adozona.hu
A társasági részesedések a házassági vagyonjogban (demo)
A társasági részesedések a házassági vagyonjogban (demo)
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Csjt. 27. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésből az következik, hogy a házastársi vagyonközösség létrejöttének és fennállásának két együttes, konjunktív feltétele van: egyrészt a házasságkötés (házassági kötelék) ténye, másrészt - ettől eltérő tartalmú házassági vagyonjogi szerződés hiányában - a házassági életközösség létrejöttének és fennállásának ténye.
E feltételek bármelyikének hiánya, illetve megszűnése esetén vagyonközösség nem jön létre, illetve megszűnik.
A házasságkötést...
A társasági részesedések a házassági vagyonjogban (demo)
Szerző: Csűri Éva dr.
Szerkesztő: Szabó Júlia dr.
Megjelenés éve: 2006
Könyvünkben nem csupán a régi Gt. és a Gt. alapján kialakult jogirodalmi álláspontok és ítélkezési gyakorlat ismertetésére szorítkozunk, hanem annak az új Gt. hatálya alá tartozó társaságokra vonatkozó alkalmazhatóságára is kitérünk. Ismertetjük a régi Gt., a Gt. és az új Gt. házassági vagyonjogi szempontból lényeges, a házastársi közös vagyon- aktív és passzív - tárgyával, az egyes cégformájú gazdasági társaságok értékével és megoszthatóságának módjával, valamint a házastársak egymással és harmadik személyekkel köthető befektetési és vállalkozási célú ügyletek érvénytelenségével és hatálytalanságával, a befektetési és vállalkozási célú vagyonnal való egyoldalú rendelkezés jogkövetkezményeivel, valamint a tag és a nem tag házastárs felelősségével összefüggő jogirodalmi álláspontokat és bírói gyakorlatot is.
A régi Gt. és a Gt. rendelkezései - a házassági vagyonjogi perek természetéből következően - az új Gt. közeljövőbeni hatályba lépése ellenére -előreláthatóan még hosszú időn át alkalmazásra kerülnek, ezért azok ismertetésére is kitérünk.
***
Részlet a könyvből:
2. A házastársi vagyonközösség fennállásának feltételei és tartalma a házastársak belső jogviszonyában
Csjt. 27. § (1) A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit. Közös vagyon továbbá a feltalálót, az újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj.
Csjt. 28. § (1) A házastárs különvagyonához tartozik:
a) a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,
b) a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,
c) a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy,
d) a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy,
(2) Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, tizenöt évi házassági együttélés után közös vagyonná válik.
2.1. A házastársi vagyonközösség fennállásának feltételei
A Csjt. 27. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésből az következik, hogy a házastársi vagyonközösség létrejöttének és fennállásának két együttes, konjunktív feltétele van: egyrészt a házasságkötés (házassági kötelék) ténye, másrészt - ettől eltérő tartalmú házassági vagyonjogi szerződés hiányában - a házassági életközösség létrejöttének és fennállásának ténye.
E feltételek bármelyikének hiánya, illetve megszűnése esetén vagyonközösség nem jön létre, illetve megszűnik.
A házasságkötést megelőző élettársi kapcsolat házassági életközösségnek ugyan nem tekinthető, hiszen az élettársi jogviszony vagyonjogi megítélésre a Ptk. 578/G. §-ának (1) bekezdése az irányadó. A Legfelsőbb Bíróság - már hatályon kívül helyezett - 10. számú Irányelvének 3. pontja alapján kialakult bírói gyakorlat azonban vélelmet állít fel arra vonatkozóan, hogy "abból a ráutaló magatartásból, hogy a házastársak a házasságkötés előtti élettársi együttélésük során a közösen szerzett vagyontárgyakat továbbra is közösen használják és kezelik - ellenkező megállapodás hiányában - arra kell következtetni, hogy azokat a házastársi közös vagyonuk részévé kívánták tenni". A házastársak ilyen módon vélelmezett, és csak az ellenkező bizonyításával megdönthető akarata folytán vagyonjogi vonatkozásban a házasságot megelőző életközösség a házassági életközösséggel egységbe olvad, s ezért az életközösség megszűnésekor - a vagyoni viszonyok méltányos rendezése érdekében - a házasság vagyonjogi hatásait az életközösség tényleges kezdetének időpontjától kell számítani (Pfv. II. 22.531/1994., CDT 44.).
Nem alkalmazható a vélelem "fordított esetben", tehát akkor, ha a felek a házasság felbontását követően az életközösséget tovább folytatják, vagy a megszakított életközösséget a házasság felbontását követően visszaállítják, anélkül, hogy újabb házasságot kötnének.
Más a helyzet az életközösség átmeneti jellegű megszakadása esetén, tehát akkor, ha a házassági kötelék az életközösség megszakadásának és visszaállításának tartama alatt változatlanul fennmarad. "Az életközösség átmeneti jellegű megszakadása" ugyanis "- ha vagyonmegosztás nem történt - a vagyonközösséget nem szünteti meg, s ezért a házassági vagyonjogi igények rendezésénél a vagyonközösséget egységesnek és folyamatosnak kell tekinteni.
Ha a felek a közös vagyont az életközösség megszakadásakor megosztották, az életközösség helyreállításakor visszavitt vagyontárgyak tekintetében általában azt kell vélelmezni, hogy azokat a felek a közös vagyonba visszautalták.
Ugyanilyen vélelem szól az életközösség helyreállítása esetén az egyes különélések alatt szerzett és a 28. §-a szerint különvagyonnak nem minősülő vagyontárgyaknak a közös vagyonba utalása mellett is." (10. sz. ie. 2. p.).
2.2. A házastársak reálszerzés elvén alapuló önálló tulajdonszerzési jogcíme
A reálszerzés elvén alapuló Csjt. 27. §-ának (1) bekezdése szerinti házastársi közös szerzés, mint önálló tulajdonszerzési jogcím csak a házastársak egymás közötti, ún. belső jogviszonyában érvényesül.
A közös szerzés tényéből és a közös vagyon törvényes vélelméből következően a házastársak egymás közötti, belső jogviszonyában a házastársnak a Csjt. 27. §-ának (1) bekezdésén, mint önálló tulajdonszerzési jogcímen alapuló, dologi jogi igénye van a házastársak által tulajdonul megszerzett bármiféle vagyontárgy közös vagyonból reá eső fele részére, és kötelmi jellegű elszámolási igénye a közös vagyonba tartozó vagyoni értékű jogok, illetve követelések értékének a fele részére, köteles azonban viselni a közös kötelezettségek reá eső fele részét is.
2.3. Alvagyonok a házassági vagyonjogban
A vagyon körén belül a vagyontárgyak meghatározott jogi célra összefogott csoportját a jogirodalom alvagyonnak nevezi, amely ún. dologi alvagyon akkor, ha az alvagyon tárgyaival való rendelkezés mást illet, mint aki az egyéb vagyontárgyakkal rendelkezhet, számolási alvagyon viszont akkor, ha az alvagyonok mindegyikével ugyanaz a személy rendelkezik, de más-más szabályok szerint.
"A Csjt. reálszerzés elvén alapuló házassági vagyonjogi rendszerének lényege az, hogy a házastársak vagyona három egymástól - dologi jogilag - elkülönített vagyontömegre, alvagyonra oszlik: a férj, illetőleg a feleség különvagyonára, valamint a közös vagyonra. Az egyes alvagyonok között természetszerűen kapcsolatok jönnek létre, amelynek nyomán megtérítési igények keletkezhetnek." [(5). 1. kötet 289. o.]. A házastársi vagyonközösség közös tulajdont keletkeztető hatása tehát korlátozott annyiban, hogy vagyonösszesítést nem eredményez: a vagyonközösség mellett a házastársaknak az életközösség kezdetekor meglévő és az életközösség ideje alatt bizonyos jogcímeken szerzett vagyona a különállását megtartja.
A Csjt. 27. §-a (1) bekezdésének második mondata a házastársi közös vagyont a különvagyontól - egy pozitív és egy negatív rendelkezéssel - csupán általánosságban határolja el akként, hogy - pozitíve - közös vagyonná minősíti "mindazt", amit a házastársak az életközösség fennállása alatt szereztek, - negatíve pedig - kivételt létesít arra, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Az általános jellegű meghatározás mellett a közös vagyon körét mindössze két esetben konkretizálja annyiban, hogy - a korábbi bírói gyakorlatot a jogszabály szövegébe beépítve - közös vagyonná minősíti egyrészt a különvagyonnak az együttélés alatti - a vagyonkezelés és fenntartás költségeinek a levonása után megmaradó - hasznát, másrészt a szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség alatt megillető esedékes díjat. (6.)
2.4. A közös vagyon vélelme
Az ítélkezési gyakorlat szerint a Csjt. 27. §-ának (1) bekezdése megdönthető törvényes vélelmet létesít amellett, hogy egyrészt az életközösség megszűnésekor meglévő vagyontárgyak szerzése az életközösség fennállása alatt történt, másrészt a vagyonközösség tartama alatt szerzett vagyontárgyak és teljesített kötelezettségek a közös vagyonhoz tartoznak, mert a szerzésük nem olyan jogcímen, illetve nem olyan vagyonból történt, amelyre tekintettel valamelyik házastárs különvagyonába került volna, végül a közös vagyonhoz tartozó tárgy a házastársak egyenlő arányú osztatlan közös tulajdona.
A Legfelsőbb Bíróság - már hatályon kívül helyezett - 5. számú irányelvének 1. pontján alapuló bírói gyakorlat egységes abban, hogy a Csjt. 27. §-ában foglalt rendelkezés lényegében azt jelenti, hogy "a törvény a közös vagyon mellett vélelmet állít fel. E vélelem szerint az életközösség fennállása alatt szerzett, illetőleg annak megszűnésekor meglevő vagyontárgyat a házastársak közös tulajdonának kell tekinteni, hacsak különvagyoni jellegét nem bizonyítják. Ebből következik, hogy ha valamely kötelezettséget az életközösség fennállása alatt teljesítettek, az ellenkező bizonyításig úgy kell tekinteni, hogy a teljesítés a közös vagyonból történt. Ugyanezt kell vélelmezni akkor is, ha a vagyonközösség tartama alatt akár közös vagyontárgyra, akár külön vagyontárgyra valamilyen értéket fordítottak (beruházás, felújítás, karbantartás, javítás stb.)."
A házastársak belső, illetőleg a házastársak és a harmadik személyek közötti külső jogviszonyokra irányadó jogszabályok különbözőségéből következik - egyebek mellett - az is, hogy a vagyonközösséghez tartozó, de a házastársak valamelyike által egyedüli vevőként megszerzett ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés megkötésének ténye a szerződés megkötésében részt nem vett (másik) házastárs személyére nézve is kötelem-keletkezető ténynek minősül, ezért kötelmi jogcímen alapuló igényt keletkeztet arra nézve, hogy a tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését kérje.
A házastársnak a Csjt. 27. §-ának (1) bekezdése szerinti házastársi közös szerzés jogcímére alapított tulajdoni igénye a házastársával vagy annak halála esetén az örököseivel szemben a Ptk. 31. §-ának (5) bekezdése alapján alkalmazandó Ptk. 115. §-ának (1) bekezdése értelmében nem évül ugyan el, a házastárs tulajdonjogának a jóhiszemű harmadik személy általi megszerzésével azonban annak érvényesíthetősége megszűnik, illetőleg a házastárssal és annak örököseivel szemben érvényesíthető kötelmi jellegű elszámolási igényre korlátozódik.
A házastársi közös vagyon törvényes vélelme ugyanis jóhiszemű harmadik személy terhére nem alkalmazható, ezért vele szemben a nem-tulajdonos (másik) házastárs a Csjt. 27. §-ának (1) bekezdése szerinti házastársi közös szerzés jogcímén tulajdoni igényt a vagyonközösség fennállása alatt sem érvényesíthet azt követően, hogy az ingatlan-nyilvántartásba egyedüli tulajdonosként bejegyzett házastárstól a tulajdonjogot jóhiszeműen megszerezte (Pfv. II. 21.092/2001/4.).
A vagyonközösséghez tartozó, de az egyik házastárs által egyedüli vevőként megszerzett és az ingatlan-nyilvántartásba az ő kizárólagos tulajdonaként bejegyzett ingatlan megvételére vonatkozó adásvételi szerződéstől a vagyonközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben történő elállás vonatkozásában a másik házastárs hozzájárulása a Csjt. 30. §-ának (2) bekezdése alapján nem vélelmezhető. Az elállásra vonatkozó megállapodás azonban önmagában a Csjt. 30. §-ának (1) bekezdése szerinti közös egyetértés hiánya okából nem érvénytelen. Az elállásra vonatkozó megállapodásnak (szerződésnek) a másik házastárs és az eladó közötti külső jogviszonybeli érvénytelenségét vagy a másik házastárssal szemben a Ptk. 203. §-a szerinti relatív hatálytalanságát ugyanis csak valamely Ptk.-beli érvénytelenségi ok fennállásának vagy a fedezetelvonás tényének, magának az egyoldalú rendelkezésnek (nem pedig a szerződés felbontására vonatkozó kétoldalú megállapodásnak!) a házastársak egymás közötti, belső jogviszonybeli érvénytelenségét pedig csak annak a bizonyítása eredményezheti, hogy az elállást tartalmazó megállapodás tartalma a másik házastárs érdekeivel és feltehető akaratával ellentétes (Pfv. II. 22.733/2001/4. sz.).
Más kérdés ugyanakkor az, hogy a házastárs hozzájárulásának a hiányában megkötött szerződés is érvénytelennek, semmisnek minősül akkor, ha annak a házastársak és a harmadik személyek közötti külső jogviszonyokra irányadó Ptk. által meghatározott valamely egyéb oka fennáll (Pfv. II. 22.439/2000/3.). Ha ilyen esetben az érvénytelenség jogkövetkezményeként az eredeti állapot helyreállítására kerül sor, nincs akadálya annak, hogy a sérelmet szenvedett házastárs a házastársa vagy annak örököse tulajdonába visszakerült ingatlanra vonatkozó tulajdoni igényét a házastársával vagy annak örökösével szemben érvényesítse (Pfv. II. 21.092/2001/4. sz.).
2.5. A vagyon és az egyes alvagyonok két összetevője: az aktív és a passzív vagyon
A Csjt. reálszerzés elvén alapuló házassági vagyonjogi rendszerének lényege az, hogy a házastársak vagyona három egymástól elkülönített vagyontömegre, alvagyonra oszlik: a férj, illetőleg a feleség különvagyonára, valamint a közös vagyonra. Az egyes alvagyonok között kapcsolatok jönnek létre, amelynek nyomán megtérítési igények keletkezhetnek.
A vagyon fogalma közgazdasági és jogi értelemben egyaránt aktív (pozitív) és passzív (negatív) vagyoni elemekből áll, ezért a hatályos Csjt. 27-28. §-ai kizárólag az egyes alvagyonok körének az egymástól való elhatárolására szorítkoznak, nem rendelkeznek viszont sem a közös, sem pedig a különadósságok meghatározásáról, hiszen az egyes alvagyonokba nem csupán azok pozitív, hanem - értelemszerűen - azok negatív elemei is beletartoznak.
2.5.1. A vagyonközösséghez tartozó aktív vagyontárgyak
A házastársi közös aktív vagyon tárgyainak a tételes felsorolása nem lehetséges, de azok különböző szempontok szerint csoportosíthatók. A Legfelsőbb Bíróság utóbbi tíz évben kialakított ítélkezési gyakorlatára figyelemmel a csoportosítás során az egyes vagyontárgyak rendeltetésére és jogi jellegére célszerű figyelemmel lenni az alábbiak szerint:
I. A személyes, családi és háztartási célokat szolgáló aktív vagyontárgyak
Tulajdonjogi (dologi) jogi jellegű igények, illetve várományok;
Kötelmi jellegű igények.
II. A befektetési, vállalkozási és üzleti célokat szolgáló vagyontárgyak
Tulajdonjogi (dologi jogi) jellegű igények, illetve várományok;
Kötelmi jellegű igények és
Vegyes (dologi jogi és kötelmi jogi) igények.
2.5.1.1. A személyes, családi és háztartási célokat szolgáló vagyontárgyak
A fentebb részletezett elveknek megfelelően állapította meg a Legfelsőbb Bíróság egyes konkrét ügyekben hozott eseti döntéseiben a házastársak személyes, családi, illetve háztartási céljaira szolgáló haszonélvezeti jognak (LB Pfv. II. 21.432/2001/6., Pfv. II. 21.768/2001/8., Pfv. II. 22.430/2001/5., Pfv. II. 21.361/2003/4.), használati jognak (Pfv. II. 21.168/2004.), az állami, illetve önkormányzati lakáson fennálló bérleti jognak (LB 20. sz. Elvi Határozat - Hiv. Gyűjt. 1999/1/20., 23. sz. Elvi Határozat - Hiv. Gyűjt. 1999/1/23., 208. sz. Elvi Határozat - Hiv. Gyűjt. 2000/1-I. sz., BH 2000/12/545., stb.), az önkormányzati lakás közösen létesített bővítményére vonatkozó bérleti jogviszony várományának (Pfv. II. 21.130/1998/7.), a tartós földhasználati jognak és az annak helyébe lépett értéknek (Pfv. II. 23.399/1997/3.), a telefonvonal belépési díjának Pfv. II. 20.823/1998. - BH 2000/9/395.), a lízingelt vagyontárgynak (Pfv. II. 21.896/1998/8., Pfv. II. 20.720/1999/6. sz.), a bérbeszámítási jognak (Pfv. II. 20.206/2000/3.) és más vagyontárgyaknak a közös vagyoni jellegét.2.5.1.2. A befektetési és vállalkozási célokat szolgáló vagyontárgyak
A házastársi közös vagyon foglalma, tárgya és köre, valamint az egyes vagyontárgyak alvagyoni jellege tekintetében a Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében is rámutatott már arra, hogy a Csjt. nem minősíti a vállalkozói vagyont különvagyonnak, ezért a házastársak befektetési és vállalkozási célokat szolgáló vagyontárgyainak alvagyoni jellegét a személyes, családi és háztartási célokat szolgáló vagyontárgyakéval azonos elvek alapján kell megítélni (Pfv. II. 20.720/1999/6. sz.).Ennek megfelelően minősítette közös vagyonnak a kárpótlási jegyet (Pfv. II. 22.313/1997/3.), az önkormányzati tulajdonú üzlethelyiség bérleti jogának értékét (Pfv. II. 23.304/1998/3. sz.), a meghatározott időre szóló üzemeltetési jogot (Pl. disco - Pfv. II. 20.336/1999/4. sz.), az egyéni vállalkozó házastárs ún. vállalkozói vagyona körébe tartozó valamennyi vagyontárgyat: ingót, ingatlant, vagyoni értékű jogot és vagyoni tárgyú kötelezettséget (LB 424. Elvi Határozat - Hiv. Gyűjt. 2001/1/424. sz., Pfv. II. 22.077/1999/3., Pfv. II. 21.861/1999/4., 20.720/1999/6., Pfv. II. 21.191/2001/4. stb.), a szövetkezeti üzletrészt (LB 22. sz. Elvi Határozat - Hiv. Gyűjt. 1999/1/22., Pfv. II. 22.305/1996., Pfv. II. 23.550/1996/3.), a szövetkezeti részjegyet (Pfv. II. 23.316/1997/3.), a polgári jogi társaságbeli részesedést (Pfv. II. 23.075/1995.), a gazdasági munkaközösségbeli, valamint a közkereseti és betéti társaságbeli részesedést (LB 209. sz. Elvi Határozat - Hiv. Gyűjt. 2000/1/209. sz., BH 1999/12/553., Pfv. II. 20.384/1998., Pfv. II. 21.896/1998.), a korlátolt felelősségű társaságbeli részesedést (Pfv. II. 23.064/1998., Pfv. II. 22.338/2000/4., Pfv. II. 20.010/2000/2.), a különvagyoni részvény életközösség ideje alatt esedékessé vált osztalékát, (Pfv. II. 21.031/2000/4.) és az orvosi praxishoz tartozó tárgyi eszközöket (Pfv. II. 21.014/2000/10. sz.), különvagyonnak minősítette viszont a különvagyonba tartozó részvény árfolyamnyereségét (Pfv. II. 21.031/2000/4. sz.), a hadifogság elszenvedése miatt juttatott kárpótlási jegyet (Pfv. II. 21.031/2000/4.) és magát az orvosi praxisjogot (Pfv. II. 21.014/2000/10. sz.).
2.5.2. A vagyonközösséghez tartozó passzív vagyontárgyak
2.5.2.1. A Csjt. hatálybalépését követően kialakult jogirodalmi álláspontok és bírói gyakorlat
A Csjt. 27. §-ának (1) és 28. §-ának (1) bekezdése a közös és különadósságok köréről nem rendelkezik ugyan, abból azonban, hogy a "vagyon" közgazdasági értelemben két összetevőből: az aktív (pozitív) és a passzív (negatív) vagyonból áll, az következik, hogy a házastársak Csjt. 27. §-ának (1) és 28. §-ának (2) bekezdése szerinti közös és különvagyona ugyancsak aktív és passzív elemekből tevődik össze.
"A közös és a különadósság megkülönböztetésének a házastársak egymás közötti, belső jogviszonyában abból a szempontból van jelentősége, hogy amennyiben az adósság kiegyenlítése nem abból az alvagyonból történik, amelyiknek terhére keletkezett, a közös vagyon megosztásakor az alvagyonok között megtérítésnek lesz helye.
A közös adósság és a külön adósság viselésének a házastársak egymás közti viszonyában érvényesülő szabályaitól el kell különíteni azt a kérdést, hogy a házastársak kifelé - harmadik személlyel szemben - akár egyikük különvagyona, akár kettőjük közös vagyona körében keletkezett tartozásokért miként és milyen vagyonukkal felelnek. Ebben a körben ugyanis már kötelmi jogi szempontok is érvényesülnek" [(4.) 1. kötet 338. o.].
2.5.2.1.1. A közös adósságok
"A közös vagyon negatív elemei azok a terhek, amelyeket a közös vagyonnak kell viselnie (a vagyon fenntartási és kezelési költségei, a közös háztartás költségei), továbbá a házastársak közösen vállalt kötelezettségei és azok a tartozások, amelyekért együttes kötelezettségvállalás hiányában is mindkét házastársnak az egész közös vagyonnal helyt kell állnia (52.).A közös vagyonnal harmadik személyek irányában való felelősség nem korlátozódik a mindkét házastársat terhelő közös adósságokért való helytállásra, mert - amint ez a különadósságokkal kapcsolatban kifejtésre kerül - a csupán az egyik házastársat terhelő különadósságokért az adós házastársnak a közös vagyonból reá eső illetőséggel is rendszerint felelnie kell. Kifelé, harmadik személyekkel szembeni viszonylatban éppen az a döntő különbség a közös adósság és a különadósság között, hogy a közös adósságért az egész közös vagyonnak, míg a különadósságért - a polgári jog szabályai szerint szűkebbre korlátolt felelősség kivételes eseteitől eltekintve - a közös vagyonnak csupán az adós házastárs közös vagyoni illetősége erejéig kell helytállnia. Azonban a közös adósságokért az egész közös vagyonnak a helytállása nem jelenti azt, hogy a közös adósságokért kizárólag csak a közös vagyon felel a hitelezőkkel szemben, hanem a közös adósságokért legalább az egyik házastárs mindig felel a különvagyonával is, sőt egyes esetekben (pl. együttes kötelezettségvállalás esetében) mindkét házastárs egész vagyonával tartozik helytállni" [(4.) 1. kötet 324. o.].
2.5.2.1.2. A különadósságok
"A házastársak különvagyonának negatív elemei is lehetnek: az ún. különadósságok. Különadósság a házastársi vagyonközösségben élő házastársnak az a tartozása, amelyért a másik házastárs nem felel még a közös vagyonból reá eső illetőség erejéig sem. Viszont a különadósságéért az a házastárs, akit az tartozásként terhel, általában nemcsak a különvagyonával, hanem a közös vagyonból reá eső illetőséggel is helytállni tartozik - kivéve, ha a polgári jog szabályai szerint a kérdéses tartozásért csak korlátolt felelősség terheli. ...A különadósságok három fő csoportra oszthatók:
1. azok a tartozások, amelyek a házastárssal szemben még az életközösség kezdete előtt keletkeztek,
2. a különvagyon tárgyait terhelő tartozások, az azok megszerzésével kapcsolatban keletkezett kötelezettségek,
3. a házastársaknak a házassági életközösség alatt keletkezett ama kötelezettségei, amelyekért a 30. § értelmében a másik házastárs nem felel a közös vagyoni illetősége erejéig sem" [(4.) 1. kötet 366-369. o.].
2.5.2.1.3. A "közös különadósságok" - a házastársak egymással összefüggő különadósságai
"Egyes esetekben előfordul, hogy olyan tartozások, kötelezettségek, amelyek jogi természetük szerint különadósságnak minősülnek, mind a két házastársat terhelik. Pl. amikor végintézkedés alapján mindkét házastárs örököl, az örökhagyó tartozásaiért - bár örökségükre korlátozottan - egyetemlegesen felelnek (Ptk. 683. §). Ha a két házastárs együtt elkövetett jogellenes cselekménnyel kárt okoz, a károsulttal szemben egyetemleges kártérítési kötelezettség terheli őket (Ptk. 344. §). Ilyen esetekben a házastársak nem a Csjt. házassági vagyonjogi rendelkezései, alapján kerülnek mindketten közös kötelezettségbe, nem vagyonközösségben levő házastársi minőségükben kell a tartozásért mindkettőjüknek együtt helytállniuk, hanem a polgári jog szabályai értelmében - azért, mert történetesen örököstársak, illetve a delictum elkövetésében tettestársak - terheli őket az egyetemleges ("közös") kötelezettség.Bár ilyen esetekben kifelé, a harmadik személlyel (hitelezővel) szemben mindkét házastársat ugyanaz a kötelezettség terheli, sőt a tartozásért esetleg mindkettőjüknek egész vagyonukkal, tehát közös vagyoni illetőségükkel is felelniük kell, mégis az ilyen "közös különadósságokat" a mindkét házastársat a vagyonközösség családjogi szabályai folytán terhelő tulajdonképpeni közös adósságoktól meg kell különböztetni. Míg a házastársi vagyonközösségre vonatkozó szabályok szerint a házastársak egymásközti viszonyukban a mindkettőjüket terhelő közös adósságok terhét egyenlő arányban viselik, addig a "közös különadósságok" terhét a házastársak nem feltétlenül egyenlő arányban viselik, mert az egymás közti belső tehermegoszlásra a polgári jog szabályai az irányadók. Így pl. ha a két házastárs nem egyenlő arányban örökölt, az örökhagyó tartozásaiért fennálló, kifelé egyetemleges felelősségük terhe befelé, egymás között örökrészeik arányában oszlik meg. A károsulttal szemben egyetemlegesen felelős elkövetők egymás közötti viszonyukban a kártérítési kötelezettség terhét is esetleg eltérő arányban viselik, ha a károkozó magatartásuk felróhatósága nem egyforma" (52.).
"De az is előfordulhat, hogy az egyik házastársnak nem ügyletéből, hanem más kötelemkeletkeztető tényéből eredő kötelezettségéért a jogosult harmadik személlyel szemben a másik házastárs is felelőssé válhat, mégpedig a polgári jog szabályain alapul a felelőssége, valójában azonban azért kerül ebbe a helyzetbe, mert a szerzeményre kiterjedő vagyonközösségben van házastársával. ...
Egyébként véleményünk szerint ha az egyik házastárs ügyletéért vagy egyéb kötelemkeletkeztető tényeiért (pl. jogellenes károkozásáért) a másik házastárs a 30. § értelmében vagy más jogszabály alapján nem is tartozik felelősséggel, de házastársának ügylete vagy egyéb ténye révén gazdagodott, a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint ... felel.
Ezekben az esetekben nem a házassági vagyonjogi értelemben vett közös adósságokról, nem mindkét házastársnak a közös vagyonnal egy sorban való helytállásáról van szó, hanem polgári jogi jogviszonyon, de nem is feltétlenül azonos jogcímen alapuló és nem is feltétlenül azonos összegű, bár részben vagy egészben egymást fedő, egymással párhuzamosan érvényesülő kötelezettségekről. Tehát mindkét házastársnak egymással összefüggő különadósságáról indokolt ilyenkor beszélni, annál is inkább, mert kifelé, a követelés jogosultjával szemben sem mindig azonos a két házastárs felelőssége, de a házastársak egymásközti belső viszonyában sem minden esetben egyformán oszlik meg a tartozás terhe" [(4.) 1. kötet 366-369. o.].
2.5.2.2. A jelenlegi bírói gyakorlat
A közös és különadósságok, illetőleg a házastársak egymással összefüggő különadósságainak, az ún. "közös különadósságoknak" a Csjt. hatálybalépését követően kialakult - fentebb részletezett - értelmezése a bírói gyakorlatban máig is érvényesül, azzal a pontosítással (korrekcióval), hogy a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata a közös és különadósság elhatárolása során ma már jelentőséget tulajdonít annak is, hogy az adott tartozás melyik alvagyont gazdagította.Ebből következően közös adósságnak minősül nem csupán a közös vagyontárgyak fenntartásával és kezelésével, valamint a közös háztartás fenntartásával kapcsolatos költség, hanem - értelemszerűen - a közös vagyontárgy megszerzéséhez felvett hitel is, függetlenül attól, hogy a kölcsönszerződést a házastársak együttesen vagy valamelyikük külön kötötte meg, az olyan szerződéseken alapuló tartozások pedig, amelyek teljesítéséért a házastársak és az ügyletkötő (hitelező) harmadik személy közötti külső jogviszonyban a közös vagyon reá eső része erejéig mindkét házastárs helytállni tartozik, közös adósságnak csak akkor tekinthetők, ha a tartozás a közös vagyont gazdagította, vagy azt a házastársak közösen élték fel.
Különadósságnak minősülnek viszont akkor, ha az adott tartozás valamelyik házasfél különvagyonát gazdagította.
Ezt az álláspontot fejtette ki a Legfelsőbb Bíróság a Pfv. II. 20.551/2001/3. számú - egyik legutóbbi - eseti döntésében is.
A házassági életközösség fennállása alatt szerzett, és a vagyonközösséghez tartozó vagyontárgy vételárának a kifizetéséhez felvett kölcsön - annak ügyleti kamataival és egyéb terheivel - közös adósságnak minősül.
Ha az életközösség megszűnése és a közös vagyon megosztása közötti időszakban a vagyontárgy birtokában lévő fél azt elidegeníti, ez a megosztás a felek egymás közötti viszonyában a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint bírálható el.
Az a jövedelemadó, amely az életközösség fennállása alatt szerzett jövedelmet terhelte, közös adósság akkor is, ha a teljesítése az életközösség megszűnése után válik esedékessé (Pfv. II. 20.551/2001.).
A fentebb kifejtetteknek megfelelően mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság a Pfv. II. 21.727/2003. és Pfv. II. 20.271/2002. számú eseti döntéseiben az alábbiakra:
I. A Csjt. 27. §-ának (1) és 28. §-ának (1) bekezdésében foglaltakból az következik, hogy a házastársak - közös vagyonból és különvagyonokból álló - vagyona - a vagyon két összetevőjének megfelelően - nem csupán aktív (pozitív), hanem passzív (negatív) elemeket, tehát olyan tartozásokat és kötelezettségeket - összefoglaló elnevezéssel: adósságokat is tartalmaz, amelyek harmadik személyekkel szemben valamelyik vagy mindkét házastársat terhelik.
A Csjt. 27. §-ának (1) bekezdése szerint megdönthető törvényes vélelem szól amellett, hogy
- egyrészt az életközösség megszűnésekor meglévő aktív és passzív vagyontárgyak szerzése, illetve keletkezése az életközösség fennállása alatt történt,
- másrészt a vagyonközösség tartama alatt szerzett aktív vagyontárgyak és teljesített kötelezettségek (vagyoni passzívumok) a közös vagyonhoz tartoznak, mert a szerzésük, illetve keletkezésük nem olyan jogcímen, illetve nem olyan vagyonból történt, amelyre tekintettel valamelyik házastárs különvagyonába került volna,
- végül a közös vagyonhoz tartozó aktív, illetve passzív vagyontárgy a házastársak egyenlő arányú osztatlan közös tulajdona, illetve közös kötelezettsége.
E vélelem természetesen megdönthető az adott aktív vagy passzív vagyontárgy különvagyoni jellegének, tehát annak bizonyításával, hogy az adott aktív, illetve passzív vagyontárgy megszerzésére, illetve keletkezésére
- nem a házassági életközösség ideje alatt, hanem az életközösség, illetőleg a házasságkötést közvetlenül megelőző élettársi kapcsolat kezdete előtt, vagy az életközösség megszűnése után [Csjt. 28. § (1) bek. a) pont és 31. § (2) bek.],
- olyan jogcímen, illetőleg olyan vagyon felhasználásával került sor, amelyre tekintettel az adott vagyontárgy az arra hivatkozó házastárs Csjt. 28. §-a (1) bekezdésének b)-d) pontjai szerinti különvagyonához tartozik, mert az adott vagyontárgy a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott, vagy személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetve mennyiségű, vagy a különvagyon értékén szerzett vagyontárgynak minősül,
- a szerzésre tekintettel közös vagyonnak minősülő vagyontárgy a megtérítés igényéről való végleges lemondás szándékával a házastársak valamelyikének a különvagyonába nyert beutalást [Csjt. 31. § (2) bek.], vagy
- a szerzésre vegyült alvagyonok: részben közös, részben pedig különvagyonok felhasználásával került sor, és erre tekintettel a közös szerzés nem egyenlő arányú.
A törvényes vélelmekkel szemben a bizonyítás a Pp. 6. §-ának (2) bekezdése szerint a saját különvagyont, illetőleg a számára kedvezőbb arányú szerzés tényét állító házasfelet terheli.
II. 1. A házastársak egymás közötti, belső jogviszonyában a házastársakat terhelő vagyoni tárgyú kötelezettségek (vagyoni passzívák) alvagyoni jellegének a meghatározása, tehát a közös, illetve különadósságkénti minősítése körében a bírói gyakorlat két tényezőnek tulajdonít döntő jelentőséget:
A) egyrészt a kötelezettség keletkezése időpontjának, tehát annak, hogy az adott tartozás a házassági életközösség vagy az azt közvetlenül megelőző élettársi kapcsolat tartama alatt, illetőleg azt megelőzően vagy az életközösség megszűnése után keletkezett-e,
B) másrészt annak, hogy
a) az kizárólag a közös vagy a különvagyontárgyat terheli-e, illetőleg
b) a közös vagy a különvagyon körébe tartozó tevékenységgel kapcsolatban jött-e létre,
c) kizárólag a közös vagy a különvagyonra vonatkozó rendelkezésekből adódik-e, továbbá annak is, hogy
d) a házastársak valamelyikének a különvagyonára vonatkozó rendelkezése a különvagyonát, vagy a közös vagyont gyarapította, illetve csökkentette-e. E jogviszonyban a közös, illetve különadósság megkülönböztetésének az a jelentősége, hogy amennyiben valamely adósság kiegyenlítése nem abból az alvagyonból történt, amelyiknek a terhére keletkezett, úgy az adósság kiegyenlítésének a ténye a Csjt. 31. §-ának (2) bekezdése alapján megtérítési igényt keletkeztet az adott alvagyon javára. E jogviszonyban elsődlegesen a Csjt. 27. §-ának (1) és 28. §-ának (1) bekezdése, másodsorban pedig a Csjt. 31. §-ának (5) bekezdései alapján alkalmazandó Ptk. - egyebek mellett a Ptk. 361-364. §-aiban meghatározott jogalap nélküli gazdagodás - szabályai alapján kell megítélni azt, hogy az adott tartozás közös vagy különadósságnak minősül.
2. A házastársak és a harmadik személyek közötti, külső jogviszonyban - ezzel szemben - elsődlegesen a Ptk., illetőleg az adott jogviszonyra irányadó más jogág szabályai, másodsorban pedig a Csjt. 27. §-ának (3) és 30. §-ának (2)-(4) bekezdései határozzák meg azt, hogy az adott tartozásért mindkét házastárs vagy csak valamelyikük köteles-e helytállni a harmadik személy hitelezővel szemben. E jogviszonyban a közös, illetve a különadósság megkülönböztetésének csak annyiban van jelentősége, hogy amennyiben a házastársak által közösen, vagy a házastársak valamelyike által a másik házastárs - valós vagy vélelmezett - hozzájárulásával megkötött ügylet a közös vagyont érintő rendelkezést tartalmaz, úgy az ügyletkötő harmadik személlyel szemben az ügyletkötő házastárs a teljes vagyonára kiterjedő korlátlan, a másik házastárs pedig a közös vagyonból reá eső részre korlátozott járulékos jellegű felelősséggel tartozik. Nem felelős viszont a másik házastárs az ügyletkötő harmadik személlyel szemben - egyebek mellett - akkor, ha a házastársa által kötött ügylet nem a közös, hanem a saját különvagyonával való rendelkezésnek minősül.
A fenti 1. és 2. pontokban kifejtettekből az következik, hogy az életközösség fennállása alatt megkötött visszterhes ügyletek alapján szerzett, illetve keletkezett aktív vagyontárgyak, illetve vagyoni tárgyú kötelezettségek a vagyonközösséghez tartoznak, kivéve, ha
- a házastárs a szerzés alapjául szolgáló ügyletet a különvagyonára vonatkozóan kötötte és a szerzett vagyontárgyért járó ellenértéket is a különvagyonából teljesítette, vagy
- ha a másik házastárs a hozzájárulása nélkül kötött ügyletért az ügyletkötő harmadik személlyel szemben közös vagyoni illetősége erejéig sem felel, és az ügyletet kötő házastárs az ellenértéket valóban a különvagyonából teljesítette.
Mindezeknek a további következménye az, hogy a házastársak által közösen vagy valamelyik házastárs által külön megkötött szerződésen alapuló kötelezettségvállalás nem a szerződés közös vagy külön ügylet-jellegétől, hanem - a Csjt. 27. §-ának (1) és 28. §-ának (2) bekezdése, valamint a bírói gyakorlatban kialakult elvek szerint - attól függően minősül közös vagy különadósságnak, hogy az ügylet tárgyát képező szolgáltatás (dolog, tevékenység, helytállás) közös vagy különvagyoni jellegű.
A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében is rámutatott már arra, hogy nem befolyásolja a közös szerzés tényét az, hogy a szerzés közös vagyoni aktívumok vagy közös vagyoni passzívumok (kölcsönök) felhasználásával történt (pl. BH 1992/3/177., BH 1992/10/641.), a 24. számú Elvi Határozatában pedig kifejtette azt is, hogy az egyik házastárs által a házasság megkötése előtt megszerzett vagyontárgyat - pl. ingatlant - terhelő különadósság közös törlesztése nem keletkeztet a másik házastárs javára tulajdonjogot, a közös törlesztésből eredő megtérítési igény elbírálása során azonban a bíróságnak gondoskodnia kell arról, hogy egyik fél se jusson méltánytalan vagyoni előnyhöz (Pfv. II. 23.537/1996. sz., LB Hiv. Gyűjt. 1999/1/24. sz. EH). Nincs elvi akadálya ezért annak, hogy a huzamosan teljesített törlesztéseket a bíróság a közös vagyon megosztásakor - a Csjt. 31. §-ának (5) bekezdése szerinti méltányosság alkalmazásával - az adott vagyontárgy - pl. ingatlan - értékemelkedésének figyelembevételével vagy a törvényes kamatokkal növelten számolja el.
Ebből viszont - a contrario - az következik, hogy nem dologi jogi, hanem csupán a Csjt. 31. §-ának (2) bekezdésén alapuló kötelmi jogi jellegű megtérítési igényt keletkeztet a házastársak közös adósságának valamelyik házastárs különvagyonából történő - egészbeni vagy részbeni visszafizetése is.
Az életközösség alatt az egyik házasfél különvagyonából a felek közös adósságára teljesített ráfordításokra ugyanakkor nem a Csjt. 28. §-ának (1) bekezdése, hanem a 31. §-ának (2) bekezdése az irányadó, amely azonban nem dologi jogi, hanem egyértelműen és kizárólag kötelmi jellegű megtérítési igényt alapoz meg. Önmagában a közös adósságnak az egyik házastárs különvagyonából történő részbeni visszafizetése tehát nem eredményez az életközösség tartama alatt közösen megszerzett vagyontárgyra vonatkozóan a különvagyonnal rendelkező házastárs javára a másik házastársénál nagyobb arányú tulajdonjogot" (Pfv. II. 21.727/2003., Pfv. II. 20.271/2002. sz.).
Tartalomjegyzék
A társasági részesedések a házassági vagyonjogban
Rövidítések jegyzéke
Első rész
A házassági vagyonjog
I. fejezetA házassági vagyonjog fogalma és a házassági vagyonjogi rendszerek
1. A házassági vagyonjog szűkebb és tágabb értelemben
2. Házassági vagyonjogi rendszerek
2.1. A vagyonelkülönítő rendszerek
2.2. A vagyonösszesítő rendszerek
2.3. A szerzeményi közösségen alapuló rendszerek
2.3.1. Az értéktöbbleti elven alapuló szerzeményi közösségi rendszer
2.3.2. A reálszerzés elvén alapuló szerzeményi közösség
II. fejezet
A magyar házassági vagyonjog rendszere és a szabályozás diszpozitív jellege
1. A hatályos Csjt. reálszerzés elvén alapuló szerzeményi közösségi rendszere alkalmazhatóságának törvényes feltételei
1.1. A házassági vagyonjogi szerződés hiánya
1.1.1. A szűkebb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződés
1.1.2. A tágabb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződés
1.1.3. A házastársi közös vagyon megosztása tárgyában létrejött szerződés
1.2. A vagyonközösség életközösség fennállása alatt történő bíróság általi megszüntetésének hiánya
2. Az új Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvének Javaslata szerinti - törvényes - házastársi vagyonközösségi rendszer, valamint az alternatív vagyonjogi rendszerek és alkalmazhatóságuk feltételei
III. fejezet
A hatályos Csjt. reálszerzés elvén alapuló szerzeményi közösségi rendszere
1. A házastársak "osztatlan közös tulajdonszerzése", mint a közös tulajdon sajátos alakzata
1.1. A házastársi közös vagyon fogalma, tárgya és az egyes vagyontárgyak alvagyoni jellegének meghatározása
1.1.1. A házastársak egymás közötti, belső jogviszonya
1.1.2. A házastársak és a harmadik személyek közötti külső jogviszony
1.2. A házastársi közös szerzés jogcímén történő tulajdonszerzés érvényesíthetőségének korlátai
2. A házastársi vagyonközösség fennállásának feltételei és tartalma a házastársak belső jogviszonyában
2.1. A házastársi vagyonközösség fennállásának feltételei
2.2. A házastársak reálszerzés elvén alapuló önálló tulajdonszerzési jogcíme
2.3. Alvagyonok a házassági vagyonjogban
2.4. A közös vagyon vélelme
2.5. A vagyon és az egyes alvagyonok két összetevője: az aktív és a passzív vagyon
2.5.1. A vagyonközösséghez tartozó aktív vagyontárgyak
2.5.1.1. A személyes, családi és háztartási célokat szolgáló vagyontárgyak
2.5.1.2. A befektetési és vállalkozási célokat szolgáló vagyontárgyak
2.5.2. A vagyonközösséghez tartozó passzív vagyontárgyak
2.5.2.1. A Csjt. hatálybalépését követően kialakult jogirodalmi álláspontok és bírói gyakorlat
2.5.2.1.1. A közös adósságok
2.5.2.1.2. A különadósságok
2.5.2.1.3. A "közös különadósságok" - a házastársak egymással összefüggő különadósságai
2.5.2.2. A jelenlegi bírói gyakorlat
3. A közös vagyonnal való egyoldalú rendelkezés jogkövetkezményei és a házastárs által kötött ügyletért való felelősség
3.1. A házastársak korlátozott rendelkezési joga és a közös vagyonnal való egyoldalú rendelkezés jogkövetkezményei
3.2. Felelősség a házastárs által kötött ügyletért
4. A házastársi közös vagyon megosztásának fogalma, módja és jogkövetkezményei
4.1. A házastársi közös vagyon megosztásának fogalma
4.2. A házastársi közös vagyon megosztásának jogkövetkezményei
4.2.1. A házastársi közös vagyon megosztásának jogkövetkezményei a hatályos Csjt. értelmezése szerint
4.2.1.1. Szükségképpeni alanyváltozás a házastársak egymás közötti, belső jogviszonyában
4.2.1.2. Eshetőleges alanyváltozás a házastársak és a harmadik személyek közötti, külső jogviszonyban
4.3. A házastársi közös vagyon megosztása az új Ptk. Családjogi Könyvének Javaslata szerint
Második rész
A társasági részesedések a házassági vagyonjogban
BevezetőI. fejezet
A gazdasági társaságbeli részesedés, mint a házastársi közös vagyon aktív és passzív tárgya, értéke, és a tag házastárs felelőssége
1. A gazdasági társaságok jogi szabályozása, fogalmi elemei és elhatárolása más társaságoktól
1.1. A társaság és a gazdasági társaság elhatárolása
1.2. A gazdasági társaságok jogi szabályozása
1.3. A gazdasági társaság fogalmi elemei
1.3.1. Szerződéses alap: a társasági szerződés
1.3.2. Formakényszer (Típuskényszer)
1.3.3. A cégnév "adta" jogalanyiság
1.3.4. Közös és üzletszerű gazdasági tevékenység
2. A gazdasági társaságbeli részesedés, mint a házastársi közös vagyon tárgya
3. A gazdasági társasági vagyon és a házastársi közös vagyon elhatárolása
3.1. A társasági és a házastársi közös vagyon elhatárolása a társaság egyes létszakaszaiban
3.1.1. A társaság alapításának létszakában
3.1.2. A társaság működésének létszakában
3.1.2.1. A közösen alapított kft. által megszerzett ingatlan tulajdonosának személye
3.1.2.2. A kft. nevére szóló számlákkal megvásárolt, de a kft.-alkalmazott házastárs birtokában lévő számítástechnikai és elektronikai cikkeknek a munkaviszonyhoz kapcsolódó természetbeni juttatásként történő elszámolása
3.1.2.3. A társaság nevére szóló számlákkal, de személyes, családi és háztartási célokra megszerzett ingóságok elszámolásának módja
3.2. A gazdasági társaságbeli részesedés és a társaság tulajdonába, illetve használatába (vagyonába) adott apport házastársak közötti elszámolása
3.2.1. A társaság tulajdonába, illetve vagyonába kerülő apport
3.2.1.1. Az apport lehetséges tárgya a régi Gt. eredeti és a Gtn. által módosított szövege szerint
3.2.1.2. Az apport lehetséges tárgya a Gt. eredeti és a jogharmonizációs jellegű módosított szövege szerint 3.2.1.3. A társaság vagyonába kerülő dologi jellegű vagyoni értékű jogok és a kötelmi jogviszony alapján fennálló követelések apportja
3.2.1.4. Az új Gt. szerinti valamennyi társasági formára irányadó, egységes apport-fogalom
3.2.2. A társaságbeli részesedés és a társaság vagyonához tartozó apport házastársak közötti elszámolásának módja
3.3. A házastársak egyéni vállalkozói és társas vállalkozói tevékenységének "összefonódása"
3.3.1. Az egyik házastárs egyéni vállalkozói és a házastársak kétszemélyes kft.-beli tevékenységének "összefonódása"
3.3.2. Az egyik házastárs egyszemélyes kft.-beli és a házastársak közös betéti társaságbeli tevékenységének "összefonódása"
4. A házastársak által megszerezhető társaságbeli részesedések típusai
5. A gazdasági társaságbeli részesedés jogi jellege
II. fejezet
Az egyes cégformájú gazdasági társaságbeli részesedések
1. A gazdasági munkaközösségbeli, valamint a közkereseti és betéti társaságbeli részesedés a házastársi közös vagyon mérlegében
1.1. A közkereseti és betéti társaság jogi szabályozása
1.1.1. A közkereseti társaság jogi szabályozása
1.1.2. A betéti társaság jogi szabályozása
1.2. A gazdasági munkaközösségbeli, valamint a közkereseti és betéti társaságbeli részesedés, mint a házastársi közös vagyon tárgya
1.2.1. A közkereseti és a betéti társaság házassági vagyonjogi szempontból lényeges sajátosságai
1.2.1.1. A Gt. rendelkezései szerint
1.2.1.2. Az új Gt. rendelkezései szerint
1.2.2. A gazdasági munkaközösségbeli, valamint a közkereseti és betéti társaságbeli részesedés, mint a házastársi közös aktív vagyon tárgya
1.2.2.1. A közkereseti és betéti társaságbeli részesedéssel, mint a házastársi közös aktív vagyon tárgyával kapcsolatos jogirodalom
1.2.2.2. A közkereseti és betéti társaságbeli részesedéssel, mint a közös vagyon tárgyával kapcsolatos ítélkezési gyakorlat
1.2.2.2.1. A közkereseti és a betéti társaságbeli részesedésnek a vagyonmérlegbe való beállítása
1.2.2.2.2. A közkereseti és betéti társaságbeli részesedésnek a vagyonmérlegből való kihagyása
1.2.3. A gazdasági munkaközösségbeli, valamint a közkereseti és betéti társaságbeli részesedés, mint a házastársi közös passzív vagyon tárgya (közös adósságok)
1.2.3.1. A közkereseti és betéti társasági tag házastárs kontraktuális jellegű tartozásai
1.2.3.1.1. A társaság alapításának létszakaszában keletkezett tartozások
1.2.3.1.2. A társaság működése során keletkezett tartozások
1.2.3.1.3. A közkereseti, illetve betéti társaság jogutódlással vagy jogutódlás nélküli (végelszámolással vagy felszámolással) megszűnése során keletkező kontraktuális jellegű tartozások
1.2.3.2. A betéti társasági kültag házastárs deliktuális jellegű tartozásai, mint közös, illetve különadósságok a társaság törlése, vagy felszámolása során a megszűnt társaság hitelezőivel szemben
1.3. A gazdasági munkaközösségbeli, valamint a közkereseti és betéti társaságbeli részesedés értéke
1.3.1. A közkereseti és betéti társaságbeli részesedés értéke a társaság egyes létszakaiban
1.3.1.1. A társaság alapításának létszakában
1.3.1.2. A társaság működésének létszakában
1.3.1.2.1. A társaságtól megváló taggal való elszámolásI igény értéke
1.3.1.2.2. Az átruházott társasági részesedés ellenértéke, illetve forgalmi értéke
1.3.1.3. A társaság megszűnésének létszakában
1.3.2. A közkereseti és betéti társaságbeli részesedés értéke megállapításának módja
1.3.2.1. Az érték eljárásjogi eszközökkel történő megállapítása
1.3.2.2. A bizonyítási teher megfordítása útján, az üzleti titokhoz, illetőleg az igazságos bírói döntéshez való alkotmányos alapjogok ütközése esetén
1.3.2.3. Az érték bírói mérlegelés útján történő meghatározása a tagsági jogviszonynak az életközösség megszűnése és a közös vagyon megosztása közötti időszakban a nem tag házastárs hozzájárulása nélkül történő (egyoldalú) megszüntetése esetén
1.3.2.4. Az érték könyv és - szükség esetén - egyéb szakértői vélemény alapján történő meghatározása
1.3.2.4.1. A Legfelsőbb Bíróság házassági vagyonjogi ügyekben folytatott ítélkezési gyakorlata
1.3.2.4.2. A Legfelsőbb Bíróság gazdasági ügyekben folytatott ítélkezési gyakorlata
1.3.3. A közkereseti és betéti társaságbeli részesedés értékében az életközösség megszűnése és a közös vagyon megosztása közötti időszakban bekövetkezett értékemelkedés
1.4. A tag házastárs felelőssége a gazdasági munkaközösségbeli, valamint a közkereseti és betéti társaságbeli részesedést terhelő kötelezettségekért harmadik személyekkel szemben
1.4.1. A tag házastárs kontraktuális jellegű (szerződéses) felelőssége
1.4.1.1. A tag házastárs felelőssége a társasági szerződés teljesítéséért a társasággal szemben
1.4.1.2. A tag házastárs (Gt. kógens rendelkezésein alapuló) felelőssége a közkereseti és betéti társaságot terhelő tartozásokért a társaság hitelezőivel szemben
1.4.1.2.1. Az előtársasági tag házastárs felelőssége a megszűnő előtársaság kötelezettségeiért az előtársaság hitelezőivel szemben
1.4.1.2.2. A közkereseti és betéti társasági tag házastárs felelőssége a társaságot terhelő tartozásokért a társaság hitelezőivel szemben
1.4.1.2.3. A közkereseti és betéti társasági tag házastárs felelőssége a társaság megszűnése után a társaság kötelezettségeiért a hitelezőkkel szemben
1.4.1.3. A közkereseti és betéti társasági tag házastárs felelőssége a társaság tagjaival szemben
1.4.2. A kültag házastársnak a Gt. kógens rendelkezésén alapuló deliktuális jellegű felelőssége a megszűnt társaság kötelezettségeiért a hitelezőkkel szemben -
1.5. Végrehajtás a tag ellen
2. A kft.-beli részesedés a házastársi közös vagyon mérlegében
2.1. A kft. jogi szabályozása
2.2. A kft.-beli részesedés, mint a házastársi közös vagyon tárgya
2.2.1. A kft. házassági vagyonjogi szempontból lényeges
2.2.2. A kft.-beli részesedés, mint a házastársi közös aktív vagyon tárgya
2.2.2.1. A kft.-beli részesedéssel, mint a házastársi közös aktív vagyon tárgyával kapcsolatos jogirodalom
2.2.2.1.1. A kft.-beli részesedés, mint a megosztandó közös vagyon tárgya
2.2.2.1.2. A törzsbetét, az üzletrész, a közös tulajdonú üzletrész és a dolgozói üzletrész elhatárolása
2.2.2.1.3. A kft.-beli részesedés hasznának és a részesedés értékén szerzett vagyonnak az elhatárolása
2.2.2.2. A kft.-beli részesedéssel, mint a közös vagyon tárgyával kapcsolatos ítélkezési gyakorlat
2.2.2.2.1. A vagyonközösséghez tartozó és a vagyonközösséghez nem tartozó kft.-üzletrészek egymástól való elhatárolása
2.2.2.2.2. A kft.-üzletrész helyébe lépett vételár vagyonmérlegbe történő beállítása
2.2.2.2.3. A tag házastárs által az életközösség megszűnése után átruházott kft.-üzletrész vételárának, az általa felvett osztaléknak, valamint az őt megillető tagi kölcsönnek a vagyonmérlegbe való beállítása
2.2.2.2.4. A kft.-üzletrész megszerzéséhez felhasznált kölcsön vagyonmérlegből való kihagyása a bizonyítottság hiánya miatt
2.2.2.2.5. A vagyonmérlegből kihagyott kft.-üzletrész megosztása iránti igény utólagos érvényesítése
2.2.3. A kft.-beli részesedés, mint a házastársi közös passzív vagyon tárgya (közös és különadósságok)
2.2.3.1. A kft.-tag házastárs kontraktuális (szerződéses) jellegű tartozásai
2.2.3.1.1. A tag házastárs korlátolt felelősségével párosuló kontraktuális jellegű tartozások
2.2.3.1.2. A tag házastárs - kivételes jellegű - korlátlan felelősségével párosuló kontraktuális jellegű tartozások
2.2.3.2. A tag házastárs korlátlan felelősségével párosuló deliktuális jellegű tartozásai, mint közös, illetve különadósságok
2.2.3.2.1. Valamely tag apportjának túlértékelt elfogadtatásából és az alapításkori csalárd eljárásból eredő közös adósság
2.2.3.2.2. A felelősség-átvitel jogintézményén alapuló közös adósság
2.2.3.2.3. A társaság jelentős érdekeit nyilvánvalóan sértő határozat hozatalából eredő közös adósság
2.2.3.2.4. A konszernjogi szabályok tag házastárs általi megszegéséből eredő közös adósságok
2.2.3.2.5. A cégben fennálló vagyoni hányadát rosszhiszeműen átruházó tag házastársnak - Ctv. és Cstv. rendelkezései alapján - a társaság hitelezőivel szemben a társaság megszűnése után fennálló felelőssége alapján keletkezett tartozások
2.3. A kft.-beli részesedés értéke
2.3.1. A kft.-beli részesedés értéke a társaság egyes létszakaiban
2.3.1.1. A társaság alapításának létszakában
2.3.1.2. A társaság működésének létszakában a korlátolt felelősségű társasági üzletrész, mint forgalomképes vagyoni értékű jog értéke
2.3.1.2.1. A törzsbetét összege és az üzletrész értéke
2.3.1.2.2. A KFT.-üzletrész forgalmi értéke, könyv szerinti értéke és "névértéke"
2.3.1.3. A társaság megszűnésének létszakában
2.3.2. A kft.-üzletrész értéke megállapításának a módjai
2.3.2.1. A kft.-üzletrész helyébe lépett érték (vételár) alapulvétele
2.3.2.1.1. A tag házastárs által az életközösség megszűnése után átruházott kft.-üzletrész vételárának az elszámolása
2.3.2.1.2. A kft.-ből kizárt tag üzletrésze társaság általi értékesítésére vonatkozó adásvételi szerződésben kikötött vételár alapulvétele
2.3.2.2. A kft.-üzletrész forgalmi értékének megállapítása könyvszakértői vélemény alapján
2.3.2.2.1. Az adott üzletrészre vonatkozó összehasonlító adatok és az adott gazdasági társaság piaci (felszámolási és továbbműködési) értéke
2.3.2.2.2. Az adott gazdasági társaság egyedi sajátosságainak, mint értéknövelő és értékcsökkentő tényezőknek az értékelése
2.3.2.3. A kft.-üzletrészek forgalmi értékének megállapítása könyvszakértői és - szükség esetén - ingatlanforgalmi, gépjármű-, továbbá tárgyszakértői vélemény, illetőleg az említett szakértők egyesített szakértői véleménye alapján
2.3.2.4. A kft.-üzletrész könyv szerinti értékének megállapítása könyvszakértői vélemény alapulvételével
2.3.2.5. A korlátolt felelősségű társaságbeli üzletrész forgalmi értékének és könyv szerinti értékének egybeesése
2.4. A tag házastárs felelőssége a korlátolt felelősségű társaságbeli részesedést terhelő kötelezettségekért harmadik személyekkel szemben
2.4.1. A tag házastárs kontraktuális (szerződésszegési) jellegű korlátolt felelőssége
2.4.1.1. A tag házastárs kontraktuális jellegű korlátolt felelőssége
2.4.1.1.1. Az "alapító tag" házastárs - társasági szerződésen és a Gt. kógens rendelkezésein alapuló - kontraktuális jellegű korlátozott felelőssége
2.4.1.1.2. A kft. tag házastárs kontraktuális jellegű kötelezettsége és felelőssége a társaság egyes létszakaiban
2.4.1.2. A tag házastárs kontraktuális jellegű korlátlan felelőssége az apport szolgáltatáskori értékéért a társasággal szemben
2.4.2. A tag házastárs deliktuális jellegű korlátlan felelőssége
2.4.2.1. A tag házastárs deliktuális jellegű felelőssége a társaság működése során
2.4.2.1.1. A társaság más tagja apportjának a túlértékelt elfogadtatásáért, valamint az alapításkori csalárd eljárásból eredő kárért való felelősség a társasággal és annak hitelezőivel szemben
2.4.2.1.2. A társaság jelentős érdekeit nyilvánvalóan sértő határozat hozatalából eredő kárért való felelősség
2.4.2.1.3. A tag házastárs korlátlan felelőssége a konszernjogi szabályok megszegéséből eredő károkért
2.4.2.2. A tag házastárs deliktuális jellegű felelőssége a társaság megszűnése során, illetve a cégjegyzékből való törlését vagy megszűnését követően
2.4.2.2.1. A tag házastárs korlátlan felelőssége a társaság tartozásaiért a társaság hitelezőivel szemben - A felelősségátvitel jogintézménye
2.4.2.2.2. A cégben fennálló vagyoni hányadát rosszhiszeműen átruházó tag házastársnak - a Ctv. és Cstv. rendelkezései alapján - a társaság hitelezőivel szemben a társaság megszűnése után fennálló korlátlan felelőssége a társaság tartozásaiért
2.5. Végrehajtás a kft.-üzletrészre
2.5.1. Az üzletrész lefoglalása
2.5.2. Végrehajtás az üzletrészre
2.5.3. A kft.-üzletrész zárlata
2.5.4. A kft.-üzletrész lefoglalásának jogkövetkezményei
3. A részvénytársaságbeli részesedés a házastársi közös vagyon mérlegében
3.1. Az rt. jogi szabályozása
3.2. Az rt.-beli részesedés, mint a házastársi közös vagyon tárgya
3.2.1. Az rt. házassági vagyonjogi szempontból lényeges tulajdonságai
3.2.2. Az rt.-beli részesedés, mint a házastársi közös aktív vagyon tárgya
3.2.2.1. Az rt.-beli részesedéssel, mint a házastársi közös aktív vagyon tárgyával kapcsolatos jogirodalom
3.2.2.1.1. Az rt.-beli részesedés, mint a megosztandó közös vagyon tárgya
3.2.2.1.2. A részvény, a törzsrészvény, a közös tulajdonú részvény, az összevont címletű részvény és a dolgozói részvény, valamint az átváltoztatható és a jegyzési jogot biztosító kötvény egymástól való elhatárolása és alvagyoni jellegének meghatározása
3.2.2.1.3. A részvény hasznának és a részvény értékén szerzett vagyonnak az elhatárolása és alvagyoni jellegének meghatározása
3.2.2.2. A rt.-beli részesedéssel, mint a házastársi közös aktív vagyon tárgyával kapcsolatos ítélkezési gyakorlat
3.2.2.2.1. A dolgozói részvény és a törzsrészvény elhatárolása, alvagyoni jellegének és értékének megállapítása
3.2.2.2.2. Az életközösség ideje alatt jegyzett, de csak az életközösség megszűnése után kifizetett részvények alvagyoni jellege
3.2.2.2.3. Az életközösség megszűnése után a kibocsátó által visszavásárolt részvények alvagyoni jellegének és értékének, illetve összegének meghatározása
3.2.2.2.4. A részvény kamatának, osztalékának és árfolyamnyereségének alvagyoni jellege
3.2.3. Az rt.-beli részesedés, mint a házastársi közös passzív vagyon tárgya
3.2.3.1. A részvényes házastárs kontraktuális jellegű (szerződéses) tartozási
3.2.3.1.1. A részvényes házastárs korlátolt felelősségével párosuló kontraktuális jellegű tartozások
3.2.3.1.2. A részvényes házastárs kivételes jellegű korlátlan felelősségével párosuló kontraktuális jellegű közös adósságok
3.2.3.2. A részvényes házastárs korlátlan felelősségével párosuló deliktuális jellegű (szerződésen kívüli) felelősségén alapuló tartozásai
3.2.3.2.1. A Gt. által meghatározott korlátlan felelősségen alapuló deliktuális jellegű tartozások
3.2.3.2.2. A cégben fennálló vagyoni hányadát rosszhiszeműen átruházó tag házastársnak - a Ctv. és Cstv. rendelkezései alapján - a társaság hitelezőivel szemben a társaság megszűnése után fennálló felelőssége alapján keletkezett tartozások
3.3. Az rt.-beli részesedés értéke
3.3.1. Az rt. alapításának létszakában
3.3.2. Az rt. működésének létszakában
3.3.3. Az rt. megszűnésének létszakában
3.4. A részvényes házastárs felelőssége az rt.-beli részesedést terhelő tartozásokért
3.4.1. A részvényes házastárs kontraktuális (szerződésszegési) jellegű felelőssége
3.4.1.1. A részvényes házastárs kontraktuális (szerződésszegési) jellegű korlátolt felelőssége
3.4.1.1.1. Az "alapító tag (részvényes)" házastárs - alapító okiraton (alapszabályon) és a Gt. kógens rendelkezésein alapuló - kontraktuális (szerződésszegési) jellegű felelőssége
3.4.1.1.2. A részvényes házastárs felelőssége önálló részvény és közös tulajdonú részvényhányad esetén
3.4.1.1.3. A részvényes házastárs kontraktuális jellegű kötelezettsége és felelőssége a társaság egyes létszakaiban
3.4.1.2. A részvényes házastárs kontraktuális jellegű korlátlan felelőssége az apport szolgáltatáskori értékéért a társasággal szemben
3.4.2. A részvényes házastárs deliktuális jellegű korlátlan felelőssége
3.4.2.1. A részvényes házastárs deliktuális jellegű korlátlan felelőssége az rt. működése során
3.4.2.1.1. A részvényes házastárs deliktuális jellegű korlátlan felelőssége az rt. valamely más tagja apportjának a túlértékelt elfogadásáért
3.4.2.1.2. A részvényes házastárs deliktuális jellegű korlátlan felelőssége a konszernjogi szabályok megszegéséből eredő károkért
3.4.2.1.3. A részvényes házastárs deliktuális jellegű korlátlan felelőssége a részvénytársaság üzleti titkaival kapcsolatos titoktartási kötelezettsége megszegéséből eredő károkét
3.4.2.2. A részvényes házastárs deliktuális jellegű korlátlan felelőssége az rt. megszűnése során, illetve a cégjegyzékből való törlését vagy megszűnését követően
3.4.2.2.1. A részvényes házastárs korlátlan felelőssége a társaság tartozásaiért a társaság hitelezőivel szemben - A felelősségátvitel jogintézménye
3.4.2.2.2. A cégben fennálló vagyoni hányadát rosszhiszeműen átruházó tag házastársnak - a Ctv. és Cstv. rendelkezései alapján - a társaság hitelezőivel szemben a társaság tartozásaiért fennálló korlátlan felelőssége a társaság megszűnése után
3.5. Végrehajtás a részvényre
3.5.1. Az értékpapírok lefoglalása
3.5.2. Az értékpapír értékesítése
3.5.2.1. A bemutatóra szóló vagy egyébként korlátozás nélkül forgalomba hozható értékpapír értékesítése
3.5.2.2. A korlátozottan forgalomba hozható értékpapír értékesítése
3.6. A gazdasági társaságbeli részesedés elzálogosítása
III. fejezet
A gazdasági társasági részesedések megosztása
1. A házassági vagyonjogi igények egységes rendezésének elve
1.1. A házastársi közös vagyon megosztása
1.1.1. A házastársi közös vagyon megosztásának fogalma és módja
1.1.2. A közös vagyon megosztásának a belső és külső jogviszonybeli jogkövetkezményei
2. Az egységes vagyoni rendezés követelménye alóli kivételek
2.1. A házassági vagyonközösség bíróság általi megszüntetése az életközösség fennállása alatt
2.2. A gazdasági társasági részesedésekre vonatkozó tulajdoni hányad megállapítása iránti igény érvényesítése
2.3. Kihagyott vagyontárgyak
3. A befektetési és vállalkozási célú vagyontárgyak megosztásának a lehetséges módjai
4. Az értékpapírok megosztása
5. A gazdasági társaságbeli részesedések házastársak közötti megosztásának módjai
5.1. A gazdasági társasági részesedések megosztása a régi Gt., a Gt. és a Csjt. szerint
5.1.1. A gazdasági társaságbeli részesedések tagváltozást nem eredményező módon történő megosztása
5.1.1.1. Bármely cégformájú gazdasági társaság bármely létszakában alkalmazható megosztási módok
5.1.1.2. Forgalomképes kötelmi jellegű igények esetében - bármely cégformájú gazdasági társaság egyes létszakaiban - alkalmazható megosztási módok
5.1.2. A gazdasági társaságbeli részesedés tagváltozást eredményező módon történő megosztása
5.1.2.1. A személyegyesülésbeli (közkereseti és betéti társaságbeli) részesedés, mint forgalomképtelen vagyoni értékű jog tagváltozást eredményező módon történő megosztása a házastársak és a többi tag közötti megállapodással
5.1.2.2. A tőketársaságbeli részesedés, valamint a forgalomképes jogutód társaságbeli részesedés, mint tulajdoni jellegű igény, illetve váromány tagváltozást eredményező módon történő megosztása a házastársak között
5.1.2.2.1. A korlátolt felelősségű társaságbeli részesedés tagváltozást eredményező módon történő megosztása
5.1.2.2.2. A részvények tagváltozást eredményező módon történő megosztása
5.2. A gazdasági társaságbeli részesedések megosztása az új Gt. rendelkezései és az új Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvének a Javaslata szerint
5.2.1. A gazdasági társaságbeli részesedés megosztásának módja az új Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvének a Tervezete szerint
5.2.2. A gazdasági társaságbeli részesedés megosztásának módja az új Gt. szerint
5.2.2.1. Az új Gt. hatálya alá tartozó gazdasági társasági részesedések tagváltozást nem eredményező módon történő megosztása
5.2.2.1.1. Bármely cégformájú gazdasági társaság bármely létszakában alkalmazható megosztási módok
5.2.2.1.2. Forgalomképes kötelmi jellegű igények esetén - bármely cégformájú gazdasági társaság egyes létszakaiban - alkalmazható megosztási módok
5.2.2.2. Az új Gt. hatálya alá tartozó gazdasági társasági részesedések tagváltozást eredményező módon történő megosztása
5.2.2.2.1. A személyegyesülésekbeli (kkt.- és bt.-beli) részesedések tagváltozást eredményező módon történő megosztása a házastársak egymás közötti megállapodása vagy a közöttük folyamatban lévő perben hozott bírósági ítélet alapján
5.2.2.2.2. A tőketársaságokbeli (kft.- és rt.-beli) részesedések tagváltozást eredményező módon történő megosztása a házastársak egymás közötti megállapodása vagy a közöttük folyamatban lévő perben hozott bírósági ítélet alapján
IV. fejezet
A házastársak befektetési és társas vállalkozási célú vagyonatárgyában kötött ügyletek
1. A házastársak egymással kötött szerződései
1.1. A házastársak egymással kötött kötelmi jellegű - tágabb értelemben vett házassági vagyonjogi és a közös vagyon megosztása tárgyában létrejött - szerződései
1.1.1. A házassági vagyonjogi szerződés érvénytelensége
1.1.1.1. A házassági vagyonjogi szerződés semmissége
1.1.1.1.1. A házassági vagyonjogi szerződés semmissége Csjt.-beli okok alapján
1.1.1.1.2. A házassági vagyonjogi szerződés semmissége Ptk.-beli okok alapján
1.1.1.2. A házassági vagyonjogi szerződés megtámadhatósága
1.1.1.2.1. A bizonytalan értékű kft.-üzletrész megosztása tárgyában létrejött szerződés közös téves feltevés jogcímén történő megtámadhatóságának kizárt volta
1.1.1.2.2. A vagyonmegosztási szerződés megtévesztés okára alapított megtámadása a kft.-üzletrész adásvételi szerződésben kikötött vételár feltűnően nagy értékaránytalansága miatt
1.1.2. A házassági vagyonjogi szerződés fedezetelvonó jellege és a hitelező harmadik személyekkel szembeni (relatív) hatálytalansága
1.1.2.1. A házassági vagyonjogi szerződés társasággal szembeni hatálytalansága
1.1.2.2. A házassági vagyonjogi szerződés társaság tagjaival, illetőleg a közös tulajdonú üzletrész és közös tulajdonú részvény társtulajdonosaival szembeni hatálytalansága
1.1.2.3. A házassági vagyonjogi szerződés társaság hitelezőivel szembeni hatálytalansága
1.1.2.3.1. A házassági vagyonjogi szerződés hatálytalansága a gazdasági munkaközösség, továbbá a közkereseti és a betéti társaság hitelezőivel szemben
1.1.2.3.2. A házassági vagyonjogi szerződés hatálytalansága a korlátolt felelősségű, illetve a részvénytársaság hitelezőivel szemben
1.1.2.3.3. A házassági vagyonjogi szerződés társaságbeli részesedés átruházójával szembeni hatálytalansága
1.2. A házastársak egymással kötött társasági szerződései
1.2.1. A házastársak egymással kötött társasági szerződésének érvénytelensége
1.2.2. A házastársak egymással kötött fedezetelvonó társasági szerződésének a hitelezővel szembeni (relatív) hatálytalansága
2. A házastársak harmadik személyekkel kötött ügyletei a befektetési, illetve vállalkozói célú vagyonukkal való rendelkezés tárgyában
2.1. A házastársak korlátozott rendelkezési joga és a tag (részvényes) házastárs befektetési, illetve vállalkozási célú közös vagyontárggyal való egyoldalú rendelkezésének a jogkövetkezményei
2.1.1. A tag (részvényes) házastárs által a korlátozott rendelkezési jog megsértésével megkötött szerződés érvénytelensége
2.1.1.1. A tag (részvényes) házastárs által a gazdasági társasággal, annak tagjaival vagy más harmadik személlyel egyoldalúan megkötött - Ptk. hatálya alá tartozó - kötelmi jellegű szerződés érvénytelensége
2.1.1.1.1. A személyegyesülések tagjával való elszámolásra irányuló - kötelmi jellegű - szerződés érvénytelensége
2.1.1.1.2. A kft.-üzletrészre vonatkozó - kötelmi jellegű - adásvételi szerződés érvénytelensége
2.1.1.1.3. A tag házastárs és a társaság között létrejött kötelmi jellegű szerződések érvénytelensége
2.1.1.2. A tag (részvényes) házastárs által egyoldalúan megkötött - Gt. hatálya alá tartozó - társasági szerződés érvénytelensége
2.1.1.2.1. A hatályos Gt. és Ctv. rendelkezései szerint
2.1.1.2.2. Az új Gt. és az új Ctv. rendelkezései szerint
2.1.2. A tag (részvényes) házastárs társasági részesedéssel való egyoldalú, de érvényes rendelkezésének külső és belső jogviszonybeli jogkövetkezményei
2.1.2.1. Az egyoldalú rendelkezés jogkövetkezményei a tag (részvényes) házastárs által a gazdasági társasággal, annak tagjaival vagy más harmadik személlyel megkötött - Ptk. hatálya alá tartozó - kötelmi jellegű szerződés esetén
2.1.2.1.1. A kkt. és bt.-beli tagsági jogviszony nem tag házastárs hozzájárulása nélkül történő (egyoldalú) megszüntetésének jogkövetkezményei
2.1.2.2. A tag (részvényes) házastárs által egyoldalúan megkötött - Gt. hatálya alá tartozó - társasági szerződés nem tag (nem részvényes) házastárssal szembeni (relatív) hatálytalansága
2.1.2.3. A vagyonközösséghez tartozó ingatlannak a saját haszonélvezeti joggal terhelten történő egyoldalú elajándékozásának, majd a megajándékozott által korlátolt felelősségű társaságba történő apportálásának jogkövetkezményei
2.1.2.3.1. A külső jogviszonybeli jogkövetkezmények
2.1.2.3.2. A belső jogviszonybeli jogkövetkezmények
2.2. Az új Ptk. Családjogi Könyvének a Kodifikációs Munkabizottság által elfogadott Javaslata (Csjk.)
3. A házastársak felelőssége a harmadik személyekkel kötött befektetési és társas vállalkozási célú ügyletért
3.1. Az egyes alvagyonok passzív elemeinek és a házastársak harmadik személyekkel szemben fennálló felelősségének az egymástól való elhatárolása és az egymással való összefüggése
3.1.1. A közös és különadósságok, valamint a "közös különadósságok" a házastársak közötti belső jogviszonyban
3.1.2. A házastársak vagyoni tárgyú kötelezettségekért fennálló felelőssége a házastársak és a harmadik személyek közötti külső jogviszonyban
3.1.2.1. A jogi felelősség általában és a házastársak polgári jogi, társasági jogi és házassági vagyonjogi felelőssége harmadik személyekkel szemben
3.1.2.1.1. Az ügyletkötő (szerződő) házastárs felelőssége
3.1.2.1.2. Az ügyletkötésben részt nem vett (másik) házastárs felelőssége
3.2. A házastársak felelőssége a gazdasági társasági részesedés megszerzésére irányuló ügyletért
3.2.1. A házastársak felelőssége a társaság működésének létszakában megszerzett forgalomképes társaságbeli részesedést a kötelmi jellegű szerződés alapján terhelő kötelezettségekért a részesedést átruházó volt társasági taggal (részvényessel) szemben
3.2.1.1. A házastársak felelőssége a - visszterhes vagy ingyenes - kötelmi jellegű közös ügyletért a velük szerződő harmadik személlyel szemben
3.2.1.2. A házastársak felelőssége az ügyletkötő harmadik személlyel szemben a valamelyikük által megkötött külön ügyletért
3.2.1.2.1. Az ügyletkötő házastárs felelőssége az általa megkötött külön ügyletért a vele szerződő harmadik személlyel szemben
3.2.1.2.2. Az ügyletkötésben részt nem vett (másik) házastárs kontraktuális jellegű felelőssége a harmadik személyekkel szemben a házastársa által kötött külön ügyletért
3.2.2. A házastársak felelőssége a társaság működésének létszakában megszerzett társasági részesedést a társasági szerződés és a Gt. alapján terhelő kötelezettségekért a társasággal, annak tagjaival és hitelezőivel szemben
3.2.2.1. A tag (részvényes) házastárs kontraktuális és deliktuális jellegű felelőssége a tagot terhelő kötelezettségekért a társasággal, a többi taggal és a társaság hitelezőivel szemben
3.2.2.2. A nem tag (nem részvényes) házastárs kontraktuális jellegű felelőssége a tag (részvényes) házastársat terhelő kötelezettségekért a társasággal, annak tagjaival és hitelezőivel szemben
3.2.2.2.1. A házastárs által kötött ügyletért való felelősség társasági szerződésekre való alkalmazhatósága, valamint az alkalmazhatóság feltételei és korlátai
3.2.2.2.2. A nem tag (nem részvényes) házastárs kontraktuális jellegű felelőssége a tag (részvényes) házastárs kötelezettségeiért a társasággal szemben
3.2.2.2.3. A nem tag (nem részvényes) házastárs kontraktuális jellegű felelőssége a tag (részvényes) házastárs kötelezettségeiért a többi taggal, illetőleg a közös tulajdonú üzletrész és közös tulajdonú részvény társtulajdonosaival szemben
3.2.2.2.4. A nem korlátolt felelősségű társasági tag, illetve nem részvényes házastárs kontraktuális jellegű felelőssége a társaság hitelezőivel szemben
3.2.2.2.5. A nem tag, illetve nem beltag és nem a társaság cégnevében szereplő kültag házastárs kontraktuális jellegű felelőssége a közkereseti és betéti társaság kötelezettségeiért a társaság hitelezőivel szemben
3.2.2.3. A házastársak kontraktuális jellegű felelőssége a mindkettejük részvételével megkötött társasági szerződés alapján keletkezett kötelezettségekért a társasággal, annak tagjaival és hitelezőivel szemben
3.2.3. A nem tag házastárs kivételes jellegű - tag házastárssal egyetemleges - deliktuális felelőssége a tag házastárs jogellenes magatartásával okozott károk megtérítéséért a társasággal és a társaság hitelezőivel szemben
3.2.4. A nem tag (nem részvényes) házastárs felelősségének terjedelme és mértéke
3.2.4.1. A felelősség jellege és terjedelme a szerződésen kívül okozott kárért vagy a jogalap nélküli gazdagodásért
3.2.4.2. A nem tag (nem részvényes) tag házastárs Csjt. 30. §-án alapuló felelősségének terjedelme, járulékos jellege, módja és korlátozott mértéke
3.2.4.2.1. A nem tag házastárs felelősségének járulékos jellege és terjedelme
3.2.4.2.2. A nem tag házastárs felelősségének jogi jellege
3.2.4.2.3. A nem tag házastárs felelősségének módja
3.2.4.2.4. A felelősség korlátozott mértéke
3.2.4.2.5. A házastárs járulékos jellegű korlátozott felelősségének kizárása
A felhasznált irodalom jegyzéke
Megrendelés
Termékünket a linkre kattintva közvetlenül weboldalunkról megrendelheti: http://www.hvgorac.hu/