adozona.hu
Egyes adó- és járulékszabályok módosításáról szóló T/552. számú törvényjavaslat indokolása
Egyes adó- és járulékszabályok módosításáról szóló T/552. számú törvényjavaslat indokolása
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj. tv.) 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"27. § (1) A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után, de legalább a mini...
"27. § (1) A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az előzőek szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni."
"29. § (1) A biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot az Szja tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét után fizeti meg. Átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem után kell a társadalombiztosítási járulékot megfizetni. Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg."
"29/A. § (1) Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó (a továbbiakban: eva adózó) biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott járulékokat (tagdíjat)- legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg."
"(6) Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a 29. § (1) bekezdése, illetőleg 29/A. § (1) bekezdése szerint áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy legalább a minimálbér után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, illetőleg a további tagsági jogviszonyában a (4) bekezdésben említett járulékalap után kell a járulékot megfizetni."
"(4) A társas vállalkozás köteles a társas vállalkozó után fizetendő járulékot, a társas vállalkozó jövedelméből levont járulékkal együtt a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig befizetni. Amennyiben a tárgyhónapban a társas vállalkozó(k) részére jövedelmet nem fizettek és a tárgyév folyamán - a tárgyhónapig bezárólag - elszámolt járulék a minimálbér után számított járulék összegét nem éri el, a társas vállalkozás a minimálbér utáni járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelőlegezni, és azt a törvényben előírt határidőn belül befizetni."
"9. Szokásos piaci érték: az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci értéket a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:"
(2) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tbj. tv. 4. § q) pontja, 27. § (4) bekezdése és 29. § (6) bekezdése.
(2) Amennyiben a törvény hatálybalépését megelőzően a tevékenységre jellemző kereset megállapításához kötődően az adóhatóság bírságot, késedelmi kamatot szabott ki, azt az adóhatóság a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben, 30 napon belül köteles visszafizetni. A folyamatban lévő, tevékenységre jellemző kereset megállapításával kapcsolatos ellenőrzéseket a törvény hatálybalépését követő 8 napon belül, jogkövetkezmény megállapítása nélkül le kell zárni.
A piaci kereset alapú közteherviselés önadózással való párosítása a jelen szabályozási környezetben azt eredményezheti, hogy az adózó az általa pontosan nem ismert, eleve bizonytalan összegű, vélelmezett jövedelem bevallására köteles, s ez a bevallásában feltüntetett összeg képezi az adófizetési kötelezettsége, illetve az adóellenőrzés alapját. Ezzel pedig szükségszerűen együtt jár az is, hogy az adózó szankcionálhatóvá válik, ha a jövedelmének általa bevallott piaci értéke az SZJA tv.-ben meghatározottnál kevesebb, mint amit az adóhatóság - ellenőrzés eredményeként - az adó alapjául szolgáló piaci keresetként utóbb megállapít.
Az adó- és járulékfizetés alapjául szolgáló, piaci keresetként elérhető érték bizonytalan, akár 50-200 % százalékos ingadozást mutathat. A törvény azonban önadózással párosítja ezt, amivel a piaci kereset bizonytalanságából eredő kockázatot egyoldalúan az adóalanyokra hárítja, ami sérti a jogbiztonságot. Nem egyértelmű, milyen értéket kell adóalapnak tekinteni,
Az SZJA tv. és a Tbj tv. tehát arra kötelezi az adóalanyokat, hogy adófizetési kötelezettségüket egy általuk megjelölt, vélelmezett, utóbb a hatóság által vizsgálható értéken alapuló, s ezért nem, vagy legalábbis nem feltétlenül helyes értéket tükröző adóbevallás alapján teljesítsék. Ráadásul mindezért a törvényalkotó, - ha alulbecslés - történik egyoldalúan az adóalanyokra hárítja a felelősséget.
Az Alkotmánybíróság a 9/1992. (I. 30.) AB határozatában kifejtette, hogy a jogállamiság alapvető ismérve a jogbiztonság, amely nemcsak "az egyes normák egyértelműségét követeli meg, de az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságát is" (ABH 1992, 59, 65.). A 11/1992. (III. 5.) AB határozat szerint "a jogbiztonság az államtól és elsősorban a jogalkotótól azt várja el, hogy a jog egésze, egyes részterületei és egyes szabályai is világosak, egyértelműek, hatásukat tekintve kiszámíthatóak és a norma címzettjei számára előre láthatóak legyenek." (ABH 1992, 77, 84.) A 42/1997. (VII. 1.) AB határozatában az Alkotmánybíróság továbbá megállapította: "Alkotmányellenessé nyilvánítható az a szabály, amely értelmezhetetlen voltánál fogva teremt jogbizonytalanságot, mert hatását tekintve nem kiszámítható és címzettjei számára előre nem látható." (ABH 1997, 299, 301.) Az Alkotmánybíróság a 47/2003. (X. 27.) AB határozatában többek között megkövetelte azt is, hogy a jogszabály világosan kijelölje az adott jogintézmény alkalmazásának kereteit (ABH 2003, 525, 549-550.)."
Fentiek alapján mindenképpen szükséges a tevékenységre jellemző kereset, mint adózási- és járulékfizetési kategória haladéktalan törlése a törvényi szabályozásból.
Ezen törvényjavaslat a 2010. évi állami költségvetésre közvetlen hatást nem gyakorol, mert ha a módosítani kívánt, jelenleg jogbizonytalanságot eredményező rendelkezések - melyeket
A javaslat hatályba lépése esetén a vállalkozásoknál estlegesen jelentkező költségmegtakarítás pedig a magasabb társasági vagy személyi jövedelem adó alap révén magasabb adó és EHO bevételeket eredményez, szintén zömmel 2011. évben.
Ugyancsak megtakarítást eredményez a törvényjavaslat az APEH revizori kapacitását illetően, mivel az ezen jogbizonytalansággal sújtott téma rendkívül időigényes és jogvitákkal, hosszadalmas bizonyítási kényszerekkel terhelt ellenőrzéséről felszabadítható revizori időkeret más területeken eredményezhet hatékonyságnövekedést.