adozona.hu

Mit kell tudni a személyi jövedelemadóról?

Mit kell tudni a személyi jövedelemadóról?

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Mi ez?

Jogterület(ek): Adójog, számviteli szabályok
Érvényesség kezdete: 2008.12.31
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A 2008. évi adótábla azonos a 2007. évivel, a 18 százalékos adókulcs sávhatára 1 millió 700 ezer forint, az ezt meghaladó jövedelemrész adója 36 százalék. Ezt az adótáblát kell alkalmazni az összevont adóalap adójának meghatározására. Az átalányadózó egyéni vállalkozóknak és a mezőgazdasági kistermelőknek is ugyanezen tábla szerint kell kiszámítaniuk az adójukat.
Megszűnik a külön alap- és kiegészítő adójóváírás, az adó egységes adójóváírással csökkenthető. Az adójóváírás a bérjövedelem 18 s...

Csak a jogszabály szövegének mutatása

Mit kell tudni a személyi jövedelemadóról?

Adótábla

Nem változott.

A 2008. évi adótábla azonos a 2007. évivel, a 18 százalékos adókulcs sávhatára 1 millió 700 ezer forint, az ezt meghaladó jövedelemrész adója 36 százalék. Ezt az adótáblát kell alkalmazni az összevont adóalap adójának meghatározására. Az átalányadózó egyéni vállalkozóknak és a mezőgazdasági kistermelőknek is ugyanezen tábla szerint kell kiszámítaniuk az adójukat.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 30. §-ában.]

Adójóváírás

Változás 2008. január 1-jétől.

Megszűnik a külön alap- és kiegészítő adójóváírás, az adó egységes adójóváírással csökkenthető. Az adójóváírás a bérjövedelem 18 százaléka, legfeljebb havi 11 340 forint, 12 hónapra 136 080 forint. Ez teljes egészében évi 1 millió 250 ezer forint jövedelem alatt érvényesíthető; 2 millió 762 ezer forint jövedelemig a különbözet 9 százalékával kell csökkenteni, vagyis a felső jövedelemhatáron éppen 136 080 forinttal. (2007-ben a teljes összegű adójóváírás felső határa 1 millió 561 ezer forint, az abszolút határ 2 millió 100 ezer forint volt.)
A havi adójóváírást - a havi bér 18 százalékát, de legfeljebb 11 340 forintot - a magánszemély jogosultsági nyilatkozata alapján 2008-ban az 1 millió 250 ezer forint jogosultsági határig továbbra is a munkáltatónak kell levonnia az adóelőlegből, mindaddig, amíg az általa az adóévben kifizetett adóelőlegalapok összege az aktuális kifizetéssel együtt nem haladja meg a jogosultsági határt.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 33. § (1)-(3), 48. § (12) bekezdéseiben.]

Példa adójóváírásra
1. Éves bér	2 000 000 Ft
2. Számított adójóváírás
[2 000 000 x 0,18,
de legfeljebb 136 080]	136 080 Ft
3. Adójóváírás csökkentése
[(2 000 000 - 1 250 000) x 0,09]	67 500 Ft
4. Ténylegesen érvényesíthető
adójóváírás [2. - 3.]	68 580 Ft

Üzletpolitikai ajándék

Változás 2008. január 1-jétől.

Megszűnik az üzletpolitikai célból adott olyan ajándék, szolgáltatás adómentessége, amelyhez semmilyen formában nem kapcsolódik ellenszolgáltatás (az egyet fizet kettőt kap akcióban szerzett ajándék például továbbra is adómentes).

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 1. melléklet 8.14. pontjában.]

Nem változott.

A kifizető által üzletpolitikai (reklám-) céllal, magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében adott árengedmény, valamint áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó visszatérítés vagy más kedvezmény továbbra is adómentes. Visszatérítésnek vagy kedvezménynek minősül - megjelenési formájától függetlenül - bármilyen árura vagy szolgáltatásra váltható bon, kupon, kártyapont vagy jóváírás. Adómentes továbbá az üzleti forgalom növelése érdekében valamely termék megismertetése céljából adott áruminta. Árumintának minősül a képviselt termék olyan jellemző kisebb része vagy mennyisége, amely kizárólag a képviselt termék bemutatására szolgál, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva tartós használatra nem alkalmas.
A vetélkedő és a verseny díjaként kapott tárgyjutalom értékéből legfeljebb 5 ezer forint adómentes, az ezen felüli rész, valamint a szerencsejátékokról szóló törvény alapján szervezett sorsolásokon elnyert reklámajándék továbbra is adóköteles.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 1. melléklet 8.14., 8.18 pontjaiban.]

Étkezési juttatás

Változás 2008. január 1-jétől.

A munkáltató által a munkavállaló részére nyújtott étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, illetve közétkeztetés (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is) adómentes része havi 10 ezer forintról 12 ezer forintra emelkedik. A kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány (ideértve az étel-, italautomatából történő vásárlásra jogosító elektronikus azonosítót is) formájában juttatott bevétel havi adómentes határa 6 ezer forintra nő (5 ezerről).

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 1. melléklet 8.17. pontjában.]

Iskolakezdési támogatás

Változás 2008. január 1-jétől.

A munkáltató által adható iskolakezdési támogatás éves adómentes határa a havi minimálbér (2008-ban 69 ezer forint) 30 százaléka, vagyis jogosult gyermekenként 20 700 forint (a korábbi 20 ezer forint helyett).

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 1. melléklet 8.30. pontjában.]

Adómentes rendezvényi juttatások

Új előírás 2008. január 1-jétől.

Adómentes az önkormányzatok, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, egyházak által szervezett társadalmi, kulturális, sport-, hagyományőrző, szabadidő-rendezvényeken e szervezők által helyben nyújtott szolgáltatás, valamint az étel, ital, ha helyben fogyasztják. Adómentesek továbbá az ilyenkor kiosztott ajándékok, ha összes értékük nem haladja meg a rendezvény összes költségének 10 százalékát, s mindenki azonos értékű ajándékot kap.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 1. melléklet 8.35. pontjában.]

Juttatás szövetkezet közösségi alapjából

Új előírás 2008. január 1-jétől.

Ha a szövetkezet a magánszemély tagjai részére a szövetkezeti közösségi alapból a szövetkezetekről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően ad egyébként adóköteles természetbeni juttatást, ezen juttatások adóévi összesített értékéből személyenként legfeljebb a minimálbér havi összegének 50 százaléka - 2008-ban 34 500 forint - adómentes.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 1. melléklet 1.7. pontjában.]

Falusi vendégfogadás

Változás 2008. január 1-jétől.

A falusi és agroturisztikai szolgáltatótevékenységből származó bevételből 400 ezer forint, illetve a falusi vendégfogadásból származó, a turisztikaival együtt számított 800 ezer forint bevételrész akkor is adómentes, ha a falusi és agroturisztikai szolgáltatótevékenységből származó bevétel a 400 ezer forintot, a falusi vendégfogadásból származó bevétel pedig a 800 ezer forintot meghaladja. (2008 előtt a bevételi határok átlépése esetén nem volt érvényesíthető az adómentesség.)

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 1. melléklet 4.12 pontjában.]

Fontosabb változások	a Termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadása esetén a magán-
Fontosabb változások	személy az ebből származó bevétel 25 százalékos forrásadózása he-
aAz adójóváírás teljes összegben évi 1 millió 250 ezer forint jövede-	lyett már az adóelőlegnél is választhatja, hogy az önálló tevékenységből
lem alatt számolható el, az ezt meghaladó jövedelemrészt 9 százalékkal	származó jövedelmekre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza.
kell "fogyasztani", vagyis a korábbi 2 millió 100 ezer forint helyett 2 millió	a Megszűnik a bukmékeri rendszerű és a lóversenyfogadásból szár-
762 ezer forint jövedelemhatárig számolható el.	mazó nyeremény adókötelezettsége.
aA reklámajándék adómentessége megszűnt.	aAz értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték adó-
aA munkáltató által a munkavállalónak juttatott melegétkeztetés	zási szabályai kiegészülnek a vételi és eladási opciók kötelezettjének,
havi adómentes része 10 ezer forintról 12 ezer forintra, a kizárólag	illetve jogosultjának jövedelmét, illetve a jövedelemszerzés időpontját
fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány havi adómentes	meghatározó szabályokkal.
határa 5 ezer forintról 6 ezer forintra emelkedik.	a Ha a munkáltató, a bér kifizetője olyan (például természetbeni) jö-
aA munkáltató által adott iskolakezdési támogatás nem 20 ezer	vedelmet juttat, amelyből nem tud adóelőleget levonni, és a levonandó
forintig, hanem a havi minimálbér 30 százalékáig adómentes.	adóelőleget nem tudja a magánszemélyre ráterhelni, a kiállított jövede-
aA lakásszerzési kedvezmény megszűnik, átmeneti szabály beikta-	lemigazoláson jeleznie kell, hogy nem vont le előleget.
tásával.	aAz egyéni vállalkozó meghatározott esetekben legfeljebb 50 millió
aA lakóház, lakás, valamint a lakásra vonatkozó vagyoni értékű jog	forint vállalkozói adóalap után csak 10 százalék vállalkozói személyi
átruházásából származó jövedelem adóköteles időszaka 15 évről 5	jövedelemadót fizet.
évre csökken.	aA 10 százalékkal adózó vállalkozói adóalap 6 százalékát az egyéni
aÚj intézmény a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató, amelyre az ön-	vállalkozó köteles a belföldi pénzforgalmi bankszámláján fennálló
kéntes nyugdíjpénztári befizetésekhez hasonló mentességi szabályok	követeléseiből az adóév utolsó napján lekötött számlakövetelésként
érvényesek.	kimutatni. A lekötött összeget legfeljebb a lekötés adóévét követő
a Jogalapításból, jogátruházásból származó jövedelmekre külön meg	négy adóévben beruházásra, felújításra kell költeni, vagy költségként
kell határozni a jogot alapító és a jogot gyakorló jövedelmét.	legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazott,
aA külföldön megfizetett adó beszámítható a hazai adóba olyan ese-	korábban munkanélküli vagy pályakezdő foglalkoztatása miatt elszá-
tekben, amikor a belföldi magánszemély által szerzett kamatból és árfo-	molt kiadásra, illetve pénzügyi intézménytől felvett hitel (pénzügyi lízing)
lyamnyereségből származó jövedelem más államban is adóztatható.	törlesztésére fordítható.
aA kollektív befektetési értékpapírok tőzsdei átruházásából szár-	aAz egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozó társas vállalkozássá
mazó jövedelemre 2008-tól a tőzsdei ügylet jövedelmére vonatkozó	alakulása esetén az átalakulás napjára megállapított adó soron kívüli
rendelkezések az érvényesek.	megfizetése és bevallása helyett az egyéni vállalkozó éves bevallásában
aA csereügyletből származó jövedelem tőkejövedelemnek minősül,	teljesítheti adókötelezettségét.
és 25 százalékos adóval adózik.	aAz elhunyt egyéni vállalkozó tevékenységének folytatására vonat-
aA tb-szabályok szerint nem biztosítottnak juttatott termék, szolgál-	kozó rendelkezések kiegészültek olyan esetre, amikor az özvegy vagy
tatás nem számít természetbeni juttatásnak, ha tevékenység, kötele-	az örökös maga is egyéni vállalkozó, de más adózási módot alkalmaz,
zettségvállalás vagy szolgáltatás ellenértéke.	mint az elhunyt.
a Nem minősül természetbeni juttatásnak a természetbeni juttatás	aAz egyéni vállalkozó az adóévben megszerzett vállalkozói jövedel-
helyett adott, a hitelintézeti törvény szerinti készpénz-helyettesítő fizeté-	mének 25 százaléka helyett annak 50 százaléka erejéig képezhet fej-
si eszköz, valamint - ahogy eddig - a bármire felhasználható utalvány.	lesztési tartalékot (az évi 500 millió forint felső korlát megmaradt).
a Ha a magáncélú telefonhasználatot nem lehet elkülöníteni, akkor	a Kisvállalkozói kedvezmény akkor is érvényesíthető, ha a beruházás
a kifizetőt terhelő kiadás 20 százalékát kell a magáncélú használat	elsődlegesen mezőgazdasági termelést szolgál.
értékének tekinteni.	a Megszűnik az egyéni vállalkozó internethasználatának évi 60 ezer
aA munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás adóját a munkál-	forintos költségelszámolási korlátja: ha a magánszemély telephelye a
tatónak az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell	lakásán van, az internetköltségnek 50 százaléka minősül költségnek,
teljesítenie, azaz június 12-én bevallania, illetve megfizetnie.	ha a telephely nem a lakáson van, akkor az egésze.

Művelődési intézményi szolgáltatás

Új előírás 2008. január 1-jétől.

A törvény tételesen felsorolja, mely művelődési intézményi szolgáltatások minősülnek adómentesnek. Ezek a könyvtári, levéltári, múzeumi szolgáltatás, a kulturális örökség védelme, az előadó-művészet, a filmvetítés, az állat-, növénykert, védett természeti érték bemutatása, a közművelődési intézmény felnőtt- és egyéb oktatása. Ezek a juttatások továbbra is beletartoznak az évi 400 ezer forintig adómentesen adható béren kívüli juttatások körébe.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 3. § 27. és 1. melléklet 8.6. pontjaiban.]

Szerv- és szövetadományozás

Új előírás 2008. január 1-jétől.

A szerv- és szövetadományozással kapcsolatos jövedelemkiesés és költségek megtérítése adómentes.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 1. melléklet 1.7. pontjában.]

Bevételnek nem számító munkáltatói hozzájárulások

Új előírás 2008. január 1-jétől.

Egy összegben, utólag is átutalható a munkáltatói hozzájárulás az önkéntes pénztárba, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe, de csak az azt követő első utaláskor - és legfeljebb három hónapra -, hogy a magánszemély átadta a munkáltatónak a pénztártagi jogviszonyát tanúsító okiratát. E szabály érvényes valamely pénztárba újonnan belépő alkalmazottra, vagy ha például új munkavállaló lép be egy foglalkoztatóhoz, és a foglalkoztató támogatja az önkéntes pénztári befizetéseket (a munkáltatói hozzájárulás nyugdíjpénztári befizetés esetén a mindenkori minimálbér 50 százaléka lehet).

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 7. § (2) c) pontjában.]

Változás 2008. január 1-jétől.

Az önkéntes egészségpénztári és önsegélyező pénztári munkáltatói hozzájárulás együtt legfeljebb a minimálbér 30 százaléka lehet (20 százalék helyett).

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 7. § (1) kd) pontjában.]

Nem változott.

A munkáltató havonta vagy több hónapra előre is fizethet munkáltatói hozzájárulást, amelyet a pénztárnak vagy a nyugdíjszolgáltató intézménynek a munkáltató rendelkezése szerinti hónap(ok)ra jóvá kell írnia.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 7. § (1) bek. k) pontjában.]

Lakásszerzési kedvezmény

Változás 2008. január 1-jétől.

Megszűnik a lakásszerzési kedvezmény.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 63. §-ában.]

Nem változott.

Egy átmeneti szabály beiktatásával a 2008. január 1-je előtt megszerzett ingatlanátruházásból származó jövedelem után továbbra is jár a lakásszerzési kedvezmény. Lakásszerzési kedvezmény: az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem után fizetett adóból visszajár (vagy nem kell azt megfizetni) a jövedelem azon része utáni adó, amelyet a magánszemély saját maga vagy közeli hozzátartozója vagy volt házastársa részére a jövedelem megszerzését megelőző 12 hónapon belül vagy az adóbevallás benyújtásáig - például 2007-ben eladott ingatlan esetében 2008. május 20-áig -, illetve az eladást követő 60 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított.
Lakáscélú felhasználásnak minősül:
a belföldi lakás tulajdonjogának, a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében;
- belföldi lakótelek tulajdonjogának megszerzése adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében, ha azon a magánszemély, közeli hozzátartozója vagy volt házastársa az értékesítést megelőző 12, illetve az azt követő 60 hónapon belül lakást épít, építtet;
- belföldi lakás építése, építtetése, alapterületének növelése legalább egy lakószobával; belföldi lakás haszonélvezetének, használatának vagy bérleti jogának megszerzése;
- idősek otthonában vagy fogyatékos személyek lakóotthonában férőhely - visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélküli - megszerzése (ideértve a térítési díj előre történő megfizetését is).

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 63. § (1)-(5) és az adómódosító törvény 468. § (9) bekezdéseiben.]

Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházása

Változás 2008. január 1-jétől.

A korábbi 15 évről öt évre csökken a földhivatali nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel szereplő vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet (ideértve azt is, amelyet a lakáshoz tartozó földhasználati jog terhel), valamint lakásra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem adóköteles időszaka. Az átruházásból származó adóköteles jövedelem a szerzés évében vagy az azt követő évben, a teljes jövedelem, a szerzést követő második évben a 90 százalék, a harmadikban a 60 százalék, a negyedikben a 30 százalék. A szerzést követő ötödik évben eladott ingatlan jövedelme után már nem kell adózni. Ha a magánszemély a 2008. január 1-je előtti lakásszerzési kedvezménnyel szerzett lakást a lakásszerzési kedvezmény érvényesítésének évében vagy az azt követő ötödik naptári év első napját megelőzően eladja, akkor az átruházásból származó jövedelmét ki kell egészítenie azzal a jövedelemmel, amelynek adóját nem fizette meg (vagy visszaigényelte).

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 62. § (4), (6) bekezdéseiben.]

Példa az ingatlan átruházásából származó jövedelem adózására
Egy magánszemély 2000-ben vásárolt egy ingatlant, amelyből a telek értéke 8 millió forint, a lakásé pedig 32 millió forint. A megszerzéssel összefüggő kiadások összege 2,5 millió forint.
A lakást a magánszemély 2007-ben lebontja, majd 2008-ban annak helyén épít egy új lakást, a felmerülő kiadások összege 50 millió forint, a használatbavételi engedély 2008-ban jogerőre emelkedik. A magánszemély még 2008- ban értékesíti a teljes ingatlant 100 millió forintért, az átruházással kapcsolatos kiadások összege 5 millió forint.
A magánszemély a következők szerint állapíthatja meg a 2008. évi fizetendő adót
A) A teljes ingatlan megszerzésének időpontja a 2008. év
1. Átruházásból származó bevétel 2. Ingatlan megszerzésére fordított összeg [8 000 000 + 32 000 000 + 50 000 000] 3. Megszerzéssel, átruházással kapcsolatos kiadások [2 500 000 + 5 000 000] 4. Átruházásból számított jövedelem [1. - 2. - 3.]	100 000 000 Ft 90 000 000 Ft 7 500 000 Ft 2 500 000 Ft
5. Jövedelem [megegyezik a számított jövedelemmel, mivel az ingatlan átruházása a megszerzés évében történik]	2 500 000 Ft
6. Fizetendő adó [5. x 0,25]	625 000 Ft
B) A magánszemély az átruházásból származó jövedelmet megosztja a telek és a lakás között
1. Átruházásból származó bevétel 2. Megszerzéssel, átruházással kapcsolatos kiadások 3. Korrigált bevétel [1. - 2.] 4. Ingatlan megszerzésére fordított összeg	100 000 000 Ft 7 500 000 Ft 92 500 000 Ft 90 000 000 Ft
5. A 2000-ben megszerzett ingatlan megszerzésének aránya [(8 000 000 + 32 000 000) / 90 000 000]	44,4%
6. Lakás megszerzésének aránya [50 000 000 / 90 000 000] 7. A 2000-ben megszerzett ingatlan után számított összeg [3. x 0,444 - 40 000 000] 8. Lakás után számított összeg [3. x 0,556 - 50 000 000]	55,6% 1 070 000 Ft 1 430 000 Ft
9. A 2000-ben megszerzett ingatlan utáni jövedelem [a számított összeg 0%-a, mivel a megszerzéstől legalább négy év eltelt]	0 Ft
10. Lakás utáni jövedelem [a számított összeg 100%-a, mivel az értékesítés a megszerzés évében történik]	1 430 000 Ft
11. Teljes jövedelem [9. + 10.] 12. Fizetendő adó [11. x 0,25]	1 430 000 Ft 357 500 Ft
C) A magánszemély - az átmeneti szabályt követve - a telek megszerzésének évét veszi figyelembe a lakás megszerzésének éveként (a 2007. évi szabály alkalmazása)
1. Átruházásból származó bevétel 2. Ingatlan megszerzésére fordított összeg 3. Megszerzéssel, átruházással kapcsolatos kiadások 4. Átruházásból számított összeg [1. - 2. - 3.]	100 000 000 Ft 90 000 000 Ft 7 500 000 Ft 2 500 000 Ft
5. Jövedelem [a számított összeg 30%-kal csökkenthető, mivel az átruházás a megszerzés utáni 8. évben történik]	1 750 000 Ft
6. Fizetendő adó [5. x 0,25]	437 500 Ft

Adóelengedés méltányosságból

Új előírás 2008. január 1-jétől.

Az adó kérelemre elengedhető, illetve mérsékelhető az adó fizetésére kötelezett jövedelmi, vagyoni és szociális körülményei miatt, különösen akkor, ha az ingatlan-átruházásból származó jövedelmet a magánszemély saját maga, közeli hozzátartozója, volt házastársa, vele egy háztartásban élő élettársa lakhatására fordítja.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 63. § (7) bekezdésében.]

Nem változott.

Nem lakás ingatlanok értékesítése esetén továbbra is 15 év az adóköteles időszak.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 62. § (4) bekezdésében.]

Az ingatlan, a vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmet úgy kell meghatározni, hogy a bevételből le kell vonni az eladónak az ingatlannal, vagyoni értékű joggal összefüggésben felmerült költségeit. Levonható a megszerzésre fordított összeg (amennyiért az ingatlant, a vagyoni értékű jogot megvették, építették), az ingatlan megszerzésével kapcsolatban felmerült kiadás (például megfizetett illeték), az eladásra kerülő ingatlanon elvégzett értéknövelő beruházás költsége (az ingatlan értékét, állagát megóvó ráfordításokon felül az ingatlan forgalmi értékét növelő ráfordítás, például fűtéskorszerűsítés) és az ingatlan, a vagyoni értékű jog eladásával kapcsolatban felmerült kiadás (például a hirdetések díja), továbbá a szerzéskor, átruházáskor kifizetett ügyvédi költség.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 62. § (1) bekezdésében.]

A saját munka nem költség

Változás 2008. január 1-jétől.

Ráépítés, újjáépítés, alapterület-növelés esetén csak az építő (építtető) magánszemély nevére kiállított számlák szerinti érték tekinthető ráfordításnak (korábban a szakértői becslést is figyelembe lehetett venni).

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 62. § (2) bekezdésében.]

Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem felhasználása

Változás 2008. január 1-jétől.

Nem kell megfizetni, illetve vissza lehet igényelni bármely ingatlan (a föld és földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog, például ház), vagyoni értékű jog 2007. december 31-e utáni átruházásából származó jövedelem adóját, ha abból a magánszemély az átruházás évében vagy az azt követő két évben saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa részére az EGT bármely tagállamában helyet vásárol idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló - például ápolási - intézményben. (Korábban az élettárs helyett a volt házastárs volt kedvezményezett, csak belföldön lehetett helyet vásárolni, viszont az adót öt évig lehetett visszaigényelni.)
Ha a magánszemély az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmet a soros adóbevallása benyújtásáig fordítja az előzőekben említett célokra, e jövedelem adóját be kell vallania, de nem kell megfizetnie. Ha a bevallás után költi a jövedelmet e célokra - akár több részletben is -, akkor a jövedelemszerzést követő két adóévi adóbevallásában az ingatlan átruházásából származó bevallott és megfizetett adója mértékéig adókiegyenlítéssel visszaigényelhet (ha a harmadik évben költ e célokra, akkor már nem jár a kedvezmény). Az adókiegyenlítés összege az e célokra fordított összeg legfeljebb 25 százaléka.
Az adókiegyenlítés egyik évben sem haladhatja meg az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem bevallott és megfizetett adóját, a második évben annak a megelőző évi adóbevallásban már érvényesített adókiegyenlítéssel csökkentett részét.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 63. § (2)-(6) bekezdéseiben.]

Példa az ingatlan átruházásából származó jövedelem felhasználására
Egy magánszemély 2008-ban értékesít egy telket 10 millió forintért, amelyet 1998-ban vásárolt 5 millió forintért. A megszerzéssel és az átruházással összefüggő kiadások összege 2 millió forint. A magánszemély 2009. március 30-án az édesapja idősek otthonában történő elhelyezésére 800 ezer forintot fordít.


1. Átruházásból származó bevétel	10 000 000 Ft
2. Telek megszerzésére fordított összeg	5 000 000 Ft
3. Megszerzéssel, átruházással összefüggő kiadások	2 000 000 Ft
4. Átruházás után számított összeg [1. - 2. - 3.]	3 000 000 Ft
5. Jövedelem [a számított összeg 50%-kal csökkenthető, mivel az átruházás
a megszerzés utáni 10. évben történik]	1 500 000 Ft
6. Számított adó [5. x 0,25]	375 000 Ft
7. Férőhely biztosítására fordított összeg [a férőhely megszerzése még az adóbevallás
benyújtására vonatkozó határidő előtt történik, 800 000 x 0,25]	200 000 Ft
8. Fizetendő adó [6. - 7.]	175 000 Ft

Példa a lakásszerzési kedvezménnyel vásárolt lakás értékesítésére
Egy magánszemély 1998-ban vásárolt egy lakást 10 millió forintért, amelyet 2005-ben értékesített 18 millió forin- tért. A lakáson elvégzett értéknövelő beruházások összege 2 millió forint, míg a megszerzéssel és az átruházással kapcsolatos kiadások összege 1,5 millió forint volt.
A magánszemély még 2005-ben 20 millió forintért vásárolt egy új lakást, a megszerzéssel kapcsolatos kiadás 1 millió forint volt. A magánszemély 2008-ban értékesíti az ingatlant 26 millió forintért, az értékesítéssel kapcsolatos kiadások összege 2,5 millió forint.
A 2005. évi fizetendő adó meghatározása
1. Átruházásból származó bevétel 2. Lakás megszerzésére fordított összeg 3. Megszerzéssel, átruházással összefüggő kiadások 4. Értéknövelő beruházások 5. Átruházás után számított összeg [1. - 2. - 3. - 4.]	18 000 000 Ft 10 000 000 Ft 1 500 000 Ft 2 000 000 Ft 4 500 000 Ft
6. Jövedelem [a számított összeg 20%-kal csökkenthető, mivel az átruházás a megszerzés utáni 7. évben történt]	3 600 000 Ft
7. Számított adó [6. x 0,25]	900 000 Ft
8. Lakásszerzési kedvezmény alapja [az átruházásból származó jövedelem (3 600 000 Ft) és a 2005-ben vásárolt lakás vásárlási értéke (20 000 000 Ft) közül a kisebb]	3 600 000 Ft
9. Lakásszerzési kedvezmény [8. x 0,25] 10. Fizetendő adó [7. - 9.]	900 000 Ft 0 Ft
A 2008. évi fizetendő adó meghatározása
1. Átruházásból származó bevétel 2. Lakás megszerzésére fordított összeg 3. Megszerzéssel, átruházással összefüggő kiadások [1 000 000 + 2 500 000] 4. Átruházás után számított összeg [1. - 2. - 3.] 5. Számított összeget növelő tétel [a 2005. évben érvényesített lakásszerzési kedvezmény alapja] 6. Növelt számított összeg [4. + 5.] 7. Jövedelem [a számított összeg 60%-a, mivel az átruházás a megszerzés utáni 3. évben történik] 8. Fizetendő adó [7. x 0,25]	26 000 000 Ft 20 000 000 Ft 3 500 000 Ft 2 500 000 Ft 3 600 000 Ft 6 100 000 Ft 3 660 000 Ft 915 000 Ft

Ingatlan, vagyoni értékű jog szerzési időpontja

Változás 2008. január 1-jétől.

Módosult a rávagy hozzáépítéssel bővített ingatlan szerzési évének meghatározása. Az ingatlan szerzési éve alapesetben továbbra is a földhivatali bejegyzés éve, azonban a 2007. év utáni építés, rá-, hozzá- és újjáépítés, bővítés esetében az utolsó jogerős használatbavételi engedély keltének (illetve a tényleges használatbavételnek) az éve. Ez utóbbi esetben a telek szerzési éve és az építmény megszerzési éve azonos, de ez szét is választható. Ha az átruházó magánszemély a szétválasztás mellett dönt, akkor az építmény szerzési éve a használatbavételi engedély kelte, a földterület, telek szerzési éve pedig az az év, amelyben a tulajdonjogot megszerezte (vagyis amelyben a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet a földhivatalhoz benyújtotta). Megosztás esetén a bevételrészeket az értéknövelő beruházások és az átruházási költségek levonása után a szerzési értékek arányában kell kiszámítani.
Ha nincs használatbavételi (fennmaradási) engedély, a szerzés éve az ingatlan vagy építés hitelt érdemlően bizonyított tényleges használatbavételének éve. Ez igaz az ingatlan használatbavételi engedélyének megszerzését követő bővítésekre is (ami azt jelenti, hogy értékesítéskor adott esetben több szerzési évvel, szerzési értékkel kell számolni). Ha a tényleges használatbavétel hitelt érdemlően nem állapítható meg, az átruházás éve számít a megszerzés évének (ami ugyancsak több szerzési évet keletkeztethet).
A 2008 előtt szerzett ingatlanokra három évre szóló átmeneti rendelkezés vonatkozik. E szerint ha 2008. január 1-je előtt megszerzett ingatlanra 2008-2010-ben például ráépítés történik, és azt ebben a három évben értékesítik, választható a 2007. december 31-én hatályos rendelkezések (vagyis az eredeti szerzési időpont és a 15 éves szabály) alkalmazása.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 60. §-ában és az adómódosító törvény 468. § (8) bekezdésében.]

Példák a meghiúsult ingatlanlízing-ügyletből származó jövedelem adójára A magánszemély 2004 februárjában (szerződéskö- tés éve) köt üdülőlakrész megszerzésére zárt végű ingatlanlízing-szerződést, a lízingszerződés időtar- tama (futamidő) 10 év, az ingatlan eredeti eladási ára (szerződés szerinti összeg) 5 millió 300 ezer forint. A lízingdíjat 2004. márciustól havonta folya- matosan fizeti 2008. júniusig, amikor a szerződést a felek a lejárati idő letelte előtt közös megegyezéssel megszüntetik. A lízingbe vevő visszaadja a lízingbe adónak az üdülőlakrészt, és a lízingszerződés megszűnésekor elszámolnak egymással, vagyis a lízingbe adó az ingatlannak a még ki nem fizetett lízingdíj tőketörlesztő részleteivel csökkentett piaci árát megfizeti a lízingbe vevőnek. Az ingatlan piaci értéke 2008-ban 8 millió 800 ezer forint. A lízingbe vevő a megszerzett nyereségből (2 millió forintért) 2009 februárjában idősek otthonában helyezi el az édesapját.




















2008. évi fizetendő adó
1. Ingatlanlízing-ügylet
meghiúsulására tekintettel
megszerzett bevétel	2 800 000 Ft
2. Jövedelem	2 800 000 Ft
3. Számított adó [2. x 0,25]	700 000 Ft
4. Gondozási kedvezmény alapja	2 000 000 Ft
5. Gondozási kedvezmény [4. x 0,25]	500 000 Ft
6. Fizetendő adó [5. - 3.]	200 000 Ft
*Megegyezik a bevétellel, mivel a szerződés a megkötését követő 6 éven belül, a 4. évben szűnt meg, így csökkentésre nincs mód.


Magánszemély 2005 januárjában (szerződéskötés éve) ingatlanlízing-szerződést köt társasházi lakás- ra. A lízingszerződés időtartama (futamidő) 15 év, az ingatlan eredeti eladási ára (szerződés szerinti összeg) 7 millió 800 ezer forint. A lízingdíjat a lízingelő 2005. februártól, havonta folyamatosan fizeti 2008. júniusig, amikor is a szerződést a felek a lejárati idő letelte előtt közös megegyezéssel megszünte- tik. A lízingbe vevő visszaadja a lízingbe adónak a lakást, és a felek a lízingszerződés megszűnésekor elszámolnak egymással, vagyis a lízingbe adó az ingatlannak a még ki nem fizetett lízingdíj tőketör- lesztő részleteivel csökkentett piaci árát megfizeti a lízingbe vevőnek. Az ingatlan piaci értéke 2008-ban 9 millió 200 ezer forint. A tőketörlesztő rész hátra- léka 7 millió 400 ezer forint, azaz a lízingbe vevőt 1 millió 800 ezer forint illeti meg.
















A 2008. évi fizetendő adó
1. Ingatlanlízing-ügylet
meghiúsulására tekintettel
megszerzett bevétel	1 800 000 Ft
2. Jövedelem*	1080 000 Ft
3. Fizetendő adó [2. x 0,25]	270 000 Ft
* A számított összeg 60%-a, mivel a szerződés megkötése évét követő 3. évben szűnt meg.

Példa az ingatlan átruházásából származó jövedelem adózására Egy magánszemély 2004-ben vásárolt egy telket 5 millió forintért, a megszerzéssel összefüggő kiadá- sok összege 500 ezer forint. A magánszemély 2007- ben a telekre épít egy lakást, s az arra vonatkozó használatbavételi engedélyt 2007-ben megkapja. A lakásépítéssel kapcsolatban felmerülő költségek összege 15 millió forint. A lakás megszerzésének időpontja megegyezik a telek vásárlásának évével. A magánszemély 2007-ben a teljes ingatlant (a telket és a lakást együtt) 30 millió forintért értéke- síti, az átruházással kapcsolatos kiadások összege 2 millió forint. A magánszemély még 2007-ben új lakást vásárol 20 millió forint értékben. A 2007. évi fizetendő adóját a következők szerint kell kiszámítani.
















1. Átruházásból származó bevétel	30 000 000 Ft
2. Ingatlan megszerzésére fordított
összeg
[5 000 000 + 15 000 000]	20 000 000 Ft
3. Megszerzéssel, átruházással
kapcsolatos kiadások
[500 000 + 2 000 000]	2 500 000 Ft
4. Átruházásból számított jövedelem
[1. - 2. - 3.]	7 500 000 Ft
5. Jövedelem [megegyezik a
számítottal, mivel az átruházás
a megszerzéstől számított
3. évben történt]	7 500 000 Ft
6. Számított adó [5. x 0,25]	1 875 000 Ft
7. Lakásszerzési kedvezmény
alapja [az átruházásból származó
jövedelem (7 500 000 Ft) és a
2007-ben vásárolt lakás vásárlási
értéke (20 000 000 Ft) közül
a kisebb]	7 500 000 Ft
8. Lakásszerzési kedvezmény
[7. x 0,25]	1 875 000 Ft
9. Fizetendő adó [6. - 8.]	0 Ft
Mennyi adót kellene fizetnie a magánszemélynek, ha 2008-ban értékesíti az ingatlant?

10. Átruházásból számított összeg
[megegyezik a 4. sorral]	7 500 000 Ft
11. Jövedelem [a számított összeg
30%-a, mivel az átruházás a
megszerzéstől számított 4. évben
történik]	2 250 000 Ft
12. Fizetendő adó [11. x 0,25]	562 500 Ft

Lízing

Új előírás 2008. január 1-jétől.

Az ingatlanátruházásból származó jövedelmek adózási szabályai az ingatlanlízing-ügyletek meghiúsulásából származó jövedelmekre is alkalmazhatóak.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 62. § (8) bekezdésében.]

Foglalkoztatói nyugdíj kedvezménye

Új előírás 2008. január 1-jétől.

Az új nyugdíjszervezetre, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre - a rá vonatkozó szabályokat a 2007. évi CXVII. foglalkoztatói nyugdíjtörvény tartalmazza - az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekéihez hasonló mentességi szabályok érvényesek:
- A magánszemély jövedelmébe nem számít bele a munkáltatói befizetésnek legfeljebb a havi minimálbér 50 százalékának megfelelő része. A befizetés e fölötti része a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme.
- Az összevont adóalap adója csökkenthető a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a magánszemély által a foglalkoztatói hozzájárulás kiegészítéseként az adóévben befizetett összeg, valamint a foglalkoztatói hozzájárulás előbb említett adóköteles része 30 százalékával. E kedvezmény beletartozik a legfeljebb 100 ezer forintos adókedvezményi keretbe, és teljes egészében 3,4 millió forint éves jövedelemig érvényesíthető.)
- A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás adómentes.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 1. melléklet 6.5. pontjában.]

A munkáltató a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra feltételes, legfeljebb öt év jogszerzési időtartamot is kiköthet, vagyis öt év ottdolgozáshoz kötheti a szolgáltatást. Ilyen esetben ha a tag munkaviszonya a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtt megszűnik, a nyugdíjszolgáltató intézménytől csak a saját befizetését kapja vissza, a foglalkoztatói hozzájárulást felosztják a többi tag között. Így, ha a munkáltató havi befizetése meghaladta a bevételnek nem számító mértéket (a minimálbér 50 százalékát), a magánszemély olyan összeg után fizetett adót, amelyet valójában nem szerezhet meg. Ezért ez az adó önellenőrzéssel visszaigényelhető, de úgy, hogy ha az adóköteles munkáltatói befizetés alapján a magánszemély adókedvezményt vett igénybe, ezt a kedvezményösszeget le kell vonni a visszaigényelhető adó összegéből.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 7. § (1)-(2), 35. § (3)-(4) bekezdéseiben, 65. § (1) f) és 1. melléklet 6.5 pontjában.]

A munkaviszony feltételes jogszerzési időn belüli megszűnése esetén a magánszemélyt a nyugdíjintézménytől a saját befizetés alapján megillető bevételből a saját befizetéseit meghaladó összeg (a hozam) kamatjövedelem.

[Lásd a 1995/CXVII. törvény 65. § (1) f) pontjában.]

Példa foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történt befizetések adózására
Magánszemély 2008-ban havi bruttó 500 ezer fo- rintot keres, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intéz- mény tagja, amelybe 2008-ban a munkáltatója havi 50 ezer forint foglalkoztatói hozzájárulást fizet be.



1. Éves kereset
[500 000 x 12 hónap]	6 000 000 Ft
2. Foglalkoztatói hozzájárulás
adóköteles része
[50 000 - (69 000 x 0,5) x 12]	186 000 Ft
3. Összevont adóalap [1. + 2.]	6 186 000 Ft
4. Összevont adóalap fizetendő adó
[(6 186 000 - 1 700 000) x 0,36 + 306 000]
	1 920 960 Ft
Ha magánszemély 2009-ben megszünteti a mun- kaviszonyát, és a nyugdíjszolgáltató intézménytől szolgáltatásra nem válik jogosulttá, önellenőrzéssel visszaigényelheti a következő összeget:



5. A foglalkoztatói hozzájárulás adóköteles részé- nek az összevont adóalaphoz viszonyított aránya

[2008-ban, 2. / 3.]	3%
6. Az adóköteles foglalkoztatói hozzájárulásra szá- mított összevont adóalap utáni adó, visszaigényel-

hető összeg [2008-ban, 4. x 5.]	57 629 Ft

Őstermelő adókedvezménye

Változás 2008. január 1-jétől.

Az Európai Unió Bizottsága a maximum 100 ezer forint őstermelői adókedvezményt - az EK-szerződés 87. cikkének (1) bekezdése alapján - olyan állami (működési) támogatásnak minősítette, amely összeegyeztethetetlen a közös piaccal. Működési támogatás ugyanis csak a de minimis rendeletekkel összhangban nyújtható, így ezt az adókedvezményt csekély összegű (de minimis) agrártámogatásnak kell minősíteni 2007-től, amely elszámolási szempontból 2008-ban igénybe vett de minimis támogatásnak minősül.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 39. § (1) és az adómódosító törvény 370. § (2) bekezdéseiben.]

Nem változott.

A legfeljebb 100 ezer forint őstermelői adókedvezmény teljes egészében évi 6 millió forint jövedelemig vehető igénybe. Ha a jövedelem meghaladja a 6 millió forintot, a kedvezményt a többlet 20 százalékával csökkenteni kell (vagyis 6 millió 500 ezer forint jövedelem fölött már nem jár). Az őstermelői adókedvezmény a 100 ezer forintos keretbe tartozik, vagyis például az alapítványi, biztosítási kedvezménnyel együtt lehet legfeljebb 100 ezer forint.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 44. § (3)-(4) bekezdéseiben.]

Adókedvezmények uniósoknak

Változás 2008. január 1-jétől.

Más uniós államok polgárai a személyi jövedelemadózásban belföldinek számítanak - házastársukkal, gyermekükkel együtt -, feltéve, hogy az adóévben Magyarországról származó jövedelmük eléri összes jövedelmük 75 százalékát.
A családi adókedvezményt az EGT-államok polgárai is igénybe vehetik akkor is, ha nem belföldről kapják a családi pótlékot vagy az annak megfelelő ellátást.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 3. § 60. pontjában és 40. § (12) bekezdésében.]

Egyéb adókedvezmények

Nem változott.

A családi adókedvezmény - legalább három eltartott esetén - jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 4 ezer forint, s az eltartottak számához igazodóan differenciált jövedelemkorláthoz kötötten vehető igénybe. Három eltartott esetében évi 6 millió forint a jövedelemkorlát, minden további eltartott után 500-500 ezer forinttal nő, legfeljebb évi 8 millió forintig. (A családi kedvezményt csökkenti a jövedelemkorlát feletti jövedelem 20 százaléka).

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 40. § (3)-(10) és 44. § (1) bekezdéseiben.]

A fogyatékkal élők személyi adókedvezménye havonta a minimálbér 5 százaléka. A havi minimálbér 2008. január 1-jétől 69 ezer forint, az adókedvezmény tehát havi 3450 forint.
Változatlan az alkalmi foglalkoztatás kedvezményének szabályozása is.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 40. § (1) bekezdésében.]

Egyes társadalombiztosítási és magánnyugdíjpénztári befizetések, a tandíj, a közcélú adományok, biztosítások adókedvezménye változatlan feltételekkel és jövedelemkorlát mellett vehető igénybe. A jövedelemkorlát legfeljebb 3 millió 400 ezer forint éves bevallott jövedelem, a kedvezményi keret évi 100 ezer forint, amelyet ha a magánszemély éves jövedelme meghaladja a 3 millió 400 ezer forintot, csökkenteni kell a többlet 20 százalékával. Vagyis e kedvezményeket 3 millió 900 ezer forint éves összes jövedelem esetében már részben sem lehet igénybe venni.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 35-36., 41-43. §-aiban és 44. § (2), (4) bekezdéseiben.]

Tb-ellátásra kötött megállapodás

Változás 2007. január 1-jétől.

2007-re visszamenően sem számít bevételnek, ha nem biztosított magánszemély úgy szerzett (szerez) jogosultságot egészségügyi szolgáltatásra, hogy erre a magánszemély javára más kötött (köt) megállapodást, továbbá ha ő kötötte (köti) ugyan, de valamely EGT-államban. (Ez a szabály korábban csak a nyugellátásra kötött megállapodásra vonatkozott.)

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 7. § (1) ib) és az adómódosító törvény 468. § (3) b) pontjaiban.]

Nem önálló tevékenység

Változás 2008. január 1-jétől.

A nem önálló tevékenységnek minősülő tevékenységek listája kibővült az európai parlamenti képviselői, valamint a gazdasági társaság vezető tisztségviselői tevékenységével (korábban tisztségviselő kategóriaként tartoztak ide.)

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 24. (1) bekezdésében.]

Jogalapítás, -átruházás, -gyakorlás jövedelme

Változás 2008. január 1-jétől.

Jog alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése, gyakorlásának átengedése vagy jogról való lemondás esetén a kapott bevételből a jog (jogosultság) megszerzésére fordított igazolt kiadást meghaladó rész a jövedelem.
Vételi vagy más hasonló jog gyakorlása esetén a vételre jogosultnak a jog gyakorlásából származó jövedelme a joggyakorlás tárgyának (például a megvenni kívánt lakásnak) a megszerzése időpontjában érvényes szokásos piaci ár értékéből a megszerzéséért adott ellenértéket meghaladó résznek a jog megszerzésére fordított kiadásokat meghaladó összeg.
Ha például az a megállapodás tárgya, hogy az egyik fél (a jogalapító) kötelezi magát, hogy öt év múlva eladja a lakását a másiknak (a vételi jogosultnak) 10 millió forintért, és a másik a jogért cserébe fizet 3 millió forintot, ez a jogalapítás ellenértéke. Ha azután a vételi jogosult megveszi a lakást (vagyis gyakorolja a vételi jogát), a 10 millió forintot kell megfizetnie, függetlenül attól, hogy az a piacon éppen mennyit ér.
Ha a lakás szokásos piaci értéke mondjuk 15 millió forint, akkor a vételi joga gyakorlásából származó jövedelme a 15 millió forint mínusz 10 millió = 5 millió forint mínusz 3 millió forint = 2 millió forint. Ez egyéb, vagyis összevonandó jövedelemként adózik. Ha az így szerzett lakást utóbb eladja, a szerzési értéknek a 12 (10 + 2) millió forint számít.
A jogalapító bevétele a jogalapításért kapott díj (a példában 3 millió forint), valamint az eladási jog gyakorlásának tárgyáért kapott ellenérték (10 millió forint). A jog alapításáért kapott díj teljes egészében jövedelem, mivel a jog alapítása miatt nem volt költsége.
A jogalapítónak az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmét is ki kell számolnia. Ha például 7 millió forintért szerezte meg az ingatlant, 10 mínusz 7 millió forint, azaz 3 millió forint az ingatlanértékesítésből származó jövedelmének számítási alapja (amely az eltelt évek függvényében tovább csökkenthető).
Az eladási vagy más hasonló jog gyakorlása révén a jogosult által megszerzett bevételből a joggyakorlás tárgyának az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékét meghaladó rész az eladási jog gyakorlásából származó bevételrész, amelynek a jog megszerzésére fordított igazolt kiadással csökkentett része a jövedelem. A bevétel fennmaradó részéből a jövedelmet a joggyakorlás tárgyának átruházására vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani, úgy, hogy az átruházással kapcsolatos kiadásként a jog megszerzésére fordított kiadásnak az a része vonható le, amely az eladási jog gyakorlásából származó bevételrészt meghaladja.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 28. § (7) bekezdésében.]

Eladási jog (eladási opció) esetén az alapító (a jogot engedő) jövedelmét a díjbevételből kell kiszámítani az alapítással összefüggő költségek levonásával (ilyen költség lehet például az opciós szerződés elkészítésében közreműködő ügyvéd díja). Ha például az alapító 2 millió forintért vállalja, hogy három év múlva 25 millióért megveszi a díjat fizető másik fél üdülőingatlanát, és a szerződés ellenjegyzéséért 200 ezer forintot fizetett, az eladási jog alapításából (engedéséből) származó jövedelme 2 millió - 200 ezer = 1 millió 800 ezer forint, egyéb jövedelem után kell adót fizetnie a díj átvételét követően. Neki más jövedelme az ügyletből nem lesz. (A majd megvett ingatlan szerzési értéke a szerződés szerinti opciós ár szerinti érték lesz.)
Ugyanezen szerződés alapján a jogosult 25 millió forintért adja el a vételre kötelezett alapítónak az ingatlant (melyet az előző évben 17 millió forintért vett), miközben az az eladáskor a piacon 24,2 millió forintot ér. Ennek (25 millió mínusz 24,2 millió forint) 800 ezer forint joggyakorlásból származó bevétele keletkezik. Ebből levonhatja a jogért fizetett 2 millió forintot, így az eladási jog gyakorlásából nem keletkezik jövedelme, sőt a bevétel (800 ezer forint) 1,2 millió forint levonására nem nyújt fedezetet. A kapott összes bevétel fennmaradó részéből - (25 millió mínusz 0,8 millió forint) 24,2 millió forintból - a szerzési érték (17 millió forint) és 600 ezer forint egyéb kiadás levonásán túl még az 1,2 millió forintot is levonhatja. Így az ingatlan átruházásából származó jövedelme 24 millió mínusz (17 + 1,2 + 0,6) = 5,4 millió forint lesz.
Ha a joggal összefüggő valamely jövedelem valójában bizonyíthatóan a felek között egyébként is fennálló jogviszonyból (például munka- vagy megbízási jogviszonyból) származik, akkor utána nem egyéb jövedelem címén, hanem a valóságos jogviszony szerinti jogcímeken kell megfizetni az adót.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 28. § (7) bekezdésében.]

Önkéntes nyugdíjpénztári kifizetések

Változás 2008. január 1-jétől.

Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által - a kötelező várakozási idő (tíz év) letelte után - nem nyugdíjszolgáltatásként kifizetett összeg továbbra is adóköteles (ha azt nem a fedezeti alap hozamrészéből fizetik ki), s a bevétel adóköteles része a kötelező várakozási idő letelte utáni a második évtől évente 10-10 százalékkal csökken, a 21. évtől pedig a kifizetés adómentes. Az adóköteles részt "fogyasztani" viszont ezentúl csak abból a befizetésből származó kifizetéssel lehet, amelyet legalább tíz éve helyeztek el a pénztárban. (Korábban a teljes pénztári összegből kifizetett nem nyugdíjszolgáltatást lehetett "fogyasztani".)

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 28. (8) bekezdésében.]

Kamatjövedelem

Új előírás 2008. január 1-jétől.

A belföldi magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható kamatjövedelem itthoni adóját csökkenti a rá külföldön megfizetett adó. Ha a jövedelem olyan országból származik, amellyel Magyarországnak nincs egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére, a jövedelem legalább 5 százalékát itthon be kell fizetni adóként, akkor is, ha ez azzal jár, hogy a külföldön megfizetett adót nem teljesen tudják levonni (vagyis előfordulhat, hogy a jövedelem egy részét itt is, ott is leadózza). Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely a magánszemélynek az általa megfizetett adóból nemzetközi szerződés, viszonosság vagy külföldi jog alapján visszajár.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 65. (9) bekezdésében.]

Változás 2008. január 1-jétől.

A befektetési jegy neve ezentúl kollektív befektetési értékpapír. Ebből következően kamatjövedelemnek minősül a külföldi befektetési jegy hozama akkor is, ha azokat a belföldi piacra nem vezették be (korábban egyéb jövedelemnek minősült).
Az ilyen értékpapírok tőzsdei átruházása során keletkező jövedelemre 2008. január 1-jétől a tőzsdei ügyletből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni (korábban ezek is kamatjövedelemként adóztak).

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 65. (1) bekezdésében.]

Csereügyletből származó jövedelem

Új előírás 2008. január 1-jétől.

Ha a magánszemélynek deviza-, tőke- és kamatcsereügylet, swap révén jövedelme keletkezik, akkor azt 25 százalék adó terheli (korábban ez, mint minden besorolatlan jövedelem, egyéb jövedelemnek minősült).
A csereügyleti jövedelem - akár 25 évre felvett hitelhez is kapcsolódhat csereügylet - adóévenként adóköteles, az ügylet időtartama alatt veszteségbeszámítással adózik (vagyis a tárgyévi pozitív különbözet csökkenthető a korábbi negatívval).
A jövedelmet és a veszteséget, valamint azok beszámítását ügyletenként kell meghatározni, a különböző ügyletek egyenlegei nem vezethetők össze.
A veszteségbeszámítás (adókiegyenlítés) feltétele olyan nyilvántartás vezetése, amelyből az ügylet teljes időtartamára nyomon követhető és megállapítható a pénzáramok mindenkori egyenlege, valamint az, hogy egy-egy adóév végén a magánszemély az ügylet miatt adófizetésre kötelezett-e, vagy a korábban már az ügylettel összefüggésben megfizetett adójának "visszatérítésére" (a veszteség beszámítására) tarthat igényt.
Az olyan ügylet jövedelme után, amelyről bizonyítható, hogy a magánszemély valós kockázat nélkül (a piaci ártól, árfolyamtól, kamatlábtól, díjtól függetlenül) kötötte, a felek között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján kell az adókötelezettséget megállapítani.
A hazai, EGT-országi vagy OECD-tagállami tőzsdén kötött csereügyletből származó jövedelemre nem e szabály, hanem a tőzsdei ügyletből származó jövedelemé érvényes.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 65/B §-ában.]

Osztalékból származó jövedelem

Változás 2008. január 1-jétől.

Nemcsak uniós, hanem EGT-államban működő tőzsdére bevezetett értékpapír osztalékára és osztalékelőlegére is alkalmazható a 10 százalékos adókulcs. E szabály már a 2007. adóévre 2008-ban kifizetett osztalékra is alkalmazható.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 66. (3)-(5) bekezdéseiben.]

Nemcsak a külföldről származó osztalékra, hanem az osztalékelőlegre is alkalmazni kell az osztalékszabályokat. Kifizetőnek minősül a külföldi befektetési szolgáltató és a belföldi hitelintézet is, ha az általa kezelt értékpapír külföldről származó osztalékát, osztalékelőlegét fizeti ki.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 66. (7)-(8) bekezdéseiben.]

Nem változott.

Az osztalék (osztalékelőleg) adóját a kifizetőnek a kifizetés időpontjában kell megállapítania s az általános szabályok szerint bevallania, befizetnie. Kifizető hiányában a magánszemélynek kell megállapítania az osztalék (osztalékelőleg) adóját, és azt a kifizetést követő negyedév első hónapjának 12. napjáig kell megfizetnie. Az osztalékelőleget és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásában tájékoztató adatként kell feltüntetni, s az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásában kell azt bevallani, az osztalékelőleg után megfizetett adóval mint levont adóval számolva.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 66. § (7)-(8) bekezdéseiben.]

Példa a csereügyletnél alkalmazható adókiegyenlítésre
Egy magánszemély a 2008. évben két, ötéves időtartamú swapügyletet köt, amelyek után a következők szerint kell megállapítania az adókötelezettségét.
	1. ügylet					2. ügylet
	2008. év	2009. év	2010. év	2011. év	2012. év	2008. év	2009. év	2010. év	2011. év	2012. év
1. Csereügyleti bevétel	100 000 Ft	80 000 Ft	90 000 Ft	60 000 Ft	50 000 Ft	90 000 Ft	90 000 Ft	70 000 Ft	100 000 Ft	60 000 Ft
2. Csereügyleti kiadás	80 000 Ft	70 000 Ft	95 000 Ft	90 000 Ft	35 000 Ft	95 000 Ft	70 000 Ft	85 000 Ft	90 000 Ft	70 000 Ft
3. Csereügyleti jövedelem [1. - 2.,de legalább 0]	20 000 Ft	10 000 Ft	0 Ft	0 Ft	15 000 Ft	0 Ft	20 000 Ft	0 Ft	10 000 Ft	0 Ft
4. Csereügyleti veszteség [2. - 1.,de legalább 0]	0 Ft	0 Ft	5 000 Ft	30 000 Ft	0 Ft	5 000 Ft	0 Ft	15 000 Ft	0 Ft	10 000 Ft
5. Csereügyleti jövedelem adója [3. x 0,25]	5 000 Ft	2 500 Ft	0 Ft	0 Ft	3 750 Ft	0 Ft	5 000 Ft	0 Ft	2 500 Ft	0 Ft
6. Ténylegesen fizetendő adó [5. - 10. sor az előző év végén]	5 000 Ft	2 500 Ft	0 Ft	0 Ft	2 500 Ft	0 Ft	3 750 Ft	0 Ft	2 500 Ft	0 Ft
7. Adókiegyenlítési keret [6. sor + 7. sor az előző év végén - 9. sor, az ügylet utolsó évében 0]	5 000 Ft	7 500 Ft	6 250 Ft	0 Ft	0 Ft	0 Ft	3 750 Ft	0 Ft	2 500 Ft	0 Ft
8. Csereügyleti veszteségre számított adó [4. x 0,25]	0 Ft	0 Ft	1 250 Ft	7 500 Ft	0 Ft	1 250 Ft	0 Ft	3 750 Ft	0 Ft	2 500 Ft
9. Visszaigényelhető adó [8.,de legfeljebb a 7. sor az előző év végén]	0 Ft	0 Ft	1 250 Ft	6 250 Ft	0 Ft	0 Ft	0 Ft	3 750 Ft	0 Ft	2 500 Ft
10. Adókiegyenlítésre jogosító összeg [8. - 9.]	0 Ft	0 Ft	0 Ft	1 250 Ft	0 Ft	1 250 Ft	0 Ft	0 Ft	0 Ft	0 Ft

Árfolyamnyereség

Új előírás 2008. január 1-jétől.

A belföldi magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható árfolyamnyereségből származó jövedelem adóját csökkenti az utána külföldön megfizetett adó. Nemzetközi szerződés hiányában a fizetendő adó a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében sem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál. Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemélynek visszajár.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 67. (10) bekezdésében.]

Változás 2008. január 1-jétől.

Külföldi pénznemű árfolyamnyereséget a jövedelemszerzés időpontjában (napján) érvényes MNB-devizaárfolyamon kell forintra átszámítani (korábban a jövedelemszerzés időpontját megelőző hónap 15. napján érvényes árfolyamot kellett figyelembe venni).

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 67. (10) bekezdésében.]

Tőzsdei ügyletből származó jövedelem

Változás 2008. január 1-jétől.

Ezentúl nem ügyletenként kell kiszámítani a jövedelmet, hanem az adóévben pénzben elszámolt ügyleti nyereségek összegének (összes ügyleti nyereség) és a magánszemélyt terhelő pénzben elszámolt ügyleti veszteségek összegének (összes ügyleti veszteség) a különbözete lesz az adó alapja.
Árfolyamnyereségnek minősül - nem pedig tőzsdei ügyletből származó jövedelemnek, mint korábban - a tőzsdére bevezetett értékpapírban a tőzsdére kerülés előtt felhalmozott adózatlan jövedelemrész. (Például az átalakuláskor megemelt névértékű részvény átruházása esetén a tőkeemelésnek megfelelő jövedelemrész nem része a tőzsdei ügyleti nyereségnek, hanem árfolyamnyereségnek minősül.) Ezt a szabályt azonban csak akkor kell alkalmazni, ha az adózatlan jövedelemrész 2007. december 31-e után keletkezett.
A tőzsdei ügyletek veszteségének két éven belüli beszámítására is érvényes az adókiegyenlítési szabály (korábban a tőzsdei ügylet nyereségét és veszteségét kellett összevetni). Az adókiegyenlítés az adóévben, illetve az azt megelőző két évben bevallott tőzsdei ügyletből származó veszteségnek és a 20 százalékos adókulcsnak a szorzata, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban tőzsdei ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel, de nem lehet több, mint az adóévben, illetve az azt megelőző két évben bevallott, tőzsdei ügyletből származó jövedelem adója, csökkentve a megelőző két évben már érvényesített adókiegyenlítéssel. Az adókiegyenlítést az adóbevallásban megfizetett adóként lehet figyelembe venni.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 67/A §-ában és az adómódosító törvény 468. § (10) bekezdésében.]

Példa a tőzsdei ügyleti adókiegyenlítésre
Magánszemély 2007-ben tőzsdén vásárol ezer "A" részvényt, darabonként 500 forintos áron, s 550 forintos áron adja el. Az ügyletekhez kapcsolódó járulékos költség 10 000 forint. Vásárol 5 ezer darab "B" részvényt, darabonként 200 forintos áron, ebből 2 ezer darabot 160 forintos áron elad. Az ügyletekhez kapcsolódó járulékos költség 20 ezer forint.
Adókötelezettség 2007-ben "A" részvény
1. Megszerzett pénzbevétel [1000 db x 550 Ft/db] 2. Járulékos költségek 3. Megszerzésre fordított kiadás [1000 db x 500 Ft/db] 4. Ügyleti nyereség [1. - 2. - 3.]	550 000 Ft 10 000 Ft 500 000 Ft 40 000 Ft
A "B" részvényhez kapcsolódóan
5. Megszerzett pénzbevétel [2000 db x 160 Ft/db] 6. Járulékos költségek 7. Megszerzésre fordított kiadás [2000 db x 200 Ft/db] 8. Ügyleti veszteség [1. - 2. - 3.] 9. Tőzsdei ügylet vesztesége 2007-ben [4. + 8.]	320 000 Ft 20 000 Ft 400 000 Ft -100 000 Ft -60 000 Ft
2007-ben a tőzsdei ügylet veszteséges, így a magánszemélynek a 2007. évben adót nem kell fizetnie. A 2008. évben a magánszemély vásárol 3000 darab "C" részvényt 1000 Ft/darab áron, majd értékesíti 1040 Ft/ darab áron. Az ügyletekhez kapcsolódó járulékos költségek összege 35 000 forint.
A 2008. évi adókötelezettség számítása
10. Megszerzett pénzbevétel [3000 db x 1040 Ft/db] 11. Járulékos költségek 12. Megszerzésre fordított kiadás [3000 db x 1000 Ft/db] 13. Ügyleti nyereség [10. - 11. - 12.] 14. Számított adó [13. x 0,20] 15. Adókiegyenlítés [a 2007. évi ügyleti veszteség, azaz 60 000 Ft szorozva a 20%-os adókulccsal] 16. Fizetendő adó [14. - 15.]	3 120 000 Ft 35 000 Ft 3 000 000 Ft 85 000 Ft 17 000 Ft 12 000 Ft 5 000 Ft

Értékpapírjogok jövedelme

Új előírás 2008. január 1-jétől.

A törvény tartalmazza az értékpapírra szóló vételi, jegyzési, illetve eladási jog alapítójának (opció kötelezettjének) a jog átengedése ellenében szerzett jövedelmére vonatkozó adózási szabályokat (a jövedelem megállapításának időpontja, a kifizető, a jövedelmet szerző magánszemély adókötelezettsége).

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 77/B §-ában.]

Az opciós jövedelem jogcímét a magánszemély és a jogot alapító személy között fennálló jogviszony (beleértve a közvetett kapcsolatokat is) és a szerzés körülményei alapján kell megállapítani.
Ha a jog alapítása, megszerzése vagy gyakorlása bárki számára azonos feltételekkel megvalósuló ügyletben történt, az opció kötelezettjének jövedelme után 25 százalék az adó.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 77/B § (6), (10) bekezdéseiben.]

Az opció engedésénél, megszüntetésénél, gyakorlásának átengedésénél, illetve az ilyen jogról való lemondásnál a magánszemély által megszerzett bevételből az az összeg minősül jövedelemnek, amely meghaladja a jog megszerzésére fordított, igazolt értéket (kiadást), valamint az ügylettel összefüggő, igazolt járulékos költséget. A jövedelmet a bevétel megszerzésének időpontjára kell megállapítani.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 77/B § (1) bekezdésében.]

Ha magánszemély ingyenesen vagy kedvezményes áron jutott az értékpapírra vonatkozó jog(ok)hoz, adóköteles bevétele keletkezik, amelyet a törvény a jog megszerzésére fordított értékének ismer el.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 77/B § (11) bekezdésében.]

Ha az értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési, eladási vagy más hasonló jog értékpapír formát ölt (vagyis a jogról értékpapírt állítanak ki), és ezt átruházzák, árfolyamnyereségből származó jövedelem keletkezik. Ha az átruházás tőzsdei ügylet keretében történik, a tőzsdei ügyletből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 67/A §-ában.]

Az opció kötelezettjének jövedelme

Új előírás 2008. január 1-jétől.

Az értékpapírra vonatkozó vételi vagy eladási jog kötelezettjének jövedelme az opciós díjbevétel csökkenve a jogosult által a kötelezett részére fizetett, a kötelezett magánszemélyt - például a jog alapítása miatt - terhelő igazolt kiadással, az adott ügylettel közvetlenül összefüggő járulékos költségekkel (például a befektetési szolgáltató díjával, jutalékával).

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 77/B § (1)-(2) bekezdéseiben.]

Ha a jogosult nem él az opciós szerződésben biztosított jogával, az opciós díjbevétel egyben a kötelezett jövedelme. A jövedelem megállapításának időpontja ebben az esetben a joggyakorlás lehetőségének határnapja. Ha a jogosult él az opcióban biztosított - vételi, eladási - jogával, és az ügylet pénzbeli elszámolással szűnik meg (tehát nem az értékpapír tényleges átadásával), az opciós díjbevételből levonható az elszámolás miatt a kötelezett magánszemélyt terhelő igazolt kiadás (az opciós szerződés alapján a jogosultnak járó összeg). A jövedelem megállapításának időpontja az elszámolás napja (az elszámolás értéknapja).

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 77/B § (2)-(3) bekezdéseiben.]

Ha a jogosult lehívja az opciót, és az ügylet az értékpapír tényleges átadásával (szállítással) szűnik meg, a kötelezett jövedelmének megállapítása során az opciós díjbevételből levonható a eladási kötelezettség esetén a kötelezett által szállítandó értékpapír megszerzésére fordított összegnek, de legfeljebb a szállítandó értékpapír teljesítéskori szokásos piaci értékének az opciós szerződés szerinti árat meghaladó része; a vételi kötelezettség esetén a jogosult által szállítandó értékpapír ügyleti szerződés szerinti árának a teljesítéskori szokásos piaci értékét meghaladó része, amely levonás utóbb az értékpapír átruházása során az értékpapír megszerzésére fordított értékének részeként már nem vehető figyelembe

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 77/B § (2) bekezdéseiben.]

Ha az ügylet a tárgyát képező értékpapír tényleges átadásával szűnik meg, a jövedelem megállapításának időpontja a jogosult joggyakorlásának a napja.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 77/B. § (3) bekezdésében.]

Ha a vételi jogot a szerződő felek öt évnél hosszabb időtartamra kötötték ki, de öt éven belül az opciós szerződés nem szűnik meg, a jövedelem megállapításának időpontja a vételi, illetve az eladási opció kezdő időpontjának évét követő ötödik év utolsó napja. Ha a kötelezett magánszemélynél a jog öt éven túli gyakorlása miatt igazolt kiadás, veszteség merül fel, a korábban megállapított jövedelem önellenőrzéssel helyesbíthető.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 77/B § (3) bekezdésében.]

Jövedelem opciós vételi jogból

Új előírás 2008. január 1-jétől.

Ha az értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy más hasonló jog jogosultja él az opcióban biztosított jogával, a jogosult magánszemély értékpapír formájában bevételt szerez. Jövedelemnek minősül az értékpapír megszerzésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték (a szerződés szerinti ár) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 77/A § (1) bekezdésében.]

A magánszemély által a jog megszerzésére fordított érték költségként számolható el, ugyanis az értékpapír megszerzésének alapjául szolgáló vételi, jegyzési jog ellenértékeként a magánszemélyt terhelő, igazolt összeg, illetve ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetén a jog megszerzésekor adóköteles bevétel az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek minősül.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 67. § (9) bc) pontjában.]

Az értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén keletkező bevétel esetében a jövedelmet az értékpapír feletti rendelkezési jog megszerzésének a napjára, ha azonban az értékpapírt a magánszemély (vagy a magánszemély javára más személy) ennél korábbi időpontban vette birtokba, a birtokbavétel napjára kell megállapítani

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 77/B § (4) bekezdésében.]

Nem minősül bevételnek ez az értékrész, ha a magánszemély olyan vételi jogot gyakorol, amelyet bárki számára azonos feltételek mellett megvalósult ügyletben szerzett.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 77/A § (2) a) pontjában.]

Jövedelem opciós eladási jogból

Új előírás 2008. január 1-jétől.

Ha az eladási opció jogosultja él eladási jogával, a jövedelmet a következők szerint kell megállapítani:
a Az átruházásra tekintettel szerzett bevételből levonandó az értékpapír szokásos piaci értéke. A maradék a jog gyakorlásából származó bevételrész. Ezt csökkenti a jog megszerzésére fordított érték. Az így megállapított opciós jövedelem a felek közötti jogviszonyra tekintettel adóköteles.
a Az értékpapír átruházására tekintettel megszerzett bevétel szokásos piaci értékkel megegyező részéből a jövedelem az árfolyamnyereség. A szerzési értéken és a járulékos költségeken túl levonható a jog megszerzésére fordított értéknek (opciós díjnak) az a része is, amelyet a magánszemély az opciós jövedelem megállapításánál nem tudott levonni, mert meghaladta az opciós jog gyakorlásából származó bevételrészt.
a A jövedelmet az átruházás időpontjában kell megállapítani.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 77/B § (5) bekezdésében.]

Ha az értékpapírra vonatkozó jog megszerzése, gyakorlása bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben történt, az értékpapírra vonatkozó eladási vagy más hasonló jog gyakorlása esetén az átruházásra tekintettel megszerzett bevétel egészére az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni (vagyis a jövedelmet nem kell megbontani árfolyamnyereségből származó jövedelemre és joggyakorlásból származó, a felek közötti jogviszonyra tekintettel adóköteles jövedelemre).

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 77/B § (6) bekezdésében.]

A kifizető és a magánszemély adókötelezettségei

Új előírás 2008. január 1-jétől.

A jövedelmet, adót (adóelőleget) a kifizető állapítja meg, és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg. A kifizető az adóévet követő év január 31-éig igazolást ad ki a magánszemély részére, és az igazolás tartalmáról adatot szolgáltat az adóhatóságnak. Kifizető hiányában a magánszemély a jövedelmet és az adót saját nyilvántartás alapján köteles megállapítani. A kifizető által kiadott igazolásnak, az adatszolgáltatásnak, továbbá a magánszemély által vezetett nyilvántartásnak tartalmaznia kell a megszerzett bevételeket, az igazolt járulékos költségeket, a jog, illetve az értékpapír megszerzésére fordított kiadást. Ennek során alkalmazni kell az értékpapírokra, értékpapírra vonatkozó jogokra, járulékos költségekre előírt rendelkezéseket is.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 77/B § (7) bekezdésében.]

A jövedelmet és az adót a jövedelmet szerző magánszemélynek a kifizető által kiállított bizonylatok, igazolások, illetve az általa vezetett nyilvántartás alapján az adóévről benyújtandó bevallásában kell bevallania, és az adót a kifizető által levont adó (adóelőleg) figyelembevételével az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 77/B § (8) bekezdésében.]

A kifizető a jog alapítását követően - az adóévet követő január 31-éig - magánszemélyenként köteles adatot szolgáltatni az adóhatóság részére az általa alapított, értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési, eladási vagy más hasonló jogról, továbbá a jog gyakorlásáról, megszüntetéséről és a jogról való lemondásról (az utóbbi esetben az adatszolgáltatás mind az eredeti jogosultat, mind a jogot gyakorló, megszüntető, illetve a jogról lemondó személyt tartalmazza).

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 77/B § (9) bekezdésében.]

Külföldi pénznem átszámítása

A kifizető által kiállított bizonylaton, igazoláson, adatszolgáltatáson, illetve a magánszemély nyilvántartásában a külföldi pénznemben feltüntetett adatokat az MNB hivatalos, a teljesítés időpontjában érvényes devizaárfolyamán kell forintra átszámítani. Az olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításához figyelembe venni.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 77/B § (12) bekezdésében.]

Nem biztosított természetbeni juttatása

Változás 2008. január 1-jétől.

A tb-szabályok szerint nem biztosított magánszemélynek juttatott termék, szolgáltatás nem minősül természetbeni juttatásnak, ha az tevékenység, kötelezettségvállalás vagy szolgáltatás ellenértéke. Ebben az esetben az adott juttatás a jogviszonytól függően (például megbízási díjként) adóköteles.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 69. § (1) b) pontjában.]

Nem változott.

Ha a természetben adott adóköteles jövedelmet nem a foglalkoztatója juttatja a magánszemélynek, és a juttatás nem tevékenység, kötelezettségvállalás vagy szolgáltatás ellenértéke, a jövedelem természetbeni juttatásnak minősül.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 69. § (1) l) pontjában.]

Utalványok

Változás 2008. január 1-jétől.

Nem minősül természetbeni juttatásnak a bármire felhasználható utalvány mellett a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköz sem.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 69. § (11) bekezdésében.]

Nem változott.

Az utalvány akkor minősül természetbeni juttatásnak - bármilyen formában bocsátják is ki, például jegy, bon, kupon formájában, vagy akár csak nyilvántartják listán vagy elektronikusan -, ha juttatási feltételei alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra szól, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezéseknek.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 69. § (11) bekezdésében.]

Magáncélú telefonhasználat

Új előírás 2008. január 1-jétől.

Ha a cégtelefon ingyenes használatát a telefonszolgáltató biztosítja dolgozóinak, a magáncélú használat szokásos piaci értékét vagy az összes használat szokásos piaci értékének 20 százalékát kell magáncélú használat értékének tekinteni.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 69. § (12) bekezdésében.]

Változás 2008. január 1-jétől.

Ha a cégtelefon használata a számla alapján tételesen nem különíthető el, a kifizetőt terhelő áfás kiadás 20 százalékát mindenképpen magáncélú használatnak kell tekinteni. (Korábban átalánydíjas konstrukcióval elkerülhető volt az adó.) A kifizető tehát választhat a magáncélú telefonhasználat értékének tételes elkülönítése és a között, hogy az őt terhelő kiadás 20 százaléka után fizeti meg az adót.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 69. § (12) bekezdésében.]

Munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás

Változás 2008. január 1-jétől.

A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás utáni adót a munkáltató az adóévet követő év május hónapjának adójaként számolhatja el, azaz június 12-éig kell azt bevallania, illetve megfizetnie. (Eddig az évi 400 ezer forint adómentességi határ túllépését követően kellett adózni - és folyamatos nyilvántartást vezetni -, illetve munkaviszony megszűnésekor kellett elszámolni.)

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 71. § (5) bekezdésében.]

Nem változott.

A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatások köre ugyanaz, mint korábban, munkavállalóként továbbra is évi 400 ezer forint az adómentességi korlát, s nem változtak az adóköteles rész utáni közterhek sem.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 69. §-ában.]

Kamatkedvezmény

Változás 2008. január 1-jétől.

A külföldi kiküldetésre, külszolgálatra tekintettel elszámolásra kiadott összeg nem minősül kamatkedvezményből származó jövedelemnek, feltéve, hogy a kifizetővel a visszaérkezést követő 30 napon belül elszámolnak (korábban ezt nem szabályozta törvény).

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 72. § (4) n) pontjában.]

Ingatlan bérbeadása

Változás 2008. január 1-jétől.

Ha a magánszemély az önálló tevékenység szabályai szerinti adózást választja, s ingatlan-bérbeadási bevétele kifizetőtől származik, a kifizetőnek erről előlegszámítás előtt is nyilatkozhat, s akkor az alkalmazhatja a kifizetői előleg általános szabályait.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 74. § (7) bekezdésében.]

Nyeremény

Változás 2008. január 1-jétől.

Nem kell adót fizetni a bukmékeri és a lóversenyfogadási nyeremények után.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 76. § (4) bekezdésében.]

Értékpapírban megszerzett vagyoni érték

Változás 2008. január 1-jétől.

A gazdasági társaságiadóról szóló törvény megszüntette a dolgozói üzletrészt, de a régebben megszerzett ilyen üzletrészekre továbbra is érvényes a korábbi kedvezményes adókulcs. A legújabb szövetkezeti törvény alapján a szövetkezeti üzletrészeket át kellett alakítani befektetői részjeggyé; az átalakítást nem terheli adó.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 77/A § (1)-(2), (5) bekezdéseiben.]

Elismert munkavállalói értékpapír-juttatás jövedelme

Változás 2008. január 1-jétől.

Belföldi gazdasági társaság a kapcsolt vállalkozásai munkavállalói és vezető tisztségviselői részére is adhat értékpapírt szervezett értékpapírjuttatási program keretében (korábban csak saját dolgozóinak és vezető tisztségviselőinek adhatott). Ha a munkavállalók, a vezető tisztségviselők a vállalatcsoporton belül céget váltanak, a kapott értékpapírok után nem keletkezik adókötelezettségük már 2007-re sem.
A belföldi fióktelepek, kereskedelmi képviseletek munkavállalói, vezető tisztségviselői a belföldi székhelyű gazdasági társaságok munkavállalóival, vezető tisztségviselőivel azonos feltételek szerint részesülhetnek kedvezményes részvényjuttatásban.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 77/C § (1),(8), (19), (21)-(22), (24) és az adómódosító törvény 468. § (11) bekezdéseiben.]

Kifizetői adóelőleg-szabályok

Változás 2008. január 1-jétől.

Programozócégektől megvásárolt, az APEH-nak bemutatott és az által jóváhagyott programot alkalmazó munkáltatóknak, kifizetőknek nem kell külön engedélyt kérniük az APEH-tól az adóelőleg főszabálytól eltérő módszerű levonására.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 46. § (6) bekezdésében.]

Munkáltatói adóelőleg-szabályok

Változás 2008. január 1-jétől.

Ha a munkáltató, a bér kifizetője olyan jövedelmet juttat, amelyből nem tud adóelőleget levonni (mert például természetben fizet), és az adóelőleget nem tudja a magánszemélyre ráterhelni (például mert annak nincs és nem is lesz tőle más bevétele), akkor a kiállított munkáltatói igazolásban jeleznie kell, hogy nem vont le előleget.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 48. § (18) bekezdésében.]

Egyéni vállalkozó 10 százalékos adókulcsa

Változás 2008. január 1-jétől.

Az egyéni vállalkozónak a vállalkozói adóalap legfeljebb 50 millió forintos része után 10 százalék vállalkozói személyi jövedelemadót kell fizetnie (korábban 5 millió forint volt az értékhatár). Ehhez a következő feltételeknek kell egyszerre teljesülniük:
a nem érvényesít adókedvezményt;
a a foglalkoztatottjainak átlagos állományi létszáma az adóévben legalább egy fő;
a a vállalkozói adóalapja az adóévben és az azt megelőző adóévben, a tevékenység adóévi kezdése esetén abban az évben eléri a jövedelem-, a nyereségminimum összegét (kivéve a kezdő vállalkozót, vagy akit elemi kár ért);
a megfelel az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének;
a az adóévben meghatározott járulékalap után vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot - alapesetben legalább az adóévi átlagos állományi létszám és az éves minimálbér szorzatának megfelelő összeg kétszerese után, a székhellyel a területfejlesztés kedvezményezett térségeiről szóló (lásd a 47. oldalon) kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti kistérségben vagy 5. számú melléklete szerinti településen rendelkezők pedig legalább az adóévi átlagos állományi létszám és az éves minimálbér szorzatának megfelelő összeg után.
A 10 százalékkal adózó vállalkozói adóalap 6 százaléka az adóbevallás benyújtásának évében az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
Ha az egyéni vállalkozó az adómegtakarítást kizárólag beruházásra vagy beruházásra felvett hitel törlesztésére fordítja, akkor azt is választhatja, hogy nem de minimis támogatásként számolja el, hanem a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásról szóló európai bizottsági rendeletben (lásd a 40. oldalon) foglaltak szerinti támogatásként (ezt a döntését utóbb nem módosíthatja);
Elsődleges mezőgazdasági termelést is végző egyéni vállalkozónál az adómegtakarítás - ha azt kizárólag beruházásra vagy beruházási hitel törlesztésére használja fel - nem csekély összegű támogatás, hanem a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásról szóló 1857/2006/ EK-rendelet 4. cikkében foglalt támogatás (vagyis ez esetben nem választhat, milyen támogatásnak tekinti).
A 10 százalékkal adózó vállalkozói adóalap 6 százalékának megfelelő összeget az egyéni vállalkozó köteles a belföldi pénzforgalmi bankszámláján lekötni abban az évben, amikor bevallotta, és az adóév utolsó napján fennálló követeléséből lekötött számlakövetelésként kimutatni.
Az elsődleges mezőgazdasági termelést nem folytató egyéni vállalkozó - ha a kedvezményt de minimis támogatásnak tekinti - akkor oldhatja fel a lekötést, ha a feloldott részt a lekötés adóévét követő négy adóévben
a kizárólag üzemi célt szolgáló, a személyijövedelemadó-törvény szerinti értékcsökkenési leírás alapját képező, beruházási, fejlesztési célból vásárolt, az alapnyilvántartásban, valamint egyedi beruházási és felújítási költségnyilvántartásában rögzített tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzésére vagy előállítására költi (kivéve azt a beruházási, felújítási kiadást, amelyet a fejlesztési tartalék feloldására használ fel);
a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű, pályakezdő vagy korábban munkanélküli alkalmazott foglalkoztatása kapcsán költségként elszámolt kiadásra fordítja (például bérre), feltéve, hogy e foglalkoztatás 2007. december 31-ét követően kezdődött;
a pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján fennálló kötelezettsége csökkentésére fordítja (ideértve a pénzügyi lízinget is).
Csak beruházásra, felújításra vagy ilyen célú hiteltörlesztésre, lízingdíjra oldható fel a kis- és középvállalkozások támogatásának tekintett lekötés, valamint elsődleges mezőgazdasági tevékenységet is folytató egyéni vállalkozói lekötés.
A feloldás az előzőektől függetlenül is lehetséges, de ha bármi okból nem felel meg a törvényi előírásoknak, a feloldott részt a feloldást követő 30 napon belül adóként be kell fizetni. A lekötés adóévét követő negyedik adóév végéig fel nem oldott részt a negyedik adóévet követő naptári év első hónapja utolsó napjáig kell adóként megállapítani, megfizetni és az azt követő első adóbevallásban bevallani.
Ha az egyéni vállalkozói jogállása a négy éven belüli időszak alatt bármely okból megszűnik (kivéve ha azért, mert elveszti cselekvőképességét, vagy meghal), a fel nem oldott részt a jogállás megszűnésének napját követő 30 napon belül kell adóként megfizetni.
A fizetendő adót minden esetben késedelmi pótlékkal (a jegybanki alapkamat kétszeresével) növelten kell megfizetni.
Az egyéni vállalkozónak a számlakövetelés lekötéséről és annak feloldásáról olyan külön nyilvántartást kell vezetnie, amelynek alapján megállapítható a lekötött és a feloldott összeg, valamint a feloldás alapjául szolgáló kiadás(ok) teljesítésének időpontja és összege, valamint a feloldás miatt fizetendő adó és késedelmi pótlék összege.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 49/B § (9)-(10), (21)-(22) bekezdéseiben.]

Egyéni vállalkozó jövedelem-, nyereségminimum szerinti adózása

Változás 2007. július 1-jétől.

Ha az egyéni vállalkozó bevételeinek és költségeinek különbsége nem éri el az adóévben az eladásra beszerzett áruk és eladott közvetített szolgáltatások együttes értékét nem tartalmazó vállalkozói bevétel 2 százalékát (vagyis a törvény által meghatározott jövedelem-, illetve nyereségminimumot), akkor választhat:
a az adóbevallásában nyilatkozatot tesz, vagyis kitölti az állami adóhatóság bevallást kiegészítő nyomtatványát (ez adójogi szempontból bevallásnak minősül);
a a jövedelem-, nyereségminimumot tekinti adóalapnak.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 49/B § (8) bekezdésében.]

Nem kell bevallást kiegészítő nyomtatványt kitölteni az egyéni vállalkozónak tevékenysége megkezdésének évében és az azt követő évben, ha a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban nem folytatott egyéni vállalkozói tevékenységet, vagy ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 49/A § (8) b) pontjában, 49/B § (20) bekezdésében.]

Elemi kár az elemi csapás (így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, jég- és széltörés, a vihar, a földrengés, valamint természeti vagy biológiai eredetű tűz) okozta olyan kár, amelynek mértéke (több kár esetén azok együttes összege) az egyéni vállalkozó megelőző adóévi bevételének (a tevékenységét az előző adóévben vagy az adóévben megkezdő egyéni vállalkozó esetében a tevékenység egy napjára eső átlagos napi bevétel 365 napra számított összegének) legalább a 15 százaléka. Az elemi csapás igazolására a kár tényét tartalmazó okmány (például a biztosító, a mezőgazdasági igazgatási szerv, a katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvélemény, jegyzőkönyv, más okmány) vagy - ha az egyéni vállalkozó nem rendelkezik független szervezet által kiállított okmánnyal - az általa kiállított jegyzőkönyv szolgál. Az egyéni vállalkozó az általa kiállított jegyzőkönyvet a kár keletkezését követő 15 napon belül megküldi az illetékes állami adóhatóság részére. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 3. § (70) pontjában, 49/B § (24) bekezdésében.]

A jövedelem-, nyereségminimum 2007. második félévi megállapításának átmeneti szabálya szerint a vállalkozó választhat, hogy
a a 2007. adóév egészére megállapított vállalkozói adóalapból az adóév első napjától június 30-áig számított naptári napoknak a működés adóévi naptári napjaihoz viszonyított arányával (két tizedesjegyre kerekítve) meghatározott rész és a 2007. adóév egészére megállapított jövedelem-, nyereségminimumnak a július 1-jétől az adóév utolsó napjáig számított naptári napoknak a működés adóévi naptári napjaihoz viszonyított arányával (két tizedesjegyre kerekítve) számított rész összege után fizeti az adót, vagy
a a 2007. január 1-je és június 30-a közötti időszakra számított vállalkozói adóalap és az adóév egészére megállapított jövedelem-, nyereségminimumból a 2007. január 1-je és június 30-a közötti időszakra megállapított jövedelem-, nyereségminimumot meghaladó rész összege után adózik.

[Lásd a 2007/XXXIX. törvény 9. § (8) bekezdésében.]

Az adóhatóság vizsgálhatja, hogy az egyéni vállalkozó életviteléhez szükséges kiadásait fedezheti-e a vállalkozásából szerzett jövedelem. Ha azt állapítja meg, hogy nem, az egyéni vállalkozót felszólíthatja, hogy egészítse ki a bevallását.

[Lásd a 2003/XCII. törvény 91/A §-ában.]

Bevallást kiegészítő nyomtatvány*

Elkülönül-e az iroda az egyéni vállalkozó lakásától?
Termék-előállítási tevékenység bevétele.
Kereskedelmi tevékenység bevétele.

Szolgáltatói tevékenység bevétele összesen (bérleti díj bevétele, közvetített szolgáltatás

bevétele, szakértői díj bevétele, egyéb bevétel).
Igénybe vett szolgáltatások értéke összesen (bérleti díjak összesen - iroda bérleti díja,

lakás bérleti díja -, reklámszolgáltatás(ok) és piackutatás címén elszámolt költség,

tanácsadás, szakértői díj, ügynöki jutalék címén elszámolt költség, telefonszolgáltatás

költsége).

Személyi jellegű egyéb kifizetések összesen (saját gépkocsi használata címén elszámolt
költség, megbízási díj címén elszámolt költség, külföldi napidíj, szállás, utazás címén
elszámolt költség, oktatás, képzési költség címén elszámolt költség, reprezentációs
költség, adómentes természetbeni juttatás értéke, üzletpolitikai célú ajándékok, ked-
vezmények stb. értéke).

Cégautók üzemeltetési költsége (üzemanyag, javítás, biztosítás stb.), darabszáma.

Az adott kölcsönök napi átlagos állománya (hitelintézeti kölcsönök nélkül).

A kapott kölcsönök napi átlagos állománya.

*Tartalomtervezet egyéni vállalkozókbevalláskiegészítő nyomtatványához; a nyomtatványt az adóévre és az adóévet megelőző két adóévre kell kitölteni.

Egyéni cég átalakulása társassá

Változás 2008. január 1-jétől.

Egyéni cég társas vállalkozássá alakulása esetén az átalakulás napjára megállapított adót az éves bevallásban kell elszámolni (soron kívüli bevallás és megfizetés helyett).

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 49/A § (3), (6) bekezdéseiben.]

Egyéni vállalkozás öröklése

Változás 2008. január 1-jétől.

Ha az elhunyt egyéni vállalkozó özvegye, örököse maga is egyéni vállalkozó, de az elhunytétól eltérő adózási módot alkalmaz, választhat, hogy melyik módszer szerint folytatja az egyesített tevékenységet. A nem választott módszer szerinti tevékenység után az elhalálozás napjára meg kell állapítania az adókötelezettséget, s azt az éves bevallásában kell teljesítenie.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 49/A § (7)-(9) bekezdéseiben.]

Egyéni vállalkozó vállalkozói adóalapja

Változás 2008. január 1-jétől.

Az egyéni vállalkozó felsőoktatási intézménnyel, a Magyar Tudományos Akadémiával, a bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézettel, kutatóhellyel (ideértve az EGT-államok hasonló szervezeteit is) írásban kötött szerződés alapján bárhol közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés költségeinek a háromszorosával csökkentheti a bevételét (korábban ez a lehetőség ez EGT-államokra nem terjedt ki).

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 49. § (6) bekezdésében.]

Az egyéni vállalkozó az adóévben megszerzett vállalkozói jövedelemének 50 százaléka erejéig képezhet fejlesztési tartalékot (a korábbi 25 százalék helyett), de az továbbra is legfeljebb évi 500 millió forint lehet.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 49/A § (7) da) pontjában.]

Nem engedélyezhető a veszteségelhatárolás, ha arra adóhatósági engedélyt kellene kérni, de azt az adózó elmulasztotta. A mulasztás önellenőrzéssel nem pótolható.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 49/A § (7) db) pontjában.]

A minimum-adóalapra vonatkozó szabályozás alóli felmentéshez az adóhatóságnak 15 napon belül bejelentett káresemény esetén az okozott bevételcsökkenés kiszámításakor több káreseménnyel együtt is lehet számolni.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 49/B § (24) bekezdésében.]

Ha egy beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, a kisvállalkozói kedvezmény érvényesíthető (azaz 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó vállalkozói jövedelme a tárgyévi beruházási költségekkel csökkenthető, de legfeljebb a vállalkozói jövedelem erejéig, maximum évi 30 millió forinttal). E kedvezmény a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásról szóló 1857/2006/ EK-rendeletben foglalt támogatásnak számít. Minden más esetben az egyéni vállalkozó választása szerint az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 49/B § (10) bekezdésében.]

Megszűnik az internethasználat költségeinek fix összegű, évi 60 ezer forintos elszámolási korlátja. Ha egyéni vállalkozó telephelye a lakásán van, akkor az internet költségének legalább 50 százaléka elismert költségnek minősül, ha pedig a telephely nem a lakáson van, az internetköltségek maradéktalanul elszámolhatóak. Ha az őstermelő elektronikus havi bevallásadásra kötelezett, internethasználata költségeinek 50 százalékát számolhatja el költségként, ha nem, a 30 százalékát.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 11. melléklet I. 12. pontjában.]

A 200 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási értékű, a 33 százalékos leírási kulcs alá besorolt tárgyi eszközök beszerzési árát két adóév alatt egyenlő részletben is el lehet számolni, vagyis megszűnt a korábbi százalékos és időarányos korlát.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 11. melléklet II. g) pontjában.]

A jövedelemszerzés helye

Változás 2008. január 1-jétől.

Változó munkavégzési helyen végzett nem önálló tevékenység esetében a jövedelemszerzés helye:
a belföld, ha a magánszemély a munkáltató belföldi székhelyével vagy belföldi telephelyével (állandó bázisával), fióktelepével, kereskedelmi képviseletével áll a jövedelemszerzés alapjául szolgáló jogviszonyban;
a az előbbieken kívüli jogviszonyban a belföldön végzett tevékenységére arányosan számított jövedelemre vonatkozóan is belföld;
a belföld vagy külföld, ha a jövedelem nemzetközi forgalomban üzemeltetett járművön külföldön (is) teljesített szolgálat ellenértéke (vagy az az állam, amely az ilyen jövedelmet nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján adóztathatja, vagy - jellemzően egyezmény hiányában - a magánszemély illetősége szerinti állam).
Természetbeni juttatás esetében a jövedelemszerzés helye belföld.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 3. § 4. pontjában.]

Nem változott.

Nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a jövedelemszerzés helye a tevékenység szokásos helye (az állandó munkavégzés helye) szerinti állam.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 3. § 4. pontjában.]

Egyéb fogalmak

Változás 2007. január 1-jétől.

A szakképzésről szóló törvény szerinti tanulószerződés nélküli foglalkoztatás esetén a tanuló pénzbeli juttatása a minimálbér 15 százalékáról 20 százalékára emelkedett (ami továbbra is adóterhet nem viselő járandóság).

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 3. § 72. pontjában.]

Változás 2008. január 1-jétől.

Munkaerőkölcsönzés esetén a bevételnek nem számító juttatásokra, valamint a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásokra vonatkozó, évi 400 ezer forintos korlátot a kölcsönbe adó és a kölcsönvevő által juttatott ilyen bevételek együttes összegére kell betartani.

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 3. § 14. pontjában.]

Fontosabb módosulások a személyijövedelemadó –törvényben*
Paragrafus	A változás tárgya		Paragrafus	A változás tárgya
3. § 4. d), m), n)	Jövedelemszerzés helye változó munkavégzési hely esetén.		3. § 72. a), e)	További adóterhet nem viselő járandóságok.
3. § 27.	A művelődési intézményi szolgáltatás fogalma.			A befektetési szolgáltató, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, a kifizető, a pályakezdő személy fogalma.
3. § 34.	További értékpapírfajták.
3. § 34.	További értékpapírfajták.		7. § (1) ka)-kd)	Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár(ak)ba adómentesen befizethető munkáltatói hozzájárulás mértéke 30 százalék.
3. § 41.	A csekély összegű agrártámogatás fogalma.		7. § (1) ka)-kd)
3. § 42.	A költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás fogalma.		7. § (1) ke)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe adómentesen befizethető foglalkoztatói hozzájárulás mértéke (havonta a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összeg).
3. § 60.	Kedvezményezett eltartott lehet az EGT-állampolgár is.		7. § (1) ke)
*Kövér betűkkel az új rendelkezések.

Fontosabb módosulások a személyijövedelemadó-törvényben*
Paragrafus	A változás tárgya		Paragrafus	A változás tárgya
7. § (2) c)	Legfeljebb 3 havi munkáltatói hozzájárulás utólag is megfizethető.		65. § (1) b)	A kollektív befektetési értékpapírok hozama, árfolyamnyeresége is kamatjövedelem.
7. § (2) d)	A foglalkoztatói nyugdíjintézménybe az adómentes mértéket meghaladóan befizetett foglalkoztatói hozzájárulás után megfizetett adó visszaigénylése munkaviszony megszűnése esetén.
			65. § (9)	A külföldön is adóztatható kamatjövedelem külföldön megfizetett adójának beszámítása.
14. § (2)	A befektetési szolgáltatók bizonylatkiállítási kötelezettsége az értékpapír-transzferekről.		65/B §	A csereügyletből származó jövedelem.
			66. § (3)-(5)	Az osztalékelőleg szabályai érvényesek a külföldről származó osztalékelőlegre is.
24. § (1)	Nem önálló tevékenység a vezető tisztségviselők tevékenysége és az európai parlamenti képviselői tevékenység.
			66. § (7)-(8)	Az osztalékelőleg bevallásának, adójának beszámítására vonatkozó szabályozás kiegészítése.
28. § (7)	A jogalapításból, jogátruházásból, joggyakorlásból származó jövedelmek adózása.
			67. § (10)	A külföldön adóztatható árfolyamnyereség adójának beszámítása.
28. § (8)	A nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő önkéntes kölcsönös biztosítópénztárikifizetések jövedelemtartalmának megállapításához előírt várakozási idő.		67/A. §	A tőzsdei ügyletekből származó jövedelem adózási szabályainak módosítása.
			69. § (1) l)	A biztosítottnak nem minősülő magánszemélynek juttatott termék, szolgáltatás csak abban az esetben minősül természetbeni juttatásnak, ha nem tevékenység vagy szolgáltatás ellenértéke.
33. §	Egységes az adójóváírás (megszűnik a kiegészítő adójóváírás), a jogosultság határa 2 millió 762 ezer forint.
35. § (3)-(4)	A foglalkoztatói nyugdíjintézményhez befizetett egyéni befizetések és az adó köteles foglalkoztatói hozzájárulás 30%-os adókedvezménye.		69. § (11)	Nem minősül természetbeni juttatásnak a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz.
39. § (1)	Az őstermelői adókedvezmény csekély összegű (de minimis) agrártámogatás.		69. § (12)	Adóköteles juttatás cégtelefon magáncélú használatának esetén.
40. § (12)	A családi kedvezmény EGT-államban nevelt gyermekre is kiterjed.		71. § (5)	A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatások után az adót az adóévet követő május hónap kötelezettségeként kell megfizetni és bevallani.
46. § (6)	Ha a munkáltató, a kifizető az APEH által jóváhagyott (vásárolt) számfejtőprogramot használ, az adóelőleg-levonás eltérő módszerére nem kell külön engedélyt kérnie.
			72. § (4) n)	Nem számít kamatkedvezménynek a külföldi tartózkodásra adott előleg, ha a kiküldetésből történő visszaérkezést követő 30 napon belül elszámolnak vele.
48. § (12) a)	Az adójóváírás szabályai adóelőleg-megállapításakor.
			74. § (7)	Ingatlan bérbeadás esetében is az általános kifizetői adóelőleg szabályok alkalmazhatók (ha a bérbeadó az önálló tevékenység szerinti adózást vá- lasztja).
48. § (18)	A munkáltató, a bér kifizetője által követendő eljárás, ha olyan jövedelmet juttat, amelyből adóelőleg levonása nem lehetséges.
49/A § (2) c)	Egyéni cég alakulása esetén az osztalékalapok különbsége után évközben nincs befizetési kötelezettség.		76. § (4)	A bukmékeri rendszerű és a lóversenyfogadásból származó nyeremény után nem kell személyi jövedelemadót fizetni.
49/A § (3)	Az egyéni cégből átalakulással létrejött gazdasági társaság a de minimis kedvezményeknek, az elhatárolt veszteségnek is jogutódja.		77/A § (2) b), g)	Az értékpapírok névértéken történő átalakítása (cseréje) miatt, valamint a házastársi közös vagyon megosztása következtében, adásvételi szerződésen kívüli jogcímen szerzett részvény, üzletrész nem adóköteles.
49/A § (5)	Egyéni cég alakulása esetén a jogutód társaságba át nem vitt eszközök miatt nem kell soron kívül bevallani és megfizetni az adót.
			77/B §	Az értékpapírjogok alapján keletkező jövedelem adózása.
49/A § (7), (8)-(9)	Az elhunyt egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása az özvegye, örököse által, ha az is egyéni vállalkozó.		77/C § (2)	Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programban a programszervező, illetve a letétkezelő a jogutódlásáról is köteles tájékoztatatni a letéti szerződésben érintett többi szerződőt.
49/B § (6) cb)	A K+F bármely EGT-állam kutatóintézetével, tudományos akadémiájával közösen végzett kutatás, kísérleti fejlesztés esetén is igénybe vehető.
			77/C § (8) a), b)	Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program esetében nem ke- letkezik adókötelezettség, ha a programban részt vevő munkavállaló, vezetőtisztségviselő a cégcsoporton belül létesít új jogviszonyt.
49/B § (6) d)	Mezőgazdasági egyéni vállalkozó is érvényesítheti a kisvállalkozói kedvezményt, ha érvényes rá az 1857/2006/EK-rendelet.
49/B § (6) f)	Egyéni vállalkozó az adóévben megszerzett vállalkozói jövedelmének 50 százaléka erejéig képezhet fejlesztési tartalékot.		77/C § (19)	Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program további feltételei.
49/B § (7) d)	Önellenőrzés kapcsán nem engedélyezhető az olyan veszteségelhatárolás, amelyre adóhatósági engedélyt kell kérni, s elmulasztanak az erre vonatkozó kérelmet határidőre beadni.		77/C § (22) b)	Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program szereplőinek jogutódlása.
			77/C § (24) b), e)	Az értékpapír, a program szervezője fogalma.
49/B § (10), (16), (19), (21), (22)	Az egyéni vállalkozó a vállalkozói adóalap 50 millió forintja után 10 % vállalkozói személyi jövedelemadót fizet.
			83. § (13)	Átmeneti szabály az ingatlanokra vonatkozó értéknövelő beruházás meghatározásához.
			84. § (3)	Jogharmonizációs záradék.
53. § (4)	Az átalányadózás választására jogosító üzletkörök (az új erről szóló kormányrendelet alapján ).		1. sz. mell. 1.1.	Adómentes bevétel a kárpótlási jegy életjáradékra váltásából származó életjáradék is.
60. §	Az ingatlanszerzés időpontjának meghatározása építés, bővítés esetén.		1. sz. mell. 1.7.	A szövetkezet közösségi alapjából adott juttatás adómentes.
62. § (2)	Megszerzésre fordított összeg meghatározása építés, bővítés esetén.
62. § (6)-(7)	A lakás átruházásából származó jövedelem adóköteles időszaka a harmadára csökken. A korábban lakásszerzési kedvezménnyel megszerzett lakás négy éven belüli átruházása esetén a számított összegnek része a lakásszerzési kedvezmény is.		1. sz. mell. 4.12.	A falusi- és agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származó bevétel jövedelméből a bevétel 400 ezer forintjára jutó rész, a falusi vendégfogadásból származó bevétel jövedelméből a 800 ezer forintjára jutó rész adómentes.
			1. sz. mell. 6.1.	Adómentes az áldozatsegítő szolgálattól származó, a bűncselekmény áldozata részére juttatott támogatás is.
63. § (2)-(6)	Ingatlan átruházásából származó jövedelemnek az idősek lakóotthonában, gondozó-, ápolóintézményben hely vásárlásához kapcsolódó kedvezmény (EGT-államokra kiterjesztve).
			1. sz. mell. 6.4- 5.	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel összefüggő adómentes jövedelmek.
63. § (7)-(9)	Az ingatlan átruházásából származó jövedelem lakhatási célú felhasználásához kapcsolódó méltányosság.		1. sz. mell. 7.7.	Adómentes a szerv-, szövetadományozással kapcsolatos költségtérítés és a jövedelem-kiesés megtérítése is.

*Kövér betűkkel az új rendelkezések.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}