adozona.hu
A járulékfizetési felső határ megszüntetésének érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló T/3856. számú törvényjavaslat indokolása
A járulékfizetési felső határ megszüntetésének érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló T/3856. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
(1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A biztosított társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és a 19. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizet A nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci jár...
A járulékfizetési felső határ megszüntetésének érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló T/3856. számú törvényjavaslat indokolása
2011. évi ... törvény a járulékfizetési felső határ megszüntetésének érdekében szükséges egyes törvények módosításáról
1. §
(1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A biztosított társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és a 19. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizet A nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja megegyezik az (1) bekezdésben meghatározott társadalombiztosítási járulék alapjával."
(2) A Tbj. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"28. § (2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott körülmények nem állnak fenn a naptári hónap teljes tartamán át, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy naptári napra a 27. § (1) bekezdésben meghatározott járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdődött vagy szűnt meg."
(3) A Tbj. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az egyéni vállalkozó a 19. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot az (l)-(2) bekezdésben meghatározott társadalombiztosítási járulékalap figyelembevételével fizeti meg."
(4) A Tbj. 29. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni."
(5) A Tbj. 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokban és a 26. § (1) bekezdésében említett ellátások után együttesen kell megfizetni. Nyugdíjjárulék-túlfizetés esetén a foglalkoztató a túlfizetés igazolását követő 15 napon belül köteles a járulékot visszafizetni a biztosítottnak."
(6) A Tbj. 34. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az (1) bekezdés alapján kötött megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. Amennyiben a megállapodást a minimálbér figyelembevételével kötik meg, annak változása esetén a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot, a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni. Így kell eljárni akkor is, ha a megállapodást kötő személy az általa megjelölt jövedelmét módosítja. Ha a megállapodást kötő személy, kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett a megállapodás időtartama alatt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, a megállapodás alapján történő járulékfizetési kötelezettség szünetel."
(7) A Tbj. 56/A. § (5) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(6) Az (5) bekezdésben meghatározott járulékbevallás tartalmazza:]
"d) a járulékok összegére, a biztosítási (foglalkoztatási) idő "tól-ig" tartamára és a magán-nyugdíjpénztári tag biztosított magán-nyugdíjpénztárára vonatkozó adatot,"
2. §
(1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 28/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"28/A. § (1) Az adóhatóság az adózó nyilatkozata és a havi adó- és járulékbevallásra, valamint adatszolgáltatásra kötelezettek bevallása, illetve adatszolgáltatása alapján megállapítja az adó alapját, az adót, a visszatérítendő adót, illetőleg a befizetendő adót, és az ezeket tartalmazó egyszerűsített adóbevallást, valamint az annak alapjául szolgáló, nyilvántartásában szereplő adatokat április 30. napjáig postai vagy elektronikus úton közli az adózóval."
(2) Az Art. 28/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az adóhatóság az adózó javítása alapján ismét kiszámítja az adó alapját, az adót, a visszatérítendő adót, illetőleg a befizetendő adót, és erről, valamint a befizetendő vagy visszatérítendő adó összegéről június 20. napjáig értesíti az adózót."
3. §
(1) E törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a Tbj. 27. § (3) bekezdése, 36. § (3) bekezdése, 37. §; (4) bekezdése,
b) az Art. 30. § (2) bekezdése és 172. § (1) bekezdés k) pontja
hatályát veszti.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az ország jelenlegi gazdasági helyzetében, mikor a nyugdíjkassza hiánya miatt már jogszerűen járó nyugdíjakat von meg a kormány, és minden típusú nyugdíj korkedvezményt, korengedményt szinte teljesen megszüntet, a szociális felelősség, a társadalmi szolidaritás elve azt kívánja, hogy az átlagosnál jóval magasabb jövedelemmel rendelkezők felső korlát nélkül, jövedelmük teljes összege után fizessenek nyugdíjjárulékot.Nem tartható ugyanis az a szemlélet, hogy az áldozatot mindig a kisjövedelműeknek kell meghozni, és mindig a juttatást kapók részéről vár el a kormány lemondást, a megszorítás mindig ezeket az embereket éri, tehát a költségvetés kiadási oldalán. A megszorítások eredményeképp ezeknek az embereknek több évtizednyi munka és járulékfizetés után, kiszolgáltatott korban és helyzetben, már az alapvető létszükségleteik kielégítése került veszélybe, tehát más utakat is kell keresni a nyugdíjkassza egyensúlyának javítására, elsősorban a bevételek növelésével, és a megszorítást még elbíró réteg terhelésével.
A javaslat a nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség felső határának eltörlésével azt indítványozza, hogy az átlaghoz képest kiemelkedő jövedelmű állampolgárok a társadalmi szolidaritás és szociális érzékenység jegyében, átmeneti rendelkezésként, a nyugdíjkassza egyensúlyi feltételeinek megteremtéséig nagyobb arányban járuljanak hozzá a bevételi oldalhoz.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Tbj. módosításának célja, hogy a járulékfizetés felső határára vonatkozó szabályok törlésre kerüljenek.A 2. §-hoz
Az Art. módosításával ugyancsak kikerülnek a törvényből a járulékfizetési felső határra vonatkozó szabályok.A 3. §-hoz
Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések.