Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    Adóeljárási törvény magyarázatokkal 2012 (DEMO)

    Adóeljárási törvény magyarázatokkal 2012 (DEMO)

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    Art. 16. § (1)-(2) bekezdés
    Az adóköteles tevékenység folytatásának feltétele, hogy az adózó - az Art. 20-21. §-ában foglaltak kivételével - adószámmal rendelkezzen. Az adószám megállapítása az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik, azonban nem minden esetben kerül az adózó és az adóhatóság egymással közvetlen kapcsolatba az adószám megállapítása során. Az egyéni vállalkozók a körzetközponti jegyzőhöz (a továbbiakban: okmányiroda) személyesen vagy elektronikus úton történő bejelentéssel, mí...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    Adóeljárási törvény magyarázatokkal 2012 (DEMO)

    Kiadással kapcsolatos információk

    Szerzők:
    dr. Kabai Mónika
    dr. Kovács Edina
    dr. Farkas Zoltán
    dr. Németh Andrea
    dr. Papp Adrienn
    Magóné dr. Pálos Mária

    Lektorálta:
    Csillag Dezsőné dr.

    Szerkesztő:
    Sinkáné dr. Csendes Ágnes

    Sorozatszerkesztő:
    Dr. Baté Zsuzsanna

    ISSN 2060-8373
    ISSN 2062-8285

    Kiadja
    a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt.
    Budapest, XIII. Mór u. 2-4.
    Felelős kiadó: dr. Bokor Pál, a SALDO Zrt. vezérigazgatója
    A SALDO Kiadó az 1795-ben alapított
    Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja.

    ©A SALDO Kiadó valamennyi kiadványa szerzői jogvédelem alatt áll.
    E kiadvány bármely részének sokszorosítása, bármilyen adatrendszerben való tárolása (papír, elektronikus stb.) a kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül TILOS!

    III. FEJEZET
    EGYES ADÓKÖTELEZETTSÉGEK
    A bejelentés szabályai
    Art. 16. §
    Art. 16. § (1)-(2) bekezdés
    Az adóköteles tevékenység folytatásának feltétele, hogy az adózó - az Art. 20-21. §-ában foglaltak kivételével - adószámmal rendelkezzen. Az adószám megállapítása az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik, azonban nem minden esetben kerül az adózó és az adóhatóság egymással közvetlen kapcsolatba az adószám megállapítása során. Az egyéni vállalkozók a körzetközponti jegyzőhöz (a továbbiakban: okmányiroda) személyesen vagy elektronikus úton történő bejelentéssel, míg a cégbejegyzésre kötelezett adózók a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem benyújtásával kérik az adószám megállapítását, amellyel teljesítik az állami adóhatósághoz történő bejelentési kötelezettségüket. [Art.17. § (1) bekezdés a)-b) pontja]
    Azok az adózók, akiknek a tevékenységük az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró, országos illetékességű hatósághoz (a körzetközponti jegyzőhöz, az okmányirodához) intézett bejelentéshez, cégbírósági bejegyzéshez nem kötött, bejelentkezési kötelezettségüket közvetlenül az állami adóhatósághoz teljesítik [Art. 17. § (1) bekezdés c) pont]. Ebbe a körbe tartoznak pl. az általános forgalmi adó köteles tevékenységet végző magánszemélyek. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2012. június 30-ától hatályos rendelkezései alapján 2012. június 30-ától az alapítványok, egyesületek meghatározott adatait is országos, nyilvános, közhiteles és elektronikus nyilvántartásban rögzítik. Az alapítványok és egyesületek is egyablakos rendszerben jelentkezhetnek be, a bírósági nyilvántartási szám, az átadott adatok és a bejelentkezéskor kitöltött áfanyilatkozat alapján az állami adóhatóság megállapítja az adószámot és azt közli a bírósággal.
    A bejelentést minden adózónak írásban, formanyomtatványon kell teljesítenie. Ez biztosítja ugyanis, hogy a nyilvántartás az adózó azonosítására alkalmas, az adókötelezettséggel összefüggő nélkülözhetetlen adatokat tartalmazza.
    Az adózót a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az adózó székhelye (telephelye, állandó lakóhelye) szerint illetékes adóigazgatóságának adóalany-nyilvántartással foglalkozó szervezeti egysége veszi nyilvántartásba.
    Art. 16. § (3) bekezdés
    A bejelentendő adatokat az Art. 16. § (3) bekezdésén túlmenően a 17. §, 17/A. §, a 18. §, a 23. § (4) bekezdése is érinti, tehát az állami adóhatósághoz bejelentendő adatokat több helyen nevesíti az Art. Az önkormányzati adóhatósághoz bejelentendő adatok körét a 19. § szabályozza.
    A bejelentkezés szabályai egyrészt a Ctv., másrészt az Etv. rendelkezéseivel függenek össze. A hivatkozott törvények közös rendelkezése, hogy akiknek a tevékenysége cégbejegyzéshez, illetőleg vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz intézett bejelentéshez kötött, a cégbíróságnál, illetőleg az okmányirodánál jelentkeznek be, jelentik be a vonatkozó törvényekben előírt adataikat, és ennek alapján a cégbíróság, illetőleg az okmányiroda szerzi be az állami adóhatóságtól az adószámot és a cégbíróság, illetve a nyilvántartást vezető KEK KH közli az adózóval. A cégbíróság, illetőleg az okmányiroda az állami adóhatóság rendelkezésére bocsátja a vonatkozó törvényekben meghatározott, az adószám meghatározásához és az adóhatósági adóalany-nyilvántartás kialakításához nélkülözhetetlen adatokat. A cégbejegyzéshez kötött tevékenységet folytatók esetében az Art. 17. § (2) bekezdése és a Ctv. 44. §-a határozza meg az állami adóhatósághoz továbbítandó, az adózó által bejelentett adatokat, a bejelentéshez kötött tevékenységet folytatók vonatkozásában az Art. 17. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat továbbítja az okmányiroda az állami adóhatóság részére, az Art. hivatkozott rendelkezése mellett az Etv. 7. § (2) bekezdése alapján. A bejelentkezés tehát ezekben az esetekben egyablakos, vagyis az adózónak a cégbíróságon, illetőleg az okmányirodánál történő bejelentkezésével megvalósul az állami adóhatósághoz való bejelentkezése is. [Lásd még a 17. § (1) bekezdését is.] A cégbíróság, az okmányiroda és az állami adóhatóság közötti adatkapcsolat számítógépes rendszer segítségével valósul meg.
    A Ctv. rendelkezései szerint a bejegyzési ügyekben ? nem számítva a hiánypótlás idejét ? 8-15 munkanapon illetve az egyszerűsített cégeljárás esetén a bejegyzési kérelem érkezését követően, az adószám megállapításától számított egy munkaórán belül kell döntenie a cégbíróságnak a bejegyzésről vagy annak elutasításáról. A gazdasági társaság a bejegyzés napjával fog létrejönni. A társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a bejegyzésig a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságként működhet, amelynek szabályait a Gt. 15-16. §-ai tartalmazzák.
    Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele, hogy az erre irányuló szándékáról a természetes személy az okmányirodához bejelentést nyújtson be személyesen vagy elektronikus űrlapon. A vállalkozói igazolvány kiváltása nem kötelező, és az okmányirodának nincs mérlegelési joga, hogy nyilvántartásba veszi-e a bejelentést teljesítő egyéni vállalkozót.
    Azok az adózók, akiknek tevékenysége nem kötött sem cégbírósági bejegyzéshez, sem pedig vállalkozói bejelentéshez, bejelentési kötelezettségüket közvetlenül az állami adóhatósághoz teljesítik [Art. 17. § (1) bekezdés c) pontja].
    Az Art. 16. § (3) bekezdése határozza meg a bejelentendő adatok körét.
    ad a) Adózó neve alatt a másoktól való megkülönböztetésre alkalmas megjelölést értjük. Magánszemély és egyéni vállalkozó esetében ez a személynév. A többi adózó nevét - a forgalmi élet biztonsága érdekében - úgy kell meghatározni, hogy az másokétól megkülönböztethető legyen, tartalmazza a választott cégforma megnevezését és legalább a vezérszót. A bejelentkezéskor az adózónak teljes nevét - az alapító okiratban rögzített nevet - mindenfajta rövidítés nélkül kell feltüntetnie. Amennyiben az adózónak rövidített neve is van, azt is be kell jelentenie. Megkönnyíti a külföldi vállalkozások azonosítását az a rendelkezés, mely szerint a nevezett szervezeteknek az illetősége szerinti állam adóhatósága által kiadott azonosító számot is be kell jelentenie.
    ad b) Székhely alatt a jogi személy alapszabályában meghatározott, a cégjegyzékbe bejegyzett helyet kell érteni, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, a központi ügyintézés helye [lásd az Art. 178. §-ának 25. pontjához fűzött magyarázatot]. A telephely az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve különösen a vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelő, szolgáltató tevékenységének helyét függetlenül attól, hogy a telephely és a vállalkozás székhelye eltérő területen található. A helyi adók tekintetében telephelynek minősül minden olyan hely, ahol üzleti (üzemi) termelő, szolgáltató tevékenységet folytatnak [lásd az Art. 178. §-ának 27. pontjához fűzött magyarázatot]. Az adózó bejelentési kötelezettsége kiterjed az üzletei bejelentésére is, mivel egyes adók az üzlethez kapcsolódnak, illetve csak ott ellenőrizhetők. A nyugta-, illetve számlaadási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése ugyancsak az üzletben történhet. Így az üzletek címének ismerete valamennyi adózó esetében szükséges az adóhatóság számára. Székhely, telephely, üzlet címeként postafiókot bejelenteni nem lehet. Nem minősülnek telephelynek a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 26.§ (7) bekezdésében meghatározott, II. kategóriába sorolt játéktermek. Ilyen játékteremnek minősül pl. a vendéglátóipari üzlet, ahol a pénznyerő automatát elhelyezték. Ugyancsak nem minősül telephelynek az áru- vagy jegyautomata, így azzal kapcsolatosan sem terheli bejelentési kötelezettség az adózót.
    A cégjegyzék tartalmazza a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját), ha a cég döntése szerint a közvetlen közleményeit a honlapján teszi közzé. A cég honlapjának adatai az adóhatósághoz az egyablakos rendszeren keresztül érkeznek.
    A Ctv. rendelkezése szerint a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratban és a cégjegyzékben fel kell tüntetni, ha a cég székhelye és a központi ügyintézés helye nem azonos. Az Art. 16. § (3) bekezdése ennek megfelelően előírja, hogy a cég a székhelyétől eltérő központi ügyintézés helyét jelentse be az állami adóhatósághoz. Nincs szükség külön bejelentésre, a cégjegyzékben is szereplő adatot a cégbíróság továbbítja elektronikus úton az adóhatósághoz.
    A Ctv. 2012. március 1-jétől hatályos 129. § (5) bekezdése alapján a 2011. évi CXCVII. törvény (Módtv.) hatálybalépése előtt ügyvédi székhelyszolgáltatással rendelkező cégek vonatkozásában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ütv.) Módtv. hatálybalépése előtt hatályos 25/A. §-át kell alkalmazni.
    A fentiek alapján, 2012. március 1-jétől székhelyszolgáltatási megállapodást nem lehet kötni. Amennyiben 2012. március 1-jét megelőzően a cég székhelyszolgáltatási megállapodást kötött, továbbra is a székhelyet szolgáltató ügyvéd székhelye minősül a cég székhelyének, mivel az Ütv. hivatkozott rendelkezése alapján ilyen esetben az ügyvéd (ügyvédi iroda) székhelye kerül a cég székhelyeként feltüntetésre.
    2012. január 1-jétől az adóztatási feladatok hatékonyabb ellátása érdekében a bejelentendő adatok köre bővült a több államban illetőséggel rendelkező gazdasági társaságnak a tényleges üzletvezetés helyére vonatkozó adattal.
    A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szerint (az adott vonatkozó egyezmény rendelkezése alapján) azon társaságok illetőségét, amelyek két szerződő államban is illetőséggel bírnak a tényleges üzletvezetés helye szerint kell megállapítani. Ha a Magyarországon cégjogi szempontból székhellyel rendelkező társaság áthelyezi tényleges üzletvezetés helyét külföldre, ez esetben a társaság megszűnik a társasági adó szempontjából belföldi illetőségű adózónak minősülni, és a jogutód nélküli megszűnés szabályai vonatkoznak rá, míg egyéb adónemek tekintetében továbbra is élő adózónak tekintendő. A módosítással az adózónak a tényleges üzletvezetés helye áthelyezését is be kell jelentenie, így az adóhatóság is értesül erről az adatról és a szükséges törzsadat módosításokat ennek birtokában el tudja végezni.
    ad c) A létesítő okirat (alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály) az az okmány, mellyel az alapító az adózót létrehozza. Az alapító okirat kötelező tartalmi elemeit az egyes adózókra vonatkozó szervezeti jogszabályok tételesen meghatározzák. Ilyen elemek általában a név, székhely, tevékenységi kör, vagyon, képviselet stb. Bejelenteni a létesítő okirat keltét, számát kell.
    A bejelentendő adatok között szerepel a képviselő és a könyvvizsgáló neve és lakóhelye, e jogviszony keletkezésének és ? határozott idejű jogviszony esetén ? megszűnésének időpontja. Az adózó a rá vonatkozó jogszabály szerinti képviselője bejelentésére kötelezett. Ebben az esetben a törvényes képviselőről van szó, és nem a meghatalmazott személyről. Az adózó képviseletével összefüggő további rendelkezéseket az Art. 7. § (1)-(2) és (5) bekezdései tartalmazzák. Ez utóbbiak bejelentésénél az Art. 7. § (5) bekezdésében foglaltak az irányadók. Közvetlenül az állami adóhatósághoz bejelentendő a szervezeti képviselő adóazonosító száma.
    ad d) 1. Cégbejegyzésre kötelezett adózók:
    A jogi személyek jelentős körének az adóhatóság általi azonosító ? az adószám [Art. 24. § (2) bekezdés] ? meghatározásához a KSH-nál való nyilvántartásba vétel is szükséges. A KSH a statisztikai célú nyilvántartásba vétel során statisztikai számjelet ad, és az adóhatóság e számjelből képezi a jogi személy adószámát. Ezáltal biztosítható a statisztikai és az adónyilvántartás összefüggése és azonossága.
    A KSH számjel elemei:
    - a törzsszám, azaz egy nyolc számjegyből álló sorszám,
    - a szakágazat 4 jegyből álló kódja,
    - a 3 számjegyből álló gazdálkodási forma kód,
    - a megyekód, amely a főváros és a 19 megye jelölésére szolgál.
    A gazdálkodási formát, valamint az azt jelölő megfelelő számjelet a 8/2010. (VIII.10.) KSH közleményben foglaltak szerint kell bejelenteni.
    A tevékenységek besorolását a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere alapján kell megállapítani oly módon, hogy a jogi személynek a tevékenysége szerint megfelelő TEÁOR megnevezést és számjelet kell kiválasztania. Az osztályozási rendszert a KSH dolgozta ki. Jelenleg a TEÁOR’08 nómenklatúra alapján kell meghatározni a tevékenységi köröket az 1893/2006/EK rendelet alapján, amely a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szól. 2012. március 1-jétől hatályos a Ctv. azon szabálya, mely szerint a cégbírósági bejegyzésre kötelezett adózók alapításakor a bejegyzési kérelemben fel kell tüntetni a cég főtevékenységét és további tevékenységi köreit, TEÁOR számmal. Ezeket az adatokat a cégbíróság továbbítja a NAV részére, így azt a cégnek ismételten nem kell bejelentenie. Amennyiben a cég főtevékenysége vagy tevékenységi körei változnak, úgy azt az állami adóhatóság elektronikus úton közli a cégbírósággal, a cégjegyzék pedig gépi úton egészül ki azzal. [Ctv.24. § (4a) bekezdése, 53. § (2) bekezdése.]
    2. Egyéni vállalkozók:
    Az egyéni vállalkozók nyilvántartása tartalmazza a vállalkozó főtevékenységét és az általa végzett egyéb tevékenységeket. A tevékenységi köröket az egyéni vállalkozó a bejelentkezéskor jelenti be az okmányirodánál, vagy közvetlenül az ügyfélkapun keresztül. Az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv (KEK KH) tájékoztatja az állami adóhatóságot a tevékenységi körökről. 2012. január 1-jétől a főtevékenységet, és a folytatni kívánt egyéb tevékenységet (tevékenységeket) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-számokból képzett a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) szerinti ÖVTJ kód szerint megjelölve kell bejelenteni és nyilvántartani. [Etv. 6. § (1) bekezdés c) pontja, 7. § (5) bekezdése.] Be kell jelenteni az egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelésekor a szünetelés kezdő- és zárónapját is. Az egyéni vállalkozók a szünetelés tényét az ügyfélkapun keresztül jelentik be. [Etv.4. § (3) bekezdése.] A KEK KH a szünetelésről szintén elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot.
    ad e) A kapcsolt vállalkozások hatékonyabb adóhatósági ellenőrzését célozza az a rendelkezés, amely szerint egyes társasági típusoknál be kell jelenteni a társaság tulajdonosainak nevét (cégnevét) székhelyét, illetve telephelyét, vagy lakóhelyét, az adószámát, illetve adóazonosító jelét. 2012. január 1-jétől az adóregisztrációs eljárás bevezetésével összefüggésben az adóhatósághoz be kell jelenteni a korlátolt felelősségű társaság, illetve a zártkörűen működő részvénytársaság vonatkozásában a tag (részvényes) szavazati jogának mértékével kapcsolatos, a törvényben meghatározott adatot, zrt. tekintetében a bejelentéssel érintett részvényes egyéb, meghatározott adatait is.
    ad f) A bejelentendő adatok között szerepel a magánszemély ? vagyis az egyéni vállalkozó és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély ? levelezési címe is. Ezt akkor kell bejelentenie, ha a levelezési cím nem azonos az adóköteles tevékenység folytatására megjelölt székhellyel, telephellyel. Ezen adózóknak az adóazonosító jelüket is be kell jelenteniük, illetőleg amennyiben a bejelentkezés időpontjában ezzel még nem rendelkeznek, akkor az adóazonosító jel megállapítására irányuló igényüket a bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítik [Art. 17. § (7) bekezdése]. A levelezési cím bejelentése kizárólag az említett adózókra vonatkozik, ugyanis a gazdasági társaságok esetében az üzletvezetés helyén, vagyis a székhelyén biztosítani kell, hogy az adózónak érkező küldeményeket a munkaidőn belül valaki átvegye.
    A Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy esetében kézbesítési meghatalmazott bejelentése is kötelező. Ez a személy nem azonos az adózó képviselőjével, szerepe mindössze az, hogy az adóhatóság a kézbesítési meghatalmazott útján tartja ? adott esetben ? a kapcsolatot az adózóval.
    ad g) Bejelentkezésével egyidejűleg az adózó köteles bejelenteni iratai őrzésének helyét is, feltéve, hogy ez a hely nem azonos az adózó székhelyével, [Art. 178. § 25. pont], illetve lakóhelyével [Art. 178. § 7. pont]. A bejelentendő cím értelemszerűen nem lehet postafiók. E szabály indoka az, hogy egy esetleges adóhatósági ellenőrzéshez a szükséges iratok rendelkezésre álljanak, tekintve, hogy a helyszíni ellenőrzés részét képezi az adózó székhelyén kívül tárolt iratok vizsgálata is. Ezt a kérdést az Art. 94. § (2) bekezdése rendezi. A törvény egyértelművé teszi, hogy az iratőrzés helyének bejelentésére vonatkozó kötelezettség magában foglalja az elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatok, nyilvántartások őrzési helyének bejelentésére vonatkozó kötelezettséget is.
    ad h) Az adózók ? amennyiben a rájuk vonatkozó jogszabály ezt lehetővé teszi ? jogelőd nélküli alapításon túl átalakulással (társasági formaváltással, egyesüléssel és szétválással) is létrejöhetnek. E felsorolt szervezeti változások során az új szervezet mintegy "megörökli" a régi jogait és kötelezettségeit. E jogi kapcsolat ismerete nélkülözhetetlen az adóhatóság számára, ezért írja elő az Art. a jogelőd bejelentését. A bejelentésnek tartalmaznia kell a jogelőd adószámát is [lásd az Art. 24.§-ának (2) bekezdéséhez fűzött magyarázatot]. Az Áfa tv. 127. § (2) bekezdése alapján átalakulás esetén a jogelődnél előzetesen felszámított áfa tekintetében az adólevonási jogot a jogutód gyakorolja. Az áfával kapcsolatos adóbevallás gyakorisága tekintetében az Art. 1. számú mellékletének I/B/3/b) pontja tartalmaz szabályozást.
    ad i) A vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély azt is bejelenti az adóhatósághoz, hogy tevékenységét fő-, vagy mellékfoglalkozásként, vagy nyugdíj melletti kiegészítő tevékenységként végzi. Ez az információ a járulékfizetési kötelezettség szabályszerű teljesítésének ellenőrzéséhez nyújt segítséget.
    ad j) Az adózó a bejelentkezésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy az általános forgalmi adónak alanya-e vagy sem, továbbá - figyelemmel a tevékenységére, a várható bevételére - milyen adómegállapítási módot, alanyi mentességet választ, közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végez, illetve egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenység esetén az adókötelessé tételt választja. A nyilatkozat tartalmazza, ha a bejelentkező az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni, vagy kizárólag az adómentes termékimportot megalapozó Közösségen belüli termékértékesítés miatt válik az áfa alanyává, illetve ha közvetett vámjogi képviselőként jár el.
    ad k) Az Szja tv. 50-56. §-ai rendezik az átalányadózással kapcsolatos kérdéseket, ide értve azt is, hogy mely tevékenységek végzése esetén választható ez az adózási mód. Az Szja tv. 50. § (6) bekezdése alapján a tevékenységét az adóévben kezdő egyéni vállalkozó, illetőleg mezőgazdasági kistermelő is választhatja az átalányadózást az Szja tv.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén. Az Art. 5. sz. melléklet 2. pontja alapján, ha az átalányadózó ezen választását a következő évre is fenntartja, erről külön nyilatkoznia nem kell.
    Amennyiben az adózó korábban nem választotta az átalányadózást, akkor ezen szándékát a jövőben is az előző évre vonatkozó éves bevallásában jelentheti be az állami adóhatósághoz. A bevallás benyújtására elrendelt határidő elmulasztása jogvesztő, tehát a nyilatkozat a bejelentési határidő letelte után már nem pótolható [Art. 5. sz. melléklet 3. pont].
    ad l) Az Sztv. lehetővé teszi az adózók meghatározott körében az adóévtől eltérő üzleti év választását [Sztv. 11. §], amit az adózónak be kell jelentenie.
    Az üzleti év a naptári évtől eltérhet a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak vagy biztosítóintézetnek nem minősülő vállalkozónál, a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézménynél, amennyiben azt a működés jellemzői (különösen az üzletmenet ciklikussága, illetve konszolidálásba bevont vállalkozás esetén az anyavállalat információs igénye) indokolttá teszik. Annál a vállalkozónál, amely alkalmazza az Sztv. 9. § (6) bekezdését, valamint annál az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozónál, amely nyilvántartásait az Sztv. szerint vezeti, az üzleti év nem térhet el a naptári évtől.
    Az üzleti év mérleg fordulónapjának újabb megváltoztatására - főszabályként - három, beszámolóval lezárt üzleti év után, vagy az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén van lehetőség, a létesítő okirat ennek megfelelő módosítása mellett. A megváltozott mérleg fordulónappal készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni a mérleg és az eredménykimutatás adatai mellett az azokkal összehasonlítható (egy üzleti évvel korábbi) bázisadatokat tartalmazó mérleget és eredménykimutatást is.
    Az üzleti év időtartama - a kivételektől eltekintve - 12 naptári hónap.
    ad m) Az adóhatósághoz bejelentendő adat a közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba-vétel. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény a korábbi minősítést (közhasznú, kiemelkedően közhasznú) egyfokozatúvá tette.
    ad n) Az adóztatási feladatok hatékonyabb ellátása érdekében a bejelentendő adatok köre 2012. január 1-jétől bővült a jegyzett tőke összegére vonatkozó adatokkal.
    ad o) Szintén az adóztatási feladatok hatékonyabb ellátása érdekében a bejelentendő adatok köre 2012. január 1-jétől bővült a külföldi vállalkozás elérhetőségével kapcsolatos adatokkal.
    ad p) 2012. január 1-jétől bejelentendő adat a magyarországi tényleges üzletvezetés helye.
    ad q) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2012. június 30-ától hatályos rendelkezései alapján 2012. június 30-ától az alapítványok, egyesületek meghatározott adatait is országos, nyilvános, közhiteles és elektronikus nyilvántartásban rögzítik. Az alapítványok és egyesületek is egyablakos rendszerben jelentkezhetnek be, a bírósági nyilvántartási szám, az átadott adatok és a bejelentkezéskor kitöltött áfanyilatkozat alapján az állami adóhatóság megállapítja az adószámot és azt közli a bírósággal.
    Art. 16. § (4) bekezdés
    A foglalkoztatók az állami adóhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kötelesek bejelenteni az általuk foglalkoztatott biztosított személyi adatait, állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási jogviszonynak kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát. A bejelentést a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt, ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni. A jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését az azt követő 8 napon belül kell bejelenteni.
    A bejelentési kötelezettség meghatározott személyeket saját biztosítási jogviszonyuk vonatkozásában is terhel. A Tbj. 56/A. §-a értelmében a Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztatónak (külföldi vállalkozásnak) a biztosítottal kapcsolatos bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Art. 8. és 9. §-ában meghatározott képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját magának kell teljesítenie. Ez utóbbi esetben a külföldi vállalkozásnak foglalkoztatóként be kell jelentkeznie az állami adóhatóságnál. Ha a külföldi vállalkozás nem rendelkezik Art. szerinti képviselővel, és elmulasztja a bejelentkezést, a foglalkoztatott teljesíti a fenti kötelezettségeket, és viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot).
    Bejelentendő adat a foglalkoztató telephelye, lakóhelye, illetőleg a foglalkoztató jogelődjének neve és adószáma, ezek az adatok segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a bejelentett foglalkoztatók és biztosított személyek beazonosíthatóvá váljanak az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartásában is.
    Az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv - az adóhatóság által megküldött adatok alapján - a jogelődnél lezárja az adott magánszemély biztosítási jogviszonyát az egészségbiztosítási nyilvántartásban, és az átalakulás napjával a jogutód foglalkoztatónál kezdődő biztosítotti jogviszonyt is rögzíti a nyilvántartásban a jogutód bejelentése alapján.
    Art. 16. § (4a) bekezdés
    Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény (Efo.tv.) a bejelentésre speciális szabályokat állapított meg, amikor azonban az egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett személy(ek) esetében túllépik a létszám- vagy az időkorlátot, akkor az Efo.tv. szerinti foglalkoztatás és közteherfizetés helyett az általános munkajogi szabályok alapján történő foglalkoztatáshoz kötődő adó- és járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni. Ilyen esetekben az alkalmazottak a Tbj. rendelkezései szerint biztosítottnak minősülnek, ezért be kell őket jelenteni, de a jogviszony létrejöttét megelőzően nem lehet, ezért a jogsértés feltárásától számított 8 napon belül kell bejelenteni. Nem kell viszont bejelenteni biztosítottként azt a korábban egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett személyt, aki meg sem kezdte a munkát, és így jövedelmet sem fizetett neki a munkáltató.
    Art. 16. § (5) bekezdés
    Az állami adóhatóság a beérkezett elektronikus adatszolgáltatást haladéktalanul továbbítja az egészségbiztosítási szervhez. A papíron teljesített bejelentésről az adóhatóság elektronikus dokumentumot készít, és azt továbbítja. Az átadott adatok bekerülnek az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartásába, amelyből így megállapítható, ki minősül biztosítottnak. Ez a változásokról szóló adatszolgáltatás független attól, hogy az adóhatóság az Art. 31. § (2) bekezdés alapján benyújtott adóbevallások meghatározott adatait is továbbítja a törvényben megjelölt szerveknek az Art. 52. § (7) bekezdés előírásainak megfelelően.
    Art. 16. § (6) bekezdés
    A foglalkoztatotti adatbázisból az állami adóhatóság átadja a munkáltató, kifizető azonosítására szolgáló adatokat, a biztosított személyi adatait, állampolgárságát, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt és a FEOR-számot, ezek bejelentése időpontját, az iskolaszövetkezet munkáltató által az Art. 16. § (11) bekezdése alapján bejelentett adatokat a munkaügyi hatóság, azaz a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) részére. A feketegazdaság elleni hatékonyabb fellépés érdekében az állami adóhatóság a munkaügyi hatóság részére az Art. 16. § (4) bekezdésében meghatározott adatokon túl átadja az adózó valamennyi általa ismert pénzforgalmi számlájának jelzőszámát is.
    Az NMH számára a munkajogviszonyok jogszerűségének ellenőrzése céljából az Art. 52. § (7) bekezdés c) pontja szerint az állami adóhatóság hivatalból átadja az Art. 31. § (2) bekezdés 1-3., 5., 12. és a - korkedvezményre jogosító munkakör tartama kivételével - 13., továbbá 27. pontjaiban meghatározott adatokat, valamint 10. pontjából a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartamára vonatkozó adatot. Az Art. 54. § (1) bekezdés d) pontja szerint egyedi megkeresésre az adóhatóság átadja a vállalkozási tevékenységet folytató adózó nevére, elnevezésére, székhelyére, telephelyére, adószámára vonatkozó adatot, ha arra a munkaügyi hatóságnak törvényben meghatározott feladata ellátása érdekében van szüksége.
    Az állami adóhatóság az országos, illetve ágazati érdekegyeztetésben történő részvétel megállapítása céljából, a megállapításra külön törvényben feljogosított hatóság (Országos Érdekegyeztető Tanács, Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság) igénylése alapján 15 napon belül elektronikus úton megküldi a munkáltató fő tevékenységének 1893/2006/EK rendelet szerinti besorolását, ezenkívül az ágazati érdekegyeztetésben történő részvétel megállapítása céljából a munkáltató bevallásában szereplő, a tárgyévet megelőző második évi éves nettó árbevételére vonatkozó adatokat.
    Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény alapján az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony esetén legkésőbb a munkavégzés megkezdéséig a munkáltató bejelenti az adóhatósághoz a munkaviszonnyal kapcsolatos főbb adatokat: a munkáltató adószáma, a munkavállaló adóazonosító jele és TAJ száma, az egyszerűsített foglalkoztatás jellege (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka vagy alkalmi munka), a munkaviszony napjainak száma. Ezeket az adatokat továbbítja az állami adóhatóság a munkaügyi hatóságnak, az állami foglalkoztatási szervnek, valamint az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartásának.
    Art. 16. § (7) bekezdés
    Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet nem rendelkezik arról, hogy az Art. 16. § (4) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséget - a központosított illetményszámfejtés rendszerébe tartozó helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások és az általuk irányított költségvetési szervek vonatkozásában, illetve a központosított illetményszámfejtési körbe tartozók esetében - a MÁK igazgatóság teljesíti-e, vagy a szerv maga.
    Art. 16. § (8) bekezdés
    A rendelkezés célja az adózással kapcsolatos adminisztráció csökkentése. Ha a megbízási jogviszony alapján a magánszemély alkalomszerűen válik biztosítottá, és más jogviszonya, jogállása alapján egyébként is biztosított, azaz társadalombiztosítási ellátásra jogot szerez, indokolatlan a főállású jogviszonya mellett az alkalmi megbízási jogviszonya alapján létrejött biztosítási jogviszony bejelentése.
    Art. 16. § (9) bekezdés
    Az előtársaság adószám hiányában is teljesítheti bejelentési kötelezettségét. Előfordulhat ugyanis, hogy az előtársaság már a cégbejegyzési kérelem benyújtása előtt biztosított személyt (pl. ügyvezetőt) foglalkoztat, akit haladéktalanul be kell jelenteni. Az előtársaság csak a cégbejegyzési kérelem benyújtásának napjától végezhet gazdasági tevékenységet, azonban a társasági szerződés ellenjegyzésétől a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig terjedő időszakban is lehet adóköteles tevékenysége, pl. létrehozhat foglalkoztatási jogviszonyt. Általában az adózónak az adózással kapcsolatos valamennyi iratán fel kell tüntetnie az adószámát, ugyanakkor a gazdasági társaság a cégbírósági egyablakos rendszeren keresztül csak a bejegyzési kérelem benyújtása napján kap adóazonosító számot. Ezért szükséges a speciális rendelkezés, hogy adószám hiányában is teljesíthető legyen az előtársaság által foglalkoztatott személy biztosítotti bejelentése. Így a biztosított már biztosítási jogviszonya első napján is igénybe vehet egészségügyi szolgáltatást. A bejelentést az előtársaságnak a cégbejegyzési kérelem benyújtását követően ismét teljesítenie kell, az adószám megszerzését követő nyolc napon belül.
    Art. 16. § (10) bekezdés
    Az előtársaság a cégbejegyzési kérelem benyújtásának napjáig tartó időszakban adószámmal még nem rendelkezik, ugyanakkor az alapító okirat keltétől már foglalkoztató lehet, és akár az Efo.tv. alapján is foglalkoztathat idény- vagy alkalmi munkást. Ilyen esetben az előtársaságnak előbb adószám nélkül, elektronikus úton kell teljesítenie bejelentési kötelezettségét, majd az adószám megszerzését követő 8 napon belül ezt meg kell ismételnie az adószám közlésével.
    Art. 16. § (11)-(12) bekezdés
    Az iskolaszövetkezet és tagja között fennálló munkaviszonyt a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény XII. fejezete szabályozza. Az Art. 2012. január 1-jétől tartalmazza a Tbj. 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján biztosítottnak nem minősülő iskolaszövetkezeti tagra vonatkozó, a munkáltató iskolaszövetkezetet terhelő bejelentési szabályokat. Ezek alapján a munkáltató az állami adóhatóság felé köteles a munkaszerződés megkötésének napján bejelenteni a munkáltató (iskolaszövetkezet) adószámát, a munkavállaló iskolaszövetkezeti tag adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, a nappali tagozatos tanuló, hallgató iskolaszövetkezeti tag munkavállaló esetében a diákigazolvány azonosító számát. A munkaviszony megszűnésének bejelentése az adóhatósági, munkaügyi ellenőrzések hatékonyságát szolgálja. Az adózói adminisztrációs terheket csökkenti a bejelentés megtételének elektronikus úton, illetve telefonon történő lehető tétele.
    Art. 17. §
    Art. 17. § (1) bekezdés
    A 17. § (1) bekezdés a) és b) pontjának rendelkezései a Ctv. és az Etv. rendelkezéseivel függnek össze. Az egyéni vállalkozói tevékenységet folytató adózó a tevékenység megkezdésének az okmányirodához történő bejelentésével, a cégbejegyzéshez kötött tevékenységet folytató adózó a cégbírósághoz történő bejelentkezésével tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő bejelentkezési kötelezettségének [Art. 16. § (1)-(3) bekezdése]. Az okmányiroda és a cégbíróság számítástechnikai úton továbbítja az állami adóhatóság részére a hivatkozott törvényben meghatározott adatokat az adószám meghatározása érdekében, az állami adóhatóság pedig az okmányiroda, illetőleg a cégbíróság közreműködésével közli az adózóval az adószámot.
    Az adózók egy részére [Art. 17. § (1) bekezdés c) pont] azonban nem vonatkozik sem a vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó, sem pedig a cégbejegyzési kötelezettség. Ebbe a körbe sorolható pl. az általános forgalmi adó köteles tevékenységet folytató magánszemély. Ezen adózók közvetlenül az állami adóhatóságnál teljesítik bejelentkezési kötelezettségüket. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2012. június 30-ától hatályos rendelkezései alapján 2012. június 30-ától az alapítványok, egyesületek meghatározott adatait is országos, nyilvános, közhiteles és elektronikus nyilvántartásban rögzítik. Az alapítványok és egyesületek is egyablakos rendszerben jelentkezhetnek be, a bírósági nyilvántartási szám, az átadott adatok és a bejelentkezéskor kitöltött áfanyilatkozat alapján az állami adóhatóság megállapítja az adószámot és azt közli a bírósággal.
    Lényeges, hogy adóköteles tevékenységet kizárólag adószámmal rendelkező adózó folytathat. Ez azt jelenti, hogy a tevékenység megkezdése előtt kell az adózónak kezdeményeznie az adószám kiadását, vagyis eleget kell tennie bejelentkezési kötelezettségének. Amennyiben az adózó működésének feltétele bírósági bejegyzés, akkor adószám kizárólag azt követően adható ki az adózónak, ha a bírósági nyilvántartásba vétel jogerősen megtörtént.
    Speciális a belső egyházi jogi személyek esete. A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 11.§ (3)-(4) bekezdései alapján a belső egyházi jogi személyt az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személy jogi személyiségét az egyház egészének, illetve legfőbb szervének vagy az adott jogi személy közvetlen felettes egyházi szervének a miniszternél bejelentett képviselője vagy az egyház belső egyházi szabálya szerint erre feljogosított tisztségviselője igazolja.
    A hivatkozott rendelkezések alapján, ameddig nem történik meg a belső egyházi jogi személy nyilvántartásba vétele a miniszternél, addig sem lehet elutasítani a belső egyházi jogi személy adószám kiadás iránti kérelmét, vagy a képviselő változás bejelentési kérelmét, amennyiben teljesíti a 11. § (4) bekezdésében foglalt jogi személyiségének igazolását, mely független a miniszter nyilvántartásba vételétől.
    A kifizető, illetőleg a munkáltató - ha más adókötelezettség nem terheli - akkor e minőségét az első adóköteles kifizetéstől számított 15 napon belül köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni, vagyis bejelentkezési kötelezettségének eleget tenni [Art. 17. § (6) bekezdése]. A bejelentésük alapján részükre is adószámot állapít meg az adóhatóság.
    Art. 17. § (2) bekezdés
    A vállalkozói bejelentéshez, illetve a cégbejegyzéshez kötött tevékenységet folytató adózó az okmányirodához, illetőleg a cégbírósághoz nyújtja be azon adatokat tartalmazó bejelentkezési nyomtatványát, amely a vállalkozói nyilvántartásba vételen, a cégbejegyzésen túl az adószám meghatározásához is szükségesek. Ennek keretében - többek között - az adózónak nyilatkoznia kell, hogy az általános forgalmi adó vonatkozásában alanyi mentességet választ, közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet folytat, az egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenység esetén az adókötelessé tételt választja, vagy valamely különleges adómegállapítási módot választ figyelemmel az általa folytatandó tevékenységre és az Áfa tv. szabályaira, továbbá az egyéni vállalkozó arról is köteles nyilatkozni, hogy választja-e a tételes átalányadózást.
    Az adózó adatait a cégjegyzékszámmal és az okmányirodai nyilvántartási számmal együtt a cégbíróság, illetve az okmányiroda az állami adóhatósághoz továbbítja számítástechnikai úton az adószám kialakítása érdekében. Az állami adóhatóság köteles az adószámot az okmányirodával, illetőleg a cégbírósággal közölni, illetve amennyiben az adószám megállapításának törvényi akadálya van, erről kell értesítenie a cégbíróságot, vagy az okmányirodát. Az adószám megképzését követően a nyilvántartást vezető KEK KH nyilvántartásba veszi az egyéni vállalkozót, és a nyilvántartási számot közli az adóhatósággal. Előfordulhat, hogy a magánszemély az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésekor még nem rendelkezik adóazonosító jellel, aminek meghatározása az adószámmal egyidejűleg történik az okmányiroda által az adóhatósághoz továbbított adatok alapján. Az adószámot, az adóazonosító jelet az állami adóhatóság köteles közölni az okmányirodával. Nincs azonban akadálya annak, hogy az adóazonosító jelről a magánszemélyt közvetlenül is tájékoztassa az adóhatóság.
    Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2012. június 30-ától hatályos rendelkezései alapján 2012. június 30-ától az alapítványok, egyesületek meghatározott adatait is országos, nyilvános, közhiteles és elektronikus nyilvántartásban rögzítik. Az alapítványok és egyesületek is egyablakos rendszerben jelentkezhetnek be, a bírósági nyilvántartási szám, az átadott adatok és a bejelentkezéskor kitöltött áfanyilatkozat alapján az állami adóhatóság megállapítja az adószámot és azt közli a bírósággal.
    Art. 17. § (2a) bekezdés
    Az Art. 2012. január 1-jétől hatályos rendelkezése garanciális szabályként kimondja, hogy a cégbíróságon keresztül bejelentkező adózók vonatkozásában nem tekinthető jogerősnek az adóhatóság adószám megállapításának megtagadásáról hozott határozata, ha a bírósági felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetőleg az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen nem zárult le. Ugyanilyen megítélés alá esik a 2012. január 1-jétől bevezetett ún. adóregisztrációs eljárás során az adószám megállapítását megtagadó határozat jogerőre emelkedése azzal a különbséggel, hogy ez utóbbi eljárás során ún. kimentési kérelmet terjeszthet elő az adózó, melyet az állami adóhatóság szintén határozattal bírál el. [Az adóregisztrációs eljárással kapcsolatban lásd bővebben az Art. 24/C-24/E. §-aihoz fűzött magyarázatot.]
    A cégbíróság ugyanis csak jogerős adószámot megtagadó határozat esetén alkalmazhatja a Ctv. 44/A. § (1) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményt, azaz a bejegyzési kérelmet elutasítja.
    Art. 17. § (3) bekezdés
    Figyelemmel arra, hogy a Ctv.-ben meghatározott, bejelentendő adatok köre nem teljesen azonos az adóztatáshoz szükséges, az állami adóhatósághoz bejelentendő adatok körével, így az Art. 17. § (3) bekezdése további adatközlési kötelezettséget ír elő a cégbejegyzéshez kötött tevékenységet folytató adózók részére. A további adatközlés azonban nem jelenti azt, hogy a 17. § (3) bekezdése újabb, korábban még nem nevesített adatokat tartalmaz. Az itt felsorolt adatokat az Art. 16. § (3) bekezdése is tartalmazza. Mindössze arról van szó, hogy a 17. § (3) bekezdésében megjelölt adatokat mely időpontig kell bejelentenie a cégbírósági bejegyzéshez kötött tevékenységet folytató adózónak. A cégbejegyzéssel érintett adózók a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül kötelesek a meghatározott adatokat az állami adóhatósághoz bejelenteni.
    Figyelemmel az Art. 17. § (1) bekezdés b) pontjának rendelkezésére, a cégbejegyzéssel érintett adózóknál a bejelentkezés napjának az a nap tekinthető, amikor az adózó a bejegyzés iránti kérelmét a cégbírósághoz benyújtotta. Tehát e napot követő 15. napig kell az Art. 17. § (3) bekezdésében felsorolt adatokat az adózónak bejelentenie, ellenkező esetben az Art. 172. § (1) bekezdés a) pontja alapján a késedelem miatt, az Art. 172. § (1) bekezdés c) pontja alapján a bejelentés elmulasztása miatt mulasztási bírsággal sújtható.
    Az egyéni vállalkozó a bejelentkezéssel egyidejűleg köteles írásban bejelenteni az állami adóhatósághoz az Art. 17. § (3) bekezdésében felsorolt adatokat. Így nincs szükség külön bejelentés kitöltésére, mert az egyablakos bejelentkezés során megadott adatokat az okmányiroda továbbítja az adóhatóságnak.
    2012. január 1-jétől a bejelentkezést követő 15 napon belüli, az adóazonosító szám bejelentésére vonatkozó kötelezettség megszűnik (kivéve a közös vállalat esetében), mert az adóregisztrációs eljárással összefüggő módosításként a Ctv. 36. § (4a) bekezdése előírja, hogy az állami adóhatóság és a cégnyilvántartás közötti, az adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó adatszolgáltatás érdekében a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben fel kell tüntetni a cégjegyzékbe bejegyzett (bejegyezni kívánt) tagok (részvényesek) adóazonosító számát.
    Lehetőség van arra, hogy amennyiben a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, korlátolt felelősségű társaság, egyesülés, közös vállalat tulajdonosa még nem rendelkezik adóazonosító jellel, akkor az egyéb adatok bejelentésével egyidejűleg az adóazonosító jel képzéséhez szükséges adatok közlésével tegyen eleget ezen kötelezettségének.
    2012. március 1-jétől hatályát vesztette a 17. § (3) bekezdés f) pontja. Figyelemmel arra, hogy a cég ténylegesen végzett tevékenységi köreinek az adózó általi bejelentésére külön nincs szükség, mivel 2012. március 1-jétől a cégbírósági bejegyzésre kötelezett adózóknak alapításakor a bejegyzési kérelemben fel kell tüntetni a cég főtevékenységét és további tevékenységi köreit, TEÁOR számmal. Ezeket az adatokat a cégbíróság továbbítja a NAV részére, így azt a cégnek ismételten nem kell bejelentenie [Ctv. 24. § (4a) bekezdése
    ]. Az egyéni vállalkozóknak szintén nem kell külön bejelentenie a tevékenységi köreit, mert az szintén az egyablakos rendszeren keresztül érkezik az adóhatósághoz. [Etv. 6. § (1) bekezdés c) pontja, 7. § (5) bekezdése.]
    A Ctv. 2012. március 1-jétől hatályos 129. § (5) bekezdése alapján 2012. március 1-jétől székhelyszolgáltatási megállapodást nem lehet kötni. Amennyiben 2012. március 1-jét megelőzően a cég székhelyszolgáltatási megállapodást kötött, továbbra is a székhelyet szolgáltató ügyvéd székhelye minősül a cég székhelyének, mivel az Ütv. hivatkozott rendelkezése alapján ilyen esetben az ügyvéd (ügyvédi iroda) székhelye kerül a cég székhelyeként feltüntetésre. Erre tekintettel 2012. március 1-jével kikerült az Art.-ból a székhelyszolgáltatásra vonatkozó bejelentési kötelezettség (korábbi 17.§ (3) bekezdés g) pontja).
    Az állami adóhatósághoz kell közvetlenül bejelenteni a cégbírósághoz be nem jelentett telephelyet, mivel az adóhatósági ellenőrzésekhez szükség van valamennyi telephely ismeretére, ahol az adózó gazdasági tevékenységet végez.
    Art. 17. § (3a) bekezdés
    Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2012. június 30-ától hatályos rendelkezései alapján 2012. június 30-ától az alapítványok, egyesületek meghatározott adatait is országos, nyilvános, közhiteles és elektronikus nyilvántartásban rögzítik. Az alapítványok és egyesületek is egyablakos rendszerben jelentkezhetnek be az állami adóhatósághoz, és külön bejelentési kötelezettség csak a 16. § (3) bekezdés a), c) és f) pontjaiban meghatározott adatok tekintetében terheli a szervezeteket.
    Art. 17. § (4) bekezdés
    Az állami adóhatósághoz bejelentendő adatok körét az Art. 16. § (3) bekezdésén túlmenően az Art. egyéb rendelkezései is meghatározzák. A 17. § (4) bekezdése is megjelöl bejelentendő adatot. A (4) bekezdés valamennyi adózóra vonatkozik az egyéni vállalkozók kivételével, akiknek (amelyeknek) a tevékenység folytatásához engedély, jóváhagyás szükséges.
    Art. 17. § (5) bekezdés
    Az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallást, illetve az Art. 8. számú melléklete szerinti összesítő nyilatkozatot az adózó kizárólag elektronikus úton teljesítheti. Ennek érdekében az adózónak, illetőleg ezen kötelezettség teljesítése tekintetében az állandó meghatalmazottjának ügyfélkapu létesítését kell kezdeményeznie, melyet megtehet az okmányirodánál, kormányhivataloknál, a diplomáciai vagy konzuli képviseleteknél és az adóhatóságnál. Az adózó regisztrációjára az adószám megszerzésétől számított 8 napot biztosít a törvény, aminek megtörténtét újabb 8 napon belül kell az adóhatósághoz bejelenteni. Amennyiben az adózó az adószám megszerzését megelőzően már létesített ügyfélkaput, úgy a 8 napos bejelentési határidőt az adószám megszerzésétől kell számítani.
    Amennyiben meghatalmazással, megbízással rendelkező képviselője útján teljesíti a nevezett bevallási kötelezettségét az adózó, akkor a meghatalmazott (megbízott) a megbízást követő 8 napon belül jelenti be az adóhatósághoz az általa képviselt adózó nevét és adóazonosító számát. Az ügyfélkapu létesítésére azért van szükség, hogy a magánszemély a bevallásokat, adatszolgáltatásokat be tudja adni a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, az ügyfélkapu létesítés adóhatósági bejelentésére pedig azért, hogy a kötelezettséget teljesítő magánszemélyt és az adózót az adóhatóság össze tudja kapcsolni.
    Art. 17. § (6) bekezdés
    Az Art. 16. § (1) bekezdése alapján adóköteles tevékenység csak adószám birtokában folytatható. A 17. § (6) bekezdése azon adózók vonatkozásában tartalmaz bejelentkezési kötelezettséggel kapcsolatos előírást, amelyek kizárólag kifizetői, munkáltatói funkciók ellátása alapján válnak az állami adóhatóságnál adózóvá. Esetükben az Art. 17. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy bejelentkezési kötelezettségüknek az első adóköteles kifizetéstől számított 15 napon belül kötelesek eleget tenni. A bejelentkezés alapján részükre is adószámot állapít meg az adóhatóság.
    Art. 17. § (7) bekezdés
    Az Art 17. § (1) bekezdés a) pontja alapján az egyéni vállalkozó adózó a vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentésével teljesíti az állami adóhatóság vonatkozásában előírt bejelentkezési kötelezettségét. Amennyiben a magánszemély még nem rendelkezik adóazonosító jellel, akkor erről is nyilatkozik az okmányirodának. Az okmányiroda mind az adóazonosító jel, mind pedig az adószám megállapításához szükséges, az adózó által közölt adatokat továbbítja az állami adóhatóság részére az adóazonosító szám kialakítása érdekében.
    Art. 17. § (8) bekezdés
    A bejelentkezés szempontjából az adózók három csoportba sorolhatók:
    a) vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentéséhez kötött tevékenységet folytatók,
    b) cégbejegyzéshez kötött tevékenységet folytatók,
    c) az a)-b) pontban felsoroltak közé nem tartozók.
    Bármelyik csoportba tartozik is az ügyfélkapu létesítésére nem kötelezett adózó, az Art. 17. § (8) bekezdése alapján az állami adóhatóság a nyilvántartásba vételtől (adószám kiadása) számított 30 napon belül köteles az adózót tájékoztatni az általa nyilvántartott adatokról. A tájékoztatási kötelezettség valamennyi adatra kiterjed függetlenül attól, hogy az okmányirodán, a cégbíróságon keresztül jutott az állami adóhatóság tudomására, vagy az adózó közvetlenül az állami adóhatósághoz jelentette be azokat. Az Art. 17. § (8) bekezdése azért biztosít 30 napot az állami adóhatóság számára a "visszajelzésre", hogy az adózónak az Art. 17. § (3)-(5) bekezdése, a 18. § (2) bekezdése alapján bejelentett adatait is tartalmazhassa az adóhatósági tájékoztatás. Az ügyfélkapu létesítésére kötelezett adózók nem kapnak külön értesítést az adóhatóságtól, mivel törzsadataikat elektronikus úton bármikor megtekinthetik.
    Art. 17. § (9) bekezdés
    A készpénzzel történő fizetés az adózás szempontjából több ok miatt nem kívánatos. A készpénzfizetés esetén előfordulhat, hogy az így keletkezett bevételét (jövedelmét) az adózó kivonja az adózás alól, és egy esetleges utólagos adóhatósági ellenőrzésnél nehezen állapítható meg a valós bevétel, az adó alapja. Az Art. 17. § (9) bekezdése szerint az adóhatóság információt szerez a meghatározott nagyságrend felett készpénzben teljesített kifizetésekről a bejelentés alapján. Ezt a vevő, a szolgáltatást igénybe vevő teljesíti a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül. A bejelentési kötelezettség kizárólag akkor áll fenn, ha az adott napon egy konkrét eladó részére egy összegben teljesített készpénzfizetés meghaladta a kétmillió forintot, kapcsolt vállalkozások közötti ügylet esetén az egymillió forintot. Nem érinti a bejelentési kötelezettség a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély vevőt az általa teljesített, értékhatár feletti kifizetések tekintetében. A bejelentés teljesítésére az állami adóhatóság formanyomtatványt alakított ki [Art. 175. § (1) bekezdés], tehát a vevő, a szolgáltatást igénybe vevő ezen köteles az adatszolgáltatást teljesíteni.
    Art. 17. § (10) bekezdés
    A külföldről Magyarországra kiküldött külföldi munkavállalók bejelentése útján értesül e személyekről az állami adóhatóság, tekintettel arra, hogy e személyeknek adókötelezettségük keletkezik. A 2012. január 1-jétől módosuló szabályok alapján a bejelentési kötelezettség általánossá válik (az ún.183 napos szabály helyett a kötelezettség minden, a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények és/vagy az Szja tv. szerint adóköteles, kirendelésben végzett tevékenységre vonatkozik, továbbá ezentúl nem kell figyelembe venni a bejelentés szempontjából, hogy a magánszemély díjazását, fizetését melyik munkáltató fizeti). A bejelentési kötelezettség a tevékenység megkezdésekor ismert és az ezt követően megváltozott körülmények alapján teljesítendő.
    Art. 17. § (11) bekezdés
    Az Art. 17. § (11) bekezdés határozza meg a nem önálló munkavégzésre kirendelt külföldi illetőségű magánszeméllyel összefüggésben bejelentendő adatok körét.
    Art. 17. § (12) bekezdés
    A jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet már nemcsak azt köteles bejelenteni, ha nem önálló tevékenység végzésére külföldi magánszemélyt alkalmaz, hanem a külföldi magánszemély munkavégzése befejezését, illetve azt az időpontot is, amikor elhagyja az ország területét. E kötelezettséget Magyarország területének elhagyását megelőző 30 nappal kell teljesíteni, vagy kivételesen a munkavégzés befejezése napját követő napon, ha a jogviszony azonnali hatállyal szűnik meg. E rendelkezés a soron kívüli adómegállapításhoz szükséges, ha a belföldön lakóhellyel, tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel nem rendelkező magánszemély adóját állapítja meg az adóhatóság. [lásd Art. 131. §]
    Art. 17. § (13) bekezdés [hatályon kívül helyezve]
    A Ctv. 2012. március 1-jétől hatályos 129. § (5) bekezdése alapján 2012. március 1-jétől székhelyszolgáltatási megállapodást nem lehet kötni. Amennyiben 2012. március 1-jét megelőzően a cég székhelyszolgáltatási megállapodást kötött, továbbra is a székhelyet szolgáltató ügyvéd székhelye minősül a cég székhelyének, mivel az Ütv. hivatkozott rendelkezése alapján ilyen esetben az ügyvéd (ügyvédi iroda) székhelye kerül a cég székhelyeként feltüntetésre. Erre tekintettel 2012. március 1-jével kikerült az Art.-ból a székhelyszolgáltatással kapcsolatos rendelkezés.
    Art. 17. § (14) bekezdés
    Az 1893/2006/EK rendelet szerinti bejelentést a cégek esetében a TEÁOR’08 alapján, az egyéni vállalkozók és az adószám birtokában tevékenységet végző magánszemélyek esetében - a korábbi szakmakód szerinti jelölés helyett - 2012. január 1-jétől az Önálló vállalkozások tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) szerinti ÖVTJ kódokon kell teljesíteni.
    Art. 17. § (15) bekezdés
    Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2012. június 30-ától hatályos rendelkezései alapján 2012. június 30-ától az alapítványok, egyesületek meghatározott adatait is országos, nyilvános, közhiteles és elektronikus nyilvántartásban rögzítik. Az alapítványok és egyesületek is egyablakos rendszerben jelentkezhetnek be az állami adóhatósághoz, ezzel függ össze a fenti rendelkezés, mely szerint az állami adóhatóság az alapítvány, egyesület adószámáról értesíti a nyilvántartásba vételt elrendelő bíróságot.
    Art. 17. § (16) bekezdés
    Az ingatlannal rendelkező társaságnak bejelentést kell tennie évente egyszer e minőségének keletkezéséről illetve megszűnéséről a társasági adóbevallás benyújtásának időpontjától számított 90 napon belül. A bejelentésében nyilatkozik - a társasági adóbevallás adóéve vonatkozásában - a társaság külföldi tagjai általi részesedés elidegenítéséről, az elidegenítés időpontjáról, a részesedés névértékéről, illetve a tag illetőségéről. Ez alapján az állami adóhatóság minden év szeptember 30-áig honlapján közzéteszi az ingatlannal rendelkező társaságok listáját. A 4. számú melléklet rendelkezései szerint a külföldi tagot (részvényest) külön adóelőleg-bevallási és fizetési kötelezettség nem terheli, azonban az adót az adóévet követő év november 20-áig kell befizetni és bevallani. A tagot terhelő adóért a társaságot korlátlan és egyetemleges felelősség terheli, ha az ingatlannal rendelkező társaság tagja adókötelezettségét azért nem tudja megállapítani és bevallani, mert az ingatlannal rendelkező társaság e minőségét nem jelentette be az állami adóhatósághoz.
    Art. 17. § (17) bekezdés
    Az Art. 2012. január 1-jétől hatályos rendelkezése az adóellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében szabályozza a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatással kapcsolatos bejelentési kötelezettséget.
    Art. 17/A. §
    Art. 17/A. § (1) bekezdés
    A kincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett, adóköteles tevékenységet végző költségvetési szervek, valamint a külön törvény alapján nyilvántartandó egyéb jogi személyek (e két kör együtt: a törzskönyvi jogi személyek) bejelentése, változásbejelentése is egyablakos rendszerben történik a törzskönyvi jogi személyek bejelentkezéssel, változásbejelentéssel járó adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében.
    Art. 17/A. § (2) bekezdés
    Hasonló módon a cégbejegyzésre kötelezett adózókhoz, illetve az egyéni vállalkozókhoz, az adóköteles tevékenységet folytató törzskönyvi jogi személyek is az ún. egyablakos rendszerben teljesítik bejelentkezési és változásbejelentési kötelezettségüket, azaz a törzskönyvi jogi személy bejelentkezési, változásbejelentési kötelezettségét a kincstár felé teljesíti, és a kincstár továbbítja az állami adóhatóság felé a bejelentett adatok közül azokat, amelyeket a törvény vonatkozó rendelkezései szerint az állami adóhatósághoz is be kell jelenteni.
    Art. 17/A. § (3) bekezdés
    Ha a törzskönyvi jogi személy nem végez adóköteles tevékenységet a nyilvántartásba vételkor, de később adóköteles tevékenységet kezdene, az adóhatósághoz bejelentkezési kötelezettségét a kincstár útján teljesíti, a kincstár a számítógépes rendszer útján közli az adóhatósággal a törzskönyvi jogi személy adatait.
    Art. 17/A. § (4) bekezdés
    A cégbejegyzésre kötelezett adózók, illetve az egyéni vállalkozók egyablakos rendszeréhez hasonlóan az állami adóhatóság a számítógépes rendszer útján közli a kincstárral a törzskönyvi jogi személy adóazonosító számát. Ha az adóazonosító szám megállapítása akadályba ütközik, az adóhatóság ezt közli a kincstárral. Ha az akadály nem hárítható el, az adóhatóság határozattal tagadja meg az adószám megállapítását, és határozatát megküldi a kincstárnak is.
    Art. 17/A. § (5) bekezdés
    A törzskönyvi jogi személy azokat az adatokat, amelyeket a törzskönyvi nyilvántartás nem tartalmaz, a nyilvántartásba vételi kérelem (vagy az adószám kiváltása iránti kérelem) benyújtását követő 15 napon belül küldi meg az adóhatóság számára.
    Art. 17/A. § (6) bekezdés
    Az egyablakos rendszer a változásbejelentésre is kiterjed, a törzskönyvi jogi személy adókötelezettségét érintő adatainak változását a kincstárhoz jelenti be, ezzel tesz eleget változásbejelentési kötelezettségének, a kincstár a számítógépes rendszer útján küldi meg a megváltozott adatokat az adóhatóságnak.
    Art. 17/A. § (7) bekezdés
    Hasonlóan a cégbejegyzésre kötelezett adózókhoz, illetve az egyéni vállalkozókhoz, a törzskönyvi jogi személyek esetében is vannak olyan adatok, amelyeket a nyilvántartásukat vezető szerv - ebben az esetben a kincstár - nem tart nyilván, így ezeket az adatokat a 17/A. § (5) bekezdése szerint közvetlenül az állami adóhatósághoz kell bejelenteni, és a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül szintén az adóhatóságnál kell bejelenteni ezen adatok megváltozását. A változás bekövetkezésétől számított 15 napos bejelentési kötelezettség alól kivételként említi a bekezdés első mondata az Art. 22. § (2) bekezdése szerinti bejelentést, amelynek határidejére vonatkozóan utaló szabályt alkalmaz a törvény. [ld. Art. 22. § (2) bekezdés]
    Art. 17/A. § (8) bekezdés
    Az adóhatóságnál nyilvántartott adatok változása, elsősorban a székhely illetve az áfa adózási mód változása a törzskönyvi jogi személy adószámának megváltozását eredményezi. A kincstárat ezekben az esetekben az állami adóhatóság értesíti az adószám megváltozásáról, így a két szerv nyilvántartási adatai megegyeznek egymással.
    Art. 18. §
    Art. 18. §
    A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről az 1997. évi CXXXII. törvény rendelkezik. A hivatkozott törvény 4. §, illetve 26. §-a alapján a fióktelep, illetőleg a kereskedelmi képviselet kizárólag a cégbejegyzést követően kezdheti meg tevékenységét. Tekintve, hogy a Ctv. nem tartalmaz olyan előírást, mely szerint a már működő fióktelepek adószámát az újonnan létrejövő fióktelepnek a cégbírósághoz be kellene jelentenie, így az Art. tartalmaz erre vonatkozó előírást. Ezt a kötelezettségét az adószámról szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül kell teljesítenie a fióktelepnek, egyúttal csatolnia kell a külföldi vállalkozás illetőségét igazoló 90 napnál nem régebbi okirat hiteles magyar nyelvű fordítását.
    Art. 19. §
    Art. 19. §
    Az Art. 19. §-ának rendelkezései az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentkezés szabályait tartalmazzák. Az Art. 175. § (2) bekezdése szerint a helyi iparűzési adóval, illetve az idegenforgalmi adóval kapcsolatos bejelentési (változásbejelentési) kötelezettségeket az adópolitikáért felelős miniszter által az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni.
    Art. 20. §
    Art. 20. § (1) bekezdés
    Mivel az Alkotmánybíróság döntése szerint a személyazonosító jelet nem alkalmazhatja az adóhatóság a magánszemély azonosítására, más azonosító rendszert kellett kialakítania az adóhatóságnak. Az adóazonosító jel azonosítja a magánszemélyt az adózás és adóztatás folyamatában. Az adóazonosító jelet hivatalból alakította ki az adóhatóság azon állampolgároknak, akik 1995. december 31ig keletkezett személyi jövedelemadó kötelezettségükről adóbevallást nyújtottak be, továbbá akikkel munkáltatójuk számolt el. Ha valaki nem rendelkezik adóazonosító jellel, bejelentési kötelezettség terheli a jövedelemadó köteles bevételének megszerzése, illetve a költségvetési támogatás igénylése előtt. Az adóazonosító jel "megszerzése" a magánszemély érdeke, mivel ennek hiányában a kifizető, a munkáltató megtagadja a kifizetést az adóazonosító jel közléséig. Hasonlóképpen megtagadja az adókedvezmény, a költségvetési támogatás igénybevételére jogosító igazolás kiadását az adatszolgáltatásra kötelezett szerv mindaddig, amíg adóazonosító számát a magánszemély nem közli [Art. 24. § (5) bekezdése]. Támogatás igénylésére mindaddig nincs mód, amíg az adózó nem tudja az adóhatósággal közölni az adóazonosító jelét [Art. 24. § (7) bekezdés]. Az adóazonosító jel nem kötött az állampolgársághoz, így a nem magyar állampolgárnak is rendelkeznie kell adóazonosító jellel, amennyiben adóköteles bevételt szerez, adókedvezményt kíván igénybe venni vagy költségvetési támogatást igényel. Az útlevélszám 2005. január 1-jétől nem azonosítja az adózásban a nem magyar állampolgárságú magánszemélyt sem.
    Az adóazonosító jel meghatározása érdekében bejelentendő adatok körét az Art. 20. § (1) bekezdése határozza meg. Az adóhatóság az adatok bejelentésére nyomtatványt alakított ki. Az állami adóhatóság jogosult a bejelentett adatokat a magánszemély személyazonosító igazolványának és lakcímet igazoló hatósági igazolványának adataival egybevetni. A magánszemély - ideértve a nem magyar állampolgárságú magánszemélyt is - adatbejelentése alapján az erre irányuló igény (nyomtatvány) adóhatósághoz történő beérkezésétől számított 15 napon belül hatósági igazolványt (adóigazolványt) állít ki az adóhatóság, és megküldi a magánszemély címére.
    Az adóigazolvány adattartalmát törvény határozza meg. Ennek megfelelően tartalmazza a polgár
    - családi és utónevét,
    - anyja nevét,
    - születési helyét és idejét,
    - kiállításának keltét,
    - adóazonosító jelét.
    Az adóazonosító jel matematikai módszerrel képzett 10 pozícióból álló számsor. Képzésének mechanizmusát az 1996. évi XX. törvény melléklete tartalmazza. Az adóazonosító jelből nem lehet megállapítani az érintett polgár nemét, állampolgárságát, a képzési módszer ismeretében azonban kiszámítható belőle a magánszemély születésének időpontja. Az adóazonosító jel kapcsán említést érdemel a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény, amelynek előírása alapján nem a magánszemély kezdeményezésére alakít ki adóazonosító jelet az adóhatóság a magánszemély részére. Ilyen esetekben a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv a gyermek adóazonosító jelének megállapítása céljából a természetes személyazonosító adatokról és a gyermek lakcíméről adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére, amely a gyermek adóazonosító jelét a támogatást kiutaló részére megküldi, az adóigazolványt kiállítja és postán megküldi a gyermek lakóhelyére, továbbá a kiutalást végző kötelezettségei teljesítéséhez szükséges adatokat elektronikus úton megküldi a kiutaló részére.
    Hivatalból képez adóazonosító jelet az adóhatóság azokban az esetekben, amikor ezzel még nem rendelkezik a magánszemély, azonban az adóhatóságnak a feladatai végrehajtásához erre szüksége van [Art. 24. § (13) bekezdés].
    Art. 20. § (2) bekezdés
    A polgárok személyi adatait és lakcímét Magyarországon a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) tartja nyilván. A vonatkozó törvényi rendelkezések lehetővé teszik, hogy az adóhatóság a magánszemély meghatározott adatait (pl. aktuális név és lakcím, elhalálozás, az ország végleges elhagyása) e hivataltól vegye át, kapcsolati kód segítségével, mivel az egyes szervezetek adatállományai - az Alkotmánybíróság döntése szerint - közvetlenül nem kapcsolhatók össze. A polgár természetes azonosító adatai (név, születési hely, idő stb.) tekintetében a kapcsolati kód segítségével teremthető meg a különböző nyilvántartásokat vezető hatóságok közötti kommunikáció lehetősége.
    Az adózó által bejelentett természetes azonosító adatokat az adóhatóság egyezteti a KEK KH nyilvántartásával. Adategyezés esetén az állami adóhatóság meghatározza a polgár adóazonosító jelét, és kiküldi részére az adóigazolványt [Art. 20. § (1) bekezdés]. A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. év CLXXIV. törvény alapján nem a magánszemély kezdeményezésére állapítja meg az adóazonosító jelet az adóhatóság [lásd az Art. 20. § (1) bekezdéséhez írt magyarázatot.]
    Art. 20. § (3) bekezdés
    Előfordulhat, hogy az adategyeztetés nem eredményes, aminek több oka lehet. Előfordulhat, hogy a magánszemély a személyi adat és lakcímnyilvántartást vezető szervhez korábban tett adatbejelentésében hibázott vagy rosszul olvashatóan jegyezte be valamely adatát, elmulasztotta a természetes személyazonosító adataiban bekövetkezett változást közölni stb. Az is lehetséges, hogy az adóazonosító jel kialakítása érdekében az adóhatósághoz benyújtott nyomtatvány kitöltése során követett el hibát, vagy a nehezen olvasható kézírás következtében jelentkezik eltérés a KEK KH nyilvántartásához képest. Az eltérést természetesen tisztázni kell a polgár közreműködésével. Annak érdekében, hogy az adóazonosító jel hiányából a magánszemélynek ne származzon hátránya, az adóhatóság megképzi ugyan az adóazonosító jelet, de erről ideiglenes igazolványt állít ki. Az ideiglenes igazolvány a kiállítás időpontjától számított 60 napig érvényes. Az erre való utalást az adóigazolvány tartalmazza.
    Art. 20. § (4) bekezdés
    Az adateltérés tisztázását az adóhatóság kezdeményezi. Ennek érdekében - amennyiben postán érkezett az adóazonosító jel kialakítására irányuló adatlap - felhívhatja a magánszemélyt személyazonosító igazolványának bemutatására. Az is előfordulhat, hogy a személyazonosító igazolvány sem a valós adatokat tartalmazza (pl. még nem kezdeményezte a polgár bizonyos adatok bejegyzését). Ebben az esetben azt is kérheti az adóhatóság, hogy a magánszemély mutassa be azt a hiteles iratot, amely megalapozta a bejelentési nyomtatvány kitöltését. Előfordulhat, hogy mindössze adatelírás idézi elő az eltérést.
    Amennyiben a polgár által igazolt és az adóhatóság nyilvántartásában javított adatok továbbra sem egyeznek a KEK KH adataival, az adóhatóság haladéktalanul megkeresi a magánszemély lakóhelye szerint illetékes település jegyzőjét. Az ő közreműködésével nyílik lehetőség a KEK KH nyilvántartásának módosítására.
    Előfordulhat, hogy az ideiglenes adóigazolvány érvényességi ideje alatt (60 nap) nem tisztázódik, illetve nem rendeződik az adateltérés. Ebben az esetben az ideiglenes adóigazolvány érvényességi idejét az adóhatóság 60 nappal meghosszabbítja, ezt akár többször is megteheti. Ennek ellenére az adózó és az adóhatóság közös érdeke az adateltérés mielőbbi rendezése és a "végleges" adóigazolvány kiadása.
    Art. 20. § (5) bekezdés
    Az ideiglenes adóigazolvány csak az érvényességi ideje vonatkozásában tér el az adóigazolványtól. Ebből az is következik, hogy az érvényességi idején belül ugyanazt a szerepet tölti be, mint az adóigazolvány.
    Art. 20. § (6) bekezdés
    Azok a magánszemélyek, akik nem rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal, és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosultak, kötelesek az adóhatósághoz bejelentkezni és egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Így fizetésre kötelezettek pl. azok a nagykorú eltartott hozzátartozók is, akik nem nappali tagozatos tanulók vagy hallgatók. A bejelentkezési kötelezettséget a fizetési kötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül teljesíti a magánszemély, és annak megszűnésével kapcsolatos bejelentését is 15 napon belül kell megtennie. 2012-ben az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 6390 Ft. [1]
    A kötelezettséggel összefüggésben a magánszemélyt bevallási kötelezettség nem terheli, a bejelentés alapján az adóhatóság az adóévre a havi járulékfizetési kötelezettséget az adófolyószámlán előírja.
    2012. január 1-jétől erről külön határozatot nem kell hoznia az adóhatóságnak, mert az Art. 145. § (1) bekezdés f) pontja alapján a bejelentés végrehajtható okiratnak minősül, ezzel az eljárási költségek jelentősen csökkennek.
    Art. 20. § (7) bekezdés
    A nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a Tbj. 16. § (1) bekezdése, valamint 13. §-a szerint sem jogosult belföldi személy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony első napjáig köteles fizetni. A biztosítási jogviszony létesítése esetén az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megszűnését a magánszemélynek nem kell bejelentenie az adóhatósághoz. A foglalkoztató bejelenti az új biztosítási jogviszonyt, és e bejelentés alapján az adóhatóság hivatalból állapítja meg a magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége megszűnését, melyről a magánszemélyt értesíti, és az OEP részére adatszolgáltatást teljesít.
    Art. 20. § (8) bekezdés
    A Tbj. 44/B. és 44/C. §-ai rendelkezéseinek megfelelően az egészségbiztosítási szerv átadja az állami adóhatóságnak azon magánszemélyek adatait, akik az általa vezetett nyilvántartásban biztosítottként vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosultként nem szerepelnek. Az állami adóhatóság a saját nyilvántartásaiban szereplő adatok, természetes személyazonosító adatok segítségével megvizsgálja, hogy a magánszemély után fizetnek-e járulékot. Amennyiben az adóhatóság nyilvántartásaiból az derül ki, hogy a magánszemély után senki sem fizet járulékot, felszólítja a magánszemélyt, hogy megadott határidőn belül hitelt érdemlő módon bizonyítsa egészségügyi szolgáltatásra jogosultságát. Ha a magánszemély (vagy képviselője) e határidőn belül nem tesz eleget bizonyítási kötelezettségének, az adóhatóság a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget határozattal előírja.
    Art. 20. § (9) bekezdés
    Ha a magánszemély (vagy képviselője) határidőn belül bizonyítja, hogy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság fennáll (pl. egyetemi hallgató vagy nyugdíjas), vagy a Tbj. alapján nem minősül belföldinek, és ezért egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére sem kötelezett, akkor az adóhatóság az okirat vagy nyilatkozat másolatát megküldi az egészségbiztosítási szervnek.
    Art. 20. § (10) bekezdés
    A bekezdés meghatározza az adóhatóság által az egészségbiztosítási szerv részére teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó határidőket és az adatszolgáltatás módját. Az állami adóhatóság az egészségbiztosítási szerv részére az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, és ezzel egészségügyi szolgáltatásra jogosult magánszemélyek adatairól havonta, illetve a magánszemélynek szóló felszólítást követően határozattal előírt járulékkötelezettségről a határozat jogerőre emelkedését követően szolgáltat adatot.
    Art. 20. § (11) bekezdés
    A Tbj. 44/B.-44/C. §-a alapján az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában biztosítottként vagy egyéb jogcímen nem szereplő személyekről havonta adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak. Az állami adóhatóság az adatszolgáltatás alapján ellenőrzi a bejelentési- és járulékfizetési kötelezettség teljesítését. Ha az ellenőrzés nem folytatható le, mert az adóhatóság az átadott adatok alapján nem tudja azonosítani az adott személyt, ezt jelzi az egészségbiztosítási szervnek.
    Art. 20/A. §
    Art. 20/A. §
    2012. január 1-jétől bevezetésre került a START BÓNUSZ kártya, mely a jelenleg működő START PLUSZ és EXTRA programokat váltja fel, az érvényességi ideje egy év, legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig vehető igénybe. START PLUSZ és START EXTRA kártyákat 2011. december 31-ig lehetett kiváltani, a kártyák az érvényességi idejük alatt még felhasználhatóak. A START BÓNUSZ, START PLUSZ és START EXTRA kártyák alapján a munkáltatót a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg. A START kártyával történő foglalkoztatás részletes szabályait a Pftv., valamint a START kártyák felhasználásának, illetve az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítésének, továbbá elszámolásának részletes szabályairól szóló 55/2011. (XII. 30.) NGM rendelet határozza meg.
    2012. január 1-jével a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási támogatásának új formája került bevezetésre, a munkáltatót érintő terhek alóli kedvezményt nyújtó rehabilitációs kártya formájában. A rehabilitációs kártyára való jogosultság feltételeit a Pftv. határozza meg. A kártyát a rehabilitációs hatóság adatszolgáltatása alapján az állami adóhatóság állítja ki. A Pftv. alapján a munkaadó az őt az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő szociális hozzájárulási adóból adókedvezményt vehet igénybe.
    Art. 20/B. §
    Art. 20/B. §
    Termékimport esetén, amennyiben az importáló helyett közvetett vámjogi képviselő jár el a vámeljárásban, az adófizetési kötelezettség is őt terheli. Amennyiben adómentes termékimport esetén a belföldön nyilvántartásba nem vett külföldi adóalany közvetett vámjogi képviselőt bíz meg azzal, hogy járjon el helyette a kapcsolódó adózási ügyekben, mentesül a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól, ha a bejelentkezésre egyéb okból sem köteles, azaz az adóalany belföldön egyéb adóköteles tevékenységet nem végez.
    Art. 21. §
    Art. 21. § (1) bekezdés
    Az illetékfizetés eseti jellegű kötelezettség, az illetékfizetés alanya általában nem ugyanaz a személy, mint akinek jövedelemadó köteles bevétele keletkezik, ezért a külön bejelentés e körben sem nélkülözhető. A bejelentés részletes szabályait az Itv. határozza meg. [Itv. 89-92. §]
    Art. 21. § (2) bekezdés
    A bejelentési kötelezettség a vevőt terheli, amelynek során az ingatlant értékesítő, illetőleg az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról ellenérték fejében történő lemondás, vagy ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása, átengedése, megszüntetése esetén a bevételt szerző magánszemély adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét kell bejelenteni a földhivatalhoz. Hangsúlyozni szükséges, hogy az útlevélszámot a nem magyar állampolgárságú magánszemély sem alkalmazhatja az azonosítására. Amennyiben az ingatlan értékesítője, vagy a bevétel szerzője nem magyar állampolgár és nem rendelkezik adóazonosító jellel, akkor a természetes azonosító adatait kell feltüntetnie, a nem magyar állampolgárságú magánszemélynek állampolgárságát is közölnie kell. A bejelentést a jogügyletet tartalmazó okiratnak az ingatlanügyi hatósághoz (a földhivatalhoz) történő benyújtásával egyidejűleg kell teljesíteni az állami adóhatóság által kialakított formanyomtatványon. A vagyonszerzőnek lehetősége van arra, hogy a bejelentéssel egyidejűleg a nyomtatványon nyilatkozzon arról, ha illetékkedvezmény vagy illetékmentesség illeti meg.
    Art. 21. § (3) bekezdés [hatályon kívül helyezve]

    TARTALOMJEGYZÉK
    Adóeljárási törvény magyarázatokkal 2012
    Kiadással kapcsolatos információk
    GYAKRABBAN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK
    I. FEJEZET
    ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
    Alapelvek
    Art. 1. §
    Art. 2. §
    A törvény hatálya
    Art. 3. §
    Art. 4. §
    Art. 5. §
    Art. 5/A. §
    II. FEJEZET
    AZ ADÓZÓ ÉS AZ ADÓHATÓSÁGOK
    Az adózó
    Art. 6. §
    Az adózó képviselete
    Art. 7. §
    Art. 8. §
    Art. 9. §
    Az adóhatóságok
    Art. 10. §
    Az adóhatóságok felügyelete
    Art. 11. §
    Iratbetekintés
    Art. 12. §
    Önellenőrzési jog
    Art. 13. §
    Az adókötelezettség
    Art. 14. §
    Art. 15. §
    III. FEJEZET
    EGYES ADÓKÖTELEZETTSÉGEK
    A bejelentés szabályai
    Art. 16. §
    Art. 17. §
    Art. 17/A. §
    Art. 18. §
    Art. 19. §
    Art. 20. §
    Art. 20/A. §
    Art. 20/B. §
    Art. 21. §
    Az általános forgalmi adókötelezettség bejelentése
    Art. 22. §
    Art. 22/A. §
    Art. 22/B. §
    A vámazonosító számmal összefüggő bejelentési kötelezettség
    Art. 22/C. §
    A változás bejelentése
    Art. 23. §
    Art. 23/A. §
    Az adózó bejelentés szerinti nyilvántartásba vétele
    Art. 24. §
    Art. 24/A. §
    Art. 24/B. §
    Adóregisztrációs eljárás
    Art. 24/C. §
    Art. 24/D. §
    Art. 24/E. §
    Fokozott adóhatósági felügyelet
    Art. 24/F. §
    A vámazonosító számmal összefüggő bejelentés szerinti nyilvántartásba vétel
    Art. 24/G. §
    Adómegállapítás
    Art. 25. §
    Önadózás
    Art. 26. §
    A munkáltató adómegállapítása
    Art. 27. §
    Az adónyilatkozat
    Art. 27/A. §
    Az egyszerűsített bevallás
    Art. 28. §
    Art. 28/A. §
    Az adó- és járulékkülönbözet elszámolása
    Art. 28/B. §
    Art. 29. §
    Art. 30. §
    Adóbevallás
    Art. 31. §
    A helyi adók bevallása
    Art. 32. §
    Az adóbevallás különös szabályai
    Art. 33. §
    Bizonytalan adójogi helyzet bejelentése
    Art. 33/A. §
    Az adóbevallás kijavítása
    Art. 34. §
    Az adó megfizetése
    Art. 35. §
    Art. 36. §
    Art. 36/B. §
    A megfizetés és a kiutalás időpontja
    Art. 37. §
    Art. 37/A. §
    A megfizetés, a kiutalás módja
    Art. 38. §
    Art. 39. §
    Art. 40. §
    Art. 41. §
    Az adóelőleg megfizetése
    Art. 42. §
    A befizetések elszámolása
    Art. 43. §
    Bizonylatok, könyvvezetés, nyilvántartás
    Art. 44. §
    A bizonylat és igazolás kiállítása
    Art. 45. §
    Art. 46. §
    A bizonylat megőrzése
    Art. 47. §
    Nyilatkozattétel
    Art. 48. §
    Önellenőrzés
    Art. 49. §
    Az önellenőrzés bevallása és a megfizetés
    Art. 50. §
    Art. 51. §
    IV. FEJEZET
    NYILVÁNTARTÁS, ADATSZOLGÁLTATÁS, ADÓTITOK
    Adatnyilvántartás, adatszolgáltatás
    Art. 52. §
    Adótitok
    Art. 53. §
    Art. 54. §
    Art. 54/A. §
    Art. 55. §
    V. FEJEZET
    AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK ADÓÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZABÁLYAINAK ALKALMAZÁSA
    Illetékes hatóság
    Art. 56. §
    Adómegállapítási jogsegély
    Art. 57. §
    Titokvédelem
    Art. 58. §
    Az adóadat átadás korlátai
    Art. 59. §
    Külföldre irányuló megkeresések
    Art. 59/A. §
    Behajtási jogsegély
    Art. 60. §
    Információkérés iránti megkeresés
    Art. 61. §
    Előzetes megkeresés nélküli információcsere
    Art. 61/A. §
    A kézbesítés iránti megkeresés
    Art. 62. §
    Behajtás iránti megkeresés
    Art. 63-66/A. §
    Biztosítási intézkedésre irányuló megkeresés
    Art. 67. §
    A megkeresés elutasítása
    Art. 68. §
    Egyéb közös rendelkezések
    Art. 69-69/D. §
    Más tagállamba irányuló megkeresés és előzetes megkeresés nélküli információcsere
    Art. 69/E-69/F. §
    Értelmező rendelkezések
    Art. 70. §
    VI. FEJEZET
    HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG
    Art. 71. §
    Az állami adóhatóság hatásköre
    Art. 72. §
    Art. 73. §
    Az állami adóhatóság általános illetékességi szabályai
    Az állami adóhatóság különös illetékességi szabályai
    Az állami adóhatóság különös hatásköri szabályai
    A vámhatóság hatásköre és illetékessége
    Art. 79. §
    Art. 80. §
    Az állami adó- és vámhatóság hatásköre és illetékessége
    Art. 80/A. §
    Önkormányzati adóhatóság hatásköre és illetékessége
    Art. 81. §
    Art. 82. §
    Az illetékügyekkel kapcsolatos hatáskör és illetékesség
    VII. FEJEZET
    AZ ADÓIGAZGATÁSI ELJÁRÁS
    Art. 85. §
    ADÓHATÓSÁGI IGAZOLÁS KIÁLLÍTÁSA
    Art. 85/A. §
    AZ ELLENŐRZÉS
    Az ellenőrzés célja
    Art. 86. §
    Az ellenőrzés fajtái
    Art. 87. §
    Hatáskör az ellenőrzési eljárásban
    Art. 88. §
    Art. 88/A. §
    Az adózók ellenőrzésre történő kiválasztása
    Art. 89. §
    Art. 90. §
    Felhívás bevallás kiegészítésére
    Art. 91. §
    Art. 91/A. §
    Határidők az ellenőrzési eljárásban
    Art. 92. §
    Az ellenőrzés megindítása
    Art. 93. §
    Az ellenőrzés lefolytatása
    Art. 94. §
    Art. 95. §
    Art. 96. §
    Az adóhatóság jogai és kötelezettségei az ellenőrzési eljárásban
    Art. 97. §
    Art. 98. §
    Az adózó jogai és kötelezettségei az ellenőrzési eljárásban
    Art. 99. §
    Art. 100. §
    Az adóhatóság által alkalmazható különös intézkedések az ellenőrzési eljárásban
    Art. 101. §
    Art. 102. §
    Art. 103. §
    Az ellenőrzés befejezése
    Art. 104. §
    Art. 105. §
    Art. 105/A. §
    Bevallás utólagos ellenőrzése
    Art. 106. §
    Art. 107. §
    A becslés
    Art. 108. §
    Art. 109. §
    Art. 110. §
    Eljárási illetékek ellenőrzése
    Art. 111. §
    Art. 112. §
    Art. 113. §
    Art. 114. §
    Ismételt ellenőrzés
    Art. 115. §
    Felülellenőrzés
    Art. 116. §
    Állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés
    Art. 117. §
    Az egyes adókötelezettségek ellenőrzése
    Art. 118. §
    Adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés
    Art. 119. §
    Egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés
    Art. 119/A. §
    A HATÓSÁGI ELJÁRÁS
    Art. 120. §
    Art. 121. §
    Art. 122. §
    Art. 123. §
    Art. 124. §
    Art. 124/A. §
    Art. 124/B. §
    Art. 124/C. §
    Art. 124/D. §
    Hatósági adómegállapítás bejelentés, bevallás alapján
    Art. 125. §
    Art. 126. §
    Art. 127. §
    Art. 127/A. §
    Utólagos adómegállapítás
    Art. 128. §
    Art. 128/A. §
    Art. 129. §
    Art. 130. §
    Az adó soron kívüli megállapítása
    Art. 131. §
    Az adó feltételes megállapítása
    Art. 132. §
    A feltételes adómegállapítás időbeli hatályának kiterjesztése
    Art 132/A. §
    A szokásos piaci ár megállapítása
    Art 132/B. §
    Art 132/C. §
    Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése
    Art 133. §
    Art 133/A. §
    Adómérséklés
    Art. 134. §
    A határozat (végzés) módosítása és visszavonása
    Art. 135. §
    Fellebbezés
    Art. 136. §
    Art. 136/A. §
    Art. 137. §
    Art. 138. §
    Art. 139. §
    Új eljárásra utasítás
    Art. 140. §
    Felügyeleti intézkedés
    Art. 141. §
    Art. 141/A. §
    Súlyosítási tilalom a hatósági eljárásban
    Art. 142. §
    Adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata
    Art. 143. §
    A végrehajtási eljárás
    Art. 144. §
    Végrehajtható okirat
    Art. 145. §
    Eljáró hatóságok
    Art. 146. §
    Art. 147. §
    Végrehajtás alá vonható vagyontárgyak
    Art. 148. §
    Biztosítási intézkedés
    Art. 149. §
    A végrehajtási eljárás megindítása
    Art. 150. §
    Átvezetés végrehajtás esetén
    Art. 150/A. §
    Visszatartási jog gyakorlása
    Art. 151. §
    Végrehajtás munkabérre, fizetési számlára
    Art. 152. §
    Art. 153. §
    Végrehajtás ingó és ingatlan vagyontárgyakra
    Art. 154. §
    Art. 155. §
    Art. 156. §
    Art. 156/A. §
    Art. 156/B. §
    Art. 156/C. §
    Art. 156/D. §
    Art. 156/E. §
    Art. 156/F. §
    Art. 156/G. §
    Art. 157. §
    Art. 158. §
    Jogorvoslat a végrehajtási eljárásban
    Art. 159. §
    A végrehajtási eljárás felfüggesztése és szünetelése
    Art. 160. §
    Végrehajtás megkeresésre
    Art. 161. §
    Végrehajtás az önkormányzati adóhatóság megkeresésére
    Art. 161/A. §
    Behajthatatlan adótartozás nyilvántartása
    Art. 162. §
    A végrehajtás költsége
    Art. 163. §
    Elévülés
    Art. 164. §
    Art. 164/A. §
    VIII. FEJEZET
    JOGKÖVETKEZMÉNYEK
    Késedelmi pótlék
    Art. 165. §
    Art. 166. §
    Art. 167. §
    Önellenőrzési pótlék
    Art. 168. §
    Art. 169. §
    Adóbírság
    Art. 170. §
    Art. 171. §
    Mulasztási bírság
    Art. 172. §
    Intézkedések
    Art. 173. §
    Art. 174. §
    Art. 174/A. §
    IX. FEJEZET
    VEGYES RENDELKEZÉSEK
    Nyomtatványok
    Art. 175. §
    Art. 175/A. §
    Art. 175/B. §
    Egyes adókra vonatkozó különös rendelkezések
    Art. 176. §
    Art. 176/A. §
    A hallgatói hitel törlesztésére vonatkozó különös szabályok
    Art. 177. §
    Az adóhatóság felszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló követeléseinek átruházása
    Art. 177/A. §
    Értelmező rendelkezések
    Art. 178. §
    Az eljárás költségei
    Art. 179. §
    X. FEJEZET
    ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
    Hatályba léptető rendelkezések
    Art. 180. §
    HATÁLYBALÉPTETŐ, ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK AZ ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSAIHOZ
    Közösségi adatszolgáltatás
    Art. 181/A. §
    1. SZÁMÚ MELLÉKLET A 2003. ÉVI XCII. TÖRVÉNYHEZ
    I. AZ ÁLLAMI ADÓHATÓSÁGHOZ BENYÚJTANDÓ ADÓBEVALLÁS IDŐPONTJA
    A) Általános rendelkezések
    B) Az egyes adóbevallások határideje
    1. A havi és évközi bevallás határidői
    2. Az éves adóbevallás határidői
    2/A. [hatályon kívül helyezve]
    3. Az adóbevallás benyújtására vonatkozó különös rendelkezések
    4. A költségvetési támogatás bevallása
    5. Külön fel nem sorolt adók bevallása
    II. A JÖVEDÉKI ADÓVAL KAPCSOLATBAN A VÁMHATÓSÁGHOZ BENYÚJTANDÓ ADÓBEVALLÁS IDŐPONTJA
    2. SZÁMÚ MELLÉKLET A 2003. ÉVI XCII. TÖRVÉNYHEZ
    AZ ADÓK, A KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK ESEDÉKESSÉGE
    I. AZ ÁLLAMI ADÓHATÓSÁGHOZ TELJESÍTENDŐ BEFIZETÉSEK
    Általános rendelkezések
    Határidők
    1. A személyi jövedelemadó
    2. Az általános forgalmi adó
    3. A társasági adó
    4. [hatályon kívül helyezve]
    5. Járulékok
    6. Játékadó
    7. Rehabilitációs hozzájárulás
    8. [hatályon kívül helyezve]
    9. Külön fel nem sorolt befizetések
    II. AZ ÖNKORMÁNYZATI ADÓHATÓSÁGHOZ TELJESÍTENDŐ BEFIZETÉSEK
    Általános rendelkezések
    A) Helyi adók
    III. KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK
    IV. A JÖVEDÉKI ADÓVAL KAPCSOLATBAN A VÁMHATÓSÁGHOZ TELJESÍTENDŐ BEFIZETÉSEK
    3. SZÁMÚ MELLÉKLET A 2003. ÉVI XCII. TÖRVÉNYHEZ
    ADATSZOLGÁLTATÁS
    A) A kifizető és a munkáltató adatszolgáltatása
    B) A biztosítóintézet adatszolgáltatása
    C) Az ingatlanügyi hatóság adatszolgáltatása
    D) A hitelintézet, pénzforgalmi szolgáltató és a befektetési szolgáltató adatszolgáltatása
    D/I. A hitelintézet adatszolgáltatása
    D/II. A befektetési szolgáltató adatszolgáltatása
    E) Az önkormányzat jegyzőjének adatszolgáltatása
    F) Nyugdíjat, rehabilitációs járadékot, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, balettművészeti életjáradékot, átmeneti bányászjáradékot folyósító szerv adatszolgáltatása
    G) Hatósági adatszolgáltatás
    H) Az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott új közlekedési eszközt értékesítő adózó adatszolgáltatása
    I) Az állami foglalkoztatási szerv adatszolgáltatása
    J) Adókedvezményre jogosító igazolásokról adatszolgáltatás
    K) A nyomtatványt forgalmazó (alforgalmazó) adatszolgáltatása
    L) Költségvetési támogatás igénybevételéhez felhasználható igazolásokról adatszolgáltatás
    M) Soron kívüli adatszolgáltatás
    N) [hatályon kívül helyezve]
    O) Az önkormányzat jegyzőjének adatszolgáltatása
    P) [hatályon kívül helyezve]
    4. SZÁMÚ MELLÉKLET A 2003. ÉVI XCII. TÖRVÉNYHEZ
    A KÜLFÖLDI SZEMÉLYEK EGYES JÖVEDELMEI ADÓZÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAIRÓL
    5. SZÁMÚ MELLÉKLET A 2003. ÉVI XCII. TÖRVÉNYHEZ
    AZ ÁTALÁNYADÓT VAGY A TÉTELES ÁTALÁNYADÓT FIZETŐK ADÓZÁSÁNAK RENDJE
    6. SZÁMÚ MELLÉKLET A 2003. ÉVI XCII. TÖRVÉNYHEZ
    A NAPTÁRI ÉVTŐL ELTÉRŐ ÜZLETI ÉVET VÁLASZTÓ ADÓZÓK ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI, ADÓBEVALLÁSI ÉS BEFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEI
    7. SZÁMÚ MELLÉKLET A 2003. ÉVI XCII. TÖRVÉNYHEZ
    ADATSZOLGÁLTATÁS A KAMATJÖVEDELEMRŐL
    8. SZÁMÚ MELLÉKLET A 2003. ÉVI XCII. TÖRVÉNYHEZ
    AZ ÖSSZESÍTŐ NYILATKOZAT
    9. SZÁMÚ MELLÉKLET A 2003. ÉVI XCII. TÖRVÉNYHEZ
    I. A HOZZÁADOTTÉRTÉKADÓ-VISSZATÉRÍTÉSI KÉRELEMMEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS EGYES KÉRDÉSEIRŐL
    II. A KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBAN, ILLETVE HARMADIK ÁLLAMBAN LETELEPEDETT ADÓALANY ÁLTALÁNOS FORGALMIADÓ-VISSZATÉRÍTTETÉSI JOGÁNAK MAGYARORSZÁGON TÖRTÉNŐ ÉRVÉNYESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS EGYES KÉRDÉSEIRŐL
    10. SZÁMÚ MELLÉKLET A 2003. ÉVI XCII. TÖRVÉNYHEZ
    AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG TAGÁLLAMÁBAN ILLETŐSÉGGEL NEM BÍRÓ ADÓZÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
    11. SZÁMÚ MELLÉKLET A 2003. ÉVI XCII. TÖRVÉNYHEZ
    A JÖVEDELEM-, NYERESÉG- ÉS VAGYONADÓ, VALAMINT A BIZTOSÍTÁSI DÍJAKRA KISZABOTT ADÓ FOGALMA AZ EGYES TAGÁLLAMOKBAN

    Lábjegyzet

    2007-ben a fizetendő összeg havonta a minimálbér összegének 9 százaléka volt, illetve a járulékfizetés alapja az egy főre jutó havi jövedelem, de legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, ha a települési önkormányzat polgármestere hatósági bizonyítványt állított ki az egy főre jutó havi jövedelemről. 2008-ban az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 4350 Ft, 2009-ben 4500 Ft, 2010-ben 4950 Ft, 2011-ben 5100 Ft volt.

    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében