adozona.hu
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény egységes szerkezetben magyarázatokkal 2012. (DEMO)
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény egységes szerkezetben magyarázatokkal 2012. (DEMO)
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1. A számviteli elszámolások és a társasági adó rendszere között a legszorosabb kapcsolódási pontot az adóalap kiindulási pontjának meghatározása jelenti, ugyanis a belföldi illetőségű adózó, valamint a külföldi vállalkozó társaságiadó-alapjának a megállapításakor a beszámoló, illetve a könyvviteli zárlat alapján megállapított adózás előtti eredményből indul ki és ezt módosítja az adótörvényben meghatározott (csökkentő és növelő) jogcímek szerint [Tao. tv. 6. § (1) bekezdés].
Az adózás előtt...
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény egységes szerkezetben magyarázatokkal 2012. (DEMO)
Kiadással kapcsolatos információk
Szerzők:
Ácsné Molnár Judit
dr. Balogh Dóra
dr. Németh Nóra
Szerkesztő:
dr. H.Nagy Dániel
Lektor:
Sinkáné dr. Csendes Ágnes
Sorozatszerkesztő:
dr. Baté Zsuzsanna
A számvitel és a társasági adó kapcsolata
1. A számviteli elszámolások és a társasági adó rendszere között a legszorosabb kapcsolódási pontot az adóalap kiindulási pontjának meghatározása jelenti, ugyanis a belföldi illetőségű adózó, valamint a külföldi vállalkozó társaságiadó-alapjának a megállapításakor a beszámoló, illetve a könyvviteli zárlat alapján megállapított adózás előtti eredményből indul ki és ezt módosítja az adótörvényben meghatározott (csökkentő és növelő) jogcímek szerint [Tao. tv. 6. § (1) bekezdés].Az adózás előtti eredményt kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónál az éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló részét képező eredmény-kimutatás azonos című sora tartalmazza. A külföldi vállalkozó a cégnyilvántartásba bejegyzett fióktelepe adózás előtti eredményét szintén az eredmény-kimutatás alapján határozza meg, míg a cégnyilvántartásba be nem jegyzett telephelye esetében az adózás előtti eredményt - azonos tartalommal - könyvviteli zárlat alapján kell megállapítania. A belföldi üzletvezetés helye alapján belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy adózás előtti eredményét ugyancsak könyvviteli zárlat alapján, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra irányadó szabályok szerint határozza meg. Az egyszeres könyvvitelt vezető adózó adózás előtti eredménye az egyszerűsített beszámolója részét képező eredmény-levezetésben azonos címen - a "G. Adózás előtti eredmény" sorban - kimutatott összeg.
A főszabály alól néhány kivételt is meghatároz a törvény, amelyek a következők:
a) Azon szervezetek (pl. alapítvány, egyesület, egyház, lakásszövetkezet), melyeknél a tevékenység sajátos jellege miatt nem a teljes adózás előtti eredmény, hanem csak annak egy része, a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye jelenti az adóalap kiindulási pontjának meghatározását. Az adóalap meghatározása azonban ebben az esetben is szorosan összefügg a vállalkozási tevékenység eredményének terhére vagy javára elszámolt költségekkel, ráfordításokkal, illetve bevételekkel.
b) Az iskolaszövetkezet, amelynél nem az adózás előtti eredmény, hanem - szintén az eredmény-kimutatásban, eredmény-levezetésben meghatározott - jóváhagyott osztalék, részesedés egésze, vagy egy része az adóalap kiindulási pontja.
c) A "jövedelem-minimumra" ("nyereség-minimumra") vonatkozó szabályok, amelynél a társasági adó alapja (az adóalap-növelő és -csökkentő jogcímekkel módosított adózás előtti eredmény helyett) a meghatározott jogcímek szerint módosított összes bevétel 2 százaléka.
Az Szt. 70. § (1) bekezdése értelmében az eredmény-kimutatás célja, hogy bemutassa a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti, a vállalkozónál maradó adózott eredményének levezetését, valamint az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, továbbá a mérleg szerinti eredmény összetevőit és kialakulását. Az eredmény-kimutatás két megközelítéssel (összköltség eljárással, illetve forgalmi költség eljárással), és e két megközelítésen belül két-két változatban készíthető el. A két megközelítés az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének a meghatározásában tér el egymástól, de ez önmagában nem befolyásolja az adózás előtti eredmény összegét. A két megközelítésen belüli változatok alapvetően az egyes sorok sorrendjében különböznek egymástól, de ez szintén nem eredményez eltérő adózás előtti eredményt (nyereséget, veszteséget).
Az Szt. 108. § (1) bekezdése alapján az eredmény-levezetés az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó egyszerűsített beszámolójának képezi részét. Az eredménylevezés az egyszerűsített mérleg szerinti eredménynek, valamint a pénzügyi eredmény tárgyévi változásának levezetését tartalmazza, és bemutatja az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, összetevőket. Az eredmény-levezetést részben a pénzforgalmi nyilvántartás (naplófőkönyv, pénztárkönyv), részben az analitikus nyilvántartások alapján lehet összeállítani. A pénzforgalmi nyilvántartás alapján lehet megállapítani a pénzügyi eredmény tárgyévi változását (ezen belül elkülönítetten a pénzügyi eredmény adóköteles, illetve jövedelemadózás alá nem vont tárgyévi változását), míg az analitikus nyilvántartások alapján lehet meghatározni a nem pénzben realizált eredményt. Ennek megfelelően az eredmény-levezetésben kimutatott adózás előtti eredmény a pénzügyi eredmény tárgyévi változásának és a nem pénzben realizált eredménynek az együttes összegét mutatja.
2. Még erősebb kapcsolatot jelent a Tao. tv. és az Szt. között, hogy az adózó elsősorban a számviteli nyilvántartások szabályszerű vezetésével tesz eleget a társasági adóval kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségének. A nyilvántartási kötelezettség nem megfelelő teljesítése esetén az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki. Ha az adóhatóság rendelkezésére álló, azok száma vagy tartalma miatt jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény alapján alaposan feltételezhető, hogy az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapjának megállapítására, az adóhatóság becslést alkalmazhat [Art. 108. § (3) bekezdés c) pont]. A becslésnél az adóalap megállapítása szempontjából lényeges, rendelkezésre álló tényeket, körülményeket, bizonyítékokat, nyilatkozatokat kell figyelembe venni és együttesen értékelni. Ilyenkor az adóhatóság bizonyítja, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak, továbbá azt, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek az adó alapját valószínűsítik [Art. 108. § (2) bekezdés].
A társasági adó és a számviteli elszámolások közötti szoros kapcsolatot bizonyítja, hogy az Art. 178. § 2. pontja szerint az Szt. hatálya alá tartozó adózóknál a társasági adó szempontjából az üzleti év (vagyis a beszámolási időszak) minősül adóévnek. Ennek megfelelően az Szt. szerinti gazdálkodóknak (a belföldi illetőségű adózóknak, és a külföldi vállalkozónak a cégnyilvántartásba bejegyzett fióktelepe vonatkozásában) a társasági adó alapját és a társasági adót az üzleti évre, mint adóévre vonatkozóan kell megállapítaniuk. Az Szt. 11. § (1) bekezdése szerint az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót el kell készíteni. Az üzleti év időtartama megegyezik a naptári évvel, de az Szt. bizonyos feltételekkel lehetővé teszi a naptári évtől eltérő üzleti év (vagyis december 31-étől eltérő mérlegfordulónap) választását [Szt. 11. § (2) bekezdés], illetve bizonyos esetekben maga az Szt. [11. § (5)-(12) bek., 135. § (6) bek., 145. § (6) bek] vagy más törvény írja elő, hogy az üzleti év eltér a naptári évtől.
Az Szt. előírásainak figyelembevételére a fentieken túlmenően meghatározott fogalmak esetén kerülhet sor, amikor a Tao. tv. nem tartalmaz definíciót valamire nézve (például a beruházás fogalmára).
A társasági adó alanya
Tao. tv. 2. § (1) bekezdésA Tao. tv. nevesíti azokat a belföldi illetőségű adózókat, amelyek társasági adóalanynak minősülnek. Az adóalanyok tételes felsorolásából következik, hogy az a belföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, valamint az a magánszemély, amelyik/aki vállalkozási tevékenységet nem a jelölt szervezeti formában végez, nem köteles társasági adót fizetni.
Tekintve, hogy a hivatkozott törvényhely az Áht. által szabályozott, az államháztartás valamely alrendszerét képező elkülönített állami pénzalapok társasági adóalanyiságáról nem rendelkezik, így azok nem minősülnek társasági adóalanynak.
A Tao. tv. 5. számú melléklete a társasági adóalanynak nem minősülő szervezetek felsorolásánál rögzíti, hogy a felszámolás kezdő napjától a felszámolási eljárás alatt állók nem minősülnek adóalanynak.
Tao. tv. 2. § (2) bekezdése a)-d) pont
Ügyvédi iroda adózása
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 90. §-a szerint külföldi jogi tanácsadó az, aki a 92. § (1) bekezdésében meghatározott jogi tevékenységét magyar ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával kötött együttműködési szerződés alapján végzi. Az Ütv. 92. § (1) bekezdés alapján a külföldi jogi tanácsadó a külföldi ügyvédi bejegyzésének helye szerinti hazai jogáról, valamint a nemzetközi jogról és az ezekkel összefüggő joggyakorlatról adhat jogi tanácsot.A külföldi jogi tanácsadó a tevékenységét kizárólag annak az ügyvédnek, ügyvédi irodának adott megbízás alapján végezheti, amellyel az együttműködési szerződést kötötte. Ha az együttműködési szerződés úgy rendelkezik, a külföldi jogi tanácsadó a tevékenységi körében maga is elfogadhatja a megbízást.
A magyar ügyvédi iroda alanya az Szt.-nek, amely 4. §-a szerint működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről beszámolót köteles készíteni. A beszámoló elkészítésekor érvényesíteni kell az Szt. 16. §-a szerinti alapelveket, amelyek között szerepel a tartalom elsődlegessége a formával szemben is, így a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni. Ezt erősíti az Art. 1. § (7) bekezdése is, valamint ezt támasztja alá a Magyar Ügyvédi Kamara álláspontja, amely hangsúlyozza, hogy a "megbízás alanya a magyar ügyvéd vagy a jogi személyiségű magyar ügyvédi iroda, a megbízási díj az irodát, illetve az ügyvédet illeti meg, tehát annak (...) a magyar ügyvédi iroda bevételeként kell jelentkeznie. Az iroda viseli a rezsit és adózik a jövedelem után.". Továbbá "a felek tényleges jövedelem felosztása tekintetében az együttműködési szerződésben rendelkezzenek nyilván attól függően, hogy egy-egy konkrét megbízás során a belföldi ügyvéd, illetőleg a külföldi jogi tanácsadó tevékenysége milyen arányú".
Mindezekre tekintettel nem fogadható el, hogy a magyar ügyvédi iroda összes költségét a külföldi ügyvédi iroda magyarországi telephelye viselje, és a magyar ügyvédi iroda bevételei is a telephelynél kerüljenek kimutatásra. A fent említett magyar jogszabályok szerint a bevételeket és a költségeket a konkrét megbízások arányában kell felosztani.
Tao. tv. 2. § (2) bekezdése e)-g) pont
Alapítvány által alapított intézmény adókötelezettsége
Az alapítvány által létesített intézmény (a továbbiakban: adózó) az alapítvány jogi személyiséggel felruházott szervezeti egysége, amelyre az alapítványra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.Abban az esetben, ha az alapító a költségvetés alapján gazdálkodó szervekre vonatkozó kormányrendelet szerinti beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget ír elő, az adózónak - mivel alanya a Tao. tv.-nek - a könyvelési rendjét úgy kell kialakítania, hogy alkalmas legyen az adó meghatározására, figyelemmel az Art. 44. §-ának rendelkezésére.
Az Art. 31. § (5) bekezdése alapján a társasági adóbevallás helyett az adóévet követő év február 25-éig - bevallást helyettesítő nyomtatványon - nyilatkozatot tesz az alapítvány, feltéve, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységből származó bevételt nem ér el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el.
Magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes nyugdíjpénztár (vegyes nyugdíjpénztár) adókötelezettsége
A törvény az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakat a társasági adó alanyai közé sorolja, a magánnyugdíjpénztárakat azonban nem. Mivel a törvénynek ezen felsorolása nem példálózó, hanem taxatív, ezért a magánnyugdíjpénztárak nem alanyai a társasági adónak.Az önkéntes és magánnyugdíjpénztárakat (mint vegyes nyugdíjpénztárakat) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: magánnyugdíj tv.) 7. § (2) bekezdés szerinti alapítással, valamint a 81/A. § alapján átalakulással lehet létrehozni. Alapítás esetén a jogerős tevékenységi engedéllyel rendelkező önkéntes nyugdíjpénztár közgyűlése minősített (kétharmados) többséggel úgy dönt, hogy a magánnyugdíj tv.-ben meghatározott pénztári feladatokat is ellát. Az alapítás során az önkéntes nyugdíjpénztár jár el alapítóként. Ahol a magánnyugdíj tv. alapító okiratot, vagy SzMSz-t említ, ott az önkéntes nyugdíjpénztár és a pénztár közös alapszabályát kell érteni. A közös alapszabály az önkéntes nyugdíjpénztárra vonatkozó rendelkezéseken túlmenően tartalmazza a magánnyugdíjpénztári tevékenység megkezdésének időpontját, működési területét, tagsági körét, valamint a magánnyugdíj tv. 35. §-ában foglaltakat.
Átalakulás esetén a tevékenységi engedéllyel rendelkező önkéntes nyugdíjpénztár, valamint tevékenységi engedéllyel rendelkező magánnyugdíjpénztár, magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes nyugdíjpénztárrá (vegyes nyugdíjpénztár) alakulhat át (ágazatok vegyes nyugdíjpénztárrá alakulása).
Az átalakulás során a bírósági bejegyzéssel a magánnyugdíjpénztár önálló jogi személyisége megszűnik, valamennyi joga és kötelezettsége általános jogutódként az újonnan létrejövő vegyes pénztár magánnyugdíjpénztári ágazatát illeti, illetve terheli.
A magánnyugdíj tv. 50. § (4) bekezdés értelmében az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár gazdálkodását, vagyonkezelését, ingatlanfejlesztését, ingatlanüzemeltetését, ingatlankezelését, szolgáltatását, nyilvántartásait és könyvvezetését az önkéntes nyugdíjpénztárétól elkülönítetten kell végezni, illetve vezetni.
A magánnyugdíjpénztár és a nyugdíjpénztárként működő önkéntes kölcsönös biztosító pénztár tehát egy jogi személyiség formájában, azonban azon belül elkülönítetten végzi és tartja nyilván gazdálkodási tevékenységét. A törvény szóhasználatából (önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár), valamint a vegyes pénztárak ágazatainak szétválásáról szóló rendelkezéseiből nyilvánvaló, hogy itt nem az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak megszűnéséről van szó (hisz a törvény csak a magánnyugdíjpénztár önálló jogi személyiségének megszűnését említi). A vegyes pénztárak továbbra is létező olyan önkéntes nyugdíjpénztárak, amelyeken belül a magánnyugdíj ágazat elkülönül.
A Tao. tv. nem szabályozza tételesen, hogy miként alakul az adófizetési kötelezettség, amennyiben az önkéntes nyugdíjpénztár keretén belül magánnyugdíjpénztár, mint ágazat is működik. A társasági adókötelezettség meghatározásakor azonban a magánnyugdíjpénztári tevékenység nem minősül vállalkozási tevékenységnek.
Mindkét fent vázolt esetben önkéntes kölcsönös biztosító pénztárként történő működés valósul meg, így a Tao. tv. 2. § (2) bekezdés g) pontja alapján fennáll az adóalanyiság. Ennek alapján az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár köteles és jogosult a Tao. tv-ben és az Art. rendelkezéseiben foglaltak alkalmazására, többek között (akár vegyes pénztárként) az Art. 31. § (5) bekezdés szerinti társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozat megtételére, a hivatkozott rendelkezésben rögzítettek fennállása esetén.
Tao. tv. 2. § (2) bekezdése h)-i) pont
Lásd a Tao. tv. 9. § (10) bekezdéséhez kapcsolódó magyarázatot.
Tao. tv. 2. § (2) bekezdése j) pont
2010. január 1-jétől a társasági adó alanya az Evtv. által szabályozott egyéni cég, azaz az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság az egyéni cég alapításával (a bejegyző határozat jogerőre emelkedését megelőző napon) megszűnik. Az egyéni cégnek csak egy tagja lehet; melynek felelőssége választása szerint korlátlan, vagy korlátolt mögöttes felelősség. Az egyéni cég alanya az Szt.-nek, könyvviteli nyilvántartásait a kettős könyvvitel szabályai szerint teljesíti.
Tao. tv. 2. § (2) bekezdése k) pont
Az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC) közösségi jogi keretéről szóló 723/2009/EK (2009. június 25.) tanácsi rendelet rendelkezései szerint az Európai Unió bármely tagállamában ERIC alapítható. Az említett tanácsi rendelet szerint az ERIC elsődleges feladata kutatási infrastruktúra létrehozása és működtetése nyereségszerzési célzat nélkül. Emellett azonban korlátozottan gazdasági tevékenységeket is végezhet - amennyiben ezek szorosan kapcsolódnak az elsődleges feladatához, és nem veszélyeztetik annak ellátását -, ezáltal pedig szükségessé vált az ERIC társasági adóalannyá minősítése.
A kutatási infrastruktúra kifejezés olyan létesítményeket, erőforrásokat és kapcsolódó szolgáltatásokat takar, amelyeket a tudományos közösség az adott területtel kapcsolatos élvonalbeli kutatásához használ; tudásalapú erőforrások, például gyűjtemények, archívumok, strukturált tudományos információk; olyan információs és kommunikációs technológiai infrastruktúrák, mint a Grid, a számítástechnikai eszközök, a szoftverek és a távközlési eszközök, valamint a kutatás kiválóságának eléréséhez szükséges bármilyen más egyedi eszköz. E kutatási infrastruktúrák lehetnek egy helyszínre telepítettek vagy szétszórtak (hálózatba szervezett erőforrások).
Az ERIC létrehozásához kérelmet kell benyújtani a Bizottsághoz a tanácsi rendeletben foglalt tartalommal.
Az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium a 2004/18/EK irányelv 15. cikke c) pontjának értelmében vett nemzetközi szervezet.
Tao. tv. 2. § (3) bekezdés
Egyes államokban az adóügyi illetőséget nem a székhely, hanem az üzletvezetés helye határozza meg. Amennyiben annak következtében, hogy valamely személynek székhelye és üzletvezetésének helye különböző államokban található, előfordulhat, hogy az eltérő szabályok miatt mindkét államban adóügyi illetősége keletkezne, vagy egyik államban sem lenne belföldi illetőségű. A nemzetközi szerződések általában az üzletvezetés helyét jelölik meg annak a helynek, ahol egy vállalkozás a világjövedelme után adókötelessé válik.
Tao. tv. 2. § (4) bekezdés
A Tao. tv. a külföldi illetőségű adózók két csoportját különbözteti meg. Ezek:
- külföldi vállalkozó,
- ingatlannal rendelkező társaság tagja (2010. január 1-jétől).
A külföldi vállalkozó fogalma azon külföldi személyeket (külföldi jogszabály alapján alapított személyek), illetve külföldi illetőségűeket (az üzletvezetés helye alapján minősülnek külföldinek) foglalja magában, amelyek magyarországi telephelyen végeznek vállalkozási tevékenységet.
Az ingatlannal rendelkező társaság tagja olyan külföldi személy, illetve külföldi illetőségű, amely a Tao. tv. 4. § 18/a. pont szerinti, ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedését idegeníti el vagy vonja ki, s ezáltal szerez jövedelmet.
Ez utóbbi adóalanyi kör tehát olyan külföldi személyeket ölel fel, amelyeknek valamely, meghatározott típusú jövedelem magyar forrásból való megszerzése okán keletkezik belföldön adókötelezettsége. A Tao. tv. az ingatlannal rendelkező társaság tagjának adóalapját a 15/A. §-ban szabályozza.
A külföldi szervezet 2011. január 1-jei hatállyal kikerült az adóalanyok közül. Az adókötelezettség megszűnése azonban nem befolyásolja a 2010-ben keletkezett adókötelezettségek teljesítését. Ha tehát a külföldi szervezet 2010. december 31-ig belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégtől, személyi egyesüléstől, egyéb szervezettől, külföldi vállalkozótól kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjat kap, ezen jövedelmek után a 30 százalékos mértékű társasági adót a külföldi szervezetnek meg kell fizetnie.
Tao. tv. 2. § (5)-(7) bekezdés
Teljes körű és korlátozott adókötelezettség
Tao. tv. 3. § (1)-(2) bekezdésGörögországban működő fióktelep adózási kötelezettsége
A társaságiadó-bevallás elkészítésekor figyelembe kell venni, hogy a fióktelepnek betudható jövedelem után Görögországban kell adót fizetni a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Görög Köztársaság Kormánya között Budapesten, 1983. évi május hó 25. napján aláírt, a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezmény kihirdetéséről szóló 33/1985. (VII. 1.) MT rendelet szerint. Ennek szabályait a Tao. tv. 28. §-a tartalmazza. Eszerint meg kell határozni külön (a Tao. tv. előírásai szerint) a fióktelepnek betudható jövedelmet, és ez utóbbival csökkenteni kell a magyar társasági adóalapot.Fogalmak
Tao. tv. 4. § 1-1/a. pont2012-től újra megjelenik a Tao. tv.-ben a - 2009. december 31-ig hatályos szabályozás által is ismert - adomány fogalma. Jelentőségét az adja, hogy a visszafizetési kötelezettség nélküli pénzeszközökhöz, térítés nélkül átadott eszközökhöz, ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségekhez, ingyenesen nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó - Tao. tv. 3. számú melléklet A) fejezet 13. pontjában rögzített - korrekciós tétel nyilatkozat hiányában sem kapcsolódhat hozzá [lásd a Tao. tv. 3. számú melléklet B) fejezet 17. pontját és az ahhoz fűzött magyarázatot].
A Tao. tv. 3. számú melléklet A) fejezet 13. pontjának alkalmazandósága nem adomány céljából visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás esetén
2012. január 1-jétől a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvényt (a továbbiakban: régi egyházügyi tv.) az Ehtv. váltotta fel. Az országgyűlés által elismert egyházakat a tv. melléklete tartalmazza [Ehtv. 7. § (4) bekezdés], azaz taxatív jelleggel határozza meg azon vallásfelekezetek, vallási közösségek körét, amelyek egyháznak minősülnek. Az Ehtv. 34. § (1) bekezdése értelmében a mellékletben meghatározott egyházak és a (2) bekezdés szerinti egyházak, valamint ezek vallásos célra létrejött önálló szervezetei kivételével valamennyi, a régi egyházügyi törvény alapján nyilvántartásba vett szervezet és annak vallásos célra létrejött önálló szervezete 2012. január 1-jétől egyesületnek minősül.
A civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rend. rendelkezik a civil szervezetek adománygyűjtéséről. A kormányrendelet 4. § (1) bekezdés e) pontja szerint a civil szervezet gazdálkodása során alapcél szerinti bevétele különösen az adomány. A kormányrendelet 1. § (5) bekezdése értelmében e rendelet alkalmazásában adomány az a pénzbeli vagy természetbeni juttatás, amelyet az adományozó az adományozott civil szervezet alapcéljának, illetve közhasznú céljának elérésére ellenszolgáltatás nélkül juttat.
Az említett kormányrendelet szabályozásával ellentétben a Tao. tv. 4. § 1/a. pontja szerinti adomány az Ehtv. szabályai szerint egyháznak nem minősülő egyesületnek csak abban az esetben juttatható, ha az egyesület közhasznú besorolással rendelkezik és az Ectv. szerinti közhasznú tevékenység támogatására adott támogatásról, juttatásról van szó. Amennyiben az Ehtv. alapján egyházi státusszal nem rendelkező egyesület nem rendelkezik közhasznú besorolással, a 350/2011. (XII. 30.) kormányrendelet alapján részére juttatott adomány nem minősül a Tao. tv. szerinti adománynak, ezért a juttatónak a Tao. tv. 3. számú melléklet A) fejezet 13. pontjában foglaltakat alkalmaznia kell.
A civil szervezetekre vonatkozó részletes szabályokat lásd a 9. §-hoz fűzött magyarázatnál.
Tao. tv. 4. § 2-4/a. pont
Szt. 3. § (4) bekezdés 10. pont
10. behajthatatlan követelés: az a követelés,
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető),
b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,
c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,
d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel,
f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.
A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.
A behajthatatlan követelés egyrészt az Szt. szerinti behajthatatlan követelést jelenti, másrészt pedig jelenti azon követelés bekerülési értékének 20 százalékát is, amelyet a fizetési határidőt követő
365 napon belül nem egyenlítettek ki. Az elévült követelés, illetve bíróság előtt nem érvényesíthető követelés esetében azonban annak 20 százaléka nem tartozik a behajthatatlan követelések körébe. Ezen előírásokat figyelembe véve az adózók - már a 2009. adóévi adókötelezettségre is alkalmazhatóan - csökkenthetik adóalapjukat a 365 napon túl lejárt követelések bekerülési értékének 20 százalékával, akkor is, ha azt az Szt. alapján nem minősítették behajthatatlannak.
Behajthatatlannak minősül többek között az a követelés, amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás során egyezség keretében - az adós vagyoni állapotára tekintettel - elengedett. Az adós felszámolás, illetve csőd alatti helyzete azonban önmagában nem elegendő a követelés leírásához. A behajthatatlanság tényét a csődeljárás keretében hozott egyezséget jóváhagyó bírósági végzés alapozza meg. Amennyiben a követelés összegének elszámolására az egyezség bírósági jóváhagyása előtt kerül sor, a követelés elengedett követelésnek minősül.
Az adóalap-csökkentő tételhez tartozó magyarázatot lásd a 7. § (1) bekezdés n) pontjánál.
Tao. tv. 4. § 5. pont
A Tao. tv. 4. § 5. pontja határozza meg a bejelentett részesedés fogalmát, amelyhez a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés dz) pontjában, illetve 8. § (1) bekezdés m) pont b) alpontjában foglaltak szerinti adózás előtti eredményt módosító tételek kapcsolódnak.
2012. január 1-jétől az említett korrekciós tételek a bejelentett részesedés értékének növekedése esetén külön bejelentés nélkül is alkalmazandóak (2011. december 31-ig a bejelentett részesedés százalékos mértékében nem, de az értékében bekövetkező növekedést még be kellett jelenteni). Például "A" Kft. 45%-os mértékű bejelentett részesedéssel rendelkezik "B" cégben, a részesedés értéke 15 millió forint. "A" cég törzstőkéjének felemelését követően, "A" Kft. továbbra is 45%-os részesedéssel rendelkezik, ám a részesedés értéke 20 millió forintra nő. 2011-ben a részesedés értékének növekedése bejelentés-köteles volt, 2012-től már nem. A 2011-ben bejelentett értéknövekedés változatlanul bejelentett részesedésnek minősül 2012-ben és azt követően is.
2012. január 1-jétől a törvény meghatározza a részesedés megszerzésének időpontját is (a 2011. december 31-ig alkalmazott jogértelmezés során szintén ez volt az irányadó).
A teljes megszerzett részesedés csupán egy részének bejelentésére (még ha az el is éri a 30 százalékot) nincs lehetőség. Ha az adózó egy jogügylet keretében szerez részesedést, akkor el kell döntenie, hogy azt (annak egészét) bejelenti-e az adóhatósághoz vagy sem.
Bejelentett részesedés átalakulás esetén
Átalakulás esetén a jogutód társaság jegyzett tőkéjét megtestesítő részesedés az átalakulás cégbírósági bejegyzése napján megszerzett részesedésnek minősül és ettől számított 60 napon belül bejelenthető az adóhatóságnak. Más a helyzet azonban egy jogelőd társaság eszközei között kimutatott más társaságban fennálló (akár 100%-os) részesedéssel, amely az átalakulás (különválás) során valamelyik jogutód társaság vagyonának részét képezi. Erre a részesedésre kizárólag az Art. 6. §-ának (3) bekezdésében a jogutódlásra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, amelyek szerint, ha azt a jogelőd bejelentette az adóhatóságnak, akkor az a jogutódnál is bejelentett részesedésnek minősül és - a Tao. tv. 7. § (1) bekezdésének dz) pontja szerinti csökkentő tétel alkalmazásához előírt - egy éves tartási időt a jogelődnél történt nyilvántartásba vételtől kell számítani. Ha a jogelőd a részesedést nem jelentette be az adóhatóságnak, akkor azt a jogutód csak akkor jogosult bejelenteni, ha a jogelőd által történt szerzéstől számítva a bejelentésig még nem telt el 60 nap.A hivatkozott rendelkezések alkalmazása - példán szemléltetve - átalakulás esetén a következőképpen merülhet fel: "A", "C" és "D" társaság egy vállalatcsoport. "A" társaság "D" társaság 100 százalékos tulajdonában van, "C" társaság 100 százalékos tulajdonosa pedig "A" társaság. Ha például "A" társaság beolvad "B" társaságba, akkor "D" társaság "B" társaságban szerez tulajdonrészt, amely a Tao. tv. 4. § 5. pontjában foglalt feltételek teljesülése esetén bejelentett részesedésnek minősülhet. A bejelentést "D" társaság a részesedés-szerzést, azaz az "A" társaság beolvadásáról szóló cégbírósági bejegyzés napját követő 60 napon belül teheti meg (ha a bejelentéssel élni kíván). A jogutódlás következtében megszerzett részesedést "D" társaság attól függetlenül jelentheti be az adóhatósághoz, hogy azt az "A" társaság tulajdonosaként korábban megtette-e vagy sem.
A "B" társaságnál azonban - amely az "A" társaság beolvadása következtében "C" társaság tulajdonosa lesz - bejelentett részesedésről csak abban az esetben lehet szó, ha "A" társaság mint korábban a "C" társaság tulajdonosa bejelentette 100 százalékos részesedés-szerzését. Ez esetben "B" társaság jogutódként "örökli" e státuszt. Ha azonban "A" társaság ezt nem tette meg a szerzéstől számított 60 napon belül - akár azért, mert nem állt szándékában, akár azért, mert részesedését még 2007 előtt szerezte -, úgy "B" társaság e közvetett részesedés-szerzése okán már nem élhet annak - adózási következményekkel is járó - bejelentésével.
Az apport, mint bejelentett részesedés
Tekintve, hogy az apport olyan - forgalomképes - nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás, melynek szolgáltatása fejében az apportot szolgáltató fél részesedést szerez a gazdasági társaság vagyonában, ezért a bejelentett részesedés fogalmába beletartozik az apportálás útján megszerzett részesedés is, így arra alkalmazandók a bejelentett részesedéshez kapcsolódó Tao. tv. szerinti korrekciós előírások."A" társaság többségi tulajdonában van "B" társaság. "A" társaság "C" társaságba apportálja "B" társaságban lévő részesedését. Az apportálás következtében "A" társaság "C" társaságban, "C" társaság pedig "B" társaságban szerez részesedést, amelyek - amennyiben a Tao. tv. 4. § 5. pontjában foglalt feltételeknek megfelelnek - bejelentett részesedésnek minősülhetnek.
Nem pénzbeli hozzájárulással szerzett részesedésnél a bejelentési kötelezettségre előírt 60 napos határidőt - cégbírósági bejegyzés esetén - szintén a cégjegyzékbe való bejegyzés napjától kell számítani, a törvényi feltételek fennállása esetén.
Bejelentett részesedés értékesítése, apportálása
2011. január 1-jétől nemcsak a bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyereségével, hanem a bejelentett részesedés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként (apportként) történő kivezetése következtében az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó részével is csökkenthető az adózás előtti eredmény [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés dz) pont].Az adóalap-csökkentés feltétele, hogy a bejelentett részesedés egészét az adózó (ideértve jogelődjét is) az értékesítést, az apportként történő kivezetést megelőzően legalább egy éven át folyamatosan az eszközei között tartsa nyilván.
TARTALOMJEGYZÉK
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény egységes szerkezetben magyarázatokkal 2012Kiadással kapcsolatos információk
ELŐSZÓ
GYAKRABBAN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK
1996. ÉVI LXXXI. TÖRVÉNY A TÁRSASÁGI ADÓRÓL ÉS AZ OSZTALÉKADÓRÓL
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
Alapelvek
Fogyasztóvédelmi, minőségvédelmi bírság megtéríttetése a munkavállalókkal
Jóváhagyott osztalékról hozott döntés megváltoztatása
A számvitel és a társasági adó kapcsolata
A társasági adó alanya
Ügyvédi iroda adózása
Alapítvány által alapított intézmény adókötelezettsége
Magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes nyugdíjpénztár (vegyes nyugdíjpénztár) adókötelezettsége
Teljes körű és korlátozott adókötelezettség
Görögországban működő fióktelep adózási kötelezettsége
Fogalmak
A Tao. tv. 3. számú melléklet A) fejezet 13. pontjának alkalmazandósága nem adomány céljából visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás esetén
Bejelentett részesedés átalakulás esetén
Az apport, mint bejelentett részesedés
Bejelentett részesedés értékesítése, apportálása
Több tulajdonos által tulajdonolt cég részesedésének megszerzése
2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól
Nyilvántartás vezetése ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték kapcsán
Ingatlannal rendelkező társaság tagjának részesedés-kivonáson realizált nyeresége
Domain-szolgáltatás (jogdíj, telephely)
Kapcsolt vállalkozási viszony közvetett és közvetlen részesedés esetén
Kapcsolt vállalkozási viszony nem állhat fenn befektetési alappal
Az adózó és annak külföldi telephelye, mint kapcsolt vállalkozások
Példák a kapcsolt vállalkozási jogviszonyra
Kedvezményezett eszközátruházás az egyetlen önálló szervezeti egységgel rendelkező társaságnál
Bejelentett részesedés kedvezményezett részesedéscsere esetén
Vállalkozások besorolásának változása a kétéves szabály figyelembevételével
Vállalkozások 2011. évi besorolása önkormányzati tulajdonos esetén
Vállalkozások besorolása a pályázati rendszerű támogatások igénybevételéhez
Önálló vállalkozás fogalma a Kk. tv.-ben és a Tao. tv.-ben
Követelésekhez kapcsolódó adóalap-korrekciók
Holland-magyar bérbeadási tevékenység miatti telephellyé válás, illetve annak társasági adó kötelezettsége
Független képviselő útján kifejtett tevékenység a luxemburgi-magyar egyezmény vonatkozásában
Kereskedelmi képviselet által végzett tevékenység adójogi vonzata
Tényleges üzletvezetés helye az ír-magyar egyezményben
MÁSODIK RÉSZ
A TÁRSASÁGI ADÓ
II. Fejezet
A társasági adókötelezettség
A gazdasági társaság alapításának szabályai a Gt.-ben
A jogelőd nélkül alapított vállalkozó számviteli kötelezettségei
Konvertibilis devizában készített beszámoló és könyvvezetés esetén az elhatárolt veszteség és az értékvesztés - társasági adóbevallás elkészítésekor - forintra történő átszámítása
A társasági adóalap megállapítása
Átalakuló gazdasági társaság tagjai adókötelezettsége
A "jövedelem-minimum" ("nyereség-minimum")
A "jövedelem-minimumra" (a "nyereség-minimumra") irányadó szabályok alkalmazására nem kötelezett adózók
A "jövedelem-minimum" (a "nyereség-minimum") összege
A "jövedelem-minimum" (a "nyereség-minimum") összege fióktelepnél
Jövedelem-(nyereség-) minimum szabály alkalmazása a pénzügyi intézményeknél
Jövedelem-(nyereség-) minimum összege a biztosítóknál
A bevallást kiegészítő nyomtatvány
Önellenőrzés során feltárt hiba hatása a jövedelem-(nyereség-) minimum alapján fizetett társasági adóra
Az adóalap megállapításakor csökkentő jogcímek
Bányaterület rendezésével kapcsolatos rekultivációs költségek elszámolása
Szélerőműnek mint összetett rendszernek az értékcsökkenése
Feleslegessé vált termelő berendezés számviteli és adójogi kezelése
Bejelentett részesedés növekedése
Bejelentett részesedés csökkenése
Részesedés arányának csökkenése beolvadás miatt
Részesedés arányának csökkenése jegyzett tőke emelése miatt
A bejelentett részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés
Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonás útján
Részesedéshez kapcsolódó nem realizált árfolyamnyereség
Fejlesztési tartalék beolvadás esetén
Az offshore cégtől kapott egyes jövedelmek kedvezményezettségét megalapozó feltételek a 2008-2010. években (adóamnesztia szabályai)
A követelésre elszámolt értékvesztés
A követelésre elszámolt értékvesztés visszaírása
A behajthatatlan követelés
A korábban behajthatatlanná vált követelésre befolyt összeg
A követelések értékvesztéséhez, a behajthatatlan követelésekhez kapcsolódó adóalap-korrekciók alkalmazása, különös tekintettel a pénzügyi vállalkozásokra
Átalakulással megszerzett és behajthatatlanná vált követelés
Csökkentő tételként érvényesített jogdíj összegének módosítása
K+F kedvezmény kísérleti fejlesztés aktivált értékének értékcsökkenése alapján
A K+F tevékenység költségeire tekintettel érvényesíthető társasági adóalap-csökkentés szabályai költségmegosztásról szóló szerződés esetén a 2012. adóév előtt és után
K+F tevékenység közvetlen költségét csökkentő tételek
Csökkentő tétel helyi iparűzési adó címén
A Magyar Kármentő Alapnak nyújtott támogatás 2010-től
Naptári évtől eltérő üzleti éves adózó 2009. adóévi adományozása
Az állami támogatásokkal kapcsolatos közösségi rendeletek legfontosabb szabályai
Adóalanyok, akik élhetnek a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontjában rögzített adóalap-csökkentő tétellel
Beszerzett jármű utáni beruházási adóalap-kedvezmény
Ingatlan utáni beruházási adóalap-kedvezmény
Új beruházás, mint a beruházási adóalap-kedvezmény feltétele
A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja és 22/A. §-a együttes alkalmazhatósága
Felsőoktatási intézménnyel közösen végzett K+F tevékenység és az ahhoz megrendelt K+F közvetlen költségek kedvezménye
Az adóalap megállapításakor növelő jogcímek
Maradványérték meghatározása átalakulás esetén
Megállapodás alapján a magyar forgalmazó által teljesített kötelezettség
Késedelmes osztalékfizetés kamata
Tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés miatti adóalap-korrekció
Kapcsolt vállalkozások közötti vásárolt követelés újraértékelésével kapcsolatos korrekciós tételek
Dolgozói részvény kibocsátása
Külföldi vállalkozó által a fióktelep rendelkezésére bocsátott pénzeszköz
Termőföldből átminősített ingatlan (az 5 adóéves szabály)
Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény adóalapjának megállapítása
Civil szervezetek
Felsőoktatási intézmények
Egyházak
Közhasznú szervezetek adóalapja
Egyház társasági adóalapjának meghatározása
Az iskolaszövetkezet adóalapja
Iskolaszövetkezet
A kizárólag készfizető kezességvállalást folytató részvénytársaság adóalapja
Az MRP adóalapja
A közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a szociális szövetkezet és a vízitársulat adóalapja
Nonprofit gazdasági társaságok
Szociális szövetkezetek
A külföldi vállalkozó adóalapja
Külföldi vállalkozó adóalap-megállapítása
Az üzletvezetési és általános ügyviteli költségek
A külföldi vállalkozó fióktelepének adóalapja
A szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság adóalapja és az adó mértéke
Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának adóalapja és az adó mértéke
Néhány példa az árfolyamnyereség adóztatására
A társasági adóalap módosításának különös szabályai
Gazdasági társaság határon átnyúló átalakulása
Kötelezettségvállalások a létesítő okiratban több átalakulás esetén
Korrekciós tételek alkalmazási kötelezettsége, ha a kedvezményezett átalakulás során a társaságok nem éltek az átértékelés lehetőségével
Veszteségelhatárolás
Veszteségelhatárolás, figyelemmel a rendeltetésszerű joggyakorlásra
Elhatárolható veszteség
Mezőgazdasági ágazatba sorolt adózó visszamenőleges hatályú vesztesége
A Tao. tv. 17. § (2) és (4) bekezdésének együttes alkalmazása
Veszteség beolvadás esetén
Veszteség vagyonarányos megosztása átalakulás esetén
Elhatárolt veszteség kiválás esetén a jogutód(ok)nál
December 31-ével beolvadó társaság vesztesége
Magánszemély tagok szavazati jogának összesítése
A "2 adóéves" (ár)bevételi követelmény
Veszteségleírás sajátos esetei
Pótlólagos veszteségleírás ellenőrzés hatására
Felszámolási időszak, mint adóév
Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása
Késedelmi kamat kapcsolt vállalkozások között
Költség-elemek a szokásos hasznon megállapításához, ha a szokásos piaci ár a költség és jövedelem módszerrel kerül meghatározásra
Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak miatti korrekció meghatározása, ha a szokásos piaci ár egy "tól-ig" értéktartomány
A szokásos piaci ár meghatározására szolgáló módszerek
Az adózó és külföldi telephelye közötti ügyletekre vonatkozó transzferár-nyilvántartási kötelezettség
Szokásos piaci ár és korrekció a közhasznúsági besorolással rendelkező nonprofit gazdasági társaság esetében
Az apport piaci értéke
Piaci érték tőkeemelésnél, tőkeleszállításnál
Nem pénzben juttatott osztalék piaci értéke
Piaci érték kedvezményezett részesedéscsere esetén
Nyilvántartás-készítési kötelezettség
Transzferár nyilvántartási kötelezettség az adózó külföldi fióktelepének kapcsolt vállalkozásokkal folytatott ügyletei esetén
Kapcsolt vállalkozások transzferár-nyilvántartás készítési kötelezettsége elengedett követelés, átvállalt tartozás esetén
Transzferár-nyilvántartási kötelezettség
Milyen nyelven készíthető a transzferár-nyilvántartás?
Szokásos piaci ár meghatározása kérelemre
AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA
III. Fejezet
A társasági adó mértéke
Adómérték a 2011. évben
Az adómegtakarítás felhasználásának szabályai
A sávos adókulcs a 2008. adóévre önellenőrzéssel nem alkalmazható
A sávos adókulcs a 2006. és/vagy a 2007. adóévre önellenőrzéssel alkalmazható
Adómentesség
A közhasznúsági besorolással rendelkező nonprofit gazdasági társaság adómentessége
Közhasznúsági besorolással rendelkező nonprofit gazdasági társaság szerződésen alapuló tevékenysége
Beruházási adókedvezmények
Térségi és egyéb adókedvezmények
Előadó-művészeti szervezet támogatása utáni kedvezmények
Filmgyártást támogató kedvezményei
Kis- és középvállalkozások adókedvezménye
A beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény igénybevételének feltételei
Kis- és középvállalkozások adókedvezménye felvett hitel átkonvertálása esetén
Adókedvezmény a lízingelt eszközök után fizetett kamat, illetve kamathoz kapcsolódó árfolyam-különbözet alapján
Fejlesztési adókedvezmény
Több ütemben megvalósított beruházás beruházási értéke
Új adókedvezmények 2010-től a KKV-k számára
Mezőgazdasági termék feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházás kapcsán elszámolható költségek megítélése a fejlesztési adókedvezmény érvényesítése során
Bejelentési kötelezettség, egyéb szabályok
Az üzembe helyezési feltétel
Az 5 éves környezetvédelmi határértékre vonatkozó feltétel érvényesülése a fejlesztési adókedvezmény igénybevétele során
Az igénybevétel adóévei
Látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye
A látvány-csapatsport támogatása alapján érvényesíthető adókedvezmény
Az adókedvezmények igénybevételének szabályai
Adókedvezmények igénybevételi korlátjai
A fizetendő adó
ELJÁRÁSI ÉS ADÓELŐLEG FIZETÉSI SZABÁLYOK
IV. Fejezet
A külföldi szervezet adókötelezettségének teljesítése
Az adóelőleg bevallásának és fizetésének szabályai
Az európai részvénytársaság társasági adóelőleg-fizetése
A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó utolsó negyedévi társasági adóelőlege teljesítésének esedékessége
Kiválással létrejött jogutód társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettsége
A bevallott adóelőleg módosítása
Az adóelőleg-kiegészítés
Az eva-alany lakásszövetkezet eva-alanyiságának megszűnését követően teljesítendő társasági adóelőlege
HARMADIK RÉSZ
OSZTALÉKADÓ
V. Fejezet
NEGYEDIK RÉSZ
A KETTŐS ADÓZÁS ELKERÜLÉSE
Telephely (fióktelep) adóügyi illetősége az egyezmények alkalmazásában
VI. Fejezet
Külföldről kapott kamatjövedelem mentesítése
Külföldről származó jövedelem az adóalap megállapítása során
Japánban licendíj-bevétel után fizetett adó beszámítása
Szlovák cég részére történő gépkocsi bérbeadás adókötelezettsége
Orosz telephely miatti adókötelezettség
Nem realizált árfolyam-különbözet a külföldről származó kamatjövedelem mentesítendő összegénél
Brazíliában fizetett forrásadó beszámítása a társasági adókötelezettség meghatározásánál
Horvátországban fiókteleppel rendelkező adózó társasági adókötelezettsége
Külföldön megfizetett forrásadó figyelembevétele a 2011. december 31-ig hatályos szabályok szerint
USA-ból származó osztalék adózása
ÖTÖDIK RÉSZ
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
VII. fejezet
Térítésmentesen kapott eszközök miatti adóalap-korrekció
Pénzügyi vállalkozás által követelésre elszámolt értékvesztés adóalap korrekciójának érvényesítése önellenőrzés útján
A Tao. tv. 2011. december 31-ig hatályos 22. § (9)-(10) bekezdéseiben foglalt kedvezmények együttes érvényesítése
K+F tevékenységhez és szoftverfejlesztő alkalmazásához kapcsolódó kedvezmények visszamenőleges érvényesítési hatálya
Támogatás figyelembe vétele a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó kedvezményeknél
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
VIII. Fejezet
Hatálybaléptető, záró és átmeneti rendelkezések a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításaihoz
1. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez
Az értékcsökkenési leírás szabályairól
A terv szerinti értékcsökkenéssel kapcsolatos 2012. január 1-jétől hatályos új szabály
Értékcsökkenés elszámolása bérbe adott ingatlan tekintetében
Értékcsökkenés elszámolása a fejlesztési tartalék terhére megvalósított beruházásoknál
2. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez
Leírási kulcsok jegyzéke
A hulladékhasznosító létesítmény törvényi kritériumai
A hulladéktároló létesítésére igénybe vett földterület utáni értékcsökkenési leírás
3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez
A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai
Az eltulajdonított pénzeszköz adójogi megítélése
Magánnyugdíjpénztárnak adott támogatás adójogi minősítése
Rendezvények kapcsán magánszemélyeknek nyújtott ingyenes juttatások költségei
A munkáltató által megfizetett korengedményes nyugdíj a társasági adóban
Védőszemüveg
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak fizetett - adománynak nem tekinthető - munkáltatói támogatás adókötelezettsége
A végtörlesztéshez adott vissza nem térítendő munkáltatói támogatás társasági adóbeli megítélése
A kifizető által munkavállaló javára kötött életbiztosítás számviteli elszámolása
A külföldi filmelőállító, filmgyártó részére nyújtott támogatások adójogi megítélése
4. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez
5. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez
A társasági adóalanynak nem minősülő szervezetek
A tevékenységét tovább folytató társaság felszámolási eljárás során bekövetkezett veszteségének elszámolása
A felsőoktatási intézmény adóalanyisága
6. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez
Alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, lakásszövetkezet, közhasznú nonprofit gazdasági társaság, szociális szövetkezet és felsőoktatási intézmény által végzett kedvezményezett tevékenységek
A földtulajdonosok vadászati közössége, illetve a vadásztársaság által végzett tevékenység megítélése
A biztosító egyesületek által végzett tevékenység megítélése
A szociális foglalkoztatás keretében előállított termékek értékesítéséből származó bevétel megítélése
A nonprofit szervezetek közös tulajdonában álló ingatlan értékesítése
Közhasznú szervezetek cél szerinti tevékenysége
Közhasznú nonprofit gazdasági társaság közcélú foglalkoztatás keretében végzett tevékenysége
1. SZÁMÚ FÜGGELÉK
EK-Szerződés 87-88. cikke
Állami támogatások
2. SZÁMÚ FÜGGELÉK
AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉS
ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK
3. SZÁMÚ FÜGGELÉK
2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról (kivonatos közlés)
4. SZÁMÚ FÜGGELÉK
2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról (kivonatos közlés)
5. SZÁMÚ FÜGGELÉK
22/2009. (X. 16.) PM rendelet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről