adozona.hu
19/2012. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2012/2.)
19/2012. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2012/2.)
A feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ingatlanforgalma-zási célú vagyonszerzések illetékkedvezménye
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 23/C. §-a értelmében feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ügyletnek minősül, ha ingatlan tulajdonjogának ellenérték fejében történő megszerzése esetén az ellenszolgáltatás értéke nem éri el a forgalmi érték 50%-át. Ebben az esetben az ellenszolgáltatás és a megszerzett vagyontárgy forgalmi értéke 50%-ának különbözete után az Itv. 12. § szerinti ajándékozási illetékmértékkel megállapított illetéket kell fizetni. A forga...
19/2012. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2012/2.)
A feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ingatlanforgalma-zási célú vagyonszerzések illetékkedvezménye
[Itv. 23/A. § és 23/C. §]
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 23/C. §-a értelmében feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ügyletnek minősül, ha ingatlan tulajdonjogának ellenérték fejében történő megszerzése esetén az ellenszolgáltatás értéke nem éri el a forgalmi érték 50%-át. Ebben az esetben az ellenszolgáltatás és a megszerzett vagyontárgy forgalmi értéke 50%-ának különbözete után az Itv. 12. § szerinti ajándékozási illetékmértékkel megállapított illetéket kell fizetni. A forgalmi értékből az ajándékozási illetékmérték alá eső rész levonásával fennmaradó részre a visszterhes vagyonátruházási illeték szabályai szerint egyébként irányadó illetékmértéket kell alkalmazni. Ha az ellenszolgáltatás az ingatlant terhelő és a vevő által átvállalt tartozásra tekintettel került a forgalmi értékhez képest alacsonyabb összegben megállapításra, akkor e bekezdés alkalmazásában az ellenszolgáltatás összegéhez kell számítani az ingatlant terhelő és a vevő által átvállalt tartozás összegét.Az Itv. 23/A. § (1) bekezdése szerint ingatlanok tulajdonjogának értékesítését végző vállalkozó, továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedély alapján pénzügyi lízinget folytató vállalkozó - a törvényben meghatározott egyéb feltételek teljesülése esetén -, ingatlan tulajdonjogának megszerzése után 2% illetéket fizet a terhekkel nem csökkentett forgalmi érték után.
I.
Mindezek alapján, amennyiben az ingatlanforgalmazást végző vállalkozó vagy a PSZÁF engedéllyel rendelkező pénzügyi lízinget folytató vállalkozó feltűnő értékaránytalanság mellett szerezte az ingatlant és az Itv. 23/A. § (1) bekezdésében foglaltak szerint vállalta, hogy az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított két éven belül eladja, illetve a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adja az ingatlant, akkor az illeték megállapítása a következőképpen történik:1. Az ellenszolgáltatás és a megszerzett ingatlan valós forgalmi érték 50%-ának különbözete után az Itv. 12. §-a szerinti ajándékozási illetékmértékkel számított visszterhes vagyonátruházási illetéket,
2. a forgalmi értékből az ajándékozási illetékmérték alá eső rész levonásával fennmaradó részre a visszterhes vagyonátruházási illeték szabályai szerint egyébként irányadó illetéket - ebben az esetben az Itv. 23/A. § (1) bekezdése alapján: 2% - kell fizetni.
Példa
Amennyiben az ingatlanforgalmazó - továbbértékesítési céllal - 2 millió Ft-ért vásárol meg egy 10 millió Ft forgalmi értékű ingatlant, akkor
1.3 millió Ft (5 millió-2 millió) után ajándékozási illetékkulcsot (jelen esetben 21%, azaz 3 000 000*0,21=630 000Ft),
2.7 millió Ft után pedig a kedvezményes 2%-os illetékkulcsot kell alkalmazni (7 000 000*0,02=140 000Ft).
A fizetendő illeték így összesen: 630 000+140 000= 770 000 Ft.
II.
Amennyiben az ingatlan megszerzése feltűnő értékaránytalanság mellett történt, majd a vállalkozó az Itv. 23/A. § (1) bekezdésében foglalt 2 éven belüli továbbértékesítési kötelezettségének nem tesz eleget, az adózót az Itv. 23/A. § (3) bekezdése alapján pótilleték-fizetési kötelezettség terheli.Az Itv. 23/A. § (3) bekezdése szerint a vagyonszerző terhére pótlólag előírt illeték "a 19. § (1) bekezdés, illetve21. § (1) bekezdés alapján egyébként fizetendő és az Itv. 23/A. § (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének" kétszerese, ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében állapítja meg a vagyonszerző által vállalt feltétel meghiúsulását.
Tekintettel arra, hogy az Itv. 23/A. § (3) bekezdése a pótilleték megállapítása módjának meghatározásakor egyértelműen utal az Itv. 19. § (1) és 21. § (1) bekezdéseire, ezért az "egyébként fizetendő" illeték esetében a feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ügyletek speciális illetékrendelkezésének figyelembevételére nincs lehetőség.
Ennek megfelelően a pótilleték fizetési kötelezettség meghatározása a következőképpen alakul:
1. Az illeték alapját képező valós forgalmi értékre kell vetíteni - a vagyontárgy jellegétől függően - az Itv. 19. § (1) vagy a 21. § (1) bekezdésében rögzített illetékkulcsot,
2. ezt követően meg kell nézni, hogy korábban a vagyonszerző az Itv. 23/A. (1) bekezdésének alkalmazásával mennyi illetéket fizetett meg,
3. a pótilleték összegét pedig az általános szabályok szerint fizetendő (1. pont szerinti) és a 2%-os kulcs alkalmazásával korábban megfizetett illeték (2. ponti szerinti) különbözetének kétszereseként kell meghatározni.
Az I. pontban ismertetett példánál maradva
1.A 2 millió Ft-ért vásárolt, de valójában 10 millió Ft forgalmi értékű - nem lakástulajdonnak minősülő - ingatlan megszerzése esetén az Itv. 19. § (1) bekezdése alapján 4%-os illetékkulccsal ki kell számolni a vagyonszerzésre egyébként irányadó illetéket (10 000 000*0,04=400 000 Ft),
2.a vagyonszerző - ahogy az az I. példa 2. pontjában is szerepel - korábban 140 000 Ft illetéket fizetett az Itv. 23/A. § (1) bekezdése alapján (7 000 000*0,02=140 000 Ft),
3.a pótilleték összege így végül az 1. és 2. pontban kiszámított illetékek különbözetének (400 000140 000=260 000) kétszerese: 260 000*2 = 520 000 Ft.
Értelemszerűen ugyanez érvényes az Itv. 23/A. § (4) és (6) bekezdése, az Itv. 23/B. § (2) bekezdése és az Itv. 23/D. § (3) bekezdése alapján meghatározott pótilleték megállapítása tekintetében.
[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2128047354 - Nemzetgazdasági Minisztérium NGM/1320/2/2012.]