adozona.hu
Az új adójog magyarázata 2009 - kiegészítő pótfüzet (HVG-ORAC, 18 A/5 oldal, 2009)
Az új adójog magyarázata 2009 - kiegészítő pótfüzet (HVG-ORAC, 18 A/5 oldal, 2009)
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A magánszemélynek az adóazonosító jelét minden olyan munkáltatóval, kifizetővel, állami foglalkoztatási szervvel, hitelintézettel, tb igazgatási szervvel közölnie kellett, amely olyan kifizetést teljesített a magánszemélynek, amely után a magánszemély adófizetési kötelezettség terhelte és ezzel összefüggésben a kifizetést teljesítőt a törvény adatszolgáltatásra kötelezte. Tekintettel arra, hogy az Szja. törvény módosítása az adóterhet nem viselő járandóságok körét kibővítette, az új előírás a...
Az új adójog magyarázata 2009 - kiegészítő pótfüzet (HVG-ORAC, 18 A/5 oldal, 2009)
Adóváltozások 2009. június 1-jétől
Az adózás rendjéről szóló törvény változásai
Az adóazonosító jel közlése
A magánszemélynek az adóazonosító jelét minden olyan munkáltatóval, kifizetővel, állami foglalkoztatási szervvel, hitelintézettel, tb igazgatási szervvel közölnie kellett, amely olyan kifizetést teljesített a magánszemélynek, amely után a magánszemély adófizetési kötelezettség terhelte és ezzel összefüggésben a kifizetést teljesítőt a törvény adatszolgáltatásra kötelezte. Tekintettel arra, hogy az Szja. törvény módosítása az adóterhet nem viselő járandóságok körét kibővítette, az új előírás abban az esetben is előírja a magánszemély részére az adóazonosító jel közlését, ha olyan kifizetésben részesül, amely után adófizetési kötelezettsége nem keletkezik, de az Szja törvény szerint adóterhet nem viselő járandóságnak minősül és ezért az új szabály ezekre az esetekre is előírja az adóazonosító jel - ennek hiányában - a természetes azonosító adatok, illetőleg a lakcím közlésének kötelezettségét.Adatszolgáltatás
Az Art. 52. § (4) bekezdésében meghatározza azoknak a szervezeteknek a körét, amelyeknek a 3. számú mellékletben meghatározott tartalommal az adóévet követően adatot kell szolgáltatni az állami adóhatóság részére. E körben szerepelt a nyugdíjat, rehabilitációs járadékot folyósító szerv is. Az adatszolgáltatásra korábban kötelezett folyósító szervek helyett az egyes adóterhet nem viselő járandóságokat (nyugdíjat, rehabilitációs járadékot, családi pótlékot) folyósító szervet kötelezi a törvény, hogy a 3. számú melléklet F pontja szerint szolgáltassanak adatot. A nyugdíjat, rehabilitációs járadékot folyósító szerv az állami adóhatóságnak a havi adó és járulék bevallásban lévő adatok alapján a nyugdíj mellett munkát vállaló személyekre, a természetes személyazonosító adatok, és az adóazonosító jel feltüntetésével az APEH által az adóévet követő január 31-éig feltüntetett személyek tekintetében elektronikus úton, február 15-éig az állami adóhatósággal közli a kifizetett nyugellátás, rehabilitációs járadék adóévre jutó összegét.A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók tekintetében az állami adóhatóság az előzőek szerinti adatokat március 15-éig, az ellátást folyósító szervek pedig az ellátás összegéről március 31-éig teljesítik az adatszolgáltatási kötelezettségeiket. A személyazonosító adatok, a lakcím és az adóazonosító jel feltüntetésével azokról a magánszemélyekről, illetőleg a nekik jutatott családi pótlék, anyasági támogatás összegéről, valamint a családi pótlékra szintén jogosult másik szülő, házastárs természetes azonosító adatairól, lakcíméről, adóazonosító jeléről, illetőleg arról, hogy az igénylő az ellátást egyedülállóként veszi igénybe. Tekintettel az elegendő felkészülési idő biztosításának kötelezettségére a családi pótlékot a 2009-es adóévben csak az augusztus 31-ét követően kifizetett összegek tekintetében kell az adóalap megállapításánál figyelembe venni. Az anyasági támogatás esetében pedig első alkalommal csak a 2010. év március 31-ét követően született gyermekek után fizetett összeget kell az adó megállapításnál figyelembe venni.
Adóügyek intézése telefonon
A 2008. évi LXXXI. törvény 175. §-ának (13) bekezdését módosította, amelyben felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza azoknak az adóügyeknek a körét, amelyekben helye van az elektronikus úton történő ügyintézésre. A kiegészítés egyebek között az egyes adóügyek távbeszélőn történő ügyintézésének technikai feltételeit és módját is olyanként határozza meg, amely része az elektronikus ügyintézésnek. Erre tekintettel 2009. július 1-jétől lép hatályba a 34/2007. (XII. 29.) PM rendelet módosítása, amely az egyes adóügyek telefonon történő ügyintézésére vonatkozó részletszabályokat tartalmazza. Tekintettel arra, hogy a beszélgetést, melyet az adózó adóügyének intézése során kezdeményez, az adóhatóság rögzíti és ezáltal személyes adatokat is kezel, az erre vonatkozó felhatalmazást, illetőleg a telefonon történő beszélgetés rögzítésének megőrzési idejét az adatvédelmi aggályok feloldása érdekében a törvény külön is rögzíti.A PARAT ügy
Az állami támogatások felhasználásával megvalósított beszerzések általános forgalmi adó tartalma levonási tilalmával kapcsolatos 2004. május 1. és 2005. december 31. közötti szabályokat az Európai Közösségek Bírósága - a C-74/08. számú ügyben hozott 2009. április 23-án kihirdetett ítéletében a közös hozzáadott értékadórendszer egységes szabályozását biztosító 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv vonatkozó előírásaival ellentétesnek minősítette.A bírósági döntés következtében az érintett általános forgalmi adó alanyok állami támogatásokból finanszírozott beszerzéseik tekintetében - a beszerzés időpontjában hatályos egyéb levonási szabályokat is figyelembe véve - az említett időszakra vonatkozóan utólag érvényesíthetik általános forgalmi adó levonási jogukat.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 124/C. §-ában szabályozott jogintézmény biztosítja egy olyan befizetett adó visszatérítésének lehetőségét, amelyet az Európai Unió jogi aktusába ütköző módon kellett az adózónak teljesítenie. Az általános forgalmi adó rendszerében a beszerzéseket terhelő adó tekintetében közvetlenül nem értelmezhető a beszerzést terhelő adó visszatérítése, ugyanis az adóalanyt közvetlenül csak az értékesítést terhelő fizetendő adóból való levonás joga illeti meg, melyet meghatározott időszakonként elvégzett adóelszámolás során a levonási jog gyakorlásával érvényesíthet. Az adóelszámolás során keletkezett különbözet eredményezhet az adózó számára befizetendő, vagy - a törvényi feltételek teljesülése esetén az adózó döntése alapján - visszaigényelhető adót, illetve ha a visszaigénylés feltételei nem valósulnak meg a következő időszakra átvihető követelést. Az utóbbi mindaddig nem jár pénzügyi kötelezettséggel, amíg az előző két eset (befizetendő vagy visszaigényelhető összeg keletkezése) valamelyike be nem következik.
Fenti sajátosságokra tekintettel az Art. új 124/D. §-a a 124/C. §-hoz képesti eltérésekkel szabályozza az eljárási rendet. (Az említett rendelkezést az Országgyűlés által május 11-én elfogadott, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvény iktatta be az Art.-be.)
A Bíróság által utóbb megítélt levonási jognak a pénzügyi hatása, - vagyis az, hogy adózó ténylegesen milyen összeggel fizetett többet, illetve igényelhetett vissza kevesebbet a levonási jog hiánya miatt és így milyen összeg visszatérítésére jogosult, valamint milyen összeg után illeti meg "kártalanítás" azaz kamat - csak az érintett időszakban készített adóelszámolás(ok) és annak alapján benyújtott bevallás(ok) módosításával állapítható meg. Ennek módja a beadott általános forgalmi adó bevallások önellenőrzéssel való módosítása, melyet az önellenőrzés bevallására rendszeresítetett 08310-es számú bevalláson kell elvégezni, jelölve azon az Európai Közösségek Bírósága döntése miatti benyújtás tényét, valamint csatolva az igényléssel kapcsolatos bevallás - megfelelően kitöltött - 09-es lapját. Az önellenőrzési bevallás az Art. 124/C. § (2) bekezdésében foglaltakból következően 2009. október 20-áig nyújtható be, mely határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.
Ha az adózónak az önellenőrzéssel helyesbített elszámolása eredményeként a befizetendő adója csökkenése vagy a - levonási jog keletkezése időpontjában hatályos általános forgalmi adóról szóló törvénynek a negatív elszámolandó adó visszaigénylési feltételeit is figyelembe véve keletkezett - visszaigényelhető összegnek a növekedése miatt visszatérítési igénye keletkezik, az adóhatóság a visszatérítendő adó után az önellenőrzéssel érintett bevallás(ok)ban meghatározott befizetési kötelezettség, illetve igénylési jogosultság esedékessége napjától - illetve, ha az későbbi, az adó megfizetésének napjától - az önellenőrzés benyújtásának napjáig a jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamatot fizet. A visszatérítést - amelyre a költségvetési támogatás kiutalására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni - az önellenőrzés benyújtásának napjától számított 30 napon belül kell kiutalni.
Az ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak tekintetében is az előzőek szerint kell az önellenőrzést elkészíteni és benyújtani, mely önellenőrzést az adóhatóság ismételt ellenőrzésre irányuló kérelemnek tekint.
Az ismételt ellenőrzés eredményeként megállapított visszatérítendő összeg után is [ideértve az emiatt adóhiány utáni jogkövetkezmények (adóbírság, kamat) összegét is] megilleti az adózót az előzőekben meghatározott mértékű kamat.
Az adózót nem illeti meg az utólagos levonás joga, ha a beszerzést terhelő le nem vonható adónak megfelelő összeg más személytől számára megtérült. Ilyen megtérülésnek minősül az is, ha az adózó a levonási tilalomra tekintettel a támogatást - áfát is finanszírozó - ún. bruttó módon kapta, vagy a le nem vonható általános forgalmi adó ellentételezésére további államháztartási támogatást kapott.
A le nem vonható adó utólagos érvényesítése miatt az érintett időszakról benyújtott jövedelemadó, illetve társasági adó bevallás(oka)t nem kell módosítani. Az utólag érvényesített levonható adót az önellenőrzésről szóló bevallás benyújtásának napjával, az előzőek szerint számított kamatot az adózó bankszámláján való jóváírás napjával tárgyidőszaki bevételként kell elszámolni. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó kettős könyvvitelt vezető vállalkozó és egyéb szervezet dönthet úgy, hogy a tárgyidőszakban egyéb bevételként elszámolt adó összegét halasztott bevételként (legfeljebb a kapcsolódó eszköz nyilvántartás szerinti értékében) időbelileg elhatárolja. A halasztott bevételt az eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni.
Általános forgalmi adó
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényt (a továbbiakban: Áfa. tv.) az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Adómód. tv.) kizárólag az adómértékek tekintetében érinti.Az Európai Közösségek Bírósága 2009. április 23-án kihirdetett, C-74/08. (PARAT) ügyben hozott ítéletének végrehajtása érdekében ugyanakkor az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása vált szükségessé. Az említett ítélet ugyanis az államháztartási támogatásokra jutó áfa levonását tiltó szabályokat (a 2004. május 1. és 2005. december 31. közötti időszak tekintetében) a közös hozzáadott értékadórendszer egységes szabályozását biztosító 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv vonatkozó előírásaival ellentétesnek minősítette.
1. Adómérték változások
Főszabály szerint a jelenlegi 20%-os adómérték 2009. július 1-jétől 25%-ra emelkedik. Ezzel egyidejűleg egy új, 18%-os kedvezményes adókulcs is bevezetésre kerül, amely az alacsonyabb jövedelemszinten élők által tipikusan fogyasztott termékkör adóterhelését csökkenti. Szintén 18%-os adómérték terheli majd a távhőszolgáltatást, de legkorábban csak 2009. augusztus 1-jétől. Az eltérő hatálybalépési időpont indoka, hogy az áfa szabályozás kialakításakor követendő, a közös hozzáadott értékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv 102. cikke alapján a tagállamok azzal a feltétellel alkalmazhatnak kedvezményes adómértéket a távhőszolgáltatás terén, hogy az nem jár együtt a verseny torzulásának veszélyével. A kedvezményes adómértéket alkalmazni kívánó tagállam az intézkedés bevezetése előtt köteles a Bizottságot tájékoztatni, amely megállapítja, hogy fennáll-e a verseny torzulásának veszélye. Ha a Bizottság a tájékoztatás kézhezvételétől számított három hónapon belül nem határoz, akkor úgy kell tekinteni, hogy a verseny torzulásának veszélye nem áll fenn. Így a távhőszolgáltatás tekintetében a 18%-os adókulcs a három hónapos döntési időszak lejártát követő hónap első napján lép csak hatályba (de 2009. augusztus 1-jénél korábban biztosan nem), feltéve, hogy az Európai Bizottság egyetért annak bevezetésével. Az adópolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben határozattal teszi közzé azt a tényt, (és annak időpontját), miszerint az Európai Bizottság határozatban megállapította, hogy a távhőszolgáltatás tekintetében nem áll fenn a verseny torzulásának veszélye, vagy hogy a határozat meghozatalára nyitva álló határidő eltelt anélkül, hogy az Európai Bizottság határozatot hozott volna. A vonatkozó közösségi irányelv előírásainak értelmében a tagállamok egy vagy két kedvezményes kulcsot alkalmazhatnak. Mivel egyrészt a fentiek alapján a távhőszolgáltatás 2009. július 1-jétől nem kerülhet a 18%-os adómérték alá, másrészt a 25%-os normál adómérték mellett az 5, és 18%-os adómértéken túl a 20%-os adókulcs is kedvezményesnek minősülne, a 2009. július 1-jével kezdődő - s várhatóan augusztus 1-jéig tartó - egy hónapos átmeneti időszakban elvileg a távhő is 25%-os adómérték alá tartozik. Az adómérték-változás alkalmazásával összefüggő átmeneti rendelkezések ugyanakkor biztosítják, hogy a gyakorlatban jellemzően nem fordulhat elő olyan eset, amikor a normál adómérték ténylegesen is realizálódhatna.2. A 18%-os kedvezményes adómérték alá tartozó értékesítések
2009. július 1-jétől az új kedvezményes, 18%-os adómérték alá tartoznak a következő termékek:- tej és tejtermékek
E termékkörbe tartoznak: a tej (ideértve a sűrített tejet, illetve a cukrot vagy más édesítőanyagot tartalmazó tejet, laktózmentes tejtermékeket is), a tejszín, a tejpor, a tejföl, az író, az aludttej, a joghurt, a kefir, a vaj, a sajt, a túró és a nem cukor, hanem valamilyen más ízesítőszer (pl. növényi adalékok, kakaó) hozzáadásával előállított ízesített tejek (vaníliás, kakaós, karamellás tejek, szójatej stb.).
25%-os adómértékkel adóznak viszont az úgynevezett "reggeli" italok és a margarin. Szintén nem tartozik a kedvezményes adókulcs alá az anyatej, ennek értékesítése azonban mentes az adó alól [Áfa. tv. 85. § (1) bekezdés d) pont].
- kenyér és egyéb pékáruk
E körbe tartozik a kenyér [ideértve a cukor-, tejzsír-, szaharóz-, glukóz- és gluténmentes (egészségügyi szempontból tehát helyettesítő jellegű) fajtákat is], a kétszersült, a pirított kenyér, a kifli, a zsemle, a gabonapelyhek, a kakaós csiga, valamint a pászka és egyes ostyatermékek.
A szolgáltatások közül kizárólag a távhőszolgáltatásra alkalmazható a 18%-os áfa-kulcs (arra is csak várhatóan 2009. augusztus 1-jétől).
3. Az adómérték-változás alkalmazásával összefüggő átmeneti rendelkezések (Adómód. tv. 56-58. §-ok)
Az új adómértékeket főszabály szerint a 2009. június 30-át követően teljesített értékesítéseknél kell először alkalmazni. A gyakorlatban kérdésként merülhet fel, hogy az előleget, részteljesítést is lehetővé tevő szerződéses jogviszonyoknál, illetve az időszakonként elszámoláshoz kötött ügyleteknél az adómérték változás hogyan kezelendő.Az előleggel érintett jogügyleteknél a 2009. július 1-jét megelőzően fizetett előlegek még 20%-os adómértékkel adóznak, és csak az előleggel csökkentett vételárrészre vonatkozik az új, 25%-os adókulcs (Adómód. tv. 56. §). Ez például "100%"-os előlegnél azt jelenti, hogy a teljes ügyletet még 20%-os áfa terheli. (Ugyanezen megítélés alá esik a részteljesítés is.)
Az Áfa. tv. 58. §-a szerinti, az ellenérték megfizetéséhez kötött adóztatás alá eső ügyletek megítélése az alábbiak szerint alakul:
- A főszabály szerinti 2009. július 1-jei hatálybalépésből adódóan az olyan áthúzódó elszámolási időszak esetén, melynél az arra vonatkozó fizetési esedékesség (azaz a teljesítés időpontja) 2009. július 1-jét megelőző időpontra esik, az időszakot érintő teljes ellenérték 20%-os adómértékkel adózik.
- A 2009. július 1-jét megelőzően lezáruló elszámolási időszakok tekintetében kizárólag a 20%-os adómérték alkalmazandó, még akkor is, ha az említett időszakokra vonatkozó fizetési esedékesség 2009. július 1-jén vagy azt követően merül fel [Adómód. tv. 57. § (1) bekezdése].
- Amennyiben azonban az áthúzódó elszámolási időszakra vonatkozó fizetési esedékesség 2009. július 1-jén vagy azt követő időpontban merül fel, az időszakot érintő ellenérték időarányos részeit 20, illetve 25%-os áfa terheli (olyan arányban, amilyen arányban az áthúzódó időszak naptári napjai 2009. július 1-je előttre és utánra esnek).
A távhőszolgáltatásra vonatkozó 18%-os adómérték várhatóan azon távhődíjakra lesz először alkalmazható, amelyek megfizetésének esedékessége 2009. augusztus 1-jére vagy azt követő időpontra esik. Ezen távhődíjak már teljes mértékben 18%-os kulccsal fognak adózni, függetlenül attól, hogy a díjakkal érintett elszámolási időszakok 2009. augusztus 1-jét megelőzően lezárulnak-e, vagy ezen időponton "áthúzódnak", vagy teljes egészében azt követik [Adómód. tv. 58. §]. A 2009. július 1. és 2009. július 31. közötti időszakban esedékes távhődíjakra azonban az Adómód. tv. 58. §-a még nem alkalmazható. Ezek tekintetében az Adómód. tv. 57. §-ának átmeneti előírásaira is figyelemmel kell lenni (tekintettel arra, hogy a távhőszolgáltatás szintén Áfa. tv. 58. §-a szerinti ügyletnek minősül), amelyek alapján ezen távhődíjakat várhatóan még teljes egészében 20%-os adókulcs terheli. A 2009. júliusi esedékességű távhődíjak után csak akkor merülhetne fel a 25%-os adómérték alkalmazása, ha ezen díjakkal érintett időszakok 2009. július 1. napján "áthúzódnának", vagy a teljes időszak 2009. június 30-át követő időpontra esne. Ezek a lehetőségek elvi szinten ugyan fennállnak, felmerülésük azonban - a távhőszolgáltatók által a távhődíjak tekintetében alkalmazott elszámolási rend sajátosságai okán - gyakorlatilag kizárt.
4. Pénztárgép-átállítás (Adómód. tv. 59. §)
Az új adómértékek (18 és 25%) bevezetésével, illetve a régi általános adókulcs (20%) megszüntetésével szükségessé válik az adómérték kezelésére alkalmas pénztárgépek és taxaméterek átállíttatása. Az említett pénztárgépeket és taxamétereket használó adóalanyoknak az átállíttatásról legkésőbb 2009. augusztus 31-éig kell gondoskodniuk, melynek tényleges megtörténtéig a bizonylatkibocsátási kötelezettségüket kézi kibocsátású nyugtával, illetve számlával kötelesek teljesíteni.Társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben (társasági adótörvény) a 2009. évközben történt törvénymódosítás (2009. évi XXXV. törvény) két változást tartalmaz. Mindkettő az adóalap meghatározását érinti. Az egyik az értékcsökkenési leírásra vonatkozó előírásokban, a másik a nem realizált árfolyam-különbözet figyelembevételénél ad lehetőséget az adózónak az eddigiektől eltérő választásra. Mind a két előírás 2009. július 1-jén lép hatályba, de a 2008. évi adókötelezettségre is alkalmazható.Értékcsökkenési leírás
A társasági adótörvény szerint a terven felüli értékcsökkenéssel is növelni kell az adózás előtti eredményt és csak akkor vehető figyelembe csökkentő tételként, ha az adóév utolsó napján a tárgyi eszköz, az immateriális dolog az adózó eszközei között szerepel és a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okaa) vagyoni értékű jognál, az hogy a szerződés módosulása miatt a jog csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthető;
b) a befejezett kísérleti fejlesztésnél, hogy a megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz;
c) más eszköznél (kivéve a beruházást), hogy arra a számvitelről szóló törvény szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést;
d) az a)-c) alpontban nem említett szellemi terméknél, tárgyi eszköznél (ideértve a beruházást is), elháríthatatlan külső ok miatt megrongálódás következett be.
E szabályokkal összefüggésben a terven felül értékcsökkenés visszaírása csökkenti az adóalapot, kivéve, ha azt adózás előtti eredménycsökkentésként is figyelembe vette az adózó.
E szabály alkalmazásánál engedi meg az évközi módosítás, hogy az adózó úgy is dönthessen, hogy - bár megfelel az előzőekben leírtaknak - nem él az adóévben e lehetőséggel, és nem vonja le a terven felüli értékcsökkenést az adóalapból. Erre az esetre a törvénymódosítás lehetőséget ad arra, hogy az adózó az adóévet követő négy adóévben csökkentse az adózás előtti eredményét. Ha azonban az adózó az adóévben döntése alapján nem élt az adózás előtti eredménycsökkentéssel, akkor az ilyen eszközre elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírásakor nem csökkentheti az adóalapot. Ha az adózó a 2008. adóévi adóbevallásában nem e szerint járt el - bár annak ellenérre, hogy a módosítás még nem lép hatályba, megteheti, hogy nem él a terven felüli értékcsökkenésnél az adózás előtti eredménycsökkentéssel - lehetősége van az adókötelezettsége önellenőrzésére.
Devizaárfolyam változás
A számviteli törvény (2000. évi C. törvény) 60. §-ának előírása szerint a beszámoló elkészítése során a mérlegfordulónapra az adózónak valamennyi, külföldi pénzértékre szóló eszközét és kötelezettségét értékelni kell, ha változott az árfolyam és az ebből adódó árfolyam-különbözet hatása a külföldi pénzértékre szóló eszközre, kötelezettségre, vagy az eredményre jelentős. A könyv szerinti érték és az értékelés szerinti forintérték különbözetek összevont egyenlegét pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni, ha az egyenleg veszteség, és pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell kimutatni, ha az összevont egyenleg nyereség. Nem kell az eredményt érintő bevételként, ráfordításként elszámolni azt az árfolyam-különbözetet, amely a beruházás értékét növeli, illetve - valós értékelés alkalmazás esetén - a külföldi kapcsolt vállalkozásban lévő, a befektettet eszközök között kimutatott részesedés, hosszúlejáratú követelés, kötelezettség miatt keletkező különbözetet olyan összegben, amely mögött fedezeti ügylet áll.A tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél, a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú (akkor is, ha a forgóeszközök között mutatják ki) értékpapírnál és a követelésnél a devizában megállapított értékvesztést, visszaírást nyilvántartási árfolyamon kell forintra számítani, és a számviteli törvény 60. § szerinti árfolyamváltozás hatását az értékvesztéssel, visszaírással módosított devizaértékre kell számítani.
Az árfolyam-különbözet miatti adózás előtti eredmény-módosításra a társasági adótörvény két rendelkezést tartalmaz.
A 7. §-a (1) bekezdésének dzs) pontja lehetővé teszi a nem realizált árfolyamnyereséggel az adózás előtti eredmény csökkentését, a 8. § (1) bekezdésének dzs) pontja ugyanakkor előírja, hogy a nem realizált árfolyamveszteség növeli az adóalapot. A módosítás a számviteli előírások alapján kimutatott eredményhez képest "eltéríti" az adóalapot. Ezért az eszköz nyilvántartásból történő kikerülésekor ellenkező irányú módosítást kell az adóalapnál elvégezni (a korábban levont összeggel növelni, a növelésként figyelembe vett összeggel csökkenteni kell az adóalapot).
A korrekció azonban nem minden eszköz és kötelezettség árfolyam-különbözetére vonatkozik, hanem csak a befektetett pénzügyi eszközökre (tartós részesedés, tartós kölcsön, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír) és a hosszúlejáratú kötelezettségekre (hosszúlejáratra kapott kölcsönök, hitelek, tartozások kötvénykibocsátásból, más tartós kötelezettségek).
Az eddigi előírás szerint az adózó nem teheti meg, hogy csak egyes eszközök és egyes kötelezettségek árfolyam különbözetével korrigálja az adólapot. Ha az adóévben élni kíván e szabályok adta lehetőséggel, akkor valamennyi értékelt fedezeti ügylettel nem fedezett, befektetett pénzügyi eszköz, illetve hosszú lejáratú kötelezettség kimutatott, nem realizált devizaárfolyam különbözettel módosítani kell az adózás előtti eredményt. A törvénymódosítás e kötelezettséghez képest jelent változást. Arra ad ugyanis lehetőséget, hogy az adózó kizárólag a tulajdoni részesedést jelentő befektetései értékének növekedése, illetve csökkenése alapján éljen adózás előtti eredménymódosítással. E döntésnek azonban az a feltétele, hogy így számítva az adóalapja ne legyen kisebb annál, mintha nem alkalmazott volna korrekciót a devizaárfolyam változás miatt. E rendelkezés alkalmazása természetesen azzal jár, hogy csak a tulajdoni részesedést jelentő eszköz kikerülésekor, részbeni kikerülésekor (ideértve az értékvesztés elszámolást is) kell a megelőző adóévben érvényesített módosítással ellenkező módosítást alkalmazni az adózónak. Más eszköz vagy hosszúlejáratú kötelezettség nyilvántartásból történő kikerülés miatt (mivel az értékeléskor nem élt adózás előtti eredménymódosítással az adózó) nem merül fel az adóalap módosításának kötelezettsége.
Erre a szabályra is vonatkozik, hogy ha az adózó a 2008. adóévi adóbevallásában - mivel még nem volt a rendelkezés hatályban - nem e szerint járt el, lehetősége van az adókötelezettsége önellenőrzésére.
Példa
| Megnevezés | Könyv szerinti érték nyilvántartásba vételkor | 2008. évi értékelés
| Nyilvántartásból történő kikerülés |
| Tulajdoni részesedést jelentő értékpapír értéke ezer forint | 1000 | 600 | 1120 |
| Tartós kölcsön | 3000 | 3600 | 1680 |
| Hosszúlejáratú kötelezettség (tulajdonosi hitel) | 500 | 600 | 560 |
| Adózás előtti eredménymódosítás a módosítás előtti szabályok szerint | |||
| Adózás előtti eredmény | - | 2500 | 3000 |
| Növelő tétel | - | 500 | 600 |
| Csökkentő tétel |
| 600 | 500 |
| Adóalap |
| 2400 | 3100 |
| Adózás előtti eredménymódosítás a módosítás utáni szabályok szerint | |||
| Adózás előtti eredmény |
| 2500 | 3000 |
| Növelő tétel |
| 400 | 0 |
| Csökkentő tétel |
| 0 | 400 |
| Adóalap |
| 2900 | 2600 |
Személyi jövedelemadó, EVA
Adótábla-adójóváírás, adóelőleg
Változás 2009. január 1-jétől visszamenőlegesen, hogy az összevont adóalap adójának meghatározásához szolgáló adótábla alsó sávhatára a teljes 2009-es adóévre vonatkozóan megváltozik. A 18 százalékos kulcs sávhatára 1 millió 700 ezer forintról 1 millió 900 ezer forintra emelkedik. Az adómértékek változatlanok maradnak, így azok mértéke 2009. július 1-jétől továbbra is 18, illetve 36 százalék.A módosított adótábla alapján kell kiszámítania az adóját az átalányadózó egyéni vállalkozóknak és a mezőgazdasági kistermelőnek is.
Az adójóváírás továbbra is a bérjövedelem 18 százaléka, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 11 340 forint. Jogosultsági hónapnak az a hónap tekintendő, amelyben a magánszemély bérjövedelmet szerzett. Az adójóváírás teljes összegben 1 millió 250 ezer forint éves összes jövedelemig (jogosultsági határ), csökkenő összegben 2 millió 762 ezer forintig érvényesíthető.
Az adójóváírást a magánszemély nyilatkozata alapján a munkáltatónak az adóelőleg megállapításánál mindaddig el kell számolnia, amíg az adóévi adóelőleg-alapok összege nem haladja meg a jogosultsági határt.
A kifizető által alkalmazott göngyölítéses módszer alkalmazása során csak a 2009. június 30-át követő időszakban megszerzett bevétel esetében kell alkalmazni az új adótáblát.
A 2009-es adóév június 30-át követő időszakára megszerzett bér - társas vállalkozás, polgári jogi társaság tagjánál a személyes közreműködésre tekintettel vagy azzal összefüggésben megszerzett nem önálló tevékenységből származó bevétel - adóelőlege meghatározásakor az adótábla szerint várható számított adót (ideértve az adóterhet nem viselő járandóságok adótábla szerint várható adóját is) az Szja. tv. 2009. július 1-jén hatályos 1,9 millió forintos sávhatár figyelembevételével kell megállapítani.
A munkáltatónak, a bér kifizetőjének, valamint a társas vállalkozásnak, a polgári jogi társaságnak a 2009. első félévre juttatott nem önálló tevékenységből származó bevételek adóelőlegét a 2009. év második félévében megszerzett bevételekre vonatkozó adóelőleg megállapítási szabályok szerint is megállapítania. Amennyiben az így számított adóelőlegek összege kisebb, mint az első félévben ténylegesen levont adóelőlegek összege, a különbözetet - amíg az el nem fogy, de utoljára a december hónapra megszerzett nem önálló tevékenységből származó bevételek adóelőlege terhére - a 2009. második félévre megszerzett bevételek adóelőlegét csökkentő tételként kell figyelembe venni.
Adóterhet nem viselő járandóság
A családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott családi pótlék 2009. szeptember 1-jétől egyéb jövedelemként adóterhet nem viselő járandóságnak számít. A családi pótlék összege az ilyen ellátásra jogosult magánszemélynél, illetve a vele közös háztartásban élő élettársánál 50-50 százalékban számít be az adóalapba. Családi pótlékra a gyermeket saját háztartásukban nevelő szülők (szülővel együtt élő házastárs is) mindketten jogosultak, ugyanakkor csak egyikük számára folyósítják ténylegesen a családi pótlékot, az csak egy jogosultat illet meg. Adóterhet nem viselő járandóságként a családi pótlék felét a ténylegesen családi pótlékban részesülő szülőnél, házastársnál (annál, akinek ténylegesen folyósítják), illetve másik felét a családi pótlékban ténylegesen nem részesülő, ugyanakkor egyébként családi pótlékra jogosult szülőnél, házastársnál is figyelembe kell venni. A családi pótlék összegének felét szintén be kell számítani az adóalapba adóterhet nem viselő járandóságként a családi pótlékban ténylegesen részesülő magánszemély élettársánál. Egyedülálló szülőnél (jogosultnál) csak a családi pótlék felét kell az adóalapba beszámítani.Továbbra is adómentes maradt egyes, meghatározott jogosultsági jogcímeken kapott családi pótlék:
- saját jogon jogosultként kapott családi pótlék;
- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után magasabb összegű családi pótlék;
- vagyonkezelői joggal felruházott gyámként, illetőleg mint vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapott támogatás, nevelőszülőként, hivatásos nevelőszülőként kapott családi pótlék;
- gyámként kirendelt hozzátartozóként vagy más személyként a gyámsága alatt álló, gondozásában élő gyermekre tekintettel kapott családi pótlék;
- szociális intézmény vezetőjeként az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel kapott családi pótlék.
Önkéntes kölcsönös biztosítópénztári munkáltatói hozzájárulás
Változás, hogy a munkáltató utólag legfeljebb három havi munkáltatói hozzájárulást bármely esetben fizethet adómentesen munkavállalója javára. Korábban erre csak a magánszemély tagi jogviszonyát tanúsító okirat munkáltató számára történő átadását követő első alkalommal volt lehetőség.Munkáltatói adóelőleg-megállapítás
Változnak a munkáltatóra vonatkozó adóelőleg-megállapítási szabályok 2009. szeptember 1-jétől a családi pótlék összevont adóalapba történő beszámításának módosításával összefüggésben. A munkavállalónak 2009. szeptember 1-jétől nyilatkoznia kell arról, ha bármely, nem a munkáltatójától származó adóterhet nem viselő járandóságot (így például családi pótlékot, oktatási támogatást, nyugdíjat stb.) szerzett, és választása szerint nyilatkozhat ennek várható adóévi összegéről is. A munkáltatónak a tőle származó adóterhet nem viselő járandóságok mellett mindaddig figyelembe kell vennie a nyilatkozat szerinti összegeket is a számfejtésnél, amíg a munkavállaló a nyilatkozatát nem módosítja, vagy nem vonja vissza. Amennyiben a munkavállaló adóterhet nem viselő járandóság szerzéséről nyilatkozott, ugyanakkor annak összegéről nem, akkor a munkáltató a kifizetéseiből egységesen 36 százalék adóelőleget köteles levonni.Szintén adóterhet nem viselő járandósággá alakul az anyasági támogatás 2009. szeptember 1-jétől, de azt a vonatkozó AB határozat követelményének megfelelően 300 napos felkészülési idővel kell alkalmazni. A 2010. április 1-jét megelőzően született gyermek(ek)re tekintettel folyósított anyasági támogatás változatlanul adómentes.
Adóbevallás, munkáltatói adómegállapítás
A családi pótlék 50-50 százalékos megosztásával kapcsolatban a magánszemélyeknek a 2009. évi adóbevallásukban fel kell tüntetniük a jogosult házastárs, illetve a másik szülő, az élettárs adatait, valamint a magánszemélynek erről adatot kell szolgáltatnia a munkáltatói adómegállapítás során is.Átalányadózó egyéni vállalkozók
Azok az egyéni vállalkozók, akik kizárólag a bevételi értékhatár túllépése miatt veszítették el az átalányadózásra való jogosultságukat, de az átalányadózás minden egyéb feltételének megfelelnek, ismételten választhatják az átalányadózást attól az évtől kezdődően, amely évben a bevételi értékhatár emelkedett, függetlenül attól, hogy a bevételi értékhatár túllépése miatt a jogosultságuk 4 éven belül szűnt meg.EVA
Az eva értékhatára - az általános forgalmi adó általános kulcsával összhangban - 2009-ben 26 millió forintra emelkedik.