A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló T/1817. számú törvényjavaslat indokolása

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
  • Jogszabály indoklása: 2010. évi CLIV. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Országgyűlés a pénzügyi stabilitás valamint a magán-nyugdíjpénztárakból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéssel kapcsolatos egyes feladatok biztonságos és átlátható ellátása érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § A magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 123. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártag természetes személyek portfolióját képe...

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló T/1817. számú törvényjavaslat indokolása
Az Országgyűlés a pénzügyi stabilitás valamint a magán-nyugdíjpénztárakból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéssel kapcsolatos egyes feladatok biztonságos és átlátható ellátása érdekében a következő törvényt alkotja:
I. fejezet
A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap
1. Az Alap jogállása, vagyona
1. § A magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 123. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártag természetes személyek portfolióját képező eszközöket az Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak kell átadni.
2. § (1) A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (a továbbiakban: Alap) jogi személy.
(2) Az Alap székhelye: Budapest.
(3) Az Alap vagyonát képezik az 1. §-ban foglaltak szerint átadott eszközök.
(4) Az Alap bevételét képezik a vagyonba tartozó eszközök átruházásából (értékesítéséből), az eszközök hozamából származó bevételek.
(5) Az Alapot vagyona, bevételei és jövedelme után társasági adó-, helyi adó-, illetőleg illetékfizetési kötelezettség nem terheli.
(6) Az Alap eszközei nem vonhatók el, azok kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel.
(7) Az Alap kezelője az Állami Adósságkezelő Központ Zrt. (a továbbiakban ÁKK).
2. Az Alap szervezete
3. § Az Alap legfőbb döntéshozó szerve az Alap Irányító Testülete (a továbbiakban: Testület). Az Alap vagyona feletti rendelkezési jogosultság a Testületet illeti meg e törvényben foglaltak szerint.
4. § (1) A Testület öt tagból áll. A Testület elnökét és egy tagját az államháztartásért felelős miniszter, további egy-egy tagját a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, valamint a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jelöli ki. A Testület tagja továbbá a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője. Az elnök és a miniszterek által jelölt tag kijelölése határozatlan időre szól.
(2) Az elnök és a tagok tiszteletdíjra, költségtérítésre vagy más juttatásra nem jogosultak.
(3) A Testület elnökének, tagjának megbízatása megszűnik:
a) amennyiben megbízatását 90 napon túl nem képes ellátni,
b) a kijelölő által történő visszahívással,
c) a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője kivételével lemondással,
d) a halálával.
(4) A Testület üléseit az elnök hívja össze és vezeti, továbbá ellátja a Testület döntéseinek előkészítésével és azok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A Testület ülését az elnök köteles összehívni, ha azt a tagok többsége, vagy ha az elnököt, tagot kijelölő valamelyik miniszter kezdeményezi.
(5) A Testület ülésein tanácskozási joggal részt vehet az ÁKK vezetője vagy az általa kijelölt személy.
(6) A Testület határozatképes, ha legalább 3 tag jelen van, döntéseit az összes tag többségének szavazatával hozza.
(7) A Testület tagjai személyesen kötelesek eljárni.
5. § Az Alapot, illetve a Testületet harmadik személyekkel szemben, valamint bíróság és más hatóságok előtt a Testület elnöke képviseli.
3. Az Alap működése, gazdálkodása
6. § A Testület az Alap eszközeinek felhasználása körében az államháztartás helyzetének kiegyensúlyozása céljából dönt az eszközök értékesíthetőségéről, az értékesítés időbeli ütemezéséről, rendelkezik az Alap pénzeszközeinek a 7. § szerint történő befizetéséről, valamint a fenti cél megvalósulásának veszélyeztetése nélkül az államadósság csökkentésére történő fordításáról.
7. § Az Alap vagyonát képező eszközök értékesítéséből származó bevételt a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnek és a központi költségvetésnek a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben meghatározott előirányzata javára kell befizetni vagy azt az államadósság csökkentésére kell fordítani.
8. § (1) Az Alap pénzforgalmi számláját a kincstár vezeti.
(2) Az Alap pénzügyi eszközeinek nyilvántartása céljából az ÁKK-nál értékpapír letéti- és értékpapírszámlát, valamint ügyfélszámlát vezet.
(3) Az Alap eszközeinek nyilvántartásával, kezelésével és értékesítésével járó költségek az Alapot terhelik.
9. § (1) Az Alap vagyonát képező pénzügyi eszközök értékesítését a Testület 7. § szerinti rendelkezései alapján az ÁKK végzi.
(2) Az Alapnak az 1. § szerint átadott, a magyar állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat az átadást követően be kell vonni, azok további forgalom tárgyai nem lehetnek.
10. § (1) Az Alap évente május 31-ig beszámol az Országgyűlésnek az Alap előző évi tevékenységéről és működéséről, valamint e törvény alkalmazásának tapasztalatairól. A beszámolót nyilvánosságra kell hozni.
(2) Az ÁKK honlapján közzé kell tenni
a) az Alap vagyonának összetételét, értékét,
b) a központi költségvetés javára teljesített befizetések összegét,
c) az államadósság csökkentésére fordított összeget.
11. § Az Alap működését és gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
II. fejezet
Záró rendelkezések
4. Felhatalmazó rendelkezés
12. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az Alap működésére és gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
5. Hatályba léptető rendelkezés
13. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 34. § 2011. január 1-jén lép hatályba.
6. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
14. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 113/A. §-ának (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(E feladatkörében az ÁKK Rt.)
"m) közreműködik a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap pénzügyi eszközeinek kezelésében és értékesítésében."
(2) Az Áht. 113/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az ÁKK Rt. (1) és (2) bekezdés szerinti tevékenysége körében az állam által kibocsátott vagy állami kezességgel, illetve állami garanciával biztosított, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, továbbá a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 6. §-ának a-d), h), i), j) és k) pontjában meghatározott pénzügyi eszközök tekintetében a Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)-d) és f)-h) pontjaiban meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének a), b), d), g) és h) pontjaiban meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást végezhet."
7. A magánnyugdíjról és magán-nyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása
15. § Az Mpt. 4. § (2) bekezdés v) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"v) a tag követelése: a felhalmozási időszakban a tag egyéni számlájának egyenlege, a járadékos időszakban a tag által választott szolgáltatás tartalékából az őt a jövőben még megillető szolgáltatás értéke, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén a tag egyéni számlaegyenlege, valamint a pénztárak garancia alapja garanciális kifizetésekre fordítható pénzeszközeinek az egy főre jutó összege."
16. § Az Mpt. 4. § (2) bekezdése az alábbi zsk) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
"zsk) visszalépő tagi kifizetések: a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén a tag jogosult a követelésének részét képező egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, a zsj) pontban meghatározott hozamgarantált tőke összege feletti összegének és a pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíjkiegészítés összegének felvételére, vagy annak önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett tagi számláján, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírására."
17. § Az Mpt. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A pénztártag követelése - a tulajdonlás elve szerint - a pénztártag tulajdona, amelyre az e törvényben foglaltak szerint kedvezményezett jelölhető. A pénztártag követeléséért a pénztár, és az e törvényben meghatározott feltételek szerint az Alap tartozik helytállni."
18. § Az Mpt. 24. § (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(10) A 23. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a magán-nyugdíjpénztári tagnak a magánnyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszonya fenntartásának szándékáról - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - személyazonosságának ellenőrzése céljából személyesen, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervnél (a továbbiakban: nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv) kell nyilatkoznia. Azt a magán-nyugdíjpénztári tagot, aki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv előtti nyilatkozattételben testi fogyatékossága, egyéb egészségügyi ok miatt vagy azért akadályozott, mert személyi szabadságát korlátozó büntetés vagy intézkedés hatálya alatt áll, nyilatkozattételének lehetővé tétele érdekében - kérésére - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felkeresi (a továbbiakban: helyszíni nyilatkozattétel). A helyszíni nyilatkozattétel lehetőségét a magán-nyugdíjpénztári tag 2011. január 21-éig írásban kérheti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől. A nyilatkozattételre rendelkezésre álló időtartam alatt tartósan külföldön foglalkoztatott, tartós külföldi szolgálatot teljesítő vagy külföldi tanulmányokat folytató magán-nyugdíjpénztári tag (a továbbiakban: tartósan külföldön tartózkodó pénztártag) nyilatkozatát személyesen a Magyar Köztársaság külképviseletén is megteheti. A nyilatkozattételre vonatkozó részletes eljárási szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(11) A pénztár a visszalépő tag a 4. § (2) bekezdése zsk) pont szerinti kifizetésekkel csökkentett - az elszámolás fordulónapjára vonatkozó piaci értékelés szerint számított - követelésének értékét a tagok portfoliójában lévő eszközökben adja át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére.
Az eszközöket a visszalépő tag portfolióján belüli befektetési eszköz aránynak megfelelő kell átadni."
19. § Az Mpt. 62/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:
"62/A. § A fedezeti tartalék javára 2009. évtől a pénztár a tagdíj, illetve tagdíjcélú támogatás legalább 95,5 százalékát, 2011. évtől 99,1 százalékát köteles jóváírni. A 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban a pénztár jogosult a működési és a likviditási tartalék forrásainak kimerülését követően a tag egyéni számlájának befektetéséből származó pozitív hozamát havonta, a hónap utolsó napján 265 Ft-tal csökkenteni, és azt a működési tartalék javárajóváírni. Ettől a pénztár a tagsági jogviszony létesítését követő első havi tagdíj esetében külön jogszabályban meghatározottak szerint eltérhet."
20. § Az Mpt. 66. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Amennyiben a pénztár vagyonkezelését részben vagy egészen önállóan végzi, a saját kezelésében lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg 2009. és 2010.
évben nem haladhatja meg a saját kezelésű vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát, 2011. évtől 0,2 százalékát."
21. § Az Mpt. 74. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A vagyonkezelési tevékenység szerződésben megállapított ellenértékének kereskedési költségek (jutalékok) nélkül számított éves összege 2009. és 2010. évben nem haladhatja meg a kezelésre átadott vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát, 2011. évtől 0,2 százalékát. Az előzőekben meghatározottaknál magasabb ellenérték kikötése semmis."
22. § Az Mpt. 83. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kiküldött levélben a pénztár tagjait a pénztár jogutód nélküli megszűnéséről és 30 napos határidővel nyilatkozattételre szólítja fel a tagokat, hogy melyik pénztárba kívánnak átlépni. Amennyiben a tag nyilatkozik a más pénztárba történő átlépéséről, akkor a követelését a (6) bekezdésben foglaltak
szerint kell átutalni. Abban az esetben, ha a tag a megadott határidőn belül nem nyilatkozik, a végelszámoló intézkedik a tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszaléptetése érdekében."
23. § Az Mpt. 84. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lép:
"(3) A Felügyelet köteles a felszámolás kezdő időpontjában a pénztár tevékenységi engedélyét visszavonni.
(4) A felszámoló a felszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kiküldött levélben tájékoztatja a pénztár tagjait a felszámolás tényéről és egyúttal 30 napos határidővel nyilatkozattételre szólítja fel a tagokat, hogy melyik pénztárba kívánnak átlépni. Abban az esetben, ha a tag a megadott határidőn belül nem nyilatkozik, akkor a felszámoló intézkedik a tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszaléptetése érdekében."
24. § Az Mpt. 100. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"100. § A magánnyugdíjrendszer működését az állam a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete útján felügyeli."
25. § Az Mpt. 119. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A pénztárak központi nyilvántartása a magán-nyugdíjpénztárak, valamint az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján kezeli és nyilvántartja:
a) a magán-nyugdíjpénztári tagok azonosító adatait;
b) a tagokat terhelő tagdíjbevallási adatok teljesítését kiegészítve a jóváírt tagdíj (tagdíjkiegészítés) összegére vonatkozó adatokkal;
c) a tagok egyéni számlakövetelését;
d) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok 4. § (2) bekezdése v) pontja szerinti, visszalépő tagi kifizetésekkel csökkentett követelését a tagsági jogviszony megszűnésével;
e) 2010. október 1. napja és 2011. november 30. napja közötti időszakban megszerzett jövedelmekre vonatkozó valamennyi nyilvántartott egyénre meghatározott, magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó járulékfizetési kötelezettségeket."
26. § Az Mpt. 120. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"120. § A pénztárak központi nyilvántartását a Felügyelet saját szervezetében végzi. Ha a Felügyelet az adatokból megállapítja, hogy valamely pénztárban, annak működési zavarai miatt veszélyeztetett a szolgáltatások biztonsága, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok követeléseinek kielégítése, vagy a pénztárak teljesítménymérésének adatai feltűnő aránytalanságot mutatnak, vagy jogszabálysértés gyanúja merül fel, megteszi a szükséges intézkedéseket."
27. § Az Mpt. 120/A. §-a a következő (8)-(10) bekezdésekkel egészül ki:
"(8) A 120. §-ban meghatározott központi nyilvántartásból a Felügyelet adatot szolgáltat a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv számára a visszalépő tagok nyilvántartott követeléséről, pénztárak szerinti bontásban, tagi szinten.
(9) A 120. §-ban meghatározott központi nyilvántartásból a Felügyelet adatot szolgáltat - a visszalépő tagok követelésének pénztárankénti összegéről - a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap kezelője számára.
(10) A magán-nyugdíjpénztárak a visszalépő tagok összesített követelése portfolió-összetételéről adatot szolgáltatnak a Felügyelet és a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap kezelője számára."
28. § (1) Az Mpt. 123. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 123. § a következő (6a)-(6b) bekezdésekkel egészül ki:
"(6) A magán-nyugdíjpénztári tagnak a magánnyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszonya fenntartásának szándékáról 2011. január 31. napjáig kell nyilatkoznia. A társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő, e törvény alapján magán-nyugdíjpénztári taggá vált személy magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonya nyilatkozat hiányában 2011. február 1. napjával megszűnik. A helyszíni nyilatkozattételre jogosult személy, illetve a tartósan külföldön tartózkodó pénztártag [24. § (10) bekezdés], ha nyilatkozatát 2011. január 31-éig rajta kívül álló okból nem tudta megtenni, akkor az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül a nyilatkozat 24. § (10) bekezdése szerinti módon való pótlásával egyidejűleg igazolási kérelmet terjeszthet elő.
(6a) A (6) bekezdés szerinti igazolási kérelemről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv annak előterjesztését követő 15 napon belül dönt.
(6b) Az igazolási kérelem jogerős elbírálásáig a kérelmező pénztártag magán-nyugdíjpénztári tagsága fennmarad. Ha az igazolási kérelem jogerősen elutasításra kerül, a pénztártag magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonya az igazolási kérelem elutasítását követő napon megszűnik. A visszalépő tagi követelések tekintetében ezt követően e törvény rendelkezései szerint kell eljárni."
(2) Az Mpt. 123. § (12) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
"(12) A Felügyelet az érintettek írásbeli tájékoztatása céljából a pénztártagi azonosításhoz szükséges adatokat (pénztártag neve, lakcíme, valamint a pénztártag társadalombiztosítási azonosító jele) átadja a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv részére."
29. § Az Mpt. 123/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"123/A. § (1) Az a személy, akinek 2011. február 1-jét megelőzően a Tny. 12. § (7) bekezdése és a 28. § (2) bekezdése alapján a Tny. 6. § (1) bekezdés a) és b) pontjában - ideértve a Tny. 6. § (4) bekezdésében felsorolt ellátásokat is - meghatározott nyugellátást állapítottak meg, 2011. január 31-ig kérheti nyugellátása összegének a Tny. 12. § (6) bekezdésének alkalmazásával történő módosítását.
(2) Az (1) bekezdés szerinti módosítási kérelmet (a továbbiakban: módosítási kérelem) ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtani, amelytől az érintett személy nyugdíjszolgáltatásban részesült, vagy amelynek tagja. A magánnyugdíjpénztár a kérelmet annak beérkezésétől számított 8 napon belül köteles megvizsgálni. Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn, a magánnyugdíjpénztár erről értesíti a kérelmezőt.
(3) Amennyiben a kérelmező már részesült magán-nyugdíjpénztári nyugdíjszolgáltatásban, az igénybe vett szolgáltatás összegét köteles a módosítási kérelem benyújtásától számított 60 napon belül a magánnyugdíjpénztár részére visszafizetni. A magánnyugdíjpénztár a visszafizetési kötelezettség teljesítését követően, legkésőbb a módosítási kérelem kézhezvételétől számított 90 napon belül köteles a magán-nyugdíjpénztári nyugdíjszolgáltatás megállapításának vagy biztosítóintézettől történt megvásárlásának időpontjában a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott jogszerű követelésének megfelelő összeget a Nyugdíjbiztosítási Alapba átutalni és erről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet - a módosítási kérelem másolatának megküldésével együtt - értesíteni."
30. § Az Mpt. a következő 124. §-sal egészül ki:
"124. § A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi … törvény 25. §-ával megállapított 119. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt adatok nyilvántartását 2011. július 30-ig kell kialakítani."
31. § Az Mpt. 134. § (1) bekezdése a következő n) és o) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)
"n) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári taggal összefüggő elszámolások és kifizetések rendjét;
o) a 24. § (10) bekezdése szerinti nyilatkozattétel részletes eljárási szabályait."
32. § Hatályát veszti az Mpt. 66. § (7) bekezdése; 98. § (5) bekezdése; 123. § (16) bekezdése; 134/A. §-a.
8. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
33. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a következő 84/L. §-sal egészül ki:
"84/L. § (1) A magánnyugdíjpénztár tagja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe 2010. november 3-a és 2011. január 31-e között történt visszalépése esetén a 2011. év adóbevallásában tett (munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott) nyilatkozattal a pénztár igazolása alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények, valamint a 44/A-
44/C. § rendelkezései szerinti átutalási összeg(ek) levonása után fennmaradó részéből a magánnyugdíjpénztár által önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba az adóévben átutalt visszalépő tagi kifizetések 20 százalékának megfelelő, de legfeljebb 300 000 forint adó visszatérítéséről.
(2) Az adóhatóság - egyebekben a 44/A. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával - az adó-visszatérítés kiutalását annak az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak a pénzforgalmi számlájára teljesíti, amelyhez az (1) bekezdés szerinti összeg átutalása történt."
9. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
34. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"19. § (1) A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék. A társadalmi szolidaritás elvének megfelelően, a rászorulókról való gondoskodás és a törvényben megállapított társadalombiztosítási ellátások fedezetének megteremtése érdekében a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő munkáltatói nyugdíj-hozzájárulás 24 százalék."
10. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
35. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:
Tny.) 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az a személy, aki
a) 2011. január 31-ét követően létesít magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyt, a jogviszony létesítésének időpontjától, de legkorábban 2011. december 1-jétől kezdődően,
b) 2011. január 31-éig kezdeményezi a magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyának fenntartását, 2011. december 1-jétől kezdődően a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben további szolgálati időt nem szerez, és az ezt követően szerzett keresete, jövedelme a társadalombiztosítási nyugellátások megállapítása során nem vehető figyelembe, azonban a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32/B. §-ában meghatározott feltételek szerint az időskorúak járadékára jogosult."
36. § A Tny. 6. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátások)
"e) az özvegyi járadék."
37. § A Tny. V. Fejezete a következő 5. címmel és 61/A. §-sal egészül ki:
"5. Cím
Az özvegyi járadék
"61/A. § (1) Az elhunyt biztosított társadalombiztosítási egyéni számláján nyilvántartott nyugdíjcélú befizetéseinek összege alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap az özvegyi nyugdíjra jogosult személy - mint az elhunyt biztosított különös jogutódja - számára özvegyi járadékot fizet, amennyiben az özvegyi járadék összege magasabb, mint az e törvényben meghatározott özvegyi nyugdíj összege.
(2) Özvegyi járadék fizetése esetén özvegyi nyugdíj nem folyósítható.
(3) Az özvegyi járadék számítására vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg."
38. § A Tny. 12. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(6) Ha a biztosított magánnyugdíjpénztárnak nem tagja, az öregségi nyugdíj összegét az (1)-(5) bekezdés szerint kell meghatározni.
(7) Ha a biztosított magán-nyugdíjpénztári tag, az öregségi nyugdíj összegét - figyelemmel a 2. §
(6) bekezdésében foglaltakra - úgy kell megállapítani, hogy az (1)-(5) bekezdés szerint kiszámított összeget meg kell szorozni az 1. mellékletben meghatározott szorzószámmal."
39. § A Tny. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a biztosított magán-nyugdíjpénztári tag, a rokkantsági nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a szolgálati időtől, az átlagkeresete összegétől és a rokkantság fokától függően kiszámított összeget - figyelemmel a 2. § (6) bekezdésében foglaltakra - meg kell szorozni az 1. mellékletben meghatározott szorzószámmal."
40. § A Tny. 101. § (1) bekezdése a következő o) és p) ponttal egészül ki:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy)
"o) az özvegyi járadék számítására vonatkozó szabályokat;
p) a 2. § (6) bekezdés szerinti esetben a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben szerzett jogosultságok meghatározásának, beszámításának módját"
(rendeletben határozza meg.)
41. § A Tny. az e törvény 1. melléklete szerinti 1. melléklettel egészül ki.
1. melléklet a 2010. évi … törvényhez
"1. melléklet az 1997. évi LXXXI. törvényhez
A magán-nyugdíjpénztári tagok társadalombiztosítási nyugellátásának kiszámítása során alkalmazásra kerülő szorzószám meghatározása
A 12. § (7) bekezdésében, valamint a 28. § (2) bekezdésében hivatkozott szorzószámot a következők szerint kell kiszámítani:
Sz = h + (1-h) * 0,75,
ahol:
Sz= az alkalmazásra kerülő szorzószám értéke, és
a teljes elismert szolgálati idő
h = a 2010. október 1. és 2011. november 30. között szerzett szolgálati idő.
A h értékének kiszámítása során a számlálóban és a nevezőben megjelölt időtartamot is napokban kell meghatározni, és a hányadost két tizedes jegyre kell kerekíteni."
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A törvényjavaslat 2011. január 31-ig megteremti - akár pályakezdőként, akár önkéntes döntés alapján - a pénztártaggá vált embereknek azt a lehetőséget, hogy arról rendelkezzenek, számlájuk vezetését a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer vegye át. A visszalépés lehetősége fennáll azon személyek esetében is, akik 2011. február 1-jét megelőzően vonulnak nyugdíjba és magán-nyugdíjpénztári tagságukra tekintettel részesülnek saját jogú nyugellátásban.
A törvényjavaslatban foglaltak alapján a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő korábbi magán-nyugdíjpénztári tagok hozzájutnak nyugdíjcélú megtakarításuk reálhozamához,
vagy rendelkezhetnek annak önkéntes nyugdíjbiztosító-pénztárba, vagy társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrehozandó egyéni számlára történő átutalásáról. Azon magán-nyugdíjpénztári tagok, akiknek reálhozama negatív, úgy lépnek vissza az állami, munkafedezeti pillérbe, mintha ki sem léptek volna onnan, azaz nyugdíjcélú befizetésük inflációval növelt összege teljes mértékben jóváírásra kerül.
A törvényjavaslat megteremti a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben az egyéni számlanyilvántartás jogszabályi hátterét.
A javasolt szabályok részletesen meghatározzák a nyugdíjrendszerváltás módját: azon magán-nyugdíjpénztári tagoknak kell nyilatkozatot tenniük, akik meg szeretnék tartani magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyukat. A nyilatkozattételre rendelkezésre álló idő 2011. január 31-én zárul. Amennyiben a törvényjavaslat 2010. december 16-ig elfogadásra és kihirdetésre kerül, a magán-nyugdíjpénztári tagoknak elegendő idő (45 nap) áll rendelkezésre döntésük meghozatalára.
A törvényjavaslat egyik leghangsúlyosabb eleme, hogy aki nem lép vissza a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, az ugyan 2011. december 31-ét követően is teljesíti kötelező magán-nyugdíjpénztári befizetését (a teljes munkavállalói, azaz 10 %-pontos mértékben) magán-nyugdíjpénztárába, azonban ettől a dátumtól kezdődően nem jogosult a társadalombiztosítási pillérből nyugdíjellátásra, azaz mintegy "kiszerződik" az állami társadalombiztosítás rendszeréből.
Szerzett jogai természetesen nem sérülnek, azaz eddig az időpontig megszerzett társadalombiztosítási ellátási jogosultsága megmarad.
Fontos eleme a törvényjavaslatnak, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak átutalásának 14 hónapra történő felfüggesztését kompenzáló szabályt állapít meg: erre az időszakra a nyugdíjjáradék teljes egészében az állami pillérből kerül megállapításra.
A nyugdíjpénztár-választás szabadságának megteremtése lehetővé teszi a pénztártagok teljes köre számára a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépést. A magán-nyugdíjpénztárakból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéssel kapcsolatos egyes pénzügyi kérdésekkel, a felállításra kerülő pénzügyi alap döntéshozatali rendjével, a vagyon kezelésével és felhasználásával kapcsolatos rendelkezéseket rögzíti a törvényjavaslatnak a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról szóló része.
Az Országgyűlés - a javaslat elfogadása esetén - létrehozza a jogi személyiséggel felruházott Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot.
Az Alap eszközei nem vonhatók el, azok kizárólag törvényben meghatározott célokra használhatók fel, azaz csak a költségvetési törvényben meghatározott mértékig, az ott meghatározott előirányzat javára történő befizetésre illetve az államadósság csökkentésére fordítható. Az Alap legfőbb döntéshozó szerve az Alap Irányító Testülete, az Alap portfoliójába tartozó vagyon kezelésére kijelölt szerv az Államadósságkezelő Központ Zrt., működését és gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
A vázolt változások az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárak működésének kereteit nem érintik, sőt összhangban a kormányzati szándékokkal, adókedvezménnyel ösztönzi az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárakba történő átutalást és ezzel az önkéntes nyugdíjcélú megtakarításokat.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A § rögzíti, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártag természetes személyek portfolióját képező eszközöket a magánnyugdíjpénztár a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak adja át.
A 2. §-hoz
A törvény létrehozza a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot. Az Alap jogi személyiséggel rendelkezik. Az Alap tulajdonába kerülnek mindazon eszközök, amelyeket a magán-nyugdíjpénztárak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépés folytán átadnak. Garanciális jelentőségű annak rögzítése, hogy az Alap vagyona nem vonható el és kizárólag a törvényben meghatározott célokra használható fel, úgyszintén annak is, hogy semmilyen adó-, illeték-, vagy más fizetési kötelezettség előírása sem lehetséges.
A 3-5. §-hoz
Az Alap szervezetére, képviseletére és a döntéshozatal eljárási rendjére vonatkozó szabályokat állapítja meg.
A 6-7. §-hoz
Az Alap működésére és gazdálkodására vonatkozó szabályokat állapítja meg. Az Alap eszközeinek felhasználásáról a legfőbb döntéshozó szerv az államháztartás helyzetének kiegyensúlyozása céljából rendelkezik. Ennek körében dönt az eszközök értékesíthetőségéről, az értékesítés időbeli ütemezéséről, továbbá rendelkezik az Alap pénzeszközeinek felhasználásáról. Az Alap vagyona kizárólag a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnek és a központi költségvetésnek a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben meghatározott előirányzata javára történő befizetésre, továbbá ezen cél veszélyeztetése nélkül az államadósság csökkentésére fordítható.
A 8. §-hoz
Az Alap pénzforgalmi számláját a Magyar Államkincstár, míg az értékpapír számláit az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezeti.
A 9. §-hoz
Az Alap vagyonát képező pénzügyi eszközök értékesítését a Testület 7. § szerinti rendelkezései alapján az ÁKK végzi. Az Alapnak átadott, a magyar állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat az átadást követően be kell vonni, azok további forgalom tárgyai nem lehetnek.
A 10. §-hoz
Az Alap beszámolási kötelezettségét és a nyilvánossággal kapcsolatos előírásokat tartalmazza.
A 11. §-hoz
Az Alap ellenőrzését az Állami Számvevőszék látja el.
A 12. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezés Korm. rendelet megalkotására az Alap működésére és gazdálkodására vonatkozó szabályok rendjéről.
A 13. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.
A 14. §-hoz
Az államháztartási törvény módosítása az Államadósságkezelő Központ Zrt. tevékenységének kibővülése miatt szükséges.
A 15. §-hoz
A nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvény lehetővé tette a pénztártagok teljes köre számára a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépést. Erre figyelemmel szükséges a tagi követelésük pontos meghatározása.
A 16. §-hoz
Szükséges meghatározni a visszalépő tagi kifizetések fogalmát.
A 17. §-hoz
A módosítással megszűnik az állami (költségvetési) garancia biztosítása a pénztártag követelésére vonatkozóan.
A 18. §-hoz
A jogszabályhely a magán-nyugdíjpénztári tagok nyilatkozattételének és az átlépő tagok vagyona átadásának módját határozza meg.
A 19. §-hoz
A pénztárak működési költségét 2011-től a befizetés 0,9 %-ában maximálja a javaslat. A pénztáraknak a 2011. december 31-éig terjedő időszakban (amely a tagdíjak TB nyugdíjrendszerbe történő átirányításának időszaka) a pénztárak feladatai jogszabályoknak és prudenciális elvárásoknak megfelelő végzése érdekében minimális működési bevételre van szükségük. Ennek érdekében, figyelembe véve a korábbi időszak tapasztalatait és a PSZÁF által végzett számításokat, a jogszabályban előírt kötelező feladatok ellátásához tagonként 265 Ft levonása elegendő forrást biztosítana a pénztárak részére. A működési költségeket ezen javaslat alapján elsősorban a tartalékokból, majd ezen levonásból kellene finanszírozni.
A 20-21. §-okhoz
A 20. és 21. §-ok a magán-nyugdíjpénztárak vagyonkezelésre fordítható kiadásainak maximumát határozzák meg a vagyonhoz viszonyítva 0,2 %-os mértékben.
A 22-23. §-okhoz
A pénztárak felszámolási, végelszámolási folyamata az Mpt. által szabályozott, azonban nem készült fel arra az eshetőségre, ha a területi pénztár is felszámolás, végelszámolás alá kerül, vagy a felügyelet nem tud a tagsági jogviszony folytatására alkalmas pénztárat kijelölni. Ennek a helyzetnek a kezelését teremti meg a módosító javaslat.
A 24. §-hoz
A módosítás a magánnyugdíjrendszer felügyeleti rendjét szabályozza.
A 25. §-hoz
A nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvény lehetővé teszi a pénztártagok teljes köre számára a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépést. Erre figyelemmel szükséges a maradó tagok és a visszalépő tagok adatainak, követeléseinek nyomon követése.
A 26. §-hoz
Az Mpt. 120. §-a tartalmazza azokat az eseteket, amelyek bekövetkeztekor a Felügyelet köteles intézkedni a pénztárakkal kapcsolatban. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő, feltételezhetően nagyszámú visszalépés nehéz helyzetbe hozhat egyes pénztárakat. Indokolt ezt a helyzetet külön is nevesíteni a Felügyelet intézkedését kiváltó helyzetek között.
A 27. §-hoz
A nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvény lehetővé teszi a pénztártagok teljes köre számára a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépést. Erre figyelemmel szükséges a tagok tagsági jogviszonyában bekövetkező változással kapcsolatos adatszolgáltatás.
A 28. §-hoz
A magán-nyugdíjpénztári tagság megszűnésének módját szabályozza. A nyilatkozattételre rendelkezésre álló idő 2011. január 31-én jár le. Szükséges az állami szervek közötti adatáramlás jogszabályi hátterének megteremtése.
A 29. §-hoz
A már nyugellátásban részesülő magán-nyugdíjpénztári tag számára is lehetőséget biztosít az állami pillérbe történő visszalépésre a javaslat. Ennek módját határozza meg a 29. §.
A 30. §-hoz
Az Mpt. 119. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt adatok nyilvántartásának kialakítására vonatkozó határidőt állapítja meg.
A 31. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezés Korm. rendelet megalkotására a visszalépés pénzügyi lebonyolításának rendjéről és a nyilatkozattétel részletes eljárási szabályairól.
A 32. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
A 33. §-hoz
Tárgyi rendelkezés a reálhozam és a tagdíj-kiegészítés önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárba történő átutalása esetén megnyíló adókedvezményeket definiálja.
A 34. §-hoz
Meghatározza a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő járuléknak és munkáltatói nyugdíj-hozzájárulásnak mértékeit.
A 35. §-hoz
A maradó magán-nyugdíjpénztári tag 2012. január 1-jével kiszerződik a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből. Kiszerződése esetén a további ellátást megalapozó jogszerzés lehetősége megszűnik. (Az eddig megszerzett jogosultság alapján a nyugdíjba vonuláskor egyénenként megállapított résznyugdíjra lesz jogosult, így szerzett jogai nem sérülnek.) A tag szociális biztonságát a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből kapott résznyugdíj, az önkéntes magánpénztári rendszerből kapott járadék és - rászorultság esetén - a szociális ellátórendszerből származó juttatás együttesen biztosítja.
A 36. §-hoz
Az özvegyi járadék fogalmának meghatározása.
A 37. §-hoz
Az özvegyi járadék igénybevételének szabályait tartalmazza.
A 38-39. §-hoz
A 37-38. §-ok a társadalombiztosítási nyugdíj összegének megállapítására vonatkozó szabályokat tartalmaznak a magán-nyugdíjpénztári tagokra és a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett személyekre vonatkozóan. Ezen szabályok a 14 hónapra kieső járulék-átutalás kompenzálásának módját definiálják.
A 40. §-hoz
A módosítások végrehajtására, Korm. rendeletalkotásra vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazza.
A 41. §-hoz
A 14 hónapos kieső magán-nyugdíjpénztári tagdíj kompenzálásának módját megállapító rendelkezés.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.