adozona.hu
A társadalombiztosítási jogszabályok egységes szerkezetben, magyarázatokkal 2012. (DEMO)
A társadalombiztosítási jogszabályok egységes szerkezetben, magyarázatokkal 2012. (DEMO)
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Tbj. 2. § (1)-(3) bekezdés
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai közé tartozik a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj. 2012. január 1-jétől az Egészségbiztosítási Alapból történik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak finanszírozása is, ennek keretében pénzbeli ellátásként a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás folyósítására kerülhet sor. Az egészségbiztosítási ellátások a biztosított révén a hozzátartozó részére származtatot...
A társadalombiztosítási jogszabályok egységes szerkezetben, magyarázatokkal 2012. (DEMO)
Kiadással kapcsolatos információk
Szerzők:
Dr. Jurányi Benedekné
Matlné Kisari Erika
Pintérné Dr. Molnár Ilona
Széll Zoltánné
Lektorálta:
Dr. Horváth Ilona
Szerkesztő:
Dr. Andrási Jánosné
Sorozatszerkesztő:
Dr. Baté Zsuzsanna
Alapelvek
Tbj. 2. § (1)-(3) bekezdésAz egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai közé tartozik a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj. 2012. január 1-jétől az Egészségbiztosítási Alapból történik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak finanszírozása is, ennek keretében pénzbeli ellátásként a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás folyósítására kerülhet sor. Az egészségbiztosítási ellátások a biztosított révén a hozzátartozó részére származtatott jogon nem vehetők igénybe.
A nyugdíjbiztosítási ellátások minden esetben pénzbeli juttatást jelentenek. A nyugdíjbiztosítási ellátások két csoportot alkotnak abban a tekintetben, hogy saját jogon, illetve a biztosított által megszerzett és a hozzátartozóra származtatott jogon vehetők igénybe. Hozzátartozói ellátás például az árvaellátás.
Tbj. 2. § (4) bekezdés Hatályon kívül.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága, pénzügyi stabilitása és a hatálya alatt álló biztosítottak nyugdíj-várományainak biztosítása érdekében megszüntetésre került a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés.
Tbj. 2. § (5) bekezdés
1. A járulékok megállapítása, levonása, bevallása a foglalkoztatót terheli. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok során a gyakorlatban sokszor tévesen értelmezik, hogy például egy adószámos magánszemély foglalkoztatása esetén a járulékokat a magánszemélynek kell megállapítani, megfizetni, holott a jogalkotó ezen kötelezettséget a foglalkoztató részére teszi kötelezővé.
2. Az (5) bekezdés második mondatának 2011. január 1-jei bevezetése a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 13. cikk (5) bekezdésének és a 987/2009/EK rendelet 21. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezést állapít meg.
A rendelkezés kétirányú, egyrészt a biztosítással járó kötelezettséget kiterjeszti minden olyan harmadik országbeli külföldi foglalkoztatóra, aki Magyarországon foglalkoztat biztosítottnak minősülő személyt, például egy amerikai munkáltató munkaviszony keretében foglalkoztat idehaza egy magyar állampolgárt.
Másrészt a Tbj. biztosítási kötelezettséggel kapcsolatos módosítása a közösségi rendelkezések 2010. május 1-jén hatályba lépett szabályaiból ered.
A közösségi rendelkezés szerint abban az esetben, ha a munkavégzéssel összefüggésben két vagy több tagállam érintett, akkor is csak egy tagállam jogszabályait lehet alkalmazni. Annak eldöntésénél, hogy melyik tagállam jogszabályait kell alkalmazni, az alábbiakra kell figyelemmel lenni.
A két vagy több tagállamban szokásosan munkavállalóként tevékenykedő személy a következők hatálya alá tartozik:
a) a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai, ha a személy a tevékenységének jelentős részét abban a tagállamban végzi, vagy ha a személyt olyan különböző vállalkozások vagy különböző munkáltatók alkalmazzák, akiknek a bejegyzett székhelye vagy lakóhelye különböző tagállamokban található, vagy b) annak a tagállamnak a jogszabályai, amelyben a személyt alkalmazó vállalkozás vagy munkáltató bejegyzett székhelye vagy lakóhelye található, ha a személy a tevékenység jelentős részét nem a lakóhelye szerinti tagállamban végzi.
A közösségi rendelet szerint a tevékenységüket több tagállam területén folytató személyeket úgy kell tekinteni, mintha valamennyi tevékenységüket munkavállalóként végeznék, és összes jövedelmüket az érintett tagállamban kapnák. Például, ha egy magyar állampolgár lakóhelye Magyarországon van, és egyidejűleg munkaviszonyban áll egy magyar és szlovák munkáltatóval, abban az esetben a lakóhelyre tekintettel Magyarországon lesz biztosított, és a szlovák munkáltató által juttatott jövedelem is Magyarországon megszerzett jövedelemnek minősül.
Tbj. 2. § (6) bekezdés
Ilyen hozzájárulás például a foglalkoztatót terhelő táppénzkiadásokhoz történő hozzájárulás, melynek szabályozása a IV. fejezetben az ellátások fedezete részben található.
Tbj. 2. § (6a) bekezdés
A biztosítottaknak járó társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot az egyéni befizetéseik teremtik meg. 2012. január 1-jével megszüntetésre került a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék, egyben bevezetésre került a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adó. A kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adó nem más, mint az ellátásokhoz való - szolidaritási elven alapuló - hozzájárulás. A szociális hozzájárulási adó megfizetése semmiféle társadalombiztosítási ellátási jogosultságot nem eredményez.
A szociális hozzájárulási adó szabályait az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény tartalmazza.
Tbj. 2. § (7) bekezdés
Az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettséget lásd az V-VI. fejezetekben.
Tbj. 3. §
II. Fejezet
FOGALMAK ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
Tbj. 4. § a) pont 1. pont
Jogi személyek:
- állami vállalat,
- tröszt,
- egyéb állami gazdálkodó szerv,
- költségvetési szerv,
- szövetkezet,
- jogi személyiségű gazdasági társaság,
• közös vállalat,
• korlátolt felelősségű társaság,
• részvénytársaság,
- egyesület,
- köztestület,
- országos sportági szakszövetség,
- egyes jogi személyek vállalata,
- leányvállalat,
- alapítvány,
- egyesülés
Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok:
- közkereseti társaság,
- betéti társaság.
Egyéb szervezet jellemzően:
- jogi személyiséggel nem rendelkező társaság,
- társasház,
- építőközösség.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 2012. július 1-jén lép hatályba, mellyel összefüggésben a foglalkoztató fogalmában változás várható.
Tbj. 4. § a) pont 2. pont
2012. január 1-jével módosult a szakképzésről szóló törvény.
Gyakorlati képzés szervezése céljából tanulószerződés az iskolai rendszerű szakképzésben magyarországi székhellyel működő köznevelési intézményben, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében részt vevő azon tanulóval köthető, aki a gazdasági kamara által szervezett szintvizsgát teljesítette.
Tanulószerződés
a) a szakiskolai képzésben részt vevő, középfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező tanulóval a második szakképzési évfolyam kezdetétől,
b) a szakiskolai képzésben részt vevő azon tanulóval, aki korábban a középiskola utolsó évfolyamát teljesítette, az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől,
c) a szakközépiskolai képzésben részt vevő azon tanulóval, aki a középiskola utolsó évfolyamát teljesítette, a középiskola utolsó évfolyamát követő első szakképzési évfolyam kezdetétől
köthető.
A szakképzési évfolyam kezdetén a keresztfélévben induló évfolyam kezdő időpontját is érteni kell.
Tanulószerződést az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet vagy egyéb olyan szerv, szervezet (a továbbiakban együtt: gyakorlati képzést szervező szervezet) köthet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásában (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: nyilvántartás) szerepel.
A nyilvántartást a tanuló gyakorlati képzését vállaló kérelmező telephelye szerinti területileg illetékes gazdasági kamara vezeti (a továbbiakban: nyilvántartást vezető szerv).
A tanulószerződés megszűnik
a) ha a tanuló sikeres komplex szakmai vizsgát tett, a szakmai bizonyítvány kiállításának napján,
b) a szakképző iskolából való kizárással, vagy a tanulói jogviszonynak a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott esetekben történő megszűnésének napján, amennyiben a tanuló az iskolai tanulmányait harminc napon belül más szakképző iskolában nem folytatja,
c) a gyakorlati képzést szervező szervezet jogutód nélküli megszűnésének napján,
d) a gyakorlati képzést szervező szervezetnek a gyakorlati képzésben való részvételtől eltiltó határozata jogerőre emelkedésének napján, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat közlésének a napján,
e) közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a közös megegyezésben megjelölt napon,
f) rendes felmondás esetén a felmondás közlésétől számított tizenötödik napon,
g) rendkívüli felmondás esetén a felmondás közlésének napján,
h) a tanuló halála napján.
Tbj. 4. § a) pont 3. pont
A társas vállalkozások körét a Tbj. 4. § c) pontja sorolja fel.
Tbj. 4. § a) pont 4. pont
Az álláskeresési támogatás megállapítása, folyósítása, megszüntetése a regionális munkaügyi központ kirendeltségének hatáskörébe tartozik.
Tbj. 4. § a) pont 5. pont
A terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti igényt a biztosítottnak a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztatónál kell bejelenteni.
A terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti igényt
a) a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,
b) egyéb esetben az egészségbiztosítási szerv bírálja el és folyósítja.
Családtámogatási ellátás a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás. Az ellátás iránti igényt elbíráló szerv
a) a kincstár,
b) a külön jogszabályban meghatározott családtámogatási kifizetőhely.
Az ápolási díj megállapítása és folyósítása a területileg illetékes önkormányzat hatáskörébe tartozik.
Tbj. 4. § a) pont 6-7. pont
A munkaerő-kölcsönzés, mint atipikus jogviszony jellegét az adja meg, hogy a munkáltatói oldalon két jogalany jelenik meg, a kölcsönbeadó és a kölcsönbevevő, míg a másik oldalán a munkavállaló áll. A munkaviszony a kölcsönbeadóval létesül, ugyanakkor a munkavállaló tényleges foglalkoztatása a kölcsönbevevőnél történik. A munkáltatói oldalon a munkáltatói jogok megoszlanak, ugyanakkor a Tbj. a foglalkoztatóra vonatkozó kötelezettségek teljesítését a kölcsönbeadóra terheli.
Munkaerő-kölcsönzésnek minősül az olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi.
Kölcsönbeadó az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönvevővel megosztva gyakorolja.
Kölcsönvevő az a munkáltató, aki a kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót ideiglenesen foglalkoztatja és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönbeadóval megosztva gyakorolja.
Kölcsönzött munkavállaló a kölcsönbeadóval kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállaló, aki felett a kikölcsönzés időtartama alatt a munkáltatói jogokat és kötelezettségeket a kölcsönbeadó és az őt ideiglenesen foglalkoztató kölcsönvevő megosztva gyakorolja, illetve teljesíti.
A munkaerő kölcsönzés az EU más tagállamaiban is létező foglalkoztatási forma, azonban a Közösségi rendelet alkalmazásánál az OEP - mint illetékes magyar társadalombiztosítási szerv - a munkaerő-kölcsönzés tekintetében nem járul hozzá ahhoz, hogy ne a munkavégzés helye szerint kerüljenek a járulékok megfizetésre.
Tbj. 4. § a) pont 8-10. pont
A munka-rehabilitáció célja a szociális intézményben ellátott személy munkakészségének, valamint testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése, illetve fejlesztése, továbbá a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra való felkészítés.
Munka-rehabilitáció esetén a szociális intézmény vezetője az ellátottat munka-rehabilitációs díjban részesíti. A munka-rehabilitációs díj havi összege nem lehet kevesebb a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 30 százalékánál.
Tbj. 4. § b) pont 1. pont
Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése elektronikus úton ügyfélkapun keresztül, vagy személyesen kezdeményezhető az Okmányirodáknál. Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és megszüntetésének bejelentésével, valamint a változás-bejelentéssel kapcsolatos eljárások is kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kezdeményezhetők.
A nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozót nyilvántartásba veszi, és erről a nyilvántartási szám megküldésével azonnal igazolást ad a bejelentő részére, vagyis az egyéni vállalkozó a tevékenységét azután kezdheti meg, ha részére a bejelentésről szóló, a működéséhez szükséges azonosítókat is tartalmazó igazolást megküldik, vagy átadják.
A bejelentésért (ideértve a változás-bejelentés és a megszüntetés esetét is) nem kell illetéket/díjat fizetni.
Nem szűnt meg véglegesen a vállalkozói igazolvány, mert ha az egyéni vállalkozó kéri, számára a hatóság egyéni vállalkozói igazolványt állít ki.
Tbj. 4. § b) pont 2-6. pont
A szociális szolgáltató tevékenység egyéni vállalkozás keretében történő folytatását a kormány, a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásának feltételeit külön törvény szabályozza.
Az egyéni egészségügyi vállalkozásra e törvény rendelkezéseit külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A Szoc. tv. 60. §-a rendelkezik a falu-, illetve tanyagondnokságról. Eszerint a falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése.
A falugondnoki szolgáltatás hatszáz lakosnál kisebb településen működtethető. Amennyiben a falugondnoki szolgálat létesítését követően a település lakosságszáma tíz százalékot meg nem haladó mértékben emelkedik hatszáz lakos fölé, a szolgáltatás tovább működtethető.
A tanyagondnoki szolgáltatás legalább hetven és legfeljebb négyszáz lakosságszámú - külön jogszabályban meghatározott - külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető. Amennyiben a helyi sajátosságok alapján a tanyagondnoki szolgáltatás több tanyagondnok közreműködésével valósítható meg, a tanyagondnokok által ellátandó körzetek határait a fenntartó települési önkormányzat rendeletében határozza meg - figyelemmel a lakosságszám korlátra - azzal, hogy új tanyagondnoki szolgáltatás négyszáz lakos fölött szervezhető meg.
A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás a fenntartó önkormányzat rendeletében részletesen meghatározott, a korábban már ismertetett feladatokat látja el, valamint - az önkormányzat rendeletében meghatározott módon - közreműködhet az étkeztetés biztosításában.
Egyéni vállalkozónak minősül az egyéni ügyvéd. Ügyvédi tevékenységet az végezhet, aki a kamara tagja, és az ügyvédi esküt letette.
Tbj. 4. § ba) pont
A kezdő egyéni vállalkozó kategória 2012. január 1-jével megszüntetésre került, ennek következtében a kezdő egyéni vállalkozóra is az egyéni vállalkozókra előírt Tbj. általános szabályait kell alkalmazni.
Tbj. 4. § c) pont 1-4. pont
A gazdasági társaságokról a Gt. rendelkezik. Gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes személy és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapíthatnak, működő társaságba tagként beléphetnek, társasági részesedést (részvényt) szerezhetnek.
Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a közkereseti társaság és a betéti társaság. Jogi személyiségű gazdasági társaság a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság.
Annak ellenére, hogy a részvénytársaság gazdasági társaságnak számít, társadalombiztosítási szempontból nem tekinthető társas vállalkozásnak.
Gazdasági társaság nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására is alapítható (nonprofit gazdasági társaság). Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és működtethető. A gazdasági társaság nonprofit jellegét a gazdasági társaság cégnevében a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni.
Nonprofit gazdasági társaság létrejöhet úgy is, hogy a már működő gazdasági társaság legfőbb szerve elhatározza a nonprofit gazdasági társaságként való továbbműködést.
Nonprofit gazdasági társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat, a gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség a tagok (részvényesek) között nem osztható fel, az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja.
Nonprofit gazdasági társaság más társasági formába csak nonprofit jellegének megtartásával alakulhat át, nonprofit gazdasági társasággal egyesülhet, illetve nonprofit gazdasági társaságokká válhat szét.
Tbj. 4. § c) pont 5. pont
A Gt. nem szabályozza a közös vállalatot. 2006. július 1-je után közös vállalat nem alapítható, az ezen időpontig már létrehozott, vagy bejegyzés alatt álló közös vállalatoknak azonban nem kell átalakulniuk, rájuk az 1997. évi CXLIV. törvény 2006. június 30-án hatályos rendelkezései alkalmazandóak.
Tbj. 4. § c) pont 6. pont
A magyarországi székhelyű európai gazdasági egyesülés (rövidített néven: ege) jogi személy, amelynek alapítására, szervezetére és működésére a Tanács 2137/85/EGK rendeletét kell alkalmazni a törvényben részletezett kiegészítésekkel.
Az európai gazdasági egyesülés cégbejegyzésére, valamint az egyesülésre vonatkozó cégeljárásra a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény az irányadó.
Az európai gazdasági egyesülés alapítására a Gt. 11-13. §-ait, szervezetére a Gt. 320-322. §-ait és 327. §-át, vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére a Gt. 23. §-ának és 25. §-ának rendelkezéseit, a tag kizárására vonatkozóan pedig a Gt. 47-48. §-át kell megfelelően alkalmazni.
Tbj. 4. § c) pont 7. pont
A gazdasági társaság a társasági szerződés ellenjegyzésének vagy közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságaként működhet.
A létrehozni kívánt gazdasági társaságnak a társasági szerződésben kijelölt vezető tisztségviselői a létrehozni kívánt gazdasági társaság cégbejegyzéséig annak nevében és javára járnak el, az előtársasági jelleget azonban a cégbejegyzési eljárás alatt a gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyletek során a társaság elnevezéséhez fűzött "bejegyzés alatt" ("b.a.") toldattal kell jelezni. Az előtársasági jelleg feltüntetésének elmulasztása esetén a megkötött jogügyletek - ha a cégbíróság a társaságot nem jegyzi be - az alapítók által együttesen megkötött ügyleteknek minősülnek.
Az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a gazdasági társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat azzal, hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet.
A létrehozni kívánt gazdasági társaság cégneve alatt az előtársasági létszakaszában is jogképes.
Ha a gazdasági társaságot a cégbíróság jogerősen bejegyzi, az előtársasági létszakasz a cégbejegyzéssel megszűnik, és az előtársasági létszakaszban kötött jogügyletek a gazdasági társaság jogügyleteinek minősülnek.
Ha a gazdasági társaság cégbejegyzési kérelmét jogerősen elutasítják, az erről való tudomásszerzést követően az előtársaság további jogokat nem szerezhet, kötelezettségeket nem vállalhat, és köteles működését haladéktalanul megszüntetni. E kötelezettség elmulasztásából származó károkért az előtársaság vezető tisztségviselői korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A működés megszüntetéséig vállalt kötelezettségekből eredő tartozásokért a tagok (részvényesek) a gazdasági társaság megszűnése esetére irányadó szabályok szerint kötelesek helytállni. Ez a szabály vonatkozik a tagok (részvényesek) egymás közötti elszámolására is.
Tbj. 4. § c) pont 8. pont
A szabadalmi ügyvivői iroda szabadalmi ügyvivők jogi személyiséggel rendelkező szervezete, amelynek legalább két szabadalmi ügyvivő tagja van.
A szabadalmi ügyvivői iroda szabadalmi ügyvivőt alkalmazottként is foglalkoztathat.
Az ügyfél képviseletében a szabadalmi ügyvivői irodának adott megbízás vagy kirendelés alapján mind a szabadalmi ügyvivő tag, mind a szabadalmi ügyvivő alkalmazott eljárhat.
A szabadalmi ügyvivői iroda a Kamara által történő nyilvántartásba vétellel jön létre, és alapszabálya szerint működik. A szabadalmi ügyvivői iroda a működését csak a nyilvántartásba vételt követően kezdheti meg.
A szabadalmi ügyvivői társaságban akkor végezhető ügyvivői tevékenység, ha
a) a társaság kizárólag szabadalmi ügyvivői feladatokat lát el,
b) a társaságnak csak természetes személy tagjai vannak, akik közül legalább két tag szabadalmi ügyvivő,
c) a társaság törzstőkéjének legalább háromnegyed részét a szabadalmi ügyvivő tagok törzsbetétei teszik ki, akik ilyen arányú szavazati joggal rendelkeznek,
d) a szabadalmi ügyvivői társaság vezető tisztségviselője és tisztségviselőinek legalább háromnegyed része a szabadalmi ügyvivő tagok közül kerül ki.
A szabadalmi ügyvivői társaság szabadalmi ügyvivőt alkalmazottként is foglalkoztathat.
A cégjegyzékbe bejegyzett szabadalmi ügyvivői társaságnak - a cégbírósági bejegyzést követő harminc napon belül - kérnie kell a Kamaránál a nyilvántartásba vételét. A szabadalmi ügyvivői társaság működését csak a kamarai nyilvántartásba vételt követően kezdheti meg.
Az ügyfél képviseletében a szabadalmi ügyvivői társaságnak adott megbízás vagy kirendelés alapján mind a szabadalmi ügyvivő tag, mind a szabadalmi ügyvivő alkalmazott eljárhat.
Tbj. 4. § c) pont 9-10. pont
A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. Szakmai munkaközösség hozható létre a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő feladatok, a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját szolgáló feladatok segítéséhez is. A szakmai munkaközösség éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha nem szerepel az Országos szakértői névjegyzékben. A szakmai munkaközösség - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. Az itt meghatározott feladatok ellátására, a pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható.
Az óvodában, iskolában, kollégiumban az azonos feladatok ellátására, illetve tantárgyanként vagy műveltségi területenként egy szakmai munkaközösség hozható létre. Külön szakmai munkaközösség működhet a tagintézményben és a tagozaton.
Tbj. 4. § c) pont 11. pont
Az ügyvédi tevékenység végzésére ügyvédi iroda alapítható. Az iroda jogi személy.
Irodát egy vagy több ügyvéd alapíthat.
Az iroda alapításához alapító okirat szükséges. Az alapító okiratban meg kell határozni
a) az iroda nevét, székhelyét, az irodavezetőt és a tagokat nevük, lakcímük feltüntetésével,
b) az iroda vagyonának mértékét és rendelkezésre bocsátásának esedékességét, valamint módját,
c) a szavazati jogot és a szavazategyenlőség esetén követendő eljárást,
d) az iroda képviseletének, a megbízás elfogadásának szabályait,
e) több irodavezető esetén az irodavezetés szabályait,
f) a taggyűlés működésének szabályait,
g) a tagok közötti elszámolás szabályait,
h) az irodából való kizárás, rendkívüli felmondás, a tagsági viszony megszűnésének szabályait,
i) az iroda megszűnésének szabályait.
A közjegyző köteles a tevékenységét a székhelyén levő irodában végezni; az irodán kívül akkor járhat el, ha az ügy természete vagy sürgőssége indokolja.
Az azonos székhelyre kinevezett 2 vagy több közjegyző a területi kamara elnökségének engedélyével közös irodát tarthat fenn.
A közös irodában működő közjegyzők az önálló felelősségüket és hivatásuk személyes gyakorlását nem zárhatják ki és nem korlátozhatják.
Közjegyző közös irodát csak közjegyzővel tarthat fenn.
A közjegyző egyénileg vagy közjegyzői iroda keretében folytathatja tevékenységét.
A közjegyzői iroda a közjegyzői tevékenység végzésének elősegítésére határozatlan időre alapított, jogi személyiséggel rendelkező szervezet.
A közjegyzői iroda alapítására, nyilvántartására, működésére, ellenőrzésére, megszűnésére és tagjainak felelősségére - e törvényben foglalt eltérésekkel - a Gt. korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
Tbj. 4. § c) pont 12. pont
2002. január 1-jétől lett bevezetve a végrehajtói iroda kategória.
A végrehajtói iroda az önálló bírósági végrehajtói tevékenység végzésének elősegítésére határozatlan időre alapított, jogi személyiséggel rendelkező szervezet.
A végrehajtói iroda alapítására, nyilvántartására, működésére, ellenőrzésére, megszűnésére és tagjainak felelősségére az e törvényben foglalt eltérésekkel a Gt. korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Végrehajtói iroda az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályok szerint nem működhet.
Végrehajtói irodát természetes személyek vagy gazdasági társaságok alapíthatnak olyan módon, hogy az irodában a szavazati jog több mint 50 százalékát önálló bírósági végrehajtó tag gyakorolja, és vezető tisztségviselője csak végrehajtó tag lehet.
Külföldi állampolgár akkor válhat a végrehajtói iroda tagjává, ha - a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - az állampolgársága szerinti ország és Magyarország között a végrehajtói irodai tagság tekintetében viszonosság áll fenn.
Gazdasági társaság akkor válhat a végrehajtói iroda tagjává, ha
a) tagjai kizárólag természetes személyek, vagy alapítója, illetve tagja kizárólag könyvvizsgáló társaság, és az kifejezetten végrehajtói irodai tagság létrehozására alapította a gazdasági társaságot,
b) vele, illetve tulajdonosával vagy természetes személy tagjával, továbbá a befolyása alatt működő más gazdasági társasággal szemben végrehajtási vagy felszámolási eljárás nincs folyamatban,
c) adó- és más köztartozása nincs,
d) nem szerepel a kamaránál az adós gazdálkodó szervezetekről vezetett nyilvántartásban, e) természetes személy tagjával szemben törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn. Végrehajtói irodaként a cégjegyzékbe bejegyzett és a végrehajtói irodáknak a kamaránál vezetett nyilvántartásába felvett iroda működhet. A végrehajtói iroda az előtársaságra vonatkozó szabályok alapján nem kezdheti meg működését.
Tbj. 4. § c) pont 13. pont
Tbj. 4. § d) pont 1. pont
A betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság tagja, a közös vállalat, az egyesülés tagja abban az esetben lesz társas vállalkozó, amennyiben a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ezt a közreműködést nem munkaviszonyban vagy megbízásos jogviszonyban látja el. Ebből következően, ha a fent felsorolt valamely tag a társaság tevékenységében például munkaviszonyban tevékenykedik, nem tekinthető társas vállalkozónak.
A Gt. a személyes közreműködés tárgyában eltérően rendelkezik a közkereseti és a betéti társaságnál, valamint a korlátolt felelősségű társaságnál.
Betéti és közkereseti társaság esetében a társaság bármely tagja a társasági szerződés rendelkezése, vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján személyesen közreműködhet a társaság tevékenységében. Meghatározza azonban a törvény, hogy nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása (tehát lényegében a vezető tisztségviselés), valamint a munkaviszonyban, illetve polgári jogi szerződés alapján történő munkavégzés. Ebből következően a tag a vezető tisztségviselői feladatok ellátásán túl a társaságban munkaviszonyban, vagy megbízásos jogviszonyban is elláthat feladatokat, illetve ha a személyes közreműködés nem munkaviszony és megbízás alapján történik, társas vállalkozói jogviszonyban is.
A korlátolt felelősségű társaság tagja a törzsbetétjének szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni értékű (mellékszolgáltatás) szolgáltatás teljesítésére is kötelezettséget vállalhat. A tagok által - nem választott tisztségviselőként - végzett személyes munkavégzés is mellékszolgáltatásnak minősülhet, ha nem munkaviszonyon vagy polgári jogi jogviszonyon alapul, tehát ebben az esetben a mellékszolgáltatás társas vállalkozói jogviszonyban látható el.
Tbj. 4. § d) pont 2. pont
A társas vállalkozások rész alatt ismertetésre került, hogy milyen feltételekkel alapítható szabadalmi ügyvivő iroda, illetve szabadalmi ügyvivői társaság.
A szabadalmi ügyvivői társaság és a szabadalmi ügyvivői iroda tagja akkor válik társas vállalkozóvá, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik. A társaság alkalmazottként is foglalkoztathat szabadalmi ügyvivőt, akire a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Tbj. 4. § d) pont 3. pont
A 3. pontban felsorolt személyek esetében a társas vállalkozói jogviszony a tagsági jogviszony létrejöttével automatikusan létrejön.
Az ügyvédi iroda tagja társas vállalkozónak minősül, tehát munkaviszonyban nem állhat az ügyvédi irodával. Azonban a jogszabály megengedi az alkalmazott ügyvéd foglalkoztatását, aki az ügyvédi irodával munkaviszonyt létesíthet.
Tbj. 4. § d) pont 4. pont
Az egyéni cég tagja a törvény erejénél fogva társas vállalkozónak minősül, tehát esetében nem kell vizsgálni, hogy a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik-e vagy sem.
Tbj. 4. § d) pont 5. pont
A 2012. január 1-jével bevezetett új szabályozás célja a biztosítási kötelezettség kiterjesztése azon tagokra, akik megbízás alapján látják el az ügyvezetői feladatokat.
A Gt. 21. §-a szerint a gazdasági társaság ügyvezetését - a gazdasági társaságok egyes formáira vonatkozó rendelkezések szerint - a társaság vezető tisztségviselői, vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el. E törvény alkalmazásában ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe.
A közkereseti és a betéti társaság ügyvezetését az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok vezető tisztségviselőként látják el. A korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el.
A Gt. 2007. szeptember 1-jétől hatályos 22. § (2) bekezdése alapján a vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre - a törvényben meghatározott eltérésekkel -
a) a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy
b) a munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni.
A (3) bekezdés szerint a vezető tisztséget - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.
A fentiek alapján a vezető tisztség ellátása jellemzően megbízásos jogviszonyban vagy munkaviszonyban látható el, tehát társas vállalkozói jogviszonyban nem.
A Gt. 2006. július 1-jétől hatályos változása következtében a vezető tisztségviselői feladat 2007. augusztus 31-éig a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai szerint volt ellátható, munkaviszonyban illetve társas vállalkozói jogviszonyban nem. Azonban a törvény átmeneti szabálya megengedte munkaviszony alkalmazását arra a vezető tisztségviselőre, aki 2006. július 1-jét megelőzően a vezető tisztség ellátására munkaviszonyt létesített, a munkaviszony megszűnéséig, de legfeljebb a vezető tisztségviselővé választásától számított 5 évig.
A vezető tisztségviselők társadalombiztosítási jogállására vonatkozóan 2012. január 1-jétől új szabályok kerülnek bevezetésre.
A Tbj. 4. § d) pont 5. alpontja szerint társas vállalkozó a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha a tag a tényleges és személyes közreműködésére tekintettel társas vállalkozónak minősül.
Tehát a fenti társaságok természetes személy tagjai 2012. január 1-jétől már társas vállalkozónak minősülnek, ha a társaság ügyvezetését megbízás alapján látják el, és tényleges és személyes munkavégzés nem történik, vagy az munkaviszonyon vagy megbízási jogviszonyon alapul.
Ha a tag a vezető tisztségviselői tevékenysége tekintetében társas vállalkozónak minősül, a biztosítási kötelezettsége a társas vállalkozásnál létesített vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart. Az új szabályokat értelemszerűen csak 2012. január 1-jétől kell alkalmazni, tehát a jogviszonyokat nem kell visszamenőlegesen módosítani. Ugyanakkor a biztosítási jogviszonyt, illetve az abban bekövetkező változást a 'T1041-es bejelentő és változás-bejelentő lapon közölni kell. A havi adó- és járulék bevallásban az alkalmazás minősége kód kiválasztásakor is a Tbj. szerinti - esetlegesen módosításra kerülő - jogviszony kódját kell a foglalkoztatónak szerepeltetni.
Ehhez a rendelkezéshez kapcsolódik a Tbj. 5. § (2) bekezdésének módosítása is, mely szerint biztosítottnak - az egyéb feltételek fennállása esetén - kell tekinteni a gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselőjét is.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben a Bt. beltagja ténylegesen és személyesen közreműködik a társaságban, mely tevékenységet nem munkaviszonyban vagy megbízásos jogviszonyban lát el, tehát társas vállalkozónak minősül, és egyidejűleg megbízásos jogviszonyban ellátja a vezető tisztségviselést is, a vezető tisztség tekintetében nem válik társas vállalkozóvá, és akkor válik vezető tisztségviselőként biztosítottá, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.
Ugyancsak a Tbj. 5. § (2) bekezdését kell alkalmazni arra a vezető tisztségviselőre is, aki úgy látja el a vezető tisztségviselést, hogy nem tagja a társaságnak, például korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezetőt "harmadik személyek köréből" a taggyűlés választja.
Tbj. 4. § e) pont
A kiegészítő tevékenységet folytató kategória csak két esetben használatos, mégpedig az egyéni illetve a társas vállalkozó esetében.
A saját jogú nyugdíjas tételes felsorolását az f) pont tartalmazza. Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat.
Tbj. 4. § f) pont
A saját jogú nyugdíjas fogalmának változása a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény előírásaival összhangban került megállapításra.
A saját jogú nyugdíjas társadalombiztosítási megítélése
2012. január 1-jétől saját jogú nyugdíjasnak csak azt a természetes személyt lehet tekinteni, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával öregségi nyugdíjban illetve rehabilitációs járadékban részesül, valamint a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül. Saját jogú nyugdíjas továbbá az a személy, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül, például Ausztriában állapítottak meg a részére öregségi nyugdíjat.
A változás nem érinti, tehát továbbra is saját jogú nyugdíjasnak kell tekinteni az öregségi nyugdíjban részesülő személyt, vagyis
- aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte (1949. évben vagy azt megelőzően született),
- életkorától függetlenül azt a nőt, akinek 40 év jogosultsági idő alapján állapítottak meg öregségi nyugdíjat,
- az 1954. évben vagy azt megelőzően született szolgálati nyugdíjban részesülő személyt,
- a rehabilitációs járadékost, illetve
- a fent hivatkozott valamely ellátásban részesülő személyt.
A saját jogú nyugdíjas kategóriából kikerülnek azok a személyek, akik 2011. december 31-éig korengedményes nyugdíjban, előnyugdíjban, bányásznyugdíjban, szolgálati nyugdíjban részesültek, de nyugdíjuk az öregségi nyugdíjkorhatár el nem érése miatt 2012. január 1-jével átminősül korhatár előtti ellátássá, szolgálati járandósággá. A változás érinti a rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülőket is, akik egészségi állapotuk miatt rehabilitációs illetve rokkantsági ellátásra szerezhetnek jogosultságot.
Amennyiben a fent említett ellátásban részesülő személy eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, és öregségi nyugdíjra válik jogosulttá, társadalombiztosítási szempontból újból saját jogú nyugdíjassá válik.
Azok az egyéni és társas vállalkozók, akik 2012-től már nem tekinthetők saját jogú nyugdíjasnak, "nyugdíjas" státuszuk megszűnése miatt attól függően, hogy más helyen jogviszonyban állnak-e vagy sem, főfoglalkozású vagy másodfoglalkozású egyéni illetve társas vállalkozóvá válnak. Akik biztosítottak lesznek, a járulékfizetési kötelezettségüknek is az adott jogviszonytól függően kell eleget tenni. Tehát az az egyéni vállalkozó, aki korhatár előtti ellátásban részesül, és nem áll más jogviszonyban, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként lesz köteles megfizetni a járulékokat.
A változás érinti azon mezőgazdasági őstermelőket, akik saját jogú nyugdíjas státuszukra tekintettel 2011. december 31-éig nem voltak biztosítottak, ebből következően járulékfizetési kötelezettség sem állott fenn utánuk, de a jogállásuk megváltozása miatt 2012-től már nem tekinthetők saját jogú nyugdíjasnak, ezáltal ők is biztosítottá válnak. Természetesen a mezőgazdasági őstermelőknél figyelemmel kell lenni arra, hogy valamely ok nem zárja-e ki a biztosítás létrejöttét, például ha a korhatár előtti ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelő egyidejűleg munkaviszonyban is áll, továbbra sem lesz biztosított.
Annak a személynek, aki 2011-ben saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottnak minősült, például munkaviszonyban állott, a biztosítotti státuszát nem érinti az a változás, ha a nyugdíja korhatár előtti ellátássá alakul át, mivel a munkaviszonyra tekintettel továbbra is biztosítottnak minősül. Mivel ez a személy már nem tekinthető saját jogú nyugdíjasnak, ezért a foglalkoztató 2012-től már köteles levonni a foglalkoztatottól a 3 százalék mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a 1,5 százalék mértékű munkaerő-piaci járulékot is.
A biztosítási jogviszonyt illetve az abban bekövetkező változást a munkáltató, a kifizető, a biztosított egyéni vállalkozó és a biztosított mezőgazdasági őstermelő a 'T1041-es bejelentő és változásbejelentő lapon köteles közölni.
A foglalkoztató a biztosított személy utáni adó és járulékbevallási kötelezettségének a 1208-as bevallásban, a biztosított egyéni vállalkozó és a biztosított mezőgazdasági őstermelő pedig a 1258-as bevallásban elektronikus úton köteles eleget tenni.
Tbj. 4. § g) pont
2012. január 1-jétől társadalombiztosítási szempontból megszűnt a segítő családtag kategória. Segítő családtagot egyéni vállalkozó, közkereseti és betéti társaság, valamint 2010. január 1-jétől egyéni cég is foglalkoztathatott.
Amennyiben 2012-től közeli hozzátartozó munkát végez a vállalkozásban, azt kell megvizsgálni, hogy ezt a tevékenységet milyen jogviszonyban végzi, és ez biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget eredményez-e.
Tbj. 4. § h) pont
1. Megbízási jogviszony
A megbízásra vonatkozó szabályokat a Ptk. szabályozza.
Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni.
A megbízott személyesen köteles eljárni; igénybe veheti azonban más személy közreműködését is, ha ehhez a megbízó hozzájárult, vagy ha ez a megbízás jellegével együtt jár. A megbízott az igénybe vett személyért úgy felel, mintha a rábízott ügyet maga látta volna el.
A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve, ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta.
A megbízott díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. A megbízó a díjat csökkentheti, illetőleg kifizetését megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az eredmény részben vagy egészben olyan okból maradt el, amelyért a megbízott felelős.
2. Munkaviszony
A munkaviszony - ha törvény másként nem rendelkezik - munkaszerződéssel jön létre.
A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követő harminc napon belül - hivatkozhat.
A munkaszerződésben a felek bármely kérdésben megállapodhatnak. A munkaszerződés jogszabállyal, illetve kollektív szerződéssel ellentétben nem állhat, kivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg.
A feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk a munkavállaló személyi alapbérében, munkakörében, illetve munkavégzési helyében.
A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja.
A munkába lépés napját a felek a munkaszerződésben határozzák meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani.
A munkaviszony - eltérő megállapodás hiányában - teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre.
Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni munkavállalói juttatás tekintetében legalább az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg.
A munkaviszony létrejöhet határozott vagy határozatlan időtartamra.
A határozott idejű munkaviszony időtartamát naptárilag, vagy más alkalmas módon kell meghatározni. Ha a felek a munkaviszony időtartamát nem naptárilag határozták meg, a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkaviszony várható időtartamáról.
Amennyiben 2010. január 1-jétől a magánszemély megbízásos jogviszony vagy munkaviszony alapján a munkát Magyarországon végzi, és a jogviszonyra a felek a külföldi jog hatályát kötik ki, a jogválasztástól függetlenül a biztosítási kötelezettséget a Tbj. általános szabályai szerint kell megállapítani.
Tbj. 4. § i) pont
A biztosítással járó jogviszonyról a Tbj. 5. §-a rendelkezik. Foglalkoztatott: jellemzően a munkaviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban állók, a rendvédelmi, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai, a szövetkezet tagja, a hivatásos nevelőszülő, a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona.
Tbj. 4. § j) pont
A belföldi személy meghatározását a Tbj. 4. § u) pontja határozza meg. Az a természetes személy, aki nem belföldi, külföldi személynek számít.
Tbj. 4. § k) pont 1. pont
2012. január 1-jétől a foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot valamint az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a Tbj. 4. § k) pont szerinti jövedelme után köteles megfizetni.
1. Az önálló és nem önálló tevékenység
Az Szja tv. szerint az összevont adóalapba az önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem, valamint az egyéb jövedelem tartozik. A járulékalapot képező jövedelem megállapításánál az egyéb jövedelem összege nem vehető figyelembe, tehát ezen összeg nem képezi a járulékfizetés alapját.
Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely az Szja tv. szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik különösen az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, az európai parlamenti, az országgyűlési képviselői, valamint a helyi önkormányzati képviselői tevékenység.
Az önálló tevékenység bevételével szemben a jövedelem megállapításához elszámolható
az Szja tv-ben meghatározott kivételekkel, legfeljebb az adott tevékenység bevételének mértékéig az e tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt - az Szja tv. 3. számú mellékletének rendelkezései szerint elismert - költség (tételes költségelszámolás), igazolás nélkül elismert költség,
az önálló tevékenység bevételének 10 százaléka. Nem önálló tevékenység
a) a munkaviszonyban folytatott tevékenység,
b) a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység,
c) a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése,
d) a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége,
e) a jogszabály alapján választott tisztségviselő (kivéve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége, ha ezt a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi,
f) a segítő családtag tevékenysége,
g) nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszony.
Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez.
Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel munkabér, közfoglalkoztatási bér, tiszteletdíj, illetmény, jutalom, üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg havi 100 ezer forintot meghaladó része, költségtérítés, a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély tag (a továbbiakban: személyes közreműködő) által személyes közreműködése ellenében kapott juttatás, ha azt a társas vállalkozás költségei között számolják el (a továbbiakban: személyes közreműködői díj). Figyelemmel az Szja tv. 25. § (2) bekezdésére is, a nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, melyből levonható - legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig - a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert költség.
A járulékalap meghatározásakor az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett összeget kell figyelembe venni.
2. Felszolgálási díj, borravaló
2005. október 1-jétől a felszolgálási díj, és a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló összege függetlenül attól, hogy e jövedelem az Szja tv. 1. számú melléklete alapján mentes a személyi jövedelemadó alól, járulékalapot képező jövedelemnek számít.
3. Kisösszegű kifizetések, természetben juttatott jövedelmek
2011. január 1-jével kikerült a járulékalapot képező jövedelem meghatározásából az Szja tv-ben korábban szabályozott kis összegű kifizetésből származó jövedelem, valamint a kifizetőt terhelő adó mellett természetben adott juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege.
A kis összegű kifizetésből származó jövedelem az Szja tv. változása következtében 2011-től jellemzően önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít, ahol járulékalapként, az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vehető jövedelmet kell alapul venni.
Ugyancsak az Szja tv. módosulása következtében került ki a járulékalapot képező jövedelem köréből az adóköteles béren kívüli és annak nem minősülő egyes meghatározott juttatás.
4. Az ösztöndíjas foglalkoztatás
Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján kifizetett ösztöndíj 2010. december 31-éig a
4. § k) 2. alpontban szerepelt, 2011. január 1-jétől ismét az 1. alpontban került szabályozva.
A Pftv. rendelkezik az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyról. Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt az ösztöndíjas foglalkoztatott a felsőfokú végzettség megszerzését követően egy alkalommal legalább kilenc hónapig, legfeljebb egy évig terjedő határozott időre létesíthet.
Az ösztöndíjas foglalkoztatás szerződéssel jön létre.
Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződés alapján
a) az ösztöndíjas foglalkoztatott ösztöndíj ellenében köteles a foglalkoztató által kiadott feladatokat a jogszabályok, a felek megállapodása, a foglalkoztató belső szabályzatai, valamint a foglalkoztató utasításai alapján ellátni, valamint a foglalkoztató által munkatapasztalat céljából előírt szakmai megbeszéléseken, képzésben, egyéb programokon részt venni;
b) a foglalkoztató köteles az ösztöndíjas foglalkoztatottat a jogszabályok, a felek megállapodása, a foglalkoztató belső szabályzatai, valamint az egyéni programban foglaltak szerint munkatapasztalatszerzés céljából feladatokkal ellátni, biztosítani a szakmai készségek megszerzésének és begyakorlásának lehetőségét. A foglalkoztató köteles továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatott számára ösztöndíjat fizetni, valamint a biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani.
A foglalkoztatási ösztöndíj mértéke havonta - az Mt. 117/B. § (1) bekezdésében meghatározott teljes munkaidő esetén - nem lehet kevesebb a mindenkori legkisebb kötelező munkabérnél.
Tbj. 4. § k) pont 2. pont
2009. január 1-jétől pontosítva lett, hogy abban az esetben, ha a Tbj. 4. § k) 1. alpont szerinti jövedelemből adóelőleget nem kell figyelembe venni, munkaszerződés esetén járulékalap a személyi alapbér, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynál (például megbízás) a szerződésben meghatározott díj a járulékfizetés alapja.
195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §
A személyi alapbérnek a végrehajtási rendeletben történő meghatározása 2009. január 1-jétől hatályos.
Tbj. 4. § l) pont
2010. január 1-jétől a járulékintegráció keretében került bevezetésre a munkaerő-piaci járulék, amely felváltotta a munkaadói és munkavállalói járulék-fizetési kötelezettséget.
2012. január 1-jétől a járulék kategóriából kikerült a társadalombiztosítási járulék.
Tbj. 4. § m) pont 1. pont
2010. november 3-tól került hatályon kívül helyezésre azon rendelkezés, hogy a pályakezdő személy magánnyugdíj-pénztári tagság létesítésére kötelezett.
Tbj. 4. § m) pont 2. pont
Tbj. 4. § n) pont
E pontban volt szabályozva 2010. november 2-áig, hogy ki minősült tagságra kötelezett pályakezdőnek.
2010. november 3-tól megszűnt a kötelező pénztártagság létesítésének szabálya.
R. 2. § (1)-(4) bekezdés Hatályon kívül
A rendelkezések hatályon kívül helyezése a 2010. november 3-tól megszűnt kötelező pénztártagság létesítésének szabályával van összefüggésben.
R. 2. § (5)-(6) bekezdés Hatályon kívül
R. 2. § (7) bekezdés
Az Mpt. 23. § (1) bekezdés g) pontja szerint a pénztártag tagsági jogviszonya a törvény 3. § alapján magánnyugdíjpénztárba belépett személy - amennyiben a Tbj.-ben foglaltak alapján harmadik állam állampolgárának vagy hontalannak minősül - döntése szerint, a nyugdíj-biztosítási jogviszonya megszűnésének napjával szűnik meg.
Tbj. 4. § o) pont
Az Mpt. 3. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint "önkéntes döntése alapján pénztártaggá válhat az a pályakezdőnek nem minősülő természetes személy, aki
a) Magyarországon nyugdíj-biztosítási jogviszonyban áll, és nem töltötte be a 30. életévét;
b) első ízben létesít Magyarországon nyugdíj-biztosítási jogviszonyt;
c) a Tbj.-ben meghatározottak szerinti harmadik állam állampolgára, illetőleg hontalan, ha Magyarországon nyugdíj-biztosítási jogviszonyban áll."
Tbj. 4. § p) pont
A tanulószerződéssel kapcsolatban bővebb magyarázat található a Tbj. 4. § a) 2. alpont alatt.
Tbj. 4. § q) pont Hatályon kívül
R. 2/A. § Hatályon kívül
Tbj. 4. § r) pont
A rehabilitációs hatóság 2012. július 1-jétől történő létrehozását a 1502/2011. (XII. 29.) kormányhatározat írja elő.
A 2012. január 1-jétől hatályos 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet előírása szerint rehabilitációs hatóságnak
- az ellátás megállapításával, megszüntetésével, visszafizetésével kapcsolatos feladatait a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv
- a komplex minősítéssel kapcsolatos feladatait a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal,
- a rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatait a munkaügyi központ illetékes kirendeltsége,
- a megváltozott munkaképességű személyek pénzbeli ellátásának folyósításával, emelésével stb. kapcsolatos feladatait a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság
látja el.
Tbj. 4. § s) pont
1. Minimálbér
A 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szabályozza a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapítását.
A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2012. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 93 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 21 400 forint, napibér alkalmazása esetén 4 280 forint, órabér alkalmazása esetén 535 forint.
2. Garantált bérminimum
A fentiektől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2012. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 108 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 24 850 forint, napibér alkalmazása esetén 4 970 forint, órabér alkalmazása esetén 621 forint.
Jelenleg nincs olyan jogszabály, amely egyértelmű eligazítást nyújtana annak a kérdésnek az eldöntésében, hogy az egyéni és társas vállalkozó főtevékenysége milyen iskolai végzettséget, milyen szakképzettséget igényel.
Segítséget nyújthat a kérdésnek az eldöntéséhez a 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet, mely az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjét szabályozza.
Tehát a kérdés eldöntésénél mindig abból kell kiindulni, hogy az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége, vagy a társas vállalkozó főtevékenysége milyen iskolai végzettséget, és milyen szakképzettséget igényel.
Például egy egyéni vállalkozó főtevékenysége autószerelés, de mellette takarítói tevékenységet is végez. Az autószerelés középfokú iskolai végzettséget igényel, míg a takarítás nem tartozik e körbe. Ha a vállalkozó személyesen folytatott tevékenysége az autószerelés, akkor a garantált bérminimumot kell alkalmazni. Ha a vállalkozó az autószerelést alkalmazott útján látja el, és a személyesen végzett főtevékenysége a takarítás, amely nem igényel középfokú végzettséget, akkor a vállalkozó tekintetében a minimálbér az irányadó.
3. A társas vállalkozónak minősülő vezető tisztségviselők járulékalapja
A Tbj. 27. § (2) bekezdése szerint a biztosított társas vállalkozó a 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese (továbbiakban: járulékfizetési alsó határ).
Amennyiben a gazdasági társaság tagja kizárólag ügyvezetést végez megbízásos jogviszonyban, a vezető tisztségviselés tekintetében a tag társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozónak minősül, és a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni. Például a vezető tisztségviselői feladat ellátásáért a tag havi 300 000 forint megbízási díjazásban részesül, ebben az esetben a járulékalap is a 300 000 forint lesz.
A problémát a minimálbér illetve a garantált bérminimum meghatározása okozza abban az esetben, ha a társas vállalkozó személyes közreműködésre tekintettel nem vesz ki jövedelmet, vagy a jövedelem nem éri el a járulékfizetési alsó határt.
A Tbj. a társas vállalkozó tekintetében írja elő többek között, hogy amennyiben a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, abban az esetben a járulékfizetés alapja a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, 2012. január 1-jétől havi 108 000 forint.
A Gt. 21. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe. Arra vonatkozóan azonban, hogy a döntések meghozatala, tehát a vezető tisztségviselés ellátása igényel-e valamilyen végzettséget, szakképzettséget, semmilyen jogszabályi előírás, szabályozás nem ismert.
Arra a tagra, aki a vezető tisztségviselés tekintetében társas vállalkozóvá válik, így a főtevékenysége is a vezető tisztségviselés, kötelezően nem lehet előírni a legalább a garantált bérminimum utáni járulékfizetést.
Esetükben a nyugdíjjárulékot legalább a 93 000 forint minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese, vagyis 139 500 forint után kell megfizetni.
Természetesen a társaság rendelkezhet arról, hogy a vezető tisztség ellátásának ellentételezése a minimálbérnél illetve a garantált bérminimumnál magasabb összegben történjen, például az ügyvezető személyes közreműködés díjazását magasabb összegben határozza meg, amely összeg lesz a járulékfizetés alapja.
Tbj. 4. § t) pont
Tbj. 4. § u) pont 1. pont
A belföldi személy fogalma módosult. Belföldinek azt a magyar állampolgárt kell tekinteni többek között, aki bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
Az 1992. évi LXVI. törvény hatálya alá tartoznak:
a) a Magyarország területén élő magyar állampolgárok, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként elismert személyek,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), amennyiben a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogukat Magyarország területén gyakorolják.
A külföldön élő, illetőleg a Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgárok akkor tartoznak a törvény hatálya alá, ha - a magyar állampolgárságuk igazolása után - kérik adataiknak a nyilvántartásba való felvételét, illetőleg meglévő adataik további kezelését. Adataikat kérelmükre - az archív adatok kivételével - a nyilvántartásból törölni kell.
A polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá - a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével - az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy - amennyiben más lakása nincs - megszáll.
Tbj. 4. § u) pont 2-3. pont
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény szerint a Magyarország az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a szabad mozgás és tartózkodás jogának gyakorlását
a) a magyar állampolgár kivételével az EU tagállama és az EGT-ről szóló megállapodásban részes más állam állampolgárának, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az EGT-ről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az EGT-ről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személynek (a továbbiakban: EGT-állampolgár),
b) az EGT-állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, az EGT-állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagjának (a továbbiakban: az EGT-állampolgár családtagja),
c) a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagjának (a továbbiakban: a magyar állampolgár családtagja), valamint
d) annak az EGT-állampolgárt vagy a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó személynek, aki
da) a magyar állampolgár eltartottja, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban él, illetve akiről súlyos egészségügyi okból a magyar állampolgár személyesen gondoskodik,
db) - abban az országban, ahonnan érkeznek - az EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele legalább egy évig egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik,
és a hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi.
Tbj. 4. § v) pont
Az EU-ban a munkavállalók szabad mozgásának jogát az ún. Római Szerződés alapelvként rögzíti. A közösségen belül nincs egységes társadalombiztosítási rendszer, minden tagállam maga határozta meg, hogy mely ellátást, milyen feltétellel, kinek nyújtja, és ennek teljesülése érdekében milyen járulékokat kell fizetni.
A szociális biztonsági rendszerek koordinációját
- a szociális biztonsági rendszereknek a közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71. (EGK) Tanácsi rendelet (a továbbiakban: Közösségi rendelet), valamint
- az ennek végrehajtásáról szóló 574/72. (EGK) Tanácsi rendelet szabályozza.
2010. május 1-jétől az 1408/71/EGK rendeletet felváltotta az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 883/2004/EK rendelete, az 574/72/EGK rendeletet pedig az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK rendelete.
Az EU tagállamai: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia.
Az EU tagállamok állampolgárai tekintetében a 883/2004/EK rendelet szabályai az irányadók, azonban Lichtenstein, Norvégia Izland, és Svájc tekintetében továbbra is az 1408/71/EGK rendeletet és annak végrehajtási rendeletét kell alkalmazni. Ezen utóbbi négy állam állampolgárai tekintetében nem alkalmazhatóak a 883/2004/EK rendelet szabályai.
Tbj. 4. § w) pont
Az Szja tv. szerint mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a 6. számú mellékletében felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősülő magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját. Tehát kikerült a mezőgazdasági őstermelői körből a regisztrált mezőgazdasági őstermelő, és az ilyen személy akkor lesz biztosított 2012. január 1-jétől, ha érvényes őstermelői igazolvánnyal és értékesítési betétlappal rendelkezik.
Tbj. 4. § x) pont
A kezdő mezőgazdasági őstermelő kategóriát a jogalkotó 2008. január 1-jétől vezette be.
Tbj. 4. § z) pont
Harmadik államnak minősül mindazon állam, amellyel Magyarország nem kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményt, továbbá azon állam, amely nem tartozik az EGT hatálya alá. Harmadik állam például Törökország, Kína, USA.
Tbj. 4. § zs) pont
TARTALOMJEGYZÉK
A társadalombiztosítási jogszabályok egységes szerkezetben, magyarázatokkal 2012Kiadással kapcsolatos információk
ELŐSZÓ
GYAKRABBAN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK
1997. ÉVI LXXX. TÖRVÉNY A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ELLÁTÁSAIRA ÉS A MAGÁNNYUGDÍJRA JOGOSULTAKRÓL, VALAMINT E SZOLGÁLTATÁSOK FEDEZETÉRŐL, A VÉGREHAJTÁSÁRA KIADOTT 195/1997. (XI. 5.) KORMÁNYRENDELET
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
Alapelvek
II. Fejezet
FOGALMAK ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
III. Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ELLÁTÁSAI ÉS AZ ELLÁTÁSRA JOGOSULTAK
A biztosítottak
A nemzetközi egyezményekről
Munkavállalók 12 hónapot meg nem haladó kiküldetése az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamába vagy Svájcba
Társadalombiztosítási ellátások
A társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak
Baleseti ellátásra jogosultak
Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak
A magánnyugdíj keretében járó szolgáltatás és kifizetés
IV. Fejezet
AZ ELLÁTÁSOK FEDEZETE
A biztosítottat terhelő járulékfizetési kötelezettség alakulása a 2011. december hónap tekintetében
A társadalombiztosítási járulék
Korkedvezmény-biztosítási járulék
Járulékalapot nem képező jövedelem
Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, valamint a nyugdíjjárulék
Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság külföldi állampolgár alkalmazottai magyarországi munkavégzésével összefüggésben megfizetett nyugdíjjárulék visszaigénylése
Járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok
A társas vállalkozás és a társas vállalkozó járulékfizetése
Az egyéni vállalkozók járulékfizetése
A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése
Járulékfizetés több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén
Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra
Biztosítási kötelezettséggel nem rendelkezők járulékfizetése
VI. Fejezet
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYILVÁNTARTÁSOK
VII. Fejezet
AZ ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG TERJEDELME, ADATVÉDELMI RENDELKEZÉSEK
VIII. Fejezet
A JÁRULÉKKÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉNEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI
Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése
Társadalombiztosítási egyéni nyilvántartás
A járulék megállapítása, bevallása, megfizetése
A befizetések elszámolása
Ellenőrzés
Késedelem, mulasztás következményei
Különös szabályok a járulékkötelezettségek teljesítésére vonatkozóan
Különös eljárási szabályok a magán-nyugdíjpénztári visszalépésekre és a tagdíjak elszámolására vonatkozóan
VIII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybaléptetés
Felhatalmazások
Az Európai Unió jogának való megfelelés
Átmeneti rendelkezések
Melléklet az 1997. évi LXXX. törvényhez
SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ
Az adó
Az adó alanya
A kifizetőnek nem minősülő személy által fizetendő adó alapja
Az adóalap megállapításának különös szabályai
Mentesülés a különös szabályok alkalmazása alól
Az adó mértéke és fizetendő összege
Adókedvezmények
A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény
A szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény
A Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény
A foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény korlátozása
Eljárási szabályok
Más jogszabályok alkalmazása
Értelmező rendelkezések
Átmeneti rendelkezések
1998. ÉVI LXVI. TÖRVÉNY AZ EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁSRÓL
A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás
Eljárási szabályok
Záró rendelkezések
1. számú melléklet
a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról
I. ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK
II. A SZERZŐDÉSTÍPUS MEGVÁLASZTHATÓSÁGÁNAK ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI
III. A HATÓSÁG ELJÁRÁSA AZ ELLENŐRZÉS SORÁN
IV. A MUNKAVISZONYT MEGHATÁROZÓ JELLEMZŐK
1. Általános megállapítások
2. Elsődleges minősítő jegyek
3. Másodlagos minősítő jegyek
2. számú melléklet
a szociális hozzájárulási adónál érvényesíthető adókedvezményekhez
I.
2/2012. (II. 7.) NGM rendelet a Karrier Híd programban való részvétel további feltételeiről, valamint a szociális hozzájárulási adókedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolás kiadásáról
II.
299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről
III.
69/2012. (IV. 6.) Korm. rendelet a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez nyújtható támogatásról, valamint a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló kormányrendelet módosításáról
IV. ÚTMUTATÓ
a 2012-ben elvárt béremelésről szóló kormányrendelet gyakorlati végrehajtásának és így a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető adókedvezmény érvényesítésének elősegítéséhez, a 2012. áprilisi jogszabály-módosítások figyelembevételével
Példák az elvárt bérnövekedés teljesítésére
Melléklet
SZAKMAI IRÁNYMUTATÁS
az elvárt béremelésnek a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágban alkalmazott bérrendszerekben történő végrehajtásának elősegítésére
V.
A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény