adozona.hu
T/7035. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről
T/7035. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Nmjt.) 70/A. §-sal egészül ki:
"70/A. § (1) A kizárólagos magyar joghatóság ellenére el kell ismerni a kiskorú magyar állampolgár magyar állampolgár általi örökbefogadását engedélyező jogerős külföldi határozatot, ha annak hazai elismerését az elismerés iránti kérelem benyújtásakor a magyar jog szerint már nagykorú magyar állampolgárságú örökbefogadott maga kéri, és a 72. § (2) bekezdésében meghatározott megt...
T/7035. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről
1. A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet módosítása
1. §
A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Nmjt.) 70/A. §-sal egészül ki:"70/A. § (1) A kizárólagos magyar joghatóság ellenére el kell ismerni a kiskorú magyar állampolgár magyar állampolgár általi örökbefogadását engedélyező jogerős külföldi határozatot, ha annak hazai elismerését az elismerés iránti kérelem benyújtásakor a magyar jog szerint már nagykorú magyar állampolgárságú örökbefogadott maga kéri, és a 72. § (2) bekezdésében meghatározott megtagadási okok egyike sem áll fenn.
(2) A 43. § (3) és (4) bekezdésében írt feltétel hiányában is el kell ismerni a kiskorú magyar állampolgár nem magyar állampolgár általi örökbefogadását engedélyező jogerős külföldi határozatot, ha annak hazai elismerését az elismerés iránti kérelem benyújtáséikor a magyar jog szerint már nagykorú magyar állampolgárságú örökbefogadott maga kéri, és a 72. § (2) bekezdésében meghatározott megtagadási okok egyike sem áll fenn.
(3) Az örökbefogadott kiskorúságának megállapítására az örökbefogadás külföldi engedélyezése idején hatályos magyar jog az irányadó, kivéve, ha az elismerés iránti kérelem benyújtásakor hatályos magyar jog a kiskorúság megítélésére az örökbefogadott számára kedvezőbb szabályt tartalmaz."
2. §
Az Nmjt. 75. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:"(6) Az e törvénynek az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló 2012. évi ... törvénnyel megállapított 70/A. §-át az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló 2012. évi ... törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."
2. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosítása
3. §
(1) A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(5) Elismerést és hozzájárulást anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhatóságnál, konzuli tisztviselőnél, integrált ügyfélszolgálaton kell jegyzőkönyvbe vermi vagy közjegyzőnél közjegyzői okiratba foglalni. A hozzájárulást a konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbeli konzulnál is meg lehet tenni."
(2) A Csjt. 37. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az elismerés és a hozzájárulás során az érintetteknek nyilatkozniuk kell a gyermek családi nevéről."
4. §
(1) A Csjt az 53. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:"3/A. A származás megismeréséhez fűződő jog"
(2) A Csjt 53/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"53/A. § (1) Az örökbefogadott e törvényben meghatározottak szerint jogosult származásának megismerésére. A tizennegyedik életévét betöltött örökbefogadott gyermek a kérelmet törvényes képviselője hozzájárulása nélkül is előterjesztheti. Erről az örökbefogadási eljárás során a feleket tájékoztatni kell.
(2) A gyámhatóság a származás megismerése érdekében
a) kérelemre tájékoztatást ad arról, hogy a kérelmezőt örökbefogadták -e, él-e a vér szerinti szülője, és a felderíthető adatok szerint van-e testvére, féltestvére,
b) a tizennegyedik életévét betöltött örökbefogadott gyermek kérelmére tájékoztatást adhat a kérelmező vér szerinti szülőjének, testvérének, féltestvérének természetes személyazonosító adatairól.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti adatok megadásához a vér szerinti szülő, valamint a testvér, féltestvér meghallgatása szükséges. Ha az örökbefogadott kiskorú, az örökbefogadót vagy más törvényes képviselőt is meg kell hallgatni. A kiskorú testvér és féltestvér meghallgatásához törvényes képviselőjének előzetes hozzájárulása szükséges. Ha a vér szerinti szülő cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, törvényes képviselőjének meghallgatása is szükséges.
(4) Nincs szükség a vér szerinti szülő, a testvér, a féltestvér, az örökbefogadó vagy más törvényes képviselő meghallgatására, ha ismeretlen helyen távol van vagy meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik.
(5) A vér szerinti szülő, a testvér, illetve a féltestvér természetes személyazonosító adatai az örökbefogadottal nem közölhetők, ha
a) a vér szerinti szülő, a testvér, a féltestvér, az örökbefogadó, illetve más törvényes képviselő meghallgatása a (4) bekezdésben megjelölt okokból nem volt lehetséges,
b) a vér szerinti szülő, a testvér, illetve a féltestvér úgy nyilatkozik, hogy a természetes személyazonosító adatai nem közölhetők, vagy
c) a vér szerinti szülő felügyeleti jogának a 88. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti megszüntetésére tekintettel az a kiskorú örökbefogadott érdekeivel ellentétes.
(6) Ha a vér szerinti szülő a (2) bekezdés szerinti kérelem előterjesztésének időpontjában már nem él, természetes személyazonosító adatai az örökbefogadott gyermekkel közölhetőek, kivéve, ha korábbi eljárás során már úgy nyilatkozott, hogy adatai közléséhez nem járul hozzá.
(7) A gyámhatóság
a) a tizennegyedik életévét be nem töltött örökbefogadott gyermek törvényes képviselője,
b) a tizennegyedik életévét betöltött örökbefogadott gyermek, illetve törvényes képviselője, vagy
c) a nagykorú örökbefogadott
kérelmére - a vér szerinti szülőre vonatkozó természetes személyazonosító adatok közlése nélkül - tájékoztatást ad az örökbefogadott egészsége szempontjából jelentős, a vér szerinti szülőre vonatkozó - az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott - egészségügyi adatokról. A tizennegyedik életévét betöltött örökbefogadott gyermek által kérelmezett egészségügyi adatokról a törvényes képviselőt is tájékoztatni kell.
(8) A gyámhatóság a (7) bekezdés szerinti adatokra vonatkozóan az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől igényelhet adatszolgáltatást, az adatszolgáltatás nem tagadható meg. A gyámhatóság az adatot csak a (7) bekezdésben meghatározott célból, a tájékoztatás megtörténtéig kezelheti, azt követően az adatot meg kell semmisíteni."
5. §
A Csjt. 56. §-a és 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"56. § (1) Az örökbefogadást a felek kölcsönös kérelme alapján a gyámhatóság felbonthatja. Ha az örökbefogadott még kiskorú, az örökbefogadás csak a kiskorú érdekében bontható fel.
(2) Kiskorú örökbefogadott esetén a gyámhatóság az örökbefogadott vér szerinti szüleit is meghallgatja. Az eljárás során a gyámhatóság az örökbefogadott vér szerinti szüleit akkor hallgathatja meg, ha a meghallgatásnak nincs elháríthatatlan akadálya.
(3) A felbontás kihat az örökbefogadóra, annak rokonaira, továbbá az örökbefogadottra és annak leszármazóira is. Az örökbefogadás felbontása mindenkivel szemben hatályos. Az örökbefogadás felbontása esetén a vér szerinti szülők szülői felügyeleti joga nem áll vissza.
(4) Az örökbefogadás a felbontás esetében a gyámhatósági határozat jogerőre emelkedésével szűnik meg. Ha azonban bármelyik fél az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai - a felbontás engedélyezése esetében - a kérelem beadásának napjára visszamenő hatállyal szűnnek meg.
57. § (1) Az örökbefogadást a bíróság egyoldalú kérelemre felbontja, ha akár az örökbefogadó, akár az örökbefogadott olyan magatartást tanúsított, amely miatt az örökbefogadás fenntartása a másik félre elviselhetetlenné vált. Ha az örökbefogadott kiskorú, az örökbefogadás az örökbefogadó kérelmére kivételesen indokolt esetben bontható fel.
(2) Az örökbefogadó halála után az örökbefogadást annak érdekében is fel lehet bontani, hogy az örökbefogadott vér szerinti családi jogállását visszanyerje.
(3) Az örökbefogadás bírósági felbontását bármelyik fél kérheti. Kiskorú örökbefogadott érdekében az örökbefogadás bírósági felbontása iránt a gyámhatóság és az ügyész is indíthat pert. Ha az a fél, aki ellen a pert indítani kellene, nem él, azt a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani.
(4) Az eljárás során a bíróság a kiskorú örökbefogadott vér szerinti szüleit akkor hallgathatja meg, ha a meghallgatásnak nincs elháríthatatlan akadálya.
(5) Az örökbefogadás a felbontó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ha azonban bármelyik fél az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai - felbontás esetében - a keresetlevél beadásának napjára visszamenő hatállyal szűnnek meg.
(6) A felbontó ítélet kihat az örökbefogadóra, annak rokonaira, továbbá az örökbefogadottra és annak leszármazóira. Az örökbefogadást felbontó ítélet mindenkivel szemben hatályos. Az örökbefogadás felbontása esetén a vér szerinti szülők szülői felügyeleti joga nem áll vissza."
6. §
A Csjt. a következő 113. §-sal egészül ki egészül ki:"113. § Az e törvénynek az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló 2012. évi ... törvénnyel megállapított rendelkezéseit az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló 2012. évi ... törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."
3. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása
7. §
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 9. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:"(3a) A közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány és a (3) bekezdésnek megfelelően készített ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta egyaránt bizonyítja, hogy a cégjegyzésre jogosult a céget miként és milyen formában jegyzi."
8. §
(1) A Ctv. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A céginformációs szolgálat a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve más közigazgatási szerv, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, a felszámoló, valamint a gazdasági, illetve szakmai kamarák részére a közfeladataik ellátása érdekében, a közfeladat megjelölése mellett kért céginformációt - az (1) bekezdésben nem említett cégadatokra és a (3a) bekezdésben foglaltakra is kiterjedően - ingyenesen bocsátja rendelkezésre. Esetükben - ha törvény eltérően nem rendelkezik - sem az adatszolgáltatás, sem az adattovábbítás nem köthető díjfizetéshez. "
(2) A Ctv. 15. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki.
"(3a) Ha a közigazgatási szerv előtti, kérelemre induló hatósági eljárásban a kérelem elbírálásához annak hatóság általi megismerése szükséges, a közigazgatási hatóság a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint, a céginformációs szolgálaton keresztül, elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi be a cég - közokirati vagy nem közokirati formában rendelkezésre bocsátott - cégkivonatát, valamint a cégjegyzésre jogosult közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját, ha az a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban benyújtásra került és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza. A közigazgatási szerv hatósági eljárásában a céget ezen iratok csatolására nem kötelezheti. E bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak arra az esetre, ha a közigazgatási szerv a kérelem tárgyában azonnal dönt."
9. §
A Ctv. 24. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza)
"h) a cég képviseletére jogosultak nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, valamint a képviseletre jogosultak tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját, határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is, illetve ha a jogviszony megszűnésére a cégjegyzékben feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontját, továbbá azt a tényt, ha a cég képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánya vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintája benyújtásra került,"
10. §
A Ctv. 29. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye esetén a cégjegyzék a következőket tartalmazza:)
i) a telephely képviseletére jogosultak nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, valamint a képviseletre jogosultak tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját, határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is, továbbá azt a tényt, ha a képviseletre jogosult közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánya vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintája benyújtásra került,"
11. §
A Ctv. III. Fejezet 2. címe a következő 31/A. §-sal egészül ki:"31/A. § (1) Ha a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez - jogszabályban meghatározott módon - csatolták a cég képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját, a cégbíróság a cég képviselőjére vonatkozó cégjegyzék adatok bejegyzésével egyidejűleg azt fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el és intézkedik annak a cégjegyzék útján való megismerhetőségéről.
(2) E § alkalmazásában változásbejegyzési kérelemnek minősül az is, ha a változásbejegyzési kérelemben a cég kizárólag arról nyilatkozik, hogy a cégjegyzékbe már bejegyzett képviselő cégjegyzésének módját igazoló okiratot a cégiratokhoz csatolja annak közvetlen elérése érdekében. Ebben az esetben a cég a kérelem mellékleteként kizárólag közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányt csatolhat."
12. §
A Ctv. 128. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)
"c) a céginformációs szolgálat működésére, a fizetendő költségtérítésre, a közfeladatot ellátó szervek részére nyújtott ingyenes céginformáció szolgáltatás biztosítására,"
(vonatkozó részletes szabályokat rendelettel állapítsa meg.)
13. §
A Ctv. a következő 131/B. §-sal és 131/C. §-sal egészül ki:"131/B. § E törvénynek az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló 2012. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított rendelkezéseit a Módtv2. hatálybalépését követően benyújtott cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmekre kell alkalmazni.
131/C. § Ha a cég képviseletére jogosult adatainak bejegyzésére a Módtv2. hatálybalépése napját megelőzően benyújtott cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem alapján került sor, a kizárólag a cégjegyzés módját igazoló okirat utólagos benyújtása iránti változásbejegyzési eljárásban - a 31/A. § (2) bekezdésétől eltérően - ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta is csatolható, ha azt a korábbi bejegyzési vagy változásbejegyzési eljárásban a 9. § (3) bekezdésének alkalmazásával már csatolták. Ebben az esetben a korábbi eljárásban már csatolt okiratot kell ismételten benyújtani."
14. §
A Ctv. 132. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény - végrehajtási rendeleteivel, valamint a gazdasági társaságokról szóló törvénnyel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
"a) az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 2009/101/EK irányelve az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 48. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról;"
15. §
A Ctv. 2. számú melléklet I. pontja a következő 2. ponttal egészül ki:(Azok a mellékletek, amelyeknek a csatolását a cégbíróság kizárólag a hiánypótlásra felhívó végzésben írhatja elő)
"2. a cégjegyzésre jogosult hiteles cégaláírási nyilatkozata (közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánya) vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintája, ha a csatolás tényét a kérelmen feltüntették;"
16. §
A Ctv. 3. számú melléklet II. pont 2. pontja a következő c) alponttal egészül ki:(Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel szükséges, egyéb benyújtandó okiratok.)
"c) a cégjegyzésre jogosult hiteles cégaláírási nyilatkozata (közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánya) vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintája, ha a csatolás tényét a kérelmen feltüntették;"
17. §
A Ctv. 17. § (1) bekezdésében a "minősített elektronikus aláírással és" szövegrész helyébe a "minősített elektronikus aláírással vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú aláírással és" szöveg lép.4. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
18. §
(1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 37. §-a a következő (3a)-(3c) bekezdéssel egészül ki:"(3a) Ha cégjegyzékbe bejegyzett cég a nevét és cégjegyzékszámát tartalmazó bejegyzési kérelemhez nem csatolja a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott okirat valamelyikét és az
(5) bekezdés szerint nem hivatkozik az adatok változatlanságára sem, az ingatlanügyi hatóság a cégkivonatot a cégnyilvántartásból elektronikus úton szerzi meg.
(3b) Ha a cég képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánya vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás mintája a cégbírósághoz benyújtásra került és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott okiratot az ingatlanügyi hatóság a cégbíróságtól elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg, ha azt a cég a bejegyzési kérelméhez nem csatolta és az adatok változatlanságára az (5) bekezdés szerint nem hivatkozott.
(3c) Az ingatlanügyi hatóság az elektronikus úton lekérdezett okiratokat - a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás szabályai szerint - hiteles papír alapú irattá alakítja és azokat a továbbiakban ebben a formában őrzi meg."
(2) Az Inytv. 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Ha a (3) és (4) bekezdés szerinti okirat valamelyike az ingatlanügyi hatósághoz már korábbi ügyben benyújtásra került, vagy azokat az ingatlanügyi hatóság - a (3a) vagy (3 b) bekezdés alapján - korábban már beszerezte, az újabb kérelemben - az iktatószámra való hivatkozással - elegendő a korábbi benyújtásra, beszerzésre és arra utalni, hogy az ingatlanügyi hatóságnál lévő okiratok a bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásának időpontjában a képviseleti jogosultság vonatkozásában változást nem tartalmaznak."
19. §
Az Inytv. 91. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:"(11) E törvénynek az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló 2012. évi ... törvénnyel megállapított 37. § (3a)-(3c) és (5) bekezdését a 2013. február 1-jén és az azt követően benyújtott bejegyzési kérelmekre kell alkalmazni."
5. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása
20. §
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27/B. § (1) bekezdésének az "Okirat ellenjegyzése során az ügyvéd" szövegrész helyébe az "Okirat ellenjegyzése során, ha a felet személyesen nem ismeri, az ügyvéd" szöveg lép.6. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása
21. §
(1) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyforgtv.) 49. § (7) bekezdés e) pont ec) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A pályázati kiírás tartalmazza
a pályázathoz csatolandó dokumentumok körét:)
"ec) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: gazdasági társaság) esetén a cég nevét, cégjegyzékszámát, a képviselő elérhetőségét, a - (7a) bekezdés kivételével - közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányának másolatát, még létre nem jött gazdasági társaság esetén társasági szerződésének (alapszabályának, alapító okiratának) tervezetét, a képviselő elérhetőségét és kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a létesítési engedély megszerzése esetén a gazdasági társaság - pályázat során benyújtott tervezetnek megfelelő - bejegyzését a létesítési engedély kiadásától számított 15 napon belül kezdeményezik, amelyben a személyi jogos gyógyszerész vagy személyi jogra jogosult gyógyszerész és a gyógyszertárban alkalmazott valamennyi gyógyszerész együttes tulajdonhányada meghaladja az 50%-ot,"
(2) A Gyforgtv. 49. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
"(7a) Ha a cég a képviselőjének a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, az egészségügyi államigazgatási szerv az iratot és a cég cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg."
22. §
A Gyforgtv. a következő 87/C. §-sal egészül ki:"87/C. § E törvénynek az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló 2012. évi ... törvénnyel megállapított 49. § (7) bekezdés e) pont ec) alpontját és (7a) bekezdését a 2013. február 1-jén és az azt követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni."
7. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása
23. §
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 20. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:"(2a) Ha a számlatulajdonos szervezet cégjegyzékben nyilvántartott cég, a vezető aláírását a cégbírósághoz benyújtott ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta és a hiteles cégaláírási nyilatkozat (közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány) egyaránt bizonyítja."
8. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása
24. §
(1) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Médiatv.) 42. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A lineáris médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételét annak jövőbeni médiaszolgáltatója kezdeményezheti. Az a bejelentő, aki lineáris médiaszolgáltatását nem állami tulajdonban lévő analóg korlátos erőforrás igénybevételével kívánja végezni, médiaszolgáltatási tevékenységének megkezdése előtt legalább negyvenöt nappal köteles a Hivatalnak bejelenteni:)
"b) a bejelentő hatályos létesítő okiratát és képviselőjének - a (2a) bekezdés kivételével -közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát, ha a bejelentő nem természetes személy,"
(2) A Médiatv. 42. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Ha a bejelentő cégjegyzékben nyilvántartott cég és a képviselőjének a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a Hivatal az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg."
25. §
A Médiatv. a következő VI/B. Fejezettel egészül ki:"VI/B. Fejezet Átmeneti rendelkezések
229/A. § E törvénynek az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló 2012. évi ... törvénnyel megállapított 42. § (1) bekezdés b) pontját és (2a) bekezdését a 2013. február 1-jén és az azt követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni."
9. Záró rendelkezések
26. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2012. július 1-jén lép hatályba, és 2013. február 2-án hatályát veszti.(2) A 8. § (2) bekezdése, a 4. alcím, a 6. alcím és a 8. alcím 2013. február 1-jén lép hatályba.
27. §
A 24. § az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.28. §
(1) A 9. § az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 48. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló 2009. szeptember 16-i 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének való megfelelést szolgálja.(2) A 10. § az európai gazdasági egyesülésről szóló 1985. július 25-i 2137/85/EGK tanácsi rendelet 8. cikkének a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program keretében sor kerül jogszabályok nyelvezetének közérthetőbbé tételére és a lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terheknek az állampolgárok számára érzékelhető módon megvalósuló olyan irányú csökkentésére, amely nem eredményezi egyúttal a közigazgatásban foglalkoztatottak leterheltségének növekedését. A törvényjavaslat ezen keretek között a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal, a származás megismerésével, az örökbefogadás felbontásával, a külföldön történt örökbefogadás elismerésével kapcsolatos eljárások egyszerűsítésére, továbbá az aláírási címpéldánnyal és a cégkivonattal összefüggő adminisztratív terhek csökkentésére tesz javaslatot.RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. alcímhez
A külföldön történt örökbefogadás magyarországi elismerése lehetőségeinek kiterjesztése jelenleg nem megoldott, az eljáró hatóságok - névváltoztatási kérelmek formájában - évente 25-30 ilyen üggyel szembesülnek, amelyek tipikusan házastárs általi örökbefogadást követően merülnek fel. Azokban az esetekben, amikor magyar örökbefogadó külföldön fogad örökbe kiskorú külföldi állampolgárt, az elismerés a jelenlegi jogszabályok alkalmazásával is biztosítható. Ugyanakkor az alábbi két esetben az elismerés jelenleg vagy nem biztosított, vagy nehézkes:- magyar örökbefogadó külföldön fogad örökbe kiskorú magyar állampolgárt, és e kiskorú magyar állampolgár már nagykorúként Magyarországon kéri a külföldön történt örökbefogadása elismerését,
- külföldi örökbefogadó külföldön fogad örökbe kiskorú magyar állampolgárt, és e kiskorú magyar állampolgár már nagykorúként Magyarországon kéri a külföldön történt örökbefogadása elismerését.
Erre tekintettel a törvényjavaslat a nemzetközi magánjogról szóló törvényerejű rendelet módosításával kiterjesztené és egyszerűsítené az elismerés lehetőségét ezen esetek tekintetében is.
A 3. §-hoz
Az ügyfél számára az eljárás egyszerűsítését célozza az a módosítás, amely szerint a hozzájáruló nyilatkozatokat tiszteletbeli konzulok előtt is meg lehet tenni, így a külföldön tartózkodó, de ilyen nyilatkozatot tenni kívánó ügyfeleknek adott esetben csupán a tartózkodási helyükhöz jóval közelebb eső tiszteletbeli konzulhoz kell elmenniük az ilyen nyilatkozat megtétele érdekében. A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozaton alapuló apaijogállás betöltése során a gyermek nevének meghatározására és megváltoztatására is sor kerülhet, tekintettel arra, hogy a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény értelmében a gyermek nevéről szülei együtt döntenek, így az apai elismerő nyilatkozattal apává váló személy számára is biztosítani kell az együttdöntési jogot. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat és a hozzájárulás felvétele során számos esetben a gyermek családi nevére vonatkozó nyilatkozat elmaradt, ezért ezt a követelményt törvényi szinten is indokolt egyértelműen megjeleníteni.
A 4. §-hoz
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény alapján jelenleg az örökbefogadott csupán a vér szerinti szülője adatairól kérhet tájékoztatást, e tájékoztatás megadásához is szükség van továbbá a vér szerinti szülő hozzájárulására. A törvényjavaslat szerinti szabályozás bővíti a származás megismeréséhez való jog tartalmát, a gyámhatóság köteles lesz tájékoztatni a kérelmezőt arról, hogy őt örökbe fogadták-e, él -e a vér szerinti szülője, illetve van-e testvére, féltestvére. Jelenleg a testvér megismerése csak akkor lehetséges, ha az örökbe fogadott gyermek vér szerinti szülője abban aktívan közreműködik és ennek nincs olyan akadálya, hogy a testvért más család örökbe fogadta volna. Így az elhunyt vagy ismeretlen helyen tartózkodó, illetve nem együttműködő vér szerinti szülő lehetetlenné teszi a testvérek felkutatását. Az örökbe fogadott gyermeknek ugyanakkor fontos érdeke fűződik a származás megismerése körében a testvér, féltestvér megismeréséhez is. Indokolt lehetőséget biztosítani, hogy ezt önállóan, a vér szerinti szülő hozzájárulása, illetve az ő felkutatása és megismerése nélkül is megtehesse.A vér szerinti szülő, testvér, féltestvér személyazonosító adatairól ugyanakkor továbbra is csak hozzájárulás esetén adhat a gyámhatóság tájékoztatást a javaslat szerint is.
Új eleme a szabályozásnak, hogy a vér szerinti szülőnek az örökbefogadott egészsége szempontjából jelentős egészségügyi adatairól a gyámhatóság az adatkezelőtől való adatlekéréssel, "anonimizált" formában - az örökbefogadott kérelmére - tájékoztatja az örökbefogadottat (illetve törvényes képviselőjét).
Az 5. §-hoz
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló hatályos törvény és a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény jelenleg előkészítés alatt álló tervezete is fenntartja az örökbefogadás felbonthatóságát nagykorú örökbefogadott esetén is, nem rendelkezik ugyanakkor egyértelműen arról, hogy az örökbefogadás felbontását követően mi történik a vér szerinti szülő felügyeleti jogával. Ez a hiányosság olyan gyámhatósági eljárásokat generál, amelyek folytán csak hosszú idő elteltével lesz ismét örökbe fogadható a gyermek: a korábban örökbe fogadhatóvá nyilvánított, majd örökbeadott gyermek örökbefogadásának felbontását követően felmerülhet, hogy ismét lefolytatják az örökbe fogadhatóvá nyilvánítása iránti eljárást annak érdekében, hogy sorsát rendezzék. Ez azonban hosszú időt vesz igénybe, így jelentős egyszerűsítést jelentene annak rögzítése, hogy az örökbefogadás felbontása nem érinti a vér szerinti szülők felügyeleti jogát (az tehát nem áll vissza).A 6. §-hoz
A törvényjavaslat ezen szerkezeti egysége a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény a törvényjavaslat szerinti módosításához szükséges szabályozási átmenetre vonatkozó szabályokat állapít meg.A 7. §-hoz
2007 őszén elfogadásra került a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) olyan módosítása, amelynek elsődleges célja a cégalapítással, piacra lépéssel összefüggő adminisztratív terhek csökkentése volt. Ez a módosítás a cégalapítás teljes folyamatának gyorsítása, egyszerűsítése, olcsóbbá tétele körében 2007. szeptember elsejétől nem teszi kötelezővé a cég bejegyzéshez (illetve a képviselőt, képviseleti jogot érintő rovatváltozás bejegyzéséhez) a cég képviseletére jogosult hiteles cégaláírási nyilatkozatának csatolását, illetve a cég választásától függően - meghatározott feltételek mellett - lehetőséget biztosít a cégeljárásban közreműködő ügyvéd számára, hogy ellenjegyzésével lássa el a cégjegyzésre jogosult aláírás-mintáját.Figyelemmel arra, hogy a közjegyzői aláírási címpéldány, ügyvédi aláírás-minta benyújtása már nem szükséges eleme a cégbejegyzésnek (változásbejegyzésnek) hibás az a jogalkalmazói értelmezés, amely az ügyvédi aláírás-minta használatát, felhasználhatóságát kizárólag a cégeljárásban ismeri el. A jogalkalmazás egységesítése, a jogalkotói szándék egyértelmű deklarálása érdekében a Ctv. új 9. § (3a) bekezdése kimondja, hogy a közjegyzői aláírási címpéldány és az ügyvédi aláírás-minta - ha azt a cégeljárásban eljáró ügyvéd készítette és a cégbírósághoz cégiratként benyújtották - egyaránt bizonyítja, hogy a cég képviselője milyen aláírással jegyzi a céget.
A szabályozás azonban nem változtat azon, hogy a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott aláírási címpéldány közokirat, amelynek kiállítására a közjegyző cégeljárástól függetlenül is jogosult. Az ügyvédi aláírás-minta teljes bizonyító erejű magánokirat, amely abban az esetben jogszerű, ha megvalósulnak a Ctv.-ben meghatározott feltételek. Az ügyvéd jelenleg sem, és a jövőben sem jogosult a Ctv. 9. §-ában meghatározott eseteken (cégbejegyzés, képviseleti jogot érintő változásbejegyzés) kívül aláírás-minta készítésére, így jogszabállyal ellentétes az az ügyvédi aláírás-minta, amely a cégeljáráson kívül, a cégbírósághoz való benyújtás mellőzésével készül és kerül felhasználásra.
A 8. §-hoz
A Ctv. általános szabályként rögzíti, hogy a cégkivonatot, továbbá a cégjegyzésre jogosult közjegyzői aláírási címpéldányát (ügyvédi aláírás-mintáját), ha azokat a Ctv. 31/A. §-a vagy 131/C. §-a szerint benyújtották, így a cégjegyzék útján (az ott található hivatkozás megnyitásával) megjeleníthető, letölthető, a közigazgatási hatóság előtt, kérelemre indult eljárásban az eljáró szerv elektronikus úton szerzi be, annak csatolását nem kérheti a féltől. E szabály alól kivételt képeznek azok a hatósági ügyek, ahol a kérelem tárgyáról azonnal dönt a hatóság, vagyis a tipikus ügyfélszolgálati eljárások, ahol az ügyfél kérésének megfelelően nyomban elintézhető a kérelem.A közfeladatot ellátó szervek - így a közigazgatási szervek is - a Ctv. 15. § (3) bekezdése alapján céginformációt kérhetnek közfeladataik ellátása érdekében. A tervezett (3a) bekezdés a 15. § (3) bekezdéséhez képest annyi többletszabályt rögzít, hogy a közjegyzői aláírási címpéldány (ügyvédi aláírás-minta) esetében a közigazgatási szerv a céginformációt elektronikus úton kérheti, illetve a Ctv. a cégkivonat esetében külön utal arra, hogy azt a közigazgatási szerv közokirati és nem közokirati formában is kérheti. A Ctv. módosítása nyilvánvalóvá teszi, hogy a közigazgatási szerv számára a cégkivonat és a közjegyzői aláírási címpéldány (ügyvédi aláírás-minta), mivel azokat elektronikus úton kérhetik le, elektronikus okirati formában áll majd az rendelkezésére.
Figyelemmel arra, hogy a jövőben jelentős számú közigazgatási szerv általi lekérdezés várható, a 15. § (3) bekezdése kiegészül azzal, hogy a lekérdezés során a közfeladatot ellátó szerv köteles megjelölni a közfeladatot. A közfeladatot ellátó szervek számára biztosított céginformáció részletes szabályait miniszteri rendelet állapítja meg.
A 9. §-hoz és a 10. §-hoz
A rendelkezések a közjegyzői aláírási címpéldány (ügyvédi aláírás-minta) új típusú benyújtásával, megjelenítésével összefüggő cégjegyzék rovat-módosítást tartalmazzák. A cégjegyzék a jövőben feltünteti, ha a cég képviselőjének közjegyzői aláírási címpéldánya (ügyvédi aláírás-mintája) benyújtásra került, így a képviseletre jogosult adatai között található hivatkozással megismerhető. Ez a cégjegyzék szempontjából azt jelenti, hogy a képviseletre vonatkozó 13. rovat egy további információval kerül kiegészítésre. E rovat többlettartalma az a tény, hogy a cég képviselőjének hiteles cégaláírási nyilatkozata (közjegyzői aláírási címpéldánya) vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintája benyújtásra került. Ezzel a megoldással a jövőben gyorsan és egyértelműen meghatározhatóvá válik, hogy valamely cég élt-e a benyújtás és az összekapcsolás lehetőségével.A 11. §-hoz
1. A törvényjavaslat hatálybalépését követően, ha a cég a cégbejegyzési, illetve a képviselőre vonatkozó rovat változását (is) tartalmazó változásbejegyzési kérelmet nyújt be a cégbírósághoz, és ahhoz csatolja a képviseletre jogosult hiteles cégaláírási nyilatkozatát (vagyis közjegyzői aláírási címpéldányát) vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját, a cégbíróság a cégjegyzékadat bejegyzésével egyidejűleg informatikai megoldással gondoskodik arról, hogy a képviselő közjegyzői aláírási címpéldánya (ügyvédi aláírás-mintája) mint cégirat a cégjegyzék segítségével is elérhetővé váljon.A cégjegyzék a jövőben feltünteti, ha a cég képviselőjének közjegyzői aláírási címpéldánya (ügyvédi aláírás-mintája) benyújtásra került, így a képviseletre jogosult adatai között található hivatkozással megismerhető. További gyakorlati jelentősége azért van az információ megjelenítésének, mert a cégre vonatkozó cégjegyzékadatok elektronikus úton (interneten keresztül) történő megjelenítése, megismerése során a 13. rovatban a közjegyzői aláírási címpéldány vagy az ügyvédi aláírás-minta benyújtására vonatkozó tény link formájában jelenik meg, és arra való kattintással (annak megnyitásával) a benyújtott okirat (szkennelt, tipikusan pdf. képi fájlként) megjeleníthető. A cégbíróság gondoskodik a szkennelt fájlként benyújtott okirat hitelt érdemlő módon való megismerhetőségéről; azt fokozott biztonságú elektronikus aláírással és idő bélyegzővel látja el.
Jelenleg a benyújtott közjegyzői aláírási címpéldányok (ügyvédi aláírás-minták) az adott cégügy elektronikus aktájában találhatóak. Az új informatikai megoldással az akta ezen okirata és a cégjegyzék adata összekapcsolásra kerül, a cégjegyzék adathoz kapcsolt mellékletként jelenik meg. A jövőben tehát nem kell a cégiratok közötti keresést lefolytatni annak igazolására, hogy a cég a cégiratok közé csatolt-e közjegyzői aláírási címpéldányt vagy ügyvédi aláírás-mintát, illetve nem szükséges keresés az irat megismeréséhez sem.
2. A képviselő közjegyzői aláírási címpéldánya (ügyvédi aláírás-mintája) a képviseleti jogának cégjegyzékből történő törlését követően is megismerhető, az összekapcsolás tényét nem változtatja meg a törlés jogi aktusa.
Fontos rámutatni arra, hogy ha a cég szabályosan nyújtja be az írásbeli cégjegyzésre vonatkozó iratát, az összekapcsolás megtörténik, azt külön kérelmezni nem kell. Ebből következően nem lesz mód arra, hogy a cég úgy nyilatkozzon, hogy bár csatol közjegyzői aláírási címpéldányt (ügyvédi aláírás-mintát), nem kéri a cégjegyzék adathoz történő rendelést, vagy úgy nyilatkozzon, hogy a jövőben már nem kéri az összekapcsolást. Ez ugyanis nem állna összhangban a cégnyilvántartásba vetett bizalommal, végső soron a közhitelességgel.
Lehetőséget kíván viszont nyújtani a Ctv. arra, hogy azon cégek, amelyek a - törvényjavaslat hatálybalépését követő - bejegyzésükkor vagy a képviselőre (is) vonatkozó változásbejegyzési eljárásban nem nyújtottak be közjegyzői aláírási címpéldányt (ügyvédi aláírás-mintát), azok ezt később, pótlólagosan megtehessék. Ha a cég működése vagy egyéb ok indokolja, lehetőség lesz arra (2) bekezdésben foglalt rendelkezések alapján, hogy a cég a képviselő adatainak a cégjegyzékbe történő bejegyzését követően nyújtsa be - változásbejegyzésként - a közjegyzői aláírási címpéldányt, és kérje a cégjegyzék útján történő megismerhetőségét.
A változásbejegyzési kérelemben meg kell jelölni a képviselőt (adatai feltüntetésével) és a megfelelő mező jelölésével nyilatkozni kell arról, hogy a kérelemhez a cég írásbeli képviseletét igazoló okiratot csatolnak. Ebben az esetben azonban kizárólag közjegyzői aláírási címpéldány nyújtható be. Figyelemmel arra, hogy ha a bejegyzéssel, változásbejegyzéssel összefüggésben elkészített okiratok között aláírási nyilatkozat nem készült, nem került csatolásra, vagyis nem teljesültek a Ctv. 9. § (3) bekezdésében foglalt feltételek, nincs mód utólag ilyen irat elkészítésére és csatolására, abban az esetben sem, ha a korábbi bejegyzésnél is ugyanaz az ügyvéd járt el.
Ha az aláírási címpéldánnyal összefüggő eljárásokra vonatkozó jelen törvénymódosítást megelőzően került sor a képviselő bejegyzésére, ügyvédi aláírás-minta abban az esetben csatolható, ha a képviselő bejegyzésére vonatkozó korábbi cégeljárásban a kérelemhez csatolták, az eljárás megfelelt a Ctv. 9. § (3) bekezdésének. Ebben az esetben is csak ezen korábbi aláírás-minta csatolható újra, annak új ellenjegyzési dátummal való megújítására nincs mód. (Az erre vonatkozó átmeneti rendelkezést a Ctv. 131/C. §-a rögzíti.)
A 12. §-hoz
A rendelkezés kiegészíti a céginformáció szolgálat működésének meghatározására vonatkozó felhatalmazó rendelkezést a közfeladatot ellátó szervek részére biztosított ingyenes céginformáció szolgáltatás biztosítására vonatkozó részletszabályok miniszteri rendeletben történő kimunkálására történő utalással.A 13. §-hoz
A 131/B. § kimondja azt alkalmazási szabályt, hogy a törvényjavaslat rendelkezéseit annak hatálybalépését követően benyújtott cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmekre kell alkalmazni.Lehetőséget kíván nyújtani arra a Ctv., hogy azon cégek, amelyek - a törvényjavaslat hatálybalépését megelőzően történt - bejegyzésükkor vagy a képviselőre (is) vonatkozó változásbejegyzési eljárásban nyújtottak be közjegyzői aláírási címpéldányt vagy ügyvédi aláírás-mintát, élhessenek a Ctv.-ben adta lehetőséggel.
Közjegyzői aláírási címpéldány bármely "pótlólagos" eljárásban benyújtható, vagyis mind a 31/A. § (2) bekezdése, mind a 131/C. § esetében. Külön rendelkezést csupán arra azt esetre kellett előírni, ha a cég ügyvédi aláírás-mintát kíván csatolni. Ha a törvényjavaslat hatálybalépését megelőzően került sor a képviselő bejegyzésére, ügyvédi aláírás-minta abban az esetben csatolható, ha a képviselő bejegyzésére vonatkozó korábbi (a törvényjavaslat hatálybalépését megelőző) cégeljárásban a kérelemhez csatolták, vagyis az eljárás megfelelt a Ctv. 9. § (3) bekezdésének. Ebben az esetben is csak ezen korábbi ügyvédi aláírás-minta csatolható újra, annak új ellenjegyzési dátummal való megújítására nincs mód.
Szükséges utalni rá, hogy a törvényjavaslat általi módosítás megkívánja a cégjegyzékbe bejegyzett cégek tevőleges magatartását is. A korábban benyújtott közjegyzői aláírási címpéldány vagy ügyvédi aláírás-minta cégjegyzékhez történő rendelése nem történhet meg automatikusan vagy a cégbírósági hivatalbóli eljárásával több okból sem. Egyrészt az okiratok jelentős része nem áll rendelkezésre elektronikus módon, másrészt a feladat elvégzése valamennyi papír és elektronikus akta átvizsgálását jelentené, harmadrészt pedig a cég egyéni belátásától függ, élni kíván-e a szabályozási lehetőséggel, ezt a gazdasági mérlegelést igénylő döntést a törvényjavaslat nem kívánja eldönteni.
A 14. §-hoz
A rendelkezés a Ctv. jogharmonizációs záradékát pontosítja.A 15. §-hoz és a 16. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy a jelenlegi szabályok nem teszik kötelezővé a közjegyzői aláírási címpéldány (ügyvédi aláírás-minta) csatolását, a Ctv. azon mellékleteiben, amelyek meghatározzák a cégeljárásban csatolandó okiratokat, értelemszerűen nem szerepelnek. Ahhoz azonban, hogy a közjegyzői aláírási címpéldány (ügyvédi aláírás-minta) a cégjegyzék rovatához rendelésre kerülhessen, szükséges, hogy a cég a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmében jelölje, hogy a cég írásbeli képviseletének módját igazoló okiratot csatol. Ennek esetén ugyanis megtörténhet az informatikai előkészítés. A közjegyzői aláírási címpéldány (ügyvédi aláírás-minta), mint szükség szerint csatolandó irat megjelenítésre kerül mind az általános eljárásban, mind az egyszerűsített cégeljárásban szükséges okiratok között.Az a tény azonban, hogy a Ctv. melléklete ismét említi a közjegyzői aláírási címpéldányt, ügyvédi aláírás-mintát nem változtat azon, hogy az továbbra sem kötelezően csatolandó irat. A melléklet szövegezése egyértelművé teszi, hogy csak abban az esetben kell csak csatolni az okiratot, ha azt a kérelmen jelezték.
A 17. §-hoz
A Ctv. a jövőben - a közjegyzői aláírási címpéldányhoz (ügyvédi aláírás-mintához) hasonlóan - általános szabályként rögzíti, hogy ha közigazgatási szerv előtt, kérelemre indult eljárásban a cégkivonat megismerése, beszerzése szükséges, az eljáró szerv azt elektronikus úton szerzi be, annak csatolását nem kérheti a féltől.A Ctv. 15. § (3) bekezdése alapján a közigazgatási szerv jelenleg is jogosult a cégre vonatkozó cégkivonatot kérni, mind közokirati, mind nem közokirati formában. A 17. § (1) bekezdése rögzíti továbbá, hogy ha "a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat - a kérelem alapján - az elektronikus okiratot minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el, az elektronikus közokiratnak minősül."
A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések szerint minősített elektronikus aláírási cselekményt automata nem végezhet, csak természetes személy. Ebből következően ha a közigazgatási szerv a cégkivonatot közokirati formában kéri, a közigazgatási hatóság adatkérelme jelenleg azonnali módon nem teljesíthető. A polgári perrendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Pp.) 2012. április 1-jei hatállyal olyan rendelkezéseket tartalmaz, amely a minősített elektronikus aláírás mellett elfogadja minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást.
Figyelemmel arra, hogy fokozott biztonságú aláírást automata is készíthet, a Ctv. 17. § (1) bekezdése módosításra kerül, és a módosítást követő szabályozás - a Pp.-ben bevezetett rendelkezésekhez hasonlóan - lehetővé teszi, hogy a cégbíróság és a cégszolgálat a jövőben elektronikus közokiratot olyan módon is kiadhasson, amelyen minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást, valamint időbélyegzőt helyezett el (a jelenlegi, minősített elektronikus aláíráson alapuló rendszer megtartása mellett). Ezzel a megoldással elérhető, hogy - a szükséges fejlesztések elvégzését követően - a céginformációs szolgálat a közfeladatot ellátók részére fenntartott, a céginformáció biztosítását szolgáló internetes oldalon keresztül, automata segítségével biztosítsa a cégkivonat közokirati formában történő kiadását is.
A Ctv. módosítása nyilvánvalóvá teszi, hogy a közigazgatási hatóság a cégkivonatot - és a közjegyzői aláírási címpéldányt (ügyvédi aláírás-mintát) - a céginformációs szolgálaton keresztül, elektronikus úton kérheti le, vagyis elektronikus okirati formában áll majd az rendelkezésére.
A 4. alcímhez, a 6. alcímhez és a 8. alcímhez
A törvényjavaslat ezen szerkezeti egységei- az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény,
- a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvény, és
- a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény
módosítását tartalmazzák a közjegyzői aláírási címpéldány (ügyvédi aláírás-minta) és a cégkivonat tekintetében.
Azon cégek, amelyek a korábbi (a Ctv. módosítását megelőző) szabályok szerint, egyébként szabályosan benyújtották a cégbírósághoz a képviselőjük közjegyzői aláírási címpéldányát, ügyvédi aláírás-mintáját, de a Ctv. 131/C. §-a szerinti átmeneti szabály alapján újólag nem nyújtják be azt, a közigazgatási hatósági eljárásokban nem tudnak élni az új szabályozás adta lehetőséggel. Annak érdekében azonban, hogy a jövőben világos rendszer alakuljon ki, indokolatlan volt ezen cégek esetében is speciális szabályról rendelkezni. Mivel a cégbírósági pótlólagos benyújtás lehetősége a számukra nyitott, elvárható, hogy a jövőbeli előnyök érdekében helyezkedjenek az új előírások hatálya alá, ellenkező esetben csupán a főszabály szerinti közjegyzői aláírási címpéldányt nyújthatnak be a hatósági eljárásban.
Emellett figyelemmel arra, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárás főszabály szerint papír alapú, valamint az okiratok elektronikus formában való tárolása az ingatlan-nyilvántartás rendszerében nem megoldott, a törvényjavaslat tartalmaz továbbá arra vonatkozó szabályt is, hogy az elektronikus úton lekérdezett okiratokat az ingatlanügyi hatóság hiteles papír alapú irattá alakíthassa át.
Az 5. alcímhez
A törvényjavaslat ezen szerkezeti egysége az ügyvédekről szóló törvény módosítását tartalmazza. A közjegyzőkről szóló törvénnyel azonos módon rögzíti, hogy a személyazonosság - az ügyvédekről szóló törvény szerinti, hatósági nyilvántartások adatai összevetésével történő - ellenőrzésére nem kell, hogy sor kerüljön, ha az ügyvéd személyesen ismeri a felet, vagyis különösen, ha egyébként vele huzamos ideje szerződéses viszonyban áll, részére már több ízben végzett ügyvédi tevékenységet, a fél személyazonosságát már korábbi alkalommal ellenőrizte, vagy egyéb körülmény miatt a felet személyesen ismeri (pl. rokon, közeli ismerős). A törvényjavaslat szerinti módosítás nem érinti az ügyvéd eljárásra vonatkozó egyéb szabályok (pénzmosás elleni védekezéssel összefüggő szabályok, kamarai szabályzat) alkalmazásának kötelezettségét.A 7. alcímhez
A rendelkezés a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény módosításával kívánja szolgálni azt a célt, hogy a közjegyzői aláírási címpéldány és a Ctv. szabályai szerint készített és a cégbírósághoz benyújtott ügyvédi aláírás-minta a gyakorlatban egyaránt elfogadásra kerüljön.A 9, alcímhez
A törvényjavaslat hatálybalépéséhez szükséges rendelkezéseket, az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfeleléshez szükséges záradékot és az európai uniós követelményekre utaló rendelkezést állapítja meg.A törvényjavaslat két lépcsőben lép hatályba. Az örökbefogadás joghatásaival és a teljes hatályú apai elismeréssel kapcsolatos eljárások egyszerűsítésére, a közjegyzői aláírási címpéldány, az ügyvédi aláírás-minta "feltöltésére" és annak "linkesítésére" vonatkozó rendelkezések, azaz az adminisztratívteher-csökkentés megvalósításához szükséges, az okirat benyújtására vonatkozó rendelkezések 2012. július 1-jén (ugyanezen naptól lép hatályba az elektronikus közokirat kiadására vonatkozó új szabályozás), az adminisztratívteher-csökkentő intézkedések pedig 2013. február 1. napján, azaz a cégek ezen időponttól kezdve mentesülnek a cégkivonat és az írásbeli képviseleti jog módjának igazolását szolgáló okirat benyújtásának kötelezettsége alól, és a közigazgatási hatóságoknak ezen időponttól kell az iratokat elektronikus lekérdezés formájában beszerezniük.