adozona.hu
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól szóló T/3504. számú törvényjavaslat indokolása
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól szóló T/3504. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2011. évi CXV. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) IV. fejezete címe helyébe a következő rendelkezés lép:
"A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetekre vonatkozó eltérő rendelkezések"
(2) A Cstv. IV. fejezete a következő 65. és 66. §-sal egészül ki:
"65. §
(1) A Kormány rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítheti azokat a (3) bekezdésbe...
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól szóló T/3504. számú törvényjavaslat indokolása
2011. évi CXV. törvény a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól
1. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) IV. fejezete címe helyébe a következő rendelkezés lép:"A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetekre vonatkozó eltérő rendelkezések"
(2) A Cstv. IV. fejezete a következő 65. és 66. §-sal egészül ki:
"65. §
(1) A Kormány rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítheti azokat a (3) bekezdésben meghatározott körbe tartozó gazdálkodó szervezeteket, amelyek jogerősen elrendelt csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt állnak, és
a) adósságrendezésükhöz, hitelezőikkel való megegyezésükhöz, reorganizációjukhoz nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek fűződik, vagy
b) - ha a vagyonhiány és a fizetésképtelenség nem szüntethető meg - gazdaságpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a jogutód nélküli megszüntetésük gyorsabb, átláthatóbb és egységesített eljárásrend szerint történjék.
(2) A Kormány az (1) bekezdés szerinti rendeletet csődeljárás esetén a csődeljárás kezdő időpontjától (10. § (3) bekezdés) 21 napon belül, felszámolási eljárás esetén a felszámolás kezdő időpontjától (27. § (1) bekezdés, 28. § (1) bekezdés) 30 napon belül hirdetheti ki.
(3) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősíthető az a gazdálkodó szervezet,
a) amelynek működése nemzetbiztonsági, honvédelmi, rendvédelmi, haditechnikai, energiabiztonsági, energiaellátási, iparbiztonsági, katasztrófavédelmi, természetvédelmi, környezetvédelmi, közegészségügyi, közműszolgáltatási, infrastruktúra-fejlesztési, kulturális örökségvédelmi, tömegtájékoztatási, hírközlési, közlekedési, közlekedésbiztonsági, kutatásfejlesztési, népegészségügyi vagy a lakosság alapvető közszolgáltatásokkal való ellátása szempontból országos jelentőségűnek, vagy bel- és külgazdasági, foglalkoztatáspolitikai szempontból kiemelt vállalkozásnak tekinthető,
b) amely nemzetgazdasági szempontból jelentős projekteket valósít meg,
c) amely törvény által meghatározott országos közfeladatot lát el,
d) amely nagy összegű állami szerkezetátalakítási támogatásban, hitelgaranciában, kezességvállalásban vagy exporthitel biztosításban részesült vagy koncesszióköteles tevékenységet folytat, és az említettekkel összefüggésben az állammal vagy állami szervvel jogviszonya áll fenn, vagy
e) amely az a)-d) pontban nem említett, de nemzetgazdasági stratégai szempontból kiemelt jelentőségű tevékenységet folytat.
66. §
(1) A 65. § szerinti esetekben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet csődeljárása és felszámolása esetén az e törvény rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(2) Vagyonfelügyelőként, illetve felszámolóként a Kormány által rendeletben kijelölt, kizárólagos állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaság (a továbbiakban: állami felszámoló) jár el.
(3) A bíróság által a 27/A. § (1) bekezdése szerint korábban kijelölt vagyonfelügyelő (felszámoló) felmentéséről és az állami felszámoló kijelöléséről az eljárást lefolytató bíró a 65. § (1) bekezdése szerinti kormányrendelet hatályba lépését követő 8 napon belül hoz végzést, és haladéktalanul elrendeli a végzés Cégközlönyben történő közzétételét. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel kerül sor. A bíróság végzésében rendelkezni kell a korábbi felszámoló számlával igazolt költségei megtérítéséről és az addig elvégzett tevékenységéért járó arányos díjazásáról is, amely legfeljebb 100 000 forint lehet, de különösen bonyolult ügyben magasabb díjazás is megállapítható. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, és csak a díjmegállapító rendelkezése ellen lehet fellebbezéssel élni. A felmentett felszámoló kötelezettségeire a 27/A. § (11) bekezdésében foglaltak irányadók azzal, hogy a honlapján a felmentéséről szóló végzés kézhezvételét követő napon közzé kell tennie a kijelölés megszűnésének dátumát, az állami felszámolóval szemben együttműködési kötelezettség terheli, és elő kell segítenie az állami felszámoló feladatátvételét.
(4) Az állami felszámolóra, annak foglalkoztatottjaira és felszámolóbiztosaira az e törvényben foglalt követelményeket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 27/A. § (4) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti kizáró oknak nem tekinthető, ha az adós részben vagy egészben állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet, vagy ha az adós hitelezője az állam, a központi költségvetés, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja, államháztartási szervezet, részben vagy egészben az állam tulajdonában vagy tagságával működő szervezet.
(5) Az állami felszámoló az e törvényben meghatározott tevékenységen kívül más gazdasági tevékenységet nem végezhet, ide nem értve a külön törvényben foglaltak szerint meghatározott szervezetek - pénzügyi intézmény, biztosító, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és magánnyugdíjpénztár - felszámolását.
(6) Az állami felszámolót nem kell felvenni a felszámolói névjegyzékbe, de a 27/C. §-ban meghatározott adatait a felszámolók nyilvántartását végző közigazgatási szerv nyilvántartja. Az állami felszámolónak a felszámolók nyilvántartását végző közigazgatási szerv által nyilvántartott adatai közérdekből nyilvánosak. Az állami felszámolónak az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott tevékenységére vonatkozóan a felszámolók nyilvántartását végző közigazgatási szerv hatósági ellenőrzést végez, súlyos vagy ismétlődő jogszabálysértés vagy mulasztás esetén kezdeményezi a felszámolóbiztos vagy az állami felszámoló foglalkoztatottjai, vezető tisztségviselői felelősségre vonását, felmentését, továbbá a felszámolóbiztost 300 000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal sújthatja. A bírság kiszabása során a hatóság figyelembe veszi a mulasztás vagy jogszabálysértés jellegét, súlyosságát, egyszeri vagy ismétlődő jellegét.
(7) A hitelező az állami felszámoló kijelöléséről szóló végzés (3) bekezdés szerinti közzétételét követően csak az állami felszámolóhoz jelentheti be követelését. A 10. § (2) bekezdés f) pontja és 37. § (l)-(2) bekezdése, valamint 46. § (5) bekezdés b) pontja szerinti követelésbejelentési határidőt nem mulasztja el az a hitelező, aki igazolja az állami felszámoló számára, hogy a felmentett felszámolónak az említett határidőben szabályszerűen bejelentette a követelését.
(8) A felszámolási eljárásban a követelések bejelentésének a 46. § (5) bekezdés c) pontjában és 37. § (l)-(3) bekezdésében meghatározott jogvesztő határideje 120 nap.
(9) A felszámolási eljárásban bejelentett követelések 46. § (6) bekezdése szerinti megvizsgálásának határideje 40 nap, és a vitatható követelések bíróság számára történő megküldésének határideje 10 nap. A bíróság a vitatható igények elbírálása tárgyában soron kívül dönt.
(10) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet felszámolása esetén a 38. § (5) bekezdés szerint az óvadék jogosultja számára - a Ptk. 271. §-a szerinti jogai érvényesítésére - nyitva álló határidő két hónap, ezt követően követelésének kielégítésére zálogjogosultként tarthat igényt.
(11) Az állami felszámoló a 39. § (1) bekezdése szerinti hitelezői gyűlést 60 napon belül köteles összehívni. A 39. §-ban foglalt kötelezettségek megszegése esetén a bíróság az állami felszámoló felmentése helyett a társaságot és a felszámolóbiztost 300 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja. A bíróság az állami felszámolót vagy a felszámolóbiztost az e törvényben meghatározott más kötelezettségeinek megszegése vagy elmulasztása esetén is pénzbírsággal sújthatja, melynek összege legfeljebb 900 000 forint lehet. A bírság kiszabása során a bíróság figyelembe veszi a mulasztás vagy jogszabálysértés jellegét, súlyosságát, egyszeri vagy ismétlődő jellegét, a hitelezők érdekeinek veszélyeztetését vagy sérelmét.
(12) A 41. § (5) bekezdése szerinti egyezségi tárgyalást az adós kérelmének kézhezvételétől számított 45 napon belül kell megtartani. Egyezség megkötésére a 44. § (1) bekezdését és 45. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bíróság az egyezséget akkor is jóváhagyhatja, ha az egyezséget támogató hitelezők követelése az egyezség megkötésére jogosult hitelezők összes követelésének legalább a felét kiteszi.
(13) Az adós tevékenységének a felszámolás alatti továbbfolytatása tárgyában a 46. § (3) bekezdés szerinti hozzájárulást a hitelezői választmány egy év helyett másfél évi időtartamra is megadhatja.
(14) A felszámolási zárómérleg elkészítésére nyitva álló határidő - a 46. § (4) bekezdése és az 52. § (2) bekezdése szerinti kivételekkel - 270 nap. A bíróság a felszámolási zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot - az 56. § (1) bekezdésének alkalmazásával - a kézhezvételtől számított 21 napon belül küldi meg a hitelezőknek.
(15) Az 53. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hatósági engedélyhez, koncesszióhoz kötött tevékenységet vagy törvényben meghatározott közszolgáltatási tevékenységet végző adósnak az e tevékenységével összefüggő iratait az adott tevékenységet folytató szervezet részére kell átadni.
(16) Az 56. § (2) bekezdés szerinti - a be nem hajtott követeléseket és az értékesítetlen vagyontárgyakat a hitelezők között felosztó - bírósági döntés meghozatalánál a (14) bekezdés szerinti határidőket kell figyelembe venni."
2. § A Cstv. a következő 83. §-sal egészül ki:
"83. § E törvénynek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól szóló törvénnyel megállapított 65. § (1) és (3) bekezdését, 66. § (1)-(7) bekezdését, a (11) bekezdésének az állami felszámoló és a felszámolóbiztos bírságolására vonatkozó rendelkezését és a (15) bekezdését a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól szóló törvény hatálybalépésekor a bíróság által jogerősen elrendelt csődeljárások és felszámolások esetében is alkalmazni kell, ha még nem került sor csődeljárásban az egyezségi tárgyalások lezárására, felszámolási eljárásban pedig egyezségkötésre vagy a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő benyújtására. A Kormány a bíróság által már jogerősen elrendelt csődeljárások és felszámolások esetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól szóló törvény hatályba lépését követő 30. napig hirdetheti ki a 65. § (1) bekezdése szerinti rendeletet. A 66. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felmentett felszámoló díjazását a bíróság az addig elvégzett tevékenységével, munkaterhével arányosan határozza meg, az állami felszámoló díját pedig ezzel arányosan csökkenti. A felmentett felszámolót megilleti továbbá az általa lefolytatott értékesítések után a 49/D. § szerinti díjbevétel és az 59. § (1) bekezdése és (4) bekezdése szerinti arányos díjhányad."
3. § A Cstv. 84/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a § jelenlegi szövegének számozása (1) bekezdésre változik:
"(2) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy
a) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezeteket rendeletben meghatározza, és rendeletben kijelölje a 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámolót,
b) meghatározza a 65. § (1) bekezdése szerinti rendelet kiadásával összefüggő kormányelőterjesztés kötelező elemeit,
c) rendeletben meghatározza a 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámoló adatai nyilvántartásba vételével és az állami felszámoló hatósági ellenőrzésével összefüggő eljárási szabályokat."
4. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Indokolás
Általános indokolás
A javaslat célja, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek esetében - ha azok csődeljárás vagy felszámolási eljárás alá kerülnek - akkor a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) Cstv. általános szabályaitól eltérő szabályok érvényesülhessenek. Közérdek, gazdaságpolitikai érdek, a közszolgáltatások biztonságosságához fűződő elvárások fűződnek ugyanis ahhoz, hogy az említett vállalkozások adósságrendezése, hitelezőikkel való megegyezése, reorganizációjuk, kiemelt ügyként valósuljon meg, ha pedig a vagyonhiányuk és fizetésképtelenségük nem szüntethető meg, akkor a jogutód nélküli megszüntetésük gyorsabb, átláthatóbb és egységesített eljárásrend szerint, a felszámolás hatékonyabb szakmai kontrolljával történjék.Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Cstv. új IV/A. fejezete szabályozza az ún. nemzetgazdasági szempontból kiemelt vállalkozások csőd- vagy felszámolása esetén követendő sajátos szabályokat. Az eltérések csak ott indokoltak, ahol ezen vállalkozási kör tevékenységének sajátos jellege, stratégai, biztonsági megfontolások vagy a közszolgáltatásokkal összefüggő szempontok ezt indokolják.Ezt a közérdeket a Kormány mérlegeli, amikor a fizetésképtelenségi eljárás alá került vállalkozást ebbe a kategóriába sorolja.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt vállalkozások vagyonfelügyelőjeként és felszámolójaként állami felszámoló társaság jár el, amely feladatra a Kormány csak az ilyen tevékenységi profillal rendelkező, kizárólagos állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaságot jelölhet ki. Ezt a felszámolót nem kell bejegyezni a felszámolók névjegyzékébe, ugyanazok a tőkekövetelmények, vagyoni biztosítékok és szakmai követelmények érvényesek rá, mint a többi felszámolóra, intézkedései vagy mulasztásai ugyanúgy kifogással támadhatók meg a bíróság előtt, továbbá magánjogi kártérítési felelőssége is ugyanaz, mint a többi felszámoló cégé.
A Javaslat főként a felszámolási eljárásra nézve mond ki sajátos szabályokat a nemzetgazdasági szempontból kiemelt vállalkozások tekintetében. Ezek azt célozzák, hogy az állami felszámoló gyorsabban, hatékonyabban dolgozzon, ugyanakkor azonban jobban elő tudja segíteni az egyezségkötést a felszámolási eljárásban is. Az egyezségkötés elősegítése azért kiemelt feladat, mert elsegíti a fizetőképesség visszanyerését, lehetővé teszi a reorganizációt, munkahelymegtartást.
Ugyanakkor azonban a javaslat azt az esetkört is rendezi, amikor a fizetésképtelenség már nem szüntethető meg, a cég annyira vagyonhiányos, illetve veszteséges, hogy gazdaságpolitikai cél és közérdek a piacról történő minél gyorsabb kivezetése. A javaslat elősegíti, hogy a felszámolás ezekben az esetekben rövidebb határidővel fejeződjön be.
A 2. §-hoz
A rendelkezés e törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő csőd - és felszámolási eljárásokra vonatkozóan az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.A 3. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a Cstv. felhatalmazó rendelkezéseit a Kormány részére rendelet alkotására vonatkozó felhatalmazással: A Kormány nevesíti a nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű, és ezzel sajátos csőd- és felszámolási szabályok hatálya alá kerülő vállalkozásokat, ha azok ilyen bírósági eljárás hatálya alá kerültek.A Kormány kijelöli továbbá az állami felszámoló társaságot, és meghatározza a nyilvántartásba vételével és hatósági ellenőrzésével összefüggő szabályokat.