adozona.hu
T/7653. számú törvényjavaslat indokolással - A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosításáról
T/7653. számú törvényjavaslat indokolással - A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosításáról
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Nkatv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"1. § A Nemzeti Kulturális Alap (a továbbiakban: Alap) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti - a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása érdekében létrehozott - elkülönített állami pénzalap. Az Alap feletti rendelkezési jogot -ágazat...
"1. § A Nemzeti Kulturális Alap (a továbbiakban: Alap) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti - a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása érdekében létrehozott - elkülönített állami pénzalap. Az Alap feletti rendelkezési jogot -ágazati stratégiai döntéseivel összhangban - a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja, és felel annak felhasználásáért, aki egyben az Alap elnöke. Az Alap elnöki tisztsége nem ruházható át."
"(1) Az Alap céljainak megvalósítása érdekében a miniszter az elvi, irányító és koordináló döntések meghozatalára Nemzeti Kulturális Alap Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) létesít. A Bizottság az Alap elnökéből, az Alap alelnökéből és tagokból áll. Az Alap alelnökét a miniszter nevezi ki legfeljebb négyévi időtartamra. A Bizottság tagjainak felét a miniszter saját hatáskörében, másik felét pedig az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján bízza meg."
"(5) Az állandó és az ideiglenes szakmai kollégium (a továbbiakban együtt: kollégium) - a miniszteri keret kivételével - a Bizottság által meghatározott támogatási célok alapján, az Alap alelnökének egyetértésével dönt a pályázatok kiírásáról. Az Alap alelnökének egyetértése hiányában a pályázat kiírásáról a Bizottság dönt.
(6) A pályázat elbírálásáról a kollégium dönt. Amennyiben az Alap elnöke vagy alelnöke a kollégiumnak a pályázat elbírálására vonatkozó támogató döntésével nem ért egyet, akkor azt megsemmisíti, vagy megfontolás végett visszaküldi a szakmai kollégiumnak."
"(8) A Bizottság, illetve a kollégium döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a Bizottság döntésekor, ha az ülést a miniszter vezeti, akkor a miniszter szavazata, ha az ülést az Alap alelnöke vezeti, akkor az Alap alelnökének szavazata, illetve kollégiumi döntés esetén a kollégium vezetőjének szavazata dönt."
"2/A. § (1) A kollégium döntéseiben nem vehet részt a miniszter, az Alap alelnöke, valamint a Bizottság tagja.
(2) A miniszternek, az Alap alelnökének, a Bizottság tagjainak, a kollégium vezetőinek és tagjainak, valamint ezek közeli hozzátartozóinak (Ptk. 685. § b) pont) pályázatát érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
(3) A miniszter, az Alap alelnöke, a Bizottság tagja, a kollégium vezetője és tagja nem vehet részt olyan pályázat elbírálásában, amelynek megítélésénél tőle elfogulatlan állásfoglalás nem várható.
(4) Az összeférhetetlenségről legkésőbb a pályázat elbírálására összehívott ülésen az érintettnek nyilatkoznia kell. Az összeférhetetlenség kérdésében vita esetén a kollégium, illetve a Bizottság dönt. A kollégium vezetője esetében az Alap alelnöke, az Alap alelnökének összeférhetetlensége kérdésében pedig a miniszter dönt.
(5) Ha az érintett az Összeférhetetlenség fennállásáról valótlanul nyilatkozik vagy valótlan adatot szolgáltat, az Alap alelnöke javaslatot tesz a miniszternek a tisztségviselő visszahívására."
[4. § (1) Az Alap bevételi forrásai:]
"h) egyéb bevételek, ideértve a kezelő szerv által beszedett nevezési díj bevételt is."
"(5) Az Alap, valamint a kezelő szervének bevétele és év végi maradványa nem vonható el. Az év végi maradvány a tárgyévi bevételi terv teljesülése előtt igénybe vehető a kiadási és bevételi előirányzat egyidejű módosításával. Az Alap költségvetésének tervezésére, végrehajtására és zárszámadására egyebekben az Áht. és az éves költségvetési törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) A miniszter jogosult - a pályázati döntések függvényében - az Alap 7. § (1) bekezdése szerinti kiadási jogcímei között átcsoportosítást végrehajtani. A kiadási jogcímek közötti átcsoportosítás jogát - az aktuális előirányzaton belül - a kezelő szerv vezetőjére átruházhatja."
[Az Alapból az alábbi célokra adható támogatás:]
"e) a kultúrateremtő, kultúraközvetítő, valamint egyéni és közösségi tevékenységre, a kiemelkedő szakmai teljesítmények elismerésének díjazásához, valamint a szakmai szervezetek vagy az állam által alapított kulturális, művészeti díjakhoz való hozzájárulásra;"
(2) Az Nkatv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az Alap az (1) bekezdésben foglalt támogatásokon felül felhasználható az Alap és kezelője működésével, valamint a pályáztatás lebonyolításával kapcsolatos költségek fedezetére, figyelembe véve a 4. (3) bekezdés szerinti, valamint a fejezettel kötött együttműködési megállapodásban rögzített pályázatkezeléssel összefüggő kiadásait is."
[Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy]
"a) az Alap elnöke és alelnöke feladataira vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg,"
a) 2. § (4) bekezdésében "a szakmai, illetve egyesületek" szövegrész helyébe "az érintett szakmai szervezetek" szöveg,
b) 4. § (2) bekezdésében a "c) pontjában" szövegrész helyébe a "d) pontjában" szöveg,
c) 7/B. § (1) bekezdésében a "b) és c) pontja" szövegrész helyébe a "c) és d) pontja" szöveg,
d) 9. § (3) bekezdésében a "bizottság" szövegrész helyébe a "Bizottság" szöveg
lép.
"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a politikai vezető
a) országgyűlési képviselő legyen,
b) elkülönített állami pénzalappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős testület tagja, elkülönített állami pénzalappal összefüggésben elvi, irányító és koordináló
döntések meghozataláért felelős testület tagja vagy az elkülönített állami pénzalappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős miniszter vagy testület részére döntéselőkészítő, véleményező tevékenységet végző testület tagja legyen, illetve c) tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet végezzen.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi okokat az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező államtitkár vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának tagjaira, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjaira, az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsának tagjaira, valamint az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Magyar Export-import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság igazgatóságának, illetve felügyelő bizottságának tagjaira nem kell alkalmazni."
(2) E törvény 6. §-ában foglaltakat a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatóságához a 2012. évben befolyt nevezési díjak tekintetében is alkalmazni kell.
(3) E törvény 7. §-ában foglaltakat a 2012. évi bevételekkel, valamint a kiadási jogcímek közötti 2012. évi átcsoportosításokkal kapcsolatban is alkalmazni kell.
(4) E törvény 8. § (2) bekezdésében foglaltakat a 2012. évben folyamatban levő pályázatokkal kapcsolatban is alkalmazni kell.
A Bizottság elnökének az Nkatv. 2. § (6) bekezdésében foglalt kifogásolási joga a törvényjavaslat szerint az Alap elnökét (aki egyben a Bizottság elnöke), valamint az alelnököt illeti meg, azzal, hogy amennyiben a kollégiumnak a pályázat elbírálására vonatkozó támogató döntésével nem ért egyet, megsemmisítheti a kollégiumi döntést vagy megfontolás végett visszaküldheti a kollégiumnak.
Az Nkatv.-t módosító 2011. évi CLX. törvény a Nemzeti Kulturális Alap bevételi forrásait jelentős mértékben kibővítette: az Nkatv. 4. §-ában a Nemzeti Kulturális Alap bevételi forrásai kiegészültek a kulturális adóval, az szja. 1%-ával és a szerzői jogdíjakkal. Az Nkatv. 4. § (1) bekezdés alpontjainak megváltozása nem lett megfelelően átvezetve az ezen alpontokra hivatkozó más rendelkezésekben, ezért szükséges erre tekintettel a helyesbítés elvégzése.