adozona.hu
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló T/9233. számú törvényjavaslat indokolása
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló T/9233. számú törvényjavaslat indokolása
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2009. évi XIX. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 2/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Számla alapján a termékdíj-fizetési kötelezettséget
a) csomagolás esetén a csomagolás összetevőit a kötelezett számára gyártó vagy forgalmazó belföldi vállalkozó, ha a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül mentességet élvez,
b) kereskedelmi csomagolás esetén a termékdíj köteles termék első belföldi forgalo...
"(2) Számla alapján a termékdíj-fizetési kötelezettséget
a) csomagolás esetén a csomagolás összetevőit a kötelezett számára gyártó vagy forgalmazó belföldi vállalkozó, ha a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül mentességet élvez,
b) kereskedelmi csomagolás esetén a termékdíj köteles termék első belföldi forgalomba hozója,
c) belföldi előállítású termékdíj-köteles egyéb kőolajtermék esetén az első belföldi forgalomba hozó vállalhatja át a kötelezettől."
A jelenlegi szabályozás egyik lényeges eleme, hogy lényegében mindenki a termékdíj fizetési kötelezettség alá esik. Ez olyan mindennapi, eddig szokásos ügymeneteket akadályoz meg például, mint az ország sok helyén található, kisebb borászatok eddigi kereskedelmi gyakorlata.
Ezek a borászatok eddig közvetlenül adták el a terméküket kisebb kereskedelmi, vendéglátó egységeknek. A mostani szabályozás alapján ők a gyártónak, míg a vendéglátó egységek első belföldi forgalomba hozónak minősülnek. Az első belföldi forgalomba hozónak minősülő szervezet (boltok, vendéglátó egységek) a törvény jelenlegi szabályozása szerint a termékdíj-törvény hatálya alá esik, tehát be kellene jelentkeznie a VPOP-hoz, és viselnie a termékdíj nyilvántartással kapcsolatos minden adminisztrációt. Ezt a terhet nem akarják vállalni, ezért inkább nagykereskedésből vásárolják meg a terméket (ezzel árnövelést hajtva végre), mert ha nagykerből vásárolnak, akkor már a nagyker számít első belföldi forgalomba hozónak, így a nagykernek kell a VPOP-hez a bejelentkezést megtenni, a boltnak, vendéglátó egységnek nem. Ez a helyzet ellehetetleníti a kisebb bortermelőket, és minden hasonló helyzetbe került kisvállalkozást, és az áru útjába teljesen feleslegesen belépteti a nagykert. A törvény jelenleg nem engedi meg, hogy a gyártó átvállalja az első forgalomba hozónak számító vevőjétől a termékdíj befizetést. A helyzet megoldását az jelentené, ha a gyártóknak, mint első belföldi forgalomba hozóknak lehetőséget adnánk arra, hogy a keletkező termékdíj fizetési kötelezettséget átvállalhassák az első belföldi forgalomba hozó első továbbforgalmazó vevőjétől (vendéglátó ipari vagy egyéb vásárlói egységektől). A törvénymódosítás ennek a lehetőségnek a megadására irányul. A példa csak kiragadott, de ettől szenved lényegében minden magyar kis- és középvállalkozó, akinek nem is a termékdíj fizetési kötelezettség, hanem elsősorban az elviselhetetlenül bonyolult, megterhelő adminisztrációs rendszer okoz nehézségeket. Látható ugyanis, hogy a módosítás következtében a termékdíj befizetés nem marad el, csak másik vállalkozás fizeti azt meg, valamint nem lesz szükséges az áru útjába beléptetni a nagykert.
Fentiek alapján tehát javaslatunkat a teljes magyar kisvállalkozói kör megsegítése érdekében, általános jelleggel kívánjuk beterjeszteni.