T/10238. számú törvényjavaslat indokolással - Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól

adozona.hu

T/10238. számú törvényjavaslat indokolással - Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Jogterület(ek): Adójog, számviteli szabályok , Nemzetközi szerződések
Tipus: indokolás
Érvényesség kezdete: 2013.03.01
Érvényesség vége:
Jogszabály indoklása: 2013. évi XXXVII. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

T/10238. számú törvényjavaslat indokolással - Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól

2013. évi XXXVII. törvény

I. Fejezet

1. Általános rendelkezések

1. § E törvényt az adó megállapítása, az adó- és egyéb közterhek behajtása, továbbá a kettős adóztatás elkerülése érdekében folytatott, az Európai Unió tagállamai közötti, valamint egyéb nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes kérdéseire kell alkalmazni.
2. § (1) Az e törvényben nem szabályozott eljárásjogi kérdésekben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) E törvény rendelkezéseitől eltérni az Európai Unió kötelező jogi aktusa és nemzetközi szerződés alapján lehet.
3. § Ha az állami adóhatóság uniós jogi aktus rendelkezése - ideértve az uniós jogi aktust átültető magyar jogszabályt is - alapján az Európai Bizottság vagy az Európai Unió más intézménye, ügynöksége részére személyes adatot nem tartalmazó, statisztikai célú, illetve az uniós jogi aktus alkalmazásának eredményeit összegző adatszolgáltatást, információ-átadást teljesít, azt egyidejűleg az adópolitikáért felelős miniszter részére is megküldi.

2. Értelmező rendelkezések

4. § (1) E törvény alkalmazásában:
1. adómegállapítási jogsegély: az 5. § (1) bekezdésben meghatározott adókkal kapcsolatos tagállami jogszabályok végrehajtása szempontjából előreláthatólag releváns információk cseréje céljából folytatott közigazgatási együttműködés az Európai Unió tagállamainak hatáskörrel rendelkező hatóságai között;
2. behajtási jogsegély: az információkérés, a kézbesítés, a behajtás és a biztosítási intézkedés iránti megkereséssel kapcsolatos, 22-41. §-ban szabályozott eljárás;
3. kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény: Magyarország és más állam között a kettős adóztatás elkerülése tárgyában létrejött, jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződés;
4. Választottbírósági Egyezmény: a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló, 1990. július 23-án Brüsszelben aláírt Egyezmény, az Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló egyezményhez való csatlakozásáról szóló Egyezmény és az ehhez kapcsolódó Aláírási Jegyzőkönyv, a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló 1990. július 23-i egyezmény módosításáról szóló Jegyzőkönyv, valamint a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló Egyezményhez való csatlakozásáról szóló Egyezmény és az ehhez kapcsolódó Aláírási Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2006. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 3-6. §-a szerinti egyezmény;
(2) E törvény II. és III. Fejezete alkalmazásában:
1. CCN-hálózat: a közös kommunikációs hálózaton (CCN) alapuló, a hatáskörrel rendelkező hatóságok között a vám- és adóügyek területén teljes körű elektronikus információtovábbításhoz az Európai Unió által kifejlesztett közös felület;
2. elektronikus úton: az adatok (információk) elektronikus berendezések segítségével történő feldolgozása (a digitális tömörítést is ideértve) és tárolása vezetékes vagy rádión keresztül történő továbbítás optikai technológiák vagy más elektromágneses megoldás alkalmazásával;
3. hatáskörrel rendelkező hatóság: az Európai Unió tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságként kijelölt hatósága;
4. magyar hatáskörrel rendelkező hatóság: az adópolitikáért felelős miniszter.
(3) E törvény II. Fejezete alkalmazásában
1. bevált gyakorlatok és tapasztalatok megosztása iránti eljárás: az Európai Bizottság és az Európai Unió tagállamai hatáskörrel rendelkező hatóságainak együttműködése az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU irányelv 15. cikke szerint;
2. formanyomtatvány: az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU irányelv 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban az Európai Bizottság által elfogadott formanyomtatvány;
3. információcsere iránti megkeresés esetén alkalmazott formanyomtatvány: olyan formanyomtatvány, amely legalább a következő információkat tartalmazza:
a) az eljárással érintett személy (ügyfél) személyazonossága megállapításához szükséges adat,
b) az információkérés adózási, adóztatási céljának megjelölése.
A formanyomtatványban olyan személy neve és címe is megjelölhető, aki a megkereső hatóság álláspontja szerint a kért információ birtokában lehet, és olyan további adat is feltüntethető, amely a megkeresett hatóság számára az információ megszerzését megkönnyítheti;
4. közigazgatási vizsgálat: az Európai Unió tagállama által végzett minden olyan ellenőrzés, vizsgálat és egyéb intézkedés, amelynek célja az adójogszabályok megfelelő alkalmazásának biztosítása. A magyar megkeresett hatóság vagy a magyar megkereső hatóság által teljesített közigazgatási vizsgálat esetén a közigazgatási vizsgálat alatt az Art. szerinti adóigazgatási eljárást kell érteni;
5. magyar megkereső hatóság, magyar megkeresett hatóság: az adómegállapítási jogsegéllyel kapcsolatban az állami adóhatóság kormányrendeletben központi kapcsolattartó irodaként, kapcsolattartó szervként kijelölt szerve, szervezeti egysége, illetve az állami adóhatóság kormányrendelet felhatalmazása alapján kijelölt tisztviselője a 6-7. pontok figyelembevételével;
6. illetékes tisztviselő: olyan tisztviselő, aki kijelölés alapján az adómegállapítási jogsegély keretében közvetlen információcsere teljesítésére, fogadására jogosult. Az adómegállapítási jogsegélyben részt vevő tisztviselők e tevékenységükkel összefüggésben illetékes tisztviselőnek minősülnek;
7. kapcsolattartó szerv: a központi kapcsolattartó irodán kívül kijelölt olyan szerv, szervezeti egység, amely kijelölés alapján az adómegállapítási jogsegély keretében közvetlen információcsere teljesítésére, fogadására jogosult. Kapcsolattartó szervként egyidejűleg több szerv, szervezeti egység is kijelölhető;
8. központi kapcsolattartó iroda: az adómegállapítási jogsegély területén elsődlegesen felelős szerv, szervezeti egység, amely ellátja az Európai Unió más tagállamával és az Európai Bizottsággal való kapcsolattartási feladatokat. A központi kapcsolattartó iroda ellátja az egyidejű ellenőrzések koordinációjával kapcsolatos feladatokat és a kijelölt illetékes tisztviselőkről nyilvántartást vezet. Egyidejűleg kizárólag egy központi kapcsolattartó iroda jelölhető ki;
9. megkeresett hatóság: az Európai Unió tagállamának központi kapcsolattartó irodája, kapcsolattartó szerve vagy illetékes tisztviselője, aki (amely) a hatáskörrel rendelkező hatóság nevében az adómegállapítási jogsegéllyel kapcsolatos megkeresést, spontán információcserét fogadja;
10. megkeresésre történő információcsere: egy adott esetben a megkereső hatóság megkeresett hatósághoz intézett megkeresésén alapuló információcsere;
11. megkereső hatóság: az Európai Unió tagállamának központi kapcsolattartó irodája, kapcsolattartó szerve vagy illetékes tisztviselője, aki (amely) a hatáskörrel rendelkező hatóság nevében az adómegállapítási jogsegéllyel kapcsolatban megkeresést, spontán információcserét teljesít;
12. spontán információcsere: az információ bármely időpontban történő, előzetes megkeresés nélküli nem rendszeres közlése az Európai Unió más tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságával;
13. statisztikai adatok jegyzéke: az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU irányelv 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban az Európai Bizottság által meghatározott formában, tartalommal és eljárásrendben teljesítendő statisztikai jellegű tájékoztatási kötelezettség;
14. személy:
a) a természetes személy,
b) a jogi személy,
c) a magyar jogszabályok alkalmazásában, valamint ha a más tagállam jogszabálya úgy rendelkezik, a jogi személyiség nélküli jogképes személyegyesülés (társulás),
d) egyéb, bármely jellegű és formájú, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező jogi konstrukció, amely olyan eszközöket birtokol vagy kezel, amelyekre - az eszközökből származó jövedelmet is ideértve - az 5. § (1) bekezdés szerinti adókat kivetik, vagy
e) a magyar jogszabályok alkalmazásában az a)-d) pont hatálya alá nem tartozó adózó.
(4) E törvény III. Fejezete alkalmazásában
1. formanyomtatvány: az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló 2010. március 16-i 2010/24/EU tanácsi irányelv 26. cikke alapján az Európai Bizottság által elfogadott részletes szabályoknak megfelelő formanyomtatvány;
2. kézbesítés iránti egységes formanyomtatvány: olyan formanyomtatvány, amely legalább a következő információkat tartalmazza:
a) a címzett személy neve és címe, valamint az azonosítására szolgáló más lényeges adat,
b) a kézbesítés célja és a végrehajtására előírt határidő,
c) a formanyomtatványhoz mellékelt okirat bemutatása, valamint az érintett követelés jellege és összege,
d) annak a hatóságnak a neve (elnevezése), székhelye, egyéb postai vagy elektronikus címe,
da) amely a formanyomtatványhoz mellékelt okirat vonatkozásában illetékes hatóság, valamint ha ettől eltér,
db) amelytől a kézbesített okirattal vagy a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos jogorvoslatokra vonatkozóan további tájékoztatás kérhető;
3. magyar megkereső hatóság, magyar megkeresett hatóság: a behajtási jogsegéllyel kapcsolatban az állami adó- és vámhatóság kormányrendeletben központi kapcsolattartó irodaként, kapcsolattartó irodaként, vagy kapcsolattartó szervként kijelölt szerve, szervezeti egysége a 4-6. pontok figyelembevételével;
4. kapcsolattartó iroda: a behajtási jogsegély területén belül a 22. §-ban meghatározott egy vagy több adó- vagy díjtípus, vagy kategória vonatkozásában az Európai Unió más tagállamával való kapcsolattartásért felelős szerv;
5. kapcsolattartó szerv: a központi kapcsolattartó szervtől és a kapcsolattartó irodától különböző hatóság, amely hatásköréhez kapcsolódóan vesz részt a behajtási jogsegéllyel kapcsolatos együttműködésben;
6. központi kapcsolattartó iroda: a behajtási jogsegély területén az Európai Unió más tagállamával való kapcsolattartásért elsődlegesen felelős, valamint külön kifejezett felhatalmazás esetén az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásért is felelős szerv;
7. megkeresett hatóság: az Európai Unió tagállamának központi kapcsolattartó irodája, kapcsolattartó irodája vagy kapcsolattartó szerve, amelyhez behajtási jogsegély iránti megkereséssel fordulnak;
8. megkereső hatóság: az Európai Unió tagállamának központi kapcsolattartó irodája, kapcsolattartó irodája vagy kapcsolattartó szerve, amely a behajtási jogsegéllyel érintett követeléssel kapcsolatban segítségnyújtás iránti megkeresést küld;
9. személy:
a) a természetes személy és a jogi személy,
b) a magyar jogszabályok alkalmazásában, valamint ha a más tagállam jogszabályai úgy rendelkeznek, a jogi személyiség nélküli jogképes személyegyesülés (társulás), továbbá
c) a magyar jogszabályok alkalmazásában az adózó, valamint a más tagállam joga szerint egyéb, bármilyen jellegű és formájú, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező jogi konstrukció, amely olyan eszközöket birtokol vagy kezel, amelyekre - beleértve az azokból származó jövedelmet is - a behajtási jogsegély hatálya alá tartozó adók bármelyikét kivetik;
10. végrehajtást engedélyező egységes okirat: olyan okirat, amely a megkereső államtól eltérő tagállamban való behajtási és biztosítási intézkedések kizárólagos alapját képezi. A végrehajtást engedélyező egységes okirat a végrehajtást engedélyező eredeti okirat lényeges tartalmi elemeit, valamint legalább a következő információkat tartalmazza:
a) az okirat azonosítása szempontjából szükséges információ, a követelés leírása (különösen a követelés jellege; az az időszak, amelyre a követelés vonatkozik; a végrehajtási eljárás szempontjából jelentős bármely időpont; a követelés összege és összetevői, mint a főkövetelés és a kamat),
b) az adós személy neve, valamint az azonosítását szolgáló más lényeges adat,
c) annak a hatóságnak a neve (elnevezése), székhelye, egyéb postai vagy elektronikus címe,
ca) amely a végrehajtást engedélyező egységes okirathoz mellékelt okirat vonatkozásában illetékes hatóság, valamint ha ettől eltér,
cb) amelytől a követeléssel vagy a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos jogorvoslatokra vonatkozóan további tájékoztatás kérhető;
11. végrehajtást engedélyező eredeti okirat: olyan okirat, amely a végrehajtást a megkereső tagállamban teszi lehetővé.

II. Fejezet

Az Európai Unió tagállamai közötti adómegállapítási jogsegély szabályai

3. Alkalmazási kör

5. § (1) Az adómegállapítási jogsegély teljesítésének az Európai Unió tagállama által vagy nevében, illetve a tagállam területi vagy közigazgatási alegysége, önkormányzata által vagy nevében, az Európai Unióról szóló szerződés 52. cikkében meghatározott területen kivetett adóval kapcsolatban van helye.
(2) Az adómegállapítási jogsegély nem alkalmazható
a) a hozzáadottérték-adóval,
b) a vámokkal,
c) az Európai Unió tagállamai közötti közigazgatási együttműködésről szóló egyéb uniós rendelkezések által szabályozott jövedéki adóval,
d) az Európai Unió tagállama alegységének, illetve közjogi szociális biztonsági intézménynek fizetendő kötelező társadalombiztosítási járulékkal,
e) díjakkal, így különösen közigazgatási hatóságok által kibocsátott igazolások, egyéb okiratok díjaival és
f) szerződéses jellegű - így különösen közüzemi - díjakkal kapcsolatos eljárásban.
(3) Az adómegállapítási jogsegély alkalmazása nem érinti a 2005. évi CXVI. törvénnyel kihirdetett, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-én kelt egyezmény és az egyezmény 2001. október 16-án kelt kiegészítő jegyzőkönyve szerinti kötelezettségek, valamint a két- vagy többoldalú megállapodások alapján fennálló közigazgatási együttműködési kötelezettségek teljesítését.
6. § A magyar megkereső hatóság, illetve a magyar megkeresett hatóság az adómegállapítási jogsegély szabályait magyar jogszabályok szerinti, 5. § (1) bekezdésnek megfelelő adóval kapcsolatos eljárásban az általános forgalmi adó, a jövedéki adó és a járulék kivételével az Art. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adóval összefüggésben alkalmazza.

4. Az információcsere egyes formái

7. § (1) A magyar megkeresett hatóság információcsere iránti megkeresés (a (2)-(5) bekezdés és a 8. § alkalmazásában: megkeresés) alapján minden olyan, az 5. § (1) bekezdésének megfelelő információt közöl a megkereső hatósággal, amely rendelkezésére áll vagy közigazgatási hatósági eljárás keretében megszerezhető.
(2) A megkeresés alapján a magyar megkeresett hatóság az információ megszerzése céljából saját hatáskörben vagy belföldi jogsegély (megkeresés) keretében megtesz minden olyan intézkedést, amelyet hasonló belföldi jogsegély (megkeresés) teljesítése érdekében végrehajtana.
(3) Ha a magyar megkeresett hatóság álláspontja szerint a megkeresés meghatározott közigazgatási vizsgálatra vonatkozó részének teljesítése szükségtelen, a megkeresés e részét nem teljesíti és ennek indokairól a megkereső hatóságot haladéktalanul értesíti. Egyéb esetben a magyar megkeresett hatóság a megkeresés meghatározott közigazgatási vizsgálatra vonatkozó részét az (1) és (2) bekezdésben és a 8. §-ban foglaltak figyelembevételével teljesíti.
(4) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés eredeti okirat átadására vonatkozó részét az (1) és (2) bekezdésben és a 8. §-ban foglaltak figyelembevételével és abban az esetben teljesíti, ha az a magyar jogszabályokkal egyébként nem ellentétes.
(5) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés teljesítése esetén kérheti a megkereső hatóságot, hogy a megkereséssel érintett információ felhasználásáról küldjön részére visszajelzést.
8. § (1) A megkeresést a magyar megkeresett hatóság a megkeresés beérkezésétől számított 6 -a megkeresés beérkezésekor rendelkezésre álló információ esetén 2 - hónapon belül teljesíti. A magyar megkeresett hatóság és a megkereső hatóság a megkeresés teljesítésére ezektől eltérő határidőben is megállapodhat.
(2) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés beérkezését haladéktalanul, de legfeljebb a megkeresés beérkezését követő 7 munkanapon belül - lehetőség szerint elektronikus úton - visszaigazolja.
(3) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés hiányosságainak pótlására vagy kiegészítő információ szolgáltatására a megkereső hatóságot a megkeresés beérkezését követő 1 hónapon belül hívja fel. E felhívás kiadása esetén az (1) bekezdés szerinti határidő kezdő időpontja a hiányosságok pótlását vagy kiegészítő információt tartalmazó tájékoztatás beérkezésének napját követő nap.
(4) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés (1) bekezdés szerinti teljesítésének akadályáról haladéktalanul, de legfeljebb a megkeresés beérkezését követő 3 hónapon belül tájékoztatja a megkereső hatóságot a megkeresés teljesítése várható időpontjának megjelölésével együtt.
(5) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés teljesítésének elutasításáról és annak indokairól haladéktalanul, de legfeljebb a megkeresés beérkezésétől számított 1 hónapon belül tájékoztatja a megkereső hatóságot.
(6) Az (1)-(5) bekezdés szerinti határidő a 13. § (3) bekezdés szerinti esetben a megkeresés, egyéb nyilatkozat magyar központi kapcsolattartó iroda részére történő továbbítása napját követő napon kezdődik.
9. § A magyar megkeresett hatóság a spontán információcsere keretében szerzett információ beérkezését az információ beérkezését követő 7 munkanapon belül - ha lehetséges, elektronikus úton - visszaigazolja az információt küldő hatáskörrel rendelkező hatóság részére.

5. Az adómegállapítási jogsegély egyéb formái

10. § (1) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérésére intézkedik a megkereső tagállam közigazgatási hatóságaitól származó, e tagállam területén az 5. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó adóval kapcsolatos jogszabályok alkalmazásával összefüggő határozat és egyéb okirat címzett részére történő, a magyar jogszabályoknak megfelelő kézbesítéséről.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásának abban az esetben van helye, ha a megkereső hatóság a megkereső tagállam kézbesítésre vonatkozó jogszabályai szerint a címzettet nem képes értesíteni vagy az ilyen értesítés aránytalan nehézségekkel járna.
(3) A kézbesítés iránti megkeresés tartalmazza a kézbesítendő határozat, más okirat tárgyát, a címzett nevét és címét, valamint egyéb olyan információt, amely a címzett azonosítását megkönnyítheti.
(4) A magyar megkeresett hatóság a kézbesítés eredményéről - a kézbesítés időpontjának megjelölésével és egyéb szükség szerinti adatok közlésével - haladéktalanul értesíti a megkereső hatóságot.
11. § (1) A magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság és más tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága mint megkereső vagy megkeresett hatóság megállapodást köthet, amely alapján az 5. § (1) bekezdésben meghatározott adókkal kapcsolatos információcsere céljából a megkereső hatóság által kijelölt tisztviselő
a) jelen lehet a megkeresett hatóság tagállamának közigazgatási hatóságának hivatalos helyiségében (hivatalában),
b) jelen lehet a megkeresett hatóság tagállamának területén végrehajtott közigazgatási vizsgálat során.
(2) A magyar megkeresett hatóság magyarországi eljárása során a megkereső hatóság tisztviselője természetes személyt nem nyilatkoztathat és nyilvántartást nem vizsgálhat meg. A megkereső hatóság tisztviselője e cselekmények elvégzésére tett indítványait a megkeresett magyar hatóság a közigazgatási vizsgálat eredményes elvégzése érdekében figyelembe veszi és azokat indokolt esetben saját intézkedésként végrehajtja.
(3) A magyar megkeresett hatóság az olyan okiratokról, amelyekhez a magyarországi közigazgatási vizsgálat során a magyar megkeresett hatóság tisztviselői hozzáférhetnek, a megkereső hatóság tisztviselője részére kérelemre másolatot ad.
(4) A más tagállam megkereső hatóságának tisztségviselője az (1) bekezdés szerinti magyarországi eljárása során a magyar megkeresett hatóság vagy más személy kérésére személyazonosságát és eljárási jogosultságát igazolni köteles.
(5) A magyar megkereső hatóság a más megkeresett hatóság tagállamának területén az (1) bekezdés szerint megállapodás keretében eljáró magyar tisztviselő részére magyar, valamint angol nyelven vagy a megkeresett tagállam hivatalos nyelvén kiállított, a tisztviselő eljárási jogosultságát igazoló okiratot állít ki.
(6) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás a magyar jogszabályokkal és a más tagállam jogszabályaival összhangban tartalmazza az együttműködés részletes szabályait, így különösen az átadható információk körét és felhasználásuk feltételeit.
12. § (1) A magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával, illetve más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival (a továbbiakban együtt: részes felek, önállóan: részes fél) megállapodást köthet egy vagy több személy egyidejű ellenőrzésére az egyidejű ellenőrzés alapján szerzett információ cseréje céljából.
(2) A megállapodás olyan személyek egyidejű ellenőrzésére terjedhet ki, amelyekhez a részes feleknek közös vagy egymást kiegészítő érdeke fűződik.
(3) A magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság indokolt és az ellenőrzések teljesítésének időtartamára kiterjedő javaslatot készít az egyidejű ellenőrzésre javasolt személyekről. A magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság a javaslatot a többi részes fél rendelkezésére bocsátja.
(4) A megállapodás végrehajtása során, más részes fél javaslatának beérkezése esetén a magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság - a javaslat magyar jogszabályoknak való megfelelése és költséghatékonyság elve szerinti mérlegeléssel - dönt az egyidejű ellenőrzésben való részvételről. A magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság a részvételről szóló nyilatkozatát vagy a részvétel indokolt elutasítását továbbítja a javaslatot küldő részes fél részére.

6. Az adómegállapítási jogsegély teljesítésének közös szabályai

13. § (1) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az adómegállapítási jogsegéllyel kapcsolatos kötelezettséget abban az esetben is teljesíti, ha a kötelezettség teljesítése során szerzett információra az egyéb jogszabályokban foglalt kötelezettsége teljesítéséhez - így különösen adóztatási hatáskörének gyakorlásához - nem lenne szükség.
(2) A magyar illetékes tisztviselő - a külön jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározottak szerint - az adómegállapítási jogsegély keretében kapott vagy küldött minden információról haladéktalanul, de legfeljebb 3 napon belül tájékoztatja a magyar központi kapcsolattartó irodát.
(3) A magyar illetékes tisztviselő és a magyar kapcsolattartó szerv az adómegállapítási jogsegéllyel kapcsolatos, hatáskörébe vagy illetékességébe nem tartozó megkeresést és egyéb nyilatkozatot haladéktalanul továbbítja a magyar központi kapcsolattartó iroda részére, és erről egyidejűleg értesíti a megkereső hatóságot, nyilatkozattal érintett hatáskörrel rendelkező hatóságot.
14. § (1) A magyar megkeresett hatóság az adómegállapítási jogsegélyt nem teljesíti, ha
a) az 5. § (1) bekezdésének megfelelő, a magyar megkeresett hatóság rendelkezésére álló vagy közigazgatási vizsgálat keretében megszerezhető információ tekintetében a megkereső hatóság nem merítette ki azokat a szokásos információforrásokat, amelyeket a célja elérésének veszélyeztetése nélkül az adott körülmények között a megkereséssel érintett információ megszerzéséhez felhasználhatott volna, vagy
b) a megkereséssel érintett közigazgatási vizsgálat lefolytatása vagy információ gyűjtése magyar jogszabályba ütközne.
(2) A magyar megkeresett hatóság az adómegállapítási jogsegélyt nem köteles teljesíteni, ha
a) a megkereső hatóság vagy a megkereső tagállam más hatósága jogi okok miatt nem tud a megkereséssel érintett információhoz hasonló információkat szolgáltatni, vagy
b) az információ szolgáltatása üzleti, ipari, szakmai titok, kereskedelmi folyamat vagy olyan információ felfedéséhez vezet, amelynek felfedése a magyar jogrendbe ütközik.
(3) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóságot tájékoztatja az adómegállapítási jogsegély teljesítése elutasításának indokairól.
(4) A magyar megkeresett hatóság nem utasíthatja el az adómegállapítási jogsegély teljesítését
a) az (1) bekezdés b) pontjára vagy a (2) bekezdés bármely pontjára hivatkozással kizárólag azzal az indokkal, hogy a jogsegéllyel érintett információra az egyéb jogszabályokban foglalt kötelezettsége teljesítéséhez - így különösen adóztatási hatáskörének gyakorlásához - nem lenne szükség, vagy
b) az (1) bekezdés b) pontjára vagy a (2) bekezdés b) pontjára hivatkozással kizárólag azzal indokkal, hogy a jogsegéllyel érintett információ pénzügyi intézmény, meghatalmazott, illetve ügynökként vagy vagyonkezelőként eljáró személy birtokában van, vagy e személy tulajdoni érdekeltségére vonatkozik.
(5) A magyar megkeresett hatóság az adómegállapítási jogsegély teljesítését elutasíthatja, ha
a) az adómegállapítási jogsegéllyel érintett információ a 2011. január 1. napja előtti adómegállapítási időszakra vonatkozik, vagy
b) az ilyen információk átadását - amennyiben a megkeresést 2011. március 11. napja előtt terjesztették volna elő - a magyar jogrendbe ütközésre hivatkozással el lehetett volna utasítani.
15. § (1) Az adómegállapítási jogsegély teljesítése során a magyar megkereső hatóság vagy magyar megkeresett hatóság által szerzett információ adótitoknak minősül. Az adómegállapítási jogsegély teljesítése során a magyar megkereső hatóság vagy magyar megkeresett hatóság által szolgáltatott információ védelmére az információ rendelkezésre bocsátását megelőzően az adótitokra vonatkozó rendelkezéseket, azt követően pedig az információt szerző tagállam jogát kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti információt
a) 5. § (1) bekezdésben és 6. §-ban meghatározott adókra vonatkozó magyar jogszabályok és az érintett tagállam(ok) jogszabályai végrehajtása céljából, vagy
b) az a) pont szerinti adókkal kapcsolatos olyan bírósági vagy közigazgatási eljárások során, amelyekben az ilyen adókkal kapcsolatos jogszabályok megsértése esetén hátrányos jogkövetkezmények megállapításának lehet helye,
c) a 22. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott követelések és a kötelező társadalombiztosítási járulékok, illetve a 23. §-ban meghatározott követelések és a társadalombiztosítási járulékok (szociális hozzájárulási adó) megállapításához és végrehajtásához
lehet felhasználni.
A b) pont szerinti esetben az információ felhasználása nem járhat a bírósági vagy közigazgatási eljárásban részt vevő személyek jogait szabályozó általános rendelkezések sérelmével.
(3) Az (1) bekezdés szerinti információt a magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság a (2) bekezdéstől eltérő célra az információt szolgáltató hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyével használhatja fel. Az információt szolgáltatóként a magyar megkereső hatóság, illetve magyar megkeresett hatóság az (1) bekezdéstől eltérő célra való felhasználást akkor engedélyezi, ha az információ e célra való felhasználását a magyar jogszabályok lehetővé teszik.
(4) A megkereső vagy megkeresett hatóság tagállamától eltérő tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága (harmadik fél) részére a magyar megkeresett hatóság az adómegállapítási jogsegély teljesítése során szerzett információt akkor továbbíthatja, ha megítélése szerint az információ harmadik félnek hasznos lehet, és az információt szolgáltató megkeresett vagy megkereső hatóság az információ továbbítását nem ellenezte. A magyar megkeresett hatóság az információ továbbítását megelőzően tájékoztatja az információt szolgáltató megkereső vagy megkeresett hatóságot az információ továbbításának szándékáról. Ha e hatóság a tájékoztatás beérkezésétől számított tíz munkanapon belül ellenzi az információ továbbítását, a magyar megkereső vagy megkeresett hatóság az információt harmadik fél részére nem adhatja ki.
(5) A magyar megkeresett hatóság információt szolgáltató hatóságként akkor ellenzi az információ harmadik félnek való továbbítását, ha az nincs összhangban az adómegállapítási jogsegély rendelkezéseivel. E bekezdés és a (4) bekezdés alkalmazásában információt szolgáltató megkereső vagy megkeresett hatóság az a hatóság, amelytől az információ eredetileg származik.
(6) A magyar megkeresett hatóság és más magyar közigazgatási hatóság az adómegállapítási jogsegély keretében jogszerűen megszerzett információkat, okiratokat (ideértve a jelentéseket, nyilatkozatokat, az okiratok hitelesített másolatait vagy kivonatait) a belföldi jogsegély keretében szerzett hasonló információra, okiratra vonatkozó magyar jogszabályok szerinti rendelkezéseknek megfelelően használhatja fel bizonyítékként.
(7) A központi kapcsolattartó iroda által a 20. § alapján az Európai Bizottság részére megküldött információk, valamint az ezen információk felhasználásával az Európai Bizottság által készített jelentések és más okiratok továbbíthatók az Európai Unió más tagállama részére.
(8) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság és más magyar közigazgatási hatóság az Európai Bizottság által az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv 23. cikk (6) bekezdése szerint készített jelentést és más okiratát kizárólag elemzési célokra használhatja fel, azt az Európai Bizottság kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül nem teheti közzé és nem bocsáthatja más személy vagy szervezet rendelkezésére.
(9) A magyar megkereső hatóság vagy magyar megkeresett hatóság által az adómegállapítási jogsegély keretében szerzett vagy szolgáltatott információt kizárólag a CCN-hálózat gondozásához, karbantartásához, fejlesztéséhez szükséges mértékben lehet az Európai Bizottság biztonsági akkreditációs hatósága által akkreditált személyek rendelkezésére bocsátani.
(10) Az adómegállapítási jogsegély teljesítése körében a személyes adatok kezelésére az információs önrendelkezésről és az információszabadságról szóló törvény és az Art., valamint az állami adóhatóságra vonatkozó törvényi rendelkezések előírásait az e §-ban meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni.
16. § (1) A megkereső hatóság az információcsere iránti megkeresést a magyar megkeresett hatóságnak, illetve a magyar megkeresett hatóság által az információcsere iránti megkeresésre adott válaszokat, átvételi elismervényeket, további háttér-információ iránti kérelmeket, a kérés teljesítésének lehetetlenségét vagy az elutasítását a megkereső hatóságnak - amennyiben lehetséges - formanyomtatvány használatával továbbítja. E formanyomtatványhoz további okiratok (így különösen jelentések, nyilatkozatok), azok hitelesített másolatai vagy kivonatai is csatolhatók.
(2) A spontán információcserét, a spontán információcsere beérkezésének visszaigazolását, a kézbesítés iránti megkeresést, valamint a visszajelzést formanyomtatvány felhasználásával kell továbbítani.
(3) Az adómegállapítási jogsegély keretében közölt információt lehetőség szerint a CCN-hálózat alkalmazásával, elektronikus úton kell továbbítani.
(4) Az adómegállapítási jogsegély keretében küldött megkeresés és egyéb nyilatkozat, valamint az előbbiekhez mellékelt okirat bármely, a megkereső hatóság és a megkeresett hatóság megállapodása szerinti nyelven továbbítható. A megkeresett hatóság indokolt kérelmére a megkereséshez a megkeresett hatóság tagállamának valamely hivatalos nyelvén készített fordítást kell mellékelni.
17. § (1) A magyar megkeresett hatóság az adómegállapítási jogsegéllyel összefüggésben - a szakértői költség megtérítési igénye kivételével - költségek megtérítése iránti igényt a megkereső hatósággal szemben nem érvényesít.
(2) A magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság az adómegállapítási jogsegéllyel összefüggésben az Európai Unió más tagállama hatáskörrel rendelkező hatósága költségek megtérítése iránti igényét - a szakértői költség megtérítési igénye kivételével - nem teljesíti.

7. Más tagállamba irányuló adómegállapítási jogsegély

18. § (1) Ha a magyar megkereső hatóság az adómegállapítási jogsegély teljesítésével kapcsolatban más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát keresi meg, e § és a 19. § rendelkezéseit a 7-17. §-okban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) A magyar megkereső hatóság a megkeresésre történő információcsere és a spontán információcsere esetén a megkeresett hatóság kérésére késedelem nélkül, de legkésőbb a szerzett információ felhasználása eredményének ismertté válásától számított 3 hónapon belül visszajelzést küld a megkeresett hatóság részére. Ha a szerzett információ felhasználásának eredménye adóigazgatási eljárásban hozott döntésként jelentkezik, a magyar megkereső hatóság a visszajelzési kötelezettséget a döntés jogerőre emelkedése előtt is teljesítheti. Utóbbi esetben a visszajelzésben utalni kell arra, hogy a döntés még nem emelkedett jogerőre.
19. § (1) A magyar megkereső hatóság az 5. § (1) bekezdés szerinti információt a (2) bekezdés szerinti esetekben spontán információcsere keretében legkésőbb az információ beérkezésétől, illetve rendelkezésre állásától számított 1 hónapon belül közli az Európai Unió tagállamai hatáskörrel rendelkező hatóságaival.
(2) Spontán információcsere teljesítésének az alábbi esetekben van helye:
a) a magyar megkereső hatóság indokoltan feltételezi, hogy az Európai Unió más tagállamában adóbevétel-kiesés következhet be,
b) az adózó (személy) olyan adócsökkentési lehetőséget vagy adómentességet vesz igénybe az egyik tagállamban, amely egy másik tagállamban adófizetési kötelezettség növekedésével vagy egyéb adókötelezettség keletkezésével jár,
c) az egyik tagállambeli adózó (személy) és egy másik tagállambeli adózó egy vagy több országon keresztül folytat egymás között gazdasági kapcsolatot olyan módon, hogy egyik vagy másik vagy mindkét tagállamban adómegtakarítás keletkezhet,
d) a magyar megkereső hatóság indokoltan feltételezi, hogy a vállalkozáscsoporton belüli mesterséges nyereségátvitel adómegtakarítást eredményezhet,
e) az egyik tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által a magyar megkeresett hatóságnak továbbított információ olyan adatokhoz juttatta a magyar megkeresett hatóságot, amely releváns lehet a hatáskörrel rendelkező hatóság tagállamában adókötelezettség megállapítása szempontjából.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül a magyar megkereső hatóság előzetes megkeresés nélküli információcserét abban az esetben teljesíthet, ha álláspontja szerint az információ az Európai Unió érintett tagállama hatáskörrel rendelkező hatósága részére hasznos lehet.

8. Tájékoztatási kötelezettség

20. § (1) A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztatja az Európai Bizottságot
a) a magyar hatáskörrel rendelkező hatóság kijelöléséről és ennek változásáról,
b) a magyar központi kapcsolattartó iroda kijelöléséről és ennek változásáról, valamint
c) a magyar központi kapcsolattartó iroda Európai Bizottsággal való kapcsolattartó szervként kijelölésének tényéről.
(2) A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztatja az Európai Bizottságot és az Európai Unió tagállamainak központi kapcsolattartó irodáit
a) magyar kapcsolattartó szerv kijelöléséről és ennek változásáról,
b) magyar illetékes tisztviselő kijelöléséről és ennek változásáról.
(3) A magyar központi kapcsolattartó iroda
a) megküldi az Európai Bizottság részére az adómegállapítási jogsegéllyel kapcsolatos statisztikai adatok jegyzékét,
b) tájékoztathatja az Európai Bizottságot az olyan releváns információkról, amelyek az adócsalás és az adóelkerülés elleni küzdelem érdekében az adómegállapítási jogsegély hatékonyságának értékeléséhez szükségesek,
c) tájékoztathatja az Európai Bizottságot és az Európai Unió tagállamainak hatáskörrel rendelkező hatóságait az adómegállapítási jogsegéllyel kapcsolatos tapasztalatokról, gyakorlatról a bevált tapasztalatok és gyakorlatok megosztása iránti eljárásban.

9. Információcsere harmadik államokkal

21. § (1) A magyar megkereső hatóság a nem az Európai Unió tagállamának (a továbbiakban: harmadik állam) illetékes hatóságától szerzett, az 5. § (1) bekezdésében és a 6. §-ban meghatározott adóra vonatkozó, tagállami jogszabályok végrehajtása szempontjából előreláthatóan releváns információt - amennyiben ezt az információt szolgáltató állammal kötött nemzetközi szerződés lehetővé teszi - a (2) bekezdésben foglalt esetekben továbbíthatja olyan tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának, amely számára a szerzett információ hasznos lehet.
(2) A magyar megkereső hatóság az adómegállapítási jogsegély keretében szerzett információt harmadik állam illetékes hatósága részére abban az esetben továbbíthatja, ha
a) a szerzett információt szolgáltató tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága az információ kiadásához hozzájárult,
b) a harmadik állam, illetve annak illetékes hatósága vállalta, hogy együttműködik az adójogszabályokat sértő vagy az adójogszabályokkal való visszaélésnek minősülő gazdasági események szokatlan vagy jogszabálysértő jellegének bizonyítására irányuló eljárásban, és
c) az információ kiadása a személyes adatok harmadik államba való továbbítására vonatkozó magyar jogszabályoknak egyébként megfelel.

III. Fejezet

Az Európai Unió tagállamai közötti behajtási jogsegély szabályairól

10. Alkalmazási kör

22. § (1) A behajtási jogsegély teljesítésének az alábbi követelésekkel kapcsolatban van helye:
a) az Európai Unió tagállama által vagy nevében, illetve területi vagy közigazgatási alegysége -ideértve a helyi hatóságokat (helyi önkormányzatokat) is - által vagy nevében, valamint az Európai Unió nevében kivetett adó, vám és illeték,
b) az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) teljes vagy részleges finanszírozási rendszerének részét képező visszatérítések, intervenciók és egyéb intézkedések, ideértve az e tevékenységgel kapcsolatban behajtandó összegek,
c) a cukorágazat piacának közös szervezése keretében előírt lefölözések és egyéb díjak.
(2) A behajtási jogsegély rendelkezéseit alkalmazni kell továbbá a következő követelésekre is:
a) az (1) bekezdésben meghatározott követelésekkel összefüggő - az adó, vám és illeték megállapítása, ellenőrzése (kivetése, közigazgatási vizsgálat végrehajtása) során az adóhatóság, hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóság által megállapított vagy e hatóság kérésére közigazgatási hatóság vagy bíróság által megerősített - közigazgatási szankció, bírság, pótlék, díj, pótdíj,
b) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott követeléshez kapcsolódó eljárásokhoz közigazgatási szerv vagy bíróság által kibocsátott igazolások (így különösen hatósági bizonyítvány) és hasonló okiratok díja,
c) az (1) bekezdésben és e bekezdés a)-b) pontjában meghatározott követelésekhez kapcsolódó kamatok és díjak.
(3) A behajtási jogsegély teljesítésének nincs helye a következő követelésekkel kapcsolatban:
a) az Európai Unió tagállamának, illetve területi vagy közigazgatási alegységének, továbbá közjogi társadalombiztosítási intézményének fizetendő kötelező társadalombiztosítási járulék,
b) a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó díjak, ideértve a szerződéses jellegű (így különösen közüzemi) díjakat is,
c) büntető eljárás keretében megállapított büntetőjogi szankciók és a (2) bekezdés a) pontjának hatálya alá nem tartozó egyéb büntetőjogi szankciók.
23. § A magyar megkeresett hatóság, illetve a magyar megkereső hatóság a behajtási jogsegély szabályait magyar jogszabályok szerinti
a) a 22. § (1) bekezdés a) pontjának vagy 22. § (2) bekezdés b) pontjának megfelelő adóval kapcsolatos eljárásban az Art. 4. §; (1) bekezdése szerinti adóval,
b) a 22. § (2) bekezdés a) és c) pontjának megfelelő közteherrel kapcsolatos eljárásban az Art. szerinti bírsággal, pótlékkal, költséggel,
c) a 22. § (1) bekezdés a) pontjának vagy 22. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelő, vámmal kapcsolatos eljárásban a 2913/92/EGK rendelettel kihirdetett és többször módosított Közösségi Vámkódex 4. cikk 9. pontjában meghatározott vámtartozással,
d) a 22. § (2) bekezdés a) és c) pontjának megfelelő közteherrel kapcsolatos eljárásban a Közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény szerinti bírsággal, pótlékkal, költséggel
összefüggésben alkalmazza.

11. A behajtási jogsegély egyes formái

24. § (1) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóság részére e hatóság kérelme alapján minden olyan információt rendelkezésre bocsát, amely a megkereső hatóság számára a 22. §-ban meghatározott követelése behajtásához szükséges lehet. Az információk rendelkezésre bocsátása érdekében a megkeresett magyar hatóság saját hatáskörben vagy megkeresés útján intézkedik mindazon közigazgatási eljárás megindítása iránt, amely az információk megszerzése érdekében szükséges.
(2) A magyar megkeresett hatóság megtagadhatja azon információ rendelkezésre bocsátását,
a) amelyet a hasonló belföldi követelés behajtásának (végrehajtásának) céljából az e követelésre vonatkozó jogszabályok alapján nem tudna megszerezni,
b) amely kereskedelmi, ipari vagy szakmai titkot fedne fel, illetve
c) amelynek felfedése Magyarország biztonságát sértené vagy egyéb módon a magyar jogrendbe ütközne.
(3) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóság által kért információ rendelkezésre bocsátását nem tagadhatja meg kizárólag arra hivatkozva, hogy az információ hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, vagy képviselőként, meghatalmazottként, bizományosként, ügynökként, vagyonkezelőként eljáró személy birtokában van, vagy egy személyben meglevő tulajdoni érdekeltségre vonatkozik.
25. § A magyar megkeresett hatóság részére a megkereső hatóság által előzetes megkeresés nélküli információcsere keretében továbbított információ a 38. §-ban foglaltak szerint felhasználható.
26. § (1) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérelmére intézkedik valamennyi olyan döntés és egyéb okirat - ideértve a bírósági okiratot is - címzett személynek történő kézbesítéséről, amely a megkereső tagállamból származik és a 22. §-ban meghatározott követelésre vagy annak behajtására vonatkozik. A kézbesítés iránti megkereséshez egységes formanyomtatványt kell mellékelni.
(2) A magyar megkeresett hatóság haladéktalanul tájékoztatja a megkereső hatóságot a kézbesítés érdekében megtett intézkedésről, így különösen a kézbesítés időpontjáról.
(3) A megkereső tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által a megkeresett tagállam joga szerint a Magyarország területén teljesített vagy nem a behajtási jogsegély keretében kezdeményezett kézbesítés nem érinti a magyar megkeresett hatóság kézbesítés iránti megkereséssel kapcsolatos eljárását.
(4) A magyar megkeresett hatóság a kézbesítés iránti megkeresést elutasítja, ha a megkereső hatóság a rendelkezésére álló kézbesítési eljárásokat nem merítette ki, kivéve ha
a) a megkereső hatóságnak nem áll módjában az okiratot a magyar jogszabályok szerint kézbesíteni, vagy
b) a megkereső hatóságnak az okirat ilyen kézbesítése aránytalan nehézséget okozna.
27. § (1) A megkereső hatóság behajtás iránti megkeresésével érvényesített követelését - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a belföldi követeléssel azonos módon kell kezelni a behajtás iránti megkeresés teljesítése során.
(2) Ha a megkereső hatóság tagállamával kötött megállapodás eltérően nem rendelkezik, a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) nem köteles a megkereső hatóság behajtás iránti megkereséssel érvényesített követelésének ugyanolyan elsőbbséget biztosítani, mint a belföldi hasonló követeléseknek. A végrehajtási cselekmények foganatosítása kizárólag a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) hatáskörébe tartozik, az önkormányzati adóhatóság vagy más magyar hatóság a végrehajtás foganatosítása céljából nem kereshető meg.
(3) A behajtás iránti megkeresés teljesítésének végrehajtást engedélyező egységes okirat alapján van helye, amely az Art. végrehajtási eljárásról szóló rendelkezéseinek alkalmazása során végrehajtható okiratnak minősül.
(4) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a megkereső hatóság kérelmére a végrehajtást engedélyező egységes okiratban foglalt követelés behajtása iránt az Art. végrehajtási eljárásról szóló - a megkereséssel érvényesített követeléssel azonos, vagy ennek hiányában hasonló követelésre vonatkozó - rendelkezései alkalmazásával jár el. Ha a magyar jogszabályok alapján nincs a végrehajtást engedélyező egységes okiratban foglalt követeléssel azonos vagy ahhoz hasonló belföldi követelés, a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a személyi jövedelemadó végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza.
(5) A megkereső hatóság a végrehajtást engedélyező egységes okiraton kívül más, a megkereső tagállamban a követeléssel kapcsolatban kiállított okiratot is továbbíthat a magyar megkeresett hatóság részére.
28. § (1) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a végrehajtást engedélyező egységes okiratban foglalt követelést (a továbbiakban: e § alkalmazásában: követelés) forintban hajtja be.
(2) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés beérkezése napjától a követelés fedezetét biztosító végrehajtási cselekmény foganatosításának napjáig, illetve a követelés megfizetésének napjáig az Art.-ban meghatározott mértékű késedelmi pótlékot számít fel. A késedelmi pótlék felszámítására a nettó pótlékszámítás szabályai nem alkalmazhatók.
(3) A követelés megfizetésére a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) az Art. fizetési könnyítésre vonatkozó rendelkezései szerint a kötelezett személy részére fizetési könnyítést engedélyezhet. A fizetési könnyítéssel kapcsolatos döntésről a magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóságot is értesíti.
(4) A magyar megkeresett hatóság a követelés, valamint a (2) és (3) bekezdés alapján felszámított késedelmi pótlék végrehajtási eljárásban érvényesített összegét átutalja a megkereső hatóság részére.
29. § (1) A végrehajtást engedélyező eredeti okirattal, a végrehajtást engedélyező egységes okirattal, az ezen okiratokban érvényesített követeléssel, valamint a megkereső hatóság vagy a megkereső tagállam más illetékes szerve által történő kézbesítés érvényességével kapcsolatos jogorvoslati kérelmet a megkereső tagállam illetékes szervéhez kell előterjeszteni. A magyar megkeresett hatóság a behajtás iránti megkeresés teljesítése során bármely érdekelt fél ilyen tárgyú jogorvoslati kérelmét - joghatóság hiányában, érdemi vizsgálat nélkül - végzéssel elutasítja. A végzés indokolása azt is tartalmazza, hogy a jogorvoslati kérelmet a megkereső tagállam illetékes szervéhez kell benyújtani a megkereső tagállam jogszabályainak megfelelően.
(2) A megkereső tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága tájékoztatja a magyar megkeresett hatóságot az (1) bekezdésben foglalt jogorvoslati kérelem beérkezéséről és a követelés jogorvoslati kérelemben nem vitatott összegéről.
(3) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a megkereső tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága (2) bekezdésben foglalt tájékoztatása vagy az érdekelt személy azonos tartalmú tájékoztatása alapján a végrehajtási eljárást a megkereső tagállam illetékes szervének érdemi döntéséről szóló tájékoztatása beérkezéséig a jogorvoslati kérelemben vitatott követelés összege vonatkozásában felfüggeszti. A végrehajtási eljárás felfüggesztésének nincs helye, ha a megkereső tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága a felfüggesztés mellőzését a mellőzés indokainak közlésével együtt kéri. A végrehajtási eljárás felfüggesztéséről vagy annak mellőzéséről a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) végzéssel dönt, és e döntéséről értesíti a megkereső hatóságot és az érintett személyt is. Ha a megkereső tagállam illetékes szerve a jogorvoslati kérelemnek részben vagy egészben helyt ad, a megkereső hatóság felel a végrehajtási eljárásban érvényesített összeg érintett személynek való visszatérítéséért és a behajtási megkeresés teljesítésével kapcsolatban a magyar jogszabályok alapján érvényesíthető kárért.
(4) Ha a megkereső hatóság (megkereső tagállam illetékes szerve) vagy a megkeresett hatóság (megkeresett tagállam illetékes szerve) egyeztetési eljárást kezdeményez és ezen eljárás eredménye érintheti a behajtás iránti megkereséssel érvényesített követelést, a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) az egyeztetési eljárás eredményéről való tudomásszerzés napjáig a végrehajtási eljárást felfüggeszti. A végrehajtási eljárás felfüggesztéséről vagy annak mellőzéséről a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) végzéssel dönt, és erről értesíti a megkereső hatóságot és az érintett személyt is. A végrehajtási eljárás felfüggesztésének nincs helye, ha a megkereső hatóság (megkereső tagállam illetékes szerve) és a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) közös álláspontja szerint a végrehajtási eljárás csalás vagy fizetésképtelenség miatt különösen sürgős esetnek minősül.
(5) A végrehajtási eljárás felfüggesztésének időtartama alatt a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a megkereső hatóság kérésére, illetve ennek hiányában, ha annak e törvény szerinti feltételei fennállnak, biztosítási intézkedést foganatosíthat.
(6) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) hatáskörébe tartozik a behajtás iránti megkeresés alapján indult végrehajtási eljárással, valamint a kézbesítési megkeresés alapján teljesített kézbesítés érvényességével kapcsolatos jogorvoslati kérelem elbírálása. E jogorvoslati kérelmekkel kapcsolatos döntéséről a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a kérelmező személyt és a megkereső hatóságot is tájékoztatja.
30. § (1) A megkereső hatóság a behajtás iránti megkereséssel kapcsolatos releváns információt haladéktalanul továbbítja a magyar megkeresett hatóság részére. A magyar megkeresett hatóság kellő gondossággal tájékoztatja a megkereső hatóságot a behajtás iránti megkereséssel kapcsolatos intézkedésről.
(2) A megkereső hatóság - a módosítás indokát is megjelölve - haladéktalanul tájékoztatja a magyar megkeresett hatóságot a behajtás iránti megkeresés módosításáról vagy a megkeresés visszavonásáról.
(3) Ha a behajtás iránti megkeresés módosítására a 29. § (1) bekezdés szerinti jogorvoslati kérelemben hozott döntés miatt kerül sor, a megkereső hatóság e döntést és a felülvizsgált végrehajtást engedélyező egységes okiratot továbbítja a magyar megkeresett hatóság részére. A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) ezen okiratok beérkezése napját követően a módosított (felülvizsgált) végrehajtást engedélyező egységes okirat alapján jár el. Az ezen okiratok beérkezése napját megelőzően megkezdett, a módosított (felülvizsgált) végrehajtást engedélyező egységes okiratban foglaltaknak megfelelő végrehajtási cselekmények és biztosítási intézkedések is foganatosíthatók, kivéve, ha a behajtás iránti megkeresés, illetve a végrehajtást engedélyező egységes okirat módosítására a végrehajtást engedélyező eredeti okirat vagy a végrehajtást engedélyező egységes okirat érvénytelensége miatt került sor.
(4) A módosított behajtás iránti megkeresés és a módosított végrehajtást engedélyező egységes okirat további módosítására a (2) és (3) bekezdésben, a 4. § (4) bekezdés 10. pontjában és a 29. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.
31. § (1) A magyar megkeresett hatóság a behajtás iránti megkeresést elutasítja, ha
a) a követelést vagy a végrehajtást engedélyező egységes okiratot a megkereső tagállamban vitatják, kivéve a 29. § (3) bekezdés második mondatának megfelelő eseteket, vagy
b) a megkereső tagállamban rendelkezésre álló behajtási eljárásokat a megkereső hatóság előzetesen nem merítette ki.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerint nincs helye a behajtás iránti megkeresés elutasításának, ha
a) a rendelkezésre álló információk alapján nyilvánvaló, hogy a megkereső tagállamban a végrehajtási eljárás nem vezet eredményre különösen azért, mert a megkereső tagállamban az adósnak nincs végrehajtás alá vonható vagyona és a megkereső hatóság tudomása szerint az adósnak Magyarország területén végrehajtás alá vonható vagyona van, vagy
b) a megkereső tagállamban a végrehajtási eljárás aránytalan nehézséggel járna.
32. § (1) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a megkereső hatóság kérelmére biztosítási intézkedést foganatosít, ha
a) a megkeresés beérkezésének időpontjában az adós vitatja a követelést, vagy
b) a végrehajtást engedélyező eredeti okiratot vagy a végrehajtást engedélyező egységes okiratot a megkereső hatóság még nem állította ki, vagy
c) az Art. 149. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételek egyike fennáll, és valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van.
(2) A biztosítási intézkedés iránti megkereséshez mellékelni kell a biztosítási intézkedés engedélyezése céljából kiállított, a behajtás iránti megkereséssel érvényesített követelésre vonatkozó okiratot, amely végrehajtható okiratnak minősül. Ha ilyen okirat nem áll rendelkezésre, a biztosítási intézkedést a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) végzésben rendeli el.
(3) A biztosítási intézkedés iránti megkereséshez a megkereső hatóság a (2) bekezdésben meghatározott okiraton kívül más, a megkereső tagállamban a behajtás iránti megkereséssel érvényesített követeléssel kapcsolatos okiratot is mellékelhet.
(4) A 27. § (1)-(2), (4) bekezdésében, a 28. § (1) bekezdésében, a 29. §-ban és a 30. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat a biztosítási intézkedés iránti megkeresés teljesítése során megfelelően alkalmazni kell.

12. A behajtási jogsegély teljesítésének közös szabályai

33. § (1) A magyar megkeresett hatóság a 22-32. § szerinti megkeresést elutasítja, ha
a) a megkeresés olyan követelésre vonatkozik, amelynek a megkereső tagállam joga szerinti esedékességi napja és a megkeresés beérkezésének napja között több mint öt naptári év telt el, vagy
b) a (3) és (4) bekezdésben foglalt esetekben a követelés esedékességének a megkeresés tagállambeli időpontjától számított több mint tíz naptári év eltelt, vagy
c) a követelés behajtása - az adós személy helyzete miatt - Magyarországon komoly gazdasági nehézséget okozna, feltéve, hogy a magyar jogszabályok szerint hasonló követelésre ez a behajtást kizáró ok külön jogszabály alapján alkalmazható lenne.
(2) Ha a megkereséssel érvényesített követelés összege az 1500 eurónak megfelelő pénzösszegnél kisebb, a magyar megkeresett hatóság a 27-32. § szerinti megkeresést elutasítja.
(3) Ha a kötelezett személy vagy más érdekelt személy a követeléssel vagy a végrehajtást engedélyező eredeti okirattal kapcsolatban jogorvoslati kérelmet nyújtott be, az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő kezdőnapja az a nap, amelyen a megkereső tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága (bírósága) megállapítja, hogy a követeléssel vagy a végrehajtást engedélyező eredeti okirattal kapcsolatban további jogorvoslatnak nincs helye.
(4) Ha a követeléssel kapcsolatban a megkereső tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága fizetési könnyítést (halasztott fizetést vagy részletfizetést) engedélyezett, az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő a fizetési könnyítés alapján előírt fizetési határidő lejárta napján kezdődik.
(5) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés elutasításáról az ok megjelölésével tájékoztatja a megkereső hatóságot.
34. § (1) Az elévülési idő számítására a megkereső tagállam jogát kell alkalmazni.
(2) A megkereső hatóság és a magyar megkeresett hatóság tájékoztatja egymást a behajtás iránti vagy biztosítási intézkedésre irányuló megkereséssel érintett követeléssel kapcsolatos elévülési időt megszakító, felfüggesztő, meghosszabbító jogi tényekről (intézkedésekről).
35. § (1) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés alapján megteszi a megfelelő intézkedéseket a 28. § (4) bekezdésben meghatározott összegek és az Art. 179. § szerint az eljárás adózót (személyt) terhelő költségeinek érvényesítése érdekében.
(2) Magyarország a behajtási jogsegély teljesítésével kapcsolatban felmerült költség megtérítése iránt a megkereső tagállammal (megkereső hatósággal) szemben igényt nem érvényesít és a megkereső tagállam (megkereső hatóság) ilyen igényét nem teljesíti. E rendelkezéstől eltérni kizárólag a (3) bekezdésben foglaltak, vagy a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) és a megkereső hatóság egyedi költségmegtérítési szabályairól szóló megállapodása alapján lehet. Egyedi költségmegtérítési megállapodásnak akkor van helye, ha a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) és a megkereső hatóság közös álláspontja szerint a behajtási jogsegély teljesítése a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos, illetve nagyon magas költséggel jár, vagy különleges nehézséget okoz.
(3) A megkereső tagállam felelős minden olyan költségért, veszteségért, kárért, amely a behajtási jogsegély keretében érvényesített követelés vagy a végrehajtást, illetve biztosítási intézkedést engedélyező eredeti okirat érvénytelensége miatti intézkedések következményeként merült fel.
36. § (1) A megkereső hatóság
a) az információkérés, a kézbesítés, a behajtás és a biztosítási intézkedés iránti megkeresést,
b) a végrehajtást engedélyező egységes okiratot, a biztosítási intézkedést engedélyező eredeti okiratot,
c) a 27. § (5) bekezdésben és a 29. §-ban meghatározott okiratot
formanyomtatvány használatával, elektronikus úton továbbítja a magyar megkeresett hatóság részére, kivéve, ha ez gyakorlati okból nem megvalósítható.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a formanyomtatványhoz csatolt bármely más okirat, az okirat másolata, kivonata továbbítása esetén is.
(3) Lehetőség szerint a formanyomtatványokat kell alkalmazni a behajtási jogsegély teljesítése során a magyar megkeresett hatóság és a megkereső hatóság közötti, az (1) bekezdésben foglalt okiratok továbbításától eltérő kommunikációra is.
(4) A behajtási jogsegély teljesítése során megszerzett információ és megtett intézkedés érvényességét az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértése nem érinti.
37. § (1) A megkereső hatóság az információkérés, a kézbesítés, a behajtás és a biztosítási intézkedés iránti megkeresést, a kézbesítés iránti megkeresés teljesítéséhez alkalmazott bármely formanyomtatványt és a végrehajtást engedélyező egységes okiratot magyar nyelven vagy magyar nyelvű fordítást mellékelve továbbítja a magyar megkeresett hatóság részére.
(2) A kézbesítés iránti megkeresés alapján kézbesítendő okiratok a megkereső tagállam hivatalos nyelvén továbbíthatók a magyar megkeresett hatóság részére.
(3) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) és a megkereső szerv (megkereső tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága) megállapodást köthet a behajtási jogsegély teljesítése során, illetve az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetekben alkalmazandó nyelv(ek)ről.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt okiratokat érvénytelennek kell tekinteni, ha továbbításukra az (1) bekezdésben, illetve a (3) bekezdés szerinti megállapodás esetén e megállapodásban foglaltak megsértésével került sor.
(5) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóságtól kérheti az (1) bekezdésben foglaltak megsértése esetén az okiratok magyar nyelvre, a (3) bekezdésben foglaltak megsértése esetén pedig az okiratok megállapodás szerinti nyelvre történő fordítását. A behajtási jogsegély teljesítésének ügyintézési határidejébe a magyar megkeresett hatóság kérelme továbbításának napja és a fordítás megérkezésének napja közötti időszak nem számít bele.
38. § (1) A behajtási jogsegély teljesítése során a magyar megkeresett hatóság által közölt, továbbított vagy szerzett információ adótitoknak minősül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti információkat a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) és más magyar közigazgatási hatóság kizárólag a 22. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott követelések végrehajtása, az ilyen követelésekkel kapcsolatos biztosítási intézkedések, valamint a társadalombiztosítási járulékok (szociális hozzájárulási adó) megállapításához és végrehajtásához használhatja fel. E rendelkezéstől eltérni és az információt más célra felhasználni kizárólag az információt szolgáltató tagállam kifejezett írásbeli engedélyével lehet.
(3) Az (1) bekezdés szerinti információkat a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) és más magyar közigazgatási hatóság eljárása során a hasonló információra magyar jogszabályok szerint vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően használhatja fel bizonyítékként.
(4) A megkereső vagy megkeresett hatóság tagállamától eltérő tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága (harmadik fél) részére a magyar megkeresett hatóság a behajtási jogsegély teljesítése során szerzett információt akkor továbbíthatja, ha megítélése szerint az információ a harmadik félnek a (2) bekezdésben meghatározott célból hasznos lehet, és az információt szolgáltató megkeresett vagy megkereső hatóság az információ továbbítását nem ellenezte. A magyar megkeresett hatóság az információ továbbítását megelőzően tájékoztatja az információt szolgáltató megkereső vagy megkeresett hatóságot az információ szolgáltatásának szándékáról, e hatóság a tájékoztatás beérkezésétől számított tíz munkanapon belül megküldött nyilatkozatában ellenezheti az információ továbbítását.
(5) A magyar megkeresett hatóság információt szolgáltató hatóságként akkor ellenzi az információ harmadik félnek való továbbítását, ha az nincs összhangban a behajtási jogsegély rendelkezéseivel. E bekezdés és a (4) bekezdés alkalmazásában információt szolgáltató megkeresett vagy megkereső hatóság az a hatóság, amelytől az információ eredetileg származik.
(6) Az (1) bekezdés szerinti információt kizárólag a CCN-hálózat működtetéséhez és fejlesztéséhez szükséges mértékben lehet az Európai Bizottság Bizottsági Akkreditációs Hatósága által megfelelően akkreditált személy rendelkezésére bocsátani.

13. Más tagállamba irányuló megkeresés és előzetes megkeresés nélküli információcsere

39. § (1) Ha a magyar megkereső hatóság a behajtási jogsegély teljesítése iránt más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát keresi meg, a 22-38. § rendelkezéseit az e §-ban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval kapcsolatban behajtási jogsegélyt felettes szerve útján, a magyar megkereső hatóság közvetítésével érvényesít.
(3) Ha az adó - ideértve az illetéket is - visszatérítése egy másik tagállamban letelepedett vagy ott tartózkodási hellyel rendelkező adózót (személyt) érint, a magyar megkereső hatóság tájékoztathatja a letelepedési hely vagy tartózkodási hely szerinti tagállam megkereső hatóságát a várható visszatérítésről (előzetes megkeresés nélküli információcsere). E rendelkezést az általános forgalmi adó visszatérítésével kapcsolatban nem lehet alkalmazni.
(4) A magyar megkereső hatóság által kezdeményezett behajtási jogsegély teljesítése során a megkeresett hatóság által vagy annak nevében tett olyan intézkedést, amely az elévülést a megkeresett tagállam joga és a magyar jogszabályok szerint is megszakítja vagy meghosszabbítja (felfüggeszti), az elévülési idő számítása során a magyar jog szerint elévülést megszakító, meghosszabbító (felfüggesztő) intézkedésnek kell tekinteni.
(5) Ha a megkeresett tagállam joga az elévülés megszakítását, meghosszabbítását (felfüggesztését) nem teszi lehetővé, akkor a magyar megkereső hatóság által kezdeményezett behajtási jogsegély teljesítése során a megkeresett hatóság által vagy nevében tett olyan intézkedést, amely a magyar jog szerint elévülést megszakító vagy meghosszabbító (felfüggesztő) intézkedésnek minősülne, az elévülési idő számítása során elévülést megszakító vagy meghosszabbító (felfüggesztő) intézkedésnek kell tekinteni.
(6) Ha a magyar megkereső hatóság által kezdeményezett behajtás iránti megkeresést követően a megkeresett hatóság a behajtani kért összeget a végrehajtást engedélyező egységes okiratban, devizában feltüntetett összegben átutalja, a deviza átváltásából eredő árfolyam-különbözetet az adózó folyószámláján az állami adóhatóság nem tartja nyilván.
40. § (1) A magyar megkeresett hatóság vagy a magyar megkereső hatóság a más tagállam megkeresett, illetve megkereső hatóságával megállapodást köthet, amely alapján a megkereső hatóság kijelölt (felhatalmazott) tisztviselője a behajtási jogsegély teljesítésének előmozdítása céljából:
a) jelen lehet a megkeresett tagállam közigazgatási hatóságának hivatalában a közigazgatási eljárás során;
b) jelen lehet a megkeresett tagállam területén végrehajtott közigazgatási eljárásokban (ideértve az adóhatósági ellenőrzéseket is);
c) segítheti a megkeresett tagállam tisztviselőit a megkeresett tagállamban bírósági eljárás során.
(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködés esetén a megkereső tagállam tisztségviselője Magyarországon, illetve a magyar megkereső hatóság tisztségviselője a megkeresett tagállamban a személyazonosságát a külön jogszabályban meghatározottak szerint, valamint eljárási jogosultságát (megbízólevéllel vagy más hasonló okirattal) igazolni köteles.

14. Tájékoztatási kötelezettség

41. § (1) A központi kapcsolattartó iroda minden naptári év március 31. napjáig értesíti a behajtási jogsegéllyel kapcsolatban az Európai Bizottságot:
a) az értesítést megelőző naptári évben a más tagállam megkeresett hatóságának küldött, és más tagállam megkereső hatóságától kapott információkérés, kézbesítés, behajtás és biztosítási intézkedés iránti megkeresések számáról, valamint
b) azon követelések összegéről, amelyre az értesítést megelőző naptári évben más tagállam megkereső hatósága behajtás iránti megkeresést küldött és az ilyen megkeresések alapján behajtott összegről.
(2) A központi kapcsolattartó iroda tájékoztatja az Európai Bizottságot:
a) a hatáskörrel rendelkező hatóság kijelölésének változásáról, valamint a központi kapcsolattartó iroda, kapcsolattartó szerv, kapcsolattartó iroda kijelöléséről és a kijelölés változásáról,
b) az olyan magyar részes felet érintő két vagy többoldalú nemzetközi szerződésről és egyéb megállapodásról (egyezségről), amely a behajtási jogsegély hatálya alá tartozó kérdéseket érint.

IV. Fejezet

A Választottbírósági Egyezmény alkalmazásához kapcsolódó rendelkezések

42. § (1) Az illetékes hatóság az adózó kölcsönös egyeztetési eljárás iránti kérelmének beérkezésétől számított egy hónapon belül értesíti az adózót, valamint az ügyben érintett szerződő államok illetékes hatóságait a kérelem benyújtásáról. Az illetékes hatóságok értesítéséhez a kölcsönös egyeztetési eljárás iránti kérelem másolatát is csatolni kell.
(2) Ha a kölcsönös egyeztetési eljárás iránti kérelem elutasításának nincs helye és a kérelem egyoldalúan nem teljesíthető, az illetékes hatóság kölcsönös egyeztetési eljárást kezdeményez az ügyben érintett szerződő államok illetékes hatóságainak értesítésével. Az értesítésben utalni kell a Választottbírósági Egyezmény 6. cikk (1) bekezdésében, illetve 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidő kezdő időpontjára, e határidő betartására és az értesítéshez mellékelni kell a kölcsönös egyeztetési eljárás iránti kérelem másolatát. Az illetékes hatóságok értesítésével egyidejűleg a kérelmezőt is értesíteni kell a kölcsönös egyeztetési eljárás megindításáról.
(3) A Választottbírósági Egyezmény 6. cikk (1) bekezdésében hivatkozott, kölcsönös egyeztetési eljárás iránti kérelemben meg kell jelölni
a) a kérelmező és a kérelemmel érintett személyek azonosító adatait (elnevezés, székhely, adóazonosító szám),
b) az adóügy tényállásának lényeges elemeit (így különösen a kérelmező és a kérelemmel érintett személyek jogviszonyának leírását, az adómegállapítási időszakot, a kettős adóztatást eredményező adóhatósági döntés, intézkedés azonosításához szükséges adatokat),
c) az adóüggyel kapcsolatban a kérelmező vagy a kérelemmel érintett személyek által kezdeményezett közigazgatási jogorvoslati, illetve polgári peres eljárások adatait, és
d) a kérelem előterjesztésének indokát.
(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti adatok megjelölése helyett az adózó kérelméhez csatolhatja a döntésről vagy intézkedésről szóló irat másolatát.
(5) Ha a kérelem a (3) bekezdésben foglaltakat csak részben tartalmazza, az illetékes hatóság a kérelem beérkezésétől számított két hónapon belül megfelelő határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.
(6) A Választottbírósági Egyezmény 7. cikk (1) bekezdése szerint a kölcsönös egyeztetés iránti kérelem abban az időpontban minősül benyújtottnak és a kétéves időszak kezdőnapja az a nap, amikor a kérelem tartalma a (3) bekezdésben foglaltaknak - további hiánypótlásra felhívás nélkül -megfelel.
(7) A Választottbírósági Egyezménnyel kapcsolatos együttműködés során a magyar illetékes hatóság, valamint jogszabályi vagy egyéb kijelölés alapján az illetékes hatóság feladatait ellátó hatóság által közölt, továbbított vagy szerzett információ adótitoknak minősül.
(8) Ha a Választottbírósági Egyezmény 6. vagy 7. cikke szerinti eljárás alapján a határozat (végzés) megváltoztatása vagy megsemmisítése, illetve ezzel azonos hatású intézkedés várható, az állami adóhatóság az adós kérelmére, a felettes szerve rendelkezésére vagy az illetékes hatóság értesítése alapján a határozat (végzés) végrehajtását felfüggeszti.

V. Fejezet

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekhez kapcsolódó egyes eljárási szabályok

43. § (1) A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szerinti együttműködés során a magyar illetékes hatóság, valamint az illetékes hatóság feladatait jogszabályi vagy egyéb kijelölés alapján ellátó hatóság (a továbbiakban együtt: illetékes hatóság) által közölt, továbbított vagy szerzett információ adótitoknak minősül.
(2) Az illetékes hatóság az együttműködési kötelezettség teljesítéséhez szükséges információ megszerzése érdekében saját hatáskörben vagy belföldi jogsegély (megkeresés) keretében megtesz minden olyan intézkedést, amelyet hasonló belföldi jogsegély (megkeresés) teljesítése érdekében végrehajtana.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

15. Hatályba léptető rendelkezések

44. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) Az 51. § és az 53. § (1)-(5) bekezdése e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(3) A 49. §, az 54. §, az 58. § és a 63. § 2013. július 1-jén lép hatályba.

16. Átmeneti rendelkezések

45. § (1) A 22-38. §-ban, a 39. § (1)-(5) bekezdésben, a 40-41. §-ban foglalt rendelkezéseket az Art. 60-70. §-a szerinti, e törvény hatálybalépésekor folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) A IV. Fejezetben foglalt rendelkezéseket a Vtv. és az Art. szerint indult és e törvény hatálybalépésekor folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell.
(3) A 39. § (6) bekezdés szerinti rendelkezést a magyar megkereső hatóság által az e törvény hatálybalépését követően kezdeményezett behajtás iránti megkeresésekkel kapcsolatos eljárásokban kell alkalmazni.

17. Az Európai Unió jogának való megfelelés

46. § (1) A 4. § (1)-(3) bekezdés és a II. Fejezet az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) A 4. § (1), (2) és (4) bekezdése, valamint a III. Fejezet az adókból, vámokból, illetékekből, és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 2010. március 16-i 2010/24/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

18. Módosító rendelkezések

47. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 16. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(Mentes az öröklési illeték alól:)
"b) a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerinti lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés;"
(2) Az Itv. 17. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (Mentes az ajándékozási illeték alól:)
"g) a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerinti lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés;"
(3) Az Itv. 73. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az elsőfokú adóhatóságnál és vámhatóságnál (a továbbiakban: adóhatóság) indított eljárás - ideértve az elektronikus úton kezdeményezett eljárást is - illetékét - a másolat, kivonat illetékének kivételével -, valamint az adóhatóság határozata, végzése és végrehajtási cselekménye ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás illetékét az illetékes adóhatóság illetékbeszedési számlája javára kell megfizetni. A 73/A. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték és a mulasztási bírság összegét az adóhatóság határozatban közli az ügyféllel, azzal, hogy az eljárási illetéket a határozat közlésétől számított 8 napon belül az adóhatóság illetékbeszedési számlájára mulasztási bírság nélkül fizetheti meg. Az így meg nem fizetett illetéket és a mulasztási bírságot az adóhatóság hajtja be."
48. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 35. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:
"35. § (1) A játékkaszinó játékadója - ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatát is - ha az adóévben elért tiszta játékbevétel összege:
0-10 milliárd forint 30 százalék,
10 milliárd 1 forinttól 3 milliárd forint és a 10 milliárd forinton felüli
rész 10 százaléka.
(2) A tiszta játékbevételt növeli a tárgyhóban elfogadott borravaló 50%-a.
(3) A szerencsejáték-szervező a tárgyhavi adó összegét úgy állapítja meg, hogy az adóév első napjától a tárgyhó utolsó napjáig a tiszta játékbevételt összesíti, ezután az (1) bekezdésben foglaltak alapján megállapítja a tárgyhavi adó összegét és levonja belőle az adóéven belül a tárgyhónapot megelőző időszakokra megfizetett adó összegét."
49. § (1) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 17/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó - költségei ellentételezésére - kizárólag az Szja tv. 7. § (1) bekezdés r) pontja és 25. § (2) bekezdés b) pontja szerinti költségtérítést kap, továbbá az olyan, magánszemélynek pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi, amely után költséget nem számoltak el és az olyan, magánszemélynek tartós bérletbe adott (egy éven túli időszakra bérbe adott) személygépkocsi, amely után kizárólag értékcsökkenési leírást számoltak el."
(2) A Gjt. 17/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az adó alanya a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Pénzügyi lízingbe vagy tartós bérletbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya a pénzügyi lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő."
(3) A Gjt. 17/C. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A nem magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe, tartós bérletbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség a tulajdonszerzést, pénzügyi lízingbe vételt, tartós bérletbe vételt követő hónap 1. napján keletkezik.
(2) A magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe, tartós bérletbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, a pénzügyi lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő költséget számolt el. Amennyiben a költséget a személygépkocsi után nem a személygépkocsi magánszemély tulajdonosa, pénzügyi lízingbe vevője, tartós bérletbe vevője számolja el, és
a) a tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő, tartós bérbe vevő a személygépkocsit ellenérték fejében nem magánszemélynek engedi át, akkor az adókötelezettség a személygépkocsi használatra való átengedését követő hónap első napján keletkezik,
b) a személygépkocsi használatának átengedése ingyenesen vagy magánszemély részére ellenérték fejében történik, akkor az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a költség elszámolása megtörtént.
(3) Amennyiben személygépkocsi után a költséget nem a magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő számolja el, akkor a költség első ízben való elszámolásának tényéről és időpontjáról a használó ezen időpontot követő 8 napon belül a tulajdonost, lízingbe vevőt, tartós bérletbe vevőt írásban értesíti. Ha a használó a nyilatkozattételt elmulasztja, akkor a tulajdonost, lízingbe vevőt, tartós bérletbe vevőt egyébként terhelő adót a használó köteles megfizetni."
(4) A Gjt. 17/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az adókötelezettség megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsit a nem magánszemély tulajdonos elidegeníti, amelyben a nem magánszemély pénzügyi lízingbe vevő a személygépkocsit a lízingbe adónak visszaadja, illetve amelyben a nem magánszemély tartós bérletbe vevő a személygépkocsit a bérbeadónak visszaadja. A magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő, illetve a hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után költséget elszámoló adóalany adókötelezettsége annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a személygépkocsi után költséget a jövőben elszámolni már nem kívánó magánszemély tulajdonos, lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő utoljára számolt el költséget, illetve a személygépkocsi használója arról nyilatkozik, hogy a személygépkocsi után költséget már nem kíván elszámolni. Megszűnik az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a személygépkocsit jogellenesen elidegenítették vagy amelyben a személygépkocsi megsemmisült."
50. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) a következő 84/X. §-sal egészül ki:
"84/X. § (1 ) E törvénynek az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi ... törvénnyel módosított 1. számú melléklet 4. pont 4.7. b), 4.12. a), 4.13. és 4.18. alpontját, továbbá a 8. pont 8.6. a) alpontját 2012. január 1-jétől alkalmazni lehet.
(2) E törvénynek az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi ... törvénnyel módosított 1. számú melléklet 8. pont 8.15. alpontját 2012. július 1-jétől alkalmazni lehet."
(2) Az Szja tv. 1. számú melléklete e törvény 1. melléklete szerint módosul.
(3) Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.7. b), 4.12. a), 4.13. és 4.18. alpontjában, a 8. pont 8.6. a) alpontjában a "felsőoktatásról" szövegrész helyébe a "nemzeti felsőoktatásról" szöveg lép.
51. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 22/C. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3a) A támogatási igazolás a sportfejlesztési program jóváhagyását követően attól függetlenül kiállítható, hogy a támogatás elő-, vagy utófinanszírozással valósul meg. A látvány-csapatsportok támogatása adókedvezménye igénybevételének további feltétele - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - a támogatási igazolásban szereplő összegű támogatás, valamint a (3b) bekezdésben meghatározott kiegészítő sportfejlesztési támogatás adózó részéről történő teljesítése a támogatott szerv részére, valamint az adózó részéről a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás pénzügyi teljesítésétől számított 8 napon belül a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás teljesítése tényének bejelentése az állami adóhatóság részére. A támogatás teljesítése tényének bejelentésére nyitva álló határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye."
(2) A Tao. tv. 22/C. §-a a következő (3b)-(3d) bekezdéssel egészül ki:
"(3b) Az adózó a támogatási igazolásban meghatározott összeg 19. § (1)-(2) bekezdése szerinti adókulccsal számított értéke legalább 75 százalékát köteles szponzori vagy támogatási szerződés keretében a támogatás adóévében annak a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetségnek befizetni (kiegészítő sportfejlesztési támogatás), amely sportágát az adókedvezmény alapjául szolgáló látvány-csapatsport támogatásban részesítette.
(3c) A támogató a kiegészítő sportfejlesztési támogatást a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége által megjelölt önálló pénzforgalmi számlára teljesíti a sportigazgatási szerv vagy a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége által kiállított - a kiegészítő sportfejlesztési támogatás fizetendő összegét is tartalmazó - támogatási igazolás kézhezvételét követően.
(3d) A (3b) bekezdés alkalmazásában az adózó csak abban az esetben jogosult a kiegészítő sportfejlesztési támogatás mértékét a 10 százalékos társasági adókulcs szerinti mértékkel megállapítani, ha a támogatás adóévében a 19 százalékos társasági adókulcs alkalmazására nem köteles. Amennyiben az adózó a kiegészítő sportfejlesztési támogatás mértékét a várható fizetendő adó alapján a 10 százalékos társasági adókulcs alapján határozta meg, azonban a támogatás adóévében a pozitív adóalapja meghaladta az 500 millió forintot, az adózó köteles a támogatás legalább 7 százalékát a támogatás adóévét követő 90 napon belül a (3b) bekezdésben meghatározott módon kiegészítő sportfejlesztési támogatásra fordítani. Az e bekezdés szerint meghatározott támogatás tényét az adózó köteles a támogatás pénzügyi teljesítésétől számított 8 napon belül az állami adóhatóság részére bejelenteni. A támogatás teljesítése tényének bejelentésére nyitva álló határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye."
(3) A Tao. tv. a következő 29/U. §-sal egészül ki:
"29/U. § E törvénynek az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi .. törvénnyel megállapított 22/C. § (3a)-(3d) bekezdésének és a 3. számú melléklet A) fejezet 12. pontjának rendelkezéseit első alkalommal a 2013-2014-es támogatási időszakban benyújtott új sportfejlesztési programok támogatásával (juttatásával) összefüggésben kell alkalmazni."
(4) A Tao tv. 3. számú melléklete e törvény 2. melléklete szerint módosul.
52. § (1) Az Art.
1. 10. § (1) bekezdés d) pontjában az "a fővárosi" szövegrész helyébe az "e törvény vonatkozásában a fővárosi" szöveg;
2. 47. § (7) bekezdésében az "a 176/A. §-ban megjelölt" szövegrész helyébe az "az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi . törvény 4. § (1) bekezdés 4. pontja és 42. §-a szerinti" szöveg.
3. 49. § (1) bekezdésében az " - az illeték kivételével -" szövegrész helyébe az " - az illeték kivételével, ide nem értve a pénzügyi tranzakciós illetéket -" szöveg;
4. 160. § (2) bekezdésében az "illetékügyekben" szövegrész helyébe az " - a pénzügyi tranzakciós illeték kivételével - illetékügyekben" szöveg;
5. 164. § (4) bekezdésében az "Az illeték megállapításához" szövegrész helyébe az "A pénzügyi tranzakciós illeték kivételével az illeték megállapításához" szöveg
lép.
(2) Az Art. 7. számú melléklete e törvény 3. melléklete szerint módosul.
53. § (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 7. § 1. pont h) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában 1. jövedéki termék belföldi előállítása: a belföldön bármilyen alapanyag, termék felhasználásával, bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési (palackozási) tevékenység, amelynek eredményeként jövedéki termék jön létre, kivéve:]
"h) az adómentes felhasználói vagy a felhasználói engedélyes tevékenység során szennyezetté vált jövedéki termék tisztítását, ha azt adómentes felhasználó vagy felhasználói engedélyes végzi és a tisztítással visszanyert jövedéki terméket az engedélyezett célra használja fel,"
(2) A Jöt. 7. §-a a következő 53-55. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"53. regionális beruházási támogatás: a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás (2006/C 54/08), valamint a csoportmentességi rendelet 13. cikke szerinti támogatás;
54. környezetvédelmi beruházási támogatás: a környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatás (2008/C 82/01) 3.1.6.1 pontja szerinti támogatás, valamint a csoportmentességi rendelet 23. cikke szerinti támogatás;
55. mezőgazdasági beruházási támogatás: az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások, 2007-2013 (2006/C 319/1) IV.A és IV.B pontja szerinti támogatás."
(3) A Jöt. 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A szennyezetté, illetve az engedélyezett felhasználási célra alkalmatlanná vált, adómentesen beszerzett jövedéki termék a vámhatóság felügyelete mellett megsemmisíthető, adóraktárba szállítható, továbbá azt a jövedéki terméket beszerző adómentes felhasználó tisztíthatja (regenerálhatja)."
(4) A Jöt. 52. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az adó mértéke az E85 esetében - a (2) bekezdés b) pontjától eltérően - az (1) bekezdés a) pont szerinti adómérték, amennyiben az E85-öt olyan adóraktár-engedélyes bocsátja szabadforgalomba, aki regionális beruházási támogatásban, környezetvédelmi beruházási támogatásban vagy mezőgazdasági beruházási támogatásban részesült és az (1) bekezdés a) pont szerinti adómérték, valamint a (2) bekezdés b) pont szerinti adómérték különbségének és az (1) bekezdés a) pont szerinti adómérték alkalmazásával szabadforgalomba bocsátott E85 mennyiségének szorzata nem éri el a kapott regionális beruházási támogatás, a környezetvédelmi beruházási támogatás vagy a mezőgazdasági beruházási támogatás összegét.
(7) Az E85-öt szabadforgalomba bocsátó adóraktár-engedélyes külön jogszabály szerint nyilatkozik arról, hogy részesült-e regionális beruházási támogatásban, környezetvédelmi beruházási támogatásban vagy mezőgazdasági beruházási támogatásban."
(5) A Jöt. 60. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A szennyezetté, illetve az engedélyezett felhasználási célra alkalmatlanná vált, felhasználói engedéllyel beszerzett jövedéki termék a vámhatóság felügyelete mellett megsemmisíthető, adóraktárba szállítható, továbbá a jövedéki terméket beszerző felhasználói engedélyes tisztíthatja (regenerálhatja). A regenerálással előállított termék felhasználói engedéllyel beszerzett terméknek minősül.
(6) Az engedélyezett célra történő felhasználást követően a technológiából visszanyert, valamint az (5) bekezdés szerinti regenerált jövedéki terméket készletre kell venni."
(6) A Jöt. 110. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Az üzlethelyiség raktárában, továbbá - a Kertv. 2. § 30. pontja szerinti vendéglátást folytató kereskedelmi egység (a továbbiakban: vendéglátó-ipari üzlet) és a Kertv. 2. § 23. pontja szerinti szálláshely-szolgáltatást folytató kereskedelmi egység (a továbbiakban: kereskedelmi szálláshely) kivételével - az üzlethelyiség eladóterében az alkoholterméket kizárólag bontatlan, - a 73. § (16) bekezdésben foglalt tárolás kivételével - zárjeggyel ellátott palackban, a bort bontatlan palackban, továbbá bontatlan, hivatalos zárral ellátott kannában, hordóban is lehet tárolni, értékesíteni. A vendéglátó-ipari üzlet és a kereskedelmi szálláshely üzlethelyisége eladóterének kiszolgálásra szolgáló részében a 2 liter alatti kiszerelésű alkoholtermékből és borból választékonként legfeljebb öt-öt, a 2 literes vagy annál nagyobb kiszerelésű alkoholtermékből és borból választékonként legfeljebb egy-egy bontott palackot, kannát, hordót lehet tartani. A kannás, hordós kiszerelésű bor kimérése az eladótér kiszolgálásra szolgáló részében az e célra kialakított (használt) kimérőedényből (eszközből) vagy közvetlenül a kannából, 25 litert meghaladó edényzetből történő kimérése esetén italadagoló szerkezeten keresztül vagy a vámhatóság által engedélyezett átfolyásmérővel ellátott szerkezet útján történhet."
(7) A Jöt. 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"117. § (1) A jövedéki termékkel kereskedelmi tevékenységet folytató személlyel szemben az Art. 174. §-ában meghatározott intézkedés alkalmazandó azzal, hogy üzlethelyiségét, telephelyét a vámhatóság a 101. §, a 105. § (3) bekezdésének, a 106. § (1) bekezdésének, a 110. § (3), (7), (9), (12), (15) bekezdéseinek, valamint a zárjegyre, az adójegyre és a hivatalos zárra vonatkozó, e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott szabályoknak a megsértése esetén az első jogsértés alkalmával 12, ismételt előfordulás esetén 30, majd minden további jogsértés alkalmával 60 nyitvatartási napra bezárhatja.
(2) Nem lehet alkalmazni az (1) bekezdésben foglalt intézkedést, amennyiben a jövedéki termék mennyisége, amelyre a jogsértést elkövették, nem éri el a 110. § (5) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiséget, illetve az üzemanyagok esetében az 500 1itert, és a jogsértést első ízben követték el.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt intézkedés alkalmazása során az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen az adózás alól elvont termék mennyiségét, az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, a jövedéki termék beszerzésének körülményeit, a jövedéki termék származását igazoló okmányokat, a jogsértő személy jogellenes magatartásának súlyát, továbbá hogy a jogsértő személy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el a jövedéki termék vagy jövedéki termékek beszerzése során.
(4) Amennyiben a nem jövedéki engedélyes kereskedő az üzemanyagtöltő állomáson nem alkalmazza a jogszabályban előírt pénztárgépet vagy a 106. § (8) bekezdésében, illetve a 110. § (13) bekezdésében foglalt rendelkezést megsérti - ide nem értve azt, ha a nem jövedéki engedélyes kereskedő saját hatáskörében akkreditált laboratóriumi vizsgálattal tárta fel a szabványon kívüliséget -, az üzemanyagtöltő állomást az első jogsértés alkalmával 12, ismételt előfordulás esetén 30, majd minden további jogsértés alkalmával 60 nyitvatartási napra be kell zárni.
(5) Nem kell alkalmazni a (4) bekezdésben foglalt intézkedést, amennyiben a körülményekből megállapítható, hogy a jogsértő személy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el a jövedéki termék vagy jövedéki termékek beszerzése során.
(6) Az ismétlődésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak, ha két egymást követő ugyanolyan jogsértés elkövetése - ha annak pontos időpontja nem állapítható meg, feltárása -között 2 év eltelt."
(8) A Jöt. a következő 128/F. §-sal egészül ki:
"128/F. § Ha az e törvény szerint kiadott, érvényes engedélyű korábbi engedélyes a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 87/A. § (1) bekezdése szerinti jogelőd pályavasúti társaságnak, a későbbi engedélyes pedig a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 87/A. §; (2) bekezdése szerinti jogutód pályavasúti társaságnak minősül, akkor a későbbi engedélyes a korábbi engedélyes e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott jogai és kötelezettségei tekintetében jogutódnak minősül és az e törvény szerinti engedély módosítását kell kérni."
(9) A Jöt.
1. 7. § 37/E. pontjában az "52. § (2) bekezdés e) pontja" szövegrész helyébe az "52. § (2) bekezdés f) pontja",
2. 33. § b) pontjában az "az adózás rendjéről szóló törvénynek (a továbbiakban: Art.)" szövegrész helyébe az "az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvénynek"
szöveg lép.
54. § Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 355. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A hatóság a foglalkoztatót, illetve az egyéni vállalkozót (a továbbiakban együtt: foglalkoztató) - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltak szerint elkészített állapotfelmérés alapján - határozatban mentesíti a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól, ha az eljárás során megállapítja, hogy a korkedvezményre jogosító munkakörben és munkahelyen történő foglalkoztatás esetén
a) a különösen nehéz fizikai munka,
b) a különösen terhelő klíma,
c) az ergonómiai kóroki tényezőknek való tartós kitétel,
d) a fokozott pszichés megterhelés,
e) a pszichoszociális kóroki tényezőknek való tartós kitétel
nem áll fenn, vagy csak olyan mértékben áll fenn, amely a korkedvezményre való jogosultság megállapítását - a foglalkoztató, illetve az egyéni vállalkozó által biztosított munkafeltételekre és munkakörülményekre tekintettel - nem indokolja. A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítés kezdő időpontja az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napja.
(2) A foglalkoztatónak az állapotfelmérést a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. § (3) bekezdésében előírt kötelezettségekkel együtt, de legkésőbb 2014. december 31-éig el kell végeznie, és az elkészítést követő tizenöt napon belül meg kell küldenie a hatóságnak.
(3) A foglalkoztató az állapotfelmérés benyújtásával egyidejűleg írásban tájékoztatja a hatóságot
a) a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott biztosítottak nevéről (családi és utónév, valamint születési név) és lakóhelyéről, tartózkodási helyéről,
b) a 356. § (1) bekezdése szerinti szakszervezet nevéről, székhelyéről és a szakszervezet képviselőjének nevéről."
55. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 87. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
(Mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha)
"c) az értékesítést megelőzően a termékhez előzetesen felszámított adó kapcsolódott volna, az a 124. § (1) bekezdés d) pontja szerint nem lenne levonható."
(2) Az Áfa tv. 6/C. számú mellékletének 5. pontja e törvény 4. melléklete szerint módosul.
56. § (1) A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő tv.) 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint kiszámított jövedelemadót legfeljebb annak mértékéig csökkenti az üzleti évre (adóévre) bányajáradék címén fizetett (fizetendő) összeg, legfeljebb azonban 1,5 milliárd forint."
(2) A Távhő tv. 10. § 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E fejezet alkalmazásában)
"11. közszolgáltató:
11.1. a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szerinti víziközmű-szolgáltató,
11.2. a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére feljogosított közszolgáltató,
11.3. a hulladékról szóló törvény szerinti hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző közszolgáltató."
57. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 81. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki)
"e) az Art. 7. számú melléklet 18. pontja szerinti szervet,"
(2) A NAV tv. 81. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki)
"g) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 2010. október 7-i 904/2010/EU tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti központi kapcsolattartó irodát és szükség esetén e rendelet 2. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti kapcsolattartó szervet,"
(3) A NAV tv. 81. § (2) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki)
"i) az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi ... törvény (a továbbiakban: Aktv.) 4. § (3) bekezdés 8. pontjában meghatározott központi kapcsolattartó irodát és szükség esetén az Aktv. 4. § (3) bekezdés 7. pontjában meghatározott kapcsolattartó szervet,
j) az Aktv. 4. § (4) bekezdés 6. pontjában meghatározott központi kapcsolattartó irodát és szükség esetén az Aktv. 4. § (4) bekezdés 4. és 5. pontjaiban meghatározott kapcsolattartó irodát és kapcsolattartó szervet."
58. § Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 458. § (1) bekezdés b) pontjában az "annak tartama" szövegrész helyébe az "a gyermekgondozási segély, ápolási díj folyósítása" szöveg lép.
59. § (1) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 19. és 20. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a következő 21. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"19. kedvezményezett foglalkoztatott:
a) az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 462/B. § (2) bekezdése, 462/C. §-a és 462/D. §-a szerinti személy; és
b) az Eat. 461. §-a és 462/B. § (3) bekezdése szerinti személy;
20. kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után érvényesíthető kedvezmény: kedvezményezett foglalkoztatottanként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb
a) a 19. pont a) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként 100 ezer forint a foglalkoztatás első két évében;
b) a 19. pont b) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként 50 ezer forint és a foglalkoztatás harmadik évében a 19. pont a) alpontja szerinti foglalkoztatott esetében -az Eat. 462/B. § (2) bekezdése szerinti személy kivételével - személyenként 50 ezer forint.
A kedvezmény részmunkaidős foglalkoztatás esetén legfeljebb az a) pont szerinti esetben 100 ezer, a b) pont szerinti esetben 50 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után érvényesíthető;
21. részmunkaidős foglalkoztatás: az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt."
(2) A Katv. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amely az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett."
(3) A Katv. 16. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott személy az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha]
"e) az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét."
(4) A Katv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A bejelentést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni. A kisvállalati adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik."
(5) A Katv. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az (1) bekezdés szerinti választás állami adóhatósághoz történő bejelentése a bejelentés megtételének napjától számított 30 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton visszavonható, azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A bejelentés visszavonása esetén a kisvállalati adóalanyiság nem jön létre."
(6) A Katv. 20. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(16) A kisvállalati adó alanya az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) Tao. tv. 4. § 31/a. pontja szerinti számított nyilvántartási értékével 10 év alatt, egyenlő részletekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű eredményét. Amennyiben az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka előtt megszerzett, kifizetett immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) 10 éven belül kivezetésre kerül, a pénzforgalmi szemléletű eredmény a könyvekből történő kivezetés adóévében csökkenthető - a kisvállalati adóalanyiság adóévét megelőző adóévben meghatározott -a számított nyilvántartási érték azon részével, amellyel a kisvállalati adó alanya e bekezdés alapján a pénzforgalmi szemléletű eredményt még nem csökkentette."
(7) A Katv. 20. §-a a következő (17)-(19) bekezdéssel egészül ki:
"(17) Amennyiben a kisvállalati adóalanyiság első adóévének zárókészlet állományának értéke nem éri el a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóév zárókészlet állományának értékét, a különbözet összege csökkenti a pénzforgalmi szemléletű eredményt.
(18) A társasági adóalanyiságot megelőzően a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévére vonatkozó adóalap megállapítása során növelő tételként kell figyelembe venni:
a) a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozó, be nem folyt bevétel időbelileg elhatárolt összegét,
b) a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt teljesített, időbelileg elhatárolt pénzeszköz kifizetést, amely nem a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozik,
c) a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt beszerzett, kifizetett év végén kimutatott készlet értékét.
(19) A társasági adóalanyiságot megelőzően a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévére vonatkozó adóalap megállapítása során csökkentő tételként kell figyelembe venni:
a) a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt befolyt bevétel elhatárolt összegét, amely nem a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozik,
b) a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozó, időbelileg elhatárolt, ki nem fizetett költség, ráfordítás összegét."
(8) A Katv. 27. § helyébe a következő rendelkezés lép:
"27. § A társasági adó alanya a Tao. tv.-nek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit - a 28. §-ban meghatározott eltéréssel - alkalmazza, ha az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévekben adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti."
(9) A Katv. 28. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) Az adózó 27. § szerinti jogutód nélküli megszűnése esetén a bevallás benyújtásának határideje a megszűnés hónapját követő ötödik hónap utolsó napja."
(10) A Katv. a következő VI. fejezettel egészül ki:
"VI. Fejezet
Átmeneti rendelkezések
"31. § E törvénynek az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi ...törvénnyel megállapított 28. § (10) bekezdésének rendelkezéseit azon adózó alkalmazza, amelynek e törvény szerinti adóalanyisága 2013. január 1-jén vagy ezt követően jön létre."
(11) A Katv.
a) 20. § (1) bekezdésében a "(2)-(16) bekezdésre" szövegrész helyébe a "(2)-(19) bekezdésre" szöveg;
b) 20. § (2) bekezdésében a "(4)-(16) bekezdés" szövegrész helyébe a "(4)-(19) bekezdés" szöveg;
c) 23. § (5) bekezdésében a "(4)-(16) bekezdésében" szövegrész helyébe a "(4)-(19) bekezdésében" szöveg;
d) 28. § (8) bekezdésében a "tárgyi eszköz" szövegrész helyébe a "tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is)" szöveg
lép.
60. § (1) A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban Pti.) 2. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"12. korlátozott rendeltetésű fizetési számla: a Pft. 21. § (2) bekezdése, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 67/B. §-a alapján lekötött pénzösszeg, a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény, a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló 2005. évi CLVI. törvény hatálya alá tartozó számlák, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 81. § (1) bekezdésében meghatározott számlák és az azokkal összefüggésben vezetett elosztási számlák, a Kormány rendelete szerinti fedezetkezelői számlák, a letéti típusú számlák, valamint az online elszámolóházak fizetésközvetítésre fenntartott fizetési számlája;"
(2) A Pti. 2. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"18. teljesítési nap: az a nap, amikor a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a készpénzátutalás tárgyát képező pénzösszeget a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának, vagy a kedvezményezettnek rendelkezésére bocsátja, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő által fizetőeszköz útján történő eladás esetén a pénzeszköz eladásának napja, jutalék- és díjbevételek esetén a jutalék- és díj megfizetésének napja, kölcsöntörlesztés esetén az ügyfél fizetési számlája megterhelésének napja, minden más esetben a fizetési (lekötési) megbízás napja;"
(3) A Pti. 6. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyi tranzakciós illeték alapja)
"c) a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának átutalt, ennek hiányában a kedvezményezett részére fizetett összeg,"
61. § Hatályát veszti az Szjtv. 6. § (2) bekezdése és 38. § (2) bekezdés h) pontja.
62. § Hatályát veszti az Szja tv. 50. § (4) bekezdésében az "és nem áll munkaviszonyban" szövegrész.
63. § Hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
a) 28. § (1) bekezdés a) pontjában az "a gyermeknevelési támogatás," szövegrész,
b) 29. § (4) bekezdés a) pontjában az "a gyermeknevelési támogatás," szövegrész,
c) 31. § (4) bekezdés a) pontjában az " - átalányadózónak nem minősülő - " szövegrész.
64. § Hatályát veszti az Art.
a) V. Fejezete,
b) 176/A. §-a,
c) 181. § (1) bekezdésében a " 181/A. §-a," szövegrész,
d) 181. § (2) és (3) bekezdése,
e) a "Közösségi adatszolgáltatás" alcíme és a 181/A. §-a,
f) 11 . számú melléklete.
65. § Hatályát veszti a Jöt. 38. § (2) bekezdésében a "- a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - " szövegrész.

1. melléklet a 2013. évi ... törvényhez

1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.26. alponttal egészül ki:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
"4.26. a szakiskolai és szakközépiskolai képzésbe történő bekapcsolódást célzó, a társadalmi felzárkózást elősegítő "Út a szakmaválasztáshoz" program keretében, európai uniós forrás terhére adományozott tanulói ösztöndíj."
2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.15. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)
"8.15. az a személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmény, amely után a kifizető a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott szociálpolitikai menetdíj-támogatásban részesül;"

2. melléklet a 2013. évi ... törvényhez

1. A Tao. tv. 3. számú melléklet A) fejezete a következő 12. ponttal egészül ki:
(A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:)
"12. az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatásra, juttatásra a 22/C. § (3b)-(3d) bekezdés szerinti kiegészítő sportfejlesztési támogatásként került sor."

3. melléklet a 2013. évi ... törvényhez 1. Az Art. 7. számú melléklete a következő 18. ponttal egészül ki:

"18. Az állami adóhatóság kormányrendeletben kijelölt szerve a kifizetőtől, illetve az ezzel összefüggésben adatot szolgáltató más személytől beérkező adóadatot a haszonhúzó illetősége szerinti tagállam illetékes hatóságának az adóévet követő év június 20. napjáig továbbítja."

4. melléklet a 2013. évi ... törvényhez [6/C. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez A 142. § (1) bekezdés k) pontjának alkalmazása alá tartozó termékek

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A Javaslat az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos európai uniós együttműködésnek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény V. fejezetében átültetett, adómegállapítási és behajtási szabályait önálló törvényben helyezi el az Európai Unió tagállamai közötti, kapcsolt vállalkozások kettős adóztatásának elkerüléséről szóló multilaterális egyezményhez (ún. Választottbírósági Egyezmény) kapcsolódó Magatartási Kódexnek, valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezmények hatékony alkalmazásához szükséges, az OECD 2011. évi Peer Review eljárásában a magyar kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények alkalmazásával kapcsolatban megfogalmazott követelményeknek megfelelő szabályokkal együtt.
A változó gazdasági-jogi környezet indokolja az adó- és egyéb közterheket érintő törvények kisebb korrekcióját. Az adójogszabályok módosításai a jogalkalmazás során felmerült problémák orvoslására, a jogalkalmazás egyértelműbbé tételére, a gazdálkodók működési feltételeinek megkönnyítésére, valamint az adminisztráció egyszerűsítésére irányulnak.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

a(z) 1. §-hoz

A Javaslat a törvény hatályának általános meghatározása körében az Európai Unió tagállamai közötti adómegállapítási és behajtási jogsegély, valamint a kapcsolt vállalkozások kettős adóztatásának elkerülésére szolgáló többoldalú egyezmény, valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezményekhez kapcsolódó egyes szabályokra utal. A törvény tárgyi hatálya a tisztán adójellegű követeléseken kívül egyéb közterhekre is kiterjedhet a behajtási jogsegély tárgyi hatályára tekintettel.

a(z) 2. §-hoz

A Javaslat tételes rendelkezése alapján a törvény eljárásjogi háttérszabálya az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.). A Javaslatban foglalt rendelkezésektől ezt meghaladóan kizárólag az Európai Unió kötelező jogi aktusa és nemzetközi szerződés rendelkezése alapján lehet eltérni. Az előző jogforrásoknak az adómegállapítási és behajtási jogsegélyhez kapcsolódó rendeleti és határozati formában kiadott másodlagos joganyagra, az utóbbiaknak pedig a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények kizárólag egy-egy részes féllel szembeni kötelezettség-vállalást tartalmazó rendelkezéseire tekintettel lehet jelentősége.

a(z) 3. §-hoz

A Javaslat az Art. 2012. január 31-én hatályos 181/A. § (1) bekezdésében szereplő rendelkezés átvételével biztosítja, hogy az állami adóhatóság által az Európai Unió intézménye, ügynöksége részére megküldött, személyes adatot nem tartalmazó, összegző, statisztikai jellegű adatszolgáltatásokat az állami adóhatóság a felügyeletet ellátó adópolitikáért felelős miniszter részére is egyidejűleg továbbítsa.

a(z) 4. §-hoz

A Javaslat a törvény értelmező rendelkezéseit azok alkalmazási körére bontva tartalmazza. Az (1) bekezdésben a Javaslatban szabályozott egyes eljárások, alapdokumentumok meghatározása szerepel (adómegállapítási, behajtási jogsegély, Választottbírósági eljárás, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény). A (2) bekezdésben a több hasonló elemet is tartalmazó adómegállapítási és behajtási jogsegély teljesen azonos tartalmú fogalmai találhatók (hatáskörrel rendelkező hatóság fogalom bevezetése a behajtási jogsegély területén is az illetékes hatóság fordulat helyett), CCN-hálózat, elektronikus út fogalma). A (2) bekezdés 4. pontja közvetlen kijelölést is tartalmaz, mely alapján hatáskörrel rendelkező hatóságnak az adómegállapítási és behajtási jogsegély tekintetében - a többségi tagállami kijelölési gyakorlatnak megfelelően - a közigazgatási együttműködésben operatív feladatokat ellátó adóhatóság felügyeleti szervét, az adópolitikáért felelős minisztert kell tekinteni. A (3)-(4) bekezdések az adómegállapítási, illetve a behajtási jogsegély önálló fogalmait tartalmazzák elkülönítetten. E fogalmak között elnevezésben azonosak is találhatók, azonban ezek tartalma a két együttműködési forma tárgyi hatályának eltérésére, illetve szervezeti okokra visszavezethetően eltér.

a(z) 5. §-hoz és a(z) 6. §-hoz

A Javaslat 5. §-a az adómegállapítási jogsegély tárgyi hatályát határozza meg pozitív [(1) bekezdés] és kizáró [(2)-(3) bekezdések] rendelkezések útján. A 6. §-ban a Javaslat az 5. §-ra tekintettel a magyar jogszabályok alkalmazásában az adómegállapítási jogsegély keretében adónak minősülő kötelezettségek szerepelnek, eszerint a magyar jogszabályok szerinti adó esetén e jogsegély szabályait az általános forgalmi adó és a jövedéki adó kivételével az Art. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adóra lehet alkalmazni.

a(z) 7. §-hoz és a(z) 8. §-hoz

A Javaslatban az Art. hatályos V. fejezete szerinti, a gyakorlatban jól alkalmazható szabályozási logikát követve, a 7-17. §-okban a más tagállamból érkező megkeresések, spontán információcserék esetén a magyar megkeresett hatóságként való eljárásról szóló rendelkezések szerepelnek, majd a 18-19. §-okban a magyar megkereső hatóság által indított megkeresések, spontán információcserék az előzőhöz képest eltérő szabályai találhatók. A megkeresett hatóságként való eljárási részben az információcsere egyes formáiként a megkeresésre történő információcsere, a spontán információcsere, az adómegállapítási jogsegély egyéb formáiként a kézbesítés iránti megkeresés, a más tagállami közigazgatási vizsgálaton való jelenlét, valamint az egyidejű ellenőrzés szerepel. A más tagállami közigazgatási vizsgálaton való jelenlét és az egyidejű ellenőrzés a megkeresett-megkereső hatóságként való eljárási séma szerint nem tagolható, így a Javaslat ezen együttműködési formákat az együttműködési formák szükségtelen további felosztásának elkerülése érdekében a megkeresett tagállami eljárás keretében helyezte el. A 7-8. §-ban a fő együttműködési forma, a megkeresésre való információcsere megkeresett hatóságként való részletes szabályozása található az e formához kapcsolódó visszajelzésről szóló rendelkezéssel együtt. A Javaslat 4. § (3) bekezdés 3. pontjában a megkeresésre történő információcsere esetén alkalmazandó formanyomtatvány elemi tartalmi követelményeit írja le.

a(z) 9. §-hoz

Spontán információcsere keretében a hatáskörrel rendelkező hatóság a Javaslat 4. § (3) bekezdés 12. pontja szerint az információt előzetes megkeresés nélkül, nem rendszeresen, előre meg nem határozott időpontban és gyakorisággal bocsátja más tagállami hatáskörrel rendelkező hatóság rendelkezésére. A spontán információcsere megkeresett hatóságként (azaz az információt fogadó tagállam hatóságaként) való eljárásban releváns egyetlen szabályát a Javaslat 9. §-a tartalmazza, mely szerint az információ beérkezését a megkeresett hatóság 7 munkanapon belül lehetőség szerint elektronikus úton visszaigazolja. A spontán információcsere érdemi szabályai a megkereső hatóságként (azaz spontán információcserét indító hatóságként) való eljárásról szóló rendelkezések között, a 19. §-ban találhatók.

a(z) 10. §-hoz

A Javaslat 10. §-a rendelkezik a kézbesítési jogsegély megkeresett hatóságként való teljesítésének szabályairól. A kézbesítési jogsegély igénybevétele másodlagos jellegű, mivel a jogsegély feltétele a megkereső hatóság hazai kézbesítési lehetőségeinek kimerítése vagy az ilyen kézbesítés aránytalan nehézsége.

a(z) 11. §-hoz

A Javaslat 11. §-a szabályozza a más tagállam területén folytatott közigazgatási vizsgálatban való részvétel és a más tagállami közigazgatási eljárás során a jelenlét szabályait. E két együttműködési forma az érdekelt tagállamok hatóságainak megállapodása esetén alkalmazható, e megállapodás tartalmazza az együttműködés részletes feltételeit. A Javaslat általános garanciaként kimondja, hogy a más tagállami vizsgálat során a részt vevő tisztviselőnek a személyazonosságát és eljárási jogosultságát igazolni kell. A Javaslat a más tagállami tisztviselő magyarországi eljárása során kizárja annak a lehetőségét, hogy a más tagállami tisztviselő egyes közvetlen cselekményeket végezzen (nyilvántartás vizsgálata, természetes személy nyilatkoztatása). E cselekményeket a magyar megkeresett hatóság a hazai eljárási szabályok szerint a más tagállami tisztviselő indítványára elvégzi és ennek eredményéről tájékoztatást ad, okiratot állít ki.

a(z) 12. §-hoz

Az egyidejű ellenőrzések esetén az egyes tagállamok hatóságai azonos személyi kört érintően, összehangolt módon ellenőrzést végeznek a saját tagállamukban. Ez az együttműködési forma is megállapodás alapú, az érintett tagállamok hatóságai az ellenőrzés időpontját, az érintett személyeket előre rögzítik. A megállapodás megkötése, illetve az ilyen együttműködésben való részvétel fakultatív azzal, hogy a részvétel elutasításának indokait közölni kell a kezdeményező tagállami hatósággal.

a(z) 13. §-hoz

Az adómegállapítási jogsegély megkeresett hatóságként való eljárás közös, együttműködési formától független rendelkezéseit a 13-17. §-ok tartalmazzák (nemzeti adózási érdektől független eljárás kötelezettsége, magyar illetékes tisztviselő és a magyar központi kapcsolattartó iroda együttműködése, elutasítási okok, adatvédelmi rendelkezések, költségek viseléséről szóló rendelkezések). A Javaslat 13. § (1) bekezdése az adómegállapítási jogsegély teljesítésének alapelveként mondja ki a nemzeti adóztatási érdektől független együttműködés kötelezettségét. A 13. § (2) bekezdése előírja a magyar illetékes tisztviselő részére, hogy eljárásáról értesítse a jogsegély teljesítéséért elsődlegesen felelős központi kapcsolattartó irodát. A 13. § (3) bekezdése speciális áttételi és értesítési kötelezettséget szabályoz a magyar központi kapcsolattartó iroda és a "fakultatív együttműködési szervezeti megoldások" (kapcsolattartó szerv, illetékes tisztviselő) között.

a(z) 14. §-hoz

A Javaslat az adómegállapítási jogsegély teljesítése során alkalmazható elutasítási okokat két csoportba, a kötelező [14. § (1) bekezdés] és fakultatív [14. § (2) bekezdés, 15. § (5) bekezdés] elutasítási okok szerint szabályozza. A megkeresés bármely okból történő elutasítása esetén az elutasítást indokolni kell. A Javaslat 14. § (4) bekezdése az elutasítási okok alkalmazásának korlátjaként kimondja, hogy az elutasítást nem lehet kizárólag a nemzeti adóztatási érdek hiányára vagy banktitok megőrzési kötelezettségre alapozni.

a(z) 15. §-hoz

A Javaslat adatvédelmi rendelkezéseket tartalmazó 15. §-a a magyar megkeresett vagy megkereső hatóság eljárásában jelentkező, adómegállapítási jogsegéllyel kapcsolatos információk adótitokkal azonos szintű védelmét biztosítja. A 15. § (2) bekezdése tételesen felsorolja az ilyen információk felhasználásának jogcímeit (adózási jogszabályok végrehajtása, adózással kapcsolatos bírósági, közigazgatási eljárások, behajtási jogsegély hatálya alá tartozó követelések és a társadalombiztosítási járulékok, szociális hozzájárulási adó megállapítása és végrehajtása). A (3) bekezdés a taxatívan meghatározott céltól eltérő felhasználást az információ szolgáltató hatáskörrel rendelkező hatóság engedélye esetén teszi lehetővé azzal a feltétellel, hogy az ilyen engedélyt abban az esetben kell megadni, ha az eltérő célú felhasználást az információt szolgáltató tagállam joga is lehetővé teszi. A (4)-(5) bekezdésben a más tagállamból származó információ egy harmadik tagállam részére történő kiadásának feltételei szerepelnek, garanciális megoldásként az információforrás-tagállam engedélyétől függően. A 15. § (6) bekezdése az adómegállapítási jogsegély keretében szerzett információk bizonyítékként való felhasználását a belföldi jogsegély szerinti eljárásnak megfelelően biztosítja. A (7)-(8) bekezdések az Európai Bizottsággal való együttműködéssel kapcsolatos adatvédelmi rendelkezéseket tartalmazzák.

a(z) 16. §-hoz

A Javaslat 16. §-a a gyors és hatékony közigazgatási együttműködés érdekében főszabályként kimondja az Európai Bizottság által rendszeresített formanyomtatványok és az elektronikus kommunikáció (CCN-hálózat) alkalmazását. A nyelvhasználat kérdésében a megkereső és megkeresett hatóság megállapodása esetén az abban foglaltak szerint kell eljárni.

a(z) 17. §-hoz

A Javaslat 17. §-a alapján az eljárási költségeket az adómegállapítási jogsegélyben együttműködő tagállamok főszabály szerint - a szakértői költségek kivételével - maguk viselik.

a(z) 18. §-hoz

A Javaslat 18-19. §-a a megkereső hatóságként történő eljárás speciális szabályait tartalmazza a megkeresett hatóságként való eljárás 7-17. § szerinti szabályainak megfelelő alkalmazásának kimondása mellett. A visszajelzéssel kapcsolatos rendelkezések megkereső hatóságként alkalmazandó szabálya a Javaslat 18. § (2) bekezdésében szerepel, mely szerint a megkeresett hatóság részére kérésére visszajelzést küld a magyar megkereső hatóság a szerzett információ felhasználásának eredményéről (közigazgatási döntésben jelentkező ilyen eredmény esetén a visszajelzés a jogerőre emelkedés előtt is megküldhető a 3 hónapos határidőre tekintettel).

a(z) 19. §-hoz

A Javaslat a spontán információcsere érdemi szabályait a megkereső (azaz spontán információcserét kezdeményező) tagállamként való eljárás keretében helyezi el a spontán információcsere kötelező [19. § (2) bekezdés] és fakultatív [19. § (3) bekezdés] esetköreinek elkülönítésével.

a(z) 20. §-hoz

A Javaslat a 4. § (3) bekezdés 8. pontjában a magyar központi kapcsolattartó iroda feladatainak kijelölését tartalmazza. A központi kapcsolattartó iroda szervezeti kijelölése a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény felhatalmazó rendelkezése alapján kormányrendeletben történik. A Javaslat 20. §-a a magyar központi kapcsolattartó irodával kapcsolatos rendelkezések e csoportját a központi kapcsolattartó iroda Európai Bizottsággal és a tagállamokkal szembeni tájékoztatási kötelezettségeinek tételes felsorolásával egészíti ki.

a(z) 21. §-hoz

A 2011/16/EU irányelv adómegállapítási jogsegélyről szóló rendelkezései főszabály szerint az Európai Unió tagállamai közötti együttműködésre terjednek ki. A 2011/16/EU irányelv 24. cikke a főszabály alól kivételt tartalmaz a harmadik országokkal való információcsere témakörével kapcsolatban. E különös rendelkezéseket a Javaslat 21. §-a ülteti át. E rendelkezések biztosítják a nem az Európai Unió tagállamából (harmadik államból) származó információk tagállamok részére történő, illetve a tagállamból származó információ harmadik állam részére történő továbbításának lehetőségét és feltételeit.

a(z) 22-40. §-hoz

A Javaslat 22-40. §-a a 2010/24/EU irányelv 2012. január 1-től hatályos szabályainak az Art. 2011. január 1. és a Javaslat hatálybalépése közötti időszakban hatályos 60-70. §-aiban foglalt szabályok újrakodifikálását tartalmazza. Az átvétel során a változások a következők: (1) az illetékes hatóság helyett a hatáskörrel rendelkező hatóság terminus szerepel a competent authority kifejezés adómegállapítási irányelv hivatalos fordításakor érvényesített új terminológiának megfelelően, (2) a tárgyi hatály meghatározása a megkereső és a megkeresett államként való eljárásra is kiterjed, (3) a Javaslat 39. § (6) bekezdésében új, nem jogharmonizációs kötelezettséghez kapcsolódó, nemzeti eljárásjogi - nyilvántartási - szabály szerepel. Ez utóbbi szerint, ha a magyar megkereső hatóság által kezdeményezett sikeres behajtás esetén devizában érkezik be az érvényesített követelés összege, az állami adóhatóság a devizaátváltásból eredő árfolyam-különbözetet az adózói folyószámlán nem tartja nyilván.

a(z) 41. §-hoz

A Javaslat az Art. 2011. január 1. és a Javaslat hatályba lépése közötti időszakban hatályos 181/A. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakkal összhangban határozza meg a magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztatási feladatait a behajtási jogsegéllyel összefüggésben.

a(z) 42. §-hoz

A Javaslat az Art. 176/A. § 2012. január 1 -jén hatályos szövegállapotával azonosan szabályozza a 42. § (1)-(6) és (8) bekezdésében az ún. Választottbírósági Egyezményhez kapcsolódó, a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló egyezmény hatékony végrehajtását célzó magatartási kódex [2006/C 176/02] egyes rendelkezéseinek megfelelő eljárást (értesítési kötelezettség, kölcsönös egyeztetési eljárás iránti kérelem tartalmi kellékei, a kölcsönös egyeztetési eljárással érintett döntés végrehajtásának felfüggesztése). A 42. § (7) bekezdésében - az eddigi jogalkalmazási gyakorlatnak megfelelően - a Javaslat tételes rendelkezést tartalmaz a Választottbírósági Egyezmény keretében megszerzett vagy szolgáltatott információ kiemelt védelméről az ilyen információ Art. szerinti adótitokká minősítésével.

a(z) 43. §-hoz

A Javaslat 43. §-a az OECD 2011. április 29-i Peer Review Report Hungary [CTPA/GFTEI/PRG/EVAL(2011)7/REV3] jelentésében foglalt egyes megállapításoknak megfelelő rendelkezéseket tartalmaz. A Javaslat 2. § (1) bekezdése alapján a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények esetén az Art. eljárási kérdésekben háttérjogszabályként szolgál, e rendelkezéssel a Javaslat tételes, közvetlen kapcsolatot teremt az egyezmények és az Art. eljárási rendelkezései között. Ezen általános rendelkezéshez képest a Javaslat 43. §-a két kiemelkedő jelentőségű kérdésben önálló, tételes szabályt is tartalmaz. Az (1) bekezdés - az eddigi jogalkalmazási gyakorlatnak megfelelően - a kérdés kiemelt jelentőségére tekintettel kimondja, hogy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények keretében szerzett vagy szolgáltatott információ az Art. szerinti adótitoknak minősül. A (2) bekezdés a "kettős adós egyezmények" szerinti megkeresés és egyéb együttműködési kötelezettség teljesítése esetére a tisztán belföldi tényállásokra alkalmazandó eljárással azonos eljárás elvét mondja ki azzal, hogy e rendelkezés érvényesülésének a Javaslat 2. § (2) bekezdése alapján a "kettős adós egyezményben" szereplő esetleges korlátozás gátat szabhat.

a(z) 44. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezések.

a(z) 45. §-hoz

A Javaslat a 45. § (1) és (2) bekezdésében átmeneti, a folyamatban levő ügyekre is kiterjedő rendelkezést tartalmaz azokra az eljárásokra, amelyeket a Javaslat az Art. V. fejezetéből, illetve 176/A. §-ából újrakodifikált rendelkezése alapján folytat az állami adóhatóság. Ezekben az esetekben az eljárás jogszabályi háttere változatlanul biztosított. A Javaslat 39. § (6) bekezdése ezzel szemben olyan új rendelkezés, amely kizárólag a törvény hatálybalépését követően induló eljárásokban alkalmazható.

a(z) 46. §-hoz

A Javaslat jogharmonizációs záradéka tartalmazza a 2010/24/EU irányelvre és a 2011/16/EU irányelvre vonatkozó utalást.

a(z) 47. §-hoz

A lakás-előtakarékossági szerződések preferálása érdekében, indokolt mind az öröklési, mind az ajándékozási illetékkötelezettség alól mentesíteni a lakás-előtakarékossági szerződések alapján történő vagyonszerzéseket.
Szövegpontosítás.

a(z) 48. §-hoz

A Javaslat a jelentős munkahelyteremtő képességgel rendelkező, nagy volumenű beruházások megvalósíthatósága érdekében a 10 milliárd forint feletti éves tiszta játékbevételt elérő, legálisan működő földi játékkaszinók részére a 10 milliárd forintot meghaladó tiszta játékbevételre 10%-os játékadó kulcsot vezet be.

a(z) 49. §-hoz

A cégautóadóra vonatkozó hatályos szabályozás szerint - a kettős adóztatás kivédése érdekében - a cégautóadóból a megfizetett gépjárműadó levonható. Az adóbetudásra azonban nincs lehetőség, ha a cégautó tárgyát képező személygépkocsi járműnyilvántartásba bejegyezett üzembentartója a tulajdonostól eltérő személy, mert ekkor a cégautóadó és a gépjárműadó alanya különbözik (a cégautóadó alanya a tulajdonos, a gépjárműadó alanya az üzembentartó). E problémát orvosolja az indítvány azzal, hogy a cégautóadó alanyává teszi a személygépkocsi tartós bérletbe vevőjét (tartós bérlet alatt az egy évnél hosszabb időre történő bérbe, operatív lízingbe adást kell érteni). Ezzel a változtatással összefüggésben szükséges korrigálni az adóköteles gépjárművek körére, továbbá az adókötelezettség keletkezésére, megszűnésére vonatkozó szabályokat is. Az adózók és az adóhatóság számára szükséges kellő felkészülési idő érdekében a módosítás 2013. július 1 -jén lép hatályba.

a(z) 50. §-hoz

A javaslat új átmeneti rendelkezéssel egészíti ki az Szja tv-t, amely az egyes módosított rendelkezések alkalmazását érinti. A módosítással érintett rendelkezések tartalma a hatálybalépést megelőző időszakra vonatkozóan is alkalmazható (utazási kedvezmény, nemzeti felsőoktatási törvény elnevezés).
A § jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.

a(z) 51. §-hoz

Garanciális szempontból törvényi szinten szükséges rendelkezni arról az adózói kötelezettségről, hogy a látvány-csapatsport támogatás adókedvezmény igénybevételének feltételeként előírt sportcélú támogatás, valamint kiegészítő sportfejlesztési támogatás átutalásának megtörténtéről az adózó bejelentést tegyen az állami adóhatóság részére.
A Javaslat biztosítja a támogató többletbevételének minimalizálását úgy, hogy a támogatási hajlandóság fenntartása mellett a társadalmi felelősségvállalás fokozásával együtt a látványcsapatsport támogatás hatásaként jelentkező szponzori támogatás eddigi csökkenését is növelő tendenciába fordíthatja. Figyelemmel a látvány-csapatsport támogatás kiemelt stratégiai jelentőségére a sport addicionális forrásokkal történő támogatásában, továbbá az új magyar sportfinanszírozási rendszer rendkívül kedvező hazai, valamint pozitív példaként tekintett nemzetközi és EU-s vonatkozásaira, a támogatási rendszer oly módon kerül átalakításra, hogy a támogató a Javaslat alapján számított kiegészítő sportfejlesztési támogatást köteles a támogatott sportág szakszövetségén keresztül visszaforgatni a sport támogatására. A Javaslat úgy rendelkezik, hogy a módosított szabályokat első ízben a 2013-2014-es támogatási időszakban benyújtott új sportfejlesztési programok támogatásával összefüggésben kell alkalmazni.

a(z) 52. §-hoz

Az Art. technikai módosítása az Art. V. fejezetének hatályon kívül helyezésére tekintettel.
A módosítás kimondja, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték vonatkozásában az önellenőrzés általános szabályait kell alkalmazni, valamint a pénzügyi tranzakciós illeték tekintetében kizárja az illetékekre, illetékügyekre vonatkozó általános szabályozás alkalmazását.

a(z) 53. §-hoz

A Javaslat kimondja, hogy iparági megkötés nélkül nem minősül jövedéki termék belföldi előállításának, azaz nem kell adóraktári engedély a szennyezetté vált jövedéki termék tisztításához, ha azt adómentes felhasználó vagy felhasználói engedélyes végzi és a tisztított terméket az engedélyezett célra használja fel.
Az E85 adómértékének állami támogatásokkal összhangban lévő meghatározásához (Jöt. 52. § (6) bekezdés) szükséges definíciókat építi be a Javaslat a jövedéki törvénybe.
A Javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy iparági megkötés nélkül végezhesse a keretengedélyes a szennyezetté vált jövedéki termék tisztítását.
A Javaslat szerint - a környezetvédelem állami támogatásáról szóló, a regionális támogatásokról szóló és az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások rendelkezéseivel összhangban - nem alkalmazható az E85 kedvezményes adómértéke, hanem a benzin adómértékét kell alkalmazni azoknak az üzemeknek, amelyek korábban a bioetanol előállításra beruházási támogatásban részesültek mindaddig, amíg a magasabb és az alacsonyabb adómérték közötti különbség, valamint a magasabb adómértékkel szabadforgalomba bocsátott mennyiség szorzata el nem éri a kapott támogatás összegét.
Az adóraktár-engedélyeseknek nyilatkozniuk kell a külön jogszabályban meghatározott módon arról, hogy kaptak-e támogatást.
A Javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy iparági megkötés nélkül végezhesse a felhasználói engedélyes - vámhatósági felügyelet mellett - a szennyezetté vált jövedéki termék tisztítását, valamint meghatározza a regenerált termék elszámolására, nyilvántartására vonatkozó szabályokat.
Gazdasági racionalitás alapján indokolt, hogy a vendéglátó-ipari üzletekben és a kereskedelmi szálláshelyek kiszolgálást végző eladóterében az 1 literes (2 liter alatti) kiszerelésű alkoholtermékekből és borból ne csak egy, hanem választékonként öt-öt bontott palackot lehessen tartani.
A Javaslat a jövedéki törvény üzletbezárásra vonatkozó rendelkezését módosítja oly módon, hogy nem minden esetben kötelező az üzlethelyiség, telephely bezárása, hanem a vámhatóság az eset összes körülményét figyelembe véve, mérlegelési jogkörében eljárva alkalmazhatja a szankciót vagy akár attól eltekinthet. Az üzletbezárás időtartama továbbá az első jogsértés esetében 30 napról 12 napra csökken. Az üzletbezárás szankció ugyanis olyan súlyos jogkövetkezmény, amely a kereskedő működését jelentősen befolyásolja, esetleg a további működését is ellehetetleníti.
Kisebb fajsúlyú, a kereskedelmi mennyiséget el nem érő és első ízben elkövetett jogsértés esetén nem kerülhet sor az üzlet bezárására. Ugyanakkor továbbra is üzletbezárást von maga után a benzinkutakon elkövetett, az üzemanyagok szabványosságát, valamint a kútoszlopon keresztül történő értékesítés kötelezettségét érintő jogsértés, viszont 30 nyitvatartási napról 12 nyitvatartási napra csökken az első jogsértés alkalmával alkalmazandó üzletbezárás időtartama. Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője abban az esetben mentesülhet az üzletbezárás alól, ha megállapítható, hogy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el.
A hosszabb időtartamú, ismételt előforduláshoz kötött üzletbezárás esetében az indítvány meghatározza az ismétlődés fogalmát, azaz nem alkalmazható ismétlődés, ha két egymást követő ugyanolyan jogsértés elkövetése között 2 év eltelt.
A MÁV Csoport 2013. április 1-jei átalakulása kapcsán a zavartalan és szünetmentes gázolaj beszerzés és értékesítés érdekében a Javaslat kimondja, hogy a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 87/A. §; (1) és (2) bekezdése szerint jogelőd és jogutód fogalmak a jövedéki törvény olvasatában is ekként kerüljenek értelmezésre. Így a jövedéki engedélyhez kötött tevékenység jogutódlás keretében végezhető tovább az átalakulás napjától.
Technikai módosítás az Art. V. fejezetének hatályon kívül helyezésére tekintettel, valamint pontosító jellegű módosítás.

a(z) 54. §-hoz

A Javaslat felhatalmazza a hatóságot, hogy hivatalból intézkedjen a korkedvezményes munkaköri jegyzékben felsorolt munkakörök egészségkárosító hatásainak felméréséről. A felmérést az esedékes kockázat értékelés benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb 2014. december 31-ig a jegyzékben szereplő munkakörök vonatkozásában el kell elvégezni.

a(z) 55. §-hoz

A módosítás kiküszöböli az esetlegesen felmerülő adóhalmozódás lehetőségét, amennyiben olyan személygépkocsit értékesítenek az értékesítési láncban, amely beszerzését terhelő áfa levonási tilalom alá esik. Az adóhalmozódás elkerülése érdekében az Áfa tv. úgy módosul, hogy az adómentes termékértékesítés nem csak arra az esetre alkalmazható, ha a személygépkocsi beszerzéséhez le nem vonható adó kapcsolódott, hanem arra az esetre is, ha nem kapcsolódott ugyan előzetesen felszámított adó, de ha kapcsolódott volna, azt az adóalany nem helyezhette volna levonásba.
Pontosító jellegű módosítás egyértelműsíti, hogy a 2013. április 1-jén hatályba lépő fordított adózás a 2309 90 vámtarifaszám alá tartozó, állatok etetésére szolgáló készítmények közül csak azokat érinti, melyek nem kutya- vagy macskaeledelek.

a(z) 56. §-hoz

A módosítás értelmében a bányajáradék összege másfél milliárd forint értékhatárig beszámítható az energiaellátók jövedelemadójának összegébe, legfeljebb annak mértékéig.
A módosítás emellett az év végi jogszabályváltozásokra tekintettel pontosítja, hogy mely adóalanyok tekinthetőek közszolgáltatónak és tartoznak ezáltal az energiaellátók jövedelemadójának alanyai körébe.

a(z) 57. §-hoz

Az Art. V. fejezetének hatályon kívül helyezésével megszűnik az adóügyi együttműködési szabályok alkalmazására kijelölt szerv fogalma, amely alapján a külön nem nevesített esetekre az állami adóhatóság eljáró szervezeti egységeit a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi XCII. törvény (NAV tv.) felhatalmazása alapján kormányrendelet jelölte ki. A változásra tekintettel az egyes uniós együttműködések jogcímét a NAV tv. felhatalmazó rendelkezésében a nem definiált "adóügyi együttműködésre" utalás helyett tételesen meg kell majd jelölni. Ennek megfelelő módosítást tartalmaz a Javaslat 46. §-a, amely a 2003/48/EK irányelv, a 904/2010/EU rendelet, a 2010/24/EU irányelv, illetve a 2011/16/EU irányelv végrehajtására pontos hivatkozást és felhatalmazó rendelkezést teremt a NAV tv. 81. §-ában.

a(z) 58. §-hoz

a(z) 59. §-hoz

A Javaslat pontosítja a kedvezményezett foglalkoztatott, valamint a kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után érvényesíthető kedvezmény fogalmát. A pontosítás értelmében kedvezményezett foglalkoztatottnak minősül például az olyan huszonöt év alatti pályakezdő munkavállaló, valamint ötvenöt év feletti munkavállaló, aki nem rendelkezik legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, valamint a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló is. Ezen kedvezményezett foglalkoztatottakra tekintettel a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb személyenként 50 ezer forint számolható el. A Javaslat meghatározza a részmunkaidős foglalkoztatás fogalmát. A részmunkaidős foglalkoztatás olyan foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy az adózási mód választásából eddig kizárt, biztosítási ügynöki tevékenységet végző vállalkozások is bejelentkezhessenek az általános feltételek szerint a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá.
A biztosítási ügynökök jellemzően vállalkozási jogviszonyban végzik tevékenységüket, a tevékenység végzésének körülményei, jutalékrendszerben való díjazásuk megalapozza ezt a jogviszonyt. A foglalkoztatásnak ezt a formáját a biztosítókra vonatkozó törvényi szabályozás is lehetővé teszi. A biztosítási szektorban jelenleg jól kiépített kisvállalkozói bolygóvállalati rendszer működik, nincs reális esély arra, hogy a biztosítók a foglalkoztatás formáját munkaviszonyra módosítsák. Ilyen feltételek mellett indokolatlan az adott tevékenységet végzők kizárása az egyszerű adózási mód választásának lehetőségéből.
A módosítás pontosítja a kisvállalati adóalanyiság választásának mérlegfőösszegre vonatkozó feltételét. A pontosítás értelmében 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a kisvállalati adó szerinti adózás akkor válaszható, ha a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg az 500 millió forint időarányos részét.
A módosítás értelmében a kisvállalati adó szerinti adózás választására egész évben lehetőség van. A kisvállalati adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A kisvállalati adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik.
A módosítás alapján a kisvállalati adó szerinti adózás választására vonatkozó bejelentés a megtételének napjától számított 30 napos, jogvesztő határidőn belül visszavonható. A bejelentés visszavonása esetén a kisvállalati adóalanyiság nem jön létre.
Tekintettel arra, hogy a számított nyilvántartási érték fogalma nemcsak tárgyi eszköz vagy immateriális jószág, hanem beruházás esetében is értelmezhető, függetlenül attól, hogy beruházásra tekintettel csak terven felüli értékcsökkenés, illetve annak visszaírása számolható el, indokolttá vált a rendelkezés kiegészítése. A módosítás egyértelművé teszi a jogszabály értelmezését. A kisvállalati adóalanyiság időszaka előtt megszerzett tárgyi eszköz, immateriális jószág értékesítésekor, valamint a számított nyilvántartási értékkel egy összegű csökkentést biztosít a szabályozás.
A módosítás lehetővé teszi, hogy az adóalap csökkenthető legyen a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóév zárókészlet állományának értéke, illetve az adóalanyiság első adóévének zárókészlet állományának értéke közötti különbözet összegével, feltéve, hogy a kisvállalati adóalanyiság első adóévében a zárókészlet állományának értéke nem éri el a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóév zárókészlet állományának értékét.
A módosítás tartalmazza az egyes kisvállalati adóalap módosító tételeket a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévére. A korrekciós tételek biztosítják, hogy a kisvállalati adóban illetve a társasági adóban előírt eltérő adóalap meghatározás folytán például az egyes befolyt, vagy időbelileg elhatárolt bevételek után ne keletkezzen többszörös adófizetési kötelezettség.
A módosítás előírja, hogy a kisvállalati adó szerinti adózást választó korábbi társasági adóalanyok, a társasági adóalanyiságuk megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kötelesek a társasági adó bevallásukat benyújtani.
A módosítás jogtechnikai jellegű pontosításokat tartalmaz, illetve a törvény módosításaival összefüggésben szükséges szövegcserékről rendelkezik.

a(z) 60. §-hoz

A módosítás értelmében korlátozott rendeltetésű fizetési számlának minősül az online elszámolóházak fizetésközvetítésre fenntartott fizetési számlája, ezáltal a módosítás biztosítja, hogy - az e-kereskedelmi szektor fejlődésének megőrzésének érdekében - ne keletkezzen illetékkötelezettség az úgynevezett PSP modellben működő elektronikus fizetési szolgáltató fizetésközvetítésre fenntartott fizetési számla terhére megvalósított fizetési műveletek esetén. A módosítás alapján a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén nemcsak a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának átutalt összeg, hanem a közvetlenül a kedvezményezett részére fizetett, átutalt összeg is illetékalapot képez. A javaslat ehhez kapcsolódóan módosítja a teljesítési nap fogalmát is.

a(z) 61. §-hoz

A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (Konc-tv.) 4-9/A. §-a tartalmazza a koncessziós pályázati eljárás általános szabályait és e törvény 10. §-a az ágazatspecifikus rendelkezések megállapítását törvényi szintre utalja. Az Szjtv. 6. §; (2) bekezdése és 38. § (2) bekezdés h) pontja szerinti felhatalmazó rendelkezések alapján a koncessziós eljárás részletes kérdéseit, így különösen a Pályázati Értékelő Bizottság (PÉB) létrehozásának és működésének kérdését miniszteri rendeleti szinten kell szabályozni. Az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.) PM rendelet "A koncessziós pályázat elbírálására vonatkozó szabályok" alcíme kizárólag a PÉB és Pályázati Iroda kérdéskörét érinti, a koncessziós pályázati eljárásra speciális, ágazati rendelkezéseket nem állapít meg. A jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel létrehozott testületek felülvizsgálatáról szóló 1158/2011. (V. 23.) Korm. határozat alapján a PÉB létrehozásáról, működéséről szóló rendelkezéseket miniszteri utasítás szinten lehet szabályozni. E feltételrendszernek való megfelelés céljából a Javaslat az Szjtv. ágazati koncessziós eljárás és a PÉB szabályainak miniszteri rendeleti szintre utaló 6. § (2) bekezdését és 38. § (2) bekezdés h) pontját hatályon kívül helyezi. Ha a továbbiakban a Konc-tv. rendelkezéseihez képest speciális, szerencsejáték ágazati koncessziós pályázati eljárásrend kialakítására merülne fel szabályozási igény, akkor ez a feladat a Konc-tv. 10. §-ának megfelelően, az ágazati törvény (Szjtv.) módosításával teljesíthető, a PÉB létrehozására, működésére vonatkozó szabályozást pedig a 1158/2011. (V. 23.) Korm. határozattal összhangban miniszteri utasítás tartalmazza majd.

a(z) 62. §-hoz

Az átalányadózás választásánál 2013. január 1 -jétől nem kizáró ok, ha az egyéni vállalkozó munkaviszonyban áll. A jelenleg hatályos szabályok a kiskereskedelemre vonatkozóan még tartalmazzák ezt a feltételt, ezért indokolt annak hatályon kívül helyezése.

a(z) 63. §-hoz

A főállású anyák (vagyis akik gyermeknevelési támogatásban részesülnek saját háztartásukban nevelt legalább három gyermekükre tekintettel) önfoglalkoztatási lehetőségének segítése érdekében hatályon kívül kerül az a szabály, amely előírja, hogy egyéni vagy társas vállalkozóként minimum járulékalap után kötelesek járulékokat fizetni a gyet folyósítása melletti munkavégzésük esetén. (A jelenleg hatályos szabályok szerint a gyet-ben részesülő anya az ellátás folyósítása mellett keresőtevékenységet 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, illetve időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthon történik.).
2013. január 1 -jétől az Szja-tv. változásai alapján az átalányadós egyéni vállalkozó állhat munkaviszonyban (korábban nem állhatott, ha átalányadózást választott). A járuléktörvényben ezzel összefüggésben szükséges egy olyan módosítás, ami kimondja, hogy a heti 36 órás munkaviszonyban álló olyan vállalkozókra sem terjed ki a minimum járulékalap utáni fizetési kötelezettség, akik a vállalkozásukban az átalányadózást választják (e kedvező változás azt eredményezi, hogy csak a tényleges vállalkozói jövedelmük képezi a járulékok alapját).

a(z) 64. §-hoz

Az Art. egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését tartalmazza a Javaslat szerinti jogharmonizációra és egyes, az Art.-ben szabályozott rendelkezések átvételére tekintettel.

a(z) 65. §-hoz

Technikai jellegű pontosítás.

a(z) 1. melléklet

1. A javaslat új jogcímmel egészíti az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentesnek minősülő bevételek felsorolását. A TÁMOP-2.2.7. "Út a szakmaválasztáshoz" című projekt keretében az NGM olyan ösztöndíj programot tervez, amely a diákok számára mentori tevékenység biztosításával egészül ki. A program célja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma gyermekek ösztönzése, akiket kifejezetten a szakiskolai/szakközépiskolai képzésbe történő bekapcsolódásra ösztönöz. A program célcsoportját az általános iskola 7. és 8. évfolyamát a 2013/2014-es tanévben megkezdő tanulók képezik és a program 2 éven keresztül nyújt támogatást. A program várhatóan május elején indul. A diákok számára az ösztöndíj 2013. szeptember 1-től kerül biztosításra. Az ösztöndíj folyósítását a konzorciumvezető végzi, és azt közvetlenül utalja a tanulóknak, illetve azok szüleinek. A diákok és a mentorok kiválasztása toborzás útján történik. A kiemelt projekt megvalósításáért egy 5 tagból álló konzorcium a felelős, aminek a vezetője az NMH.
2. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben foglaltakkal összhangban, a megváltozott jogszabályi környezetnek megfelelően módosítja azt a jogcímet, amely alapján adómentes az a kedvezmény, amelyhez az egyes társadalmi csoportok (pl. tanulók, nyugdíjasok stb.) kedvezményes jegy, bérlet megvásárlásával jutnak.

a(z) 2. melléklet

A Javaslat az adóelőny többszöröződésének elkerülésére, valamint a költségvetési megfontolásokra tekintettel biztosítja, hogy a kiegészítő sportfejlesztési támogatás társasági adó szempontból nem elismert költségnek, ráfordításnak minősül.

a(z) 3. melléklet

Az Art. technikai módosítása az Art. V. fejezetének hatályon kívül helyezésére tekintettel.

a(z) 4. melléklet

Pontosító jellegű módosítás egyértelműsíti, hogy a 2013. április 1-jén hatályba lépő fordított adózás a 2309 90 vámtarifaszám alá tartozó, állatok etetésére szolgáló készítmények közül csak azokat érinti, melyek nem kutya- vagy macskaeledelek.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu