adozona.hu
T/7456. számú törvényjavaslat indokolással - A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról
T/7456. számú törvényjavaslat indokolással - A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 57. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) A felszámolási költségek a következők:/
"a) az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások, ideértve
aa) a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, valamint a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat, valamint
ab) az adós által a kölcsönbeadóval kötött munkaerő-k...
T/7456. számú törvényjavaslat indokolással - A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról
2012. évi ... törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról
1. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
1. §
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 57. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:/(2) A felszámolási költségek a következők:/
"a) az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások, ideértve
aa) a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, valamint a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat, valamint
ab) az adós által a kölcsönbeadóval kötött munkaerő-kölcsönzési szerződésben foglalt, az adóst, mint kölcsönvevőt terhelő díjból az adóshoz kölcsönzött munkavállalók részére járó, a kölcsönbeadó által fizetendő munkabért, egyéb bérjellegű juttatásokat és az ezeket terhelő adó- és járulék együttes összegének a fedezetét, továbbá
ac) az adós által az iskolaszövetkezettel megkötött szerződésben foglalt, az adóst mint az iskolaszövetkezet szolgáltatását igénybevevőjét terhelő díj 85 %-át - mely az iskolaszövetkezetnek járó díjból az iskolaszövetkezeti tag munkavállalók részére járó munkabér, egyéb bérjellegű juttatások és az ezeket terhelő adó- és járulék együttes összegét foglalja magában -, továbbá
ad) ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettséget is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is);"
2. §
A Cstv. a következő 83/E. §-sal egészül ki:"83/E. § E törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi ... törvénnyel (Mód.tv.) megállapított 57. § (2) bekezdés a) pontját alkalmazni kell a Mód.tv. hatálybalépésekor folyamatban levő felszámolási eljárás költségeivel kapcsolatban is."
2. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása
3. §
(1) A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bérgarancia Alap tv.) 1. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:"(1) A bérgarancia-eljárás keretében a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló, kiegyenlíthetetlen bértartozása előlegezhető meg. Ezen törvény vonatkozásában munkavállalón a kölcsönbeadót és az iskolaszövetkezetet is érteni kell.
(2) A Bérgarancia Alap tv. 1. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) E törvény alkalmazásában/
"c) bértartozás: a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetet
ca) mint munkáltatót terhelő minden munkabértartozás, ideértve a betegszabadság időtartamára járó térítést is, és a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó, a Cstv. 57. §-ának (3) bekezdése szerint elszámolható végkielégítés tartozás, valamint
cb) mint kölcsönvevőt terhelő, a munkaerő-kölcsönzésről szóló szerződésben foglalt, a kölcsönbeadónak járó kölcsönzési díjból a kölcsönzött munkavállalók részére járó, a kölcsönbeadó által fizetendő munkabér, egyéb bérjellegű juttatások összege
cc) mint az iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybevevőjét terhelő, az iskolaszövetkezettel megkötött szerződésben foglalt, az iskolaszövetkezetnek járó díj 85 %-a, mely az iskolaszövetkezeti tag munkavállalók részére járó munkabér, egyéb bérjellegű juttatások összegét foglalja magában."
4. §
A Bérgarancia Alap tv. 2. §-a az alábbi (1a) bekezdéssel egészül ki:"(1a) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a felszámoló a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetet a kölcsönbeadóval, illetve iskolaszövetkezettel szemben terhelő bértartozást a felszámolás kezdő időpontját követően a felszámolási költségek fedezetét jelentő bevételek hiánya miatt annak esedékessége napján nem tudja kielégíteni."
5. §
A Bérgarancia Alap tv. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A felszámoló a támogatásnak a gazdálkodó szervezethez történő beérkezését követő három munkanapon belül gondoskodik a fennálló bértartozások munkavállalók részére történő kifizetéséről. Ha a támogatás beérkezésétől számítva a következő bérfizetési napig öt munkanapnál kevesebb van hátra, a bértartozások kifizetése a következő bérfizetési napon történik. Az 1. § (2) bekezdésének cb) és cc) pontjai szerinti bértartozás esetén a felszámoló a támogatásnak a gazdálkodó szervezethez történő beérkezését követő három munkanapon belül gondoskodik a támogatás kölcsönbeadó és iskolaszövetkezet részére történő kifizetéséről."
6. §
A Bérgarancia Alap tv. 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:"(5) Az 1. § (2) bekezdés cb) és cc) pontjai szerinti bértartozás esetén az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy jogosulton vagy a gazdálkodó szervezet munkavállalóján azt a kölcsönzött munkavállalót, illetve iskolaszövetkezeti tag munkavállalót kell érteni, aki után a kölcsönvevő a munkaerőkölcsönzésről szóló szerződésben foglalt, a kölcsönbeadónak járó kölcsönzési díjat, illetve aki után a gazdálkodó szervezet az iskolaszövetkezettel kötött szerződésben foglalt, az iskolaszövetkezetnek járó díj 85 %-át az esedékesség időpontjában nem fizette meg."
7. §
A Bérgarancia Alap tv. 15. §-a az alábbi (1) bekezdéssel egészül ki:"(1) E törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi ... törvénnyel (Mód. tv.) megállapított 1. § (2) bekezdés c) pontját, 2. § (1a) bekezdését, 5. § (3) bekezdését, valamint a 7. § (5) bekezdését alkalmazni kell a Mód. tv. Hatályba lépésekor felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetet bértartozásaival kapcsolatban is."
8. §
E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.Indokolás
Általános indokolás
A munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló 2008/104/EK irányelv az EU-tagállamok számára jogalkotási követelményként rögzíti: a cél a kölcsönzött munkavállalók védelmének biztosítása és a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzés minőségének javítása - többek között - az egyenlő bánásmód alapelvének a kölcsönzött munkavállalókra való alkalmazása és a munkaerő-kölcsönzők munkáltatóként való elismerése révén. E követelménynek megfelelve a kölcsönvevő kritikus helyzetére figyelemmel a kölcsönzött munkavállalók szociális biztonsága keretében, a munkabérhez való joguk védelme érdekében módosítja a javaslat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény egyes rendelkezéseit. Ugyanezen jogalkotási cél áll fenn a másik atipikus foglalkoztatás, az iskolaszövetkezet keretében történő foglalkoztatás tekintetében is.Részletes indokolás
Az 1.-2. §-hoz
A módosítás értelmében a felszámolási költségek között előresorolásra kerül és az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások közé tartozik egyrészt a munkaerőkölcsönzésről szóló szerződésben foglalt, az adóst az Mt. szerint kölcsönvevőként terhelő, a kölcsönbeadónak járó kölcsönzési díjból a kölcsönzött munkavállalók részére járó munkabér, egyéb bérjellegű juttatások és az ezeket terhelő adó- és járulék együttes összege, másrészt az adós által az iskolaszövetkezettel megkötött szerződésben foglalt, az adóst mint az iskolaszövetkezet szolgáltatását igénybevevőjét terhelő díj 85 %-a, mely az iskolaszövetkezetnek járó díjból az iskolaszövetkezeti tag munkavállalók részére járó munkabér, egyéb bérjellegű juttatások és az ezeket terhelő adó- és járulék együttes összegét foglalja magában. Mindez a kölcsönzött munkavállalók és az iskolaszövetkezeti tag munkavállalók szociális biztonságát szolgáló rendelkezés.A 3-7. §-hoz
A kölcsönzött és iskolaszövetkezeti tag munkavállalók szociális biztonságának erősítése érdekében módosítja a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvényt azzal a céllal, hogy a kölcsönvevő, illetve gazdálkodó szervezet felszámolása ne veszélyeztesse e munkavállalói kör munkabérhez való jogát. Ennek megfelelően a felszámoló, amennyiben egyrészt a kölcsönbeadónak az esedékesség időpontjában nem tudja megfizetni a munkaerőkölcsönzésről szóló szerződés alapján valamennyi kölcsönzött munkavállaló után járó díjat, másrészt az iskolaszövetkezetnek az esedékesség időpontjában nem tudja megfizetni az iskolaszövetkezettel kötött szerződésben foglalt díj 85 %-át, ugyanúgy köteles a Bérgarancia Alaphoz fordulni, mintha a vele munkaviszonyban állók tekintetében nem tudná teljesíteni bérfizetési kötelezettségét.A 8. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.