adozona.hu
Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló T/1374. számú törvényjavaslat indokolása
Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló T/1374. számú törvényjavaslat indokolása
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2010. évi XCIV. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében, az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adózók különadó-kötelezettségéről a következő törvényt alkotja:
1. § E törvény alkalmazásában:
1. bolti kiskereskedelmi tevékenység: a 2009. január l-jén hatályos Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (a továbbiakban: TEÁOR'08) szerint a 45.1, 45.32, 45.40 ágazatba - ide nem értve a motorkerékpár javítását -, továbbá a 47.1-47....
1. bolti kiskereskedelmi tevékenység: a 2009. január l-jén hatályos Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (a továbbiakban: TEÁOR'08) szerint a 45.1, 45.32, 45.40 ágazatba - ide nem értve a motorkerékpár javítását -, továbbá a 47.1-47.7 ágazatokba sorolt tevékenységek,
2. távközlési tevékenység: a TEÁOR'08 szerint a 61. ágazatba sorolt tevékenységek,
3. vállalkozási tevékenység: jövedelem- és nyereségszerzésre irányuló, üzletszerű gazdasági tevékenység,
4. energiaellátó: a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 10. §-ának 1. pontja szerinti energiaellátó,
5. nettó árbevétel: a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetén a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele; a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalany esetében az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti, általános forgalmi adó nélküli bevétel; a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti általános forgalmi adó nélküli bevétel.
a) a bolti kiskereskedelmi tevékenység,
b) a távközlési tevékenység folytatása, továbbá
c) az energiaellátó vállalkozási tevékenysége.
(2) Adóalany a külföldi illetőségű szervezet, magánszemély is, a belföldön, fióktelep útján kifejtett, 2. § szerinti adóköteles tevékenysége vonatkozásában.
a) a 2. § a) pontja szerinti tevékenységvégzés esetén az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 %, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1 %, az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4 %, az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5 %,
b) a 2. § b) pontja szerinti tevékenységvégzés esetén az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 2 %, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4 %, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után 6,5 %,
c) a 2. § c) pontja szerinti tevékenységvégzés esetén az adóalap 1,05 %-a.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt, az adó számítási módja szerint - a 8. §-ban foglaltakra is figyelemmel - kell megállapítani az adóelőleget is.
(2) Az adóalany az adóévre - a (3) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben az adóév 150. napjáig, a (3) bekezdés c)-d) pontja szerinti esetben a 2. § szerinti tevékenység megkezdését követő 15 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon - az állami adóhatósághoz adóelőleget köteles bevallani. Nem kell adóelőleget bevallani az előtársaságnak.
(3) Az adóelőleg összege
a) ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónap, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel alapulvételével az 5. § szerint számított összeg,
b) ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel 12 hónapra számított összegének alapulvételével az 5. § szerint számított összeg,
c) a 2. § szerinti tevékenységet az adóévben jogelőd nélkül kezdő adóalany esetében az adóévre várható adó összege,
d) átalakulással létrejött adóalany esetén a jogelőd által az adóévben az átalakulás napjáig elért, 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel alapulvételével, az 5. § szerinti adómértékkel számított összeg olyan aránya, amilyen arányban az átalakulással létrejött adóalany (ide értve kiválás esetén a fennmaradó társaságot is) a jogelőd vagyonából részesült.
(4) Az adóalany adófizetési kötelezettségét a bevallás-benyújtására előírt határnapig, az adóelőleg-fizetési kötelezettséget a (3) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben, az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig és tizedik hónapjának 20. napjáig, a (3) bekezdés c)-d) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben, a bejelentkezéssel egyidejűleg és az adóév utolsó napjáig teljesíti. Amennyiben az adóévre megfizetett adóelőleg összege több, mint az adóévre bevallott adóösszeg, a különbözetet az adóalany az adóévi adóról szóló bevallás benyújtásának napjától igényelheti vissza az adózás rendjéről szóló törvény adó visszatérítési szabályai alapján.
(5) Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak adó- és adóelőlegbevallás benyújtási kötelezettsége nincs.
(6) Az adóval kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el, az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevétele.
(7) Az e törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény előírásai az irányadók.
(2) A 2010. évi adó alapja - a 4. §-ban foglaltaktól eltérően, a 7. §-ban foglaltakra figyelemmel - az adóalany 2009. évi, 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele.
(3) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalany esetében a 2010. évi adó alapja a 2010. december 20-ig beszámolóval lezárt utolsó üzleti évében elért, 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele.
(4) A 2. § szerinti tevékenységét 2010. évben kezdő adóalany esetében a 2010. évi adó alapja - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a 2010. évben folytatott, 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel.
(5) Az adóalany a 2010. évi adóját - a 8. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a (2)-(3) bekezdés szerinti esetben 2010. december 20-ig köteles megállapítani, bevallani és megfizetni.
(6) Az adóalanyt a 2010. adóévben adóelőleg-fizetési kötelezettség nem terheli. 10. § (1) E törvény a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.
(2) E törvény 2013. január 1-jén hatályát veszti azzal, hogy az adóalanynak a 2012. adóévre vonatkozó adómegállapítási, adóbevallási, adó- és adóelőlegfizetési kötelezettségeit a 2012. december 31-én hatályos szabályok alapján kell teljesíteni.
- a bolti kiskereskedelmi tevékenységre,
- a távközlési tevékenységre,
- valamint az energiaellátók jövedelemadóját fizetők által folytatott vállalkozási tevékenységre.
Ennek megfelelően a Javaslat szerint a bolti kiskereskedelmi tevékenység magában foglalja a TEÁOR 47.1 pont szerinti bolti kiskereskedelmi tevékenység egészét, valamint a TEÁOR 45.1 pont szerinti gépjármű kereskedelmi, 45.32 gépjármű-alkatrész kiskereskedelmi és 45.40 motorkerékpár, alkatrész kereskedelmét (motorkerékpárok javítása nélkül). A bolti kiskereskedelmi tevékenység széleskörű meghatározása elkerülhetővé teszi a jogvitákat a különböző tevékenység-végzés besorolását, jellegének meghatározását illetően.
A Javaslat abból indul ki, hogy a nettó árbevétel fejezi ki leginkább a vállalkozás terjedelmét, tartalmát tekintve mögötte áll az adózó számviteli, illetve egyszerűsített vállalkozói adóban, személyi jövedelemadóban vezetett nyilvántartása, bizonylatai. Tehát adószámítási, adminisztrációs, egyszerűségi szempontból is ez a legelőnyösebb mutató.
A bolti kiskereskedelmi tevékenység esetén 500 M Ft adóalapig 0 %, 500 M Ft és 30 Mrd Ft között 0,1 %, 30 Mrd Ft és 100 Mrd Ft között 0,4 %, a 100 Mrd Ft feletti részre pedig 2,5 %.
Távközlési tevékenységet végzők esetén 500 M Ft adóalapig 2 %, 500 M Ft és 5 Mrd Ft közötti részre 4 %, 5 Mrd Ft feletti rész után 6,5 %.
Az energiaellátók által folytatott vállalkozási tevékenység esetén 1,05 % az adó mértéke.
A Javaslat értelmében tehát nem kell tehát adót fizetni az alacsonyabb adóteher-viselő képességgel rendelkező, relatíve alacsony árbevételű, bolti kiskereskedelmi tevékenységet végző mikro-, és kisvállalkozásoknak, őket bevallás-benyújtási kötelem sem terheli.
A Javaslat értelmében adóra az adóév 150. napjáig előleget kell bevallani, melyet két egyenlő részletben az adóév hetedik hónapjának 20., illetve tizedik hónapjának 20. napjáig kell megfizetni. A Javaslat értelmében az adóévi adóelőleg összege, ha az adóévet megelőző év 12 hónapnál nem volt rövidebb, akkor az adóévet megelőző évben folytatott adóköteles tevékenységből származó nettó árbevétel és az 5. § szerinti adómérték szorzata. Ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb volt, akkor pedig az előző adóévi, adóköteles tevékenységből származó nettó árbevételt 12 hónapra kell átszámítani, s az 5. § szerinti adómértékkel kiszámítani az adót. Az adóköteles tevékenységet adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévi várható adó összegével egyezik meg az adóelőleg összege. Az átalakulással létrejött adózó esetén az adóelőleget a jogelőd adóköteles tevékenységéből származó árbevétel-adatból kell számítani, mégpedig arányosan, az átalakulás során megszerzett vagyon arányában. Ez utóbbi két esetben is két részletben kell az előleget megfizetni: a bejelentkezéssel egyidejűleg, illetve az adóév utolsó napjáig.