adozona.hu

Mit kell tudni a személyi jövedelemadóról?

Mit kell tudni a személyi jövedelemadóról?

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Mi ez?

Jogterület(ek): Adójog, számviteli szabályok
Érvényesség kezdete: 2009.12.31
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az összevont adóalapba tartozó jövedelmekhez adóalap-növelő tételként hozzá kell adni a jövedelem 27 százalékát. Ha a jövedelem után a magánszemélynek kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot vagy az ehót, az adóalap-kiegészítés kiszámításához jövedelemként a bevétel 78 százalékát kell figyelembe vennie, ezt kell 27 százalékkal megnövelnie, így kapja meg az adóalapját.
Az összevont adóalapba tartozik az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből ...

Csak a jogszabály szövegének mutatása

Mit kell tudni a személyi jövedelemadóról?

Adóalap, adóalap-kiegészítés, összevont adóalap

Új előírás 2010. január 1-jétől.

Az összevont adóalapba tartozó jövedelmekhez adóalap-növelő tételként hozzá kell adni a jövedelem 27 százalékát. Ha a jövedelem után a magánszemélynek kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot vagy az ehót, az adóalap-kiegészítés kiszámításához jövedelemként a bevétel 78 százalékát kell figyelembe vennie, ezt kell 27 százalékkal megnövelnie, így kapja meg az adóalapját.
Az összevont adóalapba tartozik az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó és egyéb jövedelem mellett az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági kistermelő átalányadózás szabályai szerint átalányban megállapított jövedelme is. Az összevont adóalap ezek összege, ez egészül ki az adóalap-növelő összeggel (az összeg szorozva 1,27-dal).
Az adóterhet nem viselő járandóságot (például családi pótlék, nyugdíj) a kifizetőnek, munkáltatónak adóalap-kiegészítés nélkül kell beszámítani az adóalapba, méghozzá a járandóság kifizetésének időpontja szerint, függetlenül attól, hogy mely időszakra jár.
Az összevont adóalapot és az adóalap-kiegészítést az adóév végén az adóbevallásban vagy a munkáltatói elszámolásban az adóelőleg számításakor figyelembe vett adóalap-kiegészítéstől függetlenül, az összevont adóalapba véglegesen beszámító jövedelem alapján kell megállapítani (az adóelőleg-fizetésnél ismert jövedelemre alkalmazott adóalap-kiegészítés nem tekinthető véglegesnek, mert az az elszámolható költségek alakulásától függ).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29. §-ában.]

Változás 2010. január 1-jétől.

Az egyéni vállalkozónak és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának az összevont adóalapba számító jövedelmét (a saját munkája ellenértékét) ezentúl a tevékenységére jellemző kereset alapján (lásd a 20. oldalon) kell meghatároznia.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 16. § (4)-(9), 25. § (5)-(8) bekezdéseiben.]

Nem változott.

A jövedelem főszabály szerint továbbra is a magánszemély által más személytől megszerzett adóköteles bevétel egésze, vagy a bevételnek a tételesen igazolt igazolás nélkül elismert vagy átalányban meghatározott költségekkel csökkentett része, vagy a bevételnek a törvényben meghatározott hányada. Az összevont adóalapnak része a külföldről származó jövedelem is, ha figyelembevételét nemzetközi egyezmény nem zárja ki.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 4. §-ában, 29. § (2) bekezdésében.]

Adómértékek, adósávok, adójóváírás

Változás 2010. január 1-jétől.

Az adó évi 5 millió forint adóalapig 17 százalék, az a fölötti részre 32 százalék (2009-ben 1,9 millió forint éves jövedelemig 18 százalék volt, az a fölötti részre 36 százalék). Az 5 millió forint sávhatár az adóalap-kiegészítéssel növelt jövedelemre vonatkozik. (Megszűnik a 4 százalékos különadó.)

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 30-31. §-aiban.]

Az adójóváírás az adóalap-kiegészítéssel növelt bér 17 százaléka, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 15 100 forint (évente összesen legfeljebb 181 200 forint), és teljes egészében akkor érvényesíthető, ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a 3 millió 188 ezer forint jogosultsági határt. Ha meghaladja, a meghaladó rész 12 százalékával csökkenteni kell a 181 200 forintot, vagyis évi 4 millió 698 ezer forint összes jövedelem esetén már nem érvényesíthető adójóváírás.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 33. §-ában.]

Nem változott.

Jogosultsági hónapnak továbbra is az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér illette meg. Az a hónap, amelyben többször vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 33. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

__________________________________________________________________________________

Fontosabb változások

■ A személyi jövedelemadó alapja a 27 százalékkal növelt jövedelem.
■ Az alsó adókulcs sávhatára 5 millió forintra emelkedik, az ehhez tartozó adókulcs 18 százalékról 17 százalékra, míg az 5 millió forint feletti jövedelemrész adókulcsa 36 százalékról 32 százalékra csökken.
■ Az adójóváírás az adóalap-kiegészítéssel növelt bérjövedelem 17 százaléka, legfeljebb havi 15 100 forint. A jogosultsági határ évi 3 millió 188 ezer forint, e fölött az adójóváírás csökkentett mértékben vehető igénybe, legfeljebb 4 millió 698 ezer forint éves jövedelemig.
■ Általánossá válik, hogy a számla alapján történő kifizetésekből a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia.
■ A tartós befektetésként elkülönítetten nyilvántartott befektetés hozama, ügyleti nyeresége 10 százalékkal adózik, ha a befektetés időtartama legalább három naptári év. Ha eléri az öt naptári évet, akkor az egész időszakban elért hozam, ügyleti nyereség adómentes.
■ Megszűnnek az adókedvezmények, kivéve a súlyosan fogyatékos személyek személyi kedvezményét, a családi, illetve az őstermelői kedvezményt és a hosszú távú öngondoskodáshoz (önkéntes kölcsönös biztosítópénztári, nyugdíj-előtakarékossági számlára történő befizetések, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményi befizetések) kapcsolódó adó-visszatérítést.
■ A tőzsdei ügyletekre vonatkozó kedvező adózási szabályok érvényesek tőzsdén kívüli ellenőrzött piaci ügyletekre is.
■ Egyes, korábban adómentes juttatások (például családi pótlék, anyasági támogatás) adóterhet nem viselő járandóságnak minősülnek. A legelterjedtebb cafeteriaelemek kedvezményes - a kifizetőt terhelő 25 százalékos - adó alá kerülnek.
■ A személyi jövedelemadó alapja nem evás egyéni vállalkozók kivétje és társas vállalkozások személyesen közreműködő tagjainak juttatása esetében a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás éves összege. Ha a díj, illetve a kivét összege ezt nem éri el, azt az osztalék, az osztalékelőleg, illetve a vállalkozói osztalékalap terhére ki kell egészíteni.
■ Az egyéni vállalkozói személyijövedelemadó-kulcs 16 százalékról 19 százalékra emelkedik.
■ Az egyéni vállalkozónál nem kell adóhatósági engedély a veszteség elhatárolásához, meghosszabbodik a fejlesztési tartalék felhasználásának időtartama, az elhatárolt veszteséget az egyéni cég továbbviheti, a vállalkozói tevékenység szüneteltethető.
__________________________________________________________________________________

Adóévi összes jövedelem

Új előírás 2010. január 1-jétől.

A magánszemély összes jövedelme az összevont adóalapba tartozó valamennyi jövedelem, növelve az adóalap-kiegészítéssel, valamint minden külön adózó jövedelem, illetve bevétel összege.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 75. pontjában.]

Nem változott.

A vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozónál a vállalkozói osztalékalap külön adózó részét is be kell számítani, ahogy az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás alapjául jogszerűen figyelembe vett bevételt is, nem kell viszont beszámítani az ingatlanátruházásából származó - az összevont adóalapba nem tartozó - jövedelmet.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 75. pontjában.]

Adóelőleg-fizetés

A kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia és befizetnie a számlaadásra kötelezett magánszemély által számlázott, valamint a felvásárlási jegy alapján kifizetett bevétel után, de ha a számlaadásra (nem egyéni vállalkozóként és nem mezőgazdasági őstermelőként) kötelezett magánszemély nyilatkozatban kéri az adóelőleg levonását, a kifizetőnek - mint 2009-ben is -be kell vallania, le kell vonnia és be kell fizetnie az adóelőleget.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 46. § (4) bekezdésében.]

Nem változott.

Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek alapjául szolgáló bevételből adóelőleget kell fizetni, amelynek megállapítása, bevallása, levonása és befizetése a kifizető feladata, ha a bevétel kifizetőtől származik, más esetben pedig a magánszemélyé.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 46. §; (3), (9) bekezdéseiben.]

Továbbra sem terheli adóelőleg az adóterhet nem viselő járandóságot, a nyugdíj-előtakarékossági számla terhére teljesített nemnyugdíjszolgáltatás (jellemzően a nyugdíjjogosultság elérése előtti pénzfelvétel) esetében megállapított adóalapot, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt, egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles összeget, valamint azt a jövedelmet, amely a jövedelemszerzés helye szerint olyan államból származik, amellyel Magyarországnak nincs egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről. A magánnyugdíjpénztár által a magánszemély részére teljesített, nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetésből sem kell adóelőleget levonni, ha a kedvezményezett magánszemély legkésőbb a kifizetéskor nyilatkozik arról, hogy a törvény rendelkezései szerint az adóévben a kifizetéssel összefüggésben adófizetési kötelezettsége nem keletkezik. Ezekben az esetekben az adót a magánszemélynek az adóbevallásban kell megállapítania, és az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell megfizetnie.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 46. § (2) bekezdésében.]

Ha a kifizető a jövedelmet nem pénzben, hanem például természetbeni juttatásként vagy értékpapírban adja, akkor is köteles megállapítani az adóelőleget, ha azt - épp a juttatás formája miatt - nem tudja levonni. A vele munkaviszonyban, személyes közreműködői kapcsolatban álló magánszemély esetében a munkáltatónak az így megállapított adóelőleget meg is kell fizetnie. Ilyenkor azt a magánszeméllyel szembeni követelésként veszi nyilvántartásba, és a továbbiakban csökkentheti vele a magánszeméllyel szemben fennálló bármely kötelezettségét, de a munkaviszonyból származó rendszeres bevételt legfeljebb a havi minimálbér 50 százalékáig.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 46. § (6) bekezdésében.]

A kifizetőnek a megállapított adóelőleget a kifizetés (juttatás) hónapját követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie, és az adózás rendjéről szóló törvény szerint kell bevallania.
Ha a magánszemélynek kell adóelőleget fizetnie, ugyancsak a negyedévet követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni azt.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 46. § (5), (7)-(10) bekezdéseiben.]

__________________________________________________________________________________

Ekho

Változás 2010. január 1-jétől.

A kifizetőt terhelő ekhóból az ekhoalap 1,2 százaléka minősül egészségbiztosítási járuléknak (a 2009-es 3,3 helyett), az ekhoalap nyugdíjbiztosítási járuléknak minősülő része 18,8 százalék (2009-ben szintén 2,1 százalékponttal kisebb volt).

[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 9., 11. §-aiban]

Nem változott.

A kifizetőt terhelő ekho mértéke továbbra is az ekhoalap 20 százaléka. Továbbra is az állami adóhatóság utalja át az egyes alapok számára a magánszemélyt, illetve a kifizetőt terhelő, megfizetett ekho összegéből a rájuk jutó részt.

[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 4., 11. §-aiban]

__________________________________________________________________________________

Adóelőleg-megállapító munkáltató

Változás 2010. január 1-jétől.

Adóelőleget megállapító munkáltatónak nevezi ezentúl a törvény az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőt, ha a magánszemély vele munkaviszonyban áll, vagy ha a magánszemély részére bért (is) fizet, valamint az adóelőleg-megállapításra kötelezett társas vállalkozást, polgári jogi társaságot is, ha a magánszemély a tevékenységében személyesen közreműködő tag, és számára rendszeresen ismétlődő bevételt (különösen havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) nyújt.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 46. § (6) bekezdésében.]

Az adóelőleg alapja

Változás 2010. január 1-jétől.

Adóelőleget - az adóhoz hasonlóan - 27 százalékos adóalap-kiegészítéssel növelt adóelőleg-alap után kell fizetni. Az adóterhet nem viselő járandóságra (például családi pótlék, nyugdíj) az adóalap-kiegészítés nem vonatkozik, azt - függetlenül attól, hogy mely időszakra jár - változatlan összegben a kifizetésének időpontja szerint kell az adóalapkiegészítéssel megnövelt jövedelmekkel együtt számításba venni az adóelőleg-alap meghatározásakor.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 47. § (2) bekezdésében.]

Jövedelem adóelőlegalap-számításkor

Új előírás 2010. január 1-jétől.

A bevétel 78 százaléka minősül jövedelemnek, vagyis ez az adóelőleg alapja, ha a jövedelem után a magánszemély (például külföldi, vagy az, akinek a bevétele nem kifizetőtől származik) kötelezett a társadalombiztosítási járulék vagy az eho megfizetésére (kivéve, ha például mint egyéni vállalkozó, azt költségként számolja el vagy azt - a külföldi magánszemély esetében - részére megtérítik).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 47. § (5), bekezdésében.]

Változás 2010. január 1-jétől.

A bevétel 50 százalékát meghaladó költség is levonható., ha a magánszemély az adóelőleg-alapot tételes költségelszámolással határozza meg, és költségei elismert vagy igazolás nélkül elszámolható költségek. A kifizetőnek az igazolás nélkül elszámolható költséggel (például önálló tevékenységből származó bevétel esetén a 10 százalék költséghányaddal) csak akkor kell számolnia, ha erről a magánszemély nyilatkozatot adott. Kivétel, ha a bevétel költségtérítés, mert abból nyilatkozat hiányában sem kell az igazolás nélkül elszámolható költséget jövedelemnek tekinteni az adóelőleg-alap számításaikor.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 47. § (2) bekezdésében.]

Nem változott.

A társadalombiztosítás, egészségügyi hozzájárulás alapjaként továbbra is az adóelőleg-alap számításakor figyelembe vett jövedelmet kell járulékalapnak tekinteni (nem pedig a 27 százalékkal növelt összeget).
Ha valamely bevétellel szemben nem lehet költséget elszámolni, a bevétel egésze beleszámít az adóelőleg alapjába. Adóelőleglevonásra kötelezett kifizetőtől származó bevétel esetén szintén az egész bevételt bele kell számítani az adóelőleg-alapba, ha a magánszemély nem ad nyilatkozatot a levonandó költségről.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 47. § (2) bekezdésében.]

Adóelőleg-nyilatkozat és bírságkövetkezménye

Új előírás 2010. január 1-jétől.

Adóelőlegnyilatkozat adható (esetenként vagy az adóéven belül visszavonásig):
■ a bevétel adóelőleg-alapjának megállapításához levonandó költségről,
■ az adóelőleg-megállapítás módjáról,
■ a magánszemély összevont adóalapjának, adóterhet nem viselő járandóságainak adóévi várható összegéről,
■ bér esetén az adójóváírás figyelembevételéről,
■ a családi kedvezmény érvényesítéséről és megosztásáról,
■ az állami végkielégítés megosztásának mellőzéséről,
■ súlyosan fogyatékos magánszemély esetében az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot fennállásának időtartamáról (a végleges fogyatékos állapotról elegendő egyszer nyilatkozni).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 48. § (2) bekezdésében.]

Változás 2010. január 1-jétől.

Az adóelőlegnyilatkozat a kifizető számára adott írásos nyilatkozat (az APEH-nak nincs rá kötelező formanyomtatványa). A kifizető felszólíthatja a magánszemélyt, hogy adjon adóelőleg-nyilatkozatot, de erre a magánszemély ekkor sem köteles.
A kifizetőnek a kifizetést megelőzően tájékoztatnia kell a magánszemélyt nyilatkozata következményeiről, hogy ugyanis
■ az elmaradt járulék miatt 39 százalék költségkülönbözeti bírságot kell fizetnie, ha nyilatkozatában tételes igazolással elszámolható költség levonását kérte, de a nyilatkozat alapján levont költség legalább 5 százalékkal meghaladja az összevont adóalapja megállapításakor az adóbevallásában elszámolt igazolt költséget;
■ 12 százalék bírságot kell fizetnie, ha a nyilatkozatában kért adóelőleg-levonás, illetve a nyilatkozat alapján fizetett adóelőleg miatt az adóév végén 10 ezer forint befizetési különbözet mutatkozik (ha például nem nyilatkozott az adóterhet nem viselő járandóságairól, s azokkal átlép a 32 százalékos adókulcsú sávba).
Ha a magánszemélynek bírságot kell fizetnie, akkor jövedelmeit önadózóként kell bevallania és a bírságot a bevallása alapján megfizetnie.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 48. § (1), (4)-(5) bekezdéseiben.]

Az adózónak az adóelőleget megállapító munkáltató számára haladéktalanul nyilatkozni kell a kifizető első kifizetését követően az adóterhet nem viselő járandóságról, például a nyugdíjról, a megosztott családi pótlékról. Ha a magánszemély mégsem közli az adóterhet nem viselő járandóságának összegét, a munkáltató e nélkül állapítja meg az általa kifizetett összegből az adóelőleg-alapot és a levonandó adóelőleget. De ha az adóterhet nem viselő járandóság miatt az adóév végén kiderül például, hogy az adójóváírás részben vagy egyáltalán nem jár, vagy az összevont adóalap egy része belenyúlik a 32 százalékos adósávba, a befizetendő adókülönbözet után 12 százalék bírságot kell fizetni, és a magánszemélynek adóbevallást kell beadnia.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 48. § (4) bekezdésében.]

Nem változott.

Ha a magánszemély már tett adóelőleg-nyilatkozatot, bármely változásról köteles haladéktalanul új nyilatkozatot adni.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 48. § (1) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Példa adóelőleg-nyilatkozat miatti bírságra

Az évközi adóelőleg
1. Éves bruttó kereset	2 400 000
2. Önálló tevékenységből származó bevétel	500 000
3. Önálló tevékenységnél nyilatkozott költséghányad	60%
4. Önálló tevékenységnél elszámolt költség [2. x 3.]	300 000
5. Önálló tevékenységből származó jövedelem [2. - 4.]	200 000
6. Adóalapba eső családi pótlék 1 gyermek után (adóterhet nem viselő járandóság)	73 200
7. Összes jövedelem [1. + 5. + 6.]	2 673 200
8. Adóalap-kiegészítés [(1. + 5.) x 27%]	702 000
9. Összevont adóalap [7. + 8.]	3 375 200
10. Adótábla szerint számított adó [9. x 17%]	573 784
11. Adójóváírás*	181 200
12. Adóterhet nem viselő járandóság adója [6. x 17%]	12 444
13. Év közben levont adóelőleg [10. - 11. - 12.]	380 140
Az éves adó
14. Önálló tevékenységnél költségtöbblet [(4. - 15.) / 4.]	17%
15. Önálló tevékenységnél igazoltan elszámolt költség [2. x 14.]	250 000
16. Önálló tevékenységből származó jövedelem [2. - 15.]	250 000
17. Összes jövedelem [1. + 6. + 16.]	2 723 200
18. Adóalap-kiegészítés [(1. + 16.) x 27%]	715 500
19. Összevont adóalap [17. + 18.]	3 438 700
20. Adótábla szerint számított adó [19. x 17°%]	584 579
21. Adójóváírás [181 200 - (19. - 3 188 000) x 12%]	151 116
22. Adóterhet nem viselő járandóságok adója [6. x 17%]	12 444
23. Összevont adóalap után fizetendő adó [20. - 21. - 22.]	421019
Bírságok
24. 39%-os bírság alapja [4. - 15., ha az nagyobb a 4. 5%-ánál]	50 000
25. 39%-os bírság [24. x 39%]	19 500
26. 12%-os bírság alapja [23. - 13., ha az nagyobb 10 000 Ft-nál]	40 879
27. 12%-os bírság [25. x 12%] 28. Befizetendő összeg [25. + 26. + 27.]	4 905 65 284
*A munkavállaló nyilatkozik az adóévre, hogy az adójóváírás maximális összegét számolják el neki az adóelőlegnél._

__________________________________________________________________________________

A fizetendő adóelőleg

Változás 2010. január 1-jétől.

A munkáltatónak (a magánszemély nyilatkozata nélkül is) az adóelőleg-alap 17 százalékát kell levonnia (a 2010-ig 18 százalék helyett), ha a várható adóelőleg-alap nem éri el az adó 32 százalékos sávhatárát.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49. § (9) bekezdésében.]

Adóköteles társadalombiztosítási ellátás (például gyed) és tartalékosilletmény esetén a kifizető 17 százalékos kulccsal állapítja meg az adóelőleget, ha az ellátás adóalap-kiegészítéssel növelt éves összege nem több 5 millió forintnál.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49. § (11) bekezdésében.]

A magánszemély az adóelőleg-megállapításra kötelezett bármely kifizetőnek a kifizetést megelőzően nyilatkozhat, hogy az adóévi összevont adóalapja várhatóan nem éri el az 5 millió forintot. Ilyenkor a kifizetőnek (a munkáltatójának is) 17 százalékos adókulcs alkalmazásával kell az adóelőleget megállapítania az adóévben mindaddig, amíg a magánszemély e nyilatkozatát visz-sza nem vonja, de legfeljebb addig, amíg az általa megállapított adóévi adóelőleg-alapok együtt meg nem haladják az 5 millió forintot. Ilyen nyilatkozat több kifizetőnek is adható (ilyenkor azonban a magánszemélynek ügyelnie kell arra, hogy a 17 százalékos sávhatár túllépésekor azonnal vonja vissza e nyilatkozatait).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49. § (2) bekezdésében.]

A nem munkáltató kifizetőnek a megállapított adóelőleg-alap 32 százalékát (a felső adókulcs szerinti összeget) kell minden esetben levonnia, ha a magánszemély nem kérte a 17 százalékos adókulcs alkalmazását, illetve ha kérte, akkor is, amikor az általa megállapított adóévi adóelőleg-alapok együttvéve meghaladják az 5 millió forintot.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49. § (5)-(8) bekezdéseiben.]

Adókedvezmények

Változás 2010. január 1-jétől.

Megszűnik a tandíj, az alapítványi adomány, a biztosítás, a magán-nyugdíjpénztári kiegészítő tagdíj és a társadalombiztosítási megállapodás alapján járó, az alkalmi foglalkoztatáshoz kapcsolódó és a háztartási szolgáltatások utáni adókedvezmény.

[Lásd a 2009. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: adómódosító törvény) 186. § 8. pontjában.]

A megmaradó kedvezmények közül a családi kedvezmény és az őstermelői adókedvezmény érvényesítésének jogosultsági határai a korábbi összegek 1,27-szorosára emelkednek.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 42. §-ában.]

Nem kell visszafizetni a tartós adományozáshoz kapcsolódóan igénybe vett adókedvezményt, ha 2009. december 31-ét követően az adományozó a szerződésből eredő bármely kötelezettségét nem teljesíti.

[Lásd az adómódosító törvény 206. § (10) bekezdésében.]

A bevallásban nem kell feltüntetni a kedvezmény alapjául szolgáló összeget igazoló számla adatait (sorszám, kibocsátó adószáma, számlázott összeg) a 2009-es személyi jövedelemadóról benyújtandó bevallásban az összevont kedvezmény részeként érvényesített háztartási kedvezmény esetében. Ettől függetlenül az adóelévülésig meg kell őrizni a számlát.

[Lásd az adómódosító törvény 206. § (9) bekezdésében.]

Nem változott.

Továbbra is megmarad a súlyosan fogyatékos személyek személyi kedvezménye, a családi, illetve az őstermelői adókedvezmény, valamint a hosszú távú öngondoskodáshoz (önkéntes kölcsönös biztosítópénztári, nyugdíj-előtakarékossági számlára történő befizetésekhez) kapcsolódó adókiutalás. A súlyosan fogyatékos magánszemélyek adókedvezménye és a hosszú távú öngondoskodáshoz kapcsolódó adókiutalások továbbra is jövedelemkorlát nélkül érvényesíthetők. Nem változtak az összevont adóalap adóját csökkentő mértékek sem.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 39., 40., 44/A-/B §-aiban.]

Továbbra is figyelembe vehető a súlyosan fogyatékos személyek személyi kedvezménye, illetve a családi kedvezmény az adóelőleg megállapításakor.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49. § (12) bekezdésében]

A magánszemélyt 2009. december 31-én megillető halasztott tandíjalap utáni kedvezmény továbbra is a 2009. december 31-én hatályos szabályok alapján érvényesíthető.
Az élet- és nyugdíjbiztosítás után 2010-ig - legfeljebb az azt megelőző három évben - érvényesített adókedvezményt növelt összegben vissza kell fizetni, ha a megtakarítást a szerződéskötést követő tíz éven belül kiveszik.

[Lásd az adómódosító törvény 206. § (7)-(8) bekezdéseiben.]

Belföldi, külföldi napidíj

Változás 2010. január 1-jétől.

Teljes egészében adóköteles a belföldi, illetve a külföldi kiküldetésekhez kapcsolódó napidíj. Eddig 500 forint volt levonható a belföldi napidíjból, külföldi kiküldetés esetén 30 százalék, maximum 15 euró, a közszférában külföldi kiküldetés esetén 50 százalék.

[Lásd az adómódosító törvény 186. §; 17., 19. pontjaiban.]

Kiküldetésnek minősül a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának, valamint a honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának áthelyezése, átvezénylése szolgálati érdekből, így a számukra ilyen címen juttatott összeg továbbra is adómentes.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 11. pontjában.]

Nem változott.

A nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemélyek esetében az e tevékenységre tekintettel - a 168/1995. kormányrendelet alapján - kapott napidíjból 25 eurónak megfelelő forintösszeg adómentes marad.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. melléklet II. 7. pontjában.]

Falusi vendégfogadás jövedelme

Változás 2010. január 1-jétől.

A falusi vendégfogadás jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles, vagyis megszűnik az egyes tevékenységtípusokhoz (agroturisztikai szolgáltatás, szállásadással járó vendégfogadás, illetve e kettő együtt) tartozó 400 ezer, 800 ezer és 1 millió 200 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész adómentessége. Ezért a falusi vendéglátással foglalkozóknak dönteniük kell, érdemes-e tevékenységüket valamilyen vállalkozási formában folytatni. Lehetőség nyílik például az ingatlan-bérbeadás szabályainak választására, így arra is, hogy a magánszemély a falusi szállásadásból származó - mint külön adózó - bevételére (jövedelmére) adóalap-kiegészítés nélkül a 25 százalékos forrásadó megfizetését válassza.

[Lásd az adómódosító törvény 186. § 18. pontjában és az 1995. évi CXVII. törvény 74. § (4) bekezdésében.]

Borravaló, hálapénz, felszolgálási díj

Változás 2010. január 1-jétől.

A borravaló, hálapénz, felszolgálási díj címen szerzett jövedelmek nem minősülnek adóterhet nem viselő járandóságnak, hanem a szerzés módjától függően kétféle jogcímen adóznak. Ha a felszolgálói díjat, borravalót (hálapénzt) a magánszemély a munkáltató közvetítésével szerzi meg, akkor az összevonandó bérjövedelemként, a vendégtől közvetlenül kapott borravaló, felszolgálási díj, hálapénz pedig egyéb jövedelemként adóköteles.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 21. a) pontjában, 28. § (6) bekezdésében.]

Iskolarendszeren kívüli képzés

Változás 2010. január 1-jétől.

Ezentúl az iskolarendszeren kívüli képzés adóköteles bevételnek számít, ha a képzés nem a képzést nyújtó tevékenysége ellátása érdekében történik.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 88. pontjában, 4. § (1) bekezdésében.]

Adókötelessé váló béren kívüli és egyéb juttatások

Változás 2010. január 1-jétől.

Adókötelessé vált (a 2010-ig adómentes), költségtérítésnek minősülő juttatások:
■ a pedagógusnak szakkönyv vásárlására, valamint a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény hatálya alá tartozó intézményekben teljes munkaidőben, szakmai munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak dokumentum vásárlására jogszabály alapján adott összeg, amellyel szemben azonban az e célokra fordított igazolt kiadások költségként elszámolhatóak;
■ a köztisztviselők, bírók, igazságügyi alkalmazottak, ügyészségi alkalmazottak ruházatiköltség-térítése.

[Lásd az adómódosító törvény 186. § 18. pontjában.]

Megszűnik a természetbeni juttatások adómentessége, és természetbeni juttatásként adózik
■ a legfeljebb évi három alkalommal adott csekély értékű ajándék értékéből a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó rész;
■ a művelődési intézményi szolgáltatás évente a minimálbér összegéig;
■ a hidegétkezési utalvány havonta 6 ezer forint értékhatárig;
■ a legalább két éve használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes juttatása;
■ a villamosenergia-iparban dolgozók díjkedvezménye, a bányászatban és erdőgazdálkodásban dolgozók szén- és tűzifa-járandóságának kedvezménye (a 2010. január 1-jét követően létrejövő munkaviszonyok esetében);
■ a munkáltató által a magánszemély nyugdíjba vonulásakor természetben adott egyszeri ajándék értékéből 15 ezer forint is;
■ a versenyen vagy vetélkedőn nyert érem, trófea (összeghatártól függetlenül).
A 2009. évi feltételeknek és mértéknek megfelelő juttatásokon túl adott természetbeni juttatásokat a munkáltatónak külön szabályoznia kell, ha nem minden munkavállalónak nyújtja egységesen.
Ha egy 2010-ben nyújtott természetbeni juttatás már 2009-ben sem minősült adómentesnek - például negyedik alkalommal kap egy munkavállaló csekély értékű ajándékot -, a munkáltatónak szabályoznia kell a juttatás feltételeit, ha ezt nem teszi meg, a juttatás munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 69. § (1) n) pontjában.]

Kedvezményesen adózó természetbeni juttatások

Új előírás 2010. január 1-jétől.

Adókötelessé válnak egyes, 2010-ig adómentes vagy bevételnek nem számító juttatások. E juttatások 25 százalékos személyi jövedelemadóval adóznak, de más közterhet nem kell utánuk fizetni, vagyis ezeket nem terheli járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás. A kedvezményes körbe átsorolt természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások:
■ üdülési csekk vagy kedvezményes üdültetés az éves minimálbér mértékéig;
■ iskolakezdési támogatás évente a minimálbér 30 százalékáig;
■ munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba havonta a minimálbér 50 százalékáig;
■ munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba, önsegélyező pénztár(ak)ba havonta a minimálbér 30 százalékáig;
■ foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe havonta a minimálbér 50 százalékáig;
■ magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés;
■ iskolai rendszerű képzés évente a minimálbér két és félszereséig;
■ helyi utazási bérlet juttatása;
■ melegétkeztetés havonta 18 ezer forintig;
■ a szövetkezet közösségi alapjából történő juttatás évente a minimálbér 50 százalékáig.
A juttatásokra egyedi korlátokat állapít meg a törvény, ezek a melegétkeztetési juttatás kivételével megegyeznek a 2009. évivel.
Az egyedi korlátokon felüli rész természetbeni juttatásként adózik, tehát biztosítási jogviszonyban történő juttatáskor 54 százalék személyi jövedelemadó, valamint a juttatás személyi jövedelemadóval növelt értéke után 27 százalék társadalombiztosítási járulék (azaz 95,58 százalék), nem biztosítási jogviszonyban történő juttatás esetében pedig 54 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás (azaz 81 százalék) terheli.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2), 71. § (2) bekezdéseiben.]

A társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja és közeli hozzátartozója is részesülhet melegétkezésben, helyibérlet-, üdülésicsekk-juttatásban, üdülési szolgáltatásban, iskolakezdési támogatásban, iskolarendszerű képzésben (a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja azonban továbbra sem részesülhet kedvezményesen adózó önkéntes kölcsönös biztosítópénztári hozzájárulásban és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményi befizetésben).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) bekezdésében.]

Üdülési csekk, üdülési szolgáltatás

Változás 2010. január 1-jétől.

Az éves minimálbér mértékéig nyújtott üdülési csekk, üdülési szolgáltatás után 25 százalék közteher fizetendő. E korlát fölött viszont már nem kedvezményes (hanem jogviszonytól függően 95,58, illetve 81 százalék közterhet viselő) természetbeni juttatás.
Az üdülési csekk művelődési célokra, szakmai rendezvényekre is felhasználható, ha a szolgáltatást nyújtó szerződést kötött a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvánnyal.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 87. pontjában és az adómódosító törvény 206. § (15) bekezdésében.]

Üdülési csekket, illetve üdülési szolgáltatást 25 százalékos adó megfizetésével kaphatnak a munkavállaló és családtagjai, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő és családtagjaik, továbbá
■ a szakképző iskolai tanulók,
■ kötelező szakmai gyakorlatuk ideje alatt a hallgatók,
■ a nyugdíjban részesülő magánszemély és közeli hozzátartozói, ha a juttató a volt munkáltató vagy annak jogutódja,
■ az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozói,
■ a szakszervezet tagja, nyugdíjas tagja, ezek közeli hozzátartozója, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozói.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (3) bek. a), c) pontjaiban.]

Nem változott.

Továbbra is adómentes a szociálisan rászoruló magánszemély által a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány pályázata alapján kapott üdülési csekk (azaz a 25 százalék kedvezményes adó sem terheli).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 8.3. pontjában.]

Melegétkeztetés

Változás 2010. január 1-jétől.

A kedvezményes melegétkeztetési juttatás határa havi 12 ezer forintról 18 ezer forintra emelkedik, de a juttatott érték után 25 százalék adót kell fizetni. Az ezt meghaladó térítés természetbeni juttatásként adózik.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. §-ában.]

25 százalékos adóval terhelten melegétkeztetési juttatásban részesülhet a munkavállaló, társas vállalkozásban közreműködő, továbbá
■ a szakképző iskolai tanuló,
■ kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató,
■ a nyugdíjban részesülő magánszemély és közeli hozzátartozója is, ha a juttató a volt munkáltató vagy annak jogutódja.
Melegétkeztetés formájában juttatott bevételnek minősül továbbra is az étkezőhelyi vendéglátás, a munkahelyi étkeztetés vagy közétkeztetés nyújtásából származó bevétel (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (3) bekezdésében, (4) bek. d) pontjában.]

__________________________________________________________________________________

Példa pénzbeli és cafeteriajuttatások közterheire

Vállalkozás két munkavállalójának nyújtott pénzbeli és cafeteriajuttatásokra ugyanakkora összes költséget számol el. A dolgozó nettó juttatása magasabb, ha ugyanakkora értékű juttatást nem tisztán pénzbeli, hanem pénzbeli és cafeteriajuttatásként kap.

	"A" munkavállaló juttatásai (Ft)			"B" munkavállaló juttatásai (Ft)
	pénzbeli	pénzbeli + cafeteria	különbség	pénzbeli	pénzbeli + cafeteria	különbség
1. Éves bruttó kereset	3 000 000	2 591 172	- 408 828	6 000 000	5 393 282	- 606 718
2. Cafeteria [3. + 4. + 5. + 6. + 7.]	0	408 950	408 950	0	537 450	537 450
3. Üdülési csekk	0	71 500	71 500	0	150 000	150 000
4. Melegétkezési utalvány	0	216 000	216 000	0	216 000	216 000
5. Munkáltatói hozzájárulás az önkéntes egészségbiztosító pénztárba	0	21 450	21 450	0	21 450	21 450
6. Internethasználat munkáltató által viselt díja	0	60 000	60 000	0	60 000	60 000
7. Munkahelyi telefon magáncélú használata	0	40 000	40 000	0	90 000	90 000
Munkáltatói közterhek, költség
8. Pénzbeli juttatás utáni közterhek [1. x 28,5%**]	855 000	738 484	- 116 516	1 710 000	1 537085	- 172 915
9. Természetbeni juttatások utáni 25% adó [(3. - 71 500* + 4. + 5.) x 25%]	0	77 238	77 238	0	77 238	77 238
10. Természetbeni juttatások utáni 54% adó [(3. - 71 500* + 7.) x 54%]	0	21 600	21 600	0	90 990	90 990
11. Természetbeni juttatásokra és az azok utáni 54% adóra számított 28,5% járulék, hozzájárulás** [(3. - 71 500* + 7. + 10.) x 28,5%]	0	17 556	17 556	0	73 955	73 955
12. Összes munkáltatói költség [1. + 2. + 8. + 9. + 10. + 11.]	3 855 000	3 855 000	0	7 710 000	7 710 000	0
Munkavállalói közterhek, nettó juttatás
13. Adóalap-kiegészítés [1. x 27%]	810 000	699 616	- 110 384	1 620 000	1 456 186	- 163 814
14. Összevont adóalap [1. + 13.]	3 810 000	3 290 788	- 519 212	7 620 000	6 849 468	- 770 532
15. Adótábla szerint számított adó ["A" munkavállalónál: 14. x 17%, "B" munkavál- lalónál: 850 000 + (14. - 5 000 000) x 32%]	647 700	559 434	- 88 266	1 688 400	1 441830	- 246 570
16. Adójóváírás ["A" munkavállalónál: 181 200 - (14. - 3 188 000) x 12%, "B" munkavállalónál: 0, mivel az összevont adóalap meghaladja a 4 698 000 forintot]	106 560	168 865	62 305	0	0	0
17. Összevont adóalap után fizetendő adó [15. - 16.]	541 140	390 569	- 150 571	1 688 400	1 441 830	- 246 570
18. Fizetendő járulékok*** [1. x 17%]	510 000	440 499	- 69 501	1 020 000	916 858	- 103 142
19. Nettó juttatás [1. + 2. - 17. - 18.]	1 948 860	2 169 054	220 194	3 291600	3 572 044	280 444
2009-ben érvényes havi minimálbér. A munkáltatónak 27% tb-járulékot és 1,5% szakképzési hozzájárulást kell fizetnie. **A munkavállalónak 9,5% nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tag esetében 8% magán-nyugdíjpénztári tagdíjat és 1,5% nyugdíjjárulékot) és 7,5% egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kell fizetnie.

__________________________________________________________________________________

Iskolarendszerű képzés

Változás 2010. január 1-jétől.

Kedvezményesen adózó juttatás az iskolarendszerű képzés munkáltató, társas vállakozás által átvállalt díja az évi minimálbér két és félszereséig. A képzési díj ezt meghaladó térítése természetbeni juttatásként (54 plusz 27 százalékkal) adózik.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) bek. c) pontjában.]

Nem változott.

Iskolai rendszerű képzésen a köz-, illetve a felsőoktatásról szóló törvény szerinti képzés, valamint az iskolai rendszerű szakképzés értendő, amelynek résztvevői a képzést folytató intézménnyel tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban állnak. Az iskolarendszerű képzés átvállalt díja kedvezményesen adózik, ha az munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését, bővítését szolgálja (akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli), illetve ha az a munkavállaló, a társas vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tagja számára szükséges, a munkáltató, a társas vállalkozás tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. §; 88., 70. § (4) bek. e) pontjaiban.]

Iskolakezdési támogatás

Változás 2010. január 1-jétől.

Az iskolakezdési támogatás az éves minimálbér 30 százalékáig kedvezményesen, 25 százalékkal, az azt meghaladó juttatás adóköteles természetbeni juttatásként adózik.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (4) bek. f) pontjában.]

Nyugdíj-előtakarékossági és önkéntes pénztári támogatások

Változás 2010. január 1-jétől.

A minimálbér 50-50 százalékáig önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utalt hozzájárulás, illetve foglalkoztatói nyugdíjpénztári hozzájárulás kedvezményesen, 25 százalékkal adózik. Ugyanígy adóköteles a minimálbér 30 százalékáig utalt hozzájárulás önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárakba (2010-ig ezek adómentesek voltak).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (5) bekezdésében.]

Előre utalás esetén a kifizető az adót a juttatás hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg.
2010-től a kedvezményes adózás feltétele, hogy a magánszemély nyilatkozzon arról, hogy más juttatótól nem kapott az adóévben kedvezményesen adózó munkáltatói hozzájárulást.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (5) bekezdésében.]

Ha a munkáltató 2009-ben előre, 2010-re utalt munkáltatói hozzájárulást, adókötelezettségére a 2010. január 1-jétől hatályos szabályok érvényesek.

[Lásd a 2009. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: adómódosító törvény1.) 144. § (12) bekezdésében.]

Közösségi alapból adott juttatás

Változás 2010. január 1-jétől.

Megszűnt a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezetről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően az adóévben természetben adott juttatás összértékének személyenként a minimálbér havi összege 50 százalékát meg nem haladó része utáni adómentesség. 25 százalékos kedvezményes kulccsal adózó juttatássá vált.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (5) c) pontjában.]

Adómentes juttatások

Nem változott.

Továbbra is adómentesek a szociális alapon nyújtott juttatások. Megmaradnak a lakáshoz kapcsolódó adómentességek is (kivétel a munkáltatói lakáscélú támogatást, amely adóterhet nem viselő járandóság lett).
Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó adómentességek továbbra is megmaradnak, így a külföldi tartózkodásra tekintettel külföldről kapott ösztöndíj, a nemzetközi szerződés alapján belföldi nevelési és oktatási tevékenységet végző, nem magyar állampolgár által, vendégtanári tevékenység ellátásáért kapott jövedelem, a felsőoktatásról szóló törvény, illetve a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásait szabályozó kormányrendelet(ek) alapján külföldi felsőoktatási intézményben tanuló belföldi hallgató, illetve a külföldi hallgató részére folyósított juttatás, nyújtott kedvezmény.
Változatlanul adómentesek a károk megtérülése és a kockázatok viselése körében korábban is adómentes bevételek, így például a kártalanítás, illetve a jövedelmet nem pótló kártérítés vagy az önkéntes nyugdíjpénztár nyugdíjszolgáltatása. Változatlanul megmarad például az örökség, a magánszemélyek között kötött tartási, életjáradéki szerződésekből származó vagyoni előny vagy a magánszemélytől kapott ajándék adómentessége.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 1-2., 4., 6-7. pontjaiban.]

Továbbra is adómentes természetbeni juttatás
■ az állami, a helyi önkormányzati, a társadalombiztosítási, az egyházi forrásból nyújtott oktatási, egészségügyi és szociális ellátás;
■ a nemzeti diplomáciai esemény alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram), adott ajándék;
■ a helyi vagy kisebbségi önkormányzat, a társadalmi szervezet, az alapítvány, a közalapítvány, az egyház által a lakosság, a közösség széles körét érintő (nem zártkörű), azonos részvételi feltételekkel szervezett kulturális, hagyományőrző, sport-, szabadidős és hasonló közösségi rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, valamint - legfeljebb a rendezvény összes költségének 10 százalékáig terjedő összértékben - a résztvevőnként azonos értékű ajándék;
■ a gyógyüdülés;
■ a foglalkozás-egészségügyi, illetve kegyeleti ellátás;
■ a munkásszálláson való elhelyezés;
■ a csoportos személyszállítás;
■ az üzletpolitikai kedvezmény;
■ a társadalmi szervezettől, egyháztól évente egy alkalommal kapott tárgyjutalom értékéből az 5 ezer forintot meg nem haladó összeg;
■ a munkaruházati termék;
■ a céges személygépkocsi magáncélú használata, továbbá az azzal összefüggésben juttatott úthasználatra jogosító bérlet, jegy;
■ csoportos létszámleépítéshez kapcsolódó juttatás.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 8. pontjában.]

__________________________________________________________________________________

A 2009-ben adómentes juttatások adózása 2010-ben

Jogcím	Adózási szabály 2010. január 1-jétől
2009-ben adómentes juttatás
Családi pótlék, anyasági támogatás	50%-a adóterhet nem viselő járandó- ság 2009. szeptembertől
Lakáscélú munkáltatói támogatás	Adóterhet nem viselő járandóság 2010-től
Katonai, rendőri hallgatók illetménye, juttatásai
Szépkorúak jubileumi juttatása
2009-ben adómentes munkavégzéshez kapcsolódó juttatás
Üzemanyag-megtakarítás	Üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összegből levonható havi 100 ezer forintig, e fölött nem önálló tevé- kenységből származó jövedelem
2009-ben egyedi korlátokig adómentes természetbeni és béren kívüli juttatás
Magán-nyugdíjpénztári munkáltatói tagdíj-kiegészítés	25%-os, a kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó az egyedi korlátokig, az afölötti rész természetbeni juttatás (kifizetőt terhelő 54°% személyi jövede- lemadó, 27% tb-járulék, illetve eho)
Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás
Önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári munkáltatói hozzájárulás
Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményi hozzájárulás
Iskolarendszerű képzés költség
Juttatás szövetkezeti tag részére
Üdülési csekk, a dolgozó üdültetése céges üdülőben
Melegétkezési utalvány
Iskolakezdési támogatás
Helyi utazási bérlet
2009-ben egyedi korlátokig adómentes jövedelem
1993.január 1-jét megelőzően tett alapítványból, közalapítványból kapott összeg	Egyéb jövedelem
Alapítvány, közalapítvány, egyesület által adott juttatás, ha kedvezmény- re jogosító igazolást nem ad ki, és nem folytat vállalkozási tevékenységet	Egyéb jövedelem
Falusi vendégfogadás jövedelme	Önálló tevékenység bevétele
Egyes állami kitüntetésekhez, adományozott díjakhoz kapcsolódó pénzjutalom	Az összevont adóalap részeként adóköteles
Pedagógusok és közművelődési intézményi dolgozók szakkönyv- és dokumentumvásárlási költségtérítése	Az összevont adóalap részeként adóköteles
Költségvetési forrásból származó napidíj 50%-a	Az összevont adóalap részeként adóköteles
Élelmezésiköltség-térítés (belföldi napidíj) kormányrendeletben meghatá- rozott kötelező mértékig
Kormányrendeletben meghatározott összegű külföldi napidíj 30%-a
2009-ben egyedi korlátokig adómentes természetbeni juttatás
Művelődési intézményi szolgáltatás	Természetbeni juttatás (kifizetőt terhelő 54% személyi jövedelemadó, 27% tb-járulék, illetve eho). Ha nem mindenki kapja, 2009. évi korlátok feletti részt a kifizetőnek külön szabá- lyoznia kell.
Hidegétkezési utalvány
Nyugdíjba vonuláskor, illetve vetélkedő, verseny díjaként kapott tárgyi ajándék
Csekély értékű ajándék
Villamosenergia-ipari dolgozók és az onnan nyugdíjba vonultak árked- vezménye
Nemzetközi közúti árufuvarozásban foglalkoztatott gépkocsivezető és árukísérő külföldi napidíjának kormányrendeletben meghatározott része	Igazolás nélkül elszámolható költség
Reprezentáció, üzleti ajándék	Társaságiadóalap-növelő tétel
2009-ben adóterhet nem viselő járandóság
A bányászatban és az erdőgazdálkodásban dolgozók és onnan nyugdíjba vonultak szén- és tűzifa-járandósága	Természetbeni juttatás (kifizetőt terhelő 54% személyi jövedelemadó, 27% tb-járulék, illetve eho)

__________________________________________________________________________________

Ágazati kedvezmények

Változás 2010. január 1-jétől.

A 2010. január 1-je után létrejövő munkaviszonyok esetében megszűnik a villamosenergia-iparban dolgozók (és onnan nyugdíjba vonultak) díjkedvezményének, a bányászatban és erdőgazdálkodásban dolgozók (és onnan nyugdíjba vonultak) szén- és tűzifa-járandóságának adómentessége.

[Lásd az adómódosító törvény 186. § 18. pontjában, 206. § (16) bekezdésében.]

Nem változott.

A közlekedési (például vasutas) kedvezmények adómentessége nem változik.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 8.21. pontjában.]

Számítógép-, internethasználat

Nem változott.

Továbbra is adómentes a munkáltató által kedvezményesen vagy ingyenesen biztosított számítógép- és internethasználat.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 7.11. pontjában.]

Adómentes védőoltás

Új rendelkezés 2009-re visszamenően.

A kifizető által fizetett védőoltás 2009-re visszamenőlegesen is adómentes.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 8.39. pontjában.]

Alapítvány, közalapítvány, egyesület juttatásai

Változás 2010. január 1-jétől.

Megszűnik az adómentesség azoknak az alapítványoknak a juttatásaira, amelyeket 1993-at megelőzően hoztak létre külföldi pénzeszközzel, illetve amelyek nem folytattak vállalkozási tevékenységet, és nem adtak az adományokról adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást.

[Lásd az adómódosító törvény1. 134. § 13. pontjában.]

Nem változott.

Továbbra is adómentes a pénzbeli juttatások közül a közhasznú, kiemelkedően közhasznú alapítványból, közalapítványból annak alapszabályban rögzített közhasznú céljával összhangban magánszemélynek kifizetett azon összeg, amelyet
■ oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi tanulmányútra (ösztöndíj címén),
■ szociálisan rászoruló részére szociális segély címén,
■ diák- és szabadidősport résztvevőjének alkalmanként legfeljebb az 500 forintot meg nem haladóan
folyósítanak.
Továbbra is adómentes a közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezetből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemély által természetben megszerzett bevétel.
Továbbra is adómentes a jótékony célú rendezvény bevételéből a munkabérként, honoráriumként vagy tiszteletdíjként számfejtett összeg, ha azt a magánszemély nem veszi fel, hanem valamely közérdekű célra felajánlja.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 3.1., 3.3., 4.9. pontjaiban.]

Elengedett követelés adózása

Új előírás 2010. január 1-jétől.

Adómentes a hitelintézet, befektetési szolgáltató, pénzügyi vállalkozás (kiegészítő) pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatásból vagy azt kiegészítő szolgáltatásból származó legfeljebb 10 ezer forint, magánszeméllyel szemben elengedett követelése, ha ezáltal a magánszeméllyel szemben az adott szolgáltatásból származó teljes követelés megszűnik.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 7.15. pontjában.]

Változás 2010. január 1-jétől.

Adómentes juttatás a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, valamint a hitelintézet, pénzügyi vállalkozás által elengedett követelés, ha az adós nyilatkozata alapján valószínűsíthető, hogy az ő és családja megélhetését veszélyeztetné, ha a követelést nem engednék el. A szolgáltató, a hitelintézet csak akkor élhet ezzel az adómentességgel, ha minden hasonló helyzetben lévő rászorultat egységesen, az egyenlő elbánás elve szerint kezel.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 7.15. pontjában.]

Reprezentáció, üzleti ajándék

Változás 2010. január 1-jétől.

Társaságiadó-alanyok által juttatott reprezentáció és üzleti ajándék alapján meghatározott bevétel jövedelemadó-mentes (az a társaságiadó-alapot növeli).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 8.38. pontjában.]

Nem változott.

Egyéni vállalkozók, társadalmi szervezetek, köztestületek, egyházi jogi személyek, valamint a vállalkozási tevékenységet nem folytató alapítványok esetében a reprezentáció és az üzleti ajándék adókötelezettségét, adómentességét továbbra is a személyijövedelemadó-törvény szerint kell megítélni.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 69. § (7) bekezdésében.]

Adóterhet nem viselő járandóságok

Változás 2009. szeptember 1-jétől.

A családi pótlék adóterhet nem viselő járandóság, a magánszemély ebből keletkező egyéb jövedelmét első ízben a 2009. szeptember hónapra számfejtett bér adóelőlegének meghatározásakor kellett számításba venni.

[Lásd az adómódosító törvény 206. § (14) bekezdésében.]

A külföldről származó társadalombiztosítási, szociális és családtámogatási ellátások adókötelezettsége a belföldi jog szerint járó hasonló juttatás adókötelezettségének felel meg. E rendelkezés visszamenőleg is alkalmazható, ha az a magánszemély számára előnyösebb.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 2. § (8) és az adómódosító törvény1. 133. § (2) bekezdéseiben.]

Változás 2010. január 1-jétől.

Adóterhet nem viselő járandósággá válik a korábban adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás, szépkorúak jubileumi juttatása, katonai, rendőri hallgatók ösztöndíja.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 72. t)-v) pontjaiban.]

Azon juttatások esetében, amelyek értékének egy része 2009 végéig adóterhet nem viselő járandóságnak minősült (például az ösztöndíjas foglalkoztatott ösztöndíj jellegű juttatásai), a korláton felüli részt a juttató és a juttatásban részesülő közötti jogviszony alapján kell megítélni (2010-ig a korláton felüli rész a magánszemély egyéb jövedelmének minősült).

[Lásd az adómódosító törvény 186. § 7. pontjában.]

A munkáltatói lakáscélú támogatás összeghatára a korábbi 1 millió forintról 5 millióra emelkedik a 2010. január 1-jétől folyósított támogatások esetében. A 2010. január 1-jét megelőzően folyósított támogatás, elengedett kölcsön összege nem számít bele az 5 millió forint juttatási keretbe. Nem kell vizsgálni továbbá, hogy a magánszemély vagy helyette más korábban igénybe vett-e lakásszerzési kedvezményt, adómentes lakáscélú munkáltatói támogatást, kamatkedvezménnyel nyújtott lakáscélú munkáltatói hitelt, a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott közvetlen támogatást, a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján kamattámogatással folyósított kölcsönt, a személyijövedelemadó-törvény szerinti törlesztési adókedvezmény érvényesítésével lakáscélú hitelt, kapott-e lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított összeget.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 72. t) pontjában és az adómódosító törvény1. 144. § (5) bekezdésében.]

Nem változott.

A munkáltatói lakáscélú támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) továbbra is lakás vásárlására, építésére (építtetésére), legalább egy lakószobányi alapterület-növelésre vagy korszerűsítésre adható.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3/A. § (1)-(3) bekezdéseiben.]

Egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése

Új előírás 2010. január 1-jétől.

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint az egyéni vállalkozását szüneteltető egyéni vállalkozónál a szünetelés kezdőnapjától a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló bevallás benyújtásáig befolyt vállalkozási ellenérték (bevétel) az adott évben megszerzett bevételnek, az igazoltan felmerült kiadás az adott évben elszámolható vállalkozói költségnek minősül. A szünetelés időszakában az egyéni vállalkozó nem számolhat el költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is).
Az egyéni vállalkozónak a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallása benyújtását követően befolyó bevételeit, felmerülő kiadásait az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint kell elszámolnia - és utánuk az adót befizetnie -minden olyan adóévre, amelyben a tevékenysége végig szünetelt.
Ha az egyéni vállalkozói tevékenység az adóév utolsó napján szünetel, kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény, 10 százalékos adókulcs nem érvényesíthető (de mondjuk a december 1-jéig meglévő tevékenységre eső kedvezmény a szünetelés után, a tevékenység újrakezdésekor igénybe vehető).
Az egyéni vállalkozó nem kötelezett egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó adóbevallásra, ha e tevékenységét az adóév minden napján szüneteltette. Ugyanakkor a szünetelés időszakában is be kell vallani azt az adót, amely korábban igénybe vett kisvállalkozói kedvezmény, foglalkoztatási kedvezmény, kisvállalkozások adókedvezménye, 10 százalékos adókulcs alkalmazási feltételeinek nemteljesítése miatt, továbbá amely a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összegre, a nyilvántartott adókülönbözetre előírt feltételek nemteljesítése miatt keletkezik.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 57. §-ában.]

Az egyéni vállalkozó - tevékenysége szüneteltetése időtartama alatt - megszüntetheti pénzforgalmi számláját (vállalkozói bankszámláját).

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 14. § (8) bekezdésében.]

Ha az egyéni vállalkozó - tevékenysége szüneteltetése esetén - úgy dönt, hogy pénzforgalmi bankszámláját nem szünteti meg, és ezen a számlán a hitelintézet kamatot ír jóvá, a jóváírt kamat után a hitelintézetet kamatadó-levonási kötelezettség terheli.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (3) bek. a) ba) pontjában.]

Az egyéni vállalkozó köteles bejelenteni a szünetelést a hitelintézetének (a szünetelésnek az okmányirodában való bejelentésével egyidejűleg).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 57. § (4) bek. b) pontjában.]

Az egyéni vállalkozó tevékenysége szünetelésének idejére nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot sem fizetni (de ezen idő alatt nem is biztosított).

Egyéni vállalkozóból egyéni cég

Új előírás 2010. január 1-jétől.

Az egyéni céget alapító egyéni vállalkozónak a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napjával megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenysége. Ezért a megelőző napra leltárt kell készítenie a készleteiről, továbbá -nyilvántartásai alapján - tételes kimutatást kell összeállítania követeléseiről, nettó értéken tárgyi eszközeiről, nem anyagi javairól. Az egyéni cég tulajdonába nem pénzbeli hozzájárulásként átadott eszközöket azon az értéken is fel kell tüntetni, amely értéket az egyéni cég alapító okiratában rögzít.
Az egyéni vállalkozónak a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napra meg kell állapítania az adókötelezettségét. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével összefüggő személyijövedelemadó-szabályok szerint
■ a leltárban, illetve tételes kimutatásban feltüntetett eszközökből az egyéni cég tulajdonába adott (apportált) eszköz alapító okiratban meghatározott értéke vállalkozói bevételnek minősül;
■ az egyéni cég tulajdonába adott (apportált) tárgyi eszközök, nem anyagi javak tulajdonba adásig értékcsökkenési leírásként még el nem számolt nyilvántartás szerinti nettó értéke vállalkozói költségként számolható el;
■ a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásban vállalkozói bevételként kell figyelembe venni az egyéni cég tulajdonába nem adott követelésre tekintettel - az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését követően a megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig - befolyt ellenértéket (bevételt).
Az egyéni vállalkozónak a fejlesztési tartalékra, a foglalkoztatási kedvezményre és a 10 százalékos adókulcs alkalmazása esetében nyilvántartott adókülönbözetre nem kell a megszűnés szabályait alkalmaznia, ha úgy dönt, hogy az előírt nyilvántartási kötelezettsége(ke)t egyéni cégként teljesíti. Nem kell továbbá a megszűnés szabályait alkalmazni az érvényesített kisvállalkozói kedvezményre, kisvállalkozások adókedvezményére sem, ha az annak alapjául szolgáló tárgyi eszközt az egyéni vállalkozó az egyéni cég tulajdonába adta.
A magánszemély dönthet úgy, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnésekor a megszűnésre előírt szabályok figyelembevételével állapítja meg a jövedelmét, és fizeti meg a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalék utáni adót. Választhatja azt is, hogy jövedelmét és annak adóját a megszűnés szabályait figyelmen kívül hagyva is kiszámítja. Ha a megszűnés miatti és a megszűnés nélküli adókötelezettség különbsége meghaladja a 10 ezer forintot, a különbözet három egyenlő részletben fizethető meg. A három részletet a megszűnés adóévéről szóló személyijövedelemadó-bevallásban kell bevallani, az első részletet adóévi kötelezettségként, a további kettőt a következő két adóév kötelezettségeként. A részleteket - az elsőt az adóval együtt - a három év adóbevallásának benyújtására nyitva álló határidőig kell megfizetni.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/A. § (2)-(5) bekezdéseiben.]

Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnésére vonatkozó személyijövedelemadó-szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az egyéni vállalkozásról szóló törvény szerint a cégjegyzékbe egyéni cégként már bejegyzett egyéni vállalkozó 2009. december 31-ét követően a létesítő okiratát módosítja.

[Lásd az adómódosító törvény1. 144. § (9) bekezdésében.]

Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatti megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia az egyéni ügyvédnek abban az esetben is, ha tevékenységét a továbbiakban ügyvédi iroda, közjegyzői iroda vagy végrehajtói iroda tagjaként folytatja.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/A. § (6) bekezdésében.]

Az egyéni cég vagyoni betétje kizárólag egyéni vállalkozóra ruházható át. Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnik abban az esetben is, ha az egyéni vállalkozó megvásárolja az egyéni cég vagyoni betétjét (ebben az esetben tehát nem történik cégalapítás). Ha az egyéni vállalkozó átruházással szerzi meg az egyéni cég vagyoni betétjét, az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnésének időpontja az átruházás napja. Az egyéni cég vagyoni betétjét megvásárló egyéni vállalkozónak a saját korábbi vállalkozói tevékenysége megszűnésére a személyijövedelemadó-törvény megszűnésre vonatkozó általános szabályait kell alkalmaznia.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 33. pontjában és az adómódosító törvény1. 144. § (3) bekezdésében.]

Az egyéni cég a társasági adó hatálya alá tartozó adóalany lesz, de - az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben előírt feltételek teljesítése esetén (lásd a 27. oldalon) - adókötelezettségét egyszerűsített vállalkozói adóval is teljesítheti.

[Lásd a 2002. évi XLIII. törvény 2. § (2) bek. b) és az 1996. évi LXXXI. törvény 2. § (2) bek. j) pontjaiban.]

__________________________________________________________________________________

Példa egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnésére

Vállalkozói személyi jövedelemadó a megszűnésre vonatkozó szabályokat figyelmen kívül hagyva
1. Vállalkozói bevétel	4 000 000
2. Vállalkozói költség	3 500 000
3. Vállalkozói adóalap [1. - 2.]	500 000
4. Vállalkozói személyi jövedelemadó [3. x 19%]	95 000
5. Vállalkozói osztalékalap [3. - 4.]	405 000
6. Vállalkozói osztalékalap utáni adó [10. x 25%]	101 250
7. Összes személyi jövedelemadó [4. + 6.]	196 250
Vállalkozói személyi jövedelemadó a megszűnésre vonatkozó szabályok figyelembevételével
8. Vállalkozói bevétel	4 000 000
9. Egyéni cég tulajdonába adott eszköz alapító okiratban meghatározott értéke	500 000
10. Költségként már elszámolt, az egyéni vállalkozás megszűnésekor meglévő anyag leltári értéke	100 000
11. Egyéni cég tulajdonába nem adott, az egyéni vállalkozói működéssel kapcsolatos követelés- re az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését követően befolyt ellenérték	200 000
12. Vállalkozói költség	3 500 000
13. Egyéni cég tulajdonába adott eszköz nyilvántartás szerinti nettó értéke	450 000
14. Vállalkozói adóalap [8. + 9. + 10. + 11. - 12. - 13.]	850 000
15. Vállalkozói személyi jövedelemadó [14. x 19%]	161 500
16. Vállalkozói osztalékalap [14. - 15.]	688 500
17. Vállalkozói osztalékalap utáni adó [16. x 25%]	172 125
18. Összes személyi jövedelemadó [15. + 17.]	333 625
A megszűnés kapcsán felmerülő adó (három év alatt egyenlő részletben lehet megfizetni)
19. Megszűnéssel kapcsolatos adó [18. - 7.]	137 375

__________________________________________________________________________________

A vállalkozói személyi jövedelemadó általános kulcsa

Változás 2010. január 1-jétől.

A vállalkozói személyi jövedelemadó általános kulcsa 16 százalékról 19 százalékra emelkedik (ezzel egyidejűleg a magánszemélyeket külön törvény alapján terhelő 4 százalékos különadó megszűnik).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/B. § (9) bekezdésében és az adómódosító törvény 189. §-ában.]

Nem változott.

Az egyéni vállalkozók kedvezményes 10 százalékos adókulcsa továbbra is megmarad.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/B. § (10) bekezdésében.]

Egyéni vállalkozók megszűnő adóalapkedvezményei

Változás 2010. január 1-jétől.

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó az adóalapjából nem vonhatja le a helyi iparűzési adót.

[Lásd az adómódosító törvény 186. § 12. pontjában.]

Szabadalom kedvezménye

Változás 2010. január 1-jétől.

Megszűnik a szabadalom, a használati és formatervezési mintaoltalom kedvezménye.

[Lásd az adómódosító törvény 186. § 12. pontjában.]

K+F tevékenység kedvezménye

Változás 2010. január 1-jétől.

Összhangban a társaságiadó-törvénnyel, a vállalkozói adóalap csak az egyéni vállalkozó saját tevékenységi körében végzett kutatás érdekében felmerült költséggel csökkenthető.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/B. § (6) bek. c) pontjában.]

Veszteségelhatárolás engedélyeztetése

Változás 2009. január 1-jéig visszamenően.

Nem szükséges adóhatósági engedély a veszteségelhatároláshoz.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/B. § (7) bek. d) pontjában és a 2009. november 9-én elfogadott adómódosító törvény 144. § (10) bekezdésében.]

Fejlesztési tartalék

Változás 2009. január 1-jéig visszamenően.

A 2008. december 31-éig képzett fejlesztési tartalék adómentes feloldására négy év helyett hat áll rendelkezésre.

[Lásd az adómódosító törvény 206. § (12) bekezdésében.]

Cégautó értékcsökkenési leírása

Változás 2009. január 1-jétől.

Az egyéni vállalkozó a személygépkocsi korábbi (2009. február 1-je előtt hatályos) szabályok szerint megkezdett értékcsökkenési leírását a teljes leírásig folytathatja, ha megfizeti az új típusú cégautóadót. Az ezen költségelszámolás révén keletkező - a 2009. február 1-je és 2009. december 31-e közötti időszakra eső - cégautóadó-bevallási és -fizetési kötelezettséget jogkövetkezmények nélkül a 2010. évi első negyedévi bevallással egyidejűleg teljesítheti.

[Lásd az adómódosító törvény1. 144. § (14) bekezdésében.]

Mezőgazdasági őstermelők

Változás 2009. január 1-jéig visszamenően.

Megszűnik a veszteség elhatárolásának adóhatósági engedélyeztetése.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 22. § (4) és az adómódosító törvény1. 133. § (10) bekezdéseiben.]

Változás 2010. január 1-jétől.

Megszűnik a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő azon lehetősége, hogy a bevételét csökkentheti a megfizetett helyi iparűzési adó alapján elszámolt költséggel.

[Lásd az adómódosító törvény 144. § 4. pontjában.]

Átalányadózók adóalapja

Változás 2010. január 1-jétől.

27 százalékkal növelten része az összevont adóalapnak az átalányadózó egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói bevételéből, illetve a mezőgazdasági kistermelő e tevékenységéből származó bevételéből átalányban megállapított jövedelem.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29. § (1) bekezdésében és az adómódosító törvény 186. § 13. pontjában.]

Külföldön telephellyel rendelkező átalányadózó magánszemélynek ki kell számítania az átalányadózás alá tartozó jövedelem adóját, és abból kell levonnia a külföldi telephelyre eső jövedelem adóját.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 32. §-ában.]

Személyesközreműködőidíj-kiegészítés, kivétkiegészítés

Új előírás 2010. január 1-jétől.

Ha a társas vállalkozás (kivéve, ha az eva hatálya alá tartozik) személyesen közreműködő tagja osztalékot, részesedést vesz ki, de az adóévben felvett, a társas vállalkozás költségei között elszámolt személyes közreműködői díj éves összege nem éri el a társas vállalkozó főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás éves ösz-szegét, a személyes közreműködői díjat a felvett osztalék, illetve az adóévben jóváhagyott, már kifizetett osztalékelőleg (szövetkezeti tagoknál részesedés) terhére ki kell egészíteni a piaci viszonyoknak megfelelő éves keresetre.
A díjkiegészítés csak az adóévben már felvett személyes közreműködői díj ismeretében számítható ki, vagyis az adóév végén, így osztalék esetén először 2010 végén, osztalékelőlegként kifizetett, jóváhagyott osztalék esetén először 2011 végén lehet majd a díjkiegészítést számítani.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 25. § (5) bekezdéseiben.]

A díjkiegészítés összegéről a társas vállalkozásnak az adóévet követő év január 31-éig kell igazolást adnia a személyes közreműködő számára. Az igazoláson a díjkiegészítésre jutó, az összevont adóalap adójából levonható, az esetleges adókedvezményeket is figyelembe vevő társaságiadó-kulcsot is fel kell tüntetni, és az igazolást - mint adókedvezményre (is) jogosító igazolást - a társas vállalkozás február 15-éig köteles megküldeni az adóhivatalnak is.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 25. § (6) bekezdésében és a 2003. évi XCII. törvény 3. melléklet J) pontjában.]

A személyes közreműködői díj kiegészítésének az adóalapját (a díjkiegészítés 1,27-szoro-sát) a magánszemélynek a társas vállalkozás által kiadott igazolás alapján mint nem önálló tevékenységből származó adóalapot az adóbevallásában az összevont adóalapjába kell beszámítania. Levont (megfizetett) adóelőlegnek minősül az osztalék címén kifizetett összeg után már levont (megfizetett) adónak a személyes közreműködői díj kiegészítésére jutó része. Az összevont adóalap adóját csökkenti a díjkiegészítésre jutó átlagos társasági adó. A személyes közreműködői díj kiegészítése után nem kell adóelőleget fizetni, az osz-talékkénti kifizetésekor levont adó minősül e jövedelemből levont adóelőlegnek.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 25. § (6) bekezdésében.]

A díjkiegészítésre jutó átlagos társasági adót úgy kell meghatározni, hogy a díjkiegészítés összegét meg kell szorozni a szerzési időpontja szerinti adóévet megelőző adóévre vonatkozó, az adókedvezményekkel csökkentett társasági adónak a társaságiadó-alaphoz viszonyított -két tizedesre kerekített - hányadosával.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 41. § (2) bek. b) pontjában.]

A díjkiegészítésnek megfelelő, osztalék, részesedés címén kifizetett összeg nem osztalék, hanem nem önálló tevékenységből származó, az adóév utolsó napján megszerzett jövedelem. Így az adóévről szóló bevallásban az osztalék címén kifizetett összegnek csak a díjkiegészítés fölötti részét lehet osztalékként bevallani. Ugyanígy az osztalékból levont (megfizetett) adónak is csak azt a részét szabad figyelembe venni, amely a személyes közreműködői díj kiegészítésére jutó levont (megfizetett) adót meghaladja.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 25. § (6), 66. § (1) bekezdéseiben.]

A több társas vállalkozásban személyesen közreműködő, illetve személyes közreműködőként és egyéni vállalkozóként is tevékenykedő magánszemély esetében - függetlenül attól, hogy egyébként van-e munkaviszonya, más megbízása, vagy nyugdíjas - a személyes közreműködői díj, illetve a kivét kiegészítését csak ott kell elszámolni, ahol az adóévre megállapított, a piaci viszonyoknak megfelelő, becsült díjazásának éves összege a legmagasabb. Ehhez mindegyik társas vállalkozásnál meg kell állapítani a személyes közreműködésként folytatott főtevékenység piaci viszonyoknak megfelelő éves díjazását.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 25. § (5) bekezdésében.]

A személyes közreműködői díj kiegészítése nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, amelynek egésze jövedelem, költséggel nem csökkenthető.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 25. § (5) bekezdésében.]

Nem kell elszámolni a díjkiegészítést, ha a személyesen közreműködő tag nem részesült vagy nem is részesülhetett volna osztalékban (osztalékelőlegben), ha a személyesen közreműködő társas vállalkozás az eva hatálya alá tartozik, vagy a társas vállalkozó az egyszerűsített közteherviselésről szóló törvény szerint fizeti a közterheket, s akkor sem, ha a személyes közreműködői díj megegyezik a piaci viszonyoknak megfelelő keresettel.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 25. § (8) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Példa társas vállalkozó személyes közreműködői díjának kiegészítésére

1. Társas vállalkozás által 2010-ben kifizetett osztalék	3 000 000
2. A 2010-ben kifizetett osztalékból levont 25%-os adó [1. x 25%]	750 000
3. A társas vállalkozásnál 2009-ben az adókedvezményekkel csökkentett társasági adónak a társaságiadó-alaphoz viszonyított aránya	0,14
4. A társas vállalkozó által 2010-ben kapott személyes közreműködői díj	0
5. A társas vállalkozó tevékenységére jellemző éves kereset	2 500 000
2010. évi adókötelezettség
6. Személyes közreműködőidíj-kiegészítés	2 500 000
7. Adóalap-kiegészítés [6. x 27%]	675 000
8. Összevont adóalap [6. + 7.]	3 175 000
9. Adótábla szerint számított adó [8. x 17%]	539 750
10. Személyes közreműködői díj kiegészítésére jutó átlagos társasági adó [6. x 3.]	350 000
11. Összevont adóalap után fizetendő adó [9. - 10.]	189 750
12. A 2010-ben kifizetett osztalékból levont adóból adóelőleg [(6. / 1.) x 2.]	625 000
13. A 2010. évről szóló adóbevallásban visszaigényelhető adó [12. - 11.]	435 250

__________________________________________________________________________________

Vállalkozóikivét-kiegészítés

Új előírás 2010. január 1-jétől.

Ha az egyéni vállalkozó által elszámolt vállalkozói kivét összege nem éri el a főtevékenységre jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás éves összegét, de az egyéni vállalkozónak van vállalkozói osztalékalapja, a vállalkozói kivétet a vállalkozói osztalékalap terhére ki kell egészíteni a főtevékenységre jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő éves kereset összegére (vállalkozói kivét kiegészítése).
Vállalkozói kivét kiegészítéseként az adóév végi vállalkozói osztalékalapból megállapított jövedelemnek legfeljebb azzal a részével kell számolni, amely az éves vállalkozói kivéttel együtt - ennek hiányában önmagában - eléri a főtevékenységre jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást.
A vállalkozói osztalékalapból a jövedelem és abból a kivétkiegészítés az adóév végén (az adóbevallásban) állapítható meg, így a kivét-kiegészítés jövedelemszerzési időpontjának az adóév utolsó napját kell tekinteni. A vállalkozói osztalékalapból megállapított jövedelem a vállalkozói osztalékalapnak a külföldi telephelyhez kötődő vállalkozói adóalappal, a megfizetett adóval és az adóévi beruházási kiadásokkal csökkentett része.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 16. § (5)-(6) bekezdéseiben.]

A kivétkiegészítés adóalapját (a kiegészítés 1,27-szorosát) az adóbevallásban az összevont adóalapba kell beszámítani. A kivétkiegészítésre jutó átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó csökkenti az összevont adóalap adóját.
A kivétkiegészítés összegére jutó átlagos vállalkozói személyi jövedelemadót úgy kell meghatározni, hogy a kivétkiegészítés összegét meg kell szorozni az adóévre megállapított vállalkozói személyi jövedelemadónak az adóalaphoz viszonyított - két tizedesre kerekített - hányadosával.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 41. § (2) bek. a) pontjában.]

A kivétkiegészítés után nem kell adóelőleget fizetni.
A vállalkozói osztalékalap utáni adó megállapításakor a vállalkozói osztalékalapot csökkenteni kell a kivétkiegészítéssel, vagyis a 25 százalékos osztalékadó a vállalkozói osztalékalapnak a kivétkiegészítést meghaladó részét terheli.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/C. § (7) bekezdésében.]

A kivétkiegészítést nem kell elszámolni, ha az egyéni vállalkozónak nincs osztalékalapja, illetve ha a kivétkiegészítés megegyezik a piaci viszonyoknak megfelelő keresettel, és akkor sem, ha az egyéni vállalkozó az eva hatálya alá tartozik, vagy közterheit az ekho szerint fizeti.
A vállalkozói kivétkiegészítés nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, amelynek egésze jövedelem, költséggel nem csökkenthető.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 16. §; (4), (9) bekezdéseiben.]

__________________________________________________________________________________

Példa egyénivállalkozóikivét-kiegészítésre

1. Vállalkozói bevétel	6 000 000
2. Vállalkozói kivét	858 000
3. Egyéb vállalkozói költség	3 500 000
4. Korábbi években elhatárolt, még le nem írt veszteség	500 000
5. Vállalkozói adóalap [1. - 2. - 3. - 4.]	1 142 000
6. Vállalkozói személyi jövedelemadó [5. x 19%]	216 980
7. Vállalkozói osztalékalap [5. - 6.]	925 020
8. Beruházás	100 000
9. Kivétkiegészítésre figyelembe vehető jövedelem [7. - 8.]	342 000
10. Kivétkiegészítés [11. - 2., de legfeljebb 9.]	342 000
11. Az egyéni vállalkozó tevékenységére jellemző éves kereset	1 200 000
12. Kivétkiegészítés nélküli vállalkozói osztalékalap [7. - 10.]	583 020
13. Kivétkiegészítés nélküli vállalkozói osztalékalap utáni adó [12. x 25%]	145 755
14. Önálló tevékenységből származó jövedelem [2. + 9.]	1 200 000
15. Adóalap-kiegészítés [14. x 27%]	324 000
16. Összevont adóalap [14. + 15.]	1 524 000
17. Adótábla szerint számított adó [16. x 17%]	259 080
18. Kivétkiegészítésre jutó átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó [10. x 6. / 5.]	64 980
19. Összevont adóalap után fizetendő adó [17. - 18.]	194 100
20. Összes személyi jövedelemadó [6. + 13. + 19.]	556 835

__________________________________________________________________________________

Tevékenységre jellemző kereset

Új előírás 2010. január 1-jétől.

A törvény a piaci viszonyoknak megfelelő díj megállapításának alapvetően három módját határozza meg:
■ Munkaviszonyból származó jövedelmek alapulvétele. Az adott tevékenység, földrajzi térség, a vállalkozás körülményei, a tevékenységet végző személy képzettsége, gyakorlata és befektetett munkaideje döntik el, hogy a személyes közreműködésért menynyit kellene fizetni. Egy vállalkozás rendszerint nem tudja megállapítani, hogy mekkora egy adott tevékenység jellemző bére (ez üzleti titok lehet), de például támaszkodhat a nyilvános statisztikákra.
■ A maradékelv módszere. A bevételből le kell vonni az összes költséget, kivéve a személyes közreműködés (tehát nem munkaviszony) címén kifizetett összegeket, több személy esetén mindegyikét, majd a szokásos vállalkozói hasznot (ennek meghatározására csak általános leírást ad a törvény). A megmaradó összegkereten belül a társaság a közreműködők személyes adottságait és munkavégzésének körülményeit is figyelembe véve határozhatja meg a személyes közreműködői díjakat.
■ A vélelmezett haszon elve. A bevételből le kell vonni a maradékelvnél felsorolt tételeket, a szokásos vállalkozói haszon kivételével. A maradék 80 százaléka az a keretösszeg, amelyen belül a társaság a közreműködők adottságait és munkavégzésének körülményeit is figyelembe véve határozhatja meg a személyes közreműködői díjakat.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 3. § 9. pontjában.]

A társas vállalkozásnak és az egyéni vállalkozónak rögzítenie kell a személyesen közreműködő, illetve egyéni vállalkozónál a saját tevékenységére jellemző kereset meghatározásakor figyelembe vett körülményeket és szempontokat. A nyilvántartásnak célszerű tartalmaznia az alkalmazott módszert és az eredményként kapott érték levezetésénél figyelembe vett szempontokat, számítási tényezőket, valamint több társas vállalkozás tagja esetében a foglalkoztatói járulékokat fizető, illetve a személyes közreműködői díj kiegészítését megállapító társas vállalkozás kiválasztására vonatkozó döntést. A több társas vállalkozásban személyesen közreműködő vagy személyesen közreműködőként és egyéni vállalkozóként is tevékenységet folytató adózó esetében valamennyi tevékenységre el kell készíteni a nyilvántartást. Ez a nyilvántartás az adózással összefüggő iratnak minősül, így azt az adóelévülésig meg kell őrizni.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 25. § 7. pontjában.]

Ellenőrzött tőkepiaci ügylet

Új előírás 2010. január 1-jétől.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül
■ a befektetési szolgáltatóval a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény szerint meghatározott - csereügyletnek nem minősülő - pénzügyi eszközre, árura kötött, a PSZÁF felügyelete alatt álló ügylet;
■ a befektetési szolgáltatóval a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti pénzügyi szolgáltatás keretében, illetve a befektetési szolgáltatókról szóló törvény szerinti szolgáltatás keretében devizára, valutára kötött, pénzügyi elszámolással lezáródó azonnali, a PSZÁF felügyelete alatt álló ügylet, ha az megfelel az ügyletre vonatkozó rendelkezéseknek;
■ az EGT-államban vagy olyan államban működő pénzpiacon tevékenykedő befektetési szolgáltatóval pénzügyi eszközre, árura, illetve devizára, valutára kötött ügylet, amely állammal Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerüléséről, és az EGT-állam felügyeleti hatósága felügyeli a tevékenységet, a nem EGT-állam felügyeleti hatósága és a PSZÁF között információcsere van, továbbá a magánszemély az adókötelezettség megállapításához szükséges, az adóévben megkötött valamennyi ügylet minden adatát tartalmazó, a külföldi befektetési szolgáltató által az ő nevére kiállított igazolással rendelkezik.
Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül (a magánszemély által kötött ellenőrzött tőkepiaci ügyletek alapján) az adóévben elért ügyleti nyereségek (ide nem értve a kamatjövedelmet és a tartós befektetésből származó jövedelmet) és ügyleti veszteségek pozitív egyenlege.
A magánszemély a személyijövedelemadótörvény 65. paragrafusa (1) bekezdésének bb) pontja szerinti egyes kamatnak minősülő jövedelmek után is adózhat az adott ellenőrzött tőkepiaci ügylet szabályai szerint, ha ezt a választását az adóév utolsó napjáig nyilatkozatban közli a kifizetővel.
Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem után az adó 20 százalék.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67/A. § (1)-(3) bekezdéseiben.]

Nem változott.

A befektetési szolgáltatónak az ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek)ről bizonylatot (teljesítésigazolást) kell kiállítania a magánszemély részére, s ez alapján az adóévet követő év február 15-éig tájékoztatja az adóhatóságot a magánszemély adóévben megvalósult ügyleteiben megszerzett bevételeiről.
A befektetési szolgáltatónak nem kell levonnia sem adót, sem adóelőleget, az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet és annak adóját a jövedelmet szerző magánszemély köteles megállapítani, az adóévről benyújtandó bevallásában bevallani, valamint az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67/A. § (4)-(5) bekezdéseiben.]

__________________________________________________________________________________

Példa ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemre

2010
1. Tőzsdei részvény vásárlására fordított összeg	1 000 000
2. Tőzsdei részvény elidegenítéséből származó bevétel	1 150 000
3. Ügyleti nyereség [2. - 1.]	150 000
4. Állampapír vásárlására fordított összeg	450 000
5. Állampapír elidegenítéséből származó bevétel	380 000
6. Ügyleti veszteség [4. - 5.]	70 000
7. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem [3. - 6.]	80 000
8. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem utáni adó [7. x 20%]	16 000
2011
9. Euró vásárlására fordított összeg	680 000
10. Euró elidegenítéséből származó bevétel	520 000
11. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség [9. - 10.]	160 000
12. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségre számított adó [11. x 20%]	32 000
13. 2011-ben érvényesíthető adókiegyenlítés [12. és 8. közül a kisebb]	16 000
14. Továbbvitt adókiegyenlítés [12. - 13.]	16 000
2012
15. Kárpótlási jegy vásárlására fordított összeg	180 000
16. Kárpótlási jegy elidegenítéséből származó bevétel	300 000
17. Ügyleti nyereség [16. - 15.]	120 000
18. Vállalati kötvény vásárlására fordított összeg	100 000
19. Vállalati kötvény elidegenítéséből származó bevétel	90 000
20. Ügyleti veszteség [18. - 19.]	10 000
21. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem [17. - 20.]	110 000
22. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem utáni adó [21. x 20%]	22 000
23. 2012-ben érvényesíthető adókiegyenlítés [14. és 22. közül a kisebb]	16 000
24. Fizetendő adó [22. - 23.]	6 000

__________________________________________________________________________________

Adóévek közötti veszteség elszámolhatósága

Új előírás 2010. január 1-jétől.

Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó adóévi veszteség adóévek között adókiegyenlítéssel számolható el (hasonlóan a tőzsdei ügyletből származó veszteség elszámolásához).
Az adókiegyenlítés az adóévben vagy az azt megelőző két évben bevallott ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek és a bevalláskor hatályos adókulcsnak a szorzata, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel, de legfeljebb az adóévben vagy az azt megelőző két évben bevallott ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem adójával.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67/A. § (6)-(8) bekezdéseiben.]

Átmeneti rendelkezés 2010. január 1-jétől.

Az olyan ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem veszteségét, amely 2010 előtt nem minősült tőzsdei ügyletnek, a 2009. december 31-ét követő ügyletekre lehet elszámolni.

[Lásd az adómódosító törvény1. 133. § (10) bekezdésében.]

Nyugdíj-előtakarékossági számla

Új előírás 2010. január 1-jétől.

A nyugdíj-előtakarékossági számlával rendelkezők esetében tartós befektetési szerződés alapján teljesített befizetésnek minősül, ha a magánszemély - tartós befektetési szerződés alapján - a nyugdíj-előtakarékossági számláját megszünteti, és követelését a befektetési szolgáltató által vezetett lekötési nyilvántartásba helyezi át. Az átalakítás napjának a nyilvántartásba vétel napját kell tekinteni.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67/B. § (10) bek. a) pontjában.]

A magánszemély az átalakítás évében, valamint a megelőző évben az adóhivataltól a nyesz-számlájára átutalt jóváírás(ok) nak megfelelő összeget 20 százalékkal növelten köteles az átalakítás évére vonatkozó adóbevallásában bevallani és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni. Az átalakítás évében befizetett összeg után nem jár adókiutalás.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 44/B. § (5) bekezdésében.]

Változás 2010. január 1-jétől.

A nyugdíj-előtakarékossági számla nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnése esetén a nyugdíj-értékpapírszámlán vagy nyugdíjletéti számlán lévő pénzügyi eszköz megszerzésre fordított értékeként a megszűnés napján irányadó szokásos piaci érték, illetve a magánszemély által a pénzügyi eszköz tényleges megszerzésére fordított érték közül a nagyobbikkal kell számolni (2010-ig a megszerzésére fordított értékkel kellett).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67. § (9) bek. c) pontjában.]

Ha a magánszemély akaratán kívüli okból kell a nyilvántartott értékpapírt a nyugdíj-előtakarékossági számláról átmenetileg áthelyezni (például amikor a cég átalakul), nem kell szankciókat alkalmazni, ha ugyanaz az értékpapír, illetve összeg visszakerül a számlára.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 44/B. § (4)-(7) bekezdéseiben.]

Tartós befektetésből származó jövedelem

Új előírás 2010. január 1-jétől.

A magánszemély befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel tartós befektetési szerződés(eke)t köthet, amelyben a feleknek rögzíteniük kell, hogy a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó adózási szabályokat alkalmazzák.
Egy naptári éven belül egy adott befektetési szolgáltatóval maximum két szerződés köthető,
■ egy, amely alapján a befektetési szolgáltató a magánszemély által befizetett forintösszeget kamatozó bankbetétben (ideértve az alszámlán történő elkülönítést is), takarékbetétben helyezi el;
■ egy, amely alapján a befizetés ellenőrzött tőkepiaci ügyletben forintban kifejezett pénzügyi eszközre, illetve olyan forintban kifejezett pénzügyi eszközre vonatkozik, melynek befektetési hozama egyébként kamatjövedelemnek minősülne (például állampapír, befektetési jegy).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67/B. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

Tartós befektetési számla minimum 25 ezer forinttal nyitható, amelyre a számlanyitás évében (gyűjtőév) korlátozás nélkül lehet befizetni, azt követően további befizetésre nincs mód, de új számla nyitható.
A befektetési szerződések, számlák között eszközök nem csoportosíthatók át.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67/B. § (2) bekezdésében.]

A magánszemélynek a gyűjtőévben befizetett pénzösszeget és annak hozamait - kamat, osztalék, árfolyamnyereség, ügyleti nyereség - a számlanyitás évét követő legalább három naptári évben (hároméves lekötési időszak), a lekötés meghosszabbítása esetén további két naptári évben (kétéves lekötési időszak) az adott számlán kell tartania.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67/B. § (2) bekezdésében.]

Befektetési szolgáltató nyilvántartása

Új előírás 2010. január 1-jétől.

A befektetési szolgáltató, hitelintézet tartós befektetési szerződésenként köteles lekötési nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a magánszemély által adott megbízásokat, teljesítéseket, a magánszemély tulajdonába került vagy általa átruházott pénzügyi eszközöket, pénzeszközt, illetve a betéti típusú befektetéseket.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67/B. § (3) bekezdésében.]

Tartós befektetésből származó jövedelemnek (úgynevezett lekötési hozamnak) a lekötés megszűnésekor a befektetett összeget meghaladó rész minősül.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67/B. § (1) bekezdésében.]

A lekötési hozamot akkor kell megállapítani,
■ ha a lekötési időszak megszűnik (a hároméves vagy az ötéves lekötési időszak utolsó napján);
■ ha a magánszemély a lekötött pénzösszeget vagy a befektetési hozamo(ka)t akár csak részben is felveszi, vagy a befektetésben lévő pénzügyi eszközt a lekötési számláról kivonja.
A lekötési számlák keretein belül a magánszemély korlátlan számú (például vételi-eladási, betétlekötési, ismételt lekötési) megbízást adhat a befektetési szolgáltató, hitelintézet számára. Így például betéti típusú konstrukció esetén nem minősül a hároméves lekötési időszak megsértésének, ha a magánszemély mondjuk hat hónapra lekötött betétjét három hónapos lekötésűre alakítja át, ekkor ugyanis a befektetés (lekötött pénzösszeg és hozama) nem kerül ki az adott tartós befektetési szerződéshez tartozó lekötési nyilvántartásból.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67/B. § (3) bekezdésében.]

A hároméves lekötési időszak utolsó napján részkivétre van lehetőség. A lekötésben maradó pénzösszegre (legalább 25 ezer forint) a lekötési időszak nem szakad meg.
Ha a tartós befektetési szerződéssel rendelkező magánszemély a lekötési időszak megszűnése előtt meghal, a bevételből nem kell jövedelmet megállapítani.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67/B. § (4) bekezdésében.]

A lekötési időszak megszűnésekor, továbbá a lekötés megszakításakor a tartós befektetési szerződés megszűnik, ezt követően az adott szerződés alapján már nem állapítható meg tartós befektetésből származó jövedelem. A megszűnés, megszakítás napját követően keletkező tőkejövedelemre a jövedelem jogcíme (kamatjövedelem, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem, osztalék) szerinti személyijövedelemadó-rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a jövedelmet a szerzési érték alapján kell megállapítani (például értékpapír átruházása esetén), akkor a megszűnés, megszakítás napján irányadó szokásos piaci érték, illetve a megszerzésre fordított érték közül a nagyobbikkal kell számolni.
Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség esetén akkor érvényesíthető adókiegyenlítés, ha az a megszűnés, megszakítás napját követően kötött ügyletből keletkezett.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67/B. § (9) bekezdésében.]

A lekötési hozam utáni adó

Új előírás 2010. január 1-jétől.

Az ötéves lekötési időszak utolsó napjáig megtartott befektetésekre az akkor megállapított lekötési hozam után 0 százalék az adó. 10 százalék az adó, ha a magánszemély
■ a hároméves lekötési időszakot nem hosszabbítja meg (a lekötési hozamot a hároméves lekötési időszak utolsó napján kell megállapítani);
■ a hároméves lekötést a lekötött pénzösszeg egy részére nem hosszabbítja meg (a részkivétre jutó lekötési hozamot a hároméves lekötési időszak utolsó napján kell megállapítani);
■ a lekötést a folytatólagos kétéves lekötési időszakban szakítja meg (a lekötési hozamot a megszakítás napján kell megállapítani).
20 százalék az adó a lekötési hozam után, ha a magánszemély a lekötést a hároméves lekötési időszak vége előtt szakítja meg (a lekötési hozamot a megszakítás napján kell megállapítani).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67/B. § (5) bekezdésében.]

Igazolás, adatszolgáltatás, értesítés

Új előírás 2010. január 1-jétől.

A kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató, hitelintézet a tartós befektetésből származó jövedelemről, a tartós lekötés napjáról, valamint a lekötési időszak megszűnésének vagy megszakításának napjáról a jövedelem keletkezésének adóévét követő február 15-éig köteles igazolást adni a magánszemélynek.
A kifizető befektetési szolgáltató, hitelintézet az igazolásban szereplő adatokat - a magánszemély nevének, adóazonosító számának feltüntetésével - köteles továbbítani az adóhatóságnak.
A kifizetőnek a lekötési nyilvántartásban szereplő, osztalékra jogosító értékpapír esetében - az osztalékfizetést megelőzően - értesítenie kell a kibocsátót, hogy annak a fizetendő osztalékból nem kell adót levonnia.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67/B. § (6) bekezdésében.]

Új előírás 2010. január 1-jétől.

A tartós befektetésből származó jövedelmet a magánszemélynek nem kell bevallania, ha az adója 0 százalék. Ha az adó mértéke 10 vagy 20 százalék, a tartós befektetésből származó jövedelem utáni adót a magánszemélynek kell megállapítania, bevallania és az adót a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig megfizetnie.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67/B. § (7) bekezdésében.]

Tartós befektetési szerződés öt éven túli meghosszabbítása

Új előírás 2010. január 1-jétől.

Ha a magánszemély az ötéves lekötési időszak leteltéig a befektetési szolgáltatóval újabb tartós befektetési szerződést köt, s a befizetés nem pénz, hanem pénzügyi eszköz, akkor azt az ötéves lekötési időszak megszűnésének utolsó napján irányadó szokásos piaci értéke és a megszerzésre fordított összeg közül a nagyobbik értéken kell nyilvántartani.
A befizetés naptári évének az ötéves lekötési időszak utolsó éve minősül. A befektetési szolgáltatóval az öt év letelte előtt újra megkötött tartós befektetési szerződés esetén az újabb hároméves lekötési időszak gyűjtőév nélkül indulhat.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67/B. § (10) bekezdés b) pontjában.]

Tartós befektetési szerződés külföldi szolgáltatóval

Ha a magánszemély adatszolgáltatásra nem kötelezett (külföldi) befektetési szolgáltatóval köt forintalapú tartós befektetési szerződést, azt az első befizetést követő 30 napon belül be kell jelentenie az adóhatóságnak, megadva a nevét, adóazonosító jelét és a lekötött pénzösszeget. További feltétel, hogy a magánszemély rendelkezzék a befektetési szolgáltató által kiállított olyan igazolással, amelyből a tartós befektetésből származó jövedelem megállapítható.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67/B. § (8) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Példák tartós befektetésből származó jövedelemre

Magánszemély 2010. április 12-én tartós befektetési szerződés alapján betétben tartósan leköt 1 millió forintot.

Magánszemély 2010-ben megszünteti a lekötést
1. A lekötés megszüntetésekor elszámolt bevétel	1 100 000
2. A lekötött pénzösszeg	1 000 000
3. Lekötési hozam [1. - 2.]	100 000
4. A lekötési hozam utáni 20%-os adó 2010-ben* [3. x 20%]	20 000
*A magánszemélynek ugyanekkora mértékű adóval kell számolnia, ha a lekötést 2014. január 1-je előtt szünteti meg.

Magánszemély 2014. január 2-án megszünteti a lekötést
1. A lekötés megszüntetésekor elszámolt bevétel	1 500 000
2. A lekötött pénzösszeg	1 000 000
3. Lekötési hozam [1. - 2., de legalább 0]	500 000
4. A lekötési hozam utáni 10%-os adó [3. x 10%]	50 000

Magánszemély 300 000 Ft-ra 2014. január 2-án megszünteti a lekötést, a fennmaradó 700 000 Ft-ra 2015-ben (összes hozam január 1-jéig 500 000 Ft)

Adókötelezettség 2013. december 31-én
1. A lekötés 2014. január 2-ai megszüntetésekor elszámolt bevétel (kivont összeg+arányos hozam)	450 000
2. A lekötött, 2014. január 2-án megszüntetett pénzösszeg	300 000
3. Lekötési hozam [1. - 2.]	120 000
4. A lekötési hozam utáni 10%-os adó [3. x 10%]	12 000
2015. évi adókötelezettség
1. A lekötés 2015-ös megszüntetésekor elszámolt bevétel	945 000
2. A lekötött, 2015-ben megszüntetett pénzösszeg	700 000
3. Lekötési hozam [1. - 2.]	245 000
4. A lekötési hozam utáni 10%-os adó [3. x 10%]	24 500

Magánszemély 400 000 Ft-ra 2014. január 2-án megszünteti a lekötést, a fennmaradó 600 000 Ft-ra 2016. január 1-jén (összes hozam 2014. január 1-jéig 500 000 Ft)

Adókötelezettség 2013. december 31-én
1. A lekötés 2014. január 2-ai megszüntetésekor elszámolt bevétel (kivont összeg+arányos hozam)	600 000
2. A lekötött, 2014. január 2-án megszüntetett pénzösszeg	400 000
3. Lekötési hozam [1. - 2.]	200 000
4. A lekötési hozam utáni 10%-os adó [3. x 10%]	200 000
2015. évi adókötelezettség
1. A lekötés 2016. január 1-jei megszüntetésekor elszámolt bevétel	520 000
2. A lekötött, 2016. január 1-jén megszüntetett pénzösszeg	600 000
3. Lekötési hozam [1. - 2., de legalább 0]	80 000
4. A lekötési hozam után az adó %	0

Adókötelezettség 2013. december 31-én (ekkor a lekötés megszűnik)
1. A lekötés megszüntetésekor elszámolt bevétel	1 400 000
2. A lekötött pénzösszeg	1 000 000
3. Lekötési hozam [1. - 2.]	400 000
4. A lekötési hozam utáni 0%-os adó 2015-ben [3. x 0%]	0

__________________________________________________________________________________

Szövetkezeti tagi kölcsön kamata

Változás 2009. augusztus 22-étől.

A szövetkezeti tagi kölcsön kamata abban az esetben minősül kamatjövedelemnek, ha az a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg (2010-ig legfeljebb az 5 százalékával haladhatta meg). Ugyanígy határozandó meg a szövetkezetből átalakulás, részleges átalakulás útján létrejött jogutód korlátolt felelősségű társaságok magánszemély tagjai által szövetkezeti tagként nyújtott kölcsönből származó kamatjövedelem is. (Ha az eltérés nagyobb mint 5 százalékpont, akkor a kölcsönkamat egésze továbbra is egyéb jövedelemként adózik.)

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (1) bek. e) pontjában.]

Halasztott adó befektetési alap átalakulásakor

Változás 2010. január 1-jétől.

Kollektív befektetési értékpapírok esetében a befektetési alap átalakulásakor, beolvadásakor beváltásnak minősül az átváltás a jogutód befektetési alap jegyére. A jogutód befektetési alap befektetési jegyének megszerzésére fordított értéknek az átváltásnál figyelembe vett értéket kell tekinteni. Az átváltás során a kifizetőnek meg kell állapítania a kamatadót, de azt csak a jogutód befektetési alap befektetési jegyének tényleges beváltásakor, a beváltás során keletkező jövedelem utáni adóval együtt kell megfizetni (halasztott adófizetés).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (6) bekezdésében.]

Ha 2006. szeptember 1-je előtt szerzett befektetési jegyet 2010. január 1-je után váltanak vissza, ruháznak át, a 2006. augusztus 31-ei szabályokat kell alkalmazni.

[Lásd az adómódosító törvény1. 144. § (15) bekezdésében.]

Ellenőrzött külföldi társaság tagjának egyéb jövedelme

Új előírás 2010. január 1-jétől.

Egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi társaság magánszemély tagjánál az ellenőrzött külföldi társaság adóéve (üzleti éve) adózott eredményének a felosztott osztalékkal csökkentett részéből a magánszemély részesedésére jutó része. Az ellenőrzött külföldi társaságban megszerzett jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amelyen az adózott eredményt az ellenőrzött külföldi társaság arra jogosult szerve jóváhagyta.
A magánszemélynek a megállapított jövedelméről és a megfizetett adóról nyilvántartást kell vezetnie. Ha a tulajdonos magánszemély a fel nem osztott eredményből ismét osztalékot kap az ellenőrzött külföldi társaságtól, és az meghaladja a korábban leadózott, nyilvántartott összeget, csak a többlet osztalékadó-köteles.
Ha a magánszemély az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedését ellenérték fejében átruházza, részesedését a társaságból kivonja, vagy a társaság jogutód nélkül megszűnik, a leadózott nyilvántartott összegnek a kivont, átruházott részesedéssel arányos része a részesedés megszerzésére fordított értékként számolható el.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 28. § (12)-(13), (20)-(22) bekezdéseiben.]

__________________________________________________________________________________

Példa ellenőrzött külföldi társaság magánszemély tagjának adójára


2009
1. Az ellenőrzött külföldi társaságban levő részesedés megszerzésére fordított érték	2 000 000
2010
2. Ellenőrzött külföldi társaság által 2010. március 31-én jóváhagyott adózott eredmény [3. + 4.]	4 000 000
3. Az adózott eredményből 2010-ben osztalékként kifizetett jövedelem	3 000 000
4. Az adózott eredményből 2010-ben fel nem osztott részesedésre jutó jövedelem	1 000 000
5. A magánszemély önálló tevékenységből származó jövedelme	1 800 000
2011
6. Az ellenőrzött külföldi társaságban levő részesedés elidegenítéséért kapott bevétel	3 200 000
7. A magánszemély önálló tevékenységből származó jövedelme	2 500 000
2010. évi adófizetési kötelezettség
8. Összes jövedelem [3. + 4. + 5.]	5 800 000
9. Adóalap-kiegészítés [8. x 0,27]	1 566 000
10. Összevont adóalap [8. + 9.]	7 366 000
11. Adótábla szerint számított adó, 2010. évi fizetendő adó [850 000 + (10. - 5 000 000) x 32%]	1 607 120
2011. évi adófizetési kötelezettség
12. Összes jövedelem [(6. - (1. + 4.) + 7.]	2 700 000
13. Adóalap-kiegészítés [12. x 0,27]	729 000
14. Összevont adóalap [12. + 13.]	3 429 000
15. Adótábla szerint számított adó, 2011. évi fizetendő adó [14. x 17%]	582 930

__________________________________________________________________________________

Ingatlannal rendelkező társaság külföldi tagja

Új előírás 2010. január 1-jétől.

A társaságiadó-törvény meghatározása szerinti ingatlannal rendelkező társaságban részesedéssel rendelkező külföldi magánszemély Magyarországon adókötelezett, ha az ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedését (értékpapírt) ellenérték fejében elidegeníti, kölcsönbe adja, vagy részesedését a társaságból kivonja, és ezáltal jövedelmet szerez. Az adókötelezettség feltétele, hogy a társaságban tag (részvényes) magánszemély az adóév legalább egy napján illetőséggel rendelkezzék olyan államban, amellyel Magyarország nem kötött a kettős adóztatás elkerüléséről egyezményt, vagy van ugyan ilyen egyezmény, de az lehetővé teszi az árfolyamnyereség magyarországi adóztatását.
Az ügylet után 25 százalék forrásadó fizetendő.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 61. § (1)-(3) bekezdéseiben és az 1996. évi LXXXI. törvény 3. § 4. n), 4. § 18/a pontjaiban.]

Kamat, jogdíj, szolgáltatási díj forrásadója

Új előírás 2010. január 1-jétől.

A kamat, jogdíj, szolgáltatási díj címen fizetett (juttatott) bevétel egésze jövedelemnek minősül, s utána 30 százalék forrásadót kell fizetni, ha azt olyan külföldi magánszemély részére fizetik, akinek az illetősége szerinti államával Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 73. § (7) bekezdésében.]

Az ingatlan-bérbeadás és a vagyonadó

Új előírás 2010. január 1-jétől.

Ingatlan bérbeadása esetén a bérbeadásból származó bevételből levonható az adóévben megfizetett vagyonadó.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 74. § (9) bekezdésében.]

Változás 2010. január 1-jétől.

Az önkormányzatnak történő lakásbérbeadás kedvezményes szabályai alkalmazhatóságának feltételéül szabott időtartam 60 hónapról 36 hónapra csökken.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 74/A. § (4) bekezdésében.]

Kamatkedvezmény adója

Változás 2010. január 1-jétől.

A kamatkedvezmény és az egyéb korlátozottan adómentes kifizetések adója 44 százalékról 54 százalékra nő.
A munkaviszonyban kapott kamatkedvezmény után a munkáltatónak kell befizetnie az adót (2010-ig ez munkaviszonyos jövedelemnek minősült).
A 2009. november 30-áig kötött szerződések alapján szerzett kamatkedvezményből származó jövedelem esetén a munkáltató a hitel, kölcsön futamideje alatt választhat, hogy a 2010 előtti vagy az utáni szabály szerint fizeti az adót. A munkáltatónak 2009. december 31-éig tájékoztatnia kell a magánszemélyt a választásáról.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 72. § (2), 72/A. § (1)-(2) bekezdéseiben, a 2009/LXXVII. törvény 186. § 15. pontjában és a 2009. november 9-én elfogadott adómódosító törvény 133. § (11) bekezdésében.]

Nem változott.

Ha a kifizető az 5 százalékponttal növelt jegybanki alapkamatnál kisebb kamatra ad kölcsönt magánszemélynek, a két kamat különbözete a magánszemély kamatkedvezményből származó jövedelme, s utána a kifizetőnek 2010-ben már 54 százalék adót kell fizetnie.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 72. §-ában.]

Biztosításból származó jövedelem

Új előírás 2010. január 1-jétől.

Kamatjövedelemnek minősül valamennyi életbiztosításból, nyugdíjbiztosításból származó nem adómentes szolgáltatás, valamint a maradékjog címén megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja a magánszemély vagy javára más magánszemély által fizetett, a magánszemély vagy más magánszemély által költségként el nem számolt, továbbá az adóköteles (adózott) biztosítási díj összegéből a kivont díjtartaléknak a kivonás előtti díjtartalékhoz viszonyított arányos részét. Díjtartalék ismétlődő kivonása esetén az előbbiek szerinti ismételt arányosítást a levonható díjaknak már arányosított díjakkal csökkentett részein kell elvégezni, ugyanis az arányosított díjrészek együttvéve nem haladhatják meg a befizetett díjak összegét.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (1) bek. d) pontjában.]

Nem változott.

Adómentes az élet- és nyugdíjbiztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatások közül a haláleseti, baleseti, betegségbiztosítási szolgáltatás és a nyugdíj-biztosítási szerződés alapján a szerződéskötés harmadik évét követően nyújtott nyugdíjszolgáltatás.
Továbbra is adómentes a biztosító szolgáltatása, kivéve az adóköteles élet- és nyugdíjbiztosítási szolgáltatásokat, a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet pótló kártérítést, valamint az olyan biztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatást, amelynek díját vagy díjának egy részét a magánszemély költségként elszámolta.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 6.6 pontjában.]

Biztosítási kamathozam adóalapkedvezményre

Új előírás 2010. január 1-jétől.

Ha a biztosítási szerződés legalább öt év után szűnik meg, a hozam felét kell adóalapnak tekinteni, ha tíz éven túl szűnik meg, a kivont hozam nem adóalap (a biztosítási kamathozam továbbra is kamatjövedelemként adóköteles, vagyis adója 20 százalék).
Ha a biztosítási szerződés nem szűnik meg, a megelőző négy évnél régebben felhalmozott díjtartalék kivonásig keletkezett hozamának a felét kell adóalapnak tekinteni. A hat évnél régebben felhalmozott díjtartalék kivonásig keletkezett hozama nem adóalap.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (3) bek. ac)-ad) pontjaiban.]

A 2006. szeptember 1-je és 2009. december 31-e között megkötött szerződések alapján 2010. január 1-je előtt képződött díjtartalékra választhatók a 2009-es adózási feltételek.

[Lásd az adómódosító törvény1. 143. § (17) bekezdésében.]

Egyszerűsített bevallás

Változás a 2009. évi adókötelezettség teljesítésétől.

A magánszemély egyszerűsített bevallást nyújthat be adóhatósági közreműködéssel abban az esetben is, ha az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti közteherviselést választott (kivéve, ha a kifizetőt terhelő ekhót a magánszemély vállalja, vagy az ekho nem jogszerű választása miatt ekhokülönadót is fizetnie kell).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 12. §-ában és az adómódosító törvény 206. § (6) bekezdésében.]

Adó-visszatérítés önkéntes pénztár megszűnésekor

Változás 2009. július 9-étől.

Az önkéntes pénztár végelszámolása, felszámolása, tevékenysége felfüggesztése esetén az adóhatóság értesítése alapján a magánszemély kérheti, hogy az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatában feltüntetett összeget az adóhatóság más pénztárba vagy a magánszemély bankszámlájára utalja. A rendelkezést a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, és ha az önkéntes pénztári nyilatkozat teljesítése a rendelkezés hatálybalépését megelőzően megtörtént, az a rendelkezés szerinti teljesítésnek minősül.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 44/A. § (2) és az adómódosító törvény 206. § (11) bekezdéseiben.]

Üzemanyag-megtakarítás adózása

Változás 2010. január 1-jétől.

Az üzemanyag-megtakarítás címén juttatott összeg az adott tevékenységből származó jövedelemként adóköteles. A nem önálló tevékenységgel vagy a tevékenység alapjául szolgáló jogviszonnyal (munkaviszonnyal) összefüggésben kapott üzemanyag-megtakarítás nem önálló tevékenység bevételének minősül, amelyből az adóalap megállapításakor legfeljebb havi 100 ezer forint levonható (2010-ig a teljes összeg adómentes volt).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 25. § (1) bekezdésében, 27. § (1) bek. b) pontjában.]

Nem munkáltatói természetbeni juttatás

Változás 2010. január 1-jétől.

Természetbeni juttatásnak minősül a kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (vagyis a kifizető 54 százalék jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás megfizetésére kötelezett), ha a kifizető a juttatásban részesülő magánszemélynek nem foglalkoztatója.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 69. § (1) bek. l) pontjában.]

Természetbeni juttatás utalvánnyal

Változás 2010. január 1-jétől.

Természetbeni juttatásnál utalványnak minősül a készpénz-helyettesítő fizetőeszköz, a korlátozott fizetésre szolgáló kártya is.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 69. § (11) bekezdésében.]

Nem változott.

Továbbra sem természetbeni juttatás a papír vagy elektronikus utalvány, ha nem állapítható meg, hogy az mely termékre, szolgáltatásra vagy milyen termék vagy szolgáltatási körben használható fel.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 69. § (11) bekezdésében.]

Átszámítás forintra

Új előírás 2010. január 1-jétől.

Bevétel megszerzésekor, kiadás teljesítésekor, dolog, értékpapír, vásárolt jog, vásárolt követelés esetében a megszerzéskor, pénzügyi eszköz esetében az ügylet teljesítésekor érvényes MNB-árfolyamot kell alkalmazni.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 6. § (1) bekezdésében.]

Változás 2010. január 1-jétől.

A magánszemély eltérhet az MNB-árfolyamtól, ha az adott külföldi pénz más árfolyamon történt vételét, eladását pénzügyi intézmény igazolja, a magánszemély nevére kiállított bizonylattal.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 6. § (3) bekezdésében.]

Nem változott.

A külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és a kamatjövedelem megszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon átszámítva, forintban megfizetni.
Bevétel esetében továbbra is választható a bevételszerzés időpontját, kiadás esetében a teljesítés időpontját megelőző hónap 15. napján érvényes árfolyam.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 5-6. §-aiban és az adómódosító törvény1. 134. § 5-7. és 9. pontjaiban.]

Fizetővendéglátás

Változás 2010. január 1-jétől.

A magánszemély akkor alkalmazhatja a tételes átalányadózást, ha egyazon magánszemélyt évi legfeljebb 90 napra szállásol el (2010-ig 30 nap volt a határ, és ágazati rendeletek tartalmazták a szabályt).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 57/A. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

Nem változott.

A tételes átalányadó évi összege szobánként 32 ezer forint, amelyet negyedévenként egyenlő részletben kell megfizetni.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 57/A. §-ában.]

Örökléssel szerzett értékpapír

Változás 2009. január 1-jére visszamenően.

Az örökléssel szerzett értékpapírok szerzési értéke akkor is az illetékekről szóló törvényben meghatározott forgalmi érték, ha nem szabják ki rá az illetéket. Ez érvényes az átruházott értékpapírra is, ha az illetéket átmeneti szabály alapján nem szabták ki.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67. § (9) bek. ak) pontjában és az adómódosító törvény 206. § (13) bekezdésében.]

Termőföld-értékesítés

Változás 2010. január 1-jétől.

A termőföldértékesítés adómentességének érvényesítésére jogosító jövedelemhatár 3,4 millió forintról 4,318 millió forintra emelkedik.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 9.5.1. a) pontjában.]

Amnesztiás jövedelem

Változás 2009. január 1-jére visszamenően.

Nem kell magyar állampapírban tartani az ellenőrzött külföldi társaságtól származó jövedelmet.
Ha az adóhatóság ellenőrzéskor nyilatkozatot kér az adózótól a jövedelme forrásáról, és az a nyilatkozatot 30 napon belül megadja, az adóhatósági ellenőrzés csak a bevétel megszerzésére és elszámolására korlátozódhat. Nem vizsgálhatja például a bevétel forrását, általában a nyilatkozat valóságtartalmát.

[Lásd az 2008. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: 2008. évi adómódosító törvény) 276-277. és az adómódosító törvény1. 106., 141., 158. §-aiban.]

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}