adozona.hu
A Magyar Köztársaság és az Indiai Köztársaság között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló T/11821 számú törvényjavaslat indokolása
A Magyar Köztársaság és az Indiai Köztársaság között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló T/11821 számú törvényjavaslat indokolása
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2010. évi XXIX. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság és az Indiai Köztársaság között a szociális biztonságról szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére.
2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.
3. § Az Egyezmény hiteles magyar és angol nyelvű szövege a következő:
A Magyar Köztársaság és az Indiai Köztársaság,
(1) A jelen Egyezményben a következő kifejezések az alábbi jelentéstartalommal szerepelnek:
a...
2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.
3. § Az Egyezmény hiteles magyar és angol nyelvű szövege a következő:
a) " Magyarország": a Magyar Köztársaságot j elenti; "India": az Indiai Köztársaságot jelenti.
b) " állampolgár ": Magyarország vonatkozásában minden olyan természetes személyt jelent, aki a magyar jogszabályok szerint Magyarország állampolgárának tekintendő; India vonatkozásában az Indiai Köztársaság állampolgára, az alkalmazandó jogszabályok szerint.
c) Jogszabályok": A szociális biztonságnak a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott ágazataira és rendszereire vonatkozó törvények, rendeletek.
d) "hatóság": Magyarország vonatkozásában: a 2. cikkben megjelölt jogszabályok által szabályozott szociális biztonsági ágazatokért és rendszerekért felelős miniszterek, minisztériumok vagy megfelelő hatóságok; India vonatkozásában a Tengeren Túli Indiai Ügyek Minisztériuma.
e) "teherviselő": jelenti azt az intézményt, szervezetet, hatóságot vagy testületet, amely részben vagy egészben felel a 2. cikkben meghatározott jogszabályok végrehajtásáért.
f) "biztosítási időszak": a Szerződő Állam jogszabályai szerinti járulékfizetési időszak, vagy a járulékfizetési időszakkal ezen állam jogszabályai szerint egyenértékűnek elfogadott bármilyen időszak.
g) "ellátás": a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott jogszabályokban rögzített pénzbeli ellátások, ideértve a nyugdíjakat.
h) "lakóhely": szokásos lakóhely.
i) "tartózkodás helye": az a hely, ahol az illető személy ideiglenes jelleggel rövid távon tartózkodik, amely esetben a tartózkodás tartama rendszerint kapcsolódik az előzetesen meghatározott tartózkodási célkitűzés megvalósulásához.
(2) A jelen cikk (1) bekezdésében nem meghatározott kifejezések azzal a jelentéssel bírnak, amelyet a Szerződő Államok által alkalmazandó jogszabályok meghatároznak.
(i) az alkalmazott személyek öregségi és hátramaradottjai részére járó nyugdíjára;
(ii) az alkalmazott személyek állandó teljes rokkantsági nyugdíjára vonatkoznak; valamint, kizárólag a II. Rész vonatkozásában, mindazon jogszabályokra, amelyek
(iii) az alkalmazott személyek társadalombiztosítására vonatkoznak.
(2) A jelen Egyezmény alkalmazandó azokra a jövőbeni jogszabályokra is, amelyek a jelen cikk (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokat módosítják, kiegészítik, egységesítik vagy ezeket hatályon kívül helyezik.
(3) A jelen Egyezmény alkalmazható azokra a jogszabályokra, amelyek az egyik Szerződő Állam meglévő jogszabályainak hatályát terjesztik ki egy új kedvezményezetti körre, ha arról az egyik Szerződő Állam illetékes hatósága írásban értesíti a másik Szerződő Állam illetékes hatóságát, és ez utóbbi az értesítés kézhezvételétől számított hat hónapon belül nyilatkozik a kiterjesztés elfogadásáról.
(2) A Szerződő Állam jogszabályai és a jelen Egyezmény alapján járó ellátásokat a harmadik állam területén lakó kedvezményezettek részére ugyanazon feltételek mellett kell kifizetni, amelyeket az adott harmadik állam területén lévő kedvezményezettek részére történő kifizetés esetére a nemzeti jogszabályai megállapítanak.
(2) Az egyik Szerződő Állam területén bejegyzett, a más vagy saját részére nemzetközi személy- vagy áruforgalmat végző vállalat utazó vagy repülő személyzetére e Szerződő Állam jogszabályait kell alkalmazni.
(3) Az egyik Szerződő Állam zászlaja alatt közlekedő hajón dolgozó munkavállalóra e Szerződő Állam jogszabályait kell alkalmazni.
(2) A jelen Egyezmény nem érinti a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. április 18-i bécsi egyezmény, illetve a konzuli kapcsolatokról szóló 1963. április 24-i bécsi egyezmény rendelkezéseit.
- Magyarországon, a kötelező egészségbiztosítási igazgatási szerv által;
- Indiában, a Munkavállalók Segélyalap Szervezete által.
A kiadott igazolást a kérelemező(k)nek kell megküldeni, és a 8-10. cikkekben említett esetekben pedig az igazolás egy példányát a másik Szerződő Állam fent említett hivatalának is meg kell küldeni.
(2) A jelen Egyezmény 10. cikke szerinti kivételek jóváhagyása tekintetében az (1) bekezdésben megjelölt hivatalok illetékesek. A munkavállaló és munkáltatója azon Szerződő Állam kijelölt hivatalához nyújtja be írásban a mentességre vonatkozó közös kérelmet, amelynek jogszabályait a kérelem értelmében alkalmazni kell.
(3) A hozzájárulást, az e cikk (1) bekezdésével összhangban kiállított és továbbított igazolással tanúsítják.
(2) Ha egy személy a Szerződő Államok jogszabályai szerinti, az (1) bekezdés rendelkezései alapján összeszámított időszakok alapján nem jogosult ellátásra, az érintett személy adott ellátásra való jogosultsága ezen időszakok és olyan harmadik állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási időszakok összeszámításával állapítandó meg, amely államhoz mindkét Szerződő Államot az időszakok összeszámításáról is rendelkező szociális biztonsági jogi eszközök kötnek.
(3) Ha az egyik Szerződő Állam jogszabályai szerint meghatározott ellátások nyújtása olyan foglalkozásban szerzett biztosítási idő megszerzésétől függ, amelyre külön rendszer létezik, vagy az ellátásra való jogosultság meghatározott szakmában vagy foglalkozásban szerzett biztosítási időtől függ, úgy ezen ellátások nyújtására á másik Szerződő Állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket csak akkor lehet figyelembe venni, ha azokat megfelelő rendszerben, ennek hiányában pedig hasonló szakmában vagy foglalkozásban szerezték. Ha a biztosítási idők összeszámítása nem alapozza meg az ellátásra való jogosultságot a külön rendszerben, a biztosítási időket a biztosítás általános rendszerében kell összeszámítani.
(2) Amennyiben a Szerződő Állam jogszabályai szerint az ellátásra való jogosultság csak a másik Szerződő Állam vagy - a 12. cikk alapján - egy harmadik ország jogszabályai alapján teljesített biztosítási időszakok figyelembevételével állapítható meg, az első Szerződő Állam teherviselője:
a) kiszámítja az ellátás azon elméleti összegét, amelyet igényelni lehetett volna, ha az összes biztosítási időszakot a saját jogszabályai alapján teljesítették volna; és
b) ezt követően - az a) pont alapján kiszámított elméleti összeg alapulvételével -arányosítással (a saját jogszabályai alapján teljesített biztosítási időszakok és az összeszámított biztosítási időszakok arányának megállapításával) meghatározza a fizetendő ellátás összegét.
(3) Az ellátás számítási alapjának megállapítása érdekében a Szerződő Államok teherviselői kizárólag az általuk alkalmazott jogszabályok alapján teljesített biztosítási időszakok alatt elért jövedelmet veszik figyelembe.
a) a magyar jogszabályok értelmében megszerzett 365 (366) nap az indiai jogszabályok szerinti 12 hónappal egyenértékű, és minden olyan naptári hónap, amelyben legalább egy napi biztosítási időt teljesítettek, egy hónapnak felel meg. Az egy naptári éven belül teljesített összes biztosítási idő nem haladhatja meg a 12 hónapot.
b) az indiai jogszabályok értelmében megszerzett 12 hónap a magyar jogszabályok szerinti 365 (366) nappal egyenértékű, egy hónap az adott naptári hónapban lévő napok számának, ha pedig a naptári hónap meghatározása nem lehetséges, akkor 30 napnak felel meg. Az egy naptári éven belül teljesített összes biztosítási idő nem haladhatja meg a 365 (366) napot.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az egy évnél kevesebb biztosítási idő után a Szerződő Államok jogszabályai alapján más ellátásokra szerzett jogosultság továbbra is alkalmazandó.
(2) A kapcsolattartó hivatalok elősegítik a Szerződő Államok teherviselői közötti kommunikációt, és segítik egymást a jelen Egyezmény végrehajtásában.
(2) A Szerződő Államok teherviselői vagy kapcsolattartó hivatalai megtagadhatják a nem a megállapított formanyomtatványon benyújtott ellátás iránti kérelem vagy bármely más kérelem vagy igazolás befogadását.
(2) A Szerződő Államok teherviselői a jelen Egyezmény szerinti ellátásaikat igazgatási kiadásaik bármiféle levonása nélkül fizetik meg.
(2) Valamely Szerződő Állam teherviselője a másik Szerződő Állam teherviselője számára - kérésre - biztosítja az igénylő vagy a kedvezményezett rokkantságára vonatkozóan rendelkezésre álló orvosi információkat és dokumentációt. Az információkra és dokumentációra irányuló kérelem benyújtása, valamint az információk és kérelmek továbbítása a Szerződő Államok kapcsolattartó hivatalain keresztül történik.
(3) Ha az egyik Szerződő Állam teherviselője megkívánja, hogy egy kérelmező vagy kedvezményezett, aki a másik Szerződő Állam területén lakik, orvosi vizsgálaton essen át, az utóbbi Szerződő Állam teherviselője, az első Szerződő Állam teherviselőjének kérésére, intézkedik e vizsgálat elvégeztetése iránt. Ha az orvosi vizsgálat kizárólag az azt kérő teherviselő céljait szolgálja, az adott teherviselő' megtéríti a másik Szerződő Állam teherviselőjének a vizsgálat költségeit. Amennyiben azonban az orvosi vizsgálat mindkét teherviselő céljait szolgálja, költségek megtérítésére nem kerül sor. A vizsgálatra irányuló kérelem továbbítása a Szerződő Államok kapcsolattartó hivatalain keresztül történik.
(4) Ha az egyik Szerződő Állam jogszabályai úgy rendelkeznek, hogy a Szerződő Állam hatóságához vagy teherviselőjéhez benyújtott valamely dokumentumot részben vagy egészben mentesíteni kell az illetékek és díjak, így a konzuli és igazgatási díjak alól, ez a kivétel azon megfelelő dokumentumokra is vonatkozik, amelyeket a másik Szerződő Állam hatóságának vagy teherviselőjének nyújtanak be a jelen Egyezmény alkalmazása során.
(5) A jelen Egyezmény alkalmazása során kiállítandó dokumentumok és igazolások mentesülnek a diplomáciai vagy konzuli hitelesítés alól. Az egyik Szerződő Állam teherviselője által hitelesnek és pontosnak tanúsított dokumentummásolatokat a másik Szerződő Állam teherviselője is hiteles és pontos másolatként fogadja el, további hitelesítés nélkül.
(6) A jelen Egyezmény végrehajtása során a Szerződő Államok hatóságai és teherviselői közvetlenül kommunikálnak egymással és bármely személlyel, függetlenül annak lakóhelyétől. A kommunikáció a Szerződő Államok által hivatalosan használt nyelvek valamelyikén folyik. A Szerződő Állam hatósága vagy teherviselője nem utasíthat kérelmet vagy dokumentumot vissza kizárólag azért, mert az a másik Szerződő Állam hivatalos nyelvén íródott.
(2) Az egyik Szerződő Állam azon illetékes hatósága vagy teherviselője, amelynél a kérelmet, nyilatkozatot vagy jogorvoslatot benyújtották, rögzíti, hogy a dokumentumot mikor kapta kézhez, és haladéktalanul továbbítja azt a másik Szerződő Állam illetékes hatóságához vagy teherviselőjéhez.
(3) Az egyik Szerződő Állam jogszabályai szerint folyósítandó ellátás iránti kérelem a másik Szerződő Állam jogszabályai szerint folyósítandó megfelelő ellátás iránti kérelemnek is minősül, feltéve, ha a kérelmező tájékoztatást ad arról, hogy az illető személy biztosítási időszakot szerzett a másik Szerződő Állam jogszabályai szerint. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó akkor, ha a kérelmező kifejezetten kéri, hogy a másik Szerződő Állam jogszabályai szerint megszerzett ellátásra való jogosultság megállapítását halasszák el.
a) bármely olyan, rendelkezésre álló dokumentáció, amelyre a kérelmező ellátásra való jogosultságának megállapításához a másik Szerződő Állam teherviselőjének szüksége lehet,
b) formanyomtatvány, amely különösen az előbbi Szerződő Állam jogszabályai értelmében teljesített biztosítási időszakokat tünteti fel,
c) továbbá - adott esetben - az ellátásra vonatkozó saját határozatának másolata, amennyiben ilyet hozott.
(2) A másik Szerződő Állam teherviselője ezt követően határoz a kérelmező ellátásra való jogosultságáról, és a kapcsolattartó hivatalon keresztül tájékoztatja határozatáról az előbbi Szerződő Állam teherviselőjét. E határozattal együtt - szükség esetén vagy kérelemre - továbbítja az előbbi Szerződő Állam teherviselőjének a következőket:
a) bármely olyan, rendelkezésre álló dokumentáció, amelyre a kérelmező jogosultságának megállapításához az előbbi Szerződő Állam hivatalának szüksége lehet,
b) formanyomtatvány, amely különösen az általa alkalmazott jogszabályok értelmében teljesített biztosítási időszakokat tünteti fel.
(3) Azon Szerződő Állam teherviselője, amelynél az ellátások iránti kérelmet benyújtották, ellenőrzi az igénylőre és családtagjaira vonatkozó információkat. Az ellenőrizendő információk típusát a két Szerződő Állam kapcsolattartó hivatalai állapítják meg.
a) A jelen Egyezmény, valamint a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó jogszabályok végrehajtása szempontjából az egyik Szerződő Állam adatokat közölhet a másik Szerződő Állam teherviselőivel. A fogadó Szerződő Állam ezeket az adatokat ilyen célra dolgozhatja és használhatja fel. Minden egyéb esetben az adatok egyéb teherviselők felé csak az átadó teherviselő előzetes beleegyezésével, valamint az ezen teherviselőkre vonatkozó nemzeti jogszabályoknak megfelelően adhatók át.
b) A fogadó teherviselő megkeresés alapján és egyedi esetekben tájékoztatja az adatszolgáltató teherviselőt az átadott adatok felhasználásának céljáról és a felhasználás eredményeiről.
c) Az adatszolgáltató teherviselő köteles figyelemmel lenni a közlendő adatok helyességére, valamint azoknak az adatszolgáltatással elérni kívánt cél szempontjából való szükségességére. Ilyen esetben figyelembe kell venni az illető Szerződő Állam mindenkori nemzeti jogszabályai szerint érvényes adatszolgáltatási tilalmakat. Amennyiben kiderül, hogy a közölt adatok hibásak, vagy olyan adatokat közöltek, amelyeket az adatszolgáltató Szerződő Állam jogszabályai szerint nem lett volna szabad közölni, úgy erről haladéktalanul értesíteni kell a fogadó teherviselőt, amely, amennyiben az helyénvaló, köteles az ilyen adatokat helyesbíteni vagy törölni.
d) Azon személyt, akire az adatok vonatkoznak, kérelmére tájékoztatni kell a róla szóló adatokról és azok felhasználási céljáról, a felhasználás jogalapjáról, időtartamáról, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Egyébként az érintett személy jogai a személyéről meglévő információkról való tájékozódása tekintetében annak a Szerződő Államnak a nemzeti jogszabályaihoz igazodnak, amelynek valamely teherviselőjétől a tájékoztatást kérik.
e) Az átadott személyes adatokat haladéktalanul törölni kell, ha azok már, a fogadó Szerződő Állam nemzeti jogszabályai alapján, nem szükségesek azon cél érdekében, amiért közölték őket.
f) A személyes adatok átadását, illetve átvételét az átadó és a fogadó teherviselő egyaránt köteles rögzíteni.
g) Az átadó és a fogadó teherviselő nemzeti jogszabályai szerint köteles gondoskodni az átadott személyes adatok hatékony védelméről, a jogsértések, így különösen az illetéktelen hozzáférés, valamint a jogtalan megváltoztatás és az illetéktelen nyilvánosságra hozatal ellen.
h) Mind a fogadó, mind az adatátadó Szerződő Állam teherviselője köteles - az érintett személy kérelmére - az általa kezelt helytelen adatot helyesbíteni, illetőleg a jogellenesen kezelt adatot törölni. A helyesbítésről vagy törlésről a másik Szerződő Állam teherviselőjét haladéktalanul értesíteni kell.
i) Az adatvédelemhez fűződő jogok megsértése esetén az érintett személyek jogosultak jogorvoslatra, ideértve a bírói jogorvoslatot is, összhangban a Szerződő Államok nemzeti jogszabályaival.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandóak a vállalati és az üzleti titkokra is.
(2) Ha a Szerződő Állam területén kívül tartózkodó személyek tekintetében a Szerződő Állam devizakontrollt vagy egyéb hasonló, a kifizetést, átutalást korlátozó intézkedést vezet be, köteles késedelem nélkül megfelelő intézkedéseket foganatosítani a jelen Egyezmény alapján folyósítandó bármely összeg kifizetésének biztosítására.
(2) Az (1) bekezdésre is figyelemmel, az ellátásra való jogosultságnak a jelén Egyezmény alapján történő meghatározása során mind a jelen Egyezmény hatálybalépése előtt fennálló biztosítási időtartamot, mind pedig a hatálybalépés időpontja előtt történt bármely más lényeges eseményt figyelembe kell venni.
(3) A jelen Egyezmény hatálybalépése előtt hozott, ellátásra való jogosultságokra vonatkozó döntések nem korlátozhatják a jelen Egyezmény alapján keletkező jogokat.
(4) A jelen Egyezmény nem alkalmazható olyan jogosultságra, amelyet egyösszegű átalányjuttatás vagy a járulékok visszatérítése megszüntetett.
(5) A 8. cikk alkalmazásakor olyan személyek esetében, akiket a jelen Egyezmény hatálybalépése előtt küldtek az egyik Szerződő Állam területére, a cikkben említett foglalkoztatási időtartamok kezdetének a jelen Egyezmény hatálybalépésének napját kell tekinteni.
(2) A Szerződő Államok diplomáciai úton értesítik egymást arról, hogy a hatálybalépéshez szükséges nemzeti jogszabályaikban előírt követelmények teljesültek.
(3) Jelen Egyezmény a (2) bekezdésben említett utolsó értesítés megküldésének hónapját követő negyedik hónap első napján lép hatályba.
(2) A jelen Egyezmény bármely Szerződő Állam által felmondható a másik Szerződő Állam részére tizenkét hónappal előre megküldött értesítés útján.
(3) A jelen Egyezmény felmondása esetén az annak alapján megszerzett ellátásokra való jogosultság és az ellátás kifizetése fennmarad. A Szerződő Államok intézkednek a folyamatban lévő jogszerzési ügyek intézése iránt.
A FENTIEKRE TEKINTETTEL, alulírottak, a szükséges felhatalmazások birtokában, aláírták a jelen Egyezményt.
KELT Budapesten, 2010. február 2-án, két példányban, magyar, hindi és angol nyelven, azzal, hogy mindegyik szöveg egyaránt hiteles.
Értelmezési különbség esetén az angol szöveg az irányadó.
(Aláírások)
a) The term "Hungary" means: the Republic of Hungary; The term "India" means: the Republic of India.
b) The term "national" means: as regards Hungary a natural person who is considered a national of Hungary in accordance with the applicable legislation; as regards India: a national of the Republic of India in accordance with the applicable legislation.
c) The term "legislation " means laws and regulations relating to the schemes and systems of social security specified in Article 2 of this Agreement.
d) The term "authority" means: as regards Hungary: the ministers, ministries or other relevant authorities responsible for social security schemes and systems regulated by the legislation specified in Article 2; as regards India: the Ministry of Overseas Indián Affairs.
e) The term "agency" means the institution, the organization, the authority or the body responsible in full or in part for the implementation of the legislation specified in Article 2.
f) The term "insuranceperiod" means: any period of contributions under the legislation of a Contracting State, as well as any period recognized as equivalent to a period of contribution under that legislation.
g) The term "beneflt" means any cash benefit including pension provided for in the legislation specified in Article 2 of this Agreement.
h) The term "residence " means habitual residence.
i) The term "stay" means that the person concerned takes up temporary short-term residence, the duration of which is usually related to the attainment of the objective of stay defined in advance.
2. Any term not defined in paragraph 1 of this Article shall have the meaning assigned to it in the legislation applied by the Contracting States.
(i) old-age and survivors' pension for employed persons;
(ii) the Permanent Totál Disability pension for employed persons
and, as regards Part II only, to the legislations concerning:
(iii) the social security for employed persons.
2. This Agreement shall alsó apply to future legislation which amends, supplements, consolidates or supersedes the legislation specified in paragraph 1 of this Article.
3. This Agreement shall alsó apply to the legislation which extends the scope of the existing legislation of one Contracting State to new categories of beneficiaries, if the competent authority of that Contracting State notifies such extension to the competent authority of the other Contracting State in writing and the latter states its acceptance of such extension within six months on receipt of the notification.
2. Benefits due by virtue of the legislation of the Contracting State and under this Agreement shall be paid to beneficiaries in a third state under the same conditions as specified in the respective national legislation for payments to beneficiaries in the third states.
2. Persons who are members of the travelling or flying personnel of an enterprise which, for hire or reward or on its own account, operates international transport services for passengers or goods and has its registered office in the territory of a Contracting State shall be subject to the legislation of that Contracting State.
3. A person who works as an employee on board a ship that flies the flag of a Contracting State, shall be subject to the legislation of that Contracting State.
2. Nothing in this Agreement shall affect the provisions of the Vienná Convention on Diplomatic Relations of April 18, 1961, or of the Vienna Convention on Consular Relations of April24, 1963.
- in Hungary, by the authority responsible for the administration of compulsory health insurance;
- in India, by Employees' Provident Fund Organization.
The certificate issued will be sent to the applicant(s), and in cases referred to in Articles 8 to 10, a copy of the certificate is sent to the above-mentioned agency of the other Contracting State.
2. The agencies mentioned in paragraph 1 are designated to approve exceptions under Article 10. An employee and his employer shall sübmit the joint request on exceptions in writing to the agency of the Contracting State whose legislation has to be applied pursuant to the request.
3. The approval shall be attested by a certificate issued and transferred in accordance with paragraph 1 of this Article.
2. If a person is not eligible for a benefit on the basis of the insurance periods under the legislation of the contracting States, totalized as provided in paragraph 1 of this article, the eligibility of that person for that benefit shall be determined by totalizing these insurance periods accumulated under the legislation of a third State with which both contracting States are bound by social security instruments which provide for the totalization of periods.
3. Where the legislation of one Contracting State makes the granting of certain benefits conditional upon insurance periods having been completed in an occupation which is subject to a special scheme, or the entitlement to benefits is subject to the condition of insurance periods having been completed in specific occupations or employment, periods completed under the legislation of the other Contracting State shall only be taken into account for the granting of these benefits if these were completed under a corresponding scheme or, failing that, in a similar occupation or employment. If the totalization of insurance periods does not create eligibility to a benefit within the specific scheme, these insurance periods shall be totalized within the generál scheme of insurance.
2. If, under the legislation of one Contracting State, the entitlement to benefits can be acquired only after taking into account the insurance periods completed under the legislation of the other Contracting State or the third state within the meaning of Article 12, then the agency of the first Contracting State:
(a) shall calculate the theoretical amount of the benefit which could have been claimed provided that all insurance periods had been completed under its legislation; and
(b) then - on the basis of the theoretical amount calculated in accordance with subparagraph (a) - determine the amount of the benefit payable by applying the pro rata calculation method (ratio of the duration of the insurance periods completed under its legislation to the totalized insurance periods).
3. In order to determine the basis for calculation of the benefit, the agencies of the Contracting States shall take into account only income earned during the insurance periods completed under the legislation which they apply.
a) 365 (366) days acquired under the Hungárián legislation shall be equivalent to 12 months under the Indián legislation and every calendar month in which insurance period of one day at least has been completed shall be equivalent to one month. The totál insurance period completed within one calendar year shall not exceed 12 months.
b) 12 months acquired under the Indián legislation shall be equivalent to 365 (366) days under the Hungárián legislation, one month shall be equivalent to number of days of the relevant calendar month; if specification of the calendar month is not possible - to 30 days. The totál insurance period completed within one calendar year shall not exceed 365 (366) days.
2. Notwithstanding Paragraph 1, entitlement to other benefits arising from insurance periods of less than one year under the respective national legislations shall continue to apply.
2. The liaison agencies shall facilitate the communication between the agencies of the Contracting States and shall assist one another in the implementation of the Agreement.
2. The agencies or liaison agencies may refuse to accept a claim for a benefit or any other request or certificate if it is not submitted in the agreed form.
2. The agencies of the Contracting States shall pay their benefits without any deduction for their administrative expenses.
2. The agency of a Contracting State will provide, upon request, to the agency of the other Contracting State medical information and documentation as are available concerning the disability of a claimant or a beneficiary. The request for the information and documentation, and their transmittal, will be made through the liaison agencies of the Contracting States.
3. If an agency of a Contracting State requires that a claimant or a beneficiary who resides in the territory of other Contracting State undergo a medical examination, the agency of the later contracting State at the request of the agency of the first contracting State, shall make arrangements for carrying out this examination. If a medical examination is exclusively for the use of the agency which requests it, that competent agency shall reimburse the competent agency of the other contracting State for the costs of the examination. However, if the medical examination is for the use of both competent agencies, there shall be no reimbursement of costs. The request for the examination will be made through the liaison agencies of the Contracting States.
4. Where the legislation of one Contracting State provides that any document which is submitted to the authority or agency of that Contracting State shall be exempted, wholly or partly, from fees or charges, including consular and administrative fees, the exemption shall alsó apply to corresponding documents which are submitted to the authority or agency of the other Contracting State in the application of this Agreement.
5. Documents and certificates which must be produced for the implementation of this Agreement shall be exempt from authentication by diplomatic or consular authorities. Copies of documents which are certified as true and exact copies by an agency of one Contracting State shall be accepted as true and exact copies by the agency of the other Contracting State, without further certification.
6. For the implementation of this Agreement, the authorities and agencies of the Contracting States may communicate directly with each other as well as with any person, regardless of the residence of such persons. Such communication may be made in one of the languages used for the official purposes of the Contracting States. An application or document may not be rejected by the authority or agency of a Contracting State solely because it is in an official language of the other Contracting State.
2. The competent authority or agency of a Contracting State, to which claims, notices or appeals were submitted, shall indicate the date of receipt of the document and forward it without delay to the competent authority or agency of the other Contracting State.
3. A claim for a benefit to be provided pursuant to the legislation of one Contracting State shall qualify as a claim for a corresponding benefit to be provided under the legislation of the other Contracting State, provided that the claimant provides information indicating that insurance periods have been completed under the legislation of the other Contracting State. This provision shall not be applied if the claimant explicitly requests that the determination of eligibility to a benefit acquired according to the legislation of that other Contracting State be delayed.
a) any available documentation that may be necessary for the agency of the other Contracting State to establish the claimant's eligibility for the benefit,
b) form which will indicate, in particular, the insurance periods completed under the legislation of the first Contracting State,
c) and, eventually, a copy of its own decision on benefit if it has been taken on.
2. The agency of the other Contracting State subsequently determines the claimant's eligibility and, through the liaison agency, notifies its decision to the agency of the first Contracting State. Along with its decision, it will alsó transmit, if necessary or upon the request, to the agency of the first Contracting State:
a) any available documentation that may be necessary for the agency of the first Contracting State to establish the claimant's eligibility for the benefit,
b) form which will indicate, in particular, the insurance periods completed under the legislation which it applies.
3. The agency of the Contracting State with which a claim for benefits has been filéd shall verify the information pertaining to the claimant and his family members. The type of information to be verified shall be agreed upon by the liaison agencies of the two Contracting States.
a) For the purpose of implementing this Agreement and the legislation covered by the scope of this Agreement, data may be disclosed by one Contracting State to the agencies of the other Contracting State. The receiving Contracting State may process and use this data for such purposes. In all other cases, data may be disclosed to other agencies exclusively with the prior consent of the transmitting agencies and in accordance with the national legislation applicable to such agency.
b) The agency receiving such data shall, upon request and in individual cases, inform the agency providing data of the purpose for which it has used the data disclosed and the results of such use.
c) The agency providing data must ensure that the data to be disclosed is accurate, and is necessary from the point of view of the purpose of data disclosure. At the same time, all valid data provision prohibitions must be taken into consideration, pursuant to the national legislation of that Contracting State. If it becomes evident that the data disclosed is incorrect, or may not have been disclosed under the legislation of the Contracting State providing the data, the receiving agency shall be notified without delay, and it shall correct or delete such data, as appropriate.
d) The person concerned, upon his/her request, shall be given information on the data about him/her and the purpose of using such data, on the legal basis for and the duration of the use of the data, and on who has received or shall receive such data. In other respects, the rights of the person concerned with regard to being informed of the data held about him/her shall be subject to the national legislation of the Contracting State whose agency was requested to provide information.
e) Personal data received shall be deleted without delay when, pursuant to the national legislation of the Contracting State receiving such data, it becomes unnecessary for the purpose of the disclosure.
f) The transmission and receipt of personal data shall be recorded both by the transmitting and by the receiving agencies.
g) Both the transmitting and the receiving agencies shall ensure the effective protection of personal data, in accordance with their respective national legislations, against breaches, including but not limited to, unauthorizéd access, illegal alterations and unauthorized disclosure.
h) On request of the person involved, the agencies of both the receiving and the transmitting Contracting Parties shall correct the incorrect data handled by them or delete data handled illegally. The other agency of the Contracting State shall be immediately informed of such correction or deletion.
i) In the event of breach of rights related to data protection, the affected persons shall be entitled to legal remedy, including in a court of law, in accordance with the respective national legislations of the Contracting Parties.
2. The provisions set out in paragraph 1 of this Article shall alsó be applied, as appropriate, to both corporate and trade secrets.
2. In the event that a Contracting State imposes currency controls or other similar measures that restrict payments, remittance or transfers of funds or financial instruments to persons who are outside the Contracting State, it shall, without delay, take appropriate measures to ensure the payment of any amount that must be paid in accordance with this Agreement.
2. Subject to paragraph 1 of this Article, in determining the right to a benefit under this Agreement, any insurance period completed before the date of entry into force of this Agreement and any other relevant events that occurred before that date shall be taken into consideration.
3. Decisions concerning entitlement to benefits which were made before the entry into force of this Agreement shall not affect rights arising under it.
4. This Agreement shall not apply to rights that were liquidated by the granting of a lump sum payment or the reimbursement of contributions.
5. In applying Article 8 in case of persons who were sent to the territory of a Contracting State prior to the date of entry into force of this Agreement, the periods of employment referred to in that Article shall be considered to begin on the date this Agreement enters into force.
2. The Contracting States shall notify each other through Diplomatic channels of the fact that their respective legal requirements for the entry into force have been completed.
3. This Agreement shall enter into force on the first day of the fourth month following the month in which the last written notification referred to in paragraph 2 has been delivered.
2. This agreement may be terminated by either of the Contracting States giving a twelve months notice in writing to the other Contracting State.
3. If this Agreement is terminated, rights regarding entitlement to or payment of benefits acquired under it shall be retained. The Contracting States shall make arrangements to deal with rights in the process of being acquired.
IN WITNESS WHEREOF, the undersigned, being duly authorized thereto, have signed this Agreement.
Done at Budapest on the 2nd of February 2010, in duplicate, each in the Hungárián, Hindi and English languages, all texts being equally authentic.
In case of any divergence of interpretation, the English text shall prevail.
(Signatures) "
4. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E törvény 2-3. §-a az Egyezmény 30. cikk (3) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3) Az Egyezmény, illetve e törvény 2-3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az egészségügyért felelős miniszter, valamint a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
Az Egyezmény megkötésével a szerződő államok célja, hogy a két ország közötti gazdasági kapcsolatok intenzívebbé válásával járó fokozott munkaerőmozgás során az alkalmazottak tekintetében korszerű szociális biztonsági szabályozás érvényesüljön. Ezen kívül az Egyezmény olyan szabályozási környezetet kíván teremteni, amely megkönnyíti a befektetésekhez kapcsolódó munkaerőmozgás feltételeit, amely révén Magyarország növelni tudja tőkevonzó képességét a közép-európai térségben.
A szociális biztonsági egyezmények elsősorban a társadalombiztosítás alapvető ágazataira terjednek ki. Mint az Európai Unió tagállama, Magyarország a szociális biztonsági koordináció európai uniós szabályait a többi tagállammal szemben 2004. május l-jét követően alkalmazza.
Az új szociális biztonsági egyezmények létrehozása során hangsúlyozottan tekintettel kell lenni azokra a szociális biztonsági koordinációs eszközökre (alapvetően a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletet felváltó, a szociális biztonsági koordinációról szóló 883/2004/EK rendeletre), amelyekkel az Európai Unió tagállamai között szabályozzák a munkaerő szabad áramlásához kapcsolódó eljárásokat. így meghatározó jellegű különösen
• az ellátásokhoz való jog biztosítása,
• a már megszerzett jogok fenntartása,
• a jogosultsági időtartamok egybeszámítása,
• az arányos teherviselés, és
• főszabályként az, hogy a foglalkoztatott személyre a munkavégzés helye szerinti jogszabályok vonatkozzanak.
Ezen elvek nemcsak az EU-tagállamokkal és más európai országokkal fennálló szociális biztonsági koordinációs kapcsolatokban meghatározóak, hanem az Európán kívüli országokkal (Dél-Korea, Kanada, Québec) eddig megkötött szociális biztonsági egyezményekben is sarkalatos elemek.
Az Indiával megkötött Egyezmény ennek megfelelően a fentiekben említett elveket a legmesszebbmenőkig figyelembe vette.
Az Egyezmény az egyenlő elbánás alapelvén nyugodva szabályozza a nyugdíjbiztosítás terén felmerülő kétoldalú koordinációs kérdéseket.
Az Egyezmény tárgyi hatálya azon jogszabályokra terjed ki, amelyek a társadalombiztosítási jogviszony alapján nyújtott öregségi, rokkantsági és baleseti nyugdíjellátásokat szabályozzák. Az Egyezmény személyi hatálya kiterjed mindazokra, akik az Egyezmény tárgyát képező jogszabályok hatálya alá tartoznak vagy tartoztak, valamint azon személyekre, akik jogaikat ilyen személyektől származtatják.
Az Egyezmény az európai normáknak megfelelően - és más hatályos kétoldalú egyezményekhez hasonlóan - főszabályként kimondja, hogy a munkavállaló biztosítási kötelezettsége annak a szerződő államnak a jogszabályaihoz igazodik, amelynek területén az illető személy a jövedelemszerző tevékenységet folytatja, akkor is, ha a munkavállaló lakóhelye vagy a munkáltató székhelye a másik szerződő állam területén van. Az általános szabály alól kivételt képeznek többek között a másik szerződő fél területére küldött közszolgálatban foglalkoztatott személyek, a munkaadó által a másik ország területére munkavégzés céljából kiküldött dolgozók, a vízi járműveken foglalkoztatottak, a külképviseletek tagjai, családtagjai és alkalmazottai biztosítására vonatkozó rendelkezések.
Az ellátásokra vonatkozó rendelkezések körében a nyugdíjbiztosítás speciális kérdései (biztosítási idők összeszámítása, az ellátások kiszámítása, biztosítási időszakok átváltása, és az egy évnél rövidebb biztosítási időszakok rendezése) szerepelnek. E rész legfontosabb szabályozási pontja, hogy a modern szociális biztonsági egyezményes elvek szerint az ellátások megállapítása arányosan (pro rata alapon) történik. Abban az esetben, ha a nyugellátásra való jogosultságot nem lehet megszerezni a kizárólag egyik államban megszerzett szolgálati idők alapján, lehetőség nyílik arra, hogy az egyes országok ellátást nyújtó teherviselői figyelembe vegyék a másik ország biztosítási rendszerében szerzett szolgálati időt is. Az Egyezmény alapján alkalmazandó nyugdíj-megállapítási szabályok révén az indiai és a magyar teherviselő intézmények az általuk alkalmazott jogszabályok szerint megszerzett szolgálati időket arányosítják a két országban megszerzett szolgálati idők összegéhez. Ezt az arányt ezt követően érvényesítik azon (elméleti) összeg tekintetében, amelyet akkor állapítanának meg, ha az összeadott szolgálati időket kizárólag a saját területükön szerezte volna a biztosított.
Az Egyezmény részletes adatvédelmi szabályozást is tartalmaz, mivel a személyes adatok nemzetközi szintű felhasználása során a hazai szabályozással azonos szinten szükséges garantálni az érintett személyek személyes adatainak védelmét.
Az Egyezmény magában foglalja a végrehajtásához szükséges igazgatási rendelkezéseket is. Ennek megfelelően részletszabályokat tartalmaz a biztosítási jogviszony igazolására szolgáló formanyomtatványok igénylésére és kiállítására vonatkozóan. Meghatározza a szerződő államok hatóságai és teherviselői közötti együttműködés szabályait is, különösen a kérelmek feldolgozása, a szükséges orvosi vizsgálatok elvégzése, az illetékek alóli mentesítés és az egymással, illetve az ügyfelekkel történő kommunikáció tekintetében. Az Egyezmény garantálja az ellátások kifizetésének biztonságát is, hiszen az ellátások nem csökkenthetők arra tekintettel, hogy a biztosított másik ország területén tartózkodik az ellátásnyújtás során.