adozona.hu
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló T/336. számú törvényjavaslat indokolása
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló T/336. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2010. évi LXXV. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
(1) E törvény szabályai szerint, egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony (a továbbiakban: egyszerűsített foglalkoztatás)
a) mezőgazdasági, továbbá idegenforgalmi idénymunkára vagy
b) alkalmi munkára.
(2) Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a munkáltatónak az adott hónapot megelőző hat havi átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja meg
a) egy főtől öt főig terjedő...
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló T/336. számú törvényjavaslat indokolása
1. §
(1) E törvény szabályai szerint, egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony (a továbbiakban: egyszerűsített foglalkoztatás)a) mezőgazdasági, továbbá idegenforgalmi idénymunkára vagy
b) alkalmi munkára.
(2) Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a munkáltatónak az adott hónapot megelőző hat havi átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja meg
a) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,
b) ötnél több, de húsznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,
c) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát.
(3) Ha a munkáltató főállású munkavállalót nem foglalkoztat jogosult az éves munkaidőkeret 20%-át meg nem haladó időtartamban munkavállaló alkalmi munkában történő foglalkoztatására.
(4) Ha a munkáltató és a munkavállaló
a) idénymunkára, vagy
b) idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg.
(5) E törvény szabályai nem zárják ki, hogy az (1) bekezdésben foglalt esetekben a munkáltató és a munkavállaló a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) általános szabályai szerint létesítsen munkaviszonyt.
2. §
E törvény alkalmazásában:1. mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeitől függetlenül - évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, illetve a megtermelt mezőgazdasági termékeknek a munkáltató saját gazdasága területén történő anyagmozgatása, csomagolása feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot,
2. idegenforgalmi idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot,
3. alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között
a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony,
4. külföldi személy: a magyar állampolgársággal nem rendelkező természetes személy,
5. harmadik országbeli állampolgár: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár,
6. tagállam: az Európai Unió tagállama, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony
3. §
(1) Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a munkáltató 11. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. Amennyiben azt a munkavállaló kéri, illetve a jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató választása szerint, az egyszerűsített foglalkoztatás - céljából munkaviszonyt az e törvény melléklete szerinti szerződés megkötésével kell létesítem, és azt legkésőbb a munka megkezdéséig kell írásba foglalni.(2) Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek között, akik között a szerződés megkötésekor már a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn.
(3) Ha a munkaviszony nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa.
(4) Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. §-ában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására.
4. §
(1) Egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.(2) Egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem lehet alkalmazni az Mt.-nek
a) a munkaviszony időtartamára vonatkozó 79. § (4) és (6)-(7) bekezdését,
b) a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó 83-83/A. §-át,
c) a munkaszerződés módosítására vonatkozó 84-84/A. §-át,
d) a munkáltató jogállásváltozására vonatkozó 86. § d) pontját, valamint 86/A-86/E. §-át,
e) a kiküldetésre, kirendelésre, más munkáltatónál történő munkavégzésre vonatkozó 105-106/B. §-át,
f) az egyéb hátrányos jogkövetkezményekre vonatkozó 109. §-át,
g) a munkaidőre vonatkozó szabályai közül a 117/A. §-át,
h) a vasárnap történő munkavégzésre vonatkozó Mt. 124. § (1) bekezdését,
i) a szabadság kiadására vonatkozó 134. §-át,
j) a foglalkoztatási kötelezettségnek a munkavállaló más munkáltatónál történő munkavégzéssel való teljesítésére vonatkozó 150. §-át,
k) az állásidőre vonatkozó 151. § (4) bekezdését,
l) a vezető állású munkavállalókra vonatkozó X. fejezetét,
m) a távmunkavégzésre vonatkozó X/A. fejezetét,
n) a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó XI. fejezetét, valamint
o) a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló XII. fejezetét.
(3) Alkalmi munkára létesített egyszerűsített foglalkoztatás esetén a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően
a) nem kell alkalmazni az Mt. betegszabadságra, egyéb munkaidő-kedvezményekre vonatkozó 137-140. §-át,
b) a munkaidő-beosztás az Mt. 119. §-ától eltérően az egybefüggő munkavégzés első napján is közölhető,
c) a munkáltató munkaidőkeret hiányában is elrendelhet az Mt. 120. §-a szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztást.
5. §
(1) Harmadik országbeli állampolgár - a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével - kizárólag mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztatható e törvény szerint létesített munkaviszony alapján.(2) Az állami foglalkoztatási szerv a harmadik országbeli állampolgár kérelmére haladéktalanul megkeresi
a) az egészségbiztosítási szervet a társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ-szám), valamint
b) az állami adóhatóságot az adóazonosító jel kiadása érdekében.
(3) Az egészségbiztosítási szerv, illetve az adóhatóság az igazolványt közvetlenül a munkavállalónak adja ki.
(4) A (2) bekezdés szerinti kérelem esetén az állami foglalkoztatási szerv ellenszolgáltatás nélkül hatósági bizonyítványt ad ki a harmadik országbeli állampolgárnak, amely igazolja, hogy a harmadik országbeli állampolgár az állami foglalkoztatási szervet megkereste annak érdekében, hogy a jövőben egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében vállaljon munkát.
6. §
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas, a munkavállaló esetleges testi vagy egészségügyi fogyatkozása a biztonságos munkavégzést és a munkavállaló testi épségét nem veszélyezteti.Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés
7. §
(1) Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.tv.), illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezéseit kell alkalmazni.(2) A személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az egyszerűsített foglalkoztatás esetén
a) a 2. § 1. és 2. pontjában meghatározott mezőgazdasági és idegenforgalmi idénymunka esetén,
b) az 1. § (2)-(4) bekezdéseiben meghatározott alkalmi munka eseteiben
az Szja.tv. és a Tbj. rendelkezéseit a 8-9. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
8. §
(1) A munkáltató a 7. § (2) bekezdésében meghatározott egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony alapján - a bejelentés, bevallás és megfizetés külön jogszabályban meghatározott módjai szerint - közterhet fizet.(2) Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a 7. § (2) bekezdés a) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként 500 forint, a 7. § (2) bekezdés b) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként 1000 forint.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott közteher megfizetésével nem terheli
a) a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás, és rehabilitációs hozzájárulás valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,
b) a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.
(4) Ha a munkáltató a (2) bekezdésben szereplő közteherrel terhelt munkára a 1. § (3) és (4) bekezdésében és a 2. § 1.-3. pontjaiban meghatározott időkorlátok túllépésével létesít, illetve tart fenn e törvény szerinti munkaviszonyt, a munkaviszony időkorlátot meghaladó részére a 7. § (1) bekezdésében meghatározott közteher megfizetésére köteles.
(5) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha
a) a munkavállaló a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaira történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, vagy a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított és
b) a 11. § (6) bekezdés szerinti igazolással, vagy az egyezmény alapján kiállított, az egyezményben részes másik államban fennálló biztosítást tanúsító igazolással rendelkezik,
a munkáltató közterhet nem fizet.
9. §
(1) E törvény alkalmazásában a 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni.(2) A 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó jövedelemről a természetes személynek nem kell bevallást benyújtania, kivéve, ha
a) külföldi személy vagy
b) egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 ezer forintot meghaladja vagy
c) az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett az Szja.tv. alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más, az Szja.tv. szerinti adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt.
Ellátásra való jogosultság
10. §
(1) A 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló e törvény szerinti foglalkoztatása alapjána) nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak,
b) nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.
(2) A nyugellátás számításának alapja az egyszerűsített foglalkozatásból származó jövedelem összege.
(3) A 8. § (4) bekezdésében említett személy nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra nem szerez jogosultságot.
Bejelentési és bevallási szabályok
11. §
(1) Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - köteles az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelenteni a (3) bekezdés szerinti adatokat. A munkáltató bejelentési kötelezettségét - választása szerint -a) elektronikus úton, központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül (a továbbiakban: ügyfélkapu),
b) telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon,
c) rövid szöveges üzenet (SMS) útján, vagy
d) a (4) bekezdésben írt esetben az e törvény mellékletét képező egyszerűsített munkaszerződésnek az állami adóhatóság részére történő megküldésével
teljesítheti.
(2) A munkáltató akkor élhet az (1) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt bejelentési lehetőségek valamelyikével, ha előzetesen regisztrálta magát az ügyfélkapun és az egyszerűsített foglalkoztatás céljából az illetékes elsőfokú adóhatóságtól azonosító kódszámot (továbbiakban: EF-kód) kapott.
(3) A (2) bekezdés szerinti regisztrációt követően a munkáltató bejelentési kötelezettségét, az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esetekben, az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létesített munkaviszonyra vonatkozó alábbi adatok közlésével teljesíti:
a) a munkáltató EF-kódja,
b) a munkavállaló EF-kódja vagy adóazonosító jele és TAJ száma,
c) az egyszerűsített foglalkoztatás 1. § (1) bekezdése szerinti jellege,
d) külföldi személy munkavállaló EF-kódja,
e) a 11. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott bejelentés kivételével a munkaviszony napjainak száma.
(4) Az a munkáltató, aki jogszabály alapján nem köteles elektronikus úton történő bevallásra, bejelentési kötelezettségének - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - az e törvény melléklete szerint írásba foglalt munkaszerződésnek a tárgyhót követő hó 12. napjáig az illetékes elsőfokú adóhatóság számára történő megküldésével is eleget tehet.
(5) A munkavállaló személyazonosító adatainak, állampolgárságának, adóazonosító jelének és TAJ számának, illetve a (6) bekezdésben foglalt esetben a biztosítottság ténye egyidejű közlésével az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnál igényelheti egyszerűsített foglakoztatás céljából történő EF-kód kiadását. Külföldi személy foglalkoztatására csak akkor kerülhet sor, ha e személy rendelkezik EF- kóddal.
(6) Amennyiben a munkavállaló a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaira történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, vagy a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított és ezt a munkáltató előtt igazolta, az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésekor ezen körülményt az illetékes állami adóhatóságnak a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésével egyidejűleg bejelenteni köteles.
(7) a) SMS küldésével egyidejűleg a munkáltató az egyszerűsítetten foglalkoztatott munkavállaló fogalakoztatásával járó, a bejelentés naptári napjára eső bejelentési, bevallási és - a pénzforgalmi bankszámlájáról történő átutalással - közteherfizetési kötelezettségének is eleget tesz.
b) A munkáltató 11. § a) és b) pontjaiban meghatározott esetekben a tárgyhót követő 12-éig pénzforgalmi számlájáról az illetékes adóhatóságnak történő átutalásával az egyszerűsítetten foglalkoztatott munkavállaló foglalkoztatásával járó közteher-fizetési kötelezettségének tesz eleget. Bevallási kötelezettségét ezen időpontig az ügyfélkapun történő bevallás benyújtásával teljesíti.
(8) Az a munkáltató, aki a tárgyhónapban 300 ezer forintot, vagy ezt meghaladó összegű, egyszerűsített foglalkoztatásból származó ki nem egyenlített adótartozást halmoz fel, további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlíti.
(9) Az egyszerűsített foglalkoztatás 11. § b) és c) pontja szerint történő bejelentés az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvény szerint a központi elektronikus szolgáltató rendszerben működő központi ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon keresztül történik, a bejelentő személyi azonosítását követően. A központi ügyfélszolgálat a bejelentést az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény szabályai szerint rögzíti, és a bejelentőt a bejelentés eredményéről egyidejűleg tájékoztatja. A központi ügyfélszolgálat az adatokat haladéktalanul továbbítja az állami adóhatóság számára. A központi ügyfélszolgálat a bejelentett adatokat a bejelentést követő ötödik év december 31-éig őrzi meg, azt követően törlésre kerül. A központi ügyfélszolgálat e törvényben meghatározott személyes adatokat, továbbá az adótitkot feladata teljesítéséhez szükséges mértékben megismerheti és kezelheti.
(10) Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására - így különösen a munkaidő, ideiglenes foglalkoztatás jellegének változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén - az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül van lehetőség, ezt követően a munkáltatót a közteher fizetési kötelezettségének köteles eleget tenni. A bejelentés módosítására a 11. § a)-c) pontjaiban foglaltak szerint tehet eleget a munkáltató, függetlenül attól, hogy bejelentési kötelezettségének melyik módon tett eleget.
(11) Az állami adóhatóság a hozzá elektronikus úton teljesített bejelentést, illetve a központi ügyfélszolgálattól hozzá érkező bejelentett adatokat az Art. 16. § (5)-(6) bekezdésének és az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény 203. §-ának rendelkezései szerint továbbítja.
12. §
(1) A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettségét az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerint az ügyfélkapun keresztül teljesíti.(2) Az (1) bekezdéstől eltérően - az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásra egyébként elektronikusan kötelezettek kivételével - a munkáltató választhatja azt. hogy bevallási
13. §
(1) A jogszabály alapján bevallásra elektronikusan kötelezett munkáltató egyszerűsített foglalkoztatás esetén - az SMS útján történő bejelentés kivételével - a közteher-fizetési kötelezettséget, az Art. 38. §-a rendelkezéseinek megfelelően a tárgyhót követő hó 12-éig, az állami adóhatóság által erre a célra meghatározott beszedési számla javára pénzforgalmi számlájáról történő átutalással teljesíti. A jogszabály alapján elektronikus úton bevallásra nem kötelezett munkáltató, aki bejelentési kötelezettségét papíralapú adathordozón teljesítette közteher-fizetési kötelezettségét az Art. 38. § (1) bekezdésében meghatározott módon teljesítheti.(2) Az adóhatóság a 8. § (1) bekezdése alapján fizetett közteher összegéből
a) magán-nyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkező munkavállaló esetén 91,8%-ot, magánnyugdíjpénztári tag esetén 69,9%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak,
b) 21,9%-ot a munkavállaló magánnyugdíjpénztárának,
c) 1,4%-ot az Egészségbiztosítási Alapnak és
d) 6,8%-ot a Munkaerőpiaci Alapnak utal át.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott átutalást naponta, ettől eltérően a magánnyugdíjpénztárnak történő átutalás esetén a bevallás feldolgozását követően haladéktalanul kell teljesíteni.
14. §
Az e törvényben nem szabályozott adózást érintő kérdésekben az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.Záró rendelkezések
15. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogya) az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó, a bejelentett adatok rögzítésének, állami adóhatóság részére történő átadásának, valamint törlésének módját és technikai feltételeit,
b) elektronikus úton, központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, mobil rádiótelefonon illetve telefonon teljesíthető bejelentéssel használt alkalmazással összefüggő azonosítást, az alkalmazással szemben támasztott biztonsági követelményeket, valamint az alkalmazás használatának biztonsági és egyéb feltételeit,
c) a 2. § (7) bekezdése szerinti tagállam állampolgára egyszerűsített foglalkoztatására előírt bejelentési kötelezettség részletszabályait,
d) az EF-kód képzésének és kiadásának részletszabályait
rendeletben szabályozza.
(2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem és közteher bejelentésére, befizetésére vonatkozó eljárási szabályokat rendeletében meghatározza.
16. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2010. július 15-én lép hatályba.(2) E törvény 22. §-a a kihirdetéssel egyidejűleg hatályba lép.
(3) E törvény hatálybalépését követően, a 2010. évi adóévre vonatkozó alkalmi munkavállalói és egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyból származó adó-bevallási és befizetési kötelezettségre egységesen e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) 2010-ben az e törvény hatálybalépéséig az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásban és egyszerűsített foglalkoztatásban eltöltött napok számát az e törvény szerinti időtartamok számításánál nem kell figyelembe venni.
(5) Az e törvény hatályba lépését megelőzően közhasznú szervezet által az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) alapján létesített munkaviszonyt az Mt. hatálya alá tartozó, megszakítás nélkül fennálló munkaviszonynak kell tekinteni.
17. §
(1) Az Flt. 14. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(9) Nem folyósítható keresetpótló juttatás azokra a napokra, amelyeken a képzésben részt vevő személy neki felróható okból óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget."
(2) Az Flt. 25. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama alatt folytatott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony időtartama az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését vagy megszüntetését követően megállapított álláskeresési járadék esetében nem vehető figyelembe jogosultsági időként."
(3) Az Flt. 28. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(1) Meg kell szüntetni az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskereső/
"d) kereső tevékenységet folytat, kivéve a 29. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat valamint az 58. § (5) bekezdés n) pontjában foglalt alkalmi foglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatottakat,"
(4) Az Flt. 58. § (5) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(5) E törvény alkalmazásában/
"n) alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony: az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény által szabályozott munka,"
18. §
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) A munkáltató és a kifizető (ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény - a továbbiakban: Tbj. - 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt és a Tbj. 56/A. §-a szerinti személyt saját biztosítási jogviszonya tekintetében is) - adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével - az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton - egyszerűsített foglalkoztatás esetén külön jogszabályban meghatározott adattartalommal rövid szöveges üzenetben, valamint telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon - vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén feltünteti a pénztár nevét, azonosítóját. A bejelentést"
a) a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül, illetőleg ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon,
b) a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül
kell teljesíteni.
c) Amennyiben a foglalkoztató személyében jogutódlás következik be, a jogutód munkáltató, kifizető köteles a jogutódlással érintett, a Tbj. 5. § (1) bekezdése a)-c),j)-g) pontjai, valamint (2) bekezdése szerinti biztosított személyre vonatkozóan teljesíteni. A bejelentésben fel kell tüntetni a jogelőd nevét, elnevezését és adószámát, a jogutódlás tényét és napját, továbbá a jogutód nevét, elnevezését, adószámát, és a jogutód megalakulása napját is. A bejelentendő adatok körére az e bekezdésben, a bejelentési határidőkre az a) és b) pontokban foglaltak az irányadók.
d) Egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló bejelentés esetén a rövid szöveges üzenetben történő bejelentés akkor minősül egyidejűleg bevallásnak és a közteher megfizetésének is, ha az illetékes adóhatóság a bejelentés illetve bevallás eredményességéről visszajelzést küldött.
19. §
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 28/B. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (2)-(6) bekezdések (3)-(7) bekezdésre változik:(2) Külön jogszabályban meghatározott esetben írásbeli kapcsolattartás akkor is,
a) ha az ügyfél az iratot vagy bejelentést rövid szöveges üzenet útján vagy telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon küldi meg a hatóságnak,
b) a hatóság az iratot illetve bejelentés eredményességéről szóló visszajelzést rövid szöveges üzenet útján, telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon, illetve központi rendszeren küldi meg az ügyfélnek vagy a hatóságnak.
20. §
A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A (2) bekezdés c) pontjában a foglalkoztatásra irányuló jogviszony első ízben történő létesítésének megítélése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a tanulói és a hallgatói jogviszony mellett fennálló, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá a tanulói és a hallgatói jogviszony megszűnése után alkalmi munkavállalói könyvvel, valamint 2010. április l-jét követően az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó alkalmi munkára létesített jogviszonyt."
"Melléklet a 2010. évi ... törvényhez
Egyszerűsített munkaszerződés
| Munkáltató | neve, megnevezése: | |||
| székhelye, lakóhelye: | ||||
| Adószáma: | ||||
| Munkavállaló | neve, születési családi és utóneve(i): | |||
| születési helye, ideje: | ||||
| anyja születési családi és utóneve(i): | ||||
| lakóhelye: | ||||
| TAJ-száma:* | ||||
| adóazonosító jele: * | ||||
| magánnyugdíjpénztárának neve: | ||||
|
Egyszerűsített munka jellege: |
Alkalmi munka: |
Mezőgazdasági idénymunka |
Idegenforgalmi idénymunka | |
|
Munkakör: | ||||
|
Munkaviszony kezdete: |
..........év...........hó.......nap |
Munkaviszony megszűnésének napja: |
..... év...........hó .... nap | |
|
Alkalmi munka esetén a ledolgozott munkaórák száma/nap (naponként):**......;.......;.......;.......;.......;
|
Rendes munkaidő: .... óra/nap
| |||
| Személyi alapbér (bruttó): | ..................Ft/hó vagy .........Ft/nap, összesen: .................Ft a munkaviszony teljes ideiére | |||
|
Munkavégzési hely*** | ||||
|
Kelt: ..........év...........hó.......nap | ||||
|
|
................................. munkáltató |
................................. munkavállaló | ||
** Legkésőbb a munkaviszony megszűnésekor kell kitölteni.
*** A munkáltató székhelyét, telephelyét, illetve, ha a tényleges munkavégzés telephelyen kívül történik, ennek címét, cím hiányában más megjelölését (pl. építés alatt álló út helyrajzi száma, kilométer szelvénye, dűlő megnevezése) kell feltüntetni."
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény, mely 2010. április l-jén lépett hatályba, olyan szabályokat tartalmaz, amelyek rendkívül megnehezítik a foglalkoztatást a hatálya alá tartozó területeken, elsősorban a mezőgazdasági ágazatban. A jelen Javaslat célja az, hogy megőrizve a papíralapú adminisztrációról az elektronikus ügyintézés irányába történt előrelépés előnyeit, életszerűbb, alkalmazhatóbb szabályokat fogalmazzon meg. Másfelől a kapcsolódó kedvezményes közteher szabályait is oly módon módosítja, hogy azok egyfelől közelítsenek a korábbi kedvezmény mértékéhez, másfelől egyszerűbbek legyenek.RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat hatálya alá tartozik - a korábbi szabályozással összhangban a mezőgazdasági, idegenforgalmi, továbbá az alkalmi munka. A közhasznú szervezetek- melyek általában határozatlan időre foglalkoztatnak munkavállalókat, e minőségükre tekintettel nem tartoznak a jövőben a szabályozás hatálya alá, hiszen nem indokolt, hogy az általuk határozatlan időre, meghatározott munkakörre foglalkoztatott munkavállalók munkajogi és társadalombiztosítási jogosultságaikat tekintve előnytelenebb helyzetbe kerüljenek a többi munkavállalóhoz képest. Ugyanakkor annak nincs akadálya, hogy az alkalmi munka körében kihasználják az e javaslat által nyújtott lehetőségeket.A 2. §-hoz
A Javaslat hatálya alól kikerült a növénytermesztési idénymunka, amelynek indoka, hogy a mezőgazdasági idénymunka új definíciója mind azt a lényeges és szabályozni érdemes területet átfogja, amit a növénytermesztési idénymunka jelent, annak külön nevesítése a törvényben indokolatlan. Az idénymunkánál, a törvény egy naptári évben 120 napos felső határt szab, és elhagyja az Eftv. által alkalmazott egybefüggő időtartam korlátját.A 3. §-hoz
A Javaslat alapvető változtatást tartalmaz a korábbi jogszabályhoz képest, mert az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony főszabály szerint a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével, és nem a munkaszerződés megkötésével keletkezik. Ettől eltérően, amennyiben a munkavállaló kéri, illetve a nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató választása szerint a munkaszerződést írásba kell foglalni. Ebben az esetben a munkáltató egyidejűleg jelenléti ív vezetésére már nem köteles. Ha a munkaviszony eredetileg nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződést nem lehet módosítani annak érdekében, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonnyá alakuljon át. A Ktv. és Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató által, alaptevékenységébe tarozó feladatok ellátására nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony. Emelkedik az idénymunkára azonos felek között egy naptári évben létesíthető munkaviszony maximális időtartama, 120 napra, és a Javaslat azt is rendezi, hogyan kell eljárni akkor, ha a munkáltató és a munkavállaló alkalmi és idénymunkára is létesít egymással munkaviszonyt.A 4. §-hoz
A törvény tételesen felsorolja, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban az Mt. mely rendelkezései nem alkalmazhatóak. Új szabályként az egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem lehet alkalmazni az Munka Törvénykönyvének szabadság kiadására, az állásidőre, és vasárnap történő munkavégzésre vonatkozó szabályait.Az 5-6. §-hoz
A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó szabályok szerint ezen állampolgárok csak mezőgazdasági idénymunkára foglalkoztathatóak. Általános munkavédelmi követelményt a Javaslat tartalmaz, foglalkoztathatósági szakvélemény beszerzése nem szükséges.A 7-9. §-hoz
Járulékfizetési kötelezettség szempontjából általános szabályként az Szja.tv-t és Tbj. rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal a kitétellel, hogy a 8. § (2) bekezdése összegszerűen megmondja az egyszerűsített foglalkoztatás egyes ágaiban a munkáltató által fizetendő közteher mértékét. A munkáltató nem fizet közterhet ha a munkavállaló másik, az Egyezményben részes tagállamban biztosítottnak minősül és ezt egyidejűleg igazolni tudja.Főszabály szerint - a törvényben felsorolt kivételekkel - a munkavállalónak nem kell bevallást benyújtania az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme után.
A 10. §-hoz
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállaló nem minősül a Tbj. szerint biztosítottnak, és nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. Az egyezményben részes másik tagállam állampolgára azonban nyugellátásra valamint baleseti egészségügyi szolgáltatásra nem szerez jogosultságot.A 11-12. §-hoz
A bejelentési kötelezettség egyszerűsítése érdekében a Javaslat bevezeti az egyszerűsített foglalkoztatás azonosító kódszámot, és csökkenti a bejelentendő adattartalmat. Lehetővé teszi továbbá a bejelentés módosítását a munkavégzés megkezdését követő 2 órán belül, ha előre nem látott körülmény - pl. időjárás változása - miatt a munkavégzésre mégsem kerül sor. Ugyanakkor felállít egy törvényi vélelmet arra nézve, hogy a két óra letelte után a foglalkoztatás megvalósultnak tekintendő - ez a csekély mértékű közteherré tekintettel nem jelent aránytalan terhet a munkáltatóra.Lehetőség van az ügyfélkapun keresztül, a telefonon történő bejelentésre, illetve bizonyos körben a Javaslat meghagyta a papír formában történő bejelentés lehetőségét, a megkötött munkaszerződésnek az adóhatósághoz történő megküldésével is eleget lehet tenni a bevallási kötelezettségnek.
A 13. §-hoz
A törvény a korábbiakkal azonos módon szabályozza, hogy az adóhatóság a befizetett közteher összegéből melyik társadalombiztosítási szervnek, milyen arányban biztosít kifizetést. A papír alapon történő bejelentés esetén a munkáltató közteher fizetési kötelezettségét postai utalvány útján és átutalással is teljesítheti.A 14. §-hoz
Adózási kérdésekben az Art.-nek, mint mögöttes jogszabálynak az alkalmazását írja elő a Javaslat.A 15. §-hoz
A további jogalkotáshoz és részletszabályok megteremetéséhez szükséges felhatalmazásokat a Javaslat ezen paragrafusa tartalmazza.A 16. §-hoz
A 2010-es adóévre vonatkozó bejelentési és adóbevallási szabályok egységesítése érdekében szükséges rögzíteni, hogy a törvény hatálybalépése után egységesen e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.A 17-22. §-hoz
A szükséges átmeneti rendelkezéseket, valamint a hatálybalépéshez szükséges vonatkozó törvények módosítását a 17-22. §-ok tartalmazzák.