adozona.hu
T/5941. számú törvényjavaslat indokolással - A közteherviselés igazságosságának erősítése és a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében szükséges egyes adó- és járuléktörvények módosításáról
T/5941. számú törvényjavaslat indokolással - A közteherviselés igazságosságának erősítése és a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében szükséges egyes adó- és járuléktörvények módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stab tv.) 32-34. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"32. § (1) A fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó törvényt csak a naptári év első napján lehet hatályba léptetni, az ilyen törvény kihirdetése és hatálybalépése között legalább 60 napnak el kell telnie.
(2) Új fizetési kötelezettséget megálla...
T/5941. számú törvényjavaslat indokolással - A közteherviselés igazságosságának erősítése és a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében szükséges egyes adó- és járuléktörvények módosításáról
2012. évi ... törvény a közteherviselés igazságosságának erősítése és a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében szükséges egyes adó- és járuléktörvények módosításáról
Az Országgyűlés a - munkahelyteremtéshez és a foglalkoztatás növeléséhez szükséges beruházások megvalósításához elengedhetetlen - befektetői bizalom visszaszerzése, és a gazdasági növekedés, valamint a közteherviselés igazságosságának és a munkahelyteremtés ösztönzésének érdekében következő törvényt hozza:
Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása
1. §
Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stab tv.) 32-34. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:"32. § (1) A fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó törvényt csak a naptári év első napján lehet hatályba léptetni, az ilyen törvény kihirdetése és hatálybalépése között legalább 60 napnak el kell telnie.
(2) Új fizetési kötelezettséget megállapító törvényt csak a naptári év első napján lehet hatályba léptetni, az ilyen törvény kihirdetése és a törvény vagy annak a fizetési kötelezettséget megállapító rendelkezésének hatálybalépése között legalább 180 napnak el kell telnie. Nem minősül új fizetési kötelezettségnek a törvény kihirdetésekor már hatályos fizetési kötelezettség mértékének, személyi és tárgyi hatályának, kedvezményeinek változása.
(3) Bírságot, igazgatási szolgáltatási díjat, pótdíjat megállapító jogszabály a naptári év során is hatályba léptethető azzal, hogy annak kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak el kell telnie.
33. § (1) Új fizetési kötelezettség megállapítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy annak kivetésével, beszedésével, nyilvántartásával, ellenőrzésével összefüggő adminisztrációs költségek ne legyenek aránytalanul magasak a fizetési kötelezettségből származó bevétel összegéhez képest.
(2) Igazgatási szolgáltatási díj, pótdíj és az önkormányzati rendelettel megállapított fizetési kötelezettség kivételével nem lehet megállapítani olyan új fizetési kötelezettséget, amelyből az államháztartás - előzetes hatásvizsgálat során számított - várható bevétele nem éri el az új fizetési kötelezettséget megállapító jogszabály hatálybalépését megelőző évre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvény bevételi főösszegének 0,3 ezrelékét.
34. § (1) Nem kell alkalmazni a 32. §-t és a 33. §-t, ha a fizetési kötelezettség az Európai Unió kötelező jogi aktusának való megfelelés miatt kerül megállapításra.
(2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel nem kell alkalmazni a 32. § (1) és (2) bekezdését, ha
a) a jogszabály hatálybalépéséhez az Európai Unió valamely szervének jóváhagyása szükséges, vagy
b) a fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó, valamint az új fizetési kötelezettséget megállapító törvény megalkotására
ba) az országgyűlési képviselők általános választásának évében, vagy
bb) a Magyarország Alaptörvényének Átmenetei Rendelkezései 28. cikk (1) bekezdésében meghatározott okból
kerül sor.
(3) A törvény kihirdetése és hatálybalépése között a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben legalább 60 napnak, a (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben legalább 45 napnak el kell telnie.
(4) A 32. § (1) és (2) bekezdésétől, a 33. § (2) bekezdésétől és a 35. §-tól a központi költségvetésről szóló törvény módosításáról szóló törvényt megalapozó törvénymódosításokra vonatkozó törvényben el lehet térni, ha a Kormány a központi költségvetésről szóló törvény módosítását az 5. § (1) bekezdése alapján terjeszti az Országgyűlés elé. A fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó törvény, valamint az új fizetési kötelezettséget megállapító törvény kihirdetése és hatálybalépése között ebben az esetben legalább 30 napnak el kell telnie."
2. §
A Stab tv. 39. §-ában a "32-36. §, valamint a 38. §" szövegrész helyébe a "32-35. §" szöveg lép.3. §
Hatályát veszti a Stab tv. 46. § (3) bekezdése, valamint a 46. § (4) bekezdésében az "és a 38. §" szövegrész.A személy jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
4. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"8. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóalap 16 százaléka.
(2) Az összevont adóalapot képező jövedelmek után fizetendő adó,
a) ha az összevont adóalap nem haladja meg az 5 millió forintot, az összevont adóalap 16 százaléka;
b) ha az összevont adóalap meghaladja az 5 millió forintot, 800 ezer forint és az 5 millió forintot meghaladó rész 32 százaléka.
(3) Belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fizetendő adó - nemzetközi szerződés hiányában - a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár."
5. §
Az Szja tv. 11/A. § (4) bekezdése 5. ponttal rendelkezéssel egészül ki:/(4) A bevallási kötelezettség adónyilatkozattal teljesíthető akkor is, ha a magánszemély az adóévben
a) adóelőleget megállapító munkáltató(k)tól szerzett jövedelmet úgy, hogy a levont adó/adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az adóévben összesen az ezer forintot nem haladja meg, és emellett
b) más kifizető(k)től is szerzett kifizetésenként 100 ezer forintot meg nem haladó bevételt, feltéve, hogy/
"5. az összes jövedelme az adóévben az adójóváírás jogosultsági határát nem haladta meg, vagy adójóváírást nem érvényesített, nem érvényesít."
6. §
Az Szja tv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) Az (1) bekezdésben említett adóalap-növelő összeg az (1) bekezdés szerinti jövedelem után 27 százalékkal megállapított összeg (a továbbiakban: adóalapkiegészítés)."
7. §
(1) Az Szja tv. 29/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
a) egy eltartott esetén 62 500 forint,
b) kettő eltartott esetén 125 000 forint,
c) három és minden további eltartott esetén 206 250 forint."
(2) Az Szja tv. 29/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Amennyiben a magánszemély a jogosultsági hónapban a (2) bekezdés szerinti kedvezményt teljes egészében azért nem tudja érvényesíteni, mert arra a tárgyidőszakkal együtt az adóévben megszerzett addigi jövedelme nem nyújt fedezetet, akkor a magánszemély az érvényesíteni nem tudott részösszeg után számított adó összegét az erre rendszeresített nyomtatványon a lakóhelye szerinti illetékes adóhatóságtól igényelheti, amelyet az a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül a magánszemély részére kifizet."
8. §
Az Szja tv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"33. § (1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely
a) az adóévben megszerzett bér és az arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés együttes összegének 16 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 12 100 forint, feltéve, hogy a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a (3) bekezdésben meghatározott jogosultsági határt, vagy
b) az a) pont alapján meghatározott összegnek a jogosultsági határ feletti éves összes jövedelem 12 százalékát meghaladó része, ha a magánszemély éves összes jövedelme az
adóévben meghaladja a jogosultsági határt, de nem éri el a jogosultsági határ 1 millió 210 ezer forinttal növelt összegét.
(2) Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér illette meg. Az a hónap, amelyben többször vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe.
(3) A jogosultsági határ az adóévre 2 millió 750 ezer forint."
9. §
Az Szja tv. a következő 42. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:"A családi kedvezmény korlátozása
42. § Ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben az e rendelkezés a)-e) pontjai szerinti értékhatárt meghaladja, a családi kedvezmény összegéből az értékhatárt meghaladó rész 15 százalékát meghaladó részt érvényesítheti. E rendelkezés alkalmazásában értékhatár:
a) 7 millió 620 ezer forint, ha az eltartottak száma az adóév egyetlen napján sem haladta meg a három főt,
b) 8 millió 255 ezer forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a három főt, de egyetlen napján sem haladta meg a négy főt,
c) 8 millió 890 ezer forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a négy főt, de egyetlen napján sem haladta meg az öt főt,
d) 9 millió 525 ezer forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta az öt főt, de egyetlen napján sem haladta meg a hat főt,
e) 10 millió 160 ezer forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a hat főt."
10. §
(1) Az Szja tv. 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az adóelőleg alapját az adóalap meghatározására irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani, a (2)-(3) bekezdés szerinti eltérésekkel, figyelemmel az (5)-(6) bekezdés rendelkezésére is. Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele esetében az adóelőleg alapja az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes vállalkozói bevétel alapján az erre egyébként irányadó rendelkezések szerint - így különösen az adóévben a negyedév végéig felmerült vállalkozói költségeket (a vállalkozói kivétet is ideértve), az értékcsökkenési leírás időarányos részét és az egyéni vállalkozói tevékenység révén keletkezett elhatárolt veszteséget figyelembe véve - meghatározott vállalkozói adóalap."
(2) Az Szja tv. 47. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A (2) bekezdés alkalmazásában
a) az adóalap-kiegészítés összege az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után 27 százalékkal megállapított összeg,
b) ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha azt költségként számolja el, vagy azt számára megtérítették), az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelemnek a bevételből a bekezdés rendelkezése szerint megállapított rész 78 százaléka minősül."
11. §
(1) Az Szja tv. 48. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:/(2) Az adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély az adott esettől függően nyilatkozik/
" b) bér esetén az adójóváírás figyelembevételéről,"
(2) Az Szja tv. 48. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) A magánszemély adójóváírás, családi kedvezmény érvényesítésére, súlyosan fogyatékos állapotra vonatkozó nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató számára adhat. Ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott után több magánszemély jogosult, akkor a jogosultak a nyilatkozatot - a változás bejelentésének kötelezettsége mellett - közösen teszik meg. Megosztás esetén a jogosultakat jogosultsági hónaponként együttesen megillető családi kedvezményt az adóelőleget megállapító munkáltató - az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával - a nyilatkozat szerint veszi figyelembe. A családi kedvezményre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) a nyilatkozó magánszemélyek) nevét és adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes azonosító adatait);
b) minden eltartott (kedvezményezett eltartott) nevét és adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes azonosító adatait), magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést;
c) a nyilatkozó magánszemély(ek) adóelőleget megállapító munkáltatójának nevét (elnevezését) és adószámát, valamint a nyilatkozatban foglaltak tudomásulvételét igazoló kijelentését, míg e munkáltató hiányában az erre vonatkozó kijelentést.
(4) Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában
a) tételes igazolással elszámolható költség levonását kérte, és a nyilatkozat alapján levont költség meghaladja az összevont adóalap megállapításánál e törvény rendelkezései szerint az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor a költség-különbözet 39 százalékát;
b) a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére családi kedvezmény, adójóváírás, adókedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte, aminek következtében utóbb befizetési különbözet mutatkozik, valamint az a) pontban említett esetben is, a befizetési különbözet 12 százalékát
különbözeti-bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetnie, és a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint kell megfizetnie. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a költség-különbözet az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett költség összegének 5 százalékát, a befizetési különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg."
12. §
(1) Az Szja tv. 49. § (2) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:/(2) Az (1) bekezdés szerint kiszámított összeget legfeljebb annak mértékéig csökkenti -az adóelőleget megállapító munkáltatótól származó bevétel esetében a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata alapján -/
" a) az adójóváírás
aa) az arra irányadó rendelkezések szerint, ha a magánszemély adóelőlegnyilatkozatában kiegészítő nyilatkozatot ad arról is, hogy az adóévben nem várható mástól olyan jövedelme, amelyet az adóévi összes jövedelmébe [3. § 75. pont] be kell számítani, és az adóelőleget megállapító munkáltató a (3) bekezdésben említett módszert alkalmazza;
ab) az aa) alpont szerinti kiegészítő nyilatkozat hiányában legfeljebb azokra a hónapokra, amelyekben az adóelőleget megállapító munkáltató által az adóévben kifizetett
(juttatott) bevételek alapján meghatározott adóelőleg-alapok összege - az adott kifizetést (juttatást) is beszámítva - a 2 millió 750 ezer forintot nem haladja meg;"
13. §
Az Szja tv. 64/A. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:/(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazása helyett pénzben folyósított életjáradékról szóló szerződés esetében - a szerződéskötés időpontjában - választható, hogy/
" c) az adó mértéke
ca) 16 százalék, ha az a) pontban említett jövedelem az 5 millió forintot nem haladja meg, illetve
cb) 800 ezer forint és az 5 millió forintot meghaladó rész 24 százaléka, ha az a) pontban említett jövedelem az 5 millió forintot meghaladja,"
14. §
Az Szja tv. 65. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:"(9) A belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható kamatjövedelem esetében az adót csökkenti a kamatjövedelem külföldön megfizetett adója. Nemzetközi szerződés hiányában a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében a kamatjövedelem után fizetendő adó nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár."
15. §
Az Szja tv. 65/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem után az adó mértéke
a) 16 százalék, ha a jövedelem az 5 millió forintot nem haladja meg, illetve
b) 800 ezer forint és az 5 millió forintot meghaladó rész 24 százaléka, ha a jövedelem az 5 millió forintot meghaladja."
16. §
Az Szja tv. 65/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A csereügyleti jövedelem után az adó mértéke
a) 16 százalék, ha a jövedelem az 5 millió forintot nem haladja meg, illetve
b) 800 ezer forint és az 5 millió forintot meghaladó rész 24 százaléka, ha a jövedelem az 5 millió forintot meghaladja."
17. §
(1) Az Szja tv. 66. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az adó mértéke az (1) bekezdés szerinti jövedelem esetében
a) 16 százalék, ha a jövedelem az 5 millió forintot nem haladja meg, illetve
b) 800 ezer forint és az 5 millió forintot meghaladó rész 24 százaléka, ha a jövedelem az 5 millió forintot meghaladja."
(2) Az Szja tv. 66. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható osztalékból származó jövedelem esetében az adót csökkenti az osztalék külföldön megfizetett adója. Nemzetközi szerződés hiányában a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében az osztalék után fizetendő adó nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár."
18. §
(1) Az Szja tv. 67. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az árfolyamnyereségből származó jövedelem után az adó mértéke
a) 16 százalék, ha a jövedelem az 5 millió forintot nem haladja meg, illetve
b) 800 ezer forint és az 5 millió forintot meghaladó rész 24 százaléka, ha a jövedelem az 5 millió forintot meghaladja."
(2) Az Szja tv. 67. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) A belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható árfolyamnyereségből származó jövedelem esetében az adót csökkenti az árfolyamnyereség külföldön megfizetett adója. Nemzetközi szerződés hiányában a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében az árfolyamnyereség után fizetendő adó nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár."
19. §
Az Szja tv. 67/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem után az adó mértéke
a) 16 százalék, ha a jövedelem az 5 millió forintot nem haladja meg, illetve
b) 800 ezer forint és az 5 millió forintot meghaladó rész 24 százaléka, ha a jövedelem az 5 millió forintot meghaladja."
20. §
Az Szja tv. 68. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(6) A vállalkozásból kivont jövedelem után az adó mértéke 16 százalék, ha a jövedelem az 5 millió forintot nem haladja meg, illetve 800 ezer forint és az 5 millió forintot meghaladó rész 24 százaléka, ha a jövedelem az 5 millió forintot meghaladja. Belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett jövedelem esetében az így megállapított adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó. A fizetendő adó - nemzetközi szerződés hiányában - a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár."
21. §
Az Szja tv. 72. §-át követően a következő alcímekkel és 72/A-74. §-sal egészül ki:"Adómentes kifizetések korlátozása
72/A. § (1) Az önsegélyező feladatot is vállaló társadalmi szervezet, önsegélyező egyesület (e § alkalmazásában: érdekképviselet), ha érdek-képviseleti tagdíj, hozzájárulás címén bevételt szed és arról közvetlenül vagy közvetve magánszemély vagy társaság a jövedelme csökkentésére vagy költségelszámolásra jogosító igazolást, bizonylatot kapott, akkor az érdekképviseletnek 54 százalék adót kell fizetnie a magánszemély(ek)nek az adóévben adómentes jogcímen kifizetett összeg azon része után, amely meghaladja az adóévi tagdíj-, hozzájárulás-bevétel és alapítványtól, más érdekképviselettől az adóévben kapott bevétel 40 százalékának és az adóévben keletkezett bármely más bevételének együttes összegét.
(2) A kifizetőnek 54 százalék adót kell fizetnie a magánszemély(ek)nek adómentes jogcímen az adóévben kifizetett (juttatott) összeg (nem pénzbeli vagyoni érték) azon része után, amely meghaladja érdekképviselettől, más alapítványtól kapott bevétele 40 százalékának és az adóévben keletkezett bármely más bevételének együttes összegét.
(3) Az e § szerinti adót az adóévet követő év február hónapban kell a kifizetőnek az általa levont jövedelemadó befizetésének szabályai szerint megfizetnie.
(4) E § alkalmazásában nem kell figyelembe venni a munkavállalói érdek-képviseleti tagdíjat akkor, ha az nem haladja meg a bér kettő százalékát. Ha meghaladja, akkor teljes egészében figyelembe kell venni.
(5) Nem kell e § rendelkezéseit alkalmazni az olyan adómentesen kifizetett (juttatott) összegre (nem pénzbeli vagyoni értékre), amely a kifizető elszámolási kötelezettsége mellett - akár közvetetten is - az államháztartás valamely alrendszeréből, egyházi forrásból, nemzetközi szerződés alapján folyósított támogatásból, segélyből származik.
Kisösszegű és egyéb kifizetések, egyösszegű járadékmegváltások
73. § (1) Az önálló tevékenységből származó, egy szerződés alapján 15 000 forintot meg nem haladó összeg kifizetése esetén a magánszemély választhat, hogy
a) a jövedelem utáni adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti be, vagy
b) írásban nyilatkozik arról, hogy összevont adóalapjának részeként adózik utána.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben a bevétel egésze jövedelem, és az adó mértéke az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti legmagasabb adókulcs (százalékos adómérték).
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a magánszemélynek és a kifizetőnek a Második rész önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezései szerint kell az adókötelezettséget teljesítenie.
(4) A magánszemélyt csőd, felszámolás, végelszámolás keretében megillető tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék és más hasonló járadékjellegű követelés, valamint a magánszemélyt megillető, a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási kártérítés egy összegben való megváltása esetén a kifizetett összeg teljes egészében jövedelem, és az adó mértéke 16 százalék, ha a jövedelem az 5 millió forintot nem haladja meg, illetve 800 ezer forint és az 5 millió forintot meghaladó rész 24 százaléka, ha a jövedelem az 5 millió forintot meghaladja, azzal, hogy a jövedelem utáni adót a kifizető állapítja meg, vonja le, és fizeti be.
(5) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági őstermelői tevékenység ellenértékeként kifizetett összeg esetében.
(6)
(7) A külföldi illetőségű magánszemély részére - ha a magánszemély illetősége szerinti állam és a Magyar Köztársaság között nincs hatályos egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén - kamat, jogdíj, szolgáltatási díj címen fizetett (juttatott) bevétel egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 30 százalék. Az adót - ha a bevétel kifizetőtől származik - a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be azzal, hogy nem pénzben történő juttatás esetén a juttatást terhelő adó megfizetésére a kifizető köteles. E rendelkezést nem kell alkalmazni a Magyar Állam, az államháztartás alrendszere, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság, a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen működő Részvénytársaság, a Magyar Export-import Bank Zártkörűen működő Részvénytársaság, a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen működő Részvénytársaság vagy a Magyar Nemzeti Bank által fizetett, jóváírt kamatjövedelemre, a hitelintézet által fizetett, jóváírt kamatjövedelemre, továbbá a késedelmi kamatra. E rendelkezés alkalmazásában szolgáltatási díjnak minősül az Európai Parlament és a Tanács gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet besorolása szerinti üzletvezetés, üzletviteli tanácsadás, reklám, piac-, közvélemény-kutatás, valamint máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységből az üzleti ügynöki tevékenység díja.
Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem
74. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének (ideértve a földjáradékot is) és más ingatlan bérbeadásából származó bevételnek az egésze jövedelem, amely után az adó mértéke
a) 16 százalék, ha a jövedelem az 5 millió forintot nem haladja meg, illetve
b) 800 ezer forint és az 5 millió forintot meghaladó rész 24 százaléka, ha a jövedelem az 5 millió forintot meghaladja.
(2) Mentes az adó alól a termőföld-bérbeadásból származó bevétel, ha a termőföld haszonbérbe adása alapjául szolgáló, határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján a haszonbérlet időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri.
(3) A magánszemély köteles a (2) bekezdés szerinti mentesség alapján korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelt összegben a szerződés megszűnése éve kötelezettségeként megállapítani, bevallani és megfizetni, ha a mentesség alapjául szolgáló szerződés az adómentesség feltételéül szabott időtartamon belül bármely okból (ide nem értve a szerződő feleken kívül álló okot, valamint a haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondását) megszűnik.
(4) Az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható, ha a magánszemély e tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi.
(5) A termőföld-bérbeadásból származó jövedelem adókötelezettségére vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény határozza meg.
(6) Más ingatlan bérbeadása esetén az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti be. Nem kell az adót levonnia a kifizetőnek akkor, ha a magánszemély igazolja, hogy ingatlan bérbeadási tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi, valamint - a társasház kivételével -közös tulajdonban lévő ingatlannak tulaj dontársak közössége által történő bérbeadása esetén. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, illetőleg a kifizető bármely ok miatt az adót nem vonta le, az adót a magánszemélynek kell megállapítania, és negyedévenként az adózás rendjéről szóló törvénynek az adóelőlegre vonatkozó rendelkezései szerint kell megfizetnie.
(7) Más ingatlan bérbeadása esetén a magánszemély az adóévi összes ilyen bevételre vonatkozóan az (1) bekezdés rendelkezése helyett választhat, hogy a bérleti díjból származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket (ideértve az adóelőleg megállapítására vonatkozó szabályokat is) alkalmazza. Ha a bevétel kifizetőtől származik, és a magánszemély választásáról a kifizetést megelőzően nyilatkozik, a kifizető e § rendelkezései helyett az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó adóelőleg-levonási szabályokat alkalmazza. Ilyen nyilatkozat hiányában a kifizető által levont adó, vagy egyéb esetben a magánszemély által e § szerint megfizetett adó adóelőlegnek minősül, ha a magánszemély a választását az adóbevallásában érvényesíti.
(8) Ha az ingatlan fekvése szerinti állammal a Magyar Köztársaságnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén, akkor az ingatlan bérbeadásából, haszonbérbeadásából származó jövedelem - a (7) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - a magánszemély önálló tevékenységből származó jövedelmének minősül.
(9) Az ingatlan bérbeadásából származó bevételből levonható az ugyanazon ingatlan után a vagyonadóról szóló törvény szerint az adóévben az előírt határidőig megfizetett adó."
22. §
Az Szja tv. 75. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:"(8) Ha a társasház a (6) bekezdés rendelkezése szerint levont, illetve megfizetett adó után fennmaradó jövedelmet, vagy annak egy részét a tulajdonostársak között a tulajdoni hányadok arányában osztja fel, akkor az a magánszemély tulajdonostárs olyan bevétele, amelynek egésze jövedelem és az adó mértéke
a) 16 százalék, ha a jövedelem az 5 millió forintot nem haladja meg, illetve
b) 800 ezer forint és az 5 millió forintot meghaladó rész 24 százaléka, ha a jövedelem az 5 millió forintot meghaladja."
23. §
Az Szja tv. 77/B. § (10) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:/(10) Ha a jog alapítása, megszerzése, valamint gyakorlása bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben történt,/
"a) a (6) bekezdés rendelkezésétől eltérően az (1)-(3) bekezdésben meghatározott jövedelem után az adó mértéke 16 százalék, ha a jövedelem az 5 millió forintot nem haladja meg, illetve 800 ezer forint és az 5 millió forintot meghaladó rész 24 százaléka, ha a jövedelem az 5 millió forintot meghaladja."
24. §
Az Szja tv.1. 58. § (6) bekezdésében az "az adót" szövegrész helyébe az "az adó mértéke 16 százalék, ha a jövedelem az 5 millió forintot nem haladja meg, illetve 800 ezer forint és az 5 millió forintot meghaladó rész 24 százaléka, ha a jövedelem az 5 millió forintot meghaladja. Az" szöveg;
2. 63. § (1) bekezdésében az "az adót" szövegrész helyébe az "az adó mértéke 16 százalék, ha a jövedelem az 5 millió forintot nem haladja meg, illetve 800 ezer forint és az 5 millió forintot meghaladó rész 24 százaléka, ha a jövedelem az 5 millió forintot meghaladja. Az" szöveg;
3. 64/A. § (1) bekezdésében az "adóköteles jövedelem megállapítására" szövegrész helyébe a Jövedelem - ha az nem adómentes - után az adó mértéke 16 százalék, ha a jövedelem az 5 millió forintot nem haladja meg, illetve 800 ezer forint és az 5 millió forintot meghaladó rész 24 százaléka, ha a jövedelem az 5 millió forintot meghaladja, egyebekben pedig" szöveg; (4) bekezdésében az "Az adót" szövegrész helyébe az "Az (1) bekezdésben említett adót" szöveg;
4. 65. § (2) bekezdésében a "kamatjövedelem után az adót" szövegrész helyébe a "kamatjövedelem után az adó mértéke 16 százalék, ha a jövedelem az 5 millió forintot nem haladja meg, illetve 800 ezer forint és az 5 millió forintot meghaladó rész 24 százaléka, ha a jövedelem az 5 millió forintot meghaladja, ennek megfelelően az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben az adó a vagyoni érték szokásos piaci értékének (nyereménybetét esetében a nyereményalap) egynegyede. Az adót" szöveg;
5. 75. § (5) bekezdésében a "kell tekinteni" szövegrész helyébe a "kell tekinteni, amely után az adó mértéke 16 százalék, ha a jövedelem az 5 millió forintot nem haladja meg, illetve 800 ezer forint és az 5 millió forintot meghaladó rész 24 százaléka, ha a jövedelem az 5 millió forintot meghaladja" szöveg;
6. 76. § (2) bekezdésében az "adót" szövegrész helyébe az "adó összege 16 százalék, ha a jövedelem az 5 millió forintot nem haladja meg, illetve 800 ezer forint és az 5 millió forintot meghaladó rész 24 százaléka, ha a jövedelem az 5 millió forintot meghaladja, amelyet" szöveg;
7. 77. § (1) bekezdésében a Jövedelem" szövegrész helyébe a Jövedelem, amely után az adó mértéke 16 százalék, ha a jövedelem az 5 millió forintot nem haladja meg, illetve 800 ezer forint és az 5 millió forintot meghaladó rész 24 százaléka, ha a jövedelem az 5 millió forintot meghaladja." szöveg
lép.
25. §
Hatályát veszti az Szja tv.1.29. § (5) bekezdése;
2. 47. § (6)-(9) bekezdése;
3. 48. § (2) bekezdés e) pontja.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
26. §
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 19. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:"19. § (1) A társasági adó - a (2) és (9) bekezdésben foglalt eltéréssel - a pozitív adóalap 19 százaléka.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően a (3) bekezdésben foglaltak teljesítése esetén a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék.
(3) A 10 százalékos adókulcsot az adózó akkor alkalmazhatja, ha
a) nem vesz igénybe az adóévben e törvény alapján adókedvezményt, és
b) az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, és
c) az adóalapja vagy az adózás előtti eredménye az adóévben és az azt megelőző adóévben -a (8) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg, kivéve, ha az adózó a 6. § (6) bekezdésének hatálya alá tartozik, és
d) az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének való megfelelés hiányát az adóévben és a megelőző adóévben a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és végrehajtható hatósági határozata, illetőleg - a határozat bírósági felülvizsgálata esetén - jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot,
e) az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszeresének - ha az adózó székhelye a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van, akkor a minimálbér - adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.
(4) Az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó részének, illetve, ha az adóalap nem éri el az 50 millió forintot, akkor az adóalapnak a 9 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában
a) az elsődleges mezőgazdasági termelést is végző adózónál az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt - az adóévben igénybe vett - támogatásnak minősül, ha az (5) bekezdés szerint lekötött tartalékot kizárólag beruházásra, vagy beruházás céljára felvett hitel törlesztésére használja fel;
b) más adózónál csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy ha az adózó az
(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelő lekötött tartalékot kizárólag beruházásra, vagy beruházás céljára felvett hitel törlesztésére használja fel, akkor - választása szerint - a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő.
(5) Az adózó a (3) bekezdés alkalmazásával meg nem fizetett adónak megfelelő összeget az adóév utolsó napján - az eredménytartalékból történő átvezetéssel - lekötött tartalékként köteles kimutatni, és azt a lekötése adóévét követő négy adóévben
a) megvalósított beruházás - ide nem értve a (6) bekezdésben felsorolt beruházást - bekerülési értékének megfelelően, és/vagy
b) a 7. § (3) bekezdésében foglaltak szerint korábban munkanélküli személy, illetve a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy pályakezdő foglalkoztatására tekintettel elszámolt személyi jellegű kifizetésre, feltéve, hogy az említettek foglalkoztatása 2007. december 31 -ét követően kezdődött, és/vagy
c) a pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is) fennálló kötelezettség csökkentésére oldhatja fel, kivéve, ha a feloldást - ideértve azt is, ha a feloldás nem a (4) bekezdés szerinti elszámolásnak megfelelően történt - követő 30 napon belül megfizeti a feloldott résszel azonos összegű adót. Az adózó megfizeti továbbá a lekötött tartaléknak a lekötés adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig fel nem használt részével azonos összegű adót, a lekötés adóévét követő negyedik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig, illetve a jogutód nélküli megszűnése napjáig fel nem használt részével azonos összegű adót, a jogutód nélküli megszűnése napját követő 30 napon belül. Az adót késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni. A késedelmi pótlékot a 10 százalékos adókulcs érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és az adóval együtt a megfizetés esedékességét követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani.
(6) Az adózó az (5) bekezdés alapján lekötött tartalékot nem használhatja fel a fejlesztési tartalék terhére elszámolt beruházásra, továbbá a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a fejlesztési tartalék terhére el nem számolt műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt.
(7) A (2)-(5) bekezdés alkalmazása esetén
a) a csekély összegű (de minimis) támogatás összege az adóévben ilyen jogcímen adózás előtti eredmény csökkentésként érvényesített összes kedvezmény együttes összegére a (2) bekezdés szerinti adómértékkel számított értékkel egyenlő,
b) a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát azon személyek nélkül kell figyelembe venni, akiknek a jövedelme alapján kizárólag egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettség áll fenn.
(8) A jogutódnak, a jogelőd nélkül alakult adózónak az első adóévében a (3) bekezdés c) pontjában foglaltak alkalmazásakor a megelőző adóévre vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmaznia. E § alkalmazásában a külföldi személy abban az évben minősül jogelőd nélkül létrejött adózónak, amelyben 2000. december 31-ét követően külföldi vállalkozóként az állami adóhatósághoz először be kellett jelentkeznie. E § alkalmazásában az egyéni cég az alapításakor jogelőd nélkül létrejött adózónak minősül.
(9) A külföldi szervezet jövedelme után az adó mértéke 30 százalék.
(10) A (3) bekezdés d) pontja szerinti, az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének való megfelelés hiányát nem érinti, ha az egyéni vállalkozó a jogerős közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti."
27. §
A Tao tv.a) 4. § 11. pontjának nyitó szövegrészében és c) alpontjában a "10 százalékot" szövegrész helyébe a "19. § (1) bekezdésében előírt mérték kétharmadát" szöveg;
b) 6. § (3) bekezdésében az "adó alapja az" szövegrész helyébe az "adó alapja a külföldi szervezetnél a 15. §-ban, az" szöveg;
c) 7. § (12) bekezdés a "19. § szerinti" szövegrész helyébe a "19. § (1) bekezdése szerinti" szöveg;
d) 7. § (17) bekezdésében a "19. § szerinti" szövegrész helyébe a "19. § (1) bekezdése szerinti" szöveg;
e) 7. § (20) bekezdésében a "19. § szerinti" szövegrész helyébe a "19. § (1) bekezdése szerinti" szöveg;
f) 15/A. § (6) bekezdésében a "19. § szerinti" szövegrész helyébe a "19. § (1) bekezdése szerinti" szöveg;
lép."
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
28. §
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 7,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék."
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása
29. §
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A kifizető, - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 24 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti
a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem,
b) külön adózó jövedelmek közül
ba) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §] adóalapként meghatározott összege,
bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege
után."
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
30. §
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az adó mértéke az adó alapjának 25 százaléka."
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása
31. §
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 459. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A számított adó az adóalap 24 százaléka. A fizetendő adó a számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével."
Hatálybeléptető rendelkezések
32. §
(1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2012. július 1-jén lép lép hatályba.(2) Az 1. § 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3) Nem lép hatályba a Stab tv. 36. §-a és 38. §-a.
INDOKOLÁS
Orbán Viktor kormányának a Magyarország belső keresletélénkítésére alapozott gazdaságpolitikája sikertelen, költségvetési politikája átláthatatlan, emiatt Magyarország letért a fenntartható növekedési pályáról, elvesztette a pénzpiaci szereplők egy részének bizalmát, amely nélkül nem lesz képes önállóan a gazdasági válságból kilábalni.A gazdasági növekedés előfeltétele a foglalkoztatás mértékének, az értékteremtő munkahelyek számának növelése. A munkahelyek számának növeléséhez új beruházásokra, fejlesztésekre van szükség. A beruházások, fejlesztések létrejöttéhez elengedhetetlen, hogy Magyarország visszaszerezze az elvesztett, illetve erősítse a még fennálló befektetői bizalmat. A befektetői bizalom visszaszerzéséhez, illetve erősítéséhez kiszámítható és tervezhető szabályozási és üzleti környezetet kell biztosítani. A kiszámítható és tervezhető szabályozási és üzleti környezet megteremtésének első lépéseként következetes, az Európai Unió jogrendszerébe illeszkedő közjogi, valamint költségvetési és gazdaságpolitikai szabályokra, jogbiztonságra van szükség.
I. 2011 a sorozatos gazdaságpolitikai kudarcok éve volt Magyarország számára. Az elhibázott intézkedések sora az adórendszer értelmetlen, kapkodó átalakításával kezdődött, ami lyukat ütött a költségvetésen, ezért a kormány visszaható hatállyal - európai összehasonlításban is - magas ágazati különadókat vetett ki. Ezzel visszafogta a beruházásokat, amely azután visszavetette a gazdasági növekedést és csökkentette a költségvetési bevételeket. Ezek után a kormány erőszakkal államosította a magánnyugdíjpénztári vagyont, annak jelentős részét egyszerűen visszaforgatta a költségvetésbe, azaz folyó kiadásokra fordította. A gazdaság lefelé menő spirálba került, így nemhogy munkahelyek nem keletkeztek, hanem a meglévők is veszélybe kerültek. Az egykulcsos adó nem hozta meg a kormány által várt hatást, nem nőtt a fogyasztás. Eközben a kormány kiszámíthatatlan lépései, folytonos rögtönzései, a nyilvánvalóan elhibázott gazdaságpolitikához való görcsös ragaszkodás olyan mértékben ásta alá a nemzetközi és hazai gazdasági szereplőkben a bizalmat, hogy a gazdaságirányítás ellehetetlenült, a költségvetés bevételei drasztikus módon lecsökkentek és a társadalom egyes csoportjai közötti szakadékok mindeközben az eddiginél is jobban kiéleződtek.
Az egykulcsos adórendszer bevezetése igazságtalan helyzetet teremtett a munkavállalók 80%-a számára, és indokolatlan mértékű adóbevétel kiesést okozott a költségvetésnek.
Elfogadhatatlan helyzet alakult ki: a kiskeresetűek még kevesebb pénzt visznek haza, az adómentes sáv eltörlése az eddiginél is kilátástalanabbá tette családjaik túlélési lehetőségeit. A magas jövedelemmel rendelkezők adófizetési kötelezettségének jelentős csökkentése ezzel szemben még jobb helyzetbe hozta az egyébként is jómódú szűk felső réteget.
A munkahelyteremtést nem ösztönözte a közepes vállalatok társasági adójának csökkentése, ugyanakkor a munkát terhelő járulékok emelése érdemben akadályozza a foglalkoztatás növelését. A Fidesz-KDNP elhibázott kormányzása mára oda vezetett, hogy mind a lakosság, mind a tőkebefektetők elkezdték az országból kimenekíteni pénzüket. Az elmúlt másfél évben kudarcot vallott dilettáns gazdaságpolitika, az átgondolatlan, kapkodó jogalkotás, a befektetések biztonságát veszélyeztető, kiszámíthatatlan szabályozás elriasztotta Magyarországról a befektetőket. Mindezek hatására számos beruházás marad el, üzemek kerülnek bezárásra, ami tovább rontja az adóbevételek megfelelő alakulásának és a fejlesztések megvalósításának esélyeit.
Az államháztartás - önkormányzatok nélküli - pénzforgalmi szemléletű konszolidált hiánya 2011 végén 1 734 milliárd forint volt, az eredeti törvényi előirányzat 252,3%-a, és még a jócskán megemelt módosított előirányzatnak is elérte a 110%-át. A múlt évi tényleges hiány ezzel váratlanul az előző évi deficitnek csaknem kétszerese, 195%-a lett. Ekkora pénzforgalmi hiánya még soha nem volt az államháztartásnak.
Az államadósság - a hangzatos ígéretekkel szemben - nőtt. A múlt év végén a központi költségvetés adóssága 915 milliárd forinttal, 4,4%-kal meghaladta az év eleji értéket. A kormányzat a kényszerrel államosított nyugdíjvagyonból tervezte kiváltani - az autópálya szerződéseket nem érintve - az összes PPP konstrukciót 300 milliárd forint értékben, és konszolidálni akarták a két érintett közösségi közlekedési társaság adósságát 370 milliárd forint értékben. A rendelkezésre álló információk szerint a PPP konstrukciók kiváltására egyáltalán nem került sor, a MÁV adósságából 50 milliárd forintnyit vállalt át az állam, míg a BKV ebből kimaradt, és a csőd szélén táncol.
A Fidesz gazdaságpolitikájának eredménytelenségét mutatja, hogy
• Magyarország Európában a legnagyobb vesztese lett a válságnak;
• Magyarország ma a világ nyolcadik legkockázatosabb országa gazdasági szempontból;
• a forint árfolyama elszakadva a térségi valutáktól folyamatosan gyengül. 2010 áprilisában még 265 forintért adták az eurót, 2012 januárjában 324 forintba is került;
• Magyarország pénzügyi kockázata a második legnagyobb mértékben nőtt. Az államcsőd elleni biztosítás felára másfél év alatt 170 bázispontról 550 körüli szintre emelkedett;
• Magyarország 2011 őszén több alkalommal nem tudott államkötvényt eladni, illetve jelentős felárral tudta értékesíteni az állampapírokat;
• befagyott a magyarországi hitelezés a hibás gazdaságpolitika és az ágazati adók miatt, a beruházások éves összevetésben mintegy 4-5 %-kal zuhantak;
• Magyarország nem tudja felhasználni az uniós pénzeket az alkalmatlan intézményrendszer miatt;
• a kormányváltás előtt még Magyarország felminősítéséről szóltak a hírek, de 2012 elejére Magyarország a három legnagyobb nemzetközi hitelminősítőnél befektetésre nem ajánlott kategóriába került;
II. Az MSZP szerint van más út!
Vissza kell szerezni a költségvetési és a gazdaságpolitika hitelességét, a befektetők bizalmát, mert csak így lehet Magyarországon beruházásokkal új munkahelyeket teremteni és a tényleges foglalkoztatást értékteremtő módon növelni. Ez akkor lehet sikeres, ha helyre állítja az Orbán-kormány az alkotmányos rendszerrel kapcsolatos gazdasági és társadalmi stabilitást is.
Kiszámíthatóság és tervezhetőség nélkül nincs bizalom. Bizalom nélkül nincsenek fejlesztések, nincsenek beruházások. Beruházások nélkül nem jönnek létre értékteremtő munkahelyek. Munkahelyek nélkül, a foglalkoztatás tényleges növelése nélkül pedig nem lesz gazdasági növekedés sem.
Ehhez szükséges az MSZP által javasolt intézkedések végrehajtása, amely érdemben hozzájárulhat egy Magyarország számára előnyös IMF/EU megállapodás megkötéshez.
Az MSZP ezért igazságosabb és hatékonyabb adórendszer bevezetését javasolja újra az Országgyűlésnek.
Az MSZP igazságos és hatékony adórendszert javasol. A költségvetés bevételei így megalapozottak és kiszámíthatók lesznek és elkerülhető a leszakadás/ elszegényedés.
Az adószabályok év közben történő módosítási tilalmának bevezetése a kiszámíthatóság, és a pontos tervezés erősítése érdekében.
A törvényjavaslat célja
> kiszámítható és tervezhető gazdasági környezet alapjainak megteremtése, az adózási szabályok módosításával,
> az adószabályok év közben történő módosítási tilalmának bevezetése a kiszámíthatóság, és a pontos tervezés erősítése érdekében,
> a foglalkoztatást terhelő járulékok csökkentése a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében,
> az ÁFA csökkentése a hazai fogyasztás növelése érdekében,
> a foglalkoztatást, beruházásokat nem ösztönző társasági adócsökkentés megszüntetése, és visszaemelése a 2010. évi szintre, a költségvetés bevételeinek növelése érdekében,
> a társadalmilag igazságtalan, szegényeket szegényítő, gazdagokat gazdagító egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer alapjai sarkalatos törvénybe foglalásának megszüntetése, és a progresszív személyi jövedelemadó-rendszernek, az adójóváírás intézményének, valamint a gyermekek után járó adókedvezményeket a kis- és közepes keresetű munkavállalóknak is biztosító személyi jövedelem adórendszer bevezetése.
A törvényjavaslat ennek megfelelően rendelkezik az egykulcsos adórendszer sarkalatosságának megszüntetéséről, növeli az üzleti, gazdasági környezetet alapvetően befolyásoló adózási szabályok megalkotásának, bevezetésének átláthatóságát, tervezhetőségét.
Javasoljuk, hogy a munkajövedelmek után 5 millió forintig 16%-kal, az 5 millió forint fölötti rész után 32%-kal adózzanak, amely igazságos teherviselést jelent. A módosítás célja, hogy a Fidesz-KDNP kormány intézkedéseivel ellentétben növekedjen az alacsony és közepes keresetűek jövedelme, az adójóváírás összegének és határának 2011. évi szintre történő visszaállítása miatt.
Javasoljuk, hogy maradjon különbség a munkajövedelmek és a nem munkából származó jövedelmek között, vagyis a kamat, csereügylet, értékpapír-kölcsönzés, árfolyamnyereség, osztalék, ellenőrzött tőkepiaci ügylet, tartós befektetésből származó jövedelem, vállalkozásból kivont jövedelem, ingó, és ingatlan értékesítés, vagyoni értékű jog átruházása esetén meg a 16%-os szja-kulcs, de mellette, az évi 5 millió forintot meghaladó jövedelmek progresszív adóztatása érdekében, 8%-os további kulcs lépjen be.
A törvényjavaslat ugyancsak módosítani javasolja - a társadalmi igazságosság érvényre juttatása érdekében - a családi kedvezményre vonatkozó szabályozást. Javasoljuk, hogy a kisebb keresetű munkavállalóknak az állam támogatásként a maximálisan igénybe vehető mértékig egészítse ki a jogosult részére járó kedvezményt ("visszatérítendő adó"). Ne függjön a munkavállaló esetében a keresettől a gyermeknek nyújtott támogatás. Annak érdekében, hogy a kiskeresetű gyermekes családok is igénybe vehessék a támogatás maximális összegét, javasoljuk az elmúlt években hatályban volt családi kedvezmény rendszerében alkalmazott évi 7.620.000 Ft-os jövedelemhatár fenntartását. Ez azt jelenti, hogy havi 635 ezer Ft-os jövedelem felett fokozatosan csökken az igénybe vehető családi kedvezmény mértéke. így 1 millió Ft-os havi jövedelem felett már nem jár kedvezmény.
Javasoljuk, hogy a társasági adók a 2010. évi szinten maradjanak, mert semmilyen foglalkoztatást növelő vagy növekedést ösztönző hatása nincs az 50-500 millió forint közötti pozitív adóalappal rendelkező vállalkozások esetében az adócsökkentésnek.
A munkahelyek megőrzése és bővítése érdekében ugyanakkor szükséges a vállalatok, vállalkozások, intézmények által fizetett járulékot - mint ahogy azt már a választási programunkban is jeleztük -, 3 százalékponttal csökkenteni. A magyar társadalom akut problémája az alacsony foglalkoztatás. Az MSZP a fenntartható fejlődés sarokkövének tekintette már korábban is a munkát végzők körének bővítését, ezért 2009-ben és 2010-ben összesen 5 százalékpontos járulékcsökkentést valósított meg. A Fidesz legalább 10 százalékpontos járulékcsökkentést tartott szükségesnek korábbi nyilatkozataiban, azonban erre vonatkozó javaslattal nem állt elő az Orbán-kormány. A munkahelymegtartás, illetve a foglalkoztatás növelése érdekében ugyanakkor további, a foglalkoztatást terhelő köztehercsökkentő lépések szükségesek. Az 1 millió új munkahely létrejöttének korábbi ígérete eddig nem párosult olyan intézkedések megtételével, ami határozottan serkentené a munkáltatók többletfoglalkoztatási igényét. Természetesen elsődleges minden vállalkozás számára, hogy termékeiknek, szolgáltatásaiknak teremtődjön új piac, mert elsősorban ez generálja a humán erőforrás iránti keresletet, de a munkaerő költségét meghatározó kiadások érzékelhető csökkenésével javítható az a gazdálkodási környezet, amiben a munkáltatók újabb beruházásokról döntenek, így azok létrehozásához, majd működtetéséhez munkahelyeket teremtenek. A munkáltatói járulékcsökkentés segíti a foglalkoztatást a versenyszférában. Modellszámítások alapján a fajlagos munkaerőköltség 1%-os csökkenése három év alatt kb. 0,15 százalékkal növeli a munkaerő keresletet. Az 5 százalékpontos munkáltatói járulékkulcs csökkentés összességében 0,8 %-kal emeli a foglalkoztatás szintjét normál esetben. A vállalati szektor versenyképességét is javítja a járulékok mérséklése. Ezáltal az ország tőkevonzó képessége erősödik. Általános tapasztalat, hogy a vállalkozások rövidtávon nagyságrendileg 3 százalékpont körüli járulékcsökkenésre reagálnak, ezért a javaslat ezt az érzékelhető mértéket célozza meg a TB járulék helyébe lépett szociális hozzájárulási adó 27 %-ról 24 %-ra történő csökkentésével. A módosítások biztosítják az összhangot az egészségügyi hozzájárulás szabályaival is.
A munkavállalással kapcsolatos terhek csökkentése, és a kis- és közepes keresetűek jövedelmének növelése érdekében javasoljuk a munkavállalói járulékok 1 százalékpontos csökkentését.
Javasoljuk továbbá az ÁFA általános kulcsának 25 %-ra történő csökkentését, mivel a tavaly év végi adóemelés érdemben gyorsítja az inflációt, csökkenti a belső keresletet, ezáltal lassítja a gazdasági növekedést.
III. E javaslatok elfogadása érdemben csökkenthetné Magyarország sebezhetőségét, élénkítené a gazdasági növekedést, elősegítené az állampapírok alacsonyabb hozamú értékesítését, növelné a foglalkoztatást és érdemben javítaná Magyarország versenyképességét.
Az MSZP javaslataiból keletkezett bevételek alapján a költségvetés igazságosabb és fenntartható lesz, új munkahelyek jöhetnek létre.
A javaslatok éves költségvetési egyenlege nagyságrendileg 70 Mrd Ft, vagyis az intézkedéseknek a kis- és közepes keresetű munkavállalókon - vagyis a munkavállalók 80 %-án - túl a költségvetés is nyertese lenne, ugyanakkor nem lenne szükség az Orbán Viktor miniszterelnök által beharangozott, az alacsony keresetűeket leginkább hátrányosan érintő további megszorításokra.