
|
A lakás számított értéke |
|
|
(alapérték x 1,15 x 1 x 1 x 0,9 x |
45 643 500 Ft |
|
1,05 x 1,05) |
Vízi járművek vagyonadója
Vagyonadó terheli a Nemzeti Közlekedési Hatóság által vezetett hatósági nyilvántartásban szereplő (lajstromba vett) vízi járművet, illetve e nyilvántartásban nem szereplő, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi személy vagy belföldön bejegyzett szervezet olyan vízi járművét, amely a hatósági nyilvántartásba bejegyzés műszaki feltételeinek megfelel, vagy külföldön jegyezték be.Vízi járműnek minősül a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény szerinti úszó létesítmények közül a tengeri hajó, a belvízi hajó, a motoros vízi sporteszköz, de vitorlás csak abban az esetben, ha a névleges vitorlafelülete a 25 négyzetmétert, motoros vízi jármű csak akkor, ha a főgép teljesítménye az 50 kilowattot meghaladja. Nem kell tehát adót fizetni a vízi közlekedési törvény szerinti csónak és a nem gépi meghajtású vízi sporteszköz vagy az 50 kilowattnál kisebb teljesítményű motorcsónak után.
Az adó alanya az, aki vagy amely a naptári év első napján a vízi jármű tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosokat tulajdoni hányadaik arányában terheli az adó.
Az adókötelezettség a vízi jármű tulajdonjogának megszerzését követő év első napján keletkezik, s az adókötelezettségben bekövetkező változást is (adóalany személye, az adótárgy jellemzője) a változást követő évtől kell figyelembe venni. Az adóalany adókötelezettsége a vízi jármű elidegenítése vagy a vízi jármű megsemmisülése évének utolsó napján szűnik meg.
[Lásd a 2009. évi LXXVIII. törvény 17. §-ában.]
Az adó alapja és mértéke
Az adó alapja vitorlás vízi jármű esetén a vitorlás névleges vitorlafelülete, motoros vízi jármű esetén pedig főgépének (hajtómotorjának) a hatósági nyilvántartásban (külföldön nyilvántartott vízi jármű esetén a külföldi hatóság nyilvántartásában, ezek hiányában a vízi jármű bizonyítványában) feltüntetett teljesítménye. Több főgép esetén a főgépek teljesítményét össze kell adni.Vitorlás vízi jármű esetén az adó a vitorlafelület minden megkezdett négyzetmétere után
■ a gyártás évében és az azt követő 10 naptári évben 2 ezer Ft;
■ a gyártás évét követő 11-21. naptári évben 1 ezer Ft;
■ a gyártás évét követő 22. évtől 500 Ft. Motoros vízi jármű esetén az adó mértéke kilowattonként
■ a gyártás évében és az azt követő 5 naptári évben 300 Ft;
■ a gyártás évét követő 6-10. naptári évben 250 Ft;
■ a gyártás évét követő 11-15. naptári évben 200 Ft;
■ a gyártás évét követő 16. naptári évtől 150 Ft.
[Lásd a 2009. évi LXXVIII. törvény 20-21. §-aiban.]
Adómentesség
Mentes a vízi járművek adója alól■ az engedélykötelezettség alá eső tevékenység ellátására üzemeltetett vízi jármű (üzleti célú teher-, illetve személyszállításra használt vízi jármű),
■ a sportról szóló törvény szerinti sportszövetség vagy az ahhoz tartozó sportegyesület tulajdonában, üzemeltetésében lévő vízi jármű,
■ a vízi mentés céljára szolgáló, az illetékes rendőrkapitányságon nyilvántartásba vett vízi jármű,
■ az 1950 előtt tervezett történelmi vízi jármű, illetve annak túlnyomóan eredeti anyagokból készített és a gyártó által ilyenként feltüntetett egyedi utánzata.
[Lásd a 2009. évi LXXVIII. törvény 22. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Személyautóvagyonadó-tételek
|
125-175 kW |
175-200 kW |
200 kW fölött |
|
|
A gyártás évében és az azt követő 3 naptári évben |
690 Ft/kW |
862,5 Ft/kW, |
1035 Ft/kW |
| A gyártás évét követő 4-7. naptári évben |
600 Ft/kW |
750 Ft/kW |
900 Ft/kW |
| A gyártás évét követő 8-11. naptári évben |
460 Ft/kW |
575 Ft/kW |
690 Ft/kW |
| A gyártás évét követő 12-15. naptári évben |
370 Ft/kW |
462,5 Ft/kW |
555 Ft/kW |
| A gyártás évét követő 16. naptári évben és azt követően. |
280 Ft/kW |
350 Ft/kW |
420 Ft/kW |
Légi járművek vagyonadója
Vagyonadó terheli a hatósági nyilvántartásban szereplő (lajstromba vett) polgári légi járművet, illetve a nyilvántartásban nem szereplő, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet olyan légi járművét, amely a hatósági nyilvántartásba bejegyzés műszaki feltételeinek megfelel, vagy külföldön jegyezték be. Adóköteles a hőlégballon, a léghajó, a helikopter, a repülőgép, a sárkányrepülő, a vitorlázó repülőgép, a repülőgép, feltéve, hogy ezek legnagyobb felszálló tömege a 100 kilogrammot meghaladja.Az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a naptári év első napján a légi jármű - polgári jogi értelemben vett - tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosokat tulajdoni hányadaik arányában terheli az adó.
Az adókötelezettség a légi jármű tulajdonjogának megszerzését követő év első napján keletkezik, minden változást (például az adóalany személye, az adótárgy jellemzője) a változást követő évtől kell figyelembe venni. Az adókötelezettség a légi jármű elidegenítése vagy a légi jármű megsemmisülése évének utolsó napján szűnik meg.
[Lásd a 2009. évi LXXVIII. törvény 23-25. §-aiban.]
Adómentesség
Mentes az adó alól■ a sportszövetség és az azzal tagsági jogviszonyban álló sportegyesület tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő légi jármű,
■ a légi üzembentartási engedéllyel rendelkező szervezet tulajdonában vagy üzemeltetésében álló légi jármű (azaz az üzleti célra használt légi jármű).
[Lásd a 2009. évi LXXVIII. törvény 26. §-ában.]
Az adó alapja, mértéke
A légi járművek adójának mértéke a jármű korától és a jellegétől függ (motoros vagy nem motoros, de nem minősül motorosnak a motoros és a segédmotoros vitorlázó repülőgép és a léghajó).A motoros légi járművek (kivéve a motoros és segédmotoros vitorlázó repülőgépet és léghajót) adója a legnagyobb felszálló tömeg minden megkezdett 100 kilogrammja után:
■ a gyártás évében és az azt követő 5 naptári évben 8 ezer Ft;
■ a gyártás évét követő 6-10. naptári évben 7 ezer Ft;
■ a gyártás évét követő 11-15. naptári évben 6 ezer Ft;
■ a gyártás évét követő 16. naptári évtől 5 ezer Ft.
Az összes többi, nem motoros légi jármű (ideértve a motoros és segédmotoros vitorlázó repülőgépet és léghajót is) adója a felszálló tömeg minden megkezdett 100 kilogrammja után
■ a gyártás évében és az azt követő 5 naptári évben 4 ezer Ft;
■ a gyártás évét követő 6-10. naptári évben 3 500 Ft;
■ a gyártás évét követő 11-15. naptári évben 3 ezer Ft;
■ a gyártás évét követő 16. naptári évtől 2500 Ft.
[Lásd a 2009. évi LXXVIII. törvény 27-28. §-aiban.]
Nagy teljesítményű személyautók vagyonadója
Vagyonadó terheli a 125 kilowatt teljesítményt elérő vagy meghaladó hajtómotorral rendelkező személygépkocsit. Nem kell adót fizetni az OT rendszámmal ellátott muzeális (oldtimer) személygépkocsi után. Személygépkocsinak a gépjárműadóról szóló, 1991. évi LXXXII. törvény 18. paragrafusának 3. pontja szerinti személygépkocsi számít, vagyis a személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben - a vezető ülését is beleértve - legfeljebb kilenc állandó ülőhely van, ide nem értve a gépjárműadóról szóló törvény szerinti autóbuszt, valamint motorkerékpárt.A nagy teljesítményű személygépkocsi utáni adót a személygépkocsi országos járműnyilvántartás szerinti tulajdonosának kell megfizetnie, több tulajdonos esetén a tulajdonosokat tulajdoni hányaduk arányában terheli az adó. A magyar hatóság által vezetett nyilvántartásban nem szereplő (külföldön nyilvántartott, külföldi rendszámmal ellátott) személygépkocsi adóját szintén a tulajdonosnak (a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemélynek vagy belföldön bejegyzett szervezetnek) kell megfizetnie.
Az adókötelezettség a személygépkocsi tulajdonjogának megszerzését követő év első napján keletkezik, s bármilyen változást (például adóalany személye, az adótárgy jellemzője) is a rákövetkező évtől kell figyelembe venni. Az adóalany adókötelezettsége a személygépkocsi elidegenítése vagy megsemmisülése évének utolsó napján szűnik meg. Megszűnik az adóalany adókötelezettsége akkor is, ha a járművet külföldi magánszemély vagy szervezet tulajdonszerzése következtében törlik a Kormányzati Elektronikus Közszolgáltatók Központi Hivatala (KEKKH) által vezetett hatósági nyilvántartásból.
Az adófizetési kötelezettség nem függ a személygépkocsi használatától (üzemeltetésétől), akkor is fennáll, ha az autót bármilyen okból nem használják. Vagyis meg kell fizetni az adót akkor is, ha a személygépkocsi huzamosabb ideig nem használható, de nem semmisül meg, vagy a tulajdonos az okmányirodával végleg kivonatja a forgalomból (ennek tényét a hatósági nyilvántartás tartalmazza), de azt otthon tartja.
[Lásd a 2009. évi LXXVIII. törvény 29-31. §-aiban.]
Az adó alapja, mértéke
Az adó alapja magyar rendszámmal ellátott személygépkocsi esetén a személygépkocsi hatósági nyilvántartásban szereplő motorteljesítménye, külföldön nyilvántartott személygépkocsi esetén pedig a személygépkocsi műszaki adatait tartalmazó hatósági okiratban szereplő motorteljesítmény, kilowattban (ha a hatósági nyilvántartás a személygépkocsi teljesítményét csak lóerőben tartalmazza, akkor ezt 1,36-dal - a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kerekítve - elosztva kapjuk meg a kilowattadatot).A 125 kilowatt teljesítményt elérő, de 175 kilowatt teljesítményt meg nem haladó gépjármű adója a gépjárműadó-törvény szerinti adó kétszerese, a 175 kilowatt teljesítményt meghaladó, de 200 kilowatt teljesítményt el nem érő gépjárműé a gépjárműadó két és félszerese, a legalább 200 kilowatt teljesítményt elérő gépjármű adója pedig a gépjárműadó háromszorosa.
[Lásd a 2009. évi LXXVIII. törvény 32-33. §-aiban.]
Adókedvezmény
A kizárólag elektromos meghajtású és a hibrid meghajtású személygépkocsikra 50 százalék adókedvezmény jár. Szintén 50 százalékos kedvezmény illeti meg a nagycsaládos (vagyis a háztartásában három vagy több gyermeket nevelő) tulajdonost egy személygépkocsija után.[Lásd a 2009. évi LXXVIII. törvény 35. §-ában.]
Gépjárműadó, cégautóadó
A gépjárműadó levonható az autó-vagyonadóból, de csak akkor, ha a gépkocsi tulajdonosa egyben az üzembentartó is (vagyis mindkét adónemben adóalany).A cégautóadóból nemcsak a gépjárműadó, hanem a határidőben megfizetett ugyanazt az adóalanyt terhelő autó-vagyonadó is levonható.
[Lásd a 2009. évi LXXVIII. törvény 35. §-ában.]
Vagyonadó bevallása, befizetése
A vagyonadó bevallásának nincs külön határideje, a többi adóval együtt kell bevallani, magánszemély adózónak tehát a személyi jövedelemadóról szóló bevallásban, a társaságiadó-alanynak a társaságiadó-bevallásban, az eva alanyának az evabevallásában.Eszerint a nem vállalkozó és áfafizetésre nem kötelezett magánszemélynek a személyi jövedelemadóról szóló bevallásával egyidejűleg, azaz május 20-áig kell bevallania a vagyonadó(ka)t, első ízben 2010. május 20-áig. Ha a magánszemély egyéni vállalkozó, akkor első alkalommal 2010. február 25-éig, ha pedig evás magánszemély vagy társaság, akkor 2010. május 31-éig kell a bevallást benyújtania. Nem magánszemély adóalanyoknak az adóévük május 31-éig (első ízben 2010-ben) kell a vagyonadó-bevallásukat benyújtaniuk. Ha az adóalany nem kötelezett személyi jövedelemadó, társasági adó és eva bevallására sem, akkor az adóév május 20-áig (első aUkalommal 2010-ben) kell a bevallását benyújtania.
Az adót két részletben kell megfizetni. Az első részlet a bevallás benyújtásával egyidejűleg esedékes, a második részletet pedig az adóév szeptember 30-áig kell megfizetni.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 1. melléklet I/B 2. pontjában.]