adozona.hu
T/6483. számú törvényjavaslat indokolással - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosításáról
T/6483. számú törvényjavaslat indokolással - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 74. § (5) bekezdése hatályát veszti.
(1) A Ctv. 74. § (5) bekezdése alapján 2012. március 1-je és e törvény hatályba lépése között indított törvényességi felügyeleti eljárásban a Ctv. 34. § (2) bekezdése alapján kiszabott, de még meg nem fizetett pénzbírságot nem kell megfizetni.
(2) A Ctv. 74. § (5) bekezdése alapján 2012. március 1-je és e törvény hatá...
T/6483. számú törvényjavaslat indokolással - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosításáról
2012. évi ... törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosításáról
1. §
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 74. § (5) bekezdése hatályát veszti.2. §
(1) A Ctv. 74. § (5) bekezdése alapján 2012. március 1-je és e törvény hatályba lépése között indított törvényességi felügyeleti eljárásban a Ctv. 34. § (2) bekezdése alapján kiszabott, de még meg nem fizetett pénzbírságot nem kell megfizetni.(2) A Ctv. 74. § (5) bekezdése alapján 2012. március 1-je és e törvény hatályba lépése között indított törvényességi felügyeleti eljárásban a Ctv. 34. § (2) bekezdése alapján kiszabott és megfizetett pénzbírságot 30 napon belül vissza kell téríteni a jogi képviselő részére.
3. §
(1) E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.(2) Az 1. § a törvény hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
(3) A 2. § a törvény hatálybalépését követő 90. napon hatályát veszti.
INDOKOLÁS
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 2011. decemberi módosításával 2012. március l-jén lépett hatályba a Ctv. 74. § (5) bekezdése, amely gyakorlatilag objektív felelősséget telepít a jogi képviselőre olyan dolgok vonatkozásában, amelyekre a jogi képviselőnek semmilyen kihatása nincsen, ám azokért e rendelkezés alapján mégis helytállni köteles. A hivatkozott rendelkezés az alábbiakat tartalmazza:"(5) Amennyiben egyszerűsített eljárásban bejegyzett cég vonatkozásában azért indul törvényességi felügyeleti eljárás, mert a bejegyzési kérelemben szereplő adat, amelynek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, a 3. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okirat nem felelt meg a jogszabályok rendelkezéseinek, a cégbíróság a jogi képviselővel szemben a 34. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazza."
A Ctv. Alapján a 34. § (2) bekezdés szerinti jogkövetkezmény 50.000 forinttól 900.000 forintig terjedő pénzbírság kiszabása a jogi képviselővel szemben.
A törvényjavaslat célja az újonnan bevezetett 74. § (5) bekezdésének hatályon kívül helyezése, ugyanis nem érthető a jogi képviselő bírságolása e rendelkezések alapján.
- Először is, ha nem csatolják a megfelelő okiratokat, vagy azok nem jogszerűek, akkor nem törvényességi felügyeleti eljárás indul, hanem a kérelmet bírálják el ennek megfelelően (elutasítják, vagy hiánypótlás).
- Amennyiben később indul törvényességi felügyeleti eljárás az nem róható fel jogi képviselőnek, az ügyvéd megbízása megszűnik a megbízás teljesítésével. A megbízás teljesítése alapesetben a kérelem benyújtása a cég bejegyzése. A kérelmet a cégbíróság elbírálta, teljesítette, jogszerűnek ítélte meg, tehát érthetetlen az utólagos bírságolás. Megszűnt megbízás alapján miért bírságolják a jogi képviselőt egy elbírált kérelemért?
A rendelkezés megfogalmazása is pontatlan az alábbi körülményekre tekintettel:
- "azért indul törvényességi felügyeleti eljárás,"
(nincs részletezve, hogy az milyen eredménnyel zárul, elég e ennek akár alap nélküli megindítása is,)
- "mert a bejegyzési kérelemben szereplő adat, amelynek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja,"
(nem részletezett, milyen időállapot szerinti adat, benyújtáskori, idő közbeni változás folytáni, esetleges elütés okán téves), illetve a létesítő okirat,
- "valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, a 3. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okirat nem felelt meg a jogszabályok rendelkezéseinek"
(a fenti iratokra nincs jogszabályi előírás és minta, azokat tartalmuk szerint kellene elbírálni. Aggályos, hogy azok jogszabályszerűségét ki, mi alapján ítéli meg, ha egyszer csak a létesítő okirat vonatkozásában tartalmaz előírást - viszonyítási alapot - a jogszabály),
- "a cégbíróság a jogi képviselővel szemben a 34. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazza"
A fentiek szerinti tisztázatlan kritérium rendszer alapján nem lehet helye szankció alkalmazásának, hiszen nincs viszonyítási alap a jogszabálysértés (mértéke, eltérése a jogszabálytól) vonatkozásában, illetve, hogy adat, illetve a 3. számú mellékletben felsorolt számos irat mikor és mi alapján tekinthető jogszabályszerűnek. A törvényességi felügyeleti eljárás puszta megindítása pedig "gumiszabály", ami alapján bármikor, bármelyik jogi képviselő áldozatul eshet a jelentős (50 000 forinttól 900 000 forintig terjedő) szankciónak.
Fentiek kapcsán kiemelést igényel, hogy a jogi képviselőnek kifejezetten kiszolgáltatott a helyzete, hiszen pl. adat vonatkozásában nem követi nyomon a létrehozott céget, így az esetleges adatváltozásról sokszor ő maga sem tud. A jogszabály pedig nem ad támpontot az adat vonatkozásában, hogy mikori adatról is értekezik, mihez képest jogszabályszerűtlen egy adat, és ahhoz mikor, mi alapján rendelhető az egyébként is túlzó szankció.
A március l-jétől bevezetett szabályozás ugyanakkor veszélyezteti az egyszerűsített cégeljárás működtetésének, és ezzel a cégalapítás adminisztrációs terheinek csökkentésére irányuló kormányzati szándék sikerét is, hiszen a jogi képviselőkre telepített kockázat (és a bírság összege) nem áll arányban a reálisan érvényesíthető munkadíjakkal.
Mindezek alapján a törvényjavaslat rögzíti a Ctv. 74. § (5) bekezdésének hatályon kívül helyezését, átmeneti rendelkezésként pedig rendelkezik a Ctv. 74. § (5) bekezdése alapján indított törvényességi felügyeleti eljárásokban kiszabott de meg nem fizetett bírságok alól történő mentesülésről, illetve a megfizetett bírságok visszatérítéséről.