Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    T/4916. számú törvényjavaslat indokolással - A cégnek nem minősülő szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról

    T/4916. számú törvényjavaslat indokolással - A cégnek nem minősülő szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    (1) Az e törvényben meghatározott szervezeteket, valamint azokat a szervezeteket, amelyek esetében külön törvény bírósági nyilvántartásba vételt rendel, a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék veszi nyilvántartásba. A nyilvántartást vezető bíróság illetékes az e törvényben meghatározott polgári nemperes eljárások lefolytatására.
    (2) Az e törvényben szabályozott polgári peres eljárások és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 23. § (1) ...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    T/4916. számú törvényjavaslat indokolással - A cégnek nem minősülő szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról
    2011. évi CLXXXI. törvény
    I. Fejezet
    Általános rendelkezések
    1. Hatáskör és illetékesség
    1. §
    (1) Az e törvényben meghatározott szervezeteket, valamint azokat a szervezeteket, amelyek esetében külön törvény bírósági nyilvántartásba vételt rendel, a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék veszi nyilvántartásba. A nyilvántartást vezető bíróság illetékes az e törvényben meghatározott polgári nemperes eljárások lefolytatására.
    (2) Az e törvényben szabályozott polgári peres eljárások és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 23. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott perek lefolytatására - a törvényben meghatározott kivétellel - a szervezet székhelye szerinti bíróság illetékes.
    2. A bíróság feladata
    2. §
    A bíróság feladata
    a) a 4. §-ban és a külön törvényben meghatározott szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet) nyilvántartásba vétele (a továbbiakban: nyilvántartásba vételi eljárás),
    b) a nyilvántartásba vett szervezetre vonatkozó adat, jog, valamint tény nyilvántartásba történő bejegyzése, módosítása, törlése (a továbbiakban: változásbejegyzési eljárás),
    c) azoknak az egyéb polgári nemperes eljárásoknak a lefolytatása, melyeket törvény a bíróság hatáskörébe utal,
    d) a szervezet nyilvántartásból való törlése (a továbbiakban: nyilvántartásból való törlési eljárás),
    e) a cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásának (a továbbiakban: nyilvántartás) vezetése és
    f) a nyilvántartás adatairól - a törvényben meghatározott módon - tájékoztatás nyújtása.
    3. §
    Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban a bíróság az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) által működtetett, a bíróságok, valamint a felek és az eljárásban részt vevő egyéb személyek részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető országosan egységes számítástechnikai rendszere (a továbbiakban: informatikai rendszer) használatával, gépi adatfeldolgozással jár el.
    4. §
    A bíróság tartja nyilván
    a) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Ectv.) alapján létrehozott egyesületet,
    b) az Ectv. alapján létrehozott és a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint működő pártot,
    c) az Ectv. alapján létrehozott és a sportról szóló törvény alapján működő szervezetet,
    d) a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) alapján létrehozott és a sportról szóló törvény alapján működő országos sportági szakszövetséget,
    e) a Ptk. alapján külön törvénnyel létrehozott köztestületet, ha a külön törvény eltérően nem rendelkezik,
    f) a Ptk. alapján alapított alapítványt és közalapítványt,
    g) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény alapján alapított magánnyugdíjpénztárt,
    h) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény szerint alapított önkéntes kölcsönös biztosító pénztárt és az átalakulással létrejövő vegyes nyugdíjpénztárt,
    i) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint létrehozott a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapját,
    j) a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény szerint alapított Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetet,
    k) az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló törvény szerint alapított európai területi társulást,
    l) azt a szervezetet, melynek e törvény szerinti nyilvántartásba vételét törvény elrendeli.
    3. A Polgári perrendtartás alkalmazása
    5. §
    (1) Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket ez a törvény nem szabályoz, a Pp. szabályai - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadók.
    (2) A bírósági titkár első fokon önállóan önálló aláírási joggal eljárhat, érdemi határozatot hozhat a törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban.
    (3) Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban szünetelésnek az e törvényben meghatározott esetekben van helye.
    (4) Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban a Pp. határidők számításáról rendelkező 104/A. §-át alkalmazni kell.
    (5) A beadvány és mellékletei benyújtása során a Pp. 93. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
    4. A beadványokra vonatkozó általános szabályok
    6. §
    A beadványokat egy példányban - ha jogszabály a beadványra űrlapot rendszeresít -űrlapon kell benyújtani.
    7. §
    (1) A beadványokat elektronikus úton történő eljárás esetén kizárólag űrlapon lehet benyújtani.
    (2) Elektronikus úton történő eljárás esetén a beadványt
    a) minősített elektronikus aláírással kell ellátni vagy
    b) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai szerinti biztonságos kézbesítési szolgáltatás igénybe vételével kell benyújtani.
    (3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a beadványt az informatikai rendszer által biztosított felületen úgy lehet benyújtani, hogy a beadvány adatait annak benyújtója minősített elektronikus aláírással látja el.
    (4) Az elektronikus úton benyújtott beadványokhoz - jogszabályban meghatározott módon - csatolható melléklet.
    8. §
    (1) Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárások során
    a) a magánnyugdíjpénztár,
    b) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
    c) a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja,
    d) a köztestület,
    e) a kölcsönös biztosító egyesület,
    f) a hegyközség,
    g) a párt,
    h) az országos sportági szakszövetség és
    i) a szövetség
    a beadványokat kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő, e rendelkezés irányadó e szervezetek nyilvántartásba vétele iránti kérelme benyújtására is.
    (2) A beadvány - az (1) bekezdésben foglalton túl - kizárólag elektronikus úton terjeszthető elő, ha
    a) a kérelmező jogi képviselővel jár el vagy
    b) a kérelmező az egyszerűsített nyilvántartásba vételi (változásbejegyzési) eljárás lefolytatását kéri.
    (3) A közhasznú szervezetté minősítés iránti kérelmet kizárólag elektronikus úton lehet előterjeszteni, s az eljárásban a kérelmező a beadványokat kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő. A közhasznú szervezet a beadványokat kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő.
    (4) Az elektronikus eljárásra kötelezett kérelmező a beszámolót és a közhasznúsági jelentést elektronikus úton küldi meg az OBH részére.
    9. §
    (1) A jogi képviselő feladata az általa készített okiratok mellett a kérelem mellékletét képező, nem általa készített okiratok elektronikus okirati formába történő átalakítása. A jogi képviselő az eredetileg nem elektronikus formában készült okiratok megőrzéséről az ügyvédekről szóló törvényben szabályozott módon gondoskodik.
    (2) Az elektronikus útra kötelezett - ha nem jogi képviselővel jár el - és az elektronikus eljárást választó kérelmező köteles gondoskodni a beadvány mellékleteit képező papír alapú okiratok elektronizálásáról és a papír alapú okiratok őrzéséről.
    (3) Az elektronikus útra kötelezett - ha nem jogi képviselővel jár el - és az elektronikus eljárást választó kérelmező, illetve a jogi képviselő köteles a papíralapú okiratot a bíróság felhívására bemutatni az elektronikus okirattal való egyezőség megállapítása érdekében, ha e tekintetben a bíróságnak alapos kétsége merül fel. Az országos ügyvédi levéltárban elhelyezett okiratok bemutatásáról a Magyar Ügyvédi Kamara gondoskodik.
    (4) A beadványt és annak elektronikus okirati formába átalakított mellékleteit az elektronikus útra kötelezett - ha nem jogi képviselővel jár el - és az elektronikus eljárást választó kérelmezőnek, illetve a jogi képviselőnek kell külön jogszabályban meghatározott módon, az informatikai rendszeren keresztül a bíróságnak megküldenie. A kérelem benyújtására vonatkozó határidők számítása szempontjából a beadvány informatikai rendszerbe érkezésének időpontja irányadó.
    (5) A hatóságok, pénzforgalmi szolgáltatók vagy más szervek által kiadott - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum közvetlenül csatolható a kérelemhez.
    (6) E § alkalmazásában az okirat akkor tekintendő elektronikus okirati formába átalakítottnak, ha az okirat elektronikus másolatának képe megegyezik a papír alapú okiratéval.
    10. §
    Azt, hogy a beadvány elektronikus benyújtására szolgáló, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott módokat és technikai eszközöket jogszerűen alkalmazzák, vélelmezni kell.
    11. §
    (1) Az elektronikus útra nem kötelezett kérelmező beadványát választása szerint elektronikus úton is benyújthatja, ebben az esetben az eljárás folyamán - az eljárás jogerős befejezéséig - a bírósággal a kapcsolatot elektronikus úton kell tartania.
    (2) Ha az elektronikus útra nem kötelezett kérelmező eljárására az elektronikus utat választotta, utóbb, a beadvány papír alapú benyújtásával egyidejűleg kérheti a bíróságtól a papír alapú eljárásra való áttérés engedélyezését. A kérelmezőnek a kérelemben valószínűsítenie kell, hogy körülményeiben olyan változás következett be, amely miatt az elektronikus úton történő eljárás a továbbiakban számára aránytalan megterhelést jelentene. A papír alapú eljárásra való áttérés engedélyezése esetén erről külön végzést hozni nem kell, az áttérés iránti kérelem elutasításáról a bíróság végzéssel határoz, a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
    (3) A papír alapú eljárásra való áttérés iránti kérelem elutasítása esetén azonos okból ismételten áttérés iránti kérelmet nem lehet benyújtani, az ennek ellenére benyújtott áttérés iránti kérelmet a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
    (4) Ha a bíróság az áttérés iránti kérelmet elutasítja, felhívja a kérelmezőt, hogy a papír alapon megküldött beadványt szabályszerűen elektronikus úton nyújtsa be. Ha a kérelmező e felhívásnak nem tesz eleget, a bíróság a kérelmet elutasítja. A bíróság a felhívást, az áttérés iránti kérelem elutasítását és a kérelem elutasítását papír alapon közli a kérelmezővel.
    12. §
    Ha az elektronikus útra nem kötelezett kérelmező az eljárás folyamatban léte alatt kíván az elektronikus útra áttérni, beadványát elektronikus úton kell benyújtania, és a továbbiakban a bírósággal a kapcsolatot elektronikus úton kell tartania.
    13. §
    Elektronikus úton történő beadás esetén a beadvány benyújtásáról annak benyújtója az informatikai rendszer útján automatikusan visszaigazolást kap.
    14. §
    (1) A bíróság - jogszabályban meghatározott módon - rögzíti az informatikai rendszerben
    a) a papír alapú űrlap e törvényben és külön jogszabályban meghatározott
    adatait,
    b) a papír alapú űrlapot,
    c) a papír alapú űrlaphoz csatolt mellékleteteket és
    d) az elektronikus beadványt és mellékleteit.
    (2) A papír alapú iratok - 9. § (6) bekezdésben meghatározott módon történő - elektronizálására a bíróságnak öt munkanap áll rendelkezésére. Az iratok elektronizálásához szükséges időt - legfeljebb azonban Öt munkanapot - az ügyintézési határidő számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.
    5. Kézbesítés
    15. §
    (1) Az elektronikus útra kötelezett kérelmező és az elektronikus utat választó kérelmező részére a bíróság az iratokat törvényben meghatározott módon, a hivatalos szerv hivatalos iratainak kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint, elektronikus úton kézbesíti.
    (2) Az (1) bekezdés szerint kézbesített irat megőrzi közokirati minőségét.
    16. §
    (1) A bíróság az ügyész részére elektronikus úton küldi meg az iratokat.
    (2) A bíróság az állami adóhatósággal, a Központi Statisztikai Hivatallal, más hatósággal és a cégbírósággal a kapcsolatot az informatikai rendszer alkalmazásával elektronikus úton tartja.
    17. §
    (1) Ha a belföldi idézési címmel és belföldi idézési című képviselővel sem rendelkező kérelmező a szervezet nyilvántartásba vételére irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg nem jelöl meg belföldi idézési című kézbesítési megbízottat (Pp. 100/A. §) vagy az irat a kézbesítési megbízott részére nem volt kézbesíthető, a bíróság felhívja, hogy a felhívás kézhezvételétől számított harminc napon belül a kézbesítési megbízott nevét és címét jelentse be, és - szükség szerint - egyidejűleg a kézbesítési megbízottal kötött és teljes bizonyítóerejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt megbízási szerződését nyújtsa be. A felhívás a (2) bekezdésben írt jogkövetkezményekre való tájékoztatást tartalmaz.
    (2) Ha a belföldi idézési címmel és belföldi idézésű című képviselővel sem rendelkező kérelmező a kérelem - ide nem értve a szervezet nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet - benyújtásával egyidejűleg nem jelöl meg belföldi idézési című kézbesítési megbízottat (Pp. 100/A. §) vagy az irat a kézbesítési megbízott részére nem volt kézbesíthető, az eljárás szünetel. A szünetelésről és az eljárás szünetelés okán történő megszűnésről nem kell végzést hozni.
    18. §
    (1) Az eljárás akkor is szünetel, ha az elektronikus útra kötelezett vagy elektronikus utat választó kérelmező nem biztosítja - külön jogszabályban meghatározott módon - azt, hogy részére (képviselő, kézbesítési megbízott részére) a hivatalos iratok elektronikus úton kézbesíthetőek legyenek.
    (2) Az eljárásnak az (1) bekezdésében és a 17. § (2) bekezdésben meghatározott okból bekövetkező szünetelésről és az eljárás szünetelés okán történő megszűnésről nem kell végzést hozni.
    6. Egyéb általános szabályok
    19. §
    (1) Ha e törvény vagy az igazságügyért felelős miniszter rendelete másként nem rendelkezik, a bíróság a határozatait és más iratait az informatikai rendszer alkalmazásával állítja elő.
    (2) E törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alapján a bíróság által az informatikai rendszer útján előállított jegyzőkönyv (igazolás), határozat (értesítés), és az ezekről kiállított papír alapú másolat (kiadmány) közokirat. Ugyanilyen bizonyító erővel bizonyítja a kérelmezők beadványairól, valamint a kézbesítési bizonyítványról (tértivevényről) a bíróság vagy az informatikai rendszer által készített másolat, illetve ezen iratokról a rendszerbe bevitt adatok, valamint ezen adatok alapján készített okirat azt, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik.
    (3) A bíróság által az informatikai rendszer alkalmazásával előállított vagy az informatikai rendszer útján automatizáltan előállított irat a Pp. 195. §-a szerinti elektronikus közokirat.
    II. Fejezet
    A kérelmek tartalmi elemei
    7. A szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem és a kérelemhez csatolandó iratok
    20. §
    (1) A kérelemnek tartalmaznia kell:
    a) az eljáró bíróság megjelölését,
    b) a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét),
    c) a szervezet nevét, elnevezését,
    d) a szervezet székhelyét,
    e) a szervezet képviselőjének nevét, lakóhelyét,
    f) a képviseleti jog terjedelmét,
    g) a szervezet célját,
    h) a szervezet célja szerinti besorolását,
    i) az alapító okirat, alapszabály (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) keltét és
    j) - az adószám és a statisztikai számjel beszerzése érdekében - a szervezet gazdasági tevékenységei közül a főtevékenységet.
    (2) A kérelemben a szervezet célja szerinti besorolását jogszabályban meghatározott módon kell megadni.
    (3) A szervezet valamely szervezeti egységének jogi személlyé nyilvánítása esetén a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is:
    a) a jogi személy szervezeti egység nevét, székhelyét és
    b) a jogi személy szervezeti egység ügyintéző és képviseleti szervének nevét.
    (4) A kérelmező erre irányuló kérelme esetén a kérelemnek tartalmaznia kell a szervezet rövidített vagy magyar nyelvű elnevezésének megfelelő idegen nyelvű elnevezését is.
    21. §
    (1) A kérelemhez csatolni kell
    a) a szervezet létesítő okiratát és
    b) a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat másolatát.
    (2) Ha a szervezet alapításában jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vesz részt, a kérelemhez csatolni kell a jogi személy alapító jogi személyiségét igazoló okiratot vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságként való működést igazoló okiratot és a szervezet nevében eljáró képviselő képviseleti jogát igazoló okiratot is. Ha a szervezet az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásban vagy a cégnyilvántartásban szerepel, a kérelemhez nem kell csatolni a jogi személy alapító jogi személyiségét igazoló okiratot, azt a bíróság az informatikai rendszer útján ellenőrzi.
    (3) Ha a szervezet neve jogi személy, más szervezet vagy természetes személy nevét tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a jogosultnak, illetve örökösének vagy jogutódjának a névhasználathoz hozzájáruló nyilatkozatát.
    (4) Ha a szervezet neve olyan elnevezést tartalmaz, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, a kérelemhez csatolni kell a jogosult hozzájárulását tartalmazó nyilatkozatot.
    (5) Ha a szervezet neve a történelem kiemelkedő személyiségének nevét tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a Magyar Tudományos Akadémia névviseléshez adott engedélyét.
    (6) Ha a szervezet neve vagy nevének valamely része olyan elemet tartalmaz, amelynek névként való szerepeltetése külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyhez kötött, a kérelemhez csatolni kell az engedély megadását igazoló okiratot.
    (7) Ha a kérelmező a szervezet magyar nyelvű elnevezésének megfelelő idegen nyelvű elnevezését is kéri nyilvántartásba venni, a magyar nyelvű elnevezés - a külön jogszabályban foglaltak szerint arra jogosult által készített - idegen nyelvű fordításával kell igazolnia, hogy az idegen nyelvű elnevezés a magyar nyelvű elnevezésének megfelel. Ha a bíróságnak a fordítás megfelelőségével szemben kétsége merül fel, a kérelmezőtől a magyar nyelvű elnevezés idegen nyelvű hiteles fordítást kérheti.
    (8) Képviselet esetén a Pp. 69-73. §-át megfelelően alkalmazni kell.
    22. §
    Ha külön jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítése feltétele a szervezet nyilvántartásba vételének, a kérelemnek tartalmaznia kell azokat az adatokat és a kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat is, melyek alapján megállapítható, hogy a szervezet a külön jogszabályban előírt kötelezettségeket teljesítette.
    8. A változásbejegyzési kérelem és a kérelemhez csatolandó iratok
    23. §
    A változásbejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell:
    a) az eljáró bíróság megjelölését,
    b) a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét),
    c) a kérelemmel érintett szervezet nevét és nyilvántartási számát,
    d) a változásbejegyzési kérelemmel érintett adatokat, annak megjelölésével, hogy melyek az új, a módosított vagy a törlendő adatok.
    24. §
    (1) A változásbejegyzési kérelemhez - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolandó iratokat kell csatolni.
    (2) A változásbejegyzési kérelemhez nem kell csatolni azokat az okiratokat, amelyek a bíróság rendelkezésére állnak, s amelyek a változásbejegyzési kérelem adatai alapján megállapíthatóan nem módosultak.
    (3) A létesítő okirat módosítása esetén a változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét is.
    9. A nyilvántartásból való törlés iránti kérelem és a kérelemhez csatolandó iratok
    25. §
    A nyilvántartásból való törlés iránti kérelemnek - ha a szervezet jogutód nélküli megszűnését határozta el - tartalmaznia kell:
    a) az eljáró bíróság megjelölését,
    b) a kérelmező nevét, lakóhelyét,
    c) a kérelemmel érintett szervezet nevét és nyilvántartási számát és
    d) az arra való utalást, hogy a szervezet nyilvántartásból való törlésének törvényi feltételei bekövetkeztek.
    26. §
    A nyilvántartásból való törlés iránti kérelemhez csatolni kell
    a) - alapítvány kivételével - a szervezet legfőbb szervének a szervezet megszűnését elhatározó ülése jegyzőkönyvét,
    b) a szervezet legfőbb szervének a szervezet megszűnését elhatározó ülése jelenléti ívét a jelenlévő tagok nevével, lakóhelyével (székhelyével), aláírásával, képviselet esetén a képviseleti minőség feltüntetésével,
    c) azokat az okiratokat, nyilatkozatokat, melyek alapján megállapítható, hogy a szervezet nyilvántartásból való törlésének törvényi feltételei bekövetkeztek.
    27. §
    Végelszámolás lefolytatása esetén a kérelemhez csatolni kell a végelszámolás eredményes befejezését igazoló okiratot.
    III. Fejezet
    Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárások szabályai
    10. A bíróság feladata a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását követően
    28. §
    (1) A bíróság a szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtásától számított harminc napon belül a kérelmet megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye
    a) az ügy áttételének,
    b) a kérelem hivatalból történő elutasításának vagy
    c) hiánypótlásnak
    és a szükséges intézkedéseket megteszi.
    (2) Ha az ügy áttételének azért van helye, mert az e törvény szerinti eljárás lefolytatására másik bíróság illetékes, a bíróság az iratokat az informatikai rendszer alkalmazásával adja át, egyúttal a papír alapon érkezett iratokat megküldi az eljárás lefolytatására illetékes bíróságnak.
    11. A kérelem elutasítása
    29. §
    (1) A bíróság a nyilvántartásba vételi kérelmet hivatalból végzéssel elutasítja, ha
    a) az eljárásra a bíróság joghatósága törvény, európai uniós jogszabály vagy nemzetközi egyezmény rendelkezése alapján kizárt,
    b) a jogi képviselő által benyújtott kérelem nem tartalmazza a 20. § (1) bekezdésében foglaltakat vagy a kérelemhez a meghatalmazást nem csatolták vagy
    c) a jogi képviselővel rendelkező kérelmező vagy az elektronikus eljárásra kötelezett kérelmező kérelmét nem elektronikus úton terjesztette elő.
    (2) A bíróság a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet hatvan napon belül elutasítja, ha a kérelmező a hiánypótlási felhívást követően a kitűzött határidő alatt a hiánytalan kérelmet (annak hiánypótlási felhívásban megjelölt részét) nem nyújtotta be, és emiatt a kérelem nem bírálható el.
    (3) Ha a nyilvántartásba vételi kérelem elutasítását követően harminc napon belül ismételten kérik a szervezet nyilvántartásba vételét, a korábbi eljárásban benyújtott -hiánypótlási felhívással nem érintett - iratokat nem kell ismételten benyújtani, azok az új eljárásban felhasználhatóak. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.
    12. A szervezet nyilvántartásba vételére irányuló kérelem érdemi vizsgálata
    30. §
    (1) Ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelem áttételének vagy hivatalból történő elutasításának nincs helye, és nem kell a kérelmezőt a hiányok pótlására felhívni, vagy a kérelmező a hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, a bíróság a szervezetet legkésőbb a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül nyilvántartásba veszi.
    (2) A Pp. 95. §-át és 104. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hiánypótlásra megfelelő - legfeljebb negyvenöt napos - határidőt kell biztosítani, amely határidő kérelemre, indokolt esetben, legfeljebb a kérelemben megjelölt időtartamig meghosszabbítható.
    (3) A kérelmező a hiánypótlás teljesítésekor kérheti, hogy a bíróság ismételt hiánypótlásra (ismételt hiánypótlás) hívja fel, ha a hiánypótlás teljesítésekor a kérelem vagy annak melléklete olyan - az eredeti kérelemben nem szereplő - hiányosságban szenved, amely alapján hiánypótlási felhívás kibocsátásának lenne helye. Az ismételt hiánypótlásra a hiánypótlás szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a bíróság a kérelmezőt nem hívhatja fel olyan hiány pótlására, amely az eredeti kérelemben vagy annak mellékletében is hiányos volt.
    (4) Az (1) bekezdésben és a 29. § (2) bekezdésében megállapított határidőbe a törvényben meghatározott eseteken túlmenően nem számít bele
    a) hiánypótlási, ismételt hiánypótlási felhívás esetén a hiánypótlási, ismételt hiánypótlási felhívás kibocsátásától a hiányok pótlásáig terjedő idő,
    b) a kizárás tárgyában való döntéshez szükséges idő és
    c) az igazolási kérelem tárgyában való döntéshez szükséges idő
    sem.
    31. §
    A Pp. 95. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bíróság a beadvány hiányainak pótlása végett a nem helyben lakó kérelmezőt is maga elé idézheti.
    32. §
    Ha a bíróság döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság elnöke felhívja a bírót (bírósági titkárt), hogy soron kívül, nyolc napon belül tegye meg a szükséges intézkedéseket a kérelem elbírálása érdekében. A bíró (bírósági titkár) a kérelem elbírálását követően a bíróság elnökének beszámol arról, hogy mi volt az indoka annak, hogy döntési kötelezettségének határidőn belül nem tett eleget.
    33. §
    Az ügyésznek - ha az ügyészség látja el a szervezet feletti törvényességi ellenőrzést - kézbesíteni kell a nyilvántartásba vételi, a változásbejegyzési és a nyilvántartásból való törlés iránti eljárás során a nem az ügy érdemében hozott fellebbezhető végzést és az ügy érdemében hozott végzést.
    13. Az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás
    34. §
    (1) Ha az egyesület [4. § a) pont] vagy az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez (változásbejegyzési kérelemhez) a jogszabályban meghatározott mintaokirat alapján készült létesítő okiratot csatolnak, a nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolt nyomtatványon ezt a körülményt fel kell tüntetni.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez kizárólag a jogszabályban meghatározott mintaokirat szerinti mellékleteket lehet csatolni.
    (3) Ha a mintaokirat kiegészítésére vagy bármely rendelkezésének elhagyására kerül sor - ideértve azt az esetet is, ha elhagyásra kerül a mintaokirat jellegre történő utalás - a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
    (4) A nyilvántartásba vételi kérelem elbírálásáról a bíróság a kérelem érkezését követő tizenöt napon belül határoz. A bíróság e határidőn belül intézkedik a nyilvántartásba vételt elrendelő, illetőleg a nyilvántartásba vételi kérelmet elutasító végzés kérelmező és ügyész részére történő kézbesítése iránt.
    (5) A bíróság az egyszerűsített nyilvántartásba vétel iránti kérelmet akkor is elutasítja, ha hiánypótlási felhívás kibocsátásának vagy áttételnek lenne helye.
    (6) Ha e § másképp nem rendelkezik az egyszerűsített nyilvántartásba vétel során e törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
    14. A szervezet neve, elnevezése
    35. §
    (1) Ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelem áttételének vagy hivatalból történő elutasításának nincs helye, a bíróság hivatalból megvizsgálja, hogy a szervezet neve, elnevezése (ezen alcímben a továbbiakban együtt: neve) megfelel-e a névkizárólagosság, a névvalódiság és a névszabatosság követelményének.
    (2) A bíróság az (1) bekezdésben meghatározott követelményének való megfelelőséget a hiánypótlási felhívás kibocsátása előtt, ha pedig hiánypótlási felhívás kibocsátásának egyéb okból nem lenne helye, a határozat meghozatala előtt vizsgálja.
    36. §
    (1) A bíróság akkor állapíthatja meg, hogy a szervezet neve megfelel a névkizárólagosság követelményének, ha az különbözik az ország területén hasonló működési körben tevékenykedő, nyilvántartásba vett szervezet nevétől, a név az egyediesítésre alkalmas, azaz a megjelölés a szervezetnek sajátos, más szervezettől eltérő jelleget ad, kizárja az összetévesztés lehetőségét.
    (2) A bíróság akkor állapíthatja meg, hogy a szervezet neve megfelel a névvalódiság követelményének, ha a szervezet nevében nem szerepel olyan kifejezés, amely a szervezet jelentőségét vagy működését illetően megtévesztésre alkalmas. A szervezet neve - a köztestület kivételével - nem keltheti azt a látszatot, hogy köztestületként működik.
    (3) A bíróság akkor állapíthatja meg, hogy a szervezet neve megfelel a névszabatosság követelményének, ha a szervezet neve a névalkotás nyelvi és társadalmi követelményeinek megfelel, kiejthető, megjegyezhető, azonosítható.
    (4) A szervezet neve nem lehet kizárólag számok vagy betűk halmaza. Nem használhatók névként vagy annak egyes elemeiként az országban meg nem honosodott idegen szavak. A latin vagy egyéb idegen szavak, kifejezések, elnevezések használatát a szervezet nemzetközi, nemzetiségi jellege, a történelmi hagyományok folytatása indokolhatja. Egyéb esetekben csak akkor elfogadható, ha közismert, a köznyelv által elfogadott idegen nyelvű kifejezésről van szó.
    (5) Ha a szervezet neve nem felel meg a névkizárólagosság, a névvalódiság vagy a név szabatosság követelményének, a bíróság felhívja a kérelmezőt, hogy a létesítő okirat módosításával jelöljön meg olyan nevet, amely a megfelel jogszabályi követelményeknek.
    (6) A szervezet rövidített nevének és idegen nyelvű elnevezésének is meg kell felelnie az (1)-(3) bekezdésben és a 35. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
    15. A változásbejegyzési eljárás és a módosított alapító okirat, az alapszabály, a beszámoló és a közhasznúsági jelentés benyújtásának szabályai
    37. §
    (1) A változásbejegyzési eljárásra - egyesület esetében akkor, ha a változás az alapszabály módosításával függ össze - a szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A változásbejegyzési kérelmet a létesítő okirat módosítását, illetve az adat változását eredményező közgyűlési határozat elfogadását követő hatvan napon belül kell a bíróságnak bejelenteni.
    (2) Ha a változásbejegyzési kérelemből az tűnik ki, hogy a szervezet - alapítvány esetében az alapító - elmulasztotta a változásbejegyzési kérelem határidőben történő benyújtását, a bíróság törvényességi ellenőrzést kezdeményezhet az ügyészségnél, ha az ügyészségnek a szervezet felett törvényességi ellenőrzési joga van.
    (3) Ha a változásbejegyzési kérelem olyan adatot érint, amelyre vonatkozóan változásbejegyzési eljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig az újabb változásbejegyzési eljárást a bíróság felfüggeszti.
    (4) A 29. § (2) bekezdésében és a 30. § (1) bekezdésben megállapított határidőbe a 30. § (4) bekezdésében foglaltakon túlmenően, nem számít bele a (3) bekezdésben meghatározott idő sem.
    38. §
    (1) A létesítő okirat módosítását változásbejegyzési kérelemmel kell bejelenteni a bíróságnak.
    (2) Az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiraton a kérelmező - ha a kérelmező jogi képviselővel jár el, a jogi képviselő - igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okiratból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat mely pontjának változása adott okot.
    (3) A bíróság a szervezet nyilvántartásba vételi eljárás szabályai szerint vizsgálja, hogy a létesítő okirat módosítása megfelel-e a jogszabályoknak.
    39. §
    (1) A külön törvényben meghatározott beszámolót és közhasznúsági jelentést az OBH részére kell megküldeni.
    (2) Az elektronikus úton küldött beszámoló és közhasznúsági jelentés közzétételére az országos névjegyzékben, napi feltöltéssel kerül sor. A papír alapon megküldött beszámoló elektronizálására és az országos névjegyzékbe történő feltöltésére az OBH-nak húsz munkanap áll rendelkezésére.
    (3) A közhasznúsági jelentés - és ha a beszámolót elektronikus úton küldték meg - a beszámoló közzétételre történő megküldésének teljesítéséről az időpont megjelölésével az informatikai rendszer útján elektronikus igazolást kell küldeni.
    (4) A beszámoló és a közhasznúsági jelentés megküldésére vonatkozó határidők tekintetében az OBH-hoz történő - elektronikus úton történő megküldés esetén az informatikai szempontból szabályszerű - érkezés időpontja irányadó. A beszámoló akkor tekinthető informatikai szempontból szabályszerűnek, ha a beszámolóhoz a jogszabályban előírt mellékleteket csatolták és a mellékletek tartalma, formátuma informatikailag értelmezhető.
    (5) A közzétett beszámoló és közhasznúsági jelentés - az informatikai rendszer útján -az országos névjegyzékben a szervezet nevének vagy nyilvántartási számának megadásával, keresőprogram segítségével is megismerhető.
    (6) A közhasznúsági jelentést és a beszámolót - papír alapú megküldés esetén - a beszámoló elektronikus másolatát a bíróság őrzi. Az elektronikus úton megküldött beszámolót és a közhasznúsági jelentést úgy kell megőrizni, hogy az kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, folyamatosan biztosított legyen az ahhoz való hozzáférés, valamint az elektronikus okirat értelmezhetősége (olvashatósága). Az elektronikus okiratot védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés ellen is.
    (7) A bíróság az informatikai rendszer útján ellenőrzi a beszámoló és a közhasznúsági jelentés megküldésének tényét és időpontját.
    40. §
    (1) Ha a szervezet a beszámolót és a közhasznúsági jelentést elektronikus úton küldi meg az OBH részére, ennek során nincs helye a papír alapú beszámoló képi formátumú elektronikus okirattá történő átalakításának.
    (2) A beszámolónak és a közhasznúsági jelentésnek az OBH részére történő megküldésével a szervezet letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz.
    (3) A számviteli törvény és az Ectv. szerinti beszámoló elektronikus okiratként történő elkészítése nem jogosít a beszámoló összeállítását (formáját, szerkezetét, tagolását) illetően a számviteli törvényben és az Ectv.-ben előírt rendelkezésektől való eltérésre.
    (4) A beszámolót a szervezetnek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 7. §-ának (2) bekezdése szerinti képviselője küldi meg a bíróság részére.
    (5) Ha a szervezet a beszámolóról - külön jogszabály szerint arra feljogosított által aláírt - papír alapú okirat alapján határozott, úgy a (4) bekezdés szerinti személy egyben igazolja, hogy az ezt követően elektronikus úton megküldött beszámoló megegyezik a jóváhagyott beszámolóval. Ebben az esetben a (4) bekezdés szerinti személy a papír alapú beszámoló egy eredeti példányát - annak elfogadásától számított tíz évig - megőrzi, és amennyiben a megküldött beszámoló szabályszerűségével összefüggésben kétség merülne fel, köteles azt a bíróság, illetve a törvényességi ellenőrzést folytató ügyészség felhívására bemutatni.
    (6) A beszámolóhoz mellékelni kell az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot, valamint kötelező könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentést is. E törvény beszámolóra vonatkozó előírásait az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatra, valamint a könyvvizsgálói jelentésre is megfelelően alkalmazni kell.
    16. A szervezet adószáma és statisztikai számjelének nyilvántartásban történő rögzítése
    41. §
    (1) A bíróság az adószám, illetve statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokat a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése megállapításának napját követő öt munkanapon belül az informatikai rendszer alkalmazásával továbbítja az állami adóhatósághoz, illetve a Központi Statisztikai Hivatalhoz. E szervek a beadvány hozzájuk érkezésének napján a létrehozott adószámról, illetve a statisztikai számjelről tájékoztatást küldenek a bíróság részére.
    (2) A bíróság a statisztikai számjel beszerzése érdekében a Központi Statisztikai Hivatallal közli a szervezet nevét, székhelyét, nyilvántartási számát és a szervezet mindenkor hatályos TEÁOR szerinti főtevékenység kódját.
    (3) A bíróság a szervezet adószámát és statisztikai számjelét az állami adóhatóság, illetve a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása alapján hivatalból, elektronikus úton jegyzi be a nyilvántartásba, az adat bejegyzéséről nem kell végzést hozni.
    17. A nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárás általános szabályai
    42. §
    (1) A szervezet, ha az Ectv. vagy külön törvény így rendelkezik végelszámolás lefolytatása után, illetve - ha a szervezetre irányadó törvény ezt megengedi - ennek hiányában is kérheti a törlését a nyilvántartásból. A kérelem elbírálására a nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
    (2) Ha a szervezetnek - törvény rendelkezése alapján - végelszámolást kell lefolytatnia, a szervezet nyilvántartásból való törlésére irányuló kérelmet a végelszámolónak kell benyújtania.
    43. §
    (1) A bíróság a szervezetet hivatalból törli a nyilvántartásból
    a) a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak a szervezet megszüntetéséről szóló jogerős végzése vagy
    b) a szervezet feloszlatásáról, megszüntetésről vagy megszűnése megállapításáról rendelkező jogerős ítélet
    alapján.
    (2) Ha a bíróság a szervezetet feloszlatja, megszünteti vagy a szervezet megszűnését megállapítja, a feloszlatásról, megszűntetésről vagy a megszűnés megállapításáról szóló jogerős ítéletet megküldi a nyilvántartást vezető bíróságnak.
    (3) A (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a bíróság a szervezetet - kivéve, ha a szervezetre irányadó jogszabály másképp rendelkezik - a kényszer-végelszámolási eljárás vagy a felszámolási eljárás lefolytatását követően törli a nyilvántartásból, a végzés ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye.
    18. A közhasznú nyilvántartásba vétel és a közhasznú minősítés nyilvántartásból való törlése
    44. §
    (1) A bíróság a szervezet - alapítvány esetében az alapító - kérelmére polgári nemperes eljárásban dönt a szervezet közhasznúvá minősítéséről és a közhasznú jogállás nyilvántartásba történő bejegyzéséről. Az eljárásra a nyilvántartást vezető bíróság illetékes.
    (2) A bíróság a kérelemről - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kérelem beérkezését követő harminc napon belül dönt.
    (3) A kérelemnek tartalmaznia kell:
    a) az eljáró bíróság megjelölését,
    b) a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét) és
    c) a kérelemmel érintett szervezet nevét és nyilvántartási számát.
    (4) A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy
    a) a szervezet az Ectv. mely rendelkezése alapján felel meg a közhasznúvá jogállás megszerzése feltételeinek,
    b) az Ectv.-ben foglalt követelmények teljesítése a letétbe helyezett beszámolókból megállapítható és
    c) a létesítő okirat tartalmazza az Ectv.-ben előírt rendelkezéseket.
    (5) A kérelemhez csatolni kell a korábbi két év beszámolóját.
    (6) Ha a szervezet úgy nyilatkozik, hogy a bírósághoz korábban benyújtott létesítő okirat nem tartalmazza az Ectv.-ben előírt rendelkezéseket, a kérelemhez csatolni kell a létesítő okirat modósítását, illetve egységes szerkezetbe foglalt szövegét. A kérelemhez a belső szabályzatot is csatolni kell, ha törvény alapján a szervezet szabályzatot készített.
    (7) Ha a kérelmező a korábbi két év beszámolóját papír alapon küldte meg az OBH részére, azok elektronikus űrlapként elkészített másolatát - a bíróság felhívására - meg kell küldeni a bíróság részére. A bíróság akkor hívhatja fel a szervezetet a korábbi két év beszámolója elektronikus űrlapként elkészített másolatának megküldésére, ha a papír alapon megküldött beszámolók bíróság által készített elektronikus másolatai az automatizált döntéshozatalra nem használhatóak fel.
    (8) Ha a kérelemhez az (6) bekezdés alapján létesítő okiratot csatolnak, a bíróság a változásbejegyzési kérelemről és a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételéről egy eljárásban dönt.
    (9) A (8) bekezdés kivételével a bíróság a beszámolók, és a bírósághoz korábban benyújtott létesítő okirat alapján dönt a szervezet közhasznúvá minősítéséről, ebben az esetben az eljárás során hiánypótlási felhívás kibocsátásának nincs helye.
    45. §
    (1) A bíróság a közhasznú szervezet letétbe helyezett beszámolóját a letétbe helyezést követő hatvan napon belül megvizsgálja. Ha a beszámoló alapján azt állapítja meg, hogy a szervezet a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg, a szervezet közhasznú minősítésének megszüntetéséről és az erre vonatkozó adat nyilvántartásból való törléséről határoz.
    (2) A cégbíróság és ha a nyilvántartásba vételre nem bíróság jogosult, az erre jogosult szervezet az (1) bekezdés és a 44. § rendelkezései szerint jár el - az eljárására irányadó szabályok szerint - az általa nyilvántartott szervezet közhasznúvá minősítése és a közhasznú jogállás nyilvántartásba történő bejegyzésére, illetve a közhasznú minősítés megszüntetése és a közhasznú jogállás nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárás során.
    19. Jogorvoslatok
    46. §
    (1) Ha e § másképp nem rendelkezik a törvény elsőfokú eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a másodfokú eljárásban is megfelelően alkalmazni kell.
    (2) A nem az ügy érdemében hozott fellebbezhető végzések elleni fellebbezést és az ahhoz csatolt mellékleteket az elektronikus útra kötelezett és az elektronikus utat választó kérelmezőnek elektronikus úton kell a bíróság részére megküldenie.
    (3) Az első fokon eljárt bíróság az iratokat az informatikai rendszeren keresztül, közvetlenül terjeszti fel a másodfokú bíróság részére.
    (4) A másodfokú bíróság az ügy iratait és a másodfokú határozatot az informatikai rendszeren keresztül küldi meg az elsőfokú bíróságnak. A másodfokú bíróság határozatának papír alapú kiadmányát is megküldi az első fokon eljárt bíróság részére, ha a kérelmező az első fokon eljáró bírósághoz beadványát papír alapon nyújtotta be.
    (5) Ha a fellebbezést az ügyész terjeszti elő, a fellebbezést elektronikus úton kell a bíróság részére megküldenie.
    (6) A másodfokú bíróság a fellebbezésről a felterjesztéstől számított hatvan napon belül dönt. Ha a bíróság döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság elnöke felhívja a bírói tanács elnökét, hogy soron kívül, nyolc napon belül tegye meg a szükséges intézkedéseket a fellebbezés elbírálása érdekében. A bíró a kérelem elbírálását követően a bíróság elnökének beszámol arról, hogy mi volt az indoka annak, hogy döntési kötelezettségének határidőn belül nem tett eleget.
    IV. Fejezet
    Az egyes nyilvántartott szervezetekre vonatkozó speciális szabályok
    20. Utaló rendelkezés
    47. §
    E törvény rendelkezéseit az e fejezetben szabályozott polgári nemperes eljárásokban az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    21. Az alapítvány nyilvántartásba vételére irányuló kérelem tartalmi elemei
    48. §
    (1) Az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelemnek a 20. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell az alapítvány vagyonának kezelésére kijelölt kezelő szerv nevét, illetve megnevezését, valamint lakóhelyét (székhelyét), vagy az említett célból létrehozott kezelő szervezet tagjainak nevét, lakóhelyét is.
    (2) Az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelemben nyilatkozni kell a következőkről is:
    a) az alapítvány céljáról,
    b) az alapítvány típusáról (alapítvány, a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítvány),
    c) az alapítvány vagyonfelhasználási módjáról, a felhasználható vagyon mértékéről,
    d) arról, hogy az alapítványhoz lehet-e csatlakozni (nyílt vagy zárt alapítvány).
    (3) A (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot az alapító okirat tartalmával egyezően kell megtenni.
    49. §
    (1) Az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez a 21. és 22. §-ban foglaltakon túlmenően csatolni kell a következőket is:
    a) az alapítvány kezelő szerve (szervezete) tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozatát,
    b) az igazolást az alapítvány céljára rendelt vagyon rendelkezésre bocsátásáról
    ba) pénzbeli vagyonrendelés esetén a pénzforgalmi szolgáltató igazolását a fizetési vagy pénzforgalmi számlán elhelyezett összegről, az ügyvéd vagy a bíróság igazolását az ügyvédi vagy bírósági letétről vagy a közjegyző igazolását az alapítvány céljára rendelt vagyon bizalmi őrzésbe adásáról,
    bb) - a legalább a működés megkezdéséhez szükséges pénzbeli vagyonrendelésen túlmenően - egyéb vagyonrendelés esetén az alapítói nyilatkozatot,
    c) felügyelő szerv esetén a felügyelő szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozatát és
    d) az alapítói jogok gyakorlására kijelölt személynek a kijelölés elfogadására vonatkozó nyilatkozatát.
    (2) Az alapítvány szervezeti egységének jogi személlyé nyilvánítása esetén az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez csatolni kell az igazolást az alapítvány céljára rendelt vagyonból elkülönített vagyon rendelkezésre bocsátásáról is.
    (3) Az (1) bekezdés ba) pontjában és a (2) bekezdésben foglalt igazolásból ki kell tűnnie, annak, hogy az alapító a fizetési vagy pénzforgalmi számlán elhelyezett, a letétbe helyezett, illetve a bizalmi őrzésbe adott összeg felett a nyilvántartásba vételi eljárás befejezéséig nem rendelkezhet, s hogy azt az alapítvány nyilvántartásba vétele esetén az alapítványnak kell átadni.
    (4) Az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez csatolni kell a külön törvényben meghatározott iratokat is.
    22. Az alapítványok egyesítésére irányuló kérelem
    50. §
    Az alapítványok egyesítésére irányuló kérelemhez a 21. és 22. §-ban foglaltakon túlmenően az új vagy a megfelelően módosított - a megszűnt alapítvány, jogutódlásáról is rendelkező - alapító okiratot is csatolni kell.
    23. Az alapítvány nyilvántartásba vételére irányuló eljárás
    51. §
    Az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelmet az alapító nyújthatja be. Ha az alapítványt több alapító hozta létre, a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az alapítóknak együttesen kell benyújtaniuk.
    52. §
    Az alapítvány alapítóját megillető jogok, és az alapítót terhelő kötelezettségek tárgyában perképességgel az alapító rendelkezik, az eljárásban hozott határozatokat az alapítványnak is kézbesíteni kell.
    24. Az alapítvány nyilvántartásban szereplő adatainak módosítására irányuló eljárás
    53. §
    (1) Alapítvány esetében a változásbejegyzési kérelmet az alapítónak kell benyújtania és az alapító gyakorolja a kérelmezőt megillető jogokat és kötelezettségeket.
    (2) Ha az állami alapító által alapított alapítvány, és állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítvány esetében az alapítók új kezelő (szervet) szervezetet jelölnek ki, a változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell az állami alapító nyilatkozatát arról, hogy a kezelő szervezet mely tagját jelölte.
    25. Az alapítvány kezelő szervének (szervezetének) bíróság általi kijelölésére irányuló eljárás
    54. §
    (1) A bíróság a kezelő szerv (szervezet) kijelöléséről polgári nemperes eljárásban határoz, ha
    a) az alapító nem él a kezelő szerv (szervezet) kijelölésének jogával vagy az alapító által kijelölt szerv (szervezet) a feladat ellátását nem vállalja,
    b) az alapító halála vagy jogutód nélküli megszűnése miatt az alapítói jogok gyakorlására nem kerülhet sor.
    (2) Ha a kezelő szerv (szervezet) kijelölésének feltételei fennállnak, a bíróság az ügyész indítványára vagy az egyéb érdekelt kérelmére az eljárást megindítja.
    (3) Az e §-ban szabályozott eljárás során a bíróság az alapítvány célja szerinti szakterületen működő szervezettől javaslatot kérhet a kezelő szerv (szervezet) tagjaira vonatkozóan.
    26. Az alapítvány új kezelő szerve (szervezete) nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló változásbejegyzési eljárás
    55. §
    Ha az alapító a Ptk. 74/C. § (6) bekezdése alapján az alapítvány kezelő szerve (szervezete) kijelölését visszavonja és új kezelő szervet (szervezetet) jelöl ki, változásbejegyzési kérelem benyújtásával kérheti az új kezelő szerv (szervezet) nyilvántartásba vételét.
    56. §
    (1) Az 55. § szerinti változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell
    a) azokat az okiratokat, amelyek valószínűsítik, hogy az alapítvány kezelő szerve (szervezete) veszélyezteti az alapítvány célját,
    b) az alapítvány új kezelő szerve, illetve kezelő szervezete tagjainak a tagság elfogadására, valamint a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó, az Összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozatát és
    c) az alapító okirat módosítását.
    (2) A bíróság a kérelmet azzal a felhívással küldi meg a kezelő szervnek vagy a kezelő szervezet tagjainak, hogy a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül nyilatkozzanak arról, hogy a kérelemben foglaltakat vitatják-e.
    (3) Ha a kérelemben foglaltakat a kezelő szerv vagy a kezelő szervezet bármely tagja vitatja, vagy a kezelő szervezet bármely tagja részére az alapító által a bíróság felhívására megjelölt újabb címre a felhívás nem volt kézbesíthető, a bíróság a változásbejegyzési eljárást megszünteti, egyben felhívja az alapítót, hogy harminc napon belül keresetlevél benyújtásával kezdeményezheti az alapítvány új kezelő szerve (szervezete) kijelölésének nyilvántartásba történő bejegyzését, erre az alapítót az eljárást megszüntető végzésben figyelmeztetni kell.
    (4) Ha az eljárás (3) bekezdésben meghatározott okból történő megszüntetésének nincs helye, és az alapító által csatolt iratokból nem állapítható meg, hogy az alapítvány kezelő szerve (szervezete) veszélyezteti az alapítvány tevékenységét, a bíróság a kérelmet elutasítja, egyben felhívja az alapítót, hogy harminc napon belül keresetlevél benyújtásával kezdeményezheti az alapítvány új kezelő szerve (szervezete) kijelölésének nyilvántartásba történő bejegyzését, erre az alapítót a kérelmet elutasító végzésben figyelmeztetni kell.
    (5) Ha a változásbejegyzési eljárás során az alapítvány kezelő szerve, vagy kezelő szervezetének valamennyi tagja e tisztségéről lemond (a tagság elfogadására irányuló jognyilatkozatát visszavonja), a bíróság a kezelő szervet, illetve a lemondott tagokat a nyilvántartásból törli, egyidejűleg az alapító által bejelentett, az alapítvány új kezelő szervét (szervezetét) nyilvántartásba veszi.
    27. Az alapítvány új kezelő szerve (szervezete) nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló peres eljárás
    57. §
    (1) Az alapító által az 56. § (3) és (4) bekezdése alapján indított perre a nyilvántartást vezető bíróság illetékes. A pert az alapítónak az alapítvány és a kezelő szerv vagy a kezelő szervezet tagjai ellen kell megindítania. A bíróság hivatalból beszerzi a nemperes ügy 56. § (1) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt iratait.
    (2) A bíróság az alapító fél keresetlevélben előterjesztett kérelmére beszerzi a nemperes ügy 56. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott iratait, ha arra a fél bizonyítékként kíván hivatkozni.
    (3) Ha a bíróság a keresetlevélben foglaltaknak helyet ad, a jogerős ítéletet alapján hivatalból kell módosítani a nyilvántartás adatait, az ítélet miatt bekövetkezett adatváltozásról végzést hozni nem kell.
    28. Az alapítványok egyesítésére irányuló eljárás
    58. §
    (1) A bíróság az érdekelt alapítók közös kérelmére - új alapítvány egyesüléssel történő létrehozása vagy más alapítványhoz való csatlakozás céljából - polgári nemperes eljárásban dönt az alapítványok egyesítéséről.
    (2) Az alapítványok egyesítésére irányuló kérelmet az alapítványok alapítóinak együttesen kell benyújtaniuk.
    (3) A bíróság illetékességét új alapítvány létrehozása esetén az új alapítvány székhelye alapítja meg, csatlakozás esetén pedig az eljárásra az a nyilvántartást vezető bíróság illetékes, amely azt az alapítványt tartja nyilván, amelyhez csatlakozni kívánnak.
    (4) A bíróság - a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel - új alapítvány létrehozása esetén, az alapítványok egyesítését elrendelő határozatában rendelkezik az alapítványok megszűnéséről és az új alapítvány nyilvántartásba vételéről.
    (5) A bíróság csatlakozás esetén, az alapítvány csatlakozását elrendelő határozatában rendelkezik a csatlakozó alapítvány megszűnéséről és a csatlakozással érintett alapítvány adataiban bekövetkezett változás nyilvántartásba történő bejegyzéséről.
    (6) Ha a (4) vagy (5) bekezdés alapján megszüntetett alapítványt (alapítványokat) nem az eljáró bíróság vette nyilvántartásba, a bíróság jogerős határozatát megküldi a megszűnt alapítványt nyilvántartásba vevő bíróság számára is. A nyilvántartást vezető bíróság a megszűnt alapítványt (alapítványokat) hivatalból törli a nyilvántartásból, a végzés ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye.
    (7) A bíróság eljárására egyebekben az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
    29. Az alapítvány nyilvántartásból való törlése, illetve megszűnésének megállapítására irányuló polgári nemperes eljárás
    59. §
    (1) Az alapítvány nyilvántartásból való törlése iránti kérelmet az alapító nyújthatja be vagy az ügyész indítványozhatja a Ptk. 74/E. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott okból.
    (2) Az alapítvány megszüntetésére és az alapítvány nyilvántartásból való törlésére irányuló kérelmet, annak okán, hogy az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált az alapító nyújthatja be [Ptk. 74/E. § (3) bekezdés].
    (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kérelemhez, illetve az (1) bekezdésben meghatározott indítványhoz csatolni kell a kérelmet, illetve az indítványt alátámasztó okiratokat.
    (4) Ha az alapító a (2) bekezdésben meghatározott okból kéri az alapítvány megszüntetését, a bíróság a kérelmet azzal a felhívással küldi meg az alapítványnak, hogy kézbesítéstől számított harminc napon belül nyilatkozzon arról, hogy a kérelemben foglaltakat vitatja-e.
    (5) Ha a kérelemben foglaltakat az alapítvány vitatja, a bíróság az eljárást megszünteti, egyben felhívja az alapítót, hogy harminc napon belül keresetlevélben kérheti az alapítvány (2) bekezdésben meghatározott okból történő megszűnésének megállapítását, erre az alapítót az eljárást megszüntető végzésben figyelmeztetni kell.
    (6) Ha az eljárás (5) bekezdésben meghatározott okból történő megszüntetésének nincs helye, és az alapító által csatolt iratokból nem állapítható meg, hogy az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, a bíróság a kérelmet elutasítja, egyben felhívja az alapítót, hogy harminc napon belül keresetlevélben kérheti az alapítvány (2) bekezdésben meghatározott okból történő megszüntetését, erre az alapítót a kérelmet elutasító végzésben figyelmeztetni kell.
    (7) Ha a kérelem vagy indítvány előterjesztésének indoka az, hogy az alapító okiratban meghatározott idő eltelt a kérelemben erre kell hivatkozni.
    30. Az alapítvány megszüntetésére irányuló polgári peres eljárás
    60. §
    (1) A bíróság az alapítvány megszüntetését az alapító által az 59. § (5) vagy (6) bekezdés alapján előterjesztett keresete alapján, peres eljárásban rendeli el, a perre az alapítvány székhelye szerinti törvényszék illetékes.
    (2) A bíróság az alapítvány megszüntetéséről az ügyész 74/E. § (3) bekezdése alapján előterjesztett keresete alapján peres eljárásban dönt, a perre az alapítvány székhelye szerinti törvényszék illetékes.
    (3) Az alapítvány megszüntetésére irányuló kereseti kérelmet a Ptk. 74/E. § (3) bekezdésében meghatározott okból az ügyész vagy az egyéb érdekelt, míg a Ptk. 74/F. § (2) bekezdésében meghatározott okból az ügyész nyújthat be.
    (4) Ha a bíróság az alapítvány megszűnését állapítja meg vagy az alapítványt megszünteti, a jogerős ítéletet megküldi a nyilvántartást vezető bíróságnak. A nyilvántartást vezető bíróság az ítélet alapján hivatalból törli a nyilvántartásból, a végzés ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye.
    31. Az alapítvány megszűnésének nyilvántartásba való bejegyzése iránti eljárás
    61. §
    (1) Ha a bíróság az 59-60. §-ban meghatározott okból az alapítvány nyilvántartásból való törlését rendeli el vagy az alapítvány megszűnését állapítja meg vagy az alapítványt megszünteti az Ectv.-ben foglalt szabályok szerint jár el.
    (2) Ha a végelszámolás, kényszer-végelszámolási eljárás elrendelésére másik bíróság illetékes, a bíróság a jogerős határozatot megküldi a végelszámolás, kényszer-végelszámolási eljárás lefolytatására jogosult bíróságnak.
    (3) A nyilvántartást vezető bíróság a végelszámolást, kényszer-végelszámolást követően az alapítványt hivatalból törli a nyilvántartásból, a végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.
    32. A közalapítvány megszüntetésére irányuló sajátos nemperes eljárás
    62. §
    (1) A közalapítvány megszüntetésére irányuló sajátos nemperes eljárásban a bíróság az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény szabályait alkalmazva jár el.
    (2) Az eljárás a közalapítványt nyilvántartó bíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozik.
    33. Az egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelem tartalmi elemei
    63. §
    Az egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez a 21. és 22. §-ban foglaltakon kívül csatolni kell a következőket is:
    a) az egyesület alakuló ülésének jegyzőkönyvét,
    b) az egyesület alakuló ülésének jelenléti ívét, a tagok nevével, lakóhelyével (székhelyével) és aláírásával és
    c) az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozatát.
    64. §
    Felügyelő szerv esetén a felügyelő szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozatát is csatolni kell a kérelemhez.
    65. §
    Az egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez elkülönítve kell csatolni az olyan iratot, amely mind nyilvános, mind nem nyilvános adatokat vagy csak nem nyilvános adatokat tartalmaz.
    66. §
    (1) A szövetség nyilvántartásba vétele iránti kérelemnek tartalmaznia kell a szövetséget létrehozó egyesületek nevét, székhelyét és nyilvántartási számát is.
    (2) A szövetség nyilvántartásba vételére az egyesület nyilvántartásba vételére irányadó szabályokat kell alkalmazni.
    34. Az egyesület nyilvántartásba vételére irányuló eljárás
    67. §
    (1) A bíróság a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolt az egyesület alakuló ülésének jegyzőkönyve vagy a jegyzőkönyvéhez mellékelt tagjegyzék (részvételi ív) alapján vizsgálja azt, hogy az alapítók száma megfelel-e a törvényben foglalt rendelkezéseknek.
    (2) A bíróság az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak a nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolt nyilatkozata alapján vizsgálja azt, hogy megfelelnek-e a törvényben előírt feltételeknek.
    (3) A bíróság a nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolt alapszabály alapján vizsgálja azt, hogy az egyesület alapszabályban megállapított céljai nem ellentétesek-e a törvényi rendelkezésekkel és azt, hogy az alapszabály rendelkezései biztosítják-e az egyesület törvényben meghatározott keretek közötti működését.
    35. Az egyesület és a szövetség nyilvántartásban szereplő adatainak módosítására irányuló eljárás
    68. §
    (1) Az eljárásra - ha a változásbejegyzési kérelemmel érintett adat az alapszabály módosításához kapcsolódik - az egyesület nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
    (2) Ha a szövetséghez egyesület csatlakozik, a bíróság az egyesületek szövetsége erre irányuló változásbejegyzési kérelmére a szövetség adatai közé bejegyzi az új tag nevét, székhelyét és nyilvántartási számát.
    36. Egyéb szervezetek
    69. §
    A párt, a sportról szóló törvény alapján működő szervezet, a kölcsönös biztosító egyesület, a szakszervezet, a köztestület, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezet és az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló törvény szerint alapított európai területi társulás esetében e törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a szervezetre irányadó törvény eltérően nem rendelkezik,
    70. §
    A köztestületet a bíróságnak nem kell nyilvántartania akkor, ha a létrehozását rendelő törvény így rendelkezik.
    71. §
    (1) Ha az egyházakkal való kapcsolattartásért felelős miniszter arról értesíti a bíróságot, hogy az Országgyűlés az egyesületet egyházként ismerte el, a bíróság az egyesületet a bírósági nyilvántartásból törli.
    (2) Ha a cégbíróság a nyilvántartásba vételről szóló jogerős végzés megküldésével, arról értesíti a bíróságot, hogy a kölcsönös biztosító egyesületet külön törvény alapján részvénytársaságként vette nyilvántartásba, a bíróság a kölcsönös biztosító egyesületet hivatalból törli a nyilvántartásból, a törlésről végzést hozni nem kell.
    V. Fejezet
    Az informatikai rendszer és alkalmazásai
    37. Az informatikai rendszer
    72. §
    (1) Az informatikai rendszer a következő főbb alkalmazásokból épül fel:
    a) a cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása: az e törvény szerint nyilvántartásba vett szervezetek törvényszéki nyilvántartása,
    b) országos névjegyzék: a törvényszéki nyilvántartások adatainak egységes, az interneten, azonosítás nélkül elérhető, országosan egységes gyűjteménye,
    c) a kérelmek fogadását biztosító alkalmazás: az e törvény szerinti iratok elektronikus úton történő fogadását szolgáló alkalmazás,
    d) ügyviteli alkalmazás: a bíróságon belüli ügyintézés szervezett rendjét biztosító alkalmazás,
    e) iratkezelési alkalmazás: a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény szerinti iratkezelési feladatok teljesítését és a bírósági ügyvitelnek megfelelő iratkezelési feladatok teljesítését biztosító alkalmazás,
    f) kapcsolattartó alkalmazás: a bíróság és más hatóság közötti informatikai kapcsolatot biztosító alkalmazás,
    g) a beszámolót és a közhasznúsági jelentést kezelő alkalmazás.
    (2) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy annak működése során az elektronikus aláírási technológia alkalmazható legyen.
    (3) Az informatikai rendszert kialakítása során országosan egységes adatbázis alkalmazásával kell biztosítani a törvényszéki nyilvántartások vezetését.
    73. §
    (1) Az informatikai rendszer - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - azonosítást követően vehető igénybe. Szerep alapú jogosultságkezelés (jogosultságkezelő rendszer és mechanizmus) útján kell biztosítani, hogy a felhasználó az informatikai rendszer azon alkalmazásaihoz és olyan módon férjen hozzá, ahogy azt az OBH által készített jogosultságkezelési szabályzat előírja.
    (2) Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban a kifejezetten emberi közreműködést nem igénylő, e törvény szerinti eljárási cselekmények - ha azok megtételének törvényi feltételei fennállnak - az informatikai rendszer útján az eljáró bíróság nevében automatizáltan is végezhetőek.
    (3) Az informatikai rendszer országos névjegyzék alkalmazása azonosítás nélkül megtekinthető.
    74. §
    (1) Az informatikai rendszerben kell tárolni
    a) az elektronikus úton érkezett beadványokat és azok mellékleteit,
    b) a papír alapon érkezett beadványok és mellékleteik elektronikus másolatait, továbbá az űrlapok adattartamát,
    c) a bíróság által hozott végzéseket és
    d) az eljárás során érkezett vagy keletkezett egyéb iratokat, illetve - ha azok papír alapon érkeznek - azok elektronikus másolatait.
    (2) Az eljárás befejezését követően az informatikai rendszerben tárolt adatokat biztonságos - az adatok sértetlenségét, hozzáférhetőségét biztosító - módon kell megőrizni (elmenteni, illetve tárolni).
    (3) Az OBH feladata annak biztosítása, hogy a (2) bekezdésben meghatározott módon megőrzött adatok folyamatosan hozzáférhetőek legyenek, az olvashatóságukhoz szükséges technológia hozzáférhető legyen. Az OBH feladata olyan informatikai környezet kialakítása, amely a (2) bekezdésben meghatározott módon megőrzött adatok hozzáférhetővé válását legfeljebb öt munkanapon belül biztosítja. Ha az eljárás lefolytatásához a (2) bekezdésben meghatározott módon megőrzött adatokhoz való hozzáférés szükséges, az ügyintézési határidőt az adatok hozzáférhetővé válását követően kell számítani.
    (4) A papír alapon érkezett irat elektronikus másolata akkor megfelelő, ha az okirat elektronikus másolatának képe megegyezik a papír alapú okiratéval.
    75. §
    A nyilvántartást vezető bíróság a Pp. 124. § (4) bekezdésének a) pontját azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy ha az irat beszerzése másik nyilvántartást vezető bíróságtól szükséges, a szervezetre vonatkozó iratokat az informatikai rendszer útján szerzi be, ha azok az informatikai rendszerben elérhetőek.
    76. §
    (1) Az informatikai rendszer alkalmazásával naplót kell készíteni
    a) a rendszer üzemben tartási idejéről,
    b) a felhasználók adatbevitelének és adatrögzítésének tényéről az adatbevitel, illetve adatrögzítés időpontjának, valamint az azt végző személy nevének megjelölésével,
    c) a rendszer által automatikusan elvégzett eljárási cselekményekről, az eljárási cselekmény és annak időpontjának feltüntetésével,
    d) az üzemzavar terjedelméről és időtartamáról,
    e) a nyilvános és a nem nyilvános iratokba történő iratbetekintés iránti kérelem vagy megkeresés teljesítéséről az iratokba betekintő nevének és címének, időpontjának, az érintett iratnak, valamint az iratbetekintést biztosító személy nevének, - nem nyilvános iratok esetén - az iratbetekintés jogalapjának feltüntetésével,
    f) a naplóból történt adatszolgáltatásról a szolgáltatott adatok körének, az adatigénylő nevének és címének, az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak, az adatszolgáltatás időpontjának, valamint az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak feltüntetésével.
    (2) A napló adatait meg kell őrizni és biztosítani kell, hogy a napló adatok folyamatosan hozzáférhetőek és olvashatóak legyenek, továbbá biztosítani kell az adatok megismeréséhez szükséges technikai eszközöket.
    (3) A napló adatairól megkeresésre annak a feladatkörében eljáró bíróságnak, ügyészségnek, nyomozóhatóságnak, nemzetbiztonsági szolgálatnak továbbítható adat, amely törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat megismerésére. Az adatigénylőnek a megkeresésben meg kell jelölnie annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult. Ha annak technikai feltételei fennállnak, az adatigénylő részére az adatokat elektronikus úton, automatizáltan is meg lehet küldeni.
    77. §
    Az informatikai rendszer működésében keletkezett üzemzavarról és annak megszűnéséről a bíróságot elektronikus levélben, az üzemzavar idején szolgáltatást igénybe venni kívánó kérelmezőt pedig a szolgáltatás igénybevételének megkísérlésekor elektronikus üzenetben kell, az informatikai rendszer útján értesíti. Az informatikai rendszerben keletkezett üzemzavarról, valamint annak megszűnéséről az erre szolgáló, azonosítás nélkül elérhető internetes felületen is tájékoztatást kell adni.
    78. §
    (1) A törvény által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át fennálló, az informatikai rendszerben felmerült üzemzavar akadályozta az informatikai rendszer működését.
    (2) E törvény alkalmazása során üzemzavarnak kell tekinteni az informatikai rendszerben végzett olyan karbantartásokat, tervezett leállításokat is, melyek az informatikai rendszer szolgáltatásainak igénybevételét korlátozzák vagy megakadályozzák.
    79. §
    (1) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy alkalmas legyen az elektronikus úton érkezett űrlapok adattartamát automatizáltan feldolgozni és a rendszerben rögzíteni. Az informatikai rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az űrlapok mellé csatolt mellékleteket oly módon tárolja, hogy abból kitűnjön, hogy a melléklet melyik űrlaphoz tartozik.
    (2) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy alkalmas legyen jogszabályban meghatározott statisztikai adatok szolgáltatására.
    80. §
    Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban keletkezett papír alapú vagy elektronikus iratokat, az űrlapok adattartamát, valamint az egyes eljárási cselekmények megtételének tényét a bíróság az informatikai rendszerben rögzíti. Az informatikai rendszerben rögzített adatokat - a felek eljárási jogainak érvényesülése és az eljárások párhuzamos lefolytatásának megelőzése érdekében - a nyilvántartást vezető bíróság kezeli.
    81. §
    (1) Az OBH felelős az informatikai rendszernek e törvényben és külön jogszabályban meghatározott informatikai biztonsági és szervezet szervezési követelményeinek teljesítéséért.
    (2) Az informatikai rendszer útján kell biztosítani az informatikai rendszerben kezelt adatok védelmét a jogosulatlan hozzáféréstől, módosítástól, törléstől vagy megsemmisüléstől.
    (3) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy biztosított legyen a rendszer zártsága és hibamentességének ellenőrizhetősége.
    (4) Az informatikai rendszer útján kell biztosítani, hogy az adott ügyben keletkezett és az informatikai rendszerben kezelt adatokat csak az ismerhesse meg, akinek az eljárás irataiba való betekintést törvény biztosítja.
    (5) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy az alkalmas legyen a szervezet adatai mellett a beszámoló és a közhasznúsági jelentés közvetlen elérését biztosítani.
    82. §
    Az informatikai rendszer útján kell biztosítani, hogy a bíróság számára fenntartott műveletek elvégzése az ügyben eljáró személy azonosítását követően váljon lehetővé. A beadványok rögzítését - azonosítást követően - a bíróság által ezzel a feladattal megbízott bírósági ügyintéző, tisztviselő, írnok is végezheti. Ahol e törvény adatrögzítési kötelezettséget ír elő, ott a bírón az adatrögzítésre feljogosított bírósági ügyintézőt, tisztviselőt és írnokot is érteni kell.
    38. A cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása
    83. §
    (1) A nyilvántartás a (2) bekezdésben meghatározott elkülönült nyilvántartásokra tagozódik. A nyilvántartásába történő adatbejegyzésre az informatikai rendszer útján, automatizáltan vagy egyedi bírói utasításra kerülhet sor.
    (2) A nyilvántartás az alábbi bontásban épül fel:
    a) egyesület,
    b) köztestület,
    c) alapítvány,
    d) magánnyugdíjpénztár, önkéntes kölcsön biztosító pénztár, vegyes pénztár,
    e) a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja,
    f) Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezet,
    g) európai területi társulás,
    h) országos sportági szakszövetség és
    i) egyéb szervezet.
    (3) Ha külön törvény alapján valamely szervezet nyilvántartásba vétele a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességébe tartozik, a törvényszéki nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy a szervezet csak a Fővárosi Törvényszék törvényszéki nyilvántartásába legyen felvehető.
    39. Az országos névjegyzék
    84. §
    (1) Az országos névjegyzék a törvényszéki nyilvántartások adatainak közhiteles gyűjteménye, amelynek felépítése - az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel - megegyezik a nyilvántartás felépítésével.
    (2) Az országos névjegyzék az OBH által működtetett internetes felületen azonosítás nélkül elérhető. Az országos névjegyzék adatai a honlapon keresőprogram segítségével is megismerhetőek.
    (3) Az informatikai rendszer útján kell biztosítani, hogy a törvényszéki nyilvántartások adatai az országos névjegyzékben automatizáltan - egyidejű frissítéssel - megjelenjenek.
    (4) Az országos névjegyzék - kivéve az üzemszerű karbantartás idejét - folyamatos elérhetőségét biztosítani kell.
    (5) Az országos névjegyzék nem tartalmazza a nyilvántartásnak a szervezet képviselőjének, továbbá az alapítvány kezelő szervének (szervezetének) tagjainak lakóhelyére vonatkozó adatát, az a 87. §-ban foglalt módon ismerhető meg.
    (6) Az országos névjegyzék a szervezet beszámolóját, közhasznúsági jelentését is tartalmazza.
    VI. Fejezet
    A bírósági eljárás nyilvánossága
    40. Az OBH feladata, a bírósági iratok megtekintése, másolatok
    85. §
    (1) Az OBH e törvényben szabályozott módon hozzájárul a nyilvántartás nyilvánosságára vonatkozó követelmények megvalósításához.
    (2) Az OBH működteti az informatikai rendszert.
    86. §
    (1) A cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása és az országos névjegyzék közhiteles.
    (2) A nyilvántartás fennálló, illetve törölt adatai nyilvánosak, azok az országos névjegyzék útján az interneten azonosítás nélkül megtekinthetőek.
    (3) Az alapítvány és az egyesület bírósághoz benyújtott iratai - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - nyilvánosak, ideértve a még el nem bírált kérelmet és mellékleteit is, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet.
    (4) Az egyesület szerve ülésének jelenléti íve, valamint az egyesület tagjairól készült nyilvántartás nem nyilvános.
    (5) A szervezet nem nyilvános, az informatikai rendszerben tárolt iratairól külön törvény alapján, elektronikus úton teljesített adatszolgáltatás esetében, az adatszolgáltatás jogcímét, időpontját és az adatkérő személyét azonosítható módon rögzíteni kell. A rögzített adatokat az informatikai rendszer útján kell megőrizni.
    87. §
    (1) A szervezetek nyilvános - a bíróságon rendelkezésre álló - iratai a nyilvántartást vezető bíróságnál tekinthetőek meg.
    (2) A nyilvántartást vezető bíróság a szervezetek nyilvános iratainak megtekintését
    a) az elektronikus iratként rendelkezésre álló iratok esetében a bíróság által az erre kijelölt helyiségben az informatikai rendszer alkalmazásával, elektronikus úton,
    b) a papír alapon rendelkezésre álló iratok esetében papír alapon
    biztosítja.
    (3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott iratbetekintés esetében biztosítani kell, hogy a kérelmező kizárólag az igényelt és az e törvény által meghatározott körben férjen hozzá az adatokhoz és azt, hogy az informatikai rendszerben tárolt adatot semmilyen módon ne változtathassa meg.
    88. §
    (1) A szervezet - alapítvány esetén az alapító is - a nyilvántartásának rá vonatkozó adatairól másolat, kivonat vagy bizonyítvány kiadását kérheti. A másolat a nyilvántartás valamennyi fennálló és törölt adatát, a kivonat a nyilvántartás fennálló adatait, a bizonyítvány pedig - a kérelemtől függően - a nyilvántartás egyes fennálló vagy törölt adatait hitelesen tanúsítja, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a nyilvántartásban nem szerepel(t). A másolatot, a kivonatot vagy bizonyítványt jogszabályban meghatározott módon kell elkészíteni.
    (2) A másolatban, a kivonatban, valamint a bizonyítványban az egyes adatok mellett fel kell tüntetni az adat (illetve annak törlése) bejegyzésének és a bejegyzés alapjául szolgáló határozat jogerőssé válásának időpontját is.
    (3) A (2) bekezdésben meghatározott okiraton záradékban szerepeltetni kell, ha az okiratban szereplő adatokat illetően változásbejegyzési eljárás van folyamatban az adott nyilvántartást vezető bíróságnál, és azt is fel kell tüntetni, hogy az melyik adatot érinti.
    (4) Másolat, kivonat és bizonyítvány a nyilvántartást vezető bíróságtól kérhető, a kérelem teljesítéséről határozatot hozni nem kell.
    (5) A kérelmező a bíróságtól az elektronikus közokiratról jogszabályban meghatározott módon papír alapú másolatot kérhet. Az elektronikus közokiratról jogszabályban meghatározott módon készített papír alapú másolat közokirat.
    41. A bíróság adatszolgáltatási kötelezettsége
    89. §
    A bíróság a szervezet bejegyzéséről, a nyilvántartásban átvezetett változásokról (pl. a szervezet székhelyének változásáról), valamint az eljárás megszüntetéséről, illetve a szervezet törléséről értesíti az állami adóhatóságot, valamint a Központi Statisztikai Hivatalt. Az értesítést, illetve az adatszolgáltatást a bíróság - az informatikai rendszer útján - elektronikus úton teljesíti.
    VII. Fejezet
    A cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásának adattartalma
    42. A cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásába történő adatbejegyzés
    90. §
    A nyilvántartásba történő adatbejegyzésre - az e törvényben vagy külön jogszabályban meghatározott eljárást követően - jogszabály vagy bírósági, más hatósági határozat alapján kerül sor.
    43. A cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásának tartalma
    91. §
    (1) A nyilvántartás valamennyi szervezet esetében tartalmazza:
    a) a szervezet nyilvántartási számát,
    b) a szervezet nyilvántartásba vételéről szóló határozat számát, jogerőre emelkedésének napját,
    c) a létesítő okirat keltét,
    d) a szervezet nevét,
    e) a szervezet székhelyét,
    f) a szervezet képviselőjének nevét, lakóhelyét,
    g) a képviselet terjedelmét és módját,
    h) a szervezet célját,
    i) a szervezet célja szerinti besorolását,
    j) a szervezet típusát.
    (2) A nyilvántartási szám jogszabályban meghatározott módon a nyilvántartást vezető törvényszék kétjegyű kódját, a szervezettípus kétjegyű kódját és a szervezet egyedi ötjegyű azonosítóját tartalmazza.
    (3) A bíróság a szervezetre vonatkozó adatot oly módon törli a nyilvántartásból, hogy a szervezetre vonatkozó adat a törlésre történő utalás mellett a nyilvántartásban látható maradjon, és a nyilvántartásból az adat törlésének oka megállapítható legyen.
    92. §
    (1) A nyilvántartás szükség szerint valamennyi szervezet esetében tartalmazza:
    a) a létesítő okirat módosításának időpontját,
    b) a szervezet rövidített nevét,
    c) a szervezet magyar nyelvű elnevezésének megfelelő idegen nyelvű elnevezését,
    d) meghatározott időtartamra alapított szervezet esetén a meghatározott idő lejártának napját,
    e) a szervezet adószámát valamint statisztikai számjelét, továbbá ha a szervezet adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, a törlést, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját,
    f) a szervezet közösségi adószámát, továbbá ha a szervezet közösségi adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, a törlést, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját,
    g) a közhasznú jogállás megszerzése esetén a közhasznú jogállás megszerzéséről, módosításáról, törléséről szóló végzés jogerőre emelkedésének napját,
    h) a szervezet szervezeti egysége jogi személlyé nyilvánítása esetén a jogi személy szervezeti egység nevét, székhelyét és ügyintéző és képviseleti szervének nevét,
    i) - ha a szervezet átalakulással (egyesüléssel vagy szétvállással) jön létre - a jogutód szervezet esetén a jogelőd, a jogelőd szervezet esetében a jogutód szervezet nyilvántartási számát,
    j) - kijavítás [(5) bekezdés] esetén - az adat kijavításának időpontját és
    k) a szervezet külön törvényben meghatározott adatait.
    (2) A bíróság az adóhatóság elektronikus úton megküldött értesítése alapján, hivatalból jegyzi be a szervezet adószáma, közösségi adószáma alkalmazásának felfüggesztését, törlését, a felfüggesztés megszüntetését, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját.
    (3) A bíróság a peres eljárást lefolytató bíróság által megküldött jogerős ítélet alapján, hivatalból jegyzi be a szervezet adataiban bekövetkezett változásokat, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját.
    (4) Ha a szervezet - alapítvány esetében a képviselő - a bíróság részére olyan, a pénzforgalmi szolgáltató által kiállított igazolást nyújt be, amely tartalmazza a szervezet pénzforgalmi számláját, valamint az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató nevét és székhelyét, a bíróság a szervezet pénzforgalmi számláját, valamint az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató nevét és székhelyét - változásbejegyzési eljárás lefolytatása nélkül - hivatalból bejegyzi a nyilvántartásba. Ez a rendelkezés irányadó a pénzforgalmi számla megszűnéséről szóló igazolás benyújtása esetén is.
    (5) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott esetben az adat bejegyzéséről nem kell végzést hozni, ha az ilyen módon bejegyzett adat eltér a bejegyzés alapjául szolgáló határozatban vagy értesítésben szereplő adattól, a nyilvántartásban szereplő adat kijavítására a Pp. 224. § (1) bekezdését kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a kijavításról nem kell végzést hozni.
    93. §
    (1) A nyilvántartásban a hitelezők védelme érdekében valamennyi szervezet esetében fel kell tüntetni, a következő adatokat is:
    a) a csődeljárás kezdő időpontját és befejezését,
    b) a felszámolás kezdő időpontját és befejezését,
    c) a végelszámolás kezdő időpontját és befejezését,
    d) a szervezet megszűntnek nyilvánítását, továbbá, ha a szervezet megszűntnek nyilvánítására büntetőügyben eljáró bíróság döntése alapján került sor, a bíróság megnevezését, valamint a határozat számát és jogerőre emelkedésének időpontját,
    e) a megszüntetési eljárás kezdő időpontját és befejezését.
    (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokat, valamint a szervezet neve (rövidített neve) mellett a "felszámolás alatt" ("f. a.") toldat bejegyzését, (amennyiben a felszámolási eljárást végelszámolás előzte meg, az arra utaló toldat törlését), a képviselet módja változásának bejegyzését, a korábbi képviseletre jogosultak törlését, a felszámolóra, illetve a felszámolóbiztosra vonatkozó adatokat (név, székhely, lakóhely) a csődeljárást, illetve a felszámolási eljárást lefolytató bíróság végzése alapján hivatalból kell rögzíteni a nyilvántartásban, a csődeljárást, illetve a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételével egyidejűleg. Ha a felszámolási eljárás a szervezet megszűnésével befejeződik, e végzés jogerőre emelkedésének napjával elektronikus úton, automatikusan kell törölni a nyilvántartásból.
    94. §
    (1) A nyilvántartás alapítvány esetén a 91. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmazza a következő adatokat is:
    a) az alapítvány típusát (alapítvány, közalapítvány, a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítvány)
    b) az alapítványi vagyon felhasználási módját és mértékét,
    c) az arra való utalást, hogy alapítványhoz lehet-e csatlakozni (nyílt vagy zárt alapítvány),
    d) - kezelő szervezet esetében - a kezelő szervezet tagjainak nevét, lakóhelyét és
    e) - kezelő szerv esetében - a kezelő szerv nevét, illetve megnevezését, valamint lakóhelyét (székhelyét).
    (2) A nyilvántartás az alapítvány esetén szükség szerint a 92, §-ban foglaltakon túlmenően tartalmazza az állami alapító által alapított alapítvány, és állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítvány esetében a kezelő szervezetbe az állami alapító részéről jelölt tag vagy tagok nevét is.
    (3) A nyilvántartás alapítványok egyesítése esetén tartalmazza a tovább működő alapítvány esetén annak az alapítványnak a nevét és nyilvántartási számát, amely az alapítványhoz egyesítésre került, a megszűnt alapítvány esetén pedig annak az alapítványnak a nevét és nyilvántartási számát kell bejegyezni a nyilvántartásba, amelyhez a megszűnt alapítvány egyesítésre került.
    95. §
    A nyilvántartás egyesület esetén a 91. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmazza a következő adatokat is:
    a) az egyesület formáját
    aa) egyesület,
    ab) párt,
    ac) sportegyesület,
    ad) elsődlegesen vallási tevékenységet végző egyesület,
    ae) szakszervezet,
    af) szövetség,
    ag) polgárőr szervezet és
    ah) egyéb, törvényben meghatározott egyesületi forma,
    b) szövetség esetén az egyesületek szövetségét létrehozó egyesületek nevét, székhelyét, nyilvántartási számát.
    96. §
    A nyilvántartás szövetség esetén a 92. §-ban foglaltakon túlmenően szükség szerint tartalmazza az ahhoz utóbb csatlakozó egyesületek nevét, székhelyét, nyilvántartási számát is.
    VIII. Fejezet
    Záró rendelkezések
    44. Felhatalmazó rendelkezések
    97. §
    Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
    a) az e törvényben szabályozott eljárásokban alkalmazandó papír alapú űrlapokat, azok tartalmi és formai kellékeit, az űrlapokhoz csatolható mellékleteket, az elektronikus űrlapok adatait, valamint az űrlapok közzétételének módját,
    b) az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás esetében a kérelemhez csatolandó létesítő okirat minta adatait és az ahhoz csatolandó mellékletek adatait, valamint az űrlapok közzétételének módját,
    c) az e törvényben szabályozott eljárásokban érvényesülő ügyviteli szabályokat,
    d) az informatikai rendszer szervezeti-szervezési és módszertani követelményeit,
    e) az elektronikus aláírással ellátott beadványok bíróság részére való megküldésének módját és egyéb eljárási szabályokat,
    f) a nyilvántartási szám képzésének módját,
    g) a szervezet célja szerinti besorolását rendeletben állapítsa meg.
    45. Hatálybalépés
    98. §
    (1) Ez a törvény - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2012. január 1. napján lép hatályba.
    (2) A 106. § 2012. május 30. napján lép hatályba.
    (3) A 3. §, a 7-16. §, a 18. §, a 19. §, a 20. § (1) bekezdésének j) pontja a 28. § (2) bekezdése, a 29. § (1) bekezdésének c) pontja, a 34. §, a 39-41. §, a 44. § (7) bekezdése, a 45. § (1) bekezdése, a 46. § (2)-(5) bekezdése, a 72-85. §, a 86. § (5) bekezdése, a 87. § (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése, a 88. § (5) bekezdése, a 89-96. §, a 98. § (5) bekezdése, a 101. §, a 102. §, a 107. §, a 108. §, a 111. §, a 117. §, a 121. §, és a 122. § (2) bekezdése 2012. június 30. napján lép hatályba.
    46. Átmeneti rendelkezések
    99. §
    (1) A cégnek nem minősülő szerveztek nyilvántartása - 2012. június 30-áig - az alábbi adatokat tartalmazza:
    a) nyilvántartási szám,
    b) lajstromszám,
    c) sorszám,
    d) a szervezet nyilvántartásba vételéről szóló határozat száma, jogerőre emelkedésének napja,
    e) a szervezet neve,
    f) a szervezet székhelye,
    g) a szervezet képviselőjének neve,
    h) a szervezet képviselőjének lakóhelye,
    i) a szervezet célja, valamint célja szerinti besorolása,
    j) a létesítő okirat (alapszabály, alapító okirat) kelte és
    k) áttételre, felfüggesztésre, megszűnésre vonatkozó adatok.
    (2) A nyilvántartás alapítvány esetén - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően -tartalmazza az alábbi adatokat is:
    a) az alapítvány vagyonfelhasználási módja,
    b) az arra való utalást, hogy alapítványhoz lehet-e csatlakozni (nyílt vagy zárt alapítvány) és
    c) a kezelő szerv (szervezet) tagjainak neve és lakóhelye.
    (3) A nyilvántartás szükség szerint tartalmazza az alábbi adatokat is:
    a) a létesítő okirat módosítása esetén
    aa) a létesítő okirat módosításának időpontja és
    ab) a módosítás nyilvántartásba vételéről szóló határozat száma, jogerőre emelkedésének napja,
    b) közhasznú jogállás megszerzése esetén
    ba) a közhasznú jogállás megszerzésének időpontja,
    bb) közhasznúsági fokozat,
    bc) a közhasznú jogállás módosításának, törlésének időpontja,
    c) szervezet szervezeti egysége jogi személlyé nyilvánítása esetén
    ca) a jogi személy szervezeti egység neve,
    cb) a jogi személy szervezeti egység székhelye és
    cc) a jogi személy szervezeti egység ügyintéző és képviseleti szervének
    neve.
    (3) A nyilvántartásba alapítvány esetén - a (3) bekezdésben foglalt adatokon túlmenően - szükség szerint tartalmazza állami alapító által alapított alapítvány (közalapítvány), illetve állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítvány (közalapítvány) esetén a kezelő szervezetbe az állami alapító részéről jelölt tag vagy tagok nevét is.
    (4) A nyilvántartásba szervezet esetén szükség szerint tartalmazza a szövetségét létrehozó szervezetek nevét, székhelyét, nyilvántartási számát.
    100. §
    (1) Az OBH vezeti az interneten azonosítás nélkül elérhető országos névjegyzéket.
    (2) A bíróság a szervezet nyilvántartásba vétele, illetőleg megváltozott nevének bejegyzése előtt - szükség esetén - megkeresi az OBH-t annak közlésére, hogy az országos névjegyzékben nem szerepel-e azonos vagy hasonló néven bejegyzett szervezet.
    (3) Az országos névjegyzék összeállítása érdekében a bíróság - a szervezet nyilvántartásba vétele, a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változás, továbbá a szervezet megszűnése esetén határozata jogerőre emelkedésének megállapítását követő három munkanapon belül - határozatának megfelelően elektronikus úton az OBH-t értesíti az eljárt bíróság nevéről, határozata számáról és a határozat jogerőre emelkedése napjáról, a szervezet nevéről, székhelyéről, célja szerinti besorolásáról, képviselője nevéről és lakóhelyéről, illetőleg ezen adatok megváltozásáról, valamint a szervezet megszűnéséről.
    (4) Ha a szervezet nyilvántartásba vétele, a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változás, továbbá a szervezet megszűnése kérdésében másodfokú eljárás lefolytatására került sor, az országos névjegyzék számára történő - (3) bekezdés szerinti - számítógépes adatszolgáltatás ebben az esetben is az elsőfokon eljárt bíróság feladata. A másodfokon eljárt bíróság a jogerős határozatának meghozatalát követően három munkanapon belül gondoskodik az iratok visszajuttatásáról az elsőfokú bírósághoz.
    (5) Az országos névjegyzék tartalmazza
    a) a 99. § (1) bekezdés a), d)-g), i) és k) pontjában meghatározott adatokat,
    b) az eljáró bíróság nevét,
    c) a szervezet típusát,
    d) a szervezet beszámolóját és közhasznúsági jelentését,
    e) a végelszámolást, felszámolási eljárást, csődeljárást elrendelő végzést és
    f) a szervezettel szembeni felszámolási eljárásra, csődeljárásra, kényszer-végelszámolási eljárásra, végelszámolásra vonatkozó adatot.
    (6) Az országos névjegyzék arra való figyelmeztetést tartalmaz, hogy a névjegyzék nem közhiteles.
    101. §
    (1) E törvény hatálybalépése előtt közhasznúként nyilvántartásba vett szervezet esetében a nyilvántartás tartalmazza a közhasznúsági fokozatot és a közhasznú jogállás megszerzésének kezdő időpontját is.
    (2) E törvény közhasznú szervezetekre vonatkozó 8. § (3) bekezdését a törvény hatálybalépését követően közhasznú minősítést szerzett szervezet esetében kell alkalmazni.
    102. §
    Ha az e törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett szervezet esetében változásbejegyzési kérelmet nyújtanak be - és a kérelmet nem kell érdemi vizsgálat nélkül elutasítani vagy nem az ügy áttételének van helye -, a bíróság a szervezetre vonatkozó a változásbejegyzési kérelem elbírálásához szükséges iratokat elektronizálja, és az iratok elektronikus másolatát az informatikai rendszerben tárolja. A bíróság számára az iratok elektronizálásra nyitva álló határidő öt munkanap, amelyet a határidők számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.
    103. §
    Azokra a köztestületekre vonatkozó adatokat, melyeket e törvény hatályba lépését követően - külön törvény alapján - a bíróság nem tart nyilván törölni kell a nyilvántartásból, a köztestület nyilvántartásból való törléséről nem kell végzést hozni.
    104. §
    (1) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban e törvény rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem kell alkalmazni.
    (2) Az 5. § (2) bekezdését az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
    105. §
    (1) Ha a szervezetnek a beszámoló és közhasznúsági jelentés benyújtási kötelezettségének 2012. június 30-a előtt kell eleget tennie, a beszámolót és a közhasznúsági jelentést papír alapon kell az OBH részére benyújtania. Ha a 2012. június 30. napját követően elektronikus eljárásra kötelezett szervezet a rá irányadó határidőt elmulasztva, a beszámolót és a közhasznúsági jelentést 2012. június 30-a után nyújtja be, azokat elektronikus úton kell az OBH részére megküldenie, amely azt az országos névjegyzékben közzéteszi.
    (2) Ha a beszámoló benyújtására köteles szervezet 2012. június 30. napja és 2014. május 30. napja között a korábbi két év beszámolóját is benyújtja az OBH részére azt az OBH az országos névjegyzékben közzéteszi.
    106. §
    Az OBH legkésőbb 2012. május 30. napjától köteles biztosítani az informatikai rendszer tesztelését a bíróságok részére.
    107. §
    (1) A nyilvántartás adatainak informatikai rendszerbe migrálása az OBH feladta, melyhez a törvényszék segítséget nyújt.
    (2) A migrálás során kell biztosítani azt, hogy a nyilvántartásba vett szervezetek e törvény szerinti nyilvántartási számot kapjanak. A szervezetet az új nyilvántartási számról nem kell értesíteni.
    108. §
    Az állami adóhatóság az elnevezés, a székhely és az adószám feltüntetésével adatot szolgáltat a törvényszék részére a nyilvántartásában szereplő alapítványról, egyesületről. A törvényszék az állami adóhatóság tájékoztatása alapján az adószámot hivatalból, elektronikus úton jegyzi be a nyilvántartásba, az adat bejegyzéséről nem kell végzést hozni.
    47. Módosuló jogszabályok
    109. §
    A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény
    a) 74/E. § (1) bekezdésében az "alapítványt a nyilvántartásból" szövegrész helyébe az "alapítványt - törvényben meghatározott eljárást követően - a nyilvántartásból" szöveg,
    b) 74/E. § (2) bekezdésében az "alapítványt akkor" szövegrész helyébe az "alapítványt az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően akkor" szöveg
    lép.
    110. §
    (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 38. §-a a következő mondattal egészül ki:
    "A területi közjegyzői kamarát a törvényszék nem veszi nyilvántartásba."
    (2) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 53. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
    "Az országos kamarát a törvényszék nem veszi nyilvántartásba."
    111. §
    (1) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8/A. § (2) bekezdése a következő új c) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi c) pont megjelölése d) pontra változik és egyidejűleg helyére a következő rendelkezés lép:
    [Az (1) bekezdés szerinti szervezetek a statisztikai számjel megállapítása céljából történő bejelentkezésnek az alábbiak szerint tesznek eleget:]
    "c) - az alapítvány és az egyesület - a cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásába történő bejegyzése iránti kérelem benyújtásával
    d) az a)-c) pont alá nem tartozó esetben az állami adóhatóságnál történő bejelentkezési kötelezettség teljesítésével"
    [egyidejűleg a statisztikai számjel megállapítása céljára rendszeresített adatgyűjtési nyomtatvány kitöltésével.]
    (2) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság, a cégbíróság, illetve a cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartását vezető bíróság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli a KSH-val a statisztikai számjel megállapításához szükséges, az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentése, illetve a cégbejegyzés érdekében kitöltött nyomtatványon rendelkezésre álló adatok közül az érintett nevét (cégnevét), valamint címét (székhelyét) és ezen túlmenően a főtevékenységét is."
    (3) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A KSH a (3) bekezdésben meghatározott adatok alapján, az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján haladéktalanul közli a körzetközponti jegyzővel, a cégbírósággal, a cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartását vezető bírósággal, valamint az állami adóhatósággal a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározottak statisztikai számjelét, illetve az ok megjelölésével értesíti a megkereső szervezetet a statisztikai számjel megállapításának megtagadásáról. A (2) bekezdés d) pontjában meghatározottak statisztikai számjelükről -kérésükre - írásban kapnak értesítést."
    (4) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokban bekövetkezett változást - amennyiben azt a körzetközponti jegyzőhöz, a cégbírósághoz, illetve a cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartását vezető bírósággal nem kell bejelenteni - és a főtevékenység változását az érintettek az adat változását követő 15 napon belül kötelesek közölni a KSH-val."
    (5) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) Azoknak a szervezeteknek, amelyeknek nincs bírósági, cégbírósági, egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósági, adóhatósági bejelentési kötelezettségük, közvetlenül a KSH-nak kell bejelenteniük az e célra rendszeresített adatgyűjtési nyomtatvány kitöltésével a statisztikai regiszter 6. § (2) szerinti és a statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokat és az azokban bekövetkezett változást a változást követő 15 napon belül."
    112. §
    A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 250. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
    "A kamarát a törvényszék nem veszi nyilvántartásba."
    113. §
    (1) Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény 5. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
    "A területi kamarát a törvényszék nem veszi nyilvántartásba."
    (2) Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény 14. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
    "A MISZK-et a törvényszék nem veszi nyilvántartásba."
    114. §
    A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 128/C. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(8) Az önkéntes alap nyilvántartásba vételére egyebekben a cégnek nem minősülő szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény egyesületekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."
    115. §
    (1) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 12. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
    "Az ügyvédi kamarát a törvényszék nem veszi nyilvántartásba."
    116. §
    A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(6) A cégnek nem minősülő szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel Összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény rendelkezéseit az e törvény szerinti alapítványok nyilvántartásba vételénél azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a nyilvántartásba vételről vagy a kérelem elutasításáról szóló döntés meghozatalára nyitva álló határidőbe a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig, illetőleg a hiánypótlás elmaradása esetén a hiánypótlásra biztosított határidő lejártáig eltelt időt is be kell számítani. A hiányok pótlására legalább tizenöt napot kell biztosítani."
    117. §
    (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
    [Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó:]
    "q) alapítvány, egyesület esetében a bírósági nyilvántartási számát, a főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységet."
    (2) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 17. § (2) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:
    "(2) A cégbíróság, a körzetközponti jegyző, valamint alapítvány, egyesület esetében a bíróság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adóhatósággal azokat a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatokat, amelyek a cégbejegyzés, alapítvány, egyesület nyilvántartásba vétele során, valamint a vállalkozói igazolvány kiállítása iránt kitöltött nyomtatványon rendelkezésre állnak, ideértve a 16. § (3) bekezdésének j) és k) pontjában megjelölt nyilatkozat, valamint az adózó főtevékenységéről szóló nyilatkozat adatait is. Az állami adóhatóság az adószám megállapításához szükséges, az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó neve (elnevezése), címe (székhelye), cégjegyzék- vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási száma, valamint alapítvány, egyesület esetében azok bírósági nyilvántartási száma, illetve a 22. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján számítógépes rendszer útján közli a cégbírósággal, alapítvány, egyesület esetében a bírósággal, valamint a körzetközponti jegyzővel az adózó adóazonosító számát, illetve az ok megjelölésével értesíti a megkereső szervet az adószám megállapításának akadályáról. Az állami adóhatóság az adószám megállapításának megtagadásáról szóló jogerős határozat egy példányának megküldésével értesíti a cégbíróságot, alapítvány, egyesület esetében a bíróságot, valamint a körzetközponti jegyzőt."
    (3) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 17. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
    "(3a) Az alapítvány, egyesület a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti a (3) bekezdés a), c) és j) pontja szerinti adatait."
    (4) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 17. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
    "(15) Az állami adóhatóság az e célra fenntartott számítógépes rendszeren keresztül értesíti alapítvány, egyesület esetében az adószám megállapításáról az alapítvány, egyesület adatainak közlésével a nyilvántartásba vételt elrendelő bíróságot."
    (5) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 23. §; (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást - a megváltozott természetes személyazonosító adatok, lakcím és a 22. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével -, amelyről a cégbíróság, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság, alapítvány, egyesület esetében a bíróság külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adó- és vámhatóságnak, illetve az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie.
    (2) Az adókötelezettséget érintő változás különösen a 16. § (3) bekezdésében és 22/C. §-ában felsorolt adatok változása, továbbá a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó végelszámolása kezdetének és befejezésének időpontja, cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli megszűnése esetén a jogutód nélküli megszűnésről szóló döntés, a Cégközlönyben az egyszerűsített végelszámolás megindulásáról, valamint annak megszüntetéséről és a cég működésének továbbfolytatásáról a Cégközlönyben megjelentetett közlemény adatai, az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése is. A cég, az alapítvány, az egyesület létesítő okiratában nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenység esetén a tevékenység megkezdését, illetve a bejelentett vagy bejelenteni elmulasztott tevékenység megszűnését követő 15 napon belül tesz bejelentést.
    (6) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 23. §; (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Ha a 17. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában említett adózó, és az alapítvány, egyesület adataiban bekövetkezett változás az adózó adószámának megváltozását eredményezi, az állami adóhatóság a megváltozott adószámról az adózóval egyidejűleg értesíti a cégbíróságot, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóságot és az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet valamint alapítvány, egyesület esetében a bíróságot.
    (6) A 17. § (1) bekezdés a)-b) pontjában említett adózó a cégbírósághoz, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz, az alapítvány, egyesület a bírósághoz teljesített bejelentéssel tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő változásbejelentési kötelezettségének azon adókötelezettséget érintő adatai tekintetében, amelyeknek változásáról a cégbíróság, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv, alapítvány, egyesület esetében a bíróság külön jogszabály alapján az állami adóhatóságot értesíti. A 17. § (1) bekezdés b) pontjában említett adózó, valamint az alapítvány, egyesület a főtevékenység változását a változást követő 15 napon belül az állami adóhatósághoz jelenti be az 1893/2006/EK rendelet szerint."
    (7) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 53. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) Az (1) bekezdésben meghatározott adatkörön belül nem minősül adótitoknak alapítvány, egyesület esetében a 16. § (3) bekezdés szerinti adata, a bírósági nyilvántartás nyilvános adata, valamint az alapítvány, egyesület bírósági nyilvántartásának üzemeltetőjétől kérhető adat, valamint az az adat, amely alanyával (adóalannyal vagy adózóval) nem hozható kapcsolatba."
    (8) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 128/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
    "(5a) Ha a cégbíróság az állami adóhatóságot külföldi vállalkozás belföldi fióktelepe megszüntetés iránti kérelme benyújtásának tényéről, illetve bármely cég elleni törvényességi felügyeleti eljárása során a megszüntetési eljárás megindításának tényéről, illetőleg arról értesíti, hogy felszámolásra, végelszámolásra az adott cégformára tekintettel nem kerülhet sor, az állami adóhatóság - a vámhatóságtól beszerzett adatok alapján is - elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a cégbíróságot arról, hogy az érintett adózónál adóhatósági eljárás van-e folyamatban, illetve arról, hogy az értesítés alapján ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez-e. Amennyiben a cégbírósági értesítés alapján az állami adó- és vámhatóság az adózónál ellenőrzést kezdeményez, úgy azt a végelszámolás esetén lefolytatandó ellenőrzés szabályai szerint folytatja le, és az értesítéstől számított 60 napon belül fejezi be. Ez esetben a hatósági eljárásra e § rendelkezései irányadók, azonban új eljárásra utasításnak nincs helye. E bekezdés rendelkezéseit az alapítvány, egyesület hivatalból történő megszüntetése esetén is alkalmazni kell."
    118. §
    A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 107. § (6) bekezdésében a "továbbá dönt" szövegrész helyébe a "továbbá - a cégnek nem minősülő szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény rendelkezései szerint - dönt" szöveg lép.
    119. §
    (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 1. § (1) bekezdése a következő új f) ponttal egészül ki és a jelenlegi f) pont jelölése g) pontra változik:
    [A törvényszék mint cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság) feladata]
    "f) döntés a közhasznúvá minősítésről, és a közhasznú jogállás cégjegyzékbe történő bejegyzése, illetve törlése, továbbá"
    (2) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 1. § (1) bekezdésének e) pontjában az "elbírálása, továbbá" szövegrész helyébe az "elbírálása," szöveg lép.
    120. §
    Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) Az európai területi társulás nyilvántartásba vételére irányuló hiányos kérelem benyújtása esetén a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül postára adott, vagy a kérelmezőnek átadott végzésben a bíróság megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt."
    121. §
    (1) E törvény 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Ha a belföldi idézési címmel és belföldi idézésű című képviselővel sem rendelkező kérelmező a kérelem - ide nem értve a szervezet nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet - benyújtásával egyidejűleg nem jelöl meg belföldi idézési című kézbesítési megbízottat (Pp. 100/A. §) vagy az irat a kézbesítési megbízott részére nem volt kézbesíthető, az eljárás szünetel."
    (2) E törvény 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelem áttételének vagy hivatalból történő elutasításának nincs helye, a bíróság hivatalból - az informatikai rendszer alkalmazásával -megvizsgálja, hogy a szervezet neve, elnevezése (e §-ban a továbbiakban együtt: neve) megfelel-e a névkizárólagosság, a névvalódiság és a névszabatosság követelményének.
    (3) E törvény 43. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [A bíróság a szervezetet hivatalból törli a nyilvántartásból]
    "a) a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak a szervezet megszüntetéséről szóló, elektronikus úton megküldött jogerős végzése vagy"
    (4) E törvény 44. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(9) A (7) és (8) bekezdés kivételével a bíróság a letétbe helyezett beszámolók, és a bírósághoz korábban benyújtott létesítő okirat alapján dönt a szervezet közhasznúvá minősítéséről, ebben az esetben az eljárás során hiánypótlási felhívás kibocsátásának nincs helye."
    (5) E törvény 58. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(6) Ha a (4) vagy (5) bekezdés alapján megszüntetett alapítványt (alapítványokat) nem az eljáró bíróság vette nyilvántartásba, a bíróság jogerős határozatát az informatikai rendszer alkalmazásával megküldi a megszűnt alapítványt nyilvántartásba vevő bíróság számára is. A nyilvántartást vezető bíróság a megszűnt alapítványt (alapítványokat), elektronikus úton, hivatalból törli a nyilvántartásból, a törlésről nem kell végzést hozni."
    (6) E törvény 71. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Ha a cégbíróság a nyilvántartásba vételről szóló jogerős végzés elektronikus úton történő megküldésével, arról értesíti a bíróságot, hogy a kölcsönös biztosító egyesületet külön törvény alapján részvénytársaságként vette nyilvántartásba, a bíróság a kölcsönös biztosító egyesületet hivatalból törli a nyilvántartásból, a törlésről végzést hozni nem kell."
    48. Hatályukat vesztő rendelkezések
    122. §
    (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 91/A. §-a.
    (2) Hatályát veszti e törvény 44. § (5) bekezdése, 99. és 100. §-a.
    Indokolás
    Általános indokolás
    A jogalkotó elismerve a civil szféra fontosságát, elkötelezett az erős civil társadalom kialakítása mellet, s a civil önszerveződés elősegítése érdekében kialakításra kerül egy átlátható, modern szabályozás az alapítványok, egyesületek, egyéb szerveztek nyilvántartásával összefüggő eljárásokra.
    A cégnek nem minősülő szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: törvény) legfontosabb célkitűzése a civil és egyéb szervezetek (a továbbiakban együtt: szervezetek) nyilvántartásával kapcsolatos eljárásrend modernizálása. A törvény célja továbbá, hogy megszüntesse azt a jelenlegi helyzetet, hogy az eljárási szabályok a szervezetek jogállását, jogait és kötelességeit szabályozó anyagi jogszabályokban, illetve az e törvények felhatalmazásával kiadott jogszabályokban kerültek elhelyezésre. Fontos cél volt azon eljárási szabályok törvényi szintre emelése is, melyeket az elmúlt évtizedekben a bírósági joggyakorlat munkált ki, figyelemmel arra, hogy a korábban említett szabályozás nem adott valamennyi kérdésre könnyen eldönthető választ. A modern eljárásrend kidolgozása azonban csak az egyik lépés annak érdekében, hogy a szervezetek nyilvántartása a modern jogállami követelményeknek megfelelően történjen meg. Ezzel párhuzamosan folyamatban van egy olyan informatikai rendszer kialakítása, amely nem pusztán a kérelmek elektronikus úton történő benyújtásának lehetőségét teremti meg, hanem a bírósági ügyintézés elektronikus útra telesét is lehetővé teszi, biztosítva ezzel a bírósági eljárás időszerűségét. A törvény egyik igen lényeges nóvuma tehát az, hogy - a hagyományos papír alapon történő kommunikáció mellett - 2012. június 30-ától biztosítja az elektronikus úton való eljárás lehetőségét a szervezetek számára. A szervezeteknek a jövőben kérelmeiket erre a célra rendszeresített űrlapokon, az interneten keresztül is benyújthatják majd. Amennyiben ezt az utat választják amellett, hogy postaköltséggel sem kell számolniuk az eljárás során, lehetővé válik az is, hogy az elektronikus úton történő kézbesítés megtörténte után a kérelmezők azonnal átvehessék a bírósági iratokat, tovább csökkentve ezáltal az eljárás időigényességét, adminisztratív terheit.
    A törvény - ugyancsak 2012. június 30-ától - megteremti a cégeljárásban már ismert egyszerűsített eljárás lehetőségét is, melynek eredményeképpen az elektronikus úton eljáró kérelmezőknek, hiánytalan kérelem benyújtás esetében mindössze, legfeljebb 15 napot kell várniuk a szervezet bejegyzésére, illetve a szervezettel összefüggő változásbejegyzési kérelem elintézésére. E kérelmek előterjesztését segítendő a törvény végrehajtási rendelete a mintaokiratok mellett a csatolandó okiratokra (pl. székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat, névviselési engedély) is mintát fog rendszeresíteni.
    Az elmúlt években, a gyakorlatban problémát jelentett, hogy a törvények nem rendezték megfelelően a szervezetek megszűnését, ez adott okot egyebek mellett a 2/2008. Közigazgatási-polgári jogegységi határozat elfogadására is, amely rögzíteni kívánta a felszámoló feladatait a vagyonnal rendelkező társadalmi szervezet (egyesület) megszűnése esetén. E jogegységi határozat is jelezte, hogy "a teljes körű és ellentmondásoktól mentes jogi szabályozás hiányában a bírói jogértelmezésnek túl kell lépnie a vonatkozó jogszabályi kereteken és alkalmaznia kell a jogrendszeren belüli, kontextuális értelmezést". A bírósági joggyakorlat által is felismert hiányosságot orvosolja az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Ectv.), s erre építve válik ki alakíthatóvá e törvényben a nyilvántartásból való törlés rendezett eljárásrendje.
    A civil szervezetek számára kedvező, új szabály az, hogy a bíróság - a cégeljáráshoz hasonlóan - intézi az adószám és a statisztikai számjel beszerzését az azonosítók kiadására jogosult hatóságoktól; arra figyelemmel, hogy az úgynevezett "egyablakos" eljárás megteremtésének feltétele az informatikai kapcsolat kialakítása az eljáró szervek között e szabály hatálybalépésre is 2012. június 30-án fog sor kerülni. Az ügyfélbarát eljárás érdekében azonban a törvény a hagyományos papír alapon történő eljárás esetében a bíróság feladatává teszi az adószám és a statisztikai számjel beszerzését.
    E törvény tartalmazza továbbá a közhasznú nyilvántartásba vétel, illetve törlés eljárási szabályait is, s ezzel összefüggésben módosítja a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényt és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt is. A szabályozás indoka, hogy az Ectv. hatályon kívül helyezi a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényt, így az eljárási szabályokat e törvényben szükséges elhelyezni.
    A bíróság nyilvántartásban szereplő egyéb szervezetek esetében is érvényesülnek e törvény általános szabályai, azzal, hogy érvényesülésüknek korlátja az, ha a szervezetre irányadó törvény másként rendelkezne, mert ebben az esetben e törvény rendelkezései élveznek elsőbbséget. Így például a párt, a sportszervezetek, a kölcsönös biztosító egyesület, a szakszervezet, a köztestület esetében e törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a szervezetre irányadó törvény eltérően nem rendelkezik.
    A törvény ugyancsak új szabályt hoz a köztestületek vonatkozásában. A köztestület sajátos szervezet ugyanis abból a szempontból, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján a köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy, amelynek létrehozását törvény rendeli el s a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. Tekintettel arra, hogy alapítása nem az alapítók elhatározásán, hanem törvényi rendelkezésen (főszabály szerint kötelezésen) alapul, s ugyancsak törvény rögzíti a köztestület működésének szabályait, az általuk ellátandó, illetve ellátható feladatok körét, e szervezetek nyilvántartásba vétele nem feltétlenül szükséges. Tekintettel arra, hogy minden köztestület sajátos abból a szempontból, hogy milyen feladat ellátására jön létre a törvény továbbra is főszabálynak tekinti a nyilvántartásba vételt (noha a jogi személyiség nem a nyilvántartásba vétellel keletkezik, hanem a törvény rendelkezésével), azonban a köztestületet szabályozó törvényre bízza annak eldöntését, hogy szükséges-e a köztestület nyilvántartásba vétele. Ezzel párhuzamosan módosításra kerül a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény, és a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény és az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény is, így az e törvényben szabályozott szakmai kamarákat a bíróság a jövőben nem fogja nyilvántartani, azok ugyanis teljes körűen szabályozottak az említett törvényben, így szükségtelen ezen kamarák bírósági nyilvántartásban való szerepeltetése.
    A törvény V. Fejezete szabályozza az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) által működtetett, a bíróságok, valamint a felek és az eljárásban részt vevő egyéb személyek részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető országosan egységes számítástechnikai rendszerének (a továbbiakban: informatikai rendszer) törvényi szintre tartozó szabályait. Meghatározza annak főbb alkalmazásait. Az informatikai rendszer biztosítja azt, hogy a bíróság a törvényben meghatározott nemperes eljárásokat elektronikus úton tudja lefolytatni, s ugyancsak elektronikus úton tud kapcsolatot tartani a kérelmezőkkel és a többi nyilvántartást vezető bírósággal, illetve az eljárásokban közreműködő hatóságokkal. E rendszer szolgál továbbá a nyilvántartás vezetésére is, továbbá az országos névjegyzék kialakítására, mellyel biztosítható a nyilvántartás adatainak interneten való elérhetősége.
    Az informatikai rendszer biztonságos működtetését, átlátható működtetését szolgálja az a rendelkezés, melynek értelmében az informatikai rendszerhez kizárólag azonosítást követően lehet hozzáférni, s ennek ellenőrizhetősége érdekében az OBH-nak, illetve a rendszert alkalmazó bíróságoknak szerep alapú jogosultságkezelést (jogosultságkezelő rendszert és mechanizmust) kell kialakítania. Tekintettel arra, hogy a nemeperes eljárás egyes lépései, mozzanatai automatizálhatóak (emberi közreműködést nem igényelnek), a törvény lehetőséget ad arra, hogy a kifejezetten emberi közreműködést nem igénylő, e törvény szerinti eljárási cselekmények automatizáltan is végezhetőek legyenek. E cselekmények a kérelmezők szempontjából értelemszerűen a bíróság cselekményeinek minősülnek, így azokat az eljáró bíróság nevében kell elvégezni. A bírósági folyamatok és a rendszerhez való hozzáférés ellenőrizhetősége érdekében naplót kell készíteni a legfontosabb eseményekről, így pl. a felhasználók adatbevitelének és adatrögzítésének lényéről, az adatbevitel, illetve adatrögzítés időpontjának, valamint az azt végző személy nevének megjelölésével, az üzemzavar terjedelméről és időtartamáról. A napló adatait meg kell őrizni és biztosítani kell, hogy azok folyamatosan hozzáférhetőek és olvashatóak legyenek, továbbá biztosítani kell az adatok megismeréséhez szükséges technikai eszközöket. A napló adatairól adatszolgáltatásra kizárólag megkeresésre, az adatkérés jogszerűségének igazolását követően kerülhet sor. Fontos az is, hogy az eljárásban keletkezett iratokat az informatikai rendszerben történő tárolás mellett el kell menteni, e rendelkezés célja, hogy biztosított legyen ezen iratok hosszú távú, biztonságos őrzése. Ezt olyan módon kell az OBH-nak biztosítania, hogy a mentési rendszerben tárolt adatok folyamatosan hozzáférhetőek legyenek, s az olvashatóságukhoz szükséges technológia hozzáférhető legyen.
    Az eljárási határidők számíthatósága szempontjából lényeges szabály az, hogy az informatikai rendszer működésében keletkezett üzemzavarról és annak megszűnéséről az informatikai rendszer a bíróságot elektronikus levélben, az üzemzavar idején a szolgáltatást igénybe venni kívánó kérelmezőket pedig a szolgáltatás igénybevételének megkísérlésekor elektronikus üzenetben értesíti. Az üzemzavarról, valamint annak megszűnéséről az internetes felületen is tájékoztatást kell adni. Eljárási garanciaként (az eljárási határidők megfelelő számíthatósága érdekében) pedig a rögzítésre kerül az is, hogy a törvény által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át fennálló üzemzavar akadályozta az informatikai rendszer működését. A törvény rögzíti, hogy az az esemény számít üzemzavarnak, amely az informatikai rendszer szolgáltatásainak igénybevételét korlátozza vagy megakadályozza. E körbe tartozik az informatikai rendszerben végzett karbantartás, tervezett leállítás is. A rendszerben tárolt adatok fontosságára tekintettel a törvény az OBH feladatává teszi informatikai biztonsági és szervezet szervezési követelményeinek teljesítését, illetve érvényesítését. Fontos elvárás ugyanis a rendszerrel szemben, hogy biztosított legyen az adatok védelme a jogosulatlan hozzáféréstől, módosítástól, törléstől vagy megsemmisüléstől. Fontos továbbá az is, hogy az adatokat csak az ismerhesse meg, akinek az eljárás irataiba való betekintést törvény biztosítja.
    A VI. Fejezet a bírósági eljárás nyilvánosságával összefüggő kérdéseket rendezi, s rögzíti az OBH és a bíróságok ezzel kapcsolatos kötelezettségeit. Az OBH feladata e körben az informatikai rendszer működtetése, így biztosítva ezzel a nyilvántartás nyilvánosságára vonatkozó követelmények megvalósítását. A nyilvántartás és így az országos névjegyzék is közhiteles nyilvántartás. A nyilvántartás fennálló, illetve törölt adatai nyilvánosak, azok az országos névjegyzék útján az interneten azonosítás nélkül tekinthetőek meg. Az anyagi jogi szabályoknak megfelelően rögzítésre kerül továbbá az is, hogy az alapítvány és az egyesület bírósághoz benyújtott iratai nyilvánosak, azokat tehát bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet. A nyilvánosság alóli kivételt jelent az egyesület szerve ülésének jelenléti íve, valamint az egyesület tagjairól készült nyilvántartás. Amennyiben - törvény rendelkezése alapján - az informatikai rendszerben tárolt iratról (adatról) elektronikus úton kerül sor adatközlésre az adatszolgáltatás jogcímét, időpontját és az adatkérő személyét azonosítható módon rögzíteni kell, s az ezzel összefüggő adatokat az informatikai rendszer útján meg kell őrizni. A szervezet nyilvános iratai a szervezetet nyilvántartó bíróságnál tekinthetők meg, amennyiben az irat elektronikus iratként rendelkezésre áll az az erre kijelölt helyiségben, az informatikai rendszer alkalmazásával, elektronikus úton, míg a papír alapon rendelkezésre álló irat papír alapon tekinthető meg.
    A törvény meghatározza azt is, hogy kinek milyen körben adható a szervezet adatairól másolat, kivonat vagy bizonyítvány, s rögzíti, hogy ezen okiratok kiadását a szervezet kérheti. Kérelmező a szervezet lehet, illetve alapítvány esetében az alapító is. A másolat a nyilvántartás valamennyi fennálló és törölt adatát, a kivonat a nyilvántartás fennálló adatait, a bizonyítvány pedig - a kérelemtől függően - a nyilvántartás egyes fennálló vagy törölt adatait hitelesen tanúsítja, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a nyilvántartásban nem szerepel(t). A másolatot, a kivonatot vagy bizonyítványt jogszabályban meghatározott módon kell elkészíteni. Az egyes adatok mellett fel kell tüntetni az adat (illetve annak törlése) bejegyzésének és a bejegyzés alapjául szolgáló határozat jogerőssé válásának időpontját is. A záradékban szerepeltetni kell, ha az okiratban szereplő adatokat illetően változásbejegyzési eljárás van folyamatban az adott nyilvántartást vezető bíróságnál, és azt is fel kell tüntetni, hogy az melyik adatot érinti.
    Részletes indokolás
    Az 1. §-hoz
    A törvény rögzíti, hogy a cégnek nem minősülő szervezeteket, a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék veszi nyilvántartásba. A bíróság illetékességét a nyilvántartással összefüggő polgári nemeperes eljárások esetében nem befolyásolja az sem, ha a szervezet székhelye (változásbejegyzési eljárás eredményeként) megváltozik, ezzel szemben a polgári peres eljárások lefolytatására - a törvényben meghatározott kivétellel - a szervezet székhelye szerinti bíróság illetékes. E rendelkezés indoka az, hogy míg a nemperes eljárás alapvetően írásbeli eljárás így az illetékes bíróság földrajzi elhelyezkedése nem bír fontossággal, addig a peres eljárások esetében a feleknek nehézséget okozhat az, ha a székhelyüktől távolabb eső bíróság előtt kell eljárniuk.
    A 2-4 §-hoz
    A törvény meghatározza a bíróság feladatait, melyek a következők: nyilvántartásba vételi eljárás, változásbejegyzési eljárás, nyilvántartásból való törlési eljárás, és azon egyéb polgári nemperes eljárásoknak a lefolytatása, melyet törvény a bíróság hatáskörébe utal, a bíróság feladata az is, hogy vezesse a cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartását, valamint az, hogy a nyilvántartás adatairól tájékoztatás adjon.
    A bíróság az ügyet - a kérelem benyújtásának módjától függetlenül - elektronikus úton intézi, egyebek mellett erre szolgál az OBH által működtetett számítástechnikai rendszer (az informatikai rendszer). Az ügyintézési folyamatok elektronikus útra terelésével biztosítható számos iratkezelési, ügyviteli folyamat leegyszerűsítése, automatizálása, így biztosítva azt, hogy a bíróság az eljárására rendelkezésre álló idő alatt az ügy érdemével foglalkozhasson. A bíróság az eljárás során elektronikus úton kommunikál a kérelmezővel, ha a kérelmező beadványát elektronikus úton nyújtja be. A kérelmezőnek beadványát vagy minősített elektronikus aláírással kell ellátnia és azt a rendszerbe bevinnie vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai szerinti biztonságos kézbesítési szolgáltatás igénybe vételével kell benyújtania (7. §). Összhangban továbbá a törvény egyik fő céljával, azaz a széttagolt szabályozás egységesítésével, a törvény 4. §-ában rögzítésre kerül, hogy pontosan mely szervezeteket kell a bíróságnak nyilván tartania.
    Az 5. §-hoz
    A törvény - más nemperes eljárások szabályozásához hasonlóan - rögzíti, hogy a törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket ez a törvény nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályai - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadók.
    A bíróságon belüli feladatok jobb szervezhetősége érdekében a törvény lehetővé teszi a bírósági titkárok teljes körű részvételét az eljárásban. E szabályozással biztosítható, hogy a bíráknak kizárólag azokat az ügyeket kelljen intézniük, melyek valóban bírói közreműködést igényelnek. E szabály annak érdekében, hogy ennek kedvezőbb hatásai mielőbb érvényesülhessen a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazandó.
    Az eljárás jellegéből adódóan szünetelésnek a törvényben meghatározott esetekben van helye (így nincs, helye a kérelmező kérelmére), szünetelésre akkor kerül sor, ha például ha az elektronikus útra kötelezett vagy elektronikus utat választó kérelmező nem biztosítja azt, hogy részére a hivatalos iratok elektronikus úton kézbesíthetőek legyenek, ugyancsak szünetel az eljárás.
    A szabályozás egyik új eleme, hogy a törvényben szabályozott eljárásokban is alkalmazni kell a törvénykezési szünet Pp.-ben foglalt szabályait, azaz a napokban megállapított határidőbe nem számít bele minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig terjedő időszaka. A Pp. 104/A. § (2) bekezdésének d) pontja szerint a határidő számítás e speciális szabálya nem érvényesül akkor, ha a felek ezt közösen kérik. Tekintettel arra, hogy a Pp. szabályait az e törvényben szabályozott eljárásokban is megfelelően alkalmazni kell, e rendelkezés is érvényesül; így az ítélkezési szünet időszakában is lehetőség van arra, hogy a kérelmező kérje az eljárás folytatását az ítélkezési szünet alatt is.
    A törvény egyértelműen rögzíti, hogy a törvényben szabályozott eljárásokban ügyvédi képviselet esetében az ügyvédnek a beadvány minden példányát aláírásával kell ellátnia, egyébként pedig a beadványnak a magánokiratra előírt formai követelményeknek kell megfelelnie [Pp. 93. § (3) bekezdés].
    A 6-14. §-hoz
    A törvényben szabályozott eljárások, mint általában a nyilvántartás vezetéssel összefüggő eljárások (pl. cégeljárás) tipizálhatók, ezért a törvény űrlapon történő kérelem előterjesztési kötelezettséget ír elő, arra az esetre, ha jogszabály - a törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet - a beadvány benyújtására űrlapot rendszeresít.
    Az űrlapon történő eljárás kötelezettsége mind az elektronikus úton, mind a hagyományos, papír alapon történő eljárás esetében érvényesül, s ugyancsak mindkét esetben mód van mellékletek csatolására a beadványhoz.
    Elektronikus úton történő eljárás esetén a beadványt két módon lehet benyújtani. A beadvány adatait minősített elektronikus aláírással kell ellátni az informatikai rendszer által biztosított felületen vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai szerinti biztonságos kézbesítési szolgáltatás igénybe vételével kell benyújtani.
    A törvény 8. §-a alapján a nemperes eljárásokban egyes szervezetek (pl. köztestület, közhasznú szervezet) a beadványokat kizárólag elektronikus úton terjeszthetik elő, ugyanez a kötelezettség terheli a jogi képviselővel eljáró kérelmezőket, továbbá azt a kérelmezőt, aki az egyszerűsített nyilvántartásba vételi (változásbejegyzési) eljárás lefolytatását kéri. A közhasznú szervezetté minősítést kizárólag elektronikus úton előterjesztett kérelmemmel lehet kérni, s a közhasznú szervezetnek az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban elektronikus úton kell eljárnia.
    A törvény a jogi képviselő és az elektronikus úton eljáró kérelmező feladatává teszi a papír alapú okiratok elektronikus okirati formába történő átalakítását és megőrzését. Mind a jogi képviselő, mind az elektronikus úton eljáró kérelmező kötelessége, hogy a bíróság felhívására bemutassa az általa őrzött okiratokat. Értelemszerűen ez csak egy lehetőség a kérelmező részére, hiszen arra is lehetősége van, hogy az említett okiratot - elektronikus aláírás alkalmazásával - elektronikus formában készítse el; ebben az esetben értelemszerűen az elektronikus okiratot küldheti meg a bíróság részére. A törvény értelmében az okirat akkor tekintendő elektronikus okirati formába átalakítottnak, ha az okirat elektronikus másolatának képe megegyezik a papír alapú okiratéval.
    A törvény 10. §-a vélelmet állít fel a tekintetben, hogy a beadvány elektronikus benyújtására szolgáló, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott módokat és technikai eszközöket jogszerűen alkalmazzák.
    A 11. § biztosítja valamennyi szervezett alapító személy részére azt, hogy elektronikus úton forduljon kérelmével a bírósághoz, abban az esetben, ha vállalja azt a kötelezettséget, hogy az eljárás teljes szakaszában elektronikus úton fog eljárni, azaz ilyen módon teljesíti az esetleges hiánypótlási kötelezettségét, s a bíróság által megküldött iratokat is elektronikus úton veszi át. A törvény ugyanakkor - méltánytalan helyzetetek elkerülése érdekében - biztosítja azt a jogot a kérelmezőnek, hogy kérhesse a papír alapú eljárásra való áttérést, abban az esetben, ha olyan körülmény következne be, amely miatt vállalt kötelezettségét már teljesíteni nem tudja. A kérelmet az eljárásban egyébként benyújtandó iratokat papír alapon történő benyújtásával egyidejűleg nyújthatja be a bíróságnak. A bírósági folyamatok egyszerűsítése érdekében a törvény úgy rendelkezik, hogy csak az áttérés iránti kérelem elutasításáról kell a bíróságnak végzést hozni, míg engedélyezés esetén nem. Az eljárást gyorsító szabály az is, hogy az áttérés iránti kérelem elutasításáról hozott végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, így azt a kérelmező kizárólag az eljárást befejező végzésben sérelmezheti. A felesleges bírósági eljárások elkerülése érdekében a törvény rögzíti azt is, hogy a papír alapú eljárásra való áttérés iránti kérelem elutasítása esetén azonos okból ismételten áttérés iránti kérelmet nem lehet benyújtani, az ennek ellenére benyújtott áttérés iránti kérelmet a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
    Abban az esetben, ha a bíróság az áttérés iránti kérelmet elutasítja, felhívja a kérelmezőt, hogy a papír alapon megküldött beadványt szabályszerűen elektronikus úton nyújtsa be. Ha a kérelmező e felhívásnak nem tesz eleget, a bíróság a kérelmet elutasítja. A bíróság mind a felhívást, mind az áttérés iránti kérelem elutasítását, mind a kérelem elutasítását papír alapon közli a kérelmezővel.
    Tekintettel arra, hogy az új szabályozás célja az eljárások elektronikus útra terelése, nem szükséges a bíróság hozzájárulása ahhoz, hogy a kérelmező papír alapú eljárásban áttérjen az elektronikus útra, ehhez mindössze annyit kell tennie, hogy soron következő beadványát, elektronikus úton nyújtja be a bíróság részére.
    A 13. § visszaigazolási kötelezettséget ír elő, az elektronikus úton benyújtott beadványok esetében, így a kérelmező azonnal értesítést kap arról, ha kérelme elküldése sikeres volt, azaz az megérkezett az informatikai rendszerbe.
    A bíróság az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon rögzíti az informatikai rendszerben azokat az adatokat, illetve azokat az iratokat, melyeket a bíróságra érkeztek, ezzel biztosítva az elektronikus ügyintézés alapvető feltételét, azaz az iratok elektronikus úton történő rendelkezésre állását abban az esetben is, ha a kérelmező egyébként papír alapon fordul a bírósághoz. Tekintettel arra, hogy a papír alapú iratok elektronizálása -nagy mennyiségű irat esetében - időigényes folyamat erre a törvény maximálisan öt munkanapot biztosít, melyet az ügyintézési határidő számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.
    A 15-18. §-hoz
    A bíróság az iratokat a papír alapon eljáró kérelmezőnek a Pp. szabályainak megfelelő alkalmazásával postai úton kézbesíti, míg az elektronikus úton eljáró részére elektronikus úton kézbesíti. Az elektronikus kézbesítés esetében a bíróság az iratokat külön törvényben meghatározott módon, a hivatalos szerv hivatalos iratainak kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint, elektronikus úton kézbesíti.
    A bíróság elektronikus úton kommunikál azokkal a hatóságokkal is, melyekkel az eljárások megfelelő lefolytatása érdekében kapcsolatot kell tartania.
    A törvény 17. §-a a Pp.-től némileg eltérő szabályokat ad a belföldi idézési címmel és belföldi idézési című képviselővel sem rendelkező kérelmező eljárására. A Pp. 100/A. §-a alapján a felperesnek, ha belföldön sem lakóhellyel, sem tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, és a per vitelére magyarországi lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező meghatalmazottja sincs, a keresetlevél beadásával egyidejűleg meg kell jelölnie kézbesítési megbízottjának nevét és címét. Ha e kötelezettségét elmulasztja a bíróság felhívja ennek pótlására. A nyilvántartással összefüggő eljárások esetében azonban az alábbi eltérések érvényesülnek. A kérelmezőnek már az eljárás elején rendelkeznie kell kézbesítési megbízottal, ellenkező esetben az eljárás szünetel és a Pp. szabályai alapján 6 hónap szünetelés után megszűnik. E körben egy kivételt tartalmaz a törvény, ez pedig a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtása, eben az esetben a bíróság felhívja a kérelmezőt, hogy a kézbesítési megbízott nevét és címét harminc napon belül jelentse be. Az eljárás akkor is szünetel, ha az irat a kézbesítési megbízott részére nem volt kézbesíthető. Szünetelési ok az is, ha az elektronikus úton eljáró fél nem biztosítja azt, hogy részére (képviselő, kézbesítési megbízott részére) a hivatalos iratok elektronikus úton kézbesíthetőek legyenek. A szünetelésről a bíróságnak nem kell végzést hozni. Fontos, a Pp.-ben szereplő szabály azonban az, hogy az érdekelt feleket értesíteni kell arról, ha az iratot a címzett halála miatt vagy azért nem lehet kézbesíteni, mert a címzett a bejelentett címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre költözött, erről; így amennyiben a szünetelés oka az, hogy az iratot a meghatalmazott vagy a kézbesítési megbízott részére nem lehet kézbesíteni, a bíróság erről a kérelmezőt értesíti.
    A 19. §-hoz
    A bíróság az iratait, az informatikai rendszer alkalmazásával állítja elő, az ilyen módon előállított irat közokirat, azaz a bíróság által az informatikai rendszer alkalmazásával előállított vagy az informatikai rendszer útján automatizáltan előállított irat a Pp. 195. §-a szerinti elektronikus közokirat.
    A 20-22. §-hoz
    A 20. § határozza meg, hogy a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek mit kell tartalmaznia, s mely iratokat kell a kérelemhez csatolni. A kérelemhez tartalmaznia kell - egyebek mellett -az eljáró bíróság megjelölését, a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét), a szervezet nevét, székhelyét, képviselőjének nevét, lakóhelyét, a képviseleti jog terjedelmét és az alapító okirat, alapszabály (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) keltét. Az adószám és a statisztikai számjel beszerzése érdekében- 2012. június 30-ától - a kérelemnek tartalmaznia kell a szervezet gazdasági tevékenységei közül a főtevékenységet. A kérelemben nyilatkozni kell arról is, hogy a szervezet célja szerint milyen tevékenységi körbe sorolható, e listát a törvény végrehajtási rendelete fogja tartalmazni. Értelemszerűen nyilatkozni kell az e törvény különös részében meghatározott adatokról, valamint a szervezet típusától függően meg kall adni azokat az egyéb adatokat is, melyeket az adott szervezetre irányadó külön törvény ír elő. Amennyiben a szervezet valamely szervezeti egységét jogi személlyé nyilvánítja a kérelemben erről is nyilatkoznia kell, s meg kell adnia a jogi személy szervezeti egység nevét, székhelyét, valamint a jogi személy szervezeti egység ügyintéző és képviseleti szervének nevét. Amennyiben pedig a szervezet rendelkezni fog rövidített vagy magyar nyelvű elnevezésének megfelelő idegen nyelvű elnevezéssel ezt is meg kell adni a kérelemben.
    A kérelemhez az annak elbíráláshoz szükséges iratokat szükséges csatolni, így például a szervezet létesítő okiratát, a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat másolatát, a névhasználathoz, névviseléshez adott hozzájárulást, engedélyt.
    A 23. és 24. §-hoz
    A változásbejegyzési kérelem és a kérelemhez csatolandó iratok esetében hasonló a helyzet, azzal, hogy értelemszerűen nem kell megadni azokat az adatokat, melyek a bíróság előtt már ismertek, így a változásbejegyzési kérelemnek az eljáró bíróság megjelölését, a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét), a kérelemmel érintett szervezet nevét és nyilvántartási számát, valamint az adatmódosítással érintett adatokat kell tartalmaznia, annak megjelölésével, hogy melyek az új adatok. A kérelemhez értelemszerűen azokat az iratokat szükséges csatolni, amelyek a bejegyezni kért új adat jogszabályszerűségét alátámasztják, hasonlóan a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez. Ha az adat módosításához a létesítő okirat módosítása is szükséges, akkor ahhoz a módosítás mellet csatolni kell a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét is. Az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratot a cégeljárásban is meg kell küldeni a cégbíróság részére, a szabályozás annyiban tér el a cégeljárás szabályaitól, hogy a létesítő okirat, bíróságnak megküldött egységes szerkezetbe foglalt szövegét is alá kell írni.
    A 25-27. §-hoz
    Az Ectv. egyik igen fontos új szabálya az, hogy a civil szervezeteket is betereli a végelszámolás, felszámolási eljárás rendszerébe, ezzel biztosítva azt, hogy a szervezetek nyilvántartásból való törlésére ne kerülhessen sor visszaélésszerűen. Ez az új anyagi szabályozás értelemszerűen jelentős változást hoz az eljárási jog területén is. A 25-27. § meghatározza a nyilvántartásból való törlés iránti kérelem formai kellékeit és a kérelemhez csatolandó iratok körét, szabályozva azt az esetkört, mikor a szervezet saját elhatározásából szűnik meg, ebben az esetben a kérelemnek tartalmaznia kell az eljáró bíróság megjelölését, a kérelmező nevét, lakóhelyét, a kérelemmel érintett szervezet nevét és nyilvántartási számát, továbbá az arra való utalást, hogy a szervezet nyilvántartásból való törlésének törvényi feltételei bekövetkeztek. A kérelemhez pedig csatolni kell - alapítvány kivételével - a szervezet legfőbb szervének a szervezet megszűnését elhatározó ülése jegyzőkönyvét, a szervezet legfőbb szervének a szervezet megszűnését elhatározó ülése jelenléti ívét a tagok nevével, lakóhelyével, aláírásával, továbbá azokat az okiratokat, nyilatkozatokat, melyek alapján megállapítható, hogy a szervezet nyilvántartásból való törlésének törvényi feltételei bekövetkeztek. Ez utóbbi értelemszerűen a végelszámolás befejezését igazoló iratok benyújtását jelenti, azon szervezetek esetében, melyeknél az Ectv. vagy a rájuk irányadó törvény végelszámolási eljárás lefolytatását írja elő. A tervezet nem határozza meg, hogy a kérelmet ki terjesztheti elő, az Ectv. és Ctv. szabályaiból az következik, hogy a kérelmet a végelszámolónak, a végelszámolás lefolytatását követően kell benyújtania.
    A 28. §-hoz
    A 28. § határozza meg a bíróság feladatait a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtását követően. E szerint a bíróságnak 30 nap áll rendelkezésére arra, hogy döntsön arról, hogy áttételnek, elutasításnak vagy adott esetben hiánypótlásnak van-e helye. Az ügyintézést könnyítő szabályként kerül rögzítésre - 2012. június 30-ai hatálybalépéssel az -, hogy az iratokat az informatikai rendszer alkalmazásával kell átadni, abban az esetben, ha illetékességi okból szükséges az ügy átadása.
    A 29. §-hoz
    A 29. § tartalmazza a kérelem elutasításának okait, felsorolva azokat az eseteket, melyek esetében a kérelem hivatalból történő elutasításának van helye. Így elutasítási ok az, ha az eljárásra a bíróság joghatósága törvény, európai uniós jogszabály vagy nemzetközi egyezmény rendelkezése alapján kizárt. A jogi képviselőkkel szemben joggal támasztható magasabb követelményekre tekintettel elutasítási ok az is, ha a jogi képviselő által benyújtott kérelem nem tartalmazza a kérelem alapvető elemeit [20. § (1) bekezdés] vagy elmarad a meghatalmazást csatoltása. Ugyancsak elutasítási ok 2012. június 30-ától, ha a jogi képviselővel rendelkező kérelmező vagy az elektronikus eljárásra kötelezett kérelmező kérelmét nem elektronikus úton terjesztette elő.
    A bíróság a kérelmet elutasítja akkor is, ha a kérelmező a hiánypótlási felhívást követően a kitűzött határidő alatt a hiánytalan kérelmet (annak a hiánypótlási felhívásban megjelölt részét) nem nyújtotta be, és emiatt a kérelem nem bírálható el. Azaz a kérelmezőnek a kérelmet teljeses egészében ismételten be kell nyújtania, nem csak azokat a hiányosságokat kell pótlólag kiegészítenie, melyek a kérelem elutasítását eredményezték. Annak érdekében azonban, hogy elutasítást követő ismételt kérelem beadás esetén ne kelljen a kérelmezőnek valamennyi iratot ismételten csatolnia a törvény, ha a benyújtásra harminc napon belül sor kerül, lehetővé teszi a korábbi iratok felhasználását az eljárásban.
    A 30-33. §-hoz
    A bíróságnak hatvan nap áll rendelkezésére a kérelem elbírálásához, melynek eredményeképpen, ha a kérelem megfelelő a szervezetet nyilvántartásba veszi. A törvény - az ügyfélbarát eljárási szabályok megteremtése érdekében - a Pp. szabályaihoz képest enyhíti a hiánypótlási szabályokat, így lehetővé teszi, hogy a kérelmező kérelmezhesse a hiánypótlási időtartam meghosszabbítását. E szabály bevezetését az teszi lehetővé, hogy a szervezetek a nyilvántartásba vétellel nyerik el jogi személyiségüket, s működésüket kizárólag ezt követően kezdhetik meg; azaz nincs olyan függő jogi helyzet, melynek okán szigorú határidők közé kellene szorítani azon eljárási határidőket, melyeket a kérelmezők számára adnak határidőt. Más a helyzet természetesen azokkal a határidőkkel, melyeket a törvény a bíróság számára szab, azok az eljárások időszerű lefolytatása érdekében szigorú keretek közé szorítottak, s a bíróság által meg nem hosszabbíthatóak. Ezen indokokra figyelemmel a törvény lehetővé teszi, hogy a kérelmező a hiánypótlás teljesítésekor kérhesse azt, hogy a bíróság ismételt hiánypótlásra (ismételt hiánypótlás) hívja fel, ha a hiánypótlás teljesítésekor a kérelem vagy annak melléklete olyan - az eredeti kérelemben nem szereplő - hiányosságban szenvedne, amely alapján hiánypótlási felhívás kibocsátásának lenne helye. Az ismételt hiánypótlásra a hiánypótlás szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a bíróság a kérelmezőt nem hívhatja fel olyan hiány pótlására, amely az eredeti kérelemben vagy annak mellékletében is hiányos volt.
    E szabályokhoz kapcsolódik a törvény azon rendelkezése, amely előírja, hogy az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy alkalmas legyen jogszabályban meghatározott statisztikai adatok szolgáltatására. E statisztikai adatszolgáltatásnak része egy olyan mutató, amely a bíróság eljárásának időtartamát méri mind hiánypótlási időszakokkal, mind azok nélkül.
    Bár a nemperes eljárások tipikusan írásban lefolytatandó eljárások a törvény a Pp.-hez képest szélesíti a bíróság lehetőségét a tekintetben, hogy mikor idézheti a bíróság maga elé a felet a hiányok pótlására, e rendelkezés indoka ugyancsak az, hogy ha a bíróság szükségét érzi e szabály alkalmazásával is kapcsolatba léphessen az ügyféllel, személyes kioktatással segítve ezzel eljárási jogainak gyakorlását.
    A törvény szigorú szabályt ír elő a bíróság elnöke részére, arra az esetre ha az ügyben eljáró bíró nem tartaná a bíróság eljárására előírt eljárási határidőket. Amennyiben a bíróság döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság elnöke felhívja a bírót (bírósági titkárt), hogy soron kívül [más ügyeket megelőzően, továbbá a törvénykezési szünet időszakában], nyolc napon belül tegye meg a szükséges intézkedéseket a kérelem elbírálása érdekében. A bírónak (bírósági titkárnak) a kérelem elbírálását követően a bíróság elnökének be kell számolnia arról, hogy mi volt az indoka annak, hogy döntési kötelezettségének határidőn belül nem tett eleget.
    A törvény rögzíti továbbá, hogy az ügyésznek - ha az ügyészség látja el a szervezet feletti törvényességi ellenőrzést - kézbesíteni kell a nyilvántartásba vételi, a változásbejegyzési és a nyilvántartásból való törlés iránti eljárás során a nem az ügy érdemében hozott fellebbezhető végzést és az ügy érdemében hozott végzést.
    A 34. §-hoz
    A törvény építve az Ectv. rendelkezéseire, kihasználva az új informatikai lehetőségeket -2012. június 30-ai hatálybalépéssel - megteremti az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás cégeljárással rokon szabályait. Ezen eljárás feltétele az, hogy mint a létesítő okiratot, mind az ahhoz csatolandó mellékleteket (pl. székhelyigazolás) minta alkalmazásával kell elkészíteni. Az eljárásban - csakúgy, mint a cégeljárásban - nincs helye hiánypótlásnak, s a kérelmet kizárólag elektronikus úton lehet előterjeszteni. Ilyen eljárásra egyesület és az alapítvány esetében van lehetőség, a kérelemhez ebben az esetben jogszabályban meghatározott mintaokirat alapján készült létesítő okiratot és mintaokirat szerinti mellékleteket kell csatolni. Ha az egyesület [4. § a) pont] vagy az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez (változásbejegyzési kérelemhez) a jogszabályban meghatározott mintaokirat alapján készült létesítő okiratot csatolnak, a nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolt nyomtatványon ezt a körülményt fel kell tüntetni. A bíróság a kérelemről az érkezését követő tizenöt napon belül határoz. Az eljárásban hiánypótlásnak nincs helye, azaz ha a kérelem hiányos azt a bíróság elutasítja.
    A 35. és 36. §-hoz
    A 35. és 36. § rendezi a szervezet nevével kapcsolatos feladatait a bíróságnak, így meghatározza a kérelem elbírálásnak szempontjait, továbbá rendezi az eljárási lépéseket, ha a szervezet választott neve nem megfelelő. Amennyiben a nyilvántartásba vétel iránti kérelem áttételének vagy hivatalból történő elutasításának nincs helye, a bíróság hivatalból - az informatikai rendszer alkalmazásával - megvizsgálja, hogy a szervezet neve megfelel-e a névkizárólagosság, a névvalódiság és a névszabatosság követelményének. Ezt a bíróságnak a hiánypótlási felhívás kibocsátása előtt, ha pedig hiánypótlási felhívás kibocsátásának egyéb okból nem lenne helye, a határozat meghozatala előtt kell vizsgálnia.
    Amennyiben a szervezet neve nem felel meg a törvényi követelményeknek, a bíróság felhívja a kérelmezőt az új név megjelölésére, mely esetben - értelemszerűen - szükséges a létesítő okirat módosítása és annak bíróság részére történő benyújtása is.
    A 37-40. §-hoz
    A változásbejegyzési eljárásra a szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. E körben kivételt jelent az, ha az egyesület olyan adata módosul (pl. képviselő), amelyhez a létesítő okirat módosítása nem szükséges. E különbségtétel oka, hogy a Ptk. alapján az alapszabály módosítása esetén a nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályok irányadók. A törvény rögzíti, hogy a változásbejegyzési kérelmet a létesítő okirat módosítását, illetve az adat változását elhatározó közgyűlési határozat elfogadását követő hatvan napon belül kell a bíróságnak bejelenteni. Amennyiben e kötelezettségét elmulasztja a szervezet -illetve alapítvány esetében az alapító -, a bíróság erről az ügyészséget tájékoztatja és amennyiben szükségét látja (pl. az tűnik ki a szervezet irataiból, hogy e kötelezettségét sorozatosan megszegi) törvényességi ellenőrzés kezdeményezhet az ügyészségnél, ha a szervezet felett az ügyészségnek a szervezet felett törvényességi ellenőrzési joga van.
    A törvény rögzíti azt is, hogy amennyiben a változásbejegyzési kérelem olyan adatot érint, amelyre vonatkozóan változásbejegyzési eljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig az újabb változásbejegyzési eljárást a bíróság felfüggeszti.
    A 39. § tartalmazza a 2012. június 30-ától alkalmazandó szabályokat a beszámolót és közhasznúsági jelentés megküldésére. Míg a 2012. január 1. és 2012. június 30. közötti szabályokat a törvény átmeneti rendelkezése tartalmazza. A 39. § alapján a beszámolót és közhasznúsági jelentést a szervezetnek az OBH részére kell megküldeni. Az elektronikus úton küldött beszámoló és közhasznúsági jelentés közzétételére az országos névjegyzékben, napi feltöltéssel kerül sor. A papír alapon megküldött beszámoló elektronizálására és az országos névjegyzékbe történő feltöltésére az OBH-nak húsz munkanap áll rendelkezésére. Lényeges szabály az, hogy a beszámoló és a közhasznúsági jelentés megküldésére vonatkozó határidők tekintetében az OBH-hoz történő - elektronikus úton történő megküldés esetén az informatikai szempontból szabályszerű - érkezés időpontja irányadó. A beszámoló akkor tekinthető informatikai szempontból szabályszerűnek, ha a beszámolóhoz a jogszabályban előírt mellékleteket csatolták és a mellékletek tartalma, formátuma informatikailag értelmezhető. A közzétett beszámoló és közhasznúsági jelentés az országos névjegyzékben - ugyancsak azonosítás nélkül - megtekinthető. A 39. § (6) bekezdése alapján a közhasznúsági jelentésnek és - papír alapú megküldés esetén - a beszámoló elektronikus másolatának a megőrzése a bíróság feladata, azaz az OBH ezen iratokat az informatikai rendszer útján a közzétételt követően továbbítja a bíróság részére.
    A 40. § szabályozza a szervezet feladatait a beszámolót és a közhasznúsági jelentés megküldésekor. Így rögzíti azt, hogy ezen iratok elektronikus úton történő megküldésekor nincs helye a papír alapú beszámoló képi formátumú elektronikus okirattá történő átalakításának. A számviteli törvény és az Ectv. szerinti beszámoló elektronikus okiratként történő elkészítése nem jogosít a beszámoló összeállítását (formáját, szerkezetét, tagolását) illetően a számviteli törvényben és az Ectv.-ben előírt rendelkezésektől való eltérésre. E körben a Pp. szabályaihoz képest szélesebb képviselői körnek ad lehetőséget a beszámoló megküldésére, azt ugyanis a szervezetnek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerinti képviselője küldheti meg (így például: adószakértő, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja is), a képviseleti jogot a Pp.-ben szabályozott módon kell igazolni, A beszámolóhoz mellékelni kell az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot, valamint kötelező könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentést is. E törvény beszámolóra vonatkozó előírásait az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatra, valamint a könyvvizsgálói jelentésre is megfelelően alkalmazni kell.
    A 41. §-hoz
    A 41. § értelmében - 2012. június 30-ától - a bíróság intézi az adószám és a statisztikai számjel beszerzését az azonosítók kiadására jogosult hatóságoktól. A bíróság a szükséges intézkedéseket a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése megállapításának napját követő öt munkanapon belül az informatikai rendszer alkalmazásával teszi meg. E szervek a beadvány hozzájuk érkezésének napján - a cégeljáráshoz hasonlóan - a létrehozott adószámról, illetve a statisztikai számjelről tájékoztatást küldenek a bíróság részére. A bíróság az adószámot és statisztikai számjelet - illetve annak változása esetében az új adatokat - az állami adóhatóság, illetve a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása alapján hivatalból, elektronikus úton jegyzi be a nyilvántartásba, az adat bejegyzéséről nem kell végzést hozni. A bíróság a statisztikai számjel beszerzése érdekében a Központi Statisztikai Hivatallal a szervezet nevét, székhelyét, nyilvántartási számát és a szervezet mindenkor hatályos TEÁOR szerinti főtevékenység kódját közli.
    A törvény az azonosítók kiadhatósága érdekében megfelelően módosítja a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvényt és adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt is módosítja.
    A 42. és 43. §-hoz
    A 42. és 43. § az Ectv. anyagi jogi szabályaira figyelemmel rendezi a szervezetek nyilvántartásból való törlésének eljárásjogi rendjét. A szervezet törlésére - e szabályok az alapítványok esetében figyelemmel a Ptk. szabályaira máshogy alakulnak - alapvetően két okból kerülhet sor, az egyik a szervezet döntésén alapul, míg a másik esetkör az, ha a szervezet működése nem felel meg a jogszabályoknak, s ezért kell őket a szükséges eljárás lefolytatását követően törölni a nyilvántartásból. Ha a törlés oka a szervezet elhatározása, a szervezet az Ectv.-ben meghatározott módon, végelszámolás lefolytatása után, illetve - ha a szervezetre irányadó törvény ezt megengedi - ennek hiányában is kérheti a törlését a nyilvántartásból. A végelszámolás szabályaiból adódóan a kérelmet a végelszámolónak kell benyújtania. Hivatalból kerül sor a törlésre kerül sor abban az esetben, ha a felszámolási eljárást lefolytató bíróság a szervezet megszüntetéséről határoz, illetve ha a bíróság ítéletében a szervezet feloszlatásáról vagy megszüntetésről rendelkezik. Ez utóbbi esetben a szervezetet természetesen, a kényszer-végelszámolási eljárás vagy a felszámolási eljárás lefolytatását követően kell törli.
    A 44. és 45. §-hoz
    A bírság a szervezet - alapítvány esetében az alapító - kérelmére polgári nemperes eljárásban harminc napon belül dönt a szervezet közhasznúvá minősítéséről, és az erre vonatkozó adat nyilvántartásba történő bejegyzéséről. Az eljárásra a nyilvántartást vezető bíróság illetékes. A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a szervezet az Ectv. mely rendelkezése alapján felel meg a közhasznúvá jogállás megszerzése feltételeinek, arról, hogy az Ectv.-ben foglalt követelmények teljesítése a letétbe helyezett beszámolókból megállapítható és, hogy a létesítő okirat tartalmazza az Ectv.-ben előírt rendelkezéseket. A bíróság a beszámolók, és a létesítő okirat alapján dönt a szervezet közhasznúvá minősítéséről.
    Lényeges szabály az, hogy a bíróságnak a közhasznú szervezet letétbe helyezett beszámolóját a letétbe helyezést követő hatvan napon belül meg kell megvizsgálnia. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a szervezet a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg, a szervezet közhasznú minősítésének megszüntetéséről és az erre vonatkozó adat nyilvántartásból való törléséről határoz.
    Tekintettel arra, hogy nem csak e törvény szerinti szervezek nyerhetnek el közhasznú jogállást a törvény előírja, hogy a cégbíróságnak, illetve a nyilvántartásba vételre jogosult szervezetnek (a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben meghatározott esetben) e törvény szabályai szerint kell eljárnia, azzal, hogy eljárásában az eljárására irányadó szabályokat alkalmazza.
    A 46. §-hoz
    A 46. § rendezi a bíróság feladatait jogorvoslatok, így a fellebbezés esetében, s rögzíti, hogy a törvény elsőfokú eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a másodfokú eljárásban is megfelelően alkalmazni kell. A Pp. 73/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján kötelező a jogi képviselet az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára. E rendelkezés alapján a másodfokú eljárás esetében főszabály lesz az elektronikus úton történő eljárás, hiszen a törvény 8. § (2) bekezdése értelmében a beadvány kizárólag elektronikus úton terjeszthető elő, ha a kérelmező jogi képviselővel jár el. Ezt egészíti ki a 46. § (2) bekezdése, amely elektronikus úton történő eljárást ír elő, arra az esetre ha a kérelmező az elsőfokú eljárásban is elektronikus úton kommunikált a bírósággal. A bíróságnak az iratokat az informatikai rendszeren keresztül, közvetlenül kell felterjesztenie a másodfokú bíróság részére, s a másodfokú bíróságnak ugyancsak elektronikus úton kell visszaküldenie az iratokat, s határozatát. E rendelkezést egészíti az az előírás, mely szerint a másodfokú bíróságnak határozata papír alapú kiadmányát is meg kell küldenie az első fokon eljárt bíróság részére, ha a kérelmező az első fokon eljáró bírósághoz beadványát papír alapon nyújtotta be, annak érdekében, hogy az a kérelmező részére papír alapon kézbesíthető legyen.
    A törvény az elsőfokú bíróságéval azonos eljárási határidőt szab a másodfokon eljáró bíróság számára.
    A 47. §-hoz
    A törvény IV. fejezete az alapítványokra és az egyesületekre vonatkozó az általánostól eltérő speciális szabályokat, s eljárásokat teremti meg.
    A 48. és 49. §-hoz
    Az alapítvány anyagi jogi szabályaiból következően a nyilvántartásba vételi kérelemnek tartalmaznia kell az alapítvány vagyonának kezelésére kijelölt kezelő szerv (szervezet) adatait is. A kérelemben továbbá nyilatkozni kell az alapítvány céljáról, típusáról, a vagyonfelhasználás módjáról, a felhasználható vagyon mértékéről és arról, hogy az alapítványhoz lehet-e csatlakozni (nyílt vagy zárt alapítvány).
    Az alapítónak lehetősége van arra, hogy az alapítói jogok gyakorlására mást jelöljön ki, ebben az esetben nyilatkozni kell e személy adatairól is, továbbá a kijelölés feltételéről, s feltételhez kötés esetén a kijelölés feltétele bekövetkezésének időpontját is. A kérelemhez továbbá csatolni kell az alapítói jogok gyakorlására kijelölt személynek a kijelölés elfogadására vonatkozó nyilatkozatát. Az alapítványnak - abban az esetben is, ha nyílt alapítvány létrehozását határozzák el - rendelkeznie kell legalább olyan vagyontömeggel, amely működésének megkezdéséhez elegendő, így a pénzbeli vagyonrendelésnek legalább erre elegendőnek kell lennie. A pénzbeli vagyonrendelést a következő iratok csatolásával lehet igazolni: a pénzforgalmi szolgáltató igazolása a fizetési vagy pénzforgalmi számlán elhelyezett összegről, az ügyvéd vagy a bíróság igazolása az ügyvédi vagy bírósági letétről vagy a közjegyző igazolása az alapítvány céljára rendelt vagyon bizalmi őrzésbe adásáról (ez utóbbira értelemszerűen csak akkor van lehetőség, ha az alapítvány alapító okiratát közjegyzői okiratba foglalták).
    A kérelemhez csatolni kell továbbá az alapítvány kezelő szerve (szervezete) tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozatát. Az alapítónak felügyelő szerv esetén a felügyelő szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozatát is csatolnia kell. Csatolni kell továbbá azokat az egyéb iratokat, melyek külön törvény ír elő; pl. a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítvány esetében.
    Az 50. §-hoz
    Az alapítványok egyesítésére irányuló kérelemhez az új, vagy a megfelelően módosított - a megszűnt alapítvány jogutódlásáról is rendelkező - alapító okiratot is csatolni kell. Abban az esetben szükséges új alapító okiratot csatolni, ha az alapítványok egyesülnek, amennyiben pedig csatlakozásra kerül sor, akkor a csatlakozással érintett (azaz a megmaradó alapítvány) alapítvány alapító okiratának módosítását kell benyújtani a bíróság részére.
    Az 51. és 52. §-hoz
    A törvény az alapítványok nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban lényegében az általános szabályokat rendeli alkalmazni, azzal, hogy rögzíti, hogy a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően kérelmet az alapító nyújthatja be, amennyiben pedig az alapítványt több alapító hozta létre, akkor a kérelmet együttesen kell benyújtaniuk. A gyakorlatban felmerült értelmezési nehézségek kiküszöbölése érdekében rögzíti a törvény azt is, hogy az alapítvány alapítóját megillető jogok, és az alapítót terhelő kötelezettségek tárgyában perképességgel az alapító rendelkezik. Annak érdekében, hogy a bekövetkezett változásokról az alapítvány is kellő időben értesüljön, előírás, hogy a határozatokat az alapítványnak is kézbesíteni kell.
    Az 53. §-hoz
    A nyilvántartásba vételi kérelemmel megegyezően a változásbejegyzési kérelmet is az alapítónak kell benyújtania (hiszen a kérelem alapjául szolgáló létesítő okirat módosítást is csak az alapító határozhatja el), s ő gyakorolja a kérelmezőt megillető jogokat és kötelezettségeket is.
    Amennyiben az állami alapító által alapított alapítvány, és állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítvány esetében az alapítók új kezelő (szervet) szervezetet jelölnek ki, a változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell az állami alapító nyilatkozatát arról, hogy a kezelő szervezet mely tagját jelölte.
    Az 54. §-hoz
    A Ptk. előírásainak megfelelően a bíróságnak kell határozni a kezelő szerv (szervezet) kijelöléséről. Tekintettel arra, hogy e körben jogvita nem áll fenn, a kijelölés nemperes eljárásban történhet, s érvényesül a kérelemre történő eljárás elve is. Indítványt, illetve kérelmet ügyész és egyéb érdekelt (pl. nyílt alapítvány esetében az alapítványhoz csatlakozó) terjeszthet elő. A kérelem akkor terjeszthető elő, ha az alapító nem él a kezelő szerv (szervezet) kijelölésének jogával vagy az alapító által kijelölt szerv (szervezet) a feladat ellátását nem vállalja, illetve ha az alapító halála vagy jogutód nélküli megszűnése miatt az alapítói jogok gyakorlására nem kerülhet sor. A bíróság az alapítvány célja szerinti szakterületen működő szervezettől javaslatot kérhet a kezelő szerv (szervezet) tagjaira vonatkozóan, melyet figyelme vehet, döntése meghozatalánál azonban a javaslat -értelemszerűen - nem köti.
    Az 55. és 56. §-hoz
    Az 55-57. § meghatározza az alapítvány új kezelő szerve (szervezete) nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló változásbejegyzési eljárás szabályait. A törvény a gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel és az eljárásban felmerülő kérdések jellegére, új keretet ad az alapítvány kezelő szerve (szervezete) kijelölésének visszavonása esetén irányadó eljárásra. Az eljárás lényegében két szakaszból áll. Az első szakasz nemperes eljárás, s a változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy az alapítvány kezelő szerve (szervezete) veszélyezteti az alapítvány célját, az alapítvány új kezelő szerve, illetve kezelő szervezete tagjainak a tagság elfogadására, valamint a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozatát és az alapító okirat módosítását. A bíróság az alapító kérelmét azzal a felhívással küldi meg a kezelő szervnek vagy a kezelő szervezet tagjainak, hogy a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül nyilatkozzanak arról, hogy a kérelemben foglaltakat vitatják-e. Amennyiben a kérelemben foglaltakat a kezelő szerv vagy a kezelő szervezet bármely tagja vitatja, vagy az irat nem volt kézbesíthető a bíróság az alapítvány kezelő szerve (szervezete) kijelölésének visszavonására irányuló változásbejegyzési eljárást megszünteti. Amennyiben az eljárás megszüntetésének nincs oka, azonban a bíróság nem látja kétség kívül megállapíthatónak a veszélyeztetés tényét, a kérelmet el kell utasítania. Mind az eljárás megszüntetése, mind a kérelem elutasítása esetén a kérelmezőnek lehetősége van arra, hogy peres eljárásban kérje a veszélyeztetés tényének megállapítását, s a kezelő szerv (szervezet) visszahívását.
    A felesleges eljárások lefolytatása érdekében a törvény úgy rendelkezik, hogy ha az alapítvány kezelő szerve (szervezete) kijelölésének visszavonására irányuló változásbejegyzési eljárás során az alapítvány kezelő szerve, vagy kezelő szervezetének valamennyi tagja e tisztségéről lemond, a bíróság a kezelő szervet, illetve a lemondott tagokat a nyilvántartásból törli, egyidejűleg az alapító által bejelentett, az alapítvány új kezelő szervét (szervezetét) nyilvántartásba veszi.
    Az 57. §-hoz
    Amennyiben az 55. és 56. §-ban szabályozott nemperes eljárást peres eljárás követi az alábbi szabályok érvényesülnek. A perre a nyilvántartást vezető bíróság illetékes. A pert az alapítónak az alapítvány és a kezelő szerv vagy a kezelő szervezet tagjai ellen kell megindítania. Az ügyfélbarát eljárás érdekében a bíróság feladata, hogy beszerezze a nemperes ügy iratait, melyeket ennek hiányában a keresetlevélhez ismételten kellene a félnek csatolnia, így az alapítvány új kezelő szerve, illetve kezelő szervezete tagjainak a tagság elfogadására, valamint a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozatát és az alapító okirat módosítását. Ezzel szemben kizárólag erre irányuló kérelemre szerzi be azon iratokat, melyeket a kérelemhez a veszélyeztetés tényének alátámasztására csatoltak, figyelemmel azon általános elvre, hogy a feleknek kell a keresetievében foglaltakat bizonyítaniuk. Amennyiben a bíróság a keresetlevélben foglaltaknak helyet ad, a jogerős ítéletet alapján hivatalból kell módosítani a nyilvántartás adatait, az ítélet miatt bekövetkezett adatváltozásról végzést hozni nem kell.
    Az 58. §-hoz
    A törvény 58. §-a határozza meg az alapítványok egyesítése esetén irányadó eljárás szabályait. A bíróság a kérelemről nemperes eljárásban dönt, s a kérelmet az alapítványok alapítóinak együttesen kell benyújtaniuk. A bíróság illetékességét új alapítvány létrehozása esetén az új alapítvány székhelye alapítja meg, csatlakozás esetén pedig az eljárásra az a nyilvántartást vezető bíróság illetékes, amely azt az alapítványt tartja nyilván, amelyhez csatlakozni kívánnak.
    A bíróságnak az alapítványok egyesítését elrendelő határozatában kell rendelkeznie mind az új alapítvány létrehozásáról, mind az alapítványok megszűnéséről. Csatlakozás esetében pedig az alapítvány csatlakozását elrendelő határozatban kell rendelkezni a csatlakozó alapítvány megszűnéséről, és a csatlakozással érintett alapítvány adataiban bekövetkezett változás nyilvántartásba történő bejegyzéséről. Ha a megszüntetett alapítványt (alapítványokat) nem az eljáró bíróság vette nyilvántartásba, a bíróság jogerős határozatát megküldi a megszűnt alapítványt nyilvántartásba vevő bíróság számára is. A nyilvántartást vezető bíróság a megszűnt alapítványt (alapítványokat) hivatalból törli a nyilvántartásból, a végzés ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye.
    Az 59. §-hoz
    Az Ectv. már jelezett új szabályaira figyelemmel lényegesen módosulnak az alapítvány nyilvántartásból való törlésének eljárási szabályai is.
    A Ptk. előírásaira figyelemmel az alapító kérheti, illetve az ügyész indítványozhatja az alapítvány nyilvántartásból való törlését, ha az alapító okiratban meghatározott cél megvalósult, idő eltelt vagy feltétel bekövetkezett [Ptk. 74/E. § (1) bekezdése]. A kérelemhez, illetve az indítványhoz csatolni kell a kérelmet, illetve az indítványt alátámasztó okiratokat. Amennyiben a kérelem vagy indítvány előterjesztésének indoka az, hogy az alapító okiratban meghatározott idő eltelt a kérelemben elegendő erre kell hivatkozni, hiszen a bíróságnál rendelkezésre áll az alapító okirat így azt külön nem kell becsatolnia a kérelmezőnek.
    Az alapító továbbá kérheti az alapítvány megszűnésének megállapítását és az alapítvány nyilvántartásból való törlését, ha az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált [Ptk. 74/E. § (3) bekezdés]. E körben azonban vita állhat fenn az alapító és az alapítvány között abban a kérdésben, hogy lehetetlenné vált-e céljának megvalósítása. A jogvitás helyzetek rendezésére a nemperes eljárás, annak sajátosságaira figyelemmel nem alkalmas a törvény ezért e körben is megteremti a peres eljárás kezdeményezésének lehetőségét. Amennyiben tehát az alapító kéri az alapítvány megszűnésének megállapítását, a bíróság a kérelmet azzal a felhívással küldi meg az alapítványnak, hogy kézbesítéstől számított harminc napon belül nyilatkozzon arról, hogy a kérelemben foglaltakat vitatja-e. Amennyiben a kérelemben foglaltakat az alapítvány vitatja, a bíróság az eljárást megszünteti, egyben felhívja az alapítót, hogy harminc napon belül keresetlevélben kérheti az alapítvány megszűnésének megállapítását, erre az alapítót az eljárást megszüntető végzésben figyelmeztetni kell. Amennyiben az eljárás megszüntetésének nincs helye, azonban az alapító által csatolt iratokból nem állapítható meg, hogy az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, a bíróság a kérelmet elutasítja, s ugyancsak felhívja az alapítót, hogy harminc napon belül keresetlevélben kérheti az alapítvány megszűnésének megállapítását, erre az alapítót a kérelmet elutasító végzésben figyelmeztetni kell.
    A 60. §-hoz
    A 60. § szabályozza az alapítvány megszűnésének peres eljárásban való megállapítást. A perre az alapítvány székhelye szerinti törvényszék illetékes. Az alapítvány megszüntetésére irányuló kereseti kérelmet továbbá benyújthat az ügyész és az egyéb érdekelt abban az esetben, ha céljának megvalósítása lehetetlenné vált, illetőleg ha jogszabály-változás folytán a bejegyzést meg kellene tagadnia [Ptk. 74/E. § (3) bekezdés]. Noha a Ptk. az egyéb érdekelt keresetindítási jogát nem említi a kialakult bírósági gyakorlat az egyéb érdekelt kereshetőségi jogát is elismeri. Az ügyész joga a keresetlevél benyújtása abban az esetben, ha az alapítvány működésének törvényessége másképp nem biztosítható. A Ptk. alapján ebben az esetben a bíróság határidő kitűzésével kötelezi az alapítvány kezelőjét, hogy az alapítvány jogszabálynak megfelelő működését állítsa helyre. A határidő eredménytelen eltelte után a bíróság az alapítványt megszünteti [Ptk. 74/F. § (2) bekezdés]. Amennyiben a bíróság az alapítvány megszűnését állapítja meg vagy az alapítványt megszünteti, a jogerős ítéletet megküldi a nyilvántartást vezető bíróságnak.
    A 61. §-hoz
    Az alapítvány nyilvántartásból való törlésének szabályait a 61. § szabályozza, az Ectv. rendelkezésire figyelemmel. Amennyiben tehát a bíróság a törvény 59-60. §-ban meghatározott okból az alapítvány nyilvántartásból való törlését rendeli el vagy az alapítvány megszűnését állapítja meg vagy az alapítványt megszünteti az Ectv.-ben foglalt szabályok szerint jár el. A nyilvántartást vezető bíróság a végelszámolást, kényszer-végelszámolást követően az alapítványt hivatalból törli a nyilvántartásból, a végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.
    Látható tehát, hogy a törvény értelmében az alapítványok nyilvántartásból való törlése két lépcsőben történik meg, első lépésként a bíróság vagy nemperes vagy peres eljárásban dönt az alapítvány megszűnéséről s ezt követően kell lefolytatni az Ectv.-ben előírt a hitelezők érdekeit védő eljárás valamelyikét (végelszámolást vagy kényszer-végelszámolást). E szabályok kialakításának oka az, hogy indokolatlan és felesleges költséget eredményezne az, ha az alapítvány esetében lefolytatnák a végelszámolási eljárást, azt megelőzően, hogy a bíróság jogerősen megállapítaná Ptk.-ban foglalt feltételek valamelyikének bekövetkeztét.
    A 62. §-hoz
    A törvény rögzíti, hogy a közalapítvány megszüntetésére irányuló sajátos nemperes eljárás a közalapítványt nyilvántartó bíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozik. E rendelkezés indoka, hogy sui generis eljárásról van szó, amely esetében a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot nevesíteni szükséges.
    A 63-66. §-hoz
    A törvény 63-66. §-a rendezi azokat a speciális szabályokat, melyek az egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelemre irányadóak. A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez az általánosan csatolandó iratok mellet csatolni kell az alakuló ülés jegyzőkönyvét, annak jelenléti ívét, a tagok nevével, lakóhelyével (székhelyével) és aláírásával, továbbá az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozatát. Amennyiben az egyesületnél felügyelő szerv fog működni a felügyelő szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozatát is csatolni kell a kérelemhez. Annak érdekében, hogy törvényi előírásoknak megfelelően legyen biztosítható a nyilvános iratokhoz való hozzáférés, az egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez elkülönítve kell csatolni az olyan iratot, amely mind nyilvános, mind nem nyilvános adatokat vagy csak nem nyilvános adatokat tartalmaz.
    Az egyesületek szövetségét ugyancsak az egyesületek nyilvántartásában kell nyilvántartásba venni, így a szövetségre irányadó speciális szabályok is itt kerülnek elhelyezésre. E körben a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek tartalmaznia kell az egyesületek szövetségét létrehozó egyesületek nevét, székhelyét és nyilvántartási számát is. Egyébként pedig az egyesületek szövetsége nyilvántartásba vételére az egyesület nyilvántartásba vételére irányadó szabályokat kell alkalmazni.
    A 67. §-hoz
    A törvény meghatározza az egyesület nyilvántartásba vételére irányuló eljárás főbb szabályait, annak érdekében, hogy a kérelmezők ismerjék, hogy a bíróság mely iratokból hozza meg döntését, a 67. §-a, azzal, hogy - természetesen - nem ad taxatív felsorolást a bíróság által vizsgálandó iratokról és vizsgálandó feltételekről előírja, hogy a bíróság a nyilvántartásba vétel során valamely feltétel teljesítését, mely iratokból vizsgálja. Az egyesület alakuló ülésének jegyzőkönyve vagy a jegyzőkönyvéhez mellékelt tagjegyzék (részvételi ív) alapján vizsgálja például azt, hogy az alapítók száma megfelel-e a törvényben foglalt rendelkezéseknek. Továbbá az ügyintézési és képviseleti szerv tagjainak a nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolt nyilatkozata alapján kell vizsgálnia a bíróságnak azt, hogy a tagok megfelelek-e a törvényben előírt feltételeknek. Alapszabály alapján kell továbbá vizsgálni azt is, hogy az egyesület alapszabályban megállapított céljai megfelelnek-e a törvényi előírásoknak és azt, hogy az alapszabály rendelkezései biztosítják-e az egyesület törvényben meghatározott keretek közötti működését.
    A 68. §-hoz
    Egyesület esetében a változásbejegyzési kérelem elbírálásakor - ha a változásbejegyzési kérelemmel érintett adat az alapszabály módosításához kapcsolódik - az eljárásra az egyesület nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Amennyiben pedig a szövetséghez egyesület csatlakozik, a bíróság az egyesületek szövetsége erre irányuló változásbejegyzési kérelmére az egyesületek szövetsége adatai közé bejegyzi az új tag nevét, székhelyét és nyilvántartási számát.
    A 69-71. §-hoz
    A párt, a sportszervezet, a kölcsönös biztosító egyesület, a szakszervezet, a köztestület, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezet és az európai területi társulás esetében e törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a szervezetre irányadó törvény eltérően nem rendelkezik.
    A törvény ugyancsak új szabályt hoz a köztestületek vonatkozásában. A köztestület sajátos szervezet ugyanis abból a szempontból, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján a köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy, amelynek létrehozását törvény rendeli el s a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. Tekintettel arra, hogy alapítása nem az alapítók elhatározásán, hanem törvényi rendelkezésen (főszabály szerint kötelezésen) alapul, s ugyancsak törvény rögzíti a köztestület működésének szabályait, az általuk ellátandó, illetve ellátható feladatok körét, e szervezetek nyilvántartásba vétele nem feltétlenül szükséges. Tekintettel arra, hogy minden köztestület sajátos abból a szempontból, hogy milyen feladat ellátására jön létre a törvény továbbra is főszabálynak tekinti a nyilvántartásba vételt (noha a jogi személyiség nem a nyilvántartásba vétellel keletkezik, hanem a törvény rendelkezésével), azonban a köztestületet szabályozó törvényre bízza annak eldöntését, hogy szükséges-e a köztestület nyilvántartásba vétele.
    Nyilvántartásból való speciális törlési okokat tartalmaz a törvény 71. és 72. §-a is. Amennyiben az egyházakkal való kapcsolattartásért felelős miniszter arról értesíti a bíróságot, hogy az Országgyűlés az egyesületet egyházként ismerte el, a bíróság az egyesületet a bírósági nyilvántartásból törli, továbbá amennyiben a cégbíróság a nyilvántartásba vételről szóló jogerős végzés elektronikus úton történő megküldésével, arról értesíti a bíróságot, hogy a kölcsönös biztosító egyesületet külön törvény alapján részvénytársaságként vette nyilvántartásba, a bíróság a kölcsönös biztosító egyesületet ugyancsak törli a nyilvántartásból.
    A 72-82. §-hoz
    A törvény V. Fejezete az informatikai rendszerre vonatkozó szabályokat tartalmazza. Így meghatározza annak főbb alkalmazásait, melyekkel a bíróság a törvényben meghatározott nemperes eljárásokat elektronikus úton tudja lefolytatni, s kapcsolatot tartani a kérelmezőkkel és a többi nyilvántartást vezető bírósággal, illetve az eljárásokban közreműködő hatóságokkal. E rendszer szolgál a nyilvántartás vezetésére is, továbbá az informatikai rendszer alakítja ki a törvényszéki nyilvántartások adataiból felálló úgynevezett országos névjegyzéket, s biztosítja annak az interneten való elérhetőségét.
    Az informatikai rendszer a következő főbb alkalmazásokból épül fel: törvényszéki nyilvántartás, országos névjegyzék, a kérelmek fogadását biztosító alkalmazás, ügyviteli alkalmazás, iratkezelési alkalmazás, kapcsolattartó alkalmazás és a beszámolót és közhasznúsági nyilvántartást kezelő alkalmazás.
    Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy annak működése során az elektronikus aláírási technológia alkalmazható legyen. Továbbá az informatikai rendszert kialakítása során országosan egységes adatbázis alkalmazásával kell biztosítani a törvényszéki nyilvántartások vezetését.
    A rendszerhez - annak biztonságos működtethetősége érdekében - kizárólag azonosítást követően lehet hozzáférni, s ennek ellenőrizhetősége érdekében az OBH-nak szerep alapú jogosultságkezelést (jogosultságkezelő rendszert és mechanizmust) kialakítania, csakúgy mint a rendszert alkalmazó bíróságoknak. Tekintettel arra, hogy a nemeperes eljárás egyes elemi automatizálhatóak, azaz emberi döntést nem igényelnek a törvény lehetőséget ad arra, hogy a kifejezetten emberi közreműködést nem igénylő, e törvény szerinti eljárási cselekmények automatizáltan is végezhetőek legyenek. E cselekmények a kérelmezők szempontjából értelemszerűen a bíróság cselekményeinek minősülnek, így azokat az eljáró bíróság nevében kell elvégezni.
    A 74. § meghatározza, hogy mely iratokat kell a rendszerben tárolni, e kör értelemszerűen átfogja az eljárásban releváns valamennyi iratot. Tárolni kell tehát a beadványokat és mellékleteiket (amennyiben papír alapon érkeztek, akkor azokat elektronikus irattá kell alakítani), ugyancsak tárolni kell a bíróság által hozott végzéseket, s az eljáráshoz kapcsolódó iratokat (pl. tértivevény).
    Az eljárásban keletkezett iratokat az informatikai rendszerben történő tárolás mellett el kell menteni, e rendelkezés célja, hogy biztosított legyen ezen iratok hosszú távú, biztonságos őrzése. Ezt olyan módon kell az OBH-nak biztosítania, hogy a mentési rendszerben tárolt adatok folyamatosan hozzáférhetőek legyenek, az olvashatóságukhoz szükséges technológia hozzáférhető legyen. A hozzáférhetővé válását legfeljebb öt munkanapon belül biztosítani kell, s a hozzáféréshez szükséges idő (tekintettel arra, hogy erre akkor kerülhet sor, ha az eljárás iratai az informatikai rendszerből már törlésre kerültek) az eljárási határidőbe nem számít bele.
    Amennyiben a bíróságnak egy másik nyilvántartást vezető bíróságtól kell valamely szervezet iratait beszereznie, s azok a rendszerben kerültek rögzítésre, a bíróság az iratokat a rendszer alkalmazásával szerzi be.
    A bírósági folyamatok és a rendszer való hozzáférés ellenőrizhetősége érdekében naplót kell készíteni a legfontosabb eseményekről, így pl. a felhasználók adatbevitelének és adatrögzítésének tényéről az adatbevitel, illetve adatrögzítés időpontjának, valamint az azt végző személy nevének megjelölésével, az üzemzavar terjedelméről és időtartamáról. A napló adatait meg kell őrizni és biztosítani kell, hogy azok folyamatosan hozzáférhetőek és olvashatóak legyenek, továbbá biztosítani kell az adatok megismeréséhez szükséges technikai eszközöket. A napló adatairól adatszolgáltatásra kizárólag megkeresésre, az adatkérés jogszerűségének igazolását követően kerülhet sor.
    Az informatikai rendszer működésében keletkezett üzemzavarról és annak megszűnéséről az informatikai rendszer a bíróságot elektronikus levélben, az üzemzavar idején szolgáltatást igénybe venni kívánó kérelmezőt pedig a szolgáltatás igénybevételének megkísérlésekor elektronikus üzenetben értesíti. Az informatikai rendszerben keletkezett üzemzavarról, valamint annak megszűnéséről az erre szolgáló, azonosítás nélkül elérhető internetes felületen is tájékoztatást kell adni. Az üzemzavarhoz kapcsolódó lényeges eljárási szabály az, hogy a törvény által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át fennálló, az informatikai rendszerben felmerült üzemzavar akadályozta az informatikai rendszer működését. A törvény rögzíti, hogy az az esemény számít üzemzavarnak, amely az informatikai rendszer szolgáltatásainak igénybevételét korlátozza vagy megakadályozza. E körbe tartozik az informatikai rendszerben végzett tervezett karbantartás, leállítás is.
    A 79. § a rendszerrel kapcsolatos követelményt fogalmaz meg, mikor előírja, hogy alkalmasnak kell lennie az elektronikus úton érkezett űrlapok adattartamát automatizált feldolgozására és rögzítésére. Alkalmasnak kell lennie továbbá az űrlapok mellé csatolt mellékletek rendezett - a beadványhoz kötött módon történő - tárolására is. A rendszernek ugyancsak alkalmasnak kell lennie a jogszabályban meghatározott statisztikai adatok szolgáltatására is.
    Az elektronikus ügyintézés feltételeinek megteremtése érdekében a törvény rögzíti, hogy iratokat (papír alapú irat esetébe annak másolatát), az űrlapok adattartamát, valamint az egyes eljárási cselekmények megtételének tényét az informatikai rendszerben kell tárolni (a papír alapú okiratokat, azok elektronikus másolatának elkészítését követően a bíróság megőrzi).
    Az OBH felelős az informatikai rendszernek e törvényben és külön jogszabályban meghatározott informatikai biztonsági és szervezet szervezési követelményeinek teljesítéséért. Fontos elvárás a rendszerrel szemben, hogy biztosított legyen az adatok védelme a jogosulatlan hozzáféréstől, módosítástól, törléstől vagy megsemmisüléstől. Fontos továbbá az is, hogy adatokat csak az ismerhesse meg, akinek az eljárás irataiba való betekintést törvény biztosítja.
    A 82. § alapján az informatikai rendszer útján kell biztosítani továbbá azt is, hogy a bíróság számára fenntartott műveletek elvégzése az ügyben eljáró személy azonosítását követően váljon lehetővé. A beadványok rögzítését - azonosítást követően - a bíróság által ezzel a feladattal megbízott bírósági ügyintéző, tisztviselő, írnok is végezheti.
    A 83. §-hoz
    A cégnek nem minősülő szerveztek nyilvántartása az informatikai rendszer azon része, amely a nyilvántartás vezetését biztosítja a bíróság számára. A törvényi követelményeknek megfelelően elkülönült nyilvántartások vezetését biztosítja, így például önálló egyesületi, alapítványi, országos sportági szakszövetségi nyilvántartás kerül kialakításra. A nyilvántartásába történő adatbejegyzésre pedig az informatikai rendszer útján, automatizáltan vagy egyedi bírói utasításra kerülhet sor.
    A 84. §-hoz
    Az úgynevezett országos névjegyzék nem egy elkülönült, önálló nyilvántartás, hanem az informatikai rendszer azon alkalmazása, amely biztosítja, hogy a nyilvántartások együtt, egy helyen jelenhessenek meg, s így is kerüljenek közzétételre, biztosítva a nyilvántartások interneten keresztüli elérhetőségét és az azokon belüli keresési lehetőséget. Az országos névjegyzék tehát a nyilvántartások adatainak közhiteles gyűjteménye, amelynek felépítése megegyezik a nyilvántartás felépítésével. Az országos névjegyzék internetes felületen azonosítás nélkül folyamatosan elérhető, adatai pedig a honlapon keresőprogram segítségével is megismerhetőek.
    A 85-88. §-hoz
    A VI. Fejezet a bírósági eljárás nyilvánosságával összefüggő kérdéseket rendezi, s rögzíti az OBH és a bíróságok ezzel kapcsolatos kötelezettségeit. Az OBH feladata e körben az informatikai rendszer működtetése, így biztosítva ezzel - a nyilvántartás nyilvánosságára vonatkozó követelmények megvalósítását.
    A nyilvántartás és így az országos névjegyzék is közhiteles nyilvántartás. A nyilvántartás fennálló, illetve törölt adatai nyilvánosak, azok az országos névjegyzék útján az interneten azonosítás nélkül megtekinthetőek. Az anyagi jogi szabályoknak megfelelően rögzítésre kerül az is, hogy az alapítvány és az egyesület bírósághoz benyújtott iratai nyilvánosak, ideértve a még el nem bírált kérelmet és mellékleteit is, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet. A nyilvánosság alóli kivételt jelent az egyesület szerve ülésének jelenléti íve, valamint az egyesület tagjairól készült nyilvántartás. Amennyiben az informatikai rendszerben tárolt iratairól (adatairól) elektronikus úton történik adatközlés az adatszolgáltatás jogcímét, időpontját és az adatkérő személyét azonosítható módon rögzíteni kell, s az ezzel összefüggő adatokat az informatikai rendszer útján meg kell őrizni
    A szervezet nyilvános iratai a szervezetet nyilvántartó bíróságnál tekinthető meg, amennyiben az irat elektronikus iratként rendelkezésre áll az az erre kijelölt helyiségben az informatikai rendszer alkalmazásával, elektronikus úton, míg a papír alapon rendelkezésre álló iratok esetében papír alapon tekinthető meg. Elektronikus úton történő iratbetekintés esetében biztosítani kell, hogy a kérelmező kizárólag az igényelt és az e törvény által meghatározott körben férjen hozzá az adatokhoz és azt, hogy az informatikai rendszerben tárolt adatot semmilyen módon ne változtathassa meg.
    A 88. § határozza meg, hogy kinek milyen körben adható a szervezet adatairól másolat, kivonat vagy bizonyítvány, s rögzíti, hogy ezen okiratok kiadását a szervezet kérheti E körben kérelmező maga a szervezet lehet, illetve alapítvány esetében az alapító is. A másolat a nyilvántartás valamennyi fennálló és törölt adatát, a kivonat a nyilvántartás fennálló adatait, a bizonyítvány pedig - a kérelemtől függően - a nyilvántartás egyes fennálló vagy törölt adatait hitelesen tanúsítja, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a nyilvántartásban nem szerepel(t). A másolatot, a kivonatot vagy bizonyítványt jogszabályban meghatározott módon kell elkészíteni. Az egyes adatok mellett fel kell tüntetni az adat (illetve annak törlése) bejegyzésének és a bejegyzés alapjául szolgáló határozat jogerőssé válásának időpontját is. A záradékban szerepeltetni kell, ha az okiratban szereplő adatokat illetően változásbejegyzési eljárás van folyamatban az adott nyilvántartást vezető bíróságnál, és azt is fel kell tüntetni, hogy az melyik adatot érinti. Másolat, kivonat és bizonyítvány a nyilvántartást vezető bíróságtól kérhető, a kérelem teljesítéséről határozatot hozni nem kell. A kérelmező a bíróságtól az elektronikus közokiratról jogszabályban meghatározott módon papír alapú másolatot kérhet, amely ugyancsak közokirat.
    A 89. §-hoz
    A bíróság a szervezet bejegyzéséről, a nyilvántartásban átvezetett változásokról (pl. a szervezet székhelyének változásáról), valamint az eljárás megszüntetéséről, illetve a szervezet törléséről értesíti az állami adóhatóságot, valamint a Központi Statisztikai Hivatalt. Az értesítést, illetve az adatszolgáltatást a bíróság - az informatikai rendszer útján - elektronikus úton teljesíti.
    A 90. §-hoz
    A nyilvántartásba történő adatbejegyzésre - az e törvényben vagy külön jogszabályban meghatározott eljárást követően - jogszabály vagy bírósági, más hatósági határozat alapján kerül sor.
    A 91-96. §-hoz
    A 91-96. § meghatározza a cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásának adatait. E szabályok 2012. június 30-ától alkalmazandóak, míg a 2012. január 1. és 2012. június 30. közötti időszakban a nyilvántartandó adatok körét a törvény átmeneti rendelkezése határozza meg. A 91. § alapján a nyilvántartás valamennyi szervezet esetében tartalmazza a szervezet alapadatait, így a nyilvántartási számot, a nevet, a székhelyet, a képviselő nevét, lakóhelyét stb. A nyilvántartási szám tartalmazza a nyilvántartást vezető törvényszék kétjegyű kódját, a szervezettípus kétjegyű kódját, tartalmazza továbbá a szervezet egyedi ötjegyű azonosítóját, azaz minden szervezetnek egyedi azonosítója lesz. A nyilvántartásban a törölt adatok is láthatóak maradnak, a törlésre történő utalás és a törlés okának jelölése mellett.
    A törvény a jobb áttekinthetőség érdekében külön szerepelteti a szükség szerinti adatokat, ilyen adat egyebek mellett a létesítő okirat módosításának időpontja, a szervezet rövidített neve, az adószám valamint a statisztikai számjel, továbbá az ehhez esetlegesen kapcsolódó adatok (pl. adószám felfüggesztése, törlése).
    A bíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján, hivatalból jegyzi be a szervezet adószáma, közösségi adószáma alkalmazásának felfüggesztését, törlését, a felfüggesztés megszüntetését, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját. Amennyiben pedig az adat változásának oka jogerős ítélet, akkor annak alapján ugyancsak hivatalból jegyzi be a szervezet adataiban bekövetkezett változásokat, és a határozat jogerőre emelkedésének napját.
    Speciális adatkör a szervezetek esetében a szervezet pénzforgalmi számlája és az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató neve és székhelye, ezen adatokat ugyanis a szervezet változásbejegyzési kérelem benyújtása nélkül jegyeztetheti be a nyilvántartásba, a bejegyzés feltétele az, hogy a pénzforgalmi szolgáltató által kiállított igazolást a szervezet benyújtsa a bíróság részére.
    A cégnyilvántartáshoz hasonlóan a hitelezők védelme érdekében valamennyi szervezet esetében fel kell tüntetni, a következő adatokat is: a csődeljárás, a felszámolás, a végelszámolás kezdő időpontját és befejezését, a szervezet megszűntnek nyilvánítását, továbbá, ha a szervezet megszűntnek nyilvánítására büntetőügyben eljáró bíróság döntése alapján került sor, a bíróság megnevezését, valamint a határozat számát és jogerőre emelkedésének időpontját és a megszüntetési eljárás kezdő időpontját és befejezését. A csődeljárással és a felszámolással kapcsolatos adatokat a csődeljárást, illetve a felszámolási eljárást lefolytató bíróság végzése alapján elektronikus úton, hivatalból kell rögzíteni a nyilvántartásban, a csődeljárást, illetve a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételével egyidejűleg. Ha a felszámolási eljárás a szervezet megszűnésével befejeződik, e végzés jogerőre emelkedésének napjával a szervezetet elektronikus úton, automatikusan kell törölni a nyilvántartásból.
    Speciális az alapítványok esetében bejegyzendő adat továbbá az alapítvány típusa, az alapítványi vagyon felhasználási módja és mértéke stb. Alapítvány esetén a nyilvántartás szükség szerint tartalmazza pl. állami alapító által alapított, illetve állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítvány esetében az állami alapító részéről jelölt tag vagy tagok nevét. Alapítványok egyesítése esetén a nyilvántartás a tovább működő alapítvány esetén annak az alapítványnak a nevét és nyilvántartási számát, amely az alapítványhoz egyesítésre került, a megszűnt alapítvány esetén pedig annak az alapítványnak a nevét és nyilvántartási számát tartalmazza, amelyhez a megszűnt alapítvány egyesítésre került.
    Az egyesületek esetében ugyancsak van sajátos adatkör, ez pedig az egyesület formájára vonatkozó adat, illetve szövetség esetén a nyilvántartás tartalmazza a szövetséget létrehozó és az ahhoz utóbb csatlakozó egyesületek nevét, székhelyét, nyilvántartási számát is.
    Azokban az esetekben, mikor valamely nyilvántartásban szereplő adat bejegyzéséről nem kell végzést hozni (pl. adószám), és az ilyen módon bejegyzett adat eltér a bejegyzés alapjául szolgáló határozatban vagy értesítésben szereplő adattól, a nyilvántartásban szereplő adat kijavítására a Pp. 224. § (1) bekezdését kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a kijavításról nem kell végzést hozni.
    A 97. §-hoz
    A 97. § felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz.
    A 98. §-hoz
    A 98. § hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz. A törvény eljárási szabályokat meghatározó rendelkezési 2012. január 1. napján, míg azon rendelkezési melyek az informatikai rendszerre, illetve annak alkalmazására vonatkozó szabályokat tartalmaznak 2012. június 30. napján lépnek hatályba.
    A 99-108. §-hoz
    A 99. § a cégnek nem minősülő szerveztek nyilvántartásának adatkörét szabályozza, átmeneti jelleggel, e szabályok 2012. június 30-áig érvényesülnek. A 100. § rögzíti, hogy az OBH vezeti az interneten azonosítás nélkül elérhető országos névjegyzéket, meghatározza továbbá, hogy a névjegyzék összeállítása érdekében milyen adatokat kell a bíróságnak az OBH részére átadnia. Új elemként jelenik meg az a rendelkezés, amely szerint a névjegyzéknek tartalmaznia kell a szervezet beszámolóját és közhasznúsági jelentését, a végelszámolást, felszámolási eljárást, csődeljárást elrendelő végzést, valamint a szervezettel szembeni felszámolási eljárásra, csődeljárásra, kényszer-végelszámolási eljárásra, végelszámolásra vonatkozó adatokat. Az országos névjegyzék továbbá arra való figyelmeztetést tartalmaz, hogy a névjegyzék nem közhiteles.
    A 101. § a közhasznúság szabályainak változására figyelemmel átmeneti rendelkezésként tartalmazza a közhasznúságra vonatkozó nyilvántartandó adatokat. Az e törvény hatálybalépése előtt közhasznúként nyilvántartásba vett szervezet esetében a nyilvántartás tartalmazza a közhasznúsági fokozatot és a közhasznú jogállás megszerzésének kezdő időpontját is. Rögzíti továbbá, hogy azon közhasznú szerveteknek kell elektronikus úton eljárniuk, melyek a törvény hatálybalépését követően szereztek közhasznú minősítést.
    Tekintettel arra, hogy a bíróságon a törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett szervezetek iratai papír alapon állnak rendelkezésre, ezen iratok elektronizálására is átmeneti szabályt szükséges adni. Amennyiben az e törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett szervezet esetében változásbejegyzési kérelmet nyújtanak be - és a kérelmet nem kell érdemi vizsgálat nélkül elutasítani -, a bíróság a szervezetre vonatkozó a változásbejegyzési kérelem elbírálásához szükséges iratokat elektronizálja, és az iratok elektronikus másolatát az informatikai rendszerben tárolja. A bíróság számára az iratok elektronizálásra nyitva álló határidő öt munkanap, amelyet a határidők számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.
    Átmeneti rendelkezésként kerül rögzítésre az is, hogy azokra a köztestületekre vonatkozó adatokat, melyeket e törvény hatályba lépését követően - külön törvény alapján - a bíróság nem tart nyilván törölni kell a nyilvántartásból, a köztestület nyilvántartásból való törléséről nem kell végzést hozni.
    Lényeges szabályt határoz meg a törvény 104. §-a, mikor rögzíti, hogy az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban e törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ez alól kivételt jelent a törvény 5. §-ának (2) bekezdése, amely a bírósági titkár eljárást teszi lehetővé a törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban.
    A 105. § alapján, ha a szervezetnek a beszámoló és közhasznúsági jelentés benyújtási kötelezettségének 2012. június 30-a előtt kell eleget tennie, a beszámolót és a közhasznúsági jelentést papír alapon kell az OBH részére benyújtania. Amennyiben pedig a beszámoló benyújtására köteles szervezet 2012. június 30. napja és 2014. május 30. napja között a korábbi két év beszámolóját is benyújtja az OBH részére azt az OBH az országos névjegyzékben közzéteszi.
    Annak érdekében, hogy a bíróságok megfelelően felkészülhessenek az informatikai rendszer alkalmazására az OBH legkésőbb 2012. május 30. napjától köteles biztosítani az informatikai rendszer tesztelését a bíróságok részére, a törvény 106. §-a alapján.
    A 107. § határozza meg a migrálás szabályait, s úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartás adatainak informatikai rendszerbe migrálása az OBH feladta, melyhez a törvényszék segítséget nyújt. A migrálás során kell biztosítani azt, hogy a nyilvántartásba vett szervezetek e törvény szerinti nyilvántartási számot kapjanak. A szervezetet az új nyilvántartási számról nem kell értesíteni.
    A 108. § értelmében az állami adóhatóság az elnevezés, a székhely és az adószám feltüntetésével adatot szolgáltat a törvényszék részére a nyilvántartásában szereplő alapítványról, egyesületről. A törvényszék az állami adóhatóság tájékoztatása alapján az adószámot hivatalból, elektronikus úton jegyzi be a nyilvántartásba, az adat bejegyzéséről nem kell végzést hozni.
    A 109-122. §-hoz
    A 109-121. § módosító rendelkezéseket tartalmaz.
    A 109. § a végelszámolás, felszámolási eljárás alapítványok esetében történő alkalmazásával összefüggésben módosítja a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényt.
    A 110. §, a 112. §, a 113. §, illetve a 115. § módosítja a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényt, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt, az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvényt, illetve az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvényt, s úgy rendelkezik, hogy a törvényben szabályozott kamarákat a bíróságnak nem kell nyilvántartania.
    A 111. §, illetve a 117. § módosítja az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt, és a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvényt az adószám és a statisztikai számjel kiadásának új szabályaira tekintettel.
    A 114. §, illetve a 116. § módosítja a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt, illetve a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvényt, módosítandó a korábbi jogszabályokra hivatkozást e törvényre való hivatkozásra.
    A 118. §, illetve a 119. § módosítja felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényt, illetve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt a közhasznúságra vonatkozó új szabályokra tekintettel.
    A 120. § módosítja az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvényt, annak érdekében, hogy az európai területi társulás eljárása során is e törvény hiánypótlásra vonatkozó általános szabályai érvényesülhessenek.
    A 121. § módosítja e törvény azon rendelkezéseit, melyek arra figyelemmel kerültek kialakításra, hogy az informatikai rendszer alkalmazására 2012. június 30-ától fog sor kerülni.
    A 122. § hatályukat vesztő rendelkezéseket tartalmaz.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében