adozona.hu
Mit kell tudni az egyszerűsített vállalkozói adóról?
Mit kell tudni az egyszerűsített vállalkozói adóról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az egyéni cég is választhatja az evát, az általános feltételek szerint, két adóév elteltével, vagyis a jogelőd nélkül 2010-ben megalakuló egyéni cég legkorábban 2012-re jelentkezhet be - 2011. december 20-áig - az eva hatálya alá.
Ha evaalany egyéni vállalkozó egyéni céget alapít, az egyéni vállalkozó evaalanyisága az alapítást megelőző nappal megszűnik, az egyéni cég pedig a társasági adó alanyává válik, és további két adóév elteltével lehet evás. Megszűnik az egyéni vállalkozó evaalanyiság...
Mit kell tudni az egyszerűsített vállalkozói adóról?
Evaalanyiság
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Az egyéni cég is választhatja az evát, az általános feltételek szerint, két adóév elteltével, vagyis a jogelőd nélkül 2010-ben megalakuló egyéni cég legkorábban 2012-re jelentkezhet be - 2011. december 20-áig - az eva hatálya alá.Ha evaalany egyéni vállalkozó egyéni céget alapít, az egyéni vállalkozó evaalanyisága az alapítást megelőző nappal megszűnik, az egyéni cég pedig a társasági adó alanyává válik, és további két adóév elteltével lehet evás. Megszűnik az egyéni vállalkozó evaalanyisága (és egyéni vállalkozói jogállása), ha átruházás révén megszerzi egy egyéni cég vagyoni betétjét.
Ha evás egyéni cég tagja a tag halála, cselekvőképességének korlátozottá válása miatt cserélődik, az egyéni cég evaalany maradhat. Ha az új tag (özvegy, örökös, törvényes képviselő) úgy dönt, hogy nem akar evás lenni, az egyéni cég a társasági adó alanyává válik.
A korlátolt mögöttes felelősséggel működő evás egyéni cégnek kettős könyvvitelt kell vezetnie. A korlátlan mögöttes felelősséggel működő evás egyéni cég (ahogy a bt, kkt is) választhat, hogy a bevételi nyilvántartás vagy a kettős könyvvitel szabályai szerint teljesíti nyilvántartási kötelezettségét. Döntését az evaalanyisága alatt nem változtathatja meg. Ha a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég tagja korlátoltra módosítja a felelősségét, evaalanyisága a változást megelőző nappal megszűnik. Ezzel szemben, ha a tag a korlátolt felelősségét korlátlanná változtatja, evaalanyisága megmarad.
Ha a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég evás lesz, és bevételi nyilvántartást választ, akkor 25 százalékos osztalék utáni adót kiváltó adót köteles fizetni.
[Lásd a 2002. évi XLIII. törvény 2. § (2) bek. b), (3) bek. a), e), (4) bek. cb) pontjaiban, (7) bekezdésében, 3. § (1) bek. h)-i) pontjaiban, (3), (5), 4. § (2)-(3), 8. § (1)-(2), 11. § (3)-(4), 18. § (1), (3)-(7), (9)-(10), 19. § (1)-(3), (8)-(9), 20. § (4) bekezdéseiben, 21. § (1) bek. 1., 3. pontjaiban, 22. § (1), (4) bekezdéseiben és a 2009. évi CXVI. törvény 94. §-ában.]
Ha az egyéni vállalkozó azért kerül ki az eva hatálya alól, mert egyéni céget alapít vagy megvásárol, adókötelezettségét a megszűnésre vonatkozó előírások szerint kell megállapítania. Az egyéni céget alapító egyéni vállalkozónak azonban nem kell fizetnie személyi jövedelemadót az eva hatálya alá történő bejelentkezéskor kötelezettségként továbbvitt fejlesztési tartalék, 10 százalékos adókulcs érvényesítése miatti adókülönbözet, kisvállalkozói kedvezmény, kisvállalkozói adókedvezmény és foglalkoztatási kedvezmény után. Meg kell viszont fizetnie, ha evaalanyisága egyéni cég vagyoni betétjének megszerzése miatt szűnik meg.[Lásd a 2002. évi XLIII. törvény 2. § (3) bek. e), (4) bek. a) pontjaiban, 8. § (4), (7) és a 1995. évi CXVII. törvény 49/A. § (3) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Példa evás vállalkozás bevételének év közbeni túllépésére
|
2010. adóév |
E Ft |
|
1. Összes bevétel 2010. szeptember 30-áig |
22 000 |
|
2. I-III. negyedéves adóelőleg [1. x 30%] |
6 600 |
|
3. Az adóalanyiság választására jogosító bevételi értékhatár |
25 000 |
|
4. Október 20-án befolyt bevétel |
8 000 |
|
5. Október 20-áig befolyt összes bevétel [1. + 4.] |
30 000 |
|
6. Az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt meghaladó rész [5. - 3.] |
5 000 |
|
7. Az értékhatárt meghaladó rész után fizetendő adó [6. x 50%] |
2 500 |
|
8. Bevételi értékhatár [3.] |
25 000 |
|
9. Összes bevételt növelő tétel |
1 000 |
|
10. Összes bevételt csökkentő tétel |
1 500 |
|
11. Egyszerűsített vállalkozói adó alapja [8. + 9. - 10.] |
24 500 |
|
12. Egyszerűsített vállalkozói adó [11. x 30%] |
7 350 |
|
13. Összesen fizetendő egyszerűsített vállalkozói adó [7. + 12.] |
9 850 |
|
14. Még befizetendő egyszerűsített vállalkozói adó [13. - 2.] |
3 250 |
Adóalap
Új előírás 2010. január 1-jétől.
A bevételi nyilvántartást vezető egyéni vállalkozónál, egyéni cégnél növeli az adóalapot az evaalanyiság megszűnéséig kiszámlázott, de meg nem szerzett bevétel.[Lásd a 2002. évi XLIII. törvény 8. § (7) bekezdésében.]
Adókulcs
Változás 2010. január 1-jétől.
Az eva mértéke 30 százalékra emelkedik (25 százalékról). 50 százalékos evakulcsot kell alkalmazni, ha az adózó túllépi a bevételi határt (25 millió forintot). A magasabb kulccsal nem az egész bevétel (ebbe beszámít a kiszámlázott, de be nem folyt összeg is), hanem annak a 25 millió forint fölötti része után kell adózni. Ha az adózó bevételei nem haladják meg a 25 millió forintot, de adóalap-korrekció miatt az adóalapja ennél nagyobb, az értékhatárt meghaladó részre is 30 százalék az adó.[Lásd a 2002. évi XLIII. törvény 9. §-ában.]
Evaalany áfafizetése
Változás 2010. január 1-jétől.
A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének meghatározásakor az evaalanyt is áfaalanynak kell tekinteni, így ha másik államban letelepedett adóalanytól vesz igénybe szolgáltatást, a szolgáltatásnyújtás után az evaalanynak kell az áfát megfizetnie.Az evaalanynak valamennyi közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletéhez közösségi adószámmal kell rendelkeznie. Ha tehát az Európai Közösség másik tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak értékesít terméket, nyújt szolgáltatást, vagy attól vesz igénybe szolgáltatást, az értékesítést, a szolgáltatásnyújtást vagy a szolgáltatás igénybevételét megelőzően köteles közösségi adószámot kérni az állami adóhatóságtól (2010 előtt csak a közösségen belüli termékértékesítés és a 10 ezer eurót meghaladó termékbeszerzés esetén kellett igényelni.)
[Lásd a 2002. évi XLIII. törvény 16. § (2)-(4) és a 2003. évi XCII. törvény 22. § (9) bekezdéseiben.]
Evaalany áfabevallása
Változás 2010. január 1-jétől.
Az evaalany-nak a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletet az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hónap 20-áig kell bevallania és az ügylethez kapcsolódó áfát befizetnie. Nem kell bevallást tenni arról az időszakról, amelyben az adózó közösségi kereskedelmet nem folytatott (2010-ig ilyenkor nullás bevallást kellett beadnia).A közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletekről (a termékértékesítésről és a szolgáltatásnyújtásról) havonta összesítő nyilatkozatot kell benyújtani az ügylet teljesítését követő hónap 20-áig. Nem kell összesítő nyilatkozatot tenni arra az időszakra, amelyben az adózó nem folytatott közösségi kereskedelmet.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 1. melléklet I/B/3/e), 8. melléklet 2. pontjaiban.]
Jövedelemadó, társasági adó
Változás 2009. január 1-jéig visszamenőleg.
Ha az egyéni vállalkozó vagy a társaságiadóalany (ideértve az egyéni céget is) átjelentkezik az eva hatálya alá, és a bejelentkezés adóévében vagy azt megelőzően a 10 százalékos adókulcsot alkalmazta, akkor emiatt nem kell a lekötött (egyéni vállalkozónál a nyilvántartott) tartalék összege után vállalkozói személyi jövedelemadót, illetve társasági adót fizetnie, de az evaalanyiság alatt is be kell tartania a kedvezményes adókulcs alkalmazására előírt feltételeket (például hogy a 10 százalékos adókulcs alkalmazását követő négy adóévben beruházást valósít meg). Ha ezt elmulasztja, utólag a (késedelmi pótlékkal növelt) személyi jövedelemadót, illetve a társasági adót is meg kell fizetnie.[Lásd a 2002. évi XLIII. törvény 17. § (5), 19. § (1) bekezdéseiben és a 2009. évi LXXVII. törvény 171. § b)-c) pontjaiban.]
Bevallási határidő
Változás 2010. január 1-jétől.
A bevételi nyilvántartást vezető adóalany (köztük a bevételi nyilvántartást vezető egyéni cég) bevallásának benyújtási határideje az adóévet követő február 25-e (február 15-e helyett).[Lásd a 2002. évi XLIII. törvény 11. § (3) bek. a) és a 2009. évi LXXVII. törvény 171. § a) pontjaiban.]
Adóalanyiság megszűnése
Változás 2010. január 1-jétől.
Az eva bevételi értékhatára (2009-ben 26 millió, 2010-től 25 millió forint) meghaladása esetén az adóalanyiság az értékhatár átlépésének a napját követő nappal szűnik meg.[Lásd a 2002. évi XLIII. törvény 3. § (1) bek. c) pontjában.]
Szünetelés
Változás 2010. január 1-jétől.
A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó evaalany maradhat. Bejelentkezhet az eva hatálya alá akkor is, ha az irányadó időszakban tevékenységét nem folyamatosan végezte, és vállalkozói bevételt nem számolt el.[Lásd a 2002. évi XLIII. törvény 2. § (8) bekezdésében.]
Bevételi határ
Változás a 2009. adóévre.
2009-ben nem veszti el adóalanyiságát az az adózó, akinek bevétele a 25 milliót meghaladta, de nem volt több 26 millió forintnál. Vagyis a 2010. és 2011. adóévre az jelentkezhet be evaalanynak, akinek a 2009. adóévi bevétele nem haladta meg a 26 millió forintot.[Lásd a 2009. évi XXXV. törvény 63. §-ában.]