adozona.hu
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI törvény módosításáról szóló T/10077. számú törvényjavaslat indokolása
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI törvény módosításáról szóló T/10077. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2009. évi CXXVII. törvény
Szakértői magyarázatok
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B. §-a hatályát veszti.
(1) E törvény 2010. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tny., valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi CVI. törvény 19. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tny. 22/A. § (1) bekezdésében az "a 83/A-83B. § szerint" szövegrész helyébe a "83/A. szerint" szöveg lép.
A...
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI törvény módosításáról szóló T/10077. számú törvényjavaslat indokolása
1. §
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B. §-a hatályát veszti.2. §
(1) E törvény 2010. január 1-jén lép hatályba.(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tny., valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi CVI. törvény 19. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tny. 22/A. § (1) bekezdésében az "a 83/A-83B. § szerint" szövegrész helyébe a "83/A. szerint" szöveg lép.
INDOKOLÁS
A törvénymódosítás célja a korhatár előtt nyugdíjazottak keresetkorlátjára vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.A korhatár előtt nyugdíjazottak (többek között ilyen az előrehozott nyugdíj, korkedvezményes, korengedményes nyugdíj) egy 2008 óta hatályos szabály szerint csak akkor mehetnek kedvezménnyel nyugdíjba, ha nem dolgoznak a nyugdíjazás pillanatában, illetve ha később éves szinten a minimálbér tizenkétszeresénél többet nem keresnek. Ellenkező esetben fel kell függeszteni a nyugdíjuk folyósítását.
Ezen szigorítás oka, hogy a nyugdíjnak, valamint a változatlan helyen és feltételek között végzett munka bérének együttes folyósítására lehetőleg ne kerüljön sor.
A végrehajtás során felmerült egyik probléma: a keresetmaximalizálás. Az a törekvés, hogy a munkavégzés melletti nyugdíj folyósítását ne szüneteltessék, gyakorta eredményezte a jogszabályok megkerülését, illetve a fekete- és szürkegazdaság felé tereli a munkavégzést.
Emellett túlzott adminisztrációs többletet is jelent mind a munkáltatók, mind az érintett hivatalok (állami adóhatóság, nyugdíjbiztosítási szervek) számára.
A másik problémát az átmeneti szabályozás közelgő megszűnése jelenti. A 2006-ban elfogadott módosítások átmeneti szabályt biztosítottak a 2008 előtt kedvezménnyel nyugdíjazottak számára.
Esetükben 2010-től kell alkalmazni a keresetkorlátot. Ez egyes szakmákban, különösen a speciális szakértelmet, szaktudást, gyakorlatot igénylő munkakörökben (mint például az egészségügyi, oktatási ágazatban) munkaerőhiányt eredményezhet. Az érintett ágazatokban az utóbbi években nagyon sok szakember él(t) az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételével, ám ez az átmeneti szabályozás miatt nem volt jelentős probléma.
A módosításhoz további érvként felhozhatóak az azóta történt változások is, amelyek elsősorban a válságkezelés részeként kerültek bevezetésre.
A 2009 tavaszán elfogadott XL. törvény szerint a jövőben csak akkor mehet el valaki (nem korhatár alatt is) nyugdíjba, ha a nyugdíjazáskor nem dolgozik (ebben az esetben később viszont korlátozás nélkül dolgozhat). Mindez azt jelenti, hogy az eddig szabályozás szigorodni fog. Ez várhatóan pozitívan befolyásolja az emberek nyugdíjba vonulási hajlandóságát, magyarul mérsékli majd a nyugdíjkasszára illetve a költségvetésre háruló terheket.
További változás, hogy az előrehozott nyugdíj összegére vonatkozó, korábban 2013-tól hatályos szabályozás előbb kerül bevezetésre, 2011-től már csak málusszal (csökkentett összeggel) lehet majd előrehozott nyugdíjba menni.
Mindezek összességében azt jelentik, hogy nincs szükség az előrehozott nyugdíjazásnál a nyugdíjazás utáni munkavégzés esetében ilyen "erős" szankciókra.
A módosító javaslat a jelzett körülményekre, valamint a válságkezelés elősegítésére figyelemmel átmenetileg a jogintézmény hatályon kívül helyezését célozza.