T/10544. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes gazdaságpolitikai tárgyú kormányzati intézkedések hatásaival összefüggő hiteles és pontos tájékoztatás érdekében szükséges egyes törvények módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A jövedéki adóról szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.)
a) 52. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ólmozatlan benzin,
b) 52. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ólmozott benzin,
c) 52. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tüzelő-, fűtőanyag célú gázolaj,
d) 52. § (1) bekezdés d) pontja szerinti üzemanyag célú gázolaj,
e) 52. § (1) bekezdés e) pontja szerinti fűtőolaj,
f) 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti cseppfolyósított szénhidrogén (LPG) vag...

T/10544. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes gazdaságpolitikai tárgyú kormányzati intézkedések hatásaival összefüggő hiteles és pontos tájékoztatás érdekében szükséges egyes törvények módosításáról
2013. évi .... törvény egyes gazdaságpolitikai tárgyú kormányzati intézkedések hatásaival összefüggő hiteles és pontos tájékoztatás érdekében szükséges egyes törvények módosításáról
Az Országgyűlés a Kormány egyes gazdaságpolitikai intézkedéseinek a fogyasztókat, illetve vállalkozásokat érintő hatásaival összefüggő hiteles és pontos tájékoztatása érdekében a következő törvényt alkotja:
1. §
A jövedéki adóról szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.)
a) 52. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ólmozatlan benzin,
b) 52. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ólmozott benzin,
c) 52. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tüzelő-, fűtőanyag célú gázolaj,
d) 52. § (1) bekezdés d) pontja szerinti üzemanyag célú gázolaj,
e) 52. § (1) bekezdés e) pontja szerinti fűtőolaj,
f) 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti cseppfolyósított szénhidrogén (LPG) vagy
g) 52. § (1) bekezdés i) pontja szerinti nem üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként értékesített, beszerzett vagy importált ellenőrzött ásványolaj
belföldi forgalmazása során az értékesítő az általa kibocsátott számla első oldalán egységár szerint és az értékesített mennyiségre vonatkozóan is feltünteti a Jöt. szerinti adómérték és a Tanács 2003. október 27-i, az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló 2003/96/EK irányelv 13. cikk (1) bekezdése és I. melléklete szerint számított minimum adómérték különbségét. A számla kibocsátója az e rendelkezés szerinti kötelezettségét az alábbi elrendezések és megjelenítések egyike szerint köteles teljesíteni:
A) változat:
B) változat:
2. §
(1) Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Bankadótv.) szerint különadó fizetésére kötelezett pénzügyi szervezet az általa nyújtott szolgáltatásról kibocsátott számla első oldalán feltünteti a pénzügyi szervezetek különadó-fizetési kötelezettségéről szóló kormányzati döntés eredményeként az adott szolgáltatásra fajlagosan eső Bankadótv. szerinti adó mértékét az alábbi elrendezések és megjelenítések egyike szerint:
A) változat:
B) változat:
(2) A Bankadótv. szerint különadó fizetésére kötelezett hitelintézet az általa nyújtott szolgáltatásról kibocsátott számla első oldalán feltünteti a hitelintézetek különadó-fizetési kötelezettségéről szóló kormányzati döntés eredményeként az adott szolgáltatásra fajlagosan eső Bankadótv. szerinti adó mértékét az alábbi elrendezések és megjelenítések egyike szerint:
A) változat:
B) változat:
3. §
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) szerinti egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére kibocsátott számla első oldalán feltünteti a villamos energia egyetemes szolgáltatási végfelhasználói árát érintő kormányzati döntések eredményeként az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó fizetési kötelezettségének változását az alábbi elrendezések és megjelenítések egyike szerint:
A) változat:
B) változat:
4. §
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 174. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Amennyiben a számlán a 82. § (1) bekezdés szerint számított adó feltüntetése kötelező, és annak mértéke meghaladja az adóalap 25 százalékát, a számlán kötelező feltüntetni azt is, hogy a vevő mennyivel több adót köteles megfizetni az áru vagy szolgáltatás beszerzése után a 25 százalékos adókulcs szerint számított adó összegéhez képest. A többlet adófizetési kötelezettségről szóló tájékoztatást az alábbi elrendezések és megjelenítések egyike szerint tünteti fel a számla kibocsátója:
A) változat:
B) változat:
5. §
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET) szerinti egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére kibocsátott számla első oldalán feltünteti a földgáz egyetemes szolgáltatási végfelhasználói árát érintő kormányzati döntések eredményeként az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó fizetési kötelezettségének változását az alábbi elrendezések és megjelenítések egyike szerint:
A) változat:
B) változat:
6. §
(1) A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 2. §-a szerinti adóköteles termék csomagolásán a Neta tv. 4. §-a szerinti adóalany feltünteti a népegészségügyi termékadó bevezetéséről szóló kormányzati döntés eredményeként az adóköteles termék után fizetendő Neta tv. szerinti adótartalmat az alábbi elrendezések és megjelenítések egyike szerint:
A) változat:
B) változat:
(2) A Neta tv. II. fejezete szerinti baleseti adó beszedésére kötelezett az általa nyújtott, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény szerinti kötelező felelősségbiztosítási szolgáltatásról kibocsátott számla első oldalán feltünteti a baleseti adó bevezetéséről szóló kormányzati döntés eredményeként a kötelező felelősségbiztosítási szolgáltatás után fizetendő Neta tv. szerinti baleseti adó mértékét az alábbi elrendezések és megjelenítések egyike szerint:
A) változat:
B) változat:
7. §
A távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Távközlési adótv.) szerinti adókötelezettség alanya az általa nyújtott, a Távközlési adótv. szerinti adóköteles szolgáltatásról kibocsátott számla első oldalán feltünteti a távközlési adó bevezetéséről szóló kormányzati döntés eredményeként a Távközlési adótv. szerinti távközlési szolgáltatás után fizetendő Távközlési adótv. szerinti adó mértékét az alábbi elrendezések és megjelenítések egyike szerint:
A) változat:
B) változat:
8. §
A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény (a továbbiakban: Biztosítási adótv.) szerinti adókötelezettség alanya az általa nyújtott, a Biztosítási adótv. szerinti adóköteles szolgáltatásról kibocsátott számla első oldalán feltünteti a biztosítási adó bevezetéséről szóló kormányzati döntés eredményeként a Biztosítási adótv. szerinti biztosítási szolgáltatás után fizetendő, a Biztosítási adótv. szerinti adó mértékét az alábbi elrendezések és megjelenítések egyike szerint:
A) változat:
B) változat:
9. §
A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Tranzakciós illetéktv.) szerinti illeték fizetésére kötelezett pénzforgalmi szolgáltató az általa nyújtott, a Tranzakciós illetéktv. szerinti illetékfizetési kötelezettség alá eső tevékenységgel érintett szolgáltatásról kibocsátott számla első oldalán feltünteti a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetéséről szóló kormányzati döntés eredményeként a Tranzakciós illetéktv. szerinti pénzforgalmi szolgáltatás után fizetendő Tranzakciós illetéktv. szerinti illeték mértékét az alábbi elrendezések és megjelenítések egyike szerint:
A) változat:
B) változat:
10. §
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az 1-7. §-ok szerinti kötelezettségek végrehajtásához szükséges részletes szabályokat rendeletben határozza meg.
11. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1-9. §-ok 2013. május 1-jén lépnek hatályba.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Egy átlagos család évente 100 ezer forinttal többet fizet be az államkasszába az elmúlt évek során kivetett extra adók, adóemelések miatt, miközben legfeljebb évi 20-30 ezer forintot takarít meg a közműszolgáltatások árának csökkentésén.
Miközben a kormányzat sikerpropagandát indított az energiaszolgáltatók pénzén a számlakép kötelező megváltoztatásával, arról hallgat, hogy az Orbán-kormány három év alatt két Bokros-csomagnyi, mintegy 2700 milliárd forint értékű megszorítást vezetett be, és már beharangozta a következő, 200-300 milliárd forintos megszorító csomagot is. Mindez négy év alatt 300 ezer forint pluszterhet jelent minden magyar embernek.
Ráadásul az Orbán-kormány alkalmatlansága miatt ma növekedés helyett recesszió van, a versenyképesség javulása helyett csőd- és felszámoláshullám, tőkekivonás jellemzi a hazai gazdaságot, befagyott a hitelezés, túlzottan magas az infláció, a reálbérek lecsökkentek, egyre több munkahely szűnik meg, egyre rosszabb az életszínvonal, a súlyosbodó kilátástalanság már minden ötödik magyart külföldre vándorlásra ösztönöz.
E törvény célja, hogy - összhangban az Orbán-kormány energetikai számlakép-szabályozással megkezdett tájékoztató kampányával - hiteles és pontos tájékoztatási kötelezettséget írjon elő a kormányzat egyes gazdaságpolitikai tárgyú intézkedéseinek hatásairól.
A törvény alapján így be kell mutatni a fogyasztók számára, hogy
- mennyivel több jövedéki adót fizettet meg az emberekkel a kormány az üzemanyagok után, mint amennyit az uniós előírások alapján kötelező lenne;
- mit jelent, hogy az általános ÁFA-kulcs Magyarországon a legmagasabb az uniós tagállamok közül;
- hogyan változott az emberek és a vállalkozások fizetési kötelezettsége a távközlési adó, a baleseti adó, a biztosítási adó, a pénzügyi tranzakciós illeték - közkeletű nevén "sárgacsekk adó" -, valamint a bankadó kivetése, illetve megemelése miatt,
- illetve hogyan változott az egyes megélhetési költségekkel kapcsolatos fizetési kötelezettségek mértéke az Orbán-kormány hivatalba lépése óta.
A törvényt - megfelelő felkészülési idő biztosítása mellett - 2013. május 1-jétől kell alkalmazni.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az üzemanyagtermékeket terhelő jövedéki adó Európai Unióban alkalmazandó minimális mértékét az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló 2003/96/EK irányelv (a továbbiakban: irányelv) 1. melléklete határozza meg.
Az üzemanyagokat Magyarországon terhelő jövedéki adó jelenleg hatályos mértékét a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 52. §-a rögzíti.
Az irányelv 13. cikk (1) bekezdése értelmében azon tagállamokban, amelyek nem vezették be az eurót, minden évben az október első munkanapján érvényes és az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetett árfolyamot kell alkalmazni az adó minimális mértékének meghatározására, és azok a következő naptári év január 1-jétől érvényesek.
Az alábbi táblázat az irányelvben meghatározott minimális mértéket, valamint - a 2012. október 1-jén érvényes 285,13 Ft/€ árfolyamon számított - lehetséges korrekciónak a mértékét mutatja be a hivatkozott jogszabályokban szereplő, 2013. május 1-jétől hatályos alapvető rendelkezések alapulvételével (nem vizsgálva itt az egyes speciális termékfajtákra, kivételes eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket):
Mindez tehát azt jelenti, hogy az emberek és a vállalkozások jelenleg ólmozatlan benzin vásárlása esetén literenként több mint 22 forinttal, gázolaj esetén több mint 20 forinttal fizetnek többet a termékekért, mint amennyit az uniós szabályozás alapján kötelező lenne fizetniük. Mindez éves szinten több tízezer forintos többletterhet jelent a családoknak, vállalkozásoknak.
Ha pedig a cseppfolyósított földgáz jövedéki adóterhelését vizsgáljuk, akkor az - a május 1-jétől hatályos adóemelést is figyelembe véve - egységenként több mint 76 forintos többletterhet jelent.
A rendelkezés alapján e számítások alapján kell feltüntetni a Jöt. szerinti adómérték és az irányelv szerinti minimális adómérték közötti különbséget egységár szerint és az értékesített mennyiségre vonatkozóan is.
A 2. §-hoz
E rendelkezés rögzíti, hogy a "banki különadóval" érintett szervezetek kötelesek feltüntetni az ügyfelek felé nyújtott szolgáltatásokat fajlagosan terhelő adó mértékét. A kormány 2013-ban 144 Mrd forintot vár a pénzügyi szektortól a banki különadó kivetése következtében, amelyet a szektor nyilvánvalóan és kézzelfoghatóan továbbhárít az ügyfelek felé. A rendelkezés célja, hogy erről a fogyasztó korrekt és pontos tájékoztatást kapjon.
A 3. §-hoz
A rendelkezés rögzíti, hogy a villamos energia egyetemes szolgáltatónak az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére kibocsátott számla első oldalán fel kell tüntetnie a villamos energia egyetemes szolgáltatási végfelhasználói árát érintő kormányzati döntések eredményeként az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó fizetési kötelezettségének változását mind az adott elszámolási időszak vonatkozásában, mind pedig 2010. június 1-je óta. Így valamennyi felhasználó egyértelmű képet kaphat arról, hogy a 2010 óta megemelt árakban mekkora szerepet játszott az ÁFA 25-ról 27%-ra emelése, illetve az, hogy a Kormány által kivetett ágazati különadók elismerésre kerültek az árszabályozás során, illetve egyes kötelezettségek eltörlése (kistérségenként/járásonként kötelező ügyfélszolgálat, egyszerűbb és gyorsabb kikapcsolás) milyen mértékben csökkenthette az árszabályozás során kialakított végfelhasználói ár mértékét. Itt kell kimutatni ugyanakkor a Kormány 2013. január 1-jétől bevezetett 10%-os árcsökkentő intézkedésének hatását is.
A 4. §-hoz
2012. január 1-jétől Magyarországon van a legmagasabb ÁFA-kulcs az Európai Unió tagállamai közül. A rendelkezés célja, hogy a fogyasztó korrekt és pontos tájékoztatást kapjon a megnövekedett többletteher mértékéről.
Az 5. §-hoz
A rendelkezés rögzíti, hogy a földgáz egyetemes szolgáltatónak az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére kibocsátott számla első oldalán fel kell tüntetnie a földgáz egyetemes szolgáltatási végfelhasználói árát érintő kormányzati döntések eredményeként az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó fizetési kötelezettségének változását mind az adott elszámolási időszak vonatkozásában, mind pedig 2010. június 1-je óta. Így valamennyi felhasználó egyértelmű képet kaphat arról, hogy a 2010 óta megemelt árakban mekkora szerepet játszott az ÁFA 25-ról 27%-ra emelése, illetve az, hogy a Kormány által kivetett ágazati különadók elismerésre kerültek az árszabályozás során, illetve egyes kötelezettségek eltörlése (kistérségenként/járásonként kötelező ügyfélszolgálat, egyszerűbb és gyorsabb kikapcsolás) milyen mértékben csökkenthette az árszabályozás során kialakított végfelhasználói ár mértékét. Itt kell kimutatni ugyanakkor a Kormány 2013. január 1-jétől bevezetett 10%-os árcsökkentő intézkedésének hatását is.
A 6-9. §-hoz
A csipszadóval, baleseti adóval, távközlési adóval, biztosítási adóval és "sárgacsekk-adóval" kapcsolatos rendelkezések célja, hogy a fogyasztó korrekt és pontos tájékoztatást kapjon a megnövekedett többletteher mértékéről.
A 10. §-hoz
A rendelkezés a kormány részére szükséges, részletes szabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseket rögzíti.
A 11. §-hoz
A rendelkezés a hatályba léptető rendelkezéseket rögzíti, megfelelő felkészülési idő biztosítása mellett.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.