adozona.hu
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló T/10831. számú törvényjavaslat indokolása
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló T/10831. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2009. évi CXXII. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működésének előmozdítása érdekében a következő törvényt alkotja:
E törvény alkalmazásában
a) köztulajdonban álló gazdasági társaság: az a gazdasági társaság, amelyben a Magyar Állam, helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, többcélú kistérségi társulás, fejlesztési tanács, kisebbségi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, költségvetési szerv vagy köza...
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló T/10831. számú törvényjavaslat indokolása
Az Országgyűlés a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működésének előmozdítása érdekében a következő törvényt alkotja:1. §
E törvény alkalmazásábana) köztulajdonban álló gazdasági társaság: az a gazdasági társaság, amelyben a Magyar Állam, helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, többcélú kistérségi társulás, fejlesztési tanács, kisebbségi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik,
b) többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén a befolyással rendelkező egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával - közvetlenül vagy a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személy (köztes vállalkozás) szavazati jogán keresztül -rendelkezik, azzal, hogy a közvetett módon való rendelkezés meghatározása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazati hányadot meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazati hányadával, ha azonban a köztes vállalkozásban fennálló szavazatainak hányada az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni,
c) közzététel: az elektronikus információszabadságról szóló törvényben ekként meghatározott fogalom.
2. §
(1) A köztulajdonban álló gazdasági társaság a közzététel időpontjában fennálló adatok alapján közzéteszi a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 188. § (1) bekezdése és 188/A. § (1) bekezdése szerint vezető állású munkavállalók, az önállóan vagy másokkal együttesen cégjegyzésre vagy a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállalók, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakört betöltő egyéb munkavállalóka) nevét,
b) tisztségét vagy munkakörét,
c) munkaviszonyban álló személy esetében
ca) a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatásokat, ezen belül külön feltüntetve személyi alapbérét, egyéb időbérét, teljesítménybérét, valamint az időbért megalapozó időtartamot, illetve a teljesítménybért megalapozó teljesitmény követelményeket,
cb) az Mt, kollektív szerződés, illetve a munkaszerződés alapján járó mértéket megjelölve a munkavállalóra irányadó végkielégítés, illetve felmondási idő időtartamát,
cc) az Mt. 3. § (6) bekezdése alapján kikötött időtartamot és a kötelezettség vállalásának ellenértékét,
d) a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 22. § (2) bekezdés a) pont szerinti jogviszony, valamint a felügyelőbizottsági tagok esetén
da) a megbízási díjat,
db) a megbízási díjon felüli egyéb járandóságokat,
dc) a jogviszony megszűnése esetén járó pénzbeli juttatásokat.
(2) A munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakörnek minősül különösen az a munkakör, amely a gazdasági társaság vagyonával való gazdálkodás során döntési jogkört tartalmaz.
(3) Az adatok közzétételéért, folyamatos hozzáférhetőségéért és hitelességéért a gazdasági társaság mint munkáltató vezetője a gazdasági társasággal összefüggő valamennyi adat vonatkozásában felelős. Ha a gazdasági társaság jogutóddal szűnik meg, a korábban közzétett adatoknak az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belüli folyamatos hozzáférhetőségről a jogutód vezetője gondoskodik.
(4) A közzététel elmulasztása esetén, továbbá ha a közzététel nem teljes vagy nem időszerű, külön jogszabály szerint a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kezdeményezhető.
(5) A közzétett adatok a közzétételt követő két évig nem távolíthatóak el.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettséget a közzétételt megalapozó jogviszony létesítését követő 15 napon belül, ezt követően pedig a társaságiadó-bevallásra nyitva álló határidő utolsó napjáig kell teljesíteni.
3. §
(1) A köztulajdonban álló gazdasági társaságok közül a zártkörűen működő részvénytársaságnál igazgatóság választására - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak abban az esetben kerül sor, ha ezt a társaság jelentősége, mérete, működésének jellege indokolja.(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott zártkörűen működő részvénytársaságnál igazgatóság nem működik, az igazgatóság jogait - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a Gt. 247. §-a szerint vezérigazgató gyakorolja.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott zártkörűen működő részvénytársaságnál az igazgatóság létszáma a társaság jelentőségétől, méretétől, működésének jellegétől függően három vagy öt fő, nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű gazdasági társaság esetében legfeljebb hét fő lehet.
4. §
(1) A köztulajdonban álló gazdasági társaságnál felügyelőbizottság létrehozása kötelező. A könyvvizsgáló személyére az ügyvezetés a felügyelőbizottság egyetértésével tesz javaslatot a társaság legfőbb szervének.(2) A köztulajdonban álló gazdasági társaság felügyelőbizottságának létszáma - ha törvény eltérően nem rendelkezik - három fő, kétszáz millió forintot meghaladó jegyzett tőkéjű gazdasági társaság esetében öt fő.
(3) A köztulajdonban álló, kétszáz millió forintot meghaladó jegyzett tőkéjű gazdasági társaság felügyelőbizottsága elnökének személyére - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az Állami Számvevőszék tesz javaslatot. Az így megválasztott személyt a tulajdonosok által jelölt tagként kell figyelembe venni, és tevékenységére, valamint visszahívására a munkavállalók által jelölt felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
5. §
(1) A köztulajdonban álló gazdasági társasággal munkaviszonyban álló személy személyi alapbére, valamint a Gt. 22. § (2) bekezdés a) pontja szerinti vezető tisztségviselőjének e jogviszonyára tekintettel megállapított havi díjazása legfeljebb a Magyar Nemzeti Bank elnöke tárgyévi összes keresete egytizenkettedének az egynegyede lehet.(2) A köztulajdonban álló gazdasági társasággal munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő, továbbá az Mt. 188. § (1) bekezdése vagy 188/A. § (1) bekezdése hatálya alá eső munkavállaló számára teljesítménykövetelményt, valamint az ahhoz kapcsolódó teljesítménybért vagy más juttatást az igazgatóság, ennek hiányában a vezető tisztségviselő és az Mt. 188. §; (1) bekezdése hatálya alá eső munkavállaló esetében a gazdasági társaság legfőbb szerve, az Mt. 188/A. § (1) bekezdése hatálya alá eső munkavállaló esetében pedig a vezérigazgató határozhat meg, amelyről a felügyelőbizottság véleményét előzetesen ki kell kérni. Teljesítménykövetelményként az üzleti terv fő számainak teljesítése mellett csak olyan feltétel határozható meg, amelynek teljesítése a munkakör elvárható szakértelemmel és gondossággal való ellátásán túlmutató, objektíven meghatározható teljesítményt takar.
(3) A köztulajdonban álló gazdasági társaság legfőbb szerve e törvény és más jogszabályok keretei között köteles szabályzatot alkotni a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok, valamint az Mt. 188. § (1) bekezdése vagy 188/A. § (1) bekezdése hatálya alá eső munkavállalók javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított juttatások módjának, mértékének elveiről, annak rendszeréről. A szabályzatot az elfogadásától számított harminc napon belül a cégiratok közé letétbe kell helyezni.
(4) Az (l)-(2) bekezdés rendelkezéseitől, valamint a (3) bekezdésben meghatározott szabályzat rendelkezéseitől érvényesen eltérni nem lehet.
6. §
(1) A köztulajdonban álló gazdasági társaság igazgatósága elnökének e jogviszonyára tekintettel megállapított díjazása nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér hétszeresét, illetve az igazgatóság többi tagja esetében a mindenkori kötelező legkisebb munkabér ötszörösét.(2) A köztulajdonban álló gazdasági társaság felügyelőbizottsága elnökének e jogviszonyára tekintettel megállapított havi díjazása nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér ötszörösét, illetve a felügyelőbizottság többi tagja esetében a mindenkori kötelező legkisebb munkabér háromszorosát. E díjazáson kívül a köztulajdonban álló gazdasági társaság felügyelőbizottságának tagja - az igazolt, a megbízatásával összefüggésben felmerült költségeinek megtérítésén kívül - más javadalmazásra nem jogosult.
(3) A köztulajdonban álló gazdasági társaság igazgatósága elnökének vagy más tagjának, továbbá felügyelőbizottsága elnökének vagy más tagjának e jogviszonyára tekintettel a megbízatás megszűnése esetére juttatás nem biztosítható.
(4) Egy természetes személy legfeljebb egy köztulajdonban álló gazdasági társaságnál betöltött vezető tisztségviselői megbízatás, valamint legfeljebb egy köztulajdonban álló gazdasági társaságnál betöltött felügyelőbizottsági tagság után részesülhet javadalmazásban.
7. §
(1) A köztulajdonban álló gazdasági társaságnál a munkavállalókra irányadó végkielégítés mértéke - az Mt. 95. § (5) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a hathavi átlagkeresetet nem haladhatja meg. A köztulajdonban álló gazdasági társaságnál csak az Mt. 95. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetekben fizethető végkielégítés.(2) A köztulajdonban álló gazdasági társaságnál a munkavállalókra irányadó felmondási idő a három hónapot nem haladhatja meg.
(3) A köztulajdonban álló gazdasági társaság esetében az Mt. 3. § (6) bekezdésében meghatározott megállapodás akkor köthető, illetve az ott megjelölt ellenérték akkor köthető ki, ha a gazdasági társaság főtevékenysége szerinti, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben meghatározott érintett piacon a gazdasági társaságnak versenytársai működnek. Az ellenérték összege legfeljebb az érintett személy háromhavi személyi alapbérének összege lehet. A megállapodás megkötéséhez a felügyelőbizottság előzetes véleménye, továbbá az igazgatóság, ennek hiányában a gazdasági társaság legfőbb szervének a felügyelőbizottság véleményének ismeretében hozott, előzetes jóváhagyása szükséges.
(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseitől érvényesen eltérni nem lehet.
8. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.(2) E törvény 3-4. §-a, 5. § (3) bekezdése, 6. §-a, valamint 8. § (3) bekezdése 2010. január l-jén lép hatályba.
(3) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 100/N. §; (2) és (5) bekezdése, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 30. § (2)-(4) és (6) bekezdése.
(4) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 13. § (3) bekezdésében a "ha e törvény" szövegrész helyébe a "ha e törvény vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény" szöveg lép.
(5) A 3. § (3) bekezdését, 4. § (2) bekezdését, 5. § (l)-(2) bekezdését, 6. § (l)-(3) bekezdését, valamint 7. §-át nem kell alkalmazni azon gazdasági társaságokra, amelyekben együttesen nem a Magyar Állam, helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, többcélú kistérségi társulás, fejlesztési tanács, kisebbségi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány vagy ezek többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság jogosult a vezető tisztségviselők többségének megválasztására, illetve visszahívására.
9. §
(1) A köztulajdonban álló gazdasági társaság a társasági szerződését (alapszabályát, alapító okiratát), illetve működését a 8. § (2) bekezdésben meghatározott időpontig köteles összhangba hozni a 3-4. §, az 5. § (3) bekezdés és a 6. § rendelkezéseivel.(2) E törvény 5. § (1) bekezdését, valamint 7. § (l)-(3) bekezdését
a) az e törvény hatálybalépését követően kötött vagy a javadalmazásra vonatkozó részében módosított munkaszerződésekre, illetve
b) az e törvény hatálybalépését követően kötött, illetve a javadalmazásra vonatkozó részében módosított kollektív szerződésekre kell alkalmazni.
(3) A 4. § (3) bekezdésének rendelkezéseit a nem a Magyar Állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságokra 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vonatkozásában kíván eleget tenni a választópolgárok azon igényének, hogy a vezetői javadalmazás takarékos, átlátható, a valódi teljesítményt díjazó legyen. Ennek érdekében egyrészt törvényi szintre emeli a javadalmazás nyilvánosságára vonatozó szabályokat, korlátozza a különböző testületek létszámát, továbbá ésszerű korlátok közé szorítja a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek, felügyelőbizottsági tagjainak, valamint munkavállalóinak juttatásait.RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat a köztulajdonban álló gazdasági társaság fogalmát - a tőkepiacról szóló törvény rendelkezéseinek alapulvételével - úgy határozza meg, hogy az államhoz vagy a helyi, illetve kisebbségi önkormányzatokhoz kötődő jogi személyek többségi befolyása alatt álló társaságok tartozzanak ebbe a körbe. Ez a megoldás biztosítja, hogy a leányvállalatokra is kiterjedjen az átláthatóságot és a takarékosságot szolgáló szabályrendszer hatálya.A 2. §-hoz
A törvényjavaslat törvényi szintre javasolja emelni a köztulajdonban álló gazdasági társaság vezetői javadalmazásának nyilvánosságáról szóló jogszabályi rendelkezéseket. Ebben a körben a törvényjavaslat a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok, valamint a gazdasági társaságok törvény szerint vagy a munkáltató döntése alapján vezető állású munkavállalói, a társaság képviseletében eljáró, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakörben dolgozó, így különösen a gazdasági társaság vagyonával való gazdálkodás során döntési jogkörrel rendelkező munkavállalók juttatásainak nyilvánosságát írja elő. Ezek a személyes adatok a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. § (4) bekezdése alapján egyébként is közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, így a törvényjavaslat csak ezen adatok megismerésének módját szabályozza.A 3-4. §-okhoz
A törvényjavaslat korlátozza az igazgatóság létrehozásának lehetőségét, valamint az igazgatóság, illetve a felügyelőbizottság létszámát. A törvényjavaslat tekintettel van azokra a törvényekre is -így különösen a minősített többséggel elfogadott, a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényre -, amelyek a vezető testületekre, ezen belül azok létszámára vonatkozó speciális szabályokat tartalmaznak, mivel kimondja, hogy az igazgatóság létrehozására, valamint a létszámkorlátra vonatkozó szabályokat csak akkor kell alkalmazni, ha törvény egyes gazdasági társaságok vonatkozásában kifejezetten speciális rendelkezéseket nem állapít meg. A törvényjavaslat a felügyelőbizottságok elnökének kijelölési jogát valamennyi, 200 millió forintot meghaladó jegyzett tőkéjű társaság esetében az Állami Számvevőszék hatáskörévé teszi.Az 5-7. §-okhoz
A törvényjavaslat a köztulajdonban álló gazdasági társaságok esetében bérplafont vezet be, amelynek összege az MNB elnöke havi munkabérének egynegyede. Ennek kiszámítása a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 53. § (1) bekezdése alapján történik, így a tárgyévet megelőző év decemberében már mód nyílik a tárgyévre vonatkozó bérplafon meghatározására.A törvényjavaslat a vezetői teljesítménybérekkel szemben eljárási és tartalmi korlátot is állít, amikor rögzíti, hogy ilyen juttatást megalapozó teljesítménykövetelmények kitűzésére csak a felügyelőbizottság általi megtárgyalás esetén az igazgatóság, igazgatóság nélkül működő társaság esetében pedig - ugyancsak a felügyelőbizottság véleményének ismeretében - a legfőbb szerv vagy a vezérigazgató által van lehetőség. Tartalmi korlátként határozza meg a törvényjavaslat azt, hogy az üzleti terv fő számainak teljesítése mellett teljesítménykövetelményként csak olyan feltétel határozható meg, amelynek teljesítése a munkakör elvárható szakértelemmel és gondossággal való ellátásán túlmutató, objektíven meghatározható teljesítményt takar.
A törvényjavaslat az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíját maximálja, valamint rögzíti, hogy részükre végkielégítés vagy más hasonló juttatás nem fizethető. A takarékos működés érdekében kimondja a törvényjavaslat, hogy egy természetes személy több gazdasági társaságnál is lehet vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, de juttatást csak egy-egy ilyen tisztségért kaphat.
A törvényjavaslat maximálja a köztulajdonban álló gazdasági társaságnál végkielégítés, illetve felmondási idő címén fizethető juttatások mértékét, méghozzá olyan módon, hogy sem munkaszerződés, sem a kollektív szerződés e szabályoktól még a munkavállaló javára se térhessen el. A köznyelvben "titoktartási" pénzként elhíresült, a versenytársaknál való elhelyezkedés tilalmát kompenzáló juttatást a törvényjavaslat csak a piaci versenytársakkal működő köztulajdonban álló társaságok esetében teszi lehetővé, és annak mértékét ebben az esetben is korlátozza. Ilyen juttatásra a az igazgatóság, igazgatóság nélkül működő társaság esetében pedig a legfőbb szerv előzetes engedélyével van lehetőség, azzal, hogy a felügyelőbizottság véleményét minden esetben ki kell kérni.
A javadalmazásra vonatkozó egyéb kérdéseket a törvényjavaslat a gazdasági társaság szabályzata útján javasolja rendezni, azzal, hogy a szabályzattal ellentétes munkaszerződési kikötéseket érvénytelennek nyilvánítja akkor is, ha az a munkavállaló számára kedvezőbb helyzetet eredményez.
A 8-9. §-okhoz
A törvényjavaslat hatálybalépését - a kellő felkészülési idő, illetve a szerzett jogok védelmének alkotmányos elvei mellett - a lehető leghamarabbi időpontban javasoljuk meghatározni. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a "menedzsmentjoggal" privatizált gazdasági társaságok esetében a javadalmazásra vonatkozó kemény korlátoktól el lehessen térni, hiszen az ilyen módon való magánosítás lényege, hogy a köztulajdon többségének megtartása mellett a végvezetésre a magánbefektető jogosult.