Az illetéktörvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal (Saldo, 289 A/4 oldal, 2012.)

Szerzők:

dr. H. Nagy Dániel

dr. Sőrés Zsuzsa

dr. Tóth György

Szerkesztő:

dr. Horváth Ilona

Lektor:

Csillag Dezsőné dr.

Sorozatszerkesztő:

dr. Baté Zsuzsanna

ISSN 2060-8373

ISSN 2061-246X

Kiadja

a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Felelős kiadó: dr. Bokor Pál a SALDO Zrt. vezérigazgatója

A SALDO Kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja

© A Saldo Kiadó valamennyi kiadványa szerzői jogvédelem alatt áll.

E kiadvány bármely részének sokszorosítása, bármilyen adatrendszerben való tárolása (papír, elektronikus stb.) a kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül tilos!

a Szerzők

Jogszabályok

A jogalkalmazás során kérdésként merült fel, hogy keletkezik-e illetékkötelezettség, ha a belföldi márkakereskedő a nagykereskedőtől vásárolja meg belföldi átadással az új gépkocsikat, amelyek még nincsenek belföldön forgalomba helyezve?

Tekintettel arra, hogy a gépjármű is ingó, minden belföldön átadott gépjármű megszerzése - függetlenül attól, hogy a gépjármű belföldi nyilvántartásban még nem szerepel - illetékkötelezettséget von maga után az Itv. 2. § (3) bekezdése alapján. Az Itv. 2. § (2) bekezdése alapján pedig a belföldön már nyilvántartásba vett gépjármű megszerzése az átadás helyétől függetlenül illetékkötelezettséget keletkeztet.

Általános szabályok

A jogügylet hatályától függő kivételek

Például:

Az illetékkötelezettség keletkezésének időpontja az irányadó egy adott ingatlan lakásként minősítése szempontjából is. A szerződés megkötése napján irodaként nyilvántartott ingatlanra a lakásra vonatkozó kedvezőbb illetékmérték nem alkalmazható. Amennyiben azonban a szerződésben a felek úgy rendelkeznek, hogy az csak az ingatlan földhivatal általi átminősítését követően lép hatályba, az illetékkötelezettség keletkezésének időpontja ezen felfüggesztő feltétel bekövetkezésével esik egybe. Mivel ebben az időpontban az ingatlan már lakásnak minősül, a kedvezőbb illetékmérték alkalmazhatóvá válik.

A szerzésmód sajátosságaiból adódó kivételek

Az egyes vagyonelemek

Kérdésként merült fel, hogy keletkeztet-e visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettséget az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekről szóló 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 2. §-a szerinti, ingatlan időben megosztott használati jogának megszerzése?

A válasz az, hogy nem, az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzése nem tárgya a visszterhes vagyonátruházási illetéknek, mivel az nem sorolható az Itv. 102. § (1) bekezdés d) pontja szerinti vagyoni értékű jogok közé. Az Itv. 72. § (5) bekezdése a vagyoni értékű jogok egyik fajtájaként nevesíti az időleges üdülőhasználati jogot. E fogalom meghatározását nem az Itv., hanem a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 13. §-a tartalmazza, amely szerint az időleges üdülőhasználati jog olyan használati jog, amely szövetkezeti tagsági jogviszonyt feltételez, örökölhető, és a tagot konkrétan meghatározott ingatlan évenkénti, meghatározott időtartamú használatára jogosítja fel. Az ilyen jog megszerzése értelemszerűen illetékkötelezettség alá esik.

Ettől különböző jogintézmény az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekről szóló 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 2. §-a szerinti, ingatlan időben megosztott használati joga, amely lényeges ismérvei alapján nem sorolható be az időleges üdülőhasználati jog fogalomkörébe.

Az ingatlanok időben megosztott használati joga nem tekinthető továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 165. §-a szerinti használat jogának sem, így az nem sorolható be az Itv. 102. § (1) bekezdésének d) pontjába, ezért nem minősül az Itv. hatálya alá tartozó vagyoni értékű jognak.

Az öröklési illeték hatálya alá tartozó vagyonszerzés jogcímei

Például, ha egy házaspár az egyikük szüleitől egy másfélmillió forint értékű műtárgyat kap ajándékba, az ajándék közös tulajdon lesz, így 750-750 ezer forint érték jut egy-egy megajándékozottra, azaz vagyonszerzésük illetékkötelezettség alá esik (bár a házaspár egyik tagjánál - tekintettel az egyenesági rokonságra - tényleges illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik), ha azonban a házaspár egy 200 ezer forint értékű szobrot kap ajándékba, akkor fejenként 100-100 ezer forint, a megszerzett ajándék forgalmi értéke, mely okirat kiállítása hiányában nem tárgya az ajándékozási illetéknek és be sem kell jelenteni az adóhatósághoz.

Öröklés

Pl. Az örökös a belföldi örökhagyó után örökölt egy belföldi ingatlant, melynek forgalmi értéke 100 millió forint, de amelyet 20 millió forint banki tartozás terhel, továbbá egy 50 millió forint értékű külföldi ingatlant, 30 millió forintot takarékbetétben és 20 millió forint további hagyatéki tartozást. A hagyaték tiszta értékének megállapítása során először a belföldi ingatlan tiszta értékét állapítja meg a hatóság, ez a példában 80 millió forint. A takarékbetétkönyv és a külföldi ingatlan (összesen 80 millió forint) nem visel illetékterhet. A 20 millió forint egyéb hagyatéki tartozást a 80 millió forint illetékköteles és a 80 millió forint illetékterhet nem viselő vagyon arányában kell megosztani, azaz 10 millió forint hagyatéki teherrel lehet csökkenteni a belföldi ingatlan tiszta értékét, azaz 70 millió forint lesz az illeték alapja.

Ajándékozás

A terhek után fizetendő illeték

Ha például egy megajándékozott egy 25 millió forint forgalmi értékű lakást kap ajándékba azzal, hogy ő fizeti meg a lakást még terhelő 5 millió forint tartozást, akkor 20 millió forint után - a tiszta érték után - ajándékozási illetéket az 5 millió forint után pedig visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. (Az ügylet alapján a lakás 4/5 részét ajándékba kapta, 1/5 részét viszont megvásárolta.)

Kérdésként merülhet fel, hogy kell-e visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni, ha egyenesági rokonok között olyan jelzálogjoggal terhelt ingatlan ajándékozására kerül sor, amely kapcsán a jelzálogjoggal biztosított tartozást a megajándékozott nem vállalja át, az továbbra is az ajándékozót terheli?

A zálogtárgy tulajdonosának személye (dologi kötelezett) és a követelés kötelezettjének személye (személyes kötelezett) elválhat egymástól. A dologi kötelezett ebben az esetben a tartozás pénzbeli megtérítésére nem lesz köteles, ugyanakkor változatlanul tűrni köteles azt, hogy a személyes kötelezett nem teljesítése esetén a zálogjogosult a tulajdonát képező ingatlanból kielégítést keressen. Amennyiben ez megtörténik, a Ptk. 259. § (1) bekezdése alapján a zálogjog megszűnik, a követelés pedig egyéb biztosítékaival együtt a kielégítés erejéig a tulajdonosra száll át. Személyes kötelezettség hiányában a jelzálogjog fennállása nem tekinthető olyan tehernek, amely befolyásolná az ajándék tiszta értékét. Az ingatlan teljes értékét ebben az esetben ugyanis a megajándékozott ajándékba kapja, vagyis vagyongyarapodás a teljes értékre megállapítható. Még abban az esetben is igaz ez, amikor a személyes kötelezett nem teljesít és a zálogjogosult az ingatlanból keres kielégítést, hiszen ilyenkor a Ptk. idézett rendelkezése szerint a dologi kötelezettnek jelzálogjog értékének erejéig megtérítési igénye keletkezik.

Ilyen esetben tehát - más teher, adósság hiányában - a teljes forgalmi érték után ajándékozási illetéket kell kiszabni. Amennyiben egyenesági rokonok között kerül sor az ajándékozásra az Itv 17. § (1) bekezdés p) pontja alapján a szerzés ajándékozási illetékmentes, vagyis illetékfizetési kötelezettség megállapítására nem kerül sor.

Gépjármű

Praxisjog

Ingatlan több részletben történő ajándékozása

Nyilatkozattétel

Az illeték felfüggesztése

Lakóház építésére alkalmas telek

Határidő

Lakóházzal történő beépítés

Használatbavételi engedély

A beépítés elmaradása

Telekrendezés

Gazdálkodó szervezetek átalakulása, magánszemélyek elhalálozása

Illetékkedvezmény

Családi gazdálkodó

A Magyar Állam által a hiteladós lakása megvásárlásával összefüggésben elengedett követelés

A végtörlesztők részére alkalmazható illetékmentesség

A nem végtörlesztő magánszemélyek részére biztosított illetékmentesség

A kisvállalkozásra vonatkozó feltételeknek megfelelő egyéni vállalkozó

Vállalkozói vagyon

Az illetékalap-kedvezmény mértéke

A kedvezmény alkalmazása a vállalkozói vagyon összetételétől függően

Ingó

Vagyoni értékű jog

1. Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése, továbbá e jognak a megszüntetése folytán bekövetkező vagyonszerzés

2. Az ingatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának átengedése

3. Ingónak hatósági árverésen történő megszerzése

4. Gépjármű, illetőleg pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése esetén

5. A közterületen álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése

6. Az önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzése

7. Az értékpapír öröklési szerződéssel való megszerzése

Értékpapír

Az öröklési szerződés

8. Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló részesedés megszerzése

Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság

9. Ajándékozási és öröklési illeték alá nem eső ügyletek

Elbirtoklás

Ráépítés

Osztalék

Megszűnt cég vagyonának felosztása

Külön vagyonnak közös vagyonba utalása

Az illeték mértéke

Például egy 1,5 Mrd forint forgalmi értékű ingatlan 1/2 tulajdoni hányadának megszerzése esetén az 500 millió forint feletti rész után alkalmazandó a 2%-os mérték.

Az illeték alapja

Az illeték alapja csere esetén

Praxisjog szerzése

Tartási, életjáradéki, öröklési szerződéssel történő vagyonszerzés

Illetékalap belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló részesedés esetén

Példák:

1) Egy Zrt. jegyzett tőkéje 40 millió forint, saját tőkéje 50 millió forint az ügylet időpontjában, ugyanakkor a tulajdonában egy 30 millió forint forgalmi értékű Magyarországon fekvő üzlethelyiség van, akkor az illetékalap meghatározásakor kizárólag a 30 millió forintos ingatlanértékből kell kiindulni. Ha egy a vagyonszerző 2009. december 31-én már rendelkezett a példa szerinti Zrt. részvényeinek 60%-ával, és 2010. január 1-jét követően megszerzi a részvények további 20%-át, így a tulajdonában álló vagyoni betétek aránya 80% lesz, illetékfizetési kötelezettsége keletkezik. Az illeték alapja pedig a következőképpen határozható meg: 30 000 000 x 0,80 - 30 000 000 x 0,60 = 30 000 000 x 0,2 = 6 000 000

2) Két testvér 2010-ben megvásárolja egy Kft. üzletrészeinek 20-20%-át. 2011-ben a szülők további 20-20%-ot vásárolnak. Ekkor a Kft. tulajdonában lévő belföldi ingtalonok forgalmi értéke 100 millió forint.

Az illetékkötelezettség 2011-ben keletkezik mind a gyermekek 2010-ben, mind pedig a szülők 2011-ben megvalósult szerzése után. Mivel ez esetben nincs olyan tényező, mely csökkentené az illetékalapot, az mind a négy vagyonszerző esetén: 100 000 000 x 0,2 = 20 000 000.

Ha a testvérek 2009-ben vásárolták volna az üzletrészüket, a Kft. tulajdonában lévő belföldi ingatlanok forgalmi értékének ezen üzletrészekre eső része után illetéket nem kellene fizetni, így ebben az esetben csak a szülők által megszerzett üzletrészre eső forgalmi érték, azaz 20-20 millió forint után kellene illetéket fizetni. Ha az édesapa 2012-ben megszerzi a Kft. üzletrészeinek fennmaradó 20%-át, akkor - feltéve hogy a Kft. tulajdonában lévő belföldi ingatlanok forgalmi értéke változatlan - az illeték alapja a társaság tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi értékének a vagyonszerzőt megillető vagyoni betétekre eső aránya (100 000 000 x 0,4) csökkentve a 2011-ben illetékkötelesen megszerzett vagyoni betétekre eső forgalmi értékkel (100 000 000 x 0,2), azaz: (100 000 000 x 0,4) - (100 000 000 x 0,2) = 100 000 000 x 0,2 = 20 000 000. Ha azonban a fenti esetben a Kft. belföldön fekvő ingatlanvagyona 2012-re változik, a második szerzés után fizetendő illeték meghatározásánál természetesen az ebben az időpontban fennálló forgalmi értékből kell kiindulni. Tehát, ha időközben a Kft. belföldi ingatlanjainak egy részét értékesíti, így 2012-ben a tulajdonában lévő belföld ingatlanok forgalmi értéke 50 000 000 forint, az illetékfizetési kötelezettség megállapításakor ezt kell figyelembe venni: (50 000 000 x 0,4) - (50 000 000 x 0,2) = 50 000 000 x 0,2 =10 000 000.

Példával szemléltetve ez azt jelenti, hogy ha a vagyonszerző egy átlagos 13 millió forint forgalmi értékű lakást vesz, akkor 4 millió forintig 2%, afölött pedig 4% illetéket kell fizetnie. (Azaz 4 000 000 x 0,02 = 80 000; 9 000 000 x 0, 04 = 360 000; 80 000 + 360 000 = 440 000 forint a fizetendő illeték összege.)

Ez azt jelenti tehát, hogy ha egy házaspár vásárolja meg a példa szerinti 13 millió forint forgalmi értékű lakást 1/2-1/2 tulajdoni hányadban, akkor csak a tulajdoni hányadukkal arányos összegre vehetik igénybe a kedvezményt. Vagyis a 13 millió forint forgalmi értékű lakásban mindkét vagyonszerző 6 500 000 forgalmi értékben szerzett tulajdont, és 2 millió forintig vehetik igénybe a 2%-os mértéket, azaz 2 000 000 x 0, 02= 40 000; 4 500 000 x 0,04 = 180 000; 40 000 + 2700 000 = 220 000; vagyis 220 000 - 220 000 forint lesz a vagyonszerzők által fizetendő illeték összege.

1. A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (R1.)

2. A lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet (R2.)

Például, ha egy család két gyermekkel egy 65 m2 alapterületű lakást vásárol, amely "A" energetikai minősítésű, akkor az érvényesíthető támogatás összege 800 000 Ft x 1,1 = 880 000 Ft, amely a később született gyermek esetében további 400 000 forinttal növelhető. Az illetékkiszabás alapját képező forgalmi érték tehát 1 280 000 forinttal csökkenthető.

Ez azt jelenti tehát, hogy ha valaki egy időpontban elad egy 10 millió és egy 12 millió forint forgalmi értékű lakást, majd vásárol egy 22 millió "forintosat", akkor - miután egy lakáseladással csak egy lakásvásárlást lehet "szembe állítani" - ezért az eladott lakások közül csak az egyiket lehet figyelembe venni, de azok közül azt, ami a vagyonszerző részére kedvezőbb. Ebben az esetben tehát a 12 millió forint forgalmi értékű lakást lehet "beszámítani" a 22 millió forint forgalmi értékű lakás forgalmi értékébe, azaz az illetékalap 10 millió forint lesz.

Ez persze "fordított esetben" is igaz, vagyis ha valaki elad egy - a példa szerinti - lakást és vásárol két kisebbet (egy időpontban), akkor is csak egy lakás tekintetében lehet alkalmazni az illetékkedvezményt. Ez a konkrét példáknál maradva azt jelenti, hogy a 22 millió forgalmi értékű lakás eladását - mivel a vagyonszerző részére az kedvezőbb - a 12 000 000 forint forgalmi értékű lakás megvásárlásánál lehet figyelembe venni, így 10 millió forint illetékalap után kell megállapítani a vagyonátruházási illetéket, és természetesen a másik lakás szerzése vonatkozásában a vagyonszerző az általános szabályok szerint illetékezik. Mindezek értelmében tehát a lakások megvásárlása után (80 000 + 240 000 =) 320 000 - 320 000 forintot kell fizetni (a konkrét esetben mindkét lakás után ugyanolyan összegben, tekintettel az illetékalap azonosságára).

Ha valaki például egy 15 millió forint forgalmi értékű lakás holtig tartó haszonélvezeti jogának jogosultja és 60 éves, akkor az Itv. 72. §-ának vonatkozó rendelkezéseit figyelembe véve: 15 000 000/20 = 750 000 (egyévi érték); 750 000 x 6 = 4 500 000 forint a vagyoni értékű jog értéke. Az imént idézett szabály értelmében a 2%-os mérték nem 4 millió forintig vehető figyelembe, hanem csak addig a hányadig, amilyen arányt a vagyoni értékű jog értéke a lakás teljes forgalmi értékében képvisel. Eszerint 4 500 000/15 000 000 = 0,3; azaz 30%; tehát a 4 000 000 forint 30%-áig lehet alkalmazni a 2%-os mértéket, ezért 1 200 000 forintig 2%-kal, 3 300 000 forint után pedig 4%-kal kell számolni. Így a fizetendő illeték 24 000 + 132 000 = 156 000 forint lesz.

Például egy 5 éves, 1300 cm3-es, 50 kW teljesítményű személygépkocsi üzembentartói jogának visszteher ellenében történő megszerzésekor 6875 forint illetéket kell fizetni [50 kW x 550 Ft/kW x 0,25 = 6875 Ft].

- Milyen műszaki adottságokkal rendelkezik a megszerzett jármű?

- Mi a vagyonszerzés tárgya?

- Hány vagyonszerző van?

- Ingyenes vagy visszterhes szerzésről van-e szó?

Két testvér 1/2-1/2 tulajdoni arányban örököl egy 1000 m2 nagyságú földterületet, a megosztás folytán mindketten egy-egy 500 m2 alapterületű, azonos feltételek mellett megközelíthető önálló ingatlant kapnak. Ilyenkor nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség.

Ha azonban az ingatlant adottságai miatt nem lehet egyenlő arányban megosztani, például csak úgy alakítható ki két, közútról megközelíthető telek, ha 6:4 arányban kerül megosztásra a fenti ingatlan, akkor a 600 m2 alapterületű, nagyobb értékű ingatlant megszerző fél az így keletkező értékkülönbözet (a forgalmi értéknek 100 m2-re eső hányada) után visszterhes vagyonátruházási illetékfizetésre lesz köteles.

A házassági közös vagyon megosztásának szabályai

Az illeték számítása

Külföldön lévő vagyontárgyak figyelembe vétele

Új lakás

A jogosultak köre

Az illetékfizetési kötelezettség alakulása

Példával szemléltetve: ha valaki vásárol egy 30 millió forint forgalmi értékű lakást, akkor az Itv. 21. § (1) bekezdése szerint 4 millió forintig 2%-ot, azaz 80 000 forintot, afölött 4%-ot, azaz 1 040 000 forintot, összesen 1 120 000 forint vagyonszerzési illetéket kellene fizetni. Amennyiben azonban új lakásról van szó, ebből az összegből levonhatja azt a részt, ami egyébként akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 000 000 forint volna, azaz 520 000 forintot, (4 millió forintig 2%, azaz 80 000 forint, 11 millió forint után 4%, vagyis 440 000 forint, mindösszesen tehát 520 000 forint) így a példa szerinti esetben 600 000 forint lesz a fizetendő illeték összege.

Más illetékkedvezmények együttes alkalmazása

A példánál maradva: ha egy magánszemély vásárol egy 30 millió forint forgalmi értékű új lakást, és tudja igazolni a vételhez képest maximum egy évvel korábbi/vagy egy évvel későbbi 28 millió forint forgalmi értékű lakás eladását, a cserét pótló vétel kedvezményének alkalmazásával az illetékalap 2 000 000 forint lesz, azaz (a 2%-os mérték alkalmazásával) 40 000 forint lesz a fizetendő illetékösszeg. Akkor azonban, ha a vevő az új lakásokra vonatkozó illetékkedvezményt veszi igénybe, (4 millió forintig 2%-ot, 26 millió forint után 4%-ot alkalmazva: 80 000 + 1 040 000 = 1 120 000 forint, ebből levonva a 520 000 forint kedvezményt:) 600 000 forint a visszterhes vagyonszerzési illeték. Vagyis ilyenkor a cserét pótló vétel kedvezményét érdemes alkalmazni.

Abban az esetben viszont, amikor a vevő úgy vásárol meg egy 30 millió forint forgalmi értékű új lakást, hogy egy 10 millió forintot érő lakást ad el, "jobban megéri" az új lakásokra vonatkozó kedvezményt igénybe venni, hiszen - a fenti számítások alapján - ezzel a kedvezménnyel 600 000 forintot fizet, a cserét pótló vétel kedvezményének alkalmazásával pedig - 20 millió forint illetékalap után - (640 000 + 80 000=) 720 000 forintot.

Eljárási szabályok

Társasági formaváltás

Átalakulások az egyéni cég részvételével

Például ha a sportcélú épület beruházási értéke, illetve forgalmi értéke 1 milliárd forint, akkor az illeték mértéke ennek 4%-a, azaz 40 millió forint. Ha a vagyonszerző kéri az illetékmentességet és a meg nem fizetett illetéket választása szerint de minimis támogatásnak tekinti, akkor ez csak abban esetben érvényesíthető ilyen formában, ha az illeték esedékességének adóévével együtt három egymást követő adóévben más de minimis kedvezménnyel együtt - ide értve a Tao tv. rendszerében igénybe vett de minimis támogatásnak minősülő adó/adóalap csökkentő kedvezményt vagy valamilyen közvetlen, de minimisnek minősülő támogatást is - nem haladhatja meg a 200 ezer eurót.

Amennyiben a vagyonszerző nem vesz igénybe az érintett három adóévben - amely az illetékmentesség adóéve és az azt megelőző két adóév, vagy az illetékmentesség adóéve és az azt megelőző vagy azt követő adóév, illetve az illetékmentesség adóéve és az azt követő két adóév is lehet - Tao tv. rendszere szerinti de minimis támogatást, és más de minimis támogatást sem kap, akkor önmagában a példa szerinti esetben a 40 millió forint illetékmentesség de minimis támogatásként igénybe vehető.

Ha például a vagyonszerző Budapesten valósította meg a sportcélú ingatlan építését 2012-ben, ahol 10% a támogatási intenzitás és közvetlen támogatásként még 90 millió forint közvetlen EU-s támogatást is kapott, akkor az illetékmentesség nem vehető igénybe, mivel - az előző példa szerinti esetnél maradva - az 1 milliárd forintos beruházásához kapott összes támogatás ez esetben 90 millió forint + 40 millió forint = 130 millió forint, ami meghaladja a 10%-nak megfelelő 100 millió forintos támogatást.

a) A mentesség igénybevétele gépjármű-forgalmazók esetén

b) A lízingcégekre vonatkozó feltételek

"a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;

d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;

e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll."

Például ha a Magyarországon bejegyzett "A" társaságnak három, Európai Unión kívüli társaság ("B" társaság 10%-ban, "C" és "D" társaság 45-45%-ban) tulajdonosa. "D" társaság 100%os arányban tulajdonosa a "C" társaságnak, míg "D" társaság tulajdonosa két, az Európai Unión kívüli illetőséggel rendelkező magánszemély ("X" és "Y" magánszemély 80-20%-ban).

"X" és "Y" magánszemély elhatározza, hogy átstrukturálja a tulajdonukban lévő társaságokat és létrehoznak egy holding társaságot. A létrehozott "E" holding társaság Európai Unión kívül bejegyzett társaság és tulajdonosai "X" és "Y" magánszemély 80-20%-ban. "E" holding társaság megszerzi a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező "A" társaságban "C" és "D" társaságok együttesen 90%-ot kitevő tulajdoni részesdését.

Amennyiben a tulajdonosi rendszer átstrukturálása következtében létrehozott "E" holding társaság "C" és "D" társaság tulajdonosaként többségi befolyással rendelkezik a társaságokban, akkor a társaságok egymással a Tao tv. szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban vannak.

Ezért "E" holding társaságnak az "A" belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban "C" és "D" társaság tulajdonában álló vagyoni betéteinek megszerzése után illetékfizetési kötelezettsége nem keletkezik az Itv. 26. § (1) bekezdésének t) pontja alapján.

1) Egy házaspár 2010-ben megvásárolja egy Kft. üzletrészeinek 30-30%-át. 2011-ben a házaspár gyermeke további 30%-ot vásárol. Ekkor a Kft. tulajdonában lévő belföldi ingatlanok forgalmi értéke 100 millió forint.

Az illetékkötelezettség 2011-ben keletkezik mind a gyermek 2011-ben, mind pedig a szülők 2010ben megvalósult szerzése után.

Mivel ez esetben nincs olyan tényező, mely csökkentené az illetékalapot, az mindhárom vagyonszerző esetén: 100 000 000 x 0,3 = 30 000 000.

2) Ha fenti példában a szülők 2009-ben vásárolták volna az üzletrészüket, a Kft. tulajdonában lévő belföldi ingatlanok forgalmi értékének ezen üzletrészekre eső része után illetéket nem kellene fizetni így ebben az esetben csak a gyermek által megszerzett üzletrészre eső forgalmi érték, azaz 30 millió forint után kellene illetéket fizetni.

3) Ha a házaspár gyermeke 2012-ben megszerzi a Kft. üzletrészeinek fennmaradó 10%-át, akkor az illetékfizetési kötelezettség - feltéve hogy a Kft. tulajdonában lévő belföldi ingatlanok forgalmi értéke változatlan - illetékfizetési kötelezettség az alábbiak szerint alakul:

Az illeték alapja a társaság tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi értékének a vagyonszerzőt megillető vagyoni betétekre eső aránya (100 000 000 x 0,4) csökkentve a 2011-ben illetékkötelesen megszerzett vagyoni betétekre eső forgalmi értékkel (100 000 000 x 0,3), azaz: (100 000 000 x 0,4) - (100 000 000 x 0,3) = 100 000 000 x 0,1 = 10 000 000.

4) Ha a 3) példa szerint esetben a Kft. belföldön fekvő ingatlanvagyona 2012-re változik, a második szerzés után fizetendő illeték meghatározásánál természetesen az ebben az időpontban fennálló forgalmi értékből kell kiindulni. Tehát, ha időközben a Kft. belföldi ingatlanjainak egy részét értékesíti, így 2012-ben a tulajdonában lévő belföld ingatlanok forgalmi értéke 50 000 000 forint, az illetékfizetési kötelezettség megállapításakor ezt kell figyelembe venni: (50 000 000 x 0,4) - (50 000 000 x 0,3) = 50 000 000 x 0,1 = 5 000 000.

a) tartási vagy élelmezési követelés, egyéb járadék, más időszakos szolgáltatás vagy haszonvétel iránti perben a még teljesítendő valamennyi szolgáltatás értékét, de nem többet, mint az egy évi szolgáltatás értékét;

b) munkaügyi perben - feltéve, hogy a per tárgya nem pénzkövetelés - az egyévi átlagkeresetet, ha a perben maga a munkaviszony vitás, ha pedig a jogvita csak bérkülönbözettel kapcsolatos, a bérkülönbözet egyévi összegét;

c) bérleti vagy haszonbérleti jogviszonyra vonatkozó perben az egy évi bér, illetőleg haszonbér összegét;

d) számadás helyességének megállapítása iránt indított perben a vitás követelések, illetőleg tartozások összege közül a nagyobb összeget, számadási kötelezettség megállapítása iránt indított perben pedig azt az összeget, amelyet a felperes keresetében a számadás előterjesztésének elmulasztása esetére felszámít;

e) dologi jogi perekben a vitás dolog (rész), illetőleg dologi jog értékét;

f) követelés biztosítása, zálogjog vagy jelzálogjog iránti perben, valamint végrehajtási igényperben a követelés összegét, ha azonban a biztosíték (zálog, kezességi kötelezettségvállalás stb.) értéke, illetőleg összege ennél kisebb, ezt az utóbbi értéket, illetőleg összeget;

g) végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perben a végrehajtási összeget, illetőleg annak azt a részét, amelyre a végrehajtási jog megszűntét állítják.

A vételár és a forgalmi érték

Például egy 13 millió forint forgalmi értékű lakásingatlan esetén a tulajdonos a testvére részére 10 évre haszonélvezeti jogot alapít.

A haszonélvezeti jog egyévi értéke - a 72. § (1) bekezdése értelmében - az ezzel terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének egyhuszad része. (Azaz a 13 millió forintból nem lehet levonni például a lakás megvásárláshoz felvett banki hitel összegét.)

A megfelelő számításokat elvégezve a példánk szerinti ingatlan esetében (13 000 000/20 =) 650 000 forint lesz a haszonélvezeti jog egyévi értéke. Tekintettel arra, hogy a tulajdonos a vagyoni értékű jogot 10 évre alapította, megállapíthatjuk, hogy a testvér haszonélvezeti joga (650 000 x 10 =) 6 500 000 forintot ér, pontosabban csak érne, ha nem magánszemély haszonélvezőről volna szó, és nem kellene a további részletszabályokat alkalmaznunk, mely szerint a vagyoni értékű jog értéke nem haladhatja meg a 72. § (4) bekezdése alapján meghatározott életkor szerinti többszöröst. Azaz - az alább részletezett szabályok figyelembe vételével - ha a testvér például 51 és 65 év közötti, akkor a 10 évre alapított haszonélvezeti jog értéke (650 000 x 6=) 3 900 000 forint lesz.

A 72. § (2) bekezdésében található rendelkezést alkalmazva meg kell állapítanunk azt is, hogy abban az esetben, ha valaki 25 évre alapított vagyoni értékű jogot, akkor is maximum az egyévi érték 20-szorosaként lehet meghatározni a haszonélvezeti jog értékét (jelen ingatlan esetében tehát 650 000 x 20 =) 13 000 000 - vagyis az ingatlan forgalmi értékével azonos összeg - lenne a vagyoni értékű jog értéke.

Például, hogy ha a gyermek nem csak az 51 és 65 év közötti fivére, hanem a 65 évnél idősebb nővére részére is alapít haszonélvezeti jogot, és az a kikötése, hogy a vagyoni értékű jog a legelőször elhalt személy halálig tart, akkor azt vélelmezi a törvény, hogy az idősebb személy, vagyis a nővére fog hamarabb elhunyni, így a rá irányadó korszorzóval kell számolni. A példánk szerinti esetben tehát: 13 000 000/20 = 650 000; 650 000 x 4 = 2 600 000 forint lesz a vagyoni értékű jog értéke.

Például fenti esetben a teljes illetékalap 2 600 000 forint lesz. Ebből a fivérre eső értéket úgy kell kiszámolni, hogy az illetékalapot arányosan megosztjuk. A fivér haszonélvezeti jogának értéke - az életkorára irányadó 6-os korszorzóval számolva - 650 000 x 6 =3 900 000 forint lesz. A nővér haszonélvezeti jogának értéke, a fentieknek megfelelően 650 000 x 4 = 2 600 000 forint lesz. A két haszonélvezeti jog értékét összegezve (3 900 000 +2 600 000 = 6 500 000 forint) tudjuk meghatározni az arányszámot. Ebből a fivérre vonatkozó arányszám 3 900 000/6 500 000 = 0,6. Így a fivér haszonélvezeti jogának értéke a 2 600 000 forint illetékalap 60%-a, vagyis 1 560 000 forint lesz. A nővér a teljes illetékalap 40%-ának megfelelő értékért fizet illetéket, vagyis 1 040 000 forint után.

Vegyünk tehát egy példát: Egy bt. időleges üdülőhasználati jogot szerez egy Balaton-parti nyaralóban (üdülőszövetkezet tagjaként), hogy a bt. tulajdonosai minden évben impozáns helyen nyaralhassanak. A vagyoni értékű jog 30 évre szól, és minden évben 3 hetet (azaz 21 napot) lehet a tó mellett tölteni. Az ingatlan forgalmi értéke 35 millió forint.

A jogszabályban rögzített számítási mód szerint: 35 000 000/20 = 1 750 000 forint az egyévi érték; 1 750 000/365 = 4795. Ezt az összeget kell megszorozni tehát az egy évben ott töltött napokkal, azaz 21-gyel: 4795 x 21 = 100 685. Ezt az értéket pedig a kikötött évekkel, azaz 30-cal kellene, de figyelembe kell vennünk a kisegítő szabályt, mely szerint az érték nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, azaz jelen esetben a bt. illetékalapja: 100 685 x 20 = 2 013 700 lesz. (Természetes személy jogosultnál pedig alkalmazni kell azt a szabályt, mely szerint a használat joga esetén az érték nem haladhatja meg az egyévi érték meghatározott életkor szerinti többszörösét.)

Az illeték megállapításának mellőzése

Az illeték behajthatatlansága

A végrehajtási eljárás szünetel, ha

1994. évi LXV. törvény a Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetéséről

1996. évi LXXXV. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról

1999. évi XCIX. törvény az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról

2000. évi CXIII. törvény az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról

2001. évi LXXIV. törvény a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról

2002. évi XLII. törvény az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról

2004. évi CI. törvény az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról

2005. évi XXVI. törvény az adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról

2006. évi LXI. törvény egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról

2007. évi CXXVI. törvény egyes adótörvények módosításáról

2008. évi LXXXI. törvény az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról

2009. évi LXXVII. törvény a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról

MELLÉKLET

1. A becsületsértés és magánlaksértés miatt indult szabálysértési eljárás illetéke 3000 forint, az ilyen eljárásban hozott büntetést vagy intézkedést alkalmazó határozat elleni kifogás, valamint az eljárást megszüntető határozat elleni panasz illetéke 3500 forint.

2. Az 1. pontban nem említett szabálysértési eljárás illetékmentes, kivéve a részletfizetési kedvezmény, halasztás engedélyezésére irányuló eljárást, amelyre a törvény 29. §-ában foglaltak az irányadóak.

1. A magyar állampolgársági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás illetéke 3000 forint.

2-3. Hatályon kívül helyezve

4. Illetékmentes a honosítás, visszahonosítás, a magyar állampolgárság nyilatkozattal történő visszaszerzésére, valamint a magyar állampolgárságról történő lemondásra irányuló eljárás.

1. Az igazságügyért felelős miniszter által külföldi használatra az ország területén hatályban levő vagy hatályban volt jogszabályról kiállított bizonyítvány illetéke annyiszor 2000 forint, ahány jogszabályszakaszról (§-ról) a bizonyítványt kiállították.

2. A joggyakorlatról kiállított 1. pontban említett bizonyítvány illetéke 5000 forint.

1. A közigazgatási hatósági eljárásban készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolat, illetőleg kivonat illetéke - ha e Melléklet kivételt nem tesz - oldalanként magyar nyelvű másolat esetében 100 forint, idegen nyelvű másolat esetében 300 forint. A nem hitelesített fénymásolat illetéke oldalanként 100 forint.

2. Hatályon kívül helyezve

3. Az illetéket a másolat átvételekor az eredeti iraton illetékbélyeggel kell megfizetni.

4. Illetékmentes az a hitelesített vagy nem hitelesített másolat, amely illetékmentes eljáráshoz szükséges.

5. A már egyszer hitelesített másolatra, kivonatra vezetett olyan záradék, amely azt bizonyítja, hogy az eredeti iraton változás nem történt, vagy azt kiegészítik, 1000 forint illeték alá esik.

1. Az eljáró hatóság által készített fordítás illetéke oldalanként 1000 forint.

2. Illetékmentes: a tárgynál fogva illetékmentes eljáráshoz (Tv. 33. §) szükséges irat fordítása.

1. Az eljáró hatóság által végzett hitelesítés illetéke, ha jogszabály kivételt nem tesz:

a) másolat, kivonat vagy fordítás után oldalanként 100 forint;

b) iraton levő aláírás után aláírásonként 500 forint.

2. Külföldi használatra szánt iraton levő aláírásnak bármely hatóság, bíróság vezetője általi hitelesítése (közbenső felülhitelesítése) esetében minden aláírás után 2000 forint; az ilyen hitelesítésnek miniszter általi felülhitelesítése 5000 forint.

3. E cím rendelkezései nem vonatkoznak a külföldi felhasználásra szánt okiratoknak

a) a Konzuli Szolgálat,

b) a Magyar Országos Közjegyzői Kamara általi felülhitelesítésére.

4. Az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. által végzett hitelesítés illetéke oldalanként 300 forint. Ezt az illetéket kell fizetni a másodlat, a másolat és fénymásolat hitelesítéséért is.

5. Illetékmentes

a) a 91-92. §-ban említett irat hitelesítése,

b) a 4. pontban szereplő hitelesítés, ha az olyan okiratra vonatkozik, amelyet a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) bekezdésében vagy 5. §-ában meghatározott kérelemhez kell csatolni.

1. A levéltár által készített hitelesített másolatért, továbbá az ügyfél által készített másolatnak és fénymásolatnak a levéltár által történő hitelesítéséért - ideértve az állami vagy felekezeti anyakönyvi másodpéldányokból anyakönyvi kivonat kiállítását - oldalanként 200, de legalább 2000 forint illetéket kell fizetni.

2. A levéltárban őrzött irat alapján kiállított, tényt, körülményt igazoló irat kiadása iránt indított eljárásban az általános tételű eljárási illetéket (29. §) kell fizetni.

3. A külföldi célra kért másolatot illeték fizetése nélkül kell kiállítani. Egyebekben e Tv. 73. §ának a külföldi célra kért irat illetékfizetési módjára vonatkozó szabályai szerint kell eljárni.

Iskolai bizonyítvány - ideértve a felsőfokú oktatási intézmény által kiállított oklevelet is -, továbbá a tanfolyami bizonyítvány másolatának, másodlatának kiállításáért 2000 forint illetéket kell fizetni.

I. Az úti okmányok kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke

1. A magánútlevél, a szolgálati és hajós szolgálati útlevél kiadásának illetéke 7500 forint, ha a magánútlevél érvényességi ideje 10 év, 14 000 forint. A kérelem benyújtásának időpontjában 18. életévét be nem töltött személy és a 70. életévét betöltött személy magánútlevelének, az 1 évi érvényességgel kiállított magánútlevél, szolgálati és hajós szolgálati útlevél, valamint a menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmánya kiadásának illetéke 2500 forint.

2. A második magánútlevél kiadásának illetéke az 1. pontban meghatározott mértékek kétszerese.

3. A magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli kiállításáért az 1-2. pontban meghatározott mértékű illetéket, valamint jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell fizetni.

4. A magánútlevél, valamint a második magánútlevél sürgősségi kiállításáért az 1-2. pontban meghatározott mértékű illetéket, valamint jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell fizetni.

5. A magánútlevél, valamint a második magánútlevél azonnali kiállításáért az 1-2. pontban meghatározott mértékű illetéket, valamint jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell fizetni.

6. A határátlépési engedély kiadásának illetéke 1500 forint.

7. Illetékmentes

a) a diplomata-útlevél,

b) a külügyi szolgálati útlevél,

c) a határátlépési igazolvány,

d) az úti okmány cseréje, amennyiben arra azért kerül sor, mert az úti okmány biometrikus azonosítót tartalmazó tároló eleme nem tartalmazza vagy hibásan tartalmazza a törvényben meghatározott adatokat.

8. Az elveszett, megsemmisült, továbbá - a 7. pont d) alpontjában meghatározott eset kivételével - a megrongálódott és utazásra alkalmatlanná vált úti okmány helyett kiállított új úti okmány kiadásának illetéke az 1-2., valamint 6. pontban meghatározott illeték kétszerese.

9. Az elveszett, megsemmisült, továbbá - a 7. pont d) alpontjában meghatározott eset kivételével - a megrongálódott és utazásra alkalmatlanná vált magánútlevél és második magánútlevél helyett soron kívüli, sürgősségi, illetve azonnali eljárás keretében kiállított új úti okmány kiadásáért az 1-2. pontban meghatározott illeték kétszeresének megfelelő illetéket és jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell fizetni.

10. Az úti okmányban történő idegen nyelvű bejegyzésért - az 1. és 2. pontban meghatározott illetéken felül - 2000 forint illetéket kell fizetni.

11. Az útlevél kiállítására irányuló hatósági eljárásban benyújtott fellebbezés illetéke 5000 forint.

II. Személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke

1. Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás illetéke 1500 forint. Ha az eljárásban az állandó személyazonosító igazolvány átmenetileg nem adható ki és ezért ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadása is szükséges, az eljárás illetéke összesen 3000 forint.

2. Illetékmentes

a) a 14. életévét be nem töltött polgár személyazonosító igazolványa iránti kérelme, kivéve az elveszett, megsemmisült, megrongálódott okmány cseréje esetén,

b) a 70. életévét betöltött polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelme, ha útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel nem rendelkezik.

3.

4. A személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány illetéke - ha az eljárás a személyi azonosítót vagy a lakcímet nem érintő adatváltozás miatt indult - 500 forint.

5. Illetékmentes a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadása, ha arra a személyazonosító igazolvány kiadása, lakcímváltozás, illetve - 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén - a kérelemre feltüntethető adatok változása miatt kerül sor.

6. Ha a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárásra az igazolvány elvesztése, megsemmisülése, megrongálódása miatt kerül sor, az eljárás illetéke 1000 forint.

III. A gépjárművezetői engedély, a forgalmi engedély és a törzskönyv kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke

1. A gépjárművezetői engedély kiadására irányuló eljárás illetéke 4000 forint. Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött kérelmező esetében, valamint ha az egészségügyi hatóság előírása alapján a vezetői engedély érvényessége 1 év vagy annál rövidebb, a vezetői engedély kiadásának illetéke 1500 forint.

2. A forgalmi engedély kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke 6000 forint. Az ideiglenes forgalmi engedély kiadására irányuló eljárás illetéke 2500 forint.

3. A törzskönyv kiadására irányuló eljárás illetéke 6000 forint.

IV. Egyéb rendelkezések

1. Az I-III. pontokban meghatározott okmányok egy eljárásban történő igénylése esetén is az eljárási illetéket az igényelt okmányonként külön-külön kell megfizetni.

2. Illetékmentes:

a) az e címben meghatározott okmány cseréje, ha a csere a hatóság téves bejegyzésén alapul vagy az okmány gyártáshibás;

b) a személyi azonosító képzése - ideértve a személyi azonosító megváltozását eredményező adatváltozást is - miatt kiállított hatósági igazolvány;

c) az érintett polgár adatainak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából való törlésére irányuló eljárás;

d) a lakcímet igazoló hatósági igazolvány és a forgalmi engedély cseréjére irányuló eljárás, amennyiben arra a helység, az utca, egyéb helymeghatározó adat nevének vagy számának megváltozása miatt kerül sor.

1. A házassági névviselési forma megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 5000 forint.

2. A születési név megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 10 000 forint. Az egy családhoz tartozó nagykorúak közös kérelme esetében az illetéket minden nagykorúnak külön-külön kell megfizetni.

3. Az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által megváltoztatott név ismételt megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 50 000 forint.

4. A magyar állampolgár vagy Magyarországon élő hontalan személy, vagy a magyar menekültügyi hatóság által menekültként elismert személy külföldön történő házasságkötéséhez annak tanúsításáért, hogy házasságkötésének a magyar jog szerint nincs akadálya, 5000 forint illetéket kell fizetni.

5. Nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez szükséges olyan igazolás alóli felmentésért, amely tanúsítja, hogy a házasságkötésnek a személyes joga szerint nincs akadálya, 5000 forint illetéket kell fizetni.

6. A névváltoztatási okiratmásolat kiállítására irányuló kérelem illetéke 1000 forint.

A külön jogszabály szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő hatósági eljárások esetén az eljárásra egyébként irányadó illetékmérték kétszeresét kell fizetni.

1. Az alapeljárás illetéke

Ha jogszabály a kérelemre induló környezetés természetvédelmi, valamint vízügyi közigazgatási hatósági eljárásokra igazgatási szolgáltatási díjat nem állapít meg, az alapeljárás illetéke 5000 forint.

2. A fellebbezés illetéke

a) e törvény eltérő rendelkezése hiányában az első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezés illetéke az alapeljárás illetékének kétszerese;

b) vízgazdálkodási bírságot (1995. évi LVII. tv. 29. § (3) bekezdés) megállapító határozat esetén a bírság összeg 10%-a, de legalább 20 000 forint;

c) vízkészletjárulékot, valamint ezzel összefüggő késedelmi pótlékot, mulasztási bírságot, adóbírságot megállapító határozat esetén a vitatott összeg 6%-a, de legalább 20 000 forint;

d) hivatalból indult vagy folytatott környezetés természetvédelmi, illetőleg vízgazdálkodási ügyben kötelezettséget megállapító egyéb - az a)-c) pontokban nem érintett - eljárásokban hozott határozat esetén a fellebbezés illetéke 15 000 forint.

1. Az építésügyi hatóságnál indított eljárás illetéke a) hatályon kívül helyezve

b) elvi építési engedélyezési eljárás esetében, ha

ba) a telek beépítésével kapcsolatos követelmények, vagy a településképi és építészeti követelmények (építészeti megjelenítés környezetbe illeszkedése) tisztázására szolgál, 15 000 forint,

bb) a műemléki, régészeti, kulturális örökségvédelmi, természet-, táj- és környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, valamint életvédelmi, tűzvédelmi követelmények tisztázására, vagy a műszaki követelményeket előzetesen tisztázó - az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő - műszaki megoldások alkalmazhatóságára szolgál, 30 000 forint,

bc) a ba)-bb) pontokban meghatározottak együttes tisztázására szolgál, 45 000 forint,

c) építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás esetében az alapilleték 5000 forint, melyen felül ca) új egylakásos lakóépület építése és bővítése esetén 20 000 forint, egyéb új épület építése és bővítése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység építése és bővítése esetén

- önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint,

- a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint, cb) meglévő épület átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,

cc) műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint,

cd) meglévő műtárgy bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy ennek hiányában az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,

ce) egyéb építési tevékenység esetén 50 m2-ként 10 000 forint,

cf) antennák, antennatartó szerkezetek, csatlakozó műtárgyak esetén, az eljárás tárgyát képező távközlési építmény legnagyobb lineáris méretét figyelembe véve, megkezdett méterenként 50 000 forint,

cg) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény IV. fejezete szerinti veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemhez vagy veszélyes létesítményhez tartozó építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 50 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 30 000 forint, de legfeljebb 3 000 000 forint,

d) módosított építési engedélyezés esetén a módosítással érintett építményrész tekintetében az alapeljárás illetékével egyező mértékű,

e) az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyezése esetén 20 000 forint,

f) felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építésére vonatkozó engedélyezés esetén 15 000 forint, g) hatályon kívül helyezve

h) bontási engedélyezési eljárás esetén a bontandó építmény 100 m2-ként 10 000 forint, vagy folyóméterenként 1000, vagy darabonként 10 000 forint,

i) fennmaradási engedélyezési eljárás (engedély nélkül végzett bontás tudomásulvétele) esetén a c), f) és h) pontok szerint megállapított illeték másfélszerese,

j) használatbavételi engedélyezés esetében a c), f) pontokban megállapított illetékkel megegyező mértékű,

k) hatályon kívül helyezve

l) hatályon kívül helyezve

m) az a)-l) pont alá nem eső elsőfokú építésügyi hatósági eljárás (pl. bármely építésügyi hatósági engedély érvényének meghosszabbítása, jogutódlás kérése) esetében 10 000 forint,

n) az építésrendészeti hatósági intézkedés kérése esetében 15 000 forint,

2. az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásban hozott döntés ellen igénybe vehető fellebbezés esetén 30 000 forint,

3. Hatályon kívül helyezve

4. Illetékmentes és igazgatási szolgáltatási díjmentes a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő bontási, elvi építési, építési, módosított építési és használatbavételi engedélyezési eljárás, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárása.

1-11. Hatályon kívül helyezve

1. A vállalkozói igazolvány kiadása iránti eljárás illetéke 10 000 forint. A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok változása miatti igazolványcseréért - a módosítások számára tekintet nélkül - 3000 forint illetéket kell fizetni. Illetékmentes a módosítás, ha arra a vállalkozói igazolványban feltüntetett helységnév, utcanév, házszám állami vagy önkormányzati döntés alapján történő megváltoztatása miatt kerül sor. A megrongálódott, megsemmisült, elveszett vállalkozói igazolvány pótlása iránti eljárás illetéke 5000 forint.

2. Üzlet működési engedélye iránti eljárás illetéke 10 000 forint. A működési engedélyben feltüntetett adatok módosításáért - a változtatások számára tekintet nélkül - 3000 forint illetéket kell fizetni. Illetékmentes a módosítás, ha arra a működési engedélyben feltüntetett helységnév, utcanév, házszám állami vagy önkormányzati döntés alapján történő megváltoztatása, illetve a vállalkozó székhelyének, telephelyének más megye illetékességi területéhez történő csatolása miatt kerül sor.

3. A megrongálódott, megsemmisült, elveszett működési engedélyről kiállított - az eredetivel pontosan egyenlő és egyenlő értékű - másodlat illetéke 3000 forint.

1. A felügyeleti okmány kiállítása illetékmentes.

2. A kereskedelmi forgalomban áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok behozatalának engedélyezését kezdeményező eljárás illetéke 15 000 forint, a kiadott engedély módosítása iránti eljárás illetéke 10 000 forint. Az engedélyező hatóság előtt indított minden további eljárásért 7000 forint illetéket kell fizetni. A fellebbezési eljárás illetéke az első fokú eljárás illetékének kétszerese. Az engedélyezési eljárás illetékét az eljárás kezdeményezésekor illetékbélyegben kell leróni.

3. Az e törvény szerint teljes személyes illetékmentességben részesülő szerv megbízása alapján indított a 2. pontban említett eljárás illetékmentes. Az illetékmentességet a mentesség jogcímének megjelölésével és a megbízási szerződéssel kell igazolni.

4. Hatályon kívül helyezve

5-7. Hatályon kívül helyezve

8-10. Hatályon kívül helyezve

11. Hatályon kívül helyezve

Az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás 4000 forint illeték alá esik.

Ha egy beadványban több ingatlanra vonatkozó adó- és értékbizonyítványt kérnek, az illetéket ezek számától függően, külön-külön kell megfizetni.

Ingatlan tulajdonjogának a külön jogszabály szerinti külföldi jogi vagy természetes személy általi megszerzéséhez szükséges engedély iránt kezdeményezett eljárásért - ingatlanonként - 50 000 forint illetéket kell fizetni. Azon külföldi természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve letelepedett jogállású személy, és a magyar állampolgárság megszerzését kezdeményezte, lakástulajdonának megszerzéséhez szükséges engedély iránti eljárásért 10 000 forint illetéket köteles megfizetni.

1. Hatályon kívül helyezve

2. Hatályon kívül helyezve

3. Az anyakönyvi kivonat kiállítása iránti eljárás illetéke - kivonatonként - 2000 forint.

4. Az adózás rendjéről szóló törvény 36/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott együttes adóigazolás illetékmentes. Az ilyen igazolás más eljárásban nem használható fel.

1. Kérelemre indult eljárások illetéke

a) közműpótló berendezés - a külön jogszabályban meghatározott talajvízkút, szennyvízszikkasztó - létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése esetén, továbbá vízi állás létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának vagy átalakításának engedélyezése esetén 5000 forint;

b) szennyvíz-előtisztító berendezés létesítésének, átalakításának, illetve használatbavételének engedélyezése esetén 10 000 forint.

2. A fellebbezés illetéke:

a) az alapeljárás illetékének kétszerese;

b) első fokon hivatalból indult, vagy folytatott eljárásban hozott határozat elleni fellebbezés esetén 10 000 forint.

1. A haditechnikai termékek gyártása és a haditechnikai szolgáltatások nyújtása engedélyezésének kérelemre indult eljárási illetéke 25 000 forint.

2. A fellebbezés illetéke az alapeljárás illetékének kétszerese.