T/3213. számú törvényjavaslat indokolása - a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
  • Jogszabály indoklása: 1991. évi LXXXII. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A hatályos gépjárműadót az 1/1966. (I. 12.) Korm. rendeletben foglalt felhatalmazás alapján kiadott, időközben többször módosított 1/1981. (I. 19.) PM. rendelet szabályozza.
E szabályozás nincs összhangban az állami pénzügyekről, valamint a jogalkotásról szóló törvény követelményeivel, miszerint adókat törvényben kell szabályozni.
Míg az adórendszernek a legutóbbi időkig csaknem minden eleme felülvizsgálatra és megújításra került, addig a gépjárműadót mind a központi adók 1988. évi reformja...

T/3213. számú törvényjavaslat indokolása - a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A hatályos gépjárműadót az 1/1966. (I. 12.) Korm. rendeletben foglalt felhatalmazás alapján kiadott, időközben többször módosított 1/1981. (I. 19.) PM. rendelet szabályozza.
E szabályozás nincs összhangban az állami pénzügyekről, valamint a jogalkotásról szóló törvény követelményeivel, miszerint adókat törvényben kell szabályozni.
Míg az adórendszernek a legutóbbi időkig csaknem minden eleme felülvizsgálatra és megújításra került, addig a gépjárműadót mind a központi adók 1988. évi reformja, mind a helyi adórendszer 1991. január 1-jei hatályba léptetése érintetlenül hagyta.
A mai gépjárműadó a keletkezése idejének társadalmi-gazdasági viszonyait tükrözi. Rendelkezéseiben egyaránt fellelhetők a vagyonadóztatási, az energiatakarékosságra ösztönző, valamint az üzemanyagárakban kifejezésre jutó különböző kompenzációs törekvések. Ezek közül - a gazdasági környezet gyökeres változása következtében - ma már szinte egyiknek sem tud igazán megfelelni.
A hatályos szabályozás kifejezetten büntető jellegű, minthogy az üzemeltetett gépjárműveknek csak egy töredékét, mintegy 10%-át vonja hatókörébe, a többi alanyi vagy tárgyi mentességben részesül.
Nem érvényesül a szektor- és versenysemlegesség elve. A gazdálkodó szervezetek többsége nem adózik a birtokában tartott személy- és haszongépjárművek után, ugyanakkor szinte az adóteher egésze - indokolatlan belső aránytalansággal - terheli a lakosságot. (Közismert, hogy bizonyos üzemanyag-árszabályozásból eredő különbségeket kiegyenlítő célokat követve, nagyságrenddel nagyobb az adóterhe a dízelüzemű gépjárműnek, mint a benzinüzeműnek.)
A fentiekből következik, hogy nemcsak a szabályozás szintje miatt, hanem a motorizációs terhek arányosabb elosztása, az így keletkező bevételek gyarapítása és célszerű felhasználása érdekében sem halasztható egy új típusú gépjárműadó törvényi szabályozása.
A gépjárműadóról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a közutak használatához kapcsolódó, céljelleggel funkcionáló adó bevezetését indítványozza. Ennek a nem kizárólagos, de domináló célnak megfelelően az adó alapját - a belföldi gépjárműveknél eddigiekben alkalmazott lökettérfogat helyett - a gépjármű (pótkocsi) forgalmi engedélyében feltüntetett súlya (saját tömege) képezi.
A Javaslat a motorizáció következtében felmerülő társadalmi többletkiadások (út-, hídépítés, fenntartás, környezetvédelem, közlekedésszervezés és igazgatás stb.) részleges ellentételezéséhez úgy teremt forrást, hogy
- azzal az Alkotmányban megfogalmazott arányos teherviselés valósul meg,
- a jelenleginél kisebb lesz az egy adótárgy fajlagos adóterhe,
- az adókötelezettség általánossá válása - mértéktartó adóterhelés mellett is - számottevő bevételhez juttatja a központi, illetőleg az önkormányzati költségvetést.
A javasolt szabályozás - követve az adózás általánossá tételének követelményeit és az így megvalósuló arányos teherviselés elvét - adómentességet szűk körben állapít meg. Így pl. mentesíti az adó alól az azt beszedő és abból részesülő önkormányzatokat, a közcélú feladatokat ellátó intézményeket (költségvetési szervek, egyházak), az adóztatás gazdaságosságát mérlegelve a 250 cm3 lökettérfogatot el nem érő motorkerékpárokat, és szociális megfontolásból a mozgáskorlátozottakat. A szűkkörű mentesítés megfelel a költségvetési követelmények mellett a méltányosságnak, egyúttal kifejezésre juttatja a közteherviselés általános kötelezettségét.
Az új típusú gépjárműadó a jelenlegi adózók terheit általában érzékelhető nagyságrenddel csökkenti, ugyanakkor az adózás általánossá tétele miatt a mai szabályok alapján mentességet élvezők terhei növekednek.
A Javaslat szerint az új gépjárműadó a helyi adóktól elkülönítve funkcionáló központi adó. Az adóbevétel megosztásáról az állami költségvetésről szóló törvény rendelkezik az adót beszedő települési önkormányzat és a központi költségvetés között, ez utóbbi tekintetében ugyancsak az állami költségvetési törvény részletezi annak további felosztását.
Az adóhatósági feladatok ellátása - az eddig bevált gyakorlatot szem előtt tartva - a belföldi gépjárművek esetében a települési önkormányzati adóhatóság (jegyző), a külföldi gépjárművek esetében a vámhivatal hatáskörébe kerül.
A belföldi és külföldi gépjárművek adóztatásának eltérő feltételeit és követelményrendszerét követve tagozódik a Javaslat négy fő részre, amit egységbe foglalnak az általános rendelkezések mellett az értelmező, átmeneti és hatályba léptető rendelkezések.
Részletes indokolás
I. Általános rendelkezések
Az 1. §-hoz
A gépjárműadó tárgyi adó, ezért a Javaslat legelőször az adó tárgyát (gépjármű) határozza meg. A Javaslat a gépjármű fogalmát a KRESZ [1/1975. (II. 5.) KPM-BM e. r.] fogalmától eltérően határozza meg. Az adókötelezettséget illetően ugyanis nem szükséges különbséget tenni pl. a személygépkocsi, a vontató, vagy a motorkerékpár között, ha ezek a Javaslat gépjármű fogalmának megfelelnek. Ennek megfelelően az a fogalmi elem, hogy közutat vesz igénybe a gépjármű, rendszámmal és forgalmi engedéllyel látták el, a villamost eleve kizárja az adóztatandó járművek közül, csakúgy, mint például a lassú járművet, amely rendszámmal nem rendelkezik.
Adó terheli a Javaslat szerint a pótkocsit és a félpótkocsit, amely az előbbiek szerint gépjárműnek minősülő jármű által történő vontatásra készült (teherszállításra, kempingezésre szolgáló, továbbá lakókocsi, műhelykocsi stb.).
Az adózási kötelezettség csak arra a járműre vonatkozik - a törvényben meghatározott egyéb feltételek mellett -, amelyet rendszámmal és forgalmi engedéllyel láttak el. Az erre vonatkozó külön jogszabály [a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 20/1990. (VIII. 6.) BM r.] szerint a segédmotoros kerékpár nem minősül gépjárműnek, így nem kap rendszámot; továbbá az olyan két vagy háromkerekű jármű és négykerekű betegszállító kocsi sem, amelynél a hajtómotor hengerűrtartalma az 50 cm3-t nem haladja meg, sík úton önerejéből 40 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, és a vezetőn kívül más személy szállítására nem alkalmas. Ugyancsak nem kap rendszámot a trolibusz sem. Így ezeket a járműveket a Javaslat nem vonja gépjárműadó alá, mert az adó tárgyát meghatározó alapfeltételek egyike vagy másika, avagy mindegyike hiányzik.
Ugyanezen okból nem tárgya a gépjárműadónak az a jármű, amely egyébként megfelel az adózási kötelezettség kívánalmainak, azonban bármi okból - azaz akár az adó alanyának, akár az arra illetékes hatóságnak a kezdeményezésére - a rendszámát és/vagy a forgalmi engedélyét bevonták, visszaadták. Ez utóbbi időszakos adómentességét is rendezi a Javaslat.
A gépjármű jellegéből következik, hogy használata közben országhatárokat lépnek át vele. Ezért a Javaslat kifejezésre juttatja, hogy nemcsak a belföldi, hanem a Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott gépjárműveket is általában gépjárműadó terheli. Ez - különösen a teherfuvarozás területén - megfelel az általános európai gyakorlatnak.
A belföldön nyilvántartott gépjárművet terhelő adó megállapításának és beszerzésének feltételei eltérnek a külföldön nyilvántartott gépjárművet terhelő adó megállapításának és beszedésének követelményeitől. Ezért a Javaslat külön tárgyalja II. fejezetében a belföldi és III. fejezetében a külföldi gépjárműre vonatkozó szabályokat.
II. A belföldi gépjárművek adója
A 2. §-hoz
A rendőrhatóság a gépjármű forgalmi engedélyében feltünteti a tulajdonos nevét, lakcímét, telephelyét, így az adó alanya kétséget kizáróan meghatározható. Az adóalanyiságot nem befolyásolja, ha a forgalmi engedély érvényességi ideje esetleg lejárt. Ez a körülmény ugyanis önmagában nem zárja ki, hogy a gépjármű - engedély nélkül - a forgalomban részt vegyen.
A korábbi forgalmi engedélyekben az akkor hatályos szabály alapján "üzembentartót" is feltüntettek, ezért a Javaslat szerint ilyen bejegyzés esetén az adókötelezettség az üzembentartót terheli.
A fentiek alapján a forgalmi engedélyben feltüntetett tulajdonost vagy üzembentartót terheli az adókötelezettség akkor is, ha a tulajdonjogot átruházták ugyan, azonban ezt a tényt a forgalmi engedélyben nem vezették át.
A gépjármű jellegéből következik, hogy a tulajdonjoga gyakrabban cserél gazdát. Amíg ez be nem következik, a Javaslat szerint az adót az köteles megfizetni, aki a forgalmi engedélyben tulajdonosként szerepel. Ha év közben a tulajdonos személye megváltozik, a Javaslat szerint az évi adóteher hónapokra való bontásával a tulajdonosváltozást követő hónap 1. napjától az új tulajdonos lesz az adóalany.
A tulajdonosváltozás időpontját a forgalmi engedélybe a rendőrhatóság bejegyzi. Előfordulhat azonban, hogy a felek mulasztása következtében a forgalmi engedélybe történő bejegyzés késik, illetve elmarad. Ebben az esetben a Javaslat a változás időpontja tekintetében a változás alapjául szolgáló szerződést tekinti irányadónak, amennyiben ez az okirat megfelel a szerződés tartalmi és alaki követelményeinek. Ha a szerződésből egyértelműen nem állapítható meg az eladó és a vevő személyi adata, személyi igazolványának a száma, lakcíme, valamint a gépjármű forgalmi engedélyének azok az adatai, amelyek a gépjárműadó megállapításának alapjául szolgálnak, továbbra is a forgalmi engedélyben szereplő tulajdonos az adóalany.
A 3. §-hoz
Az adókötelezettség a Javaslat szerint - függetlenül a gépjármű használatától - a forgalmi engedély kiadásának, illetőleg a tulajdonos adómentessége megszűnésének napját követő hónap 1. napjától keletkezik. Ennek megfelelően viszont az adókötelezettség is csak a mentességre alapul szolgáló ok megszűnését követő hónap 1. napjától áll be. Az adókötelezettség időtartamára (hónapokra) csak az évi adótétel időarányos részét kell megfizetni.
Külön tárgyalja a Javaslat a határozott időtartamra szóló, ideiglenes forgalmi engedéllyel forgalomba helyezett gépjárművek adókötelezettségét, amelyekre célszerű az általánostól eltérő módszert alkalmazni. Az adókötelezettség ez esetben az ideiglenes forgalmi engedély kiadásának napján kezdődik.
Előfordul, hogy a gépjármű tulajdonjogát egyrészt alanyi adómentes, másrészt nem adómentes személy (szerv) között ruházzák át. Ilyen esetben a gépjárművet nem terheli adó arra az időszakra (hónapokra), amíg az adómentes személy (szerv) tulajdonában volt a gépjármű, viszont beáll az adófizetési kötelezettség, amikor az adó alól nem mentes személy (szerv) tulajdonába került.
A 4. §-hoz
A gépjármű utáni adófizetési kötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a forgalmi engedély visszakerült a rendőrhatóság birtokába. Ez általában úgy történhet, hogy a hatóság különböző okból bevonja a forgalmi engedélyt, ideértve azt az esetet is, amikor a tulajdonos önként adja vissza a forgalmi engedélyt. Ez a rendelkezés gyakorlatilag átfogóan felöleli azokat az eseteket, amikor hatósági intézkedés következtében a gépjármű a közutat nem használhatja. Megszűnhet az adófizetési kötelezettség akkor is, ha a gépjármű alanyi adómentes tulajdonos tulajdonába kerül, vagy a gépjárművet átminősítik.
Az ideiglenes forgalmi engedéllyel forgalomba helyezett gépjármű adókötelezettsége az engedély lejártával szűnik meg. Ekkor vagy határidő nélküli forgalmi engedélyt kap a gépjármű és új adókötelezettség keletkezik, vagy ki kell vonni a gépjárművet a forgalomból.
A gépjárműadót a társadalmi közkiadásokhoz való arányos hozzájárulás mellett elsődlegesen az úthasználat indokolja. Ezért szüneteltetni kell az adófizetési kötelezettséget arra az időre, amíg a gépjármű a használt gépjárművek forgalmazásával foglalkozó vállalkozó birtokában van és így a forgalomban rendeltetésszerűen nem vesz részt. Erre az időre nem indokolt a forgalmazót sem adófizetésre kötelezni, mert nála a gépjármű üzleti forgalom tárgya. A Javaslat ennek megfelelően szünetelteti az adófizetési kötelezettséget, illetőleg erre az időszakra végleges adómentességet biztosít.
Ugyancsak indokolt (méltányos) szüneteltetni, illetőleg végleg mentesíteni a gépjárművet az adó alól arra az időre, amely alatt a gépjármű jogellenesen - lopás vagy más bűncselekmény elkövetésével - került ki a tulajdonos birtokából.
Az említett esetekben a törvényben garantált szünetelés, illetőleg adómentesség érvényesítéséhez szükség van az adóalany kérelmére, mert az adóhatóság így szerez tudomást a feltételek beálltáról.
Az 5. §-hoz
A Javaslat az adómentesség keretében alanyi, céltól függő és tárgyi adómentességet alkalmaz.
Alanyi jogon adómentesek azok a gépjárművek:
a) amelyek a költségvetési szerv (központi és helyi önkormányzati költségvetési szervek, valamint a Társadalombiztosítási Alap kezelője), az egyház tulajdonában vannak. A Javaslat alkalmazásában központi költségvetési szervek azok a központi szervek, amelyeknek az állami költségvetésben önálló fejezetük van és az ezek felügyelete alatt működő költségvetési szervek. Helyi önkormányzati költségvetési szervek a polgármesteri hivatal, a körjegyzőség, az intézményt irányító társulás, a hatósági igazgatási társulás, a megyei önkormányzat és az ezek felügyelete alatt működő költségvetési szervek. Az adómentesség tehát a települési önkormányzat mellett kiterjed a megyei önkormányzat tulajdonában lévő gépjárműre is. Az egyház fogalmát a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvénnyel azonosan használja a Javaslat.
b) amelyek a társadalmi szervezet, vagy alapítvány tulajdonában vannak, ha a tulajdonosnak a megelőző évben jövedelem (nyereség) adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.
A települési önkormányzatok adómentességét az indokolja, hogy az adótörvény végrehajtásának címzettjei, s egyúttal részesei az adóbevételnek. Egyébként az adómentességben részesülők közös jellemzője, hogy feladatuk közcélú, amelynek ellátása részben vagy egészben költségvetési támogatásra (hozzájárulásra) épül.
Céltól függően adómentes:
a) az a gépjármű, amely a helyi és a helyközi tömegközlekedés lebonyolítására szolgál.
Az adómentesség enyhíti a tömegközlekedés fenntartásával, illetőleg fejlesztésével járó pénzügyi gondokat; egyben kizárja a gépjárműadó bevezetése címén a díjtétel emelését. A mentesség - céljellegének megfelelően - arra az esetre is vonatkozik, ha az autóbuszt nem az üzemeltető tulajdona, de erre a célra szolgál.
b) kérelemre az a gépjármű, amely a mozgáskorlátozott gépjárműtulajdonos, vagy más gépjárműtulajdonos által a saját háztartásában ellátott mozgáskorlátozott személynek a helyváltoztatásához szükséges.
A mozgáskorlátozottságot az eddigi gyakorlatnak megfelelően a Népjóléti Minisztérium által kijelölt orvosszakértői szerv igazolja. Ilyen igazolás birtokában is csak akkor adómentes a gépjármű, ha a mozgáskorlátozott személy hivatásszerű tevékenysége ellátásához (pl. munkába járáshoz) vagy oktatási intézménybe, illetve orvosi kezelésre történő rendszeres szállításához szükséges. Ha a mozgáskorlátozottnak és a háztartásában élő, őt szállító személynek is van gépjárműve, akkor a kettő közül csak az egyik gépjárműre alkalmazható a mentességi szabály,
c) kérelemre az a 30 évnél idősebb gépjármű, amelynek ipartörténeti szempontból muzeális jellegét a Magyar Autóklub igazolja,
d) tulajdonosára tekintet nélkül az a gépjármű, amely kizárólag kommunális célra használható,
e) a mezőgazdasági vontató, mivel rendeltetésszerű használata során közutat többnyire csak korlátozottan vesz igénybe.
A b)-c) alattiaknál azért szükséges a kérelmet az adómentesség feltételéül szabni, mert az adóhatóság ebből ismeri meg az adómentességre vonatkozó igényt, illetőleg tudja vizsgálni a jogosultságot.
Tárgyi adómentes:
a) a 250 cm3 lökettérfogat alatti hajtómotorral rendelkező motorkerékpár, mert súlyhoz köthető alacsony évi adótétel esetén a kezelésével és beszedésével felmerülő költség magasabb, mint az elérhető bevétel. A nagyobb motorkerékpárok azonban súlyuknál és sebességüknél fogva jobban igénybe veszik a közutat, ezért indokolt az adóztatás költségeivel arányos tételes adóztatásuk,
b) a 30 napot meg nem haladó időtartamra szóló ideiglenes forgalmi engedéllyel rendelkező gépjármű, mivel a néhány napra eső adó az adóztatás költségét sem fedezné. A 30 napnál hosszabb időtartamra szóló ideiglenes engedély esetében pedig az általános szabályok szerint kell az adót megfizetni,
c) a gépjármű nemzetközi egyezményben meghatározott esetben. Ezt általában a diplomáciai képviseletek, a diplomaták belföldi rendszámú gépjárművei, vagy külföldi kereskedelmi képviseletek, sajtóügynökségek gépjárművei számára az egyezmények vagy a viszonosság biztosítja.
A Javaslat külön nem rendelkezik a KRESZ szerinti lassú gépjárművek adómentességéről, mivel ezeket a gépjárműveket rendszámmal nem látják el, így az 1. § értelmében nem képezik a gépjárműadó tárgyát.
A 6. §-hoz
A Javaslat szerint az adó alapja egységesen a gépjármű üzemképes állapotban mért saját tömege (önsúlya). Ez azt jelenti, hogy tekintet nélkül a gépjármű típusára és jellegére, a forgalmi engedélyben feltüntetett saját tömeg az adóalap, mivel a saját tömeg közvetlen összefüggésbe hozható az úthasználattal, az út terhelésével, koptatásával.
A 7. §-hoz
Az adó mértéke igazodik az adózási kötelezettség általánossá tételéhez (a viszonylag szűkre szabott mentességekhez) és ennek keretében érvényesül az arányos közteherviselés. Méltányosan differenciál a gépjárművek súlya szerint, s egyúttal behatárolja az olyan gépjárművek (motorkerékpárok, lakókocsik stb.) adóterhét, amelyek csekély súlyuk vagy jellemzően idényjellegű használatuk miatt korlátozottan veszik igénybe a közutakat.
A 8. §-hoz
A környezetvédelemmel kapcsolatos erőfeszítésekkel összhangban a Javaslat a környezetszennyezést csökkentő berendezéssel (katalizátorral) ellátott gépjármű után 50%-os adókedvezményt állapít meg.
A 9. §-hoz
A gépjárműadóval kapcsolatos eljárást az egyéb adókhoz hasonlóan az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Ar.) szabályozza. Figyelemmel a gépjárműadóval kapcsolatos sajátos igényekre (rendőrhatósági adatszolgáltatás, az adó kivetéses rendszerben történő megállapítása stb.) az Ar. megfelelően kiegészül. Az eljárásra a forgalmi engedélybe bejegyzett lakóhely, illetőleg telephely szerinti települési, fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság a jogosult.
A Javaslat megfelelően rendezi azt az esetet is, amikor a tulajdonosnak csupán a forgalmi engedélybe bejegyzett lakóhelye, székhelye, illetőleg a telephelye változik meg. Ebben az esetben az adóztatási feladatokat - az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében - a változtatást követő év első napjától látja el az új lakóhely, székhely, illetőleg telephely adóhatósága.
A Javaslat az adó jellegének megfelelő sajátos szabályként teszi lehetővé a jelentős összegű (egyévi adótételt meghaladó) adótartozás esetén a gépjárműnek a forgalomból történő kivonását is. Ez azonban nem helyettesíti, illetőleg zárja ki az adózással kapcsolatos mulasztás Ar.-ben meghatározott jogkövetkezményeinek alkalmazását.
III. A külföldön nyilvántartott gépjárművek adója
A 10. §-hoz
Az adófizetési kötelezettséget indokolt az üzembentartóhoz, illetőleg a természetes személyhez kötni, mert a belföldi adóhatóságok (vámhivatalok) ezekkel kerülnek közvetlen kapcsolatba. A külföldi tulajdonost nem, vagy csak nehézségek árán lehetne az elmulasztott adó megfizetésére rábírni.
A 11. §-hoz
A külföldön nyilvántartott gépjárművekre az adókötelezettség kezdetét a belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott gépjárművekhez képest eltérően indokolt megállapítani. A személyszállító gépjárműnél az adómentes időszak elteltét követő nappal, a tehergépjárműnél a Magyar Köztársaság területére való belépés napjával kezdődik az adókötelezettség.
A 12. §-hoz
Az adókötelezettség kezdetével összhangban áll a Javaslat azon rendelkezése, hogy az adókötelezettség azon a napon szűnik meg, amelyen a gépjármű a Magyar Köztársaság területét elhagyja. Speciális szabály vonatkozik a behozatali előjegyzésben vámkezelt gépjármű adókötelezettségének megszűnésére.
A 13. §-hoz
A turistaforgalom elősegítése érdekében a külföldi rendszámú személyszállító gépjárművek részére a Javaslat évi 60 napra adómentességet biztosít.
A Javaslat a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően adómentességet biztosít bizonyos egyezmények vagy viszonosság alapján. Ilyen eset pl. a külföldi államfő látogatása esetében használt külföldi rendszámú gépjármű, a külföldi kommunikációs szervek járművei stb.
A 14. §-hoz
A Javaslat az adó alapját - amely jellemzően szorosan kötődik közútjaink igénybevételéhez, az eddigi szabályozásnak megfelelően - a tehergépjármű súlyához és a tényleges igénybe vett út hosszához igazítva határozza meg; személyszállító gépjárműnél viszont az adó alapja a tartózkodási idő.
A 15. §-hoz
A Javaslat az adó mértékét a személyszállító járműnél (a 60 napos adómentes időszak elteltével) naponta, az eddigi 20 Ft-tal szemben, 50 Ft-ban határozza meg. A tehergépjárműnél pedig az adó mértéke az eddigi 0,30 Ft-tal szemben - a gazdasági környezet változására tekintettel - tonnakilométerenként 1,50 Ft.
A 16. §-hoz
A külföldön alkalmazott adótétel változásához való rugalmas és rövid időn belüli reagálás lehetővé tétele érdekében a Javaslat a Kormány számára olyan felhatalmazást ad, amelynek alapján rendeletében a törvényben előírtnál alacsonyabb, vagy magasabb adótételt határozhat meg, illetőleg mentességet is megállapíthat. A szabályozás megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, illetőleg követelményeknek.
A 17. §-hoz
A Javaslat a gyakorlati követelményeknek eleget téve teszi lehetővé - a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága jóváhagyó határozata alapján - az adó átvállalását. Ugyancsak megfelel a gyakorlatnak az a rendelkezés, hogy az országba behozott gépjárművet csak az esedékes adó megfizetése után lehet belföldi rendszámmal ellátni.
IV. Értelmező, átmeneti és hatálybaléptető rendelkezések
Értelmező rendelkezések
A 18. §-hoz
Az értelmező rendelkezések beiktatása a Javaslatba szükségszerű, hiszen a megfogalmazások pontosságához, az azonos fogalomhasználathoz elemi érdeke fűződik mind az adóalanyoknak, mind az adóhatóságoknak. Ezért a Javaslat az eligazítást könnyítő megoldásként a fogalmakat nem elszórtan az egyes §-oknál értelmezi, hanem egy §-ban foglalja össze.
A törvényben használt fogalmak értelmezése nem terjed ki a közismert fogalmak definiálására, csakúgy mint az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott és a gépjárműadóban is változtatás nélkül használható fogalmak ismételt (párhuzamos) meghatározására. Minthogy az adózás rendjéről szóló törvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy ha törvény másként nem rendelkezik, akkor az adóról szóló jogszabályokban e törvény rendelkezései az irányadóak, ezért indokolatlanná vált a gépjárműadóban használt olyan lényeges fogalom ismételt definiálása, mint például a vállalkozó.
Átmeneti és vegyes rendelkezések
A 19. §-hoz
Az általános adókötelezettségre, ezen belül az adó kivetéses rendszerére tekintettel - egy szűk kört kivéve (adómentesek) - általános, egyszeri bevallási kötelezettséget ír elő a Javaslat.
Az érintett adóalanyok tehermentesítése érdekében a Javaslat az egészségi állapotra tekintettel kapott adómentesség e törvényjavaslat szerinti elbírálásához újabb orvosi igazolás beszerzését nem írja elő, azonban a törvényben előírt egyéb feltétel fennállását igazolni kell. A hivatásszerű tevékenység jellegének, folytatása helyének igazolására közokirat (vállalkozó esetében például a vállalkozói igazolvány), munkáltatói igazolás szolgál. Ezek hiányában az adóalany nyilatkozata alapján az adóhatóság a tényállás tisztázási kötelezettsége keretében dönt a jogosultság kérdésében.
Az oktatási intézménybe, illetőleg orvosi kezelésre történő rendszeres szállítás szükségességét az intézmény, illetőleg a kezelő orvos igazolja.
A törvényben meghatározott feltételek esetén a muzeális jellegű gépjárművek korábbi adómentessége nem szűnik meg.
Az ügyintézés folyamatossága érdekében rendelkezik a Javaslat a vámhivatalok által a törvény hatálybalépése előtt megállapított adóhátralék beszedéséről, illetőleg túlfizetés elszámolásáról.
Az új gépjárműadó törvény hatályba lépésével egyidejűleg a Javaslat rendelkezik a helyi adókról szóló törvény anyagi érdekeltségre vonatkozó rendelkezésének a módosításáról. Lehetővé teszi, hogy az önkormányzat ne csak a helyi adókra és az önkormányzati illetékekre, hanem az ügykörébe tartozó más adókra, azaz a Javaslat tárgyát képező gépjárműadóra is szabályozhassa rendeletében az anyagi érdekeltség feltételeit.
A valós anyagi érdekeltség biztosítása érdekében, a települési önkormányzat az adók tekintetében a saját bevételét képező összeg terhére állapíthat meg anyagi ösztönzést.
A belföldi rendszámú gépjárművek adójának célszerű és egyöntetű önkormányzati kezelése, valamint a központilag előállított nyomtatványok rendszeresítése érdekében kívánatos, hogy a pénzügyminiszter felhatalmazást kapjon annak szabályozására.
Ilyen felhatalmazást nem igényel az irányítása alá tartozó vámhivatalok adókezelési szabályainak megállapítása.
Hatálybaléptető rendelkezések
A 20. §-hoz
A Javaslat a hatálybaléptető rendelkezések között mondja ki, hogy ez a törvény 1992. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a gépjárműadóra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló kormányrendelet és a gépjárműadóról szóló, többször módosított pénzügyminiszteri rendelet. E rendelkezések hatályon kívül helyezése külön kormányrendelettel, illetőleg pénzügyminiszteri rendelettel történik.
A muzeális gépjárművek adómentessége kivételével hatályukat vesztik a korábban engedélyezett adómérséklések és adómentességek.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.