adozona.hu
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal 2012. (DEMO)
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal 2012. (DEMO)
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Jöt. 1. § (1) bekezdés
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) hivatkozott szakasza általános szabályként határozza meg a jövedéki termék belföldi előállításához és belföldre történő behozatalához kapcsolódó adókötelezettséget. Első olvasatra a Jöt. rendelkezéseinek összefüggésszerű ismerete hiányában vagy azt nem összefüggéseiben értelmezve, arra a következtetésre lehet jutni, hogy minden előállítás...
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal 2012. (DEMO)
Kiadással kapcsolatos információk
Szerzők:
Ágoston Krisztián
Bajusz Éva
Boros Sándor
Lőrincz Csaba
Szabó Gábor
Szabó József
Lektor:
Arnold Mihály Attila
Szerkesztő:
dr. Esküdt Gábor
Sorozatszerkesztő:
dr. Baté Zsuzsanna
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Jöt. 1. § (1) bekezdés
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) hivatkozott szakasza általános szabályként határozza meg a jövedéki termék belföldi előállításához és belföldre történő behozatalához kapcsolódó adókötelezettséget. Első olvasatra a Jöt. rendelkezéseinek összefüggésszerű ismerete hiányában vagy azt nem összefüggéseiben értelmezve, arra a következtetésre lehet jutni, hogy minden előállítás és minden behozatal esetén, a gazdálkodó szervezeteknek, a magánszemélyeknek jövedéki adót kell fizetni.
Az előzőekkel összefüggésben e paragrafus további rendelkezéseit áttekintve és a Jöt. egyes rendelkezéseit kiragadva például [Jöt. 103. § (2) bekezdés 1. pont e) alpont és, 3. pont], arra a következtetésre lehet jutni, hogy a jövedéki termék előállítása, behozatala kizárólag a Jöt. rendelkezései szerinti engedély birtokában végezhető.
Hangsúlyos, hogy az előzőek szerint nem lehet alkalmazni a Jöt. rendelkezéseit, illetve más jogszabály esetén sem követendő eljárás, hogy egy-egy rész kiragadásával, az adott szabályozás nem összefüggéseiben történő alkalmazásával kerüljön sor a végleges szakmai álláspont kialakítása. A napi munkavégzés segítése érdekében, hasznos tanács, hogy az adott jogszabály alkalmazása során, így különösen a Jöt. esetén a helyes következtetés kialakításához először is megfelelő "mélységben" el kell sajátítani a jogszabályi rendelkezéseket, ismerni kell azok kapcsolódási pontjait.
Természetesen vannak a Jöt.-ben olyan rendelkezések, melyek a jövedéki termék belföldi előállításhoz, belföldre történő behozatalához kapcsolódóan - összefüggéseiben alkalmazva - a jogszabály alkalmazó részére egyértelművé teszik, melyek azok az esetek, amikor nem keletkezik jövedéki adókötelezettség. Ezen esetek az alábbiak szerint csoportosíthatók.
Belföldi előállításhoz kapcsolódó esetek:
- a Jöt. 7. § meghatározza azon eseteket, amelyek jövedéki szempontból nem minősülnek termék előállításnak, így adókötelezettségről sem beszélhetünk;
- a Jöt. például az adómértékes ellenőrzött ásványolajnak [Jöt. 50. § (3) bekezdés és 52. § (1) bekezdés] vagy az üzemanyag-adaléknak [Jöt. 50. § (5) bekezdés] és a bioüzemanyagnak [Jöt. 7. § 1 pont p) alpont] nem minősülő ásványolaj belföldi előállításához, kizárólag az üzemanyagkénti, tüzelőanyagkénti, fűtőanyagkénti felhasználás esetén rendel adókötelezettséget.
Amennyiben az adómértékes ellenőrzött ásványolajnak vagy az üzemanyag-adaléknak és a bioüzemanyagnak nem minősülő ásványolajat, nem üzemanyag, tüzelőanyag, fűtőanyag célra állítják elő és/vagy használják fel, akkor a belföldi előállításhoz adókötelezettség nem párosul.
- a Jöt. szerint alkoholterméknek kell tekinteni a 2207 és 2208 vámtarifaszámú terméket oldott vagy oldatlan állapotban tartalmazó, 1,2 térfogatszázalékot meghaladó alkoholtartalmú, a Jöt. 63. § (1) bekezdés a) és b) pontban említett vámtarifaszámok alá nem tartozó terméket [Jöt. 63. § (1) bekezdés c) pont]. Amennyiben e termékkör estében teljesülnek a Jöt. 63. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések, például az abban lévő etilalkoholra megfizették a jövedéki adót vagy arra végleges mentesülés következett be, akkor a belföldi előállításhoz kapcsolódóan nem keletkezik adókötelezettség,
- a Jöt. meghatározza, hogy a magánfőzés keretében [Jöt. 63. § (2) bekezdés 11. pont] a magánfőző [Jöt. 63. § (2) bekezdés 12. pont] által 50 liter mennyiségig előállított párlat esetén [Jöt. 9. § (3) bekezdés] a belföldi előállításhoz kapcsolódóan szintén nem keletkezik adókötelezettség.
- a Jöt. 76. § (4) bekezdése szerinti 1000 litert meg nem haladó sör, illetve a Jöt. 80. § (3) bekezdése szerinti feltétel teljesülése esetén a szőlőbor vagy az egyéb bor, valamint a Jöt. 89. § (3) bekezdése szerinti 1000 litert meg nem haladó pezsgő előállításhoz kapcsolódóan nem keletkezik adófizetési kötelezettség, a tevékenység végzéséhez nem szükséges adóraktári engedély, a tevékenység végezhető adóraktáron kívül [Jöt. 7. § 1. pont q alpont].
Behozatalhoz kapcsolódó esetek:
- amennyiben a jövedéki terméket harmadik országból [Jöt. 7. § 5. pont] és közösségből [Jöt. 7. § 3.-4. pont] belföldre behozzák, akkor ebben az esetben is tartoznak az általános szabályhoz (belföldre történő behozatal esetén adókötelezettség keletkezik) kivételek. A harmadik országból történő behozatalhoz kapcsolódó kivételt a Jöt. 9. § (1)-(2) bekezdés tartalmazza, míg a közösségből történő behozatalhoz kapcsolódó kivételt a Jöt. 27. § (1) bekezdése és a Jöt. 29. §-a tartalmazza, azaz ezekben az esetekben nem keletkezik adókötelezettség.
Jöt. 1. § (2) bekezdés a) pont
Az adóraktár fogalma a Jöt. 7. § 12. pontjában található. Az adóraktár, olyan speciális, fizikailag elkülönített hely (például kerítéssel), ahol a vámhatóság által kiadott, az adott tevékenység folytatására jogosító engedély birtokában jövedéki termék előállítása, tárolása, raktározása végezhető. Általános feltétel, hogy kizárólag olyan üzem, raktár esetén engedélyezhető az adóraktárként történő működés, amely helyrajzi számmal beazonosítható, egy technológiai egységet képez.
Az adóraktárban a jövedéki termék előállítása, beraktározása során keletkező adókötelezettség felfüggesztés alatt áll. Az előző gondolatmenetből az is levezethető, hogy az adóraktári engedély kizárólag olyan jövedéki termék előállításához, tárolásához, raktározásához szükséges, amely adóköteles. Kivételként kell megállapítani az egyéb ellenőrzött ásványolaj termékkört [Jöt. 52. § (2) bekezdés i) pont], mivel függetlenül attól, hogy felhasználási céljuk alapján válnak adóköteles jövedéki termékké, ennek ellenére előállításuk - a Jöt. 59. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezések figyelembevételével - kizárólag adóraktárban végezető [Jöt. 34. § (3) bekezdés].
A jövedéki termékek előállítása különböző típusú adóraktári engedéllyel végezhető. Az erre vonatkozó részlet szabályokat a Jöt. jövedéki termékenként - figyelemmel a 3. § (2) bekezdése szerinti sorrendre -, fejezetcímenként például "IX. fejezet ásványolaj" vagy X. fejezet alkoholtermék" tartalmazza.
A vámfelügyelet melletti előállításhoz, azért nem szükséges adóraktári engedély, mivel a jövedéki termék nem közösségi áru jellegének fennállásáig, azaz a vámjogi sorsának rendezéséig a Jöt. rendelkezéseivel összefüggésben a vámjogszabályok rendelkezéseit [Jöt. 48. (1) bekezdés] kell irányadónak tekinteni. Ehhez kapcsolódó szabály, hogy a Jöt. szerinti szabadforgalomba bocsátást [Jöt. 7. § 22. pont] meg kell előznie a jövedéki termék vámjogi szabadforgalomba bocsátásának. A jövedéki termék, ezt követően kerülhet adóraktárba.
Jöt. 1. § (2) bekezdés b) pont
A vámfelügyelethez kapcsolódó kivétel az előzőekben kifejtésre került. A bejegyzett kereskedő [Jöt. 7. § 16. pont], azért kerül szintén kivételként nevesítésre, mivel a bejegyzett kereskedő kizárólag más tagállamból jövedéki termék közösségi adófelfüggesztéssel történő fogadására jogosult és a jövedéki termék fogadáshoz kapcsolódóan beáll az adó-megállapítási, adó-bevallási és adófizetési kötelezettsége.
Jöt. 1. § (2) bekezdés c) pont
A jövedéki termék az adó megfizetése nélkül, azért tárolható az adóraktárban és az adómentes felhasználó üzemében, mivel a Jöt. rendelkezései az adóköteles jövedéki termék adófelfüggesztéssel történő szállítását és tárolását belföldön kizárólag az adóraktári és az adómentes felhasználói [Jöt. 7. § 18. pont] státuszhoz kapcsolódóan teszik lehetővé.
Jöt. 1. § (3) bekezdés a) pont
A Jöt. szerint különbséget kell tenni a nem adóköteles és az adóköteles jövedéki termékhez kapcsolódó eljárás jogi rendelkezések esetén. Ebből következik, hogy az adómentes beszerzés és az adómentes felhasználási cél kizárólag, olyan jövedéki termékek esetén alkalmazható, amelyek adókötelesek. Az adóköteles jövedéki termék a jövedéki adó megfizetése nélkül az adófizetési kötelezettség felfüggesztésével, adómentes felhasználóként (keretengedélyes gazdálkodóként) az engedélyben meghatározott Jöt. szerinti adómentes célra szerezhető be [Jöt. 7. § 18. pont].
Ilyen adómentes felhasználási cél például:
- az adómentesen beszerzett ásványolajnak nagyolvasztókban kémiai redukciós eljárás keretében, a koksz adalékanyagaként való felhasználása [Jöt. 53. § (1) bekezdés c) pont], vagy
- az adómentesen beszerzett alkoholterméknek külön jogszabályban meghatározott hatóság által forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerek, továbbá a gyógyszeranyagok, gyógyszeripari intermedierek külön jogszabály szerinti engedéllyel végzett ipari előállításához történő felhasználása [Jöt. 68. § (1) bekezdés a) pont].
Amennyiben például a keretengedélyes gazdálkodó, az adómentesen beszerzett jövedéki terméket nem az adómentesség alapjául szolgáló célra használtja fel, akkor a Jöt. szigorúbb szankció rendszert alkalmaz, mint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art). Ebben az esetben az Art. 170. §-a szerint megállapított adóbírság mértéke a jövedéki termékkel kapcsolatos adóhiány 100%-a [Jöt. 112. §].
Az adómentes beszerzés és az adómentesség alapjául szolgáló célra történő felhasználással öszszefüggésben meg kell említeni továbbá a Jöt. 9. §-át és a Jöt. 29. §-át is, azaz amit például a magánszemély adómentesen szerez be (a vámmentesen harmadik országból behozott jövedéki termék vagy más tagállamból saját felhasználásra behozott jövedéki termék) szintén csak a mentességnek megfelelően használható fel.
Jöt. 1. § (3) bekezdés b) pont
Adó-visszaigénylés:
A Jöt. meghatározza, amennyiben az adóköteles jövedéki terméket nem adómentes felhasználó vásárolja meg, hanem az szabadforgalomba kerül a jövedéki adó megfizetésével és azt adómentes célra igazoltan felhasználták, a megfizetett jövedéki adó visszaigényelhető [Jöt. 47. § (1) bekezdés d) pont].
Továbbá a Jöt. általánosan meghatároz olyan tevékenységeket, melyek nem tartoznak az adómentes célok közé, de ezekben az esetekben például a magyar vagy külföldi hajólajstromban nyilvántartott, áruvagy személyszállítást gazdasági tevékenység keretében végző hajóban (ideértve a kompot is) a ténylegesen felhasznált gázolajnak a beszerzéskor megfizetett jövedéki adóját, a belvízi személyszállítási vagy belvízi áruszállítási tevékenységet végző visszaigényelheti [Jöt. 55. § (2) bekezdés].
Az előző két példa esetén a felhasznált gázolaj teljes adótartalma visszaigényelhető. A Jöt. szabályozó rendszere alapján meghatározott tevékenységek esetén, a tevékenységhez felhasznált jövedéki termék adótartalmának csak egy részét lehet visszaigényelni. Például ilyen eset Jöt. 57/C. § (1) bekezdése alapján a közúti árufuvarozási, személyszállítási tevékenységhez felhasznált gázolaj jövedéki adójából, literenként 17 forint jövedéki adó-visszaigénylése.
Adólevonás:
Adólevonást a Jöt. szerinti olyan engedélyes gazdálkodó érvényesíthet, akik adó-megállapítási, adóbevallási és adómegfizetési kötelezettségének önadózás keretében tesz eleget. Ilyen adóalanyi státusszal rendelkezik az adóraktár engedélyes. Amennyiben az adóraktár engedélyes gazdálkodó a jövedéki terméket a szabadforgalomból igazoltan adóval növelt áron megvásárolja és azt jövedéki termék előállításához felhasználta - a kettős adóztatás elkerülése érdekében - levonásba helyezheti a megvásárolt jövedéki termék adótartalmát [Jöt. 47. § (1) bekezdés a) pont].
Amennyiben adó-visszaigénylést (adólevonást) érvényesítettek és a jövedéki terméket olyan célra használták fel, amely után a Jöt. rendelkezései szerint adó-visszaigénylés (adólevonás) nem érvényesíthető, akkor a Jöt. szigorúbb szankció rendszert alkalmaz, mint az Art. Ilyenkor az Art. 170. §a szerint megállapított adóbírság mértéke a jövedéki termékkel kapcsolatos adóhiány 100%-a [Jöt. 112. §].
Jöt. 1. § (4) bekezdés
A Jöt. alapján "szabad forgalomba bocsátás" kifejezés általánosan a következők szerint fogalmazható meg. A jövedéki terméknek a harmadik országból, valamint a más tagállamból történő behozatala a jövedéki adó megfizetésével történt, illetve a jövedéki termék az adóraktárt a jövedéki adó megfizetésével hagyta el és a jövedéki termék bekerül a kereskedelmi csatornába, azaz nagykereskedőhöz (jövedéki engedélyes kereskedőhöz), vagy kiskereskedőhöz (nem jövedéki engedélyes kereskedőhöz, azaz működési engedélyes kereskedőhöz) vagy végfelhasználóhoz vagy fogyasztóhoz került.
Az előző megfogalmazással összefüggésben hangsúlyozni szükséges, hogy az értékesítési pontokhoz (átadáshoz-átvételhez) kapcsolódóan olyan okmánnyal, bizonylattal kell rendelkezni, amely igazolja a jövedéki termék adózott voltát. Egyébként a jövedéki termék, adózás alól elvontnak minősül [Jöt. 114. §] és az ilyen termék értékesítését, szállítását, birtoklását, felhasználását a Jöt. szigorúan szankcionálja.
Természetesen a szabadforgalomba bocsátáshoz kapcsolódó adófizetési kötelezettséget érintően is vannak kivételek, azaz amikor a jövedéki termék az adómegfizetése nélkül legálisan, a Jöt. vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kerülhet a szabadforgalomba. Ilyen eset például a Jöt.-ben az adóraktári engedélyes tevékenységhez kapcsolódó végleges mentesülés jogintézménye.
A végleges mentesülés jogintézményére példaként említhető meg, ha az adóraktárban az alkoholterméket a Jöt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III.10.) PM rendelet (a továbbiakban: PM rendelet) 60. §-ában foglaltak alapján teljesen denaturálják, azaz az alkoholterméket emberi fogyasztásra véglegesen alkalmatlanná teszik [Jöt. 63. § (2) bekezdés 3. pont].
Ebben az esetben a denaturálási eljárás során felhasznált alkoholtermék adótartalma tekintetében, az adóraktár engedélyes véglegesen mentsül a felfüggesztett adó-megállapítási és adófizetési kötelezettsége alól [Jöt. 13. § (3) bekezdés h) pont] és a jövedéki adó megfizetése nélkül hozható a teljesen denaturált alkoholtermék szabadforgalomba. Ilyenkor a végleges mentesüléshez kapcsolódóan kiállított okmány (például denaturálási jegyzőkönyv, egyszerűsített kísérő okmány), a termék összetétele igazolja, hogy a jövedéki termék nem minősül adózás alól elvontnak.
I. Fejezet
HATÁLY, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
Területi hatály
Jöt. 2. §A Magyarország területén a jövedéki termék adóztatására, ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságát határozza meg a területi hatály, melynek speciális fordulata, hogy a belföld fogalmába beletartozik a vámszabadterület és a tranzitterület is. Figyelemmel arra, hogy a Jöt. 48. (1) bekezdése alapján a Jöt. rendelkezéseivel összefüggésben a vámjogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
Példával szemléltetve a tranzitterület esetén az alkoholtermék és a dohánygyártmány az adó megfizetése nélkül a Jöt. szerinti tranzitadóraktárban tárolható, kizárólag nem helyben fogyasztásra történő értékesítés céljából [Jöt. 72. § (2) bekezdés és 100. § (2) bekezdés]. Továbbá, ha a vámszabadterület esetén az aktív feldolgozás alá vont jövedéki termék harmadik országba történő visszaszállításával a vámrendelkezések szerint nem számoltak el, akkor a Jöt. szerint adófizetési kötelezettség keletkezik. [Jöt. 15. § (1) bekezdés f pont].
Tárgyi hatály
Jöt. 3. § (1) bekezdésA tárgyi hatály esetén hangsúlyozandó, hogy a Jöt. rendelkezéseit a jövedéki adó mellett a dohánygyártmányok forgalmi adójára is alkalmazni kell, figyelemmel arra, hogy a dohánygyártmányok adóztatása az adójegy (adóügyi jelzés) alapján történik, mely adótartalmának (értékének) meghatározásába az általános forgalmi adó is bele tartozik [Jöt. 98. § (1)-(2) bekezdés].
A Jöt. 1. § (1) és (4) bekezdésével összefüggésben a tárgyi hatályt alkalmazni kell a jövedéki termék előállítására és forgalmazására.
Továbbá a tárgyi hatály alapján a Jöt. rendelkezéseit alkalmazni kell a jövedéki termékkel, az adójeggyel, a zárjeggyel összefüggő adó- és egyéb kötelezettségek teljesítésére, hatósági felügyeletre, jövedéki ellenőrzésre és az ezekkel kapcsolatos eljárásra [Jöt. 7. § 27. pont].
Jöt. 3. § (2) bekezdés a) pont
Az ásványolaj termékkörre vonatkozó részletes rendelkezéseket a Jöt. 50. § (1)-(5) bekezdése határozza meg.
Jöt. 3. § (2) bekezdés b) pont
Az alkohol termékkörre vonatkozó részletes rendelkezéseket a Jöt. 63. § (1) bekezdése határozza meg.
Jöt. 3. § (2) bekezdés c) pont
A sör termékkörre vonatkozó részletes rendelkezéseket a Jöt. 75. § határozza meg.
Jöt. 3. § (2) bekezdés d) pont
A bor termékkörre vonatkozó részletes rendelkezéseket a Jöt. 79. § (1) bekezdése határozza meg.
Jöt. 3. § (2) bekezdés e) pont
A pezsgő termékkörre vonatkozó részletes rendelkezéseket a Jöt. 88. § határozza meg.
Jöt. 3. § (2) bekezdés f) pont
A köztes alkohol termékkörre vonatkozó részletes rendelkezéseket a Jöt. 92. § határozza meg.
Jöt. 3. § (2) bekezdés g) pont
A dohánygyártmány termékkörre vonatkozó részletes rendelkezéseket a Jöt. 96. § határozza meg.
Jöt. 3. § (3) bekezdés
A Jöt. 3. § (3) bekezdésével összefüggésben az államháztartási bevételi számlára az adóalany által az önadózással megállapított, bevallott és megfizetett adót, illetve a vámhatóság által megállapított és az adózó által megfizetett adót, az államháztartási rendszeren belül a központi költségvetéshez könyvelik.
Személyi hatály
Jöt. 4. § a) pontA személyi hatály meghatározza azt, hogy kikre, azaz mely személyekre terjednek ki a Jöt. anyagi és eljárás jogi rendelkezései (például adó-megállapítási, adóbevallási és adómegfizetési kötelezettség, egyéb adókötelezettség, jövedéki adó kiszabás, jövedéki bírság kiszabás, adóbírság kiszabás, lefoglalás, elkobzás). Függetlenül attól, hogy a végzett tevékenység (előállítás, tárolás, forgalmazás, beszerzés, értékesítés) legális vagy illegális az adófizetési kötelezettség és a szabadforgalomban lévő jövedéki termék adózott voltának ellenőrzése érdekében.
A személyi hatályhoz kapcsolódóan a Jöt. későbbi fejezetei pontosan meghatározzák, hogy mely személyek minősülnek az értelmező rendelkezésekkel összefüggésben az önadózáshoz kapcsolódóan adóalanynak (például adóraktár engedélyes) vagy a Jöt. rendelkezései alapján adóalanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett személynek (például adóköteles jövedéki terméket adóraktári engedély nélkül előállító személy).
A személyi hatályt érintően a Jöt. meghatározza a gazdálkodó szervezet fogalmát [Jöt. 29. § (2) bekezdés a) pont], melybe beletartozik az egyéni vállalkozó is. Ezzel összefüggésben, a jövedéki bírság alkalmazásánál hangsúlyozandó, hogy a gazdálkodó szervezetek egységesen (függetlenül attól, hogy a gazdálkodó szervezet jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytat vagy sem) magasabb bírság szankció alá tartoznak, mint a természetes személy [Jöt. 114. § (4) bekezdés]. Azzal az eltéréssel, hogy azon egyéni vállalkozó esetén, akinek tevékenysége nem kapcsolódik jövedéki termékhez, a természetes személyekre vonatkozó alacsonyabb bírságtételt kell alkalmazni [Jöt. 114. § (1) bekezdés].
Jöt. 4. § b) pont
A személyi hatály tekintetében a Jöt. 4. § a) pontja meghatározza az alanyi kört, míg a Jöt. 4. § b) pontja meghatározza, hogy mely szervezet végzi a jövedéki termék adóztatásával, forgalmazásával kapcsolatos felügyeleti, ellenőrzési és más hatósági feladatokat. Az állami adóhatóság és a vám- és pénzügyőrség 2011. január 1-vel létrejött integrációjától függetlenül, ezt a feladatot továbbra is a vámszakmai ág végzi, az alábbi rendelkezések alapján.
A Jöt. 7. § 11. pontjában foglalt rendelkezés alapján vámhatóság alatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervét vagy annak kirendeltségét kell érteni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 4. § (2) bekezdése szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámhatósági feladatokat ellátó szerve az állami Adó- és vámhatóság vámszerve.
Az előzőekhez kapcsolódóan - figyelemmel a NAV tv. 13. § (6) bekezdésében foglaltakra - a vámhatóság végzi jövedéki igazgatási jogkörében a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki adóztatással, ellenőrzéssel, valamint a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki ügyekkel kapcsolatos feladatokat.
Hatáskör, illetékesség
Jöt. 5. § (1) bekezdésNAV megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok:
A Jöt. 4. § b) pontjában foglaltakhoz kapcsolódóan a NAV tv. 13. § (6) bekezdésében foglaltakkal összefüggésben, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: NAV Korm. rendelet) meghatározott hatásköri és illetékességi szabályok alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal alsó fokú vámszervei közül a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok
- a jövedéki ellenőrzéssel,
- a hatósági felügyelettel,
- a jövedéki adóztatással,
- az engedélyezéssel,
- az adóellenőrzéssel,
- a Jöt. szerinti nyilvántartásba vételi eljárással (ide nem értve a csomagküldő kereskedő [Jöt. 30. §] és a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjének [Jöt. 31. §] nyilvántartásba vételét) kapcsolatos első fokú hatósági feladatokat látják el [NAV Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés c) pont].
NAV 2. számú Repülőtéri Igazgatóság:
A NAV Korm. rendeletben meghatározott hatásköri és illetékességi szabályok alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal alsó fokú vámszervei közül a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság
- a jövedéki ellenőrzéssel,
- a hatósági felügyelettel
kapcsolatos első fokú hatósági feladatokat látja el [NAV Korm. rendelet 15. § (2) bekezdés].
NAV Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága:
A NAV Korm. rendeletben meghatározott hatásköri és illetékességi szabályok alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal alsó fokú vámszervei közül a Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága jogszabályban meghatározott azon kiemelt adózók tekintetében, akiknek a székhelye a Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság illetékességi területén található
- a jövedéki adóztatással,
- az engedélyezéssel,
- az adóellenőrzéssel,
- a Jöt. szerinti nyilvántartásba vételi eljárással
kapcsolatos jogszabályban meghatározott elsőfokú hatósági feladatokat végzi [NAV Korm. rendelet 28. § (1) bekezdés].
Továbbá a Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága kizárólagos hatáskörébe tartozik országos illetékességgel
- a csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vétele, és a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjének nyilvántartásba vétele, valamint a csomagküldő kereskedőnek a Jöt. 32. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a más tagállamba szállított jövedéki termék után megfizetett jövedéki adó visszaigénylésével kapcsolatos vámhatósági feladatok ellátása,
- az adójegyekkel, zárjegyekkel (kivéve az adójegy és a zárjegy felhasználásának helyszíni ellenőrzését és elszámolását)
kapcsolatos első fokú hatósági feladatok ellátása [NAV Korm. rendelet 27. § k és o) pont].
Továbbá a Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, a Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező, a Jöt. 57/C. § (3) bekezdése szerinti külföldi személy jövedéki adóügyében, valamint a Jöt. 57/C. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétele tekintetében jár el [NAV Korm. rendelet 29. § (3) bekezdés].
Jöt. 5. § (2) bekezdés
A kötelező érvényű vámtarifa-besorolással kapcsolatos ügyekben a NAV Korm. rendelet 39. §-a alapján a Kormány vegyvizsgáló szervként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal középfokú vámszervei közül - a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézetének jogutódját -, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szakértői Intézetét (a továbbiakban: Szakértői Intézet) jelölte ki.
Továbbá a Szakértői Intézet a kötelező érvényű vámtarifa-besorolás mellett, a szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet 5. §-a, valamint a 4. számú melléklete 7. pontja alapján jövedéki termékek adójogi minősítése, termékek áruosztályozása tekintetében szakvéleményt is adhat.
Jöt. 5. § (3) bekezdés
Az Európai Unió adóügyi együttműködési szabályainak jövedéki adóval kapcsolatos alkalmazása tekintetében a NAV Korm. rendelet 36. § (2) bekezdése alapján a Kormány központi kapcsolattartó szervként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal központi szervei közül a Központi Hivatalt jelölte ki.
Jöt. 5. § (4) bekezdés
A NAV Korm. rendelet 27. § k) pontjával összefüggésben - figyelemmel a NAV Korm. rendelet 40. § (1) bekezdésében foglaltakra - a Kormány csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vételét végző szervként, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal alsó fokú vámszervei közül a Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságát jelölte ki országos illetékességgel.
Jöt. 5. § (5) bekezdés
A Jöt. 7. § 10. pontja alapján adóhatóság alatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási szervét kell érteni. A NAV tv. 4. § (1) bekezdése alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állami adóhatósági feladatokat ellátó szerve az állami Adó- és vámhatóság adóztatási szerve. Amennyiben az adóhatóság (az adóztatási szerv) - azaz nem a vámhatóság - helyszínei ellenőrzést végez, kizárólag a kereskedelemben, így a jövedéki termékkel nagykereskedelmi tevékenységet, kiskereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodóknál ellenőrizheti a jövedéki termékek adózott voltát. Figyelemmel arra, hogy az adóhatóság a Jöt. 6. § (5) bekezdése alapján az adófelfüggesztés alatt álló jövedéki termék forgalmazásának ellenőrzését nem végezheti. Nem végezheti például az adóraktárban adófelfüggesztés alatt álló jövedéki termék ellenőrzését.
Jöt. 5. § (6) bekezdés
Amennyiben a vámhatóság jövedéki ügyben eljáró vámszervének, olyan információ jut birtokába, amely alapján az ellenőrzés nem azonnali megkezdése veszélyeztetné az adózatlan jövedéki termék felderítését, akkor lehetősége van arra, hogy az illetékességi területén kívül is végezzen ellenőrzést. Ebben az esetben az ellenőrzés lefolytatásra illetékességgel rendelkező jövedéki ügyben eljáró vámszervvel haladéktalanul fel kell venni a kapcsolatot azért, hogy az értesüljön az ellenőrzésről, az ellenőrzés során foganatosított eljárási cselekményekről például a lefoglalásról. A jövedéki eljárást a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező jövedéki ügyben eljáró vámszerv fogja lefolytatni.
Jöt. 5. § (7) bekezdés
2011. január 1-vel a vámhatóság nem végezhet végrehajtási eljárást, azaz amennyiben a Jöt. hatálya alá tartozó személy nem tesz eleget adófizetési kötelezettségének a végrehajtható okiratok tekintetében (például a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős hatósági határozat, az önadózás esetén a fizetendő adót tartalmazó bevallás) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási szerve jogosult a végrehajtási eljárás lefolytatására.
Jöt. 5. § (8) bekezdés
2012. január 1-jétől a vámazonosító szám kiadása iránti kérelmet már nem csak a vámhatóságnál, hanem az állami adóhatóságnál is lehet kezdeményezni. A módosítás az egységes Adó- és vámszakmai nyilvántartások kialakításával és a vámazonosító szám állami adóhatóság általi kiadásának megteremtésével függő össze.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal létrehozásával a vámszakmai és adózási nyilvántartások egy szervhez kerültek, amelyek integrációja okán meg kellett teremteni a vámigazgatási eljárást szabályozó nemzeti vámtörvény és az Art. közti kapcsolatot, és ki kellett mondani, hogy a vámhatóság hatáskörébe tartozó eljárásokban alkalmazott vámazonosító szám kiadását illetően az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni [Art. 4. § (4) bekezdés a) pont, 22/C. §].
Jöt. 6. § (1) bekezdés
Az adóhatóság és a vámhatóság más-más adónemben jogosult lefolytatni az Art. szerinti adóellenőrzést. A Jöt. 6. § (1) bekezdése alapján, olyan személy esetében - aki tevékenységéhez kapcsolódóan az adóhatóságnál és a vámhatóságnál is adóalanynak minősül - az adóbevétel megrövidítésének, a bevallott adó valóságnak megfelelő összegben történt bevallásának feltárása, a különböző adónemek összefüggéseiben történő ellenőrzésével végezhető.
Jöt. 6. § (2) bekezdés
A Jöt. más hatóságok (pl. fogyasztóvédelmi hatóság) eljárási kötelezettségét és annak szabályait is rögzíti a jövedéki termékekkel kapcsolatos visszaélések felderítése esetében.
TARTALOMJEGYZÉK
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal 2012Kiadással kapcsolatos információk
2003. ÉVI CXXVII. TÖRVÉNY A JÖVEDÉKI ADÓRÓL ÉS A JÖVEDÉKI TERMÉKEK FORGALMAZÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAIRÓL
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
HATÁLY, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
Területi hatály
Tárgyi hatály
Személyi hatály
Hatáskör, illetékesség
Értelmező rendelkezések
II. Fejezet
ADÓKÖTELEZETTSÉG, ADÓFELFÜGGESZTÉS, ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG
Adókötelezettség keletkezése
Adómentes jövedéki termék
Az adófelfüggesztés esetei
Adófelfüggesztéssel történő szállítás
Az adófelfüggesztés megszűnése
Végleges mentesülés az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól
Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség beállta
Adófizetési kötelezettség keletkezésének egyéb esetei
Az adó fizetésére kötelezett személy
III. Fejezet
ADÓZÁSI SZABÁLYOK A KÖZÖSSÉGEN BELÜLI TERMÉKFORGALOMBAN
Közösségen belüli szállítás közösségi adófelfüggesztési eljárásban
Közösségen belüli szállítás belföldi adóraktárból
Közösségen belüli szállítás belföldi adóraktárba
A vámhatóság különös jogosultsága az adó beszedésére
Bejegyzett kereskedő
Bejegyzett feladó
Szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék beszerzése más tagállamból gazdasági tevékenység keretében
Adózott jövedéki termékek szállítása más tagállamba
Szabad forgalomba bocsátott termékek szállítása belföldön keresztül
Magáncélú behozatal más tagállamból
Csomagküldő kereskedelem
Jövedéki adóügyi együttműködés
IV. Fejezet
AZ ADÓRAKTÁR MŰKÖDTETÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI
Adóraktári engedély
Jövedéki biztosíték
Adóraktári engedély megszűnése
Az adóraktár bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási kötelezettsége
V. Fejezet
A JÖVEDÉKI TERMÉK ADÓMENTES FELHASZNÁLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
Engedélykérelem, az engedély megadásának feltételei
Keretengedély
Jövedéki termék adómentes beszerzése, felhasználása, nyilvántartása
Elszámolás a jövedéki termék adómentes felhasználásáról
VI. Fejezet
ADÓ-VISSZAIGÉNYLÉS
VII. Fejezet
EGYES ADÓZÁSI ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
VIII. Fejezet
HATÓSÁGI FELÜGYELET
MÁSODIK RÉSZ
KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
IX. Fejezet
ÁSVÁNYOLAJ
Termékmeghatározás
Adóalap, adómérték
Adómentes felhasználás
Adó-visszaigénylés
Ásványolaj-adóraktár
Felhasználói engedélyes tevékenység
A felhasználói engedélyes nyilvántartási, jelentési és elszámolási kötelezettsége
Az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék belföldi forgalmazása
Egyéb bejelentési kötelezettség
X. Fejezet
ALKOHOLTERMÉK
Fogalmak
Adóalap, adómérték
A bérfőzött párlat utáni adófizetési kötelezettség és eljárási szabályok
A magánfőzésre vonatkozó szabályok
Adómentes felhasználás
Alkoholtermék teljes denaturálása, a teljesen denaturált alkohol kiszerelése, beszerzése
Alkoholtermék-adóraktár
Az alkoholtermék palackozása, zárjegy alkalmazása
Az alkoholtermék és alkoholtermék alapanyag előállítása, forgalmazása, birtokolása
XI. Fejezet
SÖR
Termékmeghatározás
Adóalap, adómérték
Adómentes felhasználás
Söradóraktár
XII. Fejezet
BOR
Fogalmak
Adóalap, adómérték
A bor előállítása
Egyszerűsített adóraktári engedély
Az egyszerűsített adóraktár bizonylatolási, nyilvántartási, elszámolási és adóbevallási kötelezettsége
Boradóraktár
A bor értékesítése, szállítása, adóügyi jelzések alkalmazása, borverseny rendezése
A bor előállítása és a borászati melléktermékek forgalmazása, birtoklása
Adómentes felhasználás
XII. Fejezet
PEZSGŐ
Termékmeghatározás
Adóalap, adómérték
Adómentes felhasználás
Pezsgőadóraktár
XIV. Fejezet
KÖZTES ALKOHOLTERMÉK
Termékmeghatározás
Adóalap, adómérték
Köztes alkoholtermék adóraktár
Adómentes felhasználás
XV. Fejezet
DOHÁNYGYÁRTMÁNY
Termékmeghatározás
Adóalap, adómérték
Adójegy alkalmazása
Dohánygyártmány-adóraktár
Az adójegyen feltüntetett ár
Az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok általános forgalmi adóztatásával összefüggő egyéb szabályok
HARMADIK RÉSZ
XVI. Fejezet
JÖVEDÉKI TERMÉKEK KERESKEDELME, EXPORTJAIMPORTJA SZABADFORGALOMBAN
NEGYEDIK RÉSZ
XVII. Fejezet
JÖVEDÉKI ELLENŐRZÉS ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEK
Jövedéki ellenőrzés
Jogkövetkezmények
Adóbírság
Mulasztási bírság
Jövedéki bírság
Intézkedések
Lefoglalás, elkobzás
ÖTÖDIK RÉSZ
ZÁRÓ, HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
XVIII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉS
Hatályba léptető rendelkezések
Átmeneti rendelkezések
Felhatalmazás
Termékmeghatározás