Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    Mit kell tudni az adózás rendjéről?

    Mit kell tudni az adózás rendjéről?

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    Az általános képviseleti meghatalmazás, megbízás csak akkor érvényes, ha az adóhatóság formanyomtatványán jelentik be az APEH-nak. Az tehát nem elegendő, hogy a képviseleti megbízás, meghatalmazás szabályszerű, azaz a polgári törvénykönyvben meghatározott formai és tartalmi kellékek szerint készült, mert a kitöltött bejelentési APEH-nyomtatvány is szükséges kellék. A képviseleti jog megszűnését nemcsak az adózó, hanem a meghatalmazott képviselő is bejelentheti az adóhatóságnál.
    A cégbírósági...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    Mit kell tudni az adózás rendjéről?
    Képviselet bejelentése nyomtatványon
    Változás 2008. január 1-jétől.
    Az általános képviseleti meghatalmazás, megbízás csak akkor érvényes, ha az adóhatóság formanyomtatványán jelentik be az APEH-nak. Az tehát nem elegendő, hogy a képviseleti megbízás, meghatalmazás szabályszerű, azaz a polgári törvénykönyvben meghatározott formai és tartalmi kellékek szerint készült, mert a kitöltött bejelentési APEH-nyomtatvány is szükséges kellék. A képviseleti jog megszűnését nemcsak az adózó, hanem a meghatalmazott képviselő is bejelentheti az adóhatóságnál.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 7. § (5) bekezdésében.]
    Változás a bejelentésben
    Változás 2008. január 1-jétől.
    A cégbírósági egyablakos rendszerben kell bejelenteni az APEH-hoz, ha a központi ügyintézést a székhelyen kívül végzik, s azt is, ha a cég saját honlapján teszi közzé a közleményeit a cégről, vagy közli közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetkénti jogállását.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bek. b) pontjában.]
    Az APEH helyett a cégbírósághoz kell bejelenteni a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegfordulónapját, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetkénti jogállást.
    Az APEH-hoz bejelentendő adat ezentúl az adózó szervezeti képviselőjének adóazonosító száma (adóazonosító jel hiányában az ennek megállapításához szükséges természetes azonosítók), valamint a nonprofit jelleg.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bek. c), m), 17. § (3) bek. b), h) pontjaiban.]
    A cég számára székhelyszolgáltatást nyújtó ügyvédi iroda nevét, elnevezését és adószámát is közvetlenül az APEH-hoz kell bejelenteni.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bek. b) és 17. § (3) bek. g) pontjaiban.]
    Átmeneti előírás.
    Ha a székhelytől eltérő ügyintézési helyet és a cég honlapjának adatait 2007. szeptember 1-je és december 31-e között jegyezték be, ezt nem a cégnek kell az adóhatósághoz bejelentenie, hanem a cégbíróságnak, 2008. január 31-éig.
    [Lásd a 2007. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: adómódosító törvény) 472. § (4) bekezdésében.]
    Előtársasági foglalkoztatás
    Új előírás 2008. január 1-jétől.
    Az előtársaság a társasági szerződés ellenjegyzése, közokiratba foglalása napján kezdődő biztosítási jogviszonyokat és a biztosítottak adatait adószám nélkül, papíron köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak. Amint megkapta az adószámát, nyolc napon belül meg kell ismételni a bejelentést, az adószám és a korábbi bejelentés iktatószámának megjelölésével.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (9) bekezdésében.]
    TEÁOR'08, új szakmakódszámok
    Új előírás 2008. január 1-jétől.
    A tevékenységi körök új osztályozására (TEÁOR'08), illetve az új szakmakódjegyzékre átállás szabályai mások az automatikusan átfordítható és automatikusan át nem fordítható tevékenységi körök esetében (lásd táblázatunkban).
    Az új osztályozási rendszerre való áttérés miatti cégbírósági változásbejegyzési kérelem - egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói igazolvány - tartalmának módosítása illetékmentes.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bek. d), 17. § (3) bek. f) pontjaiban, 181. § (5) bekezdésében és az adómódosító törvény 472. §-ában.]
    Nem változott.
    2008-ban az adókötelezettségekre - a jövedéki adók kivételével - a 2002. szeptember 30-án érvényes KSH-osztályozá-sok érvényesek.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 176. § (13) bekezdésében.]
    __________________________________________________________________________________
    Tevékenységi körök átváltása

    Cégek

    Egyéni vállalkozók

    Egyablakos rendszeren kívüli
    adószámos adózók

    Tevékenységi
    kör osztályozása

    TEÁOR '08

    Új szakmakódjegyzék

    TEÁOR '08, illetve magánszemélyek esetén az új szakmakódjegyzék

    Automatikusan
    átfordítható tevékenységi körök

    A 2007. december 31-éig a cégjegyzékbe bejegyzett tevékenységi köröket a cégbíróság fordítja át 2008. január 1-jén, és erről az APEH-ot elektronikus úton tájékoztatja.

    A 2007. december 31-éig csak az APEH-hoz bejelentett, a létesítő okiratban és a cégjegyzékben fel nem tüntetett tevékenységi köröket az APEH 2008. január 31-éig fordítja át.

    A 2007. december 31-éig a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Hivatala (KEKKH) nyilvántartásába bejegyzett tevékenységi köröket a KEKKH fordítja át, és erről az APEH-ot és a körzetközponti jegyzőt elektronikus úton tájékoztatja.

    A 2007. december 31-éig az APEH-hoz bejelentett tevékenységi köröket az APEH fordítja át 2008. január 31-éig.

    Automatikusan át nem fordítható, adózói döntést igénylő tevékenységi körök

    A cégnek a létesítő okiratban feltüntetett tevékenységi kör átfordítását a cégbírósághoz, a létesítő okiratban fel nem tüntetett tevékenységi körét az APEH-hoz kell bejelentenie a 2008. évi első változásbejegyzési/-bejelentési kérelmében, de legkésőbb 2008. július 1-jéig.

    A körzetközponti jegyző nyilvántartásába 2007. december 31-éig bejegyzett tevékenységi kör átfordítását az egyéni vállalkozónak kell bejelentenie a körzetközponti jegyzőhöz a 2008. évi első változásbejegyzési kérelmében, de legkésőbb 2008. július 1-jéig.

    A 2007. december 31-éig az APEH-hoz bejelentett tevékenységi körök átfordítását az adózónak a 2008. évi első változásbejelentésében, de legkésőbb 2008. július 1-jéig kell bejelentenie az APEH-hoz.
     
    __________________________________________________________________________________
    Egészségügyi járulék kivetése
    Változás 2008. január 1-jétől.
    A nem biztosított, de egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett személyek adóévi havi járulékfizetési kötelezettségét az adóhatóságnak határozatban kell megállapítania. E határozat végrehajtható okiratnak minősül, vagyis az elmaradt járulékbefizetésekre végrehajtás indítható.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 20. § (6) bekezdésében.]
    Nem változott.
    Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettségét a keletkezésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni az adóhatósághoz.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 20. § (6) bekezdésében.]
    A Start kártyák érvényessége
    Új előírás 2008. január 1-jétől.
    A Start Plusz és a Start Extra kártya nem jogosít tovább kedvezményre, ha a jogosult a kétéves érvényességi idő lejárta előtt eléri az öregséginyugdíj-korhatárt.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 20/A § (2) bek. d) db) pontjában.]
    Áfanyilatkozat
    Új előírás 2008. január 1-jétől.
    Az adózás rendjéről szóló törvény a "tárgyi adómentes tevékenység" helyett a "közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenység" fogalmat használja, igazodva az új áfatörvényhez. Az adózónak tevékenysége megkezdése előtt e szerint kell nyilatkoznia.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 22. § (1) bekezdésében.]
    Csoportos adóalanyiság
    Változás 2008. január 1-jétől.
    Áfacsoport a tagok közös írásbeli kérelmére indult hatósági eljárást lezáró adóhatósági engedéllyel jön létre (korábban ezt nem kellett engedélyeztetni), illetve az adóhatóság határozata alapján szűnik meg.
    A csoport nevében a csoporttagok közül választott és az adóhatóság engedélyező határozatában e minőségben megjelölt tag mint csoportképviselő tehet jognyilatkozatot az adóhatóságnak, például adhat be áfabevallást. A tagok a csoport adóügyeiben csak a csoport létrehozására irányuló nyilatkozatban, kiváláskor, illetve csatlakozáskor nyilatkozhatnak.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 22/A. §-ában.]
    Új adóazonosító szám
    Változás 2008. január 1-jétől.
    Az adóhatóság a csoport létrejöttét engedélyező határozatában csoportazonosító számot állapít meg. A csoportazonosítót a csoportnak és a csoport tagjainak egyaránt alkalmazniuk kell, de nem minden adókötelezettséggel, hanem csak az áfakötelezettségekkel kapcsolatban. A csoport vagy a csoporttag külső jogviszonyaiban keletkező iratokon (például az áfabevalláson, összesítő nyilatkozaton) a csoportképviselő köteles feltüntetni a csoportazonosító számot.
    A tagok saját adószáma a csoportazonosító szám kiadásával nem szűnik meg, a tag saját nevében kiállított számláján a saját adószámát és a csoportazonosító számot is köteles használni.
    A csoporttagoknak csak egy közösségi adószámuk lehet, vagyis ha a csoport létrejöttekor valamely tagnak van közösségi adószáma, azt az adóhatóság törli. Ha a tagok az engedélyezés iránti kérelemben vagy azt követően a közös képviselő útján ezt kérik, az adóhatóság a csoport részére egy közösségi adószámot állapít meg.
    A csoportképviselőnek csoportszintű havi áfabevallást kell benyújtania a csoport nevében, és az általános szabályok szerint kell teljesítenie az összesítő nyilatkozattal kapcsolatos előírásokat. A tagoknak az egyéb adónemekhez kapcsolódó kötelezettségeiket (például a társasági adó bevallását) aszerint kell teljesíteniük, hogy rájuk milyen adószabályok érvényesek.
    A csoport keletkezése, megszűnése, a csoporthoz csatlakozás és a csoportból kiválás soron kívüli bevallási kötelezettséget keletkeztet. Csoport létrejöttekor minden tagnak minden adójáról, a csoport megszűnésekor a csoportnak az áfáról és a tagnak minden egyéb adójáról, a csoportból kiváláskor a kiváló tagnak az áfán kívül minden adójáról soron kívüli bevallást kell benyújtania. A soron kívüli bevallást a bevallási kötelezettséget kiváltó eseménytől - azaz a csoport létrejöttét, a csatlakozást, a csoport megszűnését, illetve a kiválást engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől - számított 30 napon belül kell benyújtani.
    Csoportazonosító szám csak akkor függeszthető fel vagy törölhető, ha a tag fiktív székhelye vagy fiktív szervezeti képviselője miatt a tag adószámát az adóhatóság felfüggeszti vagy törli. A csoportazonosító szám felfüggesztése csak akkor oldható fel, ha minden tagra teljesül a felfüggesztés megszüntetésének feltétele (vagyis valós a székhely és valós a szervezeti képviselő).
    Az APEH honlapján a csoport létrejöttének időpontja, a csoportképviselő és a többi tag neve, adószáma, a csoportazonosító és a csoportszintű közösségi adószám egyaránt elérhető.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 22/A §-ában, 24/A § (10), 33. § (9), 54. § (5) bekezdéseiben és 1. melléklet I/B/3/aj) pontjában.]
    A leendő csoporttagok már a törvény kihirdetése napjától (november közepétől) benyújthatják az adóhatósághoz csoportengedélyezési kérelmüket, s az adóhatóság kiadhatja az engedélyt 2008. január 1-je előtt is, de abban csak 2008. január 1-jei indulást engedélyezhet.
    [Lásd az áfatörvény 260. § (2) bekezdésében.]
    Adószám visszamenőleg
    Új előírás 2008. január 1-jétől.
    Ha egyablakos rendszeren kívüli adózó késedelmesen - tehát az adóköteles tevékenység megkezdését követően - jelentkezik be, az adóhatóságnak a bejelentkezést megelőzően megkezdett adóköteles tevékenység kezdőnapjára visszamenőleg kell megállapítania az adószámot (főszabályként egyébként a bejelentkezés napjával kell kiadnia). A rendelkezés elsősorban azokra a külföldön bejegyzett, Magyarországon adóköteles tevékenységet végző, szabályosan működő cégekre vonatkozik, amelyek a bejegyzés államában már rendelkeznek adószámmal. Adószám visszamenőleges megállapítása esetén az adózó az adóköteles tevékenység kezdőnapja és a bejelentkezés közötti időszakra is gyakorolhatja a levonási jogát, és visszaigényelhet, visszatéríttethet adót. (Az új áfatörvény már nem tartalmazza a bejelentkezés előtti időszakra vonatkozó levonási tilalmat.)
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24. § (2), (7), (14), 31. § (3) bekezdéseiben.]
    Átmeneti amnesztia
    Új előírás 2008. január 1-jétől.
    A Magyar Köztársaság területén cégbejegyzéshez, illetve egyéni vállalkozói igazolványhoz nem kötött, áfaköteles tevékenységüket a bejelentkezésüket megelőzően megkezdő adózók bejelentkezhetnek az adóhatóságnál. Ha ezt megteszik, áfalevonási jogukat az adóköteles tevékenység tényleges megkezdésétől gyakorolhatják, s fizetési kötelezettségüket is attól fogva kötelesek teljesíteni.
    Ha a cégbejegyzéshez, illetve egyéni vállalkozói igazolványhoz nem kötött, áfaköteles tevékenységet folytató adózónak az adóhatóság 2007. december 31-e előtt nem állapított meg a tevékenysége tényleges megkezdésének időpontjára visszamenően adószámot, s ezért az adózó a bejelentkezés előtti időszakra nem vonhatott le, illetve nem fizetett be áfát, ezt önellenőrzéssel vagy bevallás benyújtásával pótolhatja.
    Az adózóktól a bejelentkezés időpontját megelőző időszakra nem követelhető az a fizetendő adó, amelyet a fordított adózás szabályai szerint más adóalany bevallott és megfizetett.
    A levonási jogot nem gyakorolhatják azok az adózók, amelyek a külföldön nyilvántartásba vett adóalany számára adható áfa-visszatérítésről szóló kormányrendelet hatálya alá tartoztak, s emiatt az adót korábban visszakapták.
    E szabályok csak a 2004. május 1-je és 2007. december 31-e közötti adómegállapítási időszakra alkalmazhatók. Az adókötelezettségeiket 2008. március 31-éig teljesítő adózóknak a késedelmes bejelentkezés, illetve bevallás miatt nem kell mulasztási bírságot, késedelmi pótlékot, önellenőrzési pótlékot fizetniük. A határidő jogvesztő, elmulasztása miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
    [Lásd az adómódosító törvény 476. §-ában.]
    Illetékkötelezettség bejelentése
    Új előírás 2008. január 1-jétől.
    A vagyonszerzési, eljárási illeték kiszabására, illetve beszedésére vagy visszatérítésére irányuló eljáráshoz a bíróságoknak, közigazgatási szerveknek, illetve a közjegyzőknek át kell adniuk az adóhatóság részére az illetékfizetésre kötelezett vagy a visszatérítésre jogosult magánszemély adóazonosító jelét vagy adószámát, ennek hiányában azokat a természetes azonosító adatokat, amelyeket a törvény az adóazonosító jel megállapításához előír. Az adóhatóság nyilvántartásában nem szereplő külföldiek esetében az adóhatóság az illeték megállapítása és nyilvántartása érdekében technikai azonosító számot állapít meg, amelyet a fizetésre kötelezettel nem közöl. Az adómegállapításhoz való jog elévülését követően e személyek adatait és technikai azonosító számát az adóhatóságnak törölnie kell a nyilvántartásából.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24. § (6) bekezdésében.]
    Adószám felfüggesztése, törlése
    Új előírás 2008. január 1-jétől.
    Egyszerűsödnek, de egyúttal szigorodnak is az adószámfelfüggesztés szabályai: a a felfüggesztés alatt nem utalható ki költségvetési támogatás és túlfizetés (s továbbra sem adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés);
    ■ a felfüggesztés jogerőre emelkedését követően a visszaigénylési korlátozásokat a vámhatóság és az önkormányzati adóhatóság is alkalmazhatja;
    ■ a felfüggesztés és a törlés közötti időszak 90 napról 45 napra csökken, és az adóhatóság csak akkor nem törölheti a felfüggesztett adószámot, ha az adózó a határidőn belül kérelemben bizonyítja, hogy a felfüggesztés oka megszűnt;
    ■ rövidül a törlési eljárásra rendelkezésre álló idő: 15 napról 8 napra csökken a fellebbezési határidő és a felettes szerv döntésére nyitva álló ügyintézési határidő is.
    Az adószám törlését követően az egyébként egyablakos adózó is kizárólag közvetlenül az APEH-hoz teljesített ismételt bejelentkezéssel (vagyis az egyablakos rendszeren kívül) kérhet új adószámot. Ilyenkor az adószám visszamenőleg nem állapítható meg.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24/A. §-ában.]
    Cégtörlés adóhatósági engedéllyel
    Változás 2008. január 1-jétől.
    Végelszámolás, felszámolás vagy törvényességi felügyeleti eljárás nyomán cég csak akkor törölhető a cégnyilvántartásból - mondja ki az adózás rendjéről szóló és a cégtörvény párhuzamos módosítása -, ha a céggel szembeni adóellenőrzés, hatósági eljárás jogerősen befejeződött. A cégbíróságnak elektronikusan értesítenie kell az APEH-ot a megszüntetési eljárásról, az pedig szintén elektronikusan köteles neki nyilatkozni arról, hogy a céggel szemben ő (vagy a vámhatóság) folytat-e adóhatósági eljárást, vagy a cégbírósági értesítés alapján kezdeményez-e a cégnél ellenőrzést, végrehajtási eljárást. A cégbíróság már a végelszámolás megindításáról is köteles értesíteni az adóhatóságot, a cég pedig ilyenkor a törlés iránti kérelem mellékleteként köteles a cégbírósághoz adóhatósági igazolást benyújtani arról, hogy nincs adótartozása, és nem folyik ellene adóhatósági eljárás.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 128/A. §-ában.]
    Végelszámolás
    Változás 2008. január 1-jétől.
    A tevékenységet lezáró bevallást a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül (45 nap helyett), a záró bevallást a beszámoló cégbírósághoz való előterjesztésével egyidejűleg kell benyújtani az adóhatósághoz (a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítését követő 45 nap helyett). A csődtörvény 2008. január 1-jétől hatályos módosítása szerint a felszámolás alatt álló adózó nem a zárómérleg elkészítését követő 30 napon belül, hanem már a mérleg elkészítését követő napon köteles benyújtani záróbevallását az adóhatóságnak.
    Végelszámolás esetén a határidők szorosabbak: az adóhatósági határozathozatalra nyitva álló határidő 30 nap, a fellebbezési határidő 8 nap, a másodfokú döntéshozatali határidő 15 nap. Az ellenőrzési jegyzőkönyv ellen észrevételnek, a határozat megsemmisítése esetén új eljárásra utasításnak nincs helye. A szigorítások az adóhatóságnak lehetőséget biztosítanak a végelszámolás, felszámolás útján megszűnő adózók bevallásainak ellenőrzésére az adózó megszűnése előtt.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 33. § (6), 128/A. § (1)-(4) bekezdéseiben.]
    Bevallást helyettesítő nyilatkozat
    Változás 2008. január 1-jétől.
    Kiemelkedően közhasznú felsőoktatási intézmény társaságiadó-bevallás helyett bevallást helyettesítő nyilatkozatot tehet 2007-re is, ha a vállalkozási tevékenységből nincs bevétele, s ilyen tevékenysége kapcsán nem számolt el költséget, ráfordítást sem.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31. § (5) bekezdésében.]
    Közbeszerzés
    Új előírás 2008. március 1-jétől.
    A közbeszerzési eljárás nyertese és a közbeszerzési pályázatban vállaltak megvalósításában közreműködő alvállalkozók - a megvalósításhoz kapcsolódó szerződéseik alapján - hónaponként, áfa nélkül összesítve maximum 100 ezer forintot fizethetnek ki egymásnak kötetlenül. Ezt meghaladó összeg esetén csak akkor, ha a kifizetés jogosultja a kifizetést megelőzően 15 napnál nem régebbi nullás adóigazolást mutat be, ad át vagy küld meg a kifizetőnek (vagyis igazolja, hogy sem az állami adóhatóságnál, sem a vámhatóságnál nincs nyilvántartott köztartozása). Ha igazolás híján fizetnek ki összesen 100 ezer forint fölötti összeget, s a kedvezményezettnek köztartozása van, azért a kifizető egyetemlegesen felel. Az egyetemleges felelősség a vállalkozási lánc minden tagjára kivétel nélkül érvényes.
    Kapcsolt vállalkozások esetén a vállalkozói lánc minden tagja egyetemlegesen felel, ha bármelyikük nullás igazolás nélkül fizet a jogosult részére.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 36/A §; (1), (3), (5) bekezdéseiben.]
    A közbeszerzésben vállaltak megvalósulásához kapcsolódó szerződései megkötésekor a közbeszerzésben vállaltak megvalósítójának tájékoztatnia kell alvállalkozóját arról (például be kell vennie a szerződésbe), hogy a szerződés és teljesítése e felelősségi szabály alá tartozik. Ha ezt elmulasztja, a kifizetései összegének 20 százalékáig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 36/A. § (2), 172. § (17) bekezdéseiben.]
    Ha a kifizetés kedvezményezettjének köztartozása van, a kifizetőnek az adóhatósági igazolásban szereplő összeget vissza kell tartania (magyarán vagy nem fizethet ki semmit, vagy csak a köztartozás és a kifizetni szándékozott összeg különbözetét). Az adóhatóság lefoglalja a visszatartott összeget, ehhez foglalási jegyzőkönyvet köteles kiállítani és azt megküldeni a kifizetőnek.
    Az együttes adóigazolás iránti kérelem elektronikusan is leadható. A közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetéshez igényelt igazolás illetékmentes. Az igazolási kérelemnek tartalmaznia kell a kötelezett nevét, elnevezését, székhelyét és adószámát.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 36/A. § (4) és 85. § (3) bekezdéseiben.]
    A közbeszerzés-kiírók (központi közigazgatási szervek, önkormányzatok, MNB, ÁPV Zrt., MFB Zrt.) is a vázolt szabályok alapján fizetnek, de nincs egyetemleges felelősségük akkor sem, ha a közbeszerzés nyertesének kifizetése előtt elmulasztják a nullás igazolás bekérését.
    Az ajánlatkérők nem tarthatják vissza az ajánlati és a teljesítési biztosíték összegét.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 36/A. § (6), 172. § (17) bekezdéseiben.]
    Az állami adóhatóság vezetője (vagyis az APEH elnöke) központi ellenőrzést rendelhet el, ha a közbeszerzésen vállaltak megvalósítására kötött szerződés jogszerűtlen, színlelt, adóelkerülő vagy a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvébe ütközik.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 88/A. § (2) bek. d) pontjában.]
    Személyijövedelemadó-kiutalás
    Változás 2008. január 1-jétől.
    Elektronikusan benyújtott bevallás esetén a túlfizetést az adóhatóság legkorábban február 1-jén utalhatja vissza (március 1-je helyett).
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 37. § (4) bekezdésében.]
    Illetékbefizetés
    Változás 2008. január 1-jétől.
    A különböző illetékeket egyetlen számlára kell befizetni, az úgynevezett adóhatósági illetékbeszedési számlára (korábban húsz számlára kellett). Az illetékeket az adókkal azonos módon kell elszámolni, a pótlékot például külön számlára kell fizetni, és a befizetéseket az ügyektől függetlenül az esedékesség sorrendjében kell az adóhatóságnak elszámolnia.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 40. § (4) bekezdésében.]
    Egyenlegértesítő
    Változás 2008. január 1-jétől.
    Az egyenlegértesítő kiküldésére előírt határidő valamennyi adózó esetében október 31-ére változik (magánszemélyeknél korábban augusztus 31-e volt). Az állami és az önkormányzati adóhatóságnak akkor kell közölnie az adózóval az adózó adószámlájának egyenlegét, vagyis a túlfizetést vagy a tartozást, illetve a tartozás után felszámított késedelmi pótlékot, ha az összeg meghaladja az 1000 forintot. Az elektronikus adóbevallásra kötelezett adózókat nem értesíti az adóhatóság (ők mindig ellenőrizni tudják számlájuk állását elektronikusan).
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 43. § (8) bekezdésében.]
    Osztalékfizetési bizonylat
    Változás 2008. január 1-jétől.
    Az osztalék kifizetésekor kiállított igazolásnak tartalmaznia kell a kifizetés évét is.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 46. § (9) bekezdésében.]
    Cégadatok
    Új előírás 2007. július 25-étől.
    Nem minősül adótitoknak az adóhatóság nyilvántartásába bekerült nyilvános cégadat, a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálattól kérhető adat, valamint az az adat, amely adóalannyal vagy adózóval nem hozható kapcsolatba.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 53. § (4) bekezdésében.]
    Az adóhatóság a törvényben felsorolt nyilvántartásokon kívül a bárki számára hozzáférhető, közhiteles nyilvántartásokból (például a légijármű-, vízijármű-nyilvántartásból, zálogjog-nyilvántartásból) is szerezhet adókötelezettség megállapításáért folytatott adóigazgatási eljáráshoz szükséges információkat.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 52. § (3) bekezdésében.]
    Adózóadatok az APEH honlapján
    Változás 2008. január 1-jétől.
    Az APEH-nak a honlapján közzé kell tennie a nem magánszemély adószámos adózók (például társadalmi szervezetek, alapítványok) nevét, adószámát, valamint az új áfatörvény szerinti csoportos áfaalanyisággal kapcsolatos alapvető adatokat is (korábban csak az áfa- és az evaalanyok adatait kellett). Ugyancsak a honlapján hozzáférhetővé kell tennie az adóvégrehajtás alá vont adószámos adózók nevét, adószámát, valamint azon adózók adatait is, amelyek adószámát az adószám felfüggesztését követően, úgynevezett szankciós törléssel törölte.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 54. § (5) bekezdésben.]
    Titokvédelmi klauzula
    Új előírás 2008. január 1-jétől.
    Az információcseréről rendelkező cikk keretében az APEH mint illetékes magyar hatóság a külföldi állam illetékes hatóságának a magánszemélyek azonosításához, az adómegállapításhoz, az ellenőrzéshez, a bizonyítási eljáráshoz, illetve az adótényállás tisztázásához szükséges olyan személyes adatokat adhat át, amelyeket nyilvántartásai tartalmaznak, vagy amelyek megszerzését a belföldi jogszabályok számára lehetővé teszik, feltéve, hogy ezek az adatok a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény végrehajtásához, a külföldi állam adóztatási jogának érvényesítéséhez, illetve a kettős adóztatás elkerülése érdekében szükségesek. Az úgynevezett titokvédelmi klauzula valamennyi hatályos kettős adóztatási egyezményre kiterjed.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 54. § (12) bekezdésében.]
    Nyilvános ingatlanértékek
    Új előírás 2008. január 1-jétől.
    Bárki összehasonlítható adatokat igényelhet az ingatlan értékéről az e célra létrehozott nyilvántartásból (az APEH megyei illetékszerveinél). A pénzügyminiszternek rendeletben kell meghatároznia, mekkora legyen az ezért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj. A nyilvántartásban úgy kell szerepeltetni az értékadatokat, hogy azok ne legyenek alkalmasak az ingatlantulajdonosok beazonosítására (személyazonosságuk megállapítására).
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 54/A. §-ában.]
    Havi adó- és járulékbevallás
    Változás 2008. január 1-jétől.
    A kifizetőnek és a munkáltatónak a havi adó- és járulékbevallásában adatot kell szolgáltatnia az arányos szolgálati idő naptári napjainak számáról és a korkedvezmény-biztosítási járulék alapjáról, összegéről is.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bek. 5-6. pontjaiban.]
    A havi adó- és járulékbevallásban a Start Plusz és a Start Extra kártyával foglalkoztatott biztosítottaknál szerepeltetni kell a bruttó munkabér alapján számított 0 százalékos járulékkötelezettség alapját, illetve a 15 vagy 25 százalékos járulékkötelezettség alapját és összegét.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bek. 23. pontjában.]
    Hatósági adatszolgáltatások
    Változás 2008. január 1-jétől.
    A nyugdíjat, rehabilitációs járadékot folyósító szerv az adóévet követő január 31-éig köteles tájékoztatni az adóhatóságot azon nyugdíjasok vagy rehabilitációs járadékosok azonosító adatairól, adóazonosító jeléről, a részükre kifizetett nyugellátás, rehabilitációs járadék adóévi összegéről, akik az adóévben keresőtevékenységet folytattak. Az adóhatóság az egyéni adó- és járulékbevallásból rendelkezésére álló adatokat átadja az állami foglalkoztatási szervnek is, ha az statisztikai feldolgozásra kéri azokat.
    Hivatalból - külön kérés nélkül - köteles megküldeni az adóhatóság az állami foglalkoztatási szervnek, méghozzá a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig, azokat az adatokat, amelyek annak az álláskeresési támogatások és a foglalkozást elősegítő ellátások megállapításához és ellenőrzéséhez szükségesek.
    Ugyanilyen határidővel köteles megküldeni az adóhatóság a nyugdíj-biztosítási alap kezeléséért felelős nyugdíj-biztosítási szervnek a jövedelemhozó munkát végző nyugdíjasok, rehabilitációs járadékosok és foglalkoztatóik azonosító adatait, valamint az érintett magánszemélyek járulékalapra (keresetre, jövedelemre) vonatkozó adatait.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 52. § (4) bek. e), 52. § (7) bek. a)-b) pontjaiban.]
    Önellenőrzési pótlék
    Változás 2008. január 1-jétől.
    Elektronikusan benyújtott havi adó- és járulékbevallás esetén a munkáltató, kifizető mentesül az önellenőrzési pótlék megfizetése alól, ha az önellenőrzés a munkáltató, kifizető érdekkörén kívüli okok miatt válik szükségessé (például ha a kifizető azért kényszerül korrigálni adó-és járulékbevallását, mert a munkavállaló korábban téves nyilatkozatot adott).
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 168 § (7) bekezdésében.]
    Adatszolgáltatás befektetésekről
    Új előírás 2008. január 1-jétől.
    A befektetési szolgáltató az adóévet követő január 31-éig köteles elektronikusan megadni az állami adóhatóságnak ügyfelei azonosító adatait, adóazonosító jelét, illetve adószámát, minden olyan ügylete esetén, amelyben arra kapott megbízást, hogy az egyik fél tulajdonában lévő értékpapír- vagy értékpapír-letéti számláról a másik fél tulajdonában lévő értékpapír- vagy értékpapír-letéti számlájára helyezzen át értékpapírt. A továbbítandó adatok: az áthelyezett értékpapír fajtája, névértéke, valamint az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevétel, ha a megbízást adó fél ezt igazolja, vagy arról nyilatkozik.
    E kötelezettség csak azokra az ügyletekre vonatkozik, amelyekben legalább az egyik fél magánszemély (vagyis cégek közötti értékpapír-tranzakciókra nem).
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 3. melléklet D. pontjában.]
    Beszámoló megküldése az APEH-nak
    Új előírás 2008. január 1-jétől.
    Az adózóknak az elektronikus adóbevallásukhoz a beszámolójukat is csatolniuk kell. A bevallás kizárólag az adó megállapításához szükséges adatokat tartalmazza.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 1. melléklet I/B/2. d) és 6. melléklet 1. pontjaiban.]
    Kerekítési szabályok
    Változás 2008. január 1-jétől.
    100 forint alatti tartozást a magánszemélyeknek a különadó és a vagyonszerzési illeték után sem kell megfizetniük - ahogy más adónemek esetén sem -, s 100 forint alatti adó-visszatérítést az adóhatóságnak sem kell nyilvántartania és kiutalnia.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 1. számú melléklet I/A/1. és 2. melléklet I. 3. pontjaiban.]
    Vámhatósági visszatérítés
    Új előírás 2008. január 1-jétől.
    1000 forint alatti adókötelezettséget az adózónak nem kell befizetnie a vámhatósághoz, és 1000 forint alatti adó-visszatérítést annak sem kell kiutalnia és nyilvántartania.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 2. számú melléklet IV. pontjában.]
    Okmányirodai adatszolgáltatás
    Új előírás 2008. január 1-jétől.
    A közúti közlekedési nyilvántartást vezető szervnek elektronikusan tájékoztatnia kell az adóhatóságot a gépjármű és pótkocsi vagyonszerzési illetékének megfizetését igazoló készpénz-átutalási megbízás azonosító számáról, a jármű gyártójának kódjáról, valamint a befizetett illeték összegéről, a jármű fajtájáról, gyártmányáról, típusáról, kategóriájáról, rendszámáról, teljesítményéről, a tulajdonos (üzembentartó) személyét azonosító adatokról.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 3. melléklet G) 4. pontjában.]
    Hatáskörök
    Változás 2008. január 1-jétől.
    Ezentúl nem kormányrendelet, hanem az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza, hogy az APEH elnöke felettes szervnek minősül (korábban ezt kormányrendelet rögzítette).
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 71. § (6) bekezdésében.]
    Ezentúl az adózás rendjéről szóló törvény is előírja (s nem csupán kormányrendelet), hogy vagyon- és adósságrendezési ügyekben az állami adóhatóságnak kell érvényesítenie (behajtania) az állami követeléseket.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 72. § (3) bekezdésében.]
    Lakáscélú állami támogatások esetében a Kincstárnak kell érvényesítenie az állami követeléseket. A Kincstár ezen támogatási ügyekben nem az állam polgári jogi igényeit érvényesíti, hanem hatósági határozatban állapítja meg az állam követeléseit (regresszigényeit) a jogosulatlanul felhasznált támogatások esetében. A Kincstár által jogerősen megállapított követeléseket az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 72. § (5) bekezdésében.]
    Együttes adóigazolás
    Változás 2008. január 1-jétől.
    Együttes - közös adó- és vámhatósági - igazolás nemcsak közbeszerzés kapcsán kérhető, hanem bármilyen más eljáráshoz vagy célhoz is.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 85/A. (1) bekezdésében.]
    Nem változott.
    Az együttes adóigazolás összesítetten tartalmazza az állami adóhatóságnál és a vámhatóságnál nyilvántartott köztartozást, illetve azok vagy az egyik hiányát. Az együttes adóigazolás kiállításához szükséges, adó- és vámtartozást érintő adatokat az állami adóhatóság köteles beszerezni a vámhatóságtól, nem az adózó (vagyis csak az adóhatóságtól kell kérni az igazolást).
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 85/A. § (1) bekezdésében.]
    Illetőségigazolás
    Változás 2008. január 1-jétől.
    Az adóhatóság nem csupán akkor köteles kitölteni a külföldi hatósági illetőségigazolási nyomtatványokat, ha azok magyar nyelvűek, hanem abban az esetben is, ha minden szerepel bennük angolul is (a nyomtatvány lehet többnyelvű, de angolul teljes szövegűnek kell lennie).
    Az adóhatóság abban az esetben is kötelez a kitöltésre, ha a külföldi illetőségigazolási nyomtatvány nem angol nyelvű, de a kérelmező csatolja annak hiteles - például az OFI-ban készült - magyar nyelvű, szakfordítását (ha angol, akkor nem kell a szakfordítás).
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 85/A. § (2) bekezdésében.]
    Jövedelemigazolás
    Változás 2008. január 1-jétől.
    A jövedelemigazolás ezentúl tartalmazza az általános szabályok szerint és az elkülönülten adózó jövedelmeket, továbbá a különadó, az eva, az ekho alapját és ezek adójának összegét. Az igazolásban továbbra sem kell feltüntetni a járulékkötelezettségeket.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 85/A. § (4) bekezdésében.]
    Új cégek ellenőrzése
    Új előírás 2008. január 1-jétől.
    Az APEH-nak kockázatelemzéssel minden évben ki kell választania ellenőrzésre az akkor jogelőd nélkül alakuló gazdasági társaságok 20 százalékát. A törvény csak példálózó jelleggel határozza meg, mit kell az adóhatóságnak kockázatosnak tekintenie - ilyen, ha a cég tulajdonosának vagy vezető tisztségviselőjének korábbi cégei adótartozással szűntek meg, jelentős adóhiányt tártak fel náluk, üzletbezárást alkalmaztak velük szemben -, a részletes szabályok megállapítását az APEH-elnök hatáskörébe utalja.
    A regisztrációs ellenőrzést az adóhatóságnak az adószám megállapítását (gyakorlatilag a cégbejegyzési kérelem benyújtását) követő 90 napon belül el kell kezdenie.
    Jogelőd nélkül létrejövő cégek helyszíni ellenőrzésekor az APEH csak a bejelentett adatok valóságtartalmát (például a székhely, szervezeti képviselő valódiságát) és az egyes adókötelezettségek teljesítését vizsgálhatja. Ha azt állapítja meg, hogy a székhely, a szervezeti képviselő fiktív, akkor az általános szabályok szerint fel kell függesztenie, majd törölnie kell az újonnan alakult gazdasági társaság adószámát.
    Ha az új cég be nem jelentett tevékenységet folytat, 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 90. § (7) bekezdésben.]
    Jövedelem-, nyereségminimum
    Új előírás 2007. július 1-jétől.
    Ha az adózó nem választja adóalapként a személyijövedelemadó-törvény, illetve a társaságiadó-törvény szerinti jövedelem-, illetve nyereségminimumot, és erről az adóbevallásában nyilatkozik, köteles az adóbevallásához mellékelni az állami adóhatóság által rendszeresített bevallást kiegészítő nyomtatványt, amely a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 91/A. § (1) bekezdésben.]
    Ha az adóalap a bevallás önellenőrzése következtében a minimális jövedelem (nyereség) alá csökken, az adózó köteles bevalláskiegészítő nyilatkozatot tenni az erre szolgáló nyomtatványon és azt az önellenőrzési lap mellékleteként benyújtani. E szabály a 2007. évre vonatkozó adóbevallásra is érvényes, s azoknak a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózóknak is alkalmazniuk kell, amelyek 2008. január 1-je után nyújtanak be adóbevallást a 2007-ben kezdődő adóévükről.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 91/A. § (6) bekezdésében.]
    Az adóhatóságnak a bevallást kiegészítő nyomtatvány adatainak feldolgozását követően ki kell választania ellenőrzésre azokat az adózókat, amelyeknél (akiknél) számítógépes kockázatelemző programja azt valószínűsíti, hogy fennáll az adóelkerülés veszélye. Ha aztán a vizsgálat során az adóhatóság kétségbe vonja gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetve azt, hogy a költségek (ráfordítások) ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózónak kell igazolnia, hogy nem igaz az adóhatóság állítása. Ha ezt az adózó nem akarja vagy nem tudja igazolni, az adóhatóságnak az adóalapot, illetve az adót - a bevallások utólagos ellenőrzése keretében -becsléssel kell megállapítania.
    Az adóhatóság a bevallások benyújtásának határidejétől - hibás, hiányos bevallás esetén a bevallás kijavításának, késve benyújtott bevallás esetén a bevallás beérkezésének napjától - számított 30 napon belül kell kiválasztania ellenőrzésre az adózókat, a kiválasztottakat erről ugyanezen határidőn belül értesítenie kell. Az értesítés nem jelenti azt, hogy megkezdődött az ellenőrzés, vagyis az adózó az ellenőrzés megkezdéséig önellenőrzést végezhet. Az ellenőrzést az adóhatóság a kiválasztástól számított egy éven belül köteles megkezdeni. E speciális határidőkön túlmenően az adóhatóságnak az egyes adókötelezettségek ellenőrzését és a bevallások utólagos ellenőrzése keretében alkalmazott becslési eljárást az adózás rendjéről szóló törvény általános szabályai szerint kell lefolytatnia.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 91/A. §; (2), (4) bekezdéseiben, 108. § (3) bek. e) pontjában.]
    Ha az egyéni vállalkozónak, a vállalkozás magánszemély tulajdonosának a vállalkozásból megszerzett jövedelme feltehetően nem fedezi az életviteléhez szükséges kiadásokat (például hosszú ideje veszteséges a vállalkozás, s tulajdonosának nincs más bevallott jövedelme), az adóhatóság elrendelheti az adózó ellenőrzését.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 91/A. § (3) bekezdésében.]
    Ha az adózó a bevallást kiegészítő nyomtatványt hibásan, hiányosan töltötte ki, a hiba, hiányosság nyilvántartásba vételétől számított 8 napon belül értesíti az adóhatóságot, amely a hibás, hiányos bevallást kiegészítő nyomtatványt kijavítja.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 91/A. § (5) bekezdésében.]
    Vámhatósági házkutatás
    Új előírás 2008. január 1-jétől.
    Nem csak az adóellenőr, a vámos is jogosult a vállalkozási tevékenységgel összefüggésbe hozható helyszín, helyiség és jármű átvizsgálására.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 103. § (1) bekezdésében.]
    Becslés feketefoglalkoztatásnál
    Új előírás 2008. január 1-jétől.
    Ha az adóhatóság az ellenőrzése során be nem jelentett foglalkoztatotta(ka)t talál, azt kell vélelmeznie, hogy legalább háromhavi foglalkoztatás után, legalább a minimálbérre vetítve nem vallották be és nem fizették meg az adókat és járulékokat. Ha ez az elévülési időn belül ismétlődik, az adóhatóság a két ellenőrzés közötti teljes időtartamra vélelmezi a mulasztást, s úgy veti ki az adót, illetve járulékokat.
    Az adózónak mindkét esetben lehetősége van az adóhatósági vélelem megdöntésére.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 108. § (8) bekezdésében.]
    Visszatérítési kötelezettség
    Új előírás 2008. január 1-jétől.
    Az adózás rendjéről szóló törvény általános eljárási modellt tartalmaz arra az esetre, ha az Alkotmánybíróság (AB) visszamenő hatállyal állapítja meg az adókötelezettséget előíró jogszabály alkotmányellenességét, illetve ha az adózó annak következtében igényelhet vissza adót, hogy kiderül, a hazai adószabály a közösségi (uniós) jogba ütközik (mint amilyen például a regisztrációs adóról szóló törvény volt).
    Az ilyenkor követendő eljárás lényeges elemei:
    ■ az eljárás az elsőfokú adóhatóság hatáskörébe tartozik, függetlenül attól, hogy az adófizetést előíró végrehajtható okirat milyen fokú közigazgatási hatósági döntés eredménye;
    ■ az adót kérelemben kell visszaigényelni az adó megállapításához való jog elévülési idején és az AB- vagy EUB-döntés kihirdetésétől számított 180 napon belül (a határidő jogvesztő);
    ■ az esetleges tartozásra végrehajtás nem foganatosítható a kérelem benyújtásától az eljárás jogerős befejezéséig, visszatérítést elrendelő döntés esetén e döntés jogerőre emelkedését követően sem;
    ■ visszatérítési döntés esetén az adóhatóságnak nemcsak az adót kell visszatérítenie, hanem az aktuális jegybanki alapkamattal azonos késedelmi kamatot is ki kell fizetnie;
    ■ az eljárás nyomán előálló adó-visszatérítésre általában - vagyis néhány kivétellel - a költségvetési támogatás kiutalására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 124/C. §-ában.]
    Feltételes adómegállapítás elutasítása
    Változás 2008. január 1-jétől.
    Elutasítható az adó feltételes megállapítására beadott kérelem amiatt is, ha alaposan feltételezhető, hogy a kérelemben foglalt ügylet a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik, azaz kizárólagos célja az adókötelezettségek megkerülése vagy adóelőnyök megszerzése.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 132. § (5) bek. d) pontjában.]
    Szokásos piaci ár megállapítási díja
    Változás 2008. január 1-jétől.
    A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárásért az APEH-nak fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj felső határa egyoldalú eljárásban legfeljebb 12 millió forint, kétoldalú eljárás esetén legfeljebb 17 millió forint, többoldalúban legfeljebb 20 millió forint (korábban eljárástípustól függetlenül 50 millió forint volt).
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 132/A. § (9)-(10) bekezdéseiben.]
    Folyamatos teljesítés
    Új előírás 2008. január 1-jétől.
    A jövőbeni ügyletek közül az a szerződés vagy egyéb jogügylet minősül folyamatos teljesítésűnek, amely legalább hat hónapra köttetett vagy jött létre, és amely alapján kéthavonta legalább egyszer teljesítenek.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 178. § 16. pontjában.]
    Bírósági felülvizsgálat
    Változás 2008. január 1-jétől.
    Adóhatósági végzést sem lehet bíróságon megtámadni (a másodfokú határozatot továbbra is igen), és a továbbiakban az elsőfokú adóhatóság határozatát megsemmisítő és új eljárást elrendelő másodfokú határozat sem perelhető.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 143. § (1) bekezdésben.]
    Adóbeszedés külföldről
    Változás 2008. január 1-jétől.
    A nem belföldi illetőségű, illetve az egybefüggő 183 napon túl külföldön tartózkodó belföldi adótartozásának külföldről történő beszedésére a közbeszerzési eljárás nyertese jogosult. A tartozások érvényesítése érdekében az adóhatóságok keresik meg a pályázat nyertesét. A pályázat nyertese jogosult a végrehajtáshoz szükséges adóadatok megismerésére, függetlenül attól, hogy azok adótitkok-e, vagy sem.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 147. § (2) bekezdésében.]
    Visszatartási jog
    Változás 2008. január 1-jétől.
    Az adóhatóság visszatarthatja az adózó magán-nyugdíjpénztári túlfizetéseit, de kizárólag az adózó másik magánnyugdíjpénztárnál fennálló tartozásaira.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 151. § (2) bekezdésében.]
    Közzététel végrehajtásban
    Változás 2008. január 1-jétől.
    Elektronikus árverési hirdetményt az adóhatóság kizárólag a hivatalos honlapján, annak úgynevezett elektronikus árverési felületén (vagyis honlapoldalán) a közzétételhez fűződő jogkövetkezményekkel teszi közzé. (A pályázati, illetve az árverési hirdetményt az adóhatóságnak a hivatalos honlapján, illetve ezzel egyidejűleg a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara hivatalos lapjában kell közzétennie.)
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 156. § (2) bekezdésében.]
    Pályázati ajánlatok érvényessége
    Változás 2008. január 1-jétől.
    Az adóhatóságnak nyilvános pályázati értékesítések esetén azt az ajánlatot érvénytelennek kell tekintenie, amelyben a felajánlott vételár nem éri el a becsérték felét. Lakóingatlanok nyilvános pályázati értékesítése esetén érvénytelen az ajánlat, ha a felajánlott vételár nem éri el a becsérték 75 százalékát, egyéb ingatlanok esetében a 65 százalékát. (Korábban a gyakorlatban általában a becsértéket el nem érő pályázatokat tekintették érvénytelennek.)
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 156. § (5) bek. c) pontjában, 156. § (6) bekezdésében.]
    Elektronikus árverezés
    Új előírás 2008. január 1-jétől.
    Ingóságok interneten is elárverezhetők (korábban erre nem volt mód). Az árverést az állami adóhatóság szervezi a hivatalos honlapján elérhető elektronikus árverési felületen. Az elektronikusan közzétett árverési hirdetmények díjmentesen megtekinthetők, s ingyenes a részvétel is az árverésen (a licitben). Az elektronikus árveréseken bárki részt vehet - magánszemély és cég képviselője is -, aki rendelkezik az okmányirodában szintén térítésmentesen beszerezhető elektronikus egyedi azonosítóval és titkos jelszóval.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 156. § (1), 156/A. § (2)-(4) bekezdéseiben.]
    Az adóhatóság az éppen folyó árveréssel összefüggő minden cselekményt és információt az árverési honlapoldalán tesz közzé. Egy-egy elektronikus árverés mindig az árverési hirdetményben megjelölt kezdő időponttól számított nyolcadik nap 21 óráig tart. A legkisebb licit 1 millió forint kikiáltási árig 1000 forint, a fölött 10 ezer forint, 5 millió forint fölött pedig 20 ezer forint.
    Az árverés záró időpontjáig beérkezett ajánlatok közül az öt legmagasabb számít érvényesnek (feltéve, hogy ezen ajánlati árak elérik a becsérték felét). Azonos árajánlatok közül a legkorábban megtett ajánlat nyer. Az árverési ajánlat nem vonható vissza.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 156/A. § (5)-(7) bekezdéseiben.]
    Az árverés nyertesét az adóhatóságnak elektronikus úton az elektronikus árverés lezárultát követően haladéktalanul értesítenie kell. Az adóhatóság egyidejűleg postai úton is közli a nyertessel az elektronikus értesítésben írtakat. Az elektronikus értesítésnek tartalmaznia kell, hogy a nyertes a postai értesítést követő 8 napon belül köteles megjelenni az árverést rendező adóhatóságnál és a vételárat elektronikus úton megfizetni, illetve igazolni, hogy a vételárat átutalási megbízás vagy postai készpénz-átutalási megbízás útján megfizette.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 156/A. § (9) bekezdésben.]
    Ha az árverés nyertese a vételárat azonosítható módon (például átutalással) megfizette, de az ingóságot legkésőbb a postai értesítés átvételét követő 15 napig nem vette át, az adóhatóság az ingóságot a polgári törvénykönyv felelős őrzésre vonatkozó szabályai szerint 90 napig megőrzi. A felelős őrzés felmerült költségeinek megfizetésére az adóhatóság határozatban kötelezi az árverés nyertesét. Ha az árverés nyertese a vételárat határidőre nem fizeti meg azonosítható módon, az árverést a következő legmagasabb ajánlatot tevő nyeri meg.
    Ha a ki nem fizetett ingóság alacsonyabb áron kel el, mint amennyit a fizetést végül elmulasztó nyertes ajánlott, az adóhatóság határozatban kötelezi a mulasztót a különbözet megfizetésére, és adók módjára behajtja az összeget, ha e határozatot a kötelezett nem teljesíti.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 156/A. § (10)-(11) bekezdéseiben.]
    Ugyanazon vagyontárgy egy alkalommal bocsátható elektronikus árverésre, akkor is, ha sikertelen volt az árverés.
    Az elektronikus árverés technikai feltételeit és működtetésének részletszabályait az állami adóhatóságnak a hivatalos lapjában és hivatalos honlapján is közzé kell tennie.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 156/A. § (12)-(13) bekezdéseiben.]
    Végrehajtás felfüggesztése
    Új előírás 2008. január 1-jétől.
    A végrehajtás felfüggesztése iránt bírósághoz benyújtott kérelem automatikusan csak egyszer szünetelteti a végrehajtást (ez nem érinti a bíróságnak azt a jogát, hogy a végrehajtást bármikor felfüggesztheti). A kérelem másodszori vagy többedszeri benyújtása azonban nem szünetelteti a végrehajtást, kivéve, ha a bíróság úgy rendeli. Ebben az esetben a szünetelés kezdőnapja a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásának napját követő nap.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 160. § (4) bek. d) pontjában, 160. § (6) bekezdésében.]
    Levonási kötelezettség megsértése
    Változás 2008. január 1-jétől.
    Adóelőleg, adó, járulék elmulasztott vagy jogszabálysértő megállapítása, illetve levonása esetén az adóhiány a magánszemélyt (alkalmazottat) terheli, a jogkövetkezmények pedig a munkáltatót (kifizetőt).
    Ha a munkáltató (kifizető) a magánszemélytől levonta az adóelőleget, adót vagy a járulékot, de ezzel összefüggő bevallási kötelezettségének nem tett eleget, az adóhiány is őt terheli, nem a magánszemélyt (alkalmazottat).
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 170. § (6) bekezdésében.]
    Mulasztási bírság
    Új előírás 2008. január 1-jétől.
    A számla-, nyugtaadási kötelezettség elmulasztása esetén az alkalmazott felelősségét is megállapíthatja az adóhatóság (nemcsak az adózóét). A törvénysértő alkalmazottal szemben minimum 10 ezer, maximum 50 ezer forint mulasztási bírság szabható ki.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (3) bekezdésében.]
    Változás 2008. január 1-jétől.
    A mulasztási bírság maximuma magánszemély adózók esetén a korábbi 100 ezer forintról 200 ezer forintra, más adózók esetén a korábbi 200 ezer forintról 500 ezer forintra emelkedik.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (1) bekezdésében.]
    A számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettség megsértését, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatását, továbbá igazolatlan eredetű áru forgalmazását 1 millió forintig terjedő bírság fenyegeti (a korábbi 200 ezer forint helyett), függetlenül attól, hogy magánszemély vagy más adózóról van szó. Az adóhatóság e bírság kiszabásánál is köteles mérlegelni például a mulasztás súlyát, gyakoriságát.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (2) bekezdésében.]
    A mulasztási bírság felső határának többszörösét kitevő mulasztási bírság a havi adó- és járulékbevallás, a foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása, valamint az üzletlezárás foganatosítását megakadályozó adózó esetére korlátozódik, az adatszolgáltatási kötelezettség megsértése a továbbiakban nem tartozik ebbe a körbe.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (4)-(5), (9) bekezdéseiben.]
    Üzletbezárás
    Új előírás 2008. január 1-jétől.
    Az adóhatóság üzletbezárásnál is mérlegelhet.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 174. § (1) bekezdésében.]
    Elektronikus ügyintézés
    Változás 2008. január 1-jétől.
    Az elektronikusan bevalló adózó bejelentési, változásbejelentési kötelezettségét is teljesítheti elektronikus úton. Bármely adózó előterjeszthet elektronikusan kérelmet általános, nemleges, illetve az együttes adóigazolásra, valamint fizetési könnyítésre, elektronikusan lekérdezheti folyószámlájának adatait, illetve a bejelentése (változásbejelentése) alkalmával bejelentett és az állami adóhatóság által nyilvántartott adatait (ez utóbbiakat le is töltheti).
    A kötelezettségek elektronikus teljesítéséről, az eljárások elektronikus kezdeményezéséről a technikai részletszabályokat a pénzügyminiszternek kell rendeletben, még 2007-ben, szabályoznia.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 175. § (10)-(11), (13), (15) bekezdéseiben.]
    Adótanácsadók regisztrációja
    Új előírás a törvény kihirdetése napjától.
    Adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet az a megfelelő szakképesítéssel rendelkező, büntetlen előéletű természetes személy folytathat, aki az adópolitikáért felelős miniszter (pénzügyminiszter) erre jogosító engedélyével (hatósági igazolvánnyal) rendelkezik, és szerepel az adótanácsadók, adószakértők állami (pénzforgalmi) nyilvántartásában. Jogi vagy nem jogi személy, szervezet akkor folytathat adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet, ha legalább egy tagja vagy alkalmazottja szerepel az említett nyilvántartásban.
    Az adópolitikáért felelős miniszternek (pénzügyminiszter) rendeletben kell megállapítania az engedély kiadási, visszavonási feltételeit, a szakértői nyilvántartás vezetésének szabályait, az eljárás során fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékét, a nyilvántartásban szereplők kötelező továbbképzésének szabályait. A nyilvántartásba vételi szabályok a kihirdetés napján lépnek hatályba, de 2009. január 1-jéig az adótanácsadás a 2007-es szabályok alapján folyhat.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 175. § (16)-(19) bekezdéseiben.]
    Telekáfa
    Új előírás 2008. január 1-jétől.
    Nem az adózónak kell önadózással megállapítania, hanem az APEH veti ki az adót, ha az adózó kizárólag azért válik áfaalannyá, mert beépített ingatlant, építési telket sorozatjelleggel értékesített (vagyis két éven belül legalább négyet). A hatósági adómegállapítás az adózó bejelentésén alapul, amelyet annak az áfatörvény szerinti teljesítési időpontot követő 30 napon belül kell megtennie (a bejelentés a jogkövetkezmények szempontjából az adóbevallással egyenértékű).
    Egyéni vállalkozó áfabevallási gyakoriságát nem érinti, ha magánszemélyként sorozatjelleggel értékesít beépített ingatlant, építési telket.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 176. § (2) bekezdésében.]
    Nettó adótartozás
    Új előírás az adómódosító törvény kihirdetésétől.
    Az adótartozás fogalma kiegészül a nettó adótartozással (amely egyébként kizárólag kedvezmény figyelembevétele esetén alkalmazandó). Nettó adótartozás az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás csökkentve az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 178. § 4. pontjában.]
    Állandó lakóhely
    Új előírás 2008. január 1-jétől.
    Az állandó lakóhely az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be, és ahol ténylegesen lakik is. Ha a magánszemély tanulás, munkavégzés, utazás céljából ideiglenesen tartózkodik külföldön, az állandó lakóhelye ettől nem változik meg, azaz a magánszemély továbbra is belföldinek számít.
    [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 178. § 7. pontjában.]
    __________________________________________________________________________________
    Fontosabb módosulások az adózás rendjéről szóló törvényben

    Paragrafus

    A változás tárgya

    7. § (5)

    Az állandó meghatalmazás, megbízás akkor érvényes adóhatósági eljárásban, ha azt az adózó az adóhatóság formanyomtatványán jelenti be.
    (Hatályos: 2008. január 1.)

    16. § (3) c)

    A szervezeti képviselő adóazonosító számának bejelentése.

    (Hatályos: 2008. január 1.)

    16. § (3) d)

    A TEÁOR'08 osztályozási rendszer bevezetése az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK, a gazdasági tevékenységek NACE Rev. 2. rendszerű statisztikai osztályozásának létrehozásáról szóló rendeletén alapul.
    (Hatályos: 2008. január 1.)

    16. § (3) m)

    Közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartásba vétel bejelentése. (Hatályos: 2008. január 1.)

    16. § (4)

    A Tbj. 56/A §-a szerinti személy maga köteles bejelenteni biztosítási jogviszonyát. (Hatályos: 2008. január 1.)

    16. § (6)

    Az állami adóhatóság a foglalkoztatói bejelentés alapján átadja az adózó valamennyi általa ismert pénzforgalmi jelzőszámát a munkaügyi hatóságnak.
    (Hatályos: 2008. január 1.)

    16. § (8)

    Nem terheli a biztosítottbejelentési kötelezettség a kifizetőt, ha magánszemélynek megbízási jogviszony keretében alkalomszerűen fizet, feltéve, hogy a magánszemély a kifizetéskor igazolja neki, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg más jogviszonyában biztosított. (Hatályos: 2007. május 29.)

    16. § (9)

    Az előtársaságnak a cégbejegyzési kérelme benyújtása napjáig a biztosítottakat papíron, adószáma feltüntetése nélkül kell bejelentenie. Az adószám megszerzésétől számított nyolc napon belül meg kell ismételnie a bejelentést. (Hatályos: 2008. január 1.)

    17. § (3) b)

    Nem kell bejelenteni a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegfordulónapját.

    (Hatályos: 2008. január 1.)

    17. § (3) f)

    A ténylegesen végzett tevékenységeket az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK, a gazdasági tevékenységek NACE Rev. 2. rendszerű statisztikai osztályozásának létrehozásáról szóló rendelete szerint kell bejelenteni. (Hatályos: 2008. január 1.)

    17. § (3) g)

    Az ügyvéd, ügyvédi iroda nevének, elnevezésének és adószámának bejelentése, ha székhelye más cég székhelye is. (Hatályos: 2008. január 1.)

    17. § (3) h)

    A nonprofit jelleg bejelentése. (Hatályos: 2008. január 1.)

    20/A §

    A Start-program keretében Start Plusz és Start Extra kártyák is igényelhetők az állami adóhatóságtól. (Hatályos: 2007. július 1.)

    22. § (1) a)-b)

    Az áfanyilatkozatban a tárgyi adómentes tevékenység helyett a közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenység kifejezést kell használni, az általános forgalmi adóról szóló új törvény terminológiájának megfelelően. (Hatályos: 2008. január 1.)

    22. § (1) f)

    Mivel csoportos adóalanyiság már csak adóhatósági engedéllyel keletkezhet, nyilatkozattal nem választható. (Hatálytalan: 2008. január 1.)

    22/A §

    A csoportazonosító szám megállapítása csoportos általános forgalmi adózás esetén. (Hatályos: kihirdetéssel, alkalmazás: 2008. január 1.)

    24. § (2)

    Az állami adóhatóság a késedelmesen bejelentkező, egyablakos rendszeren kívüli adózók adószámát az adóköteles tevékenység megkezdésének napjával állapítja meg. (Hatályos: 2008. január 1.)

    24. § (6)

    Az illetékeljárásokban részt vevő hatóságoknak az általuk az állami adóhatósághoz benyújtott iratokon fel kell tüntetniük az illeték fizetésére kötelezett, illetve a visszatérítésre jogosult adózók általuk ismert adóazonosító számát, ennek hiányában az azonosító szám megállapításához szükséges személyes adatait. (Hatályos: 2008. január 1.)

    24. § (14)

    Az állami adóhatóság a késedelmesen bejelentkező, egyablakos rendszeren kívüli adózók adószámát az adóköteles tevékenység megkezdésének napjával állapítja meg. (Hatályos: 2008. január 1.)

    24/A § (4)

    Az adószám felfüggesztésének időtartama 90 napról 45 napra csökken.
    (Hatályos: 2008. január 1.)

    24/A § (6)

    Az adószám felfüggesztésének ideje alatt nemcsak az adó visszaigénylése és visszatérítése, hanem költségvetési támogatás, illetve túlfizetés visszatérítése iránti igény sem érvényesíthető, és nemcsak az állami adóhatóságnál nem, hanem az önkormányzati adóhatóságnál és a vámhatóságnál sem. (Hatályos: 2008. január 1.)

    24/A § (7)

    Az adószám törlését elrendelő határozatot 8 napra kell kifüggeszteni és 8 napon át az adóhatóság honlapján közzétenni. (Hatályos: 2008. január 1.)

    24/A § (8)

    Ha az adózó adószáma törlése után újra bejelentkezik, adóköteles tevékenysége megkezdésének eredeti időpontjára visszamenően nem kaphat adószámot. (Hatályos: 2008. január 1.)

    24/A § (10)

    Ha az adóhatóság felfüggeszti, illetve törli csoportos általános forgalmi adózást választó csoport tagjának adószámát, külön határozatban a csoport csoportazonosító számát, közösségi adószámát is fel kell függesztenie, illetve törölnie kell azt. (Hatályos: 2008. január 1.)

    31. § (2)

    A havi adó- és járulékbevallás tartalmazza az arányos szolgálati idő naptári napjainak számát is. (Hatályos: 2008. január 1.)

    31. § (2)

    A havi adó- és járulékbevallásnak tartalmaznia kell a korkedvezmény-biztosítási járulék alapját és összegét is. (Hatályos: 2008. január 1.)

    31. § (2)

    A havi adó- és járulékbevallásnak tartalmaznia kell a Start Plusz, illetve a Start Extra kártyákkal foglalkoztatott biztosítottak bruttó munkabére utáni 0 százalékos kötelezettségnek az alapját, illetve a 15 vagy 25 százalékos kötelezettségnek az alapját és összegét. (Hatályos: 2008. január 1.)

    31. § (5)

    A társaságiadó-bevallás helyett bevallást helyettesítő nyomtatványon nyilatkozhat a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény is. (Hatályos: 2008. január 1.)

    31. § (6)

    Attól fogva, hogy az adózó havi adó- és járulékbevallásra kötelezetté válik, az adóév végéig arra hónapra is bevallást kell benyújtania, amelyben nem keletkezett adó- vagy járulékkötelezettsége. (Hatályos: 2008. január 1.)

    31. § (7)

    Az egyéni vállalkozóra az általános havi adó- és járulékbevallási szabályok érvényesek. (Hatályos: 2008. január 1.)

    31. § (9)

    A biztosított mezőgazdasági őstermelő sem mentesül a havi adó- és járulékbevallás benyújtása alól. (Hatályos: 2008. január 1.)

    31. § (10)

    A nyugdíjfolyósító szervnek nem kell havonta bevallania az általa kifizetett rehabilitációs járadékot sem. (Hatályos: 2008. január 1.)

    31. § (11)

    Az adóhatóság összesíti a nyugdíjas tárgyévi, nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmeit, és ha az összeg eléri a tizenkét hónapra számított minimálbért, ezt közli a nyugdíjfolyósító szervvel. (Hatályos: 2008. január 1.)

    33. § (6)

    A végelszámolás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül, a záró adóbevallást a végelszámolást lezáró beszámolónak a cégbírósághoz történő előterjesztésével egyidejűleg kötelesek benyújtani. (Hatályos: 2008. január 1.)

    33. § (9)

    A csoportos áfaalanyisággal kapcsolatos soron kívüli bevallási kötelezettség.
    (Hatályos: kihirdetéssel; alkalmazás: 2008. január 1.)

    35. § (6)

    Ha a Start, Start Plusz vagy Start Extra kártya igényléséhez szükséges nyilatkozatban a magánszemély valótlan adatokat közöl, az ebből esetlegesen adódó adójogi következményeket ő viseli. (Hatályos: 2007. július 6.)

    36/A §

    A közbeszerzésben vállaltak megvalósításához kapcsolódó kifizetéseket érintő új eljárási szabály. (Hatályos: 2008. január 1.)

    37. § (4)

    Elektronikus személyijövedelemadó-bevallás esetén a kiutalás legkorábbi időpontja február 1-je. (Hatályos: 2008. január 1.)

    38. § (1)

    Elektronikus úton is teljesíthetők a befizetések az állami adóhatósághoz. (Hatályos: 2008. január 1.)

    40. § (4)

    Megszűnik az illetékek külön elszámolási rendje. (Hatályos: 2008. január 1.)

    43. § (8)

    Az adószámla egyenlegéről az adóhatóságnak október 31-éig értesítenie kell az adózót, ha annak adószámláján a tartozás vagy a túlfizetés meghaladja az 1000 forintot, kivéve, ha az adózó elektronikus bevallásra, adatszolgáltatásra kötelezett, vagy ha ezt választotta. (Hatályos: 2008. január 1.)

    46. § (9)

    A kifizetői igazolásnak tartalmaznia kell az osztalék kifizetésének évét is. (Hatályos: 2008. január 1.)

    52. § (2)

    Az adózó azonosításához, az adókötelezettség, a költségvetési támogatáshoz való jogosultság megállapításához, ellenőrzéséhez az adózó kérelmére indult adóigazgatási eljárásban felhasználhatók a közhiteles nyilvántartások is. (Hatályos: 2008. január 1.)

    52. § (4) f)

    A befektetési szolgáltató is adatszolgáltatásra kötelezett. (Hatályos: 2008. január 1.)

    52. § (4) h)

    A nyugdíjat, rehabilitációs járadékot folyósító szerv is adatszolgáltatásra kötelezett. (Hatályos: 2008. január 1.)

    52.§(7)

    Az állami adóhatóság a munkaügyi szerveknek is adatot kell szolgáltasson munkaügyi ellenőrzéshez és statisztikához. (Hatályos: 2008. január 1.)

    54. § (5)

    Az állami adóhatóság a honlapján közzéteszi a csoportos áfaalanyiságot választók adatait is, továbbá azon adózókét, amelyeknek a felfüggesztést követően törölte az adószámát, illetve amelyekkel szemben végrehajtási eljárást folytat. (Hatályos: 2008. január 1.)

    Paragrafus

    A változás tárgya

    54. § (12)

    Általános titokvédelmi rendelkezés beiktatása, amely a már hatályos és a jövőben hatályba lépő kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezményeken alapuló adatszolgáltatások adatkörét határozza meg. (Hatályos: 2008. január 1.)

    54/A §

    Az állami adóhatóság kérelemre, igazgatási szolgáltatási díj ellenében, adatot szolgáltat az összehasonlító értékadatokról vezetett nyilvántartásából. (Hatályos: 2008. január 1.)

    55. § (5)

    A nagy adótartozást felhalmozók nettó tartozása alapján kell eldönteni, adataikat nyilvánosságra kell-e hozni. (Hatályos: 2008. január 1.)

    71. § (6)

    Kormányrendeletből a törvénybe került be, hogy az állami adóhatóság szervezetén belül melyek a felettes szervek. (Hatályos: 2008. január 1.)

    72. § (1)

    Állami adóhatósági feladattípusokat és egyes konkrét feladatokat nemcsak törvény, hanem kormányrendelet is átutalhat más hatóság vagy adóhatóság hatáskörébe. (Hatályos: 2008. január 1.)

    72. § (3)

    Az APEH-kormányrendelet után a törvénybe is bekerült, hogy az APEH jár el vagyon- és adósságrendezési ügyekben, illetve foganatosít végrehajtást. (Hatályos: 2008. január 1.)

    72. § (5)

    Lakáscélú állami támogatással összefüggő polgári jogi igényeket a jövőben a Kincstárnak kell érvényesítenie. (Hatályos: 2008. január 1.)

    85/A § (1)

    Együttes igazolás nemcsak közbeszerzéshez, hanem bármilyen eljáráshoz kérhető. (Hatályos: 2008. január. 1.)

    85/A § (2)

    Az illetőség külföldi hatósági nyomtatványon is igazolható, ha a nyomtatvány angolul is tartalmazza a teljes szöveget, vagy ha nem, de a kérelmező csatolja annak magyar nyelvű szakfordítását. (Hatályos: 2008. január. 1.)

    85/A § (3)

    A közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés céljából igényelt adóigazolás iránti kérelem tartalma. (Hatályos: 2008. január. 1.)

    85/A § (4)

    A jövedelemigazolásnak tartalmaznia kell a személyi jövedelemadót, a különadót, az egyszerűsített vállalkozói adót, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást is. (Hatályos: 2008. január. 1.)

    88/A § (1) d)

    Elrendelhető a központosított ellenőrzés, ha az adózó által a közbeszerzés megvalósítása érdekében kötött vállalkozási szerződés jogszerűtlen, színlelt, adóelkerülő, vagy a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvébe ütközik. (Hatályos: 2008. január 1., alkalmazás: 2008. március 1.)

    90. § (7)

    Adóhatósági ellenőrzés lehetősége új adózóknál a törvényben meghatározott kockázati szempontok alapján. (Hatályos: 2008. január 1.)

    91/A §

    Kockázatelemzés alapján elrendelhető a jövedelem (nyereség) minimumát adóalapként nem választó adózók ellenőrzése. (Hatályos: 2007. július 1.)

    92. § (8)

    Az ellenőrzés határideje a külföldi adóhatóság megkereséséről szóló értesítésnek nem a kézbesítése, hanem a postára adása napjától nyugszik. (Hatályos: 2008. január 1-jétől.)

    103. § (1)

    Az ellenőrzés keretében nemcsak az állami adóhatóság, hanem a vámhatóság is átvizsgálhatja a helyszínt, helyiséget és a gépjárművet. (Hatályos: 2008. január 1-től.)

    108. § (8)

    Be nem jelentett alkalmazott bérét terhelő adók, járulékok becslése. (Hatályos: 2008. január 1.)

    124/C §

    Az adókötelezettséget előíró jogszabály visszamenőleges hatállyal megállapított alkotmányellenessége vagy közösségi jogba ütközése miatt keletkező (adó)visszatérítési eljárás. (Hatályos: 2008. január 1.)

    128/A §

    Végelszámolással megszűnő cégnél gyorsított ellenőrzés és hatósági eljárás kezdhető. (Hatályos: 2008. január. 1.)

    132. § (5) b)

    A feltételes adómegállapítás iránti eljárásban új elutasítási ok, ha a kérelem tartalma alapján alaposan lehet tartani attól, hogy az ügylet a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközne. (Hatályos: 2008. január 1.)

    132/A § (9)

    Csökken a szokásos piaci árat megállapító eljárás díjának maximuma. (Hatályos: 2008. január 1.)

    134. § (4)

    Az illetékmérséklésre is az általános adómérséklési szabályok érvényesek. (Hatálytalan: 2008. január 1.)

    143. § (1)

    Az elsőfokú határozatot megsemmisítő és új eljárás lefolytatását elrendelő adóhatósági határozat és az adóhatóság másodfokú végzése sem támadható meg bíróságon. (Hatályos: 2008. január 1.)

    147. § (2)

    Az adópolitikáért felelős miniszter által lefolytatott közbeszerzési eljárás adókötelezettség külföldi érvényesítése érdekében eljáró nyertese megismerheti az ennek érdekében szükséges, adótitoknak minősülő adatokat. (Hatályos: 2008. január 1.)

    Paragrafus

    A változás tárgya

    151. § (2)

    Az állami adóhatóság akkor is visszatarthat kifizetést, ha az adózó magánnyugdíjpénztárnak tartozik tagdíjjal (tagdíj-kiegészítéssel), illetve az ehhez kapcsolódó késedelmi pótlékkal. (Hatályos: 2008. január 1.)

    156. § (2)

    A pályázati, illetve az árverési hirdetmény közzétételének új fórumai. (Hatályos: 2008. január 1.)

    156. § (5) c)

    Ingóság nyilvános pályázati értékesítése esetén az ajánlatot abban az esetben érvénytelennek kell tekinteni, ha a felajánlott vételár alacsonyabb a becsérték felénél. (Hatályos: 2008. január 1.)

    156. § (5) k)

    A vételár-különbözet megfizetésére kötelező jogerős határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okiratnak minősül. (Hatályos: 2008. január 1.)

    156. § (6)

    Ingatlan pályázati értékesítése esetén a pályázati ajánlatot érvénytelennek kell tekinteni, ha a felajánlott vételár nem éri el a becsérték 65%-át, lakóingatlan esetén a 75%-át. (Hatályos: 2008. január 1.)

    156/A §

    Az elektronikus árverés eljárási szabályai. (Hatályos: 2008. január 1.)

    168. § (7)

    A munkáltató, kifizető mentesül az önellenőrzési pótlék megfizetése alól, ha havi adó- és járulékbevallását az érdekkörén kívüli okból kellett önellenőrzéssel módosítania. (Hatályos: 2008. január 1.)

    170. § (6)

    A kifizetőt terheli az adóhiány, ha levonta az adót, de nem vallotta be. (Hatályos: 2008. január 1.)

    172. §

    A mulasztási bírság tételeinek növelése, az általános bírság egységesítése, új speciális bírságok. (Hatályos: 2008. január 1.)

    174. § (1)

    Az adóhatóság a feltételek fennállása esetén sem köteles bezárni az üzletet, hanem mérlegelhet. (Hatályos: 2008. január 1.)

    175. § (10)

    Bevallást, adatszolgáltatást elektronikusan teljesítő adózó elektronikus úton is eleget tehet bejelentési, változásbejelentési kötelezettségének, s adóügyi beadványait is előterjesztheti elektronikus úton. (Hatályos: 2008. január 1.)

    175. § (11)

    Elektronikusan is beadható általános, nemleges, illetve együttes adóigazolás iránti kérelem az állami adóhatósághoz. (Hatályos: 2008. január 1.)

    176. (2)

    Adómegállapítás abban az esetben, ha az adózó kizárólag beépített ingatlan, építési telek sorozatos értékesítése miatt lesz áfaalany. (Hatályos: 2008. január 1.)

    178. § 1.

    Adószámnak minősül a csoportazonosító szám is. (Hatályos: kihirdetéskor, alkalmazás: 2008. január 1.)

    178. § 4.

    Az adótartozás fogalmának kiegészítése a nettó adótartozáséval. (Hatályos: 2008. január 1.)

    178. § 7.

    Az állandó lakóhely nem változik meg, ha a magánszemély ideiglenesen tartózkodik huzamosabb ideig külföldön, különösen tanulás, munkavállalás, utazás céljából. (Hatályos: 2008. január 1.)

    178. § 15.

    Új járulék a korkedvezmény-biztosítási. (Hatályos: 2008. január 1.)

    178. § 16.

    Jövőbeli ügylet a folyamatos teljesítésű ügylet is. (Hatályos: 2008. január 1.)

    1. mell. I/A/1

    A magánszemélyt terhelő különadó, egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás és vagyonszerzési illeték számításakor sem szabad kerekíteni. (Hatályos: 2008. január 1.)

    1. mell. I/B/2/d)

    A számviteli törvényben beszámoló készítésére kötelezett adózóknak nemcsak az adóbevallást, hanem a beszámolót is elektronikusan kell benyújtaniuk az adóhatósághoz. (Hatályos: 2008. január 1.)

    1. mell. I/B/3/aj)

    Havonként kell adóbevallást benyújtania a csoportos általános forgalmi adózást választó adózónak. (Hatályos: 2008. január 1.)

    1. mell. I/B/3/f)

    Az egyéni vállalkozó áfabevallási gyakoriságát nem érinti, ha magánszemélyként sorozatosan értékesít beépített ingatlant, építési telket. (Hatályos: 2008. január 1.)

    2. mell. I/Ált. rend./3.

    A magánszemély kerekítés nélkül (forintra) fizetendő adói. (Hatályos: 2008. január 1.)

    2. mell. IV.

    A jövedéki adó 1000 forintra kerekítendő. (Hatályos: 2008. január 1.)

    3. mell. C

    Az ingatlanügyi hatóság bővülő adatszolgáltatási kötelezettsége (például adatok az értékesítőkről). (Hatályos: 2008. január 1.)

    3. mell.
    D/II.

    A befektetési szolgáltató adatszolgáltatása bizonyos ügyletekről és az abban érintett ügyfeleiről. (Hatályos: 2008. január 1.)

    3. mell. F.

    A nyugdíjat, rehabilitációs járadékot folyósító szerv adatszolgáltatásának határideje. (Hatályos: 2008. január 1.)

    3. mell. G.

    A közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv adatszolgáltatása járműilletékhez. (Hatályos: 2008. január 1.)

     
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében