Cégjogi kalauz 2009 (HVG-ORAC, 480 A/5 oldal, 2009.)

adozona.hu

Cégjogi kalauz 2009 (HVG-ORAC, 480 A/5 oldal, 2009.)

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Jogterület(ek): Polgári jog , Társasági jog
Érvényesség kezdete: 2009.01.31
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Csak a jogszabály szövegének mutatása

Cégjogi kalauz 2009 (HVG-ORAC, 480 A/5 oldal, 2009.)

Kiadással kapcsolatos információk

DR. GÁL JUDIT-DR. VEZEKÉNYI URSULA

Szerzők:

Dr. Vezekényi Ursula (1., 2., 3., 5., 6., 7., 8. fejezet)

Dr. Gál Judit (4., 9., 10. fejezet és a melléklet)

Lektor: GABÁNYI JÓZSEFNÉ DR.

A kézirat lezárva: 2009. január 31.

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel - elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon - a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978 963 258 053 1

Budapest, 2009

A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., kiadása

Internet: www.hvgorac.hu

E-mail: info@hvgorac.hu

Felelős kiadó: Lipovecz Éva, a kft. ügyvezető igazgatója

Felelős szerkesztő: Dr. Szentpétery Petronella

Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

Art. - Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv.
Btk. - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv.
BÜSZ - A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet
Cevhr. - Az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 24/2006. (V. 18.) IM rendelet
Cégszolgálat - Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban közreműködő Szolgálat
Ctv. - A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv.
Ctvn. - A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv. és egyéb törvények módosításáról szóló 2007. évi LXI. tv.
régi Ctv. - A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. tv.
Cvhr. - A cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet
Cstv. - A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. tv.
Ebt. - Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. tv.
Evt. - Az egyéni vállalkozókról szóló 1990. évi V. tv.
Fkt. - A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. tv.
Gt. - A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv.
1997. évi Gt. - A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv.
1988. évi Gt. - A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. tv.
Hpt. - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv.
Itv. - Az illetékekről szóló többször módosított 1990. évi XCIII. tv.
IM - Igazságügyi Minisztérium
IRM - Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
KSH - Központi Statisztikai Hivatal
Ktv. - A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. tv.
Lszöv. tv. - A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. tv.
Mt. - A Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv.
Pp. - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv.
PSZÁF - Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
Ptk. - A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv.
Szöv. tv. - A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. tv.
Szvt. - A számvitelről szóló 2000. évi C. tv.
TEÁOR - Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere
Tpt. - A tőkepiacról szóló többször módosított 2001. évi CXX. tv.
Ütv. - Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv.
Vht. - A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv.
Víztv. - A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv.

ELŐSZÓ

Az eljárási szabályok "közjogi természetűek - amennyiben a törvény kivétel nem tesz - szoros magyarázatúak, és így kiterjesztő értelmezést nem tűrnek meg. Mindezek azt célozzák…, hogy szilárd rend legyen az eljárás menetében, ami által megvalósulhat az eljárás alapkövetelménye a lehető gyorsaság éspedig az alaposság követelményeinek a sérelme nélkül." (az 1911. évi I. törvénycikk általános elveiről szóló indokolás, dr. Sárffy Andor a Polgári peres eljárás zsebkönyve című mű.) Az eljárási törvények stabilitása tehát a jogbiztonság feltétele. A cégeljárási jogszabályok alkalmazói nehéz helyzetben vannak, hiszen 20 év alatt három nagy átfogó cégeljárási törvény született: az 1989. évi 23. tvr., az 1997. évi CXLIV. törvény, a 2006. évi V. törvény, továbbá, negyedikként a 2007. évi LXI. törvény azzal, hogy a 2006. július elsején hatályba lépett 2006. évi V. törvényt (Ctv.-t) módosította a 2007. évi LXI. törvény (Ctvn.) olyképpen, hogy egyes rendelkezései 2007. évi szeptember 1. napján, mások 2008. január 1. napján, a továbbiak pedig 2008. július 1. napján lépnek hatályba.
A szerzők a 2006-ban megjelent "Cégjogi iránytű" című művükben alapos áttekintést, részletes útmutatást adtak a cégekről, a cégjogi alapfogalmakról, a cégnyilvántartásról, a bejegyzési, változás bejegyzési, törvényességi felügyeleti eljárásról és jogorvoslatról, a végelszámolásról és a vagyonrendezési eljárásról. A fentebb hivatkozott jogszabály-módosításra tekintettel a szerzők ismételten rendszerezték, összefoglalták, a hatályba léptető rendelkezéseket táblázatba is foglalták, a korábbi helyzethez viszonyították a jelenlegi rendelkezéseket, így adva eligazítást az egyes cégjogi problémákra.
A szerzők a gazdasági társaságok és a Gt. szerint annak szabályai szerint működő jogalanyok különböző formáira vonatkozó anyagi jogi szabályok érintésével taglalják a Ctv., a Ctvn. és az IMR rendelkezéseit, elvi és gyakorlati jogalkalmazási problémáit, rámutatva az egyes jogszabályok közötti ellentmondásokra is a Cégjogi kalauz 2008’ című művükben.
2008. július elsejétől kötelező a cégbejegyzési eljárás elektronikus úton történő lefolytatása. Ezzel a rendelkezéssel a magyar cégjogban teljesen új, a papír alapú ügyintézést kiiktató, rendelkezések kerültek alkalmazásra. A szerzők az új szabályokat, a módosított törvényeket, az IRM rendeleteket, a megváltozott, kötelezően alkalmazandó mellékleteket részletesen ismertetik, szemléletesen mutatják be. Különösen fontos és nagy jogalkalmazási segítséget jelent ez a bemutatás a 2008. év végén megjelenő és ez időtől kezdődően, illetve 2009. különböző időpontjaiban hatályba lépő rendelkezésekre vonatkozóan.
Mindezekre tekintettel a cégjoggal foglalkozó minden jogalkalmazónak szívből ajánlom ezt a kézikönyvet.
Budapest, 2009. január hó 28. napján.

Gabányi Józsefné dr.

lektor

1. A cégjogi szabályok és a cég

1.1. A hatályos cégjogi szabályozás jellemzői

A cégjog azon jogterületek egyike, amely a rendszerváltás óta rendkívül gyakran és jelentős mértékben változott.
A jelenleg hatályos, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv. (Ctv.) 2006. július 1-jén lépett hatályba, rendelkezéseit azonban az azóta eltelt rövid idő ellenére is többször módosították.
A Ctv. egyes rendelkezéseit módosította:
- az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. tv.,
- az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. tv.,
- a kormányzati szerkezetátalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. tv.,
- az egyes építésüggyel kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2006. évi CXX. tv.,
- a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2007. évi LXI. tv. (a továbbiakban: Ctvn.),
- a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2007. évi LXIV. tv.,
- egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. tv.,
- az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. tv.,
- a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXVI. tv.,
- az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. tv.,
- az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. tv.,
- a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény módosításáról szóló 2008. évi XXVI. tv.,
- a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2008. évi XXX. tv.
- a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és egyéb törvényeknek a számviteli beszámoló közzétételi rendjével, valamint a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerével összefüggő módosításáról szóló 2008. évi XCVI. tv.
Több olyan rendelkezés is van, melyet már elfogadtak, de később lépnek hatályba, ezeket a szabályokat is ismertetjük a könyvben.
A cégjogi szabályozás jellemzője, hogy többszintű szabályozás, a Ctv. szabályait az alábbi miniszteri rendeletek egészítik ki:
- a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet (Cvhr.), módosította: az 1/2006. (VI. 26.) IRM rendelet, a 41/2007. (VIII. 29.) IRM rendelet, a 66/2006. (XII. 28.) IRM rendelet, a 7/2008. (IV. 15.) IRM rendelet, a 10/2008. (VI. 13.) IRM rendelet, a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet, a 30/2008. (XII. 23.) IRM rendelet,
- a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 22/2006. (V. 18.) IM rendelet, módosította: a 42/2007. (VIII. 29.) IRM rendelet, az 53/2007. (XII. 19.) IRM rendelet, a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet,
- a törvényességi felügyeleti eljárásban közreműködő felügyelőbiztos díjáról szóló 23/2006. (V. 18.) IM rendelet,
- az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 24/2006. (V. 18.) IM rendelet (a továbbiakban: Cevhr.), módosította: a 9/2008. (IV. 29.) IRM rendelet, a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet,
- az illeték és a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő megfizetéséről a cégeljárásban és más cégügyekben szóló 25/2006. (V. 18.) IM rendelet, módosította: a 8/2008. (IV. 22.) IRM rendelet, a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet,
- a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről szóló 1/2006. (VI. 26.) IRM rendelet, módosította: a 47/2007. (X. 20.) IRM rendelet, a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet,
- az ingyenes céginformációról szóló 47/2007. (X. 20.) IRM rendelet,
- az ügyvédi székhely szolgáltatásról szóló 49/2007. (XI. 14.) IRM rendelet,
- a cég honlapján való közzétételről szóló 50/2007. (XI. 14.) IRM rendelet,
- a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 48-61/K. §-ai, módosította: a 22/2004. (V. 18.) IM rendelet, a 41/2004. (XII. 21.) IM rendelet, a 26/2006. (V. 18.) IM rendelet, a 12/2008. (VI. 20.) IRM rendelet (BÜSZ).
A Ctv. eljárásjogi háttérjogszabálya a Polgári perrendtartás (Pp.). A cégbíróság előtt folyó eljárásokban a Ctv.-ben nem szabályozott körben, amennyiben a cégeljárások nemperes eljárási jellege azt nem zárja ki, a Pp. szabályai megfelelően irányadóak.
A cégjog szorosan kapcsolódik az egyes cégformákra vonatkozó anyagi jogi rendelkezésekhez (lásd 1.4. pont), kiemelten a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. (Gt.) szabályaihoz. A Ctv. a Ptk. bizonyos szabályaira kifejezetten utal, továbbá kiemelendő a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénnyel (Szvt.) fennálló szoros kapcsolata. A fentieken túlmenően cégjogi tárgyú szabályokat is tartalmaz:
- a csőd- és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: Cstv.),
- a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tv. (Tpt.),
- a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. (Hpt.),
- a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. tv.,
- a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. tv.,
- a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. tv.,
- az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. (Ütv.),
- a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. tv. (Ktv.),
- az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. (Itv.),
- az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. tv.,
- a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv.,
- az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. tv.,
- az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (Art.),
- a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. (Mt.).

1.2. A cég fogalma

A Ctv. 2. §-ának (1) bekezdése határozza meg a cég fogalmát. Eszerint "a cég - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az a jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jön létre". A (2) bekezdés szerint "az (1) bekezdésben meghatározott jogalany a cégnyilvántartásban akkor szerepelhet, ha bejegyzését jogszabály kötelezővé vagy lehetővé teszi".
A fenti definícióból következően - hacsak törvény eltérően nem rendelkezik - a céggel szemben egyedüli feltétel, hogy üzletszerű tevékenységet folytasson, továbbá csak olyan jogalany minősül cégnek, melynek cégjegyzékbe történő bejegyzését törvény előírja vagy lehetővé teszi. A hatályos jogszabályok szerint alapítható, működtethető cégformák közül nem üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására jönnek létre, a külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletei, a nonprofit gazdasági társaságok, melyek csak kiegészítő jelleggel folytathatnak üzletszerű gazdasági tevékenységet, továbbá az egyesülések, melyek ugyancsak kiegészítő jelleggel folytathatnak gazdasági tevékenységet.
A cég, ahogy az a törvényi indokolásban is szerepel, gyűjtőfogalom, mely "felöleli azokat a jogalanyokat, melyek a rájuk vonatkozó anyagi jogi szabályok szerint létesíthetők, működtethetők és e jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően főszabályként a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jönnek létre (konstitutív hatály). Ez azt jelenti, hogy a cégjegyzékbe történő bejegyzés nemcsak az érintett szervezetek létrejöttét, hanem ugyanakkor egyidejűleg céggé válását is eredményezi."
A cégjogban típuskényszer érvényesül, ezért csak a jogszabályokban meghatározott, és a jogalkotó által szabályozott cégformák valamelyikében működtethető üzletszerű vállalkozás, nincs mód arra, hogy a cégek tagjai, tulajdonosai több cégforma sajátosságait ötvözve hozzanak létre, illetve működtessenek cégeket. A cégforma ismerete ugyanis a forgalmi életben részt vevő személyek számára kellő információt kell, hogy jelentsen, többek között a tekintetben, hogy a cég milyen jogszabályok alapján, milyen szervezeti felépítés mellett, milyen tagi, tulajdonosi felelősségi szabályok szerint működik. Ezért, szemben a kötelmi joggal, ahol a szerződéses szabadság elve érvényesül, atipikus szerződések köthetők, a cégjog területén ez nem lehetséges.
Ugyanakkor természetesen az egyes cégformákra vonatkozó anyagi jogszabályokban - olykor nagy számban - diszpozitív rendelkezések is találhatók, az ezek által nyújtott lehetőségekkel a cégek tagjai, tulajdonosai élhetnek. A Gt. 9. §-ának (1) bekezdése tételesen rögzíti: "a tagok (részvényesek) e törvény, illetve más jogszabályok keretei között a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) tartalmát szabadon állapíthatják meg, e törvény rendelkezéseitől azonban csak akkor térhetnek el, ha ezt a törvény megengedi. Nem minősül a törvénytől való eltérésnek olyan további rendelkezés társasági szerződésbe (alapszabályba, alapító okiratba) való foglalása, amelyről e törvény nem szól, ha a rendelkezés nem áll ellentétben a társasági jog általános rendeltetésével, vagy az adott társasági formára vonatkozó szabályozás céljával, és nem sérti a jóhiszemű joggyakorlás követelményeit."

1.3. Cégformák változásban

A cégek köre állandóan változik. 1994 óta több új cégforma került bevezetésre. Így pl. 1994 óta létező cégforma az erdőbirtokossági társulat, 1996 óta alapítható vízgazdálkodási társulat, és 1998 óta működhetnek a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepei, 2002. január 1-jétől kezdve hozhatók létre a végrehajtói irodák, 2005. január 1-jétől a közjegyzői irodák. Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk óta alapíthatók európai gazdasági egyesülések, 2004. október 16-a óta európai részvénytársaságok és 2006. augusztus 18-ától kezdve európai szövetkezetek.
Ugyanakkor a vállalkozások számára rendelkezésre álló választható cégformák köre az elmúlt időszakban nemcsak bővült, hanem szűkült is. 2000. június 16-ától a gazdasági munkaközösségek, a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségek, 1999. december 31-étől a külföldiek információs és szervizirodái nem hozhatók létre, a vállalkozások ezen cégformákban nem működhetnek. Az oktatói munkaközösségek - melyek 2004. május 1-je óta nem alapíthatók - a Ctv. 129. §-ának (6) bekezdése folytán voltak kötelesek legkésőbb 2006. december 31-éig létesítő okiratuk módosításával közkereseti társaságként vagy korlátolt felelősségű társaságként nyilvántartásba vételüket kérni, vagy ugyanezen idő alatt jogutód nélküli megszűnésükről határozni és azt a cégbíróságnál bejelenteni.
Külön csoportot képeznek azok a cégformák, amely formákban cégek már nem alapíthatóak, de a már létrejött, bejegyzett cég az adott cégformára irányadó szabályok szerint továbbműködhet, időbeli korlátozással (közhasznú társaságok), illetve időbeli korlát nélkül (a közös vállalatok és a vállalatok szűk köre).
A Gt. 365. §-a értelmében 2007. július 1-jét követően közhasznú társaság nem alapítható, a fenti időpontban már bejegyzett, vagy bejegyzésüket kérő kht.-k 2009. június 30-áig kötelesek társasági szerződésük módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként való továbbműködésükről vagy más nonprofit gazdasági társasággá történő átalakulásukról határozni és az ezzel kapcsolatos bejegyzési kérelmet előterjeszteni, avagy jogutód nélküli megszűnésüket elhatározni és azt a cégbíróságnak bejelenteni.
Közös vállalatok a Gt. 333. §-ának (7) bekezdése értelmében 2006. július 1-jét követően nem alapíthatók. A törvény hatálybalépésekor már bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közös vállalatok a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv.-nek (1997. évi Gt.) a 2006. június 30-án hatályos rendelkezései szerint működhetnek tovább.
Rendkívül szűk körben ugyancsak szerepelnek a cégjegyzékben vállalatok (állami vállalatok, egyes jogi személyek vállalatai, leányvállalatok), jellemzően mint felszámolás, végelszámolás alatt álló vállalkozások. Ugyanakkor azok az önkormányzati közüzemi vállalatok, melyeket 2003. december 31-éig nem alakítottak át gazdasági társaságokká, továbbra is működhetnek közüzemi vállalatként, de 2004. január 1-jétől kezdve közüzemi vállalat nem alapítható.
A fent írtak jól érzékeltetik, hogy a cégeknek minősülő jogalanyok köre állandóan változik.

1.4. A cégformák

A hatályos szabályok szerint választható egyes cégformák népszerűsége igen eltérő.
2008. január 1-jén összesen 460 262 cég volt Magyarországon a cégjegyzékbe bejegyezve. Legnépszerűbb társasági forma a statisztika szerint a kft. és a bt., összesen 232 901 kft. és 203 993 bt. szerepelt a fenti időpontban a cégjegyzékben. A részvénytársaságok száma 4019 volt. A bejegyzett cégek közel 40%-ának Budapesten volt a székhelye.
Az egyes cégformák népszerűségét a szabályozás alapvetően befolyásolja. Pl. a kft.-k jegyzett-tőke minimumának 3 millió Ft-ról 500 000 Ft-ra történő leszállítása következtében a kft.-k száma a bt.-k rovására érzékelhetően megnőtt.
A hatályos magyar szabályozás szerint az alább ismertetendő cégformákat választhatják a vállalkozások működésük jogi keretéül.

1.4.1. Közkereseti társaság

A Gt. 88. §-ának (1) bekezdése értelmében "a közkereseti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják."
A közkereseti társaságokra vonatkozó szabályokat a Gt. 88-107. §-ai tartalmazzák.

1.4.2. Betéti társaság

A Gt. 108. §-ának (1) bekezdése értelmében "a betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban - a törvényben meghatározott kivétellel - nem felel."
A betéti társaságra vonatkozó szabályokat a Gt. 108-110. §-ai tartalmazzák, valamint a Gt. 108. §-ának (3) bekezdése folytán a közkereseti társaságra vonatkozó szabályok is irányadóak reá, ha a betéti társaságra vonatkozó speciális szabályok másként nem rendelkeznek.

1.4.3. Korlátolt felelősségű társaság

A korlátolt felelősségű társaság a Gt. 111. §-ának (1) bekezdése értelmében "olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a tag nem felel."
A korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó szabályokat a Gt. 111-170. §-ai tartalmazzák.

1.4.4. Részvénytársaság

A részvénytársaság a Gt. 171. §-ának (1) bekezdése értelmében "olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a részvényes nem felel."
A részvénytársaságokra vonatkozó szabályokat a Gt. 171-315. §-ai tartalmazzák. Az 1. cím az általános, mind a zártkörűen, mind a nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkozó szabályokat tartalmazza, a 2. címben találhatók a zártkörűen működő részvénytársaságokra vonatkozó rendelkezések, míg a 3. címben a nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkozó, a 2. címben szereplő szabályoktól eltérő rendelkezések.

1.4.5. Nonprofit gazdasági társaság

(nem különálló cégforma)

A gazdasági társaságok bármelyik társasági formában működhetnek nonprofit gazdasági társaságként. Ez társasági formájukat nem változtatja meg, a társaság cégnevéből azonban a nonprofit jellegnek ki kell tűnnie. A nonprofit gazdasági társaság lényege a Gt. 4. §-ának (3) bekezdése értelmében, hogy a nonprofit gazdasági társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat, a gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség a tagok, a részvényesek között nem osztható fel, az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja.
A nonprofit gazdasági társaságra vonatkozó szabályokat a Gt. 4. §-a szabályozza. Azt, hogy a nonprofit gazdasági társaság közhasznú, vagy kiemelten közhasznú gazdasági társaság-e, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. rendelkezései alapján kell megítélni.

1.4.6. Egyesülés

Az egyesülés a Gt. 316. §-ának (1) bekezdése értelmében "a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított, jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik; vagyonát meghaladó tartozásokért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek."
Az egyesülést, mint cégformát a Gt. 316-331. §-ai szabályozzák, bár az egyesülés nem gazdasági társaság [Gt. 2. § (2) bekezdés]. Az egyesülésre a Gt. I. részének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

1.4.7. Szövetkezet

A szövetkezetekre vonatkozó szabályokat a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. tv. (Szöv. tv.), míg a lakásszövetkezetekre vonatkozó szabályokat a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. tv. (Lszöv. tv.) tartalmazza.
A Szöv. tv. 7. §-a értelmében: "a szövetkezet az alapszabályban meghatározott részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségleteinek elősegítése."
Az Lszöv. tv. 2. §-a (1) bekezdésének első mondata értelmében: "A lakásszövetkezet a lakóépületek építésére és fenntartására létrejött gazdálkodó szervezet."
A törvény alkalmazása szempontjából lakásszövetkezet: a lakás, a nyugdíjasházi, az üdülő, a személygépkocsi-tároló, a műhely, vagy üzlethelyiség-építő és -fenntartó szövetkezet.

1.4.8. Egyéni cég

Az egyéni cégre vonatkozó szabályokat az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. tv. (Evt.) tartalmazza.
Az Evt. 15. §-ának (1) bekezdése értelmében az egyéni cég a cégjegyzékbe bejegyzett egyéni vállalkozás.

1.4.9. Külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete

A külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletére vonatkozó szabályokat a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. tv. (Fkt.) tartalmazza.
Az Fkt. 2. §-ának c) pontja szerint a kereskedelmi képviselet "a külföldi vállalkozás vállalkozási tevékenységet nem folytató, a belföldi cégnyilvántartásba önálló cégformaként bejegyzett olyan szervezeti egysége, amely - a külföldi vállalkozás nevében és javára - szerződések közvetítésével, előkészítésével, megkötésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el."

1.4.10. Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe

A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepére vonatkozó szabályokat az Fkt. tartalmazza.
Az Fkt. 2. §-ának b) pontja szerint a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe "a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek."

1.4.11. Erdőbirtokossági társulat

Az erdőbirtokossági társulatra vonatkozó rendelkezések az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. tv.-ben (Ebt.) találhatók.
Az Ebt. 2. §-nak (1) bekezdése szerint az erdőbirtokossági társulat "az erdő művelési ágban nyilvántartott egy vagy több földrészlet tulajdonosai által az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő, valamint az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátására létrehozott gazdálkodó szervezet."

1.4.12. Vízgazdálkodási társulat

A vízgazdálkodási társulatra vonatkozó szabályok a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv.-ben (Víztv.), illetve a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendeletben találhatók. A vízgazdálkodási feladatok ellátására víziközmű-társulat, illetve vízitársulat alapítható.
A Víztv. 35. §-ának (1) bekezdése értelmében a víziközmű-társulat a település, az együttesen ellátható települések belterületi, illetve lakott területi részének közműves vízellátásával, szennyvízelvezetésével, szennyvíztisztításával, a káros vizek elvezetését szolgáló vízi létesítmények létrehozásával, fejlesztésével foglalkozó társulat.
A vízitársulat a helyi vízrendezési és vízkár-elhárítási feladatokat látja el. Ennek keretében a 35. § (2) bekezdése szerint a vízitársulat közhasznú mezőgazdasági vízhasznosítási létesítményeket hozhat létre, ahhoz kapcsolódó talajjavítással foglalkozhat, nem közműves vízszolgáltatást végezhet, a fent írtakon túlmenően közfeladatait elősegítő vállalkozási tevékenységet is folytathat.

1.4.13. Végrehajtói iroda

A végrehajtói irodákra vonatkozó rendelkezéseket a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 254/A-254/G. §-ai tartalmazzák.
A Vht. 254/A. §-ának (1) bekezdése szerint "a végrehajtói iroda az önálló bírósági végrehajtói tevékenység végzésének elősegítésére határozatlan időre alapított, jogi személyiséggel rendelkező szervezet."
A végrehajtói iroda alapítására, nyilvántartására, működésére, ellenőrzésére, megszűnésére, tagjainak felelősségére a vonatkozó törvényben foglalt eltérésekkel a Gt.-nek a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy egyszemélyes társaságként nem működhet. A végrehajtói irodában az önálló végrehajtó tagnak a leadható szavazatok több mint 50%-át kell birtokolnia és vezető tisztségviselője is csak a végrehajtó tag lehet.

1.4.14. Közjegyzői iroda

A közjegyzői irodákra vonatkozó rendelkezéseket a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. tv. (Ktv.) 31/A-31/F. §-ai tartalmazzák.
A Ktv. 31/A. §-ának (2) bekezdése szerint "a közjegyzői iroda a közjegyzői tevékenység végzésének elősegítésére határozatlan időre alapított, jogi személyiséggel rendelkező szervezet".
A közjegyzői iroda alapítására, nyilvántartására, működésére, ellenőrzésére, megszűnésére, tagjainak felelősségére a vonatkozó törvényben foglalt eltérésekkel a Gt.-nek a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy egyszemélyes társaságként nem működhet. A közjegyzői irodában a leadható szavazatok több mint 50%-át kell gyakorolnia a közjegyző tagnak (közjegyző tagoknak) és vezető tisztségviselője is csak közjegyző tag lehet.

1.4.15. Európai gazdasági egyesülés

Az európai gazdasági egyesülésre vonatkozó szabályokat a Tanács 1985. július 25-ei 2137/85/EGK rendelete szabályozza, valamint a 2004. évi XLV. tv.-el módosított, az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. tv. jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XLIX. tv. 1. §-a.
Az európai gazdasági egyesülés (ege) közösségi rendelet alapján alapítható, működtethető szupranacionális társaság.
Az európai gazdasági egyesülés nem profitorientált vállalkozás, célja tagjai gazdasági eredményességének elősegítése, fokozása. Tevékenységének tagjai tevékenységéhez kell kapcsolódnia. Tagjait mögöttes, korlátlan és egyetemleges felelősség terheli a társaság tartozásaiért.
Az európai gazdasági egyesülésnek legalább két olyan tagjának kell lennie, amelynek székhelye, központi ügyintézési helye eltérő tagállamokban található, illetve természetes személyek esetén főtevékenységüket más tagállamban folytatják, további követelmény, hogy a tagok mindegyike az ege létrehozatala előtt is végezze tevékenységét. Az európai gazdasági egyesülés tagja egy másik európai gazdasági egyesülés nem lehet.
Székhelyét áthelyezheti másik tagállam területére, ez nem jelenti jogutód nélküli megszűnését.
A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének bejegyzésével összefüggésben számos speciális szabály található a Ctv.-ben, a cégjegyzékszámban a cégformát jelző harmadik és negyedik szám eltér az európai gazdasági egyesülésre vonatkozó számtól.

1.4.16. Európai részvénytársaság

Az európai részvénytársaságra vonatkozó közösségi szabályokat az európai részvénytársaság statútumáról szóló 2001. október 8-ai 2157/2001/EK tanácsi rendelet, valamint az európai részvénytársaság statútumának a munkavállalói részvételre vonatkozó kiegészítéséről szóló 2001. október 8-ai 2001/86/EK tanácsi irányelv tartalmazza. Az irányelv rendelkezéseit az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. tv. rendelkezései ültették át a magyar jogba és ez a törvény szabályozza mindazokat a kérdéseket, amelyeket a magyar jogalkotó a rendeletben biztosított felhatalmazás alapján szükségesnek tartott.
Az európai részvénytársaság közösségi rendelet alapján alapítható, működtethető szupranacionális társaság. A közösségi jogi rendelet az európai részvénytársaság alapítását, szervezetét, megszűnését szabályozza. Azokban a kérdésekben, amelyeket sem a vonatkozó közösségi rendelet, sem az implementáló törvény nem szabályoz - magyar székhelyű európai részvénytársaság esetén -, a Gt. részvénytársaságokra vonatkozó rendelkezései az irányadóak. Az európai részvénytársaság működhet zártkörűen, illetve nyilvánosan, és ennek megfelelően a zártkörűen, illetve a nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkozó szabályok irányadóak reá.
Az európai részvénytársaság alapítására sor kerülhet egyesüléssel (összeolvadás, beolvadás), holding társaság létrehozásával, leányvállalat alapításával, a tagállami jog szerinti részvénytársaság átalakulásával, valamint európai részvénytársaság is alapíthat európai részvénytársaságot. Az alapítás mindegyik formájánál a határon átnyúló jellegnek érvényesülnie kell.
Székhelyét áthelyezheti másik tagállam területére, ez nem jelenti jogutód nélküli megszűnését.

1.4.17. Európai szövetkezet

Az európai szövetkezetre vonatkozó közösségi szabályokat a 2003. július 22-én elfogadott, az európai szövetkezet alapokmányáról szóló, 1435/2003 EK Tanácsi rendelet szabályozza. A rendelet rendelkezéseit egészíti ki az alkalmazottak európai szövetkezetben való részvételére vonatkozó szabályokat tartalmazó 2003/72/EK irányelv. Az irányelv rendelkezéseit az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. tv. rendelkezései ültették át a magyar jogba, és ez a törvény szabályozza mindazokat a kérdéseket, amelyeket a magyar jogalkotó a rendeletben biztosított felhatalmazás alapján szükségesnek tartott.
Az európai szövetkezet közösségi rendelet alapján alapítható, működtethető szupranacionális társaság. A közösségi jogi rendelet az európai szövetkezet alapítását, szervezetét, megszűnését szabályozza. Azokban a kérdésekben, amelyeket sem a vonatkozó közösségi rendelet, sem az implementáló törvény nem szabályoz, a székhely szerinti tagállam jogának a szövetkezetekre, a rendeletben meghatározott bizonyos körben a részvénytársaságokra vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
Az európai szövetkezet alapítására sor kerülhet új európai szövetkezet alapításával, egyesüléssel (összeolvadás, beolvadás), valamint a tagállami jog szerint alapított szövetkezet átalakulásával. Az alapítás mindegyik formájánál a határon átnyúló jellegnek érvényesülnie kell.
Az európai szövetkezet székhelyét áthelyezheti másik tagállam területére, ez nem jelenti jogutód nélküli megszűnését.

1.5. A cégek, mint gazdálkodó szervezetek

A cégek döntő többsége a Ptk. 685. §-a c) pontja értelmében vett gazdálkodó szervezet.
Nem a Ptk. értelmében vett gazdálkodó szervezet ugyanakkor:
- a közjegyzői iroda,
- a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe,
- a külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete.
Vannak olyan jogalanyok, melyek a Ptk. értelmében gazdálkodó szervezetek, de nem cégek (pl. az egyéb állami gazdálkodó szerv).
A Ptk. 685. §-a c) pontjának második mondata szerint: "az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz." A Ptk. 685. § c) pontjának második mondatában felsorolt jogalanyok egyike sem cég, így cégnyilvántartási nyilvántartásuk kizárt.
A gazdálkodó szervezet fogalmát ugyanakkor nemcsak a Ptk., hanem a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. §-ának (1) bekezdése is meghatározza, részben a Ptk. szabályaitól eltérően. A Cstv.-nek a gazdálkodó szervezetre vonatkozó definíciója azért fontos cégjogi szempontból, mert ez határozza meg, mely cégformák vonatkozásában folytatható le felszámolási eljárás.
Nem a Cstv. értelmében vett gazdálkodó szervezet, így felszámolási eljárás nem folytatható le:
- az egyéni cég,
- a víziközmű társulat,
- a közjegyzői iroda,
- a külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete vonatkozásában.
A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepére a Cstv. szabályai az Fkt.-ban szereplő kiegészítéssel alkalmazhatók.
A Cstv. értelmében vett gazdálkodó szervezetek közül számos nem cég (pl. az egyéb állami gazdálkodó szerv, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a magánnyugdíjpénztár stb.).

1.6. A cégek csoportosítása

A cégek számtalan szempont szerint csoportosíthatók, melyek közül csak néhányat említünk.
A cégek csoporthatók aszerint, hogy:
- a nemzeti jog szerint alapíthatók, avagy a közösségi jog közvetlen alkalmazásával,
- egyszemélyes vállalkozásként működhetnek-e, avagy csak társas vállalkozásként,
- a tagok felelőssége a cég tartozásaiért hogyan alakul korlátlan, kezesi vagy korlátolt felelősség,
- a társaság jegyzett tőkéjének minimumára van-e törvényes előírás,
- hogyan lehet a cég tulajdonosává, tagjává válni, illetve a tagsági, tulajdonosi viszonyt megszüntetni,
- a cég jogi személy, avagy jogi személyiség nélküli jogalany.
A Ctv.-ben - még ha csak érintőlegesen is - egy csoportosítási szempont jelenik meg.
A cégek cégjegyzékbe történő bejegyzése - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - kötelező, a cég a bejegyzéssel, "ex nunc" hatállyal jön létre. Egy cégforma van, amelynek bejegyzése a cégjegyzékbe nem kötelező, ez az egyéni vállalakozás. Az egyéni vállalkozás tulajdonosának döntésétől függ, hogy kéri-e az egyéni vállalkozás bejegyzését a cégjegyzékbe, ha kéri, az egyéni cég a bejegyzéssel jön létre. Az önkéntes bejegyzés elve ezen cégformánál azt is jelenti, hogy az egyéni cég törlése nem jelenti egyben az egyéni vállalkozás feltétlen megszűnését. Az egyéni cég akkor is kérheti törlését a cégjegyzékből, ha az egyéni vállalkozás továbbműködik. Az egyéni vállalkozás megszűnése, az egyéni cég egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá történő átalakulása azonban mindenképpen az egyéni cég töröltetésének kötelezettségével jár.

2. Cégjogi alapfogalmak

A Ctv. I. fejezete tartalmazza a cégbíróság, illetve a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat (céginformációs szolgálat) feladatait, a cégnévre, a székhelyre (telephelyre, fióktelepre) és a képviseletre (cégjegyzésre) vonatkozó alapvető szabályokat, melyekre vonatkozó rendelkezéseket a Ctvn. jelentősen megváltoztatta.

2.1. A cégbíróság és a céginformációs szolgálat

A magyar jogban tradicionálisan a cégjegyzék vezetése a bíróságok hatáskörébe tartozik, mégpedig nem a helyi, hanem a megyei (fővárosi) bíróságok - korábban törvényszékek - hatáskörébe.
A Ctv. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a cégbíróságok feladata:
- a cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárás lefolytatása és a cégjegyzék vezetése, adatok bejegyzése, törlése kérelemre, vagy ha jogszabály így rendelkezik hivatalból,
- tájékoztatás a cégjegyzék adatairól, a cégiratokról,
- a cégek felett törvényességi felügyeleti hatáskör gyakorlása hivatalból, illetve kérelemre,
- a vonatkozó magyar, illetve közösségi jogi jogszabályokban biztosított kisebbségi jogok gyakorlását, valamint a hitelezői jogok védelmét biztosító kérelmek elbírálása,
- mindazon ügyek elbírálása, amelyeket törvény a cégbíróság hatáskörébe utal.
A céginformációs szolgálat feladatköre lényegében két csoportba sorolható. Egyes feladatai a cégeljárás során, vagy azzal szorosan összefüggően gyakorolandók, illetve információ nyújtására vonatkoznak. A másik csoportba a cégjogon kívül eső feladatok tartoznak. A Ctv. 1. § (2) bekezdés b) pontja értelmében ugyanis a céginformációs szolgálat feladata az is, hogy más, külön törvényben szabályozott nemperes eljárás során az elektronikus ügyintézést támogató rendszert üzemeltesse.
A céginformációs szolgálat Ctv.-ben rögzített cégjogi területet érintő feladata, hogy:
- hozzájáruljon a cégnyilvánosság követelményének megvalósításához, a cégjegyzékben szereplő adatok és a cégiratok megismeréséhez, ennek keretében kiemelkedő feladata van az éves beszámolók nyilvánosságának biztosításában,
- biztosítsa a cégeljárásban az elektronikus ügyintézést támogató rendszer üzemeltetését,
- jogi tanácsadó szolgálatot tartson fenn annak érdekében, hogy a mikro- és kisvállalkozások a cégalapítással, a cégek megszüntetésével összefüggő információkat költségmentesen megismerhessék, korszerű informatikai eszközök igénybevétele útján.
Az 1/2006. (VI. 26.) IRM rendelet 14. §-ának b) pontja értelmében a céginformációs szolgálat közreműködik a Cégközlöny szerkesztésében is.

2.2. A cégnév

Cég cégnév nélkül nem létezhet. A cégnév funkciója, hogy biztosítsa a cég megkülönböztetését a többi cégtől. A cégnévnek eligazítást kell adnia az adott vállalkozás formájáról.
Törvényi elvárás, hogy a cég cégnevét minden okiraton és egyéb megjelenési helyen (pl. internet) azonos módon használja. Ha pl. a cégjegyzékbe bejegyzett cégnév kizárólag nagy betűkből áll, a cégnevet így kell használni. Az egyes cégnév elemek elhagyása, újak beillesztése, vagy a cégnév írásmódjának megváltoztatása a cégnév módosítását jelenti, mely egyben a létesítő okirat módosítását is igényli.

2.2.1. A cégnév elemei

A cégnévnek - a Ctvn.-nel módosított szabályok szerint - két kötelező eleme van. A cégnévben szerepelnie kell a cégformának (részvénytársaság, szövetkezet stb.), továbbá a vezérszónak. Ezen két elemen túlmenően meghatározott esetekben további elemek is szerepeltetendők, illetve szerepeltethetők a cégnévben.
A Ctv. meghatározza a cégnév egyes elemeinek sorrendjét is. A cégnévben legelőször a vezérszónak, vezérszavaknak, ezt követően a cégformának kell szerepelnie. A cégnév egyéb elemei - a toldatok kivételével - a vezérszó és a cégforma között szerepeltetendők, a toldatok (pl. "f. a.") a cégnév legvégén, a cégformát követően.

2.2.1.1. Cégforma

A cégnév része a cégforma megjelölése. A cégforma a cégnévben akár rövidítés nélkül (korlátolt felelősségű társaság), akár rövidítéssel (kft.) szerepelhet. A cégformák elnevezésének rövidítését a jogszabályok megadják. A közösségi jog alapján létrehozható közösségi jogon alapuló cégformák esetén is a vonatkozó közösségi jogi rendeletek előírják a cégforma, vagy annak hivatalos, a rendelet által meghatározott rövidítésének szerepeltetését a cégnévben. Abban az esetben, ha a jogszabály nem határozza meg a cégforma rövidítését, a cégforma nem rövidíthető a cégnévben.
Az alábbi cégformák rövidíthetők, az alább megjelölt módon a cégnévben:
- közkereseti társaság - kkt.
- betéti társaság - bt.
- korlátolt felelősségű társaság - kft.
- nyilvánosan működő részvénytársaság - nyrt.
- zártkörűen működő részvénytársaság - zrt.
- egyéni cég - ec.
- európai gazdasági egyesülés - ege
- európai részvénytársaság - SE
- európai szövetkezet - SCE
- közhasznú társaság - kht.
- közös vállalat - kv.

2.2.1.2. Vezérszó

A vezérszó a Ctv. 3. §-ának (2) bekezdése értelmében "elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését". Álláspontunk szerint, figyelemmel a cégnév megváltozott kötelező tartalmi elemeire (nem kötelező a cégnévnek a cég alapvető tevékenységét tükröznie), a fenti meghatározás második fele csak korlátozottan irányadó abban az esetben, ha a cégnévben a tevékenység szerepel. A fentiekből következően a vezérszó elsődleges funkciója a cég azonosításának elősegítése, ténylegesen biztosítása.
A Ctv. rendelkezései szerint vezérszó bármilyen kifejezés, mozaikszó, esetleg rövidítés lehet. A vezérszó állhat egy, két vagy több szóból is. A vezérszó lehet idegen nyelvű kifejezés is, melyet latin betűkkel kell szerepeltetni a cégnévben.
Vezérszóként szerepelhet a tag, a tagok, a tagok egy részének, a tulajdonosnak a neve, akár teljes neve, akár családneve.
Gyakran szerepel a cégnévben vezérszóként földrajzi, közigazgatási egységek neve (Pl. Dél-Dunántúli Ipari Rt., Szentendrei Tejfeldolgozó Kft.). A hatályos törvényi szabályozás szerint a földrajzi név, közigazgatási egység nevének cégnévben történő szerepeltetéséhez hatósági engedély beszerzése nem szükséges, de ettől eltérő önkormányzati szintű szabályozás lehetséges. Például ilyen előírást tartalmaz a "Budapest" név felvételéről és használatáról szóló 59/1994. (IX. 14.) Főv. Kgy. rendelet.
Vezérszóként a történelem kiemelkedő személyiségének neve is felvehető, de ehhez a Magyar Tudományos Akadémia engedélye szükséges. Megítélésünk szerint nincs szükség engedélyre, ha a cég tagjának, tulajdonosának neve a történelem kiemelkedő személyiségének nevével megegyezik.
Szabadalom, találmány, márkanév, védjegy is szerepelhet vezérszóként, de csak az arra jogosult hozzájárulásával. Például idegen védjegy használata esetén védjegyhasználati szerződés igazolhatja, hogy a bejegyzést kérő megszerezte a jogot az idegen védjegy cégnevében történő feltüntetéséhez (Legfelsőbb Bíróság Cgf. VII. 30.713/1998).

2.2.1.3. Egyéb kötelezően szerepeltetendő elemek a cégnévben

A Ctv. előírja, hogy a Gt. 4. §-a szerinti nonprofit társaságok cégnevükben kötelesek a nonprofit jelleget feltüntetni.
A Gt. 171. §-ának (3) bekezdése értelmében a részvénytársaságok cégnevében az rt. működési formája is feltüntetendő, vagyis a cégnévből megállapíthatónak kell lennie, hogy az rt. zártkörűen (zrt.), avagy nyilvánosan működő részvénytársaság (nyrt.).
A Szöv. tv. 8. §-ának (2) bekezdése szerint szociális szövetkezet esetén a szociális jelzőnek, iskolaszövetkezet esetén az iskolaszövetkezet megjelölésnek a cégnévben szerepelnie kell.
A cégnévhez a cég működésének bizonyos szakaszaiban toldalékok fűzendők. A cég bejegyzéséig a cég cégnevét "b.a." (bejegyzés alatt) toldattal, végelszámolás esetén "v.a." (végelszámolás alatt) toldattal, felszámolás esetén "f.a." (felszámolás alatt) toldattal köteles használni. Ezen toldatok használata a céggel kapcsolatba kerülő harmadik személyek kellő tájékoztatása végett szükséges, hiszen fokozott kockázatot jelent olyan céggel kapcsolatba lépni, melynek cégbejegyzésére még nem került sor, illetve amelynek megszűnése a közeljövőben várható. A felszámolás folyamatban léte egyben azt is jelzi, hogy főszabályként a cég tartozásait vagyona nem fedezi.

2.2.1.4. Lehetséges, illetve tiltott cégnévelemek

A cégnévben a kötelező elemeken kívül egyéb elemek is szerepelhetnek.
A cégnévben a Ctv. 4. §-ának (2) bekezdése értelmében feltüntethető a cég közhasznú szervezeti minősége is, ha a nonprofit társaság egyben közhasznú szervezet.
A Ctvn. rendelkezései szerint 2007. szeptember 1-jét követően a cégnévnek nem kell tartalmaznia, hogy a cég tevékenysége alapvetően mire irányul. A módosított Ctv. ugyanakkor nem zárja ki, hogy a cég főtevékenysége (esetleg tevékenysége) a cégnévben szerepeljen.
A cégnévben az "állami" vagy "nemzeti" kifejezés csak abban az esetben szerepelhet, ha a cégben az állam közvetlenül vagy szervezetei útján a Ptk. 685/B. § értelmében többségi befolyással rendelkezik, vagy a cég külön törvény szerinti tartós állami tulajdoni körbe tartozik. A fenti rendelkezések azonban csak azon cégek esetében alkalmazandók, amelyekben az állam közvetlenül vagy szervezetei útján gyakorolt többségi befolyása 2006. július 1-jét követően szűnik meg, vagy a cég a fenti időpontot követően kerül ki a külön törvény szerinti tartós állami tulajdoni körből.
Nemcsak azt írhatják elő a jogszabályi rendelkezések, hogy milyen szavaknak kell, illetve lehet szerepelniük a cégnévben, hanem bizonyos szavak, kifejezések cégnévben történő szerepeltetését a jogszabályok kizárhatják vagy korlátozhatják.

2.2.2. Speciális cégnévképzési szabályok

A Ctv. cégnévre vonatkozó általános szabályain túl részben a Ctv., részben más jogszabályok további speciális előírásokat tartalmaznak
A Ctv. szabályai szerint a külföldi cég magyarországi fióktelepe, a külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye cégnevében a külföldi vállalkozás nevét is fel kell tüntetni.
A Vht. a végrehajtói irodák, a Ktv. a közjegyzői irodák tekintetében ír elő speciális névkialakítási szabályokat.
Végrehajtói irodák esetén az iroda neve a Vht. 254/C. §-a (3) bekezdésének értelmében a következők valamelyike lehet:
- a végrehajtó tag neve és a "végrehajtói irodája" kifejezés,
- az egyik végrehajtó tag családi neve és a "társa" vagy "társai", valamint a "végrehajtói iroda" kifejezés,
- a végrehajtó tagok egy részének családi neve és a "végrehajtói iroda" kifejezés.
Közjegyzői iroda esetén a Ktv. 31/C. §-ának (3) bekezdése értelmében az iroda neve az alábbiak valamelyike lehet:
- az egyetlen közjegyző tag neve és a "közjegyzői irodája" kifejezés,
- több közjegyző tagságával működő iroda esetén mindegyik közjegyző teljes neve, vagy mindegyik közjegyző családi neve és a "közjegyzői iroda" kifejezés.

2.3. A rövidített cégnév, idegen nyelvű cégnév

A cég, ha kívánja, rövidített nevet is használhat, feltéve, hogy azt a cégjegyzékbe bejegyezteti. A Ctv. 3. §-ának (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy a cég rövidített elnevezése "a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll".
A rövidített névben a vezérszónak, a teljes cégnévben szereplő vezérszóval egyezően kell szerepelnie, az nem rövidíthető, pl. több szóból álló vezérszó esetén azok kezdőbetűi nem tüntethetők fel vezérszóként (például a New Word Kereskedelmi Kft. rövidített neve nem lehet N. W. Kft). A cégnévben szereplő szavak kezdőbetűi alapján sem alakítható ki rövidítés, például az adott példa szerint N. W. K. Kft. A Legfelsőbb Bíróság Cgf. II. 30.293/1999. számú határozatában hangsúlyozta "megtévesztő, a forgalom biztonságához fűződő alapvető érdekekkel ellentétes, ha a cég eltérő vezérszavakat használ a teljes, illetve a rövidített cégnévben". Hasonló tartalmú döntésre számos esetben sor került.
A rövidített névben a cégforma a jogszabályban meghatározott módon rövidíthető, ez akkor is lehetséges, ha a teljes cégnévben a cégforma nem rövidítéssel szerepel.
Kérdésként merül fel, hogyan képzendő a rövidített cégnév, ha a vezérszón, illetve a cégformán kívül egyéb elemek is kötelezően feltüntetendők a cégnévben. Álláspontunk szerint a rövidített névből mindazon elemek elhagyandók, melyek szerepeltetése a cégnévben nem kötelező, de lehetséges, ugyanakkor mindazon elemnek szerepelnie kell, mely a cégnév kötelező eleme. Tehát pl. a Fantázia Kereskedelmi Nemzeti Nonprofit Zrt "f. a." cégnév esetén a helyes rövidített név: Fantázia Nonprofit Zrt. "f. a.".
A cégek cégneve idegen nyelveken is megjelölhető, az a cégjegyzékbe bejegyezhető. A cég idegen nyelvű elnevezésének a magyar cégnév szó szerinti fordításának kell lennie, nincs törvényes lehetőség arra, hogy attól a cég eltérjen. Ez következik a Ctv. 25. § (1) bekezdés b) pontjából írtakból.
Az idegen nyelvű cégnév latin betűkkel írandó.

2.4. A cégnévvel (rövidített névvel) szemben támasztott törvényes előírások

A cégnévnek meg kell felelnie a cégvalódiság, a cégszabatosság és a cégkizárólagosság alább ismertetendő elveinek.

2.4.1. A cégvalódiság elve

A Ctv. 3. §-ának (4) bekezdése értelmében a cégnév "nem kelthet olyan látszatot, ami - különösen a cég tevékenységi körét és a választott cégformát illetően - megtévesztő".
A cégvalódiság elve többek között azt jelenti, hogy a cégnévnek a cég tényleges formáját kell tükröznie, a jogszabályban meghatározott megjelöléssel. Ezen előírás indoka, hogy magából a cégnévből egyértelműen megállapítható legyen, milyen cégformában működik az adott vállalkozás. Ez kellő tájékoztatást nyújt például a felelősségi viszonyok, a vállalkozás legfontosabb szervezeti felépítése vonatkozásában olyan személyek számára is, akik a céggel közelebbi kapcsolatba még nem kerültek. Amennyiben a cégforma megváltozik, a cég cégnevét módosítani köteles.
A Ctvn.-nel módosított Ctv. - bár nem sorolja a cégnév kötelező elemei közé, hogy a cég tevékenysége alapvetően mire irányul - mégis változatlanul hagyta, hogy a cég tevékenységi körét illetően a cégnév nem lehet megtévesztő. Tekintettel arra, hogy a módosított szabályozás a főtevékenység szerepeltetését a cégnévben nem írja elő, megítélésünk szerint nem jogszabálysértő, ha a cégnévben nem a főtevékenység szerepel.
A cégvalódiság követelménye a cégnév egyéb elemeire is vonatkozik, pl. a cégvalódiság elvébe ütközik, ha nem nonprofit gazdasági társaság tünteti fel cégnevében a nonprofit jelzőt, vagy nem végelszámolás alatt álló cég a "v.a." toldatot. A cég vezérszava is lehet megtévesztő, nem a valós helyzetet tükröző pl. "első"-nek tünteti fel magát, holott semmilyen tekintetben nem tekinthető elsőnek vagy a vezérszó alapján azt a benyomást kelti, hogy lényegesen nagyobb volumenű vállalkozás, mint ami.
Kérdésként merül fel, ha egy cég cégneve a tulajdonos nevét tartalmazza és ez a tulajdonos már nem tulajdonosa a cégnek, a cégnév megtévesztőnek tekinthető-e. Álláspontunk szerint a cégnév nem azonos a névjoggal. A névjog ugyanis mindig egy meghatározott személyhez kapcsolódik, a cégnév ezzel szemben egy bizonyos gazdasági tevékenységet, üzletet, vállalkozást, ipari tevékenységet jelöl. A cégnév vagyoni értéket képvisel és forgalomképes. Megítélésünk szerint, ha pl. az a tulajdonostárs, akinek a neve a kft. cégnevében szerepel üzletrészét átruházza, ez nem jár azzal a szükségszerű következménnyel, hogy a cégnek cégnevét meg kell változtatnia. Ilyen tartalmú kötelmi jogi megállapodás azonban - ha a feltételek adottak - születhet.

2.4.2. A cégszabatosság elve

A Ctv. 3 §-ának (2) bekezdése rögzíti, a cégnévben "a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően". E szabályból következően a cégforma és az egyéb cégnévelemek a cégnévben csak magyarul jelenhetnek meg.
A magyar cégnévben a cégforma nem szerepelhet idegen nyelven, így kft. helyett a cégforma "Ltd."-ként vagy "GmbH"-ként nem jelenhet meg.
Előfordulhat, hogy a cégnév - bár kizárólag magyar szavakat tartalmaz - törvénysértő. A Legfelsőbb Bíróság Gf. II. 30.399/1998. számú határozatában kifejtette, a cégnév nem felel meg a cégszabatosság elvének, ha több, egyébként értelmes, magyar kifejezés a cégnév vezérszavában szóhalmazatként értelmes egységet nem alkot.
Fontos hangsúlyozni, a vezérszó nemcsak magyar, hanem idegen nyelvű kifejezés, rövidítés vagy mozaikszó is lehet, melyet latin betűkkel kell feltüntetni. Amennyiben a cégnévben vezérszóként idegen nyelvű szó szerepel, e szavaknak a bírói gyakorlat szerint az idegen nyelv helyesírási szabályainak meg kell felelniük. A Legfelsőbb Bíróság Cgf. II. 31.008/1992. számú határozatában rámutatott, a vezérszó három angol szava közül az egyiket olyan fantáziaszónak nem lehet tekinteni, melyre vonatkozóan az angol nyelv helyesírási szabályainak nem kell érvényesülnie.
A cégnévben vezérszóként rövidítés szerepelhet, illetve a cégforma is rövidíthető a jogszabályban tételesen meghatározott módon. A cégnév egyéb lehetséges elemei, pl. a tevékenységi kör nem rövidíthető. Nem vonatkozik a rövidítés tilalma a cégnévhez fűzendő toldatokra, hiszen a Ctv. 5. §-a tételesen meghatározza a toldatok rövidítését. A toldatokat a jogszabályban meghatározottaktól eltérően nem lehet rövidíteni.

2.4.3. A cégkizárólagosság elve

A cégnévvel szemben támasztott előírások közül talán a legfontosabb, a gyakorlatban számos problémát, jogértelmezési kérdést felvető követelmény, hogy a cégek nevei - átlagos figyelem mellett - egymástól jól megkülönböztethetőek legyenek.
A Ctv. 3. §-ának (4) bekezdése tételesen rögzíti a "cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétől, illetve a 6. § (3) bekezdése szerint lefoglalt elnevezésétől - a cégforma különbözőségén túlmenően is - egyértelműen különböznie kell".
A Ctv. szerint tehát az ország területén bejegyzett, bejegyzés alatt álló cégek neve, továbbá a "lefoglalt" cégnevek figyelembevételével kell a cégbíróságnak vizsgálnia a cégkizárólagosság elvének érvényesülését. E szabályból következően nem ütközik a Ctv. által meghatározott cégkizárólagosság elvébe, ha külföldön bejegyzett cég cégnevével egyezik a bejegyzendő, lefoglalandó cégnév.
A bejegyzendő cégnévnek egyértelműen különböznie kell a már korábban bejegyzett, vagy bejegyzési kérelmét benyújtó cég cégnevétől, vagy a "lefoglalt" cégnévtől. Nem egyértelműen különbözik például két cégnév, ha csak írásmódjában tér el egymástól, NAGYMAROSI BT., illetve Nagymarosi Bt., avagy átlagos figyelem mellett összetéveszthető módon. Például ha a vezérszó az egyik cég esetében OSB., a másik cég esetében ÖSB. (Legfelsőbb Bíróság Cgf. VII. 31.443/1998.). A bírói gyakorlat hajlik arra, hogy a vezérszóhoz kapcsolt szám, illetve évszám toldat nem teszi a cégnevet megkülönböztethetővé (Fővárosi Ítélőtábla 14. Gf. 44275/2006/2.). A korábban kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően rögzíti a Ctv., hogy a cégforma tekintetében fennálló eltérés nem elégséges a cégkizárólagosság elve érvényesüléséhez, ha tehát a Fantázia Kft. bejegyzést nyert, a Fantázia Bt. ezen a néven nem jegyezhető be.
Az egyértelmű különbözőség előírása kógens, így már bejegyzett cég engedélyével, hozzájáruló nyilatkozatával sem vehető fel a cégkizárólagosság elvébe ütköző cégnév, ahogy arra a Legfelsőbb Bíróság Cgf. VII. 31.278/1998. számú határozatában rámutatott.
A cégkizárólagosság elvének akkor is érvényesülnie kell a Ctv. 4. § (1) bekezdésének egyértelmű rendelkezésére tekintettel, ha a cégnévben a cég tulajdonosainak vagy tagjainak neve szerepel. Ha tehát már be van jegyezve a Kovács Bt, a Kovács Kkt. cégnév nem felel meg a cégkizárólagosság elvének és így nem jegyezhető be a cégjegyzékbe, még akkor sem, ha a kkt. tagjának, tagjainak neve Kovács.
A már törölt cég, vagy megváltoztatott, és így már a cégjegyzékből törölt cégnév felvétele a cégkizárólagosság elvébe nem ütközik, de kivételes esetben, bizonyos tényállások esetén felvetheti a cégvalódiság elvének sérelmét.
A Legfelsőbb Bíróság egyik határozatában kimondta, az összeolvadás folytán létrejött társaság cégneve nem sérti a cégkizárólagosság elvét, ha az megegyezik az egyik jogelőd cég cégnevével. A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozta, hogy átalakulás esetén a jogelőd és jogutód cég egyszerre nem létezik és nincsen olyan törvényi előírás, amely átalakulással létrejövő cég cégnevével kapcsolatban előírná, miszerint annak tükröznie kellene a szervezeti változást. (Az adott ügyben a cégnevet továbbadó jogelőd és a jogutód cégformája azonos volt.)
A cégkizárólagosság elvének a rövidített név vonatkozásában is érvényesülnie kell, figyelemmel a Ctv. 3. §-ának (4) bekezdésében írtakra.

2.5. Névfoglalás

A névfoglalással kapcsolatos szabályokat egyrészt a Ctv. 6. §-a, másrészt a Cvhr. 15. §-a rendezi.
A Ctv. 6. § (1) bekezdése értelmében: "két vagy több azonos nevű cég közül a választott név (rövidített név) viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be, illetve amelyik a (3) bekezdés alapján névfoglalással élt".
A névfoglalás jogintézményével élhetnek egyrészt az alakuló cégek, melyek még bejegyzési kérelmüket nem terjesztették elő, másrészt azok a cégek, melyek bejegyzett cégnevük megváltoztatását tervezik, de a cégnévváltozás bejegyzése iránti kérelmet még nem nyújtották be.
A Ctvn.-nel módosított szabályok szerint az egyszerűsített cégeljárás igénybevételének nem feltétele, hogy az adott cég éljen a névfoglalás jogintézményével.
A névfoglalás iránti kérelem csak elektronikus úton terjeszthető elő. Az eljárás is elektronikusan folyik, vagyis a cégbíróság is elektronikus úton küldi meg végzéseit a kérelem előterjesztőjének.
A kérelmet a Cvhr. 3. számú mellékletében szereplő nyomtatványon kell előterjeszteni. A kérelmen fel kell tüntetni a cég tervezett székhelyét, illetve bejegyzett székhelyét.
A kérelemben legfeljebb 5 cégnév (rövidített cégnév) tüntethető fel. A kérelem benyújtását megelőzően 15 000 Ft eljárási illetéket kell elektronikus úton megfizetni, a Ctv. 37. §-ának (4) bekezdése megfelelő alkalmazásával. Nyomatékkal hívjuk fel a figyelmet arra, hogy ezen eljárás során a Ctv. 37. § (5) bekezdése nyújtotta lehetőséggel nem lehet élni 2010. január 1-jét követően sem, figyelemmel a Ctv. 37. § (5) bekezdésének megfogalmazására, illetve a Cvhr. 15. §-ának (1) bekezdésére, mely a Ctv. 37. § (4) bekezdésében foglaltakra utal vissza.
A kérelem csak jogi képviselő útján nyújtható be a cég tervezett székhelye, illetve székhelye szerint illetékes cégbíróságnál. A kérelemhez mellékelni kell a jogi képviselő részére adott meghatalmazást.
A névfoglalás iránti kérelmet nemcsak bíró, hanem bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző is önállóan, önálló aláírási joggal elbírálhatja.
A Ctvn.-nel módosított szabályok szerint a cégbíróság 1 munkanapon belül köteles a kérelmet megvizsgálni. A Ctv. nem szabályozza mi a jogkövetkezménye, ha a cégbíróság a kérelem tárgyában 1 munkanapon belül nem határoz. Ebből következően - szemben a bejegyzési eljárásokban érvényesülő automatikus bejegyzéssel - a lefoglalt cégnév "bejegyzésére" automatikusan nem kerülhet sor.
A névfoglalási eljárás során a cégbíróság kizárólag azt vizsgálja, hogy a kérelemben megjelölt cégnévvel, azzal összetéveszthető elnevezéssel az adott időpontban a cégnyilvántartásban bejegyzett, bejegyzés alatt álló, illetve névfoglalás hatálya alatt álló más cég szerepel-e. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a vizsgálat csak a cégkizárólagosság elvének vizsgálatára terjed ki, ezen eljárás keretében nem vizsgálandó, nem vizsgálható a cégvalódiság, a cégszabatosság elvének, vagy egyéb, a cégnévvel összefüggő jogszabályi rendelkezés betartása. Eljárása során értelemszerűen a cégbíróságnak azt is vizsgálnia kell, hogy a kérelmet előterjesztő a törvényes mértékű eljárási illeték elektronikus úton történt megfizetését szabályszerűen igazolta-e.
A cégbíróság a kérelemben megjelölt cégnevek közül azt foglalja le, mely a kérelmező által felállított sorrendben elsőként felel meg a cégkizárólagosság elvének. Ez azt jelenti, amennyiben pl. a nyomtatványon feltüntetett első cégnév nem felel meg a cégkizárólagosság elvének, a cégbíróság nem hoz az első cégnév vonatkozásában formális elutasító végzést, hanem a második cégnevet tünteti fel lefoglalt cégnévként a cégnyilvántartásban. Előfordulhat (bár nem célszerű), hogy a cég csak egy cégnév lefoglalását kéri. Ebben az esetben, ha az nem felel meg a cégkizárólagosság követelményének, a cégbíróság a névfoglalás iránti kérelmet elutasítja. Ugyancsak elutasítja a cégbíróság a névfoglalás iránti kérelmet, ha a törvényes mértékű eljárási illeték elektronikus úton történt megfizetése nem került igazolásra.
Ha a választott cégnév, valamelyik választott cégnév a cégkizárólagosság elvének megfelel, a cégbíróság a cégnevet 60 napos időtartamra lefoglalja és azt a cégnyilvántartásban feltünteti a névfoglalás tényével együtt.
A cégbíróságnak a névfoglalás iránti kérelmet elbíráló végzésével szemben - függetlenül annak tartalmától - jogorvoslatnak nincs helye.
A névfoglalás azzal a következménnyel jár, hogy a névfoglalás időtartama alatt más cég a lefoglalt cégnévvel azonos vagy attól egyértelműen nem különböző cégnévvel a cégjegyzékbe nem jegyezhető be, a cégnév más által nem foglalható le. A névfoglalás időtartama alatt a cég biztos lehet abban, hogy más cég nem veheti fel az ő lefoglalt cégnevével azonos vagy attól egyértelműen nem különböző cégnevet.
Ha a bejegyzési, névváltozás-bejegyzési kérelmet 60 napon belül nem terjesztik elő, a 60 nap elteltével a névfoglalás megszűnik, a névfoglalás ténye a cégjegyzékből törlésre kerül. Ezt követően más cég a lefoglalt névvel azonos cégnevet választhat, annak bejegyzését semmi sem zárja ki.
Amennyiben a cég a névfoglalás fennállása alatt benyújtja a bejegyzési kérelmet, abban fel kell tüntetnie, hogy a cég élt a névfoglalással. Nem egyszerűsített cégeljárás esetén mellékelni szükséges a névfoglalást elrendelő végzés másolatát (1. számú melléklet I.3. pont), egyszerűsített cégeljárás esetén a jogi képviselőnek kell meggyőződnie arról, hogy az okirat rendelkezésre áll (3. számú melléklet II.1 pont). A névfoglalás érvényességét nem érinti, ha a cég a bejegyzési kérelemben a névfoglalási kérelemben megjelölt leendő székhelytől eltérő székhelyet jelöl meg.
Amennyiben a cég 60 napon belül a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet benyújtja, a cégjegyzékben a cégnév mellett a bejegyzés alatt megjegyzés mellett a névfoglalás ténye változatlanul szerepel. A névfoglalás ténye a bejegyzési eljárásban hozott bejegyző végzéssel egyidejűleg kerül a cégjegyzékből törlésre.
A bejegyzési kérelem visszavonása vagy elutasítása esetén a lefoglalt cégnév a cégjegyzékből törlésre kerül - kivéve a Ctv. 45. §-ának (5) bekezdésében foglalt esetet -, amikor a cégbíróság a bejegyzési kérelmet formai okokból az általános szabályok szerinti eljárásban elutasítja, de a cég az elutasító végzés közlését követő 8 napon belül ismételten kérheti a bejegyzést. Ilyen esetben ugyanis a névfoglalás egyszeri alkalommal 8 nappal meghosszabbodik. Megítélésünk szerint a jogszabályi rendelkezések méltányos értelmezése azt is lehetővé teszi, ha az egyszerűsített cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem kerül elutasításra, akkor is a névfoglalás további 8 nappal meghosszabbodjék, figyelemmel a Ctv. 48. §-ának (9) bekezdésében foglaltakra. Ugyanakkor a Cvhr. 15. §-ának (5) bekezdése csak a Ctv. 45. §-ának (5) bekezdését tünteti fel olyan esetként, amikor a kérelem elutasításával egyidejűleg a lefoglalt cégnevet nem kell törölni a cégjegyzékből. A méltányos jogértelmezést azzal lehet alátámasztani, hogy a Ctv. 45. § (5) bekezdése lényegében azonos szövegezésű a Ctv. 48. § (9) bekezdésében írtakkal, a két jogintézmény célja, rendeltetése azonos.
A névfoglalással élt cég természetesen nincs kötelezve arra, hogy a lefoglalt nevet válassza, más néven is kérheti bejegyzését, vagy az is lehetséges, hogy a létesítő okiratot nem írják alá, a cégnévmódosítást nem fogadják el, vagy bár azt aláírják, elfogadják, de a bejegyzési kérelmet nem terjesztik elő.
A hatályos szabályok alapján egyértelműen nem válaszolható meg az a kérdés, hogy a lefoglalt név kit illet meg, ha a létesítő okirat aláírására mégsem kerül sor, mert például a leendő tagok összevesztek, és külön-külön kívánnak társaságot létrehozni a lefoglalt cégnévvel. A névfoglalás iránti kérelemből ugyanis nem állapítható meg, hogy kinek a nevében nyújtja be a kérelemben feltüntetett jogi képviselő a névfoglalás iránti kérelmet. A szabályokból az sem következik, hogy ugyanannak a jogi képviselőnek kell a bejegyzési kérelmét előterjesztenie, aki a névfoglalás során a képviseletet ellátta.

2.6. A cégbíróság szerepe a cégnév jogszerűségének ellenőrzésében

A cégbíróság feladata, hogy a cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárás során hivatalból vizsgálja a cégnévvel szemben támasztott törvényes követelmények betartását. Az általános szabályok szerinti cégeljárás esetén (Ctv. 45-47. §), ha a cégnév a cégbíróság álláspontja szerint a törvényes előírásoknak nem felel meg, hiánypótlási eljárás keretében kell a cégbíróságnak a céget a cégnév megváltoztatására, esetleg kiegészítésére felhívnia.
Egyszerűsített cégeljárás esetén ez a feladat attól függően érvényesül, hogy a cég élt-e a névfoglalás lehetőségével. Ha a cég élt a névfoglalás lehetőségével, a Ctv. 48. §-ának (6) bekezdése értelmében a cégbíróság nem vizsgálhatja a névválasztás jogszerűségét, holott a névfoglalási eljárásban csak a cégkizárólagosság elvének betartása vizsgálható. Amennyiben a cég nem élt a névfoglalás lehetőségével, a cégbíróság az egyszerűsített cégeljárásban vizsgálni köteles a Ctv. 48. §-ának (6) bekezdése értelmében, hogy "a cég választott neve jogszabályszerű-e". Ezt azonban csak a Ctv. nyújtotta eljárási keretek között teheti, pl. a Ctv. 2. számú melléklet I. 3 a) pontjában szereplő okirat tartalmát, meglétét nem vizsgálhatja, annak vizsgálata a 3. számú melléklet II.9. pontja szerinti körben a jogi képviselő kötelezettsége.
Előfordulhat, hogy a bejegyezni kért cégnév más jogi érdekeit sérti. Például egy cég a bejegyezni kért cégnevet saját cégnevével összetéveszthetőnek tartja, a cégnévválasztás sérelmes számára, mert pl. a cégnévben szereplő szó szabadalmának megjelölését, lajstromozott védjegyét tartalmazza. Ilyenkor célszerű a fenti körülményre a cégbíróság figyelmét felhívni a bejegyzési eljárás folyamatban léte alatt, hiszen ily módon a cégbíróság a bejelentésben foglaltakról tudomást szerez, és annak ismeretében kell a cégnévválasztás jogszerűségéről döntenie, feltéve, hogy az eljárási szabályok annak figyelembevételét a cégbíróság számára lehetővé teszi. A Legfelsőbb Bíróság Gf. II. 31.659/1999/10. számú határozatában - igaz a korábbi szabályozás alapján - rámutatott, "amennyiben a bejegyzési eljárás tartalma alatt adat merül fel arra nézve, hogy a bejegyezni kért cég neve másnak jogi érdekét sérti, e körülmény a bejegyzési eljárásban nem hagyható figyelmen kívül".
A Ctv. szabályaiból következően - azok maradéktalan betartása mellett is - előfordulhat, hogy jogsértő cégnév kerül a cégjegyzékbe bejegyzésre. Például a bejegyzést kérő cégnevében idegen védjegy, szabadalom, márkanév szerepel, de ez a helyzet a cégbíróság számára a bejegyzési eljárás során nem válik ismertté, vagy nem is teszik a cégbíróság számára a Ctv. szabályai lehetővé a fentiek vizsgálatát pl. egyszerűsített cégeljárás során, ha névfoglalásra került sor.
Amennyiben a cégbíróság a bejegyzést követően észleli, hogy a bejegyzett cégnév jogszabályba ütközik, vagy ilyen tartalmú törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelem érkezik hozzá olyan személytől, aki polgári peres (ideértve a Ctv. szerinti pereket is) vagy közigazgatási eljárásban vonatkozó igényét nem tudja érvényesíteni, de a kérelem előterjesztésére a Ctv. szabályai szerint jogosult, a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében köteles vizsgálni a bejegyzett cégnév jogszerűségét a Ctv. 74. § (1) bekezdés a) pontját alkalmazva. Abban az esetben pedig, amikor a cégnév a bejegyzést követően válik törvénysértővé (pl. nem jogosult a "nemzeti" kifejezés cégnévben történő további szerepeltetésére), a Ctv. 74. § (1) bekezdés b) pontja alapján.
Amennyiben a kérelmező számára a peres eljárás kezdeményezésének lehetősége fennáll, a törvényességi felügyeleti kérelmet - figyelemmel a Ctv. 74. § (3) bekezdésében foglaltakra - el kell utasítani, ami azonban a hivatalból indított törvényességi felügyeleti eljárás lehetőségét nem zárja ki.
Ha peres eljárás lefolytatását követően a peres bíróság jogerős ítéletben megállapítja, hogy a bejegyzett cégnév más névviseléshez fűződő jogát sérti, a cégbíróság főszabályként kérelemre indult - ha tudomására jut a jogerős ítélet, hivatalból indított - törvényességi felügyeleti eljárás keretében intézkedik annak érdekében, hogy a cég cégneve a törvényes előírásoknak megfeleljen.

2.7. A cég székhelye, a központi ügyintézés helye

A Ctvn.-nel módosított Ctv. szabályai szerint a székhely a cég bejegyzett irodája, lényegében levelezési cím, ahová a cég üzleti és hivatalos iratai érkeznek, ahol ezeket őrzik, és ahol egyéb, külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik.
Cég székhely nélkül jogszerűen nem működhet. Magyarországon bejegyzett cégnek Magyarországon kell a székhelyének, vagy a magyar cégjogi szabályok szerint annak minősülő elérhetőségének lennie. A cégeljárás szempontjából székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint az európai gazdasági egyesülés telephelye is.
Minden cégnek csak egy székhelye lehet, melyet cégtáblával is meg kell jelölni. A cég székhelye csak olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult.
A hatályos szabályok különbséget tesznek a cég székhelye és a központi ügyintézés, vagyis a döntéshozatal helye között. (A módosítás előtt a székhely azonos volt a központi ügyintézés helyével.) A Ctvn.-nel módosított Ctv. 7. §-ának (1) bekezdése szerint "a cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni." A fenti rendelkezés helyes értelmezése megítélésünk szerint az, hogy a központi ügyintézés helyét csak akkor kell a létesítő okiratban feltüntetni, ha az nem azonos a székhellyel. A Ctv. 7. §-ának rendelkezése azt jelenti, hogy az egyes anyagi jogi, a létesítő okirat tartalmára vonatkozó rendelkezések a fentiek szerint bővülnek [pl. a Gt. 12. §-ának (1) bekezdése].
A központi ügyintézés helye akár belföldön, akár külföldön lehet. Bár a Ctv. 31. §-a tételesen nem utal rá, a központi ügyintézési hely is - amennyiben cégjegyzéki adat - a székhellyel (telephellyel, fiókteleppel) azonos módon, pontossággal szerepeltetendő a cégjegyzékben (lásd 2.9. pontot).
A teljesség kedvéért itt hívjuk fel a figyelmet az Európai Bíróság 2008. december 16-án kelt a CARTESIO Oktató és Szolgáltató Bt. ügyében hozott C-210/06. számú ítéletében a székhely más tagállam területére történő áthelyezésével összefüggésben kifejtettekre.
Az Európai Bíróság a Szegedi Ítélőtábla előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatására irányuló megkeresése kapcsán akként foglalt állást, hogy az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 43. és 48. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem összeegyeztethetetlen az a tagállami szabályozás, amely megakadályozza a tagállam belső joga szerint létrejött társaságot abban, hogy székhelyét úgy helyezze át másik tagállamba, hogy eközben megtartja azon tagállambeli honosságát, amelynek szabályozása alapján létrehozták. Az Európai Bíróság leegyszerűsítve tehát úgy ítélte meg, hogy az a magyar (tagállami) szabályozás, mely nem teszi lehetővé, hogy a magyar jogszabályok alapján létrejött cég székhelyét más tagállam területére székhelymódosítással áthelyezze, nem ellentétes a közösségi jognak a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezéseivel. (Az ügyben irányadó szabályozás a régi Ctv. volt.)

2.7.1. A székhelyszolgáltatás

A Ctvn.-nel módosított Ctv. a megváltozott székhely fogalommal összhangban tételesen tartalmazza és szabályozza azt az esetet, amikor a cég számára a székhelyet ügyvéd, ügyvédi iroda szolgáltatja. E vonatkozásban az Ütv. is módosításra került.
A módosított Ctv. 7/A. §-a szerint a cég székhelyeként ügyvéd, ügyvédi iroda székhelye is feltüntethető a létesítő okiratban, feltéve, hogy az adott ügyvéd, ügyvédi iroda a cég megbízásából átveszi a cég üzleti és hivatalos leveleit, azokat érkezteti, megőrzi, rendelkezésre tartja, gondoskodik a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, pl. tűri a cég székhelyéhez, a cégiratokhoz kapcsolódó kényszerintézkedéseket.
Az Ütv. Ctvn.-nel módosított 25/A. §-a szerint "a létesítő okiratot készítő és ellenjegyző ügyvéd jogosult a cég székhelyét biztosítani". E rendelkezés azt a jogértelmezési kérdést veti fel, ha a cég nem a székhelyét biztosító ügyvédet, ügyvédi irodát kéri fel a létesítő okiratának módosítására, ellenjegyzésére, az egyben a székhely módosításának kötelezettségével jár-e. E kérdéskör vizsgálata azonban a bejegyzési eljárásban a cégbíróság hatáskörébe nem tartozik, figyelemmel a 2.9. pontban kifejtettekre.
Az ügyvédi székhely szolgáltatására vonatkozó részletes szabályokat a 49/2007. (XI. 14.) IRM rendelet tartalmazza.
Eszerint a székhely szolgáltatása tárgyában határozatlan időre szóló megbízási szerződést kell kötni, a megbízási szerződés csak akkor lehet határozott idejű, ha a céget magát határozott időre hozták létre.
A megbízási szerződésben meg kell határozni azokat az iratokat, iratfajtákat, amelyeket a cég a székhelyén kíván őrizni, rendelkezésre tartani. Az IRM rendelet meghatározza azokat az okiratokat, amiket minimálisan mindenképpen a székhelyen kell őrizni. Ezek a cégiratok, a hatósági engedélyek, az adóhatóság felé történő adatbejelentési kötelezettséggel összefüggő iratok, a számviteli törvény szerinti beszámoló. Az Art. 16. § (3) bekezdése értelmében az adózónak az állami adóhatóságnak be kell jelentenie többek között azoknak az iratoknak a körét, amelyekre a megbízási szerződés kiterjed.
Az ügyvéd kötelezettsége, hogy tételes és naprakész iratjegyzéket továbbá ingóságjegyzéket vezessen a székhelyszolgáltatási szerződés alapján magánál tartott iratokról, ingóságokról. Ezeket elkülönítetten kell kezelnie az érintett cégtől, egyéb megbízóktól származó megbízásokból eredő iratoktól, ingóságoktól. Elkülönített kezelésnek az minősül, ha azokat külön helyiségben vagy zárható ingóságban tartja.
A cég iratait, ingóságait érintő hatósági kényszerintézkedés csak a cég székhelyszolgáltatási szerződés keretében őrzött irataira, ingóságaira terjedhet ki. Az ügyvéd a hatósági eljárást nem akadályozhatja, a céget azonban jogosult az eljárásról haladéktalanul értesíteni.

2.7.2. A tevékenység elsődleges folytatásának helye

A Ctvn.-nel módosított szabályok szerint a bejegyzett cég jogosult arra, hogy elsődleges tevékenységét ne Magyarországon, hanem az Európai Unió másik tagállamában folytassa, illetve oda áthelyezze. Külön törvény eltérő rendelkezésének hiányában az a körülmény, hogy elsődleges tevékenységét nem Magyarországon folytatja, székhely-módosítási kötelezettséggel nem jár.

2.8. A cég telephelye, fióktelepe

A Ctvn. a telephely, a fióktelep fogalmát is megváltoztatta. A telephely a megváltozott szabályok szerint a tevékenység gyakorlásának olyan tartós, üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, mely a cég székhelyétől eltérő helyen, de ugyanazon a településen található és a létesítő okiratban szerepel.
A fióktelep a módosított szabályok szerint olyan telephely, mely a cég székhelyétől eltérő más településen található. Magyarországon bejegyzett cégnek külföldön is lehet fióktelepe.
A telephellyel, fiókteleppel összefüggésben a Ctvn. törvényi indokolása rögzíti: "nyilvánvalóan szükségtelen …, hogy széles bolthálózattal, kirendeltséggel rendelkező cégek a cégjegyzékben kötelezően 10-20-50-100 telephelyet, fióktelepet jegyeztessenek be". Felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a Ctv. nem érinti a telephely, fióktelep adójogi meghatározását, melyre az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. szabályai az irányadóak. A fentiekből megítélésünk szerint az következik, hogy a jogalkotó a cégre bízza annak meghatározását, mely "telephelye", "fióktelepe" minősül tartós, önállósult üzleti, üzemi letelepedéssel járó helynek, melyet a létesítő okiratában telephelyként, fióktelepként feltüntet.
Amennyiben a telephely, fióktelep a cég létesítő okiratában szerepel, azt a cégjegyzékbe is be kell jegyeztetni.
A cég telephelye, fióktelepe csak olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult.
Magyarországon bejegyzett cég külföldi fióktelepének cégjegyzékbe történő bejegyzésének feltétele a Ctv. 7. §-ának (3) bekezdése értelmében, hogy a cég külföldi cégkivonattal, illetve más okirattal, továbbá ezek magyar nyelvű hiteles fordításával igazolja, a fióktelepet a fióktelep helye szerinti államban nyilvántartásba vették. Ezen okiratok csatolását ugyanakkor a Ctv. mellékletei nem írják elő, a jogi képviselő feladata ezen okiratok meglétének, törvényességének vizsgálata (lásd 2.9. pont).

2.9. A székhely, a telephely, a fióktelep, a központi ügyintézési hely jogszerű használatának ellenőrzése

A cég székhelyét, létesítő okiratában szereplő telephelyét, fióktelepét - és bár erre vonatkozó tételes jogszabályi rendelkezés nincs - megítélésünk szerint a székhelytől eltérő helyen található központi ügyintézési helyét a létesítő okiratban és annak megfelelően a cégjegyzékben irányítószám, helység, utca, házszám, emelet, ajtó vagy helyrajzi szám feltüntetésével kell megjelölni [Ctv. 31. § (1) bekezdés]. Postafiók megjelölés székhelyként, telephelyként, fióktelepként, központi ügyintézés helyeként nem szolgálhat.
A székhely megváltoztatása, a központi ügyintézési hely, telephely, fióktelep létesítése, megszüntetése, áthelyezése a létesítő okirat módosítását jelenti.
Gazdasági társaságok esetén a Gt. 18. §-ának (2) bekezdése szerint a gazdasági társaság legfőbb szerve többek között a székhelyet, a telephelyeket és a fióktelepeket - ha a tagok ezt a társasági szerződésben nem zárták ki - egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal módosíthatja. Sőt a Gt. 18. §-ának (3) bekezdése szerint a társasági szerződés felhatalmazhatja a gazdasági társaság ügyvezetését, hogy a fenti döntést az ügyvezetés hozza meg, és e körben módosítsa a létesítő okiratot. A Gt. hivatkozott rendelkezései a központi ügyintézési helyre nem vonatkoznak.
A székhely, telephely, fióktelep, külföldi fióktelep használatának jogszerűségét a cégbíróság a bejegyzési eljárás során 2008. január 1-jétől nem vizsgálhatja.
Az Ütv. 27/E. §-a értelmében a cég létesítő okiratának, módosításának ellenjegyzése során a jogi képviselőnek feladata az ingatlan-nyilvántartási adatok és a tulajdonjogra vonatkozó, használatra jogosító okiratok megtekintésével meggyőződni arról, hogy a cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként megjelölt ingatlan a cég tulajdonát képezi-e vagy annak használatára jogosult-e. Meggyőződhet továbbá arról, hogy a megjelölt címek más cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be vannak-e jegyezve a cégjegyzékbe. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a székhely, a telephely, a fióktelep a jogszabályi előírásoknak nem felel meg, az ügyvéd köteles a közreműködést megtagadni.
A Ktv. 128/A. §-a szerint a fenti kötelezettség a létesítő okirat, illetve módosítása közjegyzői okiratba foglalása során a közjegyzőt is terheli. Eltérés ugyanakkor, hogy a közjegyző nemcsak azt köteles ellenőrizni, hogy a cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként megjelölt ingatlan használatára a cég jogosult-e, hanem azt is, hogy az, más cég székelyeként, telephelyeként, fióktelepeként a cégjegyzékbe be van-e jegyezve.
Nem érthető a szabályozás a tekintetben, hogy az ügyvéd miért csak meggyőződhet, míg a közjegyzőnek miért kell meggyőződnie arról, hogy a székhely, a telephely, a fióktelep más cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be van-e jegyezve. Érthetetlen e szabály arra tekintettel is, hogy pusztán a több cég által történő ingatlan- használat tényéből a jogellenes használat nem állapítható meg, nincs előírás arra vonatkozóan, hogy egy helyen csak egy cégnek lehet székhelye, telephelye, fióktelepe, pl. több cégnek is székhelyéül szolgálhat ugyanazon ügyvéd, ügyvédi iroda székhelye. A szabályozás megfeledkezik továbbá arról az esetről, amikor a bejegyzését kérő céget jogtanácsos képviseli. A jogtanácsosokra vonatkozó szabályozás ugyanis a székhely, a telephely, a fióktelep jogszerű használatának ellenőrzését nem írja elő.
A teljesség kedvéért felhívjuk a figyelmet arra, hogy külföldi fióktelep létesítése esetén az ellenőrzési kötelezettség kiterjed a Ctv. 7. § (3) bekezdésében szereplő okiratokra.
A székhelytől eltérő központi ügyintézési hely jogszerű használatának vizsgálatát sem a Ctv., sem az Ütv., sem a Kjt. nem írja elő.

2.10. Képviselet és cégjegyzés

A Ctv. 8. §-ának (1) bekezdése egyértelműen tartalmazza, hogy "cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság. A szervezeti képviselet, valamint a cégjegyzés módja csak azonos lehet." E szabályból az következik, hogy a képviselet, illetve cégjegyzés módja csak azonos lehet. A képviselet módja a cégjegyzékbe bejegyzendő.
A képviseletre és cégjegyzésre jogosultak két nagy csoportba sorolhatók: a szervezeti (törvényes) képviselőkre, illetve ha az anyagi jogszabályok szerint a képviselet, a cégjegyzés joga átruházható, a származékos képviselők körére.
A származékos képviselők képviseleti, cégjegyzési jogukat másra nem ruházhatják át.

2.10.1. A szervezeti (törvényes) képviselő

Az egyes cégformákra vonatkozó anyagi jogszabályok határozzák meg, kik minősülnek az adott cégforma esetén a cég szervezeti törvényes képviselőinek. A szervezeti képviselői feladatokat ellátó személyt cégformánként eltérő elnevezéssel illeti a jogalkotó.
A cég szervezeti törvényes képviselőjének elnevezése:
- közkereseti társaság esetén - üzletvezetésre jogosult tag,
- betéti társaság esetén - üzletvezetésre jogosult tag,
- kft. esetén - ügyvezető,
- zártkörűen működő részvénytársaság esetén - igazgatósági tag, az alapszabály ilyen tartalmú rendelkezése esetén - vezérigazgató,
- nyilvánosan működő részvénytársaság esetén - igazgatósági tag, igazgatótanácsi tag,
- egyesülés esetén - igazgató, igazgatósági tag,
- szövetkezet esetén - igazgatósági elnök, igazgatósági tag, illetve ügyvezető elnök,
- külföldiek magyarországi kereskedelmi képviselete esetén - képviseletvezető (bár ezt a kifejezést az Fkt. tételesen nem tartalmazza),
- külföldi cég magyarországi fióktelepe esetén - fióktelep-vezető (bár ezt a kifejezést az Fkt. tételesen nem tartalmazza),
- egyéni cég esetén - tulajdonos,
- erdőbirtokossági társulat esetén - elnök, ügyvezető elnök (speciális szabályok két tagú társulat esetén),
- vízgazdálkodási társulat esetén - intézőbizottsági elnök,
- végrehajtói iroda esetén - irodavezető végrehajtó,
- közjegyzői iroda esetén - irodavezető közjegyző,
- európai gazdasági egyesülés esetén - igazgató, igazgatósági tag
- európai részvénytársaság esetén - igazgatósági tag, igazgatótanácsi tag,
- európai szövetkezet esetén - igazgatósági tag, igazgatótanácsi tag,
- közhasznú társaság - ügyvezető,
- közös vállalat - igazgató,
- vállalat - igazgató.
A különböző cégformák esetén eltérő szabályok érvényesülnek a törvényes képviselőkkel szemben.
Csak a cég tagja, tagjai, tulajdonosai lehetnek a cég szervezeti törvényes képviselői az alábbi cégformák esetén:
- közkereseti társaság,
- betéti társaság (csak beltag, kültag akkor lehet képviselő, ha a tagok a társasági szerződésben így rendelkeztek, illetve ha a társaságnak nem maradt üzletvezetésre, képviseletre jogosult tagja mindaddig, amíg az új beltag a cégbírósághoz bejelentésre nem kerül, illetve a cég megszűnésére tekintettel a cégbíróság a végelszámolót nem jelöli ki),
- szövetkezet (kivéve, ha az alapszabály másként rendelkezik),
- egyéni cég,
- erdőbirtokossági társulat (kivéve, ha az alapszabály másként rendelkezik),
- vízgazdálkodási társulat,
- közjegyzői iroda (csak a közjegyző tag),
- végrehajtói iroda (csak a végrehajtó tag).
A külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepének, a külföldi vállalkozások kereskedelmi képviseletének képviseletét (cégjegyzését) csak a fióktelepnél, képviseletnél foglalkoztatott személyek láthatják el.
Szervezeti képviselő csak természetes személy lehet, kivéve a közkereseti társaságot és a betéti társaságot, ahol a társaság jogi személy tagja is elláthatja ezt a tisztséget. Ebben az esetben a képviselői feladatot a jogi személy az általa kijelölt természetes személy útján gyakorolja. A Gt. 94. §-ának (3) bekezdése módot ad arra, hogy a jogi személy ne csak szervezeti képviselőjét, hanem más személyt, pl. tagját, munkavállalóját bízza meg a feladattal. Vízgazdálkodási társulat esetén a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet képviselője is elláthatja a fenti tisztséget.
Speciális szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha a cég végelszámolás vagy felszámolás alá kerül.
Ha a cég végelszámolás alatt áll, törvényes képviselője a végelszámoló. A Ctv. 98. §-ának (2) bekezdése tételesen rögzíti, "a végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül." A végelszámoló személye a cégjegyzékbe bejegyzendő, a korábban bejegyzett képviseletre jogosultak a cégjegyzékből törlendők.
Felszámolás alatt álló cég esetén a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet [Cstv. 34. § (2) bekezdés]. Ebből a szabályból is következően a vezető tisztségviselő ebbeli tisztsége a felszámolás alatt megmarad, de csak rendkívül szűk körben jogosult a céget képviselni akkor, ha jognyilatkozata a cég vagyonát nem érinti. Ettől függetlenül a korábban bejegyzett képviseletre jogosultak a cégjegyzékből törlendők, a felszámoló (a felszámoló cég, a felszámolóbiztos) a cégjegyzékbe bejegyzendő.

2.10.2. A származékos képviselők

Az egyes cégformákra vonatkozó anyagi jogszabályok határozzák meg, hogy a szervezeti képviselőkön kívül, kik lehetnek a cég képviselői, kik, mi módon jogosíthatók fel a cég képviseletére, cégjegyzésére. Indokolt különbséget tenni a cégvezetők és az egyéb képviseletre feljogosítottak között.

2.10.2.1. A cégvezető

A különböző cégformákra vonatkozó anyagi jogszabályok közül kizárólag a Gt. szabályozza a cégvezető jogintézményét. A cégvezető ebből következően gazdasági társaságoknál, illetve a gazdasági társaságok közös szabályainak irányadó volta miatt egyesülésnél, közhasznú társaságnál, végrehajtói irodánál, illetve közjegyzői irodánál működhet.
A cégvezető feladata a Gt. 32. §-ának (1) bekezdése szerint a vezető tisztségviselők tevékenységének elősegítése. Kinevezésére akkor van mód, ha a társasági szerződés cégvezető, cégvezetők kinevezését lehetővé teszi. A cégvezető kinevezéséről a gazdasági társaság legfőbb szerve jogosult dönteni.
A Gt. szabályai szerint a gazdasági társaságnak nemcsak egy, hanem több cégvezetője lehet még akkor is, ha a társaságnak nincs telephelye, fióktelepe. A Gt. különbséget tesz az általános jogosítvánnyal rendelkező cégvezetők és a telephelyen, fióktelepen működő cégvezetők között, ez utóbbiak a telephely, fióktelep vonatkozásában láthatják el feladatukat.
A cégvezetők a gazdasági társaság munkavállalói, akik a vezető tisztségviselők rendelkezései szerint irányítják a társaság (telephely, fióktelep) működését.
Álláspontunk szerint ugyanaz a személy ugyanabban az időpontban, ugyanannál a társaságnál nem lehet egyszerre vezető tisztségviselő és cégvezető, tekintettel arra, hogy a cégvezető a vezető tisztségviselő "rendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos működését", továbbá eltérő felelősségi szabályok alapján tevékenykednek. A vezető tisztségviselők felelőssége a Gt. 30. §-a szerint polgári jogi felelősség (függetlenül attól, hogy munkaviszony vagy társasági jogi jogviszony keretében látja el a tisztséget), ezzel szemben a cégvezetők felelősségére a munkajogi szabályok irányadóak.

2.10.2.2. Képviseletre, cégjegyzésre feljogosított egyéb személyek

A cégekre vonatkozó anyagi jogszabályok meghatározzák, hogy a szervezeti képviselő képviseleti jogát általános jelleggel a cég dolgozójára, munkavállalójára átruházhatja-e.
Az egyes cégformákra vonatkozó jogszabályok közül például a Gt. 29. §-ának (2) bekezdése (mely irányadó utaló szabály folytán az egyesülésekre, közhasznú társaságokra, a végrehajtói irodákra, a közjegyzői irodákra), szövetkezet esetén a Szöv. tv. 41. §-ának (2) bekezdése biztosít lehetőséget arra, hogy a fenti cégformákba tartozó cégek törvényes képviselői képviseleti, cégjegyzési jogukat a munkavállalókra átruházzák.

2.10.3. A képviselet, a cégjegyzés módja

A képviselet módjáról a Ctv. tételesen nem rendelkezik. A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletének a joga, mivel a szervezeti képviselet, valamint a cégjegyzés módja csak azonos lehet [8. § (1) bekezdés], a cégjegyzés módjára vonatkozó Ctv.-szabályok a képviselet módját is meghatározzák.
A képviselet, illetve a cégjegyzés módja a fent ismertetetteknek megfelelően ugyanazon személy tekintetében azonosan vagy önálló, vagy együttes lehet.
Ugyanazon személy, ugyanazon céget csak egyféleképpen jegyezheti, nincs tehát jogszerűen lehetőség például arra, hogy a cég törvényes képviselője meghatározott ügyletérték alatt önállóan, a felett a másik törvényes képviselővel együttesen jegyezze a céget. Ha egy adott cégnél kettőnél több cégjegyzésre jogosult van, úgy is lehet rendelkezni, hogy egyes személyeket önálló, más személyeket együttes cégjegyzési jog illet meg. Például az ügyvezetők önállóan, az általuk felhatalmazott munkavállalók közül ketten együttesen jegyzik a céget. Mód van olyan szabályozás alkalmazására is, mely szerint az egyik aláírónak mindig meghatározott személynek kell lennie, tehát például részvénytársaság esetén az igazgatóság elnöke az igazgatóság valamelyik tagjával együttesen jegyzi a céget.
Együttes cégjegyzési mód esetén az együttes cégjegyzési joggal rendelkezők együttesen jegyzik a céget. A Legfelsőbb Bíróság Gfv. X. 30.519/2007. számú határozatában kifejtette - hacsak a cég magáénak nem ismeri el és a körülményekből más nem következik - a szerződés nem jön létre, ha az együttes cégjegyzésre jogosultak közül csak egyik írja alá a szerződést.
Főszabályként a létesítő okirattal rendelkező cégformákba tartozó cégek esetén a létesítő okiratban kell megjelölni a képviselet, valamint a cégjegyzés módját.
Gazdasági társaságok esetén a létesítő okiratban szükséges szabályozni a társaság képviseletét, ideértve a cégjegyzés módját [Gt. 12. § e) pont]. A Gt. 29. §-ának (3) bekezdése értelmében: "ha törvény vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik, a vezető tisztségviselők és a cégvezető cégjegyzési joga - a bankszámla feletti rendelkezés tekintetében is - önálló, az egyéb képviselők cégjegyzésének érvényességéhez pedig két képviseleti joggal rendelkező személy együttes aláírására van szükség. A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy meghatározott munkakört betöltő munkavállaló cégjegyzési joga önálló, valamint hogy a vezető tisztségviselő, illetve a cégvezető valamelyik képviseletre feljogosított munkavállalóval együttesen jogosult a gazdasági társaság cégjegyzésére."
A Gt. fenti, hangsúlyozottan diszpozitív szabályai közhasznú társaságokra, egyesülésekre, végrehajtói irodákra és közjegyzői irodákra is vonatkoznak, figyelemmel arra, hogy utaló szabály folytán a Gt. közös szabályai között írtak e cégformáknál is irányadóak.
Egyes speciális tevékenységet folytató gazdasági társaságokra külön törvény többletszabályokat állapít meg. Pl. a Hpt. 47. §-ában, foglaltak szerint a hitelintézet nevében a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra két igazgatósági tag, illetve két ügyvezető együttesen jogosult. A két igazgatósági tag, illetve a két ügyvezető együttes aláírási jogosultsága a hitelintézet igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatában meghatározott eljárási rend szerint együttes aláírási jogosultságként átruházható. A hitelintézet ügyfeleinek a kérésére a hitelintézet nevében kötelezettséget vállalók aláírási jogosultságát tartalmazó belső szabályzatot kell bemutatni.
Szövetkezetek esetén a Szöv. tv. 14. §-ának (2) bekezdés n) pontja szerint a képviselet és cégjegyzés módját az alapszabályban meg kell határozni. A Szöv. tv. 41. §-ának (2) bekezdése szerint az igazgatóság elnöke, az ügyvezető elnök, és az igazgatóság tagjának cégjegyzési joga önálló. Az igazgatóság által erre felhatalmazott munkavállalók cégjegyzésének érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy együttes aláírása szükséges.
Vízgazdálkodási társulat esetén az alapszabályban a képviselet módját [Víztv. 37. § (1) bekezdés h) pont], erdőbirtokossági társulat esetén az alapszabályban a képviseletre jogosultak megnevezését és a képviselet módját [Ebt. 8. § (2) bekezdés d) pont] meg kell jelölni. E cégformák vonatkozásában a jogszabályok a képviselet, a cégjegyzés módjára vonatkozóan speciális rendelkezéseket nem tartalmaznak, így a Ctv. szabályai az irányadóak.
Európai gazdasági egyesülés esetén megfelelően irányadó a Gt. 12. §-ának (1) bekezdése a létesítő okirat tartalmát illetően. A vonatkozó közösségi jogi rendelet 20. cikke szerint az igazgató, az igazgatók önállóan képviselik a céget, de a létesítő okirat rendelkezhet akként is, hogy két vagy több igazgató együttesen járhat el.
Az európai részvénytársaságra és az európai szövetkezetre vonatkozó közösségi rendelet nem rendelkezik arról, hogy a létesítő okiratban a képviselet módját meg kellene határozni. Figyelemmel azonban arra, hogy vonatkozásukban a reájuk irányadó közösségi rendeletben, implementáló törvényben nem szabályozott kérdésekben a székhely szerinti tagállam részvényjoga, illetve szövetkezeti joga irányadó, a Gt., illetve a Szöv. tv. rendelkezései érvényesülnek. Mind az európai részvénytársaság működési formától függetlenül, mind az európai szövetkezet működhet egységes irányítási rendszer (igazgatótanács), illetve nem egységes irányítási rendszer (igazgatóság, felügyelőbizottság) mellett.
A cégek törvényes képviselőinek képviseleti, cégjegyzési joggal kell rendelkezniük. Törvénysértő a kialakult bírói gyakorlat szerint a vezető tisztségviselő cégjegyzési jogának olyan tartalmú szabályozása, mely szerint több vezető tisztségviselő közül, például az rt. igazgatóságának tagjai közül csak egyesek rendelkeznek képviseleti, cégjegyzési joggal, avagy a képviseleti jog, cégjegyzési jog olyan meghatározása, mely alapján a jog nem gyakorolható, például az egyik törvényes képviselő cégjegyzési joga együttes, de nincs kivel együttesen jegyezze a céget.
Mind az önálló, mind az együttes cégjegyzési jog korlátozható a létesítő okiratban, de azt jogszabályi rendelkezés is korlátozhatja. Például a létesítő okiratban előírható, hogy meghatározott összeget meghaladó jogügylet megkötéséhez a cég legfőbb szervének, felügyelőbizottságának előzetes hozzájárulása szükséges.
A Ctv. kógens rendelkezése értelmében a képviseleti, cégjegyzési jog korlátozása mind a vezető tisztségviselő, mind a cégvezető, mind a dolgozó vonatkozásában kifelé nem hatályos, az a cégjegyzékbe nem jegyezhető be.

2.10.4. Hiteles cégaláírási nyilatkozat, ellenjegyzett aláírás-minta

A Ctvn. - szakítva a korábbi szabályozással - nem írja elő, hogy a cégbejegyzési eljárásban, illetve ha szükséges, a változásbejegyzési eljárásban csatolni lenne szükséges a cég képviseletére jogosultak hiteles cégaláírási nyilatkozatát, illetve - a módosítás által intézményesített - ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott aláírás-mintát. Ugyanakkor a Ctv. 9. §-ának (1) bekezdésében írtakból következően azok csatolása a bejegyzési eljárásokban lehetséges, ha készül aláírás-minta, az a bejegyzési kérelem mellékletét képezi.
A hiteles cégaláírási nyilatkozat egy közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott okirat, melyen fel kell tüntetni a hatályos létesítő okiratban foglaltakkal formailag is megegyezően a cég cégnevét, a cégjegyzésre jogosult nevét, lakóhelyét, a képviselet jogcímét (például ügyvezető, cégvezető stb.) továbbá a cégjegyzés módját. A cégjegyzésre jogosult munkavállaló kérésére az aláírási címpéldányon a cégnél ellátott feladatköre, beosztása is szerepeltethető. Az okiraton szerepel a cégjegyzésre jogosult aláírási mintája, melyet a közjegyző hitelesít.
A cégjegyzésre jogosultnak a cég nevében olyan módon, illetve formában kell aláírnia, ahogyan az a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányon szerepel.
A módosított szabályok szerint a bejegyzési eljárás során az aláírás-mintát ügyvéd ellenjegyezheti, feltéve, hogy a cég létesítő okiratát vagy annak módosítását ő készíti (szerkeszti) és jegyzi ellen és az aláírás-minta a bejegyzési kérelem mellékletét képezi. Az aláírás-minta tartalmára a hiteles cégaláírási nyilatkozat tartalmára vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak azzal, hogy az aláírás-mintát nem a közjegyző hitelesíti, hanem azt az ügyvéd ellenjegyzéssel látja el.
Jogértelmezési kérdésként merül fel, hogy az ügyvéd csak akkor jogosult-e az aláírás-minta ellenjegyzésére, ha a bejegyzési eljárásban csatolásra kerül az általa ellenjegyzett szerződés, vagy annak módosítása, vagy akkor is, ha a változásbejegyzési eljárásnak nem tárgya a létesítő okirat módosítása, pl. a vezető tisztségviselő, a cégvezető személyében bekövetkező változás bejegyzését kérik. Megítélésünk szerint ilyen esetben is jogosult az ügyvéd az aláírás-minta ellenjegyzésére, arra csak akkor nem jogosult, ha nem bejegyzési eljárással összefüggésben lenne szükség az aláírás-minta elkészítésére. Ezzel ellentétes jogértelmezés azzal a következménnyel járna, hogy a jogi képviselőt akkor is a létesítő okirat formai módosítására kényszerítené a bírói gyakorlat, amikor azt a cégre vonatkozó anyagi jogszabályok, pl. a Gt. 12. §-a (1) bekezdésének f) pontja nem tenné szükségessé.
Ugyancsak nem egyértelmű, hogy jogtanácsos jogosult-e aláírás-minta ellenjegyzésére. Megítélésünk szerint tételes jogszabályi felhatalmazás hiányában a jogtanácsos arra nem jogosult.
A módosított Ctv. rendelkezései lehetőséget biztosítanak arra, hogy a cég kérelmére a cégjegyzék tartalmazza a cégjegyzésre jogosult elektronikus címpéldányáról készített tanúsítványt is.
Nem egyszerűsített cégeljárás esetén a Ctv. 1. számú melléklet I.7. c) pontja értelmében az elektronikus címpéldány tanúsítványát csatolni kell, egyszerűsített cégbejegyzési eljárás esetén a 3. számú melléklet annak meglétének, illetve jogszerűségének ellenőrzését nem írja elő a jogi képviselő számára, ugyanakkor az egyszerűsített változásbejegyzési eljárásban ez a jogi képviselő feladata, figyelemmel a 3. számú melléklet II.14. pontjában írtakra.
A cégjegyzékbe bejegyzett tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus aláírás a cégjegyzésre jogosult cégszerű aláírásának minősül.

2.10.5. Meghatalmazás

A Ptk. 222. §-a értelmében "képviseleti jogot - a törvényen, a hatósági rendelkezésen és az alapszabályon alapuló képviseleten felül - a képviselőhöz, a másik félhez, vagy az érdekelt hatósághoz intézett nyilatkozattal (meghatalmazás) lehet létesíteni". A meghatalmazás tehát a Ptk.-ban szereplő polgári jogi jogintézmény.
A meghatalmazás ténye, illetve a meghatalmazott személye a cégjegyzékbe nem jegyezhető be. A meghatalmazás jellemzően eseti jellegű, egy meghatározott cselekmény, például meghatározott szerződés aláírására biztosít jogosultságot, ezért eltér a cégjegyzékbe bejegyzendő képviseleti, cégjegyzési jogtól.
A meghatalmazott képviseleti jogosultságát, annak terjedelmét, időbeli korlátját maga a meghatalmazás tartalmazza.
A gazdasági társaságok vezető tisztségviselője a Gt. 22. §-ának (1) bekezdése értelmében "a társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el". A Legfelsőbb Bíróság Gfv. X. 30.413/2007/5 sz. határozatában rámutatott, a vezető tisztségviselő a közgyűlés összehívására nem adhat érvényes meghatalmazást (az adott jogeset tényállása szerint jogi képviselő részére). A Legfelsőbb Bíróság gyakorlata ugyanakkor nem tartja jogszabálysértőnek, amikor a vezető tisztségviselő a társaság kifelé történő képviseletére - nem egy jogügyletre, hanem általánosságban - ad meghatalmazást.

3. A cégnyilvántartás

3.1. A cégnyilvántartás funkciója

A cégbíróságok feladata egyrészt a cégek, illetve a cégjegyzéki adataikban bekövetkezetett változások nyilvántartásba vétele (kérelemre, hivatalból, automatikusan), a cégek törlése a Ctv.-ben meghatározott eljárások lefolytatását követően, másrészt a cégek felett a Ctv.-ben meghatározott körben és módon törvényességi felügyelet gyakorlása. Lényegében ezen két feladat és hatáskör gyakorlásának eredményeképpen jön létre a közhiteles és nyilvános cégnyilvántartás, mely egy piacgazdasággal rendelkező államban alapvető és elengedhetetlen jogintézmény.
A cégnyilvántartás jelentőségét a törvény preambuluma is hangsúlyozza. Rögzíti, a törvény célja egyebek mellett "a vállalkozók alkotmányos jogai érdekében, a gazdasági forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek vagy más közérdek védelme céljából" a közhiteles cégnyilvántartás adatai teljes körű nyilvánosságának biztosítása, közvetlenül vagy elektronikus úton.
A cégnyilvántartás célja, hogy a céggel kapcsolatba került, kerülni kívánó személyeket, továbbá a nyilvánosságot tájékoztassa a cégek legfontosabb adatairól, működésük legfontosabb vonatkozásairól, a valóságnak megfelelően, lehetőség szerint naprakészen, bíróság által vezetett, kontrollált, megbízható nyilvántartás útján.
A cégnyilvántartás a Ctv. 10. §-ának (1) bekezdése értelmében két részből áll, egyrészt a cégjegyzékből, másrészt a cégjegyzékben szereplő adatok igazolására szolgáló mellékletekből, illetve egyéb olyan okiratokból, melyeknek benyújtására a céget - közérdekből, illetve a forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek védelme céljából - törvény kötelezi (cégiratokból).
A cégnyilvántartás nyilvános, és közhiteles nyilvántartás. A cégnyilvántartásra vonatkozó közösségi elvárások a Tanács első irányelvében (1968. március 9.) az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik felek érdekei védelmében a Szerződés 58. cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló 68/151 EGK irányelvben, valamint az ezt módosító, az Európai Parlament és a Tanács 2003/58/EK irányelvben (2003. július 15.) (a továbbiakban: 1. számú, illetve módosított 1. számú közösségi társasági jogi irányelv) jelennek meg. Az irányelvben szereplő követelményeknek a tagállamok cégnyilvántartásainak meg kell felelniük.

3.1.1. A közösség jog elvárásai a tagállamok cégnyilvántartásaival szemben

A tagállamok cégnyilvántartásával szembeni közösségi jogi elvárásokat az 1. számú módosított közösségi társasági jogi irányelv tartalmazza.
Az 1. számú közösségi társasági jogi irányelv, illetve módosítása nem valamennyi cégformára vonatkozik, Magyarország kizárólag a korlátolt felelősségű társaságok, részvénytársaságok vonatkozásában vállalta, hogy maradéktalanul megfelel a hivatkozott irányelvi követelményeknek. Ettől függetlenül Magyarország önként, nem közösségi jogi elvárásra, az irányelvben szereplő előírásokat - néhány kivételtől eltekintve - az egyéb cégformák tekintetében is irányadónak tekinti és alkalmazza.
Az 1. számú közösségi társasági jogi irányelv, illetve módosítása nem foglal állást a tekintetben, hogy az egyes tagállamokban milyen hatóságok végezzék a cégnyilvántartás vezetését és e tekintetben a tagállamokban különböző megoldások léteznek. Vannak olyan tagállamok, ahol ez a bíróságok feladata, nem egységes azonban, hogy ezt a feladatot a helyi vagy magasabb szintű bíróság végzi. Van, ahol közigazgatási szerv vezeti a cégnyilvántartást, de más megoldások is léteznek, létezhetnek. Lehet a cégnyilvántartás akár központilag, akár decentralizáltan vezetett nyilvántartás.
Az irányelv 2003. évi módosítása többek között a modern technikai eszközök bevezetését írja elő, annak érdekében, hogy a céginformációkhoz könnyebben és gyorsabban hozzá lehessen jutni, illetve, hogy a cégek - ha így kívánják - elektronikus úton is eleget tehessenek a cégbíróság felé fennálló bejelentési kötelezettségeiknek.
Az 1. számú közösségi társasági jogi irányelv elvárása a cégnyilvántartással szemben, hogy nyilvános és közhiteles nyilvántartás legyen.

3.1.1.1. Nyilvánosság

Az 1. számú közösségi társasági jogi irányelv 2. cikke a)-tól k)-ig sorolja fel azokat az okiratokat, amelyeket az irányelv hatálya alatt álló társaságoknak minimálisan a cégnyilvántartó hatóságnak meg kell küldeniük, és amelyek vonatkozásában a teljes körű nyilvánosság biztosítandó. Így többek között teljes körűen nyilvánosak a társaságok létesítő okiratai, azok minden módosítása, az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratok, a társaságot képviselő személyek képviseleti, cégjegyzési jogára, módjára vonatkozó adatok, a számviteli törvény szerinti éves beszámolók stb.
A módosított irányelv 3. cikke kötelezően írta elő a tagállamok számára, hogy 2007. január 1-jéig az irányelv hatálya alá tartozó gazdasági társaságok vonatkozásában biztosítsák, a cégnyilvántartás ne csak papír alapú dokumentumok, hanem elektronikus okiratok nyilvántartására is alkalmas legyen, illetve a társaságok, egyéb olyan személyek, akik cégjegyzéki adat bejegyzését kérhetik, bejegyzési kérelmeiket, okirataikat elektronikus úton is előterjeszthessék. Legkésőbb 2007. január 1-jétől az irányelv hatálya alá tartozó társaságokra vonatkozó okiratokat, adatokat elektronikus formában kell az aktában tárolni, illetve a nyilvántartásban vezetni. Ez azt jelenti, a papíron benyújtott okiratokat is elektronikus úton rögzíteni kell. Ezen túlmenően a 2006. december 31. előtt benyújtott (legalább 10 éven belül keletkezett) cégiratok vonatkozásában is kötelezettség, hogy a nyilvántartó hatóság erre irányuló kérelem esetén elektronikus okirati formában is rendelkezésre tudja bocsátani a papír alapú okiratot hiteles, vagy nem hiteles elektronikus másolatként. A másolat elkészítésének díja - akár papír alapú, akár elektronikus a másolat - nem haladhatja meg az elkészítéssel járó adminisztratív költségeket.
A cégnyilvántartás nyilvánossága biztosításának további feltétele, hogy a 2. cikkben említett adatok, okiratok az erre a célra kijelölt nemzeti közlönyben közzétételre kerüljenek, mely közlöny elektronikus formában is vezethető. Az okiratok, adatok közzététele történhet a szöveg teljes vagy részleges nyilvánosságra hozatalával, avagy az aktában elhelyezett okiratra történő hivatkozással. Az irányelv arra is lehetőséget ad a tagállamok számára, hogy a nemzeti közlönyben történő közzétételt hasonlóan hatékony eszközzel helyettesítsék.
A társaságoknak akár papír alapú, akár elektronikus levelezésükön fel kell tüntetniük az azonosításukhoz szükséges, az irányelv 4. cikkében felsorolt adatokat, és ez szűkített formában a honlapra is irányadó.
Az 1. számú közösségi társasági jogi irányelv, illetve módosítása nagy jelentőséget tulajdonít a pénzügyi beszámolók nyilvánosságának, a levelezéssel, a honlap tartalmával kapcsolatos előírások betartásának. A 6. cikk értelmében, ha a társaság elmulasztja a pénzügyi beszámolók közzétételét, illetve ha az üzleti okiratokon, a honlapon az előírt adatokat nem tünteti fel, ezek elmulasztását a tagállamoknak kellően szankcionálniuk kell. Az Európai Bíróság C-97/96 számú Daihatsu Deutchland és a C-191/95 számú Bizottság kontra Németország ügyben megállapította, a német kereskedelmi törvény azon rendelkezése, mely csak a társaság tagja, hitelezője vagy a munkástanács kezdeményezésére tette lehetővé az éves mérleg és beszámoló közzétételét elmulasztó társaság megbírságolását, nem felel meg az irányelvi elvárásoknak, mert csak kérelemre, meghatározott személyek kérelmére ad módot intézkedés alkalmazására.
A módosított 1. számú közösségi társasági jogi irányelv előírja, a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy a társaság önként a nyilvántartó állam hivatalos nyelvén kívül a Közösség bármely hivatalos nyelvén vagy nyelvein közzétehesse a cégnyilvántartáshoz benyújtandó okiratokat, bejegyzett adatokat. A tagállamok továbbá a közzétételt bármilyen más (nem tagállami) nyelven is lehetővé tehetik. A tagállamok mindkét esetben előírhatják, hogy az okiratokat és azok fordítását hitelesíteni kell.

3.1.1.2. Közhitelesség

Az 1. számú közösségi társasági jogi irányelv rögzíti, harmadik személyek vonatkozásában a cégjegyzékbe bejegyzett adatok, az ott elhelyezett iratok a közzététellel válnak hatályossá, kivéve, ha a társaság bizonyítani tudja, hogy az adatról, iratról a harmadik személy tudott, illetve a közzétételt követő 16. nap eltelte előtt harmadik személy bizonyíthatja, hogy azok megismerése nem volt lehetséges számára.
Amennyiben a bejegyzett és közzétett adatok, szövegek eltérnek egymástól, a társaság harmadik személlyel szemben a közzétettekre nem hivatkozhat, míg harmadik személy a közzétettekre a társasággal szemben hivatkozhat, kivéve, ha a társaság bizonyítani tudja, hogy a harmadik személy ismerte a benyújtott, bejegyzett szöveget.
Harmadik személyek olyan okiratokra és adatokra is hivatkozhatnak, melyek nyilvánosságra hozatalára még nem került sor, kivéve, ha azok a közzététel elmulasztása miatt még nem léptek hatályba.
Amennyiben a tagállam hivatalos nyelvén készített okirat és annak fordítása között eltérés van, a társaság harmadik személlyel szemben a fordításra nem hivatkozhat, harmadik személy a fordításra hivatkozhat, kivéve, ha a társaság bizonyítani tudja, hogy a harmadik személy tudott a hivatalos nyelvi változatról.

3.2. A cégnyilvántartás nyilvánossága

A Ctv. 10. §-ának (1) bekezdéséből következően a cégnyilvántartás a cégjegyzékből (jogszabály által meghatározott rovatokból álló számítógépes nyilvántartás), valamint a cégiratokból (a bejegyzési eljárások során a bejegyzendő adat igazolására, valamint törvény által meghatározott közérdekből, forgalombiztonsági érdekből vagy hitelezői érdekből benyújtott okiratok) áll.
A cégjegyzék adatai, valamint a fenti körbe tartozó cégiratok közérdekű adatok, melyek teljes körűen nyilvánosak.
A cégiratok nyilvánossága más iratokat ölel fel akkor, ha a bejegyzésre az általános szabályok szerint, illetve ha az egyszerűsített cégeljárás keretében került sor. Az eltérés abból adódik, hogy míg az általános szabályok szerinti bejegyzési eljárásban a Ctv. 1. és 2. számú mellékletében felsorolt okiratokat kell csatolni a kérelem tartalmától függően, addig egyszerűsített eljárásban csak a Ctv. 3. számú mellékletének I. pontja szerinti okiratokat. A Ctv. által szabályozott cégnyilvánosság pedig a cégnyilvántartásban szereplő okiratokra terjed ki.
Álláspontunk szerint a hatályos szabályozás nagy hiányossága, hogy nincs rendezve, nyilvánosak-e az egyszerűsített cégeljárásban a cégbíróságokhoz be nem nyújtott, a jogi képviselő által törvényességi szempontból ellenőrzött iratok, ha igen, azok hogyan, mi módon tekinthetők meg. Kizárólag arra vonatkozóan van tételes jogszabályi rendelkezés a Ctv.-ben, hogy ha tartalmi vagy jogszerűségi kétség merülne fel a be nem nyújtott okiratokkal összefüggésben, a jogi képviselő köteles a cégbíróság felhívására az okiratot bemutatni, szükség esetén a cégiratokhoz csatolni. A hatályos szabályozásból az következik, hogy a Ctv. 48. § (3) bekezdésének esetét kivéve, a jogi képviselők által ellenőrzött cégiratok nem nyilvánosak.
A törvényességi felügyeleti eljárásban keletkezett iratok korlátozottan nyilvánosak. A Ctv. 72. §-ának (5) bekezdése értelmében a törvényességi felügyeleti eljárásban keletkezett iratok akkor válnak nyilvánossá, ha az eljárás jogerősen befejeződött és a céggel szemben intézkedés alkalmazására került sor, vagy az azért maradt el, mert a cég a cégbíróság felhívására a törvényes működését helyreállította. Ameddig a törvényességi felügyeleti eljárás jogerősen le nem zárul, illetve ha lezárult, de nem a fent megjelölt módon, az eljárás során keletkezett iratok csak az eljárásban részt vevők számára nyilvánosak. A törvényességi felügyeleti eljárásban keletkezett iratok nyilvánosságára vonatkozó szabályok a Ctv. 64/A. és 64/B. §-a szerinti eljárásokban keletkezett iratokra kiterjedően is megfelelően irányadóak.
A cégnyilvánosságot a cégbíróságok, a céginformációs szolgálat nyújtotta szolgáltatások, valamint a Cégközlönyben, illetve 2007. szeptember 1-jétől - meghatározott körben - a cég honlapján történő közzététel biztosítja. Közösségi rendeleten alapuló cégformák esetén a közösségi szintű nyilvánosságot az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történő közzététel szolgálja.

3.2.1. A cégnyilvánosság a cégbíróságokon

A cégnyilvánosság a cégbíróságokon azt jelenti, hogy bárki, jogi érdekének valószínűsítése nélkül, ingyenesen, korlátozásmentesen a cég székhelye szerint illetékes cégbíróságon a cégjegyzék adataiba, illetve a cégiratokba betekinthet, azokról feljegyzést készíthet.
Kérésre a cégbíróság a cégjegyzék adatairól közokirati formában papír alapon, illetve elektronikus okirati vagy hiteles elektronikus okirati formában, a papír alapú, az elektronikus, vagy azzá alakított cégiratokról a jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel papír alapon, illetve elektronikus úton hiteles vagy nem hiteles másolat kiadása útján nyújt tájékoztatást.
A cégbíróság csak az általa nyilvántartott cégekről ad céginformációt, elvileg korlátlan számú cégről kérhető céginformáció, akár a cégnév, akár a cégjegyzékszám megjelölése esetén. Csoportosított céginformáció nyújtására a cégbíróság nincs feljogosítva.
A cégnyilvánosság része, hogy a cég székhelye szerint illetékes cégbíróságokon az ott nyilvántartott cégről cégmásolat, cégkivonat, cégbizonyítvány is kérhető. Ezen okiratok közokiratok.
A cégmásolat a cégjegyzék valamennyi fennálló, és törölt adatát tanúsítja hitelesen. Kiállításának illetéke 7000 Ft.
A cégkivonat a cégjegyzék valamennyi fennálló, hatályos adatát tanúsítja hitelesen. Kiállításának illetéke 5000 Ft.
A cégbizonyítvány a kérelemben foglaltaknak megfelelően egyes fennálló vagy törölt adatokat tartalmazza, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a cégjegyzékben nem szerepel, nem szerepelt. Például ilyen módon igazolható, hogy valaki meghatározott időpontban nem volt egy meghatározott cég tagja stb. Kiállításának illetéke 3000 Ft.
A cégmásolatban, cégkivonatban valamint a cégbizonyítványban az egyes adatok mellett fel kell tüntetni az adat, illetve annak törlése bejegyzésének időpontját is, továbbá záradékban kell szerepeltetni, ha az okiratban szereplő adatokat illetően változásbejegyzési eljárás van folyamatban, és az melyik adatot érinti. A cégbizonyítványon a folyamatban levő változásbejegyzési eljárásra vonatkozó adat csak akkor tüntetendő fel, ha a kérelem a tanúsított bejegyzésre vonatkozik [BÜSZ 61. § (2) bekezdés].
Cégmásolat, cégkivonat, cégbizonyítvány iránti kérelem papír alapon, illetve elektronikus úton is előterjeszthető. Az eljárási illeték mértékét az információnyújtás módja nem befolyásolja, elektronikus úton előterjesztett kérelem esetén az eljárási illetéket a Ctv. 37. § (4) bekezdésében meghatározottak betartásával elektronikus úton kell megfizetni. Nyomatékkal hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az eljárási illetéket nem lehet a Ctv. 37. § (5) bekezdésében meghatározott eljárásrend szerint megfizetni, figyelemmel arra, hogy a Ctv. 16. §-ának (5) bekezdése kizárólag a Ctv. 37. §-ának (4) bekezdésére utal vissza.
A BÜSZ 61/H. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a kérelemből más nem következik, a cégbíróság által kiadott vagy megküldött elektronikus cégmásolat, cégkivonat, cégbizonyítvány elektronikus aláírást és az elektronikus aláíráson elhelyezett időbélyegzőt nem tartalmaz. Ha kérelem hiteles elektronikus cégmásolat, cégkivonat, cégbizonyítvány kiadására irányul, az elektronikus okiratot minősített elektronikus aláírással és az elektronikus aláíráson elhelyezett időbélyegzővel kell ellátni.
Hivatalból, eljárási illeték megfizetése nélkül kerül sor cégbizonyítvány kiállítására, a cég számára megküldésre, ha a változás cégjegyzékbe történő bejegyzésére elektronikus úton, automatikusan került sor. Ezekben az esetekben ily módon értesíti a cégbíróság a céget a bejegyzés tényéről, kivéve, ha a pénzforgalmi számlára vonatkozott a bejegyzés [Cvhr. 10. § (6) bekezdés].
Amennyiben a cégbíróság a cégjegyzék adatait angolul, németül vagy franciául is a cég kérelmére nyilvántartja, a cégmásolat, a cégkivonat és a cégbizonyítvány ezeken a nyelveken is kérhető.
A cégbíróságtól nemcsak cégmásolat, cégkivonat, cégbizonyítvány kiállítását lehet kérni, hanem a Ctv. módot ad arra is, hogy bárki a nyilvános cégiratokról másolatot kérjen akár hiteles, akár nem hiteles formában. Ezen szabály alól kivételt képez az aláírási címpéldány, melyről a BÜSZ 61. §-ának (3) bekezdése értelmében hiteles vagy nem hiteles másolat csak hatóság megkeresésére adható ki.
Az elektronikus, illetve az elektronikus okirattá átalakított cégiratokról történő információ nyújtásra a 3.2.3. pontban írtak irányadóak.
A papír alapú (elektronikus okirattá át nem alakított) cégiratokról adható papír alapon másolat, illetve a 3.2.3.1. pontban írt feltételek fennállása esetén elektronikus másolat.

3.2.2. Cégnyilvánosság a céginformációs szolgálat útján

A céginformációs szolgálat a cégbíróságok által nyújtott céginformációval részben azonos, részben azonban attól eltérő, bizonyos vonatkozásban szűkebb, bizonyos tekintetben teljesebb körű céginformációt szolgáltat. A céginformációs szolgálat által nyújtott céginformációkra vonatkozó részletes szabályokat a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről szóló 1/2006. (VI. 26.) IRM rendelet, továbbá az ingyenes céginformációról szóló 47/2007. (X. 20.) IRM rendelet tartalmazza.

3.2.2.1. A céginformáció terjedelme

A céginformációs szolgálat a Magyarországon a cégjegyzékbe bejegyzett, törölt, valamint az elektronikusan rögzített be nem jegyzett adatokról, az elektronikus okirati formában rendelkezésre álló cégiratokról, a cégek által a céginformációs szolgálathoz közzététel céljából benyújtott, a számviteli törvény szerinti beszámolóiról ad kérelemre céginformációt.
A fenti körbe nem tartozó cégiratokról a céginformációs szolgálat nem tud információt nyújtani. A cégiratokról adandó céginformáció szabályait a 3.2.3., illetve a 3.2.3.1. pontban ismertetjük.
Hasonlóan a cégbírósághoz, a céginformációs szolgálattól is kérhető cégmásolat, cégkivonat, cégbizonyítvány. Ezen dokumentumok kiadása mind közokirati, mind nem közokirati formában, mind papír alapon, mind elektronikusan igényelhető.
A céginformációs szolgálattól névjegy kiadása is kérhető. A névjegy a cég elnevezésének, székhelyének, statisztikai számjelének, adószámának és pénzforgalmi jelzőszámának hatályos és törölt adatairól ad információt.
A céginformációs szolgálattól arra vonatkozóan is kérhető céginformáció, hogy az adott cégnév szerepel-e a cégnyilvántartásban, mint bejegyzett, bejegyezni kért vagy lefoglalt cégnév.
Csak elektronikus úton kérhető céginformáció egyes a kérelemben megjelölt cégekre vonatkozóan:
- a cégjegyzékbe történt bejegyzésről, változásbejegyzésről szóló jogerős bírósági határozat meghozataláról,
- a Cégközlönyben közzétett valamennyi bírósági közlemény megjelenéséről.
A céginformációs szolgálat jelentős többletszolgáltatása a cégbíróság által nyújtott céginformációhoz képest, hogy a céginformációs szolgálat erre irányuló kérelem esetén csoportosított céginformáció nyújtására is fel van jogosítva. Tehát bárki jogi érdekének igazolása nélkül igényelheti például, hogy a céginformációs szolgálat gyűjtse ki az általa meghatározott jegyzett tőke-nagyságot meghaladó jegyzett tőkével rendelkező cégek körét, állítsa össze azon cégek listáját, melyek visegrádi székhelyűek.
Speciális szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha a csoportosított céginformáció a cégtulajdonosi minőségre, képviseleti jogosultságra, felügyelőbizottsági tagságra vonatkozik. A szabályozás aszerint is differenciálódik, hogy nem természetes személyre, vagy természetes személyre vonatkozik a csoportosított információkérés.
Amennyiben a csoportos céginformáció iránti kérelem arra vonatkozik, hogy valamely jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, vagy egyéb szervezet, mely cégek tulajdonosa (tagja, részvényese), illetve mely cégekben rendelkezik képviseleti jogosultsággal, az információkérésre a Ctv. 15. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával van mód, vagyis a céginformációt korlátozásmentesen, elektronikus úton lehet kérni nem közokirati formában.
Ugyancsak a Ctv. 15. §-ának (1) bekezdése irányadó, ha a csoportos céginformáció iránti kérelem arra vonatkozik, hogy a természetes személy, mely cégeknél lát el vezető tisztséget, felügyelőbizottsági tagságot. A fenti tartalmú, természetes személyre vonatkozó céginformáció iránti kérelem esetén azonban többletrendelkezés, hogy a céginformációs szolgálat köteles rögzíteni az adatszolgáltatás tényét az elektronikus rendszerben oly módon, hogy az adatszolgáltatás időpontjáról, a kért adatokról - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - az adatszolgáltatás időpontjától számított 5 évig az érintettet kérésére tájékoztatni tudja.
Amennyiben a csoportosított céginformáció természetes személynek cégtulajdonosi, tagi, részvényesi minőségére vonatkozik, a Ctv. 15. §-ának (1) bekezdése nem irányadó és az információ akkor nyújtható, ha az információ bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, illetve más közigazgatási szerv, bírósági végrehajtó, felszámoló vagy nem peres eljárást lefolytató közjegyző külön törvényben meghatározott feladatainak teljesítéséhez, illetve más információkérőnek a törvényben biztosított jogai gyakorlásához vagy törvényes érdekei védelméhez szükséges.
Törvényes jogcím hiányában az érintett hozzájárulása igazolandó.
Természetes személy cégtulajdonosi minőségére vonatkozó csoportos adatszolgáltatás tényét oly módon kell rögzíteni az elektronikus rendszerben, hogy nemcsak az adatszolgáltatás időpontjáról, a kért adatokról, hanem annak jogcíméről, az adat felhasználója személyéről is a céginformációs szolgálat az érintett kérelmére - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az adatszolgáltatás időpontjától számított 5 évig tájékoztatást tudjon adni.
A nyomozó hatóság "halaszthatatlan intézkedés" jelzéssel ellátott megkeresésére külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyás hiányában is köteles a céginformációs szolgálat tájékoztatást nyújtani. Ebben az esetben a természetes személy tulajdonosi minőségére vonatkozó csoportosított céginformáció dokumentálására vonatkozó szabályok irányadóak.
A jogszabályi rendelkezésekkel ellentétes céginformációkérés, illetve az így megszerzett adat felhasználásának jogkövetkezményeit az információt kérő viseli.

3.2.2.2. A céginformáció beszerzésének módja, költsége

A céginformációs szolgálattól céginformáció kérhető papír alapon vagy elektronikus úton. Csak elektronikus úton kérhető tájékoztatás a cégjegyzékbe történt bejegyzésekről (változásbejegyzésekről) szóló jogerős bírósági határozat meghozataláról, illetve a Cégközlönyben közzétett valamennyi bírósági közlemény megjelentéséről. Az IRM-mel kötött egyedi megállapodás alapján a céginformációs szolgálattól számítógépes hálózata útján is kérhető céginformáció. (A megállapodás általános szerződési feltételei a céginformációs szolgálat honlapján megtalálható.)
A céginformáció beszerzésére irányuló nyomtatvány a céginformációs szolgálat ügyfélszolgálati irodájában (Budapest, V., Nádor u. 32.), vagy a céginformációs szolgálat honlapján szerezhető be. A csoportosított céginformáció iránti kérelmet kizárólag a céginformációs szolgálat honlapján található, e célra rendszeresített nyomtatványon lehet előterjeszteni.
A céginformáció iránti kérelem papír alapon személyesen az ügyfélszolgálati irodán a félfogadási időben adható le, postai úton elküldhető, továbbá cégmásolat, cégkivonat, cégbizonyítvány, névjegy, illetve a cégnévvel kapcsolatos céginformáció telefaxon is kérhető a 269-3924 és a 332-8902 számokon.
Az elektronikus úton előterjesztett kérelmet elektronikus nyomtatványon kell benyújtani a céginformációs szolgálathoz, de az a kormányzati portál útján is benyújtható.
Amennyiben céginformáció nyújtása a Ctv. és a vonatkozó 1/2006. (VI. 26.) IRM rendelet, illetve a 47/2007. (X. 20.) IRM rendelet szerint nem ingyenes, a céginformáció kiadásának feltétele, hogy a kérelem előterjesztője az 1/2006. (VI. 26.) IRM rendeletben meghatározott mértékű költségtérítést megfizesse, és azt igazolja.
A költségtérítés megfizethető papír alapú kérelem esetén bankkártyával (a kérelem személyes benyújtása esetén), készpénz-befizetési utalvány, illetve átutalási megbízás útján. Ezekben az esetekben a közlemény rovatban fel kell tüntetni, hogy a befizetésre céginformációs költségtérítés címén került sor, illetve ha a befizető cég, cégjegyzékszáma is feltüntetendő. A költségtérítést az IRM 10032000-01483305-00000000 számlájára kell befizetni.
A céginformáció iránti kérelem elektronikus úton történő előterjesztés esetén a költségtérítést elektronikus úton kell megfizetni, a Ctv. 37. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint és a befizetés teljesítésére vonatkozó igazolást a kérelemmel együtt kell a céginformációs szolgálatnak megküldeni. Nyomatékkal hangsúlyozzuk, hogy a költségtérítés a Ctv. 37. §-a (5) bekezdésében meghatározott rend szerint nem fizethető meg, figyelemmel az 1/2006 (VI. 26.) IRM rendelet 7. § (4) bekezdésében írtakra.
Nem kell költségtérítést fizetni, ha valaki személyesen tekinti meg a céginformációs szolgálat hivatalos helyiségében a közzétételre a céginformációs szolgálatnak megküldött, számviteli törvény szerinti beszámolókat, valamint az elektronikus vagy elektronikus okirattá átalakított cégiratokat.
A céginformációs szolgálat honlapján pontosan megtalálhatók az egyes céginformációk után fizetendő díjak aszerint, hogy papír alapon (személyesen, postán, faxon) vagy elektronikusan közokirati vagy nem közokirati formában kérik az információt, ugyancsak ott találhatók a csoportosított céginformáció esetén fizetendő költségtérítés mértékére vonatkozó információk.
Ingyenes az elektronikus úton történő céginformáció-kérés, ha az a cégjegyzékben szereplő fennálló adatok, valamint a bejegyzési, változásbejegyzési kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatainak betekintésére vonatkozik, továbbá, ha a csoportosított céginformáció jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb szervezet cégtulajdonosi, tagi, részvényesi minőségére, vagy természetes személy képviseleti jogosultságára, felügyelőbizottsági tagságára vonatkozik.
A 47/2007. (X. 20.) IRM rendelet szerint az ingyenes fenti körbe tartozó céginformáció a www.e-cegjegyzek.hu honlapon szerezhető be. Az ingyenes céginformáció tájékoztató jellegű és közhiteles okiratként nem használható fel. A honlap használatára a név és a jelszó megjelölését igénylő regisztrációt követően kerülhet sor, a regisztráció a honlap használata feltételeinek elfogadását jelenti. A céginformáció a cégnév vagy a cégjegyzékszám vagy adószám, személyre vonatkozó csoportos céginformáció esetén a név, cégnév megadásával, cégkeresési program igénybevételével érhető el. Az adatok interneten működő keresőprogramok útján is megismerhetőek, ebben az esetben az adatok megismeréséhez név és jelszó használata nem szükséges.
A cégjegyzékben szereplő adatok a lekérdezés időpontjának megfelelő adatok a cég cégjegyzékszáma, cégneve, székhelye, telephelye, fő tevékenysége, a cég jegyzett tőkéje, adószáma, a cég felszámolási, végelszámolási eljárás hatálya alatt állása tekintetében. Az egyéb ingyenesen beszerezhető cégadatok a hét első napján kerülnek frissítésre.
Amennyiben az információt kérő bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, más közigazgatási szerv, közjegyző, bírósági végrehajtó, felszámoló, vagy gazdasági, illetve szakmai kamara és az információ közfeladataik ellátásához szükséges az információnyújtás, a Ctv.15. § (1) bekezdésében nem szereplő körben is ingyenes, sem az adatszolgáltatás, sem az adattovábbítás nem köthető díjfizetéshez. Az e rendelkezéssel ellentétes megállapodás semmis.

3.2.3. Céginformáció az elektronikus vagy azzá átalakított okiratokról

Az elektronikus vagy elektronikus okirattá átalakított cégiratokról papír alapú hiteles vagy nem hiteles másolat is kérhető mind az illetékes cégbíróságtól, mind a céginformációs szolgálattól. A céginformáció-kérés elektronikus okiratok elektronikus úton történő megküldésére is vonatkozhat. A csak papír alapon rendelkezésre álló cégiratokról elektronikus másolat a 3.2.3.1. pontban írtak szerint kérhető.
A céginformáció iránti kérelem előterjeszthető papír alapon az illetékes cégbíróságnál, illetve a céginformációs szolgálatnál, vagy elektronikus úton a kormányzati portálon keresztül, illetve közvetlenül a céginformációs szolgálat elektronikus ügyfélszolgálatán.
A cégbíróságtól igényelt céginformáció esetén illetéket, a céginformációs szolgálattól igényelt céginformáció esetén költségtérítést kell fizetni. A költségtérítés megfizetésének módjára vonatkozóan a 3.2.2. pontban írtak irányadóak, míg az eljárási illeték megfizetésére papír alapú kérelem esetén illetékbélyegben, elektronikus úton előterjesztett kérelem esetén a Ctv. 37. § (4) bekezdésében meghatározott módon előzetesen elektronikus úton kell hogy sor kerüljön. A cégbírósághoz intézett kérelem esetén a lerovandó illeték mértéke cégiratonként 2000 Ft (függetlenül a kért megküldési módtól). A céginformációs szolgálat honlapján megtalálható a költségtérítés mértéke aszerint, hogy papír alapon (személyesen, postán) vagy elektronikusan közokirati vagy nem közokirati formában igénylik az információt.
Az elektronikus okirat elektronikus úton történő megismeréséről a 24/2006. (V. 18.) IM rendelet 11-12. §-a tartalmaz többlet rendelkezéseket.
Az elektronikus úton benyújtott kérelmet akkor is a céginformációs szolgálat elektronikus levélcímére kell megküldeni, ha az elektronikus okirat kiadását a cégbíróságtól kérik. Az elektronikus úton benyújtott kérelmet - kivéve, ha azt a kormányzati portálon keresztül nyújtották be - legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni. A kérelemhez csatolni kell a Magyar Államkincstárnak az illeték vagy a közzétételi költségtérítés megfizetésére vonatkozó elektronikus igazolását.
A céginformációs szolgálat az elektronikus úton érkezett kérelem megérkezéséről a kérelmet benyújtó személynek fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus igazolást küld, mely tartalmazza a kérelem megérkezésének időpontját és a kincstári igazolás sorozatszámát. Ha a kérelem címzettje a cégbíróság, a céginformációs szolgálat a kérelmet haladéktalanul továbbítja a cégbíróságnak. A kérelem megérkezésekor a cégbíróság elektronikus visszaigazolást küld a céginformációs szolgálatnak.
Amennyiben a céginformáció iránti kérelem papír alapú okirat megküldésére irányul, a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat - ha a kérelemből más nem következik - a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül köteles a kérelemnek eleget tenni és a kért papír alapú okiratot hiteles másolatban kiadni.
Amennyiben a céginformáció iránti kérelem elektronikus okirat megküldésére irányul, ezen kérelemnek is 15 napon belül kell a címzettnek - az illetékes cégbíróságnak, vagy a céginformációs szolgálatnak - eleget tennie. Ha a kérelem nem irányul elektronikus közokirat kiadására, a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat által kiadott okiraton sem elektronikus aláírás, sem időbélyegző nincs. Amennyiben a kérelem elektronikus közokirat megküldésére irányul, a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat az elektronikus okiratot minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el. Az elektronikus közokirat kiállításával a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat azt tanúsítja, hogy a megküldött elektronikus okirat tartalma megegyezik az eredeti okiratéval.
A BÜSZ 61/G. §-a értelmében a cégbíróság az elektronikus cégiratot más hatóság részére elektronikus okiratként küldi meg. Ha a megkereső hatóság az elektronikus cégiratról papír alapú másolatot kér, azt a megkereső hatóság költségére kell elkészíteni.

3.2.3.1. A kft., rt. papír alapon készült cégiratairól elektronikus úton történő tájékoztatásra vonatkozó speciális szabályok

A módosított 1. számú közösségi társasági jogi irányelv követelményeinek megfelelően, a Ctv. 17. §-ának (2) bekezdése két cégforma, a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok esetén lehetővé teszi, hogy a cég minden 1997. január 1. után keletkezett, a cégnyilvántartásban elhelyezett papír alapon rendelkezésre álló cégiratáról az információkérők elektronikus másolatot kérjenek. Az okiratokat a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően elektronikus okirattá át kell alakítani.
Az ilyen céginformáció iránti kérelem címzettje csak a cégbíróság lehet. Egyebekben a 3.2.3. pontnál a cégbíróság részéről elektronikus úton történő céginformáció nyújtásról írtak ez esetben is megfelelően irányadóak.

3.2.4. Cégnyilvánosság a Cégközlöny útján

A Cégközlöny az Igazságügyi Minisztérium hivatalos lapja, mely 2008. január 1-jétől elektronikus formában jelenik meg az e célra fenntartott honlapon.
A hatályos szabályok szerint a Cégközlönybe, annak egyes lapszámaiba bárki ingyenesen betekinthet, illetve azokat letöltheti. A Cégközlöny olyan formátumban kerül közzétételre, hogy az abban közzétettek illetéktelenül ne legyenek módosíthatók, eltávolíthatók.
A Cégközlönyben közzétett nyilvános adatok csoportosított megismerésének költségtérítését az igazságügyért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
A 2009. január 1-jével hatályos Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése utolsó mondata szerint a Cégközlöny a hitelezővédelmi nyilvántartás működtetése révén elősegíti, hogy a gazdasági forgalom szereplői megbízható információk birtokában hozhassák meg döntéseiket.
A Cégközlönyben jelennek meg a cégbíróságok által hozott, a Ctv.-ben felsorolt végzések, a csőd- és felszámolási eljárásokban keletkezett meghatározott tartalmú végzések, meghatározott tárgyú peres eljárásban hozott bírósági ítéletek rendelkező részei.
A Cégközlönyben, vagy meghatározott feltételek fennállása esetén, a cég honlapján jelennek meg azok a közvetlen közlemények, melyeknek közzétételére az anyagi jogszabály rendelkezése szerint a cég köteles. Csak a Cégközlönyben jelenhetnek meg azok a közvetlen közlemények, melyek megjelentésére meghatározott személy köteles. Úgyszintén a Cégközlönyben jelennek meg azok a közlemények, amelyeknek ott történő megjelentetését a cég létesítő okirata írja elő.
A Cégközlönyben kerülnek továbbá közzétételre azok az okiratok, melyek közzététellel történő kézbesítését a Ctv. előírja. Így amennyiben a külföldi jogi személynek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, vagy magyarországi lakóhellyel nem rendelkező természetes személynek nincs kézbesítési megbízottja, a külföldi személy részére kézbesítendő bírósági irat a Cégközlönyben teendő közzé és az irat a közzétételt követő 5. napon tekintendő kézbesítettnek. Úgyszintén a közzétételt követő 5. napon kell az iratot kézbesítettnek tekinteni, ha a törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbírósági iratok kézbesítése postai úton meghiúsult.
A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről a 22/2006. (V. 18.) IM rendelet tartalmaz részletes szabályokat. A közzétételi költségtérítésként megfizetendő összeget, hacsak a közzététel nem ingyenes, a hivatkozott IRM rendelet szabályozza, ahogy a közzétételi költségtérítés befizetésének, visszafizetésének szabályait is. Ingyenes például a közzététel, ha valamely adat cégjegyzékbe történő bejegyzésére vagy törlésére hivatalból kerül sor (ha jogszabály eltérően nem rendelkezik), egyszerűsített cégeljárásban a cég bejegyzésének közzététele.
A Cégközlöny-beli közzététel jelentőségét jól mutatja, hogy meghatározott esetekben a Cégközlöny-beli közzétételétől számítódnak a jogorvoslat igénybevételére rendelkezésre álló határidők, például a cégbíróságok által hozott bejegyző, változásbejegyző jogerős végzések ellen a végzés Cégközlöny-beli közzétételétől számított 30 napon belül lehet a bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt pert indítani. Más esetben, például a felszámolást elrendelő végzés esetén a végzés Cégközlöny-beli megjelenésétől számítódik a hitelezők igénybejelentésére törvény által biztosított határidő.
A cég a cégjegyzékbe bejegyzett adataira, illetve a cégnyilvántartásban szereplő adat igazolására szolgáló okiratra - a Ctv. 22. §-ának (3) bekezdésében meghatározott kivétellel - harmadik személlyel szemben csak azt követően hivatkozhat, hogy az adat a Cégközlönyben közzétételre került (lásd 3.3. pont).

3.2.4.1. A cégbíróság által hozott egyes végzések közzététele

A Cégközlönyben jelennek meg a cégbíróságok Cégközlönyben közzéteendő végzései.
Így a bejegyzési eljárásban hozott:
- a bejegyző, változás bejegyző, illetve a cég törlését tartalmazó végzések,
- a cég bejegyzése iránti eljárást megszüntető végzések,
- a cég bejegyzése iránti kérelmet elutasító végzések,
- a végelszámolás kezdő időpontja, és amennyiben az eljárás nem a cég törlésével zárul, a végelszámolás befejezése,
- a törvényben meghatározat más határozat (lásd pl. a 8.5.2.1. pontban ismertetett felhívás).
A cég, illetve a változás bejegyzésének közzétételét tartalmazó közlemény szövege megegyezik a cégbíróság által hozott végzésnek a cégjegyzék rovatait érintő tartalmával, valamint azzal a tájékoztatással, hogy az egyes cégjegyzékre vonatkozóan mely cégiratok találhatók meg a cégbíróságon. Továbbá fel kell tüntetni a bejegyzésről rendelkező végzés meghozatalának időpontját. A végzés egyéb részeit, illetve az eljáró cégbíró (bírósági ügyintéző) aláírását a közlemény nem tartalmazza.
2009. február 1-jétől a cégbíróság a végzést automatikusan, elektronikus úton juttatja el a Cégközlöny számára.
A bejegyző, változásbejegyző végzés közzétételével egyidejűleg a cégbíróságnak gondoskodnia kell arról, hogy részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok esetén a létesítő okirat, annak módosítása is közzétételre kerüljön, kivéve azt az esetet, ha szerződésminta alapján került a bejegyzésre, a változásbejegyzésre sor.
a törvényességi, különleges törvényességi felügyeleti eljárásban hozott végzések közül közzétételre kerül:
- a cég működését felfüggesztő végzés [Ctv. 85. § (1) bekezdés],
- a megszüntetési eljárás megindítása, és amennyiben az eljárás nem a cég törlésével zárul, az eljárást befejező végzés.
A cégbíróság nemcsak saját, fenti körbe tartozó döntései, hanem meghatározott peres eljárásokban születetett határozatok közzétételéről is köteles gondoskodni a vonatkozó cégjegyzéki adat bejegyzésével, közzétételével egyidejűleg. Így közzéteszi:
- a cégalapítás vagy a létesítő okirat módosítása érvénytelenségét megállapító jogerős határozat,
- a cég bejegyzését elrendelő végzést hatályon kívül helyező jogerős határozat
rendelkező részét.
A cégbíróság feladata továbbá minden olyan határozat közzétételéről intézkedni, melynek Cégközlönyben történő közzétételét törvény előírja, de a Ctv. 20. §-ában külön nevesítésre nem került.

3.2.4.2. Az automatikusan bejegyzett cégjegyzéki adatok közzététele

A Cégközlönyben nemcsak a cégbíróságok fent felsorolt körbe tartozó végzései, hanem olyan cégjegyzéki adatok is közzétételre kerülnek, melyekkel törvény rendelkezése folytán egészül ki a cégjegyzék. Ide tartoznak:
- a cégek pénzforgalmi számláira vonatkozó adatok, melyek létesítését, megszűnését a számlát vezető pénzügyi intézmény elektronikus úton köteles az illetékes cégbírósághoz továbbítani, és amely adatok bejegyzésére automatikusan kerül sor, továbbá
- a cég adószámának, statisztikai számjelének változására vonatkozó adatok, amelyeket az APEH, illetve a KSH elektronikus úton közöl az illetékes cégbírósággal és a változás bejegyzésére automatikusan, elektronikusan kerül sor [53. § (2) bekezdés].
A fenti tartalmú változások közzététele ingyenesen történik a Cégközlönyben.

3.2.4.3. A csőd- és a felszámolási bíróságok által közzéteendő adatok

Nem a cégbíróság, hanem a csőd-, illetve a felszámolási ügyben eljáró bíróság feladata, hogy
- a csődeljárás kezdő időpontja és befejezése,
- a felszámolás kezdő időpontja és befejezése közzétételéről gondoskodjon.
Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a közlemény tartalma megegyezik a bíróság határozatának szövegével, de az eljáró bíró (bírósági ügyintéző) aláírását a közlemény nem tartalmazza.

3.2.4.4. Közvetlen közlemények

Meghatározott esetekben nem a bíróságok feladata bizonyos közlemények közzététele, hanem a cégeké vagy meghatározott személyeké. Az utóbbira példa, a felszámolási eljárás során a felszámoló kötelezettsége, hogy az adós vagyontárgyainak értékesítésére vonatkozó pályázati felhívást vagy árverési hirdetményt a Cégközlönyben megjelentesse.
A Ctvn.-nel módosított Ctv. szerint, pl. a cégek közvetlenül kötelesek a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyt legkésőbb a tevékenység megkezdésével egyidejűleg közzétenni. A cég választhat, hogy fenti tárgyú hirdetményét a Cégközlönyben vagy a társaság honlapján teszi-e közzé. (A hatósági engedélyre vonatkozó adatok 2007. szeptember 1-jét követően nem cégjegyzéki adatok, a hatósági engedélyek - az alapítási engedély kivételével - a cégbírósághoz nem nyújtandók be.)
A Gt. szerinti közvetlen közlemények (pl. korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság esetén a törzstőke, az alaptőke társaság elhatározásából történő leszállítása, részvénytársaságok esetén a részvények érvénytelenné nyilvánítása, bármely gazdasági társasági forma esetén az átalakulási hirdetmény stb.) közzététele vonatkozásában a gazdasági társaság ugyancsak választhat, hogy a fenti tárgyú közleményét a Cégközlönyben, vagy a cég honlapján teszi-e közzé.
A Cégközlönyben történő közzétételt nemcsak jogszabály írhatja elő, hanem arról a cég létesítő okirata is rendelkezhet (például nyrt. alapszabálya előírhatja, hogy a közgyűlésről szóló hirdetménye a Cégközlönyben jelenik meg).
Amennyiben a közvetlen közlemények közzétételére a Cégközlönyben kerül sor, mert a jogszabály azt írja elő, vagy választási lehetőség esetén azért, mert a cég ezt a közzétételi módot választotta a cégnek (a közzétételre kötelezett személynek), közvetlen közleményeit az IRM-nek kell megküldenie.
Akár postán, akár telefaxon küldi meg a közzéteendő közleményt a megrendelő, mellékelnie kell a Cégközlönyben való megjelenés közzétételi költségtérítését igazoló csekket vagy annak másolatát. A költségtérítés befizetésének igazolására szolgáló átutalási megbízáson befizetőként a közzétételre köteles cég, illetve szervezet nevét és székhelyét kell feltüntetni. Az átutalási megbízás közlemény rovatában a befizető cég cégjegyzékszámát is szerepeltetni kell. A közleményben szereplő cég esetében mindig a cégnyilvántartásba bejegyzett cégnevet és székhelyet kell feltüntetni. Új cégnévre és székhelyre a közlemény a bejegyzett cégnév és székhely mellett csak akkor utalhat, ha az már bejegyzés alatt áll.
A közzététel költségtérítése megjelenési alkalmanként 15 000 Ft. Amennyiben a közzétételre nem jogszabályi kötelezettség alapján kerül sor (pl. nyrt. közgyűlési hirdetménye), a közzétételi díjat utólag - terjedelemtől függően - a Magyar Hivatalos Közlönykiadó által kiállított számla alapján kell megfizetni.
A megküldött közlemény cég általi módosítására vonatkozó szabályokat a módosított 22/2006. (V. 18.) IM rendelet tartalmazza. Eszerint a közzétenni kért közlemény tartalmának megváltoztatását a kérelemnek az IRM-hez történt megérkezését követő 3 nap elteltével már nem lehet kérni, a közlemény az eredeti tartalommal jelenik meg.
Amennyiben a közleményt csak egyszer kell közzétenni, a közzétételi költségtérítés ismételt megfizetése mellett a módosító közleményben utalni kell a korábbi közzétételre, valamint a hibás, hiányos adatra, valamint fel kell tüntetni a módosított adatot.
Amennyiben a közleményt több alkalommal kell megjelentetni, ebben az esetben az első közzétételt követő közleményt már a módosított tartalommal kell közzétenni, utalva arra is, hogy az előző közlemény hibás, hiányos volt. Amennyiben az eredeti hibás, hiányos közlemény többször került közzétételre, a módosító közleményt csak egyszer kell közzétenni egyszeri költségtérítés megfizetése mellett.
A kérelem megérkezését követően az IRM vizsgálja, hogy a közzétenni kért közlemény a törvényes előírásoknak megfelelő tartalmú-e. Ha úgy ítéli meg, hogy nem, erre a céget a közzététel előtt figyelmeztetni köteles. Amennyiben a közzétenni kért közlemény a törvényes előírásoknak megfelel, a közleménynek a kérelem IRM-hez történő megérkezésétől számított 30 napon belül a Cégközlönyben meg kell jelennie. Ha a cég felhívás ellenére a közzététel szövegén nem módosít, a közlemény a kért tartalommal jelenik meg azzal, hogy a közleményt figyelmeztetés ellenére jelentették meg.
A közlemény megjelenésétől számított, ha többszöri megjelentetés szükséges, az utolsó megjelentetéstől számított 8 napon belül a Cégközlöny megküldi a közlemény közzétevőjének a közlemény levonatát.
Az IRM a közzétételi költségtérítést kérelemre visszafizeti, ha:
- a közvetlen közlemény közzétételére irányuló kérelmet az IRM-hez történt érkezését követő 3 napon belül a cég visszavonta,
- a közlemény az IRM-hez történt érkezést követő 30 napon belül nem jelent meg (kivéve azt az esetet, amikor az IRM figyelmezteti a közzétenni kívánót, hogy a közlemény nem felel meg a törvényi rendelkezéseknek),
- a közzétételi költségtérítés felhasználására más okból nem került sor.
A kérelemhez a visszatérítési igényt megalapozó okiratokat mellékelni kell.

3.2.5. Nyilvánosság a cég honlapja útján

A 3.2.4.4. pontban írtaknak megfelelően a cég választhat, hogy a tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyét, illetve a Gt. szerinti közvetlen közleményeit a Cégközlönyben, avagy a társaság honlapján teszi-e közzé.
Amennyiben a céget a választás lehetősége megilleti, és úgy dönt, hogy nem a Cégközlönyben, hanem a honlapján kívánja a közvetlen közleményeket közzétenni, ebben az esetben a cégjegyzéknek tartalmaznia kell a cég honlapjának megjelölését és azt a tényt, hogy a cég közvetlen közleményeit a cég honlapján teszi közzé.
A honlapon történő közzététel esetén elvárás, hogy a cég a honlapot folyamatosan működtesse és a közleményt olyan módon szerepeltesse honlapján, mely igazolja a közzététel megtörténtének időpontját. A honlapon történő közzététel mellett a cég köteles a közzététellel egyidejűleg a közleményt azon ismert hitelezői számára elektronikus úton megküldeni, akik elektronikus elérhetőségüket a céggel közölték.
Az 50/2007. (XI. 14.) IRM rendelet a honlap üzemeltetésére vonatkozó Ctv.-szabályokat tovább részletezi.
Előírja, hogy a honlapon jól látható helyen kell feltüntetni a cég nevét (a cégjegyzékben bejegyzettel egyezően), székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát.
A honlap Ctv. által megkövetelt folyamatos működtetése akkor valósul meg, ha a honlap havi szinten legalább 98%-ban az interneten elérhető. A meghirdetett karbantartási célú üzemszünet 48 óránál hosszabb nem lehet és megkezdése előtt legalább 3 nappal közzéteendő.
A cég kötelezettsége annak biztosítása, hogy a feltett közlemények sértetlenek maradjanak, megismerhetők legyenek, a közzétételre a feltüntetett időpontban került sor. Vita esetén a cég köteles bizonyítani, hogy a fenti kötelezettségeinek eleget tett, a közzétett közlemény nem került módosításra, kicserélésre, hogy a közlemény a cégtől származik, illetve, hogy a közlemény cégeljárásban való felhasználása megfelelt a jogszabályoknak.
A honlap felépítésével kapcsolatos előírás, hogy a honlap főoldalán legyen egy "közlemény" menüpont, mely alatt legfeljebb 5 továbblépéssel a közlemények elérhetőek. A közleményeket akadálymentesen megjeleníthetővé kell tenni. Amennyiben letölthető dokumentumként jelenítik meg, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott közlemény helyezhető el csak a honlapon. A közlemény tárgya egyértelműen megjelölendő. A magyar nyelvű közlemény idegen nyelven is megjeleníthető, de az idegen nyelven történő közzétételhez joghatások nem fűződhetnek. A közlemény közzétételének napja a honlapon való megjelenítés napja, amit meg kell jelölni. Úgyszintén fel kell tüntetni azt az időpontot, amikor a cég az elektronikus elérhetőséggel rendelkező, azt megadó hitelezőit elektronikus úton tájékoztatta a közlemény egyidejű megküldésével.
Amennyiben a Gt. többszöri közzétételt ír elő (pl. kft., rt. tőkeleszállításával kapcsolatos hirdetmény), azt úgy kell teljesíteni, hogy a cég a közlemény folyamatos megjelenítése mellett, a hitelezői tájékoztatást a Gt.-ben meghatározott időközzel megismétli.
A közlemény tartalmát a közzétételt követően módosítani nem lehet. Amennyiben a közlemény kijavítása, kiegészítése válna szükségessé, a kijavító, kiegészítő közleményt külön közzé kell tenni, feltüntetve kijavító, kiegészítő közlemény kerül közzétételre, továbbá, hogy az az eredeti közleménynek, mely hibáját, hiányosságát orvosolja. A kijavító, kiegészítő közlemény közzétételére, a közlemény közzétételére vonatkozó fentebb ismertetett szabályok megfelelően irányadóak. A kijavító, kiegészítő közleményt egyszer kell közzétenni.
A közzétett közlemények, a cég honlapján szerepeltetendő egyéb adatok a honlapról nem távolíthatóak el, a honlapon történő közzétételtől számított 2 év elteltével azonban archiválhatók. Az archivált közlemény elérésére nem vonatkoznak a közlemények elérésére vonatkozó fentebb ismertetett követelmények, de a főoldalon a közlemény menüpont alatt az archívum menüpont is megjelölendő.
Amennyiben a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedély kerül a honlapon közzétételre, a cég köteles a hatósági engedély egészét elektronikus okirati vagy elektronikus okirattá átalakított formában közzétenni.
A közlemény (kijavító, kiegészítő közlemény) bejegyzési eljárásban történő felhasználásakor a cég köteles közölni a honlap közzététel céljára szolgáló helyének teljes, a közleményre közvetlenül utaló internetes címét. Az 50/2007. (XI. 14.) IRM rendelet 5. §-a értelmében a bejegyzési kérelemhez csatolni kell a közzétett közlemény (kijavító, kiegészítő közlemény) szövegét, valamint meg kell jelölni a közzététel időpontját, időpontjait.
A Ctv. tételes rendelkezése folytán a cégbíróság a céggel szemben törvényességi felügyeleti eljárást folytathat le, ha a honlapon történő közzétételt választó cég nem tesz eleget a honlap folyamatos működtetésére vonatkozó kötelezettségének. Álláspontunk szerint a jogszabály megfogalmazása ellenére a törvénysértés észlelése esetén a cégbíróság köteles a törvényességi felügyeleti eljárást lefolytatni. Ezen eljárás eredményeképpen a Ctv. 81. §-ának (1) bekezdésében meghatározott intézkedések alkalmazása mellett a honlapra és a honlapon történő közzétételre vonatkozó cégjegyzéki adatot a cégjegyzékből törölheti.
Amennyiben a cég a honlapját nem kívánja fenntartani, változásbejegyzési eljárás keretében kell a honlapra és a honlapon történő közzétételre vonatkozó adat törlését kérnie a Ctv. 21/A. § (4) bekezdésében meghatározott szabályok betartásával.

3.2.6. Közzététel az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában

Az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, valamint az európai gazdasági egyesülés telephelyének cégbejegyzése és törlése nemcsak a Cégközlönyben teendő közzé, hanem az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában is. Erről a bejegyzést, illetve a törlést elrendelő cégbíróság köteles intézkedni a Cégközlönyben történő közzétételt követő 30 napon belül. A közzétételre vonatkozó megkeresésben szerepelni kell a bejegyző, a törlő végzés számának, keltének, annak a ténynek, hogy a bejegyzés, a törlés Magyarországon a Cégközlönyben közzétételre került, illetve mikor.

3.3. A cégnyilvántartás közhitelessége

Közérdek, de egyben magának a cégnyilvántartásban nyilvántartott cégnek is alapvető érdeke, hogy a cégjegyzék naprakészen, a valóságnak megfelelő cégjegyzéki adatokat tartalmazzon.
A cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, továbbá bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a közhiteles nyilvántartásban szereplő adatokkal szemben ellenbizonyításnak nem lenne helye. Például előfordulhat, hogy valaki úgy kerül egy társaság tagjaként a cégjegyzékbe bejegyzésre, hogy személyi adataival visszaélve más lépett be tagként az ő nevében. Ilyenkor a sérelmet szenvedőnek módjában áll peres eljárás keretében bizonyítani, hogy ténylegesen nem tagja a társaságnak. Ilyen tartalmú jogerős ítélet esetén pedig a cégjegyzék törvényességi felügyeleti eljárás keretében hozandó összhangba a jogerős ítélet rendelkező részében foglaltakkal.
Ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a cégnyilvántartásban szereplő, illetve a Cégközlönyben közzétett adatban bízva, ellenérték fejében szerez jogot. Ebből következően mód van annak bizonyítására, hogy az ellenérték fejében jogot szerző rosszhiszemű volt, mert pl. tudott arról, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett személy, akitől a kft. üzletrészét megvásárolta, már nem tagja a társaságnak, bár e tény bejegyzésére, közzétételére még nem került sor.
A cég az általa bejelentett és cégjegyzékbe bejegyzett adat vonatkozásában jóhiszemű személlyel szemben nem hivatkozhat arra, hogy az nem felel meg a valóságnak. Ez azt jelenti, ha például a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjét a társaság legfőbb szerve visszahívja, és új vezető tisztségviselőt választ, e naptól kezdődően a gazdasági társaság képviseletére az új vezető tisztségviselő jogosult. Ő jogosult a cégbíróságnál a változás bejegyzési kérelmet benyújtani, egyéb bírósági, hatósági eljárásban a gazdasági társaságot képviselni, harmadik személyekkel szemben a gazdasági társaság nevében jogokat szerezni, kötelezettségeket vállalni. Természetesen azon átmeneti időben, amíg a cégjegyzékbe vezető tisztségviselőként nincs bejegyezve, képviseleti jogosultságát a cégjegyzék nem igazolja. A céggel kapcsolatba kerülő harmadik személyek, a hatóságok döntik el, hogy a megválasztását tanúsító okiratok (például a legfőbb szervi ülésen felvett jegyzőkönyv) kellően igazolják-e képviseleti jogosultságát. Ugyanakkor a visszahívott vezető tisztségviselő - bár nem jogosult a cég törvényes képviselőjeként eljárni - a hatóságokat, harmadik személyeket - figyelemmel a cégjegyzékben foglaltakra - megtévesztheti, a cég nevében jogosulatlanul felléphet. A cég azonban jogosulatlan eljárására csak akkor hivatkozhat alappal, ha bizonyítani tudja, hogy a hatóságnak, a harmadik személynek a visszahívásról tudomása volt.
A Ctv. szabályozása szerint - figyelemmel az 1. számú közösségi társasági jogi irányelv rendelkezéseire - harmadik személyek irányában jelentősége nem a bejegyzésnek, hanem a bejegyző, törlő végzés Cégközlönyben történő közzétételének van. A Ctv. 22. §-a (3) bekezdése értelmében ugyanis a cégjegyzék adataira, illetve azok igazolására szolgáló okiratokra harmadik személyekkel szemben a cég főszabályként csak azt követően hivatkozhat, ha az adat a Cégközlönyben közzétételre került. Ezen időponttól hatályosak tehát kifelé, harmadik személyek irányában a cégjegyzékbe bejegyzett adatok.
A fent ismertetett főszabály alól két kivétel van:
- a cég bizonyíthatja, hogy a harmadik személy az adatot, illetve az okiratot már korábban ismerte (például a cég maga közölte a harmadik személlyel korábbi vezető tisztségviselője visszahívását),
- a harmadik személy ezzel szemben a közzétételt követő 16. napig bizonyíthatja, hogy az adat, illetve az okirat megismerésére nem volt lehetősége (például beteg volt).
Elvileg előfordulhat, hogy a bejegyzett, valamint a Cégközlönyben megjelent adat egymástól eltér, pl. Kiss Márta a társaság képviselője a cégjegyzéki adatok szerint, míg a Cégközlönyben Kiss Márton jelent meg képviselőként. Ebben az esetben harmadik személy hivatkozhat a Cégközlönyben megjelent adatra, arra, hogy annak tudatában kötötte meg az ügyletet Kiss Mártonnal, hogy ő cég képviselője. A cég azonban bizonyíthatja, a harmadik személy tudott arról, hogy a cégjegyzékbe Kiss Márta került képviselőként bejegyzésre, pl. beszerezte a cég cégkivonatát az ügylet megkötése előtt.
Harmadik személy olyan adatra, okiratra is hivatkozhat, amelynek tekintetében a cég nem tett eleget bejelentési, közzétételi kötelezettségének. Pl. hivatkozhat arra, hogy épp a cég tájékoztatása alapján tudta meg, hogy a cég képviselője nem a cégjegyzékbe bejegyzett és közzétett személy, hanem más. Nem irányadó e szabály abban az esetben, ha az okiratban foglaltakhoz nem fűződik azért joghatály, mert a közzétételre nem került sor.
A cég az általa bejelentett, a bejelentés folytán bejegyzett és közzétett képviselője vonatkozásában nem hivatkozhat harmadik személlyel szemben arra, hogy a képviselő megválasztására, kinevezésére jogszabálysértően került sor. Tehát pl. a cég harmadik személlyel szemben nem hivatkozhat főszabályként arra, hogy az általa bejelentett, a cégjegyzékbe bejegyzett és a Cégközlönyben közzétett személy azért nem jogosult képviseletére, mert vonatkozásában jogszabályban meghatározott kizáró ok áll fenn. Ezen főszabály alól kivételt képez, ha a cég bizonyítani tudja, hogy a harmadik személynek a jogszabálysértésről tudomása volt.
A képviseleti minőség közzétételét követően arra sincs a cégnek lehetősége, hogy harmadik személlyel szemben arra hivatkozzon, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett képviselő hatáskörét túllépve járt el, pl. olyan szerződést írt alá, melyhez a létesítő okirat rendelkezései szerint be kellett volna szereznie a társaság legfőbb szervének előzetes hozzájárulását.
Fontos hangsúlyozni, hogy a közhitelességi szabályok a cég és harmadik személyek kapcsolatára vonatkoznak, nem irányadóak a cégen belüli viszonyokra és nem jelentik azt, hogy pl. bíróság előtti eljárásban a cég tagja nem vitathatná, hogy a képviselő megválasztása jogszabályba ütközött.
Nem a cégnyilvántartás közhitelességére vonatkozó szabályok között található azon mégis a közhitelességre vonatkozó szabály, mely szerint, abban az esetben, ha a cég él a lehetőséggel és nemcsak magyarul, hanem más uniós tagállam nyelvén, nyelvein is kéri nyilvántartani a cégjegyzék adatait, a cégiratokat és a magyar nyelvű cégjegyzékbe bejegyzett adat, illetve cégirat, valamint annak hiteles fordítása eltér egymástól, a cég harmadik személlyel szemben nem hivatkozhat a hiteles fordításra. Harmadik személy azonban hivatkozhat a hiteles fordításra, kivéve, ha a cég bizonyítani tudja, hogy a harmadik személy a cégjegyzékbe bejegyzett - magyar nyelven nyilvántartott -, a fordításban szereplőtől eltérő adatot vagy cégiratot ismerte.

3.4. A cégnyilvántartás felépítése, nyelve

A cégnyilvántartás a Ctv. 10. §-ának (1) bekezdése szerint a cégjegyzékből (3.4.1. pont) valamint a cégiratokból (3.4.2. pont) áll.
A Ctv. szerint a cégnyilvántartás nyelve a magyar. Ugyanakkor a cég kérheti, hogy a cégbíróság a cégjegyzék adatait és a cégiratokat ne csak magyarul, hanem az Európai Unió általa meghatározott hivatalos nyelvén, nyelvein is tartsa nyilván. Ebben az esetben a bejegyzési kérelemhez csatolandó a cégjegyzékbe bejegyzendő adatoknak és a cégiratoknak, legalább azonban a létesítő okiratnak, módosításának hiteles fordítása, kivéve, ha a cég szerződésminta alapján működik.
A cégjegyzék rovatainak elnevezése figyelemmel a Ctv. 23. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra angol, német, francia és orosz nyelven is megjeleníthető.

3.4.1. A cégjegyzék

A cégjegyzékben történik a cégekre vonatkozó, a cég- és változásbejegyzési, törlési eljárások, törvényességi felügyeleti eljárások, esetleg más bírósági vagy egyéb eljárások eredményeként kérelemre, hivatalból, avagy automatikusan bejegyzett, törölt adatok nyilvántartása. A cégjegyzék számítógépen rögzített nyilvántartás.
A cégnyilvántartásban a hatályos szabályozás szerint csak olyan adat szerepelhet, melyek a Ctv. 24-29. §-aiban tételesen fel vannak sorolva.
A cégjegyzék nemcsak a bejegyzett, működő cégek adatait, hanem a törölt cégek adatait is tartalmazza időbeli korlátozás nélkül.
A cégjegyzék tartalmazza továbbá a bejegyzés alatt álló cégek adatait is bejegyzés alatti toldattal.
A fent írtak az egyes cégekre vonatkozó cégjegyzéki adatokra is vonatkoznak.
A cégjegyzékbe történő bejegyzésre főszabályként kérelemre, kivételesen hivatalból, illetve bizonyos esetekben automatikusan kerül sor.
A cégjegyzékbe történő bejegyzésre irányuló kérelmet - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - a cég képviselőjének kell előterjesztenie, a bejegyzési, változásbejegyzési eljárásra vonatkozó fejezetben részletezett módon és időben.
Kivételes esetekben a cégbíróságnak magának hivatalból kell a cégjegyzékbe adatokat bejegyezni, így például a Ctv. 26. §-ában meghatozott több esetben.
Automatikusan - cégbírósági határozat nélkül - kerülnek a cég pénzforgalmi számlájára vonatkozó adatok, illetve a pénzforgalmi számla megszüntetése a cégjegyzékbe bejegyzésre, közzétételre, valamint az adószám, a statisztikai számjel változására vonatkozó adatok.
A cégjegyzéki adatok két nagy csoportba sorolhatók. Az első csoportba azok az adatok tartoznak, melyekkel valamennyi cégformába tartozó cég rendelkezik vagy rendelkezhet. A második csoportba azok az adatok sorolandók, melyek egy adott cégformára specifikusak.
Vannak olyan általános előírások, melyek mind az első, mind a második csoportba tartozó cégjegyzéki adatokra vonatkoznak, ezért ezeket itt ismertetjük.
A cégjegyzéknek a cégjegyzékben szereplő természetes személyek vonatkozásában tartalmaznia kell nemcsak a természetes személy nevét, lakóhelyét, hanem a természetes személy anyjának születési nevét is, hacsak a Ctv. másként nem rendelkezik.
Ha a cég tagja Magyarországon bejegyzett cég, a cégjegyzékben feltüntetendő a cégjegyzékszáma, társadalmi szervezet vagy alapítvány esetén a nyilvántartási szám, külföldi cég vagy más szervezet esetén a nyilvántartási szám és az őt nyilvántartó hatóság neve.
A cégjegyzékben a lakóhelynek, székhelynek, telephelynek, fióktelepnek irányítószám, helység, utca, házszám, emelet, ajtó vagy helyrajzi szám feltüntetésével kell szerepelnie. Álláspontunk szerint tételes jogszabályi rendelkezés hiányában is a fenti módon kell a cégjegyzékben szerepelnie a központi ügyintézés helyének, ha az nem azonos a székhellyel (lásd 2.9. pontot).

3.4.1.1. A nem cégforma-specifikus cégjegyzéki adatok

A tipikusan valamennyi cégforma tekintetében létező cégjegyzéki adatokat a Ctv. 24-26. §-ai tartalmazzák. A hivatkozott §-okban szereplő cégjegyzéki adatok tovább bonthatók egyrészt olyan cégjegyzéki adatokra, melyekkel tipikusan minden cégformába tartozó cégnek rendelkeznie kell, ha jogszerűen került megalapítására sor, illetve ha jogszerűen működik. A másik csoportba azok az adatok tartoznak, melyekkel nem szükségszerűen kell rendelkezniük a cégeknek, de ha ilyen adat létezik vonatkozásukban, az a cégjegyzékben feltüntetendő. Ez utóbbiak között találhatók azok a külön csoportosított cégjegyzéki adatok, melyek a hitelezői érdekek védelme szempontjából jelentősek.
A cégjegyzék egyes adataira vonatkozóan a Cvhr. néhány többletrendelkezést tartalmaz.

3.4.1.1.1. Valamennyi cégforma vonatkozásában kötelező cégjegyzéki adatok

A cégjegyzékben a Ctv. 24. §-a értelmében az alábbi adatok jelennek meg minden esetben szinte valamennyi cégforma esetén:
a) cégjegyzékszám
A cégbejegyzési kérelem benyújtásakor a cég cégjegyzékszámát a cégbíróság adja meg. A cégjegyzékszám ún. beszédes szám, első két száma azt a cégbíróságot jelöli a Cvhr. 2. sz. melléklete a) pontjában foglaltaknak megfelelően, ahol a cég nyilvántartásba vételre kerül, míg a második két szám a b) pontban írtaknak megfelelően a cégformát azonosítja. Ha tehát egy cég cégjegyzékszáma például 01-gyel kezdődik, az azt jelenti, hogy a cég székhelye a fővárosban található, míg ha a harmadik és negyedik szám 06, az azt jelenti, hogy a cég cégformája betéti társaság. A cégjegyzék további hat száma sorszámként szolgál.
A cég cégjegyzékszáma cégformaváltás, illetve más bíróság illetékességi területére történő székhelyáthelyezés kivételével nem változhat. A cég törlését, illetve a cégbejegyzési kérelem jogerős elutasítását, a bejegyzési eljárás megszüntetését követően ugyanaz a szám ismételten nem adható ki, így tehát az adott cégjegyzékszám az adott céget egyértelműen azonosítja.
Amennyiben a cég székhelyét más bíróság illetékességi területére helyezi át, az új székhely szerinti cégjegyzékben szerepelnie kell a cég korábbi cégjegyzékszámának, valamint azon cégbíróság nevének, mely korábban a céget nyilvántartotta.
b) a cég neve (lásd 2.2., 2.4. pontot)
c) a cég székhelye, valamint ha a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helye (lásd 2.7. és 2.9. pontot)
d) a létesítő okirat kelte
Ezen cégjegyzéki rovatban nemcsak a létesítő okirat, hanem módosításainak kelte is megtalálható. A cég bejegyzését követően a létesítő okirat módosításának kelte a cégjegyzékben mindenképpen feltüntetendő akkor is, ha a módosítás egyéb cégjegyzéki adatot nem érint.
e) a cég létesítő okiratban meghatározott tevékenységi körei, azok statisztikai nómenklatúra szerinti besorolása nélkül
A 2008. évi XCVI. tv.-el módosított Ctv. szabályai szerint a cégjegyzékben sem a főtevékenység, sem a cég által folytatott, cégjegyzékbe bejegyzett tevékenység TEÁOR-számmal nem tüntetendők fel. (A már bejegyzett TEÁOR-számokat 2009. március 1-jéig a cégbíróságok hivatalból törlik a cégjegyzékből. A tevékenységi körökhöz tartozó TEÁOR-szám cégjegyzékből történő törlése a cég számára nem keletkeztet bejelentési kötelezettséget.)
Változatlanul a cég főtevékenységét kell a cégjegyzékbe az első helyen bejegyezi (a bejegyzési kérelemben első helyen kell feltüntetni).
A Ctv. hatályos szabályai szerint a cégjegyzékbe nem jegyzendő be a tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedély, az arra vonatkozó adatok, a hatósági engedélyek a cégbírósághoz nem is nyújtandók be, kivéve az alapítási engedélyt. Például a Hpt. 15. §-a (1) bekezdés a) pontja szerint a Hpt. hatálya alá tartozó gazdasági társaságok megalapításához a PSZÁF engedélye szükséges.
f) a cég jegyzett tőkéje
A jegyzett tőke fogalmát az Szvt. 35. §-ának (3) bekezdése határozza meg. Eszerint "jegyzett tőke részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb vállalakozónál (ha e tekintetben cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összegben".
A cég jegyzett tőkéjét minden esetben egész számra kerekítve kell meghatározni.
A Ctv. tételes rendelkezése folytán európai gazdasági egyesülés, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetén jegyzett tőkeként a tulajdonos, illetve a külföldi vállalkozás által a fenti cég működéséhez rendelkezésre bocsátott összeget kell feltüntetni.
A cég jegyzett tőkéjét főszabályként forintban kell nyilvántartani. Ez a szabály nem vonatkozik a számviteli törvény felhatalmazása alapján deviza-könyvvezetést alkalmazó társaságokra [Szvt. 20. § (4) bekezdés], az európai gazdasági egyesülésre és az európai részvénytársaságra. Az európai szövetkezet a jegyzett tőkéjét euróban is nyilvántarthatja. Amennyiben a cég jegyzett tőkéjét devizában határozza meg, ennek ténye és a deviza neme a Ctv. 25. § (1) bekezdés s) pontja alapján cégjegyzéki adat.
Szövetkezet, európai szövetkezet, európai gazdasági egyesülés, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete a jegyzett tőke változását - a változások számától függetlenül - évente legalább egy alkalommal köteles a cégbíróságnak bejegyzés és közzététel végett bejelenteni, ennek időpontját a Ctv. nem határozza meg, így arról az érintett cégek dönthetnek.
Amennyiben az adott cégformára vonatkozó anyagi jogi szabály a jegyzett tőke minimumát meghatározza, annál alacsonyabb összeg jegyzett tőkeként jogszerűen a cégjegyzékben nem szerepelhet.
g) A képviselt módja (lásd 2.10.3. pontot)
h) a cég képviseletére jogosultak neve (cége) és lakóhelye (székhelye), valamint tisztsége, e jogviszonyuk keletkezésének időpontja, határozott időre szóló képviselet esetén a jogviszony megszűnésének időpontja is, illetve, ha a jogviszony megszűnésére a cégjegyzékben feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontja
Itt kerülnek bejegyzésre a cég szervezeti, illetve származékos képviselői (lásd. 2.10.1., 2.10.2. pontot).
i) a cég adószáma, statisztikai számjele, továbbá, ha a cég adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztés, a felfüggesztés megszüntetése, a törlés, illetve e határozatok megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napja
A cégbíróság a cégbejegyzési kérelem benyújtásakor a számítógépes rendszer útján szerzi be az adószámot, a statisztikai számjelet.
Amennyiben az adószám vagy a statisztikai számjel megváltozik, azt az azt megállapító szervezet köteles a cégírósággal elektronikus úton közölni és a változás bejegyzésére elektronikus úton, automatikusan kerül sor.
A cégbíróság az adóhatóság elektronikus úton történő értesítése alapján hivatalból jegyzi be a cég adószáma alkalmazásának felfüggesztését, törlését, a felfüggesztés megszüntetését, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját.
j) a cég valamennyi pénzforgalmi számlája, valamint az azokat vezető pénzügyi intézmény neve és székhelye
Ezen cégjegyzéki adat, annak törlése automatikusan kerül a cégjegyzékbe bejegyzésre, közzétételre a törvény erejénél fogva. A számlát vezető pénzügyi intézmény köteles a számla megnyitását, megszüntetését a cégbíróságnak 8 napon belül elektronikus adattovábbítás útján bejelenteni.
k) a cégbejegyzési, változásbejegyzési végzés meghozatalának időpontja
l) a cégjegyzéki adatok, illetve azok törlése bejegyzésének Cégközlönyben történő közzétételének napja.
Ezen cégjegyzéki adatnak a harmadik személyek vonatkozásában van jelentősége, hiszen a 3.3. pontnál kifejtettek szerint a cégjegyzéki adatok főszabályként a közzétételtől kezdve hatályosak harmadik személyek vonatkozásában. A közzététel napjának bejegyzésre automatikusan, elektronikusan kerül sor.

3.4.1.1.2. Valamennyi cégforma esetén szükség szerinti cégjegyzéki adatok

A Ctv. 25. és 26. §-a sorolja fel azokat a cégjegyzéki adatokat, melyekkel a cég rendelkezhet, és ha rendelkezik, a cégjegyzékbe ezen adatok kógensen bejegyzendők.
A Ctv. 25. §-a szerint valamennyi cégforma esetén, ha az adott cég az adott cégjegyzéki adattal rendelkezik, a cégjegyzékben az alábbi cégjegyzéki adatok szerepelnek:
a) a cég rövidített neve (lásd 2.3. pontot)
b) a cég - magyar nyelvű elnevezésének megfelelő - idegen nyelvű elnevezése (lásd 2.3. pontot)
c) a cég telephelye (lásd 2.8., 2.9. pontot)
d) a cég fióktelepe (lásd 2.8., 2.9. pontot)
e) a cég elektronikus elérhetősége (honlap, e-mail) és a cég arra vonatkozó döntése esetén az a tény, hogy a cég közvetlen közleményeit a honlapján teszi közzé (lásd 3.2.5. pontot)
f) meghatározott időtartamra alapított cég esetén a meghatározott idő lejártának napja
A szabályozásból az következik, hogy ha egy céget határozott időre, de nem naptári évben, hónapban, napban meghatározható időtartamra alapítanak, pl. valamely munka elvégzésére, ez a cégjegyzéki adat nem tölthető ki a létesítő okirat rendelkezéseinek megfelelően.
g) a jogelőd (jogelődök), illetve a jogutód (jogutódok) cégneve és cégjegyzékszáma, illetve a cég erre vonatkozó döntése esetén az átalakulásának a cég által meghatározott időpontja
A Ctv. 57. §-ának (2) bekezdése módot ad arra, hogy a cég maga határozza meg az átalakulás időpontját. Ebben az esetben az átalakulással létrejövő cég nem az átalakulás bejegyzésének napjával, hanem a cég által megadott napon jön létre. A cég által meghatározott időpont nem lehet későbbi, mint a kérelem cégbírósághoz történt benyújtását követő 90 nap, és nem lehet korábbi, mint a cégbejegyzés napja. Ha a cég által meghatározott időpont a cégbejegyzés napját megelőzné, a cégbíróság az átalakulás időpontjaként a cégbejegyzés napját tünteti fel.
h) a könyvvizsgáló neve (cége), lakóhelye (székhelye)
e jogviszonya keletkezésének és megszűnésének időpontja, illetve ha a jogviszony megszűnésére a cégjegyzékben feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontja,
könyvvizsgáló szervezet esetén annak a személynek a neve, lakóhelye, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelős
i) a felügyelőbizottsági tagok neve és lakóhelye
ha a felügyelőbizottsági tag munkavállalói küldött, ez a tény,
e jogviszonyuk keletkezésének és megszűnésének időpontja, illetve ha a jogviszony megszűnésére a cégjegyzékben feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontja
j) annak a kamarának a megjelölése, amelynek a cég tagja
k) kiskorú tag (tulajdonos) esetén a törvényes képviselő neve, lakóhelye
l) a külföldi jogi személy, illetve magyarországi lakóhellyel nem rendelkező természetes személy kézbesítési megbízottjának neve (cége), lakóhelye (székhelye)
A hatályos Ctv. szabályai szerint a cégjegyzékbe bejegyzendő, vagy bejegyzett külföldi jogi személynek vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, továbbá azon külföldi természetes személynek, akinek magyarországi lakóhelye nincs, kézbesítési megbízottal nem kell rendelkeznie. A fenti jogalanyoknak ugyanakkor, ha óhajtják, lehet kézbesítési megbízottjuk. Amennyiben van kézbesítési megbízottjuk, annak neve és elérhetősége a cégjegyzékben feltüntetendő. A bejegyzési kérelemhez mellékelni kell az általános szabályok szerinti cégeljárásban a kézbesítési megbízott megbízására, illetve a megbízás elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy közokiratot (Ctv. 1. számú melléklet I.6. pont). Egyszerűsített cégeljárás esetén a jogi képviselő feladata a fenti okiratok meglétének, jogszerűségének ellenőrzése (3. számú mellélet II.8. pont).
Kézbesítési megbízott magyarországi székhellyel rendelkező szervezet, illetve állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy lehet. A kézbesítési megbízott a cég tagja (részvényese), vezető tisztségviselője, valamint felügyelőbizottságának tagja is lehet. Nem kizárt, hogy ugyanazon személy, ugyanazon cég cégjegyzékébe bejegyzett több személy vonatkozásában legyen kézbesítési megbízott.
A kézbesítési megbízott feladata, hogy kizárólag a cég működésével összefüggésben a bíróságoknak, más hatóságoknak a megbízója számára kézbesítendő iratait átvegye, és azokat továbbítsa. Ezáltal a hatóságok mentesülnek a külföldön történő kézbesítés sokszor bonyolult vagy költséges (fordítást igénylő) szabályainak alkalmazása alól. A Ctv. szerint a bíróság vagy más hatóság által a kézbesítési megbízottnak megküldött okirat tekintetében vélelmezni kell, hogy a kézbesítési megbízottnak történő szabályszerű kézbesítést követő 15. napon az okirat a külföldi személy számára ismertté vált.
Amennyiben a külföldi jogalanynak nincs kézbesítési megbízottja, a bíróság (csak a bíróság) a külföldi személy részére kézbesítendő, a fenti körbe tartozó iratokat a Cégközlönyben történő közzététellel kézbesíti azzal, hogy az irat a közzétételt követő 5. napon kézbesítettnek tekintendő.
m) a cég közösségi adószáma, továbbá, ha a cég közösségi adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztés, a felfüggesztés megszüntetése, törlése, illetve e határozatok megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napja
Az adóhatóság elektronikus úton történő értesítése alapján, hivatalból kerül sor a közösségi adószámon kívüli fenti cégjegyzéki adatok bejegyzésére.
n) az, hogy a cégjegyzékben szereplő adatok, illetve a cégiratok fordítása az Európai Unió melyik hivatalos nyelvén szerepel a cégnyilvántartásban
Ebben az esetben legalább a cégjegyzékbe bejegyzendő adatok és - a szerződésminta kivételével - a létesítő okirat, módosítása hiteles fordítását az adott tagállami nyelven csatolni kell. (Sem a cégjegyzék adatai, sem a cégiratok nem tagállami hivatalos nyelven a cégjegyzékben nem szerepelhetnek.)
o) közhasznú minősítéssel rendelkező nonprofit gazdasági társaság esetén:
- a közhasznúsági fokozat,
- a közhasznú jogállás megszerzésének, módosításának és törlésének időpontja
p) ha a cég elismert vállalatcsoport tagja, vagy uralkodó tagja, ez a tény, a csoporthoz tartozó cégek nevének, székhelyének és cégjegyzékszámának feltüntetésével.
A Gt. 55. §-ában foglaltakra figyelemmel az uralkodó tag csak a számviteli törvényben írtak szerint összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére köteles gazdasági társaság lehet, míg ellenőrzött tag csak olyan részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság lehet, amely felett az uralkodó tag a számviteli törvény alapján meghatározó befolyással rendelkezik. A fenti feltételeknek megfelelő társaságok dönthetnek úgy a Gt.-ben meghatározott szabályok betartásával, hogy uralmi szerződést kötnek.
Az uralkodó tag köteles ezen cégjegyzéki adat bejegyzésére irányuló kérelmet előterjeszteni. A bejegyzést követően a cégbíróság az ellenőrzött cég cégjegyzékébe hivatalból jegyzi be az adatot, vagyis az ellenőrzött cégnek nem kell az adat bejegyzésére irányuló kérelmet előterjesztenie.
q) ha a cég összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő anyavállalat, illetve az összevont (konszolidált) éves beszámolóba bevont leányvállalat, ez a tény, valamennyi kapcsolódó anya- és leányvállalat cégnevének, székhelyének, cégjegyzékszámának, külföldi cég esetén nyilvántartási számának és a nyilvántartó hatóságának feltüntetésével.
Ezt az adatot a belföldi székhelyű anyavállalat, külföldi székhelyű anyavállalat esetén a belföldi székhelyű leányvállalat bejelentése alapján a cégbíróság hivatalból jegyzi be a többi érintett belföldi cég cégjegyzékébe. A bejegyzési kérelmet az összevont beszámoló letétbe helyezésével, közzétételével egyidejűleg kell megtenni.
r) a cég képviseletére jogosult elektronikus címpéldányának tanúsítványa (lásd 2.10.4. pontot)
s) ha a cég a jegyzett tőkét devizában határozza meg, ez a tény, továbbá a deviza neme
Devizában határozza meg a jegyzett tőkéjét a számviteli törvény felhatalmazása alapján a deviza-könyvvezetést alkalmazó társaság, az európai részvénytársaság, az európai gazdasági egyesülés. Az európai szövetkezet jegyzett tőkéjét euróban is meghatározhatja.
t) a cég üzleti évének fordulónapja, amennyiben az üzleti éve eltér a naptári évtől
u) ha a cég tagja (tulajdonosa) a magyar állam, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv neve és székhelye.

3.4.1.1.3. A hitelezők szempontjából jelentős cégjegyzéki adatok

A Ctv. 26. §-a külön csoportosítva sorolja fel azokat a cégjegyzéki adatokat, amelyek elsődlegesen a közhiteles nyilvántartás, illetve a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatok. E körben a cégjegyzékben szerepel:
a) a csődeljárás kezdő időpontja és befejezése
Ezen adatok a csődeljárást lefolytató bíróság végzése alapján, elektronikus úton kerülnek a cégjegyzékben rögzítésre a csődeljárásban született jogerős végzés Cégközlönyben történő közzétételével egyidejűleg.
b) a felszámolás kezdő időpontja és befejezése,
külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a külföldi vállalkozás fizetésképtelenségére, felszámolására vonatkozó eljárás megindítása és befejezése is, továbbá a külföldi vállalkozás felszámolójának neve, lakóhelye, illetve székhelye,
A Magyarországon folyó felszámolás kezdő időpontja, valamint ezzel egyidejűleg a cégnév (rövidített cégnév) "f. a." toldattal történő kiegészítése, amennyiben a felszámolást végelszámolás előzte meg a "v. a." toldat törlése, a korábbi képviselet módjának megváltozása, a korábbi képviseletre jogosultak törlése, valamint a felszámolóra, illetve a felszámolóbiztosra vonatkozó adatok a felszámolást elrendelő bíróság végzése alapján elektronikus úton kerülnek rögzítésre a cégjegyzékben, a felszámolást elrendelő jogerős végzés Cégközlönyben történő közzétételével egyidejűleg. A Magyarországon folyó felszámolás befejezésére vonatkozó adat ugyancsak a felszámolási eljárást lefolytató bíróság végzése alapján, elektronikus úton kerül a cégjegyzékbe bejegyzésre, a jogerős végzés Cégközlönyben történő közzétételével egyidejűleg. Ha a felszámolási eljárás a cég jogutód nélküli megszűnésével fejeződik be, ebben az esetben a végzés jogerőre emelkedésének napjával a céget elektronikus úton, automatikusan kell törölni a cégjegyzékből.
A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetén az anyavállalat ellen külföldön folyó fizetésképtelenségi eljárásra, felszámolási eljárásra vonatkozó adatok bejegyzésére a fióktelep, a kereskedelmi képviselet által előterjesztett bejegyzési kérelem alapján kerül sor.
c) a végelszámolás kezdő időpontja és befejezése,
külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a külföldi vállalkozás végelszámolásának megindítása és befejezése, valamint a külföldi vállalkozás végelszámolójának neve, lakóhelye, illetve székhelye
A cégjegyzékben szerepel, ha a cég az egyszerűsített végelszámolásról az általános szabályok szerint végelszámolásra köteles áttérni.
d) a cég megszűntnek nyilvánítása, továbbá, ha a jogi személy megszűntnek nyilvánítására büntetőügyben eljáró bíróság döntése alapján került sor, a bíróság megnevezése, valamint a határozat száma és jogerőre emelkedésének időpontja (lásd 7.7.4. pontot).
e) a megszüntetési eljárás kezdő időpontja és befejezése (lásd 8.5. pontot)
f) a bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perindítás, és a per befejezése (lásd 5.4. pontot)
A perindítás tényét, befejezését, valamint a Cvhr. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében a perben eljáró bíróság megnevezését és a per ügyszámát a cégbíróság hivatalból jegyzi be a cégjegyzékbe a perbíróság értesítése alapján.
g) a cégalapítás vagy a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti perindítás, és a per befejezése (lásd 5.5. és 5.6. pontot)
A perindítás tényét, befejezését, valamint a Cvhr. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében a perben eljáró bíróság megnevezését és a per ügyszámát a cégbíróság hivatalból jegyzi be a cégjegyzékbe a perbíróság értesítése alapján.
h) a cégformákra irányadó törvényekben szabályozott, a cég által hozott határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perindítás és a per befejezése
Ilyen rendelkezéseket tartalmaznak pl. a Gt. 45-47. §-ai, a Szöv. tv. 18. §-a.
A perindítás tényét, befejezését, valamint a Cvhr. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében a perben eljáró bíróság megnevezését és a per ügyszámát, továbbá, ha a határozat végrehajtását a peres bíróság felfüggesztette, ezt a tényt a cégbíróság hivatalból jegyzi be a cégjegyzékbe a perbíróság értesítése alapján.
i) a cég elleni végrehajtás - ideértve a biztosítási intézkedést is - elrendelése és megszüntetése
A Cvhr. 11. §-ának rendelkezése értelmében a cégbíróságnak a végrehajtást elrendelő bíróságot, az ügyszámot (lajstromszámot), a bírósági végrehajtás elrendelésének időpontját hivatalból kell feltüntetnie a cégjegyzékben.
Biztosítási intézkedés esetén annak is szerepelnie kell a cégjegyzékben, ha az intézkedés a Vht. 193/A. §-án alapul, illetve ha a bűnügyi zárlaton (202. §), ez utóbbi esetben a bűnügyi zárlatot jogerősen elrendelő bíróság ügyszámát is be kell jegyezni.
A Be. 160. §-a szerint az ügyész vagy a nyomozó hatóság által alkalmazott biztosítási intézkedés esetén az ügyészség, a nyomozó hatóság neve, a büntetőeljárás ügyszáma és a biztosítási intézkedésről szóló határozat kelte is feltüntetendő a cégjegyzékben.
Közigazgatási végrehajtás esetén a végrehajtást elrendelő közigazgatási szerv megnevezése, a végrehajtást elrendelő határozat száma, a végrehajtás elrendelésének időpontja, végrehajtható okirat kiállításának hiányában a végrehajtást foganatosító hatóság neve, a végrehajtási ügy száma, a végrehajtás megkezdéséről szóló értesítés kiállításának időpontja szerepeltetendő a cégjegyzékben.
A fenti adatok bejegyzésére, törlésére (a cégjegyzéki adatváltozás közzétételére) a Ctv. 26. §-ának (4)-(6) bekezdésében meghatározott hatóság elektronikus úton történő közlésére hivatalból kerül sor. Az állami adóhatóság az értesítést ugyancsak elektronikus úton küldi meg a cégbíróságnak.
j) a cég tagja (részvényese) vagyoni részesedésének lefoglalása, továbbá a cég tagja (részvényese) vagyoni részesedésére vonatkozóan a büntetőeljárásban alkalmazott biztosítási intézkedés, illetve zár alá vétel elrendelése és megszüntetése
A Cvhr. 11. §-ának (5) és (6) bekezdése értelmében a bírósági vagy közigazgatási végrehajtás során történő lefoglalás esetén fel kell tüntetni a cégjegyzékben a cégjegyzéknek tagra, részvényesre vonatkozó rovatszámát, a végrehajtást foganatosító hatóság nevét, ügyszámát, valamint a lefoglalás időpontját. Büntetőeljárás során alkalmazott biztosítási intézkedés, illetve zár alá vétel esetén az intézkedést alkalmazó hatóság megnevezését, az ügyszámot és a határozat keltét.
A fenti adatok bejegyzésére, törlésére (a cégjegyzéki adatváltozás közzétételére) a Ctv. 26. §-ának (4)-(7) bekezdésében meghatározott hatóság elektronikus úton történő közlésére hivatalból kerül sor. Az állami adóhatóság az értesítést ugyancsak elektronikus úton küldi meg a cégbíróságnak.
k) ha a jogi személy ellen olyan eljárás van folyamatban, amelyben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye, a nyomozás elrendelése, megszüntetése, annak megállapítása, hogy intézkedés alkalmazásának nem állnak fenn a feltételei, az eljárás befejezése, valamint az eljáró hatóság megnevezése, a határozat száma, kelte, továbbá, ha a bíróság a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedésként tevékenységének korlátozását rendelte el, a határozat jogerőre emelkedésének napja, a korlátozás időtartama, és az, hogy a korlátozás a jogi személy, mely tevékenységére vagy jogosítványára terjed ki
Ezeket az adatokat a cégbíróság, az ügyész, illetve az ügyben eljáró bíróság elektronikus úton történő értesítése alapján hivatalból jegyzi be a cégjegyzékbe és teszi közzé.
l) a 85. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedés ténye, valamint a kirendelt zárgondnok neve (cége), lakóhelye (székhelye) (lásd. 8.1. pontot).
m) az a tény, ha a cég képviseletére jogosult személynek, továbbá, ha a cég minősített többséggel rendelkező tagjának, részvényesének korlátlan felelősségét állapították meg a cég tartozásaiért, a képviselő, illetve a tag neve, lakóhelye, a jogerős bírósági döntés száma, kelte.
Ezen adatokat a cégbíróság a perben eljáró bíróság értesítése alapján hivatalból jegyzi be.

3.4.1.2. Cégforma-specifikus cégjegyzéki adatok

A fentieken túlmenően az egyes cégformák vonatkozásában a cégjegyzék kógensen további adatokat is tartalmaz. Tartalmazza:
Közkereseti társaság esetén:
- a tagok nevét (cégét), és lakóhelyét (székhelyét),
- a tag tagsági viszonya keletkezésének és megszűnésének időpontját.
Betéti társaság esetén:
- a beltagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),
- a kültagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),
- a tag tagsági viszonya keletkezésének és megszűnésének időpontját.
Korlátolt felelősségű társaság esetén:
- a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), és amennyiben a tag szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a tag minősített többségű befolyással rendelkezik, ezt a tényt is,
- a tag tagsági jogviszonya keletkezésének és megszűnésének időpontját,
- üzletrészen alapított zálogjog tényét, a zálogjogosult nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát).
részvénytársaság esetén az rt. működési formájától függetlenül:
- részvényfajták (részvényosztályok) szerint a részvények számát és névértékét,
- a kibocsátott átváltoztatható kötvények számát és névértékét,
- a kibocsátott jegyzési jogot biztosító kötvények számát és névértékét.
Zártkörűen működő részvénytársaság esetében:
- a részvénytársaság ügyvezetésének típusát (igazgatóság vagy egyszemélyes igazgatóság),
- ha a részvény átruházását az alapszabály korlátozza, ezt a tényt,
- azt a tényt, ha valamelyik részvényes szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a részvényes minősített többségű befolyással rendelkezik.
- egyszemélyes részvénytársaság esetében a részvényes nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),
Nyilvánosan működő részvénytársaság esetében:
- az ügyvezetés típusát (igazgatóság vagy igazgatótanács),
- a részvénytársasági hirdetmények közzétételének módját, helyét.
egyesülés esetén:
- a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),
- az egyesüléshez csatlakozó tag csatlakozásának időpontját, felelősségének esetleges korlátozását (Gt. 284. §).
egyéni cég esetében:
- a cégtulajdonos nevét, lakóhelyét.
közhasznú társaság esetén:
- a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), és amennyiben a tag szavazati jogának mértéke az 50%-ot meghaladja, ezt a tényt,
- a tag tagsági jogviszonya keletkezésének és megszűnésének időpontját,
- a társaság közhasznúnak minősülő tevékenységét,
- azt a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervezetet, mellyel a társaság a közhasznú tevékenység folytatására szerződést kötött,
- a közhasznúsági fokozatot,
- a közhasznú jogállás megszerzésének, módosításának és törlésének időpontját.
külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén:
- a külföldi vállalkozás nevét, cégformáját, cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és székhelyét,
- a külföldi vállalkozás cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság, illetve hatóság megnevezését és székhelyét,
- a külföldi vállalkozás képviseletére jogosult személy vagy szerv nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), a jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját.
külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetén:
- a külföldi vállalkozás nevét, cégformáját, cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és székhelyét,
- a külföldi vállalkozás cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság, illetve hatóság megnevezését és székhelyét,
- a külföldi vállalkozás képviseletére jogosult személy vagy szerv nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), a jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját.
vízgazdálkodási társulat esetén:
- a társulat típusát (vízitársulat, víziközmű-társulat),
- az ellenőrző bizottsági tagok nevét és lakóhelyét.
Végrehajtói iroda esetén:
- a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), az önálló bírósági végrehajtó tag nevét, szolgálati helyét (annak a helyi bíróságnak a megnevezését, amely mellé kinevezték), hivatali helyiségének címét, az illetékességi területe kiterjesztésének tényét és terjedelmét,
- az önálló bírósági végrehajtó tag (tagok) szavazati jogának terjedelmét.
Közjegyzői iroda esetén:
- a tagok nevét, lakóhelyét, a közjegyzői tag esetében a hivatali helyiségének (irodájának) címét,
- közjegyző tag (tagok) szavazati jogának terjedelmét.
Európai gazdasági egyesülés esetén:
- a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),
- az európai gazdasági egyesüléshez csatlakozó tag csatlakozásának időpontját, felelősségének esetleges korlátozását.
Európai részvénytársaság esetén:
- részvényfajták (részvényosztályok) szerint a részvények számát és névértékét,
- a kibocsátott átváltoztatható kötvények számát és névértékét,
- a kibocsátott jegyzési jogot biztosító kötvények számát és névértékét.
Zártkörűen működő európai részvénytársaság esetében:
- az európai részvénytársaság ügyvezetésének típusát (igazgatóság vagy egyszemélyes igazgatóság),
- ha a részvény átruházását az alapszabály korlátozza, ezt a tényt,
- azt a tényt, ha valamelyik részvényes szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a részvényes minősített többségű befolyással rendelkezik,
- egyszemélyes európai részvénytársaság esetében a részvényes nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét).
Nyilvánosan működő európai részvénytársaság esetében:
- az ügyvezetés típusát (igazgatóság vagy igazgatótanács),
- az európai részvénytársasági hirdetmények közzétételének módját, helyét.
Európai szövetkezet esetén:
- az európai szövetkezet ügyvezetésének típusát (igazgatóság, ügyvezető elnök vagy igazgatótanács).
Székhelyáthelyezés folytán bejegyzett európai gazdasági egyesülés, európai részvénytársaság, európai szövetkezet esetén a cégjegyzék tartalmazza:
- a korábbi székhelyet,
- a székhelyáthelyezés előtti nyilvántartását végző hatóságot,
- a korábbi nyilvántartási számot.
Székhelyáthelyezés folytán törölt európai gazdasági egyesülés, európai részvénytársaság, európai szövetkezet esetén a cégjegyzék tartalmazza:
- az új székhelyet,
- az új nyilvántartást végző hatóságot,
- az új nyilvántartási számot.
Külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye esetén a cégjegyzék tartalmazza:
- a telephely cégjegyzékszámát,
- az európai gazdasági egyesülés nevét,
- az európai gazdasági egyesülés székhelyét,
- az európai gazdasági egyesülés nyilvántartását végző hatóságot és a nyilvántartási számot,
- az európai gazdasági egyesülés képviseletére jogosult személy vagy szerv nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), a jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját,
- a telephely magyarországi központi ügyintézésének helyét,
- a telephelyet létesítő okirat keltét,
- a telephely tevékenységeit, azok statisztikai nómenklatúra szerinti besorolása nélkül,
- a telephely képviseletére jogosultak nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), valamint tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját, határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is,
- a telephely adószámát (közösségi adószámát), valamint statisztikai számjelét,
- a telephely valamennyi pénzforgalmi számláját, valamint az azokat vezető pénzügyi intézmények nevét, székhelyét,
- a cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés meghozatalának időpontját,
- a cégjegyzékadatok bejegyzésének, illetve törlése bejegyzésének Cégközlönyben történő közzététele napját.
Szükség szerint tartalmazza:
- a cég rövidített nevét,
- a cég - magyar nyelvű elnevezésének megfelelő - idegen nyelvű elnevezését,
- a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés jogutód nélküli megszűnésére irányuló eljárás megindulásának és befejezésének időpontját.
A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés jogutód nélküli megszűnése esetén a magyarországi telephelyet a cégbíróság törli a cégjegyzékből.

3.4.1.3. A cégjegyzéki adatokban bekövetkező változások hatálya

A cégjegyzéknek valamennyi cégadat vonatkozásában tartalmaznia kell a változás időpontját.
A Ctv. 30. §-ának (4) bekezdése értelmében a Ctv. 24. § (1) bekezdés b)-h) pontjában, a 25. § (1) bekezdés a)-e), h), i) és l) pontjában továbbá az n), p)-q) és t) pontjában foglalt adatok tekintetében a cég maga jogosult meghatározni az adatváltozás időpontját. Ezek olyan cégjegyzéki adatok, melyek vonatkozásában bekövetkező változás elhatározása a cég döntési hatáskörébe tartozik (pl. cégnév, vezető tisztségviselő személyében bekövetkező változás stb.).
A módosított szabályok a korábbi bírói gyakorlattal egyezően tartalmazzák, hogy a változás időpontja nem lehet korábbi, mint a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának napja. Vagyis egy kft. taggyűlése 2008. november 1-jén dönthet arról, hogy 2009. január 1-jével hívja vissza a kft. ügyvezetőjét és ezen időponttal kezdődően választ új ügyvezetőt, de nem dönthet úgy, hogy a visszahívás hatálya 2008. szeptember 15-e és ezen időponttal vezető tisztségviselő az új megválasztott.
Amennyiben a cég nem él a fenti lehetőséggel, a változás időpontját nem határozza meg, a változás időpontja a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának napja. Ez a szabály megfelelően irányadó, ha tény bekövetkezése a változás alapja, pl. cégjegyzékbe bejegyzett természetes személy halála esetén a halál napjával kell a személyt a cégjegyzékből törölni.
Ugyancsak az alapul szolgáló határozat meghozatalának napja a változás időpontja, ha az adatok ellentmondásosak, illetve törvénysértőek. Például 2009. január 15-én 2008. december 15-ei hatállyal változtatják meg a cég nevét. Ilyen esetben a cégnévváltozás hatálya 2009. január 15-e.
A változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának napja, a tény bekövetkezésének az időpontja a változás időpontja azon cégadatok esetén, melyek tekintetében a céget a változás időpontja meghatározásának joga nem illeti meg (pl. a cég bankszámlaszámával, adószámával kapcsolatos változások).
A fentiekből az is következik, hogy a cégjegyzéki adatokban bekövetkező változás a cég belső viszonylatában akkortól hatályos, amikor az bekövetkezett (jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában). Ettől független, hogy kifelé, harmadik személyek irányában a módosított cégjegyzéki adatokra - figyelemmel a Ctv. 22. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra -, addig, amíg azok közzétételre nem kerültek, a cég főszabályként nem hivatkozhat csak akkor, ha bizonyítja, hogy arról harmadik személy tudott.
Változatlanul irányadónak tekintjük azt a bírói gyakorlatot, mely a korábbi jogi szabályozás alapján alakult ki, és ami szerint a változásbejegyzési kérelmet a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell benyújtani. Ez azt jelenti, ha 2009. január 30-án arról határoznak, hogy 2009. július 1-jei hatállyal könyvvizsgálót választanak és megválasztják a könyvvizsgálót, a könyvvizsgáló bejegyzésére irányuló kérelmet 2009. július 1-jétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni, korábban nem lehet, az ilyen kérelmet, mint idő előtti kérelmet a cégbíróságnak el kell utasítania. A Fővárosi Ítélőtábla 16. Cgf. 43517/2005 számú határozatában - még a korábban hatályos szabályokat alkalmazva - kifejtette: "csakis a cég működésére nézve már hatályos - a tényleges működésnek megfelelő - adatok kerülhetnek bejegyzésre, jövőbeli bizonytalan, még nem hatályosult adatok nyilvántartására a Ctv. nem ad módot".

3.4.2. A cégiratok

A cégnyilvántartás részét képezik a cégjegyzék mellett a cégiratok. A Ctv. 10. §-ának (1) bekezdése a cégiratok körét két nagy csoportba osztja. Az első csoportba azok az okiratok sorolhatók, amelyeket a cégjegyzékbe bejegyzett, törölt, bejegyzendő, törlendő adatok igazolására csatoltak.
A cégiratok második csoportjába azok az okiratok tartoznak, amelyek benyújtására a céget - közérdekből, illetve a forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek védelme céljából - törvény kötelezi (lásd. 6. pontban írtakat).

4. A bejegyzési eljárások szabályai

4.1. A bejegyzési eljárások új szabályozási rendszere

4.1.1. A régi Ctv. szabályozása

A Ctv. szakított az 1997. évi CXLV. törvénynek, a régi Ctv.-nek a bejegyzési eljárásokra vonatkozó elképzeléseivel, és a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás szabályozásának rendjét teljesen új alapokra helyezte. Az 1997. évi CXLV. törvény bejegyzési eljárásában a bírósági vizsgálat módját, terjedelmét, az eljárást intéző személy kilétét és az ügyintézési határidőket is attól tette függővé a jogalkotó, hogy jogi személyiséggel felruházott, vagy jogi személyiség nélküli szervezet bejegyzését (változásbejegyzését) kérik az adott esetben.
A régi Ctv. értelmében - nyilvánvalóan abból a meggondolásból, hogy a jogi személyiség nélküli, de mögöttes korlátlan tagi (tulajdonosi) felelősséggel működő cégek esetében nincs szükség olyan mélyreható vizsgálatra a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során, mint azoknál a cégeknél, melyeknél a társasági tartozásokért - főszabályként - nem jön szóba a tagok (tulajdonosok) helytállási kötelezettsége mögöttesen sem - a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok bejegyzése (változásbejegyzése) gyorsított eljárással történt. Ez megmutatkozott abban, hogy az ilyen cégügyekben nemcsak bíró, hanem bírósági fogalmazó, titkár vagy főiskolai végzettségű bírósági ügyintéző is eljárhatott; a kérelemhez csatolandó mellékleteket a régi Ctv. taxatíve meghatározta; a vizsgálat terjedelme pedig viszonylag szűkebb volt. A jogi személyiség nélküli cégek bejegyzési (változásbejegyzési) ügyeiben a cégbíróság csak azt vizsgálta, hogy a cégjegyzékbe bejegyzendő adatok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek; a létesítő okirat, illetve módosításai tartalmazzák-e azokat az adatokat, amelyeket az adott cégformára vonatkozó jogszabály előír, és hogy a bejegyzési kérelem elbírálásához szükséges, a régi Ctv. mellékletében meghatározott okiratokat (és csak azokat!) mellékelték-e és továbbá, hogy a törvény által előírt mértékű eljárási illetéket megfizették-e.
Ezzel szemben a mögöttes tagi (tulajdonosi) felelősséggel nem "biztosított" jogi személyiségű gazdasági társaságok, egyéb gazdálkodó szervezetek bejegyzési és változásbejegyzési ügyeiben kizárólag bíró járhatott el; a régi Ctv. melléklete által felsorolt, és a kérelemhez kötelezően, illetve az eshetőlegesen kötelezően beadandó okiratok megnevezése csak tájékoztató jellegű volt, aggályosnak tartott bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem tisztázása érdekében a bíró más okiratok benyújtását is igényelhette. A régi Ctv. 44. §-ának (1) bekezdése szerint a jogi személyiségű cégek bejegyzési (változásbejegyzési) ügyeiben eljáró bíró vizsgálatának köre a jogi személyiséggel nem rendelkező cégekhez képest szélesebb körű volt. Az ilyen ügyekben ugyanis a 44. § (1) bekezdése alapján vizsgálta, hogy
− a cégjegyzékben szerepeltetendő adatok,
− a létesítő okirat és annak módosítása,
− valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem és mellékletei és a kérelem alapjául szolgáló egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályi rendelkezéseknek. A régi Ctv. 23. § (1) bekezdése arra is lehetőséget adott, hogy a Cégtörvény által előírt, továbbá a bíró által szükségesnek vélt okiratokon felül más olyan okiratok benyújtása is kötelező legyen, melyeknek a bejegyzési kérelemhez való beadását más törvény (és nem a régi Ctv.) írta elő. Mindez azzal járt, hogy a jogi személyiségű cégek bejegyzési (változásbejegyzési) eljárásaiban a bírósági vizsgálat terjedelme teljes körű volt, azaz a régi Ctv. szerint igénybe vehető bizonyítási eszközök (okirati bizonyítás) terjedelmét a törvény nem korlátozta. Ezek az eljárások így a dolgok természetéből eredően időigényesebbek voltak, hiszen az eljáró bíró által szükségesnek tartott okiratok körét nem lehetett előre látni, és a több szóba jöhető jogforrás miatt nehezebb volt a benyújtandó okiratok hiánytalan összeállítása.

4.1.2. A 2006. évi V. törvény szabályozása

4.1.2.1. A szabályozás megváltoztatásának indokai

A 2006. évi V. törvény - a Ctv. - azzal az igénnyel alkotja meg a cég- és változásbejegyzési szabályokat, hogy lehetőség szerint valamennyi; vagy csaknem valamennyi cég bejegyzési és változásbejegyzési eljárását gyorsítsa. A cégadatok regisztrálásának gyorsasága ugyanis az egyik legfontosabb előfeltétele a közhiteles cégnyilvántartásnak. A piaci forgalom biztonsága megköveteli, hogy a piac szereplőinek legfontosabb cégadatát, és ezek változásait a kereskedelmi nyilvántartás a lehető leggyorsabban tartalmazza, ugyanakkor azonban azt is biztosítani kell, hogy ezek az adatok helyesen, és a lehetőségekhez mérten megbízhatóan ellenőrzött formában nyerjenek bejegyzést.
A két kívánalom nem mehet egymás rovására, a gyorsaság és a valós, ellenőrzött cégadatok regisztrálásának igénye között meg kellett találni a helyes arányt. A bejegyzési eljárás bizonyos technikákkal (elektronikai eszközök használata, blankettaszerződések bevezetése) lerövidíthető, és megfelelő biztosítékok beépítésével (kötelező jogi képviselet, tagok, alapítók, tisztségviselők felelőssége, helytállási kötelezettsége) az egyszerűbb cégjogi szituációkban az ellenőrzöttségtől, annak rovására a gyorsaság irányába eltéríthető. Ügyelni kellett azonban arra is, hogy a legbonyolultabb, nagyobb volumenű cégügyeknél az ellenőrzöttségnek kiemelkedő szerepe van, itt tehát a hiteles, helytálló és jogszerű cégadatok bejegyzésének és az azokat alátámasztó dokumentumok vizsgálatának a gyors bejegyzésnél nagyobb fontosságot kellett tulajdonítani.
A Ctv. megalkotásánál ezért meg kellett találni azokat az eljárási mozzanatokat, illetve eljárási típusokat, amelyek egyszerűen modellezhetők, rutinügyeknek tekinthetők, könnyen átláthatók és amelyeknél az eljárás felgyorsítása várhatóan nem eredményezi a közhitelesség csorbulását és nem veszélyezteti a forgalom biztonságát.
A cégeljárás felgyorsítása - miután az törvényszerűen együtt jár az eljárási (ügyintézési) határidők rövidülésével -, vitathatatlanul terhet ró a bíróságokra és az ügyfelekre is. Ezért - noha a példamutatóan gyors cégeljárás igen kívánatossá tehet egy országot a befektetők számára - ügyelni kellett arra, hogy annak bevezetése ne állítsa teljesíthetetlen feladatok elé az érintetteket. E követelményeknek úgy próbált eleget tenni a Ctv., hogy az eljárási határidők lerövidítése csak fokozatosan következik be, felkészülési, betanulási időt hagyva a bíróságok és a felek számára is. A lépcsőzetes bevezetés ugyanakkor a végrehajtással felmerülő dologi szükségletek kellő időben történő, és gyakorlati tapasztalatok által alátámasztott feltérképezését is lehetővé teszi.
Fontos körülmény ugyanakkor, hogy az ügyfelek tetszésük szerint választhatják az új (és az eljárást gyorsító) megoldásokat, de maradhatnak a valamelyest időigényesebb, megszokott eljárási rendnél is.
A fenti meggondolásokból kiindulva a jogalkotó új rendező elveket keresett a cégbejegyzési és a változásbejegyzési eljárások szabályozásához. Ennek során tekintetbe vette azt a körülményt is, hogy nem a bejegyezni kért gazdálkodó szervezet jogi személyiség nélküli mivolta az egyetlen tényező, amely egy bejegyzési eljárás viszonylagos egyszerűségét hozza magával. A bejegyzési eljárásokat áttekintve megállapítható, hogy az alapítást bejegyző eljárások általában egyszerűbbek, könnyebben átláthatóak, mint a változásbejegyzési eljárások (de legalábbis egyszerűbben tipizálhatóak), és az is látható, hogy egy átlagos kft.-alapítás bejegyzése iránti kérelem elbírálása nem bonyolultabb (a cég jogi személyisége ellenére sem), mint a jogi személyiség nélküli társaságoké.
Mindezen indokokra figyelemmel a cégeljárás átalakításánál az alábbiak szem előtt tartásával készültek a vonatkozó jogi normák:
− Az eljárási határidők lehetőség szerinti lerövidítése, fokozatosan bevezetve, hogy a valós létszám- és technikaieszköz-igény kellő időben megállapítható legyen, és mód nyíljon az új szabályok és technikák megtanulására és begyakorlására;
− hasznosítsák az elektronikai fejlődés vívmányait, ösztönözzön annak alkalmazására, de ez ne jelentsen azonnali kötelezettséget;
− a rutinügyek minél nagyobb számban kerüljenek bírósági ügyintézői hatáskörbe, hogy a bírák a bonyolultabb bejegyzési és a törvényességi felügyeleti ügyekre koncentrálhassanak;
− a tipizálható bejegyzési ügyek szerződésmintákkal készítve taxatíve felsorolt kötelező mellékletekkel gyorsabb ügyintézést nyerhessenek.

4.1.2.2. A bejegyzési (változásbejegyzési) eljárások új rendszere a 2006. évi V. törvény alapján

A 2006. évi V. törvény (Ctv.) eredeti - a 2006. július 1-jétől hatályos - cégeljárási rendjében nem volt különbség pusztán abból az okból, hogy jogi személyiség nélküli, vagy jogi személyiséggel felruházott cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmét terjesztették elő.
Továbbra is differenciát jelentett azonban a szabályozásban az a körülmény, hogy cég alapításának bejegyzését (röviden: cégbejegyzést), vagy a már bejegyzett cég cégjegyzéki adatának megváltozását (változásbejegyzést), vagy éppen a cég jogutódlással vagy jogutód nélküli törlését kérik-e a cégbíróságtól. A bejegyzési ügyeknél ugyanis fő vonalakban azonos szempontokra figyelemmel kell dönteni, az ilyen ügyek könnyen tipizálhatóak, tehát alkalmasak arra, hogy a jogalkotó által rendelkezésre bocsátott mintaszerződések kitöltésével gyorsított eljárásban kerüljenek elbírálásra. Az alapítás bejegyzése iránti ügyek esetében a szükséges mellékletek köre is "uniformizálható", így ezek törvényi előírásaival és vizsgálatuk terjedelmének meghatározásával az ügyintézési határidők csökkenthetők, mégpedig nemcsak a közkereseti társaságok és betéti társaságok (a leggyakrabban előforduló jogi személyiség nélküli társaságok), hanem az egyszerűbb kft.-k vonatkozásában is.
A Ctv. ezért bevezette a szerződésminta alkalmazásával készült bejegyzési kérelmek gyorsított eljárási típusát (kizárólag a fenti cégek alapításának bejegyzésére), ez azonban csak az ügyfél kívánságától függő választási lehetőség, és nem kényszer volt.
Be kellett látni ugyanakkor, hogy a változásbejegyzési ügyek igen sokfélék, nagyon nehéz tipikus szerződésmódosítás-mintákat konstruálni, és még nehezebb (szinte lehetetlen) a csatolandó mellékletek számának és mibenlétének szükséges és elégséges meghatározása.
Erre figyelemmel a jogalkotó a változásbejegyzési eljárás vonatkozásában eltekintett az egyes változási szituációkra kidolgozott módosítások blankettaszerződés technikájának alkalmazásától, és megelégedett az eljárási határidők rövidítésének általános (és fokozatosan bevezetendő) módszerével, noha a szerződésminták használatával is végbemehetett változásbejegyzés.
Amint arról korábban (lásd a 4.1.2.1. pontban írtakat) szóltunk, a cégeljárásban mód nyílt arra is, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) ügyekben ne csak a nehézkesebb papír alapú ügyintézést, hanem az annál sokkal gyorsabb és modernebb elektronikus eljárást is igénybe lehessen venni. Ennek lehetősége a változásbejegyzési ügyekre is választható volt a Ctv. hatálybalépésétől kezdve, bevezetése ugyanakkor szintén fokozatosan történt. (Lásd a 4.2.2.1. pontban írtakat is.)
Az úgynevezett egyszerűsített cégeljárás eredeti szabályai szerint (Ctv. 49. §) a cégeljárás több, az eljárást felgyorsító vívmánya is ötvöződött (szerződésminta alkalmazása; névfoglalás; elektronikus kérelem), emiatt minden más bejegyzési ügynél rövidebb ügyintézési határidő érvényesült az ilyen ügyekben. (Lásd a 4.4.3. pontot is.)
Minderre figyelemmel a Ctv.-ben a cégeljárások között különbséget kellett tenni:
− bejegyzési és változásbejegyzési, valamint törlési eljárás között,
− elektronikusan és papír alapon benyújtott kérelem és ily módon történő ügyintézés között;
− szerződésminta alkalmazásával vagy szerződésminta alkalmazása nélküli bejegyzési eljárások között.
Mindezektől elkülönítetten kellett tárgyalni az egyszerűsített cégeljárást.
A Ctv. erre tekintettel a bejegyzési és a változásbejegyzési eljárást taglaló IV. fejezetében - a valamennyi bejegyzési (változásbejegyzési) eljárásra érvényesülő közös szabályok után a 2-3. Címben a cég- és változásbejegyzési kérelem elektronikus úton történő benyújtásával, és a cégiratok elektronikus nyilvántartásával foglalkozott. Az ugyancsak szabadon választható (és egyelőre sokkal gyakoribb) papír alapú kérelem benyújtásának szabályait a 4. Cím tartalmazta.
Az 5-6-7. Cím a bejegyzési eljárás logikai sorrendjét betartva a cégbíróság eljárási teendőit, a hiánypótlási eljárás és a döntési folyamat mozzanatait szabályozta.
A 8. Cím a szerződésminta alkalmazásával végbemenő bejegyzési eljárás, a 9. Cím pedig az egyszerűsített cégeljárás különleges normáit határozta meg.
A 10-14. Cím a változásbejegyzési eljárás eltérő szabályait, és néhány különleges változásbejegyzési eljárás előírásait adta meg. Külön tárgyalta a IV. fejezet 15-17. Címe a cég megszűnéséhez kapcsolódó változásbejegyzési eljárásokat, illetve a cég törlésének szabályait.

4.1.2.3. A bejegyzési (változásbejegyzési) eljárások megváltozott rendszere a 2007. évi LXI. törvénnyel módosított Ctv. alapján

A Ctv. 2006. július 1-jétől hatályba lépett szabályai, melyek - noha a gyors, automatizált európai mércével is "versenyképes" cégeljárás megvalósítását célozták - ezt a zökkenőmentesség érdekében kisebb súlyú változások fokozatos, hosszabb idő alatt történő bevezetésével kívánták megoldani, hogy az eljárás résztvevőinek technikai és szellemi értelemben is módjuk legyen a felkészülésre. 2006 második felében azonban a jogalkotói szándék érezhetően módosult, a fenti folyamatot annak ellenére is igyekeztek felgyorsítani, hogy egy lényeges és még alig hatályba lépett eljárási törvény túl korai átfogó, koncepcionális módosítása nem szerencsés, mert bizonytalanságot teremt a jogalkalmazók körében.
A Ctv. meglepően gyors - nagyobb részben a 2007. évi LXI., kisebb vonatkozásban a 2007. évi LXIV. törvénnyel bekövetkezett - módosításában nagy szerepet játszottak az uniós folyamatok. A 2007. évi LXI. tv. (a továbbiakban: Ctvn.) miniszteri indokolása hivatkozik a 2006 márciusában Brüsszelben tartott Európai Tanács ülés elnökségi konklúzióira, amelyek - egyebek közt - hangsúlyozzák a kis- és középvállalkozások kiemelkedő gazdasági szerepét, adminisztrációs terheik csökkentésének fontosságát, egyben kívánatosnak tartják, hogy 2007 végére valamennyi tagállamban elegendő legyen átlagosan egy hét egy társaság megalapítására, továbbá előírják a piacralépés költségeinek lehetőség szerinti csökkentését.
A Ctvn. miniszteri indokolása szerint a Ctv. által bevezetett szabályozási koncepció jelentős mértékben és helyes irányban alakította át a cégeljárás menetét, azonban e változtatások nem elegendőek arra, hogy a hazai cégalapítás ideje, költségigénye, a szabályozás kiszámíthatósága megfeleljen a közösségi és nemzetközi elvárásoknak, és emiatt merült fel a szabályozás továbbfejlesztésének igénye.
A cégjogi alapfogalmak (név, székhely) és egyes jogintézmények (például kézbesítési megbízott) szabályainak egyszerűsítésével "felpuhította" a jogalkotó a cégalapítás követelményrendszerét, és nagy lépést tett a cégnyilvántartás regisztratív jellegének fokozása irányába. A lehető leggyorsabb regisztráció érdekében a cégbírósági vizsgálat visszaszorításával jelentős engedményeket tesz a közhitelesség rovására. Az eljárási rend is a gyorsaság érdekében formálódott át, csökken a cégbíróságnak a folyamatot (nyilvánvalóan lassító) ellenőrzési szerepe, az ellenőrzést és annak felelősségét sok szempontból a regisztrációt előkészítő jogi képviselő térfelére helyezik át az új szabályok, és a bírósági nyilvántartásba vétel a teljes elektronizálás bevezetésével - lásd a 4.4.3. és a 4.2.2.1.7. pontban írtakat is -, valamint a példátlanul rövid eljárási határidők hatálybalépésével lényegében mechanikus folyamat lesz, az aktus elveszíti kontrollvonásait.
A Ctvn.-nel módosított Ctv. (nem vitásan kissé bonyolult) eljárási típusai lecsökkennek: bár a cégalapítás bejegyzése és a változásbejegyzési eljárás bizonyos különbségeket továbbra is mutat, a Ctv. háromféle (szerződésmintás, szerződésminta nélküli és egyszerűsített) eljárása helyett a Ctvn. hatálybalépésétől (2007. szeptember 1-jétől) már csak kétféle: egy "általános", és a terjedelmében meglehetősen kibővített (lásd a 4.4.3. pontban írtakat) egyszerűsített cégeljárás vehető igénybe.
Az eljárás gyorsítását célozza, hogy a szerződésminták több variációs lehetőséget biztosító és egy további társasági formára, a zrt.-re is kiterjedő kicserélése történt meg. A bírósági munkaszervezést megkönnyítő megoldásként kibővítették a bírósági ügyintézők hatáskörét (lásd a 4.2.1.7. pontot), és döntően fontossá vált a jogi képviselőnek a cégalapítás és a módosítás törvényességét kontrolláló szerepe. 2008. júliusától kizárólagossá vált az elektronikus eljárás, a cégeljárási határidők pedig rendkívüli mértékben lecsökkentek. (Igaz, ez a Ctv. átmeneti szabályainak módosításával néhány hónappal később következett be, de az eredetileg tervezettnél sokkal nagyobb mértékű volt.)
A Ctvn. hatálybalépésével a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem mellékleteinek pontosítására is sor került, számos vitára okot adó - a Ctv.-ben eredetileg megnevezett - melléklet kikerült a törvényből, és bizonyos, eddig kötelezőnek ismert mellékletek (mint például az aláírási címpéldány) benyújtási kötelezettsége megszűnt. E változások azt célozzák, hogy az eljárási követelmények teljes mértékben előre ismertek legyenek, és a csatolandó mellékletek számát minimalizálják.

4.1.2.4. A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem mellékletei

4.1.2.4.1. Mellékletek a régi Ctv. alapján

A jogalkotói szándék már 1998-tól az volt, hogy a cégeljárást kiszámíthatóvá tegye. Az eljárás gyorsítása ugyanis elképzelhetetlen akkor, ha a fél nem készülhet fel a regisztrációs hatóság elvárásaira, miután az nagymértékben függ a bíró (bírósági ügyintéző) egyéni jogértelmezésétől. Ezért a régi Ctv. is törekedett minél több, az eljárásokhoz kapcsolódó melléklet adekvát meghatározására, és ennek érdekében a törvény mellékleteként a cégbejegyzéshez, illetve a cégjegyzék adatainak igazolásához szükséges okiratokat felsorolta. A felsorolás I. pontja a cégek alapításának (változásainak) bejegyzéséhez általában szükséges okiratokat tartalmazta, a II. pont a cégforma-specifikus mellékleteket adta meg, a III. pont az átalakulás bejegyzéséhez, a IV. pont pedig az európai részvénytársaság bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges mellékleteket nevezte meg. A régi Ctv. mellékletének alcímeiből egyértelműen megállapítható volt, hogy a törvényszöveg mind az alapbejegyzés, mind a változásbejegyzés eljárásának feltétlenül, illetve fakultatíve kötelező mellékleteit igyekezett feltérképezni, s az is emelte a régi Ctv. mellékletének fontosságát, hogy a jogi személyiség nélküli cégek bejegyzési (változásbejegyzési) ügyeiben az eljáró bíró (bírósági ügyintéző) más mellékletek benyújtását nem is igényelhette, csak azokat, amelyek a törvényi felsorolásban szerepeltek.
Még nagyobb jelentőséget kölcsönzött e mellékleteknek az a körülmény, hogy a régi Ctv. 26. §-a értelmében, ha a bejegyzési kérelemhez a régi Ctv. mellékletében felsorolt okiratokat nem csatolták (továbbá, ha az eljárási illetéket nem, vagy csak részben fizették meg, és ha a bíróság e vizsgálódást a kérelem beérkeztétől számított 8 napon belül elvégezte), a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A mulasztás miatt igazolási kérelmet sem lehetett előterjeszteni, az előtársasági működést is nyomban be kellett szüntetni, e kötelezettségre a fellebbezés sem gyakorolt halasztó hatályt. Egyetlen "túlélési" lehetőség volt, ha a hiányt - az elutasító végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül - ismételt bejegyzési kérelem előterjesztése kapcsán pótolták.
A régi Ctv. mellékletében felsorolt okiratok és a fenti rendelkezések nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy precízebben és szakszerűbben összekészített bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmeket nyújtottak be a cégbíróságokra a jogi képviselők, és a szükséges mellékletek törvényi felsorolása a jogi személyiségű cégek ügyeiben is orientálta az eljáró bírákat, ezzel is gyorsítva a bejegyzési ügyek intézését.
Kétségtelen ugyanakkor, hogy a régi Ctv. mellékletének felsorolása némileg véletlenszerű volt, a cégalapítás bejegyzése iránti ügyekben jobban, a változásbejegyzési eljárásban azonban kevésbé volt használható. A jogi személyiséggel rendelkező cégek ügyeiben azonban komoly hátrányt jelentett, hogy nem lehetett előre látni, hogy az eljáró bíró milyen egyéb okiratok benyújtását tartja szükségesnek, és ez olykor a rutinügyekben is felesleges késedelmet okozhatott.

4.1.2.4.2. Mellékletek a Ctv. alapján

A 2006. évi V. törvény a régi Ctv.-nél igényesebben és differenciáltabban válogatta össze a bejegyzési eljárásban beadandó mellékleteket. A megoldást, amely mindent egybevetve a régi Ctv. hatályossága idején sikeresnek bizonyult, megtartotta. Fenntartotta azt az elvet is, hogy a törvényi mellékletek csatolásának kötelezettsége a cégalapítás bejegyzése és a változás bejegyzése iránti eljárásra is értelemszerűen alkalmazandó, ugyanakkor két alapvető változást végrehajtott a szabályozás rendszerében.
Egyrészt a korábbinál jóval szélesebb körben gyűjtötte össze a beadandó mellékleteket, olyannyira, hogy az első olvasatban szinte riasztóan kazuisztikusnak tűnik. Másrészt a Ctv. már nem egy, hanem három melléklettel "dolgozik", azaz a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez benyújtandó mellékleteket meghatározott rendező elvek szerint csoportosítva, tematikusan összeállítva gyűjti csokorba.
Igen jelentős újításnak számít azonban az az ok, amely miatt a kötelező mellékletek ilyen széles körét határozta meg a jogalkotó. A bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás ugyanis akkor gyorsítható fel igazán, ha a fél teljes bizonyossággal tisztában lehet azzal, hogy kérelméhez milyen mellékleteket kell csatolnia, s nem kell tartania attól, hogy ezeken kívül más igénye is lesz az eljáró bírónak (bírósági ügyintézőnek).
A Ctv. megszövegezésével a jogalkotó arra tett kísérletet, hogy minden fontos bejegyzési (változásbejegyzési) ügytípus, és az érintett cégformák sajátosságait is szem előtt tartva, taxatíve meghatározza mindazon mellékleteket, amelyek a konkrét kérelmekhez beadandók. A félnek tehát az a feladata, hogy ilyen szempontból vizsgálja át a Ctv. 1. és 2. számú mellékletét, s ezekből - megfelelő szakértelem esetén - egyszerűen megállapítsa a kérelméhez beszerzendő (elkészítendő) és a cégbírósághoz beadandó okiratokat. Ha megfelelően jár el, és ha a csatolt mellékletek tartalmilag sem kifogásolhatók, a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás jelentősen lerövidül.
A Ctv. 1. és 2. számú melléklete aszerint differenciál a benyújtandó okiratok között, hogy melyek azok, amelyeknek hiánya automatikus elutasításhoz vezet már a kérelem formai vizsgálatánál, és melyek azok, amelyeknek hiánya csak a tartalmi vizsgálat kapcsán vezet hiánypótlási felhívás kiadására. Az adott kérelemhez az 1. és 2. számú melléklet megfelelő okiratai egyaránt szükségesek, csak hiányuk jogkövetkezménye más. Az 1. és 2. számú mellékletben fel nem sorolt okiratok benyújtását a cégbíró nem igényelheti a hiánypótlási eljárás folyamán sem.
A Ctv. három mellékletének jellemzői tehát az alábbiak:
Az 1. számú melléklet tartalmazza azokat az okiratokat, amelyeknek hiánya a cégbejegyzési, illetve a változásbejegyzési eljárás hiánypótlás kiadása (azaz érdemi vizsgálat) nélküli "automatikus" elutasítására ad okot. (Lásd a 4.1.2.4.4. pontban írtakat.)
A 2. számú melléklet sorolja fel azokat az okiratokat, amelyek nem lehetnek "automatikus" elutasítás okai, s amelyeknek beadását kizárólag a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem érdemi vizsgálatához kapcsolódó hiánypótlási eljárásban igényelheti az eljáró bíró (bírósági ügyintéző). (Lásd a 4.1.2.4.5. pontban írtakat.)
A 3. számú melléklet az azóta megszűnt eljárási rendszerbe tartozó szerződésmintával történő cégalapítás kötelező, illetve eshetőlegesen kötelező mellékleteit adta meg.

4.1.2.4.3. Mellékletek a Ctvn.-nel módosított Ctv. alapján

A Ctvn.-nel módosított Ctv. az általános (nem egyszerűsített) cégeljárásban csatolandó, a Ctv.-vel bevezetett 1-2. számú melléklet rendszerét fenntartotta, az azokban felsorolt okiratok körében csak kisebb ésszerűsítéseket, pontosításokat hajtott végre. Ezek kivétel nélkül azt a célt szolgálják, hogy a cégeljárás előre jól kiszámítható, áttekinthető rutincselekvésekből álljon, minél kevesebb legyen az érdemi vitára módot adó eljárási mozzanat.
A 3. számú mellékletet ugyanakkor - az egyszerűsített cégeljárás "átfogalmazásával" összefüggésben - teljes egészében kicserélte a 2007. szeptember 1-jétől hatályos törvényszöveg. (Lásd a 4.1.2.4.6. pontban írtakat.)
Az alábbiakban a Ctvn.-nel módosított Ctv. rendelkezései szerint tárgyaljuk a törvényi mellékleteket, egyúttal említést teszünk a Ctvn. hatálybalépését követően a 2007. évi CXXVI., a 2008. évi XXX. és a 2008. évi XCVI. törvénnyel végrehajtott kisebb módosításokról is.

4.1.2.4.4. A Ctvn.-nel módosított Ctv. 1. számú melléklete

A Ctvn.-nel módosított Ctv. 1. számú melléklete a hiánypótlás kiadásának mellőzésével bekövetkező "automatikus" elutasítás alapjául szolgáló okiratokat gyűjti össze. A Ctv. 45. § a régi Ctv. 26. §-ához hasonló szabályozást ad (lásd a 4.4.1.1.1.1. pontban írtakat is), csupán az "automatikus" elutasításra nyitva álló - korábban 8 napos - határidő rövidül 3 napra.
Az 1. számú melléklet a régi Ctv.-nél sokkal precízebb, teljességre törekvő felsorolást készít. Ennek oka egyrészt az, hogy a fél a lehető legnagyobb biztonsággal állíthassa össze a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet, másrészt viszont ez a terjedelmes felsorolás egyszerűbbé, rutinellenőrzéssé teszi a kérelmek formai vizsgálatát, így biztosítva azt, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmek formai vizsgálatánál minél szélesebb körben eljárhasson bíró helyett bírósági ügyintéző (lásd a 4.2.1.7. pontban foglaltakat). Mindez értelemszerűen az eljárás gyorsításához vezet, így az 1. számú mellékletnek a korábbihoz képest történő kiterjesztése az eljárási fegyelmet, de a kérelmet benyújtó fél biztonságát és a kérelem elbírálásának gyorsaságát is növeli.
Az 1. számú melléklet I. része a valamennyi cég bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges okiratokat sorolja fel. Ezek között vannak olyanok, amelyek minden kérelemhez csatolandóak, akár bejegyzési, akár változásbejegyzési kérelemről van szó, és függetlenül attól, hogy mi a bejegyzési (változásbejegyzési) ügy tárgya. (Az ilyen ügyekben a Ctv. 32. § (4) bekezdése értelmében például a jogi képviselet kötelező, ezért a jogi képviselő meghatalmazásának csatolása, illetve a képviseleti jogának az igazolása mindig szükséges.)
Az I. rész felsorolásában ugyanakkor találunk számos olyan okiratot, melynek benyújtása csak fakultatíve kötelező, azaz csak akkor van rá szükség, ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem témája ezt indokolja. Alapítási engedély például értelemszerűen csak olyan cég bejegyzési kérelméhez mellékelendő, melynek alapításához hatósági engedély szükséges (ilyen például a pénzügyi vállalkozás, vagy a temetkezési vállalkozás). Külföldi cég cégkivonata és annak hiteles fordítása kötelező mellékletnek csak akkor számít, ha a bejegyzendő cégnek ilyen tagja van, és ha e kötelezettséget külön jogszabály előírja. (Ilyen jogszabály tudomásunk szerint ma nincs hatályban.) Ingatlan tulajdoni lapjának beadása sem írható elő, ha ingatlanapport szolgáltatására nem került sor.
Az 1. számú mellékletet tehát a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem összeállításakor aszerint kell végignézni, hogy a benyújtandó kérelem tárgyát és az abban foglalt cégjogi és anyagi jogi jogviszony jellegét tekintve mely mellékletek szükségesek, és melyek azok, amelyek az adott kérelemhez nem illeszkednek.
Az 1. számú melléklet II. részében a cégformához kötődő szükségképpen, illetve fakultatatíve kötelező mellékleteket; a III. részben az átalakuláshoz, a IV. és az V. részben pedig a felszámolás és a végelszámolás bejegyzéséhez szükséges mellékleteket találjuk. Ezeket éppen olyan szempontok szerint kell végigvizsgálni a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem összekészítésekor, mint amilyeneket az 1. számú melléklet I. részével kapcsolatban ismertettünk.
4.1.2.4.4.1. Az 1. számú melléklet új elemei
4.1.2.4.4.1.1. Az általában kötelező mellékletek
A régi Ctv. szabályozásához képest a Ctv. által bevezetett új mellékletek egyike volt az 1. számú melléklet I.3. pontjában írt névfoglalással kapcsolatos nyilatkozat. A Ctv. 2006. július 1-jétől hatályos szabályai szerint a cég alapításának bejegyzésére irányuló kérelemnél, továbbá ha a cégnév módosítására irányult a változásbejegyzési kérelem, mindig kötelező volt a kérelemhez csatolni arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a kérelmező a névfoglalás jogintézményének alkalmazási lehetőségével nem élt, vagy ha igen, akkor az erre vonatkozó végzést eredetben, vagy hiteles másolatban csatolnia kellett. Ha a kérelmező egyik okiratot sem csatolta, vagyis mind a nyilatkozat, mind a végzés beadása elmaradt, a kérelem sorsa éppúgy automatikus elutasítás lett, mintha például a jogi képviselő meghatalmazásának benyújtása maradt volna el. Ez a szabályozás felesleges terhet rótt az érintett cégekre, hiszen a nyomtatványkérelmen egyébként is jelölni kellett, hogy névfoglalással élt-e a kérelmező, ha ezt nem jelölte, akkor nyilvánvaló volt e körülmény már a kérelemből is, nem lett volna szükség a külön nyilatkozat megkövetelésére, ráadásul súlyos jogkövetkezmény terhe mellett. A Ctvn.-nel módosított Ctv. erre figyelemmel átfogalmazta az 1. számú melléklet I.3. pontját, és így a hatálybalépéstől (2007. szeptember 1-jétől) kezdve kizárólag akkor köteles kérelméhez mellékelni a névfoglalást elrendelő végzés másolatát, ha a cég eredményesen élt a névfoglalás lehetőségével. (A nyomtatvány-kérelem első lapján továbbra is jelölni kell a névfoglalás tényét.)
A régi Ctv. melléklete eredetileg csak a végrehajtói iroda esetében írta elő az alapítási engedély benyújtását. A Ctv. 2006. július 1-jétől ezt általánosságban minden alapítási engedélyhez kötött cégformára nézve kötelezővé tette. A Ctvn.-nel módosított Ctv. a szabályozást nem változtatta meg, csak a megfogalmazást pontosította: alapítási engedélyt kell becsatolni, ha az alapítást a törvény hatósági engedélyhez köti (1. számú melléklet I.2. pontja).
A Ctv. 1. számú mellékletének I.4. pontja 2006. július 1-jétől új kötelezettségként írta elő a székhely, telephely, fióktelep befogadására szolgáló ingatlan használatára feljogosító okirat benyújtását a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem mellékleteként. Ennek mibenlétét közelebbről nem határozta meg, s ebből számos jogalkalmazási vita fakadt, ami nem segítette az eljárás felgyorsítását. A Ctvn.-nel módosított Ctv., és a 2007. évi LXIV. törvény ezt a tényezőt kívánta kiiktatni úgy, hogy az utóbbi törvény 65. § (3) bekezdése 2008. január 1-jétől hatályon kívül helyezte a Ctv. 1. számú mellékletének I.4. pontját, a bejegyzési (változásbejegyzési ) eljárásnak ez az okirat ugyanis többé nem része. A székhely (telephely, fióktelep) használatának jogszerűségét a 2007. évi LXIV. törvény 5. §-ával módosított, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27/E. § és a közjegyzőkről szóló 1998. évi XLI. törvény 128/A. § értelmében ugyanis a jogi képviselő vizsgálja, így ez a kérdés többé nem tárgya a bírósági kontrollnak. Az időközben kialakult ítélőtáblai gyakorlat szerint egyébként a székhely (telephely, fióktelep) használata jogszerűségének igazolására bármely használati jog fennállását tanúsító megállapodás, illetve okirat alkalmas. (Például tulajdoni lap; bérleti szerződés, a tulajdonos "befogadó nyilatkozata", amellyel a székhelykénti [telephely, fióktelep céljára történő] használathoz hozzájárul stb.) (A Fővárosi Ítélőtábla 16. Cgf. 43.396/2007/2. sz. végzésében is erre az álláspontra helyezkedett.)
Újdonságnak számít a Ctvn.-nel módosított Ctv. 1. számú mellékletének I.5. pontjának módosult szövege is. Nagyon megkönnyíti a külföldi részesedéssel működő cégek helyzetét, hogy az új szabály szerint már csak akkor kötelező a külföldi cég vagy más szervezet tagsága esetén a külföldi cég három hónapnál nem régebbi cégkivonatának (vagy az annak értelemszerűen megfelelő más okiratnak) és hiteles fordításának, valamint képviselője képviseleti jogának igazolása, ha azt külön jogszabály előírja. (Jelenleg ilyen jogszabályról nincs tudomásunk.) Ha ilyen jogszabályi kötelezettség felmerül, akkor súlyt kell helyezni arra, hogy a külföldi cégkivonat (illetve az annak megfelelő dokumentum) három hónapnál régebbi nem lehet a kérelem benyújtásának időpontjában. Hangsúlyozandó az a törvényi kívánalom is, hogy a külföldi gazdálkodó szervezet tag vonatkozásában a kérelmezőnek olyan okiratot is csatolnia kell, amelyből a külföldi tag képviselőjének képviseleti jogosultsága megállapítható. Például, ha a külföldi cégkivonatból ez kiderül, akkor azzal mindkét körülmény (a külföldi tag kereskedelmi nyilvántartásba történt felvétele, és a képviselet is) igazolható. Ha azonban a cégkivonatból, kereskedelmi nyilvántartásba való felvételt igazoló dokumentumból a cégképviselet nem állapítható meg, akkor az erre vonatkozó egyéb okirat - például a külföldi tag tulajdonosának, legfőbb szervének vonatkozó határozata - csatolandó hiteles fordításban (I/5. pont).
Az 1. számú melléklet a Ctvn.-nel módosított Ctv. megváltozott koncepciójából [Ctv. 31. § (2)-(3) bek.] eredően átfogalmazta a kézbesítési megbízottal kapcsolatos okirat-benyújtási kötelezettséget. Miután kézbesítési megbízottat a hatálybalépést (2007. szeptember 1. napját) követően már nem kötelező megjelölni, ezért a kézbesítési megbízott megbízására, illetve e megbízás elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokirat vagy közokirat benyújtása csak akkor szükséges, ha a külföldi személy e jogintézmény alkalmazása mellett dönt (1. számú melléklet I.6. pontja).
A Ctv. 1. számú mellékletének I.7. pontja a régi Ctv.-nél teljesebb felsorolást ad a vezető tisztségviselőkről és az egyéb tisztségviselőkről, a) pontjában pedig meghatározza egyúttal azt is, hogy a fenti személyeknek az e tisztségüket elfogadó nyilatkozatukban az összeférhetetlenség kérdésére is ki kell térniük. A 7. a) pont az anyagi jogszabállyal [a 2006. évi IV. törvény, a Gt. 94. § (1) bekezdésével, a 108. § (3) bekezdésével és 109. § (3) bekezdésével] összhangban rendeli el, hogy nincs szükség az olyan kkt. és bt. vezető tisztségviselői elfogadó nyilatkozatának becsatolására, amely társaságoknál minden kkt.-tag, illetve valamennyi beltag jogosult a képviseletre és az üzletvezetésre. Ilyenkor ugyanis a törvényi felhatalmazás biztosítja a tag számára a vezető tisztségviselői pozíciót, az ex lege járó státus külön, formális elfogadásának megkövetelése céltalan lenne.
A 7. b) pont előírja a vezető tisztségviselők, egyéb bejegyzendő tisztségviselők mandátuma tartamát igazoló okirat benyújtását is (hiszen ez a körülmény is cégjegyzéki adat).
A Ctv. 2006 júliusa óta hatályos szabályozásában foglaltakhoz képest lényeges, koncepcionális változást hozott a Ctvn. 25. § (6) bekezdésével meghatározott 1. számú melléklet 7. c) pontja. A Ctv. eredeti szabálya ugyanis ebben a pontban írta elő, hogy a cég képviselőinek hiteles cégaláírási nyilatkozatát minden bejegyzési, illetve képviseletet érintő változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell.
Ezzel szemben 2007. szeptember 1-jétől úgy változott meg a Ctv. 1. számú mellékletének I.7. c) pontja, hogy ha a cég képviselőjének elektronikus aláírása van, akkor az elektronikus címpéldány tanúsítványát kötelező benyújtani, de nincs szó többé a közjegyzői aláírási címpéldány, illetve az ügyvéd által készített hiteles aláírásminta benyújtási kötelezettségéről. Ez nem véletlen, az aláírási címpéldány többé nem tartozik a cégeljáráshoz okvetlenül szükséges okiratok körébe, noha egyéb hatósági és banki ügyekben nyilván egy ideig még megőrzi fontosságát. A Ctv. új 9. § (1) bekezdése értelmében ugyanis a cég választása alapján nyújtandó be a címpéldány a cégügyben. Jelentősége a papíralapú eljárásban volt, de miután 2008. július 1-jétől a cégeljárás lefolytatása kizárólag elektronikus formában történik, a papíralapú ügyintézés megszűnt, így a fizikai formában megjelenő, közokirati aláírási címpéldányok elveszítették jelentőségüket. (Valószínű, hogy idővel átveszi szerepüket az elektronikus címpéldány.) A cégbíróság szerepe is változik, az írásszakértői vizsgálatok összehasonlító alapjaként őrzött dokumentumokból adódó "hiteleshely-jelleget" nyilvánvalóan elveszíti. Erre figyelemmel felesleges az aláírási címpéldány okirati mellékletként való megkövetelése, és hasonló a helyzet a jogi képviselő által készített hiteles aláírásmintával is. A jogi képviselő által a létesítő okirat (módosítása) elkészítése mellett, azzal összefüggésben készített hiteles aláírásminta a Ctv. új 9. § (3) bekezdése értelmében azonban egyelőre a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem kötelező melléklete kell legyen, ennek ellenére az 1. számú melléklet I.7. c) pontjából - vélhetőleg jogalkotói tévedés folytán - kimaradt. Miután a cégbíróság csak olyan okirati mellékletet követelhet meg a cégeljárásban, amelyet a Ctv. valamelyik (az adott eljárási típusban alkalmazandó) melléklete előír, 2007. szeptember 1-jétől a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmek elbírálásához sem aláírási címpéldány, sem az ügyvéd által készített aláírásminta benyújtása nem kötelező, és ezt a bíróság nem követelheti meg.
[Véleményünk szerint egyébként a Ctv. 9. § (3) bekezdését és az 1. számú melléklet I.7. pontját mielőbb összhangba kellene hozni, és vagy a 7. c) pontot kellene kiegészíteni az ügyvédi aláírásmintával, vagy - és ez lenne szerintünk az új koncepcióhoz jobban illeszkedő megoldás - a 9. § (3) bekezdésből kellene elhagyni az aláírásminta benyújtási kötelezettségét. Ismereteink szerint egyébként egyre erőteljesebben igényli az ügyvédi kar, hogy az aláírásminta a közjegyzői címpéldánnyal egyenrangúvá váljon, ehhez azonban törvénymódosításra van szükség.] Az 1. számú melléklet I. részének további 8-12 pontját a Ctvn. nem érintette. A 2006 júliusától hatályos Ctv.-szabályok a régi Ctv. előírásait jobbára csak pontosították. Így például a 8. pontban a könyvvizsgáló szervezetnek a céghez delegált könyvvizsgáló tagja, alkalmazottja (azaz az adott cégnél a könyvvizsgálatot ténylegesen végző személy) vonatkozásában is megköveteli az elfogadó és összeférhetetlenségi nyilatkozatot.
A 9. pont az ingatlan apportálása esetében követelménnyé teszi a három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap benyújtásának kötelezettségét, továbbá előírja, hogy a széljegyes tulajdoni lap csak akkor fogadható el, ha az az apportőrt, mint az ingatlannal való rendelkezésre jogosult személyt igazolja. (A következő bejegyzésre váró széljegy jogosultjaként csak az apportőr szerepelhet.)
A 10-12. pontban felsoroltak a régi Ctv.-hez képest a Ctv.-ben lényeges változást nem mutattak, talán az a körülmény érdemel kiemelést, hogy a 10. pontban a jogszabályban meghatározott mértékű közzétételi díj mellett az eljárási illetéket is említi a törvény. Ez nem új szabály, hiszen az illeték hiányos lerovása, vagy az illetékfizetés elmulasztása 2006 júliusa előtt is "automatikus" elutasítást vont maga után, de e szabályt a régi Ctv. 26. §-a tartalmazta, és csak a Ctv.-ben került a megfelelő helyre: a Ctv. 1. számú mellékletének 10. pontjába. A 2010. január 1-jétől hatályba lépő 2008. évi XCVI. törvény lehetőséget ad arra is, hogy az eljárási illetéket és a közzétételi díjat ne előre, hanem a kérelem benyújtásával egyidejűleg fizessék meg. A jogi képviselő - ha ezt a megoldást választja majd - nyilatkozni fog a bejegyzési kérelmen az illeték és a közzétételi díj befizetéséről. A fenti szabályhoz igazította a 2008. évi XCVI. törvény 33. §-a a Ctv. 1. számú mellékletének I.10. pontját és 3. számú mellékletének I.4. pontját is, a részletszabályok azonban még - tekintettel a 2010. január 1-jei hatálybalépésre - nem születtek meg.
Az 1. számú melléklet 12. pontja kötelező mellékletként tesz említést az adószám megállapításához szükséges, az általános forgalmi adó alanyának adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével összefüggő nyilatkozatról. Ez a nyilatkozat valójában nem külön melléklet, az áfanyilatkozat beépül a bejegyzési kérelembe, annak szerves része, mivel a nyomtatványkérelem lapjainak jogszabályi elrendezése úgy ment végbe, hogy a nyilatkozat - noha viseli az "1. számú melléklet" elnevezést - beékelődik a kérelemlapok közé.
A jogalkotó ugyanis a bejegyzési (változásbejegyzési) nyomtatványkérelmet, melyet a többször módosított 21/2006. (V. 18.) IM rendeletben tett közzé, úgy állította össze, hogy a kérelem felzeti részébe (negyedik oldalként), "1. számú melléklet" megjelöléssel, "Nyilatkozat az APEH számára" elnevezéssel ezt a mellékletet állította be. Ez nemcsak a hivatkozott jogszabályban, hanem a jogi képviselők által lehívható elektronikus nyomtatványban is ily módon szerepel. A cégbíróságnak ezért nem kell - a Ctv. 1. számú melléklete I.12. pontjára hivatkozással - külön okirati mellékletet keresnie, megfelelő kitöltés esetén az áfanyilatkozat a bejegyzési kérelem részeként szerepelhet. (Így foglalt állást a Fővárosi Ítélőtábla a 14. Cgf. 43.984/2008/2. számú határozata is [Közzétéve az Ítélőtáblai Határozatok 2008/3. számában, Budapest, 2008. HVG-ORAC]).
Az áfanyilatkozat kitöltése azonban az elektronikus cégeljárásban nem volt egyszerű, azt ugyanis nem a bejegyzési kérelmet előterjesztő jogi képviselő, hanem a létrehozandó cég törvényes képviselője köteles aláírni, aki azonban rendszerint nem rendelkezik elektronikus aláírással. (Jogi képviselő csak külön erre szóló felhatalmazással írhatja alá az áfanyilatkozatot, ennek azonban tartalmi vizsgálata nem a cégbíróság, hanem az adóhatóság kompetenciájába tartozik. Nem szabad elfelejteni, hogy az egyablakos rendszer keretei között a cégbíróság csak "postás" a fél és az adóhatóság viszonylatában, az adóhatóság feladatait nem veheti át.) Ezt a helyzetet sok jogi képviselő úgy oldja meg, hogy az áfanyilatkozatot külön kinyomtatva grafikusan aláíratja a cég vezető tisztségviselőjével, és azt valóban külön mellékletként csatolja be az e-aktába, melyet egyetlen elektronikus aláírással és időbélyegzővel lát el. A TEÁOR'08 hatálybalépésével kapcsolatos jogszabály-módosítások kapcsán szükségessé vált a bejegyzési (változásbejegyzési) nyomtatványkérelmek kicserélése is, és ez együtt járt az áfa-nyilatkozat módosításával is. Az új áfanyilatkozatról már elhagyták a fél (a létrehozandó cég törvényes képviselője) aláírását. Erre nincs is szükség, hiszen a jogi képviselő által benyújtott kérelem valamennyi jognyilatkozata a megbízó akaratát tükrözi, ez alól az áfa-nyilatkozat sem kivétel.
Ha a cégbejegyzésre azért nem került sor, mert a kérelemhez tartozó adónyilatkozat adatait a társaság nem a törvényi előírásoknak megfelelően adta meg, a cég adószámát és statisztikai számjelét a bejegyzést kérőnek önállóan kell beszereznie az illetékes szervezeteknél. (Fővárosi Ítélőtábla 10. Cgf. 43.680/2008/2. Közzétéve az Ítélőtáblai Határozatok 2008/3. számában [Budapest, 2008. HVG-ORAC Kiadó].)
Az adószám ugyanis cégjegyzéki adat, melynek beszerzésénél csak a kérelem benyújtásakor van közvetítő szerepe a cégbíróságnak [Ctv. 44. § (1) bek.], az adónyilatkozattal kapcsolatos adóügyi eljárás hiánypótlásánál már nincs szerepe. Ezért rendelkezik úgy a Cvhr. 9. § (2) bekezdése, hogy ilyen esetben a kérelmező maga köteles gondoskodni az adószámról. (A bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy akár a bejegyzési kérelembe foglaltan, akár különállóan van-e adónyilatkozat, tartalmi vizsgálatra nincs hatásköre.)
A Ctv. 1. számú melléklete 12. pontjában szereplő áfanyilatkozat kapcsán említést érdemel az a körülmény is, hogy a cégbejegyzési eljárásban beadandó áfanyilatkozat tartalmát legutóbb a 30/2008. (XII. 23.) IRM rendelet módosította, így az ennek mellékletével meghatározott nyomtatványt kell használni a bejegyzési eljárásban. [A 10/2008. (VI. 13.) IRM rendelet a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet módosította, és 2008. június 14. napjától hatályos, az ezt követően benyújtott kérelmeknél alkalmazandó. A Cvhr.-t legutóbb módosító 30/2008. (XII. 23.) IRM rendelet ismét "kicserélte" a nyomtatványkérelmeket, e rendelkezések 2008. december 24-étől hatályosak.]
Külön kiemelést érdemel azonban a Ctv. 1. számú melléklete I. 1. pontját egy új c)-d) alponttal kiegészítő Ctvn.-rendelkezés [Ctvn. 25. § (1) bek.].
Miután ezek kifejezetten csak a változásbejegyzési eljárást érintik, a téma szempontjából utolsó helyen kívántuk tárgyalni. A Ctv. változásbejegyzés alapjául szolgáló mellékleteket tartalmazó taxációjának nagy hiányossága volt, hogy nem írta elő a bejegyzésre szoruló cégjegyzéki változásokat megalapozó legfőbb szervi, vagy bírósági, hatósági határozatok benyújtásának kötelezettségét. Noha az ügyben eljáró jogi képviselő ezt általában törvényi kötelezettség nélkül is megtette, helyeselhető, hogy a jogalkotó e hiányosságot az első adandó alkalommal korrigálta. Ennek megfelelően az 1. számú melléklet I.1. pontjának c) és d) alpontja 2007. szeptember 1-jétől kezdődő hatállyal most már előírja, hogy a kérelem természetétől függően azon változásbejegyzési ügyekben, ahol a változás a legfőbb szervnek vagy a legfőbb szerv helyett eljáró, döntésre jogosult szervnek (például az egyedüli tulajdonosnak) a határozatán; vagy bírósági, illetve hatósági határozaton alapul, e határozatot is kötelező benyújtani a változásbejegyzési kérelem kötelező okirati mellékleteként.
4.1.2.4.4.1.2. A cégformához kapcsolódó kötelező mellékletek
A Ctv. 1. számú mellékletének II. része olyan kötelező mellékleteket sorol fel, amelyek a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem tartalmától, valamint attól függően válnak szükségessé, hogy milyen cégformában működik (vagy működne) a bejegyzéssel, illetve a módosítással érintett cég. A II. részben szereplő okiratok igénye részint a vonatkozó anyagi jogi szabályokból ered, részint a bírói gyakorlatban kikristályosodott és általánosan ismert, elfogadott mellékletek benyújtásának szükségességét jelenti. A szabályozás újdonsága végeredményben csak annyi, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálásához valóban elengedhetetlenül fontos okiratokat kísérelte meg a jogalkotó a lehető legteljesebb körben összegyűjteni, továbbá a megfogalmazást pontosítva az egyes meghatározásokba beépítette a jogalkalmazói gyakorlatban az eltelt években lezajlott viták eredményeit. Az alábbiakban a törvényi elrendezést követve, ismertetjük a cégformákhoz kötődő, kötelezően beadandó okiratok fontosabb tudnivalóit.
Ennek során egyrészt a régi Ctv.-hez képest bekövetkezett változásokat hangsúlyozzuk, de felhívjuk a figyelmet azokra a koncepcionális eltérésekre, illetve egyéb pontosításokra, kiegészítésekre is, amelyek a Ctvn.-nel bekövetkezett, vagy egyéb, későbbi Ctv.-módosításokkal léptek hatályba.
4.1.2.4.4.1.2.1. Korlátolt felelősségű társaság esetén
A kft. bejegyzési, illetve tagváltozással kapcsolatos változásbejegyzési ügyeiben a tagjegyzéket (azaz a változás utáni aktuális tagállapotot tükröző okiratot) eddig is csatolni kellett a kérelemhez.
A Ctv. 1. számú melléklete II. része 1. a) pontjának az az új vonása a régi Ctv. szabályozásához képest, hogy külön említést tesz arról, hogy közös tulajdonú törzsbetétek esetén az ilyen törzsbetétek képviselőin túl a résztulajdonosok adatait is fel kell tüntetni a tagjegyzékben. Ezt a cégbírák egy része eddig is megkövetelte, figyelemmel arra, hogy a Gt. vonatkozó rendelkezései [az 1997. évi Gt. 133. § (3) bekezdése és a Gt. 122. §-a] szerint a közös tulajdonú üzletrész résztulajdonosai a tagot terhelő kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek, így a társaságnak ismernie kell e személyek adatait, hogy szabadon dönthessen arra nézve, melyikükkel szemben lép fel a tagi kötelezettségek teljesítése érdekében.
A kft. törzstőkéjéhez alapításkor vagy tőkeemeléskor teljesítendő vagyoni hozzájárulás kapcsán két dolgot is tisztázott a Ctv. 2006. július 1-jétől 2007. szeptember 1-jéig hatályos 1. számú mellékletének II.1. ba) pontja. Az ebben meghatározottak világossá tették, hogy a pénzbeli hozzájárulás befizetését csak alapításnál kell pénzintézeti igazolással (közismertebb nevén "bankigazolással") bizonyítani. A későbbi (bejegyzés utáni) teljesítés módja már a létesítő okiratban megszabott módon, illetve - például tőkeemelésnél - a legfőbb szerv (a taggyűlés) határozata szerint kell történjen. Ha tehát a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a pénzbetétek második felét a tagok házipénztárba kötelesek teljesíteni, akkor az ennek megtörténtét igazoló bizonylatot kell csatolni a cégbírósághoz, a létesítő okirat vagy a taggyűlés határozata pedig tőkeemelés esetére hasonló rendelkezést hozhat az új törzsbetétek teljesítését (vagy a meglévő betétek növelését) célzó pénzbeli hozzájárulások megfizetésére.
A jogalkotói koncepció Ctvn.-nel bekövetkező anyagi jogi változását a kft. mellékletekben is meg kellett jeleníteni. A Gt. 2007. szeptember 1-jétől hatályos 15. § (1) bekezdésének értelmében a törzstőke alapításkor teljesítendő pénzbeli részét a cég választásától függően nem csak a kft. számlájára történő befizetéssel (és ily módon bankigazolással) lehet igazolni, dönthet az alakuló kft. úgy is, hogy a társaság javára (például házipénztárba, ügyvezető kezeihez) teljesítik a tagok a megállapodásuk szerint alapításkor fizetendő pénzbetéteket (pénzbetétrészeket), és a jogi képviselő (ügyvéd, közjegyző) előtt erről nyilatkoznak. Az ügyvezető erre vonatkozó, ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozata "helyettesíti" ilyen esetben a pénzintézeti igazolást, és alapot szolgáltat a Ctvn.-nel módosított Ctv. és Gt. értelmében a kft.-alapítás bejegyzéséhez. Ennek megfelelően a Ctv. 30. § (5) bekezdése kimondja, hogy ha jogszabály másként nem rendelkezik, a cég bejegyzésére irányuló cégeljárásban a pénzbeli hozzájárulás befizetésének igazolására e törvény (a Ctv.) rendelkezései alapján sor kerülhet ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által közokiratba foglalt ügyvezetői nyilatkozattal, az ügyvezető pedig a cég bejegyzését követő nyolc napon belül köteles a cég pénzforgalmi számláját megnyitni és a rendelkezésre bocsátott pénzbeli hozzájárulás összegét a számlára befizetni. (Megjegyzendő, hogy a Gt. 157. §-a értelmében a fenti alapítási szabályok a törzstőke felemelése során is alkalmazandóak.)
A Ctvn. hatálybalépésétől kezdve tehát vagy bankigazolás, vagy a fenti formai követelményeknek megfelelő ügyvezetői nyilatkozat dokumentálja alapítás vagy - nem jegyzett tőkén felüli vagyonból történő - törzstőkeemelés esetén a pénzbetétek teljesítésének megtörténtét, azonban figyelmet kell fordítani arra (különösen tőkeemelésnél), hogy a létesítő okirat vagy a taggyűlési határozat a teljesítés körülményeit pontosan meghatározza.
A II.1. bb) pont 2006 júliusától kötelezővé teszi, hogy az apport értékelésére vonatkozó tagi nyilatkozatot is mellékeljék az ügyvezető által adott, az apport rendelkezésre bocsátását tanúsító nyilatkozatához. Ezt a - tagoktól származó - apportnyilatkozatot a Gt. 117. § (1) bekezdése alapozza meg. Kimondja, ugyanis, hogy akkor, ha az apport értékeléséhez szakértőt, illetve könyvvizsgálót nem vettek igénybe, vagyis az apport értékét csak az apportőr határozta meg, ezt az értékelést a többi tagnak kell elfogadnia. A II.1. bb) pont szerint (automatikus elutasítás terhe mellett!) csatolandó tehát ilyenkor a többi tag olyan tartalmú nyilatkozata, melyből az értékelés szempontjai és végeredménye kitűnik, továbbá az a körülmény is, hogy mindezzel a többi tag egyetért.
Változott a Ctvn. 25. § (7) bekezdése értelmében ugyanakkor a II.1. bb) pont szövege 2007. szeptember 1-jétől annyiban, hogy az ügyvezetői nyilatkozatnak többé nem kötelező tartalmi eleme az apport rendelkezésre bocsátásának jogcíme. [Az apportálás jogcímének megnevezési kötelezettségével eredetileg a jogalkotó valószínűleg annak meghatározását kívánta elérni, hogy a tag az apportot a társaság tulajdonába vagy használatába adja-e. Ennek azonban nem az ügyvezetői nyilatkozatból, hanem a társasági szerződésből, tőkeemelési határozatból kell kitűnnie. Miután a Ctv. II. 1. bb) pontjának az apportálás jogcímére utaló része sok vitát kavart, a fentiekre is tekintettel azt a Ctvn. hivatkozott szabálya a törvényszövegből elhagyta.]
A II.1. c) pontban a kötelezően benyújtandó mellékletek között említést tesz a Ctv. a törzstőke-leszállítással kapcsolatos hirdetmény kétszeri (harmincnapos időközzel történő) megjelentetésének igazolásáról. E közlemények megjelenése és az azokhoz fűződő joghatások garanciális, hitelezővédelmi érdekeket szolgálnak (Gt. 162-164. §), erre tekintettel mindenképpen indokolt, hogy ezen kötelezettség teljesítése - illetve annak igazolása - helyet kapjon a (hiányuk esetén) automatikus elutasítást eredményező mellékletek között. (A régi Ctv. melléklete ezt nem tartalmazta, csak az 1997. évi Gt. törzstőke-leszállítási szabályaiból derült ki e melléklet szükségessége, így annak benyújtására szinte kivétel nélkül hiánypótlási eljárás keretében került sor. E melléklet fontossága, és az eljárás gyorsaságához fűződő érdek ugyanakkor indokolttá teszi, hogy e közlemények megjelentetését, illetve a garanciális jellegű hirdetményi eljárás lefolytatását is "alapállásból" igazolnia kelljen egy olyan kft.-nek, amely jegyzett tőkéjének leszállítását kívánja végrehajtani.)
4.1.2.4.4.1.2.2. Részvénytársaság esetén
Az 1. számú melléklet II.2. pontja foglalkozik a részvénytársaságok bejegyzési és változásbejegyzési (kötelezően beadandó) okirataival. A szabályozás az 1. számú mellékletben is ésszerűbb lett, mellőzi ugyanis a felesleges ismétléseket, megkísérli ugyanakkor a mellékletek tematikus csoportosítását.
A 2. a) pont a nyilvános alapítás szükségképpeni mellékleteit gyűjti össze, ezeknek a régi Ctv. mellékletéhez viszonyított egyetlen lényegesebb változása, hogy a 2. ad) pont az alakuló közgyűlés meghívójának benyújtását is előírja, nem csak a meghívó közzétételének igazolását. A közgyűlés jogszerűségének ellenőrzése ugyanis csak akkor lehetséges, ha az is vizsgálható, hogy milyen szöveget (milyen napirendi pontokat, információkat) tartalmazott az adott közgyűlés meghívója. A bíróságok eddig is megkívánták a meghívó csatolását, de erre - ha az rt. önként nem nyújtotta be - csak hiánypótlás keretében kerülhetett sor, ami a kérelem elbírálását nyilvánvalóan elodázta.
A nyilvános rt. alapítási okiratai között csak látszólag maradt el néhány okirat (például a pénzintézeti igazolás az alaptőke alapításkori hányadának befizetéséről, vagy az alapítók nyilatkozata a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról.)
E mellékletek a 2. pontban megmaradtak, csak logikusabb elhelyezést nyertek a ca)-cb) alpontban, amely minden (nyilvános és zártkörű) rt.-alapításra egyaránt kötelezővé teszi e mellékletek benyújtását, elkerülve ezzel azok szükségtelen ismételgetését minden alapítási módozatnál.
Ugyanez vonatkozik a zártkörű rt. alapításra is, azaz a speciálisan a zártkörű alapításra jellemző okiratoknak (a kijelölt személyeknek a részvények átvételével kapcsolatos kötelezettségvállalását tartalmazó nyilatkozatainak) a benyújtása továbbra is előírás, a zártkörű alapításra is érvényesülő bankigazolás és apportnyilatkozat beadásának kötelezettségét pedig a ca)-cb) pont nevesíti.
Az 1. számú melléklet II.2. d) pontja a részvénytársaság jegyzett tőkéjének megváltozásával (azaz tőkeemeléssel és -leszállítással kapcsolatban is) kiemel két jelentős mellékleti esetkört: a db) pont szerint ilyen ügyekben mindig be kell adni a cégbírósághoz a közgyűlés összehívására vonatkozó meghívót és a jelenléti ívet. Ezt az alpontot a Ctvn. 30. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2007. szeptember 1-jétől, mivel az abban írt kötelezettség külön - adott esetkörre történő - kiemelése felesleges, ezt a szabályt ugyanis általánosságban (a jelen esetkörre is érvényesen) az alábbiakban tárgyalandó II.2. e) pont tartalmazza.
A II.2. da) pont a tőkeleszállítás meghirdetését igazoló, az elektronikus sajtóként megjelenő Cégközlöny-lappéldánykivonatok benyújtását írja elő; továbbá azt, hogy a Gt. 274. § (1) bekezdése szerinti igazgatósági nyilatkozatot is csatolják a kérelemhez. [A Gt. 274. § (1) bekezdése arra kötelezi az rt.-t, hogy a 271-272. § szerinti hirdetményi és biztosítéknyújtási eljárást folytassa le. Az igazgatóság (a kötelező alaptőke-leszállítás 273. § szerinti esetét leszámítva) csak akkor kérheti az alaptőke leszállításának bejegyzését, ha a fenti hirdetményi eljárás lefolytatását és a biztosítéknyújtási igények elrendezését, azaz a Gt. 271-272. §-ában foglaltak betartását igazolja.] Az erre vonatkozó okirat a nem kötelező alaptőke-leszállítási kérelem elengedhetetlenül szükséges melléklete.
A Ctvn. 25. § (8) bekezdése az 1. számú melléklet II.2. pontját egy további ea) és eb) ponttal is kiegészítette. Ezek a már működő részvénytársaságok (akár nyrt; akár zrt.) esetében a közgyűlések összehívására vonatkozó meghívó (hirdetmény), jelenléti ív és a közgyűlési jegyzőkönyv vagy annak kivonata benyújtási kötelezettségét írja elő. A Ctv. eredeti szövege ezt elmulasztotta, noha a Gt. 238. § (3) bekezdése a fenti okiratok cégbírósághoz történő beadását deklarálta. A Ctvn. 2007 szeptemberétől ezt a hiányosságot korrigálta.
4.1.2.4.4.1.2.3. Szövetkezet, erdőbirtokossági társulat és vízgazdálkodási társulat esetén
A régi Ctv. melléklete a fenti társaságok vonatkozásában nem határozott meg bővebben olyan okirat-csatolási kötelezettséget, amelynek elmulasztása a kérelem automatikus elutasítását vonta volna maga után. E cégek alapításánál azonban készülnek olyan dokumentumok, amelyek a vonatkozó anyagi jogszabályok rendelkezései folytán minden ilyen cég alapítási kérelmének szükségszerű tartozéka kell hogy legyen akkor, ha az alapítás jogszerűségének elbírálása a kérdés.
A Ctv. 2006 júliusától hatályos szabályai e körülményekre figyelemmel határozták meg a fenti cégformák bejegyzési, változásbejegyzési kérelmeihez benyújtandó okiratok körét.
Szövetkezet esetén ilyen okiratnak számított az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve, továbbá az ott megjelentek azonosítására alkalmas jelenléti íven túl a közgyűlés összehívására szolgáló meghívó is.
Ugyanezek a mellékletek voltak szükségesek az erdőbirtokossági társulat bejegyzési kérelmének vizsgálatához, de az erdőbirtokossági társulat anyagi jogszabályának (az 1994. évi XLIX. törvénynek) rendelkezéseire figyelemmel szükséges volt az is, hogy a cégbíróság vizsgálódási körébe vonja a társulat tulajdonában vagy használatában lévő ingatlanok tulajdoni lapjait is. Ezzel szintén kiegészült a törvényi felsorolás.
A vízgazdálkodási társulat bejegyzési kérelme jogszerűségének megítélése szempontjából éppen ilyen jelentősnek látszott az érdekeltségi terület helyszínrajza és a társulat tagjainak felsorolása, ezért a régi Ctv. szerinti két mellékleten, az alakuló közgyűlési jegyzőkönyvön és a jelenléti íven túl ezek beadása is kötelezővé vált 2006. július 1-jétől. A két utóbbi dokumentum összevetéséből lehet ugyanis alapvető következtetést vonni a megalakulás jogszerűségére. (Nem követelmény ugyanakkor, hogy a létesítő okiratot [az alapszabályt] a tagok aláírják, az alapszabályt ugyanis az alakuló közgyűlés fogadja el. A rendkívül nagy taglétszám indokolta azt a praktikus kívánalmat, hogy csak az alapszabály mellékleteként kellett elkészíteni és benyújtani a vízgazdálkodási társulat tagjainak névsorát.)
A Ctvn. 25. § (9)-(11) bekezdése mindhárom cégforma esetében fontos kiegészítést tesz 2007. szeptember 1-jétől kezdődő hatállyal,: nemcsak az alakuló cégek közgyűlési jegyzőkönyvét, hanem a vonatkozó anyagi jogszabályokkal összhangban a működő cégek közgyűlési jegyzőkönyveinek benyújtását is nevesíti, egyúttal lehetővé teszi, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv helyett jegyzőkönyvkivonat csatolására is sor kerülhessen, ha a cég ezt látja jónak. A cég választásán múlik tehát, hogy a teljes közgyűlési jegyzőkönyvet, vagy annak a cégjogi szempontból releváns kivonatát adja-e be a cégbíróságra. A kivonatot azonban nyilvánvalóan úgy kell megszerkeszteni, hogy az a közgyűlés lényeges körülményeit (határozatképesség; szavazati arányok; a bejegyzés (változásbejegyzés) szempontjából fontos határozatok stb.) tartalmazza.
Egyebekben a Ctvn. a Ctv. 1. számú mellékletének vonatkozó részeit nem érintette.
4.1.2.4.4.1.2.4. Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén
A Ctv. hatálybalépésével, 2006. július 1-jétől a szabályozás rendje annyiban változott, hogy az automatikus elutasítás alapjául szolgáló mellékletek közül a külföldi vállalkozás (az anyacég) létesítő okirata és annak változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege, továbbá az anyacég kereskedelmi nyilvántartásba történt felvételét igazoló okirat kikerült. (Miután azonban a Ctv. 2. számú mellékletében feltüntetett okiratok között e dokumentumok szerepelnek, bővebb tárgyalásukra 4.1.2.4.5.2.3. pontban kerül sor.)
Változatlanul kötelező az 1. számú melléklet II.6. a) pontjában írt, a fióktelepet létesítő, és a képviselőt kijelölő alapítói határozatnak hiteles fordításban történő csatolása.
Ezen túlmenően azonban a fióktelep megszűnésével kapcsolatos dokumentumok között lelhetők fel olyanok, amelyek fontosságuk révén - ha kötelező benyújtásukat elrendelik - képesek az eljárás gyorsításának elősegítésére. Ezek közül külön kiemelést érdemelnek az 1997. évi CXXXII. törvény 23. § (2) bekezdése szerint elkészítendő nyilatkozatok (arról, hogy sem az anyacéget, sem a fióktelepet nem terheli belföldön működésével összefüggő köztartozás; lefolytatta a hirdetményi [hitelezővédelmi] eljárást; az anyacég fióktelepén keresztül folytatott tevékenységével összefüggésben belföldön nincs folyamatban ellene hatósági vagy bírósági eljárás; az anyacég és a fióktelep ellen sem folyik Magyarországon fizetésképtelenségi eljárás). Ezen okiratoknak a Ctv. 1. sz. melléklete II. részében történő szerepeltetése azért is indokolt, mert az anyagi jogszabály rendelkezése szerint a külföldi fióktelep kérelemre való törlésének mindaddig nincs helye, amíg a nyilatkozatokkal érintett körülmények együttes fennállása meg nem állapítható.
Értelemszerűen szükség van a külföldi fióktelep törléséhez a hirdetményi lappéldány (a Cégközlöny-kivonat) csatolására, továbbá arra, hogy az anyacégnek a fióktelep megszűnését kimondó alapítói határozatát is csatolják hiteles fordításban.
4.1.2.4.4.1.2.5. Külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetén
A külföldiek közvetlen kereskedelmi képviseletének bejegyzési (változásbejegyzési) ügyei kapcsán kötelezően benyújtandó mellékletek tekintetében értelemszerűen mindazon megállapítások érvényesek, amelyeket az előző pontban a külföldi fióktelep kötelező mellékletére nézve tettünk. Megjegyzendő azonban, hogy a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviseletének megszűnése kapcsán a törlés feltételeként beadandó nyilatkozatok tartalmát az 1997. évi CXXXII. törvény 30. §-a határozza meg, és az lényegében nagyon hasonló az 1997. évi CXXXII. törvény 23. §-ának (2) bekezdéséhez. Az egyetlen komolyabb eltérés, hogy miután a kereskedelmi képviselet nem tartozik a Cstv. hatálya alá, értelemszerűen kizárt az olyan nyilatkozat tétele, mely arra vonatkozna, hogy a képviselet ellen nincs folyamatban fizetésképtelenségi eljárás. [Az anyacég tekintetében ez természetesen lehetséges, de azért nem kell külön kiemelni, mert a 30. § (1) bekezdésében írt, anyacéggel szembeni hatósági vagy bírósági eljárások fogalmi körébe ez is beletartozik.]
[Megjegyzendő, hogy az 1997. évi CXXXII. törvény 30. § (1) bekezdésének tüzetesebb tanulmányozásával fény derül arra, hogy a nyilatkozatok rendre olyan körülmények igazolását szolgálják, amelyek szerint az anyacégnek nincs a képviselet működésével összefüggésben felmerült köztartozása; az anyacéggel szemben nincs folyamatban a képviselettel kapcsolatos hatósági vagy bírósági eljárás. E megfogalmazásnak az az indoka, hogy a képviselet önálló jogalanyisággal a legtöbb jogviszony tekintetében nem rendelkezik, így például perképessége nincs, ezért értelemszerűen - fő szabályként - bírósági eljárás alanya sem lehet, ha erre külön jogszabályi felhatalmazást nem kap, mint például a kivételesnek tekinthető cégeljárásban.]
4.1.2.4.4.1.2.6. Közhasznú társaság esetén
A közhasznú társaság tekintetében - melyre a Ptk. 57. § (2) bekezdése értelmében a kft. szabályai érvényesülnek eltérő Ptk.-rendelkezés hiányában - e szabályozás azzal jár, hogy a kötelezően (automatikus elutasítás terhe mellett) csatolandó mellékletek vonatkozásában is megegyeznek a törvényi előírások a kft.-előírásokkal. Így mindaz, amit a kft.-mellékletekről a 4.1.2.4.4.1.2.1. pontban elmondtunk, a közhasznú társaság bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmeire is érvényes.
A régi Ctv. mellékletének II.3. d) pontja (a könyvvizsgáló apportértékelésére vonatkozó nyilatkozat-beadási kötelezettsége) a Ctv. 1. számú mellékletéből elmaradt, szerepel viszont a 2. számú melléklet megfelelő részénél.
4.1.2.4.4.1.2.7. Egyéni cég, végrehajtói iroda és közjegyzői iroda esetén
A Ctv. 1. számú mellékletének 9. pontjában taglalt egyéni cég bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges kötelező dokumentum lényegét tekintve változatlan. A megfogalmazás pontosítása ugyanakkor végbement, mivel a régi Ctv. mellékletének szövege szerint ilyen esetben "a vállalkozói igazolvány vagy annak hiteles másolata" volt benyújtandó. Ez a szöveg azért helytelen, mert az egyéni vállalkozó a működését legitimáló vállalkozói jogosítványát eredetben soha nem nyújthatja be a cégiratokhoz, tekintve, hogy arra működése során szüksége van, az vállalkozása iratai között mindig rendelkezésre kell álljon. Erre tekintettel fogalmaz most úgy a Ctv. 1. számú mellékletének II.9. pontja, hogy az egyéni cég bejegyzési kérelméhez a vállalkozói igazolvány hitelesített másolata szükséges.
Az 1. számú melléklet II.10. pontjában írt végrehajtói irodánál a kérelem automatikus elutasítását vonja maga után, ha a bejegyzési kérelemhez nem csatolják a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara alapítási engedélyét. (Nem világos, hogy ezt miért kellett az 1. számú melléklet 10. pontjában külön kiemelni, tekintve, hogy az 1. számú melléklet I.2. pontja általában véve minden alapítási engedélyhez kötött cégalapítás esetére előírja az engedély benyújtásának kötelezettségét, különös tekintettel arra, hogy a bejegyeztetési kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló időtartam is az engedély megszerzésének időpontjától veszi kezdetét.)
Ugyanez elmondható a Ctv. 1. számú mellékletének II.11. pontjában említett közjegyzői irodáról is, melynek bejegyzési kérelméhez okvetlenül mellékelni kell a területi kamara elnökségének alapítási engedélyét. [Az engedélyt a Ctv. eredeti szövege szerint a Magyar Országos Közjegyzői Kamara adta, az engedélyező hatóság megjelölését a 2007. évi LXIV. tv. 66. § (3) bekezdése módosította 2007. június 21-étől kezdődő hatállyal.]
A II.11. pont újdonsága egyebekben abban áll, hogy a régi Ctv. melléklete ezt az okiratot egyáltalán nem szerepeltette, azonban - mint láttuk - erre most már, az alapítási engedély általánosan kötelező mellékletkénti csatolása folytán most sem lenne szükség. (Ettől függetlenül, ha egy kötelezettség többszöri említést nyer, még mindig kisebb problémát okoz, mintha megnevezése teljesen elmarad.)
4.1.2.4.4.1.3. A gazdasági társaságok átalakulásának bejegyzésével kapcsolatos kötelező mellékletek
A Ctv. 1. számú mellékletének III. része azokat az átalakulásbejegyzési kérelmekhez beadandó mellékleteket taglalja, melyek hiányában a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására kerülhet sor. A III. rész főcímének ["A gazdasági társaságok átalakulásának (formaváltozásának, egyesülésének, különválásának) bejegyzéséhez szükséges további okiratok"] szépséghibája azonban, hogy az átalakulás gyűjtőfogalmának esetköreit pontatlanul jelöli meg: ezek ugyanis a formaváltás, az egyesülés és a szétválás. A szétválásnak (a kiválás mellett) csak egyik esetköre a különválás, így helyesen a III. rész főcímének zárójeles betoldásában a különválás helyett a szétválás értendő. E hiba ellenére tartalmi problémáról nem beszélhetünk, az átalakulás fogalmát és esetköreit az anyagi jogszabályok (például a Gt. VI. fejezete) tisztázzák, és az 1. számú melléklet III.8. pontja is helyesen használja már a szétválás fogalmát. A főcím zárójeles szövegrészére ezért úgy tekinthetünk, hogy a zárójelben szereplő felsorolás nem taxatív, csak példálózó.
A III. részben felsorolt kötelező mellékletek - némi pontosítással - lényegében hasonlóak a régi Ctv. melléklete III. részében írtakhoz. Az új törvényszöveg szerint is szükség van a legfőbb szerv átalakulási határozatainak, a jogelőd és a jogutód vagyonmérleg-, és vagyonleltár-tervezetének benyújtására. Újdonság viszont, hogy az elhatározott átalakulásról a munkavállalói érdekképviseletek tájékoztatásának megtörténtét igazoló nyilatkozatot is be kell adni (kötelezően!) az átalakulási dokumentáció részeként.
A régi Ctv.-melléklet nem említette a "kötelező minimumot" jelentő mellékletek között a könyvvizsgálói jelentést tartalmazó okiratot, noha ez (a vagyonmérleg- és leltártervezetek auditálásával kapcsolatos nyilatkozat) olyan nagy jelentőséggel bír az átalakulási folyamatban, hogy a szükségképpeni mellékletek közé sorolása mindenképpen indokolt.
Az új törvényi melléklet hibájának tekinthető ugyanakkor, hogy az átalakulási tervet [mely a Gt. 72. § (5) bekezdése szerint a vagyonmérleg-tervezet melléklete, s ha készítenek ilyet, vagy készítése a Gt. 72. § (1)-(3) bekezdése szerint kötelező] nem lehet elszakítani a vagyonmérleg-tervezettől. Erre figyelemmel helyesebb lett volna, ha az átalakulási tervet a mindig kötelező átalakulási dokumentumhoz, a vagyonmérleg-tervezethez kapcsolódva nevesítette volna a jogalkotó. Miután ez nem így történt, tudomásul kell venni, hogy az átalakulási terv benyújtásának hiánya csak hiánypótlási eljárást eredményez, automatikus elutasításra nem vezethet (III/3. pont). (E szabályozás indoka minden bizonnyal az volt, hogy az átalakulási terv készítésének kötelezettsége nem mindig állapítható meg a becsatolt iratokból, vagy az érdemi vizsgálat nélküli elutasításra okot adó körülmények fennállása nem egyértelmű. Ilyen helyzetben viszont e súlyos jogkövetkezmény alkalmazása megengedhetetlen lehet.)
Az 1. számú melléklet III. része a régi Ctv. mellékletével ellentétben elhagyja a jogutódban részt venni nem kívánó tagokkal való elszámolás tervezetét, erre ugyanis semmi szükség. Az ezzel kapcsolatos körülményeket az átalakulási terv, illetve a társaság legfőbb szervének átalakulási döntései tartalmazzák, a bíróság vizsgálatában a ténylegesen meghozott határozatok, és nem az azokat előkészítő tervezetek relevánsak.
Ugyanez a helyzet az egyesülési és a szétválási szerződéssel. A bírósághoz nem e szerződések tervezetének benyújtását kell megkövetelni, hanem a legfőbb szerv, és az érintettek által elfogadott, valóban megkötött, végleges szerződéseket. Ennek megfelelően - a régi Ctv. mellékletével ellentétben - a Ctv. 1. számú mellékletének III.7-8. pontja már e szerződések (és nem tervezetük) benyújtási kötelezettségét rögzíti.
A Ctv. 1. számú mellékletének III.6. pontja átfogalmazza a közzétételi közlemény megjelentetését igazoló dokumentumra irányadó törvényszöveget, tekintve, hogy a korábbi helyzettől eltérően a Cégközlöny már kizárólag elektronikus sajtótermékként jelenik meg, így a III.6. pontnak e körülményt kell tükröznie. (A megrendelő számára a szerkesztőség igazolja a közlemény megjelenését, és ennek alapján a cégbíróság - ha szükségét látja - ellenőrizheti a számítógépes rendszer segítségével a hirdetményt.) Említést érdemel, hogy a Ctv. 21/A. §-a alapján mód van arra is, hogy az átalakulási hirdetményt a cég saját honlapján tegye közzé, ilyenkor e körülményt kell igazolnia. [Megjegyzendő, hogy a Gt. 75. § (2) bekezdése az átalakulási közlemény megjelentetését két egymást követő lapszámban rendeli elvégezni, a cég honlapján való közzétételről szóló 50/2007. (XI. 14.) IRM rendelet 2. § (4) és 3. § (1) bekezdése azonban nem ad eligazítást arra nézve, hogy ilyenkor miként kell eljárni. Az IRM-rendelet ugyanis csak azt az esetkört szabályozza, amelynél meghatározott időközzel történik a közzététel, a "két egymást követő lapszám" a honlapon való közzétételnél egyéb jogszabályi rendelkezés hiányában nehezen értelmezhető. Megoldást jelent azonban, ha figyelembe vesszük, hogy a Cégközlöny elektronikus lapszámai minden hét csütörtöki napján jelennek meg, és ha ezt analógiaként használva, ehhez igazodunk.]
A régi Ctv. mellékletében szerepelt az az előírás is, hogy - ha az egyesülés vállalkozások koncentrációjával járt - a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét is (hiánypótlási felhívás kiadása nélküli elutasítás terhe mellett) be kellett nyújtani az egyesülés bejegyzése iránti kérelem kötelező mellékleteként. Ez az okirat a Ctv. 2. számú mellékletébe került át, vélhetőleg ugyanazon megfontolásból, mint az átalakulási terv.
Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a címből is kitűnően az 1. számú melléklet III. része kizárólag a gazdasági társaságok átalakulásának mellékleteit adja meg, az egyéb cégformák szabályaival nem vet számot. Ez nem jelenti azt, hogy az 1. számú melléklet III. részében felsoroltak más, a gazdasági társaságok közé nem tartozó cégformáknál ne érvényesülhetnének, ugyanis az ezekre vonatkozó anyagi jogi szabályok többnyire visszautalnak a Gt. átalakulási normáira, s ha ez történik, akkor - közvetve - az átalakulási mellékletek csatolása is jelen szabályok szerint mehet végbe.
4.1.2.4.4.1.4. Felszámolás esetén szükséges okiratok
A felszámolás jogerős elrendelésével összefüggő cégjegyzéki változások bejegyzésére a Ctv. 26. § (2) bekezdése értelmében hivatalból, elektronikus úton kerül sor. A későbbiekben azonban a cég cégjegyzéki változásainak bejegyeztetése a Ctv. 55. § (2) bekezdése értelmében a felszámoló kötelezettsége. Erre figyelemmel nincs kedvezményezett helyzetben a felszámoló akkor, ha az adós cég felszámolására delegált felszámolóbiztos személyét a felszámolás tartama alatt megváltoztatja. Ez szabályszerű módosítás, és erre az esetkörre tartalmaz rendelkezést a Ctv. 1. számú mellékletének IV. része. Ilyen esetben az új felszámolóbiztos (összeférhetetlenségre is kitérő) elfogadó nyilatkozatára és aláírási címpéldányára van szükség, s e mellékletek hiánya a változásbejegyzési kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására vezethet. (Érdekessége a szabályozásnak, hogy ilyen ügyekben - teljesen indokolatlanul - a Ctvn. hatálybalépését követően is megköveteli az aláírási címpéldányt a jogalkotó.)
4.1.2.4.4.1.5. Végelszámolás esetén szükséges okiratok
A régi Ctv. melléklete ezzel a kérdéskörrel egyáltalán nem foglalkozott, így a Ctv. 1. számú mellékletének V. része teljesen új felsorolást tartalmaz, mely kellően igazodik a Ctv. VIII. fejezetében szabályozott végelszámolási normarendszerhez.
A végelszámolás tipikus esetkörei közül kettő: az általános szituációt jelentő, önkéntes "kétlépcsős" végelszámolással összefüggő cégjegyzéki változások bejegyeztetésére irányuló, és az egyszerűsített végelszámolás bejegyeztetését célzó kérelem kötelező (hiányuk esetén automatikus elutasítással járó) mellékleteit taglalja az V. rész. Hangsúlyozandó, hogy az itt megnevezett okiratok nem a végelszámolási eljárás teendőinek időbeli sorrendjéhez igazodnak, találunk köztük a végelszámolás megindításához és befejezéséhez kapcsolódó mellékleteket egyaránt. Az 1. számú melléklet többi okiratához hasonlóan itt is fontossági sorrendről van szó: azon mellékleteket taglalja itt a jogalkotó, melyeknek hiánya azonnali, érdemi vizsgálat nélküli elutasításhoz, míg a kevésbé fontosnak minősülő - a 2. számú mellékletben említettek - hiánya hiánypótlási eljáráshoz vezet.
Az első esetkörben - az önkéntes (kérelemre bejegyzendő), "kétlépcsős" - végelszámolás megindításával kapcsolatos kérelem kötelező melléklete a legfőbb szerv megfelelő határozata; a végelszámoló összeférhetetlenségre is kitérő elfogadó nyilatkozata; a végelszámoló aláírási címpéldánya, kivéve, ha az korábbi vezető tisztségviselői mivolta miatt a cégiratok között már szerepel, és a munkavállalói érdekképviseletek tájékoztatásának megtörténtét tanúsító nyilatkozat. (Az aláírási címpéldány szerepeltetése a törvény koncepciójához képest éppúgy anakronizmus, mint a felszámolásnál. [Lásd az előző pontban írtakat.])
A Ctv. az általános szabályok szerint lefolytatott végelszámolás kötelező mellékletei közül elmulasztotta egy okiratnak a megnevezését. A Ctv. VIII. fejezetében ugyanis a 112. § (2) bekezdése előírja, hogy a végelszámoló köteles a végelszámolás alatt álló cég biztosítottjainak adatait átadni az illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek, és az erről szóló igazolást be kell nyújtania a cégbíróságnak. A Ctv. mellékleteiből azonban ez sajnálatos módon kimaradt. Ezt a hiányosságot pótolta a jogalkotó a Ctvn. 25. § (12) bekezdésével, kiegészítve az 1. számú melléklet V.1. pontját egy új e) ponttal, meghatározva benne a végelszámolás befejeztét követő törlési kérelemnél a fenti igazolás csatolásának kötelezettségét.
A 2008. évi XXX. törvény 58. §-a a Ctv. 1. számú mellékletének V.1. pontját egy további f) alponttal egészítette ki. A végelszámolás esetén a törlési kérelemhez mellékelni kell az állami adóhatósági és vámhatósági nyilatkozatot is arra nézve, hogy a cégnek adótartozása nincs, és a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban. A fenti előírást megalapozó Ctv. 111. § (1) bekezdését a 2007. évi CXXVI. tv. 319. §-a egészítette ki 2008. január 1-jétől kezdődő hatállyal, és módosította a Ctv. 112. § (4) bekezdését is. E jogszabály azt célozta, hogy a cégek törlésére (és ezzel jogalanyiságuk megszűnésére) csak akkor kerülhessen sor, ha adóügyi eljárás velük szemben nincs folyamatban, és esetleges adó- (vám-) tartozásuk sorsa is rendeződött, vagy ilyen kötelezettségük nincsen. Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. tv. ugyan ennek megfelelően módosította a Ctv.-t, azonban elmulasztotta a Ctv. törvényi mellékleteit a fentieknek megfelelően kiegészíteni. Ezt a hiányosságot pótolta a 2008. évi XXX. tv. 58. §-a. [Ez a szabályozás 2008. december 27-től tovább módosult: a cégbíróság és az adóhatóság közötti elektronikus kapcsolat tökéletesítése révén az okirat csatolása szükségtelenné válik, az igazolást az adóhatóság elektronikus úton, hivatalból továbbítja a cégbírósághoz. Ennek megfelelően módosították a Ctv. 62. § (4) bekezdését, és hatályon kívül helyezték a Ctv. 111. § (1) bekezdés f) pontját, a 112. § (4) bekezdésének az f) alpontra vonatkozó részét, valamint a Ctv. 1. számú mellékletének V/1. f) alpontját is.] (Hatálybalépésére nézve lásd a 4.4.4.9. pontban írtakat.)
A másik esetkörben az - ugyancsak önkéntes "egylépcsős" - egyszerűsített végelszámolás bejegyzésére (közelebbről: azzal együtt a cég törlésére is) irányuló kérelem mellékleteként - figyelemmel a Ctv. 114-115. §-ában foglaltakra - a fenti (V.1. pontban felsorolt) okiratokon kívül kötelező mellékletként be kell nyújtani a hirdetményi eljárás lefolytatását igazoló, végelszámoló által közzétett hirdetményt is.

4.1.2.4.5. A Ctvn.-nel módosított Ctv. 2. számú melléklete

A 4.1.2.4.3. pontban elmondottak szerint a Ctv. 2. számú mellékletében írtak éppúgy kötelezően benyújtandó dokumentumai a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemnek, mint az 1. számú mellékletben meghatározottak. A kérelem mellékleteit összeállító jogi képviselőnek ezért mindkét törvényi melléklet adatait át kell vizsgálnia annak érdekében, hogy a kérelemhez csatolandó okiratokat hiánytalanul összeválogassa. A beadandó okiratok között - attól függően, hogy az 1. vagy a 2. számú mellékletben szerepelnek - a jogi jellegük, pontosabban: a hiányukhoz fűződő joghatás mibenléte jelent különbséget. Ha a jogi képviselő olyan melléklet csatolását mulasztja el, amely az 1. számú mellékletben nyert említést, akkor az eljáró bíró az általános eljárásban (ha az ügy formai vizsgálatát 3 napon belül megejti) a kérelmet - mint alapvetően fogyatékos beadványt, amely a törvényi minimumnak sem felel meg - hiánypótlási felhívás kiadása nélkül, "automatikusan" elutasítja.
Amennyiben a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem mellékletei közül a Ctv. 2. számú mellékletében felsorolt olyan okirat hiányzik, amelyet pedig a kérelem tartalma folytán be kellett volna adni, a jogkövetkezmény kevésbé súlyos. Az eljáró bíró ugyanis ilyenkor hiánypótlás keretében szólítja fel a kérelmezőt a kérdéses okirat benyújtására. Hangsúlyozzuk azonban, hogy csak olyan melléklet benyújtását igényelheti, amelyet a Ctv. 1. és 2. számú melléklete megnevez.
A 2. számú melléklet - hasonlóan az 1. számú melléklethez - külön csoportban tárgyalja azokat az eshetőlegesen kötelező mellékleteket, amelyek minden cégforma esetében beadandók, ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem tartalma ezt indokolja. (Erre szolgál a 2. számú melléklet I. része.).
A 2. számú melléklet II. része az egyes cégformákhoz kötődő - fakultatíve kötelező - okiratokat adja meg; a III. rész az átalakulás, a IV. rész a végelszámolás bejegyzéséhez szükséges, egy adott cégjogi, illetve anyagi jogi szituációhoz kötődő kötelező mellékleteket nevesíti.
4.1.2.4.5.1. A 2. számú melléklet által előírt, általában kötelező mellékletek
A 2. számú mellékletben felsorolt dokumentumok sok újdonságot nem tartalmaznak, hiszen, ha a bejegyzési vagy a változásbejegyzési kérelem tárgya szerint ez indokolt volt, a felek maguk is benyújtották a kérelmet alátámasztó okiratokat, ha pedig ezt elmulasztották, az eljáró bírák hiánypótlási eljárás kapcsán szólították fel erre a kérelmezőket.
A 2. számú melléklet arra törekszik, hogy a különféle bejegyzési és változásbejegyzési kérelmek szituációit feltérképezve taxatíve meghatározza az összes mellékletet, melynek beadása szükségessé válhat. Miután a hiánypótlási eljárásban kizárólag azok a mellékletek kérhetők, melyeket a Ctv. taxatíve felsorol, a jogalkotó arra törekedett, hogy minden lehetséges helyzetre figyelemmel legyen a benyújtandó okiratok meghatározásánál. Mivel ezek eddig is ismertek voltak a gyakorlatban, különösebb magyarázatra nem szorulnak, néhányat azonban érdemes megemlíteni.
A Ctv. 23/A. § (1) bekezdése szerint a bejegyzési kérelemhez csatolandó a cégjegyzékbe bejegyzendő adatoknak és a cégiratoknak az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén készült hiteles fordítása. A cégbíróság ebben az esetben a cégjegyzék adatait és a cégiratokat a választott hivatalos nyelven is nyilvántartja. Ilyenkor azonban a bejegyzendő adatok és a cégiratok hiteles fordítását csatolni kell. A (2) bekezdés szerint azonban törvényi szerződésminta használata esetében ennek hiteles fordítása szükségtelen, erre vonatkozóan ugyanis a hiteles fordítás előállítása is közfeladat. A fentiekkel kapcsolatos előírásokat tartalmazza a 2. számú melléklet I.1. pontja.
A tevékenységi engedély csatolása a régi Ctv. és a Ctv. alapján is kötelező volt , miután a Ctv. 2007. június 30-áig hatályos 24. § (2) bekezdése úgy rendelkezett, hogy az engedélyköteles tevékenység (az alapítási engedély kivételével) az engedély megszerzése előtt is bejegyezhető a cégjegyzékbe, az ilyen tevékenység gyakorlása azonban csak akkor kezdhető meg, ha a céget a cégjegyzékbe bejegyezték (előtársaság ugyanis nem jogosult engedélyköteles tevékenység végzésére), továbbá, ha a cég a hatósági engedélyt beszerezte, és azt a cégbírósághoz becsatolta. A Ctvn.-nel módosított Ctv. ezzel szemben arra az álláspontra helyezkedett, hogy az engedélyköteles tevékenység gyakorlásának megkezdése nem köthető a cégjegyzéki nyilvántartásba vételhez, az kizárólag az engedélyezési (közigazgatási) aktustól függ. Ezért a tevékenységi engedéllyel kapcsolatos Ctv.-szabályt [a 24. § (2) bekezdését, valamint a 24. § (1) bekezdés e) pontjának és 29. § (2) bekezdés h) pontjának a tevékenységi engedélyre vonatkozó részét] hatályon kívül helyezték 2007. szeptember 1-jétől, és ugyanezen időponttól hatályát vesztette a Ctv. 2. számú mellékletének I.1. pontja is. Ennek megfelelően csak az alapítási engedélyt kell benyújtani a cégbírósághoz az 1. számú melléklet előírásai szerint, a tevékenységi engedélyt nem, annak nyilvánosságra hozatala nem cégjegyzéki adatként, hanem a Ctvn.-nel módosított Ctv. 21/B. § szerint a Cégközlönyben vagy a cég honlapján történő közzététellel megy végbe.
A cégnévvel kapcsolatos mellékletek (a Ctv. 4. §-ában meghatározott hozzájárulások a névhasználathoz) eddig is részei voltak az ilyen tárgyú bejegyzési (változásbejegyzési) eljárásoknak. Új szabály, hogy az "állami" vagy a "nemzeti" jelző csak akkor szerepeltethető a cégnévben, ha abban az állam közvetlenül vagy közvetve (szervei útján) többségi befolyással rendelkezik, vagy ha a cég tartós állami tulajdon tárgyát képezi. A többségi állami befolyással kapcsolatos igazolást a kérelemhez szintén csatolni kell. [A 2. sz. melléklet I.3. a) pontjának jogszabályi hivatkozásai pontatlanok, de a hozzáfűzött szövegből a rendelkezés valódi értelme kiderül.]
Az idegen nyelvű cégnév választása ezután is együtt jár a hiteles fordítás becsatolásának kötelezettségével. Megjegyzendő, hogy a cégbírák ezt nem minden esetben igényelték, ha ugyanis az adott nyelven a cégbíró megfelelő nyelvtudással rendelkezett, gyakran feleslegesnek tekintette a fordítás beadását. Erre véleményünk szerint többé nincs lehetőség. Kétségtelen ugyan, hogy a 2. számú melléklet címe - mely a lényeget meghatározza - csupán lehetőségként, de nem kényszerként írja elő, hogy a benne foglalt okiratok beadását a hiánypótlási eljárásban rendelje el a bíró. A címszövegnek az a megfogalmazása, hogy "Azok a mellékletek, amelyeknek a csatolását a cégbíróság kizárólag a hiánypótlásra felhívó végzésben írhatja elő" - arra utal, hogy ezt a bíró (ha a kérelem tartalma szerint indokolt, és ha szükségét látja) csatoltathatja, de ez egyes esetekben nem biztos, hogy bekövetkezik.
Figyelemmel azonban a Ctv. 46. § (1) és (3) bekezdésének megfogalmazására, valamint a törvény miniszteri indokolásából is kitűnő jogalkotói szándékra, egyértelműen megállapítható, hogy az eljáró bírónak nincs mérlegelési joga abban a kérdésben, hogy valamely - a 2. számú mellékletben felsorolt - okiratot megköveteljen-e a bejegyzési eljárásban, vagy sem. A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem érdemi vizsgálatához az 1. és 2. számú mellékletben közölt minden okiratot be kell nyújtani, a cégbíró ezek egyikétől sem tekinthet el, semmilyen megfontolásból sem. Ez adott esetben azt is eredményezheti, hogy a Ctv. hatálybalépése után adott típusú bejegyzési ügyben az új rendelkezések kapcsán több okiratot kell mellékletként becsatolni, mint a régi Ctv. hatályossága alatt. Ez esetenként lehet terhesebb kötelezettség, de az új szabályozásnak behozhatatlan előnye a régihez képest, hogy az eljárási követelmények teljesen kiszámíthatóak, tekintve, hogy a Ctv. mellékletei taxatív felsorolást adnak a benyújtandó mellékletekről, az ügyfél ezért teljes biztonsággal látja előre, hogy melyek az eljárási követelmények. Erre figyelemmel azt javasoljuk, hogy a kérelmező, ha gyors bírósági eljárásra számít, akkor a Ctv. 2. számú mellékletében felsorolt, és a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelméhez témája szerint illeszkedő valamennyi mellékletet szerezze be (készítse el) és csatolja a kérelemhez. Így az idegen nyelvű név esetében önként és minden esetben készíttesse el a kérelem benyújtása előtt a hiteles fordítást, és azt csatolja a cégiratokhoz. Erre azért is szükség van, mert fontos, hogy a cégjegyzékben csak olyan idegen nyelvű cégnevek bejegyzésére kerülhessen sor, amelyek az adott nyelv szabályainak megfelelnek.
A 2. számú melléklet több olyan okirat beadásának kötelezettségét említi, amely a társaság tagját (képviselőjét) legitimálja. Ilyen például az önkormányzati tag esetén a képviselő-testületi döntés, vagy a kiskorú vonatkozásában adott esetben szükséges gyámhatósági határozat. A társadalmi szervezet tagnak bírósági nyilvántartásba vételét éppúgy igazolnia kell, mint a gazdálkodó szervezet tagoknak, mindaddig azonban, amíg az eljáró cégbírák számára elektronikusan elérhető nyilvántartásuk nincs, a három hónapnál nem régebbi kivonat csatolását követeli meg a jogalkotó.
Más körülmények tekintetében is felmerül az igazolás szükségessége.
Így például a képviseleti jog (ügyekre, ügycsoportokra vonatkozó) átruházásával kapcsolatos okirat, ha a képviseletre feljogosított személy bejegyzését kérik; a vezető tisztségviselő megválasztásához adott hatósági engedély, ha az engedélyeztetést jogszabály előírja; az apportáláshoz való hozzájárulás igazolása, ha azt hatóságnak vagy harmadik személynek kell jóváhagynia; közhasznú szervezet esetében pedig a közhasznú jogállás megszerzését vagy megszűnését ugyancsak igazolni kell, mivel a cégjegyzéknek e körülményre vonatkozó adatát okirattal kell alátámasztani.
Újdonság a mellékletek között az elismert vállalatcsoport létrehozásával kapcsolatos okiratok benyújtásának a kötelezettsége. Figyelemmel a Gt. 55-63. §-ában foglaltakra, az uralmi szerződést, az elismert vállalatcsoport létrejövetelének, illetve megszűnésének közzétételét igazoló (Cégközlöny) lappéldány-kivonatot és az uralkodó tag biztosítéknyújtással kapcsolatos, valamint az ellenőrzött társaság tagjai (részvényesei) üzletrészének (részvényeinek) megvásárlására vonatkozó nyilatkozatot is be kell adni a cégbíróságra. A Ctvn. 26. § (1) bekezdése a 2. számú melléklet I. 9. pontját 2007. szeptember 1-jei hatállyal egy további d) alponttal is kiegészítette. Ennek értelmében az elismert vállalatcsoportban részt vevő társaságok legfőbb szerveinek az elismert vállalatcsoport létrehozásáról, illetve megszüntetéséről szóló határozatait is be kell nyújtani a cégbírósághoz.
4.1.2.4.5.2. A 2. számú melléklet által előírt, cégformához kapcsolódó mellékletek
A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmeket - mint láttuk - úgy kell összeállítani, hogy a kérelem tartalmát figyelembe véve kell végigvizsgálni az 1. számú mellékletet és a 2. számú melléklet I., illetve (ha a kérelem tartalma ezt megkívánja) a III-IV. részét is, kikeresve a felsorolásból azokat az okiratokat, amelyek témájukat tekintve illeszkednek a bejegyeztetni kíván cégadatokhoz, illetve módosításokhoz. Nem maradhat el annak a vizsgálata sem, hogy a 2. számú melléklet II. része a cégformához kapcsolódva milyen kötelező okiratokat sorol fel.
E felsorolást az egyes cégformákhoz csoportosítva, és szükség szerint azon belül is tematikusan összerendezve adja meg a törvény.
4.1.2.4.5.2.1. A korlátolt felelősségű társaság esetében
A korlátolt felelősségű társaság módosítása tekintetében különösen sok olyan esetkör van, amely - az anyagi jogi előírások betartásának igazolása érdekében - több okirat kötelező benyújtását is indokolja. Ilyen fontos ügykör az üzletrész átruházása, illetve megszerzése és az ehhez kapcsolódó dokumentumok.
Ezen a téren a Ctvn. több vonatkozásban is módosította a 2006. július 1-jétől hatályos törvényszöveget. Az egyik ilyen módosítás volt a II.1. aa) alpont 2007. szeptember 1-jétől történő hatályon kívül helyezése. Ez eredetileg az üzletrész átruházására vonatkozó szerződésnek a nyilvános cégiratokhoz történő benyújtását írta elő, mely rendelkezés igen gyakran fontos magánérdeket vagy üzleti titkot sértett. Erre figyelemmel a jogalkotó e szabályt hatályon kívül helyezte, az üzletrész-átruházási szerződés többé nem része a változásbejegyzési eljárásnak.
A Ctv. 2. számú mellékletének további, kft.-t érintő részei változatlanul megmaradnak.
Értelemszerűen továbbra is szükséges a könyvvizsgáló vagy a szakértő véleményének csatolása a bejegyzés vagy a tőkeemelés bejegyzésének iratanyagához, ha az apport értékelését könyvvizsgáló vagy más szakértő végezte. Nem maradhat el a vonatkozó okiratok benyújtása a taggyűlésen kívül hozott határozat esetén, ha e határozat a cégjegyzékbe bejegyzendő adatot érint. A 2. számú melléklet II.1. d) pontja részletezi azokat a mellékleteket is, amelyek a törzstőke változása esetén - megfelelő tényálláshoz kapcsolódva - beadandóak.
A Ctvn. 26. § (2) bekezdése ugyanakkor kiegészíti a kft.-re vonatkozó mellékleteket a Ctvn. által meghonosított, és a Ctv. 27. § (3) bekezdése és 61/A. §-a értelmében bejegyzendő, üzletrészen alapított zálogjoggal kapcsolatos változásbejegyzési eljárással összefüggő okiratokkal. A 2. számú melléklet II.1. pont ea) alpontja szerint a zálogjog bejegyzése esetén a zálogszerződés egy eredeti példánya vagy annak legalább a felek nevét, címét, a zálogtárgy meghatározását, a zálogjog kikötését a szerződéskötés helyét és időpontját, valamint a felek aláírását (azaz a zálogszerződés minimális tartalmi elemeit) tartalmazó kivonata; a zálogjogosult által benyújtott kérelem esetén a zálogkötelezett tag bejegyzési engedélye adandó be a kérelem mellékleteiként. Az eb) alpont rendelkezése szerint a zálogkötelezett tag által benyújtott - a zálogjogra vonatkozó - törlési kérelem esetén a zálogjogosult teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt törlési engedélyét mellékelni kell a változásbejegyzési kérelemhez.
4.1.2.4.5.2.2. A részvénytársaság esetében
A részvénytársaság tőkeváltozásával kapcsolatban (minden részvénytársaság, tehát a nyilvánosan és a zártkörűen működő rt. tekintetében is) meghatározza a jogalkotó a 2. számú mellélet II/2. b) pontjában azokat az okiratokat, amelyek a megfelelő tárgyú változásbejegyzési kérelemhez okvetlenül csatolandóak, és amelyeknek benyújtását elmulasztó fél biztosan számíthat a hiánypótlási felhívásra.
A nyilvános részvénytársaság alapításánál, amelynél garanciális okokból kiemelt fontosságú a befektetők tájékoztatása, a nem pénzbeli hozzájárulás értékeléséhez adott könyvvizsgálói (egyéb szakértői) véleményt is csatolni kell a kérelemhez.
A nyilvánosan működő részvénytársaság zártkörűvé alakítása esetében vezető tisztségviselői nyilatkozatot kell csatolni arról, hogy a részvények már nem kerülnek nyilvános forgalomba. Az 1997. évi Gt. 178. § (2) bekezdése még úgy rendelkezett, hogy a működési forma ilyen megváltozása esetén a társaság "…köteles igazolni, hogy részvényei a tőzsdei értékpapírlistán nem szerepelnek". Ez a megfogalmazás értelemszerűen tőzsdei igazolás benyújtását jelentette. Ennél a Gt. új 171. § (4) bekezdésének és 173. §-ának megfelelő Ctv.-előírás sokkal egyszerűbb megoldást adott azzal, hogy a vezető tisztségviselő erre vonatkozó nyilatkozatát követeli meg.
4.1.2.4.5.2.3. Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében
Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében a nem "automatikus" elutasítással járó, de szükségképpen benyújtandó mellékletek közé tartozik a külföldi anyacég létesítő okirata, illetve annak a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege, továbbá annak igazolása, hogy az anyacéget hazai joga szerint kereskedelmi nyilvántartásba felvették.
E két dokumentum közül csak az utóbbira írja elő a Ctv. 2 számú melléklete, hogy azt hiteles fordításban kell beadni. Az anyacég hatályos létesítő okirata ugyanis igen terjedelmes lehet, éppen elég feladatot jelent annak a változásokkal való egybeszerkesztése (melynek teljessége és megfelelő volta amúgy is nehezen ellenőrizhető), hiteles fordítása azonban aránytalanul nagy költséget okozna. Erre figyelemmel a Ctv. (szemben a régi Ctv. vonatkozó rendelkezésével) az anyacég aktuális létesítő okiratának hiteles fordításban történő csatolását már nem követeli meg.
Arra azonban mindenképpen szükség van, hogy becsatolják a cégiratok közé egy olyan külföldi cég hatályos alapokmányát, melynek egy szervezeti egysége önálló cégjogi alanyként, de korlátozott jogalanyisággal működik az anyacég székhelyétől eltérő államban. A hatályos létesítő okirat tehát mindenki számára elérhető, s ha vita támad - a szükséghez képest -, mód nyílik annak hiteles fordítására is. Más kérdés, hogy a jogalkotó a létesítő okirat legalább időközönkénti hatályosítását elmulasztotta előírni, így elég kétes a Ctv. 2. számú mellékletében megfogalmazott rendelkezés haszna.
Az anyacég kereskedelmi nyilvántartásba történt felvételét igazoló dokumentumot ugyanakkor a Ctv. szerint is kötelező hiteles fordításban mellékelni a kérelemhez, s ez indokolt is, mivel az elengedhetetlenül szükséges a bejegyzési kérelem elbírálásához.
Tekintve, hogy ezek a dokumentumok olykor nehezebben beszerezhetők, illetve elkészíttetésük időigényesebb, emiatt nem az 1. számú, hanem a 2. számú mellékletben nyertek elhelyezést.
4.1.2.4.5.2.4. Egyesülés és közös vállalat esetén
A régi Ctv. melléklete e két cégforma vonatkozásában nem tartalmazott rendelkezést, a Ctv. azonban e hiányt - éppen a teljesség igényéből eredően - most pótolja.
A Gt. XI. fejezete által szabályozott, de gazdasági társaságnak továbbra sem minősülő kooperációs társaság, az egyesülés legfőbb szervének (amelyet eztán igazgatótanács helyett taggyűlésnek nevez a jogalkotó) határozatain kívül változatlanul mód van arra, hogy taggyűlés összehívása nélkül, írásban döntsenek a tagok. Az ilyen döntések alátámasztására - ha azok cégjegyzéki adatot érintenek, és ezért bejegyzési kérelem tárgyai - értelemszerűen mellékelni kell azokat az okiratokat (például előterjesztés, határozati javaslat, szavazást igazoló nyilatkozatok), amelyek a döntés meghozatalát és magát a döntést dokumentálják.
Emellett - mint az egyesülés legjelentősebb, a cégformára jellemző jogviszonyait érintő okiratokat - csatolni kell szükség esetén (azaz ilyen tárgyú változásbejegyzési kérelem kapcsán) az új tagok csatlakozásával, a tag kilépésével, a tagsági jogviszony öröklése (jogutódlás) révén történő folytatásával összefüggő okiratokat is.
Közös vállalat a Gt. rendelkezései szerint többé (újonnan) nem alapítható, és - figyelemmel arra, hogy a gazdasági társaságok között a társasági törvény nem említi - átalakulással sem keletkezhet 2006. július 1-jétől ilyen társaság.
A Gt. 333. § (7) bekezdése azonban (mely az alapítás tilalmát kifejezetten deklarálja) azt is kimondja, hogy a hatálybalépés időpontjában már bejegyzett közös vállalatok a korábbi közös vállalati szabályok (azaz létesítő okiratuk és az 1997. évi Gt. 2006. június 30-áig hatályban volt normái alapján) működhetnek tovább. Ugyanez vonatkozik azokra a közös vállalatokra, melyeknek a cégbejegyzése a hatálybalépés napján (2006. július 1.-jén) folyamatban volt. (Valószínű, hogy ilyen bejegyzési ügy a kérdéses időpontban nem volt folyamatban. A közös vállalat ugyanis nem volt népszerű társasági forma, csak 50-60 ilyen létezik még az országban, s emiatt, továbbá azért, mert egy megszűnőben lévő társasági formát nem tanácsos választani egy újonnan induló vállalkozásnak, alig hihető, hogy éppen a Gt. hatálybalépésének időszakában terjesztettek volna elő közös vállalat bejegyzése iránt kérelmet.)
A még meglévő (és várhatóan még hosszabb ideig működő) közös vállalatok számára azonban meg kell határozni a cégformához kapcsolódó kötelező mellékleteket, s mivel a közös vállalat igen sokban hasonlít az egyesülésre, a Ctv. 2. számú mellékletének II.6. pontjában megszabott okiratok egybeesnek az egyesülés, mint kooperatív társaság változásbejegyzésének különleges dokumentumaival.
4.1.2.4.5.2.5. Közhasznú társaság esetén
Közhasznú társaság a Gt. 365. §-a értelmében 2007. július 1. után nem alapítható, a már meglévők, vagy a 2007. július 1-jén bejegyzés alatt álló kht.-k 2009. június 30-áig megszűntnek nyilvánítás terhe mellett kötelesek nonprofit gazdasági társasággá átalakulni, vagy jogutód nélküli megszűnésüket kérni.
Az addig rendelkezésre álló időben azonban rendezni kell működésük cégjogi feltételeit is, ezért a Ctv. 2. sz. számú mellékletének II.7. pontja felsorolja a közhasznú társaságok bejegyzési, változásbejegyzési kérelmeinek cégforma-specifikus mellékleteit. Ezek, és a hozzájuk fűződő magyarázatok - miután a közhasznú társaság a kft. társasági formához áll közel - nagyrészt megegyeznek a 4.1.2.4.5.2.1. pontban, illetve a 2. számú melléklet II.1. pontjában elmondottakkal.
Sajnálatos módon azonban a Ctvn.-ben elmaradt a II.7. aa) pontban deklarált üzletrész-átruházással kapcsolatos szerződés benyújtási kötelezettségére vonatkozó szabály hatályon kívül helyezése, így, amíg ezt pótlólag jogalkotással nem rendezik, a kft.-vel ellentétben a kht. üzletrész-átruházási szerződést a változásbejegyzési kérelemhez mellékelni kell. (A nyilvánosság elé tárni nem kívánt szerződési részek kihúzásával, olvashatatlanná tételével el lehet kerülni a magán- vagy üzleti titokhoz fűződő érdeket sértő közkézre kerülését, ezt a bíróságok általában nem kifogásolják.)
Nem szerepel az üzletrész elzálogosításával kapcsolatos szabály leképezése sem a Ctv. 2. számú mellékletének II.7. pontjában, noha ez a kft.-szabályok megfelelő alkalmazásával nem kizárt. (Más kérdés, hogy e cégforma megszűnésével a vázolt probléma is súlytalanná válik 2009 júliusától.)
4.1.2.4.5.2.5.1. A közhasznú jogállás bejegyzésének problémái és az ennek kapcsán benyújtandó melléklet
Az egyetlen lényeges különbség a kft. és a kht. bejegyzési (változásbejegyzési) ügyeiben csatolandó okirati mellékletek tekintetében, hogy a jogalkotó a II.7. e) pontban előírja a közhasznú jogállás megszerzését, illetve megszűnését tanúsító okirat benyújtását is, amennyiben a közhasznú társaság ilyen minősítést a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben (Kszt.-ben) foglaltak szerint elnyer.
E rendelkezésnek azonban akkor volna értelme, ha a közhasznú szervezetté, vagy kiemelten közhasznú szervezetté nyilvánítást más bíróság vagy más hatóság végezné. A Kszt. 22. § (1) bekezdése azonban úgy rendelkezik, hogy a közhasznúsági nyilvántartásba vétel, a közhasznúsági fokozatok közötti átsorolás, valamint a közhasznú jogállás törlése iránti kérelmet a szervezet nyilvántartásba vételére illetékes bíróságnál kell benyújtani, ez pedig a cégbíróság. A Kszt. 22. § (3) bekezdése azt is kimondja, hogy a közhasznúsági nyilvántartásba vételről, az átsorolásról és a törlésről (azaz a közhasznú szervezeti minőség törléséről) a bíróság nemperes eljárásban, soron kívül határoz, és döntését a közhasznú társaság felett - a közhasznú minőség tekintetében - törvényességi felügyeletet gyakorló ügyésznek is köteles megküldeni.
A fenti szabályokból tehát világosan kiderül, hogy a közhasznú társaság - cégjegyzékbe is bejegyzett - közhasznú jellegére és az ezzel kapcsolatos kérdésekre nézve az ilyen döntést hozó bíróságot legfeljebb a nemperes eljárás számának bejelentésével kellene értesíteni, de felesleges az erre vonatkozó végzést csatoltatni a kérelmezővel. Különösen akkor, ha a változásbejegyzési kérelem tárgya éppen a közhasznú vagy kiemelten közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétel, és ennek bejegyzése. Ilyenkor lehetetlen a Ctv. 2. számú melléklete II.7. e) pontjában írt okirat csatolása, mert a fél éppen azt kéri, hogy e döntést a cégbíróság hozza meg, és azt jegyezze be. Felmerülhetne ugyan, hogy itt két külön - a bejegyzési (változásbejegyzési) és a közhasznú szervezetkénti nyilvántartásba vételről döntő polgári nemperes - eljárásról van szó. A bírói gyakorlat azonban - és ez következik a szabályozás módjából a régi Ctv.-ben és a Ctv.-ben egyaránt - úgy tekinti, hogy itt egyetlen eljárásról és döntésről van szó. A közhasznú szervezetkénti, vagy a közhasznúsági fokozatot érintő nyilvántartásba vétel mindig ahhoz a bírósági eljáráshoz kapcsolódik, amely a nyilvántartásba vétel tekintetében zajlik. A cégnyilvántartásba felveendő (vagy felvett) közhasznú szervezet közhasznúsági nyilvántartásba vétele ezért a cégeljárás sajátosságaihoz igazodik, és a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás része. Jogorvoslati rendje is azzal azonos, vagyis a cégbíróság közhasznúságot érintő végzését a törvényességi felügyeletet gyakorló megyei (fővárosi) főügyészségnek köteles megküldeni, az ügyészség pedig - az egyéb jogosulthoz hasonlóan - szükség esetén élhet a bejegyző végzés hatályon kívül helyezésének rendkívüli jogorvoslatot biztosító eszközével. (Megjegyzendő, hogy a fentiek értelemszerűen vonatkoznak a nonprofit társaságok közhasznú jogállásának nyilvántartásba vételére is.)
4.1.2.4.5.2.6. Az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet esetében
Az európai gazdasági egyesülés, melyet az uniós csatlakozás kapcsán a 2004. évi LXIX. törvény (a jogharmonizációs törvény) honosított meg a magyar cégjogban, rendkívül ritka cégforma. A falkultatíve szükséges okiratok az egyesüléshez való csatlakozással, a kilépéssel és a tagsági viszony öröklésével (a jogutódlással) kapcsolatos mellékletek. (Ezek igen hasonlók a "magyar", azaz a belföldi kooperációs egyesülés dokumentumaihoz, mivel az országhatáron átnyúló európai gazdasági egyesülés sokban emlékeztet anyagi szabályait tekintve a Gt. XI. fejezete szerinti egyesülésre, noha kkt.-szerű szabályai is szép számmal akadnak.)
Az európai részvénytársaság bejegyzési irataihoz csatolandó mellékleteket a vonatkozó anyagi jogi előírásokkal összhangban attól függően állapítja meg a jogalkotó, hogy milyen módon (átalakulással illetve egyesüléssel, európai holding részvénytársaságként, vagy európai részvénytársaság formában működő leányvállalat útján) történik az alapítás. Ezen túlmenően a 2. számú melléklet II.9. c) pontja több olyan kötelezően benyújtandó mellékletet is megnevez, amely adott esetben bármely fenti módon végrehajtott SE (európai részvénytársaság, idegen nyelvű nevén: Societas Europaea, röviden: SE) alapításnál szükséges.
A Ctv. 2. számú mellékletének II.10. pontja az európai szövetkezettel kapcsolatos mellékleteket taglalja. E szabályokat az európai szövetkezetről szóló, 2006. augusztus 18-ától hatályos 2006. évi LXIX. törvény 59. § (5) bekezdése iktatta be a korábbi II.10. pont helyébe a Ctv.-be.
Az európai szövetkezet bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) a II.10. pont aa)-ac) alpontja a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történő bevonásával kapcsolatos dokumentumok benyújtási kötelezettségét írja elő. A ba)-be) pont az átalakulással (egyesüléssel) történő alapítás bejegyzéséhez szükséges, jellegzetesen átalakulási dokumentumok beadását írja elő (például az átalakulási vagy egyesülési szerződést; jogelőd és jogutód vagyonmérleg- és leltártervezeteit; hirdetmény megjelenését igazoló okiratot).
Az európai szövetkezet egyesüléssel történő alapítása esetén a II.10. c) pont értelmében valamennyi érintett tagállam hatóságának tanúsítványát be kell nyújtani arra nézve, hogy a folyamatban az egyesülésre vonatkozó jogszabályokat betartották. Az európai szövetkezetnek Magyarország területére történő székhelyáthelyezése esetén szintén be kell adni a külföldi hatóság tanúsítványát, amely igazolja, hogy a székhely-áthelyezési jogszabályokat betartotta a cég. [2. sz. melléklet II.10. d) pontja]
4.1.2.4.5.2.7. Közkereseti társaság és betéti társaság esetében
A Ctv. 2. számú melléklete a kkt. és bt. tekintetében semmiféle cégformához kötődő okirati mellékletet nem tartalmazott. Ez a körülmény azt eredményezte, hogy a kkt., illetve a bt. tagsági viszonyainak változásával kapcsolatos változásbejegyzési ügyekben a kérelemhez nem kellett mellékelni a változás alapjául szolgáló okiratot, ha a tagsági viszony megszűnése nem szerződésmódosítással, hanem például felmondással történt. E joghézagot tölti be a Ctvn. 26. § (3) bekezdése, amikor a 2. számú melléklet II. részét egy új 11. ponttal egészíti ki, amely 2007. szeptember 1. napjától kötelezővé teszi a kkt., bt. esetén a tagsági jogviszony megszűnésével összefüggésben az ezt igazoló okirat mellékelését a változásbejegyzési kérelemhez.
4.1.2.4.5.3. A gazdasági társaságok átalakulása bejegyzéséhez szükséges okiratok
A Ctv. 2. számú mellékletére is igaz az az észrevétel, melyet a 4.1.2.4.4.1.3. pontban kifejtettünk. A gyűjtőfogalomként tágabb értelemben vett átalakulás három alfaja helyesen a cég- (azaz gazdasági társaságnál: a társasági) formaváltás, az egyesülés és a szétválás, és nem formaváltozás az egyesülés és a különválás. A különválás a szétválásnak - a kiválás melletti - másik esetköre, de a szétválás a tágabb fogalom. A jogalkotói elírás kizárólag azért nem okoz majd lényegesebb problémát, mert a fenti fogalmak pontos tartalmi meghatározását a Gt. 67. § (4) bekezdése megadja, s ez akkor is eligazításul szolgál, ha a Ctv. 1. számú és 2. számú mellékletének III. részében a főcímek helytelenül kerültek megfogalmazásra.
Egyébként a 2. számú melléklet III. része olyan kötelező mellékleteket sorol fel, melyek benyújtása csak akkor szükséges, ha az adott átalakulási folyamat specialitása ezt indokolja, ilyenkor azonban beadásuk elmaradása hiánypótlási eljárás lefolytatását teszi szükségessé.
Az átalakulási tervet - mint a vagyonmérleg-tervezet mellékletét - a Gt. 72. § (1)-(3) bekezdésében írt esetekben kötelező készíteni, s ha ez a helyzet fennáll [vagyis a Gt. 72. § (1)-(3) bekezdéseiben írt valamely tényállás megvalósul], az átalakulási tervet mindig csatolni kell az amúgy minden esetben kötelezően benyújtandó, Ctv. 1. számú melléklete III. része szerinti vagyonmérleg-tervezethez. (Lásd a 4.1.2.4.4.1.3. pontban írtakat is.)
Az átalakulás szükség szerinti kötelező mellékletei továbbá az átalakulást megelőzően még be nem fizetett, illetve nem szolgáltatott vagyoni hozzájárulások teljesítésének igazolása (hiszen az anyagi jogi előírások szerint csak ebben az esetben határozható el az átalakulás); igazolni kell az esetleg szükségessé váló tőkepótlás teljesítését; be kell nyújtani a cégbírósághoz a felügyelőbizottság átalakulással kapcsolatos nyilatkozatát is, értelemszerűen azonban csak akkor, ha az átalakuló társaságnak (társaságoknak) felügyelőbizottsága van.
Egyesülésnél szerepet játszik a GVH (Gazdasági Versenyhivatal) engedélye is, ha az egyesülés a versenytörvény szabályai szerint vállalkozások koncentrációját jelenti; ha pedig (a cég megítélése szerint, ugyanis ezt a cégbíróság a rendelkezésére álló eszközökkel észlelni vagy ellenőrizni nem képes) ilyen koncentrációról nincs szó, akkor a cég erre vonatkozó nyilatkozatát kell beadni.
Amint arra a Ctv. 1. számú mellékletének III. részével kapcsolatban a 4.1.2.4.4.1.3. pontban is utaltunk, a Ctv. 2. számú mellékletének III. része kizárólag a gazdasági társaságok átalakulásával kapcsolatos, szükség szerint kötelezően beadandó mellékleteket taglalja. Más cégformák átalakulási ügyleteire (például szövetkezetre; egyéb cégformák egyesülési, szétválási ügyeire) csak akkor érvényesülhetnek - áttételesen - a fenti szabályok, ha az adott cégforma anyagi jogi rendelkezései a Gt.-re, illetve a Ctv.-re valamilyen formában visszautalnak. Ennek hiányában a Ctv. 1. és 2. számú mellékletének III. részeiben foglalt mellékletek beadását véleményünk szerint nem lehet megkövetelni, illetve azok hiányában kell az érdemi döntést meghozni.
4.1.2.4.5.4. Végelszámolás esetén szükséges okiratok
A végelszámolás bármelyik fázisának bejegyeztetéséhez okvetlenül szükséges okiratokat a Ctv. 1. számú melléklete már meghatározta. A 2. számú melléklet IV. része - hasonlóan a 2. sz. melléklet egyéb esetköreihez - olyan okiratokat sorol fel, amelyek adott végelszámolási helyzet cégjegyzéki joghatásainak alátámasztásául szolgálnak, vagy a hitelezők érdekében, a forgalombiztonság okából szükségképpen szerepelniük kell a nyilvános cégiratok között.
Értelemszerűen ezek közé tartoznak a legfőbb szervnek a végelszámolás befejezésével kapcsolatos határozatai, valamint a cég ellenőrző szerveinek (felügyelőbizottság, ellenőrző bizottság - az adott cégforma függvényében), illetve könyvvizsgálójának (ha ilyen van) a jelentései is.
A hitelezővédelmet és az üzleti partnerek tájékoztatását szolgálja a zárójelentés, a vagyonfelosztási határozat és az utolsó üzleti év számviteli törvény szerint beszámolója, valamint az esetleges engedményezéssel, tartozásátvállalással kapcsolatos okirat-benyújtási kötelezettség is. Ezek a mellékletek az esetleges szinguláris jogutódlásoknak vagy a volt tagok helytállási kötelezettségének, esetleg a végelszámoló felelősségének a megállapítását is lehetővé teszik, amennyiben azok bárki számára megismerhetőek.
A jogalkotó a biztonság kedvéért elrendeli, hogy a végelszámolónak a végelszámolás befejezésekor nyilatkoznia kell arra nézve, hogy a cégnek nem maradt kifizetetlen tartozása. Ez a kötelezően benyújtandó okirat (amely véleményünk szerint inkább az 1. számú melléklethez tartozna, figyelemmel arra, hogy minden "rendes úton" befejezett végelszámolás kelléke) hivatott pótolni a régi (az 1998 júniusa előtti) cégjogi szabályok köréből ismert nemleges hatósági igazolásokat. Az akkori eljárási jog ugyanis akkor tette csak lehetővé a végelszámolását befejezett cég törlését, ha igazolta, hogy köztartozásai nem maradtak. Nemleges körülmény igazolása mindig nehézkes (és ellentmond a bizonyítás szabályainak), ráadásul az is tisztázatlan volt, hogy mely hatóságoktól kellett beszerezni ezeket az igazolásokat. Minderre figyelemmel a régi Ctv. hatálybalépésétől kezdve e szabályokat a jogalkotó többé nem tartotta fenn, ugyanakkor a Ctv. új szabályainak megállapításánál - nyomatékosítva a Ctv.-nek a végelszámoló kötelmeit és felelősségét megállapító, egyébként is érvényesülő szabályait -, mintegy többletbiztosítékként előírta a fenti nyilatkozat benyújtását a végelszámolás befejeztével és a törlési kérelem előterjesztésével kapcsolatban.
A 2. számú melléklet IV. e) pontja foglalkozik azzal az esetkörrel, amikor az önkéntesen elhatározott végelszámolás folyamán a cég legfőbb szerve mégis a végelszámolás beszüntetéséről, és a működés rendes körülmények között történő továbbfolytatásáról határoz. Ilyenkor a végelszámolásnak a cég megszűnése nélküli befejezése kapcsán számos cégadatváltozás (például cégnévváltozás, képviselet változása; végelszámolás befejezése) bejelentésére is szükség van, ezekhez azonban be kell csatolni a 2. számú melléklet IV. e) pontjában írt okiratokat.

4.1.2.4.6. A Ctvn.-nel módosított Ctv. 3. számú melléklete

A Ctv. 2006 júliusától hatályos szabályai a 3. számú mellékletben az egyszerűsített cégeljárásban benyújtandó okirati mellékleteket határozták meg. A Ctvn.-nel módosított Ctv. 2007. szeptember 1-jétől kezdődő hatállyal teljes egészében "kicserélte" a 3. számú mellékletben szereplő felsorolást, az egyszerűsített cégeljárás koncepcionális megváltoztatásával a mellékletek újragondolása is szükségessé vált. (Lásd a 4.1.2.3. és a 4.4.3. pontban írtakat.)
A Ctvn. 27. § (1) bekezdése 2007. szeptember 1-jétől rendelte el, hogy a Ctv. eddigi 3. számú melléklete helyébe a Ctvn. 1. számú melléklete lép.
Az egyszerűsített cégeljárás az új szabályozás szerint az egyedüli "szerződésmintás" eljárás, ami közelebbről azt jelenti, hogy joghatásait tekintve ez az az eljárási típus a Ctv.-ben, amelynél a törvényi mintaszerződések használata folytán a bírósági kontroll gyakorlatilag szükségtelenné válik a létesítő okirat tekintetében, az alapítás vagy a módosítás törvényességi ellenőrzését pedig a jogalkotó szinte kizárólag az ügyben eljáró jogi képviselő (ügyvéd vagy közjegyző) feladatává, sőt felelősségévé teszi.
A szerződésminta alkalmazásával történő cégalapítás nagymértékben egyszerűsíti a cégeljárást, mivel a Ctv. mellékleteként közölt típusszerződések lényegében formanyomtatványként funkcionálnak, amelyeknek tartalmán változtatni nem lehet, megfelelőségük nem lehet kérdéses. (Valójában kérdőívkitöltéshez hasonló a mintaszerződés használata.) A Ctvn.-nel módosított Ctv. 48. § (1) bekezdésének utolsó mondatából az következik, hogy "szerződésmintás" létesítő okiratnak csak olyan szerződés számít, amelyen a törvényi szövegnek semmiféle változtatása nem következett be, abból semmit el nem hagytak, nem változtattak meg. (A szerződésnek a konkrét ügyben felesleges részét sem szabad kihagyni a szövegből, ez a rész legfeljebb üresen marad.)
Az elmondottakból következően a blankettaszerződés használata esetén az egyszerűbb és törvény által meghatározott szerződési tartalom mellett egyszerűbb mellékletek csatolásának kötelezettségét írja elő a jogalkotó, így az ilyen kérelmek elbírálása is rutinfeladat. Ezt az eljárást nemcsak bíró, hanem bírósági titkár, fogalmazó, bírósági ügyintéző is végezheti önálló hatáskörrel. (Lásd a 4.2.1.7. pontban írtakat is.)
A Ctv. új 3. számú melléklete az egyszerűsített cégeljárás Ctvn.-nel módosított Ctv. 48. § szerinti - kizárólag elektronikusan benyújtott és szerződésminta alkalmazásával készült - bejegyzési kérelem, illetve a szerződésminta alapján működő társaság Ctv. 50. § (2) bekezdése szerinti változásbejegyzési kérelme esetén érvényesül.
A 3. számú mellékletnek csak az I. részében felsorolt okiratokat kell és lehet a nyomtatványkérelemhez csatolni, a bírósági eljárásban más (elektronikus) okirat elbírálásra nem kerül. Ennek megfelelően az ilyen kérelem tartozéka:
1. a szerződésminta alapján készült okirat (egyszerűsített változásbejegyzési eljárásban előfordulhat, hogy a ["blankettás"] eredeti szerződés nem módosul, de ha például vezető tisztségviselő-változás van, az egységes szerkezetű okirat céljára szolgáló, új állapot szerinti szerződésmintát ilyenkor is el kell készíteni);
2. az adónyilatkozat (ez gyakran külön okiratként valójában nem jelenik meg, mivel ez - 1. számú mellékletként - a bejegyzési nyomtatvány kérelem része, lásd a 4.1.2.4.4.1.1. pontban írtakat is);
3. a jogi képviselő meghatalmazása (képviseleti jog igazolása);
4. jogszabályban meghatározott mértékű eljárási illeték és közzétételi díj (elektronikus) megfizetésének igazolása, vagy - 2010 januárjától - az arra vonatkozó képviselői nyilatkozat, hogy az illeték és a közzétételi díj átutalása egyidejűleg megtörtént [2008. évi XCVI. tv. 33. § (2) bek.];
5. kft.-nél a tagjegyzék (ezen közös tulajdonú törzsbetét esetén a résztulajdonosok és képviselőjük személyét is fel kell tüntetni);
6. ha törvény a cég alapítását hatósági engedélyhez köti, az alapítási engedély;
7. változásbejegyzés esetén a legfőbb szervnek, vagy a legfőbb szerv helyett eljáró, döntésre jogosult szervnek a változás alapjául szolgáló határozata; illetve, ha a változás bírósági vagy hatósági határozaton alapul, az erre vonatkozó okirat.
A felsorolásból látható, hogy az egyszerűsített bejegyzési és változásbejegyzési eljárásban csak a legfontosabb okiratok kerülnek be a bíróságnak megküldendő elektronikus iratanyagba, a kérelem összeállításakor pedig a jogi képviselőnek a 3. számú melléklet I. részéből az adott bejegyzési (változásbejegyzési) ügy természetéből eredően, tematikusan kell összeválogatni a szükséges mellékleteket, a nyomtatványkérelem kitöltésénél pedig annak első "felzetnek" számító lapján "X" jellel kérni kell az egyszerűsített cégeljárás lefolytatását.
Említést érdemel, hogy a 3. számú melléklet I. részében egy sajnálatos jogalkotói hiba volt található. A jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2007. évi LXIV. törvény 65. § (3) bekezdés b) pontja (figyelemmel arra, hogy a székhely, telephely és a fióktelep, használatának jogszerűségét az ügyvéd [közjegyző] ellenőrzi a jövőben, és a cégeljárásban erre tekintettel nincs szükség arra, hogy a székhely [telephely, fióktelep] használatára vonatkozó okiratot a bejegyzési [változásbejegyzési] kérelemhez becsatolják) hatályon kívül helyezte a Ctv. 1. számú mellékletének I.4. pontját, és 3. számú mellékletének I.3. pontját. Az 1. számú melléklet I.4. pontjára nézve ez igen helyénvaló volt, a 3. számú melléklet tekintetében azonban megfeledkeztek arról, hogy e mellékletnek már 2007. szeptember 1-jétől kezdve az új jogszabályi koncepcióhoz igazított, teljes egészében új szövege van hatályban, amelyben többé nem szerepel a feleslegessé vált székhelyhasználattal kapcsolatos okirat. Ezért a 2007. évi LXIV. törvénynek a Ctv. új 3. számú mellékletének jóval később (2008. január 1-jén) hatályba lépő rendelkezése az I.3. ponttal egy elengedhetetlenül fontos mellékletet helyezett hatályon kívül: a jogi képviselő meghatalmazására, illetve a képviseleti jog igazolására vonatkozó okirat-benyújtási kötelezettséget. E téves rendelkezés korrekcióját a 2007. évi CXXVI. tv. 446. §-a végezte el, megállapítva, hogy a fenti rendelkezés - a Ctv. 3. sz. melléklete I.3. pontja tekintetében - nem lép hatályba.
A 3. számú melléklet II. részében foglalt mellékletek a bírósághoz nem kerülnek be. Ezeket a jogi képviselő - szintén az adott ügyre vonatkoztatva - téma szerint válogatva készíti el, gyűjti össze, illetőleg törvényességi szempontból ellenőrzi. Értelemszerűen tehát éppúgy, mint a régi Ctv. és a 2006. július 1-jétől 2007. szeptember 1-jéig hatályos Ctv. idején, a teljes bejegyzési anyag rendelkezésre áll, az okiratok egy része (a 3. számú melléklet II. részében írtak) azonban a jogi képviselő őrzésében maradnak, ezeket a cégeljárásban a bíróság nem is látja. Kétségtelen, hogy a Ctvn-nel módosított Ctv. 48. § (3) bekezdése szerint - amennyiben "...ezen okiratokkal összefüggésben tartalmi vagy jogszerűségi kétség merülne fel, a jogi képviselő köteles ezen okiratokat a cégbíróság felhívására bemutatni, szükség esetén a cégiratokhoz becsatolni". Véleményünk szerint azonban egyszerűsített cégeljárásban ez aligha következhet be, hiszen az eljárás lényegi vonása, hogy hiánypótlási felhívás kiadására a Ctvn.-nel módosított Ctv. 48. § (6) bekezdése szerint nem kerülhet sor.
Elképzelhető lenne, hogy törvényességi felügyeleti hatáskörben eljárva kérje be a bíróság a jogi képviselő által őrzött cégiratokat, ám ez a Ctv. 78. § (1) bekezdésének első mondata értelmében kizárólag kérelemre indult eljárás lehet, a bíróság az aggályosnak talált ügyben sem indíthat a bejegyzési (változásbejegyzési) ügyben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást. Ha tehát az egyszerűsített eljárásban tartalmi kifogás van, hivatalból nem kérheti a bíró (bírósági ügyintéző) a II. rész szerinti okiratok bemutatását. A kérelem tárgyában ilyenkor is vagy bejegyző, vagy elutasító határozatot hoz. (Lásd a 4.4.3.1.3. pontot is.)
Megjegyzendő egyébként, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) tárgyú, a II. részben szereplő okiratok felsorolását, illetve a jogi képviselőnek a törvényességi szempontú vizsgálat megtörténtére vonatkozó nyilatkozatát a bejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell. [Ctvn.-nel módosított Ctv. 48. § (3) bek.] (Lásd a 4.4.3.1.2. pontban írtakat is.) Említést érdemel az is, hogy a bírói gyakorlatban is kikristályosodott álláspont szerint a jogi képviselő kizárólag a 3. számú melléklet I. részében írt okiratokat adhatja be a bíróságra, a II. számú mellékletben foglaltakat nem, ha mégis ezt teszi, a kérelem elutasításra számíthat. (Lásd még a 4.4.3.1.2. pontban írtakat is.)

4.2. A cég- és változásbejegyzési eljárás közös szabályai

A Ctv. IV. fejezetének 1. Címe a cég- és változásbejegyzési eljárás (együttesen cégeljárás) közös szabályait tartalmazza. A Ctv. 1. Címében szereplő 32-35. §-ok olyan általános érvényű, alapelvi szintű szabályokat fogalmaznak meg, amelyek a bejegyzési és változásbejegyzési ügyekben egyaránt érvényesülnek. Említést érdemel, hogy a Ctvn. a Ctv. 32-35. §-ait nem érintette, és azokban koncepcionális változás - legalábbis az elsőfokú eljárás tekintetében - 2007. szeptember 1-je után sem történt.

4.2.1. A Pp.-szabályok érvényesülése a cégeljárásban

A Ctv. IV. fejezete azokat az általános érvényű eljárási előírásokat fogalmazza meg, melyek minden cégjegyzékbe bejegyezhető cég alapítására, bejegyzett cégadatai megváltozására, illetve a cég (vagy adatai) törlésére vonatkozó eljárásra egyaránt érvényesülnek.
A cégbejegyzési eljárás alatt a cégek alapításának bejegyzésére irányuló bírósági nemperes eljárást értjük. A változásbejegyzési eljárás a bejegyzett adatok változásának bejegyzésére szolgál, és lényegében sajátos változásbejegyzési eljárást jelent a cég törlése is.
A cégjegyzékben feltüntetendő jogalanyokat a Ctv. taxatíve felsorolja, egyben 2. § (2) bekezdése kimondja, hogy a cég akkor szerepelhet a cégnyilvántartásban, ha bejegyzését jogszabály kötelezővé vagy lehetővé teszi. A cégjegyzék adatait taglaló Ctv. 24-31. § ugyancsak pontosan meghatározza, hogy mely cégadatok tüntethetőek fel a cégjegyzékben, és ezekkel, valamint ezek változásaival foglalkozhat csak a cégeljárás.
A bejegyezhető szervezeteket és cégjegyzéki adataikat, valamint a cégbejegyzési eljárás lényeges szabályait tehát a Ctv. határozza meg.
A Ctv. 32. § (1) bekezdése deklarálja, hogy a cégbejegyzési és a változásbejegyzési eljárás nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait - a Ctv. eltérő rendelkezése hiányában - értelemszerűen alkalmazni kell. A cég- és változásbejegyzési eljárás (röviden együtt: a cégeljárás) szabályait elsősorban a Ctv. határozza meg, azonban felesleges minden eljárásjogi intézményt, teendőt a legapróbb részletességgel kimunkálni. Nincs ugyanis szükség arra, hogy a Ctv. mindent maga rendezzen. Az olyan fogalmakat, melyeket a valamennyi polgári bírósági processzusra irányadó eljárási alaptörvény, a Polgári perrendtartásról szóló, többször módosított 1952. évi III. törvény, a Pp. maga is szabályoz, a Ctv. pedig e jogintézményt változtatás nélkül felhasználja, felesleges lenne a cégeljárási törvényben megismételni.
A cégeljárásnak ugyanakkor vannak olyan sajátosságai, melyek alapvetően különböznek más polgári nemperes eljárásoktól. Az eljárás egyik jellegzetessége, hogy egypólusú eljárás, melyben a kérelmezőn kívül nincs más, ellenérdekű fél. Ugyanakkor az eljárás gyorsaságához, a regisztráció mielőbbi megtörténéséhez rendkívül fontos közérdek, és a fél méltányolható magánérdeke is fűződik. A cégnyilvántartás közhitelessége, abban a naprakész cégadatok szerepeltetésének igénye megköveteli, hogy a piac szereplőiként jelentkezők nyilvántartásba vétele, illetve az ügy jogerős eldöntése mielőbb megtörténjen, a cégjegyzékben a tényleges adatok szerepeljenek. A cél az, hogy a kérelmet olyan esetekben terjesszék elő, amikor az érdekeltek képesek az érdemi beadvány benyújtására, akarategységük megvan, szándékuk komoly. Az ilyen kérelmet a bíróságnak minél gyorsabban el kell bírálnia, nincs helye a Pp. 137. §-ában írt szünetelés megfelelő alkalmazásának, e jogintézmény (mely lényegében azt szentesíti, hogy a kontradiktórius eljárásban az eljárást kezdeményező fél annak folytatását nem kívánja) a bejegyzési eljárástól, mint nemperes eljárástól teljességgel idegen. Ezzel szemben nem kizárt az eljárás teljes vagy részleges felfüggesztése, de a Ctv. 32. § (1) bekezdésének új szabálya szerint erre már csak változásbejegyzési eljárásban van törvényes lehetőség. A cégalapítás bejegyzése iránti eljárásban ugyanis éppen a már említett forgalombiztonsági és hitelezővédelmi érdekek kizárják, hogy hosszú ideig tartó bizonytalanság legyen arra nézve, hogy egy cég alapítása bekövetkezik-e vagy sem. Ez vonatkozik az alapítási engedélyes cégbejegyzési ügyekre (és véleményünk szerint az ehhez hasonlóan "funkcionáló" nonprofit társaság alapításával együtt előterjesztett közhasznú szervezetkénti nyilvántartásba vételre) is. Ha az alapítási engedélyt a fél nem csatolja, a kérelem elutasítása a következmény.
Cégbejegyzési eljárás keretében csak két kivételt tesz a jogalkotó a felfüggesztés tilalma alól: az egyik esetkör az átalakulás bejegyzése iránti eljárás, amelynél végeredményben nem is beszélhetünk előzmény nélküli, új cég (cégek) alapításáról. A bejegyzendő új szervezetek csak quasi-újak, tartalmilag valójában speciális változásbejegyzési eljárás megy végbe a jogelőd törlése, illetve a jogutód bejegyzésének színe alatt. Ezért érthetetlen, miért alapítással kapcsolatos eljárásban teszi kivétellé a jogalkotó ezt az esetkört, miután az átalakulások jó részében még quasi alapításról sincs szó, és a törvény is a változásbejegyzés specialitásai között tárgyalja az átalakulás cégeljárását. Egyéb körülmény sem indokolja a felfüggesztés megengedését. Az átalakulás bejegyzési kérelem bírósági ügyintézési időtartama ugyanis - még akkor is, ha az érintett cégek több bíróság illetékessége alá tartoznak - akkortól kezdődik, amikor az utolsó érintett cég iratanyaga is beérkezik az átalakulás elbírálására különös illetékességgel rendelkező bíróságra [Ctv. 57. § (1) bek.]. Más olyan felfüggesztési okot pedig ami egy cégeljárásban releváns lenne, és indokolná az eljárási határidők folyásának megakasztását, nem ismerünk.
Kifejezetten megengedi a jogalkotó a cégbejegyzési eljárás felfüggesztését abban az esetben, ha a bejegyzési kérelem elbírálása előtt, azzal összefüggésben (valójában azt ellenezve) törvényességi felügyeleti kérelmet nyújtanak be. A Ctv. 78. §-ában részletesen szabályozott eljárásban - miután a kétféle (összefüggő, de egymással ellentétes tartalmú) kérelem csak együttesen, egy eljárásban, és egyféle jogorvoslat engedélyezése mellett bírálható el -, a cégeljárás és a törvényességi felügyeleti eljárás eltérő határidőit szinkronba kell hozni.
A Ctv. 78. § (3) bekezdése ebből a megfontolásból mondja ki, hogy a törvényességi felügyeleti kérelem elbírálására tekintettel a cégbejegyzési eljárás (változásbejegyzés esetén ez az eljárás is) felfüggeszthető legfeljebb hatvan napra.
Megjegyzendő, hogy a felfüggesztési tilalom alóli kivételek taxációját nem tartjuk szerencsés megoldásnak. Mint láttuk, az átalakulás esetében ez a kivétel szükségtelen, ugyanakkor előfordulhat olyan eset, amelynél komoly problémát okozhat a bejegyzési eljárás felfüggesztésének lehetetlensége. Jó példa erre a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítása iránti per, amely a hatályos szabályok szerint nem képes az adott alapítás bejegyzése iránti eljárás megakasztására, és ez számos nehezen kezelhető eljárásjogi és anyagi jogi problémát okoz az érintett felek viszonyában.
A Pp.-jogintézmények megfelelő alkalmazására jó példa egyébként a felfüggesztés, melyet a Pp. 152. §-a szabályoz, mégpedig "tárgyalás felfüggesztése" megnevezéssel, figyelemmel arra, hogy e Pp.-norma kifejezetten a polgári peres eljáráshoz igazodik. A cégbejegyzési eljárás azonban nemperes eljárás, melyben a tárgyalás értelemszerűen kizárt. Emiatt a bejegyzési eljárásban tárgyalás felfüggesztésről nem dönthetünk, a Pp. 152. §-ának a Ctv. 32. § (1) bekezdése szerinti "megfelelő alkalmazása" oda vezet, hogy adott esetben a bejegyzési eljárás felfüggesztéséről dönt az eljáró bíró.
További kérdésekben is láthatunk lényegi eltéréseket az "átlagos" polgári nemperes eljárások és a cégeljárás között. A Ctv. 32. § (3) bekezdése kimondja, hogy a cégeljárás során költségmentesség, illetve illeték- és költségfeljegyzési jog nem engedélyezhető. Ez a tiltás a személyes körülmények folytán megállapítható ilyen kedvezmények lehetőségét zárja ki, nem vonatkozik azonban a jogszabályi rendelkezések folytán járó kedvezményekre, mentességekre. Például az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdésének f) pontja által megállapított illetékmentesség a cég törlésének ingyenessége tekintetében; vagy a közhasznú társaságnak vagy a vízgazdálkodási társulatnak az illetékkódex 5. § (1) bek. d) és g) pontja és (3) bekezdése szerint járó személyes illetékmentesség tekintetében nem akadály a Ctv. 32. § (3) bekezdése.

4.2.1.1. Sajátos bizonyítási szabályok

A cégeljárás egy olyan speciális polgári nemperes bírósági eljárás, melynek folyamán a Ctv. 32. § (2) bekezdésének előírása szerint az okirati bizonyításon kívül egyéb bizonyításnak nincs helye. Ez azt jelenti, hogy a cégbejegyzési kérelemről az eljáró bíró tárgyalás vagy személyes meghallgatás tartása nélkül, az elé terjesztett okiratok megszemlélése, vizsgálata alapján dönt.
Egyéb bizonyítást nem vehet fel, tanút nem hallgathat ki, szakértőt nem vezethet be az eljárásba, nem tarthat helyszíni szemlét sem. Ezek a bizonyítási eszközök a peres eljárások kelléktárába tartoznak, és az ellenérdekű feleket feltételező polgári peres jogviták eldöntéséhez vehetők igénybe.
A hatályos jogszabályok szerint a cégbejegyzési eljárásban a fél kérelmére, általa igényelten nincs helye a Pp.113. § szerinti személyes meghallgatás tartásának, az ebből nyerhető bizonyítékokat a Ctv. 32. §-ának (2) bekezdése nem sorolja fel. A Ctv. 72. §-ának (3) bekezdése csupán a törvényességi felügyeleti eljárásban biztosítja a személyes meghallgatás lehetőségét. [A Ctv. 32. § (1) bekezdése alapján a Pp. 95. § (4) bekezdésének alkalmazása (mely szerint a helyben lakó fél a beadvány hiányainak pótlása végett megidézhető) elvileg nem kizárt. Véleményünk szerint azonban az eljárás regisztrációs céljával, a gyorsaság igényével, a rövid eljárási határidőkkel a hiánypótlásnak ez a módja ellentétben áll. A Pp. megfelelő alkalmazása ugyanis azt jelenti, hogy a Ctv. kifejezett kizáró rendelkezése hiányában sincs mód olyan Pp.-rendelkezések átvételére, melyek nem egyeztethetőek össze a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás specialitásaival.]
Az előbbiekben fejtegetett szabályozás nem jelenti azt, hogy a bejegyzési eljárásban sohasem kerülhetne sor személyes meghallgatásra. A Ctv. 32. §-ának (2) bekezdése ugyan kizárja a fél által kezdeményezett - valójában hiánypótlási konzultációt célzó - kapcsolatfelvételt, nem vitás azonban, hogy a Ctv. 78. §-ának (1) bekezdése értelmében törvényességi felügyeleti eljárás indulhat a bejegyzési eljárás alatt is, s ennek már eszköztárába tartozik a személyes meghallgatás is a Ctv. 72. §-ának (3) bekezdése szerint.
A 78. § (1) bekezdése értelmében a bejegyzési eljárás alatt akkor indulhat - kizárólag kérelemre - törvényességi felügyeleti eljárás, ha a bejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem, vagy annak egyes részei, mellékletei jogszabályba ütköznek, s a kérelem jogerős elbírálására az eljárás kezdeményezésekor még nem került sor.
A szabályozás újdonsága a régi Ctv. 50. § (2) bekezdésének és 54. § (6) bekezdésének előírásaihoz képest az, hogy míg a régi Ctv. rendelkezéseiből csak a vonatkozó jogszabályhelyek mélyreható elemzésével lehetett arra a következtetésre jutni, hogy ilyen együttes eljárásra hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárás kapcsán nincs lehetőség, ezt most maga a Ctv. mondja ki a 78. § (1) bekezdés első mondatában.
A bejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban tehát csak az ilyen, a bejegyzési eljárás tárgyával összefüggésben, kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárás kapcsán kerülhet sor személyes meghallgatásra. Ez a meghallgatás szervesen illeszkedik az adott cégbejegyzési eljárásba, de nem szabad elfelejteni, hogy nem a bejegyzési eljárás, hanem a hozzá kapcsolódó törvényességi felügyeleti eljárás bizonyítási rendjében.

4.2.1.2. Kötelező jogi képviselet a cégeljárásban.

A jogtanácsos helyzete az elektronikus cégeljárásban

A Ctv. 32. § (4) bekezdése - a régi Ctv. 21. § (2) bekezdéséhez hasonlóan - deklarálja, hogy a cégbejegyzési és a változásbejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező.
A régi Ctv. vonatkozó rendelkezése [a 20. § (1) bekezdés] ezt csak a cégbejegyzési eljárásra mondta ki, és csak a változásbejegyzési eljárás utaló szabálya [a régi 30. § (1) bekezdés] folytán vált irányadóvá a változásbejegyzési ügyekre is.
Jogtechnikai szempontból helyesebb megoldás, hogy a Ctv. IV. fejezete 1. Címében összegyűjti a cég- és változásbejegyzésre egyaránt irányadó, alapelvi szintű szabályokat - köztük a jogi képviseletre vonatkozó előírást is, és ezeket valamennyi ilyen eljárásra érvényes, közös szabályok között rögzíti.
A Ctv. 32. §-ának (2) bekezdése tehát kimondja, hogy a cég- és változásbejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező. Nincs viszont kötelező jogi képviselet a cégbíróság előtt végbemenő egyéb eljárásokban. Így nem érvényesül ez az előírás a törvényességi felügyeleti eljárásban, mivel a Ctv. 72. §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásban a jogi képviselet nem kötelező.
[Megjegyzendő azonban, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott cégbírói döntés ellen előterjesztett fellebbezés vagy felülvizsgálati kérelem miatti jogorvoslati eljárásban már van kötelező jogi képviselet, mégpedig a Pp. 73/A. § a) pontja értelmében. Ez a szabály ugyanis egyebek közt deklarálja, hogy a jogi képviselet kötelező az ügy érdemében hozott végzések ellen előterjesztett fellebbezés miatti jogorvoslati eljárásban az ítélőtáblák előtt a fellebbezést előterjesztő fél számára, és hasonló a helyzet a Legfelsőbb Bíróság előtt folyó felülvizsgálati eljárásban is. Jó tudni azt is, hogy a 2005. évi CXXX. törvénnyel megállapított Pp. 67. §-ának új (3) bekezdése szerint az ítélőtáblák és a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban a jogi képviseletet már csak ügyvéd (jogtanácsos) láthatja el, jelölt vagy jogi szakvizsgával nem rendelkező jogi előadó nem.]
Természetesen nem érvényesül a kötelező jogi képviselet szabálya az elsőfokú eljárásban azokra a cégbíróság elé tartozó egyéb ügyekre (például: közhasznú jogállás megállapítása iránti kérelemnél; jegyzett tőke hátralékos része befizetésének bejelentésénél stb.), melyeknél változás bejegyzéséről nincs rendelkezés. Ilyen ügyekre egyébként - eltérő kikötés hiányában - a kapcsolódó bejegyzési eljárásra adott meghatalmazás sem vonatkozik, ha tehát a bejelentő jogi képviselettel kíván eljárni, az erre irányuló meghatalmazást a bejegyzési (változásbejegyzési) ügytől függetlenül csatolnia kell.
A kötelező jogi képviselet elrendelése egyébként azt célozza, hogy a hatályos szabályok szerint rendkívül gyorsnak szánt bejegyzési eljárás eredményességét (s ezáltal a naprakész, közhiteles cégnyilvántartás vezetését) a fél érdekében eljáró, speciális szakértelemmel rendelkező jogász közreműködése elősegítse. Az ilyen képviselővel eljáró fél számára magasabb elvárhatóság fogalmazható meg, a képviselettel élethivatásszerűen foglalkozó szakjogász nem hivatkozhat eredményesen pl. szabadságra, a megbízásából eljáró teljesítési segédek hanyagságára. Kimentésnek alig lehet helye, mivel az ilyen képviselőtől elvárható, hogy a szakterületét pontosan ismerje, s beadványait minden szükséges kellékkel felszerelje. Akadályoztatása esetén helyettesítéséről köteles gondoskodni, alkalmazottai, beosztottai hibáiért felel. A gazdasági ítélkezés általánosan alkalmazott és számtalan ügyben kifejtett alaptétele ez, mely a bejegyzési eljárásban fokozottan érvényesül. A jogi képviselő által végzendő eljárási cselekmények csak igen rövid (és többnyire jogvesztő) határidők alatt vihetők végbe, rendkívül szigorú feltételek mellett.
A bejegyzési eljárásban jogi képviselőként ügyvéd, jogtanácsos vagy közjegyző járhat el. A jogi képviselők - fő szabály szerint - meghatalmazásukat vagy a képviseleti jog igazolására vonatkozó okiratot kötelesek becsatolni a bejegyzési kérelem mellékleteként.
A közjegyző képviseleti joga ezzel szemben külön nem igazolandó. A közjegyzőkről szóló, módosított 1991. évi XLI. tv. 175. §-a értelmében a közjegyzőt az általa készített okirattal kapcsolatos eljárásban a törvény erejénél fogva illeti meg a képviselet joga, ezért külön meghatalmazására nincs szükség.
A Pp. 67. § (1) bek. i) pontja szerint a gazdálkodó szervezet jogtanácsosa (jogi előadója) az elsőfokú bíróság előtti eljárásban meghatalmazottként részt vehet, azonban ez a képviseleti jog a gazdálkodó szervezet tagjának jogtanácsosát már nem illeti meg. (Cgf. VII. 31.772/1998/4.)
A Fővárosi Ítélőtábla 14. Cgf. 44.554/2008/2. számú határozatában kifejtette, hogy az általános és az egyszerűsített cégeljárásban is eljárhat jogi képviselőként jogtanácsos a Ctv. 32. § (1) bekezdéséhez képest alkalmazandó Pp. 67. § (1) bekezdés i) pontja alapján, továbbá, hogy őt az eljárásban az ügyvéd jogállása illeti meg a Pp. 67. § (2) bekezdése szerint. Figyelemmel kell azonban lenni a Ctv. 37. § (2) bekezdésének (az általános és az egyszerűsített eljárásra is vonatkozó) azon szabályára, amely kimondja, hogy a jogi képviselő az eredetileg nem elektronikus formában készült okiratok (hiteles másolatuk) megőrzéséről az ügyvédi törvényben, illetve a közjegyzőkről szóló törvényben szabályozott módon gondoskodik, szükség esetén utóbb azt a cégbíróságnak is köteles bemutatni. A hivatkozott jogszabályhely szerint az Országos Ügyvédi Levéltárban elhelyezett ilyen okiratok bemutatása a Magyar Ügyvédi Kamara, a Közjegyzői Levéltárban elhelyezett okiratok bemutatása pedig a Közjegyzői Levéltár vezetőjének a feladata. Hasonló iratőrzési kötelezettséget ró a jogi képviselőre a Ctv. 48. § (3) bekezdése is [a Ctv. 37. § (2) bekezdésére történő visszautalással] az egyszerűsített eljárásban.
A jogtanácsosoknak központi levéltáruk, szakmai kamarájuk nincsen, és a jogtanácsosokra vonatkozó rendelkezést a hivatkozott jogszabályok sem tartalmaznak. Mindebből azonban nem az következik, hogy az elektronikus cégeljárásban nem vehetnek részt (ezt eddig is csak az egyszerűsített eljárásban kérdőjelezték meg), hanem az, hogy az iratőrzési kötelezettséget a fennálló jogszabályi keretek között kell megoldaniuk. (Az elektronikus eljárással felmerülő egyéb követelményeknek - elektronikus aláírás megszerzése, törvényességi vizsgálat az egyszerűsített eljárásban, illetve az erre vonatkozó nyilatkozat megtétele - ugyanis megfelelnek.)
Az Ügyvédi Levéltárban történő iratőrzés csak az ügyvédek számára lehetséges, a közjegyzői feladatok között azonban az okiratok megőrzése a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 158-161. §-ában szerepel. Erre figyelemmel a jogtanácsos az elektronikus cégeljárásban úgy vehet részt, ha az általános vagy egyszerűsített eljárásban a digitalizált okiratok eredetijét, illetve az egyszerűsített eljárásban a bírósághoz be nem adott (3. sz. melléklet II. része szerinti) okiratokat közjegyzőnek adja át megőrzésre az arra irányadó szabályok értelmében.

4.2.1.3. A cégeljárás, mint kérelemre folyó eljárás.

A bejegyeztetési kötelezettség

A cégeljárás egyik legalapvetőbb szabályát fogalmazza meg a Ctv. 33. § (1) bekezdése azzal, hogy kimondja: a cég alapításának és adatainak a cégjegyzékbe történő bejegyzése fő szabályként kérelemre történik. Ez a rendelkezés a vállalkozás szabadságának elvéhez is kapcsolódik. Mindenki szabadon dönti el, hogy üzleti vállalkozásba fog, illetve hogy vállalkozásának körülményeit módosítja-e. A jogszabály által előírt regisztrációs kötelezettségei a piaci forgalom biztonságát szolgálják, teljesítésükért azonban önálló felelősséggel tartozik, nem "gyámkodhat" felette a cégbíróság. E vonatkozásban csak ritka esetben tesz kivételt a jogalkotó, a kérelemre induló cégeljárástól csak elvétve, és mindig kifejezett törvényi rendelkezéssel tér el.
A cégbíróság tehát a cégjegyzékbe hivatalból csak akkor tehet bejegyzést (például a felszámolás megindításának, vagy a kényszer-végelszámolás elrendelésének esetén), ha erre a Ctv. kifejezetten felhatalmazza.
Olykor - forgalombiztonsági okból - a törvényességi felügyeleti eljárás keretében is mód nyílik hivatalbóli változásbejegyzésre [például a 81. § (4) bekezdése, illetve a 88. § (3) bekezdése esetében]. A Ctv. 72. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a cégbíróság a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a Ctv.-ben meghatározott esetekben hivatalból jogosult a cégjegyzékadatnak a cégjegyzékbe való bejegyzésére, illetve törlésére. A fő szabály azonban mindig a kérelemre való eljárás marad, és csak kivételesen fordul elő, és mindig csak törvényi felhatalmazásra valamely cégadatnak a hivatalból történő bejegyzése vagy törlése.
A Ctv. 33. § (2) bekezdése azt is kimondja, hogy a cégbejegyzési és változásbejegyzési kérelem előterjesztésére [figyelemmel a 32. § (4) bekezdésére] jogi képviselő útján a cég szervezeti képviselője köteles.
A Ctv. 34. § (1) bekezdése a régi Ctv. szabályaival azonosan deklarálja, hogy kötelező cégbejegyzés esetén a bejegyzési kérelmet az alakuló szervezet a létesítő okirat aláírásától (elfogadásától) számított harminc napon belül köteles előterjeszteni.
Mivel e kötelezettség csak a cégjegyzékbe kötelezően bejegyzendő szervezetekre vonatkozik, az egyéni vállalkozó (melyre az irányadó anyagi jogi szabály, az 1990. évi V. törvény ilyen kötelezettséget nem ró) szabadon dönti el, hogy cégjegyzékbe való felvételére igényt tart-e vagy sem, s ha egyszer bejegyeztette magát, bármikor, indokolás nélkül kérheti törlését. Az egyéni vállalkozó cégbejegyzése tehát nem kötelező, hanem fakultatív, deklaratív jellegű, azaz kizárólag az érintett elhatározásán múlik, e cégbejegyzése azonban nem konstitutív hatályú. A bejegyzés ténye a vállalkozót még akkor sem "keletkezteti", ha ettől kezdve a vállalkozás hivatalos neve nem egyéni vállalkozó, hanem egyéni cég. Ettől azonban a jelenleg hatályos szabályok szerint a vállalkozás nem válik el tulajdonosa személyiségétől, nem nyer önálló jogalanyiságot, még kevésbé jogi személyiséget. Az "egyéni cég" elnevezés pusztán arra utal, hogy az egyéni vállalkozó a cégjegyzékbe felvétetett, s ennek egyedüli jogi jelentőségű vonatkozása az a körülmény, hogy csak ilyen állapotban jogosult az egyszemélyes kft.-vé vagy rt.-vé való átalakulásra. (1990. évi V. tv. 15/A. §) Egyéb vonatkozásokban azonban egyéni cég mivoltából hasznot nem húz, felelőssége, perképessége, jogképessége változatlanul a vállalkozó személyéhez kötődik.
Így foglalt állást az egyéni cég jogalanyisága tárgyában a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma is [1/2005. (V. 9.) számú kollégiumi ajánlás, Ítélőtáblai Határozatok 2005/107.; HVG-ORAC], amikor kimondta: az egyéni cég önálló, az egyéni vállalkozó jogalanyiságától eltérő jogalanyisággal nem rendelkezik, cégjegyzékbe való felvétele csak regisztratív aktus, jogképességét nem érinti, csupán az egyéni vállalkozó üzleti lehetőségeit bővíti - egyebek közt - a cégnév használata és az átalakulás megengedettsége kapcsán. A polgári peres eljárásokban félként az egyéni vállalkozó szerepel, ha azonban cégjogi felvételt is nyert (az azonosíthatóság érdekében és a cégnév használatával kapcsolatos előírásokra is figyelemmel), az eljárásokban a cégnevét is fel kell tüntetni, utalva arra, hogy azonos személyről van szó.
Minderre figyelemmel megállapítható, hogy a többi, konstitutív bejegyzéssel keletkező cégformával szemben az egyéni vállalkozó jogosult, de nem köteles a bejegyzési kérelem előterjesztésére, és bármikor, indokolás nélkül kérheti az egyéni cég törlését is, e regisztratív kérelmek benyújtása azonban mindig az egyéni vállalkozó önkéntes elhatározásán múlik, ahhoz kötelezettség, időbeli korlát vagy szankció nem társul. [Megjegyzendő, hogy a kormány által elfogadott és a Magyar Közlöny 2007/87. számában 1050/2007. (VII. 3.) Korm. határozattal közzétett koncepció tanúsága szerint olyan kodifikációs folyamat indult, amely bár nem érinti az egyéni vállalkozó fakultatív cégbejegyzési lehetőségét, az egyéni cég jogállását azonban várhatóan igen, mert a koncepció szerint az egyéni céget a jövőben korlátozott jogalanyisággal kívánják majd felruházni.]
Az egyes cégekre vonatkozó anyagi jogszabályok határozzák meg, hogy mely gazdálkodó szervezetek kerülhetnek be a cégjegyzékbe, és hogy ezen aktusnak mi a jogi jelentősége. A gazdasági társaságokra irányadó 2006. évi IV. tv. (a társasági törvény) szerint a gazdasági társaságok (kkt., bt., kft., rt.), de még az egyesülés, mint kooperációs társaság cégbejegyzése is kötelező, és ez az aktus a jövőre nézve (azaz ex nunc konstitutív hatállyal) keletkezteti jogilag a társaságot.
Hasonló a helyzet a 2006. évi X. tv. értelmében a szövetkezetekkel, az 1977. évi VI. tv. 10/C. § (5) bek. értelmében a vállalatokkal, az 1994. évi XLIV. tv. szerint az erdőbirtokossági társulattal, az 1995. évi LVII. tv. szerint pedig a vízgazdálkodási társulattal is. Az 1997. évi CXXXII. tv. 4. §-ának rendelkezése szerint a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepét és 26. §-ának (1) bekezdése szerint a kereskedelmi képviseletet is cégnyilvántartásba való bejegyzés keletkezteti, és tevékenységét csak ezt követően kezdheti meg. A cégjegyzéki bejegyzés keletkezteti például az 1994. évi LIII. tv. értelmében a végrehajtó irodát és az 1991. évi XLI. törvény értelmében a közjegyzői irodát, a 2137/85/EGK rendelet, a 2003. évi XLIX. tv. és a Gt. alapján az európai gazdasági egyesülést; a 2157/2001/EK rendelet értelmében az európai részvénytársaságot egyaránt.
A korábbi szabályozással ellentétben (melynél az egyes anyagi jogi előírásokon múlt a bejelentésre kötelezettek nevesítése) a Ctv. 33. § (2) bekezdése most egységesen minden cégjegyzékbe bejegyzendő cégre nézve meghatározza, hogy az alapítás, illetve a változások bejegyeztetésére a cég szervezeti képviselője köteles, s az esetleges késedelem is rajta kérhető számon (Lásd a 4.2.1.5. pontban írtakat is).

4.2.1.4. Az alapítási engedély

A cégalapítási kérelem előterjesztésének - fő szabályként meghatározott - 30 napos határideje másképpen alakul akkor, ha a létrehozandó cég tevékenysége olyan kiemelt állami figyelmet érdemel (többnyire a piaci forgalom biztonsága miatt, vagy más komoly méltánylást érdemlő okból), hogy az adott tevékenységre alapítandó cégnek már a megalakításához is hatósági engedély szükséges.
Az engedélyköteles tevékenységek igen sokfélék, kategorizálásuk - a hozzájuk fűződő hatósági aktusok (például: engedély, beleegyezés, nyilvántartásba vétel, hozzájárulás, jóváhagyás stb.) eltérő jogi természete miatt - csaknem lehetetlen.
A legtöbb engedélyköteles tevékenységet végezni kívánó cég bejegyzése elé nem gördül akadály: a cégbejegyzés megtörténik, a cég létrejön, s csupán az a feladata, hogy az engedélyköteles tevékenység gyakorlásának megkezdése előtt az érintett hatóságoktól az előírt engedélyeket beszerezze. (Az ilyen engedélyeket nevezik a bírói gyakorlatban tevékenységi engedélynek.)
Vannak azonban olyan tevékenységek, amelyek felett (általában fontos közérdekből) az állam olyan szigorú ellenőrzést óhajt gyakorolni, hogy már az ilyen tevékenységekre létrehozni kívánt cégek alapítását is engedélyhez köti. [Alapítási engedélyezéshez kötött például a pénzügyi intézmény és a biztosítási vállalkozás, kamarai engedély szükséges a végrehajtó és a közjegyzői iroda alapításához, és ilyennek tekinthető a temetkezési vállalkozás is. Alapítási engedélyhez kötött tevékenység a 2005. évi CXXXIII. tv. 6. § (1) bekezdése értelmében a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység is.] Ezeknél a cégalapításoknál az engedélyek beszerzése az átlagosnál több időt vesz igénybe, s mivel az érintett engedélyező hatóságok eljárásához értelemszerűen bemutatandó a létesítő okirat, nem volna célszerű a bejegyeztetési kötelezettséget a létesítő okirat aláírásához (tagok általi elfogadásához) kötni.
Az engedélyezési eljárások határidői előre nem modellezhetők, konkrét időponthoz - általános érvénnyel - nem köthetők, hiszen a közigazgatási határozat jogorvoslati eljárása, vagy akár egy hiánypótlás folytán is különféle időintervallumokhoz jutunk. Ezért választotta a jogalkotó azt a megoldást a Ctv. 34. § (1) bekezdésének utolsó mondata szerint, hogy ha a cég alapításához hatósági engedély szükséges, a bejegyeztetési kötelezettségre előírt határidőt az engedély kézhezvételétől kell számítani, mivel csak ettől kezdve jut a vállalkozó olyan helyzetbe, hogy a bejegyeztetési dokumentációt maradéktalanul képes legyen összeállítani. Ha viszont az engedélyt megkapták, akkor az általános harminc naptól eltérően kevesebb idejük (már csak tizenöt napjuk) marad a cégbejegyzési kérelem benyújtására. A jogalkotó ugyanis az ilyen szerveződéstől elvárja, hogy az engedély birtokában haladéktalanul fejezze be alakulását, és adatai legyenek bárki számára elérhetőek. Ugyanakkor az is bizonyos, hogy az engedélyeztetési eljárásban már szinte minden lényeges előkészületet meg kellett tennie, így számára nem szükséges az alapítási engedély megszerzésétől ugyanolyan hosszú időszakot engedni a bejegyzési dokumentáció összeállítására, mint más alakuló cégeknek. (Említést érdemel, hogy ha törvény a cég alapítását engedélyhez köti, akkor a bejegyzési kérelemnek a Ctv. 1. számú és 3. számú melléklete szerint is kötelező melléklete a hatósági engedély.)

4.2.1.5. A késedelem szankciói

A Ctv. 34. §-ának (2) bekezdése értelmében a cégbíróság 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja azt a személyt, aki a fenti - a 4.2.1.3. pontban tárgyalt - bejegyeztetési kötelezettségét késedelmesen teljesíti. Ez a megfogalmazás egyben azt is jelenti, hogy nincs helye a Ctv. 34. §-ának (2) bekezdése szerint a képviselő bírságolásának akkor, ha az adott cégformára irányadó anyagi jogszabályok szerint bejegyeztetésre köteles vállalkozás e kötelezettségét, vagy a Ctv. 50. § szerinti változásbejegyeztetést elmulasztja, vagy a jogerősen elutasított bejegyzési kérelembe "beletörődve" a bejegyzési kérelem elbírálása előtt megkezdett működését nem szünteti meg, de a begyezési kérelmet sem terjeszti ismételten elő, hanem bejegyzés nélkül, jogellenesen működik tovább. Az ilyen vállalkozás nem tartozik a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörébe, mivel a bíróságnak hatásköre és illetékessége csak a cégjegyzékébe bejegyzett gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos, és csak a Ctv.-ben meghatározott eljárások lefolytatására terjed ki a Ctv. 1. § (1) bekezdése értelmében.
A be nem jegyzett, és a bejegyzési kérelmet elő sem terjesztő személyek szankcionálása más hatóságok - például a nyomozó hatóságok, közigazgatási szervek - feladatai közé tartozik. A Btk. 299. §-a meg is fogalmaz egy bűncselekményi (vétségi) tényállást erre nézve. A bejegyeztetési kötelezettség elmulasztása ugyanis a jogszabály által előírt gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának tekintendő, s mint ilyen, közvádas bűncselekménynek számít és 2 évig terjedhető szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel sújtható. A törvényességi felügyeleti hatáskör csak a cégekre terjed ki az illetékességi szempontokra is figyelemmel, cégnek viszont csak a cégjegyzékbe már bejegyzett vállalkozás tekinthető.
A cégbíróság tehát, ha a bejegyeztetési kötelezettségét nem teljesítő, jogellenesen működő vállalkozásról szerez tudomást, ennek képviselőjére a Ctv. 34. §-ának (2) bekezdés értelmében pénzbírságot nem szabhat ki, viszont ellene a Btk. 299. §-a alapján büntető feljelentést tehet.
Megjegyzendő, hogy a Ctv. 34. § (2) bekezdése szerinti szankció alkalmazása nem az általános felfogás szerinti "hagyományos" törvényességi felügyeleti szankció, noha - jogi természetét tekintve - nyilvánvalóan törvényességi jellegű. A jogalkotó azonban nem a Ctv. törvényességi felügyeleti eljárással foglalkozó VI. fejezetében szabályozza, hanem kifejezetten a bejegyzési eljáráshoz köti, annak részévé teszi. Így alkalmazásához nem kell külön törvényességi felügyeleti eljárást indítani [a bejegyzési eljárás alatt ezt - ha az nem kérelemre történik - a Ctv. 78. § (1) bekezdése egyébként is tiltja], az alkalmazott szankció is eltér a Ctv. 81. § (1) bekezdés b) pontja szerinti intézkedéstől, és értelemszerűen a törvényességi felügyeleti eljárás határidői sem érvényesülnek a késedelmesen előterjesztett bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem szankcionálásánál. Így foglalt állást a Fővárosi Ítélőtábla 13. Cgf. 43.837/2008/2. számú döntése is.

4.2.1.6. A cégeljárás, mint elektronikus eljárás

Hatáskör, illetékesség a cégeljárásra

A Ctv. 1. § (1) bekezdése - egyebek közt - kimondja, hogy a megyei (fővárosi) bíróság, mint cégbíróság feladata a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás lefolytatása, és a kérelemnek helyt adó végzés esetén, valamint a Ctv.-ben meghatározott esetekben hivatalból is a cégre vonatkozó adat, jog, tény cégjegyzékbe való bejegyzése, illetve törlése.
Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy a bejegyzési eljárás bírósági - mégpedig megyei szintű bírósági - hatáskörbe tartozó eljárás. A cégjegyzék vezetésére, valamint a cégbejegyzésre és a céggel kapcsolatos egyéb (nemperes) eljárásokra a megyei bíróságok meghatározott részlegei jogosultak, ezeket némileg megtévesztően "cégbíróság" elnevezéssel szokták emlegetni. A laikus ebből arra a következtetésre jut, hogy a cégügyekkel foglalkozó bíróságok önálló szervezetek, jóllehet ez nem így van.
A cégbíróságok a megyei bíróságok kisebb-nagyobb szervezeti egységei, melyek - ha az adott megyében (fővárosban) ilyen van -, akkor a gazdasági kollégium egy csoportját képezik. Ezért nevezi a Ctv. 1. § (1) bekezdése a cégjegyzéket vezető hatóságot "a megyei (fővárosi) bíróság" néven, s a fenti indokból, csupán az egyszerűség kedvéért rövidíti ezt a továbbiakban cégbíróságnak. Ez a magyarázó szabály mindenesetre eloszlatja azt a hiedelmet, hogy a cégbíróság önálló bíróság volna.
A cégbejegyzési eljárásra vonatkozó megyei szintű bírósági hatáskör mellett nagy jelentősége van az illetékesség deklarálásának is. Az illetékesség arra ad választ, hogy az azonos szintű (megyei) bíróságok közül melyik jogosult és köteles a konkrét cégügyben eljárni, azaz például, hogy melyik megyei bíróságon kell benyújtani a cégbejegyzési kérelmet. Ennek rendező elve a cég székhelyén - azaz a Ctvn.-nel módosított Ctv. 7. §-ának (1) bekezdése értelmében: központi ügyintézésének helyén, vagy bejegyzett irodájának helyén - alapul. A Ctv. 23. §-ának (2) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a cégbejegyzésre és a céggel kapcsolatos (a Ctv.-ben meghatározott) egyéb eljárásokra fő szabályként az a cégbíróság (vagyis megyei bírósági részleg) jogosult, amelynek illetékességi területén (ez egybeesik a megyék területi beosztásával) a cég székhelye van. A cégbejegyzési eljárásban ez az előírás kivétel nélkül érvényesül, az alapítás nyilvántartásba vétele iránti kérelmet tehát azon a megyei cégbíróságon kell előterjeszteni, ahol a létrehozandó gazdálkodó szervezet tervezett székhelye működik majd [Ctv. 35. § (1) bek.].
Ez a megállapítás mindazon cégekre irányadó, amelyek előzmény (jogelőd) nélkül alakulnak meg. Ha átalakulással (cégformaváltással, szétválással vagy egyesüléssel) létrejövő szervezetről van szó, speciális esetekben a leendő szervezet tervezett székhelye szerinti nyilvántartásba vétel fenti szabálya némiképp módosul. Ennek előírásait a Ctv. 57-61. §-a adja meg, tárgyalni azonban majd a változásbejegyzés szabályai között fogjuk, mivel e folyamatokat nem tekintjük egyszerű cégalapításnak, azok jogi természetüket tekintve a változásbejegyzés különleges esetkörei. Hasonlóan eltérőek lehetnek egyes esetekben a székhely-áthelyezési kérelem elbírálásával kapcsolatos illetékességi szabályok (Ctv. 54. §), ezeket azonban szintén a változásbejegyzési szabályoknál ismertetjük.
Említést érdemel az a körülmény is, hogy az 1997. évi CXXXII. tv. szerinti külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete is - belföldi - központi ügyintézésének helye szerint kérheti nyilvántartásba vételét, mint cégjegyzékbe kötelezően bejegyzendő szerveződés. Ezt a Ctv. 7. §-ának (1) bekezdése deklarálja, és azért van jelentősége e megállapításnak, mert a külföldi cég belföldi fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete valójában nem önálló gazdálkodó szervezet, csupán az anyacég székhelyének helyétől eltérő országba települt szervezeti egysége, melyet nyilvántartási érdekből önálló cégformává tett a jogalkotói akarat, tekintve, hogy Magyarországon - anyacégük szándékai szerint - vállalkozási vagy azt segítő tevékenységet végeznek, jogviszonyok alanyaiként jelennek meg. Különösen igaz ez a külföldi fióktelepre, de az ügyintézés helyéhez bérelt helyiség bérleti jogviszonya szempontjából önállónak látszó tevékenységet fejt ki a kereskedelmi képviselet is, noha ez utóbbi szerveződés jogképességét az 1997. évi CXXXII. törvény egészen minimálisra korlátozza. Működéséhez azonban - többek között - a külkereskedelmi szerződések előkészítésének és közvetítésének, a reklám- és propagandatevékenység végzésének színteréül szolgáló helyiségre van szüksége, s ez a quasi székhely határozza meg, hogy mely cégbíróság illetékes nyilvántartásba vételére, változásbejegyzésére és a működésével kapcsolatos egyéb cégbírósági eljárásokra. A Ctv. 7. § (1) bekezdése értelmében a cégeljárás szempontjából székhelynek minősül az európai gazdasági egyesülés telephelye is, azonban a Ctv. 29. § (5) bekezdése értelmében a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének nyilvántartásba vételére, illetve nyilvántartására a Fővárosi Cégbíróság rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. [Ctv. 29. § (5) bek.]
A cégeljárás - egyelőre csak elsőfokon, de ha a technikai körülmények megengedik, néhány éven belül másodfokon is - elektronikus eljárásnak számít. A jogi képviselő a kérelmet elektronikusan köteles benyújtani, a cégbíróság végzéseit elektronikusan közli a féllel, és - bár a Ctv. hatályos szabályai ezt kifejezetten nem mondják ki, de - a jogszabályi előírások összevetésével, értelmezésével eljuthatunk oda, hogy a hiánypótlást is elektronikusan kell benyújtani. (Lásd a 4.4.2. és 4.2.2.1. pontban írtakat.) Az elektronikus cégeljárás általánossá válása, az a körülmény, hogy nem kell fizikai úton, ténylegesen felkeresni az eljárási cselekmények elvégzéséhez az eljáró bíróságot, távlatilag és a kormányzati szándéktól függően elvezetnek oda, hogy a regisztráció nem megyénként szervezett cégbíróság, hanem regionális, vagy akár központi nyilvántartó szerv feladatává válik a jövőben. E folyamat első jeleit láthatjuk a 2008. évi XCVI. törvény 2010. január 1-jétől hatályba lépő azon szabályánál, amely a Ctv. 64. § új (3) bekezdésével a fenti időponttól a cégeljárásban hozott döntések jogorvoslati fórumaként kizárólagos illetékességgel a Fővárosi Ítélőtáblát jelöli meg.

4.2.1.7. A bírósági ügyintéző szerepe a cégeljárásban

A régi Ctv. a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban alapvető különbséget tett attól függően, hogy a kérelmet jogi személyiséggel rendelkező, vagy jogi személyiség nélküli cég vonatkozásában terjesztették elő. A különbségtétel az ügyben eljáró bírósági szakember személyében és az eljárás módjában is megmutatkozott. A régi Ctv. 39. §-a lehetővé tette, hogy a jogi személyiséggel nem rendelkező cégek bejegyzési ügyeiben ne csupán bíró, hanem bírósági ügyintéző is eljárhasson önállóan, önálló aláírási joggal. A bírósági ügyintéző fogalmát a régi Ctv. 26. § (3) bekezdése adta meg, bírósági ügyintéző alatt bírósági fogalmazó, titkár vagy jogtechnikus volt értendő. A bírósági fogalmazó és a bírósági titkár személye korábban is ismeretes volt, ők a jogi egyetemi végzettséggel rendelkező bírósági gyakornokok. A fogalmazó a bírói szakvizsgát még nem tette le, a titkár már szakvizsgás jogász, aki azonban bírói kinevezést még nem kapott. A bírósági jogtechnikusok főiskolai képzése 2000 őszén indult meg. A jogtechnikus a nyugat-európai jogrendszerek igazságszolgáltatási szervezeteinek "találmánya" s mindenütt az a feladata, hogy a túlterhelt és lassú igazságszolgáltatási szervek (főként bíróságok, ügyészségek) jogi természetű rutinfeladatait saját hatáskörben és önálló felelősséggel végezze. A jogtechnikusok (német területeken Rechtspfleger, francia területeken Greffier néven) gyermektartási, végrehajtási ügyeket intéznek, irodákat vezetnek és a bíróságok, ügyészségek adminisztratív személyzetét irányítják, előkészítik a tárgyalásokat és kitűzik azokat, eljárási költségeket állapítanak meg, különféle lajstromokat vezetnek, nemperes eljárásokat (fizetési meghagyásos, cégeljárásokat, telekkönyvi ingatlan-nyilvántartási eljárásokat) intéznek. A példálózó felsorolás is jól mutatja, hogy számtalan bírósági területen kaphatnak feladatot ezek a bírósági ügyintézők, akik igazságügyi főiskolát végeznek, de képzésük mégis rövidebb tartamú és olcsóbb, mint a bíráké, ügyészeké. A jogtechnikusok előkészítő feladatokat végeznek, leveszik a különleges felkészültséget nem igénylő munkák terhét a bírák válláról, s ezzel lehetővé válik, hogy a bonyolult ügyekre több időt fordíthassanak. Mindez tetemesen javítja a bíróságok munkájának időszerűségét és elősegíti a naprakész ügyintézést. (Ausztriában például szinte varázslatos gyorsasággal sikerült feldolgozni a katasztrofális helyzetben lévő bíróságok ügyhátralékát a Rechtspflegerek munkába állításával.)
A régi Ctv. hatálybalépésekor Magyarországon még meg sem kezdődött a jogtechnikusok képzése, lényegében 2003-tól álltak munkába először. Az azóta eltelt idő tapasztalatai azt mutatják, hogy feladataikat lelkiismeretesen, színvonalasan látják el, így a bírósági munkakörökben további térhódításuk várható. (Legutóbb a bírósági ügyintézők által ellátható egyes feladatokról szóló, 2008. július 1-jétől hatályos 56/2008. (III. 26.) Korm. r. tartalmazott rendelkezéseket a korábbi jogszabályokban még idegenül hangzó "jogtechnikus" elnevezés helyett ma már "bírósági ügyintéző" elnevezéssel illetett jogi beosztású bírósági dolgozók hatáskörének bővítésére, de tartalmaz ilyen rendelkezéseket a 2008. évi XCVI. törvény is például a törvényességi felügyeleti eljárás kapcsán. [Lásd a hivatkozott törvény 19. vagy 21. §-át.]
A régi Ctv. két alapvető feladatkört is biztosított a fogalmazók, titkárok, jogtechnikusok (gyűjtőnéven: bírósági ügyintézők) számára. Az egyik ügycsoport a régi Ctv. 26. §-ában szabályozott, "automatikus" elutasító végzés meghozatala volt, mégpedig bármely cégformára kiterjedően. (Egy bírósági fogalmazó a Ctv. 26. §-a alapján eljárva akár egy rt. bejegyzési kérelmét is elutasíthatta saját nevében, s ehhez bírói jóváhagyás sem kellett.)
A másik feladatkör a jogi személyiség nélküli cégek bejegyzési és változásbejegyzési ügyeinek intézése volt. Ezekben a bejegyzési ügyekben tehát a bírósági ügyintézők teljesen önállóan, bírói közreműködés nélkül jártak el, a 39. § értelmében végzéseiket saját hatáskörben hozták. Egyetlen esetben volt szükség bírói kontrollra, mégpedig a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet érdemben elutasító végzés meghozatalánál. Ilyen döntést a bírósági ügyintéző csak előzetes bírói hozzájárulás birtokában hozhatott meg.
A 2006. július 1-jétől 2007. szeptember 1-jéig hatályos Ctv. más szempontok szerint szervezte át a cégeljárást, és többé nem tett különbséget attól függően, hogy jogi személyiséggel rendelkező, vagy jogi személyiség nélküli cégek bejegyzési (változásbejezési) ügye a tárgya. Az eljárási típusokat alapvetően aszerint különböztette meg, hogy a létesítő okirat törvényi szerződésminta felhasználásával, vagy anélkül készült-e.
A jogalkotó a szerződésmintával történő eljárást - melyben a létesítő okirat tartalmi ellenőrzése lényegesen könnyebb, mellékleteit pedig eredetileg a Ctv. 3. számú melléklete taxatíve meghatározta - egyszerűbb megítélésű rutineljárás jellege folytán a bírósági ügyintézők hatáskörébe utalta. Miután a szerződésminta használata a közkereseti társaságok, a betéti társaságok és a korlátolt felelősségű társaságok ügyeiben nyert alkalmazást, a bírósági ügyintézők 2006. július 1. napjától - e vonatkozásban - a kft.-k ügyeit is intézhették, mégpedig önálló hatáskörben. Ez azt jelentette, hogy a kérelem érdemi elutasításához sem volt szükséges bírói hozzájárulás.
A Ctv. módot nyújtott a kkt., bt. és kft. esetében a létesítő okirat szerződésminta segédletével történő módosítására is. Mivel az ezzel kapcsolatos változásbejegyzési eljárás is a Ctv. akkori szerződésmintás szabályait tartalmazó 48. §-ának megfelelő alkalmazásával ment végbe, a bírósági ügyintézők önálló hatáskörű eljárási joga ezen ügycsoportra is kiterjedt a Ctv. 50. § (4) bekezdése értelmében, azonban az érdemi elutasító, és az egyéb fellebbezhető végzéseket csak a cégbíró előzetes hozzájárulásával hozhatták meg. Ugyanakkor a Ctv. hatálybalépését (2006. július 1-jét) követően indult ügyekben a bírósági ügyintézőknek [a 125. § (1) bekezdésére figyelemmel] már nem volt lehetőségük a jogi személyiség nélküli cégek (például egyéni vállalkozó, kereskedelmi képviselet és a szerződésminta alkalmazását mellőző kkt.-k, bt.-k, kft.-k) bejegyzési és változásbejegyzési ügyeinek saját hatáskörben történő intézésére. A hatálybalépéskor már folyamatban lévő ilyen ügyeiket természetesen még befejezhették a Ctv. 125. § (1) bekezdésének rendelkezése folytán, és persze az sem volt kizárt, hogy a hatáskörükbe többé nem tartozó ügyekben előkészítő munkát végezzenek a bírói döntéshozatal megkönnyítése érdekében.
Továbbra sem volt hatásköre a bírósági ügyintézőnek a törvényességi felügyeleti ügyek intézésére, megmaradt viszont - minden cégforma alapítás- és változásbejegyzése tekintetében is - a hiánypótlási felhívás nélküli "automatikus" elutasítással kapcsolatos eljárás, azaz a bejegyzési és változásbejegyzési ügyek formai vizsgálatának lehetősége. Ezt szintén saját hatáskörben, bírói felügyelet nélkül intézhette a bírósági ügyintéző a Ctv. 45. § és 50. § (1) bekezdésére figyelemmel.
A Ctv. 6. § egy további ügycsoport intézésére is feljogosította a bírósági ügyintézőt. A névfoglalásra vonatkozó eljárásra a Ctv. 6. § (4) bekezdése szerint a bírósági titkár, fogalmazó vagy a bírósági ügyintéző is önállóan, önálló aláírási joggal volt jogosult, azaz döntéséhez bírói hozzájárulást beszereznie nem kellett.
Megjegyzendő, hogy a Ctv. 49. §-ában írt, a kkt., bt. vagy kft. alapításának bejegyzésével kapcsolatos egyszerűsített cégeljárásban - mivel az szintén szerződésminta alkalmazásán alapult - az ilyen ügyekben is eljárhatott a bírósági ügyintéző, mégpedig a szerződésminta alkalmazásával kapcsolatos bejegyzési eljárás előírásai szerint.
A Ctvn.-nel módosított Ctv. 2007. szeptember 1-jétől lényegesen megváltoztatta a cégeljárások koncepcióját. Alapvetően már csak kétféle eljárás van: az egyik a szerződésmintával történő alapítási, vagy a szerződésminta alapján működő cég változásbejegyzési eljárását jelentő egyszerűsített cégeljárás, a másik az általános cégeljárás, melyben szerződésminta - annak eljárási vonzataival - nem alkalmazható. Utóbbinál a létesítő okirat bírósági kontrollja a Ctv. 46. § alapján nem rutinszerűen történik.
Erre figyelemmel újrafogalmazódott a bírósági ügyintézők hatásköre:
− Megmaradt a Ctvn.-nel módosított Ctv. 45. § (4) bekezdésében írt felhatalmazás alapján az "automatikus" elutasítással kapcsolatos önálló aláírási joggal történő eljárási lehetőség bejegyzési és változásbejegyzési ügyekben egyaránt. [Utóbbira a Ctv. 50. § (1) bekezdése alapján vonatkoztatható az "automatikus", formai elutasítási lehetőség.]
− Az általános bejegyzési eljárásban a Ctvn.-nel módosított Ctv. 46. § (2) bekezdés értelmében a kkt., bt. és az egyéni cég bejegyzésére irányuló kérelem érdemi vizsgálatát a bírósági ügyintéző is önállóan lefolytathatja, azonban (érdemi) elutasító végzést, illetve külön fellebbezhető végzést csak cégbíró előzetes, írásos hozzájárulásával hozhat.
(Bővült tehát a hatáskör az egyéni céggel, és az általános cégeljárásban elnyert felhatalmazással. Ez majdnem olyan széles körű lehetőséget jelent a bírósági ügyintéző eljárására, mint a régi Ctv. jogi személyiség nélküli ügyeiben érvényesülő hatásköre volt.)
W22; A Ctvn.-nel módosított Ctv. 48. § (4) bekezdése értelmében a bírósági ügyintéző az egyszerűsített bejegyzési eljárásban önálló aláírási joggal jogosult eljárni, és saját hatáskörében eljárva, bírói hozzájárulás nélkül hozhat meg az ügyben bejegyző, elutasító, vagy más, külön fellebbezhető végzést.
W22; A Ctvn.-nel módosított Ctv. 50. § (2) bekezdése értelmében az egyszerűsített változásbejegyzési eljárásra is a 48. § - köztük a (4) bekezdés - rendelkezései vonatkoznak, így a bírósági ügyintéző az ilyen ügyekben is teljes, önálló jogkörében járhat el, az 50. § (4) bekezdésének szövegéből azonban az szűrhető le, hogy az egyszerűsített (szerződésmintás) változásbejegyzési eljárásban a kérelmet elutasító, vagy más, fellebbezhető végzést csak bíró előzetes, írásbeli hozzájárulásával hozhat.
− Az általános változásbejegyzési eljárásra a Ctvn.-nel módosított Ctv. 50. § (4) bekezdése tartalmaz rendelkezést a téma szempontjából. Eszerint kkt., bt. és egyéni cég esetében, ha a létesítő okirat nem "szerződésmintás", a változásbejegyzési ügyekben bírósági ügyintéző eljárhat, de érdemi elutasító, vagy külön fellebbezhető végzést csak cégbíró előzetes, írásos hozzájárulásával hozhat. (A helyzet tehát azonos az egyszerűsített változásbejegyzési eljárásra deklarálttal.)
− Változatlanul fennáll a Ctv. 6. § (5) bekezdése értelmében a névfoglalási ügyekben a bírósági ügyintéző önálló aláírási joggal történő eljárásának lehetősége.
A fenti ügyekben a bírósági ügyintézők munkavégzése csak törvényi lehetőség, de nem kötelező. Sok bíróságon nincs is annyi fogalmazó, titkár, bírósági ügyintéző, hogy maradéktalanul ellássák a hatáskörükbe utalt ügyeket. Ilyen esetekben természetesen továbbra is bírák fogják elbírálni az egyébként bírósági ügyintéző feladatává is tehető cégügyeket.
(Megjegyzendő, hogy a 2008. évi XCVI. törvény a törvényességi felügyeleti eljárásban is szerepet szán a bírósági ügyintézőnek a mérlegbeadás elmulasztásával és a megszüntetési eljárásokkal kapcsolatos ügyekben.) (Lásd a törvény 19. és 21. §-át.)
A bírósági ügyintézők egyébként a hatáskörükbe utalt ügyekben éppen olyan végzéssel határoznak, mint a bírák, és a végzéseik ellen ugyanazon jogorvoslati lehetőségeket és fórumokat biztosítja a jogalkotó, mint a bírák esetében.

4.2.1.8. A kérelem visszavonása

A Ctv. 32. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Ctv. eltérő szabálya hiányában a Pp. előírásait a cégeljárásban is megfelelően alkalmazni kell. Erre figyelemmel a Pp. 157. § e) pontja szerinti megszüntetésre is sor kerülhet, ha a kérelmező a bejegyzési kérelmet visszavonja. [A kérelem visszavonása tartalmilag a Pp. 157. § e) pontja szerinti keresettől való elállásnak felel meg leginkább. A Pp. 157. § f) pontja - különösen változásbejegyzésnél - nem jöhet szóba, mivel ilyenkor egyetlen kérelmező van, a cég, az eljárás tehát egypólusú. Nem fogható fel ezért a kérelem visszavonását bejelentő beadvány a felek közös kérelmének, tekintve, hogy csak a cég az egyedüli kérelmező. A cég alapításának bejegyzésére irányuló eljárásban a kérelmezők nem az alapítók, hanem az előtársaság, amely a Gt. 16. §-a szerint jogképes, így erre az esetkörre is igaz, hogy a visszavonás a Pp. 157. § e) pontjában foglalt elállásnak a cégjogi megfelelője.]
A kérelem visszavonásakor a Ctv. 33. § (3) bekezdése értelmében [a Ctv. 32. § (1) bekezdésében és a Pp. 157. § e) pontjában foglaltakra is figyelemmel] a bíróság az eljárást megszünteti.
A Ctv. 33. § (3) bekezdése az eljárást megszüntető végzés meghozatalához előírja, hogy alapítás esetén az előtársaság megszüntetéséről, illetve a létesítő okirat módosításáról szóló megállapodást, ha pedig változásbejegyzési kérelem visszavonását jelenti be a cég, és ha a kérelem a legfőbb szerv határozatán alapult, akkor az eredeti elhatározás megváltozását kell dokumentálni. Erre akár a legfőbb szerv újabb határozata, akár egy létesítőokirat-módosítás is alkalmas.
Amennyiben a fenti okiratot a kérelmet visszavonó beadványhoz nem mellékelik, a bíróság annak pótlására hiánypótlási eljárást kell lefolytasson, s döntését annak eredményére figyelemmel kell meghoznia.
Az igen rövid eljárási határidők folytán kevés lehetőség lesz a kérelem visszavonására, mivel e beadványt - az elsőfokú eljárásra kiható hatállyal - csak az elsőfokú határozat meghozataláig lehet benyújtani. Az elkésett beadványt - a Pp. megfelelő alkalmazásával - fellebbezhető végzéssel kell elutasítani. A bejegyző (változásbejegyző) végzés ugyanakkor a cégeljárás jogorvoslati szabályai szerint kizárólag a Ctv. 65. §-a szerinti keresettel támadható. Kétségtelen, hogy a tárgyát tekintve összefüggő két határozat jogorvoslati esetköre éppen úgy azonos kellene legyen, mint a bejegyzési eljárás alatt, arra vonatkozóan indult törvényességi felügyeleti eljárásé. Hasonló problémát vet fel az az eset is, ha a megszüntetés iránti (vagyis a bejegyzési kérelem visszavonását tartalmazó) kérelem hiányait a kérelmező felhívás ellenére nem pótolja, és a bíró ez esetben csak egyet tehet: elutasítja a "visszavonási" kérelmet és elrendeli a bejegyzést. Utóbbi esetben elképzelhető olyan megoldás is, hogy a bejegyzésnek az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedése utáni foganatosítását rendeli el a bíró, s egyúttal addig - ugyanezen végzésben - a (változásbejegyzési) eljárást felfüggeszti. [A bejegyzési eljárás felfüggesztésére azonban a Ctv. 32. § (1) bekezdése folytán csak kivételesen, átalakulási, illetve törvényességi felügyeleti kérelem kapcsán van mód.]

4.2.1.9. A bejegyzendő adatok és a cégiratok hiteles fordításban való csatolása

A Ctv. 2007. szeptember 1-jétől hatályos 23/A. §-a deklarálja, hogy a cégbíróság a cégjegyzék adatait és a cégiratokat az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén is nyilvántartja, ha a cég a cégbejegyzési kérelemhez csatolta a cégjegyzékben szereplő adatoknak és a cégiratoknak az általa választott hivatalos nyelven készült hiteles fordítását. A szakfordításról és a tolmácsolásról szóló 24/1986. (VI. 26.) MT. r. 5. §, és a végrehajtására kiadott 7/1986. (VI. 26.) IM r. 5. § értelmében hiteles fordítást, fordítás hitelesítését, valamint idegen nyelvű iratról hiteles másolatot - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) készíthet.
Az OFFI kizárólagos feladatkörébe tartozik bármely megrendelő részére
− idegen nyelvű szövegnek magyar nyelvre, vagy más idegen nyelvre, továbbá magyar nyelvű szövegnek idegen nyelvre való hiteles fordítása;
− más által készített fordítás hitelesítése;
− idegen nyelvű iratokról hiteles másolat készítése.
(Az OFFI fenti kizárólagos feladatköre ugyanakkor nem érinti a külképviseleteknek a más jogszabályokban vagy nemzetközi szerződésben meghatározott hatáskörét fordítások, valamint idegen nyelvű iratmásolatok készítésére és azok hitelesítésére, továbbá a közjegyzőknek a külön jogszabályban meghatározott hatáskörét idegen nyelvű okirat elkészítésére, fordítás hitelesítésére, idegen nyelvű okiratról hiteles másolat készítésére, idegen nyelvű okirat, illetőleg idegen nyelvű okiraton aláírás hitelesítésére.)
A 7/1986. (VI. 26.) IM r. 5. § (5) bekezdése értelmében cégkivonat hiteles fordítására, továbbá a cégjegyzékbe bejegyzendő adatoknak és a cégiratoknak a cég választása szerinti európai uniós nyelvre történő hiteles fordítására (Ctv. 23/A. §) a szakfordítói, valamint a szakfordító-lektor képesítéssel rendelkezők is jogosultak.
A Ctv. 23/A. § (2) bekezdése értelmében a törvényi szerződésminta használata esetében a szerződésminta fordításának csatolására az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén történő nyilvántartáshoz nincs szükség.
2008. július 1-jéig (amíg az elektronikus és a papír alapon benyújtott cégbejegyzési [változásbejegyzési] kérelem egymás mellett létezett) a Ctv. 42. §-a a papíralapú eljárásban, és a Ctv. 39. § (3) bekezdésének utaló szabálya folytán az elektronikus cégeljárásra engedte meg, hogy a kérelemhez a cégjegyzékbe bejegyzendő adatoknak és a cégiratoknak az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén készült hiteles fordítását csatolja a kérelmező. A cégbíróság ilyenkor a cégjegyzék adatait és a cégiratokat a cég által választott hivatalos nyelven is nyilvántartja. A kérelem előterjesztése esetén azonban legalább a cégjegyzékbe bejegyzendő adatok és a létesítő okirat hiteles fordítását mellékelni kellett a kérelemhez, a Ctv. 23/A. § (2) bekezdésének könnyítő rendelkezésére azonban figyelemmel kellett lenni. Ez a lehetőség már a régi Ctv. hatályossága idején is fennállt, és a 2003/58/EK. irányelvvel módosított 68/151/EGK., az 1. számú társasági jogi irányelv előírásainak hazai jogunkba való beépítése érdekében nyert szabályozást. Cégjegyzéki adatként is fel kell tüntetni azt a körülményt, hogy a cégjegyzéki adatok és a cégiratok fordítása az Unió valamely hivatalos nyelvén szerepel a cégnyilvántartásban [Ctv. 25. § n) pontja]. [Az erre vonatkozó cégjegyzéki rovatot a 30/2008. (XII. 23.) IRM rendelettel módosított Cvhr. szerinti nyomtatványkérelmeken is elkülönítették a létesítő okirat keltét feltüntető 8. rovattól. Így a jövőben az 56. rovatban találjuk meg ezt a cégadatot.]
2008. július 1-jétől, az elektronikus cégeljárás kizárólagossá válásával a Ctv. 42. § és 39. § (3) bekezdését hatályon kívül helyezték, és az elektronikus cégeljárásban a Ctv. 39/B. § (2)-(3) bekezdése szabályozza a fentiekkel lényegében egyezően a 23/A. § szerinti, uniós nyelven (is) történő cégnyilvántartást, és az ehhez szükséges beadványok benyújtásának előírásait.

4.2.2. A kérelem előterjesztése

A bejegyzési és változásbejegyzési eljárásban a bíróság fő szabályként kérelemre jár el [Ctv. 33. § (1) bekezdés], a hivatalbóli bejegyzések kifejezett törvényi felhatalmazásra mennek végbe.
A Ctv. 35. § (2) bekezdése általánosságban kimondja, hogy a kérelemnek tartalmaznia kell az adott cégformára vonatkozóan a Ctv.-ben meghatározott azon adatokat, melyeket a bíróság nem hivatalból, hanem kérelemre regisztrál. A Ctv. 24-26. §-a határozza meg a valamennyi cég esetében (mindig vagy szükség szerint) feltüntetendő cégjegyzéki adatokat, 27-29. §-a pedig az egyes cégformákra nézve tesz ilyen megállapításokat. Azokat a cégadatokat (például a bankszámlaszámot), melyeket hivatalból, olykor kizárólag a számítógépes rendszer útján, automatikusan tüntet fel a cégjegyzékben a cégbíróság, a Ctv. külön és kifejezetten erre irányuló rendelkezéssel nevesíti.
A cég- és változásbejegyzési kérelemnek a Ctv. fenti szabályain alapuló formai előírásait részleteiben a Ctv. végrehajtására szolgáló, a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló, többször módosított 21/2006. (V. 18.) IM rendelet határozza meg. E rendelet általában úgy állítja össze a bejegyzési kérelem előterjesztésére szolgáló nyomtatványt, hogy azon csak a kérelemre bejegyzendő cégadatok szerepeljenek, a hivatalból bejegyzendők nem. Ennek az eljárásnak oka, hogy a hivatalból bejegyzendő adatok szolgáltatásához többnyire más hatóság vagy szervezet adatbázisa jelent alapot , mely adat beszerzéséhez a fél közreműködése nem szükséges, a bejegyzéshez a felhatalmazást pedig jogszabályi rendelkezés és nem a fél kérelme biztosítja.
A cégbejegyzési és a változásbejegyzési kérelem előterjesztése 2008. július 1-jéig kétféle technikával történhetett: elektronikus úton, vagy papír alapú beadványban. A fél választásán múlt, hogy melyik kérelembenyújtási módot választja, 2008. július 1-jéig ez a kérelmező személyes döntése volt. (Tekintettel arra, hogy az elektronikus cégeljárásba történő bekapcsolódás az ügyben eljáró jogi képviselők számára bizonyos mértékű anyagi ráfordítást igényel, a jogalkotó nem írhatta elő azonnal a cégeljárás teljes elektronizálását, hagynia kellett a bíróság, a jogi képviselők és a cégek számára is bizonyos felkészülési időt. A cégeljárásban az elektronikus eljárás kizárólagossá válása csak 2008. július 1. napján következett be.)
A kérelem benyújtása akár papír alapon, akár elektronikusan történt, e módozatok bármelyike csak technikát jelentett, ami az adott formában kezdeményezett bejegyzési vagy változásbejegyzési eljárás technikai elemein, lényegi jellemzőin nem változtatott. Tekintettel arra, hogy 2008. július 1-jétől a Ctvn.-nel módosított Ctv. 35. § (1) bekezdése és 36. § (1) bekezdése értelmében a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem már csak elektronikusan nyújtható be (a Ctv. 41-43. §-át is hatályon kívül helyezték), a papír alapú eljárással kapcsolatos szabályok ismertetése okafogyottá vált.
Megjegyzendő azonban, hogy ezzel a cégeljárás nem vált teljes egészében egyértelműen elektronikussá, maradtak benne kérdéses mozzanatok. A 2007. évi LXI. törvénnyel (a Ctvn.-nel) módosított Ctv. sem tartalmazott ugyanis olyan generális előírást, amely a teljes elsőfokú cégeljárásra deklarálta volna, hogy az minden eljárási cselekményt tekintve elektronikus. Csak annyit mondott ki a Ctv. 36. § (1) bekezdése, hogy a kérelmet elektronikusan kell benyújtani, a Ctv. 39. § (2) bekezdése szerint pedig a cégbíróság végzéseit elektronikusan közli a kérelmező jogi képviselőjével. Szigorú, szó szerinti értelmezés mellett ezért arra a következtetésre is el lehetett jutni, hogy a fél által benyújtandó hiánypótlás akár papír alapon is előterjeszthető lenne. Ha azonban arra gondolunk, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) ügyben beadott hiánypótlás lényegében a kérelem korrekciója, kiegészítése (vagyis része a kérelemnek), ebből az következik már a Ctvn.-nel módosított Ctv. alapján is, hogy a hiánypótlást sem lehet beadni, csak elektronikusan. A 2008. évi XCVI. törvénnyel végrehajtott Ctv.-módosítás azonban a Ctv. 32. § (1) bekezdését már akként fogalmazta át, hogy a cégbejegyzési és a változásbejegyzési eljárás is elektronikus nemperes eljárás. Ezzel világossá tette a jogalkotó, hogy a teljes eljárás - annak esetleges hiánypótlási mozzanata is - csak elektronikusan végezhető.

4.2.2.1. A cég- és változásbejegyzési kérelem elektronikus úton történő benyújtása

Az utóbbi évek technikai fejlődése viharos gyorsasággal leképeződött a cégeljárási jogban. A ’90-es évek közepétől modernizált cégbíróságok országosan összekötött elektronikus hálózat segítségével működnek, s e hálózatnak mára már országos rendszerek és szervezetek (az adó- és tb-hatóság, a KSH, a pénzintézetek) is részesei lettek. Egyre több felhasználó kapcsolódik be e számítógépes rendszerbe, amely a távközlési hálózatok révén nyer összeköttetést.
Az elektronikus kereskedelem, az internetkapcsolatok előretörésével ésszerű követelményé vált, hogy - cégjogi szempontból - a cégbíróságok által összegyűjtött és kezelt, és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Céginformációs Szolgálatának (a továbbiakban: Cégszolgálat) közreműködésével bárki által elérhető céginformáció-nyújtás mellett a cégeljárási feladatok elvégzésében is tért hódítson az elektronika. A cég- és változásbejegyzési eljárás tetemes felgyorsítása enélkül aligha történhet meg, s ez egyben uniós követelmény is, melynek záros határidőn belül meg kellett felelnünk. Azt kellett ezért biztosítani az elektronikus cégeljárás lehetőségének a megteremtésével, hogy fizikailag megjelenített írásos kérelmek és az iratbenyújtás procedúrájának kiiktatásával távollévők képesek legyenek bejegyzési és változásbejegyzési kérelmeik cégbírósághoz való eljuttatására úgy, hogy azt kellően hiteles, azonosításra alkalmas módon a cégbíróság befogadja, és válaszát is ily módon továbbítsa a kérelmezőnek.
Az elektronikus cégeljárás alatt ma az értendő, hogy a cég- és változásbejegyzési kérelem előterjesztése elektronikusan megy végbe: így jut el (a papír alakban meg sem jelenő) beadvány és valamennyi melléklete a cégbírósághoz, mely azt ily módon rögzíti adatbázisában, ügyintézése során kizárólag elektronikus leveleket küld a társhatóságoknak és az esetleges hiánypótlási eljárás kapcsán a kérelmezőnek, és így továbbítja döntését is a félnek az elsőfokú eljárás befejezésekor. A kérelem benyújtását szabályozó Ctv. 35. § (1) bekezdése és 36. § (1) bekezdése mellett a Ctv. 39. § (2) bekezdése ugyanis azt deklarálja, hogy a cégbíróság a cégeljárásban hozott végzéseit elektronikus úton közli a féllel, nem tartalmaz azonban a Ctv. olyan általános érvényű szabályt, amely az eljárás minden részletére - a jogorvoslati szakra is - kötelezővé tenné az elektronikus eljárási rendet. A 2008. évi XCVI. törvény 8. §-ával módosított Ctv. 32. § (1) bekezdése pedig kifejezetten kiveszi az elektronikus eljárás alól a jogorvoslati eljárást. Ezért például nem kizárt, hogy a fél a fellebbezést - bármelyik (általános vagy egyszerűsített) eljárásban - az elektronika mellőzésével terjessze elő. Nem tartalmaz rendelkezést a Ctv. a másodfokú eljárás elektronizálása tárgyában, így ez az eljárás is - egyelőre - papír alapú. [Ellenkezőleg, a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikus úton történő benyújtását szabályozó Ctv. 36. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy e §, valamint a Ctv. 37-40. §-ának előírásai csak az elsőfokú eljárásban alkalmazhatóak. A 2008. évi XCVI. tv 8. §-ával megállapított Ctv. 32. § (1) bekezdésének már említett rendelkezése vélhetőleg azért tartja meg papír alapúnak a cégeljárás ezen fázisát, mert a technikai feltételek még mindig nem elégségesek a cégeljárás jogorvoslati szakaszának elektronizálására. Várhatóan azonban ezek a kérdések hamarosan rendeződni fognak, minden bizonnyal 1-2 éven belül elektronikussá fog válni a teljes cégeljárás.]
Az elektronikus cégeljárás egyébként a hagyományos, papír alapú eljárástól tartalmát tekintve semmiben sem különbözik, ugyanazok az eljárási mozzanatok, előírások vonatkoznak rá, csupán a jognyilatkozatok, aktusok megjelenítésében van különbség: az elektronikus cégeljárásban fizikailag nem jelennek meg a dokumentumok, noha a számítógépből természetesen bármikor kinyomtathatók, de - fő szabályként, és a cégbíróságnál - csak számítógépes jelként léteznek.
Az elektronikus cégeljárás bevezetésének alapja, hogy a hiteles és biztonságos elektronikus nyilatkozattétel és adattovábbítás jogszabályi és technikai feltételei megvalósuljanak. Ezek körében különös jelentősége van az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. (a továbbiakban: Eatv.) törvénnyel szabályozott elektronikus aláírásnak, mely a távolból tett, joghatást kiváltó, a címzetthez hálózat útján eljuttatott nyilatkozat hitelesítését és feladójának azonosítását szolgálja.
A magyar elektronikus aláírási törvény műszaki-technológiai alapja, hogy ahhoz két "kulcs" tartozik: a magánkulcs és a nyilvános kulcs. Ezek digitális jelsorozatok, melyek megfelelő programokkal kezelhetőek. A magánkulcs értelemszerűen titkos (a törvény szerint kötelessége a tulajdonosnak a titkosság megőrzése), a nyilvános kulcs pedig - mivel a kulcs tulajdonosának azonosítását szolgálja - bárki által hozzáférhető. Az elektronikus aláírás (a szó köznapi értelmével ellentétben) nem a dokumentumot hitelesítő aláírás, hanem a továbbítani kívánt szövegről készült, az irat aláírója által kódolt továbbításra alkalmas és az eredeti irathoz csatolt jelsorozat. Az üzenet címzettje dekódolás után összeveti a két irat tartalmát, ha egyeznek, bizonyossággal kijelenthető, hogy az nem változott meg a továbbítás és tárolás során. (Lásd: Verebics János: Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga HVG-ORAC 2001.)
Az elektronikus aláírás típusai közül a cégeljárásban a fokozott biztonságú és a minősített elektronikus aláírásnak van szerepe, a feladónak (jogi képviselőnek, mint majd látni fogjuk) és a cégbíróság munkatársainak rendelkezniük kell ezzel ahhoz, hogy az elektronikus cégeljárás részesei legyenek.
Az elektronikus aláírás az elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából logikailag hozzárendelt és azzal elválaszthatatlanul összekapcsolt elektronikus adat, illetőleg dokumentum. Fokozott biztonságú, ha alkalmas az aláíró azonosítására és egyedülállóan az aláíróhoz köthető, olyan eszközzel hozták létre, mely kizárólag az aláíró befolyása alatt áll és a dokumentum tartalmához olyan módon kapcsolódik, hogy minden - az aláírás elhelyezését követően az iraton, illetve a dokumentumon tett - módosítás érzékelhető (Eatv. 2. § 15.).
A minősített elektronikus aláírás az olyan - fokozott biztonságú - elektronikus aláírás, amely biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel készült, és amelynek hitelesítése céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki (Eatv. 2. § 18.).
Az elektronikus aláírást elektronikus aláírás hitelesítésszolgáltató személy hitelesíti, ez olyan, e tevékenységre akkreditált szervezet, mely hitelesítésszolgáltatás keretében azonosítja (a nála regisztrált) igénylő személyét (például, hogy az adott kulcs csakugyan az üzenetküldő személyhez tartozik, érvényes és elfogadható). A szolgáltató - egyebek közt - tanúsítványt bocsát ki, nyilvántartást vezet, az elektronikus dokumentumhoz időbélyegzőt kapcsol.
Az időbélyegző az elektronikus irathoz, dokumentumhoz végérvényesen hozzárendelt, illetőleg az irattal vagy dokumentummal logikailag összekapcsolt igazolás, amely tartalmazza a bélyegzés időpontját, és amely a dokumentum tartalmához technikailag oly módon kapcsolódik, hogy minden - az igazolás kiadását követő - módosítás érzékelhető (Eatv. 2. § 16.).
Amint arra a bevezetőben utaltunk, a 68/151/EGK, az 1. számú társasági jogi irányelv módosításáról szóló 2003/58/EK irányelv értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az irányelv hatálya alá tartozó társaságok (a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok) bejegyzési és változásbejegyzési kérelmeiket elektronikus dokumentum formájában is eljuttathassák a regisztráló hatósághoz, esetünkben a cégbírósághoz.
Az ezzel kapcsolatos belföldi szabályozást az elektronikus cégeljárásról, és a cégiratok elektronikus úton való megismeréséről szóló 2003. évi LXXXI. törvény biztosította. E törvény fokozatosan kívánta bevezetni a cégeljárás elektronizálását. Első lépcsőben - a nagyobb megrázkódtatások elkerülése érdekében - 2005. január 1-jétől a kft.-k, rt.-k alapításának bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmeit, és ezek mellékleteinek digitalizálását (szkennelését) és elektronikus irattárba helyezését végezték a cégbíróságok.
2005. szeptember 1-jétől a részvénytársaságok bejegyzési és változásbejegyzési kérelmeire, és a kft.-k székhelyére, telephelyére, fióktelephelyére és tevékenységi körére vonatkozó változásbejegyzési kérelemre, majd a 2003. évi LXXXI. törvény 7. §-ával és 16. §-ának (2) bekezdésével megállapított régi Ctv. 48/A. § (1) bekezdése értelmében 2006. szeptember 1-jétől az rt.-k és a kft.-k valamennyi bejegyzési és változásbejegyzési ügyére érvényesült volna az elektronikus úton történő benyújtás lehetősége. A hivatkozott 1. számú társasági jogi irányelvnek megfelelő szabályozás értelmében pedig legkésőbb 2007. január 1-jétől biztosítani kellett a fenti társaságok (a kft.-k és az rt.-k) valamennyi cégiratának tíz évre visszamenőlegesen történő digitalizálását, és e céginformációk elektronikus úton való lekérdezhetőségét.
Az eredeti jogalkotói koncepció szerint ugyanis az elektronikus cégeljárás meghonosítása kívánatos ugyan, de nem lehet erőszakos folyamat. A kötelező jogi képviselettel ésszerűen együtt kellett járnia annak, hogy a képviseletet ellátó ügyvédek, közjegyzők regisztráltassák magukat (önként) és szerezzenek be elektronikus aláírást a szolgáltató szervezettől, s így az ő közreműködésükkel valósuljon meg és terjedjen majd egyre jobban a cégeljárásnak ez a technikája. Az ilyen eljárás hosszú távon kifizetődőbb és gyorsabb is (közzétételi díj- és illetékkedvezménnyel is támogatott), azonban a csatlakozás azok számára is, akik átlagos számítástechnikai háttérrel (számítógéppel, szkennerrel) rendelkeznek, további beruházást igényel. A rendszerhez való csatlakozás feltételeként az elektronikus aláírás használatához szükséges eszközök: kártya, kártyaolvasó eszköz, tanúsítvány, aláíró program, időbélyegző szolgáltatás biztosítására kénytelenek, amelynek ellenértékét éves, vagy havonta rendszeresen visszatérő költségként kell fedezniük.
A 2003. évi LXXXI. törvényben követett, fentiekben ismertetett fokozatosság elvét megtartotta ugyan a Ctv., de az elektronikus cégeljárás elterjesztése tekintetében igyekezett felgyorsítani a folyamatot. Kimondta ugyanis a 36. § (1) bekezdése, hogy - választásától függően - korlátozás nélkül bármely cégforma (tehát akár bt. is!) alapítás- vagy változásbejegyzés iránti kérelmét egyaránt benyújthatja elektronikus formában, s ez azzal járt, hogy az adott cég tekintetében a bíróság is áttért az elektronikus nyilvántartásra. Ezzel kapcsolatban a Ctv. átmeneti szabályai között a 125. § (5) bekezdése tartalmazott az elektronikus cégeljárásra vonatkozó rendelkezést. Eszerint azoknak a gazdasági társaságoknak, amelyek a hatálybalépést (2006. július 1. napját) megelőzően nem nyújthattak be elektronikus bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet, erre 2006. július 1. napjától nyílt módjuk. Az egyéb cégformák (azaz a gazdasági társaságon kívüli, más cégformák) ezt 2007. január 1. napjától választhatták.
A Ctvn. a cégeljárás elektronizálásában minden eddiginél gyorsabb tempót diktált: a jogalkotó elérkezettnek látta az időt arra, hogy a bírósági eljárások közül elsőként a cégeljárásban tegye kötelezővé az elektronikus eljárást. A Ctvn. 28. § (4) bekezdése értelmében 2008. július 1-jétől hatálybaléptek a Ctvn.-nek azon szabályai [12-18. §, 19. § (2) bek.], amelyek értelmében a fenti időponttól kezdve a félnek többé nincs választási lehetősége: cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelmet már csak elektronikus formában lehet benyújtani a cégbíróságra. Ezzel egyidejűleg a Ctvn. 30. § (3) bekezdése alapján 2008. július 1-jétől hatályukat vesztették azok a Ctv.-előírások [39. § (3) bek., 41-43. §; 41. §-t megelőző cím, 44. § (4)-(5) bek.], amelyek a kérelem papír alapú előterjesztését lehetővé tették, illetve a papír alapú eljáráshoz kapcsolódtak. A 2008. évi XCVI. tv. ezen is túlmegy: a bejegyzést nem igénylő, Gt. szerinti bejelentési kötelezettségekre is elektronikus eljárást ír elő. [Lásd a 2008. évi XCVI. tv. 9. §-ával megállapított Ctv. 33. § (4) bekezdését.]
A jogalkotó - az uniós előírások keretein is túlmenve - láthatólag mindent elkövetett annak érdekében, hogy a magyar cégnyilvántartás minél előbb, minden cégforma és minden cégadat tekintetében, legalább tíz évre visszamenőleg kizárólag elektronikus nyilvántartássá váljon. Kétségtelenül ez felel meg az információáramlás szabadságát, a lehető legteljesebb tájékoztatást és a gyors regisztrációt igénylő, az újszerű megoldásokat előnyben részesítő üzleti élet kívánalmainak. (A komoly állami és bírósági ráfordításokat is igénylő átállásnak az elektronikus cégeljárás elterjedésével anyagi és munkaszervezési hozadéka is lesz a bíróságok számára. A papír alapú ügyintézés magasabb munkaráfordítási követelményei alábbhagynak, és a felszabaduló idő más bírósági feladatokra [például a törvényességi felügyeletre] lesz összpontosítható. Ez azonban nem azonnal, hanem fokozatosan következik be, és vélhetőleg csak akkor, ha a teljes eljárás elektronikussá válik. Az elektronikus eljárás általánossá válása az irattárolás gondjait is csökkenti majd, és értelemszerűen minimálissá teszi a postázási kiadásokat. Természetesen az elektronikus cégeljárásnak is lesznek költségei, ezek azonban véleményünk szerint a papír alapú eljárás költségigényének töredékét jelentik majd, a nagyközönség, az üzleti élet szereplői és a céginformációt igénylő egyéb személyek és szervezetek számára viszont összehasonlíthatatlanul kényelmesebb és olcsóbb céginformációs lehetőséget jelent majd.)

4.2.2.1.1. Az elektronikus kérelem beadásának közös szabályai

Amint arra az előző pontban már utaltunk, 2008. július 1-jétől a kérelem elektronikus úton történő benyújtása már nem a fél szabad akaratából választott eljárási módozat, hanem kötelezettség. A technikai értelemben szabályszerűen beérkezett elektronikus cégalapítás bejegyzése iránti kérelem beérkezéséről a cégbíróság elektronikus tanúsítványt, ha a kérelem tárgya változásbejegyzés, akkor elektronikus igazolást küld. A címzett értelemszerűen az elektronikus kérelmet beadó jogi képviselő.
Az elektronikus cégeljárásban egységes elvárás mind a jogi képviselő, mind pedig a cégbíróság vonatkozásában, hogy az elektronikus úton megküldött okiratokat minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni. [A cégbíróság által küldött ilyen okirat közokiratnak minősül, figyelemmel a Pp. 195. § (1) bekezdésében és 196. § (1) bekezdése e)-f) pontjában és a Ctv. 36. § (2) bekezdésében foglaltakra.]
Az elektronikus cégeljárás keretében érkezett kérelem kapcsán a cégbíróság értelemszerűen maga is elektronikusan jár el, a keletkezett cégiratokat pedig kizárólag elektronikus formában tartja nyilván a Ctv. 40. §-ának szabályai szerint.
A 36. § (4) bekezdése - kihasználva az elektronikus hálózati kapcsolat előnyeit - módot ad arra, hogy a kérelmező a cégbírósághoz benyújtandó elektronikus beadvány előterjesztésével egyidejűleg - az üggyel kapcsolatos - más hatósághoz intézendő - bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségének is eleget tegyen a cégbíróság közreműködésével. Ez a cégeljárásnak nem része, a KSH, illetve az adóhatóság számára így nyújtható adatszolgáltatás tartalma nem kerül be a cégnyilvántartásba, itt csupán postás szerepről van szó. A törvény csak az ügyfél helyzetét, kötelességteljesítését kívánja egyszerűsíteni, a cégeljárás csak alkalmat szolgáltat erre.
[A Ctv. más módon is előtérbe helyezi az elektronikus cégeljárást. A cégekre irányadó anyagi jogszabályok számos olyan kötelezettséget írnak elő, amelyek teljesítése a cégbírósághoz történő bejelentési, vagy iratbenyújtási kötelezettséget jelent úgy, hogy ez nem jár együtt bejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem előterjesztésével, tehát a Ctv. 32. § (4) bekezdése értelmében a jogi képviselet nem lenne kötelező.
A Ctv. 36. § (5) bekezdése azonban az ilyen iratbenyújtásra is lehetővé teszi az elektronikus eljárás szabályainak alkalmazását. Ez azt jelenti, hogy a beadvány - amelyet egyébként közvetlenül a fél is előterjeszthetne - benyújtási kötelezettségét elektronikusan teljesíti, ehhez azonban (figyelemmel a 37-38. § előírásaira), ha a cég képviselője nem rendelkezik elektronikus aláírással, kénytelen az ilyen aláírással rendelkező, az elektronikus eljárási cselekmények végzésére felhatalmazott jogi képviselő közreműködését igénybe venni. A Ctv. 2008. december 27-étől hatályos 33. § (4) bekezdése pedig azt is kimondja, hogy a cég valamennyi bejelentési kötelezettségét elektronikus úton köteles teljesíteni a cégbíróság felé.
Az elektronikus cégeljárás eljárási és nyilvántartási szabályai (Ctv. 36-40. §) egyelőre csak az elsőfokú eljárásban alkalmazhatóak. E rendelkezést a kényszer szülte: nincsenek még meg ugyanis a pénzügyi-technikai feltételei annak (noha kívánatos lenne), hogy a fellebbviteli eljárást is elektronikusan intézzék az ítélőtáblák. Remélhetőleg idővel erre is sor kerül majd, addig azonban a jogorvoslati ügyekhez az elektronikus iratok kinyomtatott másolata áll csak rendelkezésre, szükség esetén bekérhetőek a jogi képviselők által digitalizált okiratok eredeti példányai is. A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendeletet (a BÜSZ-t) módosító 12/2008. (VI. 20.) IRM r. 14. §-ával megállapított BÜSZ 61/J. § (2) bekezdése pedig kimondja, hogy a másodfokú bíróság a jogorvoslati kérelmet a felterjesztett iratok alapján - szükség esetén az elektronikus cégnyilvántartásba (például az e-szigno program segítségével) történő betekintés útján bírálja el. Ugyanez vonatkozik (noha a Ctv. és a BÜSZ külön nem említi) a bejegyző (változásbejegyző) végzés rendkívüli jogorvoslatát jelentő peres bírósági eljárásra (Ctv. 65-71. §) is.]

4.2.2.1.2. A jogi képviselő feladatai a kérelem előterjesztése kapcsán

A jogi képviselő feladata- a cégeljárásban kötelező jogi képviselet folytán - a cég- és változásbejegyzési kérelem és mellékleteinek elkészítése, illetve összeállítása, és a cégbírósághoz való benyújtása. Miután az ilyen ügyekkel foglalkozó jogi képviselők "konstans" szereplői a cégeljárásoknak, kézenfekvő volt az a megoldás, hogy az elektronikus cégeljárás majdani rendszeres résztvevőiként a jogi képviselőkre (és ne a cégekre) háruljon az elektronikus eljárásban való fellépéshez szükséges technikai feltételek biztosításának követelménye. Ugyanakkor - éppen ennek költségvonzatai miatt - az elektronikus cégeljárásnak való megfelelés nem volt azonnali elvárássá tehető a cégjoggal foglalkozó jogi képviselőkkel szemben. Korábban a jogi képviselők szabad elhatározásán múlt, hogy az elektronikus eljárásbani részvételhez szükséges technikai beruházásokat vállalják-e vagy sem. Miután azonban 2008. július 1-jétől az ilyen cégjogi ügyintézés uralkodóvá vált e jogterületen, aki gyakran vállal cégügyeket, rákényszerült e befektetésre, aki pedig nem volt erre hajlandó, kiszorult a társasági, cégjogi ügyek képviseletéből.
Az elektronikus úton benyújtható kérelmek elkészítése, illetve a beadásukkal összefüggő teendők elsősorban a jogi képviselőkre hárulnak. A Ctv. 37. § (1) bekezdése szerint a jogi képviselő feladata, hogy a szükséges okiratokat (például szerződést, szerződésmódosítást) elkészítse, továbbá a kérelem egyéb mellékleteit (például a bankigazolást, tulajdoni lap másolatát, alapítási engedélyt stb.) digitalizálja (beszkennelje). A hatóságok által kiadott, minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum értelemszerűen további digitalizálásra nem szorul, az közvetlenül csatolható a kérelemhez. A jogi képviselő az általa digitalizált (eredetileg nem elektronikus okiratként készült) okiratok eredeti példányait az ügyvédi törvényben, illetve a közjegyzői törvényben (az 1991. évi XLI. tv.-ben) meghatározott módon köteles megőrizni és szükség esetén az egyezőség megállapítása érdekében a cégbíróságnak bemutatni. [1991. évi XLI. tv. 111. § (2) bek.; 119. § (4) bek.; 137. § (3) bek.; 166/A. §, 34/2004. (XI. 19.) IM r.]
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (az Ütv.) 5. § (4) bekezdése kimondja, hogy az ügyvéd az általa készített létesítő okirat és az azzal kapcsolatos további bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem - mellékletek elektronikus okirati formába alakítására is jogosult. E tevékenységet akkor folytathatja, ha az ügyvédi kamara által meghatározott technikai feltételekkel rendelkezik, és a kamara nyilvántartásába felvették. [Lásd még az Ütv. 12. § (2) bekezdését, 12/A-12/B. §-át, 27/A. §-át; 112. § (1) bek. k) pontját is.] Az Ütv. 27/A. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ügyvéd a cég - általa készített - létesítő okiratának és e cég bejegyezési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása esetén, az elektronikus kérelmet minősített elektronikus aláírásával látja el. A más eljárás kapcsán összeállított elektronikus kérelem esetében is az átalakított okiratokat magában foglaló kérelmet látja el minősített elektronikus aláírásával. A Ctv. 36. § (2) bekezdése pedig előírja, hogy eltérő törvényi rendelkezés hiányában az elektronikus úton megküldött okiratokat (tehát a kérelmet és valamennyi okirati mellékletét is) külön-külön minősített elektronikus aláírással köteles ellátni a jogi képviselő, akár ő készítette az okiratot, akár csak digitalizálta azt (természetesen a kérelemhez csatolandó szabályszerű elektronikus közokirat kivételével). Ez igen komoly anyagi terhet rótt a jogi képviselőkre, miután - különösen a most már kötelezően elektronikus általános bejegyzési és változásbejegyzési eljárásban - igen sok okirati melléklet benyújtására van szükség, és az aláírásokhoz kapcsolódó időbélyegzők használata a jogi képviselő (és áttételesen a megbízó) költségeit is elfogadhatatlanul növelte.
Ezért került sor a 2008. évi XXX. tv. 53. § (3) bekezdésével a Ctv. 36. § (2) bekezdésének, 60. §-ával pedig az Ütv. 27/A. § (1) bekezdésének módosítására. Az Ütv. 27/A. § (1) bekezdésének 2008. július 1-jétől hatályos szövege szerint az ügyvéd csak a teljes e-aktát köteles időbélyegzővel lezárni, vagyis a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet kell ellátnia időbélyegzővel, az okirati mellékleteket mintegy "becsomagolja" a kérelembe, ezek ugyan együttesen kezelendőek, de a bejegyzési eljáráshoz elegendő biztonságot jelent a fenti megoldás.
A 2008. évi XXX. tv. 53. § (3) bekezdése a Ctv. 36. § (2) bekezdésén is átvezette az előzőekben hivatkozott szabályt, kimondva, hogy a jogi képviselő a beadvány minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel való ellátásának kötelezettségét úgy is teljesítheti, hogy csak a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet látja el azokkal, a hozzácsatolt mellékleteket tehát külön-külön nem. Sajnálatos módon azonban e rendelkezés hatálybaléptetése nincs szinkronban az Ütv.-módosítással (és a jogalkotói szándékkal), miután az a 2008. évi XXX. tv. 63. § (6) bekezdése értelmében csak 2009. február 1-jén lép hatályba.
Ez az eltérés csupán azért nem jelent komolyabb problémát, mert a Ctv. 36. § (2) bekezdésének 2009. január 31-éig hatályos szövege szerint csak törvény eltérő rendelkezése hiányában kötelező a kérelem mellett annak valamennyi elektronikus okirati mellékletét is ellátni minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel. A 2008. július 1-jétől hatályos Ütv. 27/A. § (1) bekezdése azonban megadja ezt az eltérő törvényi rendelkezést, így az ügyvédek számára az elektronikus cégeljárást egyszerűsítő és olcsóbbá tévő megoldás 2009. február 1-je előtt is biztosított. [Tekintettel arra, hogy az előbbi rendelkezés csak az Ütv.-ben szerepel, a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. tvr. viszont nem utal vissza az Ütv.-re, emiatt, ha jogtanácsos állított össze bejegyzési - változásbejegyzési - kérelmet, a fenti kedvezmény szigorúan értelmezve rá nem vonatkozott, 2009. február 1-jéig a kérelmet és valamennyi mellékletét is köteles volt minősített elektronikus aláírásával és időbélyegzővel ellátni. Megoldást jelenthetett erre a helyzetre a Pp. 67. § (2) bekezdése, amely a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet jogtanácsosát az ügyvéd jogállásával ruházza fel a polgári perben, ez az értelmezés azonban kissé erőszakoltan alkalmazható a cégeljárásban. A jogalkotói hibát észlelve azonban, a 2008. évi XCVI. tv. 30. §-a a 2008. évi XXX. tv. 53. § (2)-(3) bekezdésének - ezzel a Ctv. 36. § (2) bekezdése fenti szabályának - hatálybalépését is 2008. december 30-ára előrehozta.]
A jogi képviselő számos okirati mellékletet készít a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban, és (különösen az általános eljárás során) ezeket be kell nyújtania a cégbírósághoz. Elektronikus formában csak akkor készítheti és továbbíthatja a mellékletet, ha az annak aláírására kötelezett ügyfele (ügyfelei) rendelkezik (rendelkeznek) elektronikus aláírással. Miután ez egyelőre még ritkán fordul elő, a jogi képviselő a (többnyire) számítógépen elkészített okiratot kénytelen kinyomtatni (papír alapúvá alakítani), ügyfelével ily módon grafikusan aláíratni, ezt a szükséghez képest - például létesítő okirat esetében - ellenjegyzi, és az így elkészült "hagyományos" okiratot kell digitalizálva (beszkennelve) csatolni az elektronikus kérelemhez. Az okirati mellékletek elkészítése után a jogi képviselő azokat egy, a kérelemmel összekapcsolt e-aktába rendezi.
A cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet a cégformának megfelelő, a jogi képviselő által aláírt elektronikus nyomtatványon kell előterjeszteni. A részleteket a Ctv. új végrehajtási rendelete, az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 24/2006. (V. 18.) IM rendelet tartalmazza. A nyomtatványok mintája [amely megfelel a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló, többször módosított 21/2006. (V. 18.) IM rendelet (Cvhr.) mellékletében közölteknek], a céginformációs szolgálat honlapjáról és a kormányzati portálról letölthető. A nyomtatvány kitöltésére a Cvhr. rendelkezései irányadóak azzal, hogy a kitöltést számítógépes program segíti elő. Az elektronikus nyomtatvány alkalmazásával benyújtott bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemnek a kitöltetlenül hagyott rovatokat, valamint a magyarázó szövegeket és lábjegyzeteket nem kell tartalmaznia. A Cvhr. 2. § (3) bekezdése értelmében, amennyiben a cégbejegyzési kérelem kitöltését segítő számítógépes program ezt lehetővé teszi, a rovat kiegészítése - a bejegyzést kérő választása szerint - kiegészítő lapon vagy a rovat további alszámmal történő megnyitásával végezhető. A Cvhr. 2. § (5) bekezdése azt is kimondja, hogy elegendő a bejegyzési kérelemben foglalt rovatok közül kizárólag azokat kinyomtatni, amelyek kitöltése a bejegyzési kérelem tartalmára figyelemmel szükséges. Így, ha a nyomtatványkérelem adott oldalán további, a konkrét ügy sajátosságai miatt érdektelen, kitöltést nem igénylő rovatok találhatók, azok kinyomtatása, illetve a kérelemben való szerepeltetése szükségtelen. A jogi képviselő elektronikus bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemként (és mellékleteként) csak az Igazságügyi Minisztérium honlapján közzétett, az Igazságügyi Minisztérium és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által megfelelőnek minősített ajánlásoknak, illetve szabványoknak megfelelő formátumú, minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott okiratot nyújthat be.
A 21/2006. (V. 18.) IM rendeletet (a Cvhr.-t) az utóbbi időben - a gyakorlati tapasztalatok ismeretében több ízben is módosították. A bejegyzési (változásbejegyzési) nyomtatványokat érintette a 2008. július 1-jétől hatályos 7/2008. (IV. 15.) IRM rendelet és a 2008. június 14-étől hatályba lépett 10/2008. (VI. 13.) IRM rendelet. (A 2008. június 16-ától hatályos 11/2008. (VI. 13.) IRM rendelet a bejegyzési (változásbejegyzési) nyomtatványkérelmet nem érintette, csupán a TEÁOR’08 szerinti tevékenységikör-átsorolásra nyitva álló jogszabályi határidőt hosszabbította meg a cégek számára 2008. december 31-éig.) A nyomtatványkérelmek fentiekben említett módosításai közül az átalakulás bejegyzésével kapcsolatos 16. rovat pontosítását hajtották végre, így a hatálybalépéstől kezdve fel lehet tüntetni itt is az átalakulásnak a cég által meghatározott időpontját. Lényegesebb változásnak számít a kérelem 54. rovatának meghatározása, amely az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. tv. 52. §-a értelmében 2007. szeptember 25-étől kezdődő hatállyal egészítette ki a cégjegyzék adatait a Ctv. 25. § (1) bekezdés u) pontjával. Ez a szabály írja elő, hogy ha a cég tagja (tulajdonosa) a magyar állam, a cégjegyzékben szerepeltetni kell az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv nevét és székhelyét.
A 10/2008. (VI. 13.) IRM rendelettel az áfanyilatkozat (adóügyi szabályozással kapcsolatos) változása mellett 2008. június 14-étől a bejegyzési és a változásbejegyzési kérelem első oldalán egyaránt jelezni kell, hogy a kérelem beadására ismételt bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemként kerül sor. (Lásd a 4.4.1.1.1.1.6. pontban írtakat is.) Előbbi esetben a bejegyzési kérelem első oldalán az eredeti (elutasított) kérelem nyomán kapott cégjegyzékszámot kell feltüntetni, ez ugyanis segít a két ügy összekapcsolásában és az adóhatóságot is tájékoztatja arról, hogy a cégnek van már adószáma, az ismételt kérelem nyomán nem kell újat generálni. Változásbejegyzésnél a kérelem első oldalán csupán "X" jellel kell jelölni, hogy ismételt változásbejegyzési kérelemről van szó, ez a cégbíróság ügyintézését, a gyors iratcsatolást könnyíti meg, és jelzi az eljáró bírónak (bírósági ügyintézőnek), hogy az "alapbeadványban" már számos, az ismételt változásbejegyzési kérelemmel összetartozó, és azzal egységesen elbírálandó beadvány kerülhetett benyújtásra.
A 2008. december 27-étől hatályos 30/2008. (XII. 23.) IRM rendelet ismételten kicserélte a bejegyzési és változásbejegyzési nyomtatvány-kérelem blankettákat. A változások a TEÁOR’08 kódszámok elhagyását célozták elsősorban, de emellett - ezzel összefüggésben - módosítani kellett az áfanyilatkozatra vonatkozó mellékletet is, mivel az adóhatóságnak és a KSH-nak akkor is értesülne kell a cég főtevékenységének TEÁOR-besorolásáról, ha az többé nem számít cégjegyzéki adatnak. E változással egyidejűleg néhány régóta esedékes módosítást is végrehajtottak: pontosították a nyomtatványkérelmek lábjegyzeteit és lábjegyzeti hivatkozásait, és alkalmassá tették azt az átalakulással kapcsolatos változásbejegyzési kérelmek előterjesztésére. Elválasztották a létesítő okirat keltét feltüntető 8. rovatot is az unió valamely hivatalos nyelvén történő cégnyilvántartásra utaló adattól, és erre nézve külön rovatot rendszeresítettek. (E cégadat feltüntetése a jövőben az 56. rovatban történik.)
Az elektronikus bejegyzési kérelmet a jogi képviselő a céginformációs szolgálatnak küldi meg a honlapján megjelölt elektronikus levélcímre. A bejegyzési (változásbejegyzési) határidő vonatkozásában az elektronikus beadványnak a céginformációs szolgálathoz való beérkezése minősül a kötelezettség teljesítésének, vagyis az ügyfél szempontjából a bejelentéshez, a kérelem benyújtásához kapcsolódó határidők tekintetében ez a releváns időpont.

4.2.2.1.3. Az eljárási illeték és a közzétételi díj elektronikus úton történő megfizetése

A Ctv. 37. § (4) bekezdése értelmében az elektronikus bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem eljárási illetékét és közzétételi díját elektronikus úton kell megfizetni, éspedig a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtása előtt. Ez a 25/2006. (V. 18.) IM rendelet értelmében a céginformációs szolgálat honlapjáról letölthető illetékbefizetési utalvány és költségtérítési utalvány segítségével történik, melyen a kedvezményezett neve és számlaszáma mellett a költségtérítés / illeték összege, és az ügyazonosító szám szerepel. Az illetéket az adott cégbíróságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára, a közzétételei díjat pedig az Igazságügyi Minisztériumnak szintén az Államkincstárnál vezetett számlájára kell átutalni banki úton. A jogi képviselő minősített elektronikus aláírással ellátott kérelmére a Magyar Államkincstár egy munkanapon belül, elektronikus úton, fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva küldi meg a befizetések igazolását. Ez a fizetési rend már sokkal jobb, mint a Ctv. hatálybelépése előtti [az illeték és a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő megfizetéséről szóló 15/2005. (VIII. 5.) IM rendelet, illetve a régi Ctv. 48/C. § szerinti] eljárás, amelynél az Államkincstár időközbeni technikai felkészültségének javulásával a ma hatályos szabályozás ésszerűbb, logikailag pontosabban megtervezett és végeredményét tekintve gyorsabb ügyintézést biztosít. Az újítás lényegét tekintve abban van, hogy az elektronikus illeték- és költségtérítés-fizetés nem a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás alatt, hanem azt megelőzően megy végbe, az elektronikus bejegyzési kérelmet előterjesztő jogi képviselő az Államkincstártól kapott bejegyzési igazolásokat köteles mellékelni a cégbírósághoz intézett kérelemhez. (A cégbírósági ügyintézés érdemben tehát csak akkor jön mozgásba, ha a kérelmező az illeték és a közzétételi díj befizetését igazolta. Elmarad a régi Ctv. 48/C. § szerinti - legfeljebb 8 napos - cégbírósági várakozás arra, hogy az Államkincstár részéről bizonyosan fény derüljön a kérelmező esetleges fizetési mulasztására.) (Lásd: Dr. Zámbó Ágnes: Az elektronikus cégeljárás bevezetésének kérdései II. [Céghírnök, 2005/10. szám 11-14. oldal]).
Az utalványon szereplő - 16 karakterből álló - ügyazonosító számmal a befizetés csak egy eljárásban, egyszer teljesíthető, ezáltal biztosított, hogy az valóban alkalmas a befizetési tranzakció azonosítására, és a konkrét ügyhöz kapcsolására. Ez a szám a Magyar Államkincstárnál végzett illeték és közzétételi költségtérítés címén történt befizetés azonosító száma, és erre hivatkozással érdeklődhet a fél befizetése sorsáról az Államkincstárnál. (Remélhető, hogy az Államkincstár technikai lehetőségei hamarosan bővülni fognak, a cél ugyanis az, hogy a kérelmezőnek ne kelljen előzetesen intézni az elektronikus befizetéseket, bevárni a befizetési igazolást, hogy azzal felszerelve nyújthassa be a cégbíróságnak a céginformációs szolgálaton keresztül a bejegyzési [változásbejegyzési] kérelmet.
A bankátutalások elektronikus intézése és visszaigazolása ma már csak néhány perces tranzakció, ez - ha az Államkincstár teljes felszerelése is megtörténik - elrendelhető lesz már a cégeljárással egyidejű ügyintézéssel is. A Ctv. egyelőre azonban a jelen helyzet realitásaiból kiindulva tervezte meg az eljárási teendők sorrendiségét.)
A 2008. évi XCVI. törvény 10. §-a a Ctv. 37. §-át egy további, (4) bekezdéssel egészítette ki. Ez a 2010. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezés biztosítja a fél számára azt a lehetőséget, hogy az eljárási illetéket és a közzétételi díjat ne a kérelem benyújtása előtt, hanem azzal lényegében egyidejűleg teljesíthesse. Ha ezt a megoldást választja majd, akkor elég lesz, ha a jogi képviselő nyilatkozik, hogy a költségek átutalása megtörtént, a bíróság pedig csak a nyilatkozat meglétét ellenőrzi, az illetéket és a közzétételi díjat nem. Tekintve, hogy a rendelkezés hatálybalépése csak egy év múlva várható, részletszabályai még nem születtek meg.

4.2.2.1.4. A céginformációs szolgálat teendői az elektronikus

A Ctv. 38. §-a értelmében az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által működtetett Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat (röviden: céginformációs szolgálat) a Ctv. 1. § (2) bekezdés e) pontja értelmében a cég kérelmére közreműködik a cég számára szükséges, közhiteles nyilvántartásokon - így a cégnyilvántartáson - alapuló hatósági igazolásoknak elektronikus úton történő beszerzésében.
Fontos szerepet játszik az elektronikus úton beadandó cégbejegyzési és változásbejegyzési kérelmek cégbíróságnál való előterjesztésében és a joghatályos előterjesztés megtörténtének igazolásában. Az elektronikus cégeljárás mozzanatainak megtervezésekor alapkérdés volt, hogy a kérelmek technikai fogadása minden egyes cégbíróságon külön-külön, vagy egyetlen központba összpontosítva, és onnan a megfelelő cégbíróságra való továbbítással szerveződjön-e. Legkedvezőbbnek tűnt az a megoldás, melyet már a régi Ctv. szentesített és a Ctv. lényegében változatlanul átvett, s amely szerint a cégbíróságokkal azonos hálózaton tevékenykedő céginformációs szolgálat lett valamennyi, az ország bármely jogi képviselőjétől érkező, és bármely cégbíróságához címzett bejegyzési kérelem befogadója. (Megjegyzendő, hogy a teljes elektronizálás bekövetkeztével, és az egyszerűsített cégeljárás térhódításával hosszabb távon elképzelhetőnek tartjuk, hogy a regisztrációs eljárás teljesen leegyszerűsödve többé már nem 20 cégbíróság feladata, hanem valamely központi szolgáltatóhoz irányított, automatizált aktus lesz, melyhez emberi közreműködés alig kell. Ha ez a helyzet bekövetkezik, bizonyos, hogy rendkívüli hangsúlyt fog kapni a bíróságokon a törvényességi felügyeleti funkció és a peres jogviták intézése.)
A céginformációs szolgálat így részint a kérelmező, részint a cégbíróság "teljesítési segédje", a jogi képviselő kérelmére közreműködik - műszaki szempontból - az elektronikus kérelem cégbírósághoz juttatásában, miközben azt informatikai szempontjából megvizsgálja. (Ellenőrzi például az elektronikus aláírás hitelességét. Vizsgálja, hogy minősített aláírás szerepel-e az elektronikus okiraton, nem függesztették-e fel vagy nem vonták-e meg a jogi képviselő aláírási jogát, szükség esetén felveszi a kapcsolatot a hitelesítési szolgáltatatóval.) Ha e vonatkozásban szabályszerű a kérelem, azt továbbítja a megfelelő cégbíróságra. Ha informatikai szempontból hibásnak vagy hiányosnak ítéli a kérelmet vagy mellékletét, azt a 2008. évi XXX. tv. 55. § (1) bekezdésével módosított Ctv. 38. § (1) bekezdése értelmében többé nem kell továbbítania a bírósághoz, hanem a (2) bekezdés szerinti elektronikus igazolással a kérelmezőnek visszaküldi. (Miután az ilyen beadvány be nem nyújtottnak tekintendő, indokolatlan volt a korábbi szabályozás, amely ennek ellenére a beadvány cégbírósághoz való továbbítását rendelte el. A 2008. évi XXX. tv. most ezen a szabályozáson ésszerűsített.) A 9/2008. (IV. 29.) IRM rendelettel módosított 24/2006. (V. 18.) IM rendelet 9. § (1) bekezdése meghatározza a céginformációs szolgálat által a kérelmezőnek küldendő igazolás tartalmát, amely egyben a kérelmező tájékoztatását is szolgálja, és amelyet fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus igazolásként kell elküldenie a kérelmező jogi képviselő elektronikus levélcímére. Ebben - ha az informatikailag helytálló - a céginformációs szolgálat visszaigazolja a kérelem beérkeztét, és közli a cégbírósághoz való sikeres továbbítás megtörténtét és időpontját. [Ctv. 38. § (2) bek., 24/2006. (V. 18.) IM r. 9. § (1) bek.]
Fontos új szabályt iktatott a Ctv.-be a 2008. évi XXX. tv. 55. § (1) bekezdése. Ez a Ctv. 38. §-át kiegészítette egy új (3) bekezdéssel, amely kimondja: ha a céginformációs szolgálatnál, illetve (2009. július 1-jétől) a kormányzati portálnál felmerült üzemzavar akadályozta a kérelem határidőben történő benyújtását, erre hivatkozással - a jogvesztő határidő esetét is ideértve - akkor is helye van igazolásnak, ha ezt egyébként törvény kizárja. Ez a szabály vélhetőleg igen ritkán kerül majd alkalmazásra, törvénybe iktatása azonban elkerülhetetlenül fontos volt. Miután a cégeljárási beadványokat már kizárólag elektronikusan lehet beadni, egy hosszabb hálózati hiba, áramkimaradás, egyéb technikai zavar esetén semmi módon nem oldható meg a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmek benyújtása, és az ilyenkor lejáró jogvesztő határidők (például a bt. vagy kkt. egy főre csökkenése esetén) kezelését meg kellett oldani. [Megjegyzendő, hogy a 2008. évi XXX. törvény 54. §-ával módosított Ctv. 37. § (3) bekezdése szerint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem a kormányzati portál útján is benyújtható lesz, azonban technikai okokból a 2008. évi XCVI. törvény 2009. július 1. napjára halasztotta e szabály hatálybalépését.]

4.2.2.1.5. A cégbíróság teendői az elektronikus bejegyzési kérelem kapcsán

A cégbírósághoz a céginformációs szolgálattól megérkezett bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemre nézve érdemi teendő csak akkor van, ha az elektronikus kérelem informatikai szempontból szabályos. Mint láttuk [Ctv. 38. § (1) bek.] az informatikailag szabálytalan kérelem be nem nyújtottnak tekintendő, és az el sem jut már a cégbírósághoz.
A 12/2008. (VI. 20.) IRM rendelettel módosított BÜSZ 50. § (1) bekezdése szerint a cégbíróság a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet csak a külön jogszabályban [24/2006. (V. 18.) IM r.] meghatározott informatikai jellemzőkkel rendelkező elektronikus kérelem formájában érkeztetheti. A cégbejegyzési kérelem benyújtásáról a bejegyzést kérő jogi képviselő részére fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus tanúsítványt kell kiállítani, amely tartalmazza a Ctv. 44. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat.
A BÜSZ 51. §-a értelmében a bíróság a bejegyzési kérelmet - amennyiben az munkaidőben jelent meg számítógépén - ezzel az időponttal érkezteti, és cégjegyzékszámmal látja el. Ha a kérelem munkaidőn kívül érkezik, érkeztetésére a következő munkanapon, a munkaidő kezdetét követően kerül sor. A bejegyzési kérelem nyomtatványán feltüntetett adatokat számítógépen rögzíti a bíróság, és a bejegyzési kérelem adatai mellett a "bejegyzés alatt" megjegyzést tünteti fel.
Az informatikailag szabályos kérelem lehet csak alapja a cégeljárásnak. Mint láttuk, a bíróság annak beérkeztéről cégbejegyzési kérelem esetén a fentiek szerinti tanúsítványt, változásbejegyzési kérelem esetén pedig elektronikus igazolást ad ki a félnek, továbbá a 24/2006. (V. 18.) IM r. 9. § (2) bekezdése értelmében a kérelmet és mellékleteit (köztük az eljárási illeték és a közzétételi díj megfizetésének igazolását is) tartalmazó elektronikus okirat, valamint az ezzel egyidejűleg megküldött tájékoztatás érkezésekor elektronikus visszaigazolást is küld a céginformációs szolgálatnak.
A 2008 júliusa előtti szabályozás szerint a jogi képviselő részére elektronikusan továbbított, időbélyegzővel és - július 1-jétől már csak fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott - tanúsítványt írásban is meg kellett küldeni a jogi képviselőnek. A 2008. évi XXX. tv. 55. § (2) bekezdésével módosított Ctv. 39. § (2) bekezdése többé ilyen előírást nem tartalmaz, a tanúsítvány (igazolás) elektronikus kiadását követően az érdemi cégbírósági munka következik, nincs többé papír alapon küldendő tanúsítványra vonatkozó kötelezettség.

4.2.2.1.6. Az elektronikus cégeljárás bírósági szakaszának közös szabályai

A cégbíróság ügyintézési határidői a Ctv. 39. § (1) bekezdése értelmében az azt követő első munkanapon kezdődnek, amikor a céginformációs szolgálattól az informatikai szempontból szabályszerű bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem beérkezett. A cégbíróság tanúsítványt, illetve elektronikus igazolást csak az informatikai szempontból szabályszerűen érkezett kérelem alapján ad ki. (Lásd az előző pontban írtakat is.) A Ctv. 39. § (1) bekezdése nemcsak az általános, hanem az egyszerűsített cégeljárásra is irányadó bírósági ügyintézési határidő-számítást fogalmaz meg, ez közös szabály, mely minden bejegyzési, változásbejegyzési eljárásra érvényes. E határidő-számítási előírás szerint tehát az általános cégeljárás 15 napos bírósági ügyintézési határidejébe a kérelem bíróságra érkezésének napja nem számít bele, és éppígy az egyszerűsített cégeljárás 1 munkaórás ügyintézési ideje nem a kérelem bíróságra érkezésének napján, hanem az azt követő első munkanapon kezdődik.
A Ctv. 39. § (2) bekezdésének rendelkezése szerint az elektronikus cégeljárás során a cégbíróság a jogi képviselővel elektronikus úton közli a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban hozott végzéseket. Ezeket abban az időpontban kell kézbesítettnek tekinteni, amely időponttal a jogi képviselő elektronikus rendszere azt visszaigazolja, mégpedig a jogi képviselő minősített elektronikus aláírásával és időbélyegzővel ellátva. (A visszaigazolásban szerepelnie kell a cégbíróság megnevezésének és az ügyszámnak is. A kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények az elektronikus közléshez kapcsolódnak fő szabály szerint. Ha azonban a visszaigazolás hét munkanapon belül nem érkezik meg a cégbíróságra, a bíróság köteles írásban, hagyományos postai kézbesítéssel megküldeni a határozatot a jogi képviselőnek. Ilyenkor értelemszerűen az írásbeli közléshez fűződnek a kézbesítés jogkövetkezményei. [Megjegyzendő, hogy a Ctv. 39. § (2) bekezdésében eredetileg szereplő 3 munkanapos időtartamot a 2008. évi XCVI. törvény 27. § (15) bekezdése - 2008. december 20-ától kezdődő hatállyal - módosította 7 munkanapra.
A Ctv. 39. § (3) bekezdése kimondta, hogy az elektronikusan benyújtott cég- és változásbejegyzési kérelem vizsgálatára, elbírálására a Ctv. általános cégeljárási szabályai, közelebbről a Ctv. 42. § és 45-61. §-aiban foglaltak érvényesülnek. Miután 2008. július 1-jétől már kizárólag elektronikus cégeljárás létezik, e megkülönböztetésre többé nincs szükség, mert a Ctv. cégeljárási normái csak az elektronikus eljárási rendre vonatkozhatnak.
A Ctv. 36. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a cégbíróság a cégre vonatkozó okiratokat elektronikus okirat formájában tartja nyilván. A nyilvántartás szabályait a Ctv. 40. §-a határozza meg. A cégbíróság őrzési kötelezettségét maga látja el, de megbízhat ezzel archiválási szolgáltatót is. A 40. § (3) bekezdése értelmében - ha őrzési kötelezettségét maga látja el - azt úgy kell biztosítania, hogy az elektronikus okiratok utólagos módosításának lehetőségét kizárja; ugyanakkor a jogosultak hozzáférését és az elektronikus okirat olvashatóságát is biztosítani kell. Az őrzés során gondoskodnia kell arról, hogy ezen okiratok utólagos módosítására ne kerülhessen sor, és védenie kell az okiratokat a jogosulatlan hozzáféréstől és a megsemmisítéstől is.

4.2.2.1.7. Változások a Ctv. szabályaiban 2008. július 1-jétől

Amint arra az előzőekben már utaltunk (lásd a 4.2.2.1. pontban írtakat), 2008. július 1-jétől a cégeljárás lefolytatása kizárólag elektronikusan kérhető. A Ctvn. 28. § (7) bekezdése értelmében módosul ettől az időponttól a Ctv. 36. § (1) bekezdése, melynek új szövege szerint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet csak elektronikus úton lehet benyújtani. Ily módon a cégre vonatkozó iratokat is csak elektronikus okirat formájában tartja nyilván a cégbíróság. [A Ctv. 36. § (3) bekezdése 2008. június 30. napjáig még említést tett a papír alapú eljárás lehetőségéről is, ezt a szöveget korrigálta a jogalkotó 2008. július 1-jétől.]
A cégeljárás teljes elektronizálásával - ha a cég képviselőjének saját minősített elektronikus aláírása van - 2008 júliusától mód nyílik arra, hogy a cég által (nem a cégeljárásba tartozó) közvetlenül benyújtandó cégiratot a cégképviselő maga adja be. Ha azonban az okiratot elektronikus okirati formába kell előbb alakítani, erre csak jogi képviselő jogosult, tehát (a Ctv. 37-38. §-ának megfelelő alkalmazásával) ilyenkor személyes eljárás helyett jogi képviselő közreműködését kell igényelni. [Ctv. 2008. július 1-jétől hatályos 36. § (5) bek.]
A 2008. július l-jétől hatályos Ctv.-szabályok közül kiemelést érdemel a Ctv. 39. § (2) bekezdése, amely szerint a fenti időponttól a cégbíróság vezetője kijelölheti azon szervezeti egységet vagy személyt, amely, illetve aki gondoskodik a cégeljárásban született végzéseknek a cég jogi képviselője részére történő elektronikus kiadmányozás útján történő elektronikus megküldéséről. (Az elektronikus kiadmányozás szabályainak kodifikációja még folyamatban van.)
2008. július 1-jétől hatályon kívül helyezték a cégbejegyzésre irányuló kérelem papíralapú formában történő előterjesztésével kapcsolatos szabályokat tartalmazó Ctv. 41-43. §-át és az elektronikus eljárásnak a papíralapú eljárásra utaló 39. § (3) bekezdését. [Ctvn. 30. § (3) bek. a) pontja.]
2008. július 1-jén hatályon kívül került a Ctv. 44. § (4)-(5) bekezdése is, amely a kft. és az rt. cégiratainak szkennelését, vagyis elektronikus okirattá történő átalakítását írta elő.
A Ctvn. 28. § (4) bekezdése értelmében 2008. július 1-jétől kellett volna hatályba lépnie a Ctv. 39/A. §-ának, amely az elektronikus eljárás kereteit határozta meg. Kimondta, hogy a cégbíróság a jogi képviselővel elektronikusan közlendő [Ctv. 39. § (2) bek.] végzéseket a jogi képviselő elektronikus kézbesítési címére továbbítja, amennyiben pedig az elektronikus úton történő adattovábbítás meghiúsul, azt a cégbíróság papír alapon, a postai kézbesítés "hagyományos" szabályai alkalmazásával kézbesíti. Ha a kézbesítés elektronikus úton nem hiúsult meg, a végzést a jogi képviselő által elektronikusan aláírt és a céginformációs szolgálat közreműködésével a cégbírósághoz továbbított átvételi elismervényben feltüntetett időpontban kell kézbesítettnek tekinteni. [Ctv. 39/A. § (2) bek.] Az előző - Ctv. 39/A. § (2) bekezdése szerinti - eljárás sikertelensége esetén követendő eljárást, az elektronikus kézbesítéssel kapcsolatos kézbesítési vélelem és az elektronikus kézbesítés egyéb szabályait külön törvény fogja megállapítani, melynek kodifikációja folyamatban van, azonban a tervekkel ellentétben 2008 júliusa előtt technikai okokból nem került elfogadásra. Ezért a 2008. évi XXX. tv. 59. §-a e szabályok hatálybalépését 2009. július 1. napjára halasztotta.
A Ctv. 2008. július 1-jétől hatályos 39/B. § szerint a cégbejegyzési kérelemhez fő szabály szerint valamennyi cég esetében csatolni kell a cégforma, illetve a fél által (az eset körülményeitől függően) választott cégeljárás szerint szükséges okiratokat.
A Ctv.-nek a cég bejegyzésére irányuló kérelem beérkezését követően a cégbíróság részére előírt feladatokat tartalmazó 44. §-ában foglalt szabályait is átfogalmazta a jogalkotó arra figyelemmel, hogy 2008. július 1-jétől személyes vagy postai úton történő kérelem benyújtás már nem lehetséges. A kérelem (elektronikus) benyújtója legkésőbb a kérelem benyújtását követő munkanapon megkapja a tanúsítványt, szintén elektronikus úton. Az elektronikus eljárás részletesebb szabályait majd a fentiekben említett kodifikációs munkálatok befejezése után lehet számba venni. Miután a kiadmányozás, kézbesítés végleges és gyakorlati alkalmazásnak megfelelő előírásai nélkül az elektronikus cégeljárás legfontosabb elemei hiányoznak, a ma rendelkezésre álló szabályozás még nem befejezett.

4.2.2.2. A cég- és változásbejegyzési kérelem előterjesztésének néhány általános szabálya

A Ctv.-nek a cégeljárást érintő szabályozási rendjének logikája az, hogy először a cég alapításának a bejegyzési szabályait határozza meg, majd a bejegyzési eljárás speciális esetköreit s végül a változásbejegyzésnek és a cég törlésének normáit részletezi. A Ctv. ezen eljárási szabályai eredetileg döntő részükben (a Ctv. 42. § és 45-61. §) mind az elektronikus, mind a hagyományos, papír alapú eljárásra érvényesültek, 2008 júliusától pedig - a papír alapú eljárás megszűnésével - már csak az elektronikus eljárás meghatározói. A Ctv. 41-43. §-ának hatályon kívül helyezése után az azokból az elektronikus eljárásra is érvényesülő normákat a Ctv. 39/B. § fogalmazza meg.
A Ctv. 39/B. § (1) bekezdése értelmében a cégbejegyzési kérelemhez - a Ctv.-ben meghatározott kivétellel - valamennyi cég esetében csatolni kell a cégforma és a választott cégeljárás szerint szükséges okiratokat. (Az egyszerűsített eljárásban - mint látni fogjuk - a szükséges mellékleteknek csak töredékét kell [és lehet] benyújtani a cégbírósághoz. Lásd a 4.4.3.1.2. pontban írtakat is.) A Ctv. továbbfejleszti a régi Ctv. hiánypótlási eljárás nélküli elutasítás jogintézménye kapcsán már alkalmazott, kötelezően benyújtandó okirati mellékletek technikáját.
A mellékletek tekintetében taxációt vezet be, ugyanakkor külön - és az eddiginél jóval bővebb - "listát" ad az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás esetköreiről (1. számú melléklet); azokról a mellékletekről, melyeket a kérelem érdemi (hiánypótlás keretében történő) vizsgálata kapcsán lehet bekérni (2. számú melléklet), és meghatározza az egyszerűsített cégeljárás mellékleteit (3. számú melléklet) is.
A szabályozás igen szigorú, ezért célszerű nagyon alapos munkával összeválogatni az adott cégformához és bejegyzésieljárás-típushoz előírt okirati mellékleteket. Előnye ugyanakkor, hogy a kérelmező előre látja, hogy milyen okiratok benyújtására van szükség, a cégbíró ugyanis nem kérhet mást, csak azt, amit a Ctv. az adott eljárási típusra taxatíve meghatároz. Ez előre kiszámíthatóvá és átláthatóvá teszi (a korábban eredményében gyakran nehezen megjósolható) cégeljárást. A Ctvn. a Ctv. 1., 2., és 3. számú mellékletét újragondolta, néhány olyan mellékletet, amely jogértelmezési vitákra adott okot, vagy nyilvánosságra hozásuk fontos üzleti vagy magánérdeket sértett, elhagyott a taxációból, néhány melléklet tekintetében a Ctvn. hatálybalépése óta is bekövetkezett bizonyos korrekció. (Lásd a 4.1.2.4.4.1.1.; a 4.1.2.4.4.1.5. és a 4.1.2.4.6. pontban írtakat.)
A mellékletekkel kapcsolatos ismeretekkel a 4.1.2.4. pontban részletesen foglalkoztunk, a mellékletek eljárási szerepét majd az elkövetkezendőkben tárgyaljuk.
A cégbejegyzési kérelmet az arra megszabott formában és módon, az előzőekben részletezett mellékletekkel felszerelve a majdani cég székhelye szerint illetékes cégbíróságon kell benyújtani. (Lásd a 4.2.1.6. pontban írtakat.) Megjegyzendő, hogy noha a cégeljárásban hozott határozatok csak alaki jogerővel bírnak, megengedhetetlen, hogy egyazon kérelem tekintetében egy időben több eljárás is folyamatban legyen. Ezért mondja ki a 2008. évi XCVI. törvénnyel megállapított Ctv. 37. § (6) bekezdése, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem jogerős elbírálásáig ugyanazon cég bejegyzésére (változásbejegyzésére) irányuló kérelem [a Ctv. 45. § (5) bek. esetét kivéve] ismételten nem nyújtható be. (Lásd a 4.4.1.1.1.1.8. pontban írtakat is.)
A 21/2006. (V. 18.) IM r. (a Cvhr.) 1. § értelmében a kérelmet külön jogszabályban meghatározott elektronikus kérelem formájában (elektronikus nyomtatványon) kell előterjeszteni. A bejegyzési kérelemhez a beadandó mellékleteket értelemszerűen csak egy példányban kell csatolni, s noha a Cvhr. 1. § (1) bekezdése még úgy szól, hogy a bejegyzési kérelmet és az ahhoz csatolt elektronikus úton létrejött, vagy jogi képviselő által elektronikus okirattá alakított mellékleteket minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni, az Ütv.-nek (az 1998. évi XI. tv.-nek) a 2008. évi XXX. törvénnyel módosított 27/A. § (1) bekezdése 2008. július 1-jétől módot ad arra, hogy az ügyvéd csak a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet lássa el minősített elektronikus aláírásával és időbélyegzővel, a csatolt mellékleteket ne. Kétségkívül helyesebb lett volna, ha a Cvhr. 1. §-át az idézett jogszabályi rendelkezéshez igazítják, azonban ennek elmaradása sem okozott megoldhatatlan problémát a jogalkalmazásban. Miután a jogszabályi hierarchiában magasabb rendű törvény tartalmaz eltérő rendelkezést, így a Cvhr. hivatkozott szabályával szemben - megfelelő tényállás mellett - az Ütv. rendelkezése érvényesül.
A Cvhr. 1. § (1) bekezdésében hivatkozott "külön jogszabály" a 24/2006. (V. 18.) IM rendelet (Cevhr.), amelynek 5. § (1) bekezdése kimondja, hogy az e-cégeljárásban a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet csak a céginformációs szolgálat honlapján közzétett informatikai jellemzőkkel rendelkező elektronikus nyomtatványon lehet előterjeszteni. A céginformációs szolgálat honlapjáról és a kormányzati portálról a közzététel céljából átadott, a fentieknek megfelelő nyomtatványok letölthetőek. A nyomtatványok tartalmi előírásait a Cvhr. (többször módosított) 1. számú melléklete tartalmazza, kitöltésüket azonban számítógépes program segíti elő.
Az elektronikus nyomtatvány alkalmazásával beadott kérelemnek a kitöltetlenül hagyott rovatokat, valamint a magyarázó szövegeket és a lábjegyzeteket nem kell tartalmaznia. A jogi képviselő csak a Cevhr. mellékletében meghatározott formátumú és méretű, minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott okiratot nyújthat be a céginformációs szolgálat útján a cégbírósághoz a már ismertetett előírások szem előtt tartásával (Cevhr. 6. §).
A nyomtatványok mintáját a többször módosított 21/2006. (V. 18.) IM r. 1. számú melléklete adja meg. A cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem "petitumát" képező nyomtatvány kitöltési szabályait is a módosított 21/2006. (V. 18.) IM r. tartalmazza. A kérelem felzetét jelentő első oldalon jelölni kell, ha a cég névfoglalással élt, és azt is, ha az alapítás szerződésmintával történt, és ezért a kérelmező egyszerűsített cégeljárás lefolytatását kéri. Miután az egyszerűsített eljárás feltételei közé tartozik, hogy a cég szerződésmintával működjön, egyéb esetben a kérelmen a szerződésminta használatát (mely az egyszerűsített eljárás sajátja), nem szabad bejelölni. Bár nem kizárt a törvényi szerződésminta felhasználása (iratmintaként) - de ennek eljárási jogkövetkezménye nem lehet, arra csak egyszerűsített cégeljárásban kerülhet sor. Ezért a nyomtatványon semmiképpen sem szabad bejelölni a szerződésminta (iratmintakénti) alkalmazását, mert az egyet jelentene az elektronikus egyszerűsített eljárás kezdeményezésével, és adott esetben ez hiánypótlás nélküli elutasításra vezethet. (Lásd a 4.4.1.1. és a 4.4.3.1.2. pontban írtakat.)
A nyomtatvány első oldalán azt is fel kell tüntetni, ha a kérelmet ismételt bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemként adják be. A nyomtatvány kitöltésének további részletes szabályait a Cvhr. adja meg.
A cégbírósághoz beérkezett cégbejegyzési kérelmeket a cégiroda elektronikusan érkezteti és iktatja, számítógépen vezetett lajstromán is átvezeti a cégbejegyzési kérelem lényeges adatait.
A Ctv. 44. §-a a régi Ctv. szabályozásával egyezően írja elő, hogy a bírósághoz érkezett cégbejegyzési kérelem kapcsán a cég számára cégjegyzékszámot kell adni. Ez a szám szolgál a jövőben a cég azonosítására és más cégektől való megkülönböztetésére. [Ctv. 44. §-ának (1) bekezdése.]
A cégjegyzékszám úgynevezett "beszélő szám", ugyanis annak egyes számsorai meghatározott információkat közvetítenek. A számcsoport első két számjele a cég székhelye szerinti (azaz a cégjegyzéket vezető) megyei cégbíróság kódját tartalmazza. Ez a két számból álló számcsoport a megyék névsor szerinti összeállításából eredő számsornak felel meg, azzal, hogy az ábécérend csak a megyékre érvényes, a főváros ezek közül kiemelten a 01 sorszámot kapta. A megyék kódszámait egyébként a Cvhr. 2. számú mellékletének a) pontja tartalmazza.
A második - két számjegyből álló - számcsoport a cégforma kódját adja meg (például: 06 a betéti társaság, 09 a kft; 10 a részvénytársaságot jelöli), ezek listáját is a Cvhr. 2. számú mellékletének b) pontja határozza meg.
Az ezt követő 6 jegyű számcsoport pedig az adott megyei cégbíróság cégnyilvántartásában a céget jelentő cégjegyzékszámot jelenti. Ez a szám a konkrét céget keletkezésétől fogva mindvégig jellemzi [iratain is fel kell tüntetnie a Ctv. 44. § (1) bekezdése szerint], s mindaddig nem változik, amíg a cég más megyébe nem helyezi át a székhelyét. Ekkor ugyanis a korábbi székhely megyéjének cégjegyzékéből az áttételre utalással törlik, s az új székhely szerinti cégbíróságon új cégjegyzékszámot kap. Természetesen a régi székhely cégnyilvántartásából a fenti körülmények megállapíthatók maradnak, és az új székhely cégjegyzékében is található utalás az eredeti cégjegyzéki adatra és az áttétel tényére [Ctv. 54. § (1)-(3) bekezdés].
A Ctv. 44. § (1) bekezdése [hasonlóan a régi Ctv. 25. § (1) bekezdésében foglaltakhoz] előírja, hogy a cégbíróság az erre a célra létrehozott elektronikus rendszer útján beszerzi az érintett szervezetektől (KSH, APEH) a cég adószámát, szükség esetén közösségi adószámát és statisztikai számjelét. A fenti cégek az adószámot (közösségi adószámot) és a statisztikai számjelet kötelesek haladéktalanul rendelkezésre bocsátani, a cégbíróság pedig rögzíti azt a cégjegyzékben. (Az adószám és a KSH-szám képzéséhez szükséges, TEÁOR '08 nómenklatúra szerinti 4 számjegyű besorolásnak megfelelő főtevékenységet - ebben a formájában - a kérelem 1. számú melléklete, az áfanyilatkozat tartalmazza.]
A Ctv. 44. § (2) bekezdése előírja, hogy a fél a cégbejegyzési kérelem beadásának megtörténtét igazoló, a cég nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát és statisztikai számjelét tartalmazó elektronikus tanúsítványt kapjon a kérelem benyújtását követő munkanapon.
A Ctv. 44. § (3) bekezdése értelmében a cégbejegyzési kérelem cégjegyzéki adatai mellett a "bejegyzés alatt" megjegyzést kell feltüntetni. A kérelem adatait a cégbíróság elektronikus úton továbbítja az érintett szervezetek (KSH, APEH) számára.
(E szabályozás lényeges új vonása, hogy a cégbíróság ügyintézési határideje nem naptári napban, hanem munkanapban nyert meghatározást. Ennek oka, hogy a meglehetősen lerövidült ügyintézési időszakokat úgy kell - reálisan és teljesíthetően - meghatározni, hogy abba csak azok a napok számítsanak bele, amikor a bíróság ténylegesen munkát végezhet. Ez a törekvés a Ctv.-ben mindenütt észlelhető, ahol bírósági eljárási határidőkre történik utalás.)

4.3. A cégeljárási típusok a Ctvn.-nel módosított Ctv. hatálybalépésétől

A Ctvn.-nel módosított Ctv. 2007. szeptember 1-jei hatálybalépésétől kezdve - az ezt követően benyújtott cég- és változásbejegyzési kérelmek tekintetében - már csak két eljárási típus létezik, melyeknél markánsan különbözik egymástól a bíróságnak a kérelem jogszerűségét ellenőrző szerepköre, és jelentős eltérések vannak a cégeljárás mozzanataiban is.
A két eljárási típus az általános cégeljárás és az egyszerűsített cégeljárás. (Az általános cégeljárást a jogalkotó nem nevesíti külön, csak az egyszerűsített cégeljárást. A magunk részéről azonban a könnyebb megkülönböztetés érdekében ezzel a névvel definiáljuk a cég- és változásbejegyzésnek azt az összefüggő folyamatot képező eljárási szabályrendszerét, amely nem tartozik a Ctvn.-nel módosított Ctv. 48. §-ában tárgyalt egyszerűsített eljárás normái közé. Ez az elnevezés a 2006. évi V. tv. hatálybalépése óta eltelt időben átment a köztudatba, igen sok jogalkalmazó így használja.)
Az általános cégeljárás szabályai szerint intézendő minden olyan bejegyzési és változásbejegyzési ügy, amely a fél kérelme szerint nem eshet az egyszerűsített cégeljárás hatálya alá.
Mivel az egyszerűsített eljárásnak igen szigorú szabályai vannak, garanciális okból nem kerülhet rá sor, csak a fél kérelme alapján. Ezért, ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem egyébként meg is felelne az egyszerűsített cégeljárás kritériumainak (lásd a 4.4.3. pontban írtakat), de a fél azt kifejezett nyilatkozatával (a felzeten feltüntetett "X" jellel) nem kéri, a beadványt az általános szabályok szerint (lásd a 4.4. pontot) kell elbírálni. (Más kérdés, hogy ilyenkor valószínűleg - az általános cégeljárás szabályai szerint - hiánypótlásra lesz szükség, mert a kétféle eljárás mellékletei, illetéke stb. komoly eltéréseket mutatnak. Az is lehet, hogy - az "X" jel elmaradása miatt az általános eljárás alá került egyszerűsített eljárás szerinti kérelem tekintetében a Ctv. 45. § alkalmazása következik be.) Miután a bíróság a fél kérelméhez kötve van, ezért minden olyan esetben, amikor nem kér a fél egyszerűsített cégeljárást, az általános szabályok (lásd a 4.4. pontban írtakat) szerint kell eljárni. [Megjegyzendő, hogy a Ctvn.-nel végrehajtott, és az előbbiekben ismertetett Ctv.-módosítás új eljárási rendje (lásd a 4.1.2.3. pontot is) nehezen következtethető ki, mivel a Ctvn. módosításai nem teljes körűek, azaz a szükséges változásokat - talán az idő rövidsége miatt - nem vezették át következetesen a törvényszövegen. Így például a Ctv. 50. § (2) és (4) bekezdése, az 52. § (2)-(3) bekezdése, a Ctv. 130. §-ának átmeneti rendelkezése is "belekeveri" a Ctv. háromféle (szerződésmintás, szerződésminta nélküli és egyszerűsített) eljárástípusának szabályait és technikai megoldásait az Ctvn.-nel módosított Ctv. kétféle - általános és egyszerűsített - eljárási rendjébe, így az új szabályozásban annak egyszerűsítő szándéka ellenére sem könnyű eligazodni, mivel a jogalkotói logika több helyen is törést szenved. Ezen jogértelmezéssel ritkán lehet túllépni, alapos és mielőbbi jogszabályalkotási kontrollal lehet csak rendezni e kérdéseket.]
Az alábbiakban előbb az általános cégeljárás (ezen belül a cégalapítás bejegyzése és a változásbejegyzési eljárás) szabályait ismertetjük, majd az egyszerűsített cégeljárás (alapítással és változásbejegyzéssel kapcsolatos) normáit taglaljuk.

4.4. Cég- és változásbejegyzési eljárások

A Ctvn.-nel módosított Ctv. előbb a cégalapítás bejegyzésével (azaz a cégbejegyzéssel) kapcsolatos szabályokat adja meg, ezek körében ismerteti az eljárás egyes mozzanatait. A későbbiekben a változásbejegyzés specialitásait határozza meg, e szabályok azonban mindig a cégbejegyzés szabályaihoz viszonyítva, és csak az eltéréseket hangsúlyozva nyernek megfogalmazást, felesleges lett volna ugyanis ugyanazt az eljárási folyamatot az alapítási és bejegyzett cégadat megváltozásának bejegyzésével kapcsolatban is leírni a Ctv.-ben. Ezért a cégalapítás bejegyzésével kapcsolatos szabályok egyúttal a változásbejegyzési eljárás fő vonásait is meghatározzák.

4.4.1. Az általános cégbejegyzési eljárás

4.4.1.1. A cég bejegyzésére irányuló kérelem előterjesztése és vizsgálata az általános eljárásban

A cég bejegyzése iránti kérelmet kizárólag elektronikusan (lásd a 4.2.2.1. pontot) lehet benyújtani 2008. július 1-jétől. A 21/2006. (V. 18.) IM r. (a Cvhr.) 1. § (1) bekezdése szerint a papír alapon beadott kérelmet írógéppel vagy számítógéppel kell kitölteni, a 30/2008. (XII. 23.) IRM rendelettel módosított Cvhr. 1. számú mellékletében meghatározott nyomtatványokat kell felhasználni a kérelem elkészítéséhez, és a megfelelő (Ctv. 1-2. számú) mellékleteinek csatolásával kell előterjeszteni.
A 41/2007. (VIII. 29.) IRM rendelet 2007. szeptember 1-jétől kezdődő hatállyal kicserélte a nyomtatványkérelmeket, és a Cvhr. eddigi szabályait néhány magyarázó rendelkezéssel toldotta meg. Újabb változást - lényegében a nyomtatványok teljes cseréjét - hozta magával a 2008. július 1-jétől hatályos 7/2008. (IV. 15.) IRM rendelet, majd pedig a 2008. június 14-étől hatályos 10/2008.(VI. 13.) IRM rendelet. A nyomtatványkérelmek újabb cseréjét rendelte el a 30/2008. (XII. 23.) IRM rendelet. (Lásd a 4.2.2.1.2. pontban írtakat is.)
A Cvhr. 2. §-ának új (3) bekezdése szerint ha a kitöltést segítő számítógépes program ezt lehetővé teszi, a rovat kiegészítése (például több telephely, vagy sok tevékenységi kör esetén) a bejegyzést kérő választásától függően akár kiegészítő lapon, akár a rovat további alszámmal történő megnyitásával is végezhető. (Ez a rendelkezés áttekinthetőbbé teszi a bejegyzési kérelmet, egy helyre rendezve a kérdéses cégjegyzéki rovat valamennyi adatát.)
Hasonló célokat szolgál a Cvhr. 2. § új (5) bekezdése is.
Ez kimondja, hogy elegendő a bejegyzési kérelem azon rovatainak a kinyomtatása (használata) amelyeknek a kitöltésére a kérelem tartalma szerint ténylegesen szükség van. (Vagyis az amúgy is üresen maradó nyomtatványrészek mellőzhetőek.)
A kérelem vonatkozásában kiemelést érdemel az a körülmény is, hogy a nyomtatvány első oldalai változtak. Az (esetleges) előzetes sikeres névfoglalásnál a bírósági határozat számát kell feltüntetni, ha ilyen eljárás nem volt, akkor a rovat üresen marad.
Nagyon fontos tudni, hogy "a cég létesítő okirata szerződésminta alapján készült" rovatot csak akkor szabad "X" jellel megjelölni, ha a kérelmező az egyszerűsített (azaz a 48. § szerinti) eljárást kéri (tekintve, hogy az alapítás szerződésmintával történt). Ez a rovathoz fűzött apró betűs lábjegyzetből derül ki, és ez az egyedüli jogszabályi hely (a változásbejegyzési kérelem nyomtatványt is ideszámítva), amelyből következtetés vonható arra a jogalkotói szándékra, hogy "szerződésmintás" eljárásnak csak az egyszerűsített cégeljárás számít.
Ennek hangsúlyozása azért fontos, mert a kérelem fenti rovatának bejelölése egyet jelent az egyszerűsített eljárás kérésével, és ha egyéb vonatkozásaiban a kérelem nem felel meg az egyszerűsített eljárás kritériumainak, a következmény a hiánypótlási felhívás nélküli, azonnali elutasítás lesz.
Ha tehát nem egyszerűsített eljárást kér a fél, akkor (még ha a jelen létesítő okirat módosításhoz [alapításhoz] a törvényi mellékletben szereplő blankettaszerződést alkalmazza is iratmintaként) nem szabad bejelölni a cégbejegyzési nyomtatványkérelem első lapján feltüntetett, szerződésmintára utaló rovatot, azt üresen kell hagyni, és a nyomtatványkérelemnek a mellékletek részletezésére vonatkozó azon oldalát kell kitölteni, amelyen nem szerepel a jogi képviselőnek a mellékletek törvényességi vizsgálatát tanúsító nyilatkozata. (Ez utóbbit ugyanis csak az egyszerűsített eljárásban lehet használni.) (Lásd a 4.4.3.1.2. pontban írtakat.)
A cégbejegyzési kérelem érkeztetésével és a kérelem befogadásával összefüggő feladatok elvégzése után a kérelem formai és tartalmi szempontok alapján történő vizsgálata következik. Ez a vizsgálat a gyakorlatban többnyire valóban két elkülönülő munkafázist jelent, elsőként a kérelem kötelező mellékleteinek, illetéklerovás és közzétételei díj megfizetésének ellenőrzését, és hiányos kérelembenyújtás esetén ennek jogi konzekvenciái levonását. (Lásd a 4.4.1.1.1. pontban írtakat.)
Ezt követi - ha az eljárás nem szakad meg a kérelem formai ellenőrzése kapcsán - a kérelem és mellékleteinek tartalmi ellenőrzése, vagyis érdemi vizsgálata, az esetleges hiánypótlási eljárást is beleértve. (Lásd a 4.4.1.1.2. pontot.)
Előfordul azonban a gyakorlatban, hogy valamely okból (többnyire a cégbírósági ügyintézésre rendelkezésre álló rendkívül rövid időtartam folytán), a cégbejegyzési kérelem formai és érdemi vizsgálata időben nem válik el egymástól, hanem azonos alkalommal történik. Ha a cégbíróság időzavarba kerül, és a Ctv. 45. §-a szerinti, az alábbiakban ismertetendő eljárásra - külön - nincs mód, a Ctv. 45. §-a alapján végzendő vizsgálat szempontjait is az érdemi vizsgálat során ellenőrzi a cégbíróság. [Ctv. 45. § (3) bekezdés]

4.4.1.1.1. A cégbejegyzési kérelem formai vizsgálata

A cégbejegyzési eljárásban a Ctv. 32. § (4) bekezdése értelmében kötelező a jogi képviselet. Az ily módon eljáró kérelmezővel szemben azonban magasabb követelmények támaszthatók a beadványok formai és tartalmi előírásait tekintve egyaránt. Elvárható, hogy a jogi képviselő - ha az adott ügy képviseletét elvállalta - birtokában legyen a szükséges hozzáértésnek, ismerje a vonatkozó jogszabályi előírásokat.
Erre figyelemmel a Ctv. meghatározza azokat a mellékleteket, kellékeket, melyek az általános cégeljárásban az érdemi vizsgálatra alkalmas bejegyzési kérelemhez minimális elvárás mellett mindenképpen beadandók, s melyeket a jogi képviselőknek okvetlenül csatolni kell a kérelemhez. Ezeket az okiratokat a Ctv. 1. számú melléklete taxatíve felsorolja, s benyújtásuk elmulasztását szigorúan szankcionálja. (Lásd a 4.4.1.1.1.1. pontban írtakat.)
A cégbejegyzési kérelem ügyében eljáró bíró a kérelmet megvizsgálja, s ennek során a Ctv. 45. § (2) bekezdése szerint először azt kell ellenőriznie, hogy a kérelemhez benyújtották-e a nyomtatványt, illetve a Ctv. 1. számú mellékletében felsorolt valamennyi szükséges okiratot, befizették-e teljes egészében az 1990. évi XCIII. törvényben (az Illetékkódexben) meghatározott illetéket, és a közzétételi díjat a vonatkozó jogszabályban [a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló, a 42/2007. (VIII. 29.) IRM rendelettel, majd az 53/2007. (XII. 19.) IRM rendelettel módosított 22/2006. (V. 18.) IM rendeletben] meghatározott mértékben. Erre a formai vizsgálatra - annak a Ctv. 45. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezményeit alkalmazva - a cégbejegyzési kérelem beérkeztétől számított nyolc munkanapon belül van lehetőség. A jogintézmény alkalmazására kizárólag a formai, és nem tartalmi vizsgálat alapján kerülhet sor. [Fővárosi Ítélőtábla 10. Cgf. 40.277/2003/2.]
Ha e formai vizsgálat eredménye kedvező, vagyis minden kötelezően beadandó dokumentumot mellékeltek, teljes egészében lerótták a szükséges mértékű eljárási illetéket és befizették a közzétételi költségtérítést, a bejegyzési kérelem érdemi, tartalmi vizsgálata következik, mely folyamattal majd a későbbiekben foglalkozunk. (Lásd a 4.4.1.1.2. pontot.)
4.4.1.1.1.1. A cégbejegyzési kérelem formai vizsgálata alapján bekövetkező "automatikus" elutasítás
4.4.1.1.1.1.1. A jogintézmény jellemzői
Ha az eljáró bíró a formai vizsgálat (Lásd a 4.4.1.1.1. pontban írtakat) eredményeképpen azt állapítja meg, hogy a beadvány hiányos, azaz a Ctv. 1. számú mellékletében taxatíve felsorolt okiratok valamelyikét nem nyújtotta be a kérelmező, vagy az előírt mértékű illetéket, vagy közzétételi díjat egyáltalán nem, vagy csak részben fizette be, vagy nem csatolta a nyomtatványkérelmet, a bejegyzési kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye. Ez közelebbről azt jelenti, hogy a bíróság nem ad ki hiánypótlási felhívást, hanem konstatálva a hiányt, azonnal elutasító végzést hoz, s csak az elutasító végzésben tájékoztatja a kérelmezőt, hogy mely hiányosság vezetett a hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasításra. [Ctv. 45. § (2) bekezdés.] (Az elutasítás okául szolgáló hiányokat azonban pontosan meg kell jelölni, ennek hiányában ugyanis nem utasítható el jogszerűen az ismételt bejegyzési kérelem arra hivatkozással, hogy a hiányosságok továbbra is fennállnak [Fővárosi Ítélőtábla 14. Cgf. 40.869/2003/2.]).
Ez a jogintézmény nem új, hiszen már az 1995. évi LXII. törvény bevezette, majd az 1997. évi CXLV. tv. (a régi Ctv.) 26. §-a is ismerte, azóta folyamatosan alkalmazzák a cégbíróságok. A változás az, hogy jelentősen kibővült azoknak a kötelezően beadandó okmányoknak a köre, melyeknek kifelejtése a bejegyzési kérelem dokumentációjából automatikus elutasításhoz vezet. A jogintézmény bevezetésének és egyre szélesebb alkalmazásának elvi alapját az adja, hogy a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban már 1995. július 30-ától kötelező a jogi képviselet, amint azt a 4.2.1.2. pont alatt bővebben kifejtettük. A szakjogász jogi képviselőtől elvárható, hogy képes legyen a bejegyzési dokumentáció hiánytalan összeállítására, különösen akkor, ha a törvény a benyújtandó okiratokat taxatíve felsorolja. Az automatikus elutasítás 1995-ös bevezetéséből eredő tapasztalatok azt mutatták, hogy a bejegyzési kérelmek döntő többségét szabályosan összekészítve adják be, a jogi képviselők óvakodnak attól, hogy saját hibájukból utasítsák el a kérelmet. Ez a presztízsveszteségen túl komoly kártérítési felelősséghez is vezethet. Mivel a korábbi tapasztalatok nagyrészt kedvezőek voltak, az eljárás gyorsítása érdekében a jogalkotó azon igyekezett, hogy a jogintézmény nem kellően szabályozott, illetve vitatható normáit egyértelművé tegye, kibővítette az esetkört, és leszűkítette azt az időintervallumot, mely alatt "automatikus" elutasításra sor kerülhet.
A régi Ctv. szabályozása értelmében [a régi Ctv. 26. § (2) bekezdés] csak a bejegyzési kérelem benyújtásától (bírósághoz érkezésétől) számított 8 napon belül volt hozható érdemi vizsgálat nélküli elutasító végzés. Ez nyolc naptári napos időszakot jelölt, elvárható azonban, hogy a bíróság ügyintézési idejébe csak olyan napok számíttassanak be, amelyeken a munkavégzés ténylegesen megtörténhet. Ezért az egyéb bírósági határidők mellett a Ctv. 45. § szerinti, automatikus elutasításra rendelt határidőt is munkanapokban adja meg a jogalkotó. (Lásd még a 4.4.1.1.1.1.2. pontban írtakat is.)
A Ctv. 1. számú melléklete bővítette az automatikus elutasítást megalapozó mellékletek, okiratok körét, és pontosította a Ctv. 45. § (2) bekezdését a régi Ctv. 26. § (2) bekezdéséhez képest. Egyrészt elhagyta a régi Ctv. szövegéből a mellékletek esetleges tartalmi vizsgálatára utaló szövegrészt. ["Ha a bejegyzési kérelemhez az (1) bekezdés szerinti okiratokat nem csatolták vagy azok hiányosak …"], hiszen itt kizárólag formai vizsgálat eredményeként kerülhet alkalmazásra a hiánypótlás kiadása nélküli elutasítás; másrészt kiegészítették a törvényszöveget a nyomtatványkérelem beadásának kötelezettségével. A bejegyzési (vagy változásbejegyzési) nyomtatvány ugyanis a petitum, ez a cégeljárás alapja, így hiányában az eljárás megindulása szóba sem jöhet. Ésszerű követelmény, hogy az olyan cégbejegyzési (változásbejegyzési) beadványt, amely a bejegyzésre irányuló kérelmet nem tartalmazza, a bíróság érdemben ne vizsgálja. Ezért volt okvetlenül szükséges az automatikus elutasítás okai között helyesen felhívni a nyomtatványkérelem hiányát.
Az eljárásban nem csupán bírói, de bírósági ügyintézői hatáskörben is végzés hozható. (Lásd a 4.2.1.7. pont alatt a bírósági ügyintézőről kifejtetteket). Emlékeztetőül csak annyit jegyzünk meg, hogy a bírósági ügyintéző saját hatáskörben eljárva, bármely (nemcsak jogi személyiség nélküli) cégforma alapítási vagy változásbejegyzési ügyében hozhat ilyen határozatot, függetlenül attól, hogy a kérelem szerződésminta alkalmazásával, vagy anélkül történő cégalapítással, vagy változásbejegyzéssel kapcsolatos, s ahhoz nem kell bíró előzetes hozzájárulását beszereznie.
4.4.1.1.1.1.2. Az alkalmazandó eljárási határidők
A Ctv. 45. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a cégbejegyzési kérelem formai vizsgálatára a kérelem beérkeztét követő legfeljebb három munkanapon belül van lehetőség, és a hiányos iratbenyújtás jogi konzekvenciáit (az automatikus, azaz hiánypótlásra felhívás nélküli elutasítást) csak ezen időtartam alatt lehet levonni. Ha a bíróság ezt a három napot túllépi, azaz a határidő lejár, erre az adott eljárásban többé nincs módja, és csak az érdemi vizsgálat keretében, hiánypótlás során pótoltathatja a formai hiányosságokat. A jogalkotó a feleknek, jogi képviselőiknek és a cégbíróságnak is felkészülési időt kívánt engedni, mielőtt a Ctv. igen szigorú és részletes előírásai és jelentősen lerövidült határidői ténylegesen alkalmazásra kerülnek. Nincs ugyanis értelme az ilyen szabályok bevezetésének addig, amíg azok betartása és pontos alkalmazása reálisan nem várható el. Ezért a Ctv. 130. §-a - egyebek közt - az automatikus elutasítás jogintézményére előírt háromnapos határidő bevezetését eredetileg csak 2007. október 1-jétől rendelte el, 2006. július 1-jétől 2007. október 1-jéig a Ctv. 130. § (1) bekezdése, (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdésének a) pontja értelmében a cégbejegyzési kérelem formai vizsgálatára és ennek alapján hiánypótlási felhívás kiadása nélküli elutasítására - a régi Ctv. 26. §-ához hasonlóan - a kérelem beérkeztétől számított nyolc munkanapon belül lett volna lehetőség. (Említést érdemel, hogy a régi Ctv. 26. §-ával ellentétben nem naptári napokat, hanem munkanapokat vesz figyelembe e határidő számításánál is a törvény.) A Ctvn. noha egyéb vonatkozásokban a 2006 júliusában hatályba lépett Ctv.-hez mérten csökkentette a cégeljárás határidőit, a felkészülésre adott időtartamot azonban tovább növelte, és így a Ctvn. 24. § (4) bekezdése az új törvényi határidők hatálybalépési időpontját 2008. január 1-jéig eltolta. Ennek megfelelően a Ctvn. 24. § (4) bekezdésével módosított Ctv. 130. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a) és (3) bekezdés a) pontja értelmében a hiánypótlási felhívás kiadása nélküli "automatikus" elutasításra nyitva álló határidő 2008. január 1-jéig a kérelem elektronikus, postai vagy személyes benyújtással való beérkeztétől számított 8 munkanap volt az általános cégbejegyzési eljárásban.
Már most látható, hogy a Ctv. 45. § (2) és (3) bekezdésének megfogalmazásbeli pontatlanságából gondok adódhatnak. A (2) bekezdés ugyanis azt mondja ki, hogy a bíróság ... "a kérelmet legkésőbb az (1) bekezdés szerinti határidő lejártának napján hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítja."
A (3) bekezdés ezzel szemben úgy rendelkezik, hogy "Ha a bíróság a cégbejegyzési kérelem, valamint mellékletei megvizsgálására nyitva álló határidő lejártakor … az elutasító végzést nem adta ki, a hiányosságok pótlását a 46. §-ban foglaltak szerint kell elrendelnie."
Az előző megfogalmazás szerint a hatálybalépéstől 2008. január 1-jéig elegendő a kérelem beérkeztétől számított nyolcadik, 2008. január 1-jétől a harmadik munkanapon meghozni az elutasító végzést, melynek leírása, ellenőrzése, kiadása értelemszerűen csak később történhet.
A 45. § (3) bekezdése viszont a kérelem formai vizsgálatának tartamát úgy szabja meg, hogy ha a három munkanap alatt e végzés kiadása nem történt meg, akkor automatikus elutasítás helyett már csak hiánypótlási eljárásra van lehetőség. Ez a megfogalmazás viszont lerövidíti a formai vizsgálat időtartamát, hiszen az elutasító végzés megszerkesztése, gépre vitele, ellenőrzése, elküldése mindig időigényesebb, és valamennyit bizonyosan elvesz a határidőből. Ráadásul a fogalmazás nem is szerencsés, hiszen a kiadás időpontja azért sem állapítható meg, mert kérdés az is, hogy mit értünk a "kiadás" fogalmán. A bírói utasítással a szerkesztőnek, leírónak történő aktaátadást, vagy a végzés leírását és a bíró (bírósági ügyintéző) általi ellenőrzést, javítást követő aláírás utáni elküldést tekintsük-e a végzés kiadási időpontjának? A magunk részéről úgy hisszük, hogy a végzés kiadásának perjogi szempontból tisztázatlan fogalmát [melynek mibenlétéről a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet, és a bíróságok egységes iratkezeléséről szóló 2002. évi 4. számú OIT szabályzat 20. és 23. §-a sem ad pontos felvilágosítást], a Ctv. 45. § (2) bekezdésével összhangban kellene értelmezni. Nem valószínű, hogy a jogalkotó a kérelem formai vizsgálatára biztosított - 2008 januárjától három munkanapos - határidőt csökkenteni kívánta volna. Ezért célszerűnek tartanánk, ha a Ctv. 45. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat úgy értelmeznénk, hogy a bíró (vagy a bírósági ügyintéző) legkésőbb a határidő utolsó napján hozhatja meg elutasító végzését, és azt a bírói utasítással együtt még ezen a napon a szerkesztőnek (leírónak) kiadja. (Más kérdés, hogy a jogalkotó valószínűleg azt feltételezte, hogy az "automatikus" elutasító végzést nem bíró, hanem bírósági ügyintéző hozza meg, aki az elutasító döntés meghozatalakor a végzést maga nyomban meg is szerkeszti, és azt elektronikusan el is küldi a kérelmezőnek. Ilyen esetben értelmet nyer a Ctv. 45. § ellentmondásos megfogalmazása is, akkor azonban, ha a határozatot hozó és a határozatot foganatosító személye különválik egymástól, a cégbírósági dolgozók munkaterheit is ismerve, az előző értelmezésre kell jutnunk, noha nem kétséges, hogy az elektronikus eljárásban 1-2 napos időeltolódásnál több e vonatkozásban nem tolerálható). Megjegyzendő, hogy a bíróságon belüli, az eljárás szereplői közötti napra (sőt: órára) kész kommunikációt komoly mértékben hátráltatja az a körülmény, hogy a cégbíróság belső ügyintézése még továbbra is nagyobb részben papír alapú. Megfelelő programok és technikák hiányában nincs mód a bírói utasítás elektronikus kiadására, a bíró és szerkesztő vagy leíró közti elektronikus irattovábbításra, és amíg ez papír alapon, kézbesítők és átadókönyvek segédletével történik, az eljárás gyorsításának igénye minden egyéb feltétel megléte esetén is csorbát szenved.
4.4.1.1.1.1.3. Az "automatikus" elutasítás jogkövetkezménye
A Ctv. 45. § (2) bekezdése [a régi Ctv. 26. § (2) bekezdéséhez hasonlóan] úgy rendelkezik, hogy az észlelt formai hiányosság alapján a cégbíróság - legkésőbb a határidő utolsó napján - hiánypótlásra felhívás nélkül hozza meg elutasító végzését.
A Ctv. 45. § (2) bekezdésének utolsó két mondata igen szigorú szabályokat kapcsol e jogintézményhez. Kimondja ugyanis, hogy a mulasztás miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye, és az érdemi vizsgálat nélküli elutasító végzés ellen benyújtott fellebbezésnek a működés megszüntetésére vonatkozó kötelezettség tekintetében nincs halasztó hatálya.
Ez a rendelkezés azért született, mert a régi Gt. (az 1997. évi CXLIV. tv.) 14. § értelmében (hasonlóan a 2006. évi IV. törvénnyel megállapított Gt. 16. §-ában foglaltakhoz) a gazdasági társaságok teljes jogalanyiságát az ex nunc hatályú cégbejegyzés keletkezteti, amíg ez meg nem történik, csak előtársaságként működhetnek, korlátozott jogalanyisággal. A régi Gt. (amely a jelenleginél csekélyebb "mozgásteret" biztosított az előtársaságnak) 15. § (2) bekezdésében azt is deklarálta, hogy ha a gazdasági társaság cégbejegyzési kérelmét elutasították, az előtársaság az erről való tudomásszerzést követően további jogokat nem szerezhetett, új kötelezettségeket nem vállalhatott, és köteles volt működését beszüntetni. Ez a szabály nem jogerősen elutasított kérelemről beszélt, ebből pedig az következett, hogy már a nem jogerős elutasítás kézhezvételekor beállt a működés beszüntetésének kötelezettsége, függetlenül attól, hogy az elutasító végzésbe belenyugodott-e a kérelmező, vagy azzal szemben jogorvoslattal élt. A jogalkotó úgy látta, hogy a fellebbezés benyújtása, esetleg egy-két hónapig tartó elbírálása alatt sem szerencsés még az előtársasági lét biztosítása sem. Ha a fellebbezésnek helyt ad a fellebbviteli bíróság, és ennek nyomán a bejegyzésre mégis sor kerül, az ex nunc hatályú bejegyzés eredményeképpen akkor sem visszamenőleges a megalakulás, tehát nincs létalapja az akár évekig húzódó előtársasági működésnek. Erre figyelemmel született meg az 1997. évi CXLV. tv. (a régi Ctv.) 26. § (2) bekezdésének rendelkezése, amely a Ctv. 45. § (2) bekezdésével egyezően azt deklarálta, hogy a fellebbezésnek a működés megszüntetési kötelezettségre nézve nincs halasztó hatálya. A régi Ctv. 26. § (2) bekezdésének a Ctv. 45. § (2) bekezdésébe történő, a fentiek tekintetében változatlan beépítése azonban jogalkotói hibának bizonyult. A Gt. előtársaságra vonatkozó szabályai ugyanis (túl azon, hogy az előtársaságot csaknem teljes jogalanyisággal ruházzák fel) a bejegyzési kérelem elutasításához fűződő jogkövetkezményeket is jelentős mértékben módosítják. A Gt. 16. § (3) bekezdése is kinyilvánítja az előtársaság működésbeszüntetési kötelezettségét, de csak a jogerős elutasító végzésről történő tudomásszerzéstől kezdve, így lényegében megállapítható, hogy a fellebbezésnek e vonatkozásban a Ctv. 45. § (2) bekezdésével ellentétben halasztó hatálya van. Az tehát megállapítható, hogy a Ctv. 45. § (2) bekezdése és a Gt. 16. § (3) bekezdése ellentétes egymással, így a magam részéről úgy hiszem, hogy e vonatkozásban az anyagi jogszabály élvez elsőbbséget az eljárási jogszabállyal szemben, figyelemmel arra is, hogy nincs tudomásom olyan más jogszabályi rendelkezésről, amely a még nem jogerősen elutasított bejegyzési kérelem esetén az előtársasági működést kizárná. (E vonatkozásban nyilvánvalóan a Gt.-nek van meghatározó szerepe.)
Az elmondottakból látható, hogy az "automatikus" elutasításnak a működésbeszüntetési kötelezettséggel kapcsolatos jogkövetkezménye legalábbis kétséges, az azonban bizonyos, hogy - ha a fél hibája megállapítható - igazolási kérelemmel vagy jogorvoslattal a kimentés kizárt.
4.4.1.1.1.1.4. "Az automatikus" elutasítás jogorvoslatai
A hiánypótlási felhívás nélküli - úgynevezett "automatikus" - elutasításnál az indokául szolgáló mulasztás vagy hiányosság tekintetében a cégbejegyzési kérelmet benyújtó fél "felelőssége" gyakorlatilag objektív. Mulasztását, tévedését semmilyen indokkal nem mentheti ki, annak oka a bejegyzési eljárás kimenetele szempontjából érdektelen. Ez a fokozott elvárhatóság a jogi specialistát kötelezően igénybe vevő kérelmezőnek szól. Az ilyen féltől ugyanis megkövetelhető, hogy hiánytalanul és kellő szakértelemmel állítsa össze a bejegyzési iratanyagot, s azt csak akkor adja be, ha minden kötelező melléklete, kelléke rendelkezésre áll. Emiatt - ha a teljes bejegyzési dokumentáció még nem "állt össze" - érdemes megfontolni, hogy a bejegyzési kérelem benyújtásának a 30 napos határidőhöz mért nem túl jelentős tartamú késedelme még mindig ritkábban jár komolyabb jogkövetkezménnyel (bírsággal), mint kockáztatni az elutasítást.
Az "automatikus" elutasító végzésnek ugyanis gyakorlatilag csak egyetlen speciális rendkívüli jogorvoslata van (az ismételt kérelem), mely szintén igen rövid határidőhöz kötött. Ha az elutasítás alapjául szolgáló hiány természetét tekintve olyan, hogy az néhány nap alatt nem pótolható, akkor az egész cégbejegyzési kérelem végleg felhasználhatatlan, és csak új kérelem adható be.
Igaz, hogy a cégbejegyzési kérelem szabályos módon bármikor újra előterjeszthető (az elutasítás nem teremt "res iudicata"-t), az ennek nyomán elrendelt bejegyzés azonban mindig ex nunc hatályú lesz, azaz nem "szentesíti" a korábbi jogerős elutasítás és a bejegyzés közötti időszakot.
A jogalkotó - bár az igazolási kérelem előterjesztésének lehetőségét kizárta - mégis módot kívánt adni arra, hogy az a jogi képviselő, aki akár saját, akár ügyfele hibájából "automatikus" elutasító végzést kapott kézhez, nyerjen még egy lehetőséget arra, hogy a hiány gyors pótlásával mentesüljön a teljes bejegyzési anyag ismételt előterjesztésének ódiumától. Ennek érdekében a Pp. 132. §-ának (1) bekezdésében foglalt, a keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fenntartásához hasonló jogintézményt kívánt meghonosítani a cégeljárásban.
A Ctv. 45. §-ának (5) bekezdése ezért azt mondja ki, hogy ha a fél az elutasító végzés közlését követően 8 napon belül ismét kéri a cég bejegyzését, az elutasításhoz fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól mentesül és a korábbi (elutasított) eljárásban benyújtott okiratokat ismételten fel lehet használni az új bejegyzési kérelemhez. [Figyelmet érdemel, hogy a fél vétlensége az ügyben egyáltalán nem játszik szerepet, hiszen a szakjogász által beadott iratanyag kötelező minimum alatti hiányát a gazdasági jogi területen működő hivatásos képviselővel szemben támasztható fokozott elvárhatóság ismeretében nem is lehetne sikerrel kimenteni. A jogalkotó vétlenségtől függetlenül biztosítja ezt a lehetőséget bárkinek, akinek kérelmét a Ctv. 45. §-ának (2) bekezdése alapján elutasították, ezért az ismételt kérelemben a kimentéssel a kérelmezőnek nem kell foglalkoznia.]
Megjegyzendő az is, hogy a fél az alapügyben lerótt illetéket sem veszíti el, azt az ismételt kérelemhez felhasználhatja, hiszen az 1990. évi XCIII. tv. 57. § (1) bekezdése a) pontja értelmében illetékmentes az eljárás, ha a bíróság az eljárást megindító beadványt érdemi vizsgálat nélkül, hivatalból utasította el. Az elutasításhoz fűződő joghátrányok - melyek alól a szabályosan előterjesztett ismételt bejegyzési kérelem révén a kérelmező mentesül - egyike az előbbiekben már taglalt (és véleményem szerint a Gt. szerint már nem helytálló) működésmegszüntetési kötelezettség, ezt ebben az esetben elkerüli a kérelmező. A másik joghátrány a 30 napos bejelentési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban a Ctv. 34. § (2) bekezdése alapján kiszabható 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő pénzbírság lehetősége.
4.4.1.1.1.1.5. Igazolás lehetősége a bíróság ügyintézési rendellenessége miatt
Az "automatikus" elutasítás miatt egy esetben mégis elképzelhetőnek tartjuk az igazolás alkalmazását. Tapasztalataink szerint ugyanis előfordul, hogy az elutasítás okaként megjelölt hiány a beadáskor valójában nem állt fenn, csupán a bíróságnál bekövetkezett iratkezelési hiba miatt maradt figyelmen kívül a kérdéses irat. Ha ilyenkor hoz az eljáró bíró (bírósági ügyintéző - lásd a 4.2.1.7. pontot) elutasító végzést, és a fél ez ellen jogorvoslattal él, célszerű a fellebbezésben egyúttal igazolási kérelmet is előterjeszteni.
Ha a fél a szabályos és maradéktalan iratbeadást igazolni tudja, (és ez az elektronikus iratbenyújtásnál könnyen ellenőrizhető) akkor érdemes igazolási kérelmet benyújtani, előadva benne a szabályos iratbeadás tényét és bizonyítékát, s kérni kell az elutasító végzés igazolás miatti hatályon kívül helyezését. A beadványban utalni kell arra, hogy ha a bíróság az igazolási kérelmet nem fogadja el, azt másodlagosan tekintse fellebbezésnek.
Az ügyben eljáró bíró ilyen esetben - a Ctv. 32. § (1) bekezdéséhez képest alkalmazandó Pp. 109. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - akkor jár el helyesen, ha elsődlegesen az igazolási kérelmet vizsgálja meg. A Ctv. 45. §-ának (2) bekezdése csak a "mulasztás miatti" igazolási kérelem előterjesztését zárja ki, itt azonban a fél éppen azt kívánja igazolni, hogy ő nem mulasztott, csak bírósági ügykezelési hiba miatt került hátrányos helyzetbe. Nincs helye azonnali, az igazolás kizártságára hivatkozó elutasításnak, mivel itt nem hagyományos, a Pp. 106-110. §-a szerinti igazolásról van szó, de nem is elég éppen ezért a "mulasztó" fél vétlenségének valószínűsítése. A fél itt ugyanis arra hivatkozik, hogy a hibát nem ő, hanem a bíróság követte el, s emiatt sújtotta az elutasítás.
Ha az elutasításnak nem lennének helyrehozhatatlan jogkövetkezményei (az ex nunc hatályú bejegyzés és az egy-két hónapig eltartó fellebbviteli eljárás miatt), talán kisebb jelentősége lenne az ajánlott megoldásnak. A hatályos jogszabályi környezetben azonban minden érintett számára a lehető legkielégítőbb eredménnyel jár, ha az igazolásnak ezt a speciális esetkörét elismerjük. Ha a bíróság az érvelést megalapozottnak, elfogadhatónak találja, nem látunk alapot arra, hogy miért ne járhatna el e különleges esetben az igazolási kérelem elbírálásának rendje szerint? A Ctv. 32. §-ának (1) bekezdése a Pp. szabályainak megfelelő alkalmazását írja elő a cégeljárásra, s a fenti megoldás abba szerintünk "belefér", különösen annak tudatában, hogy hasonló esetben - a gyakorlatban - a peres és nemperes eljárásokban igen gyakran alkalmazzák az igazolás szabályait. A vázolt esetben az ilyen quasi igazolás elvetése túlzottan formális, betű szerinti jogértelmezést jelent, s mind a gazdaságnak, mind pedig a bíróságnak komoly károkat okoz. A fellebbezésként kezelés és az azt követő - vélhetőleg az elutasítást hatályon kívül helyező - jogorvoslati döntés az ex nunc hatályon nem segít, a vállalkozás időt veszít, emiatt szélsőséges esetben akár okafogyottá is válhat. A bíróság hibájából meghiúsult vagy késedelmesen teljesült cégalapítás pedig bírósági jogkörben okozott kár megtérítése miatti felelősséget alapozhat meg. Emiatt a mechanikus szemlélet a formálisnak tűnő cégeljárásban is rendkívül káros és kerülendő. Így foglalt állást a Fővárosi Ítélőtábla 13. Cgf. 44.789/2004. számú ügyében kimondva, hogy a megismételt kérelem előterjesztésekor lehetőség van annak bizonyítására, hogy a megismételt kérelem a szabályszerű, joghatályos kézbesítés időpontjához képest a rendelkezésre álló nyolcnapos határidőn belül érkezett.
4.4.1.1.1.1.6. Az ismételt bejegyzési kérelem formája, tartalma, mellékletei
Visszatérve az ismételt bejegyzési kérelemre, megállapíthatjuk, hogy jogi természetét tekintve, tulajdonképpen ez is az igazolási kérelem egy különleges fajának tekinthető, melynél az igazolás legsajátosabb kelléke, a mulasztás vétlenségének valószínűsítése nem játszik szerepet. Amilyen objektív a mulasztás körülményeinek értékelése, olyan objektív a kimentés is: indifferens a fél terhére eső mulasztása oka, s csak az a lényeg, hogy a kérelemhez mellékelje azt az okiratot (kelléket), amelynek hiánya az automatikus elutasításra vezetett. Az ismételt bejegyzési kérelemre nézve eddig nem volt semmiféle formai előírás, tartalmát tekintve pedig csupán annyi, hogy az elutasított cégbejegyzés kedvező elbírálását ismételten kérni kell (nem kell tehát újra nyomtatványt csatolni, ha ez eredetileg megtörtént), és utalni kell benne a kifogásolt hiány egyidejű pótlására. A Cvhr.-nek a 10/2008. (VI. 13.) IRM rendelettel majd pedig a 30/2008. (XII. 23.) IRM rendelettel módosított 1. számú melléklete szerint a cégbejegyzési kérelem első lapján fel kell tüntetni a cégjegyzékszámot, ha a kérelmet ismételt bejegyzési kérelemként adják be. E rendelkezés ismeretében azt kell mondanunk, hogy az ismételt bejegyzési kérelem 2008. június 14-étől lényegében formai kötöttség alá került, a cégbejegyzési nyomtatványkérelem első oldalát ugyanis - kitöltve - mellékelni kell, az megfelel a Ctv. 45. § (5) bekezdése szerinti ismételt kérelemnek, véleményünk szerint általános bejegyzési eljárásban a cégbejegyzési kérelemnyomtatvány második oldala használható a melléklet(ek) felsorolására, és értelemszerűen csatolni kell azt a mellékletet, amelynek hiánya az "automatikus" elutasításra vezetett.
Sok bíró folytatja azt a gyakorlatot, hogy az automatikus elutasító végzésben - az elutasítási indok(ok) mellett - megjegyzésként, tájékoztatásul, de semmiképpen sem elutasítási okként megemlíti a bejegyzési kérelem egyéb, érdemi fogyatékosságait is. Ez azért történik, hogy az egyszer "kézbe került" aktát ne kelljen az ismételt bejegyzési kérelem benyújtásakor újra átvizsgálni, ugyanis abban bíznak, hogy a fél - ha gyorsítani kívánja a bejegyzési eljárást - az elutasítási ok kiküszöbölése mellett e hibákat is felszámolja. Ha a várakozás beválik, és így adják be az ismételt bejegyzési kérelmet, akkor a bírói intézkedés az elutasító végzés hatályon kívül helyezése mellett rögtön a bejegyzés elrendelése lehet.
Ha a fél csak az elutasítás okául szolgáló hiányt szüntette meg ismételt bejegyzési kérelmében, akkor az elutasító végzés indoklásába beépített figyelemfelhívó tájékoztatás nem pótolja a hiánypótlási felhívást, hiszen az ilyen végzés egyik fontos kellékét, a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést az automatikus elutasító végzés nélkülözte. Ilyenkor az ismételt bejegyzési kérelem nyomán az automatikus elutasító végzés hatályon kívül helyezendő, és ki kell adni a szabályos, érdemi hiánypótlásra szóló felhívást. Az eljárás eredménye az általános szabályok szerint ennek teljesítésétől függ. (Miután a cégeljárás formai és tartalmi szakasza - különös tekintettel a rövid eljárási határidőkre - elválik, egyébként sem látjuk értelmét a fenti törekvésnek, az csak a korábbi, hosszabb időtartamú és mélyrehatóbb vizsgálatot engedő eljárásnál fordulhatott elő.)
Megjegyezzük egyébként a téma kapcsán, hogy nem elég az automatikus elutasító végzést az ismételt kérelem elfogadásakor csak a számítógépen hatálytalanítani, formaszerű végzéssel kell megállapítani, hogy a bíróság az ismételt bejegyzési kérelmet elfogadta, ennek folytán elutasító végzését hatályon kívül helyezte, és elrendelte a cég bejegyzését, illetve (az eset körülményeitől függően, ha egyéb hiányosság is van) a cégbejegyzési kérelem érdemi vizsgálatát. Enélkül ugyanis a fél nem érti, hogy mi történt a cégeljárásban, nem is beszélve arról, hogy egyetlen kérelem (így az ismételt bejegyzési kérelem) sem maradhat bírói válasz nélkül, hiszen a Pp. megfelelően alkalmazandó szabályai szerint a bíróságnak az elé kerülő ügyekben teljes körűen, valamennyi előterjesztett igényre kiterjedően kifejezett döntést kell hoznia [Pp. 213. § (1) bek.].
Az ismételt bejegyzési kérelem előterjesztője a Ctv. 45. §-ának (5) bekezdése értelmében, amint arra az előbbiekben már utaltunk, az elutasításhoz fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól mentesül, de csak akkor, ha az ismételt bejegyzési kérelem benyújtása megfelelően megtörtént. A megfelelőség egyik fontos kelléke, hogy az elutasítás okául szolgáló hiányt egyidejűleg pótolják, a másik kritériuma pedig az, hogy a beadásra a Ctv. 45. §-ának (5) bekezdésében meghatározott, a kézhezvételtől számított 8 naptári nap alatt kerüljön sor. Ha a feltételeknek az ismételt bejegyzési kérelem nem felel meg, a bíróság azt elutasítja fellebbezhető végzéssel. [Legfelsőbb Bíróság Cgf. VII. 33.034/1999/2., Fővárosi Ítélőtábla 10. Cgf. 40.329/2003/2.]
4.4.1.1.1.1.7. Az "ismételt" ismételt bejegyzési kérelem
E vonatkozásban két kérdés is felmerül. Az ismételt bejegyzési kérelem elutasítása esetén sor kerülhet-e ugyanazon eljárásban újabb ismételt bejegyzési kérelem beadására egyéb jogorvoslat helyett? Véleményünk szerint nem. A jogintézmény természetéből, az egyéb törvényi út lehetőségének kizárásából következik, hogy a jogalkotó a hiányos, szakszerűtlenül beadott cégbejegyzési kérelem elutasításával szemben csak egyszeri, a hibát gyorsan korrigáló rendezési lehetőséget kíván biztosítani. Ha egyazon ügyben a jogintézmény többszörös alkalmazását jónak látta volna, ezt kifejezetten ki kellett volna mondani a törvényben. Miután ez nem történt meg, sőt a megfogalmazásból ezzel éppen ellentétes jogalkotói akarat deríthető ki, ezért úgy látjuk, hogy ismételt bejegyzési kérelem azonos cégbejegyzési ügyben hozott elutasításnál csak egy ízben nyújtható be. [Ezt az elvet egyébként - igaz, csak az egyszerűsített cégbejegyzés 48. § (9) bekezdésében - a jogalkotó maga is kimondja.]
4.4.1.1.1.1.8. Elkésett, és "idő előtti" ismételt bejegyzési kérelem
A régi Ctv. hatályossága alatt kérdéses volt, hogy az ismételt bejegyzési kérelem 8 napos benyújtási határidejének elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető-e? Az igazolás lehetőségét ugyanis e vonatkozásban a régi Ctv. nem zárta ki, a 26. § (2) bekezdése, valamint a 41. § (3) bekezdése nem erre vonatkozott. [Fővárosi Ítélőtábla 13. Cgf. 45.402/2004/2.] Ilyen konkrét rendelkezés hiányában viszont nem volt vitatható, hogy a 8 napos határidőből történő "kicsúszás" miatt igazolással élhet a kérelem előterjesztője.
Az igazolás megengedhetőségéről bírói mérlegelés eredményeképpen kellett dönteni, de az automatikus elutasítás jogi természetével kevéssé volt összeegyeztethető az igazolás megengedése, különös tekintettel a gazdasági ítélkezésben a "profi" jogi képviselővel szemben általában támasztott magasabb elvárhatóság igényére. A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében, így a Cgf. II. 33.119/1999/3. számú és a Cgf. II. 449/1999/3. számú határozataiban is kimondta, hogy a Ctv. 26. §-ának (2) bekezdésében írt, az igazolási kérelem előterjesztését kizáró rendelkezés akként értelmezendő, hogy az a 26. § (4) bekezdésében írt ismételt kérelem vonatkozásában is irányadó, mert ez a jogértelmezés áll összhangban a Ctv. céljaival. Ezt az álláspontot tette magáévá a Fővárosi Ítélőtábla is 14. Cgf. 43.436/2005/4. számú döntésében.
A Ctv. ezen a dilemmán segít, a 45. § (5) bekezdésének utolsó mondata ugyanis már kimondja, hogy az automatikus elutasítást követő ismételt bejegyzési kérelem előterjesztésére nyitva álló nyolcnapos határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye, és e rendelkezés a Ctvn. hatálybalépésével sem változott. [Erre az esetre is érvényesül azonban a Ctv. 38. §-ának új (3) bekezdése, amely kimondja: ha a céginformációs szolgálatnál, vagy egyéb technikai okból felmerült üzemzavar akadályozta a határidő betartását, még jogvesztő határidő esetén is van helye igazolásnak erre hivatkozással. A Ctv.-be a 2008. évi XXX. tv. 55. § (1) bekezdése iktatta be, 2008. július 1-jétől hatályos e rendelkezés.]
Említést érdemel egy, a 2008. évi XCVI. törvénnyel beiktatott új szabály is. Eszerint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem jogerős elbírálásáig ugyanazon cég bejegyzésére (változásbejegyzésére) irányuló kérelem ismételten nem nyújtható be [Ctv. 37. § új (6) bekezdése].
Ezt a rendelkezést az indokolja, hogy a félnek el kell döntenie, az elutasított bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme esetén milyen jogorvoslati eszközt választ. A hiányosság természetétől függően választhatja a fellebbezés vagy az ismételt bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem előterjesztését, de ha valamelyik jogorvoslati (vagy quasi jogorvoslati) lehetőséggel élt, meg kell várnia annak elbírálását. Nem terjeszthet elő sikerrel ez idő alatt ugyanazon cég vonatkozásában újabb (vélhetőleg most már hiánytalan) bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet, ez ugyanis az eredeti kérelemre vonatkozó jogorvoslati eljárást súlytalanná tenné, és adott esetben arra vezethetne, hogy kétszeresen döntene a bíróság tartalmilag egyazon kérelemről. (Ez tehát a perfüggőség jogintézményének cégjogban történő leképezése.) Ha a fél nem kívánja megvárni a jogorvoslati eljárás befejeződését, előbb vissza kell vonnia fellebbezését, és az eljárás (jogerős) megszüntetése után kerülhet csak sor az újabb kérelem beadására.
A Ctv. 37. § (6) bekezdése nem az ismételt bejegyzési kérelem előterjesztését kívánja korlátozni [tehát nem akadálya a Ctv. 45. § (5) bekezdésében foglaltak érvényesülésének], kizárólag azt tiltja, hogy a már beadott bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem jogerős elbírálásáig ugyanazon tárgyra nézve újabb kérelmet nyújtsanak be.
4.4.1.1.1.1.9. Hiánypótlás jogorvoslati szakban
Kérdésként merül fel az is, hogy az automatikus elutasító végzés, vagy akár az ismételt bejegyzési kérelmet elutasító végzés ellen előterjesztett fellebbezés miatti jogorvoslati eljárásban pótolhatók-e azok a hiányok, melyek miatt az elutasítás bekövetkezett?
Ha figyelemmel vagyunk annak az érdeknek természetére, melyre tekintettel a jogalkotó már 1995-ben megalkotta ezt a jogintézményt, látnunk kell, hogy a hiánypótlás fellebbezési eljárásban történő megengedése komolytalanná tenné az automatikus elutasítás Ctv. 45. §-ában megfogalmazott szabályait. A jogintézményt körülbástyázó eljárási követelmények (a rendkívül rövid határidőket megállapító, a félnek és a bíróságnak is kemény feladatokat állító szabályrendszer), a kötelező jogi képviselet, a taxatíve meghatározott beadványok mellett nincs ok arra, hogy a logikusan összehangolt előírásokat egy, a jogorvoslati szakban szabályosan engedélyezett hiánypótlással lerontsuk.
A Legfelsőbb Bíróság gyakorlata az 1997. évi Gt. és a régi Ctv. hatálybalépése előtt is következetes volt e téren, hiszen ismeretes, hogy az automatikus elutasítás nem új találmány, az - kicsit enyhébb előírásokkal - már évek óta létezett a magyar cégeljárásban. A Legfelsőbb Bíróság álláspontjának lényege abban állt, hogy az elutasító végzés keltét követően teljesített hiánypótlás önmagában nem eredményezheti az "automatikus" elutasító végzés hatályon kívül helyezését. A fellebbviteli döntések okfejtése szerint az 1995. évi LXII. törvénnyel bevezetett [Ctvr. 16. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott] eljárási rend kialakításával a jogalkotó célja az volt, hogy súlyos joghátrány kilátásba helyezésével ösztönözze a bejegyzést kérőket a kérelem egyidejű és hiánytalan benyújtására. Az elutasítást követően beadott hiánypótlás elfogadása tehát a jogalkotói célt kérdőjelezné meg, s a jogintézményt gyakorlatilag értelmetlenné tenné. A hiánytalan kérelem-benyújtási kötelezettség a beadás időpontjában áll fenn, a hiányosság pedig addig pótolható, ameddig a bíróság a kérelem tekintetében érdemi határozatot nem hozott. Ha a határozathozatalkor a hiányosság megvolt, az elsőfokú bíróság döntése jogszerű volt, és nincs ok az utólagos hiánypótlás miatti hatályon kívül helyezésre (Cgf. II. 30.017/1996.; Gfv. X. 32.234/96.). Tekintve, hogy a jogintézmény lényege, létrehozásának és fenntartásának oka nem változott, a Legfelsőbb Bíróság iránymutató gyakorlata is töretlen maradt, ilyen szellemben születnek ma is az automatikus elutasítással kapcsolatos fellebbviteli döntések. [Például: Fővárosi Ítélőtábla 10. Cgf. 43.717/2005/2.] Minderre tekintettel leszögezhető, hogy az automatikus elutasítás alapjául szolgáló hiányok a fellebbviteli eljárásban nem pótolhatók eredményesen.
Megjegyzendő, hogy - mint arra már az előzőekben utaltunk - a jogorvoslati eljárás ideje alatt - ha a Gt. szerint nem is (lásd a 4.4.1.1.1.1.3. pontban írtakat), de a Ctv. 45. § (2) bekezdése alapján fennáll a cég működésmegszüntetési kötelezettsége, a fellebbezés nem halasztó hatályú erre nézve. Ha a cég mégis működni akar, egyet tehet: a Ctv. 37. § (6) bekezdésében foglalt korlátok között (lásd a 4.4.1.1.1.1.8. pontban írtakat) új bejegyzési kérelmet nyújt be, de ekkor már nem vonatkozik rá a 8 napon belüli ismételt bejegyzési kérelemmel együtt járó kedvezmény, azaz nem használhatja fel az elutasított akta iratanyagát az új kérelemhez (Fővárosi Ítélőtábla 16. Cgf. 43.842/2005/2.; 16. Cgf. 43.026/2005/2.).
4.4.1.1.1.1.10. Az ismételt bejegyzési kérelem elbírálásának ügyintézési ideje
Nem ad eligazítást a Ctv. 45. §-a arra a kérdésre, hogy az ismételt bejegyzési kérelem elbírálására a bíróságnak mennyi ügyintézési idő áll rendelkezésére? Ismerünk olyan véleményt, amely szerint az eredeti "alapeljárásból" még fennmaradó idő alatt kell határozni, ez azonban tarthatatlan álláspont, hiszen adott esetben az ismételt bejegyzési kérelem nyomán beérkezett beadványok megítélése, az esetleg szükségessé váló hiánypótlás elbírálása legalább olyan bonyolult lehet, mint a Ctv. 45. § alkalmazása nélküli eljárás.
Véleményünk szerint a Ctv. 45. §-a alapján - formai okból - hozott elutasító végzés az elsőfokú eljárást lezárja, ha tehát a jogalkotó a határozat kézbesítését követő nyolc napon belül a bejegyzési kérelem (egyébként is megengedett) ismételt előterjesztéséhez bizonyos kedvezményeket fűz, ez nem jelenti azt, hogy nem új eljárásról van szó. A Ctv. 45. § (5) bekezdése csak azt teszi lehetővé, hogy a formai elutasítást követő igen rövid időn belül úgy lehessen beadni a cégbejegyzési kérelmet, hogy az elutasított eljárás iratanyaga újra felhasználható legyen, és más, az elutasításhoz fűződő jogkövetkezményektől is eltekint. Ettől függetlenül a két eljárás csak azokon a pontokon kapcsolódik össze, amelyeknél ezt a jogszabály maga lehetővé teszi. Így az eredeti iratok is felhasználhatóak, nincs újabb adószám és KSH-szám, az eredeti cégjegyzékszámra iktatják az ismételt bejegyzési kérelmet is, viszont nincs "ismételt" bejegyzési kérelem. A fenti eltérések azonban mind a Ctv. 45. § (5) bekezdéséből következnek. Amiről a hivatkozott jogszabály nem tesz említést, arra (így az ügyintézési határidőre is) az általános eljárási szabályok vonatkoznak. Ennek megfelelően az ismételt bejegyzési kérelem ügyintézési ideje ugyanannyi, mint az újonnan beadott kérelemé: 15 munkanap. (Ha ugyanis a jogalkotó a ügyintézési határidők egybeszámítását kívánná, akkor erre nézve a Ctv. 45. §-ban kifejezetten rendelkeznie kellett volna.)

4.4.1.1.2. A cégbejegyzési kérelem érdemi vizsgálata

4.4.1.1.2.1. Az érdemi vizsgálat szabályozásáról általában
Amennyiben a Ctv. 45. §-ában szabályozott "automatikus" elutasítás normáinak alkalmazására nem kerül sor (akár azért, mert a bíró a cégbejegyzési kérelemnek a bírósághoz érkezésétől számított három napon túl veszi azt kézbe, akár azért, mert minden, a Ctv. 1. számú mellékletében előírt okiratot és kelléket benyújtottak), a bíróság köteles érdemben, tartalmi szempontból, átfogóan megvizsgálni a bejegyzési dokumentációt. Ha a háromnapos határidő után kerül sor a bejegyzési ügy intézésére, akkor ez a vizsgálat a formai és tartalmi elemek együttes ellenőrzését jelenti, hiszen a kötelező mellékletek hiányát akkor is észlelni kell, ha miattuk hiánypótlási felhívás nélküli elutasítás az időmúlás miatt már nem adható ki.
A cégbejegyzési kérelem érdemi vizsgálata következik akkor is, ha az automatikus elutasításra előírás szerinti módon és időben ismételt bejegyzési kérelmet nyújtottak be.
A régi Ctv. a cégbejegyzési kérelem elbírálásának módja, terjedelme, az elbírálásra jogosult személyek tekintetében és más eljárási kérdésekben is különbséget tett aszerint, hogy jogi személyiségű, vagy jogi személyiség nélküli cég bejegyzési kérelmét terjesztették-e elő. Utóbbi esetben az eljárási határidők jóval rövidebbek, a vizsgálat terjedelme szűkebb volt, és a jogi személyiség nélküli cégek bejegyzési ügyeiben önálló hatáskörrel bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző is eljárhatott, ténykedésének egyedüli korlátja az volt, hogy elutasító végzést csak bírói hozzájárulással hozhatott.
A Ctv. más elveket követett. A cégeljárás szabályainak meghatározásánál nem tett különbséget attól függően, hogy az eljárás tárgyát képező cég jogi személyiséggel felruházott-e vagy sem. Aszerint különböztetett, és adott eltérő eljárási rendet, hogy a cég tagjai maguk határozták-e meg a létesítő okirat tartalmát, vagy a Ctv. mellékletében megadott szerződésmintákat használták-e a cégalapításra. Utóbbi esetben ugyanis a már előre kontrollált létesítő okirattal könnyebb döntésre jutni, egyszerűbb - az egyébként is taxatíve felsorolt - mellékletek ellenőrzése, következésképpen gyorsítható a cégeljárás. Ez pedig az újonnan alapított cégek számára - a mielőbbi piacralépés érdekében - különösen fontos lehet.
A Ctv. szabályozási rendszere ezért egy átlagos (de a régi Ctv.-nél gyorsabb) cégbejegyzési eljárást konstruált azokra az ügyekre, melyeknél a felek a szerződésmintát nem alkalmazták, s ezért tágabb bírósági ellenőrzés szükséges. Az ilyen ügyekben kizárólag bíró járhatott el az új szabályok szerint, bírósági ügyintéző akkor sem, ha jogi személyiség nélküli cégről volt szó.
A másik bejegyzésieljárás-típus az volt, melynél az alapítók igénybe vették a törvényi szerződésmintákat (ez kkt. bt. és kft. esetében volt lehetséges), és az így beadott - egyszerűbb megítélésű - ügyekben nemcsak bíró, hanem bírósági ügyintéző (lásd a 4.2.1.7. pontban írtakat) is eljárhatott önálló hatáskörrel, azaz bírói felügyelet nélkül ("szerződésmintás", de nem egyszerűsített eljárás).
A harmadik eljárási típus az úgynevezett egyszerűsített cégeljárás volt. Ez lényegében szerződésmintákat alkalmazó bejegyzési eljárás volt, ráadásul a kérelmet elektronikusan nyújtották be és más feltételeket is teljesíteni kellett, például névfoglalással [Ctv. 6. § (2)-(4) bek.] kellett élnie a félnek.
A Ctvn.-nel módosított új Ctv. - amint arról a 4.3. pontban már szóltunk - a "szerződésmintás" eljárási típust megszüntette, pontosabban egybeolvasztotta azt az egyszerűsített cégeljárás szabályaival. A szerződésminta (lásd a 4.4.3. pontban írtakat) használata az egyszerűsített cégeljárás elengedhetetlen kelléke és sajátja. A szerződésminta (kérelemben is feltüntetett) használata az alapításnál, illetve a társaság szerződésminta alapján való működése kényszerűen magával vonja az egyszerűsített cégeljárást, ilyenkor a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem az általános eljárás szabályai szerint - jogszerűen - nem adható be. Minden más esetben azonban a Ctv. 46-47. § szerinti eljárásban kell dönteni az általános eljárás szerint beadott kérelemről.
4.4.1.1.2.2. Az eljárás határidői
Az eljárási határidők tekintetében a Ctv. 130. §-a - éppúgy, mint az "automatikus" elutasításnál is -, felkészülési időt adott a bíróságoknak. A Ctv.-nek a Ctvn. 24. § (4) bekezdésével módosított 130. § (1) bekezdése és (3) bekezdésének b)-c) pontja szerint 2008. január 1-jéig a régi Ctv. hatályossága idején érvényesülő ügyintézési határidőkhöz igen közelálló, ám következetesen munkanapokban meghatározott "átmeneti" határidőket rendszeresített.
Az átmeneti határidők megállapítása a Ctvn. következetlen módosító szabálya miatt nem egyszerű. A jogalkotó ugyanis elkövette azt a hibát, hogy, bár hatályon kívül helyezte a "szerződésmintás" eljárási típust, ezt nem vezette át a 130. § átmeneti szabályán, és az abban írt - szerződésmintás és szerződésminta nélküli - eljárási határidőkre kivétel nélkül elvégezte a módosítást. Így csak logikai úton lehetett kikövetkeztetni, hogy milyen ügyintézési idők érvényesültek 2008. január 1-jéig az általános cégbejegyzési eljárásban. Ha ugyanis abból indultunk ki, hogy nincs többé szerződésmintás eljárás, arra juthattunk, hogy a Ctv. 130. § (3) bekezdésének határidőit tekintjük irányadónak az általános cégbejegyzési eljárásra, azaz a kérelem benyújtásától számított 25 munkanapon belül kerülhetett sor hiánypótlási felhívás kiadására, és 30 munkanapon belül kellett érdemben dönteni a kérelemről, az (5) bekezdés értelmében pedig a cégbíróság vezetőjének még további 8 munkanapja volt - a bírósági mulasztás esetén - a bejegyzés tárgyában az intézkedésre. 2008. január 1-jétől ezek az eljárási határidők úgy változtak meg, hogy a hiánypótlási felhívás meghozatalára az első 8 munkanap, a döntéshozatalra 15 munkanap áll rendelkezésre, a cégbíróság vezetőjének pedig még 3 munkanapja van a mulasztás pótoltatására, ha a bíróság a döntést 15 nap alatt nem hozta meg [Ctv.-nel módosított Ctv. 46. § (3) és (7) bek. 47. § (1) bek.].
4.4.1.1.2.3. A cégbejegyzési kérelem érdemi vizsgálatának köre
A Ctv. 46. § (1) bekezdése értelmében a kérelem beérkeztét követően nyolc munkanapon belül a cégbíróság a cégbejegyzési kérelmet érdemi szempontok szerint vizsgálja meg. [Megjegyzendő, hogy 2007. december 31-éig ez a nyolc nap egyúttal az esetleges "automatikus" elutasítással záruló formai vizsgálat időtartamával is egybeesett a Ctv. 130. § (3) bekezdésének a) pontja szerint, 2008. január 1-jétől azonban a formai vizsgálatra a Ctv. 45. § (1) bekezdése értelmében már csak a kérelem beérkeztétől számított első három munkanapban kerülhet sor.]
Az érdemi vizsgálat tárgya egyrészt azt, hogy a kérelem azon adatai, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára a Ctv. (a 24-25. § és a 27-29. § rendelkezései szerint) előírja, továbbá a létesítő okirat és a kötelezően, illetve eshetőlegesen kötelezően csatolandó okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek.
A cégbejegyzési kérelem érdemi vizsgálata tehát az alábbiakra vonatkozik:
1. a bejegyzendő cégadatok
2. a létesítő okirat
3. a csatolandó (1-2. számú mellékletben felsorolt, az adott cégformának megfelelő, kötelező, illetve szükség szerint kötelező) okiratok jogszabályszerűségének ellenőrzése.
A Ctv. 1. számú melléklete azokat a kötelezően benyújtandó okiratokat tartalmazza, melyeket a nem szerződésmintával történő alapítás bejegyzési kérelméhez okvetlenül csatolni kell, és amely okiratok benyújtásának elmaradása a Ctv. 45. §-a szerinti formai vizsgálat tartama alatt hiánypótlási felhívás nélküli elutasításra vezet. (Értelemszerűen az 1. számú mellékletben felsoroltak közül az adott cégalapítás sajátosságaihoz igazodva kell megállapítani a kötelező mellékleteket, e vonatkozásban a cégforma és a konkrét alapítási szituáció is jelentőséggel bír. Kft. alapításánál nyilvánvalóan az 1. számú melléklet II.1. pontjában írtak az irányadóak, s ezek közül (valamint az I. pont szerinti okiratok tekintetében is) csak az adott alapításra releváns mellékletek jöhetnek számításba. Például ha kizárólag készpénzzel történik a kft. alapítása, nyilvánvaló, hogy az apporttal kapcsolatos mellékletekre nincs szükség.)
Amennyiben a formai vizsgálatnál erre külön nem került sor, az érdemi vizsgálatnál az 1. számú melléklet szerinti okiratok hiánytalan csatolása meg kell történjen, és ekkor megy végbe az 1. számú (és az alább említendő 2. számú) melléklet okiratainak jogszabályszerűség szempontjából végzett ellenőrzése.
Az érdemi vizsgálat részeként az eljáró bírónak egyrészt azt kell megállapítania (ha az 1. számú melléklet szerinti okiratok rendben vannak), hogy az adott ügy jellegzetességeire figyelemmel a 2. számú melléklet mely okiratait kellett benyújtani, maradéktalanul megtörtént-e az, és a csatolt okiratok a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelnek-e.
A kérelemben feltüntetett adatok és a létesítő okirat jogszabályszerűségét vizsgálni kell, továbbá az adatoknak, a létesítő okiratnak, valamint a mellékleteknek összhangban kell lenniük. Utóbbira ugyan a törvényszöveg külön nem utal, csak a 46. §-hoz fűzött miniszteri indokolás említi, azonban nyilvánvaló, hogy nem lehet alkalmas a bejegyzésre, és nem tekinthető jogszabályszerűnek az olyan cégbejegyzési kérelem, melynek egyes részei a kérelem más részeivel ellentétben állnak.
A bejegyzési kérelemhez az 1-2. számú melléklet szerint az adott ügyre vonatkozó valamennyi okiratot csatolni kell, amelyikre nézve ez elmaradt, a bíró hiánypótlási eljárás keretében köteles azt csatoltatni. A bírónak nincs mérlegelési joga, az 1. és 2. számú melléklet taxatív felsorolást tartalmaz, az abban felsorolt mellékleteket kivétel nélkül be kell szereztetni a bejegyzési kérelem teljesítésének előfeltételeként. Az eljárás kiszámíthatóságát biztosítja ugyanakkor, hogy a bíró kizárólag az 1. - 2. számú mellékletben közölt okiratok benyújtását igényelheti, mást nem.
4.4.1.1.2.4. Az érdemi vizsgálatra jogosult személy
A bejegyzési kérelem érdemi vizsgálatát fő szabály szerint bíró végzi. A Ctv. 46. § (2) bekezdése azonban megengedi, hogy a közkereseti társaságok, a betéti társaságok és az egyéni cégek bejegyzésével kapcsolatos ügyekben a kérelmek érdemi vizsgálatát ne csak bíró, hanem bírósági fogalmazó, titkár vagy bírósági ügyintéző (lásd a 4.2.1.7. pontban írtakat) is önállóan lefolytathassa, és a bejegyzés iránt intézkedhessen. (Ez a hatáskör attól függetlenül megilleti a bírósági ügyintézőket, hogy a létesítő okirat szerződésmintával vagy anélkül készült.) A jogalkotó egyedül annyi megszorítást tesz, hogy a kérelmet elutasító végzést, illetve olyan végzést, amely ellen külön fellebbezésnek van helye (például eljárást megszüntető végzés), csak cégbíró előzetes írásbeli hozzájárulásával hozhatnak meg.
Ez a törvényi felhatalmazás lényegében azt a hatáskört biztosítja a bírósági ügyintézőknek, amit a régi Ctv. már korábban is engedélyezett számukra, és a tapasztalatok szerint e feladatkört szakszerűen, naprakészen látták el. A bíróságok munkaszervezése szempontjából igen fontos lehetőség, hogy a fenti cégek egyszerűbb, jobban tipizálható, kevesebb szakmai felkészültséget igénylő ügyeit nemcsak bírák, hanem jogi főiskolát végzett munkatársak, illetve fogalmazók vagy bírósági titkárok is intézhetik.
4.4.1.1.2.5. A hiánypótlással kapcsolatos szabályok
Amennyiben a fenti vizsgálatok kapcsán (melyek bármely cégforma ügyeiben, jogi személyiségtől függetlenül így zajlanak) a bíró hibát vagy hiányosságot észlel, 2006. július 1. és 2008. január 1. napja között [a Ctv. 130. § (3) bek. b) pontjának átmeneti szabálya szerint] a kérelem beérkeztétől számított húsz munkanapon; 2008. január 1-jétől kezdődően pedig nyolc munkanapon belül hiánypótlásra felhívó végzést kell hozni [Ctv. 46. § (3) bek.].
A hiánypótlásra felhívó végzés szabályai csaknem egybeesnek a régi Ctv. előírásaival. A Ctv. 46. § (3)-(4) bekezdése szerint e végzés kiadására csak egy ízben kerülhet sor, s abban a kérelem valamennyi fogyatékosságát meg kell jelölni. Az eljáró bírónak pontosan és maradéktalanul meg kell határoznia az észlelt hiányosságokat, lehetőleg félreérthetetlenül szövegezett magyarázattal és egzakt jogszabályi hivatkozással. A nagyon körültekintően, teljes körben és félreérthetetlenül megfogalmazott hiánypótlásra felhívó végzés sarkalatos pontja a bejegyzési eljárásnak, különösen azért, mert a bíróság nem "adagolhatja" a hiánypótlási felhívásokat. Ilyen végzés egyazon cégbejegyzési ügyben csak egyetlen alkalommal adható ki, nincs lehetőség annak kiegészítésére. Ha a fél a hiánypótlásra felhívás fogyatékossága miatt nem tudott annak maradéktalanul eleget tenni, s emiatt elutasításra kerül sor, a fellebbezési eljárás eredménye minden bizonnyal hatályon kívül helyezés lesz, ami az eljárás elhúzódásához vezet [Legfelsőbb Bíróság Cgf. VII. 30.960/2001/2.; Fővárosi Ítélőtábla 13. Cgf. 43.468/2004/8.; 14. Cgf. 44.598/2004/4. számú döntések].
A Ctv. 46. § (3) bekezdése meglehetősen pontatlanul úgy fogalmaz, hogy a hiánypótlásra felhívó végzést legkésőbb a bejegyzési kérelem beérkeztétől számított nyolcadik munkanapon meg kell hozni, de ez a jogszabályszöveg nem rendelkezik a végzés kiadásának (megküldésének) kötelezettségéről. A bíró által elrendelt hiánypótlásra felhívás ugyanis többnyire nem jelent egyet a végzés gépi megszerkesztésével és elektronikus továbbításával, ezért a 2008. évi XCVI. tv. 13. § (1) bekezdése által kiegészített Ctv. 46. § (3) bekezdése 2008. december 27-étől kezdődő hatállyal azt is elrendeli, hogy ugyanezen hiánypótlási határidő alatt nemcsak a végzés meghozataláról, hanem kiadásáról is gondoskodni kell.
A hiánypótlásra felhívás másik igen fontos kérdésköre a hiánypótlásra nyitva álló időtartam megállapítása. A Ctv. 46. §-ának (4) bekezdése értelmében a hiánypótlásra megfelelő időt kell biztosítani, mely azonban 45 napnál hosszabb nem lehet. A 45 napon belül az adott eset konkrét körülményeit, a teljesítendő hiánypótlás jellegét is figyelembe véve a bíró mérlegeléssel állapítja meg ezt az időtartamot. Ennek során méltányosan kell eljárni (a cél nem a vállalkozás megakadályozása!), lehetetlen, teljesíthetetlenül rövid időt nem szabad kitűzni. Ha valamely ügyben ez történne, például a földrajzilag egymástól távol élő vagy nehezen elérhető felek viszonyában "pótszerződést" (szerződésmódosítást) ír elő a bíró, illuzórikussá teszi a teljesítést, ha erre két- vagy háromnapos határidőt ad. Ha a hiány pótlása ilyen okból marad el, és az elutasító végzést erre hivatkozással megfellebbezik, csaknem bizonyos, hogy azt a fellebbviteli bíróság hatályon kívül helyezi, hiszen nem vág egybe az elsőfokú bíróság eljárása a hiánypótlásra megfelelő idő biztosításának követelményével. Az időtartamot nyilvánvalóan a pótlandó hiány jellegéhez kell igazítani [Legfelsőbb Bíróság Cgf. II. 30.895/2001/2.; Cgf. VII. 32.870/1998/2.].
Érdekes változás, hogy a Ctv. szövegéből elmaradt a régi Ctv. 41. § (3) bekezdésének azon előírása, hogy a bíró által meghatározott hiánypótlási határidő nem hosszabbítható meg. Csak azt az előírást tartalmazza a Ctv. 46. § (4) bekezdése, hogy a hiánypótlásra engedélyezett határidő negyvenöt napnál hosszabb nem lehet. Ezt úgy kell értelmezni (és ez volt információink szerint a jogalkotói szándék is), hogy - törvényi tilalom hiányában - már nem kizárt a hiánypótlás határidejének meghosszabbítása, hiszen a Ctv. 32. § (1) bekezdéséhez képest alkalmazandó Pp. 104. § (1) bekezdése értelmében erre mód van. Az ily módon meghosszabbodott határidő sem lépheti azonban túl a negyvenöt napot, mivel ezt a Ctv. 46. § (4) bekezdése [de a mögöttesen alkalmazandó Pp. 104. § (1) bekezdése is] megtiltja. Arra tehát van jogszabályi lehetőség, hogy a hiánypótlásra adott - például 15 napos - határidőt a fél kérelmére a bíróság legfeljebb 30 nappal meghosszabbítsa, mivel a hiánypótlásra engedélyezett határidő így sem haladja túl a maximális 45 napot. A 45 nap olyan szigorú törvényi határidő, amin a bíróság semmiképpen sem terjeszkedhet túl, azon belül azonban az esetleges hosszabbítási kérelem tárgyában - az eljárási szabályok keretei között - szabadon dönthet. (Erre az álláspontra helyezkedett a Fővárosi Ítélőtábla is a 14. Cgf. 43.146/2007/2. számú határozatában.)
A hiánypótlásra felhívó végzést elutasítás terhével kell kiadni a félnek. Ha a bejegyzést kérő a hiánypótlási határidőt elmulasztotta (az esetlegesen engedélyezett hosszabbítás természetesen beszámít a hiánypótlásra nyitva álló időtartamba), vagy ha a hiánypótlást hiányosan vagy hibásan nyújtotta be, a bíróság a bejegyzési kérelmet végzésével elutasítja [Ctv. 46. § (6) bekezdés]. (Példák erre a Legfelsőbb Bíróság Cgf. VII. 32.021/2000/2.; és a Fővárosi Ítélőtábla 14. Cgf. 44.788/2004/2. számú döntései).
A hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése miatt igazolási kérelem sikerrel nem terjeszthető elő, kivéve a 4.4.1.1.1.1.5. pontban a formai vizsgálat körében már tárgyalt esetkört. A cég a hiánypótlásra felhívó végzésben megjelölt hiányokat a jogorvoslati eljárásban sem pótolhatja joghatályosan (Legfelsőbb Bíróság Cgf. II. 33.442/1999/2.; Fővárosi Ítélőtábla 14. Cgf. 44.317/2004/2.). Természetesen, ha van olyan hiányosság, amelynek feltüntetése a hiánypótlásra felhívó végzésben elmaradt, arra ez a tilalom nem érvényesül.
4.4.1.1.2.6. Hiánypótlási és bírósági ügyintézési határidők
Amint arról korábban, a 4.4.1.1.2.5. pontban szóltunk, a hiánypótlás kiadásáról a kérelem beérkeztétől számított húsz munkanapon, 2008. január 1-jétől kezdve pedig nyolc munkanapon belül kell dönteni, később a hiány pótoltatása jogszerűen már nem igényelhető.[Ctv. 130. § (1) bek. és (3) bek. b) pontja; 46. § (3) bek.].
A Ctv. 46. § (7) bekezdése értelmében - a Ctv. 130. § (1) bekezdése és (3) bekezdésének c) pontjában foglaltakra is figyelemmel - a bíróság 2006. július 1-jétől 2007. december 31-éig a kérelem beérkeztétől számított harminc munkanapon belül volt köteles dönteni a kérelem elutasításáról vagy a bejegyzés elrendeléséről. 2008. január elsejétől kezdődően ez a határidő már csak tizenöt munkanap. A bíróság ügyintézési határidejébe ugyanakkor nem számít bele a Ctv. 46. § (5) bekezdése szerint a hiánypótlásra felhívó végzés elektronikus elküldésétől, vagy a végzés személyes átadásától (bírósági zsargonban: "rövid úton" történő kézbesítésétől) a hiányok pótlásáig (vagy a fél késedelmekor) a hiánypótlási időtartam lejártáig eltelt idő [Ctvn. 28. § (7) bekezdésével módosított, 2008. július 1-jétől hatályos Ctv. 46. § (5) bekezdésének szövege szerint.].
Ha tehát a bíró 25 napos határidőt adott a hiánypótlásra, a fél azonban e kötelezettségének már a hiánypótlási idő tizenötödik napján eleget tett, akkor a bírói ügyintézési idő 15 munkanapjából megmaradt különbözeti idő ettől a naptól kezd telni, és nem az eredetileg kiszabott hiánypótlási időtartam veendő figyelembe.
A bíróság számára a döntésre megmaradt különbözeti idő számítása akként történik, hogy a bejegyzési kérelem bírósághoz érkezésének napjától a hiánypótlásra felhívó végzés elektronikus elküldésének (félnek történő átadásának) napjáig eltelt időt a 15 munkanapból levonjuk. A két érték különbözete mutatja meg, hogy a példa szerint a hiánypótlási időtartam 15. napján beérkezett hiánypótlástól kezdve hány munkanapja van még a bíróságnak az érdemi döntés meghozatalára.
Megjegyzendő, hogy a fél hiánypótlására nyitva álló időtartam az általános Pp.-szabályok szerint számítandó, tehát a kezeihez történő szabályszerű kézbesítéssel veszi kezdetét. Az a szabály, hogy a bíróság ügyintézési határidejébe a hiánypótlási idő nem számít bele, azt is jelenti, hogy mindaddig, amíg nem állapítható meg a félnek történő szabályszerű kézbesítés, a hiánypótlásra megszabott időtartam múlásáról nem beszélhetünk, tehát a bíróság ügyintézési határideje sem telhet le. Végképp nem alapíthat az eljáró bíró (ügyintéző) döntést olyan hiánypótlási felhívás elmulasztására, melyről a fél tudomást sem szerzett.
Emlékeztetünk arra is, hogy 2008. december 27. előtti ügyekben kifejezett törvényi rendelkezés hiányában ugyan elvileg nem lenne kizárt a hiánypótlás papír alapon történő benyújtása sem, értelmezéssel azonban arra az eredményre kell jutnunk, hogy a hiánypótlás benyújtása is elektronikusan kell történjen. [Lásd a 4.2.2. pontban írtakat.] 2008. december 27-étől kezdődő hatállyal azonban a 2008. évi XCVI. törvény 8. §-ával módosított Ctv. 32. § (1) bekezdése a teljes elsőfokú cégeljárásra deklarálja az elektronikus eljárási kötelezettséget, így ettől kezdve szóba sem jöhet a hiánypótlás papír alapon történő beadása.
4.4.1.1.2.7. Döntés a bejegyzési kérelemről, kézbesítés
A cégbíróság a bejegyzési kérelem formai vizsgálatát követően (ha nem került sor "automatikus elutasításra", vagy ha azt ismételt bejegyzési kérelemmel vagy a 4.4.1.1.1.1.5. pontban írtak szerint orvosolták), a kérelem érdemi vizsgálata következik. Ennek eredményeképpen a kérelmet vagy elutasítja a bíróság, vagy elrendeli teljesítését. Az elutasítás történhet hiánypótlási eljárást követően (lásd a 4.4.1.1.2.5. pontban írtakat), de kivételesen sor kerülhet rá az érdemi vizsgálat folyamán is, ha a kérelem olyan súlyos hiányosságban szenved, amely hiánypótlással nem orvosolható. Mint láttuk, hiánypótlási felhívás kiadása esetén akkor hoz a kérelmet elutasító végzést a bíróság, ha a hiánypótlási határidő eredménytelenül telt el, mert a fél a hiányt az arra megszabott időtartam alatt nem, vagy csak részben pótolta, vagy ha a benyújtott hiánypótlást hibásan terjesztette elő. Gyakran előfordul, hogy a hiánypótlásra felszólító végzésben előírtakat teljesítik, de a beadvány olyan újabb - a bírósági felhívásban nem szereplő (a bíróság által előre nem "modellezhető") - hibában, fogyatékosságban szenved, amely miatt a bejegyzésre még mindig nem kerülhet sor. Az ilyen hiba csak újabb hiánypótlás keretében lenne kiküszöbölhető, a Ctv. 46. § (4) bekezdése szerint azonban hiánypótlási felhívás kiadása egy eljárásban csak egy ízben lehetséges, így az ilyen esetben is csak egyet tehet a bíróság: a bejegyzési kérelmet fellebbezhető végzéssel elutasítja.
Amennyiben nem kerül sor a kérelem formai vagy tartalmi okból történő elutasítására és egyéb ügyviteli (áttételt elrendelő, eljárást megszüntető, felfüggesztő) végzés meghozatalára sem volt szükség, a bíróság bejegyző végzést hoz. [Emlékeztetünk arra, hogy felfüggesztő végzés hozatalára a cégbejegyzési eljárásban csak a Ctv. 32. § (1) bekezdésében taxatíve meghatározott két esetkörben van törvényes lehetőség!]
A Ctv. 47. § (3) bekezdése értelmében a kérelemnek helyt adó végzést nem kell indokolni. (A kérelemnek részben helyt adó, és azt részben elutasító végzést azonban igen!)
A bejegyző végzést a bíróság [elektronikusan vagy a Ctv. 39. § (2) bekezdése esetén papír alapon] kézbesíti a bejegyzést kérő jogi képviselőjének a Ctv. 32. § (1) bekezdéséhez képest alkalmazandó Pp. 97. § alapján. Megjegyzendő, hogy 2008. július 1-jétől a cégeljárás teljes elektronizálásától kezdve a bíróság fő szabályként már csak elektronikusan tartja a kapcsolatot a kérelmezővel, így a hiánypótlási felhívást és az érdemi döntést is elektronikusan kézbesíti. [Lásd a 4.2.2.1.7. pontban írtakat is.]
A BÜSZ 54. § (2) bekezdése értelmében a cégbíróság a kérelemnek helyt adó bejegyző végzést és a bejegyzés alapjául szolgáló iratokat elektronikus bejegyzési záradékkal ellátva és annak megállapításával, hogy a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, a Ctv. 39. § (2) bekezdése szerint kézbesíti. A végzésben szereplő adatokat a számítógépen egyidejűleg le kell zárni, jogerősíteni kell, és meg kell adni azoknak az iratoknak a sorszámát is, amelyekre az elintézés (a bejegyző végzés) vonatkozik. A záradékolt bejegyző végzést és a hozzá tartozó iratokat a cégbíróság elektronikus irattárban őrzi. A jogorvoslattal megtámadható (pl. elutasító, eljárást felfüggesztő, áttételt elrendelő stb.) végzést a fellebbezési jogról történő tájékoztatással [a Ctv. 39. § (2) bekezdése szerint] kézbesíti a bíróság, egyúttal a végzést "nem jogerős, lezárt" állapotúként tünteti fel, a hozzá tartozó cégiratokat pedig "nem bejegyzett" állapotúként rögzíti a számítógépen, megadva azoknak az iratoknak a sorszámát is, amelyekre az elintézés vonatkozik. A végzés jogerőre emelkedéséről a kérelmezőt a Ctv. 39. § (2) bekezdésében írtak szerint értesíti a bíróság.
Ha kijavító vagy kiegészítő végzés hozatalára van szükség, akkor a módosítás bejegyzésének szabályai szerint kell eljárni [BÜSZ 57. § (1) bek.].
A BÜSZ 57. § (2) bekezdése értelmében a cégbíróság egy határozatában több különböző adat, továbbá ugyanazon adat többszöri módosításának bejegyzését is elrendelheti. Utóbbi esetben - ha a cégjegyzék azt lehetővé teszi - a már nem hatályos adatot annak megjelölésével tünteti fel, hogy hatályossága mely időponttól meddig tartott.
A cégbíróság az elektronikus cégiratot elektronikus irattárában akkor is megőrzi, ha a bejegyzési kérelmet visszavonták vagy ha a kérelmet jogerősen elutasították. Ilyenkor fel kell tüntetni az iratokon, hogy azok alapján bejegyzésre nem került sor [BÜSZ 57. § (3) bek.].
A BÜSZ 61/A. § (1) bekezdése értelmében egyébként a cégbíróság elektronikus cégeljárási végzéseit minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel, a kiállított tanúsítványt és elektronikus igazolást fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el.
4.4.1.1.2.8. A bíróság vezetőjének szerepe az eljárásban
Előfordulhat, hogy a bíróság a 15 munkanapos ügyintézési határidőből "kicsúszik". Erre sor kerülhet egyébként bírósági hiba nélkül is, hiszen különösen szabadságolási időszakokban, amikor a cégbíróság (annak ellenére, hogy "törvénykezési szünetet" nem tart) csökkentett létszámmal működik, vagy dömpingérkezés idején nem képes a beérkező ügyek határidőben történő intézésére. A jogalkotó a bírósági késedelmek között nem tesz különbséget, és a rendkívüli helyzetek kezelésére nem ad külön eljárási lehetőséget. Általános érvénnyel azt mondja ki, hogy ha a bíróság döntési kötelezettségének a fentiek szerint számított 15 munkanapon belül nem tesz eleget, a cégbíróság vezetője még bizonyos ideig intézkedhet a kérelem elutasításáról. [Csupán emlékeztetünk arra, mivel a hiánypótlási felhívás kiadására rendelkezésre álló idő ekkorra már letelt, csak bejegyző vagy a kérelmet elutasító határozat hozható. Ezt egyébként tételesen ki is mondja a Ctv. 47. §-ának (1) bekezdése.] Megjegyzendő az is, hogy a bíróság vezetőjének utasítása csak annyi lehet, hogy az adott ügyet ügyintézőjének el kell bírálnia, vagy szükség esetén (például, ha betegség, tartós távollét a késedelem oka) átszignálja azt másik ügyintézőre, bíróra, de az utasítás nem vonatkozhat az ügy érdemére, mert az sértené a bírói függetlenséget.
A cégbíróság vezetője a cégbejegyzésre vonatkozó ügyintézési határidő lejártát követő három munkanapon belül intézkedhet a bejegyzési kérelem elbírálásáról [Ctv. 47. § (1) bek.].
4.4.1.1.2.9. Az "automatikus" bejegyződés
Amennyiben a bejegyzési kérelem tárgyában hozandó érdemi döntés még az előző pontban írtak, valamint a Ctv. 47. § (1) bekezdésében foglalt időtartam alatt sem születik meg, a fentiek szerint számított határidő leteltét követő munkanapon a törvény erejénél fogva a bejegyzés - a kérelem szerinti tartalommal, bármi legyen is az - létrejön. Ez azt jelenti, hogy a bíró köteles utasítani szerkesztőjét a bejegyző végzésnek a kérelem szerinti tartalommal történő megszerkesztésére, azaz a kérelem adatainak a cégjegyzéken való átvezetésére. Az így meghozott bejegyző végzés megjelenésében semmiben sem különbözik a "rendes" úton létrejött bejegyző végzésektől. Ha a "magától bejegyződött" határozat folytán törvénysértő adat került volna be a cégjegyzékbe, mód van esetleges törvényességi felügyeleti eljárásra a Ctv. 74. § (1) bekezdése a), illetve c) pontja alapján, azonban a 75. § (2) bekezdése szerint az ilyen ügy elbírálásában nem vehet részt az a cégbíró, aki az eljárás tárgyává tett ügyben a bejegyző végzést hozta. Ügyelni kell arra is, hogy a Ctv. 84. § (3) bekezdése szerint a cég bejegyzésére vonatkozó végzéssel kapcsolatos törvényességi felügyeleti eljárás nem vezethet a cég megszűntnek nyilvánításához, kivéve, ha a cég alapítása bűncselekménnyel, vagy bűncselekmény elkövetése érdekében történt, és ez a tény jogerős bírósági ítélet alapján megállapítható. A 2008. évi XCVI. törvény 14. §-ával módosított Ctv. 47. § (2) bekezdése értelmében a törvény erejénél fogva bekövetkezett automatikus bejegyzés esetén kijavítás iránti kérelem terjeszthető elő, noha nem a bíróság végzésében, hanem a fél kérelmében található az az elírás vagy egyéb hibás adat, amely a törvényi rendelkezés folytán a cégjegyzék része lett.
Megjegyzendő, hogy ilyen "automatikus bejegyződés" rendkívül ritkán fordul elő, mivel a bíróságokat, illetve a cégbíróságok vezetőit egy igen hatásos számítógépes program segíti az ellenőrzésben. Ezzel a cégbíróságokon "csengetős programnak" becézett eljárással hetente többször kinyomtatják a folyamatban lévő valamennyi érdemi ügy közül azoknak a listáját, bírói referádákra lebontva, melyekben az ügyintézési határidőnek több mint fele eltelt. (A program egyébként ennél sokkal finomabban szelektál, az ügyek "korától" függetlenül több stádiumot is jelez. Más kérdés, hogy a munkanapok alapján történő számítás ennek a programnak eredeti működési elveit felborította, az átalakítása azonban időközben megtörtént, és mára az általános cégeljárásban újra megfelelően használható.)
A bírák és cégbírósági vezetők rendszeresen ellenőrzik ennek alapján ügyeiket, így történhetett, hogy az elmúlt időszakban a cégbíróságok a naprakész ügyintézés mellett az automatikus bejegyződést is csaknem teljesen el tudták kerülni. A 2008 júliusától az egyszerűsített eljárásban (ahol e jogintézmény megfelelője szintén megtalálható) bekövetkező bírósági ügyintézési határidő-változások e helyzeten tapasztalataink szerint változtattak. A fenti határidők ugyanis olyannyira lerövidültek, hogy a bírósági munkaszervezetben bekövetkező legcsekélyebb munkakiesések (számítógép-leállások, betegségek, szabadságolási időszak, és az új Gt. szerinti, valamint a TEÁOR’08 nómenklatúra miatti módosítások az "automatikus" bejegyződések sokaságát generálták, ami a cégjegyzék közhitelességét fogja rontani.

4.4.2. Az általános változásbejegyzési eljárás

4.4.2.1. Az általános változásbejegyzési eljárás eltérő szabályai

A Ctv. 50. § (1) bekezdése kimondja, hogy a változásbejegyzési eljárásban alapvetően a cégbejegyzési eljárás előírásai érvényesülnek. Ez azonban nem jelenti az alapítás bejegyzésének elbírálására érvényes normák teljes adaptálását, mivel az eljárás jellegének eltéréséből szükségszerűen következnek bizonyos szabályozásbeli különbségek.
A cég alapításánál a lehető leggyorsabb regisztrációs eljárás alapvető igény, mivel a döntően konstitutív, ex nunc hatályú cégbejegyzés jogintézménye folytán másként az érdemi és teljes értékű cégműködés aligha kezdhető meg. Az is kétségtelen ugyanakkor, hogy céget alapítani nem kötelező, a vállalkozás szabadságának elvéből következően ez az érintettek elhatározásán múlik. Ha tehát a cégbíróság a cégalapítás bejegyzése iránti kérelmet jogerősen elutasította, az előtársasági működés (ha az adott cégformánál ilyen van), illetve az egyéb cégműködési előkészületek beszüntetésén, a bejegyzési eljárás befejeztéig felmerült vállalkozási jogviszonyok felszámolásán kívül más teendő nincsen, az is az alapítók autonóm döntésén múlik, hogy a sikertelen alapítást megismétlik-e.
Ezzel szemben a közhiteles cégnyilvántartás vezetéséhez fűződő érdekek megkövetelik, hogy a már bejegyzett cégek esetében a cégjegyzéki adatok megváltozását mielőbb feltüntessék a cégjegyzékben, ezért erre az érintetteket kötelezni kell. Azt is figyelembe kellett venni a változásbejegyzési eljárás szabályainak megalkotásánál, hogy ezeknél az ügyeknél a már működő cégeknek általában nem fűződik olyan sürgetően fontos érdekük a gyors bejegyzéshez, mint alapításnál, ráadásul az ügyek megítélése az alapítási ügyeknél többnyire jóval bonyolultabb. Ezeket az eltérő igényeket és elvárásokat kell összeegyeztetni a változásbejegyzési eljárás szabályainak meghatározásakor, s azt is figyelembe kell venni ennek során, hogy egyes speciális változásbejegyzési ügytípusok különleges "elbánást" igényelnek éppen az általánostól különböző jellegzetességeik miatt.
A változásbejegyzési eljárásra ezért a cégbejegyzési eljárás szabályai csak a változásbejegyzés jellegéhez igazodva, megfelelően és csak annyiban érvényesülnek, amennyiben a Ctv. maga kivételt nem tesz, illetve eltérő szabályt nem állapít meg [mint például a Ctv. 54-57. §-aiban].
A Ctv. 2006. július 1-jétől hatályos szövege szerinti Ctv. 50. § (2)-(3) bekezdés még azt deklarálta, hogy a változásbejegyzési eljárásban
− az egyszerűsített eljárás szabályai nem érvényesülnek, mivel azok kizárólag alapítás bejegyzésére vonatkoztak (ha a kérelem egyéb törvényi feltételeknek is megfelelt);
− változásbejegyzés esetén mindig a Ctv. 1-2. számú mellékletei szerinti okiratokat kellett csatolni, akkor is, ha az azóta már megszűnt "szerződésmintás" eljárásról volt szó (amelyben a 2007. szeptember 1-je előtt hatályban volt Ctv. 3. számú melléklete határozta meg a csatolandó okiratokat);
− változásbejegyzésre mindig a 46. § szerinti (azaz az akkori "szerződésminta nélküli", eljárás határidői érvényesültek, függetlenül attól, hogy "szerződésmintás" vagy szabadon meghatározott tartalmú létesítő okirattal működött-e az eljárással érintett cég.
A Ctvn. 2007. szeptember 1-jétől alapvetően átdolgozta a cégeljárás rendszerét (lásd a 4.3. pontban írtakat is), megszüntette alapításnál és változásbejegyzési eljárásnál is a szerződésmintás eljárást (noha ezt - mint majd látni fogjuk - különösen a változásbejegyzésnél és az átmeneti szabályoknál rendkívül következetlenül tette), ugyanakkor meghonosította a változásbejegyzésnél is az egyszerűsített eljárást.
E cél érdekében módosították a Ctv. 50. § (2)-(3) bekezdését. A jogalkotói cél tudomásunk szerint az volt, hogy az egyszerűsített cégbejegyzési eljárás rövid határidőit és a fél számára előnyös egyéb tulajdonságait a változásbejegyzés során is kamatoztatni lehessen, világossá téve, hogy a változásbejegyzés során is két lehetősége van a kérelmezőnek: vagy egyszerűsített eljárást kér, akkor azonban teljesítenie kell annak kritériumait - például át kell térnie a szerződésminta használatára és vállalnia kell a hiánypótlási felhívás nélküli döntéshozatal kockázatát, ennek azonban igen gyors változásbejegyzési eljárás az ellentétele. Választhatja ugyanakkor (ha az addig használt szerződésmintával a szabadon fogalmazott társasági szerződésre tér át) az általános eljárást is, amely lassabb (de nem túl lassú), ám hiánypótlási lehetőséget biztosít. A választás lehetősége a felet illeti meg, garanciális kérdés ugyanis, hogy ilyen komoly eljárási következmények vállalása csakis önkéntes alapon történjen.
Az ismertetett célok azonban a Ctvn.-nel módosított Ctv. 50. § (2)-(3) bekezdéséből és a speciális változásbejegyzési eljárást szabályozó Ctv. 52. § (2) bekezdéséből aligha olvashatók ki. Mindkét esetben az okozza a problémát, hogy a miniszteri indokolásból is leszűrhető világos jogalkotói elképzeléseket megjelenítették ugyan a cégbejegyzési eljárásban (mindkét típusában), nem vezették át azonban azokat konzekvensen a változásbejegyzési normákon. Emiatt csak feltételezhető, hogy milyen jogalkotói szándékot takar a Ctv. 50. § (2) bekezdése, amelynek korábbi első mondatát (az egyszerűsített eljárás változásbejegyzésre alkalmazásának tilalmát) hatályon kívül helyezték, a megmaradt szövegből azonban nehezen következtethető ki, hogy az egyszerűsített változásbejegyzési eljárást kívánja meghonosítani. Információink szerint a Ctv. módosításával a "szerződésmintás" és az egyszerűsített cégeljárást kívánták (megváltozott szabályrendszerrel) egybeolvasztani, és a jogalkotó egymás szinonimájaként használja a törvényben a két elnevezést. Erre nézve azonban világos utalást a törvényszöveg és a miniszteri indokolás is kevéssé ad, az azonban megállapítható a Ctvn.-nel módosított Ctv. 50. § (2) bekezdése első mondatából, hogy ha a társaság létesítő okirata szerződésmintával készült, (és a változásbejegyzési kérelem előterjesztésekor sincs ebben változás), akkor a Ctv. 48. §-a szerint kell eljárni, ez tehát az egyszerűsített változásbejegyzés szabálya. A meghatározó kritérium tehát a szerződésmintán alapuló cégműködés: ha a cég létesítő okirata ilyen, akkor számára az egyszerűsített változásbejegyzés alkalmazása kötelező, minden más esetben azonban kizárt a 48. § alkalmazása. Ez az utóbbi esetkör jelenti az általános változásbejegyzés meghatározását. A Ctvn.-nel módosított Ctv. 50. § (2) bekezdés második mondata és (3) bekezdése szerint ebben az (általunk általános változásbejegyzési eljárásnak nevezett) eljárási típusban a változásbejegyzési kérelemhez a Ctv. 1-2. számú melléklete szerinti okiratokat kell csatolni, és az ügyintézési határidők a Ctv. 46. §-a szerint alakulnak.

4.4.2.2. Az általános változásbejegyzési eljárás határidői

Az általános változásbejegyzési kérelem elbírálásánál a Ctv. 50. § (3) bekezdése minden változásbejegyzési ügyre egységes határidők alkalmazását rendeli. Ez alól az egyedüli kivétel a jogalkotói szándék szerint az egyszerűsített változásbejegyzési eljárás lenne, azonban ennek megfogalmazása is értelmezési problémák forrása. A Ctv. 50. § (3) bekezdése ugyanis azt deklarálja, hogy a változásbejegyzési kérelem elbírálására - kivéve a (2) bekezdésben meghatározottakat - egységesen a 46. §-ban meghatározott ügyintézési határidők vonatkoznak. A probléma az, hogy a (2) bekezdés minden lehetséges eljárási típust felsorol. Első mondata (noha burkoltan, szerződésmintára utalással) az egyszerűsített, második mondata az általános változásbejegyzési eljárást nevesíti. Szó szerinti értelmezéssel ez azt jelentené, hogy az általános változásbejegyzési eljárás határidői egyáltalán nincsenek megállapítva, hiszen így a (3) bekezdésben írt kivételbe mindkét lehetséges eljárási típust bele kellene érteni. Ha azonban a (2) bekezdés második mondatát úgy tekintjük, hogy az valójában az egyszerűsített változásbejegyzési eljárást negatív irányban meghatározó, további magyarázó mondat (bár alapvető információkkal szolgál az általános változásbejegyzési eljárásra is), akkor a (3) bekezdés - miniszteri indokolásból is kivilágló - jogalkotói szándéka világossá válik: az általános változásbejegyzési eljárásra az általános cégbejegyzési eljárás határidőit kívánták vonatkoztatni.
Ezek a határidők attól függően, hogy az eljárás 2006. július 1-jét követően mikor indult - a bíróság és a felek felkészülési idejének biztosítása érdekében -, átmeneti időre eltértek [Ctv. 130. § (1) bekezdése].
A Ctv. 130. § (4) bekezdése értelmében 2006. július 1-jétől 2008. január 1-jéig "...mind a szerződéskötéssel, mind a szerződésminta alkalmazása nélkül alapított cég" változásbejegyzése esetében a hiánypótlásra felhívó végzés meghozatalára nyitva álló határidő a kérelem beérkeztétől számított harmincöt munkanap volt, az ügy érdemi elbírálásáról pedig a kérelem beadásától számított negyvenöt munkanap alatt kellett dönteni. A Ctv. 130. § (5) bekezdése értelmében a határidő lejártát követően (ha az érdemi döntés nem született meg) nyolc munkanapon belül volt lehetősége a cégbíróság vezetőjének arra, hogy a változásbejegyzési kérelem elbírálásáról intézkedjen (lásd a 4.4.1.1.2.8. pontot is).
Megjegyzendő, hogy a Ctv. 50. § (1) bekezdése szerint a változásbejegyzési eljárásban is érvényesülő Ctv. 45. § értelmében a kérelem formai vizsgálatának és "automatikus" elutasításának (lásd a 4.4.1.1.1.1. pontot is) a változásbejegyzési eljárásban is helye van. Ezért a Ctv. 130. § (3) bekezdés a) pontja értelmében 2006 júliusától a Ctv. 45. §-ának a 2008. január 1-jei hatálybalépéséig a kérelem beérkeztétől számított nyolc munkanapon belül volt mód a hiánypótlási felhívás kiadása nélküli "automatikus" elutasításra.
2008. január elsejétől lépett hatályba a Ctv. 50. § (3) bekezdése, amely az ettől kezdve indult változásbejegyzési kérelmek elbírálására egységesen a Ctv. 46. §-ban meghatározott ügyintézési határidőket rendeli alkalmazni. 2008. január 1-jétől a 45. § (1) és (2) bekezdésének a Ctv. 50. § (1) bekezdésén alapuló megfelelő alkalmazása azzal jár, hogy a kérelem formai okból hiánypótlási felhívás kiadása nélkül történő elutasítására a kérelem beérkeztétől számított három munkanapon belül van törvényes lehetőség. A hiánypótlási felhívás legfeljebb az első nyolc munkanapon belül hozható meg, a bíróság rendelkezésére álló ügyintézési határidő pedig (melybe a hiánypótlási idő nem számít bele) tizenöt nap. A cégbíróság vezetője [a Ctv. 50. § (1) bekezdésének utaló szabálya folytán] a határidő lejártakor még három munkanapig intézkedhet az érdemi döntés meghozataláról, ha az sem vezet eredményre, a változásbejegyzés a kérelemben foglalt tartalommal a határidő lejártát követő munkanapon a törvény erejénél fogva létrejön.

4.4.2.3. Az általános változásbejegyzési eljárás további sajátos szabályai

A változásbejegyzési eljárás normái között a cégbejegyzési eljárás előírásaihoz képest más eltérések is tapasztalhatók. Ezek az általános jellegű szabályok minden változásbejegyzési eljárást érintő eltéréseket fogalmaznak meg a Ctv. 50. §-ában az alábbiak szerint:
− A változásbejegyzési kérelem előterjesztésére nyitva álló, 34. § (1) bekezdése szerinti harminc naptári napos, illetve az - egyébként - alapításiengedély-köteles tevékenység felvételének bejegyzésével kapcsolatos tizenöt naptári napos határidőt a változás bekövetkeztétől (az engedély kézhezvételétől) kell számítani. Törvény azonban ettől az általános előírástól eltérően is rendelkezhet. A Ctv. 60. §-a például ilyen eltérő határidőt állapít meg az európai részvénytársaság bejegyzésénél a 60. § (3) bekezdésében [Ctvn.-nel módosított Ctv. 50. § (6) bek.].
− A cégnyilvántartás közhitelességéhez fűződő érdekek védelmében és forgalombiztonsági okból a Ctv. 50. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben a változás (a változással érintett adat) bejegyzése kötelező, a változásbejegyzési kérelem elutasítása nem mentesíti a felet a bejegyeztetési kötelezettség alól, kérelmét a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon újra elő kell terjesztenie.
W22; A Ctvn.-nel módosított Ctv. 50. § (4) bekezdése kimondja, ha a cég létesítő okirata szerződésminta alapján készült, valamint a kkt., bt. és az egyéni cég esetében akkor is, ha a cég létesítő okirata nem szerződésminta alapján készült, a változásbejegyzési kérelem érdemi vizsgálatát bírósági titkár, fogalmazó és bírósági ügyintéző is lefolytathatja, azonban a kérelmet (érdemben) elutasító, valamint külön fellebbezhető végzést csak a cégbíró előzetes, írásbeli hozzájárulásával hozhat.
Ez a szabályozás a korábbi (2006. július 1-jétől 2007. szeptember 1-jéig hatályos Ctv.-hez képest) hatáskörbővülést jelent. A jogszabályszövegben e szövegkörnyezetben a "szerződésminta alapján készült" megfogalmazás alatt az egyszerűsített eljárást kell érteni (e megállapítás magyarázatát lásd a 4.4.2.1. és a 4.4.3.2. pontban), az tehát nem kétséges, hogy a bírósági ügyintéző bármely egyszerűsített változásbejegyzési ügyben eljárhat. Felhatalmazza őt a jogszabály a kkt., bt. és az egyéni cég nem szerződésmintás (értsd: nem egyszerűsített) változásbejegyzési ügyeinek intézésére is. Figyelemmel azonban az általános változásbejegyzési eljárás variációs lehetőségeire, az alapításnál gyakran sokszínűbb, bonyolultabb ismereteket igénylő problematikájára, a jogalkotó garanciális okokból beépítette az ilyen eljárásokba a bíró szakmai kontrollját az érdemi elutasító, illetve a külön fellebbezhető határozatok esetén. A hatáskör bővítése mindenesetre nagyobb mozgásteret enged a bíróságoknak a munkaszervezés terén, és ez segíti a gyors ügyintézést.
Van néhány olyan változásbejegyzési ügycsoport (átalakulás, végelszámolás, üzletrész elzálogosítása), mellyel kapcsolatos változásbejegyzési kérelmet csak általános változásbejegyzés keretében lehet benyújtani. Ezt az elvet a bírói gyakorlat dolgozta ki. Ilyen változásbejegyzési ügyekben akkor is az általános változásbejegyzés szabályai szerint kell beadni a kérelmet, ha a cég (vagy valamely jogelődje vagy jogutóda) szerződésminta alapján működik. (Lásd még a 4.4.3.2.1.1. és a 4.4.3.2.3. pontban írtakat is.)

4.4.2.4. Az általános változásbejegyzési kérelem benyújtása

Az általános változásbejegyzési kérelem benyújtása - figyelemmel a Ctv. 50. § (1) bekezdésében foglaltakra - az általános cégbejegyzési eljárás előírásai szerint megy végbe, a kérelem összeállítása tehát a Cvhr. 1. sz. mellékletét képező nyomtatványok felhasználásával történik, mellékletként pedig a Ctv. 1. és 2. számú mellékleteiben felsorolt okiratok közül kell összeválogatni az adott változásbejegyzési ügyhöz szükségeseket. [Ctv. 50. § (2) bek.] A kérelem 2008. július 1. napjáig még akár papír alapon, akár elektronikusan előterjeszthető volt, 2008. július 1-jétől azonban ez is csak elektronikusan nyújtható be. (Lásd a 4.4.2. pontban írtakat.) A kérelem előterjesztésével kapcsolatban emlékeztetünk a 4.4.1.1. pontban írtakra is.
Figyelmet érdemel a változásbejegyzési nyomtatvány kitöltésének néhány új szabálya. A Ctvn.-nel módosított Ctv. 30. § (3) bekezdése értelmében a cégjegyzék valamennyi cégadat tekintetében tartalmazza a változás időpontját, és ez a hatálybalépéstől (szeptember 1-jétől) kezdődően a nyomtatványkérelem rendszeresen kitöltendő adata lesz a változásbejegyzési ügyekben. A Ctv. 30. § (4) bekezdése felsorolja azokat a cégjegyzéki adatokat [Ctv. 24. § (1) bek. b)-h) pontja; 25. § (1) bek. a)-e), i) és l) pontja, továbbá n); p)-q) és t) pontjában szereplő cégadatok], melyek kapcsán a változásbejegyzési kérelemben a kérelmező határozhatja meg a változás időpontját, ennek megfelelően kitöltve a nyomtatványi rovatot. A kérelmező azonban nem határozhat meg korábbi időpontot változásként, mint a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának napja.
(E szabály alkalmazásával kapcsolatban valószínűleg még sok jogértelmezési vita várható, például a lejárt mandátumú vezető tisztségviselők újraválasztásával kapcsolatos változásbejegyzési ügyekben.)
Ügyelni kell arra, hogy a változásbejegyzési kérelem elkészítésénél az első nyomtatványlapon "A cég létesítő okirata szerződésminta alapján készült" rovatot csak akkor jelölje meg "X" jellel a kérelmező, ha egyszerűsített eljárást kér, általános változásbejegyzési ügyben ezt a rovatot üresen kell hagyni. Kétségtelenül vitatható az a jogalkotói eljárás, hogy csak az említett rovathoz fűzött apró betűs lábjegyzetből derül ki a követendő eljárás, de az is igaz, hogy a kötelező jogi képviselet mellett elvárható a kérelmezőtől a nyomtatvány mélyreható ismerete.
Utalunk a 4.4.1.1. pontban írtakra, vagyis arra, hogy a szerződésminta használatának csak akkor van eljárási jogkövetkezménye, és így csak akkor kell a kérelmen e tényt feltüntetni, ha a fél egyúttal az egyszerűsített eljárásban történő elbírálást kéri. Egyébként a szerződésminta iratmintakénti felhasználásán alapuló létesítő okirat módosításnak nincs jogi relevanciája a változásbejegyzési eljárásban, s így azt nem is kell jelölni. A rovat megjelölése súlyos jogkövetkezménnyel jár: a bíróság számára ugyanis egyet jelent - a hivatkozott lábjegyzet értelmében - az egyszerűsített változásbejegyzési eljárás kérésével, és ezért, ha a kérelem nem felel meg mindenben az egyszerűsített eljárás követelményeinek, hiánypótlási felhívás nélküli, azonnali elutasítás lesz a sorsa.
Ha ismételt változásbejegyzési kérelem benyújtására kerül sor, a kérelem első oldalán e körülményt "X" jellel kell jelezni. Ez megkönnyíti a cégbíróság ügykezelését és segít a kérelem helyes elbírálásában is, mert világosan utal arra, hogy a kérelemnek van már előzménye, melynek anyaga az ismételt változásbejegyzési kérelemmel kapcsolatos eljárásba beleszámít.
Megjegyzendő az is, hogy az általános változásbejegyzési kérelem első oldalához a Cvhr. által felkínált (a csatolt mellékleteket részletező) kétféle nyomtatványblankettából azt kell használni, amelyen nem szerepel a jogi képviselőnek a kérelem alapjául szolgáló okiratok törvényességi vizsgálatára vonatkozó nyilatkozata, miután ez utóbbi kizárólag az egyszerűsített változásbejegyzési eljárásban alkalmazandó.

4.4.3. Az egyszerűsített cégeljárás

Az általános bejegyzési eljárás mellett a Ctvn.-nel módosított Ctv. által ismert másik cégeljárási típus az egyszerűsített cégeljárás.
Az egyszerűsített cégeljárást mai formájában 2007. szeptember 1-jétől kezdődő hatállyal vezette be a Ctvn. úgy, hogy a korábbi (a Ctv. 2006. július 1-jétől hatályos "verziójában" a 48. §-ban szereplő) szerződésmintás eljárást és a Ctv. hajdani 49. §-ában megfogalmazott egyszerűsített cégbejegyzési eljárást egybeolvasztotta. (Ennek látható jeleként a jogalkotó az egyszerűsített cégeljárás új szabályait a szerződésmintás eljárás helyére, a 48. §-ba iktatta be, tekintve, hogy a hatálybalépéstől kezdve az egyszerűsített eljárás lett az egyedüli "szerződésmintás" eljárás, és a kiüresedett 49. §-t helyezte hatályon kívül.)
Az egyszerűsített cégeljárás 2007. szeptember 1-jétől számos új vonással rendelkezik a korábbihoz képest:
− nem szükséges többé az előzetes névfoglalás;
− a kkt.-n, bt.-n és kft.-n kívül a zrt.-k is választhatják ezt az eljárási rendet;
− nemcsak cégalapítási, hanem változásbejegyzési eljárás is lefolytatható ezen a módon, sőt (mint majd látni fogjuk a 4.4.3.2.1. pontban) az egyszerűsített cégeljárással történt alapítás vagy korábbi változásbejegyzés - amíg a társaság szerződésminta alapján működik - törvényszerűen magával vonja a későbbi változások egyszerűsített módon történő változásbejegyzését;
− kizárólag ebben az eljárásban alkalmazható szerződésminta, de ebben az eljárási rendben egyúttal kötelező is használata;
− a bejegyzési (változásbejegyzési) nyomtatványkérelmen a szerződésminta alkalmazásával történő alapítás, illetve a cég szerződésminta alapján történő működésének "X" jellel való megjelölése (a hozzáfűzött lábjegyzet magyarázata szerint) egyet jelent az egyszerűsített eljárási rend kérésével;
− a kérelem mellékleteit a Ctvn.-nel módosított Ctv. 3. számú melléklete tartalmazza.
Változatlanul főszabálya az egyszerűsített eljárásnak, hogy az egyszerűsített cég- és változásbejegyzési kérelem csak elektronikusan nyújtható be, és elbírálásában döntően a bírósági fogalmazók, titkárok, bírósági ügyintézők vesznek részt önálló (vagy csaknem önálló) hatáskörben eljárva.

4.4.3.1. Az egyszerűsített cégbejegyzési eljárás

Az egyszerűsített cégbejegyzési eljárás szabályait a Ctv. új 48. §-a határozza meg. A 48. § (4) bekezdése értelmében a kérelem érdemi vizsgálatát bírósági fogalmazó, titkár vagy bírósági ügyintéző saját hatáskörében eljárva, önállóan végezheti és valamennyi érdemi végzést is egyedül hozhatja meg, az elutasító végzéshez sem szükséges bírói jóváhagyás. (Az eljárásban mérlegelésnek ugyanis alig van szerepe. A törvény taxatíve meghatározza a vizsgálódás kereteit és a hozható határozatokat is, olyan mértékben rutinfeladattá téve az elbírálást, hogy a bírói kontrollra aligha lesz szükség.) Az egyszerűsített eljárásban természetesen számos általános szabály is érvényesül, például külön törvényi rendelkezés nélkül is egyértelmű, hogy a cégeljárás közös szabályai, az elektronikus eljárás közös szabályai, a BÜSZ iratkezelésre vonatkozó előírásai itt is érvényesülnek, amennyiben azok nem ellentétesek a Ctv. 48. §-ának különös szabályaival [Például a kérelem érkeztetése, a bíróság ügyintézési határidejének számítása, a kézbesítés Ctv. 39. § (2) bekezdésében írt szabályai, a határozathozatal technikai előírásai mind alkalmazandóak az egyszerűsített eljárásban, ezért amit e tárgyban az általános cégbejegyzési eljárásnál leírtunk, az értelemszerűen igaz az egyszerűsített eljárásra is.]
Az eljárás különlegességét az adja, hogy a kérelem mellékleteit a törvény taxatíve meghatározza (Ctv. 3. számú melléklet), ezeknek azonban csak töredékét kell a bírósághoz benyújtani (lásd a 4.4.3.1.2. pontban írtakat). Az egyszerűsített cégeljárás jellegzetessége, hogy előre kiszámíthatósága és a bírósági vizsgálat terjedelmének leszűkítése révén rendkívül rövid eljárási határidőt ír elő a Ctvn., melynek 28. § (6) bekezdése szerint 2008. június 30. napjáig a bírósági ügyintézési idő a kérelem beérkezését követő két munkanap, azt követően pedig 1 munkaóra.[Ctv. 48. § (5) bek.].
Az egyszerűsített cégbejegyzési kérelem előterjesztésének feltételei:
− megfelelő cégforma (kkt., bt., kft., zrt.);
− szerződésminta alkalmazása a létesítő okirat elkészítésénél (illetve annak alapján való működés);
− 3. számú melléklet I. részébe tartozó okiratok mellékelése, és nyilatkozat a kérelemhez mellékelt, valamint a kérelemben felsorolt, a 3. sz. melléklet II. részébe tartozó okiratok megvizsgálásáról és törvényességéről;
− a megfelelően kitöltött nyomtatványkérelem és mellékleteinek elektronikus benyújtása.

4.4.3.1.1. Szerződésmintával létesíthető társaságok és a szerződésminta

Amint arra már az előző pontban utaltunk, szerződésmintával kizárólag a gazdasági társaságok, és közülük is csak a kkt., a bt., a kft. és a zrt. alapítható. A Ctvn. lecserélte a Ctv. 2006. július 1-jén hatályba lépett mellékleteit, és egyúttal kibővítette a "választékot".
Az új szerződésminták sokféle variációs lehetőséget nyújtanak a társaságoknak, így már bonyolultabb alapítási és majdani működési kívánalmakat is képesek kielégíteni, mint elődeik. A Ctv. 48. § (1) bekezdése hangsúlyozza, hogy a szerződésminta kiegészítése, vagy bármely rendelkezésének elhagyása tilos, ha valamely szerződésminta- rendelkezés használata az adott cégalapításnál szükségtelen, úgy az adott részt üresen kell hagyni. A szerződésminták időközben "intelligens nyomtatvány" formájában készültek el, azaz a számítógépes program nem engedi a felkínált blankettaszöveg megváltoztatását.
A Ctv. 48. § (1) bekezdésének utolsó mondta szerint ugyan "Amennyiben a szerződésminta kiegészítésére vagy bármely rendelkezésének elhagyására kerül sor - ideérve azt az esetet is, ha elhagyásra kerül a szerződésminta jellegre történő utalás -, a cégbíróság a 46-47. §-ok szerint jár el", ez a megfogalmazás azonban ellentmondásos. Azt jelentené ugyanis, hogy a cégbíróság a szerződésmintát átvizsgálja abból a szempontból (is), hogy szövegében eltértek-e a törvényi előírásoktól, és ha azt állapítja meg (1 munkaórás ügyintézési idő alatt!), hogy igen, akkor nem elutasító végzést hoz, hanem a 45-47. §-ok szerint jár el, vagyis áttér az általános eljárásra. Ezt a gondolatmenetet látszik erősíteni a Ctvn. 32. § (2) bekezdésével megállapított Itv. 45. § (3) bekezdésének utolsó mondata is, amely így szól: "...Amennyiben az egyszerűsített cégbejegyzésre irányuló kérelem benyújtása után megállapítást nyer, hogy a kérelmező az egyszerűsített bejegyzés igénybevételére nem jogosult, a cégbíróság felhívást bocsát ki az illeték (1) bekezdés szerinti összegre történő kiegészítésére."
A két idézet alapján valószínűsíthető, hogy a kodifikációs folyamatban felmerült egy olyan koncepció is, amely az egyszerűsített kérelem elbírálásánál - ha az nem felel meg az egyszerűsített eljárás feltételeinek - módot adott volna az általános bejegyzési eljárás "hiánypótlásos" ügymenetére való áttérésre. Ez a koncepció azonban nem került be a végleges törvényszövegbe, a fenti két jogszabályhely azonban torzóként ott maradt.
Miután a Ctv. 48. §-a több helyen ellentétes az ismertetett szövegekkel, utóbbiak alkalmazására nem látunk törvényes lehetőséget az alábbi okokból:
W22; A Ctv. 48. § szerinti egyszerűsített eljárás lényegét éppen az adja, hogy annak során nincs helye hosszas vizsgálódásoknak, a szerződési szövegnek a törvényi melléklettel való összevetésének, erre a rendkívül rövid ügyintézési idő sem ad lehetőséget. Egyébként sem ismeretes, hogy mit kellene érteni azon, hogy a kérelmező az eljárás "igénybevételére nem jogosult". Ez a szabály további törvényi magyarázat hiányában nem értelmezhető, különösen úgy, hogy a Ctvn. miniszteri indokolása sem ad eligazítást.
− Az egyszerűsített eljárást a szerződésminta alkalmazásának jelölésével (a többször módosított Cvhr. 1. számú melléklet első oldalának "Cégbejegyzési kérelem" elnevezésű nyomtatvány lapja) eleve kérni kell, ez a fél kérelme, a petitum része, melyben a kérelmező a bejegyzési dokumentáció elbírálását az egyszerűsített eljárási rendben kéri. A bíróság a fél kérelméhez kötve van, az a Ctv. és az Itv. fentiekben ismertetett, rendkívül hiányos szabályai alapján önkényesen nem minősítheti át. Ha a jogalkotó ezt biztosítani kívánta volna, sokkal részletesebben szabályoznia kellett volna ezen speciális eljárás feltételrendszerét. Jelen körülmények között azonban a döntésnek csak két útja van: ha megfelelő a kérelem és mellékletei (köztük a szerződésmintával készült létesítő okirat), a bíróság bejegyzést rendel el, ha nem, a kérelmet elutasítja. Minden más megoldás ellentétes lenne a 48. § jogintézményének szellemével.
W22; A Ctv. 48. § (6) bekezdése taxatíve megállapítja, mit vizsgálhat a bíróság az ilyen ügyekben. A felsorolásban a szerződésminta nem szerepel, annak jogszabályszerű elkészítése ugyanis a jogi képviselő feladata, így a cégbíróság nincs is abban a helyzetben, hogy a szerződésminta tartalmi hiányosságát észlelje.
− A szerződésminta nem megfelelő volta miatti áttérés az általános bejegyzési eljárás (lásd a 4.4.1. pontban írtakat) szabályaira lényegében azt jelentené, hogy a bíró (bírósági ügyintéző) hiánypótlási felhívást ad ki. Erre azonban a Ctv. 48. § (6) bekezdés utolsó mondata értelmében nincs jogszabályi lehetőség.
Kétségtelen, hogy egyes bírói vélekedések szerint, ha a kérelem minden vonatkozásban megfelel az általános bejegyzési eljárás előírásainak (illeték; közzétételi díj mértéke, 1-2. számú mellékletek stb.) és egyedül az egyszerűsített eljárás (szerződésminta alkalmazása) téves jelölése történt meg, lehetőséget látnak az áttérésre, és ennek alapján a bejegyzési kérelem teljesítésére. Erre a megengedő álláspontra azonban biztonsággal nem lehet számítani, különösen nem 2008. július 1-jétől, az 1 munkaórás ügyintézési határidő hatálybalépésétől. Ezért különös fontossággal bír, hogy a szerződésmintával készítendő létesítő okiratot a jogszabályi előírások maradéktalan betartásával szövegezzék meg, és azon rajta maradjon a szerződésminta jellegre történő utalás is. Ellenkező esetben a kérelem elutasítására kerül sor.
Említést érdemel, hogy a 2008. évi XCVI. törvény - figyelemmel arra, hogy a cégnyilvántartásból és a társasági szerződések (létesítő okiratok) kötelező tartalmából a cégek által végzett tevékenységek TEÁOR szerinti megjelölése kikerült - a Ctv. szerződésmintákat meghatározó mellékleteit ehhez az új körülményhez igazította [2008. évi XCVI. tv. 33. § (3) bek.].
4.4.3.1.1.1. A szerződésminta alkalmazásának hatása az eljárási rendre
A létesítő okiratnak a szerződésminta alkalmazásával történő elkészítése kétféle módon történhet. Lehetséges, hogy a jogi képviselő és az alapítók mintegy iratmintaként alkalmazzák a szerződésmintát a létesítő okirat megszövegezésénél, miután ez - jogalkotói ellenőrzöttsége folytán - komoly biztonságot nyújt, a szerződésszöveg hibátlanságát garantálja. Törvényi tilalom hiányában erre mód van, hiszen a szerződési szabadság elve egyúttal azt is biztosítja a feleknek, hogy bármely - általuk megfelelőnek tartott - mintát felhasználhassanak saját szerződésük elkészítéséhez. Ilyenkor azonban a szerződésminta jelleget a létesítő okirat nem tartalmazhatja, és a nyomtatványkérelem első oldalán sem szabad jelölni a szerződésminta iratmintakénti alkalmazását. Az eljárás az általános bejegyzési eljárás rendjében kell történjen, a szerződésminta iratmintakénti használata eljárási jogkövetkezménnyel nem jár. A szerződésminta használata ugyanis kizárólag az egyszerűsített eljárás sajátja, ott azonban egyúttal kötelező is alkalmazása. A 2006. évi V. tv. hatálybalépésétől 2007. szeptember 1-jéig létezett "szerződésmintás" eljárás ugyanis megszűnt, a ma hatályos Ctv. csak az egyszerűsített eljárás keretében tesz említést a szerződésminta alkalmazásáról, szabályairól. Ebből [valamint a Ctv. 50. § (2) bekezdésének első mondatából] egyenesen következik, hogy a szerződésminta egyedül az egyszerűsített cégeljárás sajátja, sőt az is leszűrhető, hogy a szerződésminta alkalmazásával létesített (szerződésminta alapján működő) társaság bejegyzési (változásbejegyzési) eljárását és az egyszerűsített cégeljárást lényegében szinonim kifejezésekként használja a Ctv. Ezt mondja ki a 41/2007. (VIII. 29.) IRM r. 1. számú mellékletével a Cvhr.-be iktatott új "Cégbejegyzési kérelem" és "Változásbejegyzési kérelem" szerződésmintára vonatkozó rovatához fűzött lábjegyzet is, és ezt a szövegezést hagyta meg az ezeket újra módosító 10/2008. (VI. 13.) IRM rendelet is. Nehezményezhető ugyan, hogy az IRM rendelet mellékletének egyes oldalain található lábjegyzet utal csak kifejezetten a szerződésminta alkalmazása és az egyszerűsített eljárás közötti összefüggésre, azonban vitán felül áll, hogy az IRM rendelet jogszabály, és jogszabálynak minősül melléklete és az azon található lábjegyzet is. Kétségtelenül világosabbak lennének az összefüggések, ha a törvény a fentieket kifejezetten kimondaná, esetleg azt is, hogy a szerződésminta kizárólag az egyszerűsített eljárásban alkalmazható. Ez elmaradt, így - bár kikövetkeztethető a fenti szabályok összevetéséből, hogy az egyszerűsített eljárásban kötelező a szerződésminta használata (és csakis ott), de - ez a jogalkotói szándék ismerete nélkül nehezen követhető. A 30/2008. (XII. 23.) IRM rendelet 1. számú mellékletében található nyomtatványkérelem fentieknek megfelelő lapjain már helyesbítették a szöveget, és nemcsak a lábjegyzet, hanem a kérelem fő szövegrésze is feltünteti a szerződésmintával együttjáró egyszerűsített eljárást. ("A cég létesítő okirata szerződésminta alapján készült, egyszerűsített eljárás lefolytatását kéri"). Ugyanakkor azonban nem tilos, hogy iratmintaként az általános eljárásban is felhasználják a szerződésmintát e jellegére való utalás nélkül.
A szerződésmintával - egyszerűsített cégbejegyzési eljárási rendben - alapított társaság változásbejegyzési ügyeire is kihatással van ez a körülmény, amint azt majd az egyszerűsített változásbejegyzés kapcsán tárgyalni fogjuk. (Lásd a 4.4.3.2. pontban írtakat.)

4.4.3.1.2. Az egyszerűsített cégbejegyzési kérelem kitöltése, mellékletei, benyújtása

Az egyszerűsített cégbejegyzési kérelem kitöltésének egyik legfontosabb szabálya, hogy annak első oldalán - ha az alapítók éltek névfoglalással - ezt a körülményt a határozat számának feltüntetésével jelöljék. A névfoglalás ténye meggyorsítja és eredményét tekintve biztonságosabbá teszi a kérelmet, miután a Ctv. 48. § (6) bekezdése szerint a bíróság a cég választott nevének jogszabályszerűségét csak akkor vizsgálja, ha a kérelmező nem élt a Ctv. 6. §-a szerinti névfoglalás lehetőségével.
A kérelem első oldalának második, "A cég létesítő okirata szerződésminta alapján készült" rovatánál "X" jellel kell jelölni a szerződésmintás alapítás tényét, amely egyúttal az egyszerűsített eljárás kérését is jelenti. (Ezt a rovatot kizárólag az egyszerűsített eljárásban szabad jelölni, amint arra az előző pontban már hivatkoztunk.)
Az egyszerűsített cégbejegyzési eljárás illetéke a Ctvn. 32. § (2) bekezdésével módosított Itv. 45. § (3) bekezdése szerint 15 000 Ft (a bejegyezni kért társasági formától függetlenül), a közzététel pedig ingyenes. [42/2007. (VIII. 29.) IRM r. 1. §-ával módosított 22/2006. (V. 18.) IM r. 5. § új (3) bek.] Az illeték és a közzétételi díj befizetésében 2010 januárjáig nincs változás. (Lásd a 4.2.2.1.3. pontban írtakat.)
A cégbejegyzési kérelem második oldalát, amelyen a mellékleteket fajtánként és nyelvenként részletezve kell feltüntetni, különös gonddal kell megválasztani és kitölteni. A 30/2008. (XII. 23.) IRM rendelettel módosított Cvhr. ugyanis két választást kínál, a lehetőségek közül az első - noha az általános cégbejegyzési (és változásbejegyzési) eljárás szükségképpeni kelléke - szerepet játszik az egyszerűsített eljárásban is. A második ezzel szemben kizárólag az egyszerűsített cégbejegyzési eljáráshoz tartozik. Erre két körülmény is utal: egyrészt az azon olvasható 1. számú lábjegyzet szövege, másrészt a lap alján található, a Ctv. 48. § (3) bekezdésében írt jogi képviselői nyilatkozat szövege, amely a csatolt és a képviselő őrizetében maradó okirati mellékletek törvényességi szempontú vizsgálatát tanúsítja.
A nyomtatványkérelemnek az általános bejegyzési eljárásban is használatos "A mellékletek száma fajtánként és nyelvenként részletezve" kezdetű lapján kell felsorolni a bejegyzési kérelem mellékleteként a bírósághoz benyújtandó, a Ctv. 3. számú mellékletének I. része szerinti okiratokat [Ctv. 48. § (2) bek.]. (A nyomtatványlap 1. számú lábjegyzetéből is kitűnően ezen a lapon kell felsorolni azokat a mellékleteket, amelyek bekerülnek a cégbíróságra.) A következő - kizárólag az egyszerűsített cégeljárásban használható - melléklet felsorolásra szolgáló oldalon (a 3. számú melléklet II. része által meghatározott) azon okiratok kerülnek feltüntetésre, amelyek a jogi képviselő őrizetében maradnak. Ezeket a kérelemhez kapcsolódóan értelemszerűen kell összeválogatni, s noha ezen iratokat a bíróság nem tekintheti meg, azt mégis ellenőrzi, hogy a jogi képviselő minden, az adott kérelemhez szükségképpen hozzátartozó okiratot figyelembe vett-e a bejegyzési dokumentáció összeállításánál és törvényességi vizsgálatánál. A felsorolásnak tehát minden, a kérelem alapjául szolgáló okirati mellékletet tartalmaznia kell, akár bekerül az a cégbíróságra akár nem. Éppúgy elutasításra vezet az a körülmény, ha a jogi képviselő a kérelemben a 3. számú melléklet II. részében említett, az adott kérelemhez szükséges, de a bíróságra be nem adandó valamely okirat feltüntetését mellőzi, mintha a beadandó mellékletek közül felejti el valamelyik okirat benyújtását. A nyomtatványkérelemnek a jogi képviselőnél maradó okiratokat felsoroló oldalán egyúttal nyilatkozni kell arra nézve is, hogy a jogi képviselő a mellékletek (mind a benyújtott, mind a jogi képviselőnél maradó okiratok) törvényességi szempontú vizsgálatát elvégezte, és azokat megfelelőnek találta. Erre nézve külön nyilatkozatot csatolni a Ctv. 48. § (2) bekezdésére figyelemmel nem kell, mert a nyomtatványkérelem jogszabály által meghatározott szövege tartalmazza ezt. Külön jogi képviselői (elektronikus) aláírással sem kell ellátni, mert a bejegyzési nyomtatványkérelem egyetlen minősített elektronikus aláírása és időbélyegzője a teljes kérelemre és [az Ütv. 27/A. § (1) bekezdése szerint annak mellékleteire is] vonatkozik. {Így foglalt állást a Fővárosi Ítélőtábla 13. Cgf. 43.170/2008/2. számú határozata is}. A 30/2008. (XII. 23.) IRM rendelet időközben ésszerűsítette a bejegyzési (változásbejegyzési) nyomtatványkérelmeket, elhagyta róluk a papíralapú eljáráshoz kötődő részeket, köztük a mellékletek darabszámának feltüntetését, valamint - több helyen is - a jogi képviselő grafikus aláírásának helyét. Erre az elektronikus eljárásban {figyelemmel a 2008. évi XXX. tv. 53. § (3) bekezdésével és a 2008. évi XCVI. tv. 30. §-ával módosított Ctv. 36. § (2) bekezdésében, valamint a 2008. évi XXX. tv. 69. §-ával módosított Ütv. 27/A. § (1) bekezdésében foglaltakra} valóban semmi szükség.]
Az egyszerűsített cégbejegyzési eljárásban előterjesztett kérelemhez a Ctv. 48. § (2) bekezdése értelmében a megfelelően kitöltött nyomtatványkérelem mellett a Ctv. 3. számú mellékletének I. részében felsorolt okiratokat kell csatolni. Ezek a szerződésminta alapján készült létesítő okirat (lásd a 4.4.3.1.1. pontban írtakat); az adószám megállapításához szükséges áfanyilatkozat (ez a nyomtatványkérelem része, annak 1. számú melléklete, amelyen ugyancsak blankettaszerűen kitöltve kell a helyes információkat jelölni.) Csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását (képviseleti jog igazolására szolgáló okiratot); az alapítási engedélyt (ha az alapítás ehhez kötött); kft. esetében pedig a tagjegyzéket (az esetleges közös tulajdonú törzsbetét résztulajdonosainak és képviselőjük feltüntetésével).
Az egyszerűsített cégbejegyzési kérelemhez - a 2008. évi XCVI. törvény 10. §-ával beiktatott Ctv. 37. § (5) bekezdésének 2010. január 1-jei hatálybalépéséig - mellékelni kell a jogszabályban meghatározott [Itv. 45. § (3) bek. szerinti 15 000 Ft összegű] eljárási illeték elektronikus megfizetését igazoló okiratot. A bíróság rendkívül rövid idő alatt lezajló eljárására csak úgy van lehetőség, ha az eljárási díjakat (illetéket és a közzétételi költségtérítést) előzetesen már megfizette a kérelmező. Nem elegendő tehát annak igazolása hogy a befizetés megtörtént (vagyis az utalvány csatolása), hanem az Államkincstár ügyazonosító jellel ellátott visszaigazolását kell mellékelni a bejegyzési kérelemhez [Ctv. 37. § (4) bekezdés].
Tekintettel arra, hogy az egyszerűsített cégbejegyzési eljárás a 42/2007. (VIII. 29.) IRM rendelettel módosított 22/2006. (V. 18.) IM r. 5. § (3) bekezdése értelmében mentesül a közzétételi költségtérítés megfizetése alól, erre vonatkozó okiratot a kérelemhez nem kell mellékelni.
Az egyszerűsített eljárásban benyújtandó szerződésminták 1.6. pontja az alapítandó cég e-mail elérhetőségét tartalmazza, és az ehhez fűzött lábjegyzet szerint e rovat kitöltése kötelező. Kétségtelen, hogy a Gt. és a Ctv. egyéb részei nem tartalmaznak utalást e kötelezettségre, miután azonban a jogszabály melléklete és annak lábjegyzete is a jogszabály része, álláspontunk szerint a szerződésminta 1.6. pontjának kitöltése nem maradhat el. Így foglalt állást a Fővárosi Ítélőtábla 13. Cgf. 44.627/2008/2. számú határozata is.
A 3. számú melléklet II. részében felsorolt okiratok közül az alapítás és a bejegyzési kérelem jellegzetességeire figyelemmel, értelemszerűen kell összeválogatni azokat az okiratokat, amelyek tárgyuk szerint szükségesek az adott cégbejegyzési kérelemhez. Ezeket - amint arról az előbbiekben már szóltunk - csupán a bejegyzési kérelem megfelelő nyomtatványoldalán kell részletezni, de a cégbíróságra nem kerülnek be, maradnak a jogi képviselő őrizetében. (A mellékletekre nézve lásd a 4.1.2.4.6. pontban írtakat.) A jogi képviselők esetenként úgy próbálnak mentesülni az iratőrzési kötelezettség alól, hogy a 3. számú melléklet II. részében írt okiratokat is beadják a cégbíróságra az I. sz. melléklet szerinti okiratokkal együtt. Az ilyen kérelem sorsa elutasítás lesz, tekintve, hogy a kérelem kitöltése, összeállítása nem felel meg a Ctv. 48. §-ában foglaltaknak. A jogi képviselő nem nehezítheti meg az egyórás ügyintézési határidővel dolgozó cégbíróság munkáját azzal, hogy különböző, a jogszabály által elő nem írt mellékletekkel bővíti bejegyzési kérelmét. (Fővárosi Ítélőtábla 13. Cgf. 44.028/2008/2.) Hasonlóképpen foglalt állást egy ügyben a Fővárosi Ítélőtábla 16. Cgf. 44.137/2008/2. számú határozata is.
A Ctv. 48. § (3) bekezdésének harmadik mondata szerint a jogi képviselő a 3. számú melléklet II. részében felsorolt, a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, és nála maradó okiratokat köteles megőrizni [Ctv. 37. § (2) bek.], és amennyiben ezekkel összefüggésben tartalmi vagy jogszerűségi kétség merülne fel, a jogi képviselő köteles ezen okiratokat a cégbíróság felhívására bemutatni, szükség esetén a cégiratokhoz csatolni.
Ez a kötelezettség értelemszerűen nem az egyszerűsített cégbejegyzési eljárásra vonatkozik, miután annak rendje szerint szóba sem jöhet, hogy kétség esetén az okiratot a jogi képviselővel becsatoltassa a bíróság, ez ugyanis már hiánypótlást jelentene, amit a Ctv. 48. § (6) bekezdése kizár. Ezért leszögezhetjük, hogy a Ctv. 48. § (3) bekezdésének fentiekben idézett harmadik mondata alatt nem a cégeljárást, hanem egy esetleges későbbi törvényességi felügyeleti eljárásban, vagy peres eljárásban előírt iratbemutatási kötelezettséget kell érteni.
[Megjegyzendő, hogy a Ctv. 48. § (3) bekezdése szerint a jogi képviselő által őrzött iratok minősítése nem világos. Egyes vélemények szerint ezek a bejegyzési (változásbejegyzési) ügy részeiként nyilvános cégiratok, melyeknek bárki általi megtekinthetőségéről, vonatkozásukban a cégnyilvánosság biztosításáról a jogi képviselőnek, illetve a Magyar Ügyvédi Kamarának, valamint a közjegyzői levéltár vezetőjének kell gondoskodnia. Mások (főként az ügyvédi kar, de tudomásunk szerint az igazságügyi tárca kodifikátorai is) úgy látják, hogy ezek nem nyilvános iratok, sőt ezeket az ügyvédi titoktartás védi. Ha ez így van, kérdés, hogyan szerez az érdekelt elegendő információt egyes cég- és társasági jogi perek megindításához, vagy egy szétválás, vagy végelszámolás kapcsán a jogelőd cég hitelezője (ha az ilyen ügyeket egyszerűsített eljárásban jegyzik be) honnan tudja meg, ki köteles igényének helytállni? Az ezzel kapcsolatos kérdéseket azonban véleményünk szerint törvényi szinten mielőbb szabályozni kell, mert a helyzet egyelőre rendezetlen.]
Az egyszerűsített cégbejegyzési kérelmet és valamennyi mellékletét 2008. július 1-je előtt is kizárólag elektronikus úton lehetett benyújtani a Ctvn. 28. § (5) bekezdése értelmében. (Miután ez az előírás az egyszerűsített cégeljárás egyik alapvető feltétele, helyesebb lett volna a Ctvn. helyett a Ctv. 48. §-ában megfogalmazni, még akkor is, ha 2008. július 1-jétől, az elektronikus cégeljárás általánossá válásától kezdve hatályon kívül kellett volna helyezni ezt - az addigra speciális - rendelkezést.) Tekintve, hogy 2008 júliusától minden cégeljárás csak elektronikusan kezdeményezhető, e vonatkozásban ma már nincs különbség az általános és az egyszerűsített eljárás között.

4.4.3.1.3. Az egyszerűsített cégbejegyzési eljárás menete, a bírói vizsgálat terjedelme és a hozható határozatok

Az egyszerűsített eljárás rendje szerint a cégbíróságra beérkező cégbejegyzési kérelmet a bíró (fogalmazó, titkár, bírósági ügyintéző, a továbbiakban: bíró) nyomban megvizsgálja, és 2008. június 30-éig két munkanapon, 2008. július 1-jétől pedig egy munkaórán belül döntésre kell jutnia, anélkül azonban, hogy hiánypótlási felhívást adna ki, ezt ugyanis a Ctv. 48. § (6) bekezdése tiltja.
A bírói vizsgálat során áttekinti, hogy megfelel-e a jogszabályoknak
− a jogi képviselő meghatalmazása;
− a bejegyzési kérelem kitöltése, és
− a jogi képviselőnek a bejegyzési kérelembe foglalt nyilatkozata;
− csatolta-e a bejegyzést kérő a 3. számú melléklet I. részében felsorolt okiratokat; továbbá
− jogszabályszerű-e a cég választott neve [ez a körülmény azonban a Ctv. 48. § (6) bekezdése értelmében csak akkor vizsgálható, ha a cég eredményes névfoglalással nem élt. Ha igen, és a határozat számát a cégbejegyzési kérelem első oldalán jelezte, a cégnév vizsgálatára nincs törvényes lehetőség.]
Amint arra korábban már utaltunk (lásd a 4.4.3.1.2. pontot), a Ctv. 3. számú mellékletének II. részében felsorolt, és a kérelem alapjául szolgáló okiratok a jogi képviselő őrizetében maradnak, azonban a Ctv. 48. § (3) bekezdése második mondata értelmében a felsorolásukat a nyomtatványkérelem megfelelő oldalának tartalmaznia kell. Ha a felsorolás hiányos, ez a kérelem hibás kitöltésének számít, és elutasítást von maga után.
A törvényi taxációban a létesítő okirat nem szerepel, így azt a cégbíró (bírósági ügyintéző) nem vonhatja vizsgálódásai körébe, a létesítő okirat esetleges hibáiért a jogi képviselő felel.
A Ctv. 48. § (7) bekezdése lényegében taxatíve felsorolja az egyszerűsített cégbejegyzési eljárásban hozható határozatokat. Látható, hogy az eljáró bíró csak kétféle döntést hozhat: ha helyesen terjesztették elő a kérelmet, elrendeli a cég bejegyzését; ha nem, akkor pedig elutasítja azt. Elutasító végzést hoz, ha
− a bejegyzést kérő jogi képviselőjének meghatalmazása hiányzik; a bejegyzési kérelem kitöltése nem felel meg a jogszabályoknak, vagy ha a bejegyzési kérelem nem tartalmazza a jogi képviselőnek a bejegyzendő adatokra vonatkozó (tehát a 3. számú melléklet I-II. részében felsorolt) iratok jogszerűségét igazoló nyilatkozatát. (Ha a 3. számú melléklet II. részének körébe tartozó valamely, a kérelem tárgya szempontjából az eljáró bíró [bírósági ügyintéző] megítélése szerint szükséges okirat a felsorolásból kimarad, az a kérelem helytelen kitöltése okából történő elutasításra adhat alapot.)
− Elutasítás a jogkövetkezmény, ha a bejegyzést kérő elmulasztotta a 3. számú melléklet I. részében felsorolt, és a kérelemhez szükséges valamely irat benyújtását, továbbá
− ha a cég elnevezése nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek. Erre nézve azonban csak akkor terjedhet ki a vizsgálat az egyszerűsített cégbejegyzési eljárásban, ha a kérelmező a névfoglalás lehetőségével előzetesen nem élt [Ctv. 48. § (7) bek. c) pontja].
Kérdés, hogy a bejegyzésen és az elutasításon kívül más - az ügyet ügyviteli szinten befejező - határozat hozható-e. A jogintézmény szellemével, jogi rendeltetésével ellentétes véleményünk szerint minden, az eljárást megakasztó joghatású döntés. Tekintve azonban, hogy erre nézve a Ctv. 48. §-a kifejezett rendelkezést nem tartalmaz, a Ctv. 32. § (1) bekezdésében foglalt közös szabályok érvényesülnek az egyszerűsített cégbejegyzési eljárásban éppúgy, mint az általános eljárásban. Ennek megfelelően szünetelés megállapításának nincs helye, felfüggesztésnek pedig csak a bejegyzési eljárás folyamata alatt, azzal összefüggésben indult törvényességi felügyeleti eljárás esetén - amelynek előfordulása azonban az ügyintézési időtartam rövidsége folytán csaknem lehetetlen. Félbeszakadás megállapítása nem kizárt, azonban kevéssé valószínű, hogy az igen gyors eljárási teendők közepette a bíróság ilyen döntést megalapozó körülményről értesüljön.
Említést érdemel egy korábbi probléma. A bírák közül néhányan úgy látják, hogy ha a fél a bejegyzési kérelmen - noha általános eljárás szerint kívánta azt beadni, az egyszerűsített eljárást jelölte X-szel, vagy fordítva: bár egyszerűsített eljárást akart kérni, de az X jel a kérelemről lemaradt - az eredetileg, adminisztratív okból hibásan jelölt eljárási rend már "rögzült", a hiánypótlás során, vagy az elutasítást követő újabb (esetleg ismételt) bejegyzési kérelmen a fél nem kérhet más eljárási rendet. Ez az álláspont véleményünk szerint téves, és minden jogszabályi alapot nélkülöz. Egyrészt a Ctv. sehol nem tartalmaz "az eljárási rend rögzülésével" kapcsolatos fenti szabályt, másrészt a bíróság a fél kérelméhez kötve van, a kérelmen aktuálisan megjelölt eljárási rend szerint köteles tanulmányozni és elbírálni azt. Ha bármi okból a felzeten elmulasztják "X" jellel kérni az egyszerűsített eljárást, a bíróság az általános eljárás alapján köteles hiánypótlási felhívást kiadni, ha a kérelem tartalmából (szerződésminta alkalmazásából, illetve annak alapján történő működéséből) az következik, hogy a cég jogszerűen nem is nyújthat be mást, csak egyszerűsített kérelmet. Vitán felül áll, hogy ilyen esetben a beadványról lefelejtett "X" jel pótlása, és az így helyesbített kérelem benyújtása elé nem szabad akadályt gördíteni. Az eset fordítottja épp így igaz, a tévesen bejelölt egyszerűsített kérelem elutasítását követően benyújtott - most már általános eljárásba tartozó ("X" jel nélküli) kérelem a fenti okból szintén nem kifogásolható, hiszen ha a cég nem "szerződésmintás", nem is élhet az egyszerűsített eljárás előnyeivel, így az eredeti téves jelölés révén az őt meg nem illető eljárási rend sem "rögzülhet".

4.4.3.1.4. A bíróság vezetőjének hatásköre, és az ismételt bejegyzési kérelem lehetősége

A Ctv. 39. § (1) bekezdésének általános szabálya értelmében a cégbíróságra vonatkozó ügyintézési határidő az azt követő első munkanapon kezdődik, amikor a céginformációs szolgálattól az informatikai szempontból szabályszerű bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem a cégbírósághoz megérkezik. A Ctv. 48. § (5) bekezdése ehhez hozzáteszi, hogy a bejegyzési kérelem elbírálásáról a cégbíróság a bejegyzési kérelem érkezését követő egy munkaórán belül határoz, de a bíróság ügyintézési idejének számításánál a kezdő időpont munkanapokon reggel 9 óra. Ha tehát augusztus 25-én délután 14 órakor beérkezik a cégbíróságra egy egyszerűsített cégbejegyzési kérelem, az ennek elbírálására rendelkezésre álló ügyintézési határidő másnap, augusztus 26-án reggel 9 órakor kezdődik, és 10 óráig hozható meg a bejegyző vagy elutasító végzés jogszerűen. A 2008. évi XCVI. törvény 15. §-ával kiegészített Ctv. 48. § (5) bekezdése értelmében a bíróság a fenti ügyintézési határidőn belül határozatának kézbesítését is köteles kezdeményezni.
A Ctv. 48. § (8) bekezdése értelmében - ha a bíró, (bírósági ügyintéző) a rendelkezésére álló (2008. július 1-jétől) 1 munkaóra alatt nem tesz eleget döntési kötelezettségének, a cégbíróság vezetője a határidő lejártát követően legkésőbb egy munkanapon belül (azaz a kérelem beérkeztétől számított harmadik munkanapon) hivatalból intézkedik a bejegyzési kérelem elbírálásáról. Az ügyintézési határidő eredménytelen eltelte esetén (azaz a negyedik munkanapon) a cégbejegyzés a kérelem szerinti tartalommal a törvény erejénél fogva létrejön, tehát azt ily módon kell rögzíteni a cégnyilvántartásban. (Megjegyzendő, hogy az egy munkaóra jogszabályi meghatározására irányuló kodifikáció elmaradt, noha nyilvánvalóan biztosítani kellene azt, hogy a technikai okokból beálló, munkavégzést akadályozó helyzetek időtartama a bírósági ügyintézési határidőbe ne számítson bele.) A 2008. évi XCVI. törvény 15. § (2) bekezdésével módosított Ctv. 48. § (8) bekezdése értelmében a törvény erejénél fogva bekövetkezett automatikus bejegyzés esetén kijavítás iránti kérelem terjeszthető elő.
Az egyszerűsített bejegyzési eljárásban hozott elutasító végzés ellen fellebbezési lehetőség ugyan van, azonban ez - miután az egységes bírói gyakorlat szerint a fellebbviteli eljárásban az vizsgálandó, hogy az elsőfokú bíróság helyesen járt-e el, és ha a válasz erre igen, a bejegyzési kérelem hiányai a jogorvoslati szakban sem pótolhatók joghatályosan - a fél számára nem jelent előnyt. Kétségtelen, hogy a kérelmet az elutasításból okulva most már helyesen újra beadhatja, az eljárási illetéket azonban - miután az egyszerűsített eljárásban végzett korlátozott terjedelmű vizsgálat is érdeminek számít - elveszíti. [A Fővárosi Ítélőtábla 13. Cgf. 43.536/2008/2.]
Erre a helyzetre nyújt megoldást a Ctv. 48. § (9) bekezdése, amely az egyszerűsített cégbejegyzési kérelem elutasítása esetére lehetővé teszi a Ctv. 45. §-ából már ismert ismételt bejegyzési kérelem előterjesztését.
Eszerint, ha a cégbejegyzési kérelmet elutasító végzés közlését követő nyolc (naptári!) napon belül ismételten kérik a cég bejegyzését, az elutasításhoz fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak, és a korábbi eljárás során benyújtott okiratokat (köztük az illetékbefizetési igazolást) is ismételten fel lehet használni. Miután a kérelmező előtársaság változatlanul szerződésminta alapján készült létesítő okirattal működik, továbbra is csak elektronikusan, az egyszerűsített eljárási rendben nyújtható be az ismételt bejegyzési kérelem, melynek sikerességéhez az elutasító végzésben közölt hiányosságok pótlása, helyesbítése is szükséges. (Értelemszerűen lásd a 4.4.1.1.1.1. pontban írtakat is.) Megjegyzendő, hogy a 30/2008. (XII. 23.) IRM rendelettel módosított Cvhr. 1. számú mellékletének "Változásbejegyzési kérelem" elnevezésű nyomtatványmintája használandó az ismételt változásbejegyzési kérelem előterjesztéséhez, melyen az ismételt kérelem-minőséget "X" jellel jelezni kell, a kérelem további oldalán pedig fel lehet tüntetni a pótlólag mellékelendő okiratot (okiratokat). (Lásd a 4.4.1.1.1.1.6. pontban írtakat is.)
A Ctv. 48. § (9) bekezdése külön hangsúlyozza, hogy a nyolcnapos határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet (a fél kérelmét bármikor újra beadhatja, az elutasítás nem jelent res iudicatát), és ismételt bejegyzési kérelem is csak egy alkalommal terjeszthető elő. A Ctv. 38. § (3) bekezdésében és 37. § (6) bekezdésében foglaltak az egyszerűsített eljárásra is irányadóak.

4.4.3.2. Az egyszerűsített változásbejegyzési eljárás

4.4.3.2.1. Az egyszerűsített változásbejegyzési eljárásról általában

A Ctvn.-nel módosított Ctv. vezette be az egyszerűsített cégeljárás egyik legfontosabb újdonságát, azt, hogy ez a különleges eljárási rend a változásbejegyzési eljárásban is alkalmazható. A Ctv. 50. § (2) bekezdése kimondja, ha a cég létesítő okirata szerződésminta alkalmazásával készült, a változásbejegyzési eljárásra a 48. § rendelkezéseit, azaz az egyszerűsített cégeljárás szabályait kell alkalmazni.
Ez a megfogalmazás azt is jelenti egyúttal, hogy mindaddig, amíg a szerződésminta alkalmazásával készült létesítő okirat alapján működik egy gazdasági társaság (akár azért, mert így hozták létre, akár azért, mert ilyen létesítő okiratra tért át), kizárólag egyszerűsített eljárási rendben - elektronikusan - adhatja be változásbejegyzési kérelmeit. Vonatkozik ez a megállapítás minden változásbejegyzési kérelemre, akár érinti a cég létesítő okiratát, akár nem. Az egyszerűsített változásbejegyzési eljárás helyett csak akkor alkalmazhat általános változásbejegyzési eljárást, ha létesítő okiratát "szerződésmintásról" szerződésminta mellőzésével készültre módosítja.
Az egyszerűsített változásbejegyzési eljárásra is érvényesül a Ctv. 50. § (1) bekezdésének azon megállapítása, hogy (a törvényi kivételekkel és eltérésekkel) az egyszerűsített változásbejegyzési eljárásra is irányadóak a cég alapításának egyszerűsített bejegyzésére vonatkozó előírások, és értelemszerűen alkalmazandóak rá a cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárás közös szabályai.
A változásbejegyzés - minden változásbejegyzési rendre érvényesülő - előírásait fogalmazza meg a Ctv. 50. § (5)-(6) bekezdése, amely kimondja: ha a változás (a változással érintett adat) bejegyzése kötelező, és a cégbíróság a kérelmet elutasította, ez a körülmény a jogszabályoknak megfelelő változásbejegyzési kérelem előterjesztésének kötelezettsége alól a kérelmezőt nem mentesíti. A változásbejegyzési kérelem előterjesztésére nyitva álló - Ctv. 34. § (1) bekezdése szerinti 30 napos - határidő a változás bekövetkeztétől számít, és ha a szerződésminta alapján működő társaság alapítási engedélyhez kötött tevékenységre tér át működése során, az ezzel kapcsolatos egyszerűsített változásbejegyzési kérelmet az engedély kézhezvételétől számított 15 nap alatt kell benyújtani az engedéllyel együtt.
Az egyszerűsített változásbejegyzési eljárásban [a Ctv. 50. § (2) bekezdéséhez képest alkalmazandó Ctv. 48. § (2)-(3) bekezdése folytán] a Ctv. 3. számú mellékletében felsorolt okirati mellékletek szükségesek. A 3. számú melléklet I. részében felsoroltak csatolandók, ezeknek köre a változásbejegyzési eljárásban kibővült egy 7. ponttal. Eszerint a kérelemhez szükség szerint mellékelni kell a legfőbb szervnek vagy a legfőbb szerv helyett eljáró, döntésre jogosult szervnek a változás alapjául szolgáló határozatát, illetve, ha a változás bírósági vagy hatósági határozaton alapul, az erre vonatkozó okiratot. A bírósághoz benyújtandó okiratokat a változásbejegyzési nyomtatványkérelem (általános változásbejegyzési eljárásban is használatos) második oldalán fel kell sorolni.
A 3. számú melléklet II. részében nevesített okiratokat a cégbírósághoz nem kell benyújtani, azok a jogi képviselő őrizetében maradnak (lásd a 4.4.3.1.2. pontot is), a változásbejegyzési kérelem tárgya szerint értelemszerűen összeválogatott dokumentumok felsorolását azonban a változásbejegyzési kérelem - jogi képviselői nyilatkozatot is tartalmazó - harmadik oldalán fel kell tüntetni.
Megjegyzendő, hogy a 3. számú melléklet II. részének 14. pontja az egyszerűsített cégbejegyzési eljárásban szükséges okiratokhoz képest többletet jelent, kimondja ugyanis a jogszabály, hogy változásbejegyzés esetén mindazon okiratokra szükség van, amelyeket az 1. és 2. számú mellékletek a változásbejegyzési kérelem tartalmára, illetve a cégformára nézve előírnak. (Ezekkel tehát bővül a jogi képviselő őrizetében maradó nyilvános cégiratok száma, megjelölésüket azonban a változásbejegyzési nyomtatványkérelem egyszerűsített változásbejegyzésre rendszeresített harmadik oldalának tartalmaznia kell. Egyebekben a 4.4.3.1. pontban írtak néhány, a 4.4.3.2.1.1., 4.4.3.2.1.2. és a 4.4.3.2.3. pontban részletezett eltéréssel az egyszerűsített változásbejegyzés eljárási rendjére is értelemszerűen érvényesülnek. Ezek közül kiemelést érdemel, hogy az egyszerűsített változásbejegyzési kérelem első oldalán éppúgy döntő fontosságú a szerződésminta alapján történő cégműködés jelölése, mint az egyszerűsített cégbejegyzési kérelemnél.
4.4.3.2.1.1. Az egyszerűsített változásbejegyzési eljárás illetéke és közzétételi díja
A Ctvn.-nel módosított Itv. 45. § (3) bekezdése kizárólag az egyszerűsített cégbejegyzési eljárásra ad kedvezményes illetékszabályt, a változásbejegyzési eljárásra nem. Ezért erre az általános változásbejegyzésre (is) érvényes eljárási illetéktételek alkalmazandóak, vagyis a változásbejegyzési eljárás illetéke általában 15 000 Ft [Az Itv. 45. § (4)-(5) bekezdésében szabályozott speciális előírások szabják meg a jegyzett tőke változása esetén fizetendő illetéket [45. § (5) bek.], a 45. § (4) bekezdése pedig az átalakulás, a minősített többséget biztosító befolyás létrejöttének, valamint az elismert vállalatcsoportként való működés, illetve a nyilvános rt. cégadatváltozásának bejegyzése iránti kérelemre meghatározott 50 000 Ft illetéket, melyet elektronikusan kell leróni. [Megjegyzendő azonban, hogy az átalakulás véleményünk szerint egyszerűsített változásbejegyzési eljárás alá nem vonható.]
Az Itv. 45. § (4) bekezdésében meghatározott változások bejegyzéséért tehát az általánostól eltérő illetéket ír elő a jogalkotó, ez a 2007. szeptember 1-je előtti illetékekhez mérten esetenként lehet a fél számára kedvezőbb, de kedvezőtlenebb is. Nyilvánvalóan előnyösebb az átalakulás új, egységes illetéktétele, amely - figyelemmel a tartalmilag egységet képező, különleges változásbejegyzési eljárásra, melynél az átalakulás gyűjtőfogalmába a cégformaváltáson túl az egyesülés és a szétválás minden esete is beletartozik - valamennyi, az átalakulással keletkező, megszűnő, módosuló társaság bejegyzésére egyetlen 50 000 Ft-os illeték lerovását írja elő.
Többletterhet jelent viszont a konszernjogi befolyásszerzés bejegyzésének az eddiginél jóval magasabb illetéke, különösen a kisebb kft.-k esetében. [Megjegyzendő, hogy helytelennek tartjuk azt a bírói gyakorlatot, amely az Itv. korábbi 45. § (4) bekezdésének megváltozásából messzemenő következtetéseket von le. A Ctvn. ugyanis valóban átfogalmazta a hivatkozott jogszabályhelyet, meghonosítva a fentiekben ismertetett speciális változásbejegyzési illetéktételeket, a szövegből pedig elmaradt az egy kérelemben előterjesztett több változásbejegyzés szabálya. Ennek 2007. szeptember 1-je előtti szövege szerint: "Ha a cégnyilvántartásba bejegyzett adatokra (jogokra, tényekre) vonatkozóan több rovatot is érintő változásokat egyidejűleg jelentenek be - az (5) bekezdésben foglalt eset kivételével - a bejelentett változások számától függetlenül 8000 Ft illetéket kell megfizetni."]
Ilyen rendező elv csak az Itv. érintetlenül maradt 45. § (5) bekezdésének jegyzett tőke változására vonatkozó, 40%-os illetékfizetést előíró, és ugyanakkor bejelentett más módosítások illetékét is magában foglaló szabályában olvasható. E jogszabályi változásból e nézet képviselői arra következtetnek, hogy minden más - a 45. § (5) bekezdése alá nem tartozó - változásbejegyzési ügyben, ha egy kérelemben több változást jelentenek be, az illetéktételek halmozódnak: például a konszernjogi szerzést jelentő tagváltozással együtt bejegyezni kért székhelyváltozás bejegyzéséhez 50 000 Ft + 15 000 Ft illeték lerovását követelik meg. Véleményünk szerint ez a jogértelmezés helytelen, mert egy eljárásért csak egyféle eljárási illeték lerovása követelhető meg. Értelemszerűen az egyszerre, egy kérelemben bejelentett két vagy több változás szóba jöhető eljárási illetékei közül a magasabb magában foglalja az alacsonyabb illetéktételű adatváltozás egyidejű bejegyzésének illetékét is. Erre figyelemmel nem kifogásolható az Itv. 45. § (4) bekezdése korábbi, evidenciát közlő szövegének megváltoztatása, az azonban igen, hogy a változás okára a Ctvn. miniszteri indokolása nem tért ki, zavart okozva ezzel a jogalkalmazásban. Az általunk javasolt jogértelmezés helyességét támasztotta alá az a körülmény is, hogy az Itv. 45. § (4) bekezdését - a félreértések elkerülése végett - utóbb a 2007. évi CXXVI. tv. 155. § (2) bekezdése 2008. január 1-jei hatállyal kiegészítette az alábbi szöveggel: "…Ez az illeték magában foglalja az átalakulással, minősített többségi befolyás létrejöttével, valamint az elismert vállalatcsoportként való működés bejegyzésével egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is."
Az egyszerűsített változásbejegyzési eljárás közzétételi díjára is igaz, hogy a közzététel kedvezménye csak a cégalapítás bejegyzésére vonatkozik, a változásbejegyzésre nem. A 42/2007. (VIII. 29.) IRM rendelettel módosított 22/2006. (V. 18.) IM r. 5. § (3) bekezdése ugyanis csak az egyszerűsített cégbejegyzés közzétételére engedélyez ingyenességet, az egyszerűsített változásbejegyzés közzétételi díjai az általános szabályok szerint alakulnak.
4.4.3.2.1.2. Az egyszerűsített változásbejegyzési eljárás bírósági ügyintézést érintő eltérő szabályai
A Ctv. 50. § (4) bekezdése szerint, ha a cég létesítő okirata szerződésminta alapján készült, vagyis ha a cég szerződésminta alapján működik, az ennek folytán - a Ctv. 50. § (7) bekezdés esetét kivéve - kizárólag az egyszerűsített változásbejegyzési eljárás rendjében beadható változásbejegyzési kérelem elbírálására bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző is jogosult. Az érdemi vizsgálat kapcsán hozott elutasító végzéséhez, vagy más, külön fellebbezhető végzéséhez azonban a cégbíró előzetes, írásbeli hozzájárulása szükséges. (Ennek elmaradása lényeges eljárási szabálysértés.)
Az egyszerűsített változásbejegyzési eljárás menetére, a bírói vizsgálat terjedelmére értelemszerűen vonatkoznak a 4.4.3.1.3. pontban írtak. Az egyszerűsített változásbejegyzés során ugyanazok a határozatok hozhatók meg, mint az egyszerűsített cégbejegyzési eljárásban. Miután a Ctv. 32. § (1) bekezdésének közös szabályai az egyszerűsített változásbejegyzésre is alkalmazandóak, eltérő törvényi rendelkezés hiányában a bejegyző vagy elutasító végzés mellett eljárást felfüggesztő végzés is hozható (nem állnak fenn a cégbejegyzési eljárásban emelt korlátok), noha ez álláspontunk szerint ellentétes a jogintézmény céljával, jellegével, gyorsított lefolytatásának igényével. Szünetelésnek nincs helye az eljárásban, a félbeszakadás megállapítása azonban nem kizárt.
Az egyszerűsített cégbejegyzési eljárás szabályaihoz képest eredetileg egyetlen lényeges differencia volt található: az egyszerűsített változásbejegyzési eljárásban a Ctv. 48. § (9) bekezdése - az ismételt bejegyzési kérelem intézménye - a jogalkotó kifejezett rendelkezése folytán nem volt alkalmazható [Ctv. 50. § (2) bek.].
Ezzel a Ctv. 50. § (2) bekezdése éppen a viszonylag bonyolultabban összeállítható változásbejegyzési ügyekben, melyeknél az átlagosnál mindig több a tévedési lehetőség, tiltotta meg az ügyfél számára rendkívül fontos ismételt változásbejegyzési kérelem benyújtását, s ezzel a kérelem egyszerű korrekciójának lehetőségét. A kérelmező számára megmaradt ugyan a fellebbezés, mint jogorvoslat, ez azonban - mivel a hiányok a jogorvoslati eljárásban joghatályosan nem pótolhatóak (lásd a 4.4.3.1.4. és a 4.4.1.1.1.1.9. pontban írtakat is) - nem hozott kielégítő eredményt számára. Kizárólag a kérelem újbóli "komplett" beadásának lehetőségével élhetett, ami az illeték ismételt lerovásával is együtt járt. Sajnálatos jogalkotási félreértésből eredt ez a szabályozás, amely figyelmen kívül hagyta a cégeljárásban hosszú ideje - több, mint tíz éve - fennálló, és a Ctvr.-ben, a régi Ctv.-ben és a Ctv. 50. § (1) bekezdésében ma is fellelhető utaló szabályt és e jogintézménnyel kapcsolatban az arra alapított töretlen bírói gyakorlatot. Ez a szabály a változásbejegyzési eljárásra a cégbejegyzési szabályok megfelelő alkalmazását írja elő, és így az ismételt bejegyzési kérelem - első olvasatban valóban alapítási jellegűnek tűnő - jogintézményét soha nem csupán a cégbejegyzési, hanem a változásbejegyzési ügyekre is vonatkoztatták a bírák.
Ennek - a jogalkalmazók számára rendkívül hátrányos - szabályozásnak a korrekcióját a jogalkotó a 2008. évi XXX. tv. 57. §-ával időközben elvégezte. 2008. július 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte a Ctv. 50. § (2) bekezdéséből a 48. § (9) bekezdésre történő utalást, így nincs többé akadálya annak, hogy az egyszerűsített változásbejegyzési eljárásban is előterjeszthessen a fél ismételt változásbejegyzési kérelmet. [Említést érdemel, hogy a 2007. szeptember 1. és 2008. július 1. közti időszakban született olyan fellebbviteli döntés, amely a Ctv. 50. § (2) bekezdésének kifejezett (és nyilvánvalóan téves) jogszabályi rendelkezése ellenére megengedhetőnek tartotta az egyszerűsített eljárásban az ismételt változásbejegyzési kérelem benyújtását. A Fővárosi Ítélőtábla 13. Cgf. 43.432/2008/2. számú végzése ezt azzal indokolta, hogy a felek méltányos érdekeit súlyosan sértő, és a jogszabály szabályozási céljaival ellentétes joggyakorlatot okozó jogszabályi rendelkezést a jogfejlesztő bírói gyakorlat jogértelmezéssel módosíthatja, ha az érdeksérelem olyan nyilvánvaló kodifikációs hibából ered, amelynek a kijavítására vonatkozó törvényjavaslatot már tárgyalja az országgyűlés. Mindent egybevetve azonban helyesebb, ha nem törvényrontó bírói gyakorlat, hanem a korrigált törvényi rendelkezés teszi lehetővé a fenti jogintézmény alkalmazását.]

4.4.3.2.2. Különleges egyszerűsített változásbejegyzési eljárások

Az egyszerűsített változásbejegyzési eljárások között kiemelést érdemelnek a létesítő okirat módosításával kapcsolatos ügyek.
4.4.3.2.2.1. Szerződésmintán alapuló létesítő okirat módosítása szerződésminta felhasználásával
A szerződésminta alkalmazásával készült létesítő okirattal működő társaság létesítő okiratát szerződésminta alkalmazásával módosíthatja, úgy, hogy az "új állapot" szerint tölti ki a szerződésmintát. Ez a szerződésmintán alapuló új létesítő okirat - melynek módosítására az adott társasági forma létesítőokirat-módosításának anyagi jogi szabályai érvényesülnek - egyúttal az egységes szerkezetű okirat szerepét is betölti. A változásbejegyzési kérelem értelemszerűen csak az egyszerűsített változásbejegyzési eljárás rendje szerint terjeszthető elő.
Kérdés, hogy a Ctv. 52. § (1) bekezdésében írt szerződésminta alkalmazásával készült okiratnak minősítsük-e, és a ma hatályos egyszerűsített változásbejegyzési eljárás kényszerű alanyának tekintsük-e az olyan létesítő okiratot, és az annak alapján működő táraságot, amelynek létesítő okirata nem a Ctvn.-nel módosított Ctv., hanem a 2006. július 1-je és 2007. szeptember 1-je között hatályos Ctv. melléklete alapján készült. Igaz, hogy ez is szerződésminta felhasználásával készült létesítő okiratnak számított, de ez a blankettaszerződés egy, a maitól teljesen eltérő, minőségileg más, azóta megszűnt eljárási rendbe tartozott. Miután az eljárásjogi szabályoknak visszaható hatályuk nincsen, rendelkezéseiket eltérő jogszabályi előírás hiányában a hatálybalépésükkor indult eljárások vonatkozásában kell alkalmazni, méltánytalannak tartjuk, ha a 2007. szeptember 1-jétől megváltozott jelentőséggel, jogkövetkezményekkel járó, új szerződésmintákhoz kapcsolódó eljárási szabályokat a hatálybalépés előtt keletkezett régi blankettaszerződésekhez fűznénk, amelyeknek elkészítésekor még nem számolhattak a mai "szerződésmintás" (azaz egyszerűsített) eljárási rend előnyeivel és főként kockázataival. Ezért úgy gondoljuk, hogy azok a társaságok, melyek a 2007. szeptember 1-je előtt hatályos szerződésminta alapján jöttek létre, vagy annak használatára tértek át, nem kötelezettek a Ctv. 2007. szeptember 1-jétől hatályos egyszerűsített változásbejegyzési eljárásának követésére, noha - az új szerződésminták szükség szerinti használatával - választhatják azt is. Ugyanakkor tekinthetik magukat úgy is, mint a szerződésminta mellőzésével készült létesítő okirat alapján működő társaságok, azaz változásbejegyzési kérelmeiket az általános változásbejegyzési eljárás szabályai szerint is benyújthatják, azonban ügyelniük kell arra, hogy a változásbejegyzési nyomtatványkérelem első oldalán ez esetben nem szabad bejelölniük a szerződésminta alapján történő működést.
4.4.3.2.2.2. Szerződésmintára való áttérés
A Ctv. 52. § (2) bekezdése kimondja, hogy a kkt., bt., kft., vagy a zrt. tagjai (részvényesei) elhatározhatják, hogy a korábban nem használt szerződésminta alkalmazására térnek át. Ez a létesítő okirat módosítását jelenti, és a legfőbb szerv hatáskörébe tartozó döntés, melyet az adott társasági formára vonatkozó anyagi jogi szabályok előírásai szerint kell meghozni.
Az addigi "szabadon fogalmazott" társasági szerződésnek a blankettaszerződésre való kicserélése ugyanis mindenképpen a szerződési tartalom lényeges megváltozásával jár. Az áttérés elhatározása esetében a megváltozott adatoknak megfelelő szerződésmintát kell kitölteni, és ez lép a korábbi létesítő okirat helyébe. Ez az okirat egyúttal az egységes szerkezetű létesítő okirat szerepét is betölti.
A Ctv. 52. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ilyen esetben a változásbejegyzési kérelmet - az ügyintézési határidő kivételével - az egyszerűsített eljárás rendje, azaz a Ctv. 48. §-a szerint kell benyújtani és elbírálni. Ez tehát "hagyományos" egyszerűsített változásbejegyzési eljárás, hiánypótlási felhívás nélkül és a már ismertetett korlátozott terjedelmű bírói vizsgálattal. (Lásd az előző, 4.4.3.2- 4.4.3.2.1.2. pontokban írtakat.)
Az egyetlen lényegi különbség a minden bizonnyal jogalkotói tévedés kapcsán a törvényszövegben maradt (a "szerződésmintás" eljárás létezésekor még indokoltnak számító), az ügyintézési határidőkre vonatkozó kitétel. Ennek ugyanis már nincs létjogosultsága, és semmiképpen sem indokolható, miért sújtja a törvény a többi egyszerűsített változásbejegyzési ügyhöz viszonyítva érthetetlenül hosszú eljárási határidővel éppen ezt az ügycsoportot. Remélhetőleg a Ctv. 52. § (2) bekezdésének korrekcióját a jogalkotó hamarosan elvégzi, addig azonban a szerződésmintára történő áttérés az egyszerűsített eljárási rend betartásával történik, de a bíróság ügyintézési határideje 2007. december 31-éig 45 munkanap volt, 2008. január 1-jétől pedig 15 munkanap a változásbejegyzés általános szabályai szerint.
Megjegyzendő, hogy a Ctv. 52. § (2) bekezdése - az ügyintézési határidők kivételével - a teljes Ctv. 48. § szabályainak alkalmazását írja elő a létesítő okiratnak szerződésmintára történő áttéréssel való módosítása ügyében. Miután ez a különleges egyszerűsített változásbejegyzési ügytípus speciális a Ctv. 50. § (2) bekezdésében foglalt egyszerűsített változásbejegyzési szabályokhoz képest, úgy látjuk, hogy az 52. § (2) bekezdésének esetkörére 2008. július 1-je előtt sem vonatkozott a Ctv. 48. § (9) bekezdés alkalmazásának 50. § (2) bekezdésében írt tilalma. A szerződésmintára áttérés változásbejegyzésére irányuló cégeljárásban tehát a fenti időpont előtt sem volt akadálya formális elutasítás esetén az ismételt változásbejegyzési kérelem sikeres előterjesztésének. (Így foglalt állást a Fővárosi Ítélőtábla több döntésében is, például a 14. Cgf. 43.626/2008/2. és a 16. Cgf. 43.682/2008/2. számú ügyekben.) [A kérdést azóta megoldotta a 4.4.3.2.1.2. pontban ismertetett, a Ctv. 50. § (2) bekezdését érintő módosítás.]
4.4.3.2.2.3. Áttérés szerződésmintáról a szabadon szövegezett létesítő okiratra
A Ctv. 52. § (3) bekezdése ismerteti azt az esetkört, amikor egy társaság létesítő okirata szerződésminta alapján készült, a cég tagjai azonban elhatározzák, hogy a blankettaalapú létesítő okiratot úgy módosítják, hogy a szerződésminta használatát mellőzve szabadon szövegezett létesítő okiratot fogadnak el. Ez éppúgy a legfőbb szerv hatáskörébe tartozó, az adott cégforma anyagi jogi szabályai által determinált társaságiszerződés-módosító döntés, mint az előző pontban tárgyalt esetkör. A Ctv. 52. § (3) bekezdése ilyen esetre előírja, hogy a kérelem benyújtására és a bíróság ügyintézésének menetére a Ctv. 46. §-a alkalmazandó, vagyis az általános változásbejegyzési normák szerint kell eljárni. (Lásd még a 4.4.4. pontban írtakat is.)

4.4.3.2.3. Egyszerűsített eljárási rendben be nem nyújtható változásbejegyzési kérelmek

A változásbejegyzési eljárások körében található néhány olyan különleges változásbejegyzési ügy, melyek esetében - főként garanciális okokból - az egyszerűsített változásbejegyzési eljárás szabályainak alkalmazása kifejezett jogszabályi tiltás hiányában is kizárt.
A bírák egységes álláspontja szerint ezen változásbejegyzési ügyek közé tartoznak az átalakulás bejegyzésével és a végelszámolással kapcsolatos változásbejegyzési ügyek.
Mindkét témakörben különös jelentőséggel bír a piaci élet szereplőinek kiemelt fontosságú tájékoztatása a jogutódlással, illetve jogutód nélkül megszűnő társaságok vagyonfelosztásáról, vagyoni tranzakcióiról. Az ezeket tanúsító iratanyagot a cégbíróságon a papír alapú nyilvántartásban, vagy digitalizált formában korlátlanul megtekinthetővé kell tenni az érdeklődők számára, enélkül nincs reális lehetőségük a jogutódokkal, illetve a volt tagokkal, engedményesekkel, tartozásátvállalókkal szembeni igényérvényesítésre, az univerzális vagy szinguláris jogutódlások megállapítására. Ezen cégiratok teljes nyilvánosságát a végelszámolás és az átalakulás anyagi jogi szabályait tartalmazó Ctv. VIII. fejezete és a Gt. is előírja kifejezetten hitelezővédelmi okokból. Ezen túlmenően a fenti két módosításfajta, mint a legbonyolultabb változásbejegyzési ügyek esetében álláspontunk szerint a bírói kontroll mindenképpen szükséges.
Az átalakulásnál a Ctv. 57. § (1) bekezdése is alapot ad a fenti jogértelmezésre, tekintve, hogy az ilyen változásbejegyzési ügyek elbírálására rendelkezésre álló bírósági ügyintézési határidőt 30 munkanapban szabja meg a jogalkotó. Ez a szabályozás az egyszerűsített változásbejegyzés Ctv. 50. § (2) bekezdésében írt általános változásbejegyzési normáihoz képest speciális, így leszögezhető, hogy a Ctv. 48. §-a nem alkalmazható az átalakulás, mint különleges változásbejegyzés iránt indított eljárásban, az ilyen kérelmet csak az általános változásbejegyzés előírásai szerint lehet benyújtani. (Lásd még a 4.4.4.7. pontban írtakat is.)
A végelszámolással törvényszerűen együttjáró létesítőokirat-módosítás - miután a törvényi szerződésminták a végelszámolással kapcsolatos változások feltüntetésére nem alkalmasak (lásd a 4.4.4.8.1. pontban írtakat is) - a végelszámolását elhatározó társaság számára azzal jár, hogy addigi szerződésmintás létesítő okiratát szerződésminta nélkülire kell módosítania. (Ez állhat csupán abból, hogy a szerződésminta szövegét alapul véve, a cégnevet megfelelő sorrendben, a "végelszámolás alatt", illetve "v. a." toldattal kiegészítve szerepeltetik benne, illetve a végelszámolót, mint speciális vezető tisztségviselőt nevesítik a létesítő okiratban.) Miután ez a szerződésminta megváltoztatásával jár, az nem tekinthető többé szerződésmintának, így a jogutód nélküli megszűnés és a végelszámolás elhatározása egyúttal kényszerűen magával vonja az egyszerűsített eljárási rendből az általános változásbejegyzés eljárási rendjére történő, Ctv. 52. § (3) bekezdése szerinti áttérést. A végelszámolás megindításával és az egyszerűsített végelszámolással kapcsolatos törlési kérelem tehát a fenti okokból nem nyújtható be az egyszerűsített változásbejegyzés szabályai szerint, de kizártnak tartjuk ezt a "kétlépcsős" végelszámolás befejezését követő törlési kérelem előterjesztésénél is. Túl azon, hogy a társaság ekkor már az előbbiekben ismertetett okokból szerződésminta mellőzésével készült létesítő okirat alapján működik, és az utolsó (végelszámolást befejező) legfőbb szervi ülésen aligha várható a létesítő okirat szerződésmintásra való módosítása, ez az erre irányuló szándék esetén sem lenne lehetséges, hiszen a társaság "v. a." toldatos cégneve és speciális vezető tisztségviselője a szerződésmintában továbbra sem tüntethető fel. Könnyen belátható, hogy minderre tekintettel a "kétlépcsős" végelszámolást követő törlési kérelmet sem lehet egyszerűsített változásbejegyzési ügyként beadni, hanem a Ctv. 1. és 2. számú mellékleteiben előírt okiratokkal együtt kell benyújtani a kérelmet a cégbírósághoz az általános változásbejegyzési eljárás szabályai szerint.
Említést érdemel, hogy a közelmúltban elfogadták a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvényt, amely a magyarországi székhellyel rendelkező tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesülésekben történő részvételével, továbbá az ilyen egyesülés útján magyarországi székhellyel létrejövő társaságok alapításával, és az ezekkel kapcsolatos cégeljárási szabályokkal foglalkozik. Szabályai között kifejezetten található olyan megállapítás [6. § (4) bekezdése, a tanúsítvány kiadásával összefüggő cégeljárás], amely a cégügyre a Ctv. 46-47. § szerinti általános cégeljárás alkalmazását írja elő ebben az ügytípusban, tehát a jogalkotótól sem idegen az a megoldás, hogy egyes speciális cégügyekben az egyszerűsített eljárás alkalmazását - vélhetőleg garanciális okokból - nem teszi lehetővé.
Felmerülhet kérdésként az is, hogy az üzletrészt terhelő zálogjog bejegyzése, illetőleg törlése iránti kérelem egyszerűsített eljárásban benyújtható-e. Tekintve, hogy a Ctv. 61/A. § (1) bekezdése az ilyen kérelemre kifejezetten a Ctv. 2. sz. melléklete szerinti okiratok csatolását írja elő, mely körülmény az általános bejegyzési eljárásra utal, e változásbejegyzési ügycsoportot is olyannak kell tekintenünk, amelyre nézve egyszerűsített cégeljárás nem vonatkozhat.

4.4.4. A változásbejegyzés speciális esetei

4.4.4.1. A létesítő okirat módosítása

A Ctv. 51. § (1) bekezdése értelmében továbbra is változásbejegyzési ügy tárgya, ha a cég létesítő okiratát módosítják, akkor is, ha ennek kapcsán a cégjegyzék más adatát ez nem érinti. A Ctv. 24. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében bejegyzett adat a létesítő okirat kelte, és a létesítő okirat módosításának dátumát is ugyanezen cégjegyzéki rovatban szerepeltetve kell feltüntetni.
A létesítő okirat tartalmi változása esetén - akár külön módosító okiratban, akár a legfőbb szerv vagy a módosításra felhatalmazott szerv (pl.: igazgatóság) általi módosítás kapcsán következik ez be - a módosító okirat mellett csatolni kell a változásbejegyzési kérelemhez a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét is, melyben a régi Ctv. hatályossága idején érvényesülő előírásokkal ellentétben hatályosítani kell azokat az adatokat is, amelyeket törvény csak alapítás esetén tesz a létesítő okirat kötelező tartalmává. Így például az egységes szerkezetű létesítő okiratban az aktuális tagállapotnak, tisztségviselőknek kell szerepelniük a kft. tagváltozásaival és FB-tag vagy ügyvezető változásával kapcsolatos változásbejegyzési kérelmében.
Miután a Ctv. 51. § (2) bekezdésének első mondata értelmében az egységes szerkezetű okiratot akkor kell elkészíteni, ha a létesítő okirat tartalma változik, az olyan tisztségviselő-változás, tagváltozás [Gt. 12. § (1) bek. f) pontja; 127. § (3) bek.] esetén, amely létesítő okirat módosításával nem jár, e változás bejegyzési kérelméhez nem kell egységes szerkezetű okiratot csatolni. Ezen adatok egységes szerkezetű okiratban is megjelenő hatályosítására csak a legközelebbi létesítőokirat-módosítás alkalmával kerül majd sor, történjen az akár a legfőbb szerv határozatával, akár tényleges módosító szerződéssel. [Így foglalt állást a fenti kérdésben a Fővárosi Ítélőtábla 16. Cgf. 43.247/2005/2. számú határozata is, és bár a döntés a régi Ctv. hatályossága idején született, érvelése ma is helytálló.] Kétségtelen, hogy a Ctv. 51. §-ához fűzött miniszteri indokolás arra utal, hogy az új tisztségviselő bejegyzési kérelméhez a hatályosított egységes szerkezetű okiratot is csatolni kell, ez a kötelezettség azonban a Ctv. idézett szabályából nem következik, s miután az eljárás résztvevőinek a jogszabály parancsát kell követniük, és nem az annak előírásain túlterjeszkedő indokolást (ez utóbbinak kötelező ereje nincs), így nem is követelhető meg a felektől az egységes szerkezetű, hatályosított okirat benyújtása akkor, ha egyébként a létesítőokirat-módosítása nem történt meg.
Az egységes szerkezetű okiratot a jogi képviselő nem ellenjegyzi, csak azt igazolja, hogy az egységes szerkezetű szöveg megfelel a módosítások alapján kialakult hatályos létesítőokirat-tartalomnak. Az egységes szerkezetű okiratot a tagok (részvényesek) nem írják alá, annak érdekében azonban, hogy az aktuális változásokkal érintett szövegrészek (nem utolsósorban a bírói vizsgálatot segítve) könnyen felismerhetőek legyenek, ezt azon jelezni kell. (A törvény ennek módjáról nem rendelkezik. Véleményünk szerint elfogadható, ha az egységes szerkezetű létesítő okirat preambulumában felsorolják a változó pontokat, vagy előrebocsátják, hogy az eltérő szedéssel, színnel vagy betűtípussal, jelöléssel készült szövegrészek tartalmazzák a változásokat. Elképzelhető az is, hogy lábjegyzetekben utalnak a megváltozó szerződési rendelkezésekre. Tételes jogszabályi előírás hiányában bármilyen megoldással jelezni lehet az aktuális szerződési változásokat, amely alkalmas arra, hogy egyértelműen felhívja a figyelmet a cég alapdokumentumáról készült egységes szerkezetű okiratnak a legutóbb módosított szabályaira.)
Egyszerűsített változásbejegyzési eljárásban - noha a jogszabályi felhatalmazás adott az új állapot szerinti "szerződésmintás" létesítő okirat és az egységes szerkezetű okirat egybeesésére, de - ez a gyakorlatban nem tanácsolható. A szerződésmintás módosításnál ugyanis a törvényi szerződésmintán változtatni nem szabad, arra rávezetni sem lehet az egységes szerkezetű okirat kellékeit, így célszerűbb külön okiratban készíteni azt. Ráadásul a kérdés felvetése azért is súlytalan, mert a Ctv. 3. számú mellékletének II. részében az egységes szerkezetű okirat azon mellékletek között szerepel, amelyek a jogi képviselő őrizetében maradnak.
Már a 2006. július 1-jétől hatályos Ctv. lehetőséget adott arra, hogy a cégbíróság a céget - kérelmére - az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén is nyilvántartsa. A 2006. évi Ctv. erre vonatkozó 51. § (4) bekezdését a Ctvn. csak annyiban érintette, hogy a korábbi [a 2006. évi Ctv. 42. § (1) bekezdésére hivatkozó] szabályát a módosult jogszabályi szerkezetnek megfelelően a Ctv. 23/A. §-ára változtatta. A jogszabályi utaláson kívül azonban változatlan maradt a rendelkezés lényege: ilyen kérelem esetén a bejegyzendő adatoknak és a létesítő okiratnak, illetve a cégiratoknak a fél által csatolt hiteles fordításban is szerepelniük kell a cégiratok között. Az ilyen cég cégjegyzéki adatainak változásakor csatolnia kell ezek hiteles fordítását az adott nyelven, és ha a létesítő okiratának tartalma is változott, akkor az ezt módosító okirat és a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt példányának a hiteles fordítását is be kell nyújtania [Ctv. 51. § (4) bekezdés]. Megjegyzendő, hogy akár azért, mert a fordítások beszerzésének nehézségeit találja utóbb kényelmetlennek a cég, akár azért, mert tulajdonosai megváltoztak és már nem fűződik érdekük az Európai Unió más hivatalos nyelvén is történő cégnyilvántartáshoz, módjuk van arra, hogy ezen változtassanak. A Ctv. 53. § (3) bekezdése értelmében ugyanis a cég kérelmére a cégbíróság törli a cégjegyzékből az Unió más hivatalos nyelvén történő nyilvántartás tényét. [Megjegyzendő, hogy e körülményt a 30/2008. (XII. 23.) IRM rendelettel újrafogalmazott nyomtatványkérelmeken és a cégjegyzékben is igen helyesen nem a 8., hanem külön - az 56. - rovatban, a létesítő okirat dátumától függetlenítve tartják nyilván a 2008. december 27-ei hatálybelépéstől.]

4.4.4.1.1. A létesítő okirat módosítása szerződésmintára vagy szerződésmintáról való áttéréssel

A 2006. július 1-jétől 2007. szeptember 1-jéig hatályos Ctv. (miután az egyszerűsített eljárást a változásbejegyzési ügyekben nem engedélyezte), kétféle eljárási rendet honosított meg e téren: a "szerződésmintás" és a szerződésmintát mellőző eljárást. (Lásd a 4.1.2.2. pontban írtakat.) A kétféle eljárásban számos jellegzetesen eltérő eljárási szabály volt, más volt a bírósági vizsgálat terjedelme, eltértek az eljárási határidők is. A szerződésmintás és szerződésmintát mellőző eljárásoknál különbséget jelentett a szabályozásban az is, ha az addig "szabadon" készült létesítő okirat helyett a módosítás során a szerződésminta alkalmazására tértek át a felek, és értelemszerűen más jogszabályi rendelkezés vonatkozott ennek fordítottjára: ha a szerződésmintával készült létesítő okirat alapján működő társaság a létesítő okirat módosításánál már mellőzte a mintaszerződést.
A Ctvn.-nel módosított Ctv. a változásbejegyzés eljárási rendjét koncepcionálisan megváltoztatta. A változásbejegyzésre is megengedte az egyszerűsített cégeljárást, de úgy, hogy azt egybeolvasztotta a korábbi szerződésmintás eljárással. A szerződésmintás eljárásnak a 2006. évi Ctv. 48. §-ában szereplő szabályai helyébe az egyszerűsített eljárás normáit helyezte, hangsúlyozva, hogy az egyszerűsített eljárásban a szerződésminta használata kötelező. (Információink szerint a "szerződésmintás" és az "egyszerűsített" eljárás nevét a törvényszövegben szinonimaként kívánták használni, sőt a kodifikáció során eredetileg az volt a cél, hogy a szerződésmintát kizárólag az egyszerűsített cég- és változásbejegyzési eljárásban lehessen használni. Miután azonban ilyen kifejezett értelmező, illetve tiltó szabály a Ctvn.-ben nem található, alkalmazásuk véleményünk szerint csak annyiban lehetséges, amennyiben az a törvényszövegből levezethető. Ráadásul az eljárási rend megváltozásának konzekvenciáit a jogalkotó a Ctvn.-nel módosított Ctv. változásbejegyzési szabályainál nem vonta le teljes következetességgel, így a 2006. évi Ctv. más eljárási rendjéhez illeszkedő változásbejegyzési szabályokat helyenként igen nehéz értelmezni.)
A Ctvn.-nel módosított Ctv. 50. § (2) bekezdésének és a Ctvn. 28. § (5) bekezdésének egybevetéséből az következik (lásd a 4.4.3.1.1. pontban írtakat), hogy a szerződésmintával készült létesítő okirattal kapcsolatos változásbejegyzési eljárásra (ha a nyomtatványkérelem helyes kitöltésével [lásd a 4.4.2.4. és a 4.4.3.2.1. pontban írtakat] ezt kérte a fél) az egyszerűsített eljárás szabályai irányadóak. Az 50. § (2) bekezdése szerint, ha a cég létesítő okirata szerződésminta alkalmazásával készült, a változásbejegyzési eljárásra a 48. §, azaz az egyszerűsített eljárás szabályait kell alkalmazni. (Lásd a 4.4.3.1.1.1. és a 4.4.3.2.1. pontban írtakat is.)
Ez a megállapítás igaz arra az esetre is, amikor a "szerződésmintás" létesítő okirattal alapított cég létesítő okiratát szerződésmintával módosítja, és akkor is, ha az addig nem szerződésminta alapján működő cég szerződésminta felhasználásával készült létesítő okiratra tér át [Ctv. 52. § (1)-(2) bek.]. Ha tehát a folyamat "vége" is szerződésmintás létesítő okirat, akkor az ezzel kapcsolatos kérelem benyújtása és elbírálása egyaránt az egyszerűsített eljárási rendben kell történjen [noha a Ctv. 52. § (2) bekezdésének esetében a Ctv. 48. § ügyintézési határidői nem érvényesülnek.] (Lásd a 4.4.3.2.2.1. és a 4.4.3.2.2.2. pontban írtakat.)
Ha a kérelmező a változásbejegyzési nyomtatványkérelmen a fenti esetekben nem jelöli "X" jellel az egyszerűsített eljárás kérését, noha kérelmét csak így adhatná be, véleményünk szerint hiánypótlási felhívás keretében kell erre felszólítani. (A kérelmező ugyanis az ügy ura, ha általános eljárást kér egyszerűsített helyett, ezt a bíróság önkényesen akkor sem "minősítheti át", ha egyébként jogszerűen csak az utóbbi eljárási rendben folyhatna a változásbejegyzési eljárás. A hiánypótlás eredményessége esetén a fél maga tér át az egyszerűsített cégeljárásra, ha pedig nem teszi, a kérelem elutasításának van helye.)
A 30/2008. (XII. 23.) IRM rendelettel bevezetett, 2008. december 27-étől hatályos új változásbejelentési nyomtatványkérelem első oldalán "X" jellel kell jelezni, ha a cég szerződésmintára tér át. Ez a jel hívja fel a cégbíróság figyelmét arra, hogy az ügyben a Ctv. 52. § (2) bekezdése szerint kell eljárnia.
A Ctv. 52. § (3) bekezdése szabályozza azt az esetkört, amikor az addig szerződésminta felhasználásával készült létesítő okirat alapján működő cég létesítő okiratát szerződésminta mellőzésével készült létesítő okiratra módosítja. A Ctv. 52. § (3) bekezdése kimondja, hogy az ilyen kérelmet az általános változásbejegyzés szabályai szerint kell előterjeszteni, és az eljárás is a Ctv. 46. § szerint folytatandó le. (Lásd a 4.4.2. és a 4.4.3.2.2. pontban írtakat is.)
A Ctv. 52. § (3) bekezdése esetében a cég egyéni igényei szerint új létesítő okiratot készít a megváltozott adatokkal, s ez lép a szerződésminta alkalmazásával készült korábbi megállapodás helyére, és ez számít egységes szerkezetű okiratnak is.
(Természetesen ez az okirat mindkét követelménynek meg kell feleljen: szerződési funkcióját és az aktuális szövegét, valamint a legutolsó változásokat és a tisztségviselők (tagok) személyében bekövetkezett esetleges változások hatályosítását is tartalmaznia kell a cégforma anyagi jogi és cégjogi előírásaitól függően. Tekintve, hogy kötetlenül fogalmazott szerződésről (létesítő okiratról) van szó, e minőségben szabadabb kezet ad készítőjének: maga döntheti el, milyen technikával tünteti fel az egységes szerkezetű okirati funkcióból eredően a fenti változásokat, nem kell figyelemmel lennie a szerződésminta használatánál érvényesülő kötöttségekre. Ezért akár aláhúzással, a szöveg vastagításával vagy dőlt betűk írásával, de külön, a szerződés módosult pontjait felsoroló záradékkal, vagy más alkalmas módon is eleget tehet a Ctv. 51. § (3) bekezdésében írt kötelezettségeinek a jogi képviselő.)
Az áttérés tekintetében való döntéshozatalra az adott társasági forma létesítőokirat-módosítására előírt szabályai vonatkoznak; az áttérés folytán a bírósági eljárás rendje a Ctv. 50. § (4) bekezdése szerint alakul, vagyis kkt. és bt. esetében bírósági ügyintéző is, kft. és zrt. ügyében pedig kizárólag annyiban változik, hogy az ügyben csak cégbíró járhat el, bírósági ügyintéző nem, és az elbírálás a szerződésmintát mellőző Ctv. 46. § módjára történik annak határidőit is érvényesítve a változásbejegyzési eljárásban a Ctv. 50. § (3) bekezdésére figyelemmel.
A Ctvn.-nel módosított Ctv. 52. § (2) bekezdése (amelyet a 2006 júliusától hatályos Ctv.-hez képest csak annyiban módosítottak, hogy a szerződésminta alkalmazására feljogosított társasági formák közé a zrt.-t is beemelték) az egyébként változatlan szövegezésével az új eljárási rendben egészen furcsa szabályozást ad. Azt az esetkört kívánja rendezni, amikor az addig szerződésminta mellőzésével készült létesítő okirat alapján működő társaság az aktuális módosításhoz kapcsolódóan a szerződésminta használatára kíván áttérni. A döntést az adott társasági formának, illetve az eredeti társasági szerződésnek a létesítő okirat módosítására vonatkozó előírásait követve kell meghozni, mivel ez az aktus akkor is társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) módosításának számít, ha egyéb konkrét szerződési rendelkezés módosítására nem is kerül sor, csak a "szabadfogalmazású" szerződést cserélik le "blankettaszerződésre". Az előbbi szövege ugyanis szükségképpen eltér ilyenkor a szerződésmintáétól.
Változatlanul érvényben van az a 2006 júliusától hatályos előírás [Ctvn. 52. § (2) bek. harmadik mondata], hogy az áttérés lebonyolítása során a megváltozott adatoknak megfelelő szerződésmintát kell elkészíteni, azaz a blankettaszerződést kérdőívszerűen, az aktuális módosítás utáni, hatályos adatokra figyelemmel kell kitölteni, úgy, mintha a felek most szerződnének újonnan. Az így elkészített mintaszerződés a korábbi létesítő okirat helyébe lép, és egyúttal egységes szerkezetű okiratként is szolgál.
Sajnálatos módon elmulasztották a Ctv. 52. § (2) bekezdésének utolsó mondatát az új eljárási rendhez igazítani. Ez a szabály ugyanis félreérthetetlenül a hajdani - mára megszűnt - "szerződésmintás" eljárás speciális esetkörét szabályozta, és azzal mutat elméleti rokonságot. Kimondja ugyanis, hogy "A szerződésminta alkalmazására történő áttérés következtében a cégbíróság a változásbejegyzési kérelmet, valamint az egységes szerkezetű létesítő okiratot - az ügyintézési határidő kivételével - a 48. §-ban foglaltak szerint bírálja el." Az eljárásra így a 48. § korábban két munkanapos, jelenleg pedig 1 munkaórás eljárási határidői nem érvényesülnek, marad viszont az egyszerűsített cégeljárás minden más kelléke, köztük a hiánypótlási felhívás hiánya és az elektronikus kérelembenyújtás kötelezettsége. Az eljárás határideje az általános változásbejegyzés szabályai szerint alakul (az eljárás bírósági ügyintézési határideje 2007. december 31-éig 45, azt követően 15 munkanap), miután a 48. § határidőit a jogszabály kizárta.
Külön kérdés, hogy a 2008. július 1-je előtti ügyekben a Ctvn.-nel módosított Ctv. 52. § (2) bekezdése szerinti különleges eljárásra vonatkozik-e az 50. § (2) bekezdésében írt azon megszorítás (lásd bővebben a 4.4.3.2.2.2. pontban írtakat), hogy az egyszerűsített változásbejegyzési eljárásban nem alkalmazható a Ctv. 48. § (9) bekezdése, azaz, hogy elutasítás esetén nincs helye ismételt bejegyzési kérelemnek. Tekintettel arra, hogy az egyszerűsített változásbejegyzési eljárásban egyébként is jogalkotói következetlenség volt e rendelkezés bevezetése, mely ráadásul a félre nézve komoly hátrányokkal járt, ezért kiterjesztő alkalmazását mindenképpen helytelennek látjuk.
A Ctv. 52. § (2) bekezdésében írt változásbejegyzési eljárás az egyszerűsített változásbejegyzési eljárásnak egy különleges speciális szabályozással rendezett esetköre, ezért véleményünk szerint a lex specialis derogat legi generali elve alapján az 50. § (2) bekezdésének 2008 júliusáig hatályban volt megszorítása nem vonatkoztatható rá. A Ctv. 52. § (2) bekezdés utolsó mondata az eljárásra különös szabályként - az ügyintézési határidőktől eltekintve - a 48. § kivétel nélküli alkalmazását írja elő, ezért úgy látjuk, hogy ezen különleges egyszerűsített változásbejegyzési eljárásban elutasítás esetén a 2008 júliusa előtti ügyekben is helye van ismételt bejegyzési kérelem előterjesztésének, vagyis a 48. § (9) bekezdése alkalmazásának. (Ilyen döntést hozott a Fővárosi Ítélőtábla a 14. Cgf. 43.626/2008/2. számú ügyben is.) [Megjegyzendő, hogy a 2008. évi XXX. tv. 57. §-a 2008. július 1-jétől módosította a Ctv. 50. § (2) bekezdését, és ettől kezdve minden egyszerűsített változásbejegyzési ügyben mód nyílt az ismételt kérelemre, nem csak az 52. § (2) bekezdése esetében.]
4.4.4.1.1.1. A szerződésmintával történő létesítőokirat-módosítás és az egységes szerkezetű létesítő okirat
A szerződésminta alkalmazásával készült létesítő okirat a Ctvn.-nel módosított 52. § (1) bekezdése értelmében szerződésminta segítségével módosítható is. Ez úgy történik, hogy a szerződésmintát az új, változás utáni adatoknak megfelelően töltik ki, s ekkor a szerződésmintán kötött új megállapodás a régi helyébe lép. Az eljárás azt az egyszerűsítést is tartalmazza, hogy ilyenkor az új blankettaszerződés egyúttal az egységes szerkezetű okiratnak is megfelel, tehát azt nem kell külön csatolni. Ezt a különleges, egységes szerkezetű okiratot (s egyben tényleges szerződést) azonban a tagoknak alá kell írniuk, és ellenjegyzéssel kell ellátni, mivel ennek az okiratnak kettős funkciót kell betöltenie, s ezért kettős követelményrendszernek kell megfelelnie. Az 52. § (4) bekezdése szerint ugyanis ilyenkor az egységes szerkezetű létesítő okiratnál az 51. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat is megfelelően alkalmazni kell, a megfelelő alkalmazás pedig jelen esetben azt jelenti, hogy a szerződésmódosítás kritériumait ki kell elégíteni (aláírás, ellenjegyzés); ugyanakkor a szerződésmintáról - melyben a tagváltozásokat, tisztségviselő-változást stb. - is át kell vezetni, ki kell tűnnie, hogy az elkészítésére a létesítő okirat mely pontjának változása adott okot. Miután a szerződésminta szövegén változtatni nem lehet, például a változásbejegyzési kérelemhez mellékelt, a módosuló szerződési pontokat felsoroló jegyzékkel lehet véleményünk szerint eleget tenni e kívánalomnak. A Cvhr. [a 21/2006. (V. 18.) IM rendelet] 10. § (5) bekezdése értelmében a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirathoz fűzött jegyzékben, "záradékban" a jogi képviselőnek a Ctv. 51. § (3) bekezdésében foglaltakat a fentiek szerint meg kell fogalmaznia, és ezen az aláírásának időpontját is fel kell tüntetnie.
A szerződésminta alapján készült létesítő okiratnak - ha azt egyszerűsített eljárásban nyújtják be - a Ctvn.-nel módosított Ctv. 48. § (1) bekezdésében foglaltaknak (lásd a 4.4.3. pontot) kell megfelelnie, azaz a törvényi mellékletben szereplő blankettát változatlanul kell hagyni, szövegében semmi sem módosítható és abból semmi sem hagyható el. Ha valamely rovat az adott ügyben nem értelmezhető, akkor e rovatot üresen kell hagyni, nem lehet kiiktatni az indifferens részt a blankettaszövegből.
Előfordul például kft. esetében, hogy a szerződésminta alapján működő cég - esetleg nem egyhangú - legfőbb szervi határozattal módosítja szerződésmintán alapuló létesítő okiratát. Ilyenkor a legfőbb szerv megfelelő többségű határozata és az új állapot szerint kitöltött és az új blankettaszerződést igenlő (s így helybenhagyólag aláíró) tagok aláírásával ellátott új okirat együtt adja a szerződésmódosítás okirati alapját. (Nyilvánvaló ugyanis, hogy a taggyűlésen a módosítás ellen szavazó tagok az új "szerződésmintás" okiratot nem fogják aláírni, ezt azonban pótolja a kellő szótöbbséggel meghozott taggyűlési határozat.) A kérelemhez a Ctv. 3. számú mellékletének 7. pontja értelmében a "szerződésmintás" társasági szerződés mellett a taggyűlési határozatot is be kell adni a cégbírósághoz.
A Ctv. 48. § (1) bekezdésének utolsó mondata szerint "Amennyiben a szerződésminta kiegészítésére vagy bármely rendelkezésének elhagyására kerül sor - ideértve azt az esetet is, ha elhagyásra kerül a szerződésminta jellegre történő utalás - a cégbíróság a 45-47. § szerint jár el."
Ez a rendelkezés azt sugallja, hogy az "elrontott" egyszerűsített bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem esetén a bíróság a fél petitumát (mely az egyszerűsített eljárás kezdeményezésére irányul) egyszerűen figyelmen kívül hagyja, és az általános szabályok szerint jár el. Ez véleményünk szerint nem lehetséges, az ilyen kérelem sorsa csak elutasítás lehet. (A gondolatmenet bővebb kifejtését lásd a 4.4.3.1. pontban.)

4.4.4.2. Kedvezményezett változásbejegyzési eljárások

1. A változásbejegyzési ügyek között van olyan ügytípus, amelyet a jogalkotó méltányosságból, vagy a közhiteles cégnyilvántartáshoz fűződő érdekek védelmében bizonyos kedvezményekben részesít. Ezen speciális változásbejegyzési eljárásokat szabályozza a Ctv. 53. § (1)-(2) bekezdése.
Az első esetben a Ctv. 53. § (1) bekezdése illeték- és közzétételidíj-mentességet rendel el a tevékenységi kör változásával kapcsolatos bejegyzési kérelemre, bármely okból kerüljön is arra sor. Ez a szabály a régi Ctv.-ben is szerepelt, a Ctv. azt gyakorlatilag változatlan formában átvette.
Megjegyzendő, hogy az uniós jogalkotás (a gazdasági tevékenységek osztályozása NACE Rev.2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-ai 1893/2006. EK Európa parlamenti és tanácsi rendelet) következtében 2008. január 1-jétől a cég főtevékenységét (tevékenységi köreit) a TEÁOR’08 négy számjegyű szakágazati besorolása szerint kell meghatározni, feltüntetve az évszámot (’08) is. A 41/2007. (VIII. 29.) IRM r. 4. §-a értelmében azoknak a már bejegyzett TEÁOR-számoknak a helyébe, amelyek a TEÁOR’03 és a TEÁOR’08 közötti fordítókulcsot tartalmazó KSH-közlemény alapján automatikusan átfordíthatóak a megfelelő TEÁOR’08 tevékenységi szakágazati besorolássá, 2008. január 1-jén a TEÁOR’08 szerinti szám került automatikusan bejegyzésre. Ahol ez nem volt lehetséges, a megfelelő módosítást a cégnek kellett kérnie az eredeti jogszabályi előírás szerint a cégbíróságon egyéb cégjegyzéki adatainak első változásakor, de legkésőbb 2008. július 1-jéig. A 11/2008. (VI. 13.) IRM rendelet a határidőt meghosszabbította 2009. január 1-jéig, majd a 30/2008. (XII. 23.) IRM rendelet a hivatkozott "átkódolási kötelezettséget" előíró szabályokat 2008. december 24-étől hatályon kívül helyezte.
A hivatalból, gépi úton történt változásbejegyzés közzétételi kötelezettséget nem keletkeztetett a 41/2007. (VIII. 29.) IRM r. 4. § (5) bekezdése értelmében, a cég által bejelentendő változás azonban igen, de az a tevékenységi kör fentiekben ismertetett szabálya alá esett. (Ez azt jelenti, hogy amíg a többi változás illeték- és közzétételidíj-fizetésére kötelezett, az azzal együtt bejelentett tevékenységi kör módosítása ingyenes volna egyébként, de a kapcsolódó változás miatt a kérelmezőnek mégis fizetnie kell. Ez csak akkor ingyenes változásbejegyzési eljárás, ha a fél a tevékenységikör-változást külön jelenti be, és csak ezzel kapcsolatos létesítőokirat-módosítást hajt végre és jegyeztet be.)
A jogalkotó egyébként a jövőben kerülni kívánja az uniós jogalkotással együttjáró, a TEÁOR-nómenklatúra változásaival összefüggő cégbírósági dömpingérkezéseket. Ezért - mivel a TEÁOR-kódok csak a statisztikai és adóügyi nyilvántartási rendszerben mellőzhetetlenek, a cégnyilvántartásban nem, a 2008. évi XCVI. tv. 28. §-a értelmében (bár a főtevékenység és a cég választásától függően esetleges más tevékenységek szöveges megjelölése a cégjegyzék része marad) a TEÁOR 4 jegyű számkódjai 2009. március 1-jéig a cégnyilvántartásból kikerülnek. Ettől függetlenül érvényben marad a tevékenységi kör változásának bejegyzését követő, az eljárás ingyenességét deklaráló fenti szabály. [Ctv.-nek a 2008. évi XCVI. törvénnyel módosított 53. § (1) bekezdése.]
2. Hasonlóképpen jár el a 2008. évi XCVI. törvénnyel módosított Ctv. azokban az ügyekben, amelyeknél a cégadat (helységnév, utcanév, házszám, illetékességi terület átcsatolás folytán) önkormányzati vagy állami döntés következtében a cég akaratán kívül módosult. Ilyen esetben méltánytalan, hogy az érdekkörén kívül eső hatósági döntéshozatal miatt változásbejegyzési költségei támadjanak a cégnek. (Más kérdés, hogy a változásbejegyzési kérelmet egyik esetben sem lehet jogi képviselet nélkül előterjeszteni, a fél tehát minden költség alól nem mentesül.) A jelen alpontban szabályozott esetkört is ismerte a régi Ctv., azonban a Ctvn.-nel módosított Ctv. 53. § (1) bekezdésében megszövegezett szabály a réginél pontosabban fogalmaz, kiterjesztve a régi Ctv. hiányos előírását más, fogalmilag odatartozó esetekre is. [A régi Ctv. 29. § (5) bekezdése ugyanis a telephely, fióktelep hatósági címváltozásának esetköréről nem tett említést.]
3. Az adószámot, a statisztikai számjelet és a cég pénzforgalmi számlájának számát a közhiteles cégnyilvántartás vezetéséhez fűződő igények, illetve a piaci szereplők megfelelő tájékoztatása érdekében kell a cégjegyzékben nyilvántartani, és esetleges változásaikat azon haladéktalanul átvezetni. E fontos közérdekek indokolják, hogy ezen adatoknak a bejelentése illeték és közzétételi díj megfizetése nélkül történjen. A fenti adatok és változásaik bejelentése elektronikus úton történik, és bejegyzésük is automatikusan, a számítógépes rendszer segédletével megy végbe. [E vonatkozásban említést érdemel a Ctv. 23. § (3) bekezdésének rendelkezése is, amely szerint ha valamely cégjegyzékadat cégbírósághoz történő továbbítása más bíróság, vagy hatóság által elektronikus úton történt meg, az adat nyilvántartásba vételére automatikusan, elektronikus bejegyzéssel kerül sor. Ez a szabály érvényesül a statisztikai számjel és az adószám, vagy a felszámolással kapcsolatos változások bejegyzésére is, a pénzforgalmi intézetek azonban nem hatóságok, hanem gazdálkodó szervezetek, így erre nézve indokolt volt a Ctv. 53. § (2) bekezdésének külön rendelkezése. Remélhetőleg más hatóságok és a perbíróságok elektronikus ügyintézésének kialakulásával idővel más cégjegyzéki adatok (például a cég-, és társasági jogi perekkel kapcsolatos cégadatok) bejegyzése és változásbejegyzése (cégjegyzékből való törlése) is elektronikus, automatikus bejegyzés útján történik majd a nem túl távoli jövőben.]

4.4.4.3. A cégiratoknak az Unió hivatalos nyelvén történő nyilvántartásával kapcsolatos változás

A Ctvn.-nel módosított Ctv. 51. § (4) bekezdése és 23/A. §-a lehetővé teszi, hogy a céget az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén is nyilvántartsa a cégjegyzékben. Az ezzel kapcsolatos változásbejegyzési kérelemhez azonban csatolni kell a megváltozott cégjegyzéki adatok hiteles fordítását, a létesítő okirat tartalmi változása esetén pedig ennek, illetve az egységes szerkezetű okiratnak a hiteles fordítását is.
Ezek a cégjegyzéki adatok a cég működése során (különösen a tulajdonosi kör személyi összetételének változása folytán) változhatnak: az új tulajdonosok más uniós nyelven igénylik a nyilvántartást, vagy azt utóbb szükségtelennek vagy terhesnek találják. Az erre figyelemmel beadott változásbejegyzési kérelem az általános elbírálás alá esik, és a Ctv. 51. § (4) bekezdésén vagy 53. § (3) bekezdésén alapul.

4.4.4.4. A cégnév változásával kapcsolatos névfoglalás

A változásbejegyzés tárgya igen gyakran a cégnév változásával kapcsolatos. Ilyen esetben éppen úgy lehetőség van a névfoglalás jogintézményének alkalmazására, mint alapításnál, hiszen a tulajdonosoknak ilyenkor is érdekük fűződhet az újonnan választott név lefoglalásához addig, amíg a változásbejegyzési kérelmet előkészítik.
2008. december 27-éig a változásbejegyzési kérelem nyomtatvány első oldalán nem lehetett jelölni a névfoglalás jogintézményének alkalmazását, erre csak a cégbejegyzési kérelmen volt mód. Ez viszont azzal járt, hogy a bíróság figyelmét semmi sem hívta fel arra, hogy a cégnév vizsgálata során mérlegelési lehetőségei beszűkültek, és a fél számára elveszett az az előny, amit a jogintézmény eredetileg biztosítani kívánt.
A 2008. december 27-étől hatályba lépett, és a 30/2008. (XII. 23.) IRM rendelettel megállapított új változásbejelentési nyomtatványkérelem első oldalán már jelezni lehet, ha a fél eredményes névfoglalással élt, a kérelemre ugyanis be lehet írni a névfoglalási határozat számát. [Miután a változásbejegyzésre a Ctv. 50. § (1) bekezdése értelmében a cégbejegyzési szabályok megfelelően irányadóak, az ügyben a bíróságnak az alapítással kapcsolatos névfoglalás szabályai - a Ctv. 6. § - szerint kell eljárnia.]

4.4.4.5. A székhelyváltozás bejegyzése

A székhelyváltozás bejegyzése olyankor, ha az új székhely a régi székhely cégbíróságának illetékességi területéhez tartozik, nem mutat eltérést a változásbejegyzés általános szabályaihoz képest.
Különleges esetkörnek tekinthető azonban, ha a székhelyváltozás azzal jár, hogy az új székhely a korábbitól eltérő cégbíróság illetékességi területéhez tartozik. A Ctv. 23. § (2) bekezdése értelmében a cégjegyzékbe történő bejegyzésre és a céggel kapcsolatos, törvényben meghatározott egyéb eljárások lefolytatására - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - az a cégbíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a cég székhelye van. A megyehatárt érintő székhelyáthelyezés tekintetében azonban törvényi rendelkezést igényelt, hogy melyik székhely bírósága járjon el a megváltozott székhely bejegyzésének tárgyában, a régi vagy az új székhely hovatartozása döntse el ezt a kérdést? Erre figyelemmel a Ctv. 54. §-ának (1) bekezdése értelmében a változásbejegyzési kérelmet a korábbi székhely bíróságán kell benyújtani. Ez már azért is logikus, mert itt találhatók a cég eddigi papír alapú iratai, s ha azok között fellelhető olyan módosítás, melyet az előző székhely cégbírósága még nem intézett el, ezt haladéktalanul pótolni kell. De a székhelyváltozást megelőző, elektronikus változásbejegyzési ügy intézése is folyamatban lehet még, ezt is el kell bírálni. A bejegyzési eljárásban ugyanis a változások láncolatát nem lehet figyelmen kívül hagyni, a székhelyváltozási kérelem benyújtásának időpontját megelőzően beadott módosításokat még az eredeti székhely bíróságának kell elintéznie a Ctv. 23. §-ának (2) bekezdése értelmében. Csak ezeknek az ügyeknek az elbírálása után intézkedhet a székhelyáthelyezés bejegyzése iránti kérelem alapján az új székhely szerinti cégbírósághoz való áttételéről. Az áttételt elrendelő végzés jogerőre emelkedése után a korábbi székhely cégbírósága a cégiratokat eredetben megküldi az új székhely szerinti cégbíróságnak, és saját számítógépes nyilvántartásában az áttétel tényét rögzíti.
Az új székhely szerinti cégbíróság az eredeti cégiratok kézhezvétele mellett a cégjegyzéki adatokat, továbbá az elektronikusan nyilvántartott cégiratokat elektronikus úton átveszi a korábbi székhely cégbíróságától, lefolytatja a székhelyváltozással kapcsolatos változásbejegyzési eljárást, s csak akkor tekinthető befejezettnek a székhelyáthelyezés procedúrája mindkét érintett cégbíróságon, ha az új székhely bejegyzése sikerrel végbement. Csak ekkor van mód arra, hogy a cég nyilvántartását a korábbi székhely cégbíróságán megszüntessék, és a céget e cégbíróság saját nyilvántartásából (értelemszerűen a székhelyáthelyezésre való utalással) az új székhely bejegyzésének napjával kivezessék.
A székhelyáthelyezésnek ez a speciális - megyehatárt érintő - esetköre a közelmúltban olykor téves információkhoz is vezetett.
A régi Ctv. kezdeti szabályai szerint ugyanis már az áttétel jogerős elrendelésekor törölte nyilvántartásából a céget az eredeti székhely bírósága, noha ekkor még korántsem volt bizonyos az új székhely bejegyzése. Ráadásul az akkori szabályok szerint a korábbi székhely cégjegyzékéből csak a törlés ténye derült ki, az nem, hogy erre áttétel miatt került sor, és valójában nincs szó a cég megszűnéséről. Ez a helyzet változott, a régi Ctv. hatályosságának utolsó éveiben már az áttételre való utalással történt az ilyen cég "törlése". A szabályozás rendje mégis most lett végképp logikus azzal, hogy mindaddig nem kerülhet sor az áttétel tényén túl a cég eredeti cégjegyzékéből való "törlésére", amíg az új székhely szerinti nyilvántartásba vétel be nem következik.
A székhelyáthelyezés speciális esetköreit jelentik az országhatárokon átnyúló - uniós jellegű - vállalkozások székhelyáthelyezéseinek ügyei. A Ctv. 54. § (4)-(5) bekezdése a régi Ctv.-vel azonos eljárást rendel az európai részvénytársaság, illetve (2006. augusztus 18-ától a 1435/2003/EK rendelet értelmében) az európai szövetkezet székhelyének más tagországba való áthelyezése esetére. A Ctv. 54. § (4) bekezdése szerint a cégbíróság tanúsítja, hogy a székhelyáthelyezésre irányuló (2003. évi XXXIX. törvénnyel megállapított) eljárás jogszabály által előírt rendben zajlott le, és az európai rt., illetve az európai szövetkezet az előírásokat betartotta.
Az európai gazdasági egyesülésnek, az európai rt.-nek és az európai szövetkezetnek, ha elhatározta székhelyének más tagállamba való áthelyezését, székhely-áthelyezési tervet kell készítenie, azt a cégbírósághoz be kell nyújtania és közzé is kell tennie a Cégközlönyben.
A magyar cégjegyzékből a cég törlése csak akkor rendelhető el, ha a céget az új székhely államában bejegyezték, és ennek az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való közzététele óta harminc nap eltelt. (Ez a törlés azonban már nem kérelemre, hanem hivatalból történik.)
A fenti szervezetek székhelyáthelyezése különlegesnek tekinthető, mivel ilyenkor a cég "életútja" nem követhető olyan módon, mint a belföldi székhelyáthelyezések, lévén, hogy az a különböző tagországok egymástól gyakran nagyon eltérő, elektronikus kapcsolatban nem álló nyilvántartási rendszereit érinti. Erre figyelemmel írja elő a Ctv. 28. § (4) bekezdése, hogy ha az SE (európai részvénytársaság, societas europaea), az EGE (európai gazdasági egyesülés) vagy az európai szövetkezet (SCE) székhelyét Magyarországra helyezi át, akkor a magyar cégjegyzékben a cég korábbi székhelyét, a nyilvántartó hatóságot és a nyilvántartási számát is fel kell tüntetni az azonosíthatóság érdekében. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha eredetileg hazai székhelyű SE, SCE vagy EGE külföldre (más tagállamba) helyezi át székhelyét. Amikor a magyar cégjegyzékből való törlésére - a székhely-áthelyezési eljárás lezajlását követően - sor kerülhet, ezzel együtt fel kell tüntetni a cégjegyzékben az új székhelyét, a nyilvántartását végző hatóságot és az EGE, illetve SE vagy SCE nyilvántartási számát [Ctv. 28. § (5) bekezdés].
Ha egy külföldi székhelyű EGE magyarországi telephelyét a Ctv. 29. §-a alapján a cégbíróság nyilvántartásba vette, és az EGE székhelyét Magyarországra helyezi át, a bejegyzési kérelem benyújtásával egyidejűleg kezdeményezni kell a telephely nyilvántartására kizárólagos illetékességgel rendelkező Fővárosi Bíróság Cégbíróságánál az EGE telephelye önálló nyilvántartásának megszüntetését is [Ctv. 29. § (5)-(6) bek.].

4.4.4.6. Az üzletrészt terhelő zálogjoggal kapcsolatos változások

A Ctvn. 22. §-a 2007. szeptember 1-jétől kezdődő hatállyal cégjegyzéki adattá tette a kft. tag üzletrésze elzálogosításának tényét, illetve a már bejegyzett ilyen zálogjog megszűnését. Ez a rendelkezés hitelezővédelmi és forgalombiztonsági érdekeket szolgált. (Az üzletrészt terhelő zálogjog egyébként nem először jelenik meg a cégjegyzékben, már a régi Ctv. hatálybalépése előtti időszakban is bejegyezhető cégadat volt ez, mégpedig az akkor még létezett "egyéb cégadatok" cégjegyzéki rovatba. Ezt a lehetőséget az egyéb rovatba bejegyzett majd törölt rendkívül heterogén céginformációk nehezen visszakereshető volta miatt szüntették meg, taxatíve meghatározva a bejegyezhető cégadatok körét. Az üzletrészt terhelő zálogjog is cégnyilvántartáson kívüli adattá vált 1998. június 16-ától, a régi Ctv. hatálybalépésétől, azonban az eltelt időben gyakran láttuk hiányát bejegyezhetőségének.
Ezen változtat most a jogalkotó, meghatározva a kérelem előterjesztésére jogosultak személyét. A zálogjog bejegyzése vagy törlése iránti kérelmet nem az ügyvezető, hanem az érintett tag (zálogkötelezett), vagy a zálogjogosult nyújthatja be (jogi képviselő útján), a kérelemhez pedig a Ctv. 2. számú mellékletének II.1. e) alpontja szerinti okiratokat kell benyújtani. Közelebbről:

1. Zálogjog bejegyzése iránti kérelemnél

− a zálogszerződés egy eredeti példányát, vagy annak egy kivonatát, amely legalább a szerződő felek nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét); a zálog tárgyának (azonosítható) meghatározását; a zálogjog kikötését; a szerződéskötés helyét és időpontját, valamint a felek aláírását tartalmazza. A Ctv. 61/A. § (2) bekezdése szerint a cégbíróság a zálogszerződést tartalmi szempontból nem vizsgálhatja, csak a kft. és a zálogjoggal érintett üzletrész tulajdonos tag zálogszerződésben feltüntetett adatait köteles összevetni a cégjegyzéki adatokkal. Ha eltérést talál, az általános változásbejegyzési eljárásban hiánypótlási felhívást ad ki.
− Ha a kérelmet a zálogjogosult (vagyis nem a zálogjoggal terhelt üzletrész tulajdonosa) nyújtja be, a tag (zálogkötelezett) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt bejegyzési engedélyét is csatolni kell.
− Ezenfelül értelemszerűen teljesítenie kell a kérelemnek a Ctv. 1. számú mellékletének vonatkozó előírásait is, azaz a jogi képviselő meghatalmazását be kell nyújtania, az eljárási illeték és a közzétételi díj megfizetését pedig igazolnia kell. Kérelmét nyilvánvalóan a Cvhr. 1. számú mellékletében közzétett változásbejegyzési nyomtatványon kell előterjesztenie.

2. Zálogjog törlése iránti kérelemnél

A kérelmet a fenti elvek szerint kell összeállítani, azzal, hogy azt ugyancsak előterjesztheti a zálogkötelezett tag és maga a zálogjogosult is, változásbejegyzési nyomtatványon, jogi képviselettel, illeték és közzétételi díj fizetése mellett.
A Ctv. 1. számú melléklete értelmében a jogi képviselő képviseleti jogát igazolni kell. A 2. számú melléklet II.1. eb) pontja azt is előírja, hogy olyankor, ha a kft.-tag zálogkötelezett terjeszti elő a zálogjog törlése iránti kérelmet, ezt megalapozó anyagi jogi jogosultságát igazolnia kell, kérelmét ugyanis alá kell támasztania a zálogjogosult teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt törlési engedélyével.
Megjegyzendő, hogy véleményünk szerint az üzletrészt terhelő zálogjog bejegyzésével és törlésével kapcsolatos változásbejegyzési kérelem kizárólag az általános eljárás rendje szerint adható be. [Ez az értelmezés van összhangban a Ctv. 61/A. § (1) bekezdésének azon rendelkezésével, mely a kérelemhez a Ctv. 2. számú melléklete szerinti okiratok csatolását írja elő. Ha ugyanis a jogalkotó az egyszerűsített eljárást kívánta volna megengedni, akkor a 3. számú mellékletet kellett volna említenie.]

4.4.4.7. Az átalakulás (jogutódlás melletti megszűnés) bejegyzése, mint különleges változásbejegyzési eljárás

Az átalakulás bejegyzésével kapcsolatos szabályozás csak csekély mértékben változott. A Gt. és a Ctv. szövegezése is világossá teszi azonban, hogy az átalakulás gyűjtőfogalom, melynek speciális esetkörei az egyszerű cégformaváltás (a "sima" átalakulás), az egyesülés és a szétválás.
Az átalakulás (egyesülés, szétválás) lényegében a változásbejegyzés egy speciális fajtájának tekinthető, hiszen itt mindig arról van szó, hogy jogelőd(ök) megszűnése (vagy adatváltozása) folytán új, a jogelődtől vagy jogelődöktől eltérő szervezet vagy szervezetek (jogutódok) jönnek létre. Ezekben az eljárásokban tehát keverednek a bejegyzési, törlési, változásbejegyzési elemek. Különösen "a megyehatáron átnyúló" átalakulások (amikor a jogelőd vagy a jogutód, vagy ezek valamelyike különböző cégbíróságok illetékessége alá tartozik székhelye szerint) elbírálásának szabályozása igényel figyelmet. Az ilyen eljárások csak egységükben szemlélhetők, az idetartozó és valójában egy folyamatot tükröző bejegyzési, változásbejegyzési (törlési) kérelmek csak egymásra tekintettel bírálhatók el.
A fenti indokok alapján a Ctv. 57-61. §-ai a régi Ctv. 36-38. §-aival egyezően különös illetékességi okokat jelölnek meg, s az egyes átalakulási fajták jellegzetességeire tekintettel olyan illetékességi szabályokat határoznak meg, amelyek alkalmasak annak biztosítására, hogy a teljes átalakulási (szétválási, egyesülési) eljárás azonos bíróság intézkedési körébe tartozzon.
Az 57. § (1)-(3) bekezdése általános szabályokat állapít meg, melyek minden átalakulás bejegyzése iránti kérelem esetén figyelembe veendők. Az átalakulás bejegyzése iránti kérelem előterjesztésére - a régi Ctv.-vel azonosan - a (jogutód) létesítő okiratának aláírásától (elfogadásától) számított hatvan napon belül van lehetőség fő szabály szerint (kivétel a Ctv. 60. § szerinti esetben az SE, illetve az SCE).
A bíróság ügyintézési ideje - a kérelem bonyolultságára tekintettel - harminc munkanap, ezt azonban attól az időponttól kell számítani, amikortól valamennyi - az átalakulásban részes - cég iratanyaga az eljárásra illetékes cégbíróság rendelkezésére áll. Ez az eljárási határidő semmi módon sem illeszkedik a bíróság eljárási rendjébe, miután az különbözik az egyszerűsített eljárás és az általános változásbejegyzési eljárás határidőitől egyaránt. Mindenesetre, a Ctv. 130. § (1) és (4) bekezdése értelmében - miután az átalakulás bejegyzése tartalmilag, az anyagi jogi lényeget tekintve egy speciális változásbejegyzési eljárás -, az ilyen általános változásbejegyzési kérelem elbírálásának bírósági ügyintézési ideje 2008. január 1-jéig 45 munkanap volt, a hiánypótlási végzést az első 35 munkanap alatt hozhatta meg a bíróság, és a cégbíróság vezetője a 45 nap lejártától számított 8 munkanapon belül intézkedhetett a kérelem elbírálása iránt. 2008 januárjától a Ctv. 46. § határidői vonatkoznak az ilyen ügyekre, azzal azonban, hogy bár az eljárás (hiánypótlással, cégbíróság vezetőjének jogosultságával) kapcsolatos "részidői" a Ctv. 57-61. §-ainak eltérő rendelkezése hiányában a 46. § szerint alakulnak, a teljes bírósági ügyintézési időtartam azonban 15 helyett 30 munkanap.
Bármilyen szokatlanul hangzik is, elvileg nem volna akadálya az átalakulás bejegyzése iránti kérelem egyszerűsített eljárásban történő előterjesztésének. Ez azzal járna, hogy a bíróság anélkül jegyezné be az átalakulást, hogy az alapjául szolgáló dokumentációból bármit is láthatott volna. Ez különösen szétválás esetén okozna problémát, miután így a nyilvános cégiratok között nem szerepelne a szétválási szerződés sem, és a hitelezők nehezen deríthetnék ki, hogy a szétválás kapcsán a jogelőd vagyontárgyait, jogait, igényeit, követeléseit miként osztották fel a jogutód szervezetek között. Erre tekintettel komoly mértékben megnehezedne a szétváló cég üzleti partnereinek helyzete, mert az eddiginél sokkal nehezebben jutnának hozzá az igényérvényesítéshez szükséges céginformációhoz. A szétválási szerződés teljes nyilvánosságát és akadálytalan hozzáférhetőségét az egyszerűsített cégeljárás új szabályainak bevezetésekor törvényi szinten biztosítani kellett volna, ha az átalakulás bejegyzését ezen eljárás keretében is engedélyezni kívánta volna a jogalkotó. A jogi képviselő által őrzött cégiratok nyilvánosságával kapcsolatos szabályozást ugyanis meg kellett volna teremteni, mert ezen iratok bíróság általi megtekintésére az egyszerűsített eljárásban nincs ok és lehetőség a hiánypótlás kizártsága miatt. Egyébként sem a cégbíróságnak van erre szüksége, hanem az átalakult cég ügyfeleinek. [A Ctv. 37. § (2) és 48. § (3) bekezdésében foglaltakkal ellentétben "tartalmi és jogszerűségi kétség felmerülése esetén" a változásbejegyzési eljárásban az iratokat a cégbíróság bizonyosan nem kérheti be, ez vizsgálódásának terjedelmét, hatáskörét meghaladja. A piac szereplőinek tájékoztatására irányuló kötelezettség az iratot őrző jogi képviselő (Ügyvédi Kamara; Közjegyzői Kamara) feladata lenne, ezek az iratok véleményünk szerint nem képezhetik ügyvédi titoktartás tárgyát.] Megjegyzendő, hogy éppen a fenti körülmények ismeretében (tekintettel a szabályozatlan helyzetre és az ellentétes jogértelmezésekre) a bírói kar a Cégbírák és Gazdasági Bírák Országos Egyesülete által 2007. szeptember 26-án a Ctvn. értelmezése tárgyában tartott konferencián - lényegében egyhangúlag - úgy foglalt állást, hogy az átalakulással kapcsolatos változásbejegyzési eljárás kizárólag általános változásbejegyzés keretében folytatható le. Egyszerűsített cégeljárási rend szerint ez a kérelem nem nyújtható be, ezt támasztja alá a Ctv. 57. § (1) bekezdése által ezen eljárásra speciális szabályként megállapított 30 napos bírósági ügyintézési határidő, amely élesen eltér az egyszerűsített változásbejegyzés előírásaitól. (Lásd a 4.4.3.2.3. pontban írtakat is.)
A Ctv. 57. § (2) bekezdése (már a 2006. júliusi hatálybalépéstől) egy fontos módosítást vezetett be. A Ctv.-nek ez a szabálya ugyanis az átalakulási folyamat egyszerűbb levezénylése érdekében megengedi, hogy a kérelmező társaságok meghatározhassák az átalakulás ex nunc konstitutív hatályú bejegyzésének időpontját. Ez az időpont nem lehet korábbi, mint a kérelem benyújtásának napja, és nem lehet későbbi az ettől számított kilencvenedik napnál. Ha a cég az átalakulás időpontjaként megjelölt napot úgy határozza meg, hogy az - például a hiánypótlási eljárás miatt - a ténylegesen elrendelhető cégbejegyzési napot megelőzné, a cégbíróság figyelmen kívül hagyja a kérelmet, és azzal a nappal rendeli el a bejegyzést, amikorra az érdemi vizsgálat befejeződése erre lehetőséget ad. (Érdemes ezért olyan napot megjelölni, amely még egy esetleges hiánypótlási eljárásnál sem lesz túl korai.)
Említést érdemel, hogy e szabály gyakorlati alkalmazása némiképpen rendezetlen. Az világos, hogy a fél által kért átalakulási időpont előtt nem következhet be - pusztán az időmúlás okán - automatikus bejegyződés még akkor sem, ha a bíróság ügyintézési határideje jóval rövidebb, mint a kívánt bejegyzési időpontig hátralévő időtartam. [Célszerű lenne, ha a hiánypótlás szabályaihoz hasonlóan ez a várakozási idő nem számítana bele a bíróság ügyintézési idejébe. Automatikus bejegyződés már a Ctv. 57. § (2) bekezdése folytán sem következhet be, nem ártana azonban, ha a bíróság teendőit ilyen esetre kifejezett jogszabályi rendelkezés, például a BÜSZ határozná meg. Tudomásunk szerint most az a gyakorlat, hogy miután jövőbeli alakulás a cégjegyzékbe nem jegyezhető be, az ex nunc hatályú konstitutív bejegyzéssel leginkább az az eljárás egyeztethető össze, hogy a cégbíróság a rendben lévő, bejegyzésre alkalmas átalakulási iratanyagot a kérdéses időpontig nyilvántartásba helyezi, így kivárva azt az időpontot (az átalakulás választott napját), amikor a bejegyzési utasítást már meghozhatja.]
A téma kapcsán említést érdemel a nyomtatványkérelem egy kiküszöbölt hiányossága is: A Cvhr. 1. számú mellékletében szereplő nyomtatvány 22. ("Átalakulás folytán megszűnt cég esetében a jogutód cégek adatai") rovatához kapcsolva, annak alpontjaként szerepelt ugyan az átalakulás cég által meghatározott időpontja, a 16. ["Átalakulás folytán létrejött cég esetében a jogelőd cég(ek) adatai"] rovat esetében azonban nem. A nyomtatványkérelmet azonban e vonatkozásban javította a 7/2008. (IV. 15.) IRM rendelet, és a fenti hiányosságot megszüntette. Továbbra is nehézséget okozott azonban az átalakulás bejegyzési kérelemnél a nyomtatvány kitöltése, ha a cég nem határozta meg az átalakulás időpontját. A jogutódnál ugyanis (előtársasági lét hiányában) nem lehet kitölteni egyes rovatoknál (például a vezető tisztségviselőknél) a változás időpontját, tekintve, hogy a fél nem tudhatja, mikor megy végbe a bejegyzés. Az átalakulás előre meghatározott időpontja is nyomtatványkezelési problémákhoz vezethet akkor, ha a bíróság az esetleges elhúzódó hiánypótlás miatt a kívánt időpontot kénytelen figyelmen kívül hagyni. Ilyenkor ugyanis a cégjegyzék valamennyi rovatánál és alrovatánál az eredetileg a fél által feltüntetett időpontot ki kell törölni a kérelemből, és azt a bejegyzés napjával kell helyettesítenie. Ezért a 30/2008. (XII. 23.) IRM rendelet úgy módosította a változásbejegyzési (bejegyzési) nyomtatványkérelem első oldalát, hogy azon "X" jellel jelölhető, ha a kérelem előterjesztésére átalakulás ad okot. Ebben az esetben a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem valamennyi rovatánál üresen kell hagyni a változás időpontját (jogviszony kezdetét stb.) feltüntető nyomtatványsort. Az eljáró bíró (bírósági ügyintéző) az átalakulásra utaló "X" jelből, és a 16. illetve 22. rovat adataiból szükség szerint a kívánt időponttal, vagy a bejegyzés napjával kiegészíti az egyes cégjegyzéki rovatok adatait.
Említést érdemel az is, hogy a Gt. 69. § (2) bekezdésének és a Ctv. 57. §-ának módosulásával (melyet a 2008. évi XXVI. tv. vezetett be) az átalakulás bejegyzési eljárás egy további elemmel egészült ki. A Ctv. 57. § új (5) bekezdése szerint a cégbíróság az átalakulás bejegyzése iránti kérelmet elutasítja, ha a büntetőügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és erről a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a bíróságot értesítette. (A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. tv. módosításáról szóló 2008. évi XXVI. törvény 2008. szeptember 1-jétől hatályos.)
Az átalakulással kapcsolatos különleges változásbejegyzési eljárások szabályozása eltér attól függően, hogy cégformaváltásos átalakulásról, egyesülésről vagy szétválásról van-e szó.
1. A cégformaváltásos átalakulásnál a folyamat kezdetén és végén is egyetlen cég áll, a kérelem előterjesztése ezért az átalakulás, illetve a jogutód bejegyzésén túl a jogelőd törlésére is ki kell terjedjen. (Mind a bejegyzés, mind a törlés a jogutódra, illetve a jogelődre, és az átalakulásra való utalással történik.) A cégformaváltozásról a jogelőd székhelye szerinti bíróság dönt, itt kell benyújtani a kérelmet akkor is, ha a jogutód székhelye szerint más bírósághoz tartozna. A jogelőd székhelye szerinti cégbíróság elbírálja a egész kérelmet, törli a jogelődöt, bejegyzi a jogutódot, majd gondoskodik a jogutód iratainak az annak székhelye szerint illetékes cégbírósághoz való megküldéséről.
Megjegyzendő, hogy a régi Ctv. (amely a fenti különös illetékességi okot meghonosította) még az iratok áttételéről beszélt, ezért sok vitát kavart, hogy a Pp. 129. §-ában foglaltakat ezekben az eljárásokban alkalmazni kell-e. A Ctv. 57. § (4) bekezdése már csak az iratok megküldését említi, így az áttétel jogintézménye többé e vonatkozásban nem jöhet szóba, és nem lassítja az eljárást.
2. A szétválásra a fentiekben a cégformaváltás kapcsán elmondottak értelemszerűen alkalmazandók. Itt is mindig a jogelőd székhelye szerinti bíróság dönt a teljes ügyben [a jogutód(ok) bejegyzéséről is], fontos szabály azonban, hogy a jogelőd cég vonatkozásában esetleg még folyamatban lévő más változásbejegyzési kérelmekről soron kívül kell dönteni. Ha a szétválás kiválással történik, ami a Gt. vonatkozó szabálya (86. §) szerint a jogelődnek módosulások melletti fennmaradásával jár, a jogelőd vonatkozásában értelemszerűen nem törlési, hanem változásbejegyzési kérelmet kell előterjeszteni [Ctv. 61. § (1) bekezdés].
A szétválásnak a különváláson és a kiváláson kívüli speciális esetkörét is nevesíti a Gt. 86. §. Ez megengedi, hogy a kivált tagok ne új társaságot hozzanak létre, hanem már működő társaságba lépjenek be.
Ez a szabályozás lényegében a kiválás és a beolvadás szabályait vegyíti. A Ctv. 61. § (2) bekezdése erre is speciális illetékességi szabályt ad meg. Úgy rendelkezik, hogy a befogadó társaság cégjegyzéki adataiban bekövetkező esetleges módosítások bejegyzésére a jogelőd (szétváló) társaság székhelye szerinti cégbíróság illetékes. (Szükség esetén ezért a befogadó társaság cégiratait be kell kérnie az érintett cégbíróságtól.)
3. Az összeolvadás bejegyzése iránti kérelmet a jogutód székhelye szerinti bíróságnál kell előterjeszteni, és a kérelmen meg kell jelölni valamennyi érintett cég székhelyét és cégjegyzékszámát, és kérni kell a jogelődök törlését. Ez a bíróság szükség szerint beszerzi az illetékességi területén kívül eső székhellyel rendelkező, az összeolvadásban részes cégek iratait. Itt is pusztán iratmegküldésről van szó, melynek tényét azonban az összeolvadó cég cégbírósága cégjegyzékében feltünteti, ha pedig egyéb módosítás elbírálása van még előtte folyamatban, akkor ezt soron kívül befejezi. Az összeolvadásról az ügy teljes terjedelmében a jogutód székhelye szerinti bíróság dönthet (Ctv. 58. §).
4. A beolvadás bejegyzése iránti kérelmet szintén az átvevő (a jogutód) cég székhelye szerinti cégbíróságon kell benyújtani, fel kell benne tüntetni valamennyi beolvadó cég székhelyét és cégjegyzékszámát, kérni kell a beolvadó cégek törlését, valamint az átvevő (a befogadó, az esetleges módosításokkal, de megmaradó jogutód) cég változásbejegyzését. Ha az érintett cégek különböző cégbíróságok illetékességi területéhez tartoznak, az átvevő cég székhelye szerinti bíróság illetékes a teljes beolvadás elbírálására. A többi, a beolvadásban részes cég iratainak beszerzése és a beolvadó cégek székhelye szerinti cégbíróság(ok) teendője az összeolvadásnál leírtak szerint alakul.
5. A Ctv. 60. § az európai részvénytársaság beolvadással, illetve átalakulás (egyesülés) útján történő létrehozatalának speciális szabályait határozza meg, a régi Ctv. 38/A. §-ában foglaltakkal lényegében azonosan. A régi Ctv. 38. § (4) bekezdésében, a Ctv.-nél pedig a 60. § (1) bekezdésében leírt beolvadásos SE-alapítás lényegében egy technikai változást jelent csak az átvevő részvénytársaság esetében (SE-vé változik, új cégjegyzékszámot kap e cégforma miatt és régi cégformáját a quasi jogutód SE-re utalással törlik). Ez a cégformaváltás azonban jogalanyiságán nem változtat, voltaképpen hasonló a helyzet ahhoz, amikor egy kft. társasági szerződése módosításával közhasznú társasággá alakul. Az egyesüléssel létrehozandó SE bejegyzési kérelmét a jogutód székhelye szerinti cégbíróságnál kell előterjeszteni. Ez a bíróság azonban cégbejegyzési eljárásában csak a Magyarország területén lévő jogelődöket törli, a más állam területén lévőkre ugyanis nem rendelkezik joghatósággal.
A Ctv. 60. §-a az SE bejegyzése iránti kérelem benyújtására rendelkezésre álló időtartamot szabályozza, és azt a különleges tárgyaló testület megalakulásához köti [Ctv.60. § (3) bekezdés].
Az európai szövetkezet (az SCE) vonatkozásában a Ctv. 60. § (4) bekezdése 2006. augusztus 18-ától kezdődő hatállyal a Ctv. 60. § (1)- (3) bekezdésének, azaz a fenti szabályoknak a megfelelő alkalmazását írja elő.
Említést érdemel az is, hogy az átalakulással kapcsolatos változásbejegyzési eljárás illetéke a 2007. évi LXI. törvény (a Ctvn.) hatálybalépésével 2007. szeptember 1-jétől megváltozott. Az Itv. 45. § új (4) bekezdése értelmében az átalakulás bejegyzésének illetéke egységesen 50 000 Ft, függetlenül attól, hogy cégformaváltás, egyesülés vagy szétválás bejegyzése kapcsán hány jogelőd és jogutód bejegyzését, módosulásának bejegyzését vagy törlését kérik.

4.4.4.8. A jogutód nélküli megszűnés bejegyzése iránti eljárás

A cégek megszűnéséről, annak eseteiről mindig az anyagi jogszabályok rendelkeznek.
A jogutód nélküli megszűnés történhet a cég elhatározásából s ekkor vagy végelszámolásnak, vagy a végelszámoló által kezdeményezett felszámolásnak van helye, ha a tartós fizetésképtelenség fennforog. A jogutód nélküli megszűnés bekövetkezhet a cég akaratán kívülálló okból is. Ez történik a kívülálló által indított felszámolás elrendelésekor, illetve a cégbíróság általi megszűntnek nyilvánítás vagy a megszüntetési eljárás esetében.

4.4.4.8.1. A végelszámolással kapcsolatos változásbejegyzések

Végelszámolásnak van helye, ha a jogutód nélkül megszűnő cég vagyona a hitelezők kielégítésére elegendő. Sor kerülhet erre akár a cég önkéntes elhatározása, akár a cégbírósági megszűntnek nyilvánítás [Ctv. 84. §] folytán, ez utóbbi esetben a Ctv. 84. § (1) bekezdése értelmében a cégbíróság jelöli ki a végelszámolót.
A végelszámolás (és a hozzá sok vonatkozásban hasonló eljárási rendet követő felszámolás) "kétlépcsős" változásbejegyzési eljárást feltételez, első lépcsőben ugyanis rögzíteni kell a cégjegyzékben a jogutód nélküli megszűnés elhatározásának és a végelszámolás megindításának, a cégnév változásának, a végelszámoló kijelölésének és az ezzel kapcsolatos változásoknak a tényét; ha a végelszámolás (felszámolás) befejeződik, akkor ezt a körülményt bejelentve lehet kérni, illetve a felszámoló bíró végzése alapján elrendelni a megszűnt cég törlését.
Mint majd látni fogjuk, bizonyos feltételek mellett (Ctv. 114-115. §) sor kerülhet "egylépcsős", azaz egyszerűsített végelszámolásra is, és a megszűntnek nyilvánítás miatt, illetve más okból a cégbíróság által elrendelt kényszer-végelszámolásra, s ez utóbbi esetkörben a cég végelszámolásának hivatalból történő bejegyzésére.
A Ctv. 55. § csak jelzésszerűen foglalkozik a végelszámolással kapcsolatos változásbejegyzéssel, felsorolja speciális esetköreit, és leszögezi, hogy a végelszámolás bejegyzésére két módon: kérelemre (az önkéntes végelszámolásnál) és hivatalból (törvényi felhatalmazás alapján) kerülhet sor.
A hivatalbóli bejegyzés értelemszerűen ingyenes (az érintett cég tehát illetéket és közzétételi díjat nem fizet), mivel a bejegyzés alapja nem a cég legfőbb szervének szabad elhatározásából született döntése, hanem a bíróság jogutód nélküli megszűnést elrendelő (megállapító), végelszámolást elrendelő és végelszámolót kijelölő jogerős határozata. Ilyen esetben a végelszámoló kötelessége a Ctv. 55. § (1) bekezdése alapján csak annyi, hogy aláírási címpéldányát (kötelező jogi képviselet nélkül!) a cégiratokhoz benyújtsa. Mivel a végelszámolás hivatalbóli bejegyzése mindig a kényszer-végelszámolás (Ctv. 116-118. §) keretében történik, s mivel a Ctv. 116. § (6) bekezdése értelmében a végelszámolás általános előírásai - fő szabályként - erre a speciális esetkörre is érvényesek, a Ctv. 101. § (2) bekezdése alapján a kirendelt végelszámoló is csak akkor köteles címpéldánya benyújtására, ha a korábbi vezető tisztségviselő nem ő volt. Ha igen, akkor címpéldánya a cégiratok közt fellelhető, így azt - ha aláírása nem változott - felesleges újra bekérni, ezért tekint el ettől a jogalkotó. {Érdekes, hogy a Ctv. a bejegyzési, változásbejegyzési kérelmek kötelező mellékleteiből az aláírási címpéldány csatolásának kötelezettségét elhagyta [Ctv. 1. számú melléklet I.7. c) pontja], a végelszámolással és a felszámolással kapcsolatos mellékletek között azonban a végelszámoló és a felszámoló aláírási címpéldányát mégis, továbbra is szerepelteti.} [Ctv. 1. sz. melléklet IV.2. és V. c) pontja.]
A Ctv. 55. § (1) bekezdésének a 2007. évi CXXVI. tv. 314. §-ával végzett, 2008. január 1-jétől hatályos új szabálya szerint a cégbíróság a végelszámolás elrendeléséről (azaz a kényszer-végelszámolásról) elektronikus úton köteles haladéktalanul értesíteni az adóhatóságot, törlésnek ugyanis a Ctv. 62. § (4) bekezdése szerint csak akkor lehet helye, ha az adóhatóság értesítése szerint a cégnek adó- (vám-) tartozása nincsen, és vele szemben adóhatósági eljárás sincs folyamatban. A 2008. évi XCVI. törvénnyel módosított Ctv. 62. § (4) bekezdése, valamint a 111. § (1) bekezdés f) pontja, a 112. § (4) bekezdésének az f) pontra vonatkozó szövegrésze és az 1. sz. melléklet V/1/f) pontjának hatályon kívül helyezése folytán az érintetteknek a fenti körülményt a közeljövőben már nem személyes eljárásuk révén kell igazolniuk. Az új szabályozás szerint ugyanis az APEH elektronikus igazolásából szerez majd tudomást a cégbíróság a Ctv. 62. § (4) bekezdésében írtakról. [A fenti rendelkezések a 2009. február 1-jét követően kezdődő végelszámolási eljárásokban alkalmazandóak. Ez - figyelemmel a 2008. évi XCVI törvény 27. § (4) bekezdésének átmeneti szabályában foglaltakra - úgy értendő, hogy az elektronikus igazolásra a 2009. február 1. napját követő kezdő időpontú végelszámolásoknál van lehetőség. Minden olyan végelszámolásnál, amelynél a végelszámolás kezdete (akár az önkéntes elhatározás, akár a kényszer-végelszámolás jogerős elrendelése folytán) 2009. február 1. előtti, az adó-, és vámhatósági igazolást a "hagyományos" módon kell beszerezni, vagyis ezen ügyekben a korábbi szabályok szerint kell eljárni.]
A végelszámolással kapcsolatos fontos szabály, hogy a Ctv. 55. § (1) bekezdése értelmében a végelszámolás megindításával kapcsolatos cégjegyzéki változások bejelentési kötelezettségére nyitva álló idő tizenöt nap (a változás bekövetkeztétől, vagyis a végelszámolás kezdő időpontjától számítva) a Ctv. 50. § (6) bekezdésére figyelemmel. A bíróság által kirendelt végelszámoló a kirendelésétől (véleményünk szerint ezalatt a kirendelés jogerőre emelkedését kell érteni) számított tizenöt napon belül köteles címpéldánya benyújtására.
A végelszámolás megindításával kapcsolatos változásbejegyzési kérelem előterjesztésénél a nyomtatványkérelmen a jogutód nélküli megszűnés elhatározásának időpontját, valamint a végelszámolás kezdő időpontját is fel kell tüntetni a cégnév (rövid név) "v. a." ("végelszámolás alatt") toldattal történő kibővülése, valamint az addigi vezető tisztségviselő személyének végelszámolóra történő változása mellett.
A kérelemhez a Ctv. 1. és 2. számú mellékletéből összeválogatott okiratokat kell benyújtani. (Megjegyzendő, hogy a végelszámolás "első lépcsőjének" bejegyzési kérelméhez kapcsolódó okiratok jellemzően az 1. számú melléklet V.1. pontjának a)-d) alpontjaiban nyertek megfogalmazást. A melléklet V.1. pont e)-f) [2009. február 1. utáni kezdő időpontú végelszámolásoknál V.1. pont e) alpontjában] nevesített okirat azonban értelemszerűen nem a végelszámolás megindításával kapcsolatos bejegyzési, hanem a végelszámolás befejezéséhez kötődő, és döntően a 2. sz. mellékletben található okiratok közé tartozik. (A jogalkotó ugyanis az 1. és 2. számú mellékletekben felsoroltakat nem időrendi, hanem fontossági sorrendben tüntette fel. Az 1. számú mellékletben találhatóak ugyanis azok az okiratok, amelyek hiányában formai elutasításra van mód, a 2. sz. melléklet okiratainak hiánya ezzel szemben csak hiánypótlás alapjául szolgálnak.)
A végelszámolás megindításának változásbejegyzését egyszerűsített eljárási rendben bejegyeztetni nem lehet. A végelszámolás elhatározása ugyanis okvetlenül a létesítő okirat (legfőbb szervi határozat vagy módosító szerződési okirat útján történő) módosításával jár, figyelemmel a cégnév és a vezető tisztségviselő jogintézményében bekövetkező változásra. Tekintve, hogy a szerződésminta törvényi szövegén semmit sem lehet változtatni, a fenti adatok feltüntetésére pedig alkalmatlan, a végelszámolás megindításával kapcsolatos változásbejegyzési kérelem csak az általános változásbejegyzési eljárás rendje szerint terjeszthető elő. (Ez azt is jelenti, hogy az addigi esetleges szerződésminta helyett szabadon fogalmazott létesítő okirat készül.) (Lásd a 4.4.3.2.3. pontban írtakat is.)
Ez a jogértelmezés egyúttal hitelezővédelmi érdekeket is szolgál azzal, hogy a végelszámolással kapcsolatos cégiratokat a jogi képviselő helyett a legszélesebb nyilvánosságot biztosító cégbíróság őrzésében hagyja, különös tekintettel arra, hogy a Ctv. VIII. fejezete a végelszámolással keletkező számos egyéb (a változásbejegyzéssel közvetlenül össze nem függő) iratanyag cégbírósági beadását is előírja.
A végelszámolás során bekövetkező cégjegyzéki változások bejelentésére a végelszámoló köteles. Ez közelebbről azt jelenti, hogy a változásbejegyzési (vagy a törlési) kérelem előterjesztésének kötelezettsége a végelszámolót terheli, törvény azonban kivételt tehet. Ilyen kivétel a kényszer-végelszámolás elrendelésének hivatalbóli bejegyzésének esete, azonban az azt követő esetleges változások (például a kirendelt végelszámoló személyi adatainak későbbi változásának) bejegyeztetése már az általános előírások alapján történik.
A végelszámoláshoz kapcsolódó változásbejegyzési ügytípus, ha az önkéntes végelszámolását végző cég legfőbb szerve a Ctv. 113. §-a értelmében működésének továbbfolytatását határozza el. Ilyen esetben a végelszámolás megszüntetéséről, a végelszámoló felmentéséről (és díjazásáról) kell határozni, egyúttal a létesítő okiratot a cégnév és a vezető tisztségviselő tekintetében módosítani kell. Eddig ugyanis végelszámoló volt a vezető tisztségviselő, a végelszámolás megszűnésével azonban e jogintézmény az adott cégformára jellemző vezető tisztségviselőre változik, azon túl, hogy sok esetben a személy is módosul - ami önmagában nem igényelne létesítőokirat-módosítást. Miután ezt a létesítőokirat-módosítást szerződésmintával is végre lehet hajtani, nincs akadálya, hogy e változást az egyszerűsített változásbejegyzés rendjére áttéréssel hajtsák végre az érintettek. Az ilyen változásbejegyzési nyomtatványkérelmen a 26. rovat (a végelszámolás befejezésének időpontja) is kitöltendő, továbbá x-szel jelölendő ugyanezen rovatban, hogy a végelszámolás befejezésére a cég fennmaradásával került sor. (Természetesen a cégnév, a vezető tisztségviselő változásának és a létesítő okirat módosításának tényét is szerepeltetni kell a nyomtatványkérelmen az általános szabályok szerint.)
A kérelemhez, ha általános változásbejegyzési eljárás keretében terjesztik elő, az 1-2. számú mellékletben [köztük a 2/IV./e) pont alatti okirat], ha egyszerűsített változásbejegyzési eljárásban kérik a bejegyzést, a 3. számú mellékletben írt okiratokat kell csatolni.
A végelszámolással kapcsolatos változásbejegyzési ügyekben külön említést érdemel az egyszerűsített végelszámolásról a "rendes", kétlépcsős végelszámolásra történő áttérés esetköre.
Ennek összeállítása nem különbözik lényegesen a "kétlépcsős" végelszámolás első "lépcsőjének", azaz a végelszámolás megindításával összefüggő változásbejegyzési kérelem elkészítésének a fentiekben ismertetett előírásaitól. A különbség mindössze annyi, hogy a nyomtatványkérelmen a 26. rovatban "X" jellel jelezni kell, hogy a végelszámolás a továbbiakban nem az egyszerűsített végelszámolás szabályai szerint folytatódik, és azt, hogy a végelszámoló jelentetett-e meg a végelszámolásról már közzétett hirdetményt a Cégközlönyben (vagy a társaság cégjegyzékben is szerepeltetett honlapján.) A kérelemhez az 1. számú melléklet [különösen annak az V./1/a)-d) és 2/b) pontjaiban jelöltek], valamint értelemszerűen a 2. számú mellékletben felsorolt, a téma szerint az adott módosításhoz tartozó okiratokat kell benyújtani. A kérelem csak általános változásbejegyzési eljárás keretében terjeszthető elő, mivel (amint arra az előbbiekben kitértünk) a végelszámolással kapcsolatos szerződési adatok egy része a szerződésminta változatlanul hagyásának kötelezettsége miatt a szerződésmintában nem szerepeltethetők. A végelszámoláshoz kapcsolódó törlési kérelmek speciális szabályait a 4.4.4.9. pontban tárgyaljuk majd.

4.4.4.8.2. A csődeljárással és a felszámolással kapcsolatos változásbejegyzések

A felszámolási eljárás szabályait a többször módosított a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a Cstv. tartalmazza. A Cstv. 27. §-a határozza meg, hogy milyen feltételek esetén állapítható meg a hatálya alá tartozó cégek fizetésképtelensége, és rendelhető el felszámolásuk. Ez olyan fontos céginformáció, hogy a cégjegyzékben a lehető leggyorsabban szerepeltetni kell, ezért azt a jogalkotó nem bízza a felekre, hanem hivatalbóli bejegyzését rendeli el a felszámolás kezdő időpontjával, azaz az új szabályozás szerint a felszámolási közlemény megjelenésének napjával, mégpedig a felszámoló bíróság, a cégbíróság és a Cégközlöny között már évek óta fennálló számítógépes kapcsolat felhasználásával, elektronikus úton.
A Ctv. 26. § (1) bekezdésének a) pontja szerint a csődeljárás kezdő időpontját és befejezését; a b) pontja szerint a felszámolás kezdő időpontját és befejezését; a cég nevének (rövidített nevének) "f. a." toldattal bővülését; a felszámolást megelőzően folytatott végelszámolás esetén az arra utaló toldat törlését; a képviselet módja változásának bejegyzését, a további képviseletre jogosultak törlését és a felszámolóra (felszámolóbiztosra) vonatkozó adatok bejegyzését a csőd-, illetve a felszámolási ügyben eljáró bíróság végzése alapján elektronikusan kell rögzíteni a cégjegyzékben, a közleménynek a Cégközlönyben való megjelenésével egyidejűleg [Ctv. 26. § (2) bekezdése].
Ezt az eljárási rendet a Ctv. 23. § (3) bekezdése alapozza meg, amely azt deklarálja, hogy ha valamely cégjegyzéki adat cégbírósághoz történő továbbítása más bíróság vagy hatóság által elektronikus úton történik meg, akkor az adat nyilvántartásba vételére is automatikusan, elektronikus bejegyzéssel kerül sor. Ez történik a felszámolással kapcsolatos cégjegyzéki változások bejegyzésénél is, a felszámolási ügyeket intéző bíróság által kirendelt felszámolóbiztos (hasonlóan a kényszer-végelszámolásnál kijelölt felszámoló szervezet-végelszámolóhoz) csupán aláírási címpéldányát köteles a (jogerős) kirendelésétől számított 15 napon belül a cégbírósághoz benyújtani, s ennek során jogi képviselőt nem kell igénybevenni [Ctv. 55. § (3) bekezdés].
A későbbi változások bejegyeztetésére - az általános szabályok szerint - a felszámoló jogosult és köteles. Ha a felszámolás a cég megszűnése nélkül zárul (például egyezségkötéssel), a felszámolási eljárás befejezésének bejegyzésére elektronikus úton kerül sor. A felszámolás megszűnésével kapcsolatos egyéb cégjegyzéki adatváltozások (cégnévben szükségképpen, cégképviselet módjában esetlegesen bekövetkező változás, továbbá a képviselő személyének változása) miatti bejegyeztetési kötelezettség már a cég korábbi (esetleg újonnan választott) vezető tisztségviselőjét terheli az általános szabályok szerint. A kérelemhez beadandó okirati mellékleteket a Ctv. 1. és 2. számú melléklete határozza meg.
Megjegyzendő, hogy olyan esetben, amikor a felszámolás elrendelésére és cégjegyzéki bejegyzésére hivatalból - tévesen - került sor (például a felszámolást elrendelő végzés kézbesítési hibájának révén bekövetkezett téves jogerősítés és közzététel folytán), a fenti körülménynek - a felszámolást elrendelő végzés jogerősítő záradékának hatályon kívül helyezése nyomán - a cégeljárásban is meg kell jelennie. A cégjegyzékből ilyenkor hivatalból törölni kell a felszámolással kapcsolatos cégadatokat, mivel azok bejegyzésére csak a jogerősen megállapított és közzétett fizetésképtelenség nyomán kerülhet sor.

4.4.4.8.3. Jogutód nélküli megszűnéssel kapcsolatos változásbejegyzési ügyek külföldi fióktelep, európai gazdasági egyesülés telephelye és közvetlen kereskedelmi képviselet esetében

A külföldi fióktelep, a közvetlen kereskedelmi képviselet és az európai gazdasági egyesülés (az EGE) telephelye valójában egy külföldi székhelyű vállalkozó szervezeti egységének tekinthető, melyben az a speciális, hogy ez a fióktelep (képviselet, telephely) az anyacég székhelyének országától eltérő állam területén van, lényegében véve nem önálló gazdálkodó egységek, minden vonatkozásban az anyacégtől függenek, annak vagyonába és irányítása alá tartoznak. Emiatt van fokozott jelentősége az anyacég vagyoni helyzetének, és ezért tartja cégjegyzéki adatnak a jogalkotó az anyacég vagyoni helyzetének jelentős - eljárási szinten is megjelenő - változását. A cégjegyzékbe való felvételüket a jogharmonizációs kötelezettségeken túlmenően forgalombiztonsági szempontok indokolták.
A Ctv. 26. § (1) bekezdésének b) pontja deklarálja, hogy a külföldi fióktelep, illetve a közvetlen kereskedelmi képviselet esetén az anyacég fizetésképtelenségére, illetve felszámolására vonatkozó eljárás megindítását és befejezését, továbbá a külföldi vállalkozás (az anyacég) felszámolójának adatait a cégjegyzékben szerepeltetni kell. Ennek adatai a megfelelő elektronikus kapcsolat hiányában nem juthatnak elektronikus úton a cégbírósághoz, és így bejegyzésük sem lehet automatikus.
Hasonló a helyzet az EGE magyarországi telephelyével, melynél az EGE jogutód nélküli megszűnése iránti eljárás megindulásának és befejezésének időpontját a cégjegyzékben szerepeltetni kell. [Ctv. 29. § (3) bekezdés, 2137/85/EGK rendelet 10. cikk] Az ezzel kapcsolatos adatokat a fióktelep, az EGE telephelye, illetve a Ctv. 56. § (3) és (5) bekezdése alapján a kereskedelmi képviselet változásként köteles bejelenteni a cégbírósághoz. [Az EGE telephelye vonatkozásában azonban emlékeztetünk arra, hogy a Ctv. 29. § (5) bekezdése értelmében e cégforma cégjegyzékének vezetésére a Fővárosi Cégbíróságnak van hatásköre és kizárólagos illetékessége!]
A külföldi fióktelep, a kereskedelmi képviselet és az EGE telephelye változásként köteles benyújtani megszüntetése iránti kérelmét [Ctv. 56. § (1) és (5) bekezdése]. A fióktelep (kereskedelmi képviselet) törlésére az 1997. évi CXXXII. törvény (Fkt.) 23. §-ában szabályozott feltételek teljesítése esetén terjeszthet elő kérelmet, az anyacég erre vonatkozó döntésének meghozatalától számított 90 napon belül. (Az Fkt. a végelszámolás helyett egy arra sokban emlékeztető eljárás lefolytatását, illetve annak igazolását szabja a kérelem teljesítésének feltételéül.) A fizetésképtelenség esetén lefolytatandó quasi felszámolási eljárás a Cstv., illetve az Fkt. 19-22. § szerint megy végbe.
A közvetlen kereskedelmi képviselet törlési kérelmét az Fkt. 30. § (1) bekezdése értelmében a 30. § szerinti végelszámolást pótló eljárás lefolytatása után, az anyacégnek a képviselet megszüntetését kimondó határozatától számított 90 napon belül kell a cégbíróságon előterjeszteni.
A fióktelep és a kereskedelmi képviselet kérelmének helyt adó törlésre csak akkor kerülhet sor, ha az Fkt.-ban előírt anyagi jogi feltételek meglétét igazolta a cég [Ctv. 56. § (2) bekezdés].
Ha a külföldi vállalkozás (az anyacég) megszűnt, és azt megelőzően nem gondoskodott a magyar cégjegyzékben szereplő szervezeti egységének törléséről, a cégbíróság ezt hivatalból végzi el tudomásszerzése esetén.
Az EGE telephelye vonatkozásában említést érdemel még egy különleges szabály. Ha az EGE (az anyacég) székhelyét Magyarországra helyezi át, megszűnik a telephely külön cégjegyzékben történő nyilvántartásának indoka. Ezért a Ctv. 29. § (6) bekezdése erre az esetre előírja, hogy az EGE telephelyének kérnie kell ilyenkor a cégnyilvántartását kizárólagos illetékességgel vezető Fővárosi Cégbíróságtól a cégjegyzékből való törlését.

4.4.4.9. A cég törlése a cégjegyzékből

A Ctv. elvi megfontolásokból korrigálta a régi Ctv. némileg összetéveszthető - a cég törlésével kapcsolatos - terminus technikusait. Világossá teszi ugyanis, hogy a fantomcégek megszüntetésével kapcsolatos - a régi Ctv. elnevezése szerint - hivatalbóli törlési, majd utóbb törlési eljárás, és a cégnek a cégjegyzékből hivatalból (például felszámolást követően) történő törlése teljesen eltérő ügycsoportot jelent.
Ezért a Ctv. a sajátos törvényességi felügyeleti eljárás megnevezését "az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárásra", röviden megszüntetési eljárásra változtatta, a hivatalból történő törlést pedig kizárólag egy hivatalból végbemenő változásbejegyzési eljárásként szabályozza. Ilyen hivatalból történő - törlést végrehajtó - változásbejegyzésre a cégbíróság (tekintve, hogy az uralkodó szabályok szerint a cégbíróság alapvetően kérelemre jár el) kizárólag törvényben meghatározott esetekben jogosult. A cég kérelemre történő törlése fő szabályként a végelszámolás lefolytatása után történik, egyes cégformák esetében azonban (a reájuk vonatkozó anyagi jogszabály rendelkezése szerint) végelszámolás lefolytatása nélkül is kérhető a cégjegyzékből való törlés. (Például az egyéni cég vagy a kereskedelmi képviselet esetében).
A törlési kérelem elbírálására a Ctv. 62. § (1) bekezdése értelmében a változásbejegyzési kérelemre vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak.
A Ctv. 62. § (2) bekezdése felsorolja azokat az eseteket, amelyekben a cégbíróság hivatalból törli a céget a cégjegyzékből. Ilyen a felszámolási eljárásban a felszámoló bírónak a cég megszüntetéséről hozott, elektronikusan továbbított jogerős határozata. Erre nézve a Ctv. 26. § (2) bekezdésének utolsó mondata is tartalmaz rendelkezést: kimondja a jogalkotó, hogy a felszámoló bíróság végzésének jogerőre emelkedése napjával elektronikus úton, automatikusan kell törölni a céget a cégjegyzékből.
Hivatalból rendeli el a cég törlését a bíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott intézkedés (megszűntnek nyilvánítás) eredményeként, továbbá a megszüntetési eljárás következtében. Ezen végzések ellen - a megszüntetési eljárás kivételével - fellebbezésnek nincs helye a Ctv. 62. § (3) bekezdése szerint, mivel e törléseket olyan eljárások nyomán rendeli el a cégbíróság, melyekben a meghozott érdemi döntések ellen jogorvoslattal lehetett élni. A megszüntetési eljárás lényege éppen az, hogy a cég és törvényes képviselője nem lelhető fel, így csak a hirdetményből szerezhetne tudomást a megszüntetési eljárásról. Ezért a Ctv. 92. § (2)-(3) bekezdésében meghatározottak szerint a cég törlését elrendelő végzést a Cégközlönyben közzé kell tenni, és ellene a megjelenésétől számított tizenöt nap alatt van helye fellebbezésnek. A törlés cégjegyzéki átvezetésére csak a jogerős törlő végzés nyomán kerülhet sor.
A 2007. évi CXXVI. tv. 315. §-ával és a 2008. évi XCVI. tv. 17. §-ával módosított Ctv. 62. § (4) bekezdése értelmében, ha a cég törlésére nem felszámolási eljárást követően kerül sor, a cégbíróság akkor törölheti a céget, ha az állami adóhatóság (a vámhatóságtól beszerzett adatok alapján is) elektronikus úton arról tájékoztatja, hogy a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást nem kezdeményez, vagy ennek hiányában a Ctv. 84. § (1) bekezdésében, illetve a 91. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus értesítéstől, illetve a végelszámolást lezáró beszámoló közzétételétől 90 nap eltelt. (Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény, amelynek 315. §-ával megállapított fenti Ctv.-rendelkezés 2008. január 1-jétől hatályos, és az ezt követően indult megszüntetési eljárásokra kell alkalmazni.) Ha a tájékoztatás szerint az adóhatóság a cégnél eljárást folytat, vagy ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez, a cég csak az adóhatósági eljárások jogerős befejezéséről szóló elektronikus tájékoztatást követően törölhető a cégjegyzékből. (A 2008. évi XCVI. tv. 17. §-át csak a 2009. február 1. utáni kezdő időpontú végelszámolásoknál lehet alkalmazni, az ezt megelőzően indult végelszámolási eljárásokban nem az adóhatóság elektronikus értesítése, hanem a fél által beszerzett és a cégbírósághoz benyújtott igazolás teszi továbbra is lehetővé a törlést) [2008. évi XCVI. tv. 27. § (4) bek.].
A 2007. évi LXI. törvény (a Ctvn.) 30. § (2) bekezdésének d) pontja 2007. szeptember 1-jétől hatályon kívül helyezte a Ctv. 62. § (2) bekezdésének b) pontját, mely eredetileg azt mondta ki, hogy a cégbíróság a céget hivatalból törli a kényszer-végelszámolás befejeztét követően. Ez azonban nem volt helyes rendelkezés, mivel a kényszer-végelszámolás befejeztekor a kényszer-végelszámoló éppolyan törlési kérelmet terjeszt elő a cégbíróságon, és ugyanazon mellékleteket kell csatolnia, mint a "rendes" kétlépcsős végelszámolás befejeztekor az önkéntes végelszámolást lefolytató végelszámoló. [Ez következik egyébként a Ctv. 116. § (6) bekezdésében és 117. § (3) bekezdésében foglaltakból, mely jogszabályi rendelkezésekből világosan kitűnik, hogy a cégbíróság kizárólag a kényszer-végelszámolás elrendelésével kapcsolatos változásokat jegyzi be hivatalból, minden egyéb, a kényszer-végelszámolással kapcsolatos változás bejegyzése kérelemre történik.] Erre figyelemmel a Ctv. 62. § (2) bekezdésének b) pontját - mint a hivatkozott rendelkezésekkel ellentétes szabályt - valóban ki kellett iktatni a Ctv. normái közül.
A törlési kérelemnek az önkéntes végelszámolás lefolytatása után történő előterjesztésére nézve a változásbejegyzés általános szabályai az irányadóak, a kérelmet a változásbejegyzési nyomtatvány-kérelem megfelelő kitöltésével úgy kell előterjeszteni, hogy azon a végelszámolás befejező időpontját is fel kell tüntetni. A kérelemhez az 1-2. számú mellékletben felsoroltak közül a megfelelően összeválogatott okiratokat kell csatolni, különösen az 1. számú melléklet V/1/f) pontjában és a 2. számú melléklet IV/a)-d) pontjában felsoroltakat. [Az 1. számú melléklet V/1/e) pontjában foglalt okirat (a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv igazolása a cég biztosítottjai adatainak átadásáról) eredetileg a Ctv. 1. számú mellékletében nem szerepelt, noha a Ctv. 112. § (2) bekezdése kötelezővé tette annak a cégbírósághoz történő benyújtását. A 2007. évi LXI. tv. (a Ctvn.) 25. § (12) bekezdése 2007. szeptember 1-jétől kezdődő hatállyal kiegészítette a Ctv. 1. számú mellékletének V. pontját ezzel az okirattal, méghozzá úgy, hogy benyújtásának elmaradása a kérelem hiánypótlási felhívás nélküli elutasítását eredményezi.]
Hasonló a helyzet az 1. számú melléklet V/1/f) pontjában írt okirattal. A 2008. évi XXX. törvénnyel módosított Ctv. 2008. július 1-jétől (pótlólag) módosította a Ctv. 1. számú mellékletét, kiegészítve azt az állami adóhatóság és vámhatóság arra vonatkozó nyilatkozatával, hogy a cégnek adótartozása nincs, és a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban.
A Ctv. 111. § (1) bekezdésének f) pontja ugyanis (a 2007. évi CXXVI. tv. nyomán) előírta már január 1-jétől a folyamatban lévő eljárásokra is, hogy a végelszámoló ezt az okiratot is köteles a záródokumentumokkal együtt a legfőbb szerv elé terjeszteni jóváhagyás végett, továbbá a Ctv. 112. § (4) bekezdése is felsorolta a törlési kérelem kötelező mellékleteként, a Ctv. 1. számú vagy 2. számú mellékletében való szerepeltetése azonban elmaradt. Ezt pótolta utóbb - 2008. július 1-jétől - a 2008. évi XXX. tv.
Megjegyzendő, hogy a 2008. évi XCVI. tv. 27. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a 2009. február 1-jétől induló (vagyis a 2009. február 1. utáni kezdő időpontú) végelszámolási eljárásokban ezt az igazolást már az APEH küldi elektronikusan a cégbíróságnak. (A cezúrát tehát nem a törlési kérelem beadásának, hanem a végelszámolási folyamatnak a kezdő időpontja jelenti.)
Az önkéntes végelszámolást követő törlési kérelmet álláspontunk szerint nem lehet egyszerűsített változásbejegyzési eljárásban előterjeszteni, figyelemmel arra, hogy a végelszámolás megindításával kapcsolatos létesítőokirat-módosítás során szerződésminta alkalmazására nem kerülhetett sor (lásd a 4.4.4.8.1., valamint a 4.4.3.2.3. pontban írtakat), másrészt hitelezővédelmi érdekeket sértene, ha a Ctv. VIII. fejezetének előírásai ellenére a cégbíróságon fellelhető nyilvános cégiratok közé nem kerülne be (sem papír alapon, sem digitalizálva), az egyszerűsített eljárás szabályai szerint a jogi képviselő őrzésében maradó okiratként a záródokumentáció. Ez különösen azért volna aggályos, mert az esetleg kielégítetlenül maradt hitelezők számára az utófelelősség kiderítése - a vagyonfelosztási megállapodásba foglalt esetleges szinguláris jogutódlás ténye - nem volna megállapítható. Mindaddig, amíg a jogi képviselők által biztosítandó cégnyilvánosság szabályai és technikái nem születnek meg, garanciális fontosságú, hogy a végelszámolási iratanyag - az átalakuláséhoz hasonlóan - a cégbíróságra kerülve bárki számára elérhető legyen. (Lásd a 4.4.4.8.1. és a 4.4.3.2.3. pontban írtakat is.)
Az egyszerűsített végelszámolást követően beadandó törlési kérelem a fentiekben ismertetett okokból szintén csak általános eljárási rendben nyújtható be, és hozzá a Ctv. 1-2. számú mellékletében felsorolt iratokból értelemszerűen összeválogatott okiratokat kell mellékelni, különös tekintettel a Ctv. 1. számú mellékletének V. részében és 2. számú mellékletének IV/a)-d) pontjában írt okiratokra.
A nyomtatványkérelmen a cég nevének a végelszámolás kezdete előtti állapotának - a végelszámolás kezdő időpontjával történő - törlését; a "v. a." toldatos cégnév ugyanezen időponttal történő bejegyzését, majd törlését is kell kérni, és hasonlóan kell eljárni a vezető tisztségviselő cégadatainál is. A nyomtatványkérelmen a jogutód nélküli megszűnés elhatározásának időpontját, a végelszámolás kezdetét és befejezését is fel kell tüntetni.
A törlési kérelem előterjesztése - minden kérelemre történő törlésnél - az eljárási illeték és a közzétételi költségtérítés megfizetése alól mentesül [Itv. 57. § (1) bek. f) pontja és a 22/2006. (V. 18.) IM r. 4. § (2) bek.], de a jogi képviselet - mint minden bejegyzési és változásbejegyzési eljárásban - kötelező. [A végelszámoló által benyújtott törlési kérelem illeték- és közzétételidíj-mentességét a Ctv. 112. § (4) bekezdése is kimondja.]
A Ctv. 62. § (4) bekezdése szerint a cég a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg (noha ez alól kivételt is ismerünk az egyéni cég esetében, melynek jogalanyiságán a törlés lényege nem változtat). A cégjegyzékben a törlés tényén kívül (a régi Ctv. előírásával azonosan) azt is fel kell tüntetni, hogy az adott cég törlése kérelemre vagy hivatalból következett-e be [Ctv. 62. § (4) bekezdés].

4.5. A bejegyzési (változásbejegyzési) ügyek átmeneti szabályai

A Ctv. 125. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint az új Ctv. szabályait a hatálybalépését követően benyújtott bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmekre kell alkalmazni. Az eljárási határidők 2006. július 1-jétől 2008. január 1. napjáig a Ctvn.-nel módosított Ctv. 130. § szerint alakultak.
Azok a gazdasági társaságok, amelyek a Ctv. hatálybalépése előtt elektronikus úton nem nyújthatták be bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmeiket, 2006. július 1-jétől kezdve ezt korlátozás nélkül megtehetik, az egyéb cégformák számára pedig 2007. január 1. napjától nyílt meg erre a lehetőség [Ctv. 125. § (5) bek.].
A hatálybalépéskor már folyamatban volt bejegyzési (változásbejegyzési) eljárásokat a Ctv. 126. § értelmében még a régi Ctv. előírásai szerint kellett befejezni, és a hatálybalépés előtt már megindult, de csak a hatálybalépés után benyújtott átalakulási ügyekben is a régi Ctv. szerinti mellékletek beadását követelte meg a bírói gyakorlat, figyelemmel a 21/2006. (V. 18.) IM r. 19. § (2) bekezdésében foglaltakra is.
A Ctvn.-nel módosított Ctv. a Ctv.-hez képest jelentősen megváltozott eljárási rendet ír elő 2007. szeptember 1-jétől. Ennek kapcsán megállapítható, hogy szerződésmintával működő társaságok későbbi változásbejegyzési kérelmeiket is csak egyszerűsített eljárási rendben nyújthatják be (lásd a 4.4.3.2.1. pontban írtakat), mindaddig, amíg a szerződésmintáról a szabadon szövegezett létesítő okiratra át nem térnek. Miután a Ctv. 2007. szeptember 1-je előtti szabályai is ismerték a szerződésminta fogalmát, kérdés, hogy a Ctv. 2006. július 1. napja és 2007. augusztus 31. között hatályos törvényszöveg szerint készült szerződésminta alapján működő társaság számára is kötelező-e az egyszerűsített változásbejegyzési eljárás igénybevétele vagy sem?
Véleményünk szerint - noha a 2007. évi LXI. törvény erre vonatkozóan sajnálatos módon átmeneti szabályt nem tartalmaz - az ilyen esetre az egyszerűsített cégeljárás kötelezettsége nem vonatkozik. A 2007. szeptember 1-je előtti szerződésminták egy azóta megszűnt, ma már nem hatályos eljárási rend részei voltak, maguk a szerződésminták is teljes mértékben kicserélődtek, és az új szerződésminták egy minden vonatkozásban megváltozott új eljárási típus feltételrendszerébe tartoznak. Az eljárási jogi szabályok - fő szabály szerint - a hatálybalépésük időpontjától indult eljárásokra vonatkoznak, visszaható hatályuk külön törvényi rendelkezés hiányában nincsen. Erre tekintettel úgy látjuk, hogy az egyszerűsített eljárás igénybevételének kötelezettsége csak azokat a társaságokat terheli, amelyek már a 2007. szeptember 1-jétől hatályos Ctv. melléklete szerinti szerződésminta alapján működnek. Az ezt megelőző - 2006. július 1-jétől 2007. augusztus 31-éig hatályos - Ctv. melléklete szerinti "régi" szerződésminta alapján működő társaságok választhatnak: vagy "szerződésmintás" cégként, a nyomtatványkérelmen azt bejelölve, az egyszerűsített eljárás rendje szerint járnak el, vagy a "szerződésmintás" működés nyomtatványkérelmen való jelölését elhagyva, kérelmeiket az általános változásbejegyzés szabályai szerint nyújthatják be.

5. Jogorvoslat a bejegyzési kérelmek érdemében döntő végzések ellen

5.1. A jogorvoslati eszközök sokszínűsége

A bejegyzési (ide értendő a cégbejegyzési, változásbejegyzési valamint a cég kérelmére a cég törlésére irányuló) kérelmet érdemben elbíráló cégbírósági végzés ellen igénybe vehető jogorvoslati eszköz a döntés tartalmától függ.
Ha a cégbíróság a bejegyzés (törlés) iránti kérelmet elutasítja - ha lehetséges, részben elutasítja az elutasító részében -, illetve ha a céget, az adatváltozásokat nem a bejegyzési kérelemnek megfelelő tartalommal jegyzi be, a végzés fellebbezéssel támadható.
Ha a cégbíróság a kérelemnek megfelelő tartalommal bejegyző, részben bejegyző végzést hoz, a bejegyzést, változásbejegyzést elrendelő, a részben bejegyző változásbejegyzési végzés ezen része ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt per indítható.
Speciális jogorvoslati szabályok vonatkoznak a hivatalból történt téves adatbejegyzések, illetve a hivatalbóli bejegyzések elmaradásának esetére.
Bizonyos esetekben, illetve bizonyos személyi kör számára a "jogorvoslat" nem a szoros érelemben vett jogorvoslati eszköz igénybevételével, hanem törvényességi felügyeleti eljárásban érhető el. A Ctv. 74. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha a létesítő okirat vagy annak módosítása, a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést megelőzően már fennálló ok folytán törvénysértő, illetve a c) pont értelmében, ha a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a cégjegyzék nem tartalmazza azt, amit a cégre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak. Így tehát a jogszabálysértő bejegyzés törvényességi felügyeleti eljárásban is orvosolható, vagy orvosolható lehet, ha arra a Ctv. egyéb rendelkezései lehetőséget biztosítanak.
Bizonyos esetekben nem törvényességi felügyeleti eljárásban, hanem peres eljárásban, "két lépcsőben" érhető el az ugyancsak nem szűk értelemben vett jogorvoslat. Például, ha a gazdasági társaság tagja a gazdasági társaság legfőbb szervének olyan határozatát, mely alapján a cégjegyzékbe adat bejegyzésre kerül vagy került jogsértőnek tartja, akkor a gazdasági társaság legfőbb szerve határozatának hatályon kívül helyezése iránti perben érheti el, hogy az adott határozat hatályon kívül helyezésre kerüljön. Ha ez bekövetkezik, ezt követően kerülhet sor, de nem magában a peres eljárásban, hanem törvényességi felügyeleti eljárásban, hogy - amennyiben a határozat alapján bejegyzésre került sor - a cégjegyzék a jogerős ítéletben foglaltakkal összhangba kerüljön.
A Ctv. a jogorvoslatokra vonatkozó fejezetben szabályozza a cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránti perre, illetve a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti perre vonatkozó eljárási szabályokat is.

5.2. A fellebbezés

A Ctv. 64. §-ának (1) bekezdése értelmében "a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet elutasító, vagy - ha a változásbejegyzési kérelem egyes részei elkülöníthetők - a változásbejegyzési kérelmet részben elutasító végzés ellen" fellebbezésnek van helye.
Ezen szabályozásból következően cégbejegyzési kérelem esetén nincs mód a bejegyzési kérelem részbeni elutasításra.
Változásbejegyzési kérelem esetén az elkülöníthető kérelmek elkülönítendők, és pl. a székhelyváltozás bejegyezhető, bejegyzendő akkor is a cégjegyzékbe, ha a székhelyváltozás bejegyzésére irányuló kérelemmel azonos kérelemben előterjesztett, a tőkeemelés bejegyzése iránti kérelmet a cégbíróságnak el kellett utasítania, mert a tőkeemelésre nem szabályszerűen került sor.
Nincs helye a változásbejegyzési kérelem részbeni elutasításának, ha a bejegyzési kérelem elbírálásával egyidejűleg arra vonatkozó törvényességi felügyeleti kérelmet is el kell bírálni [78. § (2) bekezdés, lásd 7.10. pont].
A Legfelsőbb Bíróság kialakult gyakorlata szerint fellebbezésnek van helye akkor is, ha a cégbíróság nem a kérelemnek megfelelő tartalommal jegyzi be a céget, illetve a cégjegyzéki adatot, annak változását a cégjegyzékbe. Előfordult például, hogy egy szövetkezet egyszerre több változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő, a jegyzett tőkéjében - különböző időszakokban - bekövetkezett, változások bejegyzését kérve. A cégbíróság tudatosan a jegyzett tőkében bekövetkezett változást nem a kérelemben foglaltaknak megfelelően, különböző időpontokban jegyezte be, hanem csak a legvégső állapotot. Ilyen, és ehhez hasonló tényállások esetén a cég fellebbezhet. Ellenkező álláspont elfogadása esetén ugyanis épp a sérelmet szenvedett céget zárnánk el a jogorvoslat igénybevételének lehetőségétől, hiszen ha a bírói gyakorlat arra az álláspontra helyezkedne, hogy a bejegyző végzés ellen a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per a megfelelő jogorvoslati eszköz, akkor a sérelmet szenvedett cég jogorvoslathoz nem juthatna. A bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per alperese ugyanis a Ctv. tételes rendelkezése folytán maga a cég, a cég pedig ugyanazon perben egyszerre felperesi, illetve alperesi pozíciót nem tölthet be.
Fontos felhívni a figyelmet, ha a bejegyző végzés a kérelemnek nem megfelelő tartalmú, de ennek oka elírás, adminisztrációs tévedés, a Pp. megfelelően irányadó szabályainak alkalmazásával kijavítás, kiegészítés iránti kérelem terjesztendő elő, a cégbíróság maga hivatalból is kijavíthatja, kiegészítheti végzését.
A 2008. évi XCVI. tv.-el módosított Ctv. szabályai szerint, ha a bejegyzési eljárás során a törvény erejénél fogva - a kérelem szerinti tartalommal - automatikus bejegyzésre kerül sor, ebben az esetben is mód van arra, hogy a bejegyzés kérő kijavítás iránti kérelmet terjesszen elő, tehát a bejegyzési kérelmében szereplő elírást ily módon orvosolhassa.
A kérelemtől eltérő tartalmú vagy hivatalból meghozott kijavító végzés ellen a Pp. általános szabályai szerint fellebbezésnek van helye.
A Ctv. 64. §-ának (2) bekezdése tartalmazza "a hivatalból meghozott bejegyzési végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, illetve felülvizsgálatnak, ha a bejegyzésre más bíróság vagy hatóság határozata alapján került sor (26. §)". A Ctv. 26. §-ára történő hivatkozás csak példálódzó jellegű, ugyanis minden olyan esetben, amikor hivatalból kell a cégbíróságnak valamilyen adatot a cégjegyzékbe bejegyeznie, törölnie, a fenti szabály érvényesül.
Ugyanakkor a Ctvn. speciális jogorvoslati eljárásokat épített be a Ctv.-be arra az esetre, ha a hivatalból történt bejegyzésre hibás adatok alapján került sor, vagy a hivatalbóli bejegyzés elmaradt (lásd 5.3. pontot).
Nem támadható fellebbezéssel, ha a peres bíróság jogerős ítéletében szereplő felhívására kell a cégbíróságnak cégjegyzéki adatot a cégjegyzékbe bejegyeznie [pl. 66. § (2) bekezdés]. A jogorvoslati lehetőségeket ugyanis a peres eljárásban kell kimeríteni.
Akkor sincs helye fellebbezésnek, ha a fellebbezési eljárás eredményeképpen a másodfokú bíróság a cégbíróság bejegyzési kérelmet elutasító végzését megváltoztatja és meghagyja a cégbíróságnak a cég, az adott változás bejegyzését.

5.2.1. A fellebbezésre jogosultak

A bejegyzési kérelmet elutasító, részben elutasító végzés ellen fellebbezést a Ctv.-ben tételesen meghatározott jogalanyok nyújthatnak be.
A bejegyzési kérelmet elutasító, részben elutasító végzéssel szemben korlátozás nélkül a cég terjeszthet elő fellebbezést. A cégen kívül fellebbezési joggal rendelkezik az is, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, a végzés reá vonatkozó rendelkezése ellen.
A fenti szabályok azt jelentik, ha például a gazdasági társaság felügyelőbizottsága tagjainak bejegyzésére irányuló kérelmet a cégbíróság elutasítja, azt az érintett cégen kívül a bejegyezni kért felügyelőbizottsági tagok is megfellebbezhetik. Az érintett felügyelőbizottsági tag fellebbezése azonban (ha a cég maga nem fellebbezett) csak az őt érintő elutasító végzési rendelkezés megváltoztatására irányulhat, esetleges eredményes fellebbezése nem hathat ki a többi felügyelőbizottsági tagra vonatkozó döntésre még akkor sem, ha a többi felügyelőbizottsági tag törlésére irányuló kérelem elutasítása jogellenes volt, vonatkozásukban ugyanis a végzés jogerőre emelkedett.
A bejegyzési kérelem elutasítása esetén elvileg fellebbezési joggal rendelkezik álláspontunk szerint a bejegyzési eljárás folyamatban léte alatt törvényességi felügyeleti kérelmet előterjesztő személy is, ha kérelme a bejegyzési kérelem elutasítására irányult. Nyilvánvaló azonban, hogy ez a fellebbezési jog csak a határozat indokolása ellen irányulhat, hiszen törvényességi felügyeleti kérelmének megfelelő döntés született.

5.2.2. A fellebbezés benyújtásának határideje

A bejegyzési kérelmet elutasító, részben elutasító végzést - hasonlóan a bejegyző végzéshez - a cég számára - jogi képviselője útján - kell kézbesíteni, főszabályként elektronikus úton.
A Ctv. 39. §-a (2) bekezdésének hatályos szabályai szerint az elektronikus úton közölt végzést a jogi képviselőnek minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott visszaigazolásában megjelölt időpontban kell kézbesítettnek tekinteni. A visszaigazolásban szerepeltetni kell a cégbíróság megnevezését és az ügyszámát is. 2009. július 1-jétől az elektronikus úton közölt végzést a cégbíróság a jogi képviselőnek a bejegyzési kérelemben megadott elektronikus kézbesítési címére küldi meg. Az elektronikus kézbesítés megtörténtének vélelmét, valamint az elektronikus kézbesítés egyéb szabályait külön törvény fogja megállapítani.
Amennyiben a cégbíróság 7 munkanapon belül nem kap visszaigazolást a jogi képviselőtől, a végzést a cégbíróság írásban, postai úton is megküldi. Ebben az esetben a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények az írásban történő közléshez fűződnek.
Az elutasító végzést kézbesíteni kell a cégen kívül annak a személynek is, aki a bejegyzési eljárás folyamatban léte alatt a bejegyzési kérelem elutasítása érdekében törvényességi felügyeleti kérelmet terjesztett elő. Figyelemmel arra, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás elektronikus úton nem folyhat a bejegyzési kérelmet elutasító végzést a bejegyzési kérelem elutasítása érdekében törvényességi felügyeleti kérelmet előterjesztő félnek papír alapon, postai úton kell kézbesíteni. Ha a kézbesítés postai úton meghiúsul a Ctv. 72. §-ának (6) bekezdése értelmében a cégbíróság a végzést a Cégközlönyben történő közzététel útján kézbesíti azzal, hogy a közzétételt követő 5. napon az irat kézbesítettnek tekintendő.
Nem kell a végzést kézbesíteni a bejegyzéssel érintett személyeknek, például a cég törölt, illetve bejegyzett tagjának, a bejegyzett, törölt felügyelőbizottsági tagoknak stb.
A fellebbezési határidő a Ctv. 32. §-ának (1) bekezdése folytán megfelelően irányadó Pp.-szabályoknak megfelelően 15 nap, mely a szabályszerű kézbesítést követő napon kezdődik.
Bár a végzést a fent kifejtettek szerint nem kell azoknak a személyeknek kézbesíteni, akikre a végzés rendelkezést tartalmaz, ezek a személyek is a fenti határidő alatt terjeszthetik elő a végzés reájuk vonatkozó rendelkezése elleni fellebbezésüket. A fellebbezési határidő azonban nem jogvesztő határidő, ami azt jelenti, hogy igazolási kérelem előterjesztésének van helye. A bírói gyakorlat szerint azon személy által előterjesztett igazolási kérelmet, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, a Pp. 109. §-a (3) bekezdésének alkalmazásával méltányosan kell elbírálni, ha arra hivatkozik, hogy a fellebbezési határidő lejártát követően szerzett tudomást az őt érintő bejegyzési kérelem elutasításáról.

5.2.3. A fellebbezés tartalma, előterjesztésének módja

A Ctv. 32. §-ának (1) bekezdése folytán megfelelően irányadó Pp. szabályok szerint a fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul, és elő kell adni, hogy a fellebbező a határozat megváltoztatását, esetleg hatályon kívül helyezését kéri, milyen jogi, esetleg ténybeli indokok alapján.
A fellebbezési eljárásban a cég jogi képviselete kötelező, figyelemmel a Ctv. 32. §-ának (4) bekezdésében, illetve a Pp. 73/A. §-ában foglaltakra.
A papír alapon benyújtott fellebbezést a Pp. 93. §-ának (2) bekezdésében meghatározott példányszámban, a fellebbezéssel támadott határozatot hozó bíróságnál kell előterjeszteni. 2010. január 1-jétől a fellebbezés elbírálására a Fővárosi Ítélőtábla lesz kizárólagosan illetékes.
A fellebbezési eljárási illeték 7000 Ft, melynek mértéke független attól, hogy milyen tartalmú bejegyzési kérelem (pl. többmilliárdos tőkeemelés bejegyzése iránti kérelem) elutasítására került sor.
A bejegyzési kérelmet elutasító, részben elutasító végzés elleni fellebbezést a cég benyújthatja egyrészt elektronikus úton, másrészt papír alapon figyelemmel a BÜSZ 61/J. §-ának (1) bekezdésében írtakra. Álláspontunk szerint ezt a lehetőséget nem az IM rendeletnek, hanem a Ctv.-nek kellene tartalmaznia.
A fenti szabályozás felveti azt a kérdést, hogy az a személy, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, elektronikus úton benyújthatja-e fellebbezését, ha annak előírt egyéb feltételei fennállnak. Méltányosnak tartanánk egy olyan jogértelmezés általánossá válását, hogy a fellebbezés elektronikus úton történő benyújtásának lehetősége (nem kötelezettsége!) ezen jogalanyok esetén fennáll, hiszen a hivatkozott IM rendelet nem részletezi, ki nyújthatja be fellebbezését elektronikus úton.
Amennyiben a fellebbezést elektronikus úton nyújtják be, a fellebbezési eljárási illetéket is elektronikus úton kell megfizetni. Ugyanakkor ennek ismereteink szerint jelenleg technikai akadályai vannak.
Amennyiben a fellebbezést elektronikus úton nyújtották be, a cégbíróság - feltéve, hogy az elektronikus úton történő felterjesztés informatikai feltételei az illetékes másodfokú bíróságon nem biztosítottak - a fellebbezéssel érintett elsőfokú iratokat kinyomtatja és 3 napon belül a fellebbezéssel együtt felterjeszti. Amennyiben a technikai feltételek adottak, elektronikus úton terjeszti fel.
Amennyiben papír alapon került a fellebbezés benyújtásra, ugyancsak a fentieknek megfelelően vagy papír alapon vagy elektronikusan kell az érintett iratokat felterjeszteni azzal az eltéréssel, hogy az iratok fenti módon történő felterjesztése előtt a papír alapú fellebbezést a cégbíróságnak lapolvasó berendezés felhasználásával elektronikus okirattá kell átalakítania.
Jelenleg az ítélőtáblák egyikénél sem adottak a feltételek ahhoz, hogy elektronikus úton történő felterjesztésre kerüljön sor.
A Ctv. hatályos szabályai szerint a másodfokú eljárás nem elektronikus úton folyik.
A fent kifejtettekre tekintettel kérdésként merül fel, hogy mi a helyes eljárás, ha az elektronikus úton benyújtott fellebbezést a cégbíróságnak a Ctv. 32. §-ának (1) bekezdése folytán irányadó Pp. 237. §-a alapján hivatalból el kell utasítani, vagy hiánypótló végzést kell kiadnia, ezen végzések kézbesítése történhet-e elektronikusan. A jogszabályi rendelkezésekből az következnék, hogy ezen végzések kézbesítésére már csak papír alapon, postai úton kerülhetne sor, hiszen ezek már a Pp. szabályai szerint a másodfokú eljárás keretében hozandó végzések és a BÜSZ sem rendezi tételesen ezt a kérdést. Mégis úgy ítéljük meg, hogy a helyes joggyakorlat az lenne, hogy a fenti végzések elektronikus úton is kézbesíthetők abban az esetben, ha a fellebbezést elektronikus úton nyújtották be. Amennyiben azonban a fellebbezést papír alapú okiratban, postai úton nyújtják be, a fellebbezés tekintetében hiánypótlást elrendelő végzést, illetve a fellebbezést hivatalból elutasító végzést postai úton kell kézbesíteni a fellebbező személy részére.
A másodfokú bíróság a fenti tartalmú végzéseket csak papír alapon hozhatja meg.

5.2.4. A fellebbezés elbírálása

A fellebbezést a másodfokú bíróság (2010. január 1-jétől kizárólagos illetékességgel a Fővárosi Ítélőtábla) nemperes eljárásban, személyes meghallgatás tartása nélkül bírálja el a felterjesztett iratok alapján a cégnyilvántartásba történő betekintés útján.
A Ctv. tételes rendelkezései szabályozzák, mikor van mód és mikor nincs mód arra, hogy a cég a fellebbezési eljárás során a fellebbezéshez csatolt okirattal a bejegyzési kérelem hiányosságait pótolja, a hiányzó okiratot csatolja, a létesítő okirat, módosítása jogszabálysértő jellegét megszüntesse és ily módon a bejegyzési kérelem elutasításának okát a fellebbezési eljárás során megszüntesse. A lehetőségek eltérnek az általános szabályok szerint folyó, illetve az egyszerűsített cégeljárások esetén.
Amennyiben a cégeljárás az általános szabályok szerint folyt, melynek során a cégbíróság hiánypótló végzést adott ki, és ott megfelelő határidőt biztosított a hiánypótló felhívás teljesítésére, továbbá a hiánypótló végzés egyértelmű volt, abból megállapítható volt, miként kell a hiányosságot megszüntetni, és ennek ellenére a cég hiánypótlási kötelezettségének nem tett eleget, illetve nem megfelelően tett eleget, a fellebbezési eljárás során a hiányok joghatályosan nem pótolhatók. Ha a cégbíróság nem adott ki hiánypótló végzést, vagy a hiánypótló végzésében megjelölt októl eltérő okból utasította el a bejegyzési kérelmet, a hiányok a fellebbezési eljárásban is joghatályosan pótolhatók.
Egyszerűsített cégeljárásban nincs mód a hiányok fellebbezési eljárás során történő joghatályos megszüntetésére. Egyszerűsített cégeljárásban (ideértve az egyszerűsített változásbejegyzési eljárást is) a Ctv. 48. §-ának (9) bekezdésében meghatározott lehetőséget lehet igénybe venni, vagyis a cégbejegyzés iránti kérelmet meghatározott feltételek mellett ismételten - jogkövetkezmények nélkül - elő lehet terjeszteni.
A másodfokú bíróság a fellebbezési eljárás eredményeképpen az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyhatja, megváltoztathatja, illetve az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezheti, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra, és újabb határozat hozatalára utasíthatja.
Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatja, ez egyben azt jelenti, hogy az elsőfokú bíróságot felhívja az adott cég vagy változás cégjegyzékbe történő bejegyzésére.
Amennyiben a cégbíróság elutasítja a bejegyzési kérelmet, bár a Ctv. szerint a cég, a változás automatikusan bejegyződött, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezi, és megállapítja, hogy a cég, a változás - a bejegyzési kérelem szerinti tartalommal - a végzésben pontosan megjelölendő időpontban létrejött, a változás bejegyzésre került, egyben felhívja az elsőfokú bíróságot a bejegyzés iránti intézkedés megtételére.
A Ctv. 33. §-ának (3) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárás során már nincs mód a bejegyzési kérelem visszavonására. A fellebbezés azonban a Pp. szabályait betartva visszavonható.
A másodfokú bíróságnak a papír alapon hozott és postai úton a cégbíróság számára megküldött végzését a cégbíróság lapolvasó berendezés útján elektronikus okirattá alakítja át, majd az elektronikus okiratot minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátva kézbesíti a kérelmező számára. Amennyiben a másodfokú határozat értelmében egyéb intézkedésre, eljárásra nincs szükség, a cégbíróság a cégiratokat az elektronikus irattárban helyezi el.

5.2.5. A jogerős elutasítás jogkövetkezményei

Eltérőek a jogkövetkezmények attól függően, hogy cégbejegyzési, vagy változásbejegyzési kérelem kerül jogerősen elutasításra.
A cégbejegyzési kérelem jogerős elutasításának [ideértve, hogy a cég már nem élhet a Ctv. 45. § (5) bekezdésében, illetve a 48. § (9) bekezdésében meghatározott jogorvoslati eszközzel] jogkövetkezményeit az egyes cégformákra vonatkozó anyagi jogszabályok határozzák meg.
A gazdasági társaságok, valamint a Gt. közös szabályainak irányadó volta miatt az egyesülések, a közhasznú társaságok, a végrehajtói irodák, a közjegyzői irodák, valamint a Víztv. 34. §-a (2) bekezdésének rendelkezése folytán a vízgazdálkodási társulatok vonatkozásában a Gt. 16. §-ának (3) bekezdése irányadó a fenti kérdés tekintetében. A hivatkozott rendelkezés szerint, "ha a gazdasági társaság cégbejegyzési kérelmét jogerősen elutasítják, az erről való tudomásszerzést követően az előtársaság további jogokat nem szerezhet, kötelezettségeket nem vállalhat, és köteles működését haladéktalanul megszüntetni."
Szövetkezetek esetén a Szöv. tv. 15. §-ának (4) bekezdése hasonlóan rendelkezik, kimondja, ha a cégbíróság a szövet kezet bejegyzését jogerősen elutasította, a szövetkezet köteles tevékenységét megszüntetni.
Erdőbirtokossági társulatok esetén az Ebt. 7. §-ának (4) bekezdése tartalmazza, ha a cégbíróság a társulat bejegyzését megtagadta, a társulat tevékenységét a jogerős határozat meghozatala után meg kell szüntetni.
A fent felsorolt cégformákba tartozó cégek esetén tehát a cégbejegyzési kérelem jogerős elutasítását követően a cég működését meg kell szüntetni. Ez a kötelezettség mindenképpen fennáll, tehát nemcsak akkor, ha a létesítő okirat jogszabálysértő rendelkezése miatt került a kérelem elutasításra, hanem akkor is, ha például hiányos eljárási illeték lerovása vagy nem megfelelő tartalmú melléklet csatolása miatt jogerősen elutasította a bíróság a kérelmet.
A Legfelsőbb Bíróság gyakorlata egyértelmű a tekintetben, hogy a fenti körbe tartozó cégformák esetén az ugyanolyan tartalmú és ugyanolyan keltű létesítő okirat alapján ismételten előterjesztett cégbejegyzési kérelmet el kell utasítani.
Az elutasított cégbejegyzési kérelem keltét követően elvileg mód van arra, hogy ugyanazon személyek, ugyanolyan tartalommal új társaságot hozzanak létre, de ez a társaság új társaság lesz, új cégjegyzék és egyéb azonosító számokkal, az új társaság a korábbi társaság jogutódának nem tekinthető.
Egyéni cég cégbejegyzési kérelmének elutasítása az egyébként létező egyéni vállalkozás létét nem érinti, tehát az egyéni vállalkozás tovább működhet, és bármikor ismételten kérheti egyéni cégként történő bejegyzését.
Más rendelkezések vonatkoznak a változásbejegyzési kérelmek elutasításának esetére. A változásbejegyzési kérelem jogerős elutasítása esetén annak van jelentősége, hogy az elutasítást követően a cég törvényesen, létesítő okiratában foglaltaknak megfelelően tud-e működni vagy sem.
A Ctv. 50. §-ának (5) bekezdése értelmében, "ha a változás (a változással érintett adat) bejegyzése kötelező és a cégbíróság a változásbejegyzési kérelmet elutasítja, ez a jogszabályoknak megfelelő változásbejegyzési kérelem benyújtása alól nem mentesít".
Ez azt jelenti, ha a változásbejegyzési kérelem jogerős elutasítása folytán jogszabálysértő helyzet áll fenn, a jogszabálysértő helyzet megszüntetendő. Pl. az egyedüli ügyvezető halála miatt új ügyvezetőt választottak, de nem határozatképes taggyűlésen, a cégbíróság az új ügyvezető bejegyzése iránti kérelmet elutasítja. Ebben az esetben a kft. köteles új ügyvezetőt választani és az ezzel összefüggő változásbejegyzési kérelmet előterjeszteni. A cégbíróság szükség esetén törvényességi felügyeleti jogkörében köteles elérni, hogy a cég törvényes működése helyreálljon.
Más a helyzet, ha pl. az ötödik ügyvezető bejegyzésére irányuló kérelmet utasítja el a cégbíróság a fenti okból. Ebben az esetben a kft.-nek nincs intézkedési kötelezettsége, a cégbíróság sem intézkedhet az ismételt bejegyzési kérelem előterjesztése érdekében azt a speciális esetet kivéve, hogyha az adott cég társasági szerződése szerint a kft.-nél öt ügyvezetőnek kell működnie.

5.3. Hivatalból történt bejegyzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eszközök

A Ctvn.-nel módosított Ctv. a hivatalból történt hibás bejegyzések, illetve az elmaradt hivatalbóli bejegyzések esetére speciális jogorvoslati szabályozást iktatott be.
A hivatalból történő bejegyzések lényege, hogy más eljárás keretében kerül sor olyan döntés meghozatalára, mely a cégjegyzékben feltüntetendő. Például a cég megszűntnek nyilvánításával, a cég elleni végrehajtással kapcsolatos cégjegyzéki adatok hivatalból jegyzendők be stb.. Más esetekben az eljárás megindításának, befejezésének ténye a hivatalból bejegyzendő cégjegyzéki adat.
A hivatalból történő bejegyző végzés sem fellebbezéssel, sem a bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányuló keresettel nem támadható, ugyanakkor a hivatalból történt bejegyző végzés is lehet hibás, a hivatalbóli bejegyzés - bár kötelező lett volna - elmaradhat, ezért vált szükségessé speciális jogorvoslati rendszer kialakítása.

5.3.1. Hibás adatot tartalmazó bejegyző végzés kijavítása iránti kérelem

Előfordulhat, hogy a hivatalból történő bejegyzésre hibás adat alapján kerül sor, vagy a bejegyzés egyéb okból hibás, ebben az esetben a Ctv. 64/A §-a szerinti eljárás vehető igénybe.
A hibás bejegyzés kijavítása iránti kérelmet a cég, illetve az ügyész terjesztheti elő. A kérelem előterjesztésére a Ctv. nem szab határidőt. A cég a kérelmet jogi képviselő igénybevétele nélkül is előterjesztheti. Sem a Ctv., sem más jogszabályi rendelkezés nem teszi lehetővé a kérelem elektronikus úton történő előterjesztését, így az álláspontunk szerint csak papír alapon nyújtható be.
A kérelemről a cégbíróságnak 8 napon (nem munkanap!) belül kell határoznia, nemperes eljárás keretében, eljárása során csak okirati bizonyítékokat vehet figyelembe. A cégbíróságnak az eljárás során azt kell vizsgálnia, hogy a hivatalbóli bejegyzés céljából továbbított adatok megegyeznek-e a cégjegyzékbe bejegyzett adatokkal.
Amennyiben arra a megállapításra jut, hogy a hivatalbóli bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak megfelelő tartalmú a bejegyző végzés a kijavítás iránti kérelmet elutasítja.
A kérelem elutasítása esetén az eljárás során keletkezett iratok nyilvánosságára a Pp. szabályai vonatkoznak.
Amennyiben az eljárás eredményeként a cégbíróság arra a megállapításra jut, hogy a hivatalbóli bejegyzés alapjául szolgáló okirat és a végzés tartalma eltér, továbbá a hiba a határozatban a határozat kijavítására vonatkozó szabályok szerint nem szüntethető meg, a cégbíróság a bejegyző végzést hatályon kívül helyezi és új eljárást indít. A hatályon kívül helyező végzéssel egyidejűleg a cégnyilvántartásból a hibás végzést oly módon törli, hogy az, mint törölt adat se legyen látható.
Ebben az esetben az eljárás során keletkezett iratok az eljárás befejezését követően nyilvánossá válnak.

5.3.2. Hivatalbóli bejegyzés alapjául szolgáló okirat megküldésének elmaradása miatti kérelem

Előfordulhat, hogy az arra jogszabály által kötelezett hatóság, bíróság nem tesz eleget azon kötelezettségének, hogy megküldje a cégbíróságnak a hivatalbóli bejegyzés alapjául szolgáló adatot, ideértendő az az eset is, amikor az arra kötelezett hatóság, bíróság a bejegyzett adat törléséhez szükséges adattovábbítási kötelezettségének nem tesz eleget. Pl. peres bíróság nem értesíti a cégbíróságot a cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránti per megindulásáról, a végrehajtó a cég elleni végrehajtás megszüntetéséről.
Az eljárást a cég, illetve az ügyész határidő nélkül kezdeményezheti. A cég az eljárás során jogi képviselő nélkül is eljárhat. Sem a Ctv., sem más jogszabályi rendelkezés nem teszi lehetővé a kérelem elektronikus úton történő előterjesztését, így az csak papír alapon nyújtható be.
A cégbíróság nemperes eljárás keretében, okirati bizonyítás lefolytatását követően dönt, melynek során az érintett hatóságot, bíróságot megkeresi. Az eljárás időtartamára a Ctv. rendelkezést nem tartalmaz.
Amennyiben a cégbíróság az eljárás eredményeképpen arra a megállapításra jut, hogy a hatóság, a bíróság nem tett eleget adatmegküldési, adat törlése iránti értesítési kötelezettségének, a cégbíróság a fenti tény megállapítása mellett jogosult az adat hivatalból történő bejegyzésére (törlésére), ha az okiratokkal kellően igazolt.
Az eljárás során keletkezett iratok - ha a kérelem alapos volt - az eljárás befejezését követően nyilvánossá válnak. A kérelem elutasítása esetén az eljárás során keletkezett iratok nyilvánosságára a Pp. szabályai vonatkoznak.

5.4. A bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per

A kérelemnek helyt adó bejegyző végzés, illetve a változásbejegyzési kérelemnek részben helyt adó végzés a helyt adó rendelkezések tekintetében jogerős, vagyis fellebbezéssel nem támadható. Bizonyos tényállások esetén, bizonyos személyek, meghatározott jogvesztő határidőn belül azonban a bejegyző végzést (cégbejegyző, változásbejegyző, a cég kérelmére a céget törlő végzést), annak hatályon kívül helyezése érdekében kereslettel megtámadhatják.

5.4.1. A kereset előterjesztésének feltételei

A Ctv. 65. §-ának (1) bekezdése értelmében "a végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése" esetén van mód a bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt keresetet előterjeszteni.
A Ctv. 65. §-ának (3) bekezdése egyértelműen, tételesen rögzíti, a keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a bejegyzési eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. Ezen szabályból következően nincs mód a bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezését kérni pl. arra hivatkozással, hogy a tag nem a tulajdonát képező gépkocsit apportálta. Ezt az állított jogszabálysértést ugyanis a cégbíróság eljárása során tipikus esetben nem észlelhette sem az általános szabályok szerint folyó bejegyzési eljárásban, sem az egyszerűsített bejegyzési eljárásban. Perindítási ok lehet azonban, ha ingatlanapport esetén az apportőr tulajdonjoga az általános szabályok szerint folyó bejegyzési eljárásban a jogszabályban meghatározott módon nem került igazolásra. Egyszerűsített cégeljárásban az ezt igazoló okirat meglétét, helytállóságát a cégbíróság nem vizsgálhatja. Ugyanakkor a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti kereset alapos lesz, ha úgy került az egyszerűsített bejegyzési eljárásban a bejegyzésre sor, hogy a bejegyzési kérelemben nem tüntette fel a jogi képviselő, hogy a fenti okirat törvényességi szempontú vizsgálatát elvégezte.
A Ctv. rendelkezéseiből következően a bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányuló per tárgya a cégbírósági végzés jogszerűsége, annak vizsgálata, hogy a végzésben szereplő cégjegyzéki adat vagy a végzés alapjául szolgáló irat jogszabálysértő-e. Ezért álláspontunk szerint csakis olyan bizonyítási eszközök vehetők igénybe a bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányuló perben tételes jogszabályi előírás hiányában is, amit a cégbíróság a bejegyzési eljárás során igénybe vehetett.

5.4.2. A felek személye a perben

A bejegyzést, a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti keresetet csak a Ctv.-ben tételesen felsorolt személyek terjeszthetik elő. A kereset előterjesztésére jogosult:
- az ügyész,
- akire a végzés rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés őt érintő része vonatkozásában, továbbá
- az a személy, aki a bejegyzési eljárás folyamatban léte alatt a bejegyzési kérelem elutasítása érdekében törvényességi felügyeleti kérelmet terjesztett elő.
Az ügyész minden további feltétel vizsgálata nélkül a kereset benyújtására jogosult.
A végzéssel érintett személy csak a reá vonatkozó végzési rendelkezést támadhatja meg, ha tehát több tagot jegyeznek be a cégjegyzékbe, a tag csak a magára vonatkozó bejegyző végzési rendelkezést támadhatja meg keresettel. A Legfelsőbb Bíróság gyakorlata szerint például a részvénytársaság részvényesei nem támadhatják meg a cégbejegyző végzést, mert rájuk közvetlenül a bejegyző végzés rendelkezést nem tartalmaz.
A törvényességi felügyeleti kérelmet előterjesztőt akkor illeti meg a keresetindítás joga, ha a bejegyzési eljárás folyamatban léte alatt (esetleg korábban) benyújtott kérelmében azt állította, hogy a bejegyzési kérelem vagy annak egyes részei, mellékletei jogszabályba ütköznek továbbá törvényességi felügyeleti kérelmét a cégbíróság elutasította, és a bejegyzési kérelemnek megfelelő bejegyző végzést hozott (lásd 7.10. pontot).
A Ctv. nemcsak a kereset benyújtására jogosultak körét határozza meg, hanem azt is, hogy a keresetet magával a céggel szemben kell előterjeszteni, tehát a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per alperese csak maga a cég lehet. Így tehát a cég maga a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt keresetet nem terjeszthet elő, egyéb személy, személyek például a cég tagjai alperesi pozícióban nem állhatnak.
A Ctv. tételesen tartalmazza, a céget kérelmére törlő végzés hatályon kívül helyezése iránti pert a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani. Ennek indoka, hogy a cég a jogerős törlés folytán jogalanyiságát elvesztette, így alperesként a perben nem vehet részt. Az ügygondok ellen indított perben a Pp. 76. §-ának (2) bekezdésében írtak megfelelően alkalmazandók, vagyis a kirendelt ügygondok készkiadásainak és díjának előlegezésére - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - azt a felet kell kötelezni, aki az ügygondnok kirendelését kérte, illetve akinek perbeli cselekménye folytán a kirendelés szükségessé vált.
Amennyiben a per szétválás folytán létrejött valamely cég ellen indul, a perben a szétváló cég valamennyi jogutódának perben állása kötelező. Abban az esetben pedig, ha a jogutódok vagy egyik jogutód jogutódlással megszűnt, a jogutód jogutódának kell perben állnia.

5.4.3. A perindítási határidő, a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság

A keresetet a bejegyző végzés Cégközlöny-beli megjelenésétől számított 30 napos anyagi jogi jogvesztő határidőn belül kell előterjeszteni, ami azt jelenti, hogy 30 napon belül a keresetnek a bírósághoz meg kell érkeznie (4/2003. PJE. határozat). Egy konkrét ügyben a Legfelsőbb Bíróság kifejtette, nem a bejegyzés, hanem kizárólag a közzététel időpontjának van jelentősége a perindítási határidő számítása szempontjából. (Az adott tényállás mellett, adminisztratív hiba folytán a bejegyzést követő több mint egy év elteltével került sor a bejegyző végzés közzétételére.)
A per elbírálására a cég székhelye szerinti megyei bíróság rendelkezik illetékességgel. Ha a szétváló társaságok székhelye különböző cégbíróságok illetékességi területén található, a Ctv. 71. §-ának (2) bekezdése értelmében a pert a jogelőd székhelye szerint illetékes cégbíróság előtt kell megindítani.
A kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően a bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per meg nem határozott pertárgyértékű pernek tekintendő, így a keresetlevélen az Itv. 39. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti eljárási illetéket kell leróni.

5.4.4. A peres bíróság eljárása, döntési lehetőségei

A Ctv. 71. §-ának (1) bekezdése értelmében a bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a bíróságnak soron kívül kell eljárnia. Az eljárás megindításáról a cégbíróságot értesítenie kell, hogy a cégbíróság a per megindítását a cégjegyzékbe a Ctv. 26. §-a (1) bekezdés f) pontja szerint bejegyezze a perben eljáró bíróság megnevezésével és a per ügyszámával együtt.
Az eljárás, a peres bíróság döntése aszerint differenciálódik, hogy milyen jogszabálysértés történt.

5.4.4.1. Az eljárás rendje jogszabálysértő végzés, illetve okirat esetén

A Ctv. 66. §-a azt az esetet szabályozza, amikor a bejegyző végzés és/vagy a meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabálysértő.
A Ctv. vonatkozó szabályai a létesítő okirat, illetve módosítása esetleges jogszabálysértő voltát elkülönítetten szabályozzák, így a Ctv. 66. §-a szerinti peres eljárásra nincs lehetőség, ha a létesítő okirat, annak módosítása jogszabálysértő, vagyis a létesítő okirat, annak módosítása nem minősül a Ctv. 66. §-a alkalmazásában a végzés alapjául szolgáló iratnak.
Amennyiben ugyanis a létesítő okirat cégjegyzéki adatot nem érintően jogszabálysértő, elsődlegesen törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, másrészt, ha annak feltételei fennállnak [pl. Gt. 12. § (4) bekezdés a) pont] a cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránt indítható per. Amennyiben pedig a létesítő okirat módosítása cégjegyzéki adatot nem érintően jogszabálysértő, a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránt terjeszthető elő kereset, továbbá ugyancsak mód van törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására, ha azt a Ctv. 74. §-ának (3) bekezdése nem zárja ki. Abban az esetben pedig, amikor a létesítő okirat, illetve módosítása cégjegyzéki adatot érintően jogszabálysértő a Ctv. 68. §-a szerinti eljárásnak van helye (lásd 5.4.4.2. pont).
A 66. § szerinti eljárás során a peres bíróság elsődleges feladata - megfelelő határidő biztosításával - a cég felhívása a jogszabálysértés megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére. Pl. a peres bíróság a céget a hiányzó okirat elkészítésére, a jogszabálysértő tartalmú irat módosítására hívhatja fel.
Amennyiben a cég a felhívásban foglaltaknak a megadott határidőn belül megfelelően eleget tesz, a bejegyző végzés, illetve az annak alapjául szolgáló okirat jogszabálysértő jellege megszűnik. Ebben az esetben a peres bíróság a cégbíróság bejegyző végzését hatályában fenntartja és - ha szükséges - felhívja a cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból jegyezze be vagy törölje az érintett cégjegyzéki adatot, vagyis a cégjegyzék feleljen meg a helyreállított törvényes helyzetnek. Ha az adott tényállás mellett szükséges, meghagyja a cégbíróságnak, hogy a céget a bejegyzéshez szükséges további adatok bejelentésére, illetve a törvényes állapot helyreállításához szükséges további intézkedések megtételére hívja fel. Pl. a jogszabálysértés abban nyilvánult meg, hogy nem határozatképes legfőbb szervi ülésen döntöttek a létesítő okirat tartalmát nem képező cégjegyzéki adatot érintő kérdésről (például a felügyelőbizottsági tag visszahívásáról). Ha a peres eljárás során a cég legfőbb szerve a törvényes előírásoknak megfelelően hozza meg határozatát, a peres bíróság a bejegyző végzést hatályában fenntartja. Ugyanakkor ahhoz, hogy a cégjegyzék a valós adatokat tartalmazza, a cégbíróságnak a cégjegyzékben szereplő adatokat összhangba kell hoznia az új határozat tartalmával (a felügyelőbizottsági tag törlésének hatálya más lesz). Ahhoz hogy ez okirattal is alátámasztva legyen, a cégnek be kell nyújtania az új legfőbb szervi határozatot és a Ctv. szerint csatolandó egyéb mellékleteket.
Más a peres bíróság teendője abban az esetben, ha felhívásának, - mely a jogszabálysértő állapot megszüntetésére irányult - a cég nem tett eleget. Ebben az esetben a bíróság intézkedési lehetőségei attól függnek, hogy a per tárgyává tett végzés cégbejegyző vagy változásbejegyző végzés-e.
Cégbejegyző végzés esetén nincs mód a bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére. Pl. nem helyezhető hatályon kívül a cégbejegyző végzés, ha a cég a peres bíróság felhívása ellenére a Ctv. melléklete szerint csatolandó, megfelelő tartalmú okiratokat nem készíti el. (Ez következik a Ctv. 66. §-ában, a 69. §-ában, illetve a Gt. 12. §-ában foglaltakból is.) Megítélésünk szerint ebben az esetben a peres bíróságnak a cégbejegyző végzés jogszabálysértő voltát meg kell állapítania, de azt hatályában fenn kell tartania, és fel kell hívnia a cégbíróságot a szükséges intézkedések megtételére, mely ebben az esetben megítélésünk szerint törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása lehet, vagyis az eljárásra a 68. § (4) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadóak. Fontos hangsúlyozni, hogy a peres eljárást követő törvényességi felügyeleti eljárás a cég megszűntnek nyilvánításához nem vezethet, csak a 84. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén.
Amennyiben a per változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányul és a végzés, illetve a meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabálysértő volta nem küszöbölhető ki, vagy a cég a jogszabálysértést felhívás ellenére a megadott határidőn belül nem küszöbölte ki, a peres bíróság a változásbejegyző végzést hatályon kívül helyezi. Egyben - ha szükséges - felhívja a cégbíróságot, hogy a cégjegyzéket hozza összhangba a jogerős ítélettel, illetve, hívja fel a céget, ha a bejegyzéshez (törléshez) további adatok szükségesek azok bejelentésére, illetve a törvényes állapot helyreállításához szükséges egyéb intézkedések megtételére. Pl. a cégbíróság által bejegyzett vezető tisztségviselő megválasztására jogszabályba ütköző módon került sor, mert a cégiratokból megállapíthatóan nem határozatképes legfőbb szervi ülés döntött személyéről. Amennyiben a peres bíróság felhívása ellenére a cég ezt a jogszabálysértő helyzetet nem szünteti meg, a peres bíróság a vezető tisztségviselőt bejegyző végzést hatályon kívül helyezi, és a cégbíróságnak e személyt a cégjegyzékből törölnie kell. Abban az esetben, ha a cégnek immáron nincs vezető tisztségviselője, vagy nem annyi számú vezető tisztségviselője van, amennyit a vonatkozó jogszabály vagy a létesítő okirat előír, a cégnek az új vezető tisztségviselő megválasztásáról kell döntenie, az új vezető tisztségviselőnek a bejegyzésére vonatkozó kérelmet a cégbíróságnál elő kell terjesztenie, az arra vonatkozó és a Ctv. mellékletei által meghatározott okiratok csatolása mellett.
Ha a jogszabálysértő adat a változásbejegyzési eljárás során bejegyzett más adattól elkülöníthető, a cégbíróság csak a jogszabálysértő adatot, adatokat helyezi, helyezheti hatályon kívül.
A Ctv. 67. §-a értelmében, ha a bejegyzést elrendelő végzés jogszabálysértő, de a jogszabálysértés csekély jelentőségű és cégjegyzéki adatot nem érint, a peres bíróság a végzést a jogszabálysértés megállapítása mellett - további intézkedések elrendelése nélkül - tartja fenn hatályában.

5.4.4.2. A létesítő okirat, illetve módosítása cégjegyzéki adatot érintő jogszabálysértése

A Ctv. 68. §-a értelmében az 5.4.4.1. pontnál írtaktól részben eltérő szabályok vonatkoznak, ha a bejegyzés alapjául szolgáló létesítő okirat, annak módosítása cégjegyzéki adatot érintően jogszabálysértő.
Ebben az esetben is a peres bíróságnak elsődlegesen az a feladata, hogy megkísérelje az érvénytelenségi ok kiküszöbölését elérni, ennek érdekében a peres bíróságnak a cég számára megfelelő határidőt kell biztosítania.
Ha az érvénytelenség oka már nem áll fenn, mert a pert megelőzően, illetve a per alatt a peres bíróság felhívására a létesítő okirat vagy módosítása jogszabálysértő rendelkezését módosították, a peres bíróság a bejegyző végzést hatályában fenntartja, egyben felhívja a cégbíróságot, hogy a cégjegyzéket hozza összhangba az új helyzettel, és a céget hívja fel - ha szükséges - adatok bejelentésére, bizonyos intézkedések megtételére. Pl. a cég székhelyeként postafiókot jegyzett be a cégbíróság a cégjegyzékbe, a cég a peres bíróság felhívására a székhely tekintetében létesítő okiratát módosította. A cégbíróságnak a cégjegyzékből törölnie kell a "régi székhelyet", a postafiókot és be kell jegyeznie az "új" székhelyet. A cégnek a cégbírósághoz be kell nyújtania a módosított társasági szerződést vagy a legfőbb szervi határozatot és egyéb szükséges okiratot.
Amennyiben felhívás ellenére az érvénytelenség változatlanul fennáll, attól függ a peres bíróság intézkedési lehetősége, hogy a per tárgya cégbejegyző vagy változásbejegyző végzés; cégbejegyző végzés esetén mi a létesítő okirat érvénytelenségének oka.
Cégbejegyző végzés esetén a bejegyző végzés hatályon kívül helyezésének akkor van helye, ha a Gt. 12. §-ának (4) bekezdésében meghatározott érvénytelenségi okok valamelyike áll fenn (lásd 5.5.1. pontot). Ez nemcsak gazdasági társaságok esetén, hanem - figyelemmel a Ctv. 69. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra - valamennyi cégforma esetén irányadó szabály.
Ebben az esetben a peres bíróság a cégbejegyző végzés hatályon kívül helyezése mellett az ítéletében megállapított időpontig a létesítő okiratot hatályossá nyilvánítja. Ezen időpont nem lehet korábbi, mint a jogerős ítélet kelte és nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 90 nap. Az ítéletben a peres bíróságnak fel kell hívnia a cégbíróságot, hogy az ítéletben szereplő hatályossági időponttal intézkedjék a cég megszűntnek nyilvánításáról, és ehhez kapcsolódóan a kényszer-végelszámolási, avagy, ha a cég fizetésképtelenségére van adat, a felszámolási eljárás kezdeményezéséről.
Abban az esetben, ha a létesítő okirat nem a Gt. 12. §-ának (4) bekezdésében felsorolt valamelyik ok fennállása miatt jogszabálysértő, a bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére nincs lehetőség. A peres bíróságnak az érvénytelenség megállapítása mellett a bejegyző végzést hatályában fenn kell tartania és a cégbíróságot a szükséges intézkedések megtételére fel kell hívnia. Ez azt jelenti, a cégbíróságnak törvényességi felügyeleti eljárás keretében kell megkísérelnie a törvénysértés megszüntetését, de a törvényességi felügyeleti eljárás kizárólag a Ctv. 84. §-a (3) bekezdésben írt feltételek fennállása esetén vezethet a cég megszűntnek nyilvánításához.
Változásbejegyző végzés esetén, ha az érvénytelenségi ok változatlanul fennáll, a peres bíróság a bejegyző végzést az ítéletében megállapított időponttal hatályon kívül helyezi és a létesítő okirat módosítását ezen időpontig hatályossá nyilvánítja. Ezen időpont nem lehet korábbi, mint a jogerős ítélet kelte és nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 90 nap. Egyben a peres bíróságnak ítéletében fel kell hívnia a cégbíróságot, hogy a cégjegyzéket hozza összhangba az ítélettel, illetve a céget hívja fel, ha a bejegyzéshez további adatok szükségesek azok bejelentésére, illetve az új helyzetnek megfelelő törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére.

5.4.4.3. A peres bíróság döntését követő cégbírósági teendők

Amennyiben a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a bármilyen tartalmú eljárást befejező jogerős határozat megszületik, a határozatot a peres bíróságnak meg kell küldenie a cég cégjegyzékét vezetető cégbíróságnak. Ezen rendelkezés indoka, hogy a cégbíróság az eljárás befejezését a cégjegyzékbe hivatalból be tudja jegyezni, továbbá gondoskodni tudjon a határozat rendelkező részének a Cégközlönyben történő közzétételéről, szükség esetén egyéb, a határozatban szereplő intézkedések megtételéről.

5.5. A cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránti per

A cégbejegyzés megtörténte előtt nem a Ctv., hanem a Ptk. rendelkezései alapján lehet a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítását kérni. Ilyen esetben nemcsak a Gt. 12. §-ának (4) bekezdésében tételesen felsorolt érvénytelenségi okok valamelyikére, hanem bármilyen érvénytelenségi okra, akár akarati hibára is lehet hivatkozni.
Figyelemmel a cégbejegyzési eljárások felgyorsulására, a cégbejegyzés előtti perindítás lehetősége jelentősen leszűkült.
A cégbejegyzés előtt indított érvénytelenség megállapítása iránti perben nem a cég az alperes, hiszen ekkor a cég, mint önálló jogalany még nem létezik, hanem az alapító tagok ellen kell a keresetet benyújtani, ugyanakkor álláspontunk szerint azon cégformák esetén, melyek előtársasági formában működhetnek (gazdasági társaságok, közhasznú társaság stb.) az alapítók mellett az előtársaságnak is perben kell állnia, hiszen érdekét, létét érinti a per.
A Ptk. 237. §-ának (1) bekezdése értelmében érvénytelen szerződés esetén a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani, vagy a (2) bekezdés szerint, ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a határozathozatalig hatályossá nyilváníthatja. Az érvénytelen szerződést érvényessé nyilvánítja, ha az érvénytelenség oka megszüntethető.
Sajátos problémát vet fel, ha a cégbejegyzés előtt a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítása iránt pert indítanak és a per folyamatban léte alatt a cégbejegyzésre sor kerül. Ez lesz a gyakorlatban tipikus eset, hiszen a Ctv. 32. §-ának (1) bekezdése a fenti okra hivatkozva a cégbejegyzésre irányuló eljárás felfüggesztését nem teszi lehetővé. Ez a helyzet felveti azt a jogkérdést, a Ptk. alapján indított érvénytelenségi per tovább folytatódhat-e a Ptk.-ban szereplő, a keresetlevélben hivatkozott érvénytelenségi okot, okokat vizsgálva, avagy nem, ha igen a peres bíróság a Ptk. 237. §-ában meghatározott mely jogkövetkezményt alkalmazhatja. A jogértelmezési probléma egyértelmű megoldását álláspontunk szerint az jelentené, ha a Ctv. ilyen esetben lehetővé tenné a cégbejegyzési eljárás felfüggesztését.
A cégbejegyzést követően a cégalapítás érvénytelenségének megállapítására irányuló peres eljárás sajátossága, hogy az érvénytelenségi okokat, melyre a perben alappal lehet hivatkozni, a törvényi szabályozás rendkívüli módon leszűkíti. Az eljárás elsődleges célja az érvénytelenségi ok megszüntetése és csak ha ez nem történik, nem történhet meg, kerül sor a cégalapítás érvénytelenségének megállapítására, de soha nem visszamenőleges hatállyal.
A speciális szabályozás indoka, hogy a társasági szerződésben a felek nem csupán egymás között egyeznek meg a közös gazdasági tevékenység folytatásában, hanem a közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzéssel egy önálló jogalany jön létre, mely a forgalmi életben részt vesz, ezért a forgalom biztonságához fűződő érdekek kizárják az érvénytelenség visszamenőleges hatályú megállapítását.

5.5.1. A kereset előterjesztésének feltételei

A cég bejegyzését követően a létesítő okirat érvénytelenségének, vagyis a cégalapítás érvénytelenségének megállapítására csakis a Gt. 12. §-ának (4) bekezdésében meghatározott esetekben van mód a Ctv. 69. §-ában szabályozott eljárásrend betartásával.
A perben csak a létesítő okirat érvényessége vizsgálható, egyéb, a bejegyzési eljárásban csatolt okiratok érvényessége nem.
A Gt. 12. §-ának (4) bekezdése taxatíve felsorolja, mikor, milyen esetben van lehetőség alappal a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítása iránt keresetet előterjeszteni. A Gt. 12. §-ának (4) bekezdése értelemszerűen csak a gazdasági társaságokra vonatkozik, ezen rendelkezés hatályát azonban a Ctv. 69. §-ának (2) bekezdése kiterjeszti valamennyi cégformára.
A cégalapítás érvénytelensége megállapítására kizárólag akkor kerülhet sor, ha:
- a létesítő okirat ügyvédi, illetve az alapító jogtanácsosa általi ellenjegyzésére vagy közokiratba foglalására nem került sor,
- a létesítő okirat nem tartalmazza a cég cégnevét, főtevékenységét, jegyzett tőkéjét, továbbá a tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulása mértékét,
- a cég tevékenységi köre jogszabályba ütközik,
- a cég alapításában részt vevő valamennyi tag (részvényes) cselekvőképtelen volt, vagy a cég alapításában résztvevők a tagok legkisebb számára vonatkozó törvényi előírásokat megsértették,
- korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság esetében a jegyzett tőke legkisebb összegére vonatkozó törvényi előírásokat megszegték.
Ha más okból érvénytelen a létesítő okirat, a cégalapítás érvénytelensége nem állapítható meg. Pl. nem állapítható meg a cégbejegyzést követően a cégalapítás érvénytelensége, ha a létesítő okiratot valamelyik tag nem írta alá. Ilyen esetben csak arra van lehetőség, hogy a bíróság megállapítsa a létesítő okiratot alá nem író tag nem tagja a társaságnak (EBH 2001/443.). Átalakulás esetén a jogelőd cégnél az átalakulást megelőzően történt valamely jogszabálysértés nem teszi érvénytelenné az átalakult társaság létesítő okiratát (BH 2000/310.). Nem vizsgálható a létesítő okirat szerint szolgáltatott apport tekintetében, hogy az jogszerűen került-e szolgáltatásra (Legfelsőbb Bíróság Gfv. X. 31.161/2001.)
Az érvénytelenségi okok köre az 1988. évi VI. tv. hatálybalépésétől kezdődően többször változott, hol a társasági törvényben, hol a cégeljárást szabályozó törvényben kerültek az erre vonatkozó szabályok elhelyezésére. Ezért a bírói gyakorlatnak állást kellett foglalnia abban a kérdésben, vajon a létesítő okirat érvénytelensége a létesítő okirat aláírásakor, avagy a keresetlevél benyújtásakor hatályos jogi szabályozás alapján bírálandó el. A Legfelsőbb Bíróság EBH 1999/31. szám alatt közzétett határozatában úgy foglalt állást, hogy olyan érvénytelenségi okokra lehet hivatkozni, amelyeket a vonatkozó jogszabály a keresetlevél benyújtása idején annak tekintett. Amennyiben az érvénytelenségre később hivatkoztak, nem a keresetlevél benyújtásakor hatályos szabályozást kell figyelembe venni, hanem amikor az érvénytelenségre először hivatkoztak a perben (EBH 2000/443.).

5.5.2. A felek személye a perben

A cégalapítás érvénytelensége megállapítása iránt keresetet terjeszthet elő:
- az ügyész, továbbá
- aki jogi érdekét valószínűsíti.
A bírói gyakorlat szerint jogi érdek alatt az értendő, ha a per által a felperes jogot szerez, kötelezettségtől szabadul, illetve az eljárás eredménye jogviszonyaira kihatással van vagy lehet (Legfelsőbb Bíróság Cgf. VII. 33.251/1996.). A cég maga felperes nem lehet, hiszen a pert a céggel szemben kell indítani, ugyanazon személy, pedig ugyanazon perben egyszerre felperesi, illetve alperesi pozíciót nem tölthet be (BH 1998/549.).
A Ctv. 69. §-a (1) bekezdésének tételes rendelkezésére tekintettel a per alperese maga a cég, ebből következően nem lehetnek alperesi pozícióban a létesítő okiratot aláíró tagok. Önmagában ezen minőségük megítélésünk szerint főszabályként beavatkozásra sem ad számukra lehetőséget.
Amennyiben a per tárgya a szétválás folytán létrejött valamelyik cég cégalapítása érvénytelenségének megállapítása, a perben a Ctv. 71. §-ának (2) bekezdése értelmében valamennyi jogutódnak perben kell állnia.

5.5.3. A perindítási határidő, a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság

A cégalapítás érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetet a cégbejegyzést elrendelő végzés Cégközlönybeli közzétételétől számított 6 hónapos jogvesztő határidőn belül lehet előterjeszteni, tehát a keresetindítási határidő nem a bejegyzés napjától, hanem annak közzétételétől számítódik. A határidő anyagi jogi, jogvesztő határidő, vagyis a keresetnek a határidőn belül a bírósághoz meg kell érkeznie (4/2003 PJE határozat).
A keresetlevélen az Itv. 39. §-a (3) bekezdés b) pontja szerinti eljárási illetéket kell leróni, mivel a bírói gyakorlat szerint a per tárgya meg nem határozható perértékű.
A perre az alperes, vagyis a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Ha a per szétválás folytán létrejött valamely cég ellen indul, a per lefolytatására a jogelőd cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság jogosult.

5.5.4. A peres bíróság eljárása, döntési lehetőségei

A Ctv. 71. §-ának (1) bekezdése értelmében a cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránti perben a bíróságnak soron kívül kell eljárnia. Az eljárás megindításáról a cégbíróságot értesítenie kell, hogy a per megindítását a cégbíróság a cégjegyzékbe a Ctv. 26. §-ának (1) bekezdés g) pontja szerint bejegyezze a perben eljáró bíróság megnevezésével és a per ügyszámával együtt.
A cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránti perben az a peres bíróság elsődleges feladata, ha a Gt. 12. §-a (4) bekezdésében meghatározott valamelyik érvénytelenségi ok fennáll, hogy a céget megfelelő határidővel felhívja az érvénytelenségi ok kiküszöböléséhez szükséges intézkedések megtételére. Pl. ha az érvénytelenség oka az, hogy a zrt. 4 millió Ft-os nagyságú alaptőkével került bejegyzésre, e jogszabálysértés úgy orvosolható, ha az alapszabály módosításával a részvényesek vagyoni hozzájárulásukat megnövelik, vagy új személy nyújt vagyoni hozzájárulást és ezáltal a zrt. jegyzett tőkéje az 5 millió Ft-t eléri.
Ha a felhívás eredményre vezetett, az érvénytelenségi ok kiküszöbölésre került, a bíróság ítéletében csak az érvénytelenség tényét állapítja meg, továbbá ha szükséges, felhívja a cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból jegyezze be vagy törölje az érintett cégjegyzéki adatot, vagyis a cégjegyzék feleljen meg a létrejött törvényes helyzetnek, ha szükséges, hívja fel a céget a bejegyzéshez szükséges további adatok bejelentésére, illetve a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére. Példánk esetén a törvényes helyzet nem áll helyre a létesítő okirat módosításával. A cégjegyzék adatait is módosítani kell a jegyzett tőke vonatkozásában, továbbá ehhez az is szükséges, hogy az új tőkének megfelelő vagyoni hozzájárulás szolgáltatását a cég a Ctv. mellékletében előírt módon kellően igazolja.
Ha az érvénytelenségi ok nem küszöbölhető ki, vagy a cég a peres bíróság felhívására azt nem küszöböli ki, a peres bíróság a cégalapítás érvénytelenségének megállapítása mellett az ítéletében megállapított időpontig a létesítő okiratot hatályossá nyilvánítja. Ezen időpont nem lehet korábbi, mint a jogerős ítélet kelte és nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 90 nap. Az ítéletben továbbá fel kell hívnia a cégbíróságot, hogy az ítéletben szereplő hatályossági időponttal intézkedjék a cég megszűntnek nyilvánításáról, és ehhez kapcsolódóan a kényszer-végelszámolási, avagy, ha a cég fizetésképtelenségére van adat, a felszámolási eljárás kezdeményezéséről.
Hangsúlyozandó, a Gt. 12. §-ának (6) bekezdése értelmében a társasági szerződés érvénytelenségének megállapítása a gazdasági társaság ezt megelőzően keletkezett kötelezettségeit nem érinti, nem jár a megkötött szerződések érvénytelenségének következményével. Bár a hivatkozott Gt.-szabály a gazdasági társaságokra irányadó, megítélésünk szerint ez a szabály a többi cégre az adott cégformára vonatkozó anyagi jogszabály tételes Gt.-re utaló szabálya hiányában is irányadó.
A peres bíróság kötelezettsége, hogy a - bármilyen tartalmú, eljárást befejező - jogerős határozatot a cég cégjegyzékét vezetető cégbíróságnak megküldje. Ennek indoka, hogy a cégbíróság az eljárás befejezését a cégjegyzékbe hivatalból bejegyezhesse, gondoskodni tudjon a határozat rendelkező részének a Cégközlönyben történő közzétételéről, továbbá egyéb, a határozatban szereplő szükséges intézkedések megtételéről.

5.6. A létesítő okirat módosítása, érvénytelenségének megállapítása iránti per

A változás bejegyzése előtt nem a Ctv., hanem a Ptk. szabályai szerint ítélendő meg a létesítő okirat módosításának érvényessége. Ez irányadó akkor is, ha a létesítő okirat módosítása cégjegyzéki adatot érintően, illetve ha cégjegyzéki adatot nem érintően jogszabálysértő.
Ha a létesítő okirat módosításának érvénytelensége iránti pert már a változásbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően vagy a bejegyzési eljárás folyamatban léte alatt indítják meg, a változásbejegyzési eljárás a peres eljárás jogerős elbírálásáig felfüggeszthető.
A változás bejegyzését követően a Ctv. 70. §-a szerinti szabályok alkalmazásával akkor folyik a peres eljárás, ha a változásbejegyzés alapjául szolgáló létesítőokirat-módosítás cégjegyzéki adatokat nem érintően jogszabálysértő. Pl. a kft. társasági szerződésének mellékszolgáltatásra, pótbefizetésre vonatkozó rendelkezése jogszabálysértő.
Amennyiben a létesítő okirat módosítása cégjegyzéki adatot érintően jogszabálysértő, a Ctv. 68. §-a szerinti peres eljárás lefolytatására van lehetőség az adott pertípusnál ismertetett szabályok betartásával (lásd 5.4.4.2. pontot), illetve törvényességi felügyeleti eljárásra figyelemmel a Ctv. 74. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglaltakra, amennyiben azt a Ctv. egyéb szabályai megengedik.
A változásbejegyzést követően a létesítő okirat módosítása érvénytelenségére a Ctv. 70. § (1) bekezdése szerint a Ptk. rendelkezései alapján lehet hivatkozni, vagyis bármilyen érvénytelenségi okra, akár akarati hibára is. Ennek indoka, hogy a létesítő okirat módosításának érvénytelensége a cég létét nem veszélyezteti, sőt a cégjegyzékbe bejegyzett adat megváltozását sem eredményezheti. A peres felek személyére, a perindítási határidőre, illetve az eljárás eredményeként hozható döntésekre azonban a Ctv. speciális, a Ptk. rendelkezéseitől eltérő szabályokat tartalmaz.

5.6.1. A peres felek, a perindítási határidő, a perre illetékességgel, hatáskörrel rendelkező bíróság

A létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti perben felperes - egyezően a cégalapítás érvénytelenségének megállapítására irányuló perrel:
- az ügyész, valamint
- az a személy lehet, aki jogi érdekét valószínűsíti.
A per alperese a cég, melynek cégjegyzékébe a változás bejegyzésre került. Ha a per szétválás folytán létrejött valamely cég ellen indul, a perben a szétváló cég valamennyi jogutódjának perbenállása kötelező.
A keresetet a változásbejegyző végzés Cégközlönyben történő közzétételétől számított 6 hónapos jogvesztő határidőn belül kell előterjeszteni, mely határidő anyagi jogi jellegű, vagyis a keresetnek a bírósághoz a fenti határidőn belül meg kell érkeznie (4/2003. PJE határozat).
A keresetlevélen az Itv. 39. §-a (3) bekezdés b) pontja szerinti mértékű eljárási illetéket kell leróni, mivel a per tárgya meg nem határozható perértékű.
A perre az alperes, vagyis a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Ha a per szétválás folytán létrejött valamely cég ellen indul, a per lefolytatására a jogelőd cég székhelye szerint illetékes bíróság jogosult. A perben a szétváló cég valamennyi jogutódának perben állása kötelező.

5.6.2. A peres bíróság eljárása, döntési lehetőségei

A Ctv. 71. §-ának (1) bekezdése értelmében a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti perben a bíróságnak soron kívül kell eljárnia. Az eljárás megindításáról a cégbíróságot értesítenie kell, hogy a cégbíróság a per megindítását a cégjegyzékbe a Ctv. 26. § (1) bekezdés g) pontja szerint bejegyezze, a perben eljáró bíróság megnevezésével és a per ügyszámával együtt.
A létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítására irányuló perben is az a peres bíróság elsődleges feladata, hogy a céget megfelelő határidővel felhívja az érvénytelenségi ok kiküszöböléséhez szükséges intézkedések megtételére. Pl. ha az az érvénytelenségi ok, hogy az rt. közgyűlésének összehívását az alapszabály módosításában nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően szabályozták, a peres bíróság feladata, hogy felhívja a céget létesítő okirata megfelelő tartalmú módosítására.
Ha a felhívás eredményre vezetett, az érvénytelenségi ok kiküszöbölésre került, a bíróság ítéletében az érvénytelenség tényét megállapítja. Felhívja továbbá a cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból jegyezze be, illetve törölje az érintett cégjegyzéki adatot (példánk esetén a létesítő okirat módosításának keltét jegyezze be), szükség esetén kivételesen a 66. § (2) bekezdése szerinti egyéb tartalmú felhívásra is sor kerülhet a Ctv. 70. § (1) bekezdése folytán irányadó 69. § (3) bekezdése értelmében.
Ha az érvénytelenség oka nem küszöbölhető ki, illetve megítélésünk szerint akkor is, ha kiküszöbölése lehetséges lenne ugyan, de a felhívás nem vezet eredményre, a peres bíróság megállapítja a létesítő okirat módosításának érvénytelenségét és a létesítő okirat módosítását ítéletében megállapított időpontig hatályossá nyilvánítja. Ezen időpont nem lehet korábbi, mint a jogerős ítélet kelte és nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 90 nap. Ítéletében felhívja továbbá a cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból jegyezze be vagy törölje az érintett cégjegyzéki adatot, szükség esetén kivételesen sor kerülhet a Ctv. 66. § (2) bekezdése szerinti egyéb tartalmú felhívásra is a Ctv. 70. § (2) bekezdése értelmében.
A peres bíróság kötelezettsége, hogy a - bármilyen tartalmú, az eljárást befejező - jogerős határozatot a cég cégjegyzékét vezetető cégbíróságnak megküldje, hogy a cégbíróság az eljárás befejezését a cégjegyzékbe hivatalból bejegyezze, illetve gondoskodjon a határozat rendelkező részének a Cégközlönyben való közzétételéről, továbbá - ha szükséges - az egyéb intézkedések megtételéről.

5.7. Felülvizsgálat lehetősége a Ctv. V. fejezetében szabályozott eljárásokban született másodfokú határozatokkal szemben

A Pp. 270. §-ának (2) bekezdése értelmében a jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálati kérelemmel támadható, jogszabálysértésre hivatkozással.
Ebből következően mind a bejegyzési kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezés tárgyában hozott másodfokú bírósági végzés, mind a bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése, a cégalapítás érvénytelenségének megállapítása, illetve a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti peres eljárásban az ügy érdemében hozott másodfokú bírósági határozat felülvizsgálati kérelemmel támadható, ideértve a keresetlevelet a Pp. 130. § (1) bekezdés a)-h) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasító, illetve a pert a 157. § a) és g) pontja szerint megszüntető végzést is.
Nem támadható felülvizsgálati kérelemmel - tételes jogszabályi rendelkezés folytán - a hivatalból meghozott bejegyző végzés, ha a bejegyzésre más bíróság vagy más hatóság határozata alapján került sor [64. § (2) bekezdés], illetve a céget hivatalból törlő végzés, ha meghozatalára nem megszüntetési eljárás eredményeképpen kerül sor [Ctv. 62. § (2)-(3) bekezdés].
A felülvizsgálati kérelem előterjesztésére a fél, a beavatkozó jogosult, valamint a rendelkezés reá vonatkozó része ellen az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.
A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának tanácselnöki értekezlete egyhangúlag úgy foglalt állást, hogy a felülvizsgálati kérelemnek határozott kérelmet kell tartalmaznia a tekintetben, hogy a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő a jogerős határozat megváltoztatását mennyiben és milyen módon kéri, és megállapíthatónak kell lennie, hogy a kérelmet előterjesztő miért tartja a jogerős határozatot jogszabálysértőnek. A felülvizsgálati kérelemben a határozat végrehajtásának felfüggesztése kérhető.
A felülvizsgálati eljárásban a kérelem előterjesztésére csak jogi képviselő útján van törvényes lehetőség.
A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál, vagyis a bejegyzési kérelem elutasítása esetén a cégbíróságnál, peres eljárás esetén az első fokon eljárt peres bíróságnál kell előterjeszteni a jogerős határozat kézbesítésétől számított 60 napon belül, kettővel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelve van.
A felülvizsgálati kérelmen, amennyiben cégeljárásban hozott végzés ellen irányul a felülvizsgálati kérelem, 8000 Ft felülvizsgálati eljárási illetéket, peres eljárás esetén a meg nem határozható pertárgyérték figyelembevételével 36 000 Ft [Itv. 50. § (1) bekezdése, illetve a 39. § (3) bekezdés d) pont] felülvizsgálati eljárási illetéket kell leróni.
A Legfelsőbb Bíróság a jogi képviselő által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasítja, ha az nem felel meg a 272. § (2) bekezdésében írtaknak. Ha nem jogi képviselő nyújtja be a felülvizsgálati kérelmet, hiánypótlási eljárás lefolytatása szükséges.
Végzéssel befejezett eljárás esetén csatlakozó felülvizsgálati kérelem előterjesztésének nincs helye. Ítélettel befejezett peres eljárás esetén az ellenfél csatlakozó felülvizsgálati kérelmet a felülvizsgálati kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül terjeszthet elő, feltéve, hogy maga is jogosult lett volna felülvizsgálatot kérni.
Végzés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem esetén tárgyalás megtartása nem kérhető, a Legfelsőbb Bíróság tanácsülésen dönt a felülvizsgálati kérelem érdemében. Ítélet elleni felülvizsgálati kérelem esetén tárgyalás tartását a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél a felülvizsgálati kérelmében, illetve az ellenfél csatlakozó felülvizsgálati kérelmének kézhezvételétől számított 8 napon belül, az ellenfél pedig a felülvizsgálati kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül kérheti. Ha ilyen kérelem előterjesztésére a fent megjelölt időtartamon belül nem kerül sor és a Legfelsőbb Bíróság tárgyalás megtartását nem tartja indokoltnak a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem tárgyában tanácsülésen határoz.
A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye.
A felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság érdemben az alábbi tartalmú határozatokat hozhatja. Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálásra lényeges kihatása nem volt, a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. Ha a határozat jogszabálysértő, a jogszabálysértő határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és ha a döntéshez szükséges tények rendelkezésre állnak, a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, ha nem, az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
A felülvizsgálati eljárásban hozott határozattal szemben további felülvizsgálatnak nincs helye.

6. Okirat-megküldési, -bejelentési kötelezettségek

Jelen fejezetben egyrészt a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésével kapcsolatos kérdéseket, másrészt a cégbíróság felé fennálló okirat-megküldési, -bejelentési kötelezettségeket ismertetjük.
A 2009. április 30-a előtt, illetve után történő mérleg letétbe helyezésre, közzétételre vonatkozó eltérő szabályokban közös, hogy - bár eltérő tartalommal - fennáll a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogköre, ha a cég a számviteli törvény szerinti beszámolóját nem teszi közzé, vagy nem megfelelő módon teszi közzé.
A cégeket, jogszabályban meghatározott személyeket az anyagi jogszabályokban meghatározott esetekben bejelentési, illetve okirat-megküldési kötelezettség terheli a cégbíróság felé. Ezen bejelentési, okirat megküldési kötelezettséget egyrészt hitelezővédelmi, másrészt kisebbségvédelmi okok indokolják, továbbá az a követelmény, hogy a közhiteles nyilvántartásból megállapítható legyen valamely korábbi, a cég által hozott, a cégbíróságnak bejelentett határozat sorsa.
Ha törvény az okirat, a bejelentés cégbírósághoz történő benyújtását, bejelentését előírja, a benyújtásra kötelezett cég a Ctv. 33. §-ának (4) bekezdése folytán, továbbá a bejelentés megtételére, az okirat megküldésére kötelezett személy, ha ezt jogszabály tételesen előírja, ezen kötelezettségét kizárólag elektronikus úton teljesítheti.
Elektronikus okiratként készített irat esetén az okiratot az arra kötelezett maga is benyújthatja a cégbíróságnak, ha az okiratot minősített elektronikus aláírással látja el.
Amennyiben az okirat papír alapon készült, azt át kell alakítani elektronikus okirattá. Az átalakításra és az ily módon átalakított elektronikus okirat megküldésére a jogi képviselő jogosult.
Az eljárásra a Ctv. 37-38. §-aiban foglaltak megfelelően irányadóak.

6.1. A beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének kötelezettsége

A számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére, közzétételére a 2008. december 31-ei vagy azt követő mérlegfordulónappal készített beszámolók tekintetében, feltéve, hogy a beszámoló letétbe helyezési kötelezettségének a cég 2009. április 30-áig eleget tesz, a Ctv. 2007. évi CXXVI. tv.-el módosított 18-19. §-ai az irányadóak azzal, hogy a 2008. évi XCVI. tv. 27. §-ának (9) bekezdése folytán a cég a fenti esetben letétbe helyezési kötelezettségének nemcsak elektronikus úton tehet eleget, hanem papír alapon is.
2009. május 1-jét követően történő letétbe helyezésekre a 2008. XCVI. tv.-el módosított Ctv. 18-19. §-ainak a rendelkezései az irányadóak.

6.1.1. A beszámoló megküldésére kötelezett cégek köre

Az Szvt. 3. §-a értelmében vett vállalkozó, gazdasági jogalany Szvt. szerinti kötelezettsége többek között a beszámolókészítés és a beszámoló nyilvánosságra hozatala.
Kkt., bt., kft., szövetkezet, lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtói iroda, közjegyzői iroda választhatja, hogy az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. tv. (Eva tv.) szerint teljesíti adókötelezettségét a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tv. helyett. A fent felsorolt cégformák közül kizárólag az evaalanyiságot választó kkt. és bt. eldöntheti, hogy az Szvt. vagy az Eva tv. szerint vezeti nyilvántartásait. A többi cégformában működő cég nem választhat, nyilvántartásait az Szvt. szerint kell vezetnie akkor is, ha evaalanyiságot választott [Eva tv. 4. § (3)-(4) bekezdés, Szvt. 2/A. § (1) bekezdés].
Az Szvt. a beszámolási kötelezettség teljesítésének négy formáját határozza meg: éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, egyszerűsített beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló.
Az Szvt. 9. §-ának (1) bekezdése értelmében éves beszámolót és üzleti jelentést kötelesek készíteni a kettős könyvvitelt vezető cégek, kivéve, ha az egyszerűsített éves beszámoló készítésének feltételei fennállnak.
Egyszerűsített éves beszámolót készíthet az Szvt. 9. §-a (2) bekezdésének értelmében a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
a) a mérlegfőösszeg az 500 millió Ft-ot,
b) az éves nettó árbevétel az 1000 millió Ft-ot,
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.
Függetlenül attól, hogy a fenti kritériumoknak megfelel-e vagy sem, nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót a részvénytársaság, a konszolidálásba bevont vállalkozás, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, az olyan cég, melynek kibocsátott - az Szvt. 3. § (6) bekezdésének 2-3. pontja szerinti értékpapírjai - tőzsdei kereskedése engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték, továbbá az a társaság sem, amelynél az üzleti év a naptári évtől az Szvt. 11. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak alapján tér el.
Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést köteles készíteni - főszabály szerint - az a vállalkozó, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában anyavállalatnak minősül (Szvt. 10. §). Az anyavállalat fogalmát az Szvt. 3. § (2) bekezdés 1. pontja, a leányvállalat fogalmát az Szvt. 3. § (2) bekezdés 2. pontja határozza meg.
A beszámoló három részből áll a mérlegből, az eredménykimutatásból és a kiegészítő mellékletből.
Az éves beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is kell készíteni, amely azonban nem része az éves beszámolónak [Szvt. 19. § (1) bekezdés].
Az Szvt. előírja az éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, konszolidált éves beszámoló letétbehelyezésének, közzétételének kötelezettségét.
A kettős könyvvitel vezetésére kötelezett cég köteles:
- a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót,
- kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést, valamint
- az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot
az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül a cégbíróságnál letétbe helyezni olyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta.
Az anyavállalat köteles:
- a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott összevont (konszolidált) éves beszámolót,
- a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést
az összevont éves beszámoló mérlegfordulónapjától számított 180 napon belül letétbe helyezni, ugyanolyan formában, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az összevont éves beszámolót felülvizsgálta.
Sajátos beszámolási és ezzel összefüggésben a beszámoló letétbe helyezési, közzétételi kötelezettség terheli a cégeket:
- előtársaság esetén (Szvt. 135. §),
- a devizanemek közötti áttérés esetén [Szvt. 145. § (4) bekezdés],
- felszámolás esetén a tevékenységet lezáró beszámoló tekintetében [225/2000. (XII. 19.) Korm. rend. 3. § (4) bekezdés],
- végelszámolás esetén,
- a tevékenységet lezáró beszámoló tekintetében [72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdés],
- a végelszámolás alatt készített számviteli törvény szerinti beszámolók vonatkozásában [72/2006. Korm. rendelet 5. § (6) bekezdés],
- a végelszámolási időszakot lezáró mérleg tekintetében [72/2006. Korm. rendelet 7. § (6) bekezdés].

6.1.2. A letétbe helyezés, a közzététel módja 2009. április 30-áig

A Ctv. vonatkozó 18. és 19. §-át a 2007 évi CXXVI. tv. 311. §-a a 488. § (1) bekezdése szerint akként módosította, hogy a módosított rendelkezések 2008. január 1-jén lépnek hatályba azzal, hogy a módosított rendelkezéseket a 2008. évben induló üzleti évre vonatkozó beszámolókra kell alkalmazni, amelyek mérlegfordulónapja 2008. december 31-e vagy azt követő időpont.
A 2008. évi XCVI. tv. 27. §-ának (10) bekezdése viszont azt tartalmazza, a fenti törvény 488. §-a (1) bekezdésének rendelkezését nem kell alkalmazni. A jogalkotó tehát igencsak vitathatóan, akként rendelkezik, hogy a Ctv. 18. és 19. §-ának a 2007. évi CXXVI. tv.-el módosított szabályai bár a 2008. évi XCVI. tv.-el módosított Ctv. 18- 19. §-ának hatálybalépéséig hatályosak, de nem alkalmazandóak.
A Ctv. vonatkozó 2007. évi CXXVI. tv.-el még nem módosított rendelkezései a 2008. évi XCVI. tv. 27. § (9) bekezdése szerint akként módosulnak, hogy a beszámoló papír alapú benyújtása esetén egyrészt a cégbíróságnak, másrészt a céginformációs szolgálatnak kell a mérleget benyújtani és ezzel tesz eleget a cég a mérleg-letétbehelyezési, közzétételi kötelezettségének.

6.1.2.1. Elektronikus úton történő letétbe helyezés

Elektronikus úton csak olyan beszámoló nyújtható be, mely megfelel az IRM honlapján közzétett, az IRM és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által megfelelőnek minősített ajánlásoknak, illetve szabványoknak, és amelyet fokozott biztonságú vagy minősített aláírással láttak el.
Amennyiben a beszámoló eredetileg is elektronikus úton készült, a beszámolót a cég szervezeti képviselője is jogosult megküldeni a céginformációs szolgálatnak, feltéve, hogy fokozott biztonságú vagy minősített aláírással a beszámolót ellátta.
Amennyiben a beszámoló papír alapon készült, az okirat elektronikus okirattá történő átalakítására a jogi képviselő jogosult, őt terheli az okirat megőrzésének kötelezettsége.
A mérleg megküldését megelőzően a közzétételi díjat - valamennyi cégforma esetén egységesen 3000 Ft - meg kell fizetni a Ctv. 37. §-ának (4) bekezdésében, illetve a 25/2006. (V. 18.) IM rendelet 8. §-ában foglaltak betartásával.
A beszámolót a közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolásával, és ha szükséges, a jogi képviselő meghatalmazásával kell a céginformációs szolgálatnak a honlapján feltüntetett elektronikus ügyfélszolgálati címre megküldeni.
A beszámoló benyújtására vonatkozó határidők tekintetében a céginformációs szolgálathoz - az informatikai szempontból szabályszerű - érkezés időpontja az irányadó.
A céginformációs szolgálat feladata, hogy ellenőrizze arra jogosult személy küldte-e meg a beszámolót, az elektronikus okirat informatikai szempontból szabályszerű-e. Ha a beszámolót arra jogosult személy a közzétételi díj maradéktalan megfizetése mellett, informatikai szempontból szabályszerűen küldi meg, a céginformációs szolgálat a beszámoló letétbe helyezéséről az illetékes cégbíróságot haladéktalanul értesíti. Ezzel egyidejűleg a beszámolót benyújtó személynek elektronikus igazolást küld. Az igazolás tartalmazza a beszámoló szabályszerű benyújtásának, valamint a beszámoló cégbíróság felé történt továbbításának tényét.
Amennyiben az elektronikus okiratot a céginformációs szolgálat informatikai szempontból hibásnak vagy hiányosnak találja, erről a cégbíróságot értesíti és az elektronikus igazolás a fenti megállapítást tartalmazza.
Az elektronikus igazolást a céginformációs szolgálat fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el.
Amennyiben a benyújtással egyidejűleg a jogszabályban meghatározott mértékű közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolását a cég elmulasztja, a céginformációs szolgálat tájékoztatja a Ctv. 19. §-ának (4) bekezdésében foglalt jogkövetkezményekről.
Ha nem arra jogosult személy küldte meg a beszámolót, illetve ha a közzétételi költségtérítés befizetése nem vagy nem megfelelő összegben történt meg, a céginformációs szolgálat arról tájékoztatja a benyújtót - a Ctv. 19. §-ának (4) bekezdése szerint -, hogy úgy tekintendő, a cég nem tett eleget letétbe helyezési, közzétételi kötelezettségének. Ebben az esetben a céginformációs szolgálat a letétbe helyezés tényéről a cégbíróságot nem értesíti.
Az elektronikus okirati formában benyújtott beszámolót a céginformációs szolgálat elektronikus irattárban őrzi. A céginformációs szolgálatnak biztosítania kell, hogy a 3.2.3. pontban részletezett módon az elektronikus beszámolókat bárki megismerhesse, illetve azokról másolatot kaphasson. Az elektronikus irattár megbízható üzemeltetésével összefüggésben a 24/2006. (V. 18.) IM rendelet 1-2. §-a tartalmaz rendelkezéseket.

6.1.2.2. Papír alapon történő letétbe helyezés

A 6.1.2. pontnál írtaknak megfelelően 2009. április 30-áig mód van arra, hogy a cég a számviteli törvény szerinti beszámolóját papír alapon helyezze letétbe. Ebben az esetben a mérleget az illetékes cégbíróságnak és a céginformációs szolgálatnak is meg kell küldeni.
A céginformációs szolgálatnak történő benyújtással egyidejűleg igazolni szükséges a közzétételi költségtérítés megfizetését. Az adatok elektronikus úton történő rögzítéséért (közzétételéért) az IRM 10032000-01483305-00000000. számlaszámra jogi személyiség nélküli cég esetén 5000 Ft, jogi személyiségű cég esetén 10 000 Ft költségtérítés fizetendő. Az átutalási megbízás "közlemény" rovatában fel kell tüntetni a befizetés jogcímét (beszámoló közzétételi költségtérítése), valamint a befizető cég cégjegyzékszámát is.
A céginformációs szolgálat feladata a megküldött papír alapú okiratok feldolgozása, elektronikus okirattá történő átalakítása és annak a céginformációs szolgálat honlapján történő közzététele.

6.1.3. A letétbe helyezés, a közzététel módja 2009. április 30-át követően

2009. május 1-jétől kezdődően az arra kötelezett cégek a számviteli törvény szerinti beszámolót, az ahhoz csatolandó mellékleteket csak elektronikus úton küldhetik meg a céginformációs szolgálatnak.
A Ctv. 18. §-ának (3) bekezdése tételes rögzíti, "a beszámolónak a céginformációs szolgálat részére történő elektronikus megküldésével a cég letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz."
A beszámolót elektronikus okiratként kell elküldeni, oly módon, hogy nem lehetséges a papír alapú beszámoló képi formátumú elektronikus okirattá történő átalakítása. A beszámoló elektronikus okiratként történő elkészítése, átalakítása során nem lehet eltérni a beszámoló összeállítására (formájára, szerkezetére, tagolására) vonatkozó Szvt.-szabályoktól. A beszámolóhoz szintén a fenti előírások figyelembevételével mellékelni kell az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot, kötelező könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentést.
A beszámoló melléklete egy elektronikus űrlap. Az űrlap célja a benyújtó cég, a beszámolót benyújtó természetes személy azonosíthatósága, valamint a benyújtás jogszerűségének ellenőrzése.
A letétbe helyezés közzétételi költségtérítése az 1/2006. (VI. 26.) IRM rendelet 13. §-ának (3) bekezdése szerint 3000 Ft, melyet a Ctv. 37. §-ának (4) bekezdésében meghatározott módon kell megfizetni.
A beszámolót, a mellékleteket, a kitöltött űrlapot a kormányzati portál útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni.
A fenti okiratok megküldésére a 2003. évi XCII. tv. 7. § (2) bekezdése szerinti személyek jogosultak a cég nevében, vagyis a cég szervezeti képviselője, jogi képviselője, meghatalmazott könyvelője.
Ha a cég a beszámolóról papír alapú határozat alapján határozott a beszámolót megküldő személynek többek között azt kell igazolnia, hogy az elektronikus úton megküldött beszámoló megegyezik a jóváhagyott beszámolóval. Egyben kötelezettsége, hogy a papír alapú beszámoló egy eredeti példányát, annak elfogadásától számított 10 évig megőrizze, és amennyiben a megküldött beszámoló szabályszerűségével összefüggésben kétség merülne fel, köteles a cégbíróság számára - erre irányuló felhívás esetén - bemutatni. A beszámoló mellékleteire (az űrlap kivételével) a fenti rendelkezések megfelelően irányadóak.
A kormányzati portál az időpont megjelölésével elektronikus igazolást küld a beszámoló benyújtásáról a beszámolót benyújtó személynek. Egyben a beszámoló megérkezését követően haladéktalanul továbbítja az elektronikus űrlapot az állami adóhatóságnak.
A beszámoló benyújtására vonatkozó határidők tekintetében az az időpont irányadó, amikor az informatikai szempontból szabályszerű okiratok a céginformációs szolgálathoz megérkeztek.
A beszámolók a céginformációs szolgálat honlapján - napi feltöltéssel - kerülnek közzétételre. (A beszámoló közzététele nem minősül közvetlen közleménynek.) A megküldött beszámolók haladéktalanul és ingyenesen megismerhetővé válnak a céginformációs szolgálat honlapján a cégnév vagy a cégjegyzékszám megadásával.
A közzétételi kötelezettség befizetését a céginformációs szolgálat ellenőrzi. Ha a közzétételi költségtérítést nem vagy nem megfelelő összegben fizették meg, erről a céginformációs szolgálat 30 napon belül értesíti az adóhatóságot. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a cég nem tett eleget letétbe helyezési, közzétételi kötelezettségének.
A beszámoló benyújtásával kapcsolatos törvényességi felügyelet szabályai nem a beszámoló benyújtásának időpontja szerint alakulnak, hanem a mérlegfordulónap időpontja szerint a 8.3. pontban kifejtetteknek megfelelően.

6.2. A minősített többséget szerző bejelentési kötelezettsége

A Gt. 52. §-ának (2) bekezdése értelmében minősített többséget biztosító befolyással az rendelkezik, aki az ellenőrzött társaságban (kft.-ben, zártkörűen működő részvénytársaságban) közvetve, vagy közvetlenül a szavazatok legalább 75%-ával rendelkezik. A közvetett befolyást a Ptk. 685/B. § (3) bekezdése szerint kell megállapítani.
A minősített többséget biztosító befolyásszerző kötelezettsége, hogy - a cég bejegyzését követő befolyásszerzését - a cégbíróságon elektronikus úton a befolyásszerzéstől számított 15 napon belül bejelentse. A befolyásszerző bejelentési kötelezettségétől függetlenül a céget a változásbejegyzési kérelem előterjesztésének kötelezettsége terheli.
A bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése vagy elmulasztása esetén a minősített befolyásszerzővel, vagy annak vezető tisztségviselőjével szemben a Ctv. 81. §-a (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott intézkedést lehet alkalmazni, figyelemmel a 81. § (5) bekezdésében írtakra. A bírói gyakorlat szerint az intézkedés meghozatalára az a cégbíróság illetékes, amelyik az ellenőrzött társaságot nyilvántartja.

6.3. A korlátolt felelősségű társaságok esetén fennálló bejelentési kötelezettség

6.3.1. A törzstőke befizetett voltának bejelentése

A Gt. 117. §-ának (2) bekezdése előírja, hogy a cégbejegyzést követően az egyes vagyoni hozzájárulások teljesítésének megtörténtét az ügyvezető köteles a cégbíróságnak elektronikus úton bejelenteni.
Az ügyvezetőt a bejelentési kötelezettség akkor terheli, amikor a törzstőke maradéktalan befizetésének, szolgáltatásának a társasági szerződés rendelkezése szerint meg kellett történnie, illetve ha a befizetésekre, szolgáltatásokra előbb került sor, a törzstőke teljes befizetésekor, szolgáltatásakor.
Ha a törzstőke a társasági szerződésben meghatározott időpontot követően az ügyvezetői felhívásban szereplő 30 napos határidőn belül maradéktalanul befizetésre, szolgáltatásra nem kerül, a társaságot változásbejegyzési kérelem benyújtásának kötelezettsége terheli, hiszen a pénzbetétbefizetési, apportszolgáltatási kötelezettségének ügyvezetői felhívásra sem eleget tevő tag tagsági viszonya a kft.-ben a törvény erejénél fogva szűnik meg [Gt. 14. § (2) bekezdés]. Így a tagok személyében a törvény erejénél fogva változás következik be, melynek bejegyezését az ügyvezetőnek kell kérnie.

6.3.2. Ügyvezetői nyilatkozat a kifizetés jogszerűségéről

A Gt. 131. §-ának (3) bekezdése értelmében az ügyvezetőnek írásban kell nyilatkoznia a taggyűlésnek arról, hogy a tagok számára történő kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, a hitelezők érdekeit.
Az ügyvezető a fenti nyilatkozatot köteles 30 napon belül - illeték- és közzétételidíj-fizetési kötelezettség nélkül - a cégbírósághoz elektronikus úton benyújtani.

6.3.3. A tagjegyzék megküldésének kötelezettsége

A Gt. 150. §-ának (4) bekezdése értelmében az ügyvezető köteles a tagjegyzéket, illetve a tagjegyzékben feltüntetett adatok megváltozása esetén a hatályos tagjegyzéket a cégbíróságnak elektronikus úton benyújtani.
E rendelkezés főszabályként akként érvényesül, hogy az ügyvezetőnek a tagváltozás bejegyzése iránt változásbejegyzési kérelmet kell előterjesztenie, melyhez többek között mellékelnie szükséges a tagjegyzéket.
Előfordulhat azonban, hogy a tagok személyében nem következik be változás, a törzstőke sem változik, csak az egyes tagok törzsbetéteinek nagysága módosul. Ilyen esetben nem kell változásbejegyzési kérelmet előterjeszteni, mert nem következett be változás a cégjegyzék adataiban a hatályos tagjegyzéket azonban mégis be kell nyújtani, figyelemmel a Gt. 150. §-ának (4) bekezdésében írtakra.

6.3.4. A törzstőke leszállításával kapcsolatos bejelentési kötelezettségek

A Gt. 162. §-ának (1) bekezdése értelmében az ügyvezető köteles a törzstőke leszállítását elhatározó taggyűlési határozat meghozatalát követő 30 napon belül a taggyűlési határozatról szóló közleményt a cégbíróságnak elektronikus úton megküldeni, egyidejűleg a határozat közzétételéről is intézkedni.
A bejelentéssel egyidejűleg a tőkeleszállítás bejegyzésére irányuló kérelmet főszabályként, a Gt. 163. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel nem lehet előterjeszteni, figyelemmel arra, hogy annak - a fenti kivételtől eltekintve - előfeltétele a sikeres hitelezővédelmi eljárás lefolytatása.
A Gt. 164. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a törzstőke leszállításának meghiúsulását az ügyvezetőnek a cégbírósághoz elektronikus úton be kell jelentenie, a meghiúsulást követő 30 napon belül.

6.4. Részvénytársaságok okirat-megküldési, -bejelentési kötelezettségei

6.4.1. A közgyűlési anyag megküldése

A Gt. 238. §-ának (3) bekezdése értelmében a részvénytársaság közgyűlésének dokumentációja a cégbírósághoz akkor is benyújtandó, ha a közgyűlésen nem született olyan határozat, mely cégjegyzékben szereplő adatot érintene, és ezért változásbejegyzési kérelmet kellene előterjeszteni. (Például a közgyűlés a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról, és az adózott eredmény felhasználásáról döntött.)
A Gt. rendelkezései szerint a cégbírósághoz a közgyűléssel összefüggésben az alábbi okiratok nyújtandók be:
- a Gt. 238. §-ának (1) és (2) bekezdésében, illetve a 241. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú és alakú közgyűlési jegyzőkönyv vagy jegyzőkönyvkivonat hiteles példánya,
- a Gt. 233. §-ában meghatározott alakú és tartalmú jelenléti ív.
A közgyűléssel kapcsolatos okiratokat a közgyűlés befejezését követő 30 napon belül kell a cégbírósághoz benyújtani. Ebből következően, ha a közgyűlést felfüggesztik, a határidő nem a felfüggesztett közgyűlés napjától számítandó, hanem a felfüggesztett és a folytatólagos közgyűlés anyagát egyszerre kell benyújtani a közgyűlés befejezését követő 30 napon belül a cégbírósághoz, hacsak jogszabály másként nem rendelkezik.
Álláspontunk szerint az okiratokat - figyelemmel a Ctv. 33. §-a (4) bekezdésében foglaltakra - csak elektronikus úton lehet előterjeszteni annak ellenére, hogy a Gt. 328. §-ának (3) bekezdése módosításra nem került.

6.4.2. A visszaváltható részvény biztosította vételi vagy eladási jog bejelentése

A Gt. 193. §-ának (4) bekezdése értelmében visszaváltható részvény esetén a részvénytársaság a vételi vagy eladási jog gyakorlásának tényét soron kívül köteles a cégbíróságnak elektronikus úton bejelenteni, és a bejelentéssel egyidejűleg köteles gondoskodni a joggyakorlás tényének közzétételéről.

6.4.3. Az alaptőke felemelése, leszállítása meghiúsulásának bejelentése

A Gt. 258. §-ának (2) bekezdése értelmében az új részvények forgalomba hozatalával tervezett alaptőke-emelés meghiúsulását a cégbíróságnál elektronikus úton kell bejelenteni a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalás teljesítésére előírt határidő, a részvényjegyzés lezárását követő 30 napon belül.
Ugyancsak be kell jelenteni a Gt. 264. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha az átváltoztatható kötvények forgalomba hozatalával tervezett tőkeemelés meghiúsult. Az elektronikus úton történő bejelentésre az eredménytelen kötvényjegyzés lezárásától számított 30 napon belül kell sor kerülnie.
A Gt. 274. §-ának (2) bekezdése szerint ugyancsak elektronikus úton kell bejelenteni a cégbíróságnak, ha az alaptőke leszállítása meghiúsult, a meghiúsulás megállapításától számított 30 napon belül.

6.5. Az okirat-megküldési, -bejelentési kötelezettség elmulasztásának következményei

A Ctv. 80. §-ának (1) bekezdéséből következően az okirat-megküldési, -bejelentési kötelezettség elmulasztása - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - önmagában törvényességi felügyeleti szankció alkalmazását nem teszi lehetővé.
A cégbíróságnak - a céget határidő meghatározásával (maximum 30 nap) - fel kell szólítania a jogszabályban meghatározott okirat megküldésére, illetve a jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettsége teljesítésére, s csak annak elmulasztása esetén van mód a mulasztás súlyával arányban álló törvényességi felügyeleti intézkedés meghozatalára.
A bírói gyakorlat szerint az okirat-megküldési, -bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén jellemzően pénzbírság kiszabására kerül sor.

7. A törvényességi felügyeleti eljárás

7.1. A törvényességi felügyeletről általában

A 30/1994. (V. 20.) AB határozatban az Alkotmánybíróság az alábbiak szerint határozta meg, foglalta össze a törvényességi felügyelet lényegét. "A törvényességi felügyelettel az állam biztosítja, hogy az ezáltal érintett jogalanyok jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően járjanak el, működésük feleljen meg a hatályos jogszabályok előírásainak. A jogalkotó azzal, hogy a jogalanyok meghatározott eljárásait a törvényességi felügyelet hatálya alá rendelte, a jogalanyok magánjogi viszonyait a közérdek adott viszonyokbani fontosságára tekintettel és érvényre juttatása érdekében közjogilag is relevánssá változtatta. A szabályozásnak ez a módja a klasszikus polgári jogban is előfordul, például ingatlanok adásvétele esetében a tulajdonszerzés érvényességi kelléke az állam általi nyilvántartásba vétel. A gazdaságban a forgalom biztonságának, harmadik személyek védelmének követelménye és fogyasztóvédelmi szempontok alapján a gazdálkodó szervezetek létrejöttének, működésének állam általi felügyelete fokozottabban érvényesül, mint a polgári jog egyéb területein. Ezért a közjogi jelleg (az alapjául szolgáló jogviszonyok magánjogi természetének ellenére) e jogalanyok vonatkozásában is erősebb, mint a pusztán polgári jogi jogviszonyokban működő jogalanyok esetén. A törvényességi felügyeletet a nem elsősorban gazdasági tevékenységet folytató jogalanyok (társadalmi szervezetek, egyesületek) vonatkozásában az ügyészség, a reá irányadó szabályok szerint gyakorolja. A gazdasági társaságok, szövetkezetek esetében a jogalkotó viszont közvetlenül a cégek nyilvántartásba vételét végző bíróságot jogosította fel arra, hogy törvényességi felügyeleti jogkört lássanak el a cégek működése felett."
A cégek feletti törvényességi felügyeletet a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság gyakorolja, fővárosi székhelyű cég esetén a Fővárosi Bíróság mint cégbíróság.
A Ctv. 1. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a cégbíróság egyik fontos feladata, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének és a cég törvényes működésének biztosítása érdekében - hivatalból, illetve kérelemre - a cégek felett törvényességi felügyeleti jogkört gyakoroljon. A törvényességi felügyelet célja a Ctv. 72. §-ának (1) bekezdése szerint az, hogy "a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse. Ennek keretében a cégbíróság a törvényben meghatározott esetekben hivatalból jogosult a cégjegyzékadatnak a cégjegyzékbe való bejegyzésére, illetve törlésére."
A fent írtakból következően a törvényességi felügyeleti eljárás alapvető célja annak biztosítása, hogy a cégnyilvántartás és az annak részét képező cégjegyzék valós és törvényes adatokat tartalmazzon továbbá, ha szükséges biztosítsa a cég törvényes működésének ésszerű időn belüli helyreállítását.

7.2. A törvényességi felügyeleti eljárás során irányadó jogszabályok

A Ctv. külön fejezetben szabályozza a bejegyzési, változásbejegyzési, illetve a cég kérelmére történő törlési eljárást (továbbiakban bejegyzési eljárás) és a törvényességi felügyeleti eljárást. Míg a bejegyzési eljárás szabályait a Ctv. 32-63. §-ai szabályozzák, addig a törvényességi felügyeleti eljárást a Ctv. 72-84. §-ai rendezik. Külön fejezet tartalmazza a különleges törvényességi felügyeleti eljárásokat (85-93. §).
A bejegyzési és a törvényességi felügyeleti eljárások szabályai főszabályként elkülönülnek. A bejegyzési eljárás szabályai törvényességi felügyeleti eljárás során nem irányadóak, és fordítva, a törvényességi felügyeleti eljárás szabályai a bejegyzési eljárás során nem alkalmazhatóak. Ugyanakkor a Ctv. 78. §-a speciális eljárási szabályokat ír elő arra az esetre, ha a - kérelemre indult - törvényességi felügyeleti eljárás bejegyzési, változásbejegyzési kérelem elbírálásával egyidejűleg, ahhoz szorosan kapcsolódon folyik (lásd 7.10. pontot).
A törvényességi felügyelet szabályozására a különböző cégformákra vonatkozó anyagi szabályok eltérő megoldásokat alkalmaznak.
A legtipikusabb megoldás az, hogy az adott cégformára vonatkozó anyagi jogszabály a Ctv. törvényességi felügyeleti eljárásra vonatkozó szabályait rendeli alkalmazni. Ezt a megoldást követi a cégek legnagyobb csoportjára irányadó Gt. is, mely nemcsak a gazdasági társaságokra, hanem az egyesülésre, a közhasznú társaságra, a végrehajtói irodára, illetőleg a közjegyzői irodára is irányadó, figyelemmel arra, hogy a Gt. közös szabályai tételes jogszabályi rendelkezés folytán e cégformákra is vonatkoznak. A Gt. 17. §-ának (2) bekezdése kimondja: "a gazdasági társaság feletti törvényességi felügyeletet a gazdasági társaság székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el a Ctv. szabályai szerint."
A Gt.-hez hasonló megoldást alkalmaz szövetkezetek esetén a Szöv. tv. 17. §-a, erdőbirtokossági társulatok esetén az Ebt. 35. §-a, illetve külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetén az Fkt. 6., illetve 26. §-a. A hivatkozott §-ok ugyanis előírják, hogy a törvényességi felügyelet vonatkozásában a Ctv. szabályai az irányadók.
A közösségi rendeleteken alapuló cégformák esetén a vonatkozó implementáló törvények egyezően akként rendelkeznek, hogy a cégeljárásra - ez alatt a törvényességi felügyeleti eljárás is értendő - a Ctv. rendelkezései irányadóak.
A Víztv. 40. §-ának (1) bekezdése a fentiektől eltérően csak azt mondja ki, hogy a vízgazdálkodási társulatok felett a törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el, így bár nem utal a Ctv. szabályaira, de a törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlójának meghatározásából, továbbá a Ctv. 73. §-ának (1) bekezdésében foglaltakból következik, hogy speciális rendelkezés hiányában a Ctv. törvényességi felügyeletre vonatkozó rendelkezései vízgazdálkodási társulatok vonatkozásában irányadóak.
Az egyéni cégeknél az Evt. egyáltalán nem rendelkezik az egyéni cégek felett gyakorolandó törvényességi felügyeletről. Ebből következően a Ctv. 73. §-ának (1) bekezdése az irányadó, ami rögzíti, hogy a Ctv.-nek a törvényességi felügyeletre vonatkozó rendelkezései az egyes cégformák esetében akkor is irányadóak, ha az adott cégre vonatkozó anyagi jogszabályok a törvényességi felügyelet jogintézményéről nem rendelkeznek.
A törvényességi felügyeletre más jogszabályok is tartalmaznak, vagy tartalmazhatnak speciális rendelkezéseket. Például az Szvt. 154. §-ának (11) bekezdése az éves beszámoló letétbe helyezésének, közzétételének elmaradása esetén teszi lehetővé törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelem előterjesztését azon személy számára, akinek jogos érdekét a letétbe helyezés, a közzététel elmaradása érinti. Amennyiben ilyen speciális rendelkezés áll fenn, azok figyelembevételével gyakorolandó a törvényességi felügyelet.
Azon eljárási kérdésekben, melyek vonatkozásában a Ctv.-ben speciális rendelkezés nincs, a Pp. szabályai megfelelően irányadóak [72. § (2) bekezdés], feltéve, hogy azok a törvényességi felügyeleti eljárás nemperes jellegével összeegyeztethetők. A Ctv. és a Pp. szabályainak együttes alkalmazására példa, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásban irányadóak a Pp.-nek a bírák kizárására vonatkozó rendelkezései (Pp. 13-21. §) azon speciális többlet Ctv.-szabállyal kiegészítve, hogy a Ctv. 74. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerint indult törvényességi felügyeleti eljárásban nem vehet részt az a cégbíró, aki az eljárás tárgyává tett ügyben a bejegyző végzést meghozta [Ctv. 75. § (2) bekezdés].
A Pp. szabályai közül a törvényességi felügyeleti eljárásban leggyakrabban a beadványok tartalmára, alakjára, a képviseletre, az eljárási határidőkre vonatkozó szabályok kerülnek alkalmazásra.
Az igénybe vehető bizonyítási eszközök köre szűk, figyelemmel az eljárás nemperes jellegére. A Ctv. 80. §-ának (2) bekezdése módot ad arra, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás során a cégbíróság személyesen meghallgassa a kérelmezőt, a cég képviselőjét, tagját, illetve tőlük írásbeli nyilatkozatot kérjen. Amennyiben a cég képviselője, tagja nem érhető el a cégjegyzékbe bejegyzett, illetve a cégbíróság által ismert lakcímen, a cégbíróság az adat felderítése érdekében megkeresheti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet. A cégbíróság hivatalból is beszerezhet olyan bizonyítékokat, amelyek a törvényességi felügyeleti eljárásban a tényállás tisztázásához, a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükségesek.
Fontos hangsúlyozni, hogy a cégbíróság a cégek felett általános törvényességi felügyeleti jogkört gyakorol. Ez nem zárja ki, hogy az adott cégformára vagy meghatározott tevékenységi körrel működő vállalkozásra vonatkozó jogi szabályozás más szervezet részére is biztosítson - a Ctv.-től eltérő - törvényességi felügyeleti jogkört. A törvényességi felügyelet gyakorlására feljogosított egyéb szervezetek, hatóságok azonban nem a Ctv. szabályai szerint járnak el, nem a Ctv. szerinti intézkedéseket alkalmazhatnak. Például a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Tpt.-ben meghatározott körben, módon gyakorol törvényességi felügyeletet.

7.3. A törvényességi felügyeleti eljárás jellemzői

A Ctv. a korábban kifejtetteknek megfelelően külön szabályozza a bejegyzési eljárást, és külön a törvényességi felügyeleti eljárást, sőt a Ctv. elkülönült fejezetben foglalkozik a különleges törvényességi felügyeleti eljárásokkal, melyekre azonban a törvényességi felügyelet általános szabályai speciális, annak ellentmondó rendelkezés hiányában érvényesülnek. A bejegyzési, illetve a törvényességi felügyeleti eljárás számos tekintetben azonos, vagy hasonló vonásokat mutat, ugyanakkor jelentősek az eltérések is.
A két eljárás szabályai azonosak a tekintetben, hogy mind a bejegyzési eljárás, mind a törvényességi felügyeleti eljárás nemperes eljárás. A nemperes eljárások lényegét az Alkotmánybíróság 30/1994. (V. 20.) határozatában az alábbiak szerint határozta meg. "A polgári nemperes eljárások az anyagi jogi igény érvényesítése szempontjából két csoportra oszthatók. Az egyik csoportot (ide tartozik például a hagyatéki eljárás) azok az eljárási fajták képezik, amelyek (hasonlóan a peres eljárásokhoz), valamilyen polgári, gazdasági, házassági, öröklési anyagi jogi igény érvényesítésére szolgálnak, de különböző (gyorsasági, per gazdaságossági etc.) szempontok miatt peren kívüli elbírálása ezeknek az igényeknek célszerűbben megoldható. Az eljárások másik csoportját (a jelen alkotmányossági vizsgálat tárgyát képező törvényességi felügyelet is e csoportba tartozik) azok az eljárások alkotják, amelyek elsődlegesen nem a jogalanyok anyagi jogi igényeinek érvényesítésére szolgálnak, hanem más olyan cél elérését biztosítják, amelyeknél a bíróság (közjegyző) általi határozathozatal valamilyen anyagi jogi igény érvényesítését vagy a törvényesség megtartását, illetőleg helyreállítását segítik elő. Ez utóbbi eljárási fajtában a bíróság főszabályként a jogalanyok anyagi jogi igényéről nem dönthet."
Mind a bejegyzési, mind a törvényességi felügyeleti nemperes eljárásban a Pp. szabályai megfelelően irányadóak, szünetelésnek azonban egyik eljárásban sincs helye, figyelemmel a Ctv. tételes szabályaira. A bizonyítás lehetősége mindkét eljárásban korlátozott, a bejegyzési eljárásban csak okirati bizonyításra kerülhet sor, míg a törvényességi felügyeleti eljárásban ennél valamivel szélesebb körben, és akár hivatalból is van mód bizonyítékok beszerzésére, de jellemzően csak írásbeli bizonyítékok vehetők figyelembe. A Pp. szabályainak alkalmazását illetően részbeni eltérés a két eljárás között az, hogy míg a törvényességi felügyeleti eljárás felfüggesztésére kizárólag a Pp. szabályai vonatkoznak, a bejegyzési eljárások során a Ctv. 32. §-ának (1) bekezdése a cégbejegyzésére irányuló eljárásban az eljárás felfüggesztését csak rendkívül szűk, tételesen meghatározott körben engedi meg, míg a változásbejegyzési eljárásokban nem korlátozza. A Ctv.-ben tételesen meghatározott igen korlátozott körben, a törvényességi felügyeleti eljárásban is eljárhat bírósági titkár, fogalmazó, bírósági ügyintéző. Olyan végzést azonban, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, csak cégbíró előzetes írásos hozzájárulásával hozhat.
Eltér a törvényességi felügyeleti eljárás a bejegyzési eljárástól az alábbiakban:
A törvényességi felügyeleti eljárás - szemben a bejegyzési eljárással - tipikusan nem kérelemre, hanem hivatalból indul, ez azonban nem jelenti azt, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás nem indulhatna kérelemre.
A törvényességi felügyeleti eljárás nem folyhat elektronikus úton.
A törvényességi felügyeleti eljárásban érdemi határozat meghozatalára csak bíró jogosult, bírósági titkár, fogalmazó, bírósági ügyintéző nem.
A törvényességi felügyeleti eljárás befejezésére - hasonlóan a bejegyzési eljárásokhoz - a Ctv. határidőt ír elő. A jogszabálysértő helyzet vagy állapot kiküszöbölésére felhívó végzés kiadásától számított 90 napon belül a cégbíróságnak az ügy érdemében döntenie kell, ugyanakkor ezen határidő elmulasztásának a bejegyzési eljárásnál irányadó automatikus bejegyződéshez hasonló jogkövetkezménye nincs. A Ctv. azt is előírja, hogyha a törvénysértő állapot, helyzet fennmarad, az egyes jogerős törvényességi felügyeleti intézkedések között hat hónapnál hosszabb idő nem telhet el, de ezen határidő elmulasztásának nincs a Ctv.-ben meghatározott jogkövetkezménye.
A cégbíróság előtt folyó törvényességi felügyeleti eljárásban jogi képviselet igénybevétele nem kötelező, tehát sem a kérelmezőt, sem a kérelmezettet jogi képviselőnek nem kell képviselnie.
A jogorvoslat szabályai a törvényességi felügyeleti eljárásban nem differenciáltak. A törvényességi felügyeleti eljárásban hozott érdemi végzés ellen - függetlenül a döntés tartalmától - fellebbezésnek van helye.
A törvényességi felügyeleti eljárásban keletkezett iratok nyilvánossága korlátozott. Az iratok csak akkor nyilvánosak mindenki számára, ha az eljárás jogerősen a cég marasztalásával befejeződött, vagy a cég a cégbíróság felhívásra az intézkedés bevárása nélkül a törvényes állapotot helyreállította és ezért az eljárás megszüntetésre került. Egyéb esetekben a törvényességi felügyeleti eljárásban keletkezett iratok nyilvánosságára a Pp. szabályai az irányadóak.

7.4. A törvényességi felügyeleti hatáskör terjedelme

A cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörét a cégjegyzékbe bejegyzett cégek felett gyakorolhatja, ideértve akár a felszámolás alatt álló cégeket is.
Nem gyakorolhat ugyanakkor törvényességi felügyeletet olyan gazdálkodó szervek, vagy egyéb jogalanyok felett, melyek nem cégek, vagy olyan jogalanyok vonatkozásában, melyek cégjegyzékbe történő bejegyzése nem kötelező de lehetséges, bejegyzésüket azonban nem kérték.
A törvényességi felügyelet ugyancsak nem terjed ki olyan cégekre, melyek bejegyzési kérelme jogerősen elutasítást nyert, melyek vonatkozásában a cégbejegyzési eljárás a bejegyzési kérelem visszavonása folytán megszüntetésre került, illetve a cégjegyzékből jogerősen törölt cégek tekintetében. Ezen szabályok többek között azt jelentik, hogy törvényességi felügyeleti eljárásban nem kényszeríthető, pl. a törölt cég működése befejezésére.
Kivételesen a Gt. 52. §-ának (1) bekezdésében, illetve az 54. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a minősített befolyásszerzővel szemben akkor is törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazhat a cégbíróság, ha a befolyásszerző nem cég, nyilvánvalóan olyan törvényességi felügyeleti intézkedést, mely nem céggel szemben is alkalmazható. A Gt. 52. §-ának (1) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése vagy elmulasztása esetén a Ctv. 81. §-ának (5) bekezdése tételesen az alkalmazható intézkedések körét a figyelmeztetésre és a pénzbírságra szűkíti le.
A Ctv. mind pozitívan, mind negatívan meghatározza, mikor van, illetve mikor nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak.

7.4.1. Pozitív hatásköri szabályok

A Ctv. 74. §-ának (1) bekezdése tételesen felsorolja, milyen esetek fennállása esetén gyakorol a cégbíróság a cégek felett törvényességi felügyeleti hatáskört.

7.4.1.1. A létesítő okirat, illetve módosítása, a cégjegyzéki adat törvénysértő, már a bejegyzés előtt fennálló okból

A Ctv. 74. §-a (1) bekezdés a) pontja szerint akkor van helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha "a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést megelőzően már fennálló ok folytán törvénysértő".
Előfordulhat, hogy úgy kerül a cég vagy a változás a cégjegyzékbe bejegyzésre, hogy az annak alapjául szolgáló létesítő okirat, annak módosítása már a bejegyzéskor is törvénysértő volt.
A törvénysértést a cégbíróság bizonyos esetekben észlelhette volna, de az elmaradt, más esetekben annak észlelését az eljárási szabályok nem tették lehetővé a cégbíróság számára. Például a cégbíróságnak felróható, ha nem veszi észre az általános szabályok szerint folyó bejegyzési eljárás során, hogy a részvénytársaság alapszabálya - szemben a Gt. 208. §-a (1) bekezdésének f) pontjában írtakkal - nem a törvényi előírásoknak megfelelően szabályozta a közgyűlés összehívásának módját. A cégbíróság ugyanakkor nem észlelhette a cégbejegyzési eljárás során, hogy a részvénytársaság első igazgatósági tagjaként [alapszabály része az első igazgatósági tagok Gt. 208. § (1) bekezdés d) pont] olyan személyt jegyez be, akivel szemben törvényi kizáró ok áll fenn, figyelemmel az eljárási szabályokra.
A létesítő okirat (módosítása) törvénysértő volta vonatkozhat cégjegyzéki adatra, de lehet attól független.
A Ctv. 74. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti törvényességi felügyeleti hatáskör akkor is fennáll, ha olyan cégjegyzéki adatok törvénysértőek, mégpedig a bejegyzést megelőzően már fennálló okból, melyek nem szerepelnek a létesítő okiratban, illetve módosításában (nem szerződésminta alkalmazása esetén). Pl. a cégbíróság tudomására jut, hogy a bejegyzéskor nem létező honlap, elektronikus levélcím került a cégjegyzékbe bejegyzésre.
Amennyiben a létesítő okiratban, annak módosításában szereplő cégjegyzéki adat jogszabálysértő, ebben az esetben mind a létesítő okirat (módosítása), mind a cégjegyzéki adat törvénysértő volta okot ad a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására.
A Ctv. 74. §-ának a) pontja alapján tehát a cégbíróság eljárhat egyrészt akkor, ha a létesítő okirat (módosítása) cégjegyzéki adatot érintően vagy azt nem érintően jogszabálysértő, illetve ha a cégjegyzéki adat jogszabálysértő, mely következhet a létesítő okirat (módosítása) jogszabálysértő tartalmából, de lehet attól független is. Feltétel, hogy a törvénysértés már a bejegyzést megelőzően fennálljon.

7.4.1.2. A cégjegyzéki adat törvénysértő a bejegyzést követően keletkezett ok miatt

A Ctv. 74. §-a (1) bekezdés b) pontja alapján törvényességi felügyeleti eljárás folytatandó le, ha "a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok miatt törvénysértő."
Ezen esetben tehát a cégjegyzéki adat a bejegyzéskor törvényes volt és csak a bejegyzést követően következett be olyan ok, mely miatt a bejegyzett adat már nem felel meg a valóságnak, törvénysértő jellegű.
Például a bejegyzésekor a székhelyként szolgáló ingatlant a cég jogszerűen használta. A székhelyhasználatot biztosító szerződés azonban a bejegyzést követően megszűnt, ennek ellenére a cég új székhelye bejegyzését nem kérte. Úgyszintén ezen pont alapján folytatandó le az eljárás, ha a cégjegyzékbe bejegyzett vezető tisztségviselővel szemben a bejegyzését követően következett be kizáró ok.
A Ctv. 74. §-ának b) pontja alapján el lehet járni egyrészt akkor, ha a létesítő okiratban (módosításában) szereplő cégjegyzéki adat vált jogszabálysértővé, másrészt akkor is, ha a létesítő okiratban nem szereplő cégjegyzéki adat vált a bejegyzést követően jogszabálysértővé.

7.4.1.3. A létesítő okirat vagy módosítása, illetve a cégjegyzék hiányos tartalmú

A Ctv. 74. §-a (1) bekezdés c) pontja alapján akkor folytatandó le a törvényességi felügyeleti eljárás, ha "a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a cégjegyzék nem tartalmazza azt, amit a cégre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak".
Előfordulhat, hogy úgy kerül a cég bejegyzésre vagy változásbejegyzésre, hogy az annak alapjául szolgáló létesítő okirat, annak módosítása már a bejegyzéskor is törvénysértő volt, mégpedig azért, mert olyan kérdést nem szabályozott, amit az adott cégformára vonatkozó anyagi jogszabályok előírnak. Például nem észlelte a cégbíróság az általános szabályok szerint folyó cégeljárásban, hogy az rt. alapszabályában nem került szabályozásra a szavazati jog gyakorlásának feltétele és módja, holott a Gt. 208. §-a (1) bekezdésének f) pontja azt kógensen szabályozandó kérdéskörnek tekinti. Ezt a tényt a cégbíróságnak észlelnie kellett volna, de az elmaradt. Nem róható a cégbíróság terhére, ha nem észlelte, mert nem észlelhette, hogy a gazdasági társaság törvényesen megválasztott cégvezetője a cégjegyzékbe bejegyzésre nem került.
A Ctv. 74. §-ának c) pontja alapján jár el tehát a cégbíróság egyrészt akkor, ha a létesítő okirat (módosítása) cégjegyzéki adatot érintően vagy azt nem érintően hiányos, illetve ha a cégjegyzék hiányos tartalmú, mely következhet a létesítő okirat (módosítása) hiányos tartalmából, de lehet attól független is.

7.4.1.4. Törvénysértő, létesítő okiratot sértő működés

A Ctv. 74. §-a (1) bekezdés d) pontja alapján folytatandó le a törvényességi felügyeleti eljárás, ha "a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat".
A törvénysértő működés igen gyakran mulasztásban nyilvánul meg. Például a gazdasági társaság nem tart a jogszabályban előírtaknak megfelelő gyakorisággal, illetve a jogszabályban konkrétan előírt esetekben legfőbb szervi ülést, a vezető tisztségviselő megbízatásának ideje lejárt, de nem dönt a legfőbb szerv a vezető tisztségviselő személyéről.
Ugyanakkor a törvényes működés nemcsak mulasztással valósulhat meg, pl. a legfőbb szerv olyan kérdésben határoz, melyre nincs hatásköre, vagy a határozathozatalra vonatkozó szabályok megsértésre kerülnek.
Lehetséges, hogy a cég a jogszabályi előírásoknak megfelelően működik ugyan, de mégis jogszabálysértő a működése, mert az nem felel meg a létesítő okiratában foglaltaknak. Például a részvénytársaság alapszabálya szerint az igazgatóságnak havonta kell a felügyelőbizottság részére jelentést készíteni a társaság vagyoni helyzetéről, így akkor is jogszabálysértően működik az rt., ha csak háromhavonta tesz eleget az igazgatóság az alapszabály szerinti kötelezettségének.

7.4.1.5. Törvényi előírás esetén

Törvényességi felügyeleti eljárás folytatandó le akkor is a Ctv. 74. § (1) bekezdés e) pontja alapján, ha "törvény a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kötelezővé teszi."
Ezen rendelkezés alapján a cégbíróságnak minden esetben el kell járnia. Kötelező a Ctv. rendelkezései szerint a cégbíróságnak törvényességi felügyeleti jogkörében eljárni, ha:
- a bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányuló pert követően arra a peres bíróság a 66. § (2), 68. § (3) és (4) bekezdése alapján felhívja,
- a cégalapítás érvénytelensége iránt indult per jogerős befejezését követően, a 69. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben,
- a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti peres eljárás befejezését követően, a 70. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetben.
Ezekben az esetekben az eljárás rendje eltér a törvényességi felügyeletre vonatkozó általános szabályoktól, a cégbíróság feladata lényegében a jogerős ítéletben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése, vagy végrehajtása, végrehajtatása.
Például, a cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránti perben, a peres bíróság jogerős ítéletében dönthet a cégalapítás érvénytelenségének megállapításáról, a létesítő okirat meghatározott időpontig történő hatályossá nyilvánításáról. Ebben az esetben fel kell hívnia a cégbíróságot, hogy intézkedjen a cég megszűntnek nyilvánításáról. A cégbíróság kizárólagos feladata a jogerős ítélet végrehajtása. A cég felhívása nélkül, anélkül, hogy más intézkedés alkalmazását mérlegelhetné, köteles a céget megszűntnek nyilvánítani, mégpedig a peres bíróság által a jogerős ítéletben megállapított időponttal. A megszűntnek nyilvánítással egyidejűleg intézkedni köteles a kényszer-végelszámolás elrendeléséről, a kényszer-végelszámoló kijelöléséről, esetleg a felszámolási eljárás kezdeményezéséről.
Amennyiben a cégalapítás érvénytelenségének oka a peres eljárás során kiküszöbölésre került és a peres bíróság jogerős ítéletében csak a cégalapítás érvénytelenségének tényét állapítja meg, a peres bíróság jogosult tényállástól függően egyrészt felhívni a cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból jegyezzen be vagy töröljön cégjegyzéki adatot, szükség esetén hívja fel a céget a bejegyzéshez, a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére. Ebben az esetben a cégbíróság a jogerős ítéletben meghatározott keretek között folytatja le a törvényességi felügyeleti eljárást. A cég megszűntnek nyilvánítására csak kivételesen, a Ctv. 84. §-ának (3) bekezdésében meghatározott esetben kerülhet sor.
A fent felsorolt eseteken kívül a Ctv. 21/A. §-ának (3) bekezdése nem írja elő, csak lehetővé teszi a cégbíróság számára törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását. Erre akkor kerül sor, ha a cég azt választotta, hogy közvetlen közleményeit a cég honlapján teszi közzé, de a honlap folyamatos működtetésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget. Álláspontunk szerint a jogszabály megfogalmazása ellenére, amennyiben a cégbíróság a fenti körülményről tudomást szerez, az általános szabályoknak megfelelően nem lehetősége, hanem kötelessége az eljárás lefolytatása.
A különleges törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülmények fennállása esetén is a cégbíróságnak le kell folytatni a különleges törvényességi felügyeleti eljárást a 8. fejezetben részletezettek szerint.

7.4.2. A törvényességi felügyeleti hatáskör hiánya

A Ctv. nemcsak azokat az eseteket határozza meg, amikor a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkezik, hanem azokat az eseteket is, amikor arra nincs lehetősége, vagy az eljárás meghatározott személy kérelmére nem folytatható le. A Ctv. 74. §-ának (2)-(4) bekezdései szabályozzák ezeket az eseteket.

7.4.2.1. Cégjegyzéki adatot érintő, Ctv. szerinti perindítás lehetősége

A Ctv. 77. §-ának (1) bekezdése felsorolja, kik jogosultak törvényességi felügyeleti kérelmet a Ctv. szabályai szerint előterjeszteni. Ehhez viszonyítva tartalmaz speciális rendelkezést a Ctv. 74. §-ának (2) bekezdése. A hivatkozott rendelkezés szerint "a cégjegyzékben szereplő adatokra vonatkozóan törvényességi felügyeleti eljárást csak az indíthat, aki a 65-70. § alapján perindításra nem jogosult".
A 74. § (2) bekezdését egészíti ki a (3) bekezdés, amikor rögzíti, nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak többek között akkor, ha az arra vonatkozó igény a 65-70. §-ban meghatározott polgári peres eljárásban érvényesíthető.
Álláspontunk szerint a két hivatkozott bekezdés együttesen akként értelmezendő, hogy nem kezdeményezhet törvényességi felügyeleti eljárást az, akinek módjában áll vagy állt volna a Ctv.-ben szabályozott - hivatkozott - peres eljárás kezdeményezése, így a bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése, a cégalapítás érvénytelenségének megállapítása, vagy a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti per megindítása, és ezen eljárás eredményeként a törvénysértés kiküszöbölhetővé válhatott volna.
Ebből következően, pl. az ügyész a Ctv. 74. § (1) bekezdés a), illetve c) pontjában meghatározott körben nem kezdeményezhet jogszerűen törvényességi felügyeleti eljárást, ha módjában lett volna a Ctv. 65- 70. §-aiban meghatározott, az adott tényállás mellett igénybe vehető peres eljárást kezdeményezni. Ugyanakkor ebből a szabályból az is következik, hogy az ügyész jogosult törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezni még folyamatban levő cég- vagy változásbejegyzési eljárás során vagy, ha a cég létesítő okirata nem cégjegyzéki adatot érintően törvénysértő, hiányos, de nem a Gt. 12. §-ának (4) bekezdésében meghatározott cégjegyzéki adatot érintő körben.

7.4.2.2. Más polgári peres vagy közigazgatási eljárás lehetősége

Nincs helye törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának a Ctv. 74. §-ának (3) bekezdése értelmében, egyrészt akkor, ha az arra vonatkozó igény a 65-70. §-ban meghatározott perben, másrészt más polgári perben, illetve közigazgatási eljárásban érvényesíthető.
A hivatkozott szabályból következően a peres eljárás, illetve közigazgatási eljárás igénybevételének lehetősége kizárja a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytathatóságát.
Kérdés lehet ugyanakkor, hogy elégséges-e, ha a peres vagy más közigazgatási eljárás lehetősége fennáll, avagy a konkrét kérelmező vonatkozásában kell az igényérvényesítés jogának biztosítva lennie. Megítélésünk szerint a Ctv. 74. §-ának (2) bekezdéséből az következik, hogy konkrétan kell vizsgálni, a kérelmező igényét más peres vagy közigazgatási eljárásban érvényesítheti-e. Például ha egy gazdasági társaság tagja, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja azt sérelmezi, hogy a legfőbb szerv határozata jogszabálysértő, a határozat megsemmisítésére irányuló törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet a cégbíróság érdemben nem vizsgálhatja, hiszen a Gt. 45-46. §-ai biztosítják a fent megjelöltek számára, hogy peres eljárás keretében érjék el a sérelmezett határozat hatályon kívül helyezését. A törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének joga értelemszerűen akkor sem illetheti meg a fent megjelölteket, ha a Gt. 45-46. §-aiban szabályozott, perindításra rendelkezésre álló jogvesztő határidő már letelt. Ugyanakkor ezen határozat vonatkozásában a jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése körében a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet. Az ügyész például akkor kezdeményezhet törvényességi felügyeleti eljárást, ha a legfőbb szervi határozat cégjegyzéki adatot nem érintett, a létesítő okiratot sem módosította (pl. a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról döntött). Amennyiben ugyanis a legfőbb szerv határozata alapján a létesítő okirat módosítására, illetve cégjegyzéki adat bejegyzésére került sor, az ügyészt a Ctv. 65-70. §-ainak vonatkozó rendelkezései alapján a keresetindítás joga megilleti.
Nem áll fenn törvényességi felügyeleti hatáskör a bírói gyakorlat szerint, ha:
- a kérelmező a hagyatékátadó végzésben foglaltak jogszerűségét vitatja (Legfelsőbb Bíróság Cgf. VII. 33.351/1994.),
- ha a kérelem tárgya az ügyvezető elszámoltatása, ellene kártérítési igény érvényesítése (Fővárosi Ítélőtábla 13. Cgf. 44409/2004),
- a kérelmező annak megvizsgálását kéri, hogy a gazdasági társaság tagjai vagy alkalmazottai a jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelnek-e (Legfelsőbb Bíróság Cgf. II. 31.210/1994.),
- a kérelmező a cég által kötött szerződések jogszerűségét vitatja (Legfelsőbb Bíróság Cgf. VII. 32.275/1992.),
- a kérelmező a bejegyzett cégnevet sérelmezi (Legfelsőbb Bíróság Cgf. VII. 32.362/1994.),
- a kérelmező az üzletrész-átruházási szerződés megsemmisítését, árverés megsemmisítését kéri (Legfelsőbb Bíróság Cgf. II. 30.016/1998.),
- a kérelmező annak kivizsgálását kéri, hogy a cég egyik tagja eleget tesz-e, megfelelően tesz-e eleget a társasági szerződésben vállalt személyes közreműködési kötelezettségének (Legfelsőbb Bíróság Cgf. II. 33.005/1998.),
- a kérelmező a munkaviszony megszűnése kapcsán megállapított járandóságát vitatja (Legfelsőbb Bíróság Cgf. VII. 33315/1998.),
- a meghalt tag jogutódjával való elszámolás vitatott (Legfelsőbb Bíróság Cgf. VII. 30020/1999.),
- a kérelmező a kérelmezettben tagsági jogokat gyakorló jogalany megalakulásának, szervezetének, működésének törvényességét vitatja (Legfelsőbb Bíróság Cgf. II. 31.873/1999.),
- a részvénytársaság törvénysértő működését azért kérik megállapítani, és emiatt a céggel szemben törvényességi felügyeleti szankciót azért kérnek alkalmazni, mert egyes részvényesek személye tekintetében jogvita alakult ki (Legfelsőbb Bíróság Cgf. VII. 30.968/1999.),
- a kizárásról szóló határozat érdemi felülvizsgálatára irányul a kérelem (Legfelsőbb Bíróság Cgf. VII. 32326/2000.).

7.4.2.3. A cég határozatainak gazdasági, célszerűségi vizsgálata

A Gt. 74. §-a (4) bekezdése értelmében a cégbíróság nem vizsgálja, nem vizsgálhatja törvényességi felügyeleti eljárás keretében a cég gazdálkodását, döntéseinek gazdaságosságát, célszerűségét. Ezen vizsgálat a cégbíróság feladatkörét, lehetőségét, a törvényességi felügyelet fogalmát is meghaladná, bírósági beavatkozást jelentene a cégek gazdasági tevékenységébe.

7.4.3. A bejegyzési eljárás és a törvényességi felügyeleti eljárás kapcsolata

A Ctv. 78. §-ának (1) bekezdése tételesen kizárja, hogy a cégbíróság a bejegyzési kérelem elbírálása során a bejegyzési kérelem tárgyában hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezzen.
A bejegyzési eljárás során a Ctv. biztosította keretek között kell a cégbíróságnak a létesítő okirat (módosítása), a cég határozata, a cégjegyzéki adat jogszabálysértő voltát - amennyiben arra az eljárásjogi szabályok lehetőséget adnak - észlelni. A cégbíróságnak az általános szabályok szerint folyó bejegyzési eljárás esetén hiánypótlási eljárás keretében kell elérnie, hogy a bejegyzési eljárás során észlelt jogszabálysértés megszűnjön. A hiánypótlási eljárás eredménytelensége esetén pedig a bejegyzési kérelmet el kell utasítania. Ez a szabály nem zárja ki, hogy a bejegyzési eljárás befejezését követően olyan jogszabálysértés fennállása esetén, mely a bejegyző végzés meghozatalának nem akadálya, a cégbíróság hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezzen. Például egyszerűsített cégeljárásban azt észleli a cégbíróság, hogy a tagok törzsbetéte 10 000 Ft-tal nem maradéktalanul osztható. E jogszabálysértés miatt a bejegyzési kérelem elutasítását a Ctv. 48. §-ának (7) bekezdése nem teszi lehetővé, ugyanakkor a fenti jogszabálysértés észlelése szükségessé teszi a bejegyzési eljárást követően törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból történő lefolytatását.
A bírói gyakorlat szerint a változásbejegyzési eljárás során a változásbejegyzési kérelemmel össze nem függő észlelt jogszabálysértés miatt a változásbejegyzési eljárásban törvényességi felügyeleti intézkedés nem hozható, amiatt a változásbejegyzési kérelem nem utasítható el, az észlelt jogszabálysértést külön indított törvényességi felügyeleti eljárásban kell a cégbíróságnak kiküszöböltetni. Ez azt jelenti, ha pl. a cégbíróság az általános szabályok szerint folyó, a kft. tagja személyében bekövetkezett változásbejegyzési eljárásban azt észleli, hogy a kft. társasági szerződése - szemben a Gt. 113. § (1) bekezdés b) pontjában írtakkal - nem határozza meg a tagokat megillető szavazati jog mértékét, emiatt a cégbíróság a bejegyzési eljárás keretében hiánypótlást nem rendelhet el, annak elmaradása esetén a bejegyzési kérelmet nem utasíthatja el, hanem a kért változást be kell jegyeznie, ha annak törvényes feltételei egyébként fennállnak. Külön hivatalból indított törvényességi felügyeleti eljárásban kell elérnie a cégbíróságnak, hogy a kft. hatályos létesítő okirata ne legyen törvénysértő tartalmú. A Legfelsőbb Bíróság gyakorlata szerint, ha a cég létesítő okirata törvénysértő tartalmú, az olyan jellegű jogszabálysértés, mely törvénysértő állapotot valósít meg, így a törvényességi felügyeleti eljárás - határidő nélkül - mindaddig lefolytatható, amíg a törvénysértő állapot fennáll.
A bejegyzési és a törvényességi felügyeleti eljárás között összefüggés az is, hogy a Ctv. 74. § (1) bekezdés a) és c) pontja alapján indult eljárásban nem vehet részt az a cégbíró, aki az eljárás tárgyává tett ügyben a bejegyző, változásbejegyző végzést hozta, hiszen ezen törvényességi felügyeleti eljárásban a bírónak saját korábban hozott határozatát kellene felülvizsgálnia.
Végül felhívjuk a figyelmet arra, hogy nem törvényességi felügyeleti eljárásban kell kiküszöbölni, ha a cégjegyzék elírás, adminisztratív hiba folytán tartalmaz a létesítő okiratban vagy egyéb okiratokban foglaltaktól eltérő adatot. Ilyen esetben akár hivatalból, akár kérelemre a bejegyző végzést a Pp. szabályainak alkalmazásával ki kell javítani, ki kell egészíteni, s ily módon kell elérni, hogy a cégjegyzék a létesítő okirat rendelkezésével vagy egyéb, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal összhangban legyen.
A Ctv. 2008. évi XCVI. tv.-el módosított rendelkezései tételesen kimondják: automatikus bejegyzés esetén, vagyis amikor a bejegyzésre a törvény rendelkezése folytán, a kérelem alapján előszerkesztett adatok szerinti tartalommal kerül sor, kijavítás iránti kérelem előterjeszthető.
A Ctv. 64/A. és 64/B. §-a speciális jogorvoslati eljárásra vonatkozó szabályokat tartalmaz arra az esetre, ha hivatalból téves adat bejegyzésére került sor, vagy a hivatalból történő bejegyzés jogszabályba ütközően elmaradt.

7.4.4. A párhuzamos eljárások lehetősége

A Ctv. 74. §-a (2) és (3) bekezdésének célja, hogy lehetőség szerint párhuzamos eljárásokra ne kerüljön sor, tehát ugyanazon jogkérdést a bíróságok (hatóságok) ne vizsgálják párhuzamosan. A szabályozás a peres eljárásokat preferálja, ami alatt az értendő, ha a jogalany peres eljárást kezdeményezhet, az kizárja a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytathatóságát az adott jogalany kérelmére. Ennek indoka megítélésünk szerint az, hogy a peres eljárásban a kötetlen bizonyítási rendszer a tényállások felderítését inkább teszi lehetővé.
Ugyanakkor közérdek, hogy a cégjegyzék valós, törvényes adatokat tartalmazzon, a cégek törvényesen működjenek. Ezért meghatározott körben hivatalból, illetve olyan esetekben, amikor a perindításra meghatározott személyek jogosultak és ebbe a körbe a kérelmező nem tartozik, kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárás keretében is sor kerülhessen a törvénysértés megszüntetésére.
A szabályozás fent vázolt módjára tekintettel előfordulhat, miszerint egyszerre több eljárás tárgya annak eldöntése, hogy például egy gazdasági társaság legfőbb szervének határozata jogszabálysértő-e. A gazdasági társaság egyik tagja a legfőbb szervi határozat hatályon kívül helyezése iránt pert indít a Gt. 45-46. §-ai alapján, míg a jogi érdekét valószínűsítő személy törvényességi felügyeleti eljárás keretében ugyanazon legfőbb szervi határozat megsemmisítését kéri és még a legfőbb szervi határozat alapján a változásbejegyzési eljárás is folyamatban van. Ilyen tényállás esetén megítélésünk szerint tipikus esetben az a célszerű, ha a cégbíróság a változás bejegyzése iránti eljárást, illetve a törvényességi felügyeleti eljárást a peres eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti, hiszen a fent leírtak szerint maga a jogalkotó ad elsőbbséget a peres eljárásoknak.
Előfordulhat, hogy a cégbíróság az adott tényállás mellett azt tartja indokoltnak, hogy a legfőbb szervi határozat hatályon kívül helyezésére irányuló peres eljárás ellenére a támadott határozat alapján a cégjegyzékbe a bejegyezni kért cégjegyzéki adatot, adatokat bejegyezze. Ilyen esetben a cégbíróságot a peres bíróság később hozott ítélete kötni fogja abban az esetben, ha a peres bíróság a legfőbb szerv cégjegyzékbe már bejegyzett cégjegyzéki adatot érintő határozatát hatályon kívül helyezi. Ezt az teszi lehetővé, hogy a cégbíróság bejegyző végzésének anyagi jogereje nincs. Ilyen esetben a cégbíróságnak törvényességi felügyeleti eljárás keretében kell biztosítania, hogy a cégjegyzék a jogerős ítéletben foglaltakkal összhangba kerüljön.
Ugyanakkor, ha peres eljárásban a bíróság a keresetet elutasítja, az ítélet - figyelemmel a keresethez kötöttség elvére - nem feltétlenül köti a cégbíróságot érdemi döntése meghozatalában.

7.5. A törvényességi felügyeleti eljárás megindulása

A törvényességi felügyeleti eljárás indulhat hivatalból, illetve kérelemre. A Ctv. a hivatalból induló eljárást tekinti tipikusnak. Ezt tükrözi a törvény szerkezete, mely előbb szabályozza a hivatalból indult eljárást és csak azt követően a kérelemre indult eljárást. A Ctv. világosan különválasztja a hivatalból, illetve a kérelemre indult eljárásokat, az irányadó szabályok több vonatkozásban eltérnek egymástól, pl. az eljárás menete, a költségviselés rendje stb. tekintetében.
Ahogy már rámutattunk, akár hivatalból, akár kérelemre indul a törvényességi felügyeleti eljárás, a 74. § (1) bekezdés a) és c) pontja alapján folyó törvényességi felügyeleti eljárásban nem járhat el az a bíró, aki a vonatkozó bejegyző végzést meghozta. Nem érvényesül a bejegyző végzést hozó bíróval szembeni kizáró ok, ha a törvényességi felügyeleti kérelem alapjául a Ctv. 71. § (1) bekezdés b), d) vagy e) pontja szolgál.
Fontos hangsúlyozni, a törvényességi felügyeleti eljárás célja a törvényes állapot, helyzet létrehozása. Ezért, ha például a cégbíróság azt észleli, hogy a gazdasági társaságnak már hosszabb ideje nincs vezető tisztségviselője, ami nyilvánvalóan jogszabálysértő állapot, nincs jogszerűen lehetőség - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - a törvényes működés helyreállítására irányuló felhívás nélkül a céggel szemben törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazására.

7.5.1. Törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból

A Ctv. 76. §-ának (1) bekezdése tételesen rögzíti, a hivatalból induló törvényességi felügyeleti eljárás eseteit.

7.5.1.1. A törvénysértés cégbíróság általi észlelése esetén

Hivatalból kell megindítani a törvényességi felügyeleti eljárást, ha cégbíróság annak lefolytatása szükségességéről eljárása során maga szerez tudomást.
A cégbíróság például a cégiratokat tanulmányozva észlelheti, hogy a cég nem tett eleget okirat-megküldési kötelezettségének, például a kft. ügyvezetője a tőkeleszállítás meghiúsulását nem jelentette be. A cégjegyzéket vizsgálva tudomására juthat, hogy például a cég törvényes képviselőjének megbízása lejárt, és sem újraválasztásának, sem az újonnan választott törvényes képviselő bejegyzését nem kérték.
A cégbíróság az előtte folyamatban levő változásbejegyzési eljárás során is észlelhet olyan körülményeket, melyek törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását teszik szükségessé. Például gazdasági társaság bejelenti, hogy a háromtagú felügyelőbizottság egyik tagja lemondott, s kéri a lemondott felügyelőbizottsági tag törlését anélkül, hogy új felügyelőbizottsági tag bejegyzését kérné stb..
A Ctv. 76. §-ának (3) bekezdése szerint hivatalból kell a cégbíróságnak eljárnia akkor is, ha a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását indokoltnak látja és a vonatkozó információt olyan személytől szerezte, aki nem kíván törvényességi felügyeleti kérelmet előterjeszteni, az előterjesztett kérelmét érdemi vizsgálat nélkül - pl. elkésettség miatt - el kellett elutasítani, avagy a kérelmező kérelmét visszavonta. A Fővárosi Ítélőtábla 16. Cgtf. 43446/2007 számú határozatában helytállóan mutatott rá, ha a cégbíróság olyan személytől szerez tudomást a törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülményről, aki nem kíván az eljárásban részt venni, azt kell vizsgálnia, hogy az ismertté vált jogszabálysértés a forgalombiztonságot vagy más közérdeket sért-e, veszélyeztet-e. "A kizárólag »személyes jellegű«, a bejelentő személyét, jogait, kötelezettségeit, jogi érdekét érintő jogszabálysértés főszabályként nem szolgálhat alapul a törvényességi felügyeleti eljárás hivatalbóli lefolytatásához, nincs jogszabályi lehetőség arra, hogy a sérelmet szenvedett fél erre irányuló határozott kérelme hiányában, az eljárásban félként való részvétele nélkül az egyéni jogsérelem orvoslása érdekében a cégbíróság hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást folytasson. (Különösen így van ez akkor, ha valamely anyagi jogszabály kifejezetten a tagot jogosítja fel igényérvényesítésre, mint pl. iratbetekintési, információkérési jog gyakorlása esetén. Ugyancsak kizárt a bejelentés alapján hivatalból történő törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása abban az esetben, amikor a bejelentésben foglaltak alapján polgári peres eljárásnak vagy közigazgatási eljárásnak van helye.)"
Nincs mód hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást lefolytatni, ha a hivatalbóli eljárás kizárt. A Ctv. 78. §-ának (1) bekezdése értelmében törvényességi felügyeleti eljárás a bejegyzési kérelem elbírálása során, a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan hivatalból nem indítható.

7.5.1.2. Más bíróság kezdeményezésére

A Ctv. 76. §-ának (1) bekezdése értelmében akkor is hivatalból kell lefolytatni a törvényességi felügyeleti eljárást, ha azt más bíróság kezdeményezi. Bíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban kérelmező (fél) nem lehet.
A "más bíróság" eljárása során olyan adatról, tényről, állapotról értesülhet, mely törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását teheti szükségessé, sőt a "más bíróság" saját eljárása során hozhat olyan döntést, mely egy cégjegyzékben szereplő cégjegyzéki adatot jogszabálysértővé tesz, vagy a cégjegyzéki adat jogszabálysértő voltának megállapítását jelenti. Pl. büntető bíróság jogerősen a cég bejegyzett vezető tisztségviselőjét szabadságvesztés büntetésre ítéli, polgári bíróság jogerős ítéletében megállapítja, hogy a cégnév más névviseléshez fűződő jogát sérti.
A "más bíróság" alatt nemcsak másik bíróság, hanem a cégbíróság bíróságának nem cégügyben eljáró tanácsa, bírója, de akár más cégbíróság is értendő.
Amennyiben másik bíróság kezdeményezi a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását, az eljárást a cégbíróság köteles lefolytatni, az eljárás megindításáról, befejezéséről a kezdeményező bíróságot értesítenie kell.
A Ctv. rendelkezései szerint a cégbejegyző végzés hatályon kívül helyezése, a cégalapítás érvénytelensége, illetve a létesítő okirat módosítása érvénytelensége megállapítása iránti perben a peres bíróság lehetősége, kötelezettsége, hogy a cégbíróságot törvényességi felügyeleti jogkörének gyakorlására bizonyos esetekben felhívja. Ezen eljárások lefolytatására, a cégbíróság intézkedési jogkörére a Ctv. 65-70. §-ai tartalmaznak speciális rendelkezéseket (lásd 5.4., 5.5., 5.6. pont).

7.5.1.3. Az eljárás megindítására vonatkozó határidők

A Ctv. 79. §-a a törvényességi felügyeleti eljárás hivatalbóli megindítását határidőhöz köti.
A cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülmény észlelésétől számított 30 napon belül köteles a törvényességi felügyeleti eljárást megindítani és az eljárás megindítására az okot adó körülmény bekövetkeztétől számított egy éven belül kerülhet sor. Főszabályként tehát, ha a törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülmény bekövetkeztétől egy év már eltelt, az eljárás nem indítható meg. Pl. nem szabályszerűen összehívott legfőbb szervi ülés döntött a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról, az adózott eredmény felosztásáról. Egy ilyen típusú jogszabálysértés miatt a cégbíróság a legfőbb szervi ülés megtartását követő egy év elteltével nem indíthat törvényességi felügyeleti eljárást.
Más a helyzet, ha a jogszabálysértés jogszabálysértő állapotban nyilvánul meg, mely érinthet cégjegyzéki adatot, de lehet attól független is. Pl. a vezető tisztségviselő megbízatása lejárt, de új vezető tisztségviselőt nem választottak, a volt vezető tisztségviselőt nem választották újra, a kft. társasági szerződése a tagokat megillető szavazati jog mértékét nem tartalmazza.
A fenti esetkörön túlmenően a Ctv. 79. §-ának (2) bekezdése értelmében a törvénysértő cégjegyzéki adat kiküszöbölése érdekében az egyéves határidő leteltét követően akkor is indítható - kizárólag hivatalból - törvényességi felügyeleti eljárás, ha az kivételesen indokolt, feltéve, hogy az eljárás célja a törvénysértő cégjegyzéki adat kiküszöbölése.

7.5.2. Törvényességi felügyeleti eljárás kérelemre

A Ctv. 77. §-ának (1) bekezdése tételesen felsorolja, kik jogosultak törvényességi felügyeleti kérelem előterjesztésére. Kérelmező lehet:
- az ügyész,
- a jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése körében
- a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság vagy közigazgatási szerv,
- a területileg illetékes gazdasági, illetve szakmai kamara, továbbá
- aki az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti.
Nem illeti meg a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének joga a fent írt személyeket, ha a jogszabálysértés kiküszöbölése érdekében a Ctv. 65-70. § szerint pert indíthatnak illetve, más polgári peres vagy közigazgatási eljárást kezdeményezhetnek.

7.5.2.1. Ügyész, hatóság, közigazgatási szerv, kamara kezdeményezésére

Az Alkotmány 51. §-ának (3) bekezdése, és a Magyar Köztársaság Ügyészségéről szóló 1972. évi V. tv. 1. §-ának (3) bekezdése szerint "az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség védelmében". A Ctv. 77. §-a (1) bekezdésének a) pontja tételesen feljogosítja az ügyészt törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére.
Az ügyész a Cégközlönyben megjelent bejegyző végzések alapján, a cégiratok tanulmányozása során, büntetőügyekből szerzett ismeretei alapján, illetve az ügyészséghez érkezett beadványokból, kérelmekből szerezhet tudomást olyan tényekről, melyek törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását indokolják.
Az ügyész törvényességi felügyeleti kérelem előterjesztési jogosultságát korlátozza a Ctv. 74. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltak, vagyis ha jogszabály az ügyésznek önálló perindítási, közigazgatási eljárás kezdeményezési jogkört biztosít. Ezért az ügyész főszabályként a Ctv. 74. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerint indíthat törvényességi felügyeleti eljárást, illetve a bejegyzési eljárás folyamatban léte alatt a Ctv. 78. §-ának alkalmazásával (lásd 7.10. pont).
Az ügyészen kívül a Ctv. szabályai szerint a jogszabályban meghatározott feladatai teljesítése körében a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság vagy közigazgatási szerv, illetve a területileg illetékes gazdasági, illetve szakmai kamara kezdeményezheti a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását. Az e körbe tartozó kérelmezőknek sem kell igazolniuk jogi érdeküket, hiszen nem saját érdekükben, hanem "közérdekből" jogosultak az eljárás kezdeményezésére.
Akkor jogosultak a kérelem előterjesztésére, ha olyan helyzetet sérelmeznek, amit az adott hatóság, szerv saját eljárásának keretei között, illetve polgári perben, közigazgatási eljárásban nem tud orvosolni.

7.5.2.2. Egyéb érdekeltek kezdeményezésére

Leggyakrabban jogi érdekeltségre hivatkozva terjesztenek elő törvényességi felügyeleti kérelmet.
A bírói gyakorlat szerint jogilag érdekeltnek tekintendő a cég tagja, vezető tisztségviselője, a felügyelőbizottság tagja, ha igényét más eljárás keretében nem tudja érvényesíteni. Bizonyos esetekben a cég alkalmazottja, illetve más személy is, akinek jogait egy cégjegyzéki adat, a cég általa törvénysértőnek tekintett működése sérti, és más polgári peres vagy közigazgatási eljárás keretében nem tudja az őt sértő helyzet megszüntetését elérni. Például a kérelmező tulajdonában álló ingatlan szerepel a cégjegyzékben a cég székhelyeként bejegyezve, holott a székhelyhasználat jogszerűségét biztosító szerződés már megszűnt. A bírói gyakorlat szerint jogi érdek akkor áll fenn, ha a jogvita mikénti eldöntése a kérelmező élet- és jogviszonyait befolyásolni tudja, a kérelmező az eljárás lefolytatásának eredményeként kötelezettségektől szabadul, jogokat szerez vagy a döntés egyéb módon rá kihat.
A Ctv.-n kívül más jogszabályok is felruházhatnak meghatározott személyeket törvényességi felügyeleti kérelem előterjesztésére, pl. az Szvt. 154. §-ának (11) bekezdése a beszámoló letétbe helyezésének, közzétételének elmaradása esetén hatalmazza fel a jogos érdekeiben érintett harmadik személyt törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére.

7.5.2.3. A kérelem benyújtására vonatkozó határidők

A Ctv. 79. §-ának (1) bekezdése szerint a kérelmező kérelmét a törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 30 napos elévülési jellegű határidőn belül terjesztheti elő. Az eljárásra okot adó körülmény bekövetkeztétől számított 1 év elteltével főszabályként a kérelem akkor sem terjeszthető elő joghatályosan, ha az eljárásra okot adó körülményről a kérelmező az egyéves határidő elteltét követően értesül. Az egyéves határidő jogvesztő, igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
A fenti határidők anyagi jogi határidők, vagyis a törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülmény bekövetkeztétől számított 30 napon, illetve 1 éven belül a kérelemnek a cégbírósághoz meg kell érkeznie, nem a beadvány postára adásának az időpontja az irányadó.
Speciális szabály vonatkozik arra az esetre, ha a törvényességi felügyeleti kérelmet jogszabálysértő helyzet, állapot fennállása miatt nyújtják be. Ebben az esetben a törvényességi felügyeleti kérelem akkor is előterjeszthető és érdemben vizsgálandó, ha a törvénysértő állapot bekövetkeztétől az egy év már eltelt, de ez a helyzet a kérelem benyújtásakor még fennáll. Például olyan személy a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, akivel szemben egy évnél hosszabb ideje áll fenn kizáró ok, törvénysértő évek óta a létesítő okirat tartalma.

7.5.2.4. A törvényességi felügyeleti kérelem tartalma

A törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet a Pp. szabályainak megfelelő módon és tartalommal kell elkészíteni. A kérelemben meg kell jelölni, hogy a kérelmező
- melyik céggel szemben,
- mi okból
kéri a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását. (A kérelemnek az ügy elbíráláshoz szükséges valamennyi tényt, illetve adatot tartalmaznia kell.)
Megállapíthatónak kell lennie a kérelemből, hogy a kérelmező:
- jogosult a kérelem előterjesztésére,
- kérelmét jogszabályban meghatározott határidőn belül nyújtotta be.
Álláspontunk szerint nem kell feltétlenül megjelölni, hogy a céggel szemben a kérelmező milyen törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazását kéri, ugyanis a cégbíróság hatáskörébe tartozik annak eldöntése, milyen szankció alkalmazása indokolt az adott tényállás mellett, az adott céggel szemben. Természetesen nem kizárt, hogy a kérelmező megjelölje, hogy pl. felügyelőbiztos kirendelését kéri.
A cégbíróság előtti törvényességi felügyeleti eljárásban a jogi képviselet nem kötelező, ha azonban a kérelmezőt jogi képviselő képviseli, a jogi képviselőnek adott meghatalmazás csatolandó, avagy a jogi képviselő képviseleti joga igazolandó.
Figyelemmel az Itv. 65. §-ában írtakra a kérelmen a cégbírósági felügyeleti illetéket nem kell leróni. A cégbíróság az eljárást befejező határozatában dönt a cégbírósági felügyeleti illeték mértékéről, viseléséről (lásd 7.8. pont).
A kérelmet, esetleges mellékleteit a Pp. 93. §-ának (2) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő példányszámban kell benyújtani, ahogy arra a Fővárosi Ítélőtábla 13. Cgtf. 44611/2006 számú határozatában rámutatott.
A törvényességi felügyeleti eljárás során a kérelmező kérelme előterjesztésének okát nem változtathatja meg. Ha újabb ok merül fel, a kérelmező újabb törvényességi felügyeleti kérelemben terjesztheti azt csak elő.

7.6. A törvényességi felügyeleti eljárás lefolyása

7.6.1. Hivatalból induló eljárás

A hivatalból induló törvényességi felügyeleti eljárás a cégbíróság végzésével indul. A cégbíróságnak az eljárást megindító végzését az eljárásra okot adó körülményről történt tudomásszerzésétől számított 30 napon belül kell meghoznia, feltéve, hogy a Ctv. 79. §-ában meghatározott, az eljárás megindítására vonatkozó határidők figyelembevételével az eljárás még megindítható.
Az eljárást megindító végzésében a cégbíróság:
- a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel,
- a jogszabálysértés pontos megjelölésével,
- a határidő pontos meghatározásával (mely határidő nem lehet 30 napnál több)
felhívja a céget, hogy:
- írásban nyilatkozzon, vitatja-e a végzésben foglaltakat,
- ha nem vitatja, úgy a törvénysértő helyzetet szüntesse meg.
A végzés tartalmával kapcsolatban felhívjuk a figyelmet arra, hogy a cégbíróság végzésében nem köteles pontosan meghatározni, hogy az adott tényállás mellett milyen intézkedés alkalmazásának terhével hívja fel a céget a törvénysértő helyzet, állapot megszüntetésére, tehát jogszerű a végzés, ha a Ctv. 81. §-ában meghatározott jogkövetkezményekre vagy általánosságban a törvényes jogkövetkezményekre utal. Az sem jogszabálysértő, ha pontosan megjelöl egy intézkedési fajtát, pl. pénzbírság terhével hívja fel a céget a törvénysértő helyzet megszüntetésére. Ebben az esetben azonban a cégbíróság kötve van a végzésében megjelölt szankcióhoz, legalábbis oly módon, hogy a végzésében meghatározott intézkedés helyett, annál enyhébb intézkedést alkalmazhat, de annál súlyosabbat nem. Ezen jogértelmezésnek az az indoka, hogy a jogkövetkezmény ismerete befolyásolhatja a céget abban, eleget tesz-e a felhívásban foglaltaknak.
A fenti tartalmú végzés pervezető végzésnek tekintendő, így fellebbezéssel nem támadható.
Hivatalból induló törvényességi felügyeleti eljárás esetén a költségeket - figyelemmel a Ctv. 76. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra - az állam előlegezi.

7.6.2. Kérelemre induló eljárás

A kérelem megérkezését követően a cégbíróság először azt vizsgálja, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának feltételei fennállnak-e. Ezen belül ellenőrzi:
- a kérelem előterjesztésére meghatározott törvényes határidőt betartották-e,
- a kérelem elbírálására hatáskörrel rendelkezik-e,
- arra jogosult terjesztette-e elő a kérelmet.
Ha a fenti követelmények valamelyikének a kérelem nem felel meg, a cégbíróság a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasítja.
Ha a kérelemből nem állapítható meg egyértelműen, hogy a kérelem a fent kifejtettek szerint érdemben vizsgálható-e, a kérelem tartalmilag hiányos, avagy más hiányosságban szenved, a cégbíróság hiánypótló végzésben hívja fel a kérelmezőt a hiányosság megszüntetésére. Ha a kérelmező hiánypótlási kötelezettségének nem tesz eleget, avagy a hiánypótlás folytán az állapítható meg, hogy a kérelmező kérelme érdemben nem vizsgálható, a cégbíróság a kérelmet elutasítja.
Ha a kérelem a törvényes előírásoknak megfelel, a kérelmet a cégbíróság köteles a kérelmezett cégnek megküldeni. A cégbíróság a kérelmet nem önmagában küldi meg, hanem egy végzéssel. A végzésben a cégbíróság:
- a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel,
- a határidő pontos meghatározásával (mely határidő nem lehet 30 napnál több)
felhívja a céget:
- írásban nyilatkozzon, vitatja-e a kérelemben foglaltakat,
- ha nem vitatja, úgy a törvénysértő helyzetet szüntesse meg.
Itt is irányadóak a 7.6.1. pontban írtak a jogkövetkezményekkel összefüggésben.
Kérelemre induló eljárás esetén a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásával felmerülő költségeket a kérelmező köteles előlegezni. Ugyanakkor a kérelem benyújtásakor az Itv. 65. §-a szerinti cégbírósági felügyeleti illetéket nem kell megfizetni (lásd 7.5.2.4. és 7.8.pont).

7.6.3. Az eljárás lefolytatására vonatkozó közös szabályok mind a hivatalból, mind a kérelemre indult eljárás esetén

Mind hivatalból, mind kérelemre induló eljárás esetén az eljárást megindító végzést, kérelemre induló eljárás esetén a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet is a kérelmezett cégnek meg kell küldeni.
Amennyiben a végzés kézbesítése postai úton meghiúsul, a cégbíróság a kézbesítendő iratokat a Ctvn.-nel módosított Ctv. 72. § (6) bekezdésében írtak szerint a Cégközlönyben történő közzététel útján kézbesíti. Az iratok ebben az esetben a közzétételt követő ötödik napon tekintendők kézbesítettnek. (Ez a kézbesítési szabály a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott valamennyi végzésre vonatkozik.)
A cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás során a Ctv. 80. § (2) bekezdésében meghatározott bizonyítási eszközöket veheti igénybe. Így módjában áll a cég képviselőjét, tagját, kérelemre indult eljárás esetén a kérelmezőt személyesen meghallgatni, vagy tőlük írásbeli nyilatkozatot kérni. Ezen túlmenően, ha a cég képviselőjének, tagjának elérhetősége nem ismert, szükség esetén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet megkeresheti az elérhetőség felderítése érdekében. A cégbíróság hivatalból is beszerezhet olyan írásbeli bizonyítékokat, amelyek azért szükségesek, hogy tisztázza azokat az adatokat és tényeket, amelyek a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükségesek. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a fentieken túlmenő bizonyítás lefolytatására a cégbíróságnak nincs törvényes lehetősége, például nem rendelhet ki szakértőt, de a felek által rendelkezésére bocsátott írásbeli szakértői véleményt figyelembe veheti.
A cég az eljárást megindító végzésben, kérelemre indult eljárás esetén a cégbíróság felhívó végzésében szereplő legfeljebb 30 napos határidő meghosszabbítását kérheti a határidő lejárta előtt.
A cégbíróság a határidőt indokolt esetben - a cég határidő lejárta előtt benyújtott kérelmére - kizárólag egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.

7.7. Döntési alternatívák a törvényességi felügyeleti eljárásban, az intézkedések köre

A Ctv. 81. §-ának (3) bekezdése értelmében a cégbíróságnak az eljárást megindító végzés, kérelemre induló eljárás esetén a felhívó végzés kiadását követő 90 napon belül érdemi döntését meg kell hoznia. Ezen határidő számítása során figyelmen kívül kell hagyni a fenti végzés kiadásától a végzésben meghatározott határidő lejártáig eltelt időt. Megítélésünk szerint a hivatkozott rendelkezés helyes értelmezése az, ha a cég előbb nyilatkozik, hogy álláspontja szerint nem áll fenn a törvénysértő helyzet, ezen nyilatkozat cégbírósághoz történő megérkezésig eltelt időt nem lehet a 90 napos határidő szempontjából figyelembe venni. A 90 napos ügyintézési határidő be nem tartásának a Ctv.-ben meghatározott jogkövetkezménye nincs.
Hivatalból indult eljárás esetén az érdemi döntés az eljárás megszüntetése, illetve törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazása lehet. Kérelemre indult eljárás esetén a fenti tartalmú döntéseken túlmenően a kérelem elutasítására is sor kerülhet.
Amennyiben a törvényességi felügyeleti eljárás intézkedés alkalmazásával zárul, az csak abban az esetben eredményezi a törvényességi felügyeleti eljárás érdemi befejezését, ha a törvényes helyzetet a cég ezt követően helyreállítja. Amennyiben erre nem kerül sor, a cégbíróságnak ismételten intézkedést, intézkedéseket kell alkalmaznia mindaddig, amíg a törvényes állapot helyre nem áll, vagy a céget megszűntnek nem nyilvánítja. Az egyes jogerős törvényességi felügyeleti intézkedések között hat hónapnál hosszabb idő nem telhet el.

7.7.1. Az eljárás megszüntetése, a kérelem elutasítása

A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárást meg kell szüntetni, ha a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a törvénysértő állapot nem áll fenn. Pl. a cégiratok szerint a cég nem tett eleget jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségének, de a cég a törvényességi felügyeleti eljárás során igazolja, hogy ennek eleget tett, bejelentési kötelezettség nem terhelte.
Mint már hivatkoztunk rá, a törvényességi felügyeleti eljárás célja a törvényes működés helyreállítása, ezért ha a cég törvényes működését a cégbíróság eljárást megindító végzésére, illetve kérelemre indult eljárás esetén a felhívó végzésben foglaltakra tekintettel helyreállítja, a törvényességi felügyeleti eljárást intézkedés alkalmazása nélkül meg kell szüntetni.
A kérelmező kérelmét az eljárás során bármikor - indokolás és a kérelmezett hozzájárulásának beszerzése nélkül - visszavonhatja. Ebben az esetben a kérelemre indult eljárást ugyancsak meg kell szüntetni. (A kérelem visszavonása azonban nem zárja ki, hogy a cégbíróság hivatalból indult eljárás keretében vizsgálja a visszavont kérelemben szereplő jogszabálysértést.)
Kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárás esetén, a cégbíróság a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasítja, ha arra a következtetésre jut, hogy a kérelemben jelzett jogsértés nem áll fenn, vagy a kérelem elbírálásának egyéb akadálya van.
Az eljárást megszüntető, a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító végzésben a költségek viseléséről is rendelkezni kell (lásd 7.8. pontot).

7.7.2. A törvényességi felügyeleti intézkedések skálája

Ha a törvényességi felügyeleti eljárás eredményeképpen megállapítást nyer, hogy a törvénysértő helyzet, állapot fennáll, azt a cég önként, törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazása előtt nem szüntette meg, a cégbíróság a céggel, meghatározott esetekben a vezető tisztségviselővel szemben törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmaz.
Intézkedések meghatározott esetekben a minősített többséget biztosító befolyás megszerzőjével [Gt. 52. § (1) bekezdés, 54. § (1) bekezdés], az elismert vállalatcsoport uralkodó tagjával szemben is alkalmazhatóak [Gt. 62. § (4) bekezdés b) pont] a Gt.-ben írtak betartásával.
A minősített befolyásszerzővel szemben, ha a befolyásszerző minősített befolyása bejelentésére vonatkozó kötelezettségét késedelmesen teljesíti vagy elmulasztja, a cégbíróság csak a Ctv. 81. § (1) a) és b) pontja szerinti intézkedést alkalmazhatja figyelemmel a Ctv. 85. § (5) bekezdésében írtakra.
A törvényességi felügyeleti intézkedések körét a Ctv. 81. § (1) bekezdés a)-e) pontja taxatíve felsorolja, legvégső eszközként a cégbíróság a céget megszűntnek nyilváníthatja [81. § (6) bekezdés].
A cégbíróság céggel szembeni intézkedési lehetőségeinek köre széles skálájú. A cégbíróság azonban a céggel szemben csak a Ctv.-ben tételesen meghatározott szankciókat alkalmazhatja, pl. a cég bankszámláját nem zárolhatja, törvényességi felügyeleti intézkedésként az ügyvezető ellen büntető feljelentést nem tehet (Fővárosi Ítélőtábla 13. Cgf. 44409/2004).
A cégbíróság mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy a Ctv. 81. § (1) bekezdésében felsorolt szankciók közül melyiket alkalmazza, figyelembe véve az eset összes körülményét, a jogsértés jellegét, súlyosságát, a cég korábbi működését stb.. Az Alkotmánybíróság 30/1994. (IV. 20.) AB határozatban kimondta, "a törvényességi felügyelet olyan mérlegelési jogkört biztosít a bíróságok számára, hogy a törvényesség biztosítása érdekében mindig az eset körülményeinek legmegfelelőbb intézkedést tegyék meg a gazdasági forgalom törvényességének biztosítása, ám ezzel egyidejűleg és azonos súllyal a jogbiztonság és a forgalombiztonság szempontjainak érvényére juttatása érdekében".
A Legfelsőbb Bíróság Gk. 70. számú - ma már nem irányadó - állásfoglalásában is hangsúlyozta "olyan szankciót kell alkalmazni, amely arányban áll a jogsértés súlyával és végre is hajtható."
A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében - így Cgf. II. 33.467/1998. számú határozatában - is rámutatott, a cégbíróság a kérelmező kérelmében megjelölt szankcióhoz nincs kötve, annál enyhébb szankciót is alkalmazhat, ha azt találja elégségesnek, illetve minimálisan szükségesnek az elérni kívánt cél, a cég törvényes működésének biztosítása szempontjából. Ha azonban a cégbíróság a céggel szemben esetleg súlyosabb szankciót kíván alkalmazni, erre figyelmeztetni kell a céget, hogy a cég a lehetséges jogkövetkezménnyel számolva döntsön követendő magatartásáról. Hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárásban is a cégbíróság kötve van a törvénysértő állapot megszüntetésére felhívó végzésében megjelölt szankcióhoz oly módon, hogy az ott megjelöltnél súlyosabb szankciót nem alkalmazhat.
A cégbíróság a Ctv. 81. §-ának (2) bekezdése értelmében a céggel szemben egyszerre több törvényességi felügyeleti szankciót is alkalmazhat, például pénzbírság kiszabása mellett a cég legfőbb szervének ülését is összehívhatja, összehívatathatja. A hivatkozott rendelkezésből az is következik, hogy - pénzbírság kivételével - ugyanazt az intézkedést, ugyanazon jogszabálysértő helyzet vagy állapot miatt ismételten a céggel szemben nem alkalmazhatja.
Tételes Ctv.-beli rendelkezés, hogy a cég megszűntnek nyilvánítására csak akkor kerülhet sor, ha a cégbíróság a céggel szemben legalább egy törvényességi felügyeleti intézkedést már alkalmazott, és az nem vezetett eredményre.
A Ctv. 81. §-a (4) bekezdése rögzíti, ha a cég nem tesz eleget a törvénysértő állapot megszüntetése kapcsán a változásbejegyzési kérelem előterjesztésére vonatkozó kötelezettségének, a cégbíróság az (1) bekezdésben foglalt intézkedések alkalmazása mellett a jogszabálysértő adatot hivatalból törölheti a cégjegyzékből. Például vezető tisztségviselőként van bejegyezve elhunyt személy, de e személy törése iránt a cég változás bejegyzése iránti kérelmet nem nyújtott be. Ilyen esetben a cégbíróság a Ctv. 81. § (1) bekezdése szerinti valamelyik intézkedés alkalmazása - tipikusan pénzbírság kiszabása - mellett a volt vezető tisztségviselőt a cégjegyzékből hivatalból törli.

7.7.2.1. Írásbeli felhívás a törvényes működés helyreállítására

A legenyhébb törvényességi felügyeleti intézkedés az, ha - a Ctv. 81. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásával - a cégbíróság a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel ismételten felhívja a céget, hogy a végzésében meghatározott időn belül törvényes működését állítsa helyre és erről a cégbíróságot tájékoztassa.
Hangsúlyozni szükséges, hogy mindig a cég, sohasem törvényes képviselője hívandó fel a törvényes működés helyreállítására, figyelemmel a jogszabály megszövegezésére.
A cégbíróságnak végzésében pontosan meg kell határoznia azt az időt, amely alatt a cégnek a törvénysértő állapotot meg kell szüntetnie. A Ctv. a biztosítandó időtartamot nem határolja be, annak meghatározása a cégbíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.
A Ctv. 81. § (1) bekezdés a) pontjában azért szerepel az "ismételten" szó, mivel a törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróságnak már az eljárást megindító, kérelemre induló eljárás esetén a felhívó végzésében fel kellett hívnia a céget a Ctv. 80. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazásával a törvénysértő állapot megszüntetésére, ha a cég a törvénysértő állapot fennállását nem vitatja.
A Legfelsőbb Bíróság Gfv. X. 30.382/2006 számú határozatában kifejtette, ha a törvényes helyzet többféleképpen helyreállítható, a törvénysértő helyzet megszüntetésének módját a törvényességi felügyeleti eljárásban eljáró bíróság nem határozhatja meg, mivel ez olyan beavatkozást jelentene a cégek gazdálkodási, szervezeti autonómiájába, melyre a bíróságoknak a jogszabály nem ad felhatalmazást.
A Ctv. 81. § (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedés alkalmazása jellemzően kissúlyú törvénysértés esetén indokolt.

7.7.2.2. Pénzbírság

A cégbíróság a céggel, illetve vezető tisztségviselőjével szemben pénzbírságot is kiszabhat, melynek legkisebb összege 100 000 Ft, legmagasabb összege 10 000 000 Ft lehet. Ha például a cégbíróság felhívja a céget, hogy jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségének a végzésben megjelölt időn belül tegyen eleget, és a cég ennek a felhívásnak nem tesz időben, megfelelően eleget, tipikusan pénzbírság kiszabására kerül sor.
A cégbíróság dönti el, hogy a pénzbírságot a céggel vagy vezető tisztségviselőjével szemben szabja-e ki, attól függően, hogy melyiküknek róható fel a törvénysértő helyzet. A vezető tisztségviselők bírságolása tipikusan akkor indokolt, ha a cég bejelentési kötelezettsége teljesítését mulasztja el a vezető tisztségviselő hibájából vagy a legfőbb szerv összehívásának elmaradása okozza a jogszabálysértést.
A pénzbírság ugyanazon céggel, ugyanazon vezető tisztségviselővel szemben ugyanazon törvénysértő magatartás miatt többször is kiszabható.

7.7.2.3. A cég határozatának megsemmisítése, új határozat hozatalára történő kötelezés

A határozat megsemmisítése akkor alkalmazandó intézkedés, amikor a határozat jogszabálysértő, avagy a létesítő okiratban foglaltakkal ellentétes, akár tartalmilag, akár a határozat meghozatalának módja miatt. Például jogszabályi rendelkezésbe ütközik a legfőbb szervi határozat, ha az abban foglaltak szerint a gazdasági társaságnak két tagból álló felügyelőbizottsága lesz. Ugyanakkor öttagú felügyelőbizottság választása a létesítő okiratban foglaltakba ütközik, ha a létesítő okirat szerint a felügyelőbizottsági tagok száma hét.
A határozat megsemmisítésére akkor is sor kerülhet, ha a határozat cégjegyzéki adatot nem érint, például a számviteli törvény szerinti éves beszámoló elfogadásáról nem szabályszerűen összehívott legfőbb szervi ülés határozott.
Bizonyos tényállások esetén nem elégséges a törvényes állapot helyreállításához a határozat megsemmisítése, hanem új határozat meghozatala is elengedhetetlen. Így például, ha a számviteli törvény szerinti beszámolót nem szabályosan összehívott legfőbb szervi ülés fogadta el, a törvénysértő helyzet nem áll helyre azáltal, hogy a határozatot a cégbíróság megsemmisíti. A törvényeknek megfelelő helyzet akkor jön létre, ha a kérdésben a cég szabályosan dönt. Ezért ilyen és ehhez hasonló tényállások esetén a cégbíróság nemcsak megsemmisíti a határozatot, hanem új határozat hozatalát is előírja.
Az új határozat meghozatalára rendelkezésre álló határidőt a végzésben meg kell határozni. A Ctv. nem rögzíti a biztosítandó határidő tartalmát, de annak a törvény szövege szerint "megfelelőnek" kell lennie. Így figyelemmel kell lenni a hozandó döntés előkészítésének időigényességére, az adott cég legfőbb szerve összehívásának szabályaira.

7.7.2.4. A cég legfőbb szervének összehívása

Bizonyos tényállások esetén a törvénysértő helyzet azáltal szüntethető meg, ha az adott cég legfőbb szerve hozza meg a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedéseket, döntéseket.
A legfőbb szerv törvényességi felügyeleti eljárás keretében történő összehívására jogosult egyrészt a cégbíróság, másrészt a cégbíróság által arra feljogosított személy, szervezet.
A cégbíróságok nem gyakran élnek azzal a lehetőséggel, hogy maguk hívják össze a legfőbb szerv ülését. Ennek indoka, ha a cégbíróság a cég legfőbb szervét maga hívja össze, a cégbíróságnak kell meghatároznia a legfőbb szerv ülésének időpontját, el kell készítenie, és el kell küldenie a meghívót, a meghívó tartalmára, elküldésének, közzétételének módjára vonatkozó anyagi jogi és létesítő okirati rendelkezések betartásával, biztosítania kell a helyszínt.
A Ctv. azonban nemcsak azt a lehetőséget biztosítja, hogy a cégbíróság maga hívja össze a legfőbb szerv ülését, hanem azt is, hogy arra - a cég költségére - megfelelő személyt vagy szervezetet rendeljen ki. Megfelelő személy vagy szervezet lehet a kérelmező, a cég tagja, a felügyelőbizottság tagja stb. Ebben az esetben a technikai lebonyolítás nem a cégbíróság feladata.
A cégbíróság nemcsak a Ctv. alapján jogosult a legfőbb szervi ülés összehívására, hanem az adott cégformára vonatkozó anyagi jogi jogszabályi rendelkezések is biztosíthatnak ilyen jogkört számára.
A Gt. 49. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében a cégbíróság hívja össze a legfőbb szerv ülését, ha a kisebbség jogszerűen előterjesztett kérelmére az ügyvezetés a kérésnek az előterjesztéstől számított 30 napon belül nem tenne eleget. Ebben az esetben az indítványt tevő tagoknak (részvényeseknek) kell a legfőbb szerv összehívásával, megtartásával járó költségeket megelőlegezniük, és nekik kell az ülés megtartásának egyéb technikai feltételeit is biztosítaniuk.
Elismert vállalatcsoport esetén a Gt. 62. §-ának (2) bekezdése értelmében az ellenőrzött társaságnak a szavazatok legalább 5%-ával rendelkező tagjai, részvényesei, valamint az ellenőrzött társaság vezető tisztségviselői kezdeményezhetik az uralkodó tag legfőbb szerve ülésének az összehívását, ha az uralmi szerződésben foglaltak lényeges vagy ismételt megsértését észlelik. Ha az uralkodó tag ügyvezetése a kérelemnek 15 napon belül nem tesz eleget, az indítványtevők kérelmére a cégbíróság köteles az uralkodó tag legfőbb szervének összehívására vagy arra az indítványtevőket jogosíthatja fel a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül.
Korlátolt felelősségű társaság esetén a Gt. 151. §-ának (2) bekezdése ugyancsak hatáskört biztosít a cégbíróság számára a taggyűlés összehívására. Előírja, ha a társaságnak nem maradt ügyvezetője, a taggyűlést bármelyik tag összehívhatja. Ha ere a változás bekövetkeztétől számított 30 napon belül nem került sor, vagy az nem lehetséges, akkor a taggyűlést bármelyik tag vagy hitelező kérelmére a cégbíróság hívja össze.
Európai részvénytársaság esetén a Tanács 2001. évi 2157/2001/EK rendeletének 55. cikke szerint az SE jegyzett tőkéjének legalább 10%-a felett rendelkező egy vagy több részvényes kérheti az európai részvénytársaság közgyűlésének összehívását és napirendjének összeállítását. A rendelet megengedő rendelkezésére tekintettel az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. tv. 8. §-a akként rendelkezik - hacsak az alapszabály kedvezőbb rendelkezést nem tartalmaz -, a rendeletben meghatározott kisebbségi jogokat az SE jegyzett tőkéjének legalább 5%-át képviselő részvényesek gyakorolhatják. Ha a kérelemnek nem tesznek eleget és legfeljebb 2 hónapon belül a közgyűlést nem tartják meg, az SE székhelye szerint illetékes hatóság - magyarországi székhelyű SE esetén a székhely szerint illetékes cégbíróság - elrendelheti, hogy meghatározott időn belül közgyűlést hívjanak össze, illetve felhatalmazhatja a kérelmet benyújtó részvényeseket vagy képviselőiket a közgyűlés összehívására.

7.7.2.5. Felügyelőbiztos kirendelése

Felügyelőbiztos kirendelésére sor kerülhet hivatalból, illetve kérelemre.
A Ctv. 81. § (1) bekezdés e) pontja szerint akkor lehet felügyelőbiztost kirendelni, ha a cég működése törvényességének helyreállítása más módon nem biztosítható. Ezen intézkedés alkalmazása általában akkor indokolt, ha a cég tagjai között jelentős ellentét halmozódott fel, mely a cég törvényellenes működéséhez vezetett, és ezen ellentét feloldására a tagok nem képesek, illetve ha a cégnek nincs törvényes képviselője és a törvényes képviselő megválasztására valamilyen ok folytán a cég tagjai nem képesek.
A felügyelőbiztos legfeljebb 90 napra rendelhető ki. A végzésben meg kell határozni a felügyelőbiztos feladatkörét.
A fent írtaknak megfelelően a felügyelőbiztos kirendelésére sor kerülhet akkor is, ha van a cégnek vezető tisztségviselője, de akkor is, ha a cégnek nincs vezető tisztségviselője. Annak is jelentősége van meghatározott esetekben, hogy a felügyelőbiztos kirendelésére a cég tagjának kérelmére, vagy más személy kérelmére, esetleg hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárásban került sor.
A cégbíróság a felügyelőbiztost állami szerv vagy kamara által vezetett névjegyzékben szereplő, a feladat ellátására alkalmas személyek közül rendelheti ki, pl. ügyvéd, szakértő, közvetítő stb. rendelhető ki felügyelőbiztosnak.
A felügyelőbiztosnak a cégtől független személynek kell lennie. Nem lehet felügyelőbiztos, akinek közeli hozzátartozója, élettársa, a cég tagja, részvényese, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja vagy könyvvizsgálója, valamint az, aki a céggel azonos tevékenységet folytató más cégben vezető tisztségviselő.
Csak olyan személy rendelhető ki felügyelőbiztosnak, aki a megbízást elvállalja, tehát szemben a felszámolókénti kirendeléssel, a megbízás elfogadása önkéntes.
A felügyelőbiztosnak kirendelését követően az aláírási címpéldányát a cégbírósághoz be kell nyújtania, méghozzá álláspontunk szerint elektronikus úton.
A felügyelőbiztos feladata a cég törvényes működésének helyreállításához szükséges intézkedések megtétele. A cég vezető tisztségviselői a hatáskörüket csak a felügyelőbiztos részére biztosított jogok megsértése nélkül gyakorolhatják. Amennyiben a cégnek nincs vezető tisztségviselője, a felügyelőbiztos gyakorolja a vezető tisztségviselő jogkörét a cégbíróság végzésében foglaltaknak megfelelően. (Ebben az esetben a cégbíróság - szükség esetén a korábbi vezető tisztségviselő törlésével - a felügyelőbiztost, mint a cég képviselőjét a cégjegyzékbe bejegyzi.)
A felügyelőbiztos joga, hogy a törvényes működés helyreállításához szükséges körben a vezető tisztségviselőktől, a cég vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérjen. A felügyelőbiztosnak joga van arra, hogy a cég vezető munkavállalói, tagjai minden olyan információt, iratot biztosítsanak számára, mely tisztsége ellátását elősegíti.
A felügyelőbiztost munkája ellátásában akadályozó személy - a felügyelőbiztos kérelmére - a Pp. 120. §-ának alkalmazásával pénzbírsággal sújtható, szükség esetén akár többször is.
Amennyiben azért került sor a felügyelőbiztos kirendelésére, mert a cégnek nem volt vezető tisztségviselője és az eljárás a cég tagjának kérelmére indult, a cégbíróság végzésében feljogosíthatja a felügyelőbiztost arra is, hogy betekintsen a cég könyvvezetésébe, szerződéseit, bankszámláit megvizsgálhassa. A fent vázolt esetben a felügyelőbiztos a vezető tisztségviselő jogkörében a halaszthatatlan intézkedéseket is megteheti, szerződést azonban csak akkor köthet, követelést csak akkor ismerhet el, illetve jogról csak akkor mondhat le, ha ezáltal az általa képviselt céget nyilvánvaló károsodástól óvja meg.
A felügyelőbiztost titoktartási kötelezettség terheli, a birtokába jutott információkról csak a cégbíróságot tájékoztathatja. Köteles a cégbíróság felhívására tevékenységéről beszámolni. Működése során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért polgári jogi kártérítési felelősség terheli. A felügyelőbiztos a cégbíróság felhívására, a bíróság által megadott határidőn belül és módon köteles tevékenységéről beszámolni.
A felügyelőbiztos intézkedése ellen kifogással lehet élni a cégbíróságon, ha az intézkedés, esetleg annak elmulasztása jogszabálysértő, vagy a cég, annak tagjai (részvényesei), hitelezői vagy más személy jogos érdekeit sérti. A sérelmet szenvedett a kifogást az intézkedésről történt tudomásszerzésétől számított 8 napon belül nyújthatja be, feltéve, hogy a felügyelőbiztos kirendelésének időtartama még nem járt le. Amennyiben a cégbíróság a kifogást megalapozottnak tartja, több intézkedés közül választhat, a felügyelőbiztos intézkedését megsemmisítheti, kötelezheti őt megfelelő intézkedés megtételére, avagy leválthatja és helyére új felügyelőbiztost rendelhet ki. Amennyiben a kifogás alaptalan, a kifogást elutasítja.
A felügyelőbiztos megbízatása a cég törvényes működésének helyreállításával, illetve a 90 napos határidő elteltével megszűnik és a cégbíróság a felügyelőbiztost felmenti. A felügyelőbiztos megbízatása semmilyen körülmények között 90 napnál hosszabb nem lehet, megbízatásának időtartama nem hosszabbítható meg a 90 nap lejártát követően még akkor sem, ha a cég törvényes működése nem állt helyre. Amennyiben a kifogás folytán a cégbíróság új felügyelőbiztost rendelt ki, álláspontunk szerint a régi és az új felügyelőbiztos megbízatása együttesen a 90 napot nem haladhatja meg.
A törvényességi felügyeleti eljárásban közreműködő felügyelőbiztos díjáról a 23/2006 (V. 18.) IM rendelet rendelkezik.
Amennyiben kifejezetten erre irányuló kérelemre kerül a felügyelőbiztos kirendelésre, a kérelmező köteles a felügyelőbiztos várható költségeit és díját előlegezni és az előlegezett összeget bírósági letétbe helyezni bírósági felhívásra. Amennyiben a kérelmező letétbe helyezési kötelezettségének a végzésben meghatározott időn belül nem tesz eleget, a cégbíróság köteles a felügyelőbiztos kirendelése iránti kérelmet elutasítani. Ettől függetlenül álláspontunk szerint a céggel szemben egyébként más törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazhat, ha annak feltételei fennállnak, sőt elvileg a felügyelőbiztost hivatalból is kirendelheti.
Amennyiben a felügyelőbiztos kirendelésére nem erre irányuló kérelemre, hanem hivatalból kerül sor, a felügyelőbiztos díjának és költségeinek előlegezésére a céget kell kötelezni. Amennyiben a cég a cégbíróság felhívó végzésében foglaltaknak nem tesz eleget, a cégbíróság a céggel szemben a Ctv. 81. §-a (1) bekezdésének b) pontja megfelelő alkalmazásával pénzbírságot szabhat ki. Ebben az esetben a cégbíróság - figyelemmel a rendelet 1. § (2) bekezdésében foglaltakra - csak ezt a szankciót alkalmazhatja.
A felügyelőbiztos díjának előlegeként:
- 100 000 Ft-t kell fizetni, ha a felügyelőbiztos nem gyakorolja a vezető tisztségviselő jogkörét,
- 150 000 Ft-t kell fizetni, ha a felügyelőbiztos jogi személyiség nélküli cég esetén a vezető tisztségviselő jogkörét gyakorolja,
- 300 000 Ft kell fizetni, ha a felügyelőbiztos jogi személyiségű cég esetén gyakorolja a vezető tisztségviselő jogkörét.
A fenti nagyságú díjat általános forgalmi adóval növelten kell letétbe helyezni.
A letétbe helyezett összeg főszabályként megegyezik a felügyelőbiztos díjával, azzal, hogy az áfa csak akkor illeti meg, ha általános forgalmi adó felszámítására kötelezett és erről nyilatkozik.
Indokolt esetben a cégbíróság a kérelmezőt, a céget a fentieken túlmenő további összeg előlegezésére is kötelezheti.
A felügyelőbiztost díján túlmenően költségei is megilletik. Így jogosult a feladata ellátásával kapcsolatos utazással, fénymásolással járó vagy egyéb igazolt készkiadásai megtérítésére. A saját gépkocsi használatával kapcsolatos költségek akkor illetik meg, ha a cégbíróság ehhez előzetesen hozzájárult.
Amennyiben a cég törvényes működésének helyreállítása érdekében végzendő feladatai indokolják, kérheti az ezzel összefüggésben felmerülő szükséges költségek megfizetését (pl. a terembérleti díj megfizetését igényelheti, ha az a legfőbb szervi ülés megtartása érdekében szükséges volt). Amennyiben azt a cég nem fizeti meg, a felügyelőbiztos a szükséges intézkedések megtétele érdekében a cégbírósághoz fordulhat.
A felügyelőbiztos feladatának teljesítését, illetve a kirendelő végzésben meghatározott határidő lejártát követően a tevékenységéről szóló beszámolóval egyidejűleg köteles díjjegyzéket küldeni a cégbíróságnak, melyben munkadíját és költségeit, illetve az ezeket terhelő áfát részleteznie kell. A felügyelőbiztosnak a díjjegyzéken kívül számlát is ki kell állítania, ha tevékenysége az Áfa. tv. 5. §-a szerinti gazdasági tevékenységnek minősül.
A felügyelőbiztos díjának és költségeinek viselésére a cégbíróságnak a céget kell köteleznie. Amennyiben a cég a felügyelőbiztos végzésében megállapított díját, költségeit nem fizeti meg, a cégbíróság a Ctv. 81. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazásával a céget pénzbírsággal sújthatja. Ha a felügyelőbiztos díja és költségei behajthatatlannak bizonyulnak azokat a kérelmező, hivatalból kirendelt felügyelőbiztos esetén az állam viseli.
A felügyelőbiztos költségét és díját megállapító végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
Ha a felügyelőbiztost a cégbíróság visszahívja [Ctv. 83. §-ának (1) bekezdése], a felügyelőbiztos csak igazolt költségének megtérítését igényelheti, a felügyelőbiztosi díj az új felügyelőbiztost illeti meg és igazolt költségeinek megtérítését ő is igényelheti.

7.7.3. Az intézkedés alkalmazását követő teendők

Amennyiben a törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazása nem vezet eredményre, a cégbíróságnak újabb intézkedés alkalmazásával kell a céget rászorítania a törvényes állapot helyreállítására. Két intézkedés között 6 hónapnál hosszabb idő nem telhet el, figyelemmel a Ctv. 81. §-ának (3) bekezdésében írtakra.
A Ctv. szabályai szerint egy konkrét jogsértő állapot fennállása esetén a törvényességi felügyeleti eljárás mindaddig folytatandó, és legalább a Ctv.-ben meghatározott gyakorisággal intézkedés hozandó, amíg a törvényes állapot helyre nem áll, avagy a cég megszűntnek nyilvánításra nem kerül.

7.7.4. A cég megszűntnek nyilvánítása

A 2008. évi XCVI. tv.-el módosított Ctv. 84. §-a értelmében a cég megszűntnek nyilvánítására két egymástól jól elkülöníthető esetcsoportban, eltérő eljárási szabályok mellett kerülhet sor. Az első csoportba tartozó esetekben a megszűntnek nyilvánításra törvényességi felügyeleti eljárásban, a másik csoportba tartozó esetben különleges törvényességi felügyeleti eljárásban, a mérleg letétbe helyezési kötelezettség elmulasztása esetén kerül sor.
A törvényességi felügyeleti eljárás során indokolt esetben mód van arra, hogy a cégbíróság a Ctv. 81. §-ának (6) bekezdése alkalmazásával a céget megszűntnek nyilvánítsa.
Ezen döntés kivételes jellegét és a többi intézkedés alkalmazásától eltérő célját jól hangsúlyozza, hogy az nem a 81. § (1) bekezdésében, hanem attól elkülönítetten, a 81. § (6) bekezdésében, illetve a 84. §-ban került elhelyezésre. Ennek indoka, a Ctv. 81. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott intézkedések célja, hogy a cég a törvényes helyzetet, állapotot állítsa helyre. A cég megszűntnek nyilvánításakor már ez a cél nem áll fenn, mivel a cégbíróság úgy ítéli meg, hogy nincs esély a törvényes működés helyreállítására. A cég megszűntnek nyilvánítása lehetővé teszi, hogy a felhívás ellenére súlyosan törvénysértő módon működő cég ne létezhessen, a cégjegyzékből - a szükséges eljárás lefolytatását követően - törlésre kerüljön.
A cég megszűntnek nyilvánítására - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - csak akkor kerülhet sor, ha a céggel szemben legalább egy eredménytelen, a 81. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedést alkalmazott a cégbíróság. A Ctv. nem határozza meg, hogy melyik intézkedést kell alkalmaznia, így bármelyik megfelelhet. Fontos azonban hangsúlyozni, a cég megszűntnek nyilvánítására csak akkor kerülhet sor, ha a cégbíróság úgy ítéli meg, hogy egyéb intézkedés alkalmazása eredményre, a törvényes működés helyreállítására nem vezetne. Ezért a gyakorlatban inkább az a jellemző, hogy több eredménytelen intézkedés alkalmazását követően kerül sor a cég megszűntnek nyilvánítására.
A cég bejegyzésére vonatkozó végzéssel kapcsolatos törvényességi felügyeleti eljárás nem vezethet a cég megszűntnek nyilvánításához figyelemmel a Ctv. 84. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra, kivéve, ha a cég alapítása bűncselekménnyel vagy bűncselekmény elkövetése érdekében történt, és ez a tény jogerős bírósági ítélet alapján megállapítható. Ilyen esetben a büntető bíróság által megküldött jogerős határozat kézhezvételétől számított 60 napon belül a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja, kivéve, ha megállapítható, hogy az alapítók már nem szerepelnek a cégjegyzékben és a cég működése törvényes. A Ctv. hivatkozott rendelkezéséből az következik, ha a cégalapítás érvénytelenségének megállapítása, avagy a cégbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányuló perben a peres bíróság nem állapította meg a cégalapítás érvénytelenségét, a cégbejegyző végzést nem helyezte hatályon kívül ,a cégbíróság a jogerős ítéletben foglaltak végrehajtatása során a céget megszűntnek nem nyilváníthatja, csak a 81. § (1) bekezdésében felsorolt intézkedések alkalmazásával szoríthatja rá a céget a törvényes állapot helyreállítására, ha az szükséges.
A mérleg letétbe helyezési kötelezettség elmulasztásának végső jogkövetkezménye azon mérlegek tekintetében, melyek mérlegfordulónapja 2009. április 30-át követő időpont, ugyancsak a cég megszűntnek nyilvánítása. Az erre vonatkozó - a fent írtaktól eltérő - szabályok ismertetésére a 8.3.3. pontban került sor.
A cég megszűntnek nyilvánítására - akármi is volt annak indoka - visszamenőleges hatállyal nem kerülhet sor.
A cég megszűntnek nyilvánítása esetén a cégbíróságnak vizsgálnia kell, hogy az adott cég olyan cégformában működik-e, mely cégformára vonatkozóan a jogszabály végelszámolási, felszámolási eljárás lefolytatását írja elő.
Ha felszámolásra, végelszámolásra az adott cégformára tekintettel nem kerülhet sor, a cégbíróság a cégre irányadó anyagi jogszabályi rendelkezések szerint gondoskodik a cég cégjegyzékből történő törléséről. Például víziközmű társulat esetén elszámolási eljárásnak van helye, az egyéni cég törlését semmilyen a reá vonatkozó anyagi jogszabályban szabályozott eljárásnak nem kell megelőznie, függetlenül attól, hogy az egyéni cég törlése összefüggésben van-e az egyéni vállalkozás megszűnésével.
Az anyagi jogi szabályoktól függetlenül, ha a felszámolásra, végelszámolásra az adott cégformára tekintettel nem kerülhet sor, a cég megszűntnek nyilvánításáról a cégbíróság haladéktalanul köteles értesíteni az állami adóhatóságot. A fenti jogalany cégjegyzékből történő törlésére csak azt követően kerülhet sor, ha az állami adóhatóság - a vámhatóságtól beszerzett adatok alapján is - elektronikus úton a cégbíróságot tájékoztatja arról, hogy a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban és ellenőrzést, végrehajtást nem kezdeményez. Akkor is törölhető a cég, ha az adóhatóság az értesítés kézhezvételétől számított 90 napon belül nem nyilatkozik. Amennyiben az adóhatóság tájékoztatása szerint az adóhatóság a cégnél eljárást folytat, vagy ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez, a cég csak az adóhatósági eljárások jogerős befejezéséről szóló elektronikus tájékoztatást követően törölhető a cégjegyzékből.
Amennyiben az adott cégforma esetén a cég törlését végelszámolásnak (kényszer-végelszámolásnak) kell megelőznie, a céget megszűntnek nyilvánító végzésében a cég kényszer-végelszámolását kell elrendelni, kényszer-végelszámolóját kell kijelölni, hacsak a felszámolási eljárás lefolytatásának feltételei nem állnak fenn.
A kényszer-végelszámoló személyének kijelölése során figyelembe kell venni a cégre vonatkozó anyagi jogszabályokban foglaltakat, valamint a Ctv. 117. §-ában írtakat. A cégbíróság által kirendelt kényszer-végelszámoló fellebbezéssel élhet a fenti végzésnek az őt érintő rendelkezése ellen. A cégbíróság által kirendelt kényszer-végelszámoló csak alapos okkal utasíthatja vissza a tisztséget, a kényszer-végelszámolóként kirendelt felszámolók névjegyzékében szereplő szervezet csak a Cstv.-ben szereplő kizárási és összeférhetetlenségi okra hivatkozhat, pl. gazdaságossági okokra nem (Fővárosi Ítélőtábla 10. Cgf. 43051/2004)
A kényszer-végelszámolás elrendeléséről a cégbíróság haladéktalanul köteles elektronikus úton értesíteni az adóhatóságot.
Amennyiben a cég megszűntnek nyilvánításakor rendelkezésre álló adatok azt valószínűsítik, hogy a céggel szemben felszámolási eljárás lefolytatásának van helye, a cégbíróságnak a Cstv. 22. §-a (1) bekezdés c) pontja szerint a felszámoló bíróságot kell értesítenie a felszámolási eljárás lefolytatása érdekében.
A cégbíróság akkor jár el helyesen, ha a megszűntnek nyilvánító, egyben a végelszámolással (felszámolásának kezdeményezésével) kapcsolatos változásokat tartalmazó végzését meghozatalával egyidejűleg a cégjegyzékben nem rögzíti, hanem megvárja, míg döntése jogerőre emelkedik. A fenti tárgyú végzés ugyanis törvényességi felügyeleti eljárásban hozott végzés, mely ellen fellebbezésnek van helye.
Polgári peres, illetve büntető bíróságok meghatározott tényállások esetén jogerős ítéletükben felhívhatják a cégbíróságot a cég megszűntnek nyilvánítására, amely felhívást a cégbíróságnak mérlegelési lehetőség nélkül végre kell hajtania, intézkednie kell a cég megszűntnek nyilvánításával egyidejűleg a cég kényszer-végelszámolójának kirendeléséről, esetleg felszámolásának kezdeményezéséről, ha az adott cégformánál az lehetséges.
Ilyen kötelezettsége áll fenn a cégbíróságnak, ha polgári peres bíróság jogerős ítéletében a cégbejegyző végzést hatályon kívül helyezte [Ctv. 68. § (4) bekezdés], avagy a cégalapítás érvénytelenségét megállapította [Ctv. 69. § (4) bekezdés]. A jogi személyekkel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. tv. értelmében a büntető bíróság a céget megszüntetheti. Erre akkor kerülhet sor, ha a cég jogszerű gazdasági tevékenységet nem folytat és a céget bűncselekmény elkövetésének eszközeként hozták létre vagy tényleges tevékenysége bűncselekmény elkövetésének leplezését szolgálja. A fenti tartalmú döntés esetén a büntető bíróságnak meg kell keresnie a cégbíróságot a cég megszűntnek nyilvánítása és az azzal összefüggő intézkedések megtétele céljából.

7.8. A törvényességi felügyeleti határozat tartalma, közlése, a határozat elleni fellebbezés

A törvényességi felügyeleti eljárás tárgyában hozott érdemi végzés fejrészében szerepel az eljárás alá vont (kérelmezett) neve, székhelye, ha az eljárásban volt jogi képviselője, jogi képviselőjének neve, címe, továbbá ha az eljárás kérelemre indult, a kérelmező neve, lakcíme, székhelye, jogi képviselőjének neve, címe, valamint az, hogy a végzés meghozatalára törvényességi felügyeleti eljárásban került sor.
A végzés rendelkező részében található az érdemi döntés. A cégbíróság döntése lehet, hogy:
- a céggel szemben törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmaz, legsúlyosabb esetben a céget megszűntnek nyilvánítja,
- kérelemre indult eljárás esetén a kérelmet elutasítja,
- az eljárást megszünteti, ha:
- hivatalból indult eljárás esetén megállapítja, hogy a törvénysértés nem áll fenn,
- a kérelmezett a cég törvényes működését az intézkedés alkalmazása előtt önként helyreállította akár kérelemre, akár hivatalból indult eljárás esetén,
- a kérelmező törvényességi felügyeleti kérelmét visszavonta.
A határozat rendelkező részében dönteni kell a perköltség viseléséről.
Az intézkedést alkalmazó végzésben a céget kell kötelezni az eljárás során felmerült költségek viselésére, ahogy a törvényességi felügyeleti eljárást megszüntető végzésben is, ha az eljárás megszüntetésére azért kerül sor, mert a cég önként a törvényes működést, helyzetet helyreállította.
Az Itv. 65. §-ának (1) bekezdése értelében, amennyiben a cégbíróság a céggel szemben törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmaz, 50 000 Ft cégbírósági felügyeleti illeték megfizetésére kell a törvénysértően működött céget kötelezni. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy csak az első intézkedést alkalmazó végzésben kell a felügyeleti illeték megfizetéséről rendelkezni, amennyiben az első intézkedéssel az eljárás nem zárul le, hanem ismételten szankció, szankciók alkalmazására kerül sor, a céget ismételten a felügyeleti illeték megfizetésére nem lehet kötelezni, de egyéb, esetleg felmerülő perköltség megfizetésére a cég kötelezendő.
Amennyiben a hivatalból indult eljárás azért kerül megszüntetésre, mert a törvénysértés nem áll fenn, a költségeket az állam viseli.
Abban az esetben, ha a cég a törvényes működést akár a hivatalból, akár kérelemre indult eljárás során önként, az intézkedés bevárása előtt helyreállítja, az eljárást megszüntető végzésben - álláspontunk szerint - a céget az 50 000 Ft 10%-ának, vagyis 5000 Ft felügyeleti eljárási illetéknek a megfizetésére kell kötelezni az Itv. 58. § (1) bekezdés c) pontjának megfelelő alkalmazásával.
Amennyiben a cégbíróság a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasítja, a kérelmezőt terhelik a Ctv. 77. §-ának (2) bekezdése szerint az eljárás költségei és a 15 000 Ft nagyságú cégbírósági felügyeleti illeték. Az ügyész, illetve a Ctv. 77. §-a (1) bekezdés b) pontjában szereplő szervezet kérelmének elutasításakor a költségek viselése az államot terheli, figyelemmel a Pp. 78. §-ának (3) bekezdésében írtakra.
A kérelem visszavonása esetén a kérelmezőt terheli a perköltség, figyelemmel a Ctv. 77. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra. Ilyen esetben - megítélésünk szerint - az eljárást megszüntető végzésben a 15 000 Ft 10%-a, vagyis 1500 Ft felügyeleti illeték megfizetésére kell a kérelmezőt kötelezni, figyelemmel az Itv. 58. § (5) bekezdése folytán irányadó Itv. 58. § (1) bekezdés a) pontjában írtakra.
A rendelkező részben a jogorvoslati eszközre, benyújtásának helyére, legvégső idejére vonatkozó tájékoztatásnak is szerepelnie kell.
Az indokolásban a tényállás rövid ismertetése mellett kérelemre indult eljárás esetén a kérelmező kérelmének, továbbá a kérelmezett álláspontjának leírásán túlmenően, a cégbíróságnak jogszabályi hivatkozásokkal ellátott álláspontját ki kell fejtenie.
A törvényességi felügyeleti eljárás során hozott végzést a cégnek, ha az eljárás kérelemre indult, a kérelmezőnek is meg kell küldeni.
A törvényességi felügyeleti eljárásban hozott végzéssel szemben fellebbezésnek van helye.
A törvényességi felügyeleti eljárásban hozott végzés ellen fellebbezési joggal a cég, illetve kérelemre indult eljárás esetén a kérelmező rendelkezik, illetve az akire a végzés rendelkezést tartalmaz, pl. a céget megszűntnek nyilvánító és a kényszer-végelszámolót kirendelő végzéssel szemben a kényszer-végelszámoló fellebbezhet, de csak a végzés reá vonatkozó része ellen. Az ügyész vagy más személy (hacsak nem kérelmező) nem fellebbezhet, tehát például nem fellebbezhet a cég felügyelőbizottságának tagja, a cég tagja, tulajdonosa stb.
A fellebbezést a Pp. szabályai szerint a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni a végzést hozó cégbíróságnál, de a másodfokú bíróságnak címezve. A Legfelsőbb Bíróság Cgf. II. 30.592/1998. számú határozatában kifejtettek szerint a fellebbezési határidő, figyelemmel a Pp. 234. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra, akkor is a kézbesítéssel veszi kezdetét, ha a cégbíróság a személyes meghallgatáson jelen levő felek előtt végzését kihirdeti.
A fellebbezést a Pp. 93. §-ának (2) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő példányszámban kell benyújtani. A fellebbezésen 7000 Ft fellebbezési eljárási illetéket is le kell róni.
A fellebbezési eljárásban a Pp. 73/A. §-a alapján a fellebbező felet jogi képviselőnek kell képviselnie.
A fellebbezési eljárásban a másodfokú bíróság kizárólag az iratok alapján dönt, személyes meghallgatásra nem kerül sor. A másodfokú bíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hozott végzése jogerős.
A jogorvoslat rendje másként alakul, ha a törvényességi felügyeleti kérelmet előterjesztő, a bejegyzési eljárás folyamatban léte alatt terjesztette elő kérelmét, mely tartalmilag a bejegyzési kérelem cégbíróság általi elutasítására irányult és a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmét a cégbíróság elutasította. Ezen speciális esetben igénybe vehető jogorvoslati eszközt a 7.10. pontnál ismertetjük.

7.9. Felülvizsgálat lehetősége a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozattal szemben

A Pp. 270. §-ának (2) bekezdése értelmében a jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálati kérelemmel támadható, jogszabálysértésre hivatkozással.
A felülvizsgálati kérelem előterjesztésére a fél, a beavatkozó jogosult, valamint a rendelkezés reá vonatkozó része ellen az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz (pl. felügyelőbiztost kirendelő végzéssel szemben a felügyelőbiztos).
A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés megjelölése mellett -, hogy a kérelmet előterjesztő a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának tanácselnöki értekezlete egyhangúlag úgy foglalt állást, hogy a felülvizsgálati kérelemnek határozott kérelmet kell tartalmaznia a tekintetben, hogy a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő a jogerős határozat megváltoztatását mennyiben és milyen módon kéri, és megállapíthatónak kell lennie, hogy a kérelmet előterjesztő miért tartja a jogerős határozatot jogszabálysértőnek. A felülvizsgálati kérelemben a határozat végrehajtásának felfüggesztése kérhető.
A felülvizsgálati eljárásban a kérelem előterjesztésére csak jogi képviselő útján van törvényes lehetőség.
A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál, vagyis a cégbíróságnál kell előterjeszteni a határozat kézbesítésétől számított 60 napon belül, kettővel több példányban, mint ahány fél az eljárásban érdekelve van. A felülvizsgálati kérelmen 8000 Ft felülvizsgálati eljárási illetéket kell leróni.
A Legfelsőbb Bíróság a jogi képviselő által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasítja, ha az nem felel meg a 272. § (2) bekezdésében írtaknak. Amennyiben nem jogi képviselő útján nyújtotta be a fél a felülvizsgálati kérelmet, hiánypótlási eljárás lefolytatása szükséges.
Csatlakozó felülvizsgálati kérelem előterjesztését a Pp. 273. §-ának (6) bekezdése kizárja.
A felülvizsgálati kérelemben - mivel a felülvizsgálni kért határozat végzés - tárgyalás megtartása nem kérhető, a Legfelsőbb Bíróság tanácsülésen dönt a felülvizsgálati kérelem érdemében.
A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye.
A felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság érdemben háromféle határozatot hozhat. Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálásra lényeges kihatása nem volt, a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. Ha a határozat jogszabálysértő, a jogszabálysértő másodfokú határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és ha a döntéshez szükséges tények rendelkezésre állnak, a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, ha nem, az ügyben eljárt első vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
A felülvizsgálati eljárásban hozott határozattal szemben további felülvizsgálatnak nincs helye.

7.10. A törvényességi felügyeleti kérelem elbírálása a bejegyzési kérelem elbírálásával egyidejűleg

Törvényességi felügyeleti eljárás a bejegyzési kérelem elbírálása során, a bejegyzési kérelemhez kapcsolódóan hivatalból nem indítható.
Speciális, a Ctv. 78. §-ban szabályozott rendelkezések irányadóak ugyanakkor abban az esetben, ha a bejegyzési kérelem folyamatban léte alatt (esetleg azt megelőzően) olyan törvényességi felügyeleti kérelmet terjesztenek elő, mely a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan azt állítja, hogy a bejegyzési, változásbejegyzési kérelem vagy annak egyes részei, a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló egyes okiratok jogszabálysértőek és ezért a bejegyzési kérelem elutasítását indítványozza.
Ebben az esetben a cégbíróságnak mind a bejegyzési, mind a törvényességi felügyeleti kérelemről együttesen, egy időben kell döntenie. Az együttes döntés előírásából következően a bejegyzési kérelem tárgyában is csak bíró dönthet, értelemszerűen a Ctv. 75. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kizáró okok a bíróval szemben nem érvényesülnek, hiszen a bejegyzésre még nem került sor.
Amennyiben a törvényességi felügyeleti kérelem elbírálásához szükséges, a cégbíróság a bejegyzési eljárást legfeljebb 60 napra felfüggesztheti.
Az eljárás eredményeként lehetséges, hogy a cégbíróság a bejegyzési kérelemnek helyt ad, a céget, a kért adatokat a cégjegyzékbe bejegyzi, egyben a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet elutasítja. Ebben az esetben is a bejegyző végzés jogerős, ezért a Ctv. a törvényességi felügyeleti kérelem előterjesztőjét a bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányuló kereset előterjesztésére feljogosítja. A törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító végzés, végzési rendelkezés ez esetben fellebbezéssel nem támadható.
Amennyiben a cégbíróság épp fordítva, a törvényességi felügyeleti kérelemnek megfelelően a bejegyzési kérelmet utasítja el, az a speciális szabály érvényesül, hogy a bejegyzési kérelem részben történő elutasítására nincs törvényes lehetőség, szemben a 64. § (1) bekezdésében írtakkal. Ez a rendelkezés megítélésünk szerint helyesen úgy értelmezendő, hogy a törvényességi felügyeleti kérelem által támadott körben nincs mód a bejegyzési kérelem részben történő elutasítására. A bejegyzési kérelmet elutasító, a törvényességi felügyeleti kérelemnek helyt adó végzéssel szemben fellebbezésnek van helye.
Kérdésként merül fel, a cégbíróság fenti eljárása papír alapon folyik, avagy elektronikusan. Úgy ítéljük meg a törvényességi felügyeleti kérelem, mivel a törvényességi felügyeleti eljárás csak papír alapon folyhat, csak papír alapon nyújtható be. A kérelmet, a cégbíróság felhívását papír alapon postai úton kell a bejegyzést kérő kérelmezett cégnek kézbesíteni, az papír alapon küldheti meg esetleges észrevételeit, de ha a törvényességi felügyeleti kérelemben foglaltakra tekintettel bejegyzési kérelmét visszavonja, azt elektronikus úton teheti meg. Ugyanakkor a cégbíróság a bejegyzési kérelem tárgyában hozott végzését, mely ez esetben tartalmilag a törvényességi felügyeleti kérelem elutasítását is jelenti, elektronikus úton kell megküldenie a bejegyzést kérőnek, míg ugyanezen végzést a törvényességi felügyeleti kérelmet előterjesztőnek papír alapon. Fenti álláspontunk indoka, hogy a bejegyzési eljárás csak elektronikusan folyhat, míg a törvényességi felügyeleti eljárás csak papír alapon.
A bejegyzési eljárások felgyorsulásával annak esélye, lehetősége, hogy a bejegyzési eljárás folyamatban léte alatt a fenti tartalmú törvényességi felügyeleti kérelmet nyújtanak be, minimális, így az ismertetett speciális szabályok alkalmazására ritkán kerül sor.

8. Különleges törvényességi felügyeleti eljárások

A Ctv. külön fejezetben szabályozza a különleges törvényességi felügyeleti eljárásokat, amelyek tipikusan azért minősülnek "különlegesnek", mert részben más az eljárás rendje, esetleg más a cégbíróság által alkalmazható, alkalmazandó intézkedés. Megítélésünk szerint ott, ahol speciális, az általános törvényességi felügyeleti eljárásra vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezés nincs, a törvényességi felügyeleti eljárásra vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak.

8.1. Zárgondnok kirendelése

A zárgondok kirendelésére irányuló törvényességi felügyeleti eljárás sajátossága, hogy amennyiben a cégbíróság hivatalos tudomására jut a Ctv. 85. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása, a Ctv.-ben tételesen meghatározott törvényességi felügyeleti intézkedést kell alkalmaznia, vagyis nincs mérlegelési lehetősége, más intézkedést a céggel szemben nem alkalmazhat, a céget nem kell, nem lehet felszólítania a törvényes működés helyreállítására.
A Ctv. 85. §-ának (1) bekezdése szerint a cégbíróságnak a cég működését fel kell függesztenie, ha hivatalos tudomására jut, hogy a cég vagy annak tagja:
- nemzetközi jogi kötelezettségen alapuló, illetve
- az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján elfogadott európai közösségi rendeletekben vagy az e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott közösségi rendeletekben, illetve határozatokban természetes vagy jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, illetve jogi személynek, jogi személyiségű gazdasági társaságnak nem minősülő szervezetek ellen elrendelt pénzügyi vagy vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozik.
A hatályos Ctv. hivatkozott rendelkezése csak a cég működésének felfüggesztéséről rendelkezik, szemben a 2007. évi CLXXX. tv.-el még nem módosított Ctv. rendelkezéseivel, melyek a működés felfüggesztése mellett a zárgondnok kijelölését is előírták. Ugyanakkor a hatályos Ctv.-ben az eljárás elnevezése "zárgondnok kirendelése" érintetlenül maradt, nem változott a Ctv. 26. §-ának (1) bekezdés l) pontja sem, mely szerint a kirendelt zárgondnok neve (cégneve), lakóhelye (székhelye) a cégjegyzékbe bejegyzendő.
A cég működésének felfüggesztésére - figyelemmel a fent ismertetett szabályra - akkor kerülhet sor, ha akár a cég, akár annak tagja nemzetközi vagy közösségi jogon alapuló embargó alá esik. A szabályozás sajátossága, hogy a 2007. évi CLXXX. tv. vonatkozó háttérrendelkezései csak a közösségi jogi rendelkezéseken alapuló korlátozásokra vonatkoznak, a nemzetközi jogi kötelezettségen alapulókra nem. Így nincs szabályozva, hogy a nemzetközi jogi kötelezettségen alapuló pénzügyi vagy vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó cégről, annak fentieknek megfelelő tagjáról a cégbíróság hogyan, mi módon szerez hivatalos tudomást.
A hivatkozott 2007. évi CLXXX. tv. értelmében a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv a hivatkozott törvényben részletezett módon és időtartamon belül vizsgálja, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya rendelkezik-e a Magyar Köztársaság területén pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó pénzeszközzel, gazdasági erőforrással, illetve származna-e valamely ügyletből a jogalanynak előnye. Amennyiben igen, a vizsgálat befejezését követően a szervnek haladéktalanul értesítenie kell a törvényben meghatározott tartalommal többek között a cégbíróságot, ha a pénzügyi és vagyoni intézkedés alanya maga a cég, vagy a cég tagja.
A hivatkozott törvény értesítési kötelezettségről beszél, melynek alapján jut a cégbíróságnak hivatalos tudomására a cég működése felfüggesztésének szükségessége.
A cégbíróság nemperes eljárás keretében végzéssel határoz a cég működésének felfüggesztéséről. Nem egyértelmű, hogy ezen eljárás keretében van-e, illetve milyen terjedelmű vizsgálódási jogköre. Ugyanis erről a hivatkozott törvény 5. §-a, szemben a 4. §-ban írtakkal nem rendelkezik. Álláspontunk szerint a cégbíróság hatásköre, ha egyáltalán rendelkezik ilyennel, csak rendkívül szűk körben teszi lehetővé a vizsgálódást, pl. azt vizsgálhatja, hogy a cégnek tényleg tagja-e a közösségi jogi embargó alá eső jogalany, ahogy az az értesítésben szerepel.
Amennyiben a cégbíróság a cég működésének felfüggesztéséről végzéssel rendelkezik, köteles erről 3 munkanapon belül a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést foganatosító szervet, továbbá az adópolitikáért felelős minisztert értesíteni.
A cég működésének felfüggesztéséről hozott végzés jogerőre emelkedése után a fenti intézkedés alkalmazásának ténye a cégjegyzékbe bejegyzendő. A bejegyzésre hivatalból kerül sor, valamint a jogerős végzést a Cégközlönyben hivatalból kell közzé tenni.
A hatályos szabályok alapján egyértelműen nem állapítható meg, mit jelent a cég működésének felfüggesztése, annak betartása hogyan kerül ellenőrzésre, kell-e a cégbíróságnak zárgondnokot kirendelni, ha igen, kik közül rendelheti ki a zárgondnokot, a zárgondnoknak mi a feladat- és hatásköre.
A Ctv. 85. §-ának (2) bekezdése értelmében, amennyiben a cég vagy tagja már nem tartozik a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá, a cégbíróság a cég működésének felfüggesztését megszünteti. A Ctv.-ben nincs szabályozva, hogy az embargó megszüntetéséről a cégbíróság hogyan szerez tudomást. Megítélésünk szerint a közösségi jogon alapuló embargó esetén főszabályként a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervtől. Közösségi jogon alapuló embargó esetén a cégbíróság a fenti tartalmú döntéséről 3 munkanapon belül köteles értesíteni a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervet, továbbá az adópolitikáért felelős minisztert.

8.2. Más hatóság eljárásának kezdeményezése

A cégbíróság más hatóság eljárásának lefolytatását kezdeményezheti, ha akár a cég működését, akár vezető tisztségviselőinek tevékenységét jogellenesnek ítéli és az eljárás lefolytatása kezdeményezését a cég tagjai érdekeltségének, illetve a hitelezők jogainak megóvása érdekében szükségesnek ítéli. Tehát pl. a cégbíróság a PSZÁF-hez fordulhat annak megvizsgálása érdekében, hogy az adott cég tevékenysége nem ütközik-e jogszabályba, pl. tevékenysége nem jogellenes betétgyűjtésre irányul-e.
A megkeresett hatóság a kérelem megérkezésétől számított 30 napon belül köteles tájékoztatni a cégbíróságot arról, hogy az eljárást megindította-e, későbbiekben pedig, ha az eljárást megindította arról, hogy az eljárás befejeződött, illetve milyen intézkedéseket hozott.

8.3. A beszámoló letétbe helyezésének, valamint közzétételének kikényszerítése

Az éves mérleg letétbe helyezésének, közzétételének kötelezettsége rendkívül fontos kötelezettség, hiszen ezen okiratból a hitelezők, a céggel kapcsolatba került vagy kerülő személyek számára rendkívül fontos információk állapíthatók meg. Ezen túlmenően a kötelezettség elmulasztása sokszor azzal van összefüggésben, hogy az adott cég nem a törvényeknek megfelelően működik, esetleg "fantomizálódott", tehát jelzés értékű lehet bizonyos esetekben a kötelezettség teljesítésének elmulasztása.
A Ctv. - figyelemmel az 1. számú közösségi társasági jogi irányelv elvárásaira, valamint arra a tényre, hogy a gyakorlati tapasztalatok szerint a legtöbb törvényességi felügyeleti eljárás épp a beszámoló letétbe helyezési, közzétételi kötelezettség nem teljesítése miatt indul - külön szabályozza, mi módon kényszeríthető ki, hogy a letétbe helyezésre, közzétételre kötelezett cégek ezen kötelezettségeiknek eleget tegyenek.
Eltérő szabályok érvényesülnek a 2009. április 30-a előtti és utáni mérlegfordulónappal készített mérlegek tekintetében.

8.3.1. A 2009. április 30-a előtti mérlegfordulónappal készült mérleg esetén a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogköre

A 2008. évi XCVI. tv. 27. §-ának (10) bekezdése azt tartalmazza, hogy a 2007. évi CXXVI. tv. 488 §-a (1) bekezdésének rendelkezéseit, mely többek között a Ctv. 87. §-át is módosította, nem kell alkalmazni, így az alkalmazandó rendelkezések a következők.
A Ctv. 87. §-ának (2) bekezdése annak érdekében, hogy a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok vonatkozásában is az illetékes cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat ellenőrizni tudja, hogy az adott kkt.-t, bt.-t a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésének kötelezettsége terheli-e, az illetékes adóhatóság számára értesítési kötelezettséget ír elő. Az illetékes adóhatóságnak elektronikus úton kell értesítenie mind a cégbíróságot, mind a céginformációs szolgálatot azokról a közkereseti és betéti társaságokról, amelyeknek ezen kötelezettségük fennáll, illetve ha ezen kötelezettségük megszűnt.
A Ctv. 87. §-a szerint a cégbíróság hivatalból köteles eljárni, ha maga észleli, vagy a céginformációs szolgálat jelzéséből tudomást szerez arról, hogy az arra kötelezett cég nem tett időben eleget a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére, közzétételére irányuló kötelezettségének. A céginformációs szolgálatot a Ctv. 87. §-ának (3) bekezdése kötelezi a jelzés megtételére.
Amennyiben a cégbíróság megállapítja, hogy a cég nem tett eleget letétbe helyezési, közzétételi kötelezettségének, fel kell hívnia a céget, hogy kötelezettségének a végzésben meghatározott időn belül tegyen eleget. Ebben a végzésben nemcsak megfelelő határidőt kell meghatározni a hiánypótlási kötelezettség teljesítésére, hanem a végzésnek azt is tartalmaznia kell, hogy amennyiben a felhívás eredménytelen marad, a cégbíróság törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmaz a céggel szemben.
Amennyiben a felhívás nem vezet eredményre, a cégbíróság a céggel szemben a 81. § (1) bekezdésében meghatározott valamelyik intézkedést alkalmazza, tipikusan pénzbírságot szab ki. A törvényességi felügyeleti eljárás akár a cég megszűntnek nyilvánításához is vezethet, ha legalább egy eredményre nem vezető intézkedést alkalmazott a cégbíróság, és úgy ítéli meg, hogy a törvényes működés helyreállítására elrendelhető további intézkedések sem vezetnének eredményre.

8.3.2. A 2009. május 1-je utáni mérlegfordulónappal készült mérleg esetén a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogköre

A letétbe helyezési, közzétételi kötelezettség teljesítésének ellenőrzése a 2008. évi XCVI. tv.-el módosított Ctv., illetve Art. szabályai szerint elsődlegesen az állami adóhatóság feladata a céginformációs szolgálat közreműködésével.
A számviteli törvény szerinti beszámolót, az azzal összefüggő egyéb okiratokat, ide értve a Ctv. mellékletében szereplő elektronikus űrlapot is, a céginformációs szolgálatnak kell megküldeni. Az elektronikus űrlapot a céginformációs szolgálat annak megérkezését követően haladéktalanul továbbítja az állami adóhatóság részére.
A közzétételi kötelezettség maradéktalan, a jogszabályoknak megfelelő teljesítésének ellenőrzése az adóhatóság feladata. Amennyiben a cég a közzétételi díj fizetésének nem tett megfelelően eleget, a céginformációs szolgálatnak e tényről 30 napon belül értesítenie kell az állami adóhatóságot. A közzétételidíj-fizetési kötelezettség elmulasztása úgy tekintendő, hogy a cég nem tett eleget letétbe helyezési, közzétételi kötelezettségének.
Az állami adóhatóság feladta, hogy észlelje, ha az arra kötelezett cég nem tett a törvényben meghatározott időben maradéktalanul eleget letétbe helyezési kötelezettségének. A törvényes határidő lejártát, illetve a céginformációs szolgálat közzétételi költségtérítés teljesítésének elmulasztásáról szóló értesítését követő 30 napon belül az adóhatóság köteles a mulasztó céget 15 napos határidő biztosításával felhívni letétbe helyezési kötelezettsége teljesítésére. Ha a cég a megadott határidőn belül letétbe helyezési kötelezettségének nem tesz eleget, az állami adóhatóság a cég adószámát 60 napra felfüggeszti. E döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. Az adószám felfüggesztését a cégbíróság a Ctv. 24. §-a (5) bekezdése értelmében az adóhatóság elektronikus értesítése alapján hivatalból jegyzi be a cégjegyzékbe.
Amennyiben a cég a mérleg letétbe helyezési kötelezettségének a felfüggesztés időtartama alatt sem tesz eleget, az állami adóhatóság e tényről haladéktalanul elektronikus úton értesíti a cégbíróságot. A Ctv. 87. §-ának (1) bekezdéséből megítélésünk szerint egyértelműen következik, hogy az eredménytelen adójogi jogkövetkezmények alkalmazása elengedhetetlen feltétele a cégbíróság (2) bekezdés szerinti értesítésének.
Amennyiben a cégbíróság megállapítja, hogy a cég nem tett eleget letétbe helyezési kötelezettségének, mérlegelési lehetőség nélkül köteles a céget megszűntnek nyilvánítani. Végzését az állami adóhatóság elektronikus értesítésének megérkezésétől számított 15 munkanapon belül kell meghoznia.
Meg kell szüntetnie az eljárást akkor, ha akár a cég, akár az adóhatóság arról értesíti a cégbíróságot, hogy a cég a beszámoló letétbe helyezésére, közzétételére vonatkozó kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, és a cég bejelentése esetén ezt a cég hitelt érdemlően igazolja.
A céget megszűntnek nyilvánító végzéssel szemben az általános szabályoknak megfelelően fellebbezésnek van helye. Álláspontunk szerint a méltányos jogértelmezés az lenne - figyelemmel a súlyos jogkövetkezményre -, ha még a fellebbezési eljárás során is a joggyakorlat módot adna a mérleg letétébe helyezési kötelezettség teljesítésére. A fentiektől eltérő szigorú joggyakorlat kialakulása is elképzelhető és jogi érvekkel alátámasztható.
Az eljárás lefolytatására nemcsak bíró, hanem bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző is önállóan jogosult. Olyan végzést azonban, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, csak a cégbíró előzetes, írásos hozzájárulásával hozhat.
A szabályozásból álláspontunk szerint az következik, hogy az eljárás lefolytatására hivatalbóli eljárás keretében kerül sor, az állami adóhatóság nem kérelmező.

8.4. Cégjegyzékbe bejegyzett személynek a céggel kapcsolatos jogviszony törlésére irányuló kérelme

Különleges törvényességi felügyeleti eljárásként került az az eljárás a Ctv.-ben rögzítésre, amikor a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelem elsődleges célja, hogy a kérelmező a kérelmezett cégjegyzékéből törlésre kerüljön. Ez tehát egy olyan különleges törvényességi felügyeleti eljárás, mely csak kérelemre, mégpedig olyan személy kérelmére indulhat, aki a kérelmezett cég cégjegyzékébe bejegyzésre került, feltéve, hogy egyéb, alább ismertetendő feltételek is teljesültek.
A Ctv. 88. §-ának rendelkezése szerinti törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását olyan, a kérelmezett cég cégjegyzékébe bejegyzett személy kezdeményezheti, aki kellően igazolni tudja, hogy a céggel szemben fennálló jogviszonya megszűnt és ennek cégbírósághoz történő bejelentését a cég vezető tisztségviselőjétől kérte, azonban ezen kérésnek a vezető tisztségviselő 60 napon belül nem tett eleget. A Fővárosi Ítélőtábla 13. Cgtf. 43019/2006/2 számú határozatában helytállóan mutatott rá, a kérelmező csak a 60 napos határidő eredménytelen leteltét követően nyújthatja be jogszerűen kérelmét, ha nem így jár el, kérelme idő előtti, és elutasítandó.
A Ctv. szerint tehát a kérelem előterjesztésére a volt vezető tisztségviselők, a cégjegyzékbe bejegyzett egyéb képviselők, a felügyelőbizottsági tagok, a könyvvizsgáló, illetve a cég cégjegyzékbe bejegyzett tagjai, valamint a kézbesítési megbízottak jogosultak.
A törlés iránti törvényességi felügyeleti kérelemhez csatolni kell a vezető tisztségviselőnek megküldött, a felhívás elküldését igazoló okiratot, valamint azon okiratokat is célszerű mellékelni, melyekből megállapítható, hogy a kérelmet előterjesztő jogviszonya megszűnt (pl. lemondott).
Amennyiben a kérelmet a kézbesítési megbízott terjeszti elő, a kérelemhez csatolnia kell a feni okiraton túlmenően, hogy a külföldi személyt tájékoztatta a megbízatásáról történt lemondásáról és írásban felhívta, hogy új kézbesítési megbízottról gondoskodjon, a külföldi személy azonban a felhívás ellenére, annak kézhezvételétől számított 60 napon belül új kézbesítési megbízottat nem bízott meg, illetve a lemondást tartalmazó levél nem volt a külföldi személy számára kézbesíthető. Fontos hangsúlyozni, a kézbesítési megbízottnak a törvényességi felügyeleti kérelem benyújtásáig el kell látnia feladatait, kivéve, ha ez azért lehetetlen, mivel igazolta, nem tud kapcsolatba lépni az általa képviselt személlyel, mivel már a lemondását tartalmazó okirat kézbesítése is sikertelen volt.
A kérelmen nem kell leróni eljárási illetéket és közzétételidíj-fizetési kötelezettség sem terheli a kérelmezőt.
Álláspontunk szerint a kontradiktórius eljárás szabályai ezen eljárásban is irányadóak.
Amennyiben a cégbíróság úgy ítéli meg, hogy a kérelem megalapozott, a cégbíróság a kérelmezőt törli a cégjegyzékből és ezzel egyidejűleg a céggel szemben törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmaz, amely tipikusan pénzbírság lehet. A Ctv. rendelkezéseiből megítélésünk szerint az következik, hogy a cégjegyzékben szereplő személy cégjegyzékből történő törlése mellett valamilyen törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazni kell, ez tehát nem egy lehetőség, hanem kötelezettség a cégbíróság számára.
Nem lehet a céggel szemben törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazni abban az esetben, ha a cég képviseletére kizárólag olyan személy jogosult, akinek kézbesítési megbízottját a cégbíróság törölte a cégjegyzékből. Ebben az esetben az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárást kell lefolytatni.
Ez a Ctv. rendelkezés megítélésünk szerint nincs teljesen összhangban a Ctv. 89. § (1) bekezdésében, illetve a Ctv. 31. §-ában foglaltakkal. Az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás lefolytatásának ugyanis nemcsak az a feltétele, hogy a cég képviselője útján elérhetetlennek minősüljön, hanem az is, hogy a cég székhelyén, telephelyén, fióktelepén ne legyen elérhető. A hatályos Ctv. nem írja elő, hogy a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező természetes személynek, illetve külföldi jogi személynek, jogi személyiségű gazdasági társaságnak, egyéb jogalanynak - ide értve a cég képviselőjét is - kézbesítési megbízottal kellene rendelkeznie. Ilyen előírást arra az esetre sem tartalmaz, ha a cégnek csak egyetlen képviselője van, aki magyarországi lakóhellyel nem rendelkezik.

8.5. Az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás

A "fantom" cégek törlésére irányuló eljárás elnevezése a jogintézmény létrehozása óta többször változott. A régi Ctv. hivatalbóli törlési eljárásnak nevezte ezt az eljárást, melynek elnevezése 2005. július 7-ével törlési eljárásra változott. A Ctv. az eljárást ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárásnak, röviden megszüntetési eljárásnak nevezi. Ez az elnevezés-változtatás azért megfelelő, mert így jól megkülönböztethetővé válik a fantom cégekkel szembeni eljárás azoktól az eljárásoktól, amikor a cég törlésére hivatalból (pl. felszámolási eljárás eredményeképpen) kerül sor.
Az 1.5. pontban írtakból következően a cégek döntő többsége, több mint 99%-a olyan cégformában működik, amelyek esetén cégjegyzékből történő törlésüket megelőzően végelszámolási vagy felszámolási eljárást kell lefolytatni. Előfordulhat azonban, hogy a cég elérhetetlenné válik, sem a cég, sem képviselői a cégjegyzékben bejegyzett címeken nem érhetők el. Ilyenkor a végelszámolási, a felszámolási eljárás szabályszerűen nem folytatható le, attól jellemzően eredmény nem várható. Ugyanakkor rendkívül káros, ha a közhiteles és nyilvános cégnyilvántartásban olyan cégek szerepelnek, melyek elérhetetlenek. Ezek a cégek ugyanis cégjegyzékben szereplésük ténye folytán azt a látszatot keltik, hogy jogszerűen, törvényesen működő cégek, és ezzel a körülménnyel visszaélhetnek. Ezen probléma kezelésére szolgál a megszüntetési eljárás.
Alapvető fontosságú, hogy a megszüntetési eljárás ne adhasson lehetőséget arra, hogy a cég "fantomizálódásával" a cég tagjai megszabadulhassanak a hitelezői igények kielégítésének kötelezettségétől. Ennek megakadályozását számos rendelkezés szolgálja.

8.5.1. A megszüntetési eljárás lefolytatásának feltételei

A Ctv. szerint azokkal a cégekkel szemben folytatható le a megszüntetési eljárás, amelyek:
- székhelyükön, telephelyükön, fióktelepükön nem találhatók, továbbá
- a képviseletükre jogosult személyek útján sem érhetők el, mert e személyek a cégjegyzékbe bejegyzett címeiken ismeretlenek, vagy a cég képviseletére kizárólag olyan külföldi lakóhellyel rendelkező személy jogosult, akinek nincs kézbesítési megbízottja.
A Cvhr. 17. §-ában rögzítettek szerint, ha a törvényességi felügyeleti eljárás során megállapítást nyer, hogy a megszüntetési eljárás lefolytatásának feltételi fennállnak, ezen eljárást a cégbíróságnak hivatalból kell továbbfolytatnia akkor is, ha a törvényességi felügyeleti eljárás kérelemre indult. A kérelmező felmerült költségeinek viseléséről a megszüntetési eljárást elrendelő határozatban kell dönteni.
A szabályozás módjából és a jogintézmény céljából is következően megszüntetési eljárás nem folytatható le azokkal a cégekkel szemben, melyek elérhetők, de nem jogszerűen működnek. Ezekkel a cégekkel szemben a cégbíróságnak törvényességi felügyeleti eljárás keretében kell eljárnia, szükség esetén, ha a feltételek adottak, a cégbíróság akár a céget megszűntnek is nyilváníthatja. Ez esetben azonban a cég - az adott cégformára vonatkozó eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - kényszer-végelszámolási vagy felszámolási eljárás lefolytatását követően törölhető a cégjegyzékből.
Sem megszüntetési eljárás, sem törvényességi felügyeleti eljárás nem folytatható le azokkal a cégekkel szemben, melyek tényleges gazdasági tevékenységet nem folytatnak, ugyanakkor betartják a működésükre vonatkozó anyagi jogi, létesítő okirati rendelkezéseket, rendszeresen a jogszabályban, illetve létesítő okiratukban meghatározott gyakorisággal legfőbb szervi ülést tartanak, van törvényes képviselőjük stb.

8.5.2. A megszüntetési eljárás lefolyása

A megszüntetési eljárás több egymásra épülő fázisból álló összetett eljárás. Az eljárás befejeződhet akként, hogy
- az eljárás megszüntetésre kerül, mert a cég elérhetővé válik,
- az eljárás átalakul felszámolási eljárássá, mert az eljárás során a cég ingatlan vagy fellelhető ingó vagyonára derül fény, továbbá
- a cégbíróság a céget a cégjegyzékből törli végelszámolási, felszámolási eljárás lefolytatása nélkül.
A 2008. évi XCVI. tv.-el módosított Ctv. 92. §ának (5) bekezdése értelmében a cég megszüntetésére irányuló eljárásban bírósági titkár, fogalmazó, vagy bírósági ügyintéző önállóan járhat el, olyan végzést azonban, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, csak a cégbíró előzetes, írásos hozzájárulásával hozhat.

8.5.2.1. Felhívás a törvényes működés helyreállítására

Az első intézkedés még a megszüntetési eljárást megindító végzés meghozatala előtt történik. A cégbíróság feladata, hogy amennyiben akár hivatalból, akár kérelemre tudomást szerez a cég 8.5.1. pont szerinti elérhetetlenségéről - az utóbbi esetben arról meggyőződött -, hivatalbóli eljárás keretében felhívást intézzen a cég tagjaihoz, hogy a törvényes működéshez szükséges intézkedéseket 60 napon belül tegyék meg, vagyis a cég elérhetőségét biztosítsák. Ez a felhívás tipikus esetben két intézkedést foglal magában.
Egyrészt a cégbíróságnak a fenti tartalmú felhívást tartalmazó végzését a Cégközlönyben közzé kell tennie, másrészt végzését annak a tagnak (részvényesnek), aki 50%-ot meghaladó szavazati joggal rendelkezik az adott cégben, közvetlenül is meg kell küldenie. A Ctv. 89. § (3) bekezdése folytán a felhívás mellőzhető, ha az 50%-ot meghaladó szavazati joggal rendelkező tag lakóhelye, székhelye külföldön van és nincs bejelentett kézbesítési megbízottja. Természetesen csak azon 50%-ot meghaladó szavazati joggal rendelkező taghoz, részvényeshez kell a felhívást intézni, aki egyben nem a társaság vezető tisztségviselője, hiszen ha az, ezen személy Ctv. szerinti elérhetetlenségéről a cégbíróságnak már korábban meg kellett győződnie.
A törvényes működés helyreállítása érdekében a Ctv. nemcsak az 50%-ot meghaladó szavazati joggal rendelkező tagot, részvényest, hanem valamennyi tagot, részvényest feljogosítja a cég legfőbb szervének összehívására. Álláspontunk szerint az így összehívott legfőbb szervi ülés az adott cégformára vonatkozó anyagi jogszabály eltérő rendelkezése hiányában csakis olyan kérdésekben jogosult dönteni, mely a cég elérthetővé válásához szükségesek, pl. a cég székhelyének áthelyezéséről, ahol a cég elérhetővé válik stb.

8.5.2.2. A megszüntetési eljárás megindítása, a cég elérhetőségének, vagyonának felderítésére teendő intézkedések

Abban az esetben kerülhet sor a megszüntetési eljárás ilyen tartalmú végzéssel történő megindítására, ha a fent írt intézkedések ellenére a törvényes működés helyreállítására nem került sor a Ctv. 89. § (1) bekezdésében meghatározott 60 napos határidőn belül. Kérdésként merül fel, mikor valósul meg ez a feltétel. Álláspontunk szerint akkor, ha a cég sem székhelyén, sem telephelyén, sem fióktelepén, sem cégjegyzékbe bejegyzett képviselői útján, csak külföldi lakóhellyel, székhellyel rendelkező képviseletre jogosult esetén kézbesítési megbízott útján nem érhető el.
Amennyiben akár a Cégközlönyben közzétett felhívás, akár az 50%-ot meghaladó szavazati joggal rendelkező taghoz, részvényeshez intézett felhívás eredményeképpen a cégbíróság tudomására jut a cég elérhetőségére vonatkozó új adat, pl. a cégjegyzékbe bejegyzettől eltérő székhely léte, és ezen a címen a cégbíróság meggyőződik a cég elérhetőségéről, a megszüntetési eljárás megindításáról nem lehet dönteni. Ebben az esetben a cégbíróságnak a törvényességi felügyeletre vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia, és fel kell hívnia a céget arra, hogy a valós helyzetnek megfelelő cégjegyzéki adat bejegyzését kérje, természetesen immáron nemcsak a székhely, hanem az egyéb adatok, pl. telephely, illetve a vezető tisztségviselők vonatkozásában is.
A megszüntetési eljárást megindító végzés formalizált tartalmú végzés, melyben a cégbíróság a megszüntetési eljárás megindítása mellett felhívást is közzétesz. A felhívás kétirányú, egyrészt a cég elérhetőségének, másrészt a cég vagyonának felderítésére irányul.
A cégbíróság tehát eljárást megindító végzésében egyrészt arra hív fel, hogy bárki, akinek a cég székhelyére, működésére, illetve a képviselő lakóhelyére vonatkozó adatról tudomása van, azt a közzétételtől számított 30 napon belül jelentse be. A törvény rendelkezése szerint azt is be kell jelenteni, ha bárkinek a cég elleni perről tudomása van. Álláspontunk szerint a fenti törvényi megfogalmazás pontatlan, hiszen a felhívás arra az esetre is szól, ha valakinek a cég telephelyéről, fióktelepéről van ismerete, vagy olyan perről, amelyet épp a cég indított.
A megszüntetési eljárást megindító végzésében a cégbíróság felhívja a fentieken túlmenően a cég hitelezőit, illetve az egyéb érdekelteket, hogy 30 napon belül jelentsék be a cég általuk ismert ingó vagy ingatlan vagyonára vonatkozó adatokat. A hitelezőkkel szemben további elvárás, hogy hitelezői igényüket is megjelöljék. A cég vagyonára vonatkozó bejelentést álláspontunk szerint bárki tehet, aki ilyen adattal, információval rendelkezik, az is, aki az érintett cégnek nem hitelezője.
A végzést a cégbíróság külön kézbesítés nélkül a Cégközlönyben teszi közzé és ezzel egyidejűleg az állami adóhatóságot a megszüntetési eljárás megindításának tényéről elektronikus úton értesíti.
Amennyiben a felhívás eredményeképpen a cégbírósághoz olyan bejelentés érkezik, mely a cég elérhetőségére vonatkozik, és a cég elérhetőségéről a cégbíróság megbizonyosodik, a megszüntetési eljárást meg kell szüntetni. Az eljárást megszüntető végzést a Cégközlönyben közzé kell tenni, valamint a cégjegyzékbe is a megszüntetési eljárás befejezése, mint cégjegyzéki adat bejegyzendő [26. § (1) bekezdés e) pont].
Ezzel egyidejűleg a cégbíróság felhívja a cég képviselőjét a szükséges változásbejegyzési kérelem benyújtására. Amennyiben a cég változásbejelentési kötelezettségének nem tenne eleget, törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazandó, a törvényességi felügyeleti eljárásra vonatkozó általános szabályok szerint.
Amennyiben a cég elérhetőségére vonatkozóan nem érkezik a cégbírósághoz bejelentés, a végzés Cégközlöny-beli közzétételétől számított 30 nap elteltével, vagy a bejelentettek ellenére a cég nem elérhető (nem valós adatot tartalmazott a bejelentés), a cégbírósának meg kell keresni, illetve, ha szükségesnek tartja, megkereshet különböző közhiteles vagy közérdekvédelmi célú nyilvántartást vezető szerveket, hogy a végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül tájékoztassák, nyilvántartásuk szerint a törlendő cégnek van-e tulajdona.
A cégbíróság kötelezettsége, hogy megkeresse a cég székhelye szerint illetékes földhivatalt, adjon a fentiekről tájékoztatást, rajta kívül azonban megkereshet más közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást, pl. az adóhatóságot, a gépjármű-nyilvántartó hatóságot, a közjegyzői kamarát, hogy a cég vagyonára vonatkozó nyilvántartásukban szereplő adatot közölje.
Ezt követően az eljárás különválik attól függően, hogy a cég vagyona ismertté válik-e, illetve az ismertté vált ingó vagyon ténylegesen fellelhető-e.

8.5.2.3. Fellelhető vagyon esetén a megszüntetési eljárás megszüntetése

Amennyiben a cégnek ingatlan- vagy fellelhető ingó vagyona van, a cégbíróság kötelezettsége - a vagyontárgy értékétől függetlenül -, hogy a megszüntetési eljárást megszüntesse és a felszámolási eljárás lefolytatását az ezen eljárás lefolytatására illetékes bírósági szervezeti egységnél kezdeményezze. Ebben az esetben tehát a felszámolási eljárás akkor is lefolytatandó, ha a cég nem fizetésképtelen. A cég számára ügygondnok hivatalból is kirendelhető.
A felszámolási eljárást kezdeményező végzés a Cégközlönyben közzéteendő. A végzés ellen a Cégközlöny-beli megjelenéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem nem terjeszthető elő. A végzés jogerőre emelkedésével egyidejűleg a megszüntetési eljárás befejezése a cégjegyzékbe hivatalból bejegyzendő.

8.5.2.4. A cég törlése a megszüntetési eljárás eredményeképpen

Amennyiben a megszüntetési eljárás során a cég nem válik elérhetővé és ingatlan-, illetve fellelhető ingó vagyonára nem derült fény, a cégbíróság a cég törléséről - végelszámolás elrendelése és felszámolási eljárás kezdeményezése nélkül - végzéssel határoz.
Ezt megelőzően azonban, ha a törlendő cég olyan közhiteles vagy közérdekvédelmi nyilvántartásban szereplő ingó vagyonára derül fény, amely nem lelhető fel, a cégbíróságnak intézkednie kell az ingóságnak a nyilvántartásban történő törléséről.
A cégbíróság a céget csak akkor törölheti a cégjegyzékből, ha az adóhatóság - a vámhatóságtól beszerzett adatok alapján is - elektronikus úton arról tájékoztatta, hogy a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban és ellenőrzést, végrehajtást az adóhatóság nem tervez. Úgyszintén törölhető a cég, ha az adóhatóságnak az eljárás megindításáról elektronikus úton történt értesítésétől számított 90 nap már eltelt és az adóhatóság a fenti tartalmú nyilatkozatot nem tette meg. Amennyiben a tájékoztatás szerint az adóhatóság a cégnél eljárást folytat vagy ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez, a cégbíróság csak az adóhatósági eljárások jogerős befejezéséről szóló elektronikus értesítést követően törölheti a céget a cégjegyzékből.
A cég törlését elrendelő végzés a Cégközlönyben közzéteendő. A végzés ellen a megjelenéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem nem terjeszthető elő.
A cég törlését elrendelő végzés jogerőre emelkedését a Cégközlönyben közzé kell tenni.

8.5.2.5. A megszüntetési eljárás bármely szakaszában érvényesülő rendelkezések

A jogalkotó célja, hogy a cégek, csak kivételesen, a fent ismertetett eljárási garanciák megtartása mellett kerüljenek megszüntetési eljárás eredményeképpen a cégjegyzékből törlésére.
Ezen célnak megfelelően rendelkezik úgy a törvény, hogy a cég a megszüntetési eljárás bármely szakaszában egészen a cég törlését elrendelő végzés jogerőre emelkedéséig elérhetőségét helyreállíthatja, ha pedig ez megtörtént, a cégbíróság köteles a megszüntetési eljárást megszüntetni.
Úgyszintén a megszüntetési eljárás eredményeképpen csak akkor kerülhet sor a cég törlésére, ha a céggel szemben nem folyik felszámolási eljárás.
A Ctv. 90. §-ának (2) bekezdése előírja a felszámolási ügyben eljáró bíróságnak, hogy elektronikus úton haladéktalanul értesítse a cégbíróságot, ha az eljárás alá vont céggel szemben felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújtottak be. Tehát önmagában a kérelem benyújtásának ténye kötelezi a felszámolási ügyben eljáró bíróságot, hogy erről a tényről a cégbíróságot értesítse, feltéve, hogy a cég ellen a megszüntetési eljárás már megindult. Ebben az esetben a cégbíróság a megszüntetési eljárást folytathatja, de a cég törléséről nem határozhat. Szükség esetén a megszüntetési eljárást felfüggesztheti.
Ha a felszámolási ügyben eljáró bíróság a cég felszámolását jogerősen elrendeli, a megszüntetési eljárást meg kell szüntetni, ebben az esetben a cég jogutód nélküli megszűnésére a felszámolási eljárás keretében kerül sor főszabályként. Ha azonban a felszámolási eljárás a felszámolás elrendelése nélkül fejeződik be, a cégbíróság folytatni köteles a megszüntetési eljárást, kivéve, ha a cég elérhetősége időközben helyreállt. Ebben az esetben a megszüntetési eljárást megszünteti és szükség szerint törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmaz.

8.5.2.6. A korlátolt tagi felelősség áttörésének esetei a Ctv.-ben

A Ctv. 93. §-ának (1) bekezdése a cég megszüntetési eljárás keretében történő törlése esetén a törléskor többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező korlátozott felelősségű tag, részvényes felelősségét meghatározott feltételek fennállása esetén korlátlanná teszi a cég által ki nem elégített tartozásokért.
A Ptk. 685/B. § (1) bekezdése értelmében "többségi befolyásnak minősül az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint 50%-ával vagy meghatározó befolyással rendelkezik." A meghatározó befolyás alapulhat egyrészt szavazatijog-többségen, másrészt úgynevezett meghatározó befolyáson, melyet a Ptk. 685/B. §-ának (3) bekezdése definiál. A Ctv. 93. §-ának (1) bekezdése szerinti felelősség nem vonatkozik a bt. kültagjára, figyelemmel arra, hogy a Ptk. hivatkozott szabálya a jogi személyben történő befolyást minősíti többségi befolyásnak és a Ptk. 685/B. §-ában foglaltakra a Ctv. hivatkozott rendelkezése kifejezetten utal.
A korlátozott felelősségű tag, a részvényes korlátlan felelőssége a cég ki nem elégített tartozásaiért akkor áll fenn, ha
- a cég saját tőkéjének 50%-át meghaladó ki nem elégített tartozást hagyott hátra (ha az adósság nem haladja meg a cég saját tőkéjének 50%-át a tag korlátlan felelősségének megállapítására nem kerülhet sor, ha azonban meghaladja, nemcsak az 50% feletti részért, hanem a teljes tartozásért terheli a tagot a felelősség),
- megszüntetési eljárást követően a céget a cégbíróság törölte a cégjegyzékből,
- a tag, a részvényes nem tudja kimenteni magát.
A kereset előterjesztésére a cég hitelezője jogosult, a keresetet a fent írtakból is következően a megszüntetési eljárás jogerős befejezését követően lehet előterjeszteni.
Bár a Ctv. 93. §-ának (1) bekezdése a többségi befolyással rendelkező tag felelősségének megállapításáról szól, megítélésünk szerint ezen rendelkezés helyes értelmezése az, hogy a hitelező marasztalás iránti kérelmet terjeszthet elő.
A többségi befolyással rendelkező tag, részvényes a perben bizonyíthatja, hogy a megszüntetési eljárás bekövetkezéséhez magatartásával nem járult hozzá. Ebben az esetben a bíróság nem állapítja meg korlátlan felelősségét a megszüntetési eljárás keretében törölt cég tartozásaiért.
A Ctv. 93. §-ának (2) bekezdése értelmében nemcsak a törléskori tag, részvényes korlátolt felelőssége válhat korlátlanná, hanem azon többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező tag, részvényes felelőssége is, aki a megszüntetési eljárás megindulását megelőző 3 éven belül részesedését átruházta.
Itt is feltétel, hogy a cég saját tőkéjének 50%-át meghaladó ki nem elégített tartozást hagyjon hátra és a cég megszüntetési eljárás eredményeként történt törlését követően a cég hitelezője az adott volt taggal, részvényessel szemben keresetet terjesszen elő.
A volt tag a peres eljárás során bizonyíthatja, hogy vagyoni hányadának átruházásakor a cég fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követően következett be, illetve bár nem volt fizetőképes, az átruházás során jóhiszeműen járt el.
Amennyiben ezen kimentő körülményeket a fent írt feltételeknek megfelelő volt tagnak, részvényesnek nem sikerül bizonyítani, felelőssége a megszüntetési eljárásban keletkezett társasági tartozásokért korlátlanná válik.
A Cstv. 63/A. §-a ezen Ctv.-rendelkezést kiegészíti. A Cstv. hivatkozott rendelkezése azt az esetet szabályozza, amikor a cég elleni felszámolást megszüntetési eljárás előzte meg. Ebben az esetben a felszámolási eljárás megindítását megelőző 3 éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező volt tag, részvényes korlátlan, mögöttes felelőssége megállapításának feltétele, hogy
- a felszámolás kezdő időpontjában a cég a saját tőkéjének 50%-át meghaladó tartozást halmozzon fel,
- a hitelező vagy a felszámoló a korlátlan felelősségének megállapítását keresetben kérje,
- a volt tag, részvényes a felelősség alól ne tudja kimenteni magát.
A volt tag, részvényes kimenti magát a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a vagyonhányad átruházásának időpontjában a cég fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak az átruházást követően következett be, a cég az átruházáskor nem volt fizetőképes, de a tag, a részvényes az átruházás során jóhiszeműen járt el.

8.6. A Gt.-ben szereplő tagi, kisebbségvédelmi, illetve hitelezővédelmi eljárások

A Ctv. 1. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a cégbíróság feladata "a gazdasági társaságokról szóló törvényben és más, az egyes cégformákra vonatkozó törvényekben, illetve az Európai Unió rendeleteiben meghatározott, a kisebbségi jogok gyakorlását, valamint a hitelezői jogok védelmét biztosító kérelmek elbírálása".
A Gt., továbbá más jogszabályok több esetben is hivatkoznak arra, hogy az adott eljárásra a Ctv. törvényességi felügyeleti eljárásra vonatkozó szabályai megfelelően irányadóak, vagy hogy a cégbíróság a Ctv. szerinti törvényességi felügyeleti intézkedéseket alkalmazhatja. Ezen rendelkezések célja a cég tagjai, kisebbségi tagjai, hitelezői, az ellenőrzött társaságok tagjai, kisebbségi tagjai, hitelezői érdekeinek a védelme.
Jelen fejezetben csak a Gt.-ben szereplő ilyen tartalmú szabályokra hívjuk fel jelzésszerűen a figyelmet, tekintettel arra, hogy a cégjegyzékben nyilvántartott cégek több mint 95%-a gazdasági társaság, így a Gt. szerinti eljárások fordulnak elő leginkább a gyakorlatban.
A Gt. 27. §-ának (2) bekezdése tagi jogként határozza meg a felvilágosításhoz, a társaság üzleti könyveibe, irataiba történő betekintéshez fűződő jogot. Ezen jog sérelme esetén a tag a cégbírósághoz fordulhat, mely törvényességi felügyeleti eljárás során dönt arról, hogy kötelezi-e a gazdasági társaságot a felvilágosításra, az iratbetekintés biztosítására.
A Gt. 49. §-ának (1) és (2) bekezdése kisebbségi jogként teszi lehetővé, hogy a kisebbségi tagok, részvényesek a cégbíróságtól kérjék a legfőbb szerv összehívását, ha a társaság ügyvezetése a legfőbb szerv összehívására irányuló kérelmüknek nem tett eleget.
A Gt. 49. §-ának (3) bekezdése ugyancsak kisebbségi jogként biztosítja, hogy a kisebbség meghatározott feltételek teljesülése esetén a cégbíróságtól kérhesse könyvvizsgáló kirendelését annak érdekében, hogy az vizsgálja meg az utolsó számviteli törvény szerinti beszámolót vagy az utolsó két év ügyvezetésében előfordult valamely eseményt, a minősített befolyásszerző által érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitika folytatását.
A Gt. 52. §-ának (1) bekezdése értelmében a cégbíróság a minősített befolyásszerzővel szemben a Ctv. szerinti törvényességi felügyeleti intézkedéseket alkalmazhatja, ha a befolyásszerző a befolyásszerzéssel összefüggő bejelentési kötelezettségének késedelmesen tesz eleget vagy azt elmulasztja. A Ctv. 81. §-ának (5) bekezdése ezt a rendelkezést akként pontosítja, hogy a 81. § (1) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti intézkedés alkalmazására kerülhet sor.
A Gt. 54. §-ának (1) bekezdése értelmében a cégbíróság ugyancsak többek között a Ctv. szerinti törvényességi felügyeleti intézkedéseket alkalmazhatja a minősített befolyásszerzővel szemben, ha az ellenőrzött társaság vonatkozásában tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat és ezáltal, az ellenőrzött társaság kötelezettségeinek teljesítését jelentősen veszélyezteti, de az ellenőrzött társaság nem került felszámolás alá.
A Gt. 62. §-ának (2) bekezdése értelmében elismert vállalatcsoport esetén az ellenőrzött társaság kisebbségének vagy vezető tisztségviselőinek kérelmére a cégbíróság hívja össze az uralkodó tag legfőbb szervének az ülését, ha az erre irányuló kérelmet az uralkodó tag nem teljesítette. Az uralkodó tag legfőbb szervének összehívása akkor kezdeményezhető, ha az uralmi szerződésben foglaltak lényeges vagy ismételt megsértését észlelik a kérelem előterjesztésére jogosultak.
A Gt. 62. §-ának (4) bekezdése értelmében a cégbíróság az uralmi szerződésben foglaltak megsértése esetén az ellenőrzött társaság tagjainak (részvényeseinek), vezető tisztségviselőjének, hitelezőjének indítványára többek között a Ctv. szerinti törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazhatja az elismert vállalatcsoport uralkodó tagjával szemben.
A Gt. 151. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha a kft.-nek nem maradt ügyvezetője, bármelyik tag vagy hitelező kérelmére a cégbíróság összehívhatja a taggyűlést, ha azt a tagok nem teszik meg. (A hivatkozott rendelkezésnél a Gt. a törvényességi felügyeleti eljárás szabályaira tételesen nem hivatkozik.)
A Gt. 163. §-ának (1) bekezdése értelmében a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával dönt a cégbíróság a törzstőke-leszállítás során benyújtott megfelelő biztosíték nyújtására irányuló hitelezői kérelemről.
A Gt. 222. §-ának (2) bekezdése értelmében a kisebbség, illetve meghatározott feltételeknek megfelelő hitelezők kérhetik, hogy a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával rendeljen ki független szakértőt annak megvizsgálása végett, hogy a részvényes részére történt kifizetés jogszerű volt-e.
A Gt. 272. §-a értelmében a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával dönt a cégbíróság az alaptőke-leszállítás során benyújtott, megfelelő biztosíték nyújtására irányuló hitelezői kérelemről.

9. A végelszámolás

9.1. A végelszámolás általános szabályai

A vállalkozási tevékenységgel jogszerűen nem lehet felhagyni, a jogutód nélküli megszűnés esetében előzetesen - forgalombiztonsági okból - le kell folytatni a végelszámolást, amely arra szolgál, hogy a cég pénzügyi-gazdasági viszonyait számba véve tartozásait, kötelezettségeit teljesítse; kintlevőségeit behajtsa, jogviszonyait rendezze, majd maradványvagyonának a cég tulajdonosai között történő felosztását elrendelve cégjegyzéki törlését kérhesse.
A korábbi jogalkotói gyakorlattal szakítva a Cstv. helyett a Ctv.-ben nyertek elhelyezést a cégek végelszámolásával kapcsolatos előírások. Ennek indoka az , hogy a végelszámolást (melynek, mint majd látni fogjuk, éppen az a fő jellegzetessége, hogy a cég a tartozásai kiegyenlítéséhez szükséges vagyonnal rendelkezik) ne a fizetésképtelenségi eljárásokkal foglalkozó törvény szabályozza. Gyakorlati megfontolások vezettek oda, hogy éppen a Ctv.-be kerültek a végelszámolási normák, melyek - anyagi jogszabályok lévén - kétségtelenül idegenül hatnak egy alapvetően eljárási szabályrendszerben. Előnye ugyanakkor e megoldásnak, hogy az egyes cégek anyagi jogszabályaiban külön-külön történő szabályozás helyett így lehetett egységesen meghatározni a végelszámolási eljárásokat úgy, hogy azok valamennyi cégre egyaránt vonatkozzanak. A Ctv. végelszámolási előírásai a lehető legteljesebb szabályozásra törekszenek. Fő szabályként minden, a Ctv. hatálya alá tartozó cégre vonatkoznak, a 94. § (1) bekezdése azonban világossá teszi, hogy az adott cégre irányadó anyagi jogi előírások határozzák meg, hogy végelszámolásnak van-e helye a cégre nézve, vagy sem. (Például egyéni cég - azaz egyéni vállalkozó - esetében ez fogalmilag kizárt, a külföldi közvetlen kereskedelmi képviselet megszűnési eljárását nem a Ctv., hanem az Fkt. [az 1997. évi CXXXII. tv.] határozza meg.)
A Ctv. - praktikus okokból - azt is lehetővé teszi, hogy más, a hatálya alá nem tartozó szervezetek esetében is sor kerülhessen (jogszabályi rendelkezés alapján) a végelszámolási szabályok alkalmazására [Ctv. 94. § (2) bek.].

9.1.1. Általános rendelkezések

A Ctv. 94. § (3) bekezdése meghatározza a végelszámolás megindításának két legfőbb esetkörét. A végelszámolásra sor kerülhet:
− a cég legfőbb szerve által, önkéntesen elhatározott jogutód nélküli megszűnés kapcsán, vagy
− a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében hozott határozata alapján. (Ezt nevezi a Ctv. új terminológiával kényszer-végelszámolásnak.)
A Ctv. VIII. fejezete 1. Címe a végelszámolás alapelvi szintű szabályait úgy határozza meg, hogy ezek minden végelszámolásra, az önkéntesen elhatározott és a bírósági határozat alapján, kötelezően lefolytatandó végelszámolásra egyaránt érvényesülnek. Ilyen általános szabály, hogy nem határozható el a végelszámolás, illetve a már elhatározott (elrendelt) végelszámolást nem lehet befejezni, ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a céget, illetve a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. Hasonló prioritást élvez a végelszámolással szemben a felszámolási eljárás is (Ctv. 95. §).
A végelszámolással kapcsolatos Ctv.-rendelkezésekből egyértelműen megállapítható, hogy a végelszámolás nem bírósági eljárás, hanem a cég sajátos - a megszűnését előkészítő - létszaka, melyhez azonban számos bírósági eljárás kapcsolódik. Ez utóbbiakra a Ctv. 96. §-a értelmében a Ctv. által nem szabályozott kérdésekben a Pp. rendelkezései megfelelően alkalmazandóak. A végelszámolással összefüggő nemperes eljárásokban a cég székhelye szerinti cégbíróság, a Ctv. VIII. fejezetében említett, a végelszámolással kapcsolatos peres eljárásokban pedig a cég székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság jár el.
A Ctv. 97. §-a meghatározza a végelszámolás alá került cég vagyonának fogalmát is, (2) bekezdésében pedig a végelszámolás kezdő időpontját. Ez (az eddigi szabályozással egyezően) a jogutód nélküli megszűnésről rendelkező határozatban megállapított időpont, amely azonban nem lehet korábbi, mint e határozat kelte. (Visszamenőleges hatállyal tehát nem határozható el végelszámolás.)

9.2. Az önkéntesen elhatározott végelszámolás

9.2.1. A végelszámolás elhatározása

A cég legfőbb szerve - a reá irányadó anyagi jogszabály alapján meghozott döntésével - határozhat a jogutód nélküli megszűnésről. E döntésben meg kell határozni [a Ctv. 97. § (2) bekezdésének szem előtt tartásával] a végelszámolás kezdő időpontját, és meg kell választani a végelszámolót. Rendelkezni kell (ezzel előre megszabva a végelszámoló későbbi eljárását) a cég részvételével működő jogalanyok (különösen az alapítványok), illetve az ilyen jogalanyokban a cég részéről fennálló tagi, tulajdonosi részesedések sorsáról.
A végelszámolás kezdő időpontjával a korábbi vezető tisztségviselő megbízatása megszűnik, azonban a Ctv. 98. § (3) bekezdése szerinti teendőket még el kell végeznie. Ezek a cég addigi tevékenységének számviteli-pénzügyi lezárásával és az iratátadással, valamint különféle tájékoztatási kötelezettségekkel kapcsolatosak. A mulasztó tisztségviselőt a végelszámoló kérelmére a cégbíróság bírsággal sújthatja és költségviselésre kötelezheti, továbbá - a mulasztásaival okozott károkért - kártérítési felelősség is terheli [Ctv. 98. § (5)-(6) bek.].

9.2.2. A végelszámoló jogállása, felelőssége, megválasztása

A Ctv. 98. § (2) bekezdése értelmében a végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselője a végelszámoló. Összeférhetetlenségére, kizárására a Ctv. 99. § (1)-(3) bekezdése tartalmaz szabályokat. Végelszámolóként bárki (természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is) megválasztható, ha az említett feltételeknek megfelel, a végelszámolói feladatok ellátására alkalmas, és a megbízatást elfogadja. Megválasztásakor egyébként díjázásáról, illetve a tisztség ellátásának esetleges ingyenességéről is rendelkezni kell. (A díjazás kérdése egyébként a cég és a végelszámolóként megválasztani szándékozott személy szabad megállapodásától függ.)
A végelszámoló az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozott gondossággal köteles eljárni, és a cég és a cég hitelezői érdekeire különös figyelmet kell fordítania. A kötelezettségei megszegésével okozott károkért polgári jogi kártérítési felelősséggel tartozik.
A végelszámoló kötelessége az is, hogy ha azt észleli, hogy a cég fizetésképtelen, a felszámolási eljárást a 2007. évi LXI. tv. 33. §-ával megállapított Cstv. 27. § (5) bekezdésére alapítottan kezdeményeznie kell [108. § (1) bek.]. Az ezzel kapcsolatos, vagy a hitelezők veszteségeinek csökkentése, illetve a környezeti károk mérséklése tárgyában tanúsított mulasztása esetén a hitelező vagy a felszámoló keresetére perben kötelezhető arra, hogy a csődvagyonhoz tőke-hozzájárulást teljesítsen. [Ez a kereset egyébként az egyszerűsített végelszámolásról való áttérés - lásd a 9.3. pontban írtakat - szabályainak megszegése miatt is indítható a Ctv. 99. § (6) bekezdése szerint.]
Az önkéntes végelszámolás esetében a cég legfőbb szerve - mint az "ügy ura" - szabadon dönthet a végelszámoló személyéről, így a már megválasztott végelszámoló visszahívásáról és új végelszámoló megválasztásáról is. Ha azonban a végelszámoló lemondásával, feladatának ellátására képtelenné vagy alkalmatlanná válásával, vagy azért, mert a végelszámoló ezen tevékenységével felhagyott, felmerül az újabb végelszámoló megválasztásának szükségessége, de ez 60 napon belül mégsem következik be, a cég tagja, hitelezője a helyzet orvoslása érdekében a cégbírósághoz fordulhat (de a szituációról tudomást szerezve a cégbíróság hivatalból is eljárhat). A cégbíróság a Ctv. 100. § (4) bekezdése szerint törvényességi felügyeleti hatáskörében intézkedik, a legfőbb szervet összehívja, felhívja a mulasztás pótlására, bírságolhat is a 106. § (3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával, végső sorban pedig kényszer-végelszámolásról dönthet. (Ha mindez kényszer-végelszámolásban történik, akkor másik végelszámoló kirendelésével is megoldhatja a bíróság a helyzetet.)

9.2.3. A végelszámolás megindításának bejegyzése és közzététele, a végelszámoló értesítési kötelezettségei

A végelszámolás megindításával kapcsolatos cégjegyzéki változásokat (a cégnév változása; képviselet változása; végelszámolás kezdő időpontja) a végelszámoló köteles bejelenteni, hiszen ettől kezdve ő a cég vezető tisztségviselője [Ctv. 101. § (1) bek.]. Aláírási címpéldányt - a Ctv. egyszerűsítési törekvése folytán - csak akkor kell benyújtania a cégiratokhoz, ha a végelszámoló személye nem azonos a korábbi vezető tisztségviselőével. E két személy egybeesése esetén ugyanis a vezető tisztségviselő hiteles aláírásmintája - ha más okból is, de - a cégiratok között fellelhető, felesleges újabb címpéldány beadására kötelezni őt. (Megjegyzendő, hogy - noha a 2007. évi LXI. tv. rendelkezései folytán a bejegyzési [változásbejegyzési] eljárásban csatolandó kötelező mellékletek közül az aláírási címpéldány elmaradt - a jogalkotó a végelszámolás bejegyzésével kapcsolatos szabályokat [az előbbiekben ismertetett tartalommal] változás nélkül hagyta. Emiatt akkor, ha a végelszámoló a cég korábbi vezető tisztségviselőjével nem azonos, címpéldányt mindenképpen csatolnia kell.) A végelszámolás megindításával kapcsolatos változásbejegyzési kérelemre és teljesítésére egyebekben a változásbejegyzési eljárás általános szabályai érvényesülnek. (Lásd a 4.1.2.4.4.1.5.; a 4.1.2.4.5.4.; a 4.4.4.8.1. pontban, és általában a 4. pontban írtakat.)
A végelszámolás bejegyzése iránti kérelem álláspontunk szerint csak általános eljárásban nyújtható be, az egyszerűsített cégeljárás rendje szerint nem. (Lásd a 4.4.3.2.3. és a 4.4.4.8.1. pontban írtakat is.)
A cégbíróság a végelszámolás megindításával kapcsolatos változásokat a cégjegyzékbe bejegyzi, egyúttal végzését a hitelezőkhöz intézett felhívással együtt közzéteszi a Cégközlönyben (Ctv. 102. §). A végelszámolásnál (ha az nem egyszerűsített végelszámolás) kizárólag a cégbíróság tesz közzé hitelezői felhívást, a végelszámolónak ilyen kötelezettsége egyetlen cégforma esetében sincs. A felhívás értelmében a hitelezőknek a közlemény megjelenésétől számított 40 napon belül kell igényeiket a végelszámolónak bejelenteni.
A végelszámoló a közzétételtől számított 15 napon belül a végelszámolás megindításáról a Ctv. 102. § (3) bekezdésében felsorolt szerveket és személyeket, hatóságokat is köteles értesíteni. Ez részint a figyelemfelhívás célját szolgálja, részint a megszűnni kívánó céggel kapcsolatos jogviszonyok, eljárások lezárását segíti elő.

9.2.4. A végelszámolás lefolytatása

A végelszámoló a cég vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, vagyoni eszközeit értékesíti. A legfőbb szerv döntése alapján mód van arra is, hogy a gazdasági tevékenységet a végelszámolás alatt ideiglenesen és korlátozott mértékben folytassák; és rendelkezhet az értékesítés vonatkozásában úgy is a legfőbb szerv, hogy az értékesítést csak nyilvános pályázat, illetve árverés útján lehessen lebonyolítani.
A végelszámoló évente mérleget és a végelszámolás állását bemutató tájékoztatót köteles készíteni, ha a végelszámolás az első évben nem fejeződik be [Ctv. 104. § (3)-(4) bek.].
A hitelezők a közlemény alapján igénybejelentéssel élnek a végelszámolóhoz (erre akkor is szükség van, ha a cég és a hitelező közt folyó bírósági, hatósági eljárásból az igényről a cég nyilvánvalóan tudomással bír). Ha a hitelező a bejelentéssel késlekedik, ez nem jár olyan jogvesztéssel, mint a felszámolásnál, azonban saját helyzetét nehezíti. A zárómérleg és a vagyonfelosztási határozat elfogadása után ugyanis már csak a megszűnt cég tartozásaiért való helytállási kötelezettség szabályai szerint lehet eljárni [Ctv. 106. § (1) bek.].

9.2.4.1. A hitelezői igénybejelentés, a vitatott hitelezői igény

A végelszámoló a 40 napos igénybejelentési határidő elteltével 15 napon belül köteles elkészíteni a követelések jegyzékét, melyben elkülönítetten kell szerepeltetnie az elismert és a vitatott követeléseket. Utóbbiakról az érintett hitelezőket értesíteni köteles. A hitelező az ettől számított 30 napon belül perben érvényesítheti igényét a céggel szemben. A határidő nem jogvesztő, hanem elévülési határidőnek tartjuk. A hitelező késlekedését ezért erre tekintettel kell értékelni. A vitatott hitelezői igény miatt indult peres eljárás mindenesetre meggátolja a végelszámolás befejezését, figyelemmel a Ctv. 95. § (4) bekezdésében foglaltakra. (A Debreceni Ítélőtábla Vpkf. 30.680/2006/2. számú döntése egyébként kimondja, hogy ha a hitelező követelésének jogalapját, összegszerűségét vitatja a végelszámoló, azt vitatott hitelezői igényként külön perben érvényesítheti a hitelező. Végelszámolási eljárásban a vitatott hitelezői igény elbírálására nincs hatásköre a cégbíróságnak.) A végelszámoló a Ctv. 106. § (5) bekezdése alapján a vitatott hitelezői igénynek fedezetéül lekötött tartalékot köteles képezni, és a követelések jegyzékét a nyilvános cégiratokhoz is be kell nyújtani. E kötelezettség elmulasztása a Ctv. 106. § (3) bekezdése értelmében törvényességi felügyeleti eljáráshoz vezethet, melyben a végelszámoló súlyos bírsággal is sújtható.

9.2.4.2. A nyitó mérleg és a korrigált nyitó mérleg készítése

A végelszámoló - a korábbi vezető tisztségviselő által összeállított tevékenységet lezáró beszámoló mérlegéből kiindulva - végelszámolási nyitó mérleget készít, és a hirdetményi idő lezárulta és a követelések jegyzékének elkészítése után a szükséghez képest korrigálja azt. Amennyiben fizetésképtelenségi helyzetet észlel, kezdeményezi a cég felszámolását és elrendelése esetén elvégzi az ehhez szükséges számviteli és pénzügyi teendőket is. (A tulajdonosok egyébként elkerülhetik a felszámolást, ha a fizetésképtelenségi helyzet megszüntetéséhez szükséges pénzeszközöket hajlandóak a cég rendelkezésére bocsátani.) [Ctv. 107. § (1) bek.; 108. §].
Ha a korrigált nyitó mérleg adataiból az derül ki, hogy a cégvagyon a tartozásokat fedezi, akkor a Ctv. 109-113. §-ai szerint folyik tovább a végelszámolás. Mindaddig azonban, amíg a korrigált nyitó mérleg el nem készül, a végelszámoló a cégvagyon terhére kizárólag a halaszthatatlanul szükséges, illetve a cégműködés ideiglenes és korlátozott fenntartása esetén [Ctv. 104. § (2) bek.] az ehhez okvetlenül szükséges kifizetéseket teljesítheti.

9.2.4.3. A végelszámolási kifogás

A végelszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása miatt a sérelmet szenvedett fél a cégbíróságnál kifogással élhet, ennek határideje azonban komoly korlátok közé szorított: kizárólag a végelszámolás tartama alatt, és csak a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül, de legfeljebb az intézkedés vagy mulasztás bekövetkeztétől számított 60 nap alatt van rá mód [Ctv. 109. § (1) bek.]. (A Pécsi Ítélőtábla Cgtf. V. 30.119/2006/2. számú határozata egyébként kimondja azt is, hogy a cégbíróság nem a végelszámoló, hanem a cég felett gyakorol törvényességi felügyeletet. A végelszámoló tevékenysége feletti kontroll eszköze a végelszámolási kifogás.)
Végelszámolási kifogás terjeszthető elő akkor is, ha az igénybejelentési határidő lejártától számított 30 napon belül a végelszámoló a hitelező kérése ellenére sem ad tájékoztatást követelése sorsáról.
A cégbíróság a végelszámolási kifogásról gyorsított eljárásban határoz, azonban a végelszámoló nyilatkozatát be kell szereznie. Az eljárásban szükség esetén a felek meghallgatása is foganatosítható, és a bíróság a kifogásolt intézkedés végrehajtását is felfüggesztheti.
A bíróság a Ctv. 109. § (4) bekezdése értelmében a megalapozott kifogás esetében a kifogásolt intézkedést megsemmisítheti és az eredeti állapot helyreállítását rendelheti el. A mulasztó végelszámolót intézkedés megtételére kötelezheti; ha pedig a kifogást alaptalannak találja, ezt végzésével elutasítja. A végzés ellen a fenti esetekben (azaz bárhogyan dönt is a bíróság a kifogásról) fellebbezésnek van helye.
Ha a végelszámoló a bíróság jogerős határozatának sem tesz eleget, a bíróság a Ctv. 109. § (6) bekezdése értelmében törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva összehívja a legfőbb szervet másik végelszámoló megválasztása céljából. Ha a cég ezt nem teljesíti, a bíróság kényszer-végelszámolást rendel el, egyúttal másik végelszámolót rendel ki a felszámolók névjegyzékéből.

9.2.4.4. A végelszámolónak a cégműködés beszüntetését szolgáló különleges jogosítványai

A végelszámoló - a felszámolási eljárásban eljáró felszámolóhoz hasonlóan - jogosult a cég által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy (ha teljesítés még nem történt) a szerződéstől elállni. Nem illeti meg e jogosítvány a lakásra fennálló bérleti szerződés tekintetében (szolgálati lakás és garázs esetét kivéve); továbbá az iskolával vagy a tanulóval a gyakorlati képzés szervezésére kötött; a munkaszerződések; a nem gazdasági tevékenységgel összefüggő kölcsönszerződés, és a szövetkezeti tag vállalkozás jellegű jogviszonyával kapcsolatos szerződés, valamint a kollektív szerződés tekintetében.
A másik félnek az elállással, illetve a felmondással okozott károk megtérítése érdekében a végelszámoló lekötött tartalékot köteles képezni. Ha a cég vagyonában olyan vagyoni értékű jog (például szabadalomhasznosítási; szerzői jogi felhasználási jog) található, melynek átengedésére a cég joga nem terjed ki, a végelszámoló a szerződést köteles felmondani.
A cég tartási, életjáradéki és egyéb járadék jellegű kötelezettségeit is rendezni kell; a jogosultat megfelelő kártalanítás illeti meg, amely lehet egy összegű kártalanítás, de köthető a jogosult javára egyszeri díjú járulékbiztosítási szerződés is [Ctv. 110. § (4)-(5) bek.].
A jövőben felmerülő szavatossági, jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésével a végelszámoló köteles megfelelő harmadik személyt megbízni, akinek az e célra képzett lekötött tartalékot is át kell adnia. Az ügyfelek tájékoztatása érdekében (s ez a Ctv.-szabályozás új vonása) a megbízásról készült közleményt a Cégközlönyben közzé kell tenni. A végelszámoló és a szavatossági, jótállási vagy kártérítési kötelem jogosultja adott ügyben köthet olyan megállapodást is, melynek következtében a jogosult egyszeri visszatérítést kap.

9.2.5. A végelszámolás befejezése, és a törlési kérelem előterjesztése

A végelszámoló a végelszámolási folyamat befejezésekor elkészíti a Ctv. 111. § (1) bekezdésének a)-f) pontjában [2009. február 1-jétől a)-e) pontjában] írt okiratokat, azokat - ha a cégnél ilyen szervet rendszeresítettek - a felügyelőbizottság, illetve a könyvvizsgáló elé tárja, és ezek jelentésével együtt a legfőbb szerv elé viszi. Megjegyzendő, hogy a Ctv. 111. § (1) bek. f) pontja alatti, az adó- és vámhatósági nyilatkozatnak a záródokumentumok közé történő beiktatását a 2007. évi CXXVI. tv. 319. §-a rendelte el 2008. január 1-jei hatállyal. E szabályt a már folyamatban lévő végelszámolásokra is alkalmazni kell, amennyiben a cégbíróság a végelszámolás kezdő időpontjának bejegyzéséről az adóhatóságot már értesítette, és a végelszámolást lezáró beszámoló előterjesztésére még nem került sor. [E nyilatkozatot egyébként a Ctv. 112. § (4) bek értelmében a cégbírósághoz is be kell nyújtani a záródokumentumok között.]
A 2008. évi XCVI. törvény a fenti szabályokon változtatott, a jogalkotó ugyanis a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése érdekében úgy rendelkezett, hogy az adó- és vámhatóság nyilatkozatait elektronikus úton továbbítsa a cégbírósághoz. Erre tekintettel a Ctv. 111. § (1) bek. f) pontját, a 112. § (4) bekezdéséből a 111. § (1) bek. f) pontra történő utalást, és a Ctv. 1. számú mellékletének V/1. pont f) alpontját hatályon kívül helyezték. Az új szabályozás a 2009. február 1-jét követően kezdődő végelszámolási eljárásokban érvényesül, az annál korábbi kezdő időpontú végelszámolásoknál továbbra is a végelszámoló köteles beszerezni a fenti igazolásokat, azokat a záródokumentumokkal együtt a legfőbb szerv elé kell terjesztenie, és a törlési kérelem kötelező mellékleteként a cégbírósághoz is be kell nyújtania.
A záródokumentumokkal kapcsolatban fontos rendelkezés, hogy a vagyonfelosztási javaslatban szereplő tételeket piaci értéken kell beállítani. Ez biztosítja ugyanis, hogy a cégvagyont valós értéken vegyék számba. A tulajdonosok érdekeit szolgálja a 111. § (2) bekezdésének azon rendelkezése, amely a maradványvagyonról a tagoknak vagy egyes tagoknak történő természetbeni vagyonkiadás esetére a vagyonértékelés kötelezettségét írja elő. Ez ugyanis megakadályozza, hogy egyes tagokat mások rovására előnyben részesítsenek, és korrekt likvidációshányad-kiadást biztosít.
A végelszámoló által összehívott legfőbb szerv dönt a záródokumentumokról. A vagyonfelosztási javaslat megvitatása és a szükséghez képest történő korrigálása után a vagyonfelosztás tárgyában határoz, egyúttal dönt a végelszámoló díjazásáról és a végelszámolással, illetve a törléssel, iratőrzéssel kapcsolatban felmerült, illetve még felmerülő költségekről. A Ctv. 111. § (3) bekezdésének előírásai azt célozzák, hogy a megszűnni kívánó cég minden vagyontárgyának, igényének, kötelezettségének a sorsát rendezze. Nem lehet szó addig a végelszámolás lezárásáról és a törlési kérelem benyújtásáról, amíg ez - szükség szerint szinguláris jogutódlással, engedményezéssel, tartozásátvállalással - nem rendeződött. A Ctv. 112. § (5) bekezdése azt is kimondja, hogy a végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amiről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek.
Megjegyzendő, hogy a Ctv. 95. § (4) bekezdése értelmében nem lehet befejezni a végelszámolást addig, amíg a céggel szemben hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban. Erre csak akkor kerülhet sor, ha az adott eljárás megszűnt, vagy abban - alanyváltozás folytán - a cég többé nem számít félnek. Így foglalt állást a Pécsi Ítélőtábla - jelenleg is időszerű - Cgtf. V. 30.220/2003/3. számú határozata is, amely kimondta, hogy a végelszámolás alatt álló cég a cégjegyzékből nem törölhető, ha az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel, és vele szemben az ingatlan tulajdonjogára vonatkozó igényt perben érvényesítenek, még akkor sem, ha az ingatlant eladta, és a vevők tulajdonjogának bejegyzése a cégnek fel nem róható okból hiúsult meg.
A Fővárosi Ítélőtábla 10. Cgf. 43.089/2007/5. számú döntése már a 2006. évi V. törvény alapján mondta ki, hogy az adóhatóság olyan tartalmú közlése, hogy a záróellenőrzést hatósági eljárás fogja követni, mindaddig, amíg ezen eljárás igazoltan véget nem ér, kizárja a törlési kérelem jogszerű előterjesztését.
A végelszámolást befejező határozatban a legfőbb szervnek a Ctv. 112. § (1) bekezdésének szem előtt tartásával rendelkeznie kell a cég megőrzendő iratainak sorsáról is, valamint a vagyonkiadás időpontjáról. Ennek során figyelemmel kell lenni arra, hogy a likvidációs hányad kiadása csak a cég törlése után mehet végbe [Ctv. 112. § (3) bek.].
A végelszámolás utolsó mozzanatai közé tartozik a cég biztosítottjai adatainak a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv részére történő átadása, és ügyelni kell arra, hogy az erről szóló igazolást a cégbírósághoz is be kell adni [Ctv. 112. § (2) bek.].
A törlési kérelmet a végelszámoló nyújtja be a cégbírósághoz. A kérelem illetékmentes és közzétételi díjat sem kell fizetni, a jogi képviselet azonban a Ctv. 32. § (4) bekezdése értelmében ilyenkor is kötelező. A kérelem mellékleteiként a Ctv. 1. számú, illetve a 2. számú mellékletében meghatározottakból értelemszerűen összeállított mellékleteket kell csatolni, figyelemmel a Ctv. 111. § (3) bekezdésében és 111. § (1) bekezdésének b)-d) és f) pontjában írtakra. [Az f) pont tekintetében lásd a fentiekben írtakat.]
A cég jogerős törlése után e körülményekről - ha a cég értékpapírt bocsátott ki - a központi értéktárat is nyomban értesíteni kell, hogy az a kibocsátott értékpapírok érvénytelenítéséről intézkedhessen. Ez a kötelezettség a cégbíróságot terheli. (A végelszámolást követően előterjesztendő törlési kérelemről lásd a 4.4.4.9. pontban írtakat.)

9.2.5.1. Határozat a működés továbbfolytatásáról

A végelszámolás befejezésére sor kerülhet a cég megszűnése nélkül is. Ez kizárólag az önkéntesen elhatározott végelszámolás során történhet, akkor, ha a cég legfőbb szerve a jogutód nélküli megszűnés szándékától eláll, és a megszűnés helyett a továbbműködésről határoz. Ilyen határozat meghozatalára a Ctv. új szabálya szerint (Ctv. 113. §) a törlési kérelem benyújtásáig bármikor sor kerülhet, azonban ebben a határozatban a végelszámoló megbízatásának visszavonásáról, díjának megállapításáról és kifizetéséről, és az új vezető tisztségviselő megválasztásáról is rendelkezni kell. A végelszámolás megszűnésével kapcsolatos cégjegyzéki változások bejegyeztetésére már ez az új vezető tisztségviselő lesz köteles az általános változásbejegyzési szabályok szerint. (Ez azt is jelenti, hogy a szerződésminta használatától függően általános vagy egyszerűsített eljárási rendben egyaránt kérhető e változás bejegyzése.)

9.3. Az egyszerűsített végelszámolás

A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság végelszámolásának cégbejegyzése (a régi Gt. 100. §-ában írtakhoz hasonlóan) egyszerűsített módon történhet úgy, hogy annak cégbírósági bejegyzése egyetlen aktussal, a cég törlésével egyidejűleg megy végbe. Ennek feltétele a Ctv. 114. § (1) bekezdése szerint, hogy a végelszámolás 120 nap alatt befejeződjön. A hirdetményi eljárás ilyenkor sem marad el az új szabályok szerint, azonban a közleményt a végelszámoló köteles megjelentetni. Az egyszerűsített végelszámolásra - a Ctv. 114-115. §-aiban írt eltérésekkel - az általános végelszámolási szabályok (Ctv. 99- 113. §) vonatkoznak.
Nincs helye egyszerűsített végelszámolásnak, illetve a már megkezdett egyszerűsített végelszámolásról az általános (Ctv. 99-113. § szerinti) végelszámolásra kell áttérni, ha
− a végelszámolás során a végelszámoló valamely hitelező igényét vitatja;
− a hitelező vitatott igénye miatt a cég ellen pert indít;
− ha az egyszerűsített végelszámolás 120 napos határideje lejárt és a végelszámolást ezalatt nem sikerült befejezni, vagy a befejezés 120 nap alatt előre láthatóan nem történhet meg,
− ha végelszámolási kifogással kapcsolatos eljárás van folyamatban.
A végelszámoló a fenti szabályok megszegéséért, illetve az abból eredő károkért a Ctv. 99. § (4) és (6) bekezdése értelmében felelősséggel tartozik, továbbá ilyen esetben kényszer-végelszámolásnak van helye.
Az egyszerűsített végelszámolásról az általános szabályok szerinti végelszámolásra való áttérésnél a végelszámolónak jeleznie kell a cégbírósághoz intézett - a végelszámolás megindításának ("az első lépcsőnek") bejegyeztetésére irányuló - kérelmében, hogy a végelszámolási hirdetmény megjelentetése megtörtént-e az egyszerűsített eljárás tartama alatt. Ha igen, akkor ennek megismétlésétől a jogalkotó eltekint, és a hirdetmény megjelenéséhez kapcsolódó határidők a végelszámolási közlemény közzétételi időpontjától számítandók. Ha erre nem került sor, akkor a cégbíróság végzésével az általános szabályok szerint hozza meg és teszi közzé a végelszámolás megindításával kapcsolatos cégjegyzéki változásokat bejegyző végzését. (Az egyszerűsített végelszámolással kapcsolatos változásbejegyzési és törlési kérelmekre nézve lásd a 4.1.2.4.4.1.5. és a 4.1.2.4.5.4.; a 4.4.4.8.1.; a 4.4.4.9. és a 4.4.3.2.3. pontban írtakat is.)

9.4. A kényszer-végelszámolás

Kényszer-végelszámolásra törvényességi felügyeleti szankció nyomán (megszűntnek nyilvánítással összefüggésben) vagy egyéb jogszabályi kényszerítő ok miatt [például: Ctv. 100. § (4) bek.; 105. § (2) bek.; 129. § (3) bek.; Gt. 105. §; 110. §] kerülhet sor. Nincs helye kényszer-végelszámolás elrendelésének, ha a cég fizetésképtelenségét megállapító végzést hoztak, vagy ha a büntetőbíróság vagy az ügyész arról értesíti a cégbíróságot, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazása várható [Ctv. 116. § (2) bek.].
A kényszer-végelszámolás szankciós jellege folytán a cég önrendelkezési jogát elveszti, a jogutód nélküli megszűnést többé nem kerülheti el. Nincs ugyanis lehetőség arra, hogy a működés továbbfolytatását (Ctv. 113. §) határozza el, döntéséhez a bíróság is kötve van, a vállalkozás folytatása még az esetlegesen felszámolásba "átfordult" kényszer-végelszámolás esetén sem lehetséges [Ctv. 116. § (5) bek.].
A kényszer-végelszámolást - ha arra a cég által elhatározott végelszámolást követően kerül sor - egy éven belül be kell fejezni, s e határidő meghosszabbítására csak a Ctv. 116. § (4) bekezdésében írt esetekben és időtartamban van lehetőség. A kényszer-végelszámolás időtartama a fentiekből következően, ha azt nem előzte meg önkéntes végelszámolás, a Ctv. 116. § (6) bekezdésének megfelelő alkalmazásával három év. A kényszer-végelszámolásra ugyanis a Ctv. általános végelszámolási szabályait és az egyszerűsített végelszámolási szabályait kell értelemszerűen alkalmazni, s ezektől eltérés csak annyiban van, amennyiben azt a Ctv. 116-118. §-a elrendeli. Véleményünk szerint ugyanakkor megállapítható, hogy a kényszer-végelszámolás egyszerűsített módon (a Ctv. 114-115. §-a szerint) nem végezhető. Az egyszerűsített végelszámolás lényegi tulajdonsága ugyanis, hogy a végelszámolás kezdetét és az ezzel kapcsolatos cégjegyzéki változásokat csak a törlési kérelemmel együtt tüntetik fel a cégjegyzékben, a hirdetményt pedig nem a cégbíróság, hanem a végelszámoló teszi közzé. A kényszer-végelszámolást azonban nem a legfőbb szerv határozza el, hanem a cégbíróság rendeli el, a végelszámolás kezdetéhez fűződő változások is ezen végzés kapcsán kerülnek be a cégjegyzékbe és ezzel összefüggésben a bíróság teszi azokat közzé. Erre figyelemmel fogalmilag kizárt a végelszámolás "első lépcsőjének" a törlési eljárásban való megjelenítése, így - kifejezett tiltó jogszabályi rendelkezés hiányában is - leszögezhető, hogy a kényszer-végelszámolás folyamán a Ctv. 114-115. § alkalmazása lehetetlen. Ebből pedig az is következik, hogy a kényszer-végelszámoló által a jogerős kirendelését követően a cégnél "talált" egyszerűsített végelszámolást a kényszer-végelszámolás normáira tekintettel megfelelően alkalmazott általános szabályok szerint kell végeznie, ami természetesen nem zárja ki azt, hogy adott esetben ténykedését 120 napon belül befejezze.
Kényszer-végelszámolóként fő szabályként felszámoló szervezetet kell kirendelni, és csak különösen indokolt esetben van mód arra, hogy e kirendelést a cég vezető tisztségviselője kapja. A kirendelés visszautasításának, a kizárásnak és az összeférhetetlenségnek a szabályait a Ctv. 117. § (1)-(2) bekezdése adja meg.
A kényszer-végelszámolás specialitása, hogy ilyenkor a cég vagyonának értékesítése csak nyilvános pályázat, illetve árverés útján történhet [Ctv. 117. § (4) bek.]; a kényszer-végelszámolás elrendelésével kapcsolatos cégjegyzéki változásokat pedig - határozata jogerőre emelkedését követően - a cégbíróság hivatalból tünteti fel a cégjegyzékben. A kirendelt végelszámoló aláírási címpéldányát a Ctv. 55. § (1) bekezdése értelmében jogi képviselő közreműködése nélkül a (jogerős) kirendeléstől számított 15 nap alatt köteles benyújtani a cégbírósághoz. A későbbi, a kirendelést követően (például a végelszámoló személyi adataiban) beállt változások bejelentésére a végelszámoló az általános szabályok szerint köteles [Ctv. 55. § (2) bek.; 117. § (3) bek.].
A Ctv. 118. § (2) bekezdése értelmében, ha a kényszer-végelszámolás során a felszámolási eljárás megindításának szükségességére derül fény, a végelszámoló erről a cégbíróságot köteles tájékoztatni, és a cégbíróság kezdeményezi a felszámolási eljárást. Az ilyen felszámolásban (is) felszámolási költségnek minősül a végelszámoló díja, és felszámolóként is kijelölhető a kényszer-végelszámolóként eljárt felszámoló szervezet [Ctv. 108. § (3) bek. és 118. § (2) bek.].
A végelszámoló díját egyébként a kényszer-végelszámolás során is a legfőbb szerv állapítja meg, ha azonban ez nem határoz, a végelszámoló díjáról a Ctv. 118. § (3) bekezdésében foglaltak szem előtt tartásával a cégbíróság dönt [Ctv. 118. § (1) bek.].

9.5. Átmeneti szabályok a végelszámolásnál

A Ctv. 126. §-a értelmében a Ctv. hatálybalépését megelőzően benyújtott cég- és változásbejegyzési kérelmeket az 1997. évi CXLV. tv. (régi Ctv.) szabályai szerint kell elbírálni. A 129. § (3) bekezdése szerint azok a cégek, amelyeknek a végelszámolása 2006. július elsején már folyamatban volt, végelszámolásukat a régi végelszámolási előírások (a Cstv. 2006. június 30-áig hatályos) normái szerint jogosultak befejezni, de erre legfeljebb a hatálybalépéstől számított három évük van.
Ha a végelszámolás a hatálybalépéskor már több mint három éve folyik, akkor a cég 2007. július elsejéig köteles azt befejezni. E határidők eredménytelen elteltével a cégbíróság - ha a végelszámolás a cég elhatározásán alapult - az érintett cégek kényszer-végelszámolásáról rendelkezik, s ez értelemszerűen a Ctv. 116-118. §-ának, és áttételesen a 2006 júliusától hatályos Ctv. VIII. fejezetének szabályai szerinti eljárást feltételez, tekintve, hogy a kényszer-végelszámolás jogintézményét a Cstv. és a 2006 júliusa előtti Ctv.-szabályozás nem ismerte.
Nincs rendelkezés arra az esetre, ha a fenti elhúzódó végelszámolás nem önkéntes, hanem a bíróság által törvényességi felügyeleti hatáskörben elrendelt végelszámolás volt. A Ctv. 129. § (3) bekezdése alapján az eljárás kényszer-végelszámolásba nem fordítható át, azonban a végelszámoló a Cstv. 2006. június 30-áig hatályos 79. §-ához képest alkalmazandó 27/A. § (7) bekezdése értelmében súlyos jogszabálysértésre hivatkozással hivatalból is felmenthető. Az a körülmény, hogy a végelszámoló a törvényi előírás ellenére sem fejezte be a rendelkezésre álló - igen méltányos - átmeneti idő alatt a végelszámolást, álláspontunk szerint minősíthető olyan súlyos jogszabálysértésnek, ami a Ctv. hatálybalépése előtt bíróság által elrendelt végelszámolásokban kijelölt végelszámoló felmentésére és másik végelszámoló kijelölésére ad alapot. (Így foglalt állást a Debreceni Ítélőtábla is a Cgf. III. 30.017/2008/3. számú ügyben.)

10. A vagyonrendezési eljárás

A vagyonrendezési eljárásra - pontosabban a célját valamilyen módon betöltő jogintézményre - hosszú idő óta megfogalmazódott az igény a magyar gazdasági jogban. Gyakran fordult elő ugyanis, hogy a jogutód nélkül megszűnt cég törlése után is maradt kielégítetlen követelés, és nemritkán rendezetlen sorsú vagyontárgy. A megszűnt céggel szembeni követelés helyzetét az anyagi jogi szabályok kielégítően rendezték (például a mögöttes tagi felelősség, a végelszámoló, a felszámoló kártérítési felelőssége révén), a törölt cég után fennmaradt vagyontárgyakkal azonban más volt a helyzet. A kampányszerűen folytatott, hivatalbóli törlési eljárásokban törölt cégek, de gyakran a felszámolás, végelszámolás után is maradtak "uratlan" aktívák. Jogi helyzetük utólagos rendezése azért ütközött nehézségekbe, mert a törölt cég jogalanyiságát elvesztette, ez pedig korlátját képezte az ilyen vagyontárgyakkal kapcsolatos eljárásoknak.
A vagyonrendezési eljárást 2004. január 1. napjától vezette be a régi Ctv., szabályaival számos vitát gerjesztve a jogalkalmazók körében. E vitatható rendelkezések jó részét a Ctv. most pontosítja, például a korábbinál félreérthetetlenebb módon mondja ki azt, hogy csak a törölt cég tulajdonában állt vagyontárgyakra vehető igénybe ez a jogintézmény, a törölt céget illető jelzálogjogra, követelésre nézve nem. (A Ctv. hatályos szabályai a piacralépését rendkívüli módon megkönnyítik. A cégalapítás viszonylagos ellenőrizhetősége az eddigieknél több lehetőséget teremt a fantomizálódásra, és ez nagy valószínűséggel növeli majd a vagyonrendezési eljárás jelentőségét.)
Az alábbiakban a vagyonrendezésnek a Ctv.-vel meghatározott új szabályait tekintjük át.

10.1. A vagyonrendezési eljárás megindítása

A Ctv. 119. § (2) bekezdése szerint a vagyonrendezési eljárás nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait - a Ctv. IX. fejezetének eltérő rendelkezésének hiányában - megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban (mely az eljárás céljával nem egyeztethető össze) nincs helye. A (3) bekezdés értelmében az eljárást a törölt cég utolsó bejegyzett székhelye szerint illetékes megyei bíróság folytatja le, s bár a cégek sorsával, a cégeljárással való összefüggései miatt a jogalkotó a Ctv.-ben helyezte el a vagyonrendezés szabályait, nyitva hagyta (pontosabban rábízta a megyei bíróságok vezetésére) a kérdést, hogy az egyes bírósági részlegek munkaterhére is figyelemmel melyik csoportra bízzák e nemperes ügyek intézését. A régi Ctv. megoldása is ez volt, s ennek következtében az országban csak néhány helyen intézi a vagyonrendezési ügyeket cégbíróság, legtöbb megyében és a Fővárosi Bíróságon is a felszámolási csoportok járnak el ezekben az ügyekben. Ennek oka az is lehet, hogy a vagyonrendezési eljárásnak sok közös vonása van a felszámolási eljárással, de azzal nem azonos, még kevésbé tekinthető a cég törlése előtt lezajlott felszámolás vagy végelszámolás folytatásának. A Cstv. (a többször módosított 1991. évi XLIX. tv.) szabályai kizárólag akkor alkalmazhatók a vagyonrendezési eljárásban, ha azokat a Ctv. IX fejezete kifejezetten felhívja. Így foglalt állást a Legfelsőbb Bíróság is Gfv. XI. 30.142/2007/5. számú határozatában, kimondva egyúttal, hogy analógia útján a Cstv. szabályai a vagyonrendezési eljárásban mögöttesen sem alkalmazhatók.
Vagyonrendezési eljárás hivatalból vagy kérelemre indulhat, ha olyan vagyontárgy kerül elő, melynek a jogutód nélkül törölt cég volt a tulajdonosa. (Nincs helye vagyonrendezés kezdeményezésének, ha a Vht. 46. §-a alkalmazásával, ügygondnok rendelésével végrehajtási eljárás folyik a törölt cég ellen. Az ennek ellenére benyújtott kérelmet a bíróság elutasítja.) A Debreceni Ítélőtábla Vpkf. IV. 30.369/2005/2. számú határozata is hangsúlyozza, hogy a vagyonrendezési eljárásban tulajdoni vita nem bírálható el, ez az eljárás tulajdonjogi igények érvényesítésére nem használható fel. A Fővárosi Ítélőtábla 15. Vpkf. 43.390/2007/3. számú határozata - egyebek mellett - kifejti, hogy ha a kérelmezők által megjelölt ingatlan, melyre nézve az eljárást kezdeményezik, nem állt a törölt cég tulajdonában, nincs helye a vagyonrendezési eljárásnak, ez az eljárás az ingatlan tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási rendezésére ilyen tényállás mellett nem vehető igénybe. A Fővárosi Ítélőtábla egy másik - 15. Vpkf. 43.104/2007/4. számú - határozata értelmében a vagyonrendezési eljárás szempontjából vagyonon csupán a vagyonnak azon elemei értendők, amelyeken tulajdonjog állhat fenn.
A Fővárosi Ítélőtábla 11. Vpkf. 43.830/2005/2. számú végzése kifejti: ha a kérelmezőnek érvényes adásvételi szerződése van, mellyel a kérdéses ingatlanokat megvásárolta, csupán a tulajdonjoga bejegyzése maradt el, kötelmi igénye támadt a tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetésére. Ez az igény azonban vagyonrendezési eljárásban nem érvényesíthető. A döntés indokolása szerint a vagyonrendezési eljárás olyan vagyontárgyra indulhat, amely a cég törlése időpontjában kétséget kizáróan a törölt cég vagyonához tartozott, a vagyonrendezési eljárás célja ugyanis az ilyen vagyontárgyak jogi sorsának rendezése.
Az eljárás kezdeményezésére a törölt cég volt hitelezője, tagja, részvényese, illetve az jogosult, akinek jogi érdeke fűződik az eljárás lefolytatásához, mivel az általa megjelölt vagyontárgyra követelése áll fenn. [A törvény a régi Ctv. 58/A. § (3) bekezdésétől eltért, abban ugyanis a jogi érdekeltség alapja még csak "tulajdonosi igény" lehetett.]
A Ctv. 119. § (4) bekezdése meghatározza, hogy a kérelmet milyen adatok, dokumentumok közlésével, illetve benyújtásával kell alátámasztania a kérelmezőnek ahhoz, hogy a vagyonrendezési eljárás lefolytatását a bíróság elrendelje. A lefolytatandó hirdetményi eljáráshoz szükséges közzétételi költségtérítés megfizetését is igazolnia kell, és meg kell jelölnie álláspontunk szerint a vagyontárgy értékét is, egyrészt, mert az eljárási illetéket alapvetően az határozza meg (nem osztjuk azt a Fővárosi Ítélőtábla 11. Vpkf. 43.324/2005/2. számú döntésében megfogalmazott nézetet, amely szerint a vagyonrendezési eljárás illetéke a meg nem határozható perérték alapján rovandó le), másrészt a bíróságnak nyilvánvalóan a kérelmező közlése az első - és valószínűleg egyetlen - forrása annak eldöntésénél, hogy a vagyontárgy értékesítéséből befolyó összeg fedezi-e majd az eljárás költségeit. A vagyonrendezési eljárásban az eljárás tárgya értékének meghatározása körében hozott végzés ellen - ha az nem jelenti egyúttal az eljárás lefolytatása iránti kérelem elutasítását - külön fellebbezésnek helye nincs, erre az eljárást befejező határozattal szembeni jogorvoslatban van lehetőség. (Fővárosi Ítélőtábla 13. Vpkf. 44.026/2006/2.)
Előfordulhat, hogy a már folyamatban lévő vagyonrendezési eljárás tartama alatt (akár a vagyonrendező bejelentésére) újabb eljárás indul más - a törölt cég tulajdonát képező - vagyontárgy vonatkozásában. Ilyenkor, ha ennek feltételei fennállnak, mód van az eljárások egyesítésére.
A vagyonrendezési eljárás a Ctv. 124. §-a értelmében akkor is lefolytatható, ha a cég törlésére nem a fantomcégekkel kapcsolatos megszüntetési (korábban hivatalbóli törlési, illetve törlési) eljárás, hanem végelszámolás vagy felszámolás után került sor. Ezt a szabályt a régi Ctv. is ismerte, az új szabályozásból azonban elmaradt az a kitétel, hogy ilyenkor lehetőleg azt a felszámoló céget kell vagyonrendezőként kijelölni, aki a felszámoló volt [Régi Ctv. 58/E. § (2) bek.]. Az új vagyonrendezési normák többé ilyen megszorítást nem tartalmaznak, vélhetőleg azt a felfogást erősítve, hogy a vagyonrendezés nem a végelszámolás vagy a felszámolás folytatása, hanem sui generis eljárás, sajátos, csak rá jellemző előírásokkal.

10.2. A kérelemre indult eljárás menete

A Ctv. 120. § (1)-(2) bekezdése szerint az esetleges hiánypótlás, személyes meghallgatások lefolytatása után, ha megállapítható a vagyontárgy megléte (azaz fellelhetősége), és hogy az a törölt cég tulajdonát képezte, továbbá, ha értéke várhatóan fedezi az eljárási költségeket, a bíróság az eljárás lefolytatását elrendeli. Ha a vagyontárgy értéke az utóbbi kritériumnak nem felel meg, a bíróság a kérelmet elutasítja, és az ingó vagyontárgyat - mivel sorsát ekkor is rendezni kell - a kérelmező (kérelmezők közös) tulajdonába adja. Ha természetben nem tartanak rá igényt, a vagyontárgy a Ptk. szabályai szerint uratlan vagyonnak minősül.
A vagyonrendezési eljárás lefolytatása esetén a bíróság a felszámolók névjegyzékéből vagyonrendezőt rendel ki és hirdetményi eljárást folytat le annak érdekében, hogy a törölt cég volt hitelezői, tagjai a vagyontárgyra vonatkozó igényeiket a vagyonrendezőnek a harmincnapos hirdetményi idő alatt jelentsék be. A Ctv. 121. § (4) bekezdése szerint a vagyonrendező által vitatott igény esetén a kérelmező nyolc napon belül az eljárást lefolytató bírósághoz fordulhat. Az eljárást a Ctv. részletesebben nem szabályozza (nyilván a nemperes eljárás általános előírásai alkalmazandóak, személyes meghallgatás, okirati bizonyítás vehető igénybe, mint bizonyítási eszköz, de például a tanú, szakértői bizonyítás - véleményünk szerint - az eljárás nemperes jellegével nem egyeztethető össze), azt azonban kimondja, hogy a bíróság döntése fellebbezhető. A Fővárosi Ítélőtábla 11. Vpkf. 43.830/2005/2. számú határozata értelmében a vagyonrendezési eljárás nemperes eljárás, jellegénél fogva korlátozott lehetőséget biztosít a bizonyítási eljárás lefolytatására. Anyagi jogi (tulajdoni jogi) jogvita eldöntésére egy hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt, perben, széles körű bizonyítási eljárás lefolytatása útján kerülhet sor, s ilyen peres eljárás keretében állapíthatja meg a bíróság a jogvita eldöntéséhez releváns tényállást és hozhatja meg döntését. A vagyonrendezési eljárás nem helyettesíti a tulajdoni pert és figyelemmel kell lenni arra is, hogy a vagyonrendezési eljárás tartamára a törölt cég még időlegesen sem éled fel. A vagyonrendezési eljárás nemperes jellegével csupán annyi egyeztethető össze, hogy szükség esetén további okiratokat szerezhet be a bíróság, illetőleg szűk körben meghallgatásokat foganatosíthat, részben a kérelmező jogosultságát illetően, részben a vagyon meglétét és rendezetlen sorsát tekintve.
A vagyonrendező jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a Ctv. 121. § (5) bekezdése szerint kifogással lehet élni, erre azonban kizárólag az eljárás tartama alatt, és csak az jogosult, aki az eljárásban részt vevő fél és a vagyonrendező magatartása folytán sérelmet szenvedett. Az eljárás jogerős befejezése után tehát nincs rá mód, és az eljáráson kívül maradt személy által, illetve az egyéb okból előterjesztett kifogást a bíróság elutasítja.
Ha az eljárás tárgyául szolgáló vagyontárgy zálogjoggal terhelt, a bíróságnak a zálogjogosulttal külön is fel kell vennie a kapcsolatot, hogy hitelezői igényét jelentse be. Ha a zálogjogosult e felhívásnak nem tesz eleget, a zálogjog megszűnik [Ctv. 121. § (3) bek.].
A vagyonrendező a Ctv. 122. § (1) bekezdése értelmében a vagyontárgyat nyilvánosan [a Cstv. 49. § (1)-(3) bekezdése megfelelő alkalmazásával] értékesíti. Ingatlan esetében az új tulajdonos kérelmére, a bírósági határozat alapján történik meg a tulajdonjog bejegyzése. A vagyontárgy értékesítése mellőzhető, ha az eljárásban részt vevők ezt közösen kérik, és megelőlegezik, illetve megfizetik az eljárási költségeket (beleértve a vagyonrendező díját is.)

10.2.1. Az értékesítésből befolyt összeg felosztásának szabályai

A vagyontárgy értékesítését követő harminc napon belül a vagyonrendező ezt bejelenti a bíróságnak, és becsatolja az általa összeállított vagyonfelosztási javaslatot. A Ctv. 122. § (3) bekezdése szerint a befolyt összeg elsősorban az eljárási költségek, illetve a vagyonrendező 123. § (1) bekezdése szerint meghatározott díjának megfizetésére szolgál. Ennek levonása után a fennmaradó összeg elsősorban a törölt céggel szemben még fennálló hitelezői igények kielégítésére szolgál, ezeknél azonban a 123. § (1) bekezdése értelmében a követelések járulékait figyelmet kívül kell hagyni. Szükség esetén a hitelezők kielégítése követeléseik arányában történik.
Ha hitelezői igényt nem jelentettek be, vagy a hitelezők kielégítése után is maradt a befolyt összegből, a felosztás a volt tagok (részvényesek) között a cég törlésekor fennálló részesedésük arányában történik, azzal, hogy csak azok a tagok vehetők figyelembe, akik igényt jelentettek be. Ha a törölt cég létesítő okirata eltérő likvidációshányad-felosztási elveket tartalmaz, akkor értelemszerűen nem a tagok részesedésének arányában, hanem a létesítő okirat rendelkezései szerint történik a felosztás. (A gyakorlatban azonban lehet, hogy e szabály alkalmazása nehézséget fog okozni. Ha ugyanis a 30% és 40% részesedésre jogosult tag jelent be igényt, a többi tag pedig - miután nem jelentkezett - figyelmen kívül marad, kérdés, hogyan és kinek juttatható a figyelmen kívül maradó tagok része? Ha a "bejelentkezett" tagok közt osztjuk fel, akkor részesedési arányuk eltér a létesítő okiratban foglalt szabálytól, ha azonban a tagi részesedés arányát betartjuk, mi lesz a sorsa a fennmaradó összegnek? Vélhetőleg a vagyoni többlethez jutó személyektől a jogalap nélküli gazdagodást a többi - eljárásba be nem jelentkezett - jogosult külön perben követelheti.)
A Fővárosi Ítélőtábla 11. Vpkf. 43.830/2005/2. számú döntése azt is kiemeli, hogy a megindult vagyonrendezési eljárás során előfordulhat, hogy a kérelmező igénye ellenére nem jut hozzá a törölt cég vagyonához, mert az a cég többi hitelezőjének - arányos - kielégítésére is szolgál. Az eljárásban ugyanis elsődlegesen a hitelezők nyernek kielégítést és az esetlegesen fennmaradó vagyon kerül csak felosztásra az eljárásba bejelentkezett volt tagok (részvényesek) között, akiknek igényét a bejelentett hitelezői igények megelőzik.

10.2.2. A vagyonrendezési eljárás befejezése

A Ctv. 123. § (2) bekezdése értelmében a bíró a vagyonrendező vagyonfelosztási javaslatát megvizsgálja, és azt az érintetteknek nyilatkozattételre megküldi, majd ezt követően végzéssel határoz a vagyon felosztásáról a Ctv. 123. § (2) bekezdése szerint.
Az értékesítés mellőzése esetén a vagyontárgyat tulajdonba adja, szükség esetén rendelkezik a tulajdonjog közhiteles nyilvántartásba való bejegyzéséről. Ennek, illetve a birtokbaadásnak azonban előfeltétele, hogy a jogosultak a bíróság által megállapított eljárási költségeket és a vagyonrendező munkadíját megfizessék.
A bíróság vagyonfelosztásról döntő végzése ellen fellebbezésnek van helye. Az eljárás jogerős befejeztének tényét a Ctv. 123. § (6) bekezdése szerint a Cégközlönyben is közzé kell tenni.

10.3. A hivatalból indított vagyonrendezési eljárás

A Ctv. 119. § (1) és (5) bekezdése szerint hivatalból kell lefolytatni a vagyonrendezési eljárást, ha a közhiteles vagy közérdekvédelmi nyilvántartást vezető szervezet bejelenti a bíróságnak, hogy a nyilvántartásban a törölt cég tulajdonosként szerepel. A nyilvántartást vezető szervezet csak bejelentő, nem fél, így a hivatalból - a bíróság által - indított eljárásnak csak kezdeményezője, akit annak folytatásáról, eredményéről legfeljebb értesíti a bíróság, de jogorvoslati joggal nem rendelkezik. Kérdés, hogy elrendelheti-e a vagyonrendezési eljárás hivatalbóli lefolytatását a bíróság, ha nem a nyilvántartást vezető szervezet bejelentéséből, hanem más forrásból értesül a törölt cég tulajdonában álló vagyontárgyról. Véleményünk szerint a fenti nyilvántartási rendszerek közhitelességének igénye olyan közérdek, amely ilyen esetben is indokolja a vagyonrendezés elrendelését, ha annak feltételei egyébként fennállnak.
A hivatalból elrendelt vagyonrendezésnek azonban gátja, ha a közhiteles (közérdekvédelmi) nyilvántartásban szereplő, a törölt cég tulajdonát képező vagyontárgy holléte, fellelhetősége nem állapítható meg. Ilyen esetben éppen az eljárás értékesíthető tárgya hiányzik, ezért a költségek felesleges növelésének elkerülése érdekében a Ctv. 120. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eljárás lefolytatására nem kerül sor (az eljárás megindítását a bíróság megtagadja), egyúttal a Ctv. 120. § (3) bekezdése értelmében (és a nyilvántartási rendszerek valós tartalmának biztosítása érdekében) elrendeli a vagyontárgynak a nyilvántartásból való törlését.
A hivatalból indult eljárásban mindazon kérdésekben, melyeket a Ctv. 119. § (5) bekezdése, 120. § (3) bekezdése, 122. § (5)-(6) bekezdése és 123. § (5) bekezdése eltérően nem rendez, értelemszerűen a kérelemre indult eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az értékesítés révén befolyt összegből - a költségek és a vagyonrendező díjának levonása után fennmaradt részt - a Ctv. 122. § (3)-(4) bekezdése szerint a bejelentkező hitelezők, illetve a bejelentkező tulajdonosok között kell felosztani. Ha igénybejelentő egyáltalán nincsen, a költségekre (munkadíjra) igénybe nem vett értéket bírói letétbe kell helyezni [Ctv. 122. § (5) bek.].
Az értékesítés sikertelensége természetbeni kiadáshoz vezet, ha azonban erre nincs mód, az ingó vagyontárgy a Ptk. szabályai szerinti uratlan dolognak minősül, melyre bárki tulajdonjogot szerezhet, ingatlan vagyontárgyra pedig az állam tulajdonjogát kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.
Fontos szabálya a hivatalból indított vagyonrendezési eljárásnak, hogy a vagyonrendező költségeinek és díjának nem fedezett (az eljárás során meg nem térülő) részét az állam viseli a Ctv. 123. § (5) bekezdése értelmében. (Ennek megfelelően a fenti költségeknek a vagyonrendezői díjnak az eljárás során meg nem térülő részét a bírósági ellátmány terhére kell kiutalni a vagyonrendezőnek.)

CÉGELJÁRÁSI HATÁRIDŐK

Általános cégbejegyzési eljárás	Bíróság rendes ügyintézési ideje*		15 munkanap
	Hiánypótlási felhívás nélküli elutasítás		Első 3 munkanap
	Ismételt bejegyzési kérelem beadása		Elutasítás kézhezvételétől számított 8 naptári nap
	Hiánypótlási felhívás kiadása		Első 8 munkanap
	Cégbíróság vezetőjének beavatkozási ideje		Bíróság rendes ügyintézési ideje leteltét követő + 3 munkanap
Általános változás- bejegyzési eljárás	Bíróság rendes ügyintézési ideje*	Átalakulás esetén:	30 munkanap
		Egyéb ügyekben:	15 munkanap
	Hiánypótlási felhívás nélküli elutasítás		Első 3 munkanap
	Ismételt bejegyzési kérelem beadása		Elutasítás kézhezvételétől számított 8 naptári nap
	Hiánypótlási felhívás kiadása		Első 8 munkanap
	Cégbíróság vezetőjének beavatkozási ideje		Bíróság rendes ügyintézési ideje leteltét követő + 3 munkanap

Egyszerűsített cégbejegyzési eljárás	Bíróság rendes ügyintézési ideje**		Beérkezést követő 1 munkaóra**
	Hiánypótlási felhívás nélküli elutasítás		Beérkezést követő 1 munkaóra**
	Ismételt bejegyzési kérelem beadása		Elutasítás kézhezvételétől számított 8 naptári nap
	Hiánypótlási felhívás kiadása		Nincs
	Cégbíróság vezetőjének beavatkozási ideje		Bírósági rendes ügyintézési idő leteltét követően legfeljebb 1 munkanapon belül
Egyszerűsített változásbejegyzési eljárás (Kivéve: átalakulás; végelszámolással kapcsolatos kérelem; üzletrész elzálogosítása)	Bíróság rendes ügyintézési ideje**	Szerződésmintára áttérésnél:	15 munkanap*
		Egyéb esetekben:	Beérkezést követő 1 munkaóra**
	Hiánypótlási felhívás nélküli elutasítás	Szerződésmintára áttérésnél:	15 munkanap*
		Egyéb esetekben:	Beérkezést követő 1 munkaóra**
	Ismételt bejegyzési kérelem beadása		Elutasítás kézhezvételétől számított 8 naptári nap
	Hiánypótlási felhívás kiadása		Nincs
	Cégbíróság vezetőjének beavatkozási ideje	Szerződésmintára áttérésnél:	Bírósági rendes ügyintézési idő leteltét követő + 3 munkanap
		Egyéb esetekben:	Bírósági rendes ügyintézési idő leteltét követően legfeljebb 1 munkanapon belül

* Bíróság rendes ügyintézési idejének kezdete: az azt követő első munkanap, amikor a céginformációs szolgálattól az informatikai szempontból szabályszerű kérelem a cégbírósághoz megérkezik [Ctv. 39. § (1) bek.].
** Bíróság rendes ügyintézési idejének kezdete: az azt követő első munkanap reggel 9 órája, amikor a céginformációs szolgálattól az informatikai szempontból szabályszerű kérelem a cégbírósághoz megérkezik [Ctv. 39. § (1) bek., Ctv. 48. § (5) bek.].

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu