adozona.hu
Mit kell tudni az általános forgalmi adóról?
Mit kell tudni az általános forgalmi adóról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés november 12-én új törvényt fogadott el az általános forgalmi adóról. Az új jogszabály tartalma, szerkezete, felépítése a 2007. január 1-jétől hatályba lépett, a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK-irányelvet követi. Több részletszabály módosult, de az áfa alapelvei, alapfogalmai változatlanok. Összeállításunkban ezért nem az új törvényt ismertetjük, hanem szokás szerint a változásokra, újdonságokra koncentrálunk.
Bármilyen tevékenységű belföldi kapcsolt vál...
Mit kell tudni az általános forgalmi adóról?
Az Országgyűlés november 12-én új törvényt fogadott el az általános forgalmi adóról. Az új jogszabály tartalma, szerkezete, felépítése a 2007. január 1-jétől hatályba lépett, a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK-irányelvet követi. Több részletszabály módosult, de az áfa alapelvei, alapfogalmai változatlanok. Összeállításunkban ezért nem az új törvényt ismertetjük, hanem szokás szerint a változásokra, újdonságokra koncentrálunk.
Csoportos adóalanyiság
Változás 2008. január 1-jétől.
Bármilyen tevékenységű belföldi kapcsolt vállalkozási kör választhatja a csoportos adóalanyiságot (korábban csak pénzügyi szervezetek tehették).Az áfacsoportban részt vevők a továbbiakban nem önálló forgalmiadó-alanyok (a csoport a jogutód), hanem együtt számítanak egyetlen áfaalanynak (de minden más adónemben önállóan számolnak el). A csoporttagok egymás közötti ügyletei után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség.
A csoport működéséért az érintett kapcsolt vállalkozások egyetemlegesen felelnek, függetlenül attól, tagjai-e az áfacsoportnak. E szerint tehát a csoportban részt vevő és a kívül maradó kapcsolt vállalkozás egyaránt egyetemlegesen felel a részt vevő tagnak a csoportos adóalanyiságot megelőzően keletkezett áfakötelezettsége teljesítéséért, továbbá a csoportos adóalanyiság időszakában is a keletkező áfakötelezettségei teljesítéséért.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 8. §-ában.]
Csoportos adóalanyiság létesítése
Változás 2008. január 1-jétől.
Csoportos adóalanyiság az állami adóhatóság engedélyével hozható létre (korábban elegendő volt bejelenteni az elhatározást), és az engedély visszavonásával szűnik meg. A csoportos adóalanyiság létrehozásához valamennyi belépni kívánó tag erre irányuló közös, kifejezett és egybehangzó írásos kérelme, továbbá azon kapcsolt vállalkozások hozzájáruló nyilatkozata is szükséges, amelyek nem kívánnak részt venni az áfacsoporban. Egy adóalany egyidejűleg csak egy áfacsoport tagja lehet.A csoportos adóalanyiság megszűnésére a jogutódlásos megszűnés szabályai érvényesek, kivéve, ha a csoportos adóalanyiság éppen azért szűnik meg, mert a tagok jogutód nélkül megszűnnek.
A csoport létrejöttekor minden tagnak minden adójáról, a csatlakozáskor a csatlakozónak minden adójáról, a csoport megszűnésekor a csoportnak az áfáról, a tagnak viszont minden egyéb adójáról, a csoportból kiváláskor a kiváló tagnak az áfán kívül minden adójáról soron kívüli bevallást kell benyújtania. A soron kívüli bevallást a bevallási kötelezettséget kiváltó eseménytől, azaz a csoport létrejöttét, a csatlakozást, a csoport megszűnését, illetve a kiválást engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell benyújtani.
[Lásd az áfatörvény 8. §-ában, 263. § (5) bekezdésében.]
A csoportképviselő
Változás 2008. január 1-jétől.
A csoport nevében az adóhatóság előtt a csoportképviselő tehet jognyilatkozatot. Neki kell a csoport nevében havonta csoportszintű áfabevallást benyújtania és az általános áfaszabályok szerint teljesítenie az összesítő nyilatkozattal kapcsolatos előírásokat.Csoportazonosító szám
Változás 2008. január 1-jétől.
Mivel a csoportos adóalany egyetlen adóalanyként viselkedik, a csoport egyetlen adószám alatt, az úgynevezett csoportazonosító szám alatt végzi tevékenységét, egyetlen áfabevallást nyújt be, amelyben a tagok fizetendő, illetve levonható adója együtt szerepel.A csoportazonosító számot (csasz) az adóhatóság a csoport létrejöttét engedélyező határozatban adja meg. A csoporttagok a csoporton kívülre saját nevük alatt, önállóan végeznek tevékenységet, de bármit tesznek, azért a csoport felel. Ennek megfelelően nemcsak az adó fizetése, hanem az előzetesen felszámított adó összesítése és levonása is csoportszinten történik. Ha a csoport nem teljesít, akkor a csoporttagok egyetemlegesen felelnek, illetve azok a kapcsolt vállalkozások is, amelyek nem váltak a csoport tagjaivá.
Minthogy a csoport nem önálló jogi entitás (csak a forgalmi adózás keretében létező formáció), az egyes ügyleteket - civiljogi értelemben is - a csoporttagok bonyolítják le, ők kötik a szerződéseket. A számlát ennek megfelelően harmadik személyekkel szemben mindig valamelyik, a csoportban részt vevő tag állítja ki és fogadja be, de a számlán a saját neve mellett fel kell tüntetnie a csaszt (szükség esetén a csoport közösségi adószámát is).
A csoport a csaszon kívül közösségi adószámmal is rendelkezhet, amelyet a képviselő kérelmére állapít meg a csoport számára az állami adóhatóság.
Átmeneti rendelkezések áfacsoportra
A korábbi szabályok szerint választott csoportos adóalanyiság 2007. december 31. napjával megszűnik, és a még be nem vallott időszakra a csoport valamennyi tagjának - az adózás rendjéről szóló törvény soron kívüli bevallásra vonatkozó szabályai szerint - bevallást kell tennie adójáról.A leendő csoporttagok a csoport engedélyezése iránti kérelmüket már a törvény kihirdetése napjától benyújthatják az adóhatósághoz, de a csoport legkorábban 2008. január 1-jén kezdheti meg a működést.
[Lásd az áfatörvény 261. § (2), 269. § (4) bekezdéseiben.]
Sorozatos ingatlanértékesítés
Új előírás 2008. január 1-jétől.
Meghatározott körbe tartozó ingatlanok sorozatértékesítése is adóalanyiságot - vagy az ingatlanértékesítésre is áfakötelezettséget - eredményez (az eseti ingatlanértékesítés továbbra sem). Az építési telken kívül azok a beépített ingatlanok és a hozzájuk tartozó földrészlet (a továbbiakban: beépített új ingatlan) tartoznak ezen ingatlankörbe, amely ingatlanokat rendeltetésszerűen még nem vettek használatba, vagy ha az első rendeltetésszerű használatbavétel megtörtént is, a használatbavételi engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el két év. Az építési telek és a beépített új ingatlan is számításba veendő, az adózó esetleges más ingatlanértékesítései azonban nem (az például nem, ha valaki régi beépített ingatlant, mezőgazdasági fölterületet ad el).Sorozatos értékesítésnek az számít, ha a személy vagy szervezet két naptári éven belül már a negyedik építési telket vagy beépített új ingatlant értékesíti.
A kisajátított vagy öröklési illeték tárgyát képező (örökölt) beépített új ingatlan az áfafizetési kötelezettséget keletkeztető körbe számít ugyan, de ha csak ilyenek alkotnák a sorozatot - vagyis ha mind a négy értékesített ingatlan ilyen -, ezek értékesítése nem minősül sorozatjellegűnek, tehát nem áfaköteles.
A negyedik és az azt követő további építésitelek- és ingatlanértékesítések az áfa hatálya alá tartoznak (mivel az értékesítő már adóalany). Ha a sorozatos értékesítés szabálya alapján adóalannyá vált magánszemély, szervezet a negyedik értékesítést követő három naptári évben nem értékesít újra ilyen ingatlant, adóalanyisága a harmadik év december 31-én megszűnik (feltéve, hogy más okból nem áfaalany), amíg nem értékesít újból sorozatosan.
Az ingatlan értékesítésénél 2008-at kell kiinduló évnek tekinteni, az ezt megelőzően értékesített ingatlanokat nem kell számításba venni.
Az adózó köteles a negyedik ingatlan értékesítését az illetékes adóhatóságnak bejelenteni, az áfatörvény szerinti teljesítési időpontot követő 30 napon belül, az e célra rendszeresített adóhatósági nyomtatványon. A bejelentés a jogkövetkezmények szempontjából az adóbevallással egyenértékű. Ha az adózó kizárólag beépített ingatlan, építési telek sorozatos értékesítése miatt vált adóalany-nyá, nem önadózással adózik, hanem az adóhatóság veti ki rá az adót, figyelembe véve a levonható adót is. A hatósági adómegállapítás alapja ilyenkor az adózó bejelentése.
Az adózó az értékesítésről - az általános szabályok szerint - számlát köteles kiállítani.
Az adóalannyá válás (az áfafizetési kötelezettség) megnyitja a levonási jogot is, vagyis azok, akik ingatlanértékesítésük miatt lesznek adóalanyok, visszaigényelhetik azt az áfát, amelyet az adókötelesen értékesített ingatlanhoz kapcsolódó beszerzéseik során rájuk áthárítottak, de - ez általános szabály - legfeljebb annyit, amennyit az értékesítés után el kell számolni. Aki csak ingatlanértékesítés miatt lett adóalany, annak a levonható adóját is az adóhatóság állapítja meg a határozatában.
[Lásd az áfatörvény 6. § (4) bek. b)-c), 122. § (2) bek. b) pontjaiban, 127. § (3)-(5), 154. § (1) bekezdéseiben, 259. § 18. pontjában, 261. § (7), 263. § (7) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A gazdasági tevékenység fogalmát kimerítő, vagyis üzletszerű ingatlanértékesítés áfaköteles, akkor is, ha az értékesítő korábban nem volt áfaalany.[Lásd az áfatörvény 5. § (1) bekezdésében.]
Közhatalmi tevékenység
Változás 2008. január 1-jétől.
A koncesszióról szóló törvény alapján kötött koncessziós szerződések már nem áfamentesek. Az ilyen szerződések keretében átengedett olyan vagyon után, amelyhez a beszerzéseket 2004. január 1-je és 2007. december 31-e között végezték, de az átadás 2008. január 1-je utánra esik, áfát kell felszámítani, a korábban le nem vont áfa pedig levonható.[Lásd az áfatörvény 7. §-ában, 269. § (5) bekezdésében.]
Termékértékesítés
Változás 2008. január 1-jétől.
Az áfatörvény a korábbinál is általánosabban határozza meg a termékértékesítés fogalmát. E szerint termékértékesítés - a birtokba vehető dolog átengedésén túl - mindazon ügylet, termékeladás, amely a szerzőt birtokba vehető dolog tulajdonossává teszi (így például a kisajátítás is a kisajátított termékértékesítése).[Lásd az áfatörvény 9. §-ában.]
Ellenérték fejében történő termékértékesítésnek csak a nem tárgyi eszköz termékek felhasználása minősül, feltéve, hogy azt adólevonásra nem jogosító tevékenység érdekében használják fel. Nemcsak az átalakítást, hanem a kitermelést, előállítást, megmunkálást, vásárlást, importálást követő felhasználás is ellenérték fejében történő termékértékesítés, ha a termék más adóalanytól történő beszerzése esetén levonási jog nem illetné meg a felhasználót.Ellenérték fejében történő termékértékesítésnek minősül ezentúl a közcélú adomány, a kötelespéldány, az ellenérték nélkül törvényi kötelezettség alapján történő termékátadás és az önkormányzatok, kistérségi társulások egymás közötti vagyonátadása, feltéve, hogy az adóalany részben vagy egészben levonhatja a termékhez kapcsolódó áfát.
[Lásd az áfatörvény 9-11. §-aiban.]
Nem változott.
Továbbra sem minősül termékértékesítésnek az áruminta és a kis értékű termék ingyenes átengedése.Szolgáltatás nyújtása
Változás 2008. január 1-jétől.
A szolgáltatásnyújtónak ezentúl adóznia kell az ingyenesen nyújtott szolgáltatásai után is, ha ehhez kapcsolódóan az adóalanyt levonási jog illette meg. Ilyen például a törvény, kormányrendelet alapján vagy közcélú adományként nyújtott ingyenes szolgáltatás.[Lásd az áfatörvény 14. §-ában.]
Apport, jogutódlásos megszűnés
Változás 2008. január 1-jétől.
Nem kell áfát fizetni jogutódlással történő megszűnéshez kapcsolódó vagyonmozgás és apport esetén, ha a jogutód, illetve az apportot szerző áfaalany, és nincs különleges áfastátusa. A jogelőd, illetve az apportáló egyetemlegesen felel az elévülési időn belül a jogutód, illetve az apportot fogadó által tőle megszerzett vagyonra a szerzésig fennálló áfakötelezettségekért. Ha e feltételek bármelyike nem teljesül, áfát kell fizetni.[Lásd az áfatörvény 17-18. §-aiban.]
Áfafizetési kötelezettség
Változás 2008. január 1-jétől.
Az adófizetési kötelezettséget ezentúl a teljesítés ténye keletkezteti. Teljesítésről akkor lehet beszélni, amikor az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (korábban - külön rendelkezés hiányában - a Ptk. szerinti teljesülés volt az alap).Adófizetési kötelezettség keletkezik akkor is, ha a számlát kibocsátották, függetlenül attól, ténylegesen volt-e teljesítés. (Igaz, ha nem volt, s ezt az adóalany bizonyítani tudja, nem kell megfizetni az adót.) A fizetendő adót ebben az esetben a számlakibocsátáskor kell megállapítani. Számlakibocsátás alapján csak a számlán a termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként feltüntetett személy, szervezet kötelezett áfa fizetésére, feltéve, hogy a törvény egyéb rendelkezései szerint ő a kötelezett. Nem az értékesítőt, szolgáltatásnyújtót terheli az áfa, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy bár számlát bocsátott ki, teljesítés nem történt, vagy történt ugyan, de nem ő teljesített, hanem más.
[Lásd az áfatörvény 55-56. §-aiban.]
Részletfizetés, időszakos elszámolás
Változás 2008. január 1-jétől.
Megszűnik a folyamatos termékértékesítés, szolgáltatás fogalma (ez jellemzően a közműszolgáltatásokra volt használatos), helyette bekerült a törvénybe a részletfizetés, illetve a határozott időtartamra szóló elszámolás kategóriája. (A zárt végű pénzügyi lízing utáni adófizetési kötelezettségre előírt szabályok viszont nem változtak.) Ezen esetekben akkor keletkezik az adófizetési kötelezettség, amikor az adott részlet vagy elszámolás megtérítése esedékessé válik.A 12 hónapot meghaladó időtartamhoz kötődő részlet vagy elszámolás esetén azonban részben már a 12. hónap utolsó napján is beáll az adófizetési kötelezettség. Ez azt jelenti, hogy függetlenül a részletfizetés, elszámolás 12 hónapon túli időtartamától, a 12 hónapra arányosan eső áfát be kell fizetni.
[Lásd az áfatörvény 57-58. §-aiban.]
Pénzforgalmi nyilvántartás
Változás 2008. január 1-jétől.
A nyilvántartásukat az egyszeres könyvvezetés szabályai szerint vezetők (kisvállalkozók), a nyilvántartási kötelezettségüknek módosított teljesítési szemléletben eleget tevők (költségvetési szervek) a készpénzes értékesítéseik, szolgáltatásaik után legkésőbb az ellenérték megfizetésekor állapíthatják meg az adót. Ezentúl azonban ha az ellenértéket részben nem fizetik meg a teljesítéstől számított 45. napig, a 46. napon meg kell állapítani a fizetendő adót (korábban a kisvállalkozóknak 30, a költségvetési szerveknek 60 napon belül kellett).[Lásd az áfatörvény 59-61. §-aiban.]
Átmeneti szabályok
Új előírás 2008. január 1-jétől.
A 2007-es szabályok alapján kell eljárni minden olyan esetben, amikor elvben mindkét törvényt kellene alkalmazni (például 2008-ban 2007-re utólagos engedményt ad az adózó), ha a felek ugyanazok, ugyanaz a tényállás, és ha önadózásról van szó.Ha az új áfaszabály a réginél valamennyi érintett félre együttesen és összességében elő-nyösebb - mert 2008 előtt áfakötelezettségük volt, de most nem lesz; marad ugyan kötelezettség, de kevésbé terhes; vagy mert az új szabály új vagy többletjogokat kínál -, az új törvény szerint lehet eljárni. Ehhez az kell, hogy valamennyi érintett fél így döntsön, és erről előzetesen és írásban nyilatkozzanak az állami adóhatóságnak legkésőbb 2008. február 15-éig. Ilyen esetben az önellenőrzés pótlékmentes.
[Lásd az áfatörvény 269. § (1) bekezdésében.]
Az adó alapja
Új előírás 2008. január 1-jétől.
Nem független felek esetében, ha az ellenérték magasabb a szokásos piaci árnál, az utóbbit kell adóalapnak tekinteni, de csak akkor, ha az adóalanynak az értékesített termék áfájára nem volt teljes levonási joga.[Lásd az áfatörvény 67. §-ában.]
Nem adóalap a teljesítést megelőzően vagy azzal egyidejűleg - például határidő előtti fizetésre, vásárolt mennyiségre - adott árengedmény. A vásárolt mennyiségre adott üzletpolitikai célú árengedmény utólag csökkenti az adó alapját.[Lásd az áfatörvény 71. §-ában.]
Utólagos adóalap-csökkenés
Változás 2008. január 1-jétől.
Az adóalany az adóalap, illetve számla helyesbítése, sztornírozása miatt akkor érvényesítheti az adócsökkenést, amikor a vevő (igénybevevő) megkapta a helyesbítő számlát, vagy a visszajáró ellenértéket, előleget visszatérítette az adóalanynak.[Lásd az áfatörvény 77-79. §-aiban.]
Adóalap forintban
Változás 2008. január 1-jétől.
Külföldi fizetőeszközben kifejezett adóalapot át kell számítani forintra (az adót forintban kell leróni), főszabály szerint az adóalany számlavezető pénzintézetének devizaárfolyamán, ami -az idevágó közösségi irányelv előírásával összhangban - az eladási árfolyamot jelenti. Az adóalany dönthet úgy is, hogy az átszámításnál a Magyar Nemzeti Bank árfolyamát alkalmazza, de ezt be kell jelentenie az adóhatóságnak. Ha a főszabály szerint váltják át a devizákat, s egy pénznemet a számlavezető pénzintézet nem jegyez, az adott pénznemre a Magyar Nemzeti Bank által euróban kifejezett árfolyamot kell használni.[Lásd az áfatörvény 80. §-ában.]
Levonási jog nélküli adómentesség
Változás 2008. január 1-jétől.
Az adómentes szolgáltatásokat az új törvény nem a szolgáltatási jegyzékbeli (SZJ) számuk alapján azonosítja be, hanem magukat a szolgáltatásokat sorolja fel.Közérdekű tevékenység miatt adómentesek a közszolgáltatók által végzett egyes tevékenységek. Ilyen szolgáltatónak minősülnek például a költségvetési szervek, társadalmi szervezetek, egyházi intézmények, továbbá - szervezeti formától függetlenül - az olyan személyek, szervezetek, amelyek társadalombiztosítási vagy egyéb kötelező biztosítási jogviszony alapján tevékenykednek, s idetartozik minden más nonprofit szervezet is (azt külön meghatározza az áfatörvény, mikor nonprofit egy szervezet). Ha a nonprofit szervezet megszegi a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény előírásait, egy-három évre terjedően elveszítheti közszolgáltatói státusát.
[Lásd az áfatörvény 85. §-ában.]
Adómentes pénzügyi és biztosítási szolgáltatás. Továbbra is adómentesek a törvényben meghatározott pénzügyi és biztosítási szolgáltatások, ezenkívül a posta- és illetékbélyeg-értékesítés, a szerencsejáték-szolgáltatások.Egy tevékenység a szervezet besorolásától függetlenül is adómentes lehet, vagyis a tevékenység tartalma a döntő. Ez azt jelenti például, hogy hitelnyújtáson nem a hitelintézeti törvény szerinti hitelnyújtást kell érteni, hanem azt a szolgáltatást, amely tartalmában hitelezés (pénzkölcsönzés).
Komplex ügyleteknél, amilyen például a részletre vásárlás vagy a pénzügyi lízing, ha lehet, az alapügylettől el kell különíteni a hitelügyletet. Ennek egyik módja például, hogy az alapügylet és a hitelügylet ellenértekéről már az ügylet megkötésekor külön-külön állapodtak meg, vagy hogy a hitelügyleti megállapodásban a kamatlábat is rögzítik, illetve hogy az alap- és hitelügylet ellenértékét elkülönítetten tartják nyilván.
Az alapügylet melletti hitelügylet ellenértékének tekinthető például a késedelmi kamat is. Ha a fizetésre kötelezett megállapodás szerint az esedékességnél korábban fizet (skontó), az adóalap-csökkentésnek számít, nem pedig hitelnyújtásnak.
[Lásd az áfatörvény 86. § (1) a)-i) pontjaiban.]
Ingatlanértékesítés
Új előírás 2008. január 1-jétől.
Az ingatlanértékesítés főszabály szerint adómentes, de adófizetési kötelezettség választható rá. Ha az ingatlanértékesítő adóalany az ingatlanhoz kötődően is áfafizetés mellett dönt, e választásától a választásának évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el.Az áfát továbbra is az értékesítőnek kell megfizetnie, hacsak nem esik a fordított adózás hatálya alá. Ha ugyanis igen, az adóköteles ingatlanértékesítések után nem az értékesítőnek, hanem a belföldön nyilvántartásba vett adóalany vevőnek kell megfizetnie az áfát.
Az adóköteles ingatlanértékesítéshez kapcsolódó beszerzések utáni áfa levonható.
Az adómentesség nem vonatkozik az építési telek (telekrész) értékesítésére, továbbá az olyan beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítésére, amelyet még nem vettek rendeltetésszerűen használatba, vagy használatba vették ugyan, de használatbavételi engedélye az eladás időpontjában két évnél nem régebbi. Ezen ingatlanok értékesítése adóköteles ügyletnek minősül, és az adót az értékesítő adóalanynak kell fizetnie. Az értékesítő adóalany ezen ingatlanértékesítéseihez kapcsolódó beszerzései után levonhatja az áfát.
Ingatlan-bérbeadás
Nem változott.
Az ingatlan-bérbeadás, vagyis a bérleti díj főszabály szerint áfamentes, s a bérbeadáshoz köthető beszerzések áfája sem vonható le. Továbbra is el lehet térni e főszabálytól, vagyis az adóalany választhatja az áfakötelezettséget, a vele járó levonási joggal. E döntéstől az áfakötelezettség választása évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el. Ilyenkor a bérleti díj után a bérbeadó köteles az áfát felszámítani és befizetni (a fordított adózás az ingatlan-bérbeadásra nem terjed ki).A kereskedelmiszálláshely-szolgáltatásra, a közlekedési eszközök elhelyezésére, parkolására szolgáló ingatlanok, továbbá az ingatlannal tartósan összekötött gépek, egyéb berendezések, valamint a széf bérbeadása adóköteles.
[Lásd az áfatörvény 86. § (1) bek. l), pontjában, (2) bekezdésében, 88. §-ában.]
Adókötelessé tétel
Változás 2008. január 1-jétől.
Az adóalany választhat, hogy ingatlanügyletei egészére vagy ezen belül csak az ingatlan-bérbeadásaira jelentkezik be az áfa alá. Az ügyletcsoportokon belül azonban ezentúl nem választhat eltérő adózási módot (azaz a választott adókötelezettség az adóalany minden értékesítésére, illetve minden ingatlanbérbeadására azonos kell hogy legyen).[Lásd az áfatörvény 88. §-ában.]
Lakásszövetkezetek
Nem változott.
A bérbeadás, bérbevétel fogalma azt a jogviszonyt foglalja magában, amelynek keretében a jogosult bérbevevő az ellenérték egészével vagy túlnyomó részével a termék időleges használatát téríti meg a bérbeadónak. Például a lakásszövetkezeti ingatlanok közös használata is ingatlan-bérbevételnek minősül, ha a szövetkezet ellenértéket kap érte.[Lásd az áfatörvény 259. § 4. pontjában.]
Adómentes termékértékesítés
Új előírás 2008. január 1-jétől.
Kizárólag az áfalevonási joggal nem járó adómentes tevékenységhez (például pénzügyi szolgáltatáshoz) használt, illetve a levonási tilalom alá eső termék értékesítése áfamentes. Tárgyi eszköz értékesítése után sem kell adót fizetni, de nem nyílik meg az időarányos levonási jog sem, mint 2008 előtt.[Lásd az áfatörvény 8. §-ában.]
Nem változott.
Ha levonási tilalommal érintett terméket továbbértékesítésre szereznek be, az áfája levonható, illetve azt az értékesítés után be kell fizetni. Az értékesítés akkor továbbértékesítési célú, ha a terméket saját célra nem használják, hasznosítják.[Lásd az áfatörvény 87. §-ában.]
Adólevonás
Változás 2008. január 1-jétől.
Az adóalany csak olyan arányban jogosult levonni az áfát, amilyen arányban a beszerzett terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, hasznosítja.A bevételarányos megosztásra kötelezett -a termékek értékesítésének, a szolgáltatások nyújtásának árát közvetlenül nem befolyásoló támogatásban részesülő - adóalanynak az arányosan levonható előzetesen felszámított áfa megállapítására szolgáló képletben e támogatásai összegével a nevezőt kell növelnie (tehát a forgalmiadó-levonási hányadost rontania).
A két tizedesjegy pontossággal kiszámított levonási hányadost felfelé kell kerekíteni (eltérően az eddigi jogszabály-értelmezésektől és legfelsőbb bírósági ítéletektől, amelyek a matematikai kerekítés mellett foglaltak állást).
Ha a már véglegesen megállapított arányosan levonható adót meghatározó tényezők utólag megváltoznak, az ebből fakadó adókorrekciót utólag ezentúl is el kell végezni, de csak akkor, ha az adó és a korábban véglegesen megállapított arányosan levonható adó összege közötti eltérés eléri vagy meghaladja a 10 ezer forintot (korábban százalékos mérték volt).
Az ingatlannak minősülő tárgyi eszközök esetében utólagos áfakorrekcióra a korábbi tíz év (120 hónap) helyett húsz év (240 hónap) áll rendelkezésre. Utólagos korrekciós kötelezettség ez esetben is akkor keletkezik, ha a levonható adó és a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételének időpontjában megállapított levonható adó összege közötti eltérés eléri vagy meghaladja a 10 ezer forintot.
A tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adót nem a tárgyévi, hanem a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételének hónapjától számított 12. hónapokkal záruló egyéves periódusok alatti felhasználási arány alapján kell megosztani és korrigálni.
2007. december 31-éig be nem fejezett, ISPA-projektként indult, majd a kohéziós alapból finanszírozott beruházásokhoz kapcsolódó, a jelzett időpontot követően teljesített beszerzések azon részére, amelyet uniós forrásból finanszíroznak, továbbra is 0 százalékos adómérték alkalmazandó.
A 2007. december 31-ét követő útátadásokkal (autópálya-átadás) kapcsolatos, e dátumnál korábbi beszerzések áfája levonható.
Kivétel levonási tilalom alól
Változás 2008. január 1-jétől.
Levonhatóvá válik a személygépkocsi, továbbá az egyéb járművek - 125 köbcentiméternél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpár, jacht és egyéb vízi közlekedési eszköz - beszerzését terhelő előzetesen felszámított adó, ha a személygépkocsi vagy egyéb jármű hasznosítása igazoltan és túlnyomó részben az adóalany bérbeadási tevékenységét szolgálja. Ugyanez vonatkozik a lakóingatlan bérbeadására is.Közlekedési eszköz, lakóingatlan akkor szolgálja túlnyomó részben a bérbeadási tevékenységet, ha egy ésszerűen megállapított időtartam átlagában legalább az adott időszak 90 százalékában teljesül a bérbeadási cél. Ennek méréséhez az adóalanynak olyan mutatót kell találnia, amely a termék természetétől, illetve a hasznosítás jellegétől függően a leginkább tárgyilagos eredményt adja. A 90 százalékos követelmény teljesülésének megfelelő mérése és a bérbeadási áfa dokumentálása is az adóalany kötelezettsége, vagyis az ezzel összefüggő áfalevonásokról külön nyilvántartást kell vezetnie.
[Lásd az áfatörvény 124-126. §-aiban.]
Áfakötelezett termékértékesítéskor
Nem változott.
Termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás esetében főszabály szerint az kötelezett adófizetésre, aki az ügyletet - a saját nevében - teljesíti.[Lásd az áfatörvény 138. §-ában.]
Fordított adózás
Új előírás 2008. január 1-jétől.
A fordított adózás szabályai kiterjednek egyebek között az ingatlanhoz kapcsolódó építés-szerelési, fenntartási, takarítási, karbantartási tevékenységre, az adós és hitelező közötti értékesítésre, a felszámolási eljárás hatálya alatt álló adóalany egyes értékesítéseire, illetve azokra az ingatlanértékesítésekre, amelyek főszabály szerint - adólevonási jog nélkül -adómentesek ugyan (mint nem új beépített ingatlan, építési telek kivételével a földterület), de az értékesítő adóalany adókötelezettséget választott rájuk. Ezekben az esetekben a fordított adózás csak akkor alkalmazható, ha az ügylet szereplői olyan belföldi adóalanyok, akik áfafizetésre kötelezettek.A termékek közül a fa- és az akkumulátorhulladékok ezentúl nem tartoznak a fordított adózási körbe.
[Lásd az áfatörvény 142. §-ában, 6. mellékletében.]
A fizetendő adó megállapításának időpontja eltér az ügylet teljesítése időpontjától. Az áfát az ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvételének időpontja, az ellenérték megtérítésének időpontja és a teljesítést követő hónap 15. napja közül arra kell megállapítani, amelyik a leghamarabb bekövetkezik.[Lásd az áfatörvény 60. §-ában.]
Fordítottan adózó evás
Új előírás 2008. január 1-jétől.
Ha evás adóalany fordított adózás alá tartozó ügyletnek vevőként szereplője, az áfát neki kell bevallania, megfizetnie. Nem akadálya a fordított adózásnak, ha az eladó evás.[Lásd az áfatörvény 142. § (4), 264. § (6) bekezdéseiben.]
Egyéb adókötelezettségek
Változás 2008. január 1-jétől.
Az adóhatóság a vevőtől kezesként akkor is követelheti az áfát (feltéve, hogy a vevő adóalany), ha az ellenérték megfizetettnek minősül ugyan, de azt túlnyomórészt nem készpénzzel, készpénz-helyettesítő eszközzel egyenlítették ki.Úgynevezett láncértékesítési ügyletben, illetve közvetített szolgáltatások esetén a láncügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozások tagjainak a felelőssége egyetemleges.
[Lásd az áfatörvény 150-152. §-aiban.]
Számlázás, bizonylatolás
Változás 2008. január 1-jétől.
A számlát a teljesítésig, de legkésőbb a teljesítéstől számított 15 napon belül ki kell bocsátani. Ugyanazon eladó és vevő között az azonos adómegállapítási időszak teljesítéseiről is kibocsátható gyűjtőszámla, ha a felek erről előzetesen megállapodtak. Ekkor a számlát legkésőbb az adómegállapítási időszak utolsó napjától számított 15 napon belül kell kibocsátani. Gyűjtőszámla nem adóalany vevő számára is kiállítható.Az adóalany dönthet úgy is, hogy vásárlóinak nyugta helyett - a törvényben meghatározott adattartalmú - egyszerűsített adattartalmú számlát ad. Ha minden vásárló ilyet kap tőle, nem kell pénztárgépet használnia. Egyszerűsített adattartalmú számla bocsátható ki akkor is, ha a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítési helye másik uniós tagállam vagy harmadik ország területén található.
Minden olyan, a kibocsátó és a címzett adatait tartalmazó, sorszámozott okirat, amely az eredeti sorszámozott számla adattartalmát, a benne szereplő összeget módosítja, számlának tekintendő. Számla papíron és elektronikusan egyaránt kiállítható, nyugta viszont csak papíron.
A szerencsejáték-szolgáltatások közül csak a sorsolásos játékok mentesülnek a nyugtaadás alól, azaz nyugtát kell adni például a játékkaszinóban nyújtott szolgáltatásokról is.
[Lásd az áfatörvény 159-178. §-aiban.]
Visszaigénylés
Változás 2008. január 1-jétől.
Áfa akkor igényelhető vissza, ha az áfatöbblet egy-egy adómegállapítási időszakban eléri vagy meghaladja havi bevalló adóalanyok esetében az 1 millió forintot, negyedévesek esetében a 250 ezer forintot, éves bevallók esetében az 50 ezer forintot. A negatív áfakülönbözetek a tárgyidőszaki értékhatárokig göngyölíthetők.A potenciálisan visszaigényelhető adó összegét csökkenteni kell a ki nem fizetett beszerzésekre jutó áfa összegével, amit az adóalany nem igényelhet vissza, és köteles a soron következő adómegállapítási időszakára továbbgörgetni.
A megfizetettségi feltételt csak az adó áthárításával járó ügyletekre kell alkalmazni, ezzel szemben a termék közösségen belüli beszerzésére, a termékimportra, a fordított adózás alá eső ügyletekre nem, s az olyan szolgáltatások esetében sem, ahol a szolgáltatás igénybevevője köteles megfizetni az adót.
Jogutódlás nélküli megszűnés esetén a megszűnő minden feltétel nélkül visszaigényelheti esetleges áfatöbbletét. Jogutódlással történő megszűnés esetén a megszűnő adóalany csak akkor igényelhet vissza, ha megfelel a főszabály szerinti feltételeknek. Ha nem, a negatív adókülönbözettel a jogutód rendelkezik, s azt vissza is igényelheti (ha egyáltalán visszaigényelhet áfát).
Azok, akiknek a 2007. évet érintő utolsó bevallási időszakukban általánosforgalmiadótöbbletük volt, és azt 2008-ban igényelik vissza, a visszaigénylésre jogosító új összeghatárokat kell alkalmazniuk.
Alanyi adómentesség
Változás 2008. január 1-jétől.
Az alanyi adómentesség értékhatára a korábbi 4 millió forintról 5 millió forintra nő. Az alanyi adómentes értékhatárba akkor sem számít bele az építési telek (telekrész) értékesítéséből, illetve a rendeltetésszerűen még használatba nem vett - vagy használatba vett, de az értékesítés időpontjában két évnél nem régebbi használatbavételi engedéllyel rendelkező - beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítéséből származó ellenérték, ha ezen ingatlanok az áfatörvény értelmében nem minősülnek tárgyi eszköznek.Ha csökken az alanyi adómentesség időszakát megelőzően keletkezett levonható áfa, az adóalanynak e különbözetet fizetendő adóként kell elszámolnia. Ha viszont nő a levonható adó, a különbözet pótlólagosan levonható már az alanyi adómentes időszakban is.
[Lásd az áfatörvény 187-196. §-aiban.]
Mezőgazdasági különleges jogállás
Változás 2008. január 1-jétől.
A különleges jogállású adóalanyoknak is regisztráltatniuk kell magukat az adóhatóságnál.Mezőgazdasági különleges jogállásúnak számít a kis- és középvállalkozások támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerint mikro- és önálló vállalkozásnak minősülő adóalany, továbbá az a mezőgazdasági termelő, aki megfelelne e törvény előírásainak, ha a hatálya alá tartozna (alanyi feltétel). A kkv-támogatási törvény szerint mikrovállalkozás az, ahol a foglalkoztatottak száma nem éri el a tíz főt, és amelynek éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forint. Egy vállalkozás akkor önálló, ha az áfatörvényben foglalt előírások szerint nem minősül partner- vagy kapcsolt vállalkozásnak.
Az alanyi feltételeket teljesítő is csak akkor választhatja a mezőgazdasági termelői különleges jogállást, ha az áfatörvény 7. számú mellékletében felsorolt termékeket értékesíti, vagy az ott meghatározott szolgáltatásokat nyújtja (tárgyi feltétel).
A különleges jogállás az alanyi és a tárgyi feltételek teljesülése esetén is csak akkor érvényesíthető, ha a mezőgazdasági termelő felvásárlónak értékesít, akitől a kompenzációs felár megtérítésére tarthat igényt.
A mezőgazdasági termelő kivételes jogállása addig állhat fenn, amíg megfelel a törvényben írt - alanyi, tárgyi és egyéb - feltételeknek, illetve amíg a jogállását a saját elhatározásából meg nem változtatja.
Ha különleges jogállású mezőgazdasági termelő belföldön nyilvántartásba vett, nem különleges jogállású adóalanynak értékesít, nyújt szolgáltatást, külön bizonylatadási kötelezettség nem terheli, hanem a felvásárlónak kell felvásárlási okiratot kiállítania. Ha a termelő a közösség más tagállamában vagy harmadik országban nyilvántartásba vett adóalanynak értékesít (akitől szintén kompenzációs felár megtérítésére tarthat igényt), a bizonylatot, vagyis a számlát neki kell kibocsátania. Ilyenkor egyéb kötelező adatok mellett adóalap helyett a kompenzációs felár alapját, adómérték helyett a kompenzációs felár mértékét, áthárított adó helyett az áthárított kompenzációs felárat kell feltüntetni.
A felvásárlási okiratra - általánosságban - a számlázásra vonatkozó előírások érvényesek, azzal a különbséggel, hogy a felvásárlásról nem bocsátható ki egyszerűsített, előleg- vagy gyűjtőszámla. A felvásárlási okiratot ténylegesen is a felvásárlónak kell kibocsátania, kiállítása nem vállalható át.
[Lásd az áfatörvény 202. § (4) bekezdésében.]
Kompenzációs felár megtérülése
Változás 2008. január 1-jétől.
A részkifizetés nem jogosít adólevonásra, még a részkifizetésben foglalt kompenzációs felár erejéig sem. A külföldi adóalany vevő az általa megfizetett kompenzációs felárat külön eljárásban visszaigényelheti.Ha a mezőgazdasági termelő különleges jogállása akár saját elhatározásából, akár kötelező erővel megszűnik (mert már nem felel meg a kkv-támogatási törvény előírásainak), a megszűnést követő második adóév végéig nem választhatja újra a különleges jogállást.
[Lásd az áfatörvény 197., 203. §-aiban.]
Értékesítés belföldön magánszemélynek
Ha mezőgazdasági termelő belföldi magánszemélynek értékesít - például piaci standon, út mentén létesített ideiglenes árusítóhelyen árul -, a kompenzációs felárat azzal nem téríttetheti meg, ezért ezen értékesítés után az általános áfaszabályok szerint adózik. Évi 5 millió forint bevételig ezen értékesítésekre alanyi adómentesség is választható. E választást legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig be kell jelenteni az adóhatóságnak. Az alanyi adómentesen végzett értékesítésekről számlát kell adni - a továbbiakban tehát a mezőgazdasági termelő bizonylat nélkül, csak bevételi nyilvántartással nem értékesíthet -, de áfa nem számítható fel az árban, azaz nem tüntethető fel a számlán. Ha a termelő értékesítései túllépik az összeghatárt, további értékesítései áfakötelesek. Az összeghatárba nem számít bele a különleges jogállású termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke. A különleges jogállás és az alanyi adómentesség (vagy általános áfaadózás) egyidejűleg is alkalmazható, de az egyes típusú áfákat külön kell kezelni.Utazásszervezés
Változás 2008. január 1-jétől.
A különös adózási mód alá kerül minden olyan ált alánosforgalmiadó-alany, aki (amely) saját nevében olyan utazási szolgáltatást kínál az utasnak, amelyhez más adóalany szolgáltatását használja fel, hasznosítja. Az árrésadózás alkalmazásához már nem követelmény, hogy a szolgáltatás legalább kétkomponensű legyen, az is alkalmazhatja az árrésadózást, aki csak személyszállítást végez, vagy csak szállást szolgáltat.Az árrés utáni adót utanként kell számítani. Megszűnik az önálló pozíciószámra összevont árrésszámítás és az adómegállapítási időszakra számított árrés lehetősége is.
A megkezdett pozíciószámos utak árrésszámítását 2007. december 31-én le kell zárni, a megállapított adót 2008. január 20-áig be kell vallani és meg kell fizetni. A bevallott árrésadó utóbb korrigálható később befutó külső szolgáltatói számlákkal. A 2007. december 31-éig tartó forgalmiadó-megállapítási időszakra összesített árrést alkalmazó utazási irodának a december hónapot vagy a negyedik negyedévet a 2007-es szabályok szerint le kell zárnia, és 2008. január 1-jétől át kell térnie az utankénti árrésszámításra (itt nincs áthúzódó út, mivel korábban sem úthoz kötődött az árrés számítása).
[Lásd az áfatörvény 205-212. §-aiban, 269. § (6) bekezdésében.]
Utazásszervezési teljesítés
Nem változott.
Az utazásszervezési szolgáltatás teljesítési időpontja a tényszerű teljesítés ideje, vagyis az utas külföldről való visszaérkezésének napja vagy az idelátogató utas utolsó, belföldön töltött napja. A számla a teljesítésig kiállítható, vagyis a végszámlát az utas az elutazás előtt megkaphatja.[Lásd az áfatörvény 55. §-ában.]
Utazószervező adóalapja
Változás 2008. január 1-jétől.
Az utazásszervezői szolgáltatás adóalapja az utas által fizetett adó nélküli ellenértéknek és az utazásszervező saját nevében megrendelt, az utas számára más adóalany által teljesített szolgáltatás bruttó ellenértékének a különbözete. Az adót már nem felülről kell számítani.Az árrésre jutó áfát fel kell tüntetni a számlában, s azt az adóalany levonhatja.
[Lásd az áfatörvény 55. § (1) bekezdésében, 110., 205-210., 212. §-aiban, 269. § (6) bekezdésében.]
Nem változott.
Mentes az adó alól az a szolgáltatás, amelyet az utazásszervező a saját nevében rendel meg, de azt az utas javára az Európai Unió területén kívüli, úgynevezett harmadik országban teljesítik. Ha a szolgáltatás csak részben teljesül harmadik országban, az adómentesség is csak részlegesen, a harmadik országban teljesített szolgáltatás arányában érvényesíthető.[Lásd az áfatörvény 211. §-ában.]
Viszonteladók
Változás 2008. január 1-jétől.
Az értékesítési ár fogalma nem tartalmazza az árengedményt és a vevőtől kapott olyan pénzösszeget, amelyet elszámolási kötelezettség terhel, azonban tartalmazza az általános forgalmi adót.[Lásd az áfatörvény 215. §-ában, 71. § (1) bekezdésében.]
A viszonteladó a tárgyi eszközt értékesítő alanyi mentességet választó adóalanyoktól történő beszerzésre is választhatja a különbözet szerinti adózást, ideértve a közösségen belüli, ennek megfelelő jogállású adóalanyokat is, valamint azokat, akik (amelyek) azért jogosultak az adómentes értékesítésre, mert a termék áfája nem vonható le.[Lásd az áfatörvény 216. §, 87. §-aiban.]
Az adó alapja az értékesítési ár és a beszerzési ár különbözete (árrés), csökkentve az árrésre jutó adó összegével.[Lásd az áfatörvény 217. §-ában.]
A viszonteladó, ha az állami adóhatóságnak előzetesen bejelenti, globális nyilvántartást is választhat, vagyis az azonos adómérték alá tartozó termékek áfáját összesítheti. Az 50 ezer forintot meghaladó beszerzési árú termék áfáját azonban mindig egyedileg kell megállapítani, vagyis a termékekről egyedi nyilvántartást kell vezetni.[Lásd az áfatörvény 218-219. §-aiban.]
Műalkotás vagy régiség közvetlen importja, műalkotás annak alkotójától vagy jogutódjától történő beszerzése esetén a viszonteladó választhatja a - főszabály szerinti, vagyis az egyedi nyilvántartáson alapuló - különbözeti adózást.[Lásd az áfatörvény 220. §-ában.]
Nyilvános árverés
Változás 2008. január 1-jétől.
Hasonlóan a viszonteladóhoz, nyilvános árverés szervezője sem bocsáthat ki áthárított adót tartalmazó számlát, így az árverési vevőt a kapott számla nem jogosítja adó levonására.A nyilvános árverés szervezője nem választhatja az összesítő módszert, azaz az ügyleteket egyedileg kell nyilvántartania, s így köteles elszámolni a megbízójának. A megbízó termékértékesítése akkor teljesül -analóg módon a bizományosi szerződéssel -, ha az árverés szervezője a terméket az árverésen értékesítette.
[Lásd az áfatörvény 228-233. §-aiban.]
Megszűnő adómentességek
Változás 2008. január 1-jétől.
A továbbiakban nem áfamentes■ a kiskereskedelmi, a vendéglátó-ipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző állami vállalatok vagyonának privatizálásáról (értékesítéséről, hasznosításáról) szóló 1990. évi LXXIV. törvény alapján teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás;
■ a csődtörvény szerinti felszámolási eljárás, illetve egyszerűsített felszámolás során értékesítetlen vagyontárgyak hitelezők közötti felosztásával bekövetkezett vagyonszerzés (1991. évi XLIX. törvény);
■ a környezetvédelmi törvény szerinti szennyvízcsatorna-hálózat építésére befizetett lakossági hozzájárulás (1995. évi LIII. törvény);
■ a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény szerinti, az értékesítetlen vagyontárgyak hitelezők közötti felosztásával történő vagyonszerzés;
■ az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény szerinti tulajdonváltás (a pályázat útján történő értékesítés kivételével);
■ a tb pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XCI. törvény szerinti, a tb-igazgatási szervek elhelyezését és célirányos tevékenységét, tárgyi eszközhátterét biztosító gazdasági társaságok jogutód nélküli megszűnése esetén lefolytatott végelszámolás;
■ a 2007. évi állami költségvetésről szóló 2006. évi CXXVII. törvény szerinti, a Nemzeti Autópálya Zrt., illetve az Állami Autópálya-kezelő Zrt. által átadott kész útszakasz, kiemelt közútfejlesztési beruházás és egyéb, e projektekkel kapcsolatos eszköz, valamint a magyar állammal történő elszámolás;
■ a pártoknak a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló, 1989. évi XXXIII. törvény szerinti gazdálkodó tevékenysége körében folytatott termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása;
■ a Magyar Vöröskereszt tevékenysége (1993. évi XL. törvény).
[Lásd az áfatörvény 262. § (2) bekezdésében, 266. §-ában.]
