Az országgyűlési képviselők jövedelmének arányosítása érdekében az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításokról szóló 2010. évi XC. törvény módosításáról szóló T/2825. számú törvényjavaslat indokolása

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításokról szóló 2010. évi XC. törvény 9. §-a az alábbiak szerint módosul:
"9. § (1) Különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más szervezetnél foglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján, továbbá aki a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetés...

Az országgyűlési képviselők jövedelmének arányosítása érdekében az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításokról szóló 2010. évi XC. törvény módosításáról szóló T/2825. számú törvényjavaslat indokolása
2011. évi ... törvény az országgyűlési képviselők jövedelmének arányosítása érdekében az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításokról szóló 2010. évi XC. törvény módosításáról
1. §
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításokról szóló 2010. évi XC. törvény 9. §-a az alábbiak szerint módosul:
"9. § (1) Különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más szervezetnél foglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján, továbbá aki a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban a (3) bekezdésben foglalt különadó alapnak minősülő bevételt szerez, kivéve azt, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás kerül megállapításra.
(2) Különadó fizetésére köteles az országgyűlési képviselő is, ha ezen jogviszonyára tekintettel a (3) bekezdésben foglalt különadó alapnak minősülő bevételt szerez, kivéve azt az országgyűlési képviselőt, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás kerül megállapításra.
(3) A különadó alapjának minősül az (1) illetve a (2) bekezdésben említett jogviszonyok megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett, vagy bármely más formában juttatott (bármely esetben a továbbiakban: kifizetett) bevételből - ide nem értve a jogviszony 2005. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegeket, illetve a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára fizetett munkabér, illetmény összegét, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélyét, de ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 3. § (6) bekezdése alapján megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt - a (4)-(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megállapított összeg."
(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül a különadó alapjának:
a) az állami vezetők, országgyűlési képviselők, polgármesterek, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében a (3) bekezdés szerinti bevétel kétmillió forintot meg nem haladó része;
b) más foglalkoztatott esetében a (3) bekezdés szerinti különadó alapba tartozó bevételnek a hárommillió-ötszázezer forintot meg nem haladó része, valamint a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, illetve a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom.
(5) A jogviszony 2005. január 1-jét követő megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegek után a különadó-fizetési kötelezettséget jogcímenként a (3)-(4) bekezdés rendelkezései szerint kell teljesíteni.
(6) A különadó alapját jogviszonyonként külön-külön kell megállapítani. A különadó alapja független attól, hogy a kifizetett összeget egy vagy több adóévben kell jövedelemként figyelembe venni. Ha a bevétel megszerzése több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély először a különadó-alapot nem képező személyi jövedelemadó-köteles jövedelmet szerzi meg. A nem pénzben kifizetett bevételt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 9. pontjának megfelelő alkalmazásával kell megállapítani."
2. §
E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti.
Indokolás
Általános indokolás
A javaslat célja, hogy a 2010-ben elfogadott, 98 %-os különadóról szóló törvényjavaslat hatálya az országgyűlési képviselőkre is terjedjen ki. Megítélésem szerint elfogadhatatlan, hogy a politikai élet szereplői - a nem megfelelő törvényi szabályozás miatt - nem esnek a különadó megfizetésére kötelezett körbe, holott mind az ország nehéz gazdasági helyzetéért, mind pedig az erkölcstelenül magas összegű végkielégítések kifizetését lehetővé tevő jogszabályok megalkotásáért egyértelmű felelősség terheli az elmúlt 20 év kormányzó pártjait és annak országgyűlési képviselőit. A társadalom igazságérzetét joggal sérti, ha a politikai szereplők nem válnak részeseivé a közösségi áldozatvállalásnak, miközben a több évtizeden át tartó, áldozatos munkájuk után kapott végkielégítésük után 98 %-os különadót fizettetnek orvosokkal, tanárokkal és más, korábban a közszférában dolgozó munkavállalókkal.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az általános indokolásban foglalt jogpolitikai célok elérése érdekében az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításokról szóló 2010. évi XC. törvény módosítása szükséges.
A 2. §-hoz
A módosítás elegendő időt kíván biztosítani a megváltozott szabályozásra történő felkészülésre, ugyanakkor - a hatályba lépést és az alapjogszabályba történt beépülést követő napon - saját maga deregulációját irányozza elő.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.