E-cégeljárás a gyakorlatban (HVG-ORAC, 124 A/5 oldal, 2008.)

adozona.hu

E-cégeljárás a gyakorlatban (HVG-ORAC, 124 A/5 oldal, 2008.)

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Jogterület(ek): Társasági jog
Érvényesség kezdete: 2008.07.13
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Csak a jogszabály szövegének mutatása

E-cégeljárás a gyakorlatban (HVG-ORAC, 124 A/5 oldal, 2008.)

Útmutató elektronikus beadványokat készítő jogászok számára

Kiadással kapcsolatos információk

Dr. Gál Judit, Vanczák József

A kézirat lezárva:

2008. július 13.

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel - elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon - a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978 963 258 033 3

Budapest, 2008

A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása

Internet: www.hvgorac.hu

E-mail: info@hvgorac.hu

Felelős kiadó: Lipovecz Éva, a kft. ügyvezető igazgatója

Felelős szerkesztő: Dr. Gábor Zsolt

Tipográfia és műszaki szerkesztés: Bors Kriszta

I. A cégeljárás 2008 júliusától hatályos új szabályai

1. Az elektronikus cégeljárás kötelezővé tétele

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 2006. július 1-jétől hatályos szabályait módosító 2007. évi LXI. törvény (a továbbiakban: Ctvn.) változtatott az eredeti koncepción, és a cég- és változásbejegyzési eljárásban legalább első fokon rövid időn belül általánossá kívánta tenni az elektronikus eljárást.
A Ctvn. 12-13. § ezért úgy módosította a Ctv.-nek a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmek benyújtására vonatkozó előírásait, hogy e jogszabályok megjelenésétől (2007. szeptember 1-jétől) számított viszonylag rövid időn belül megszűnjön a papír alapú bejegyzési kérelmek benyújtásának lehetősége, és kizárólag elektronikusan lehessen benyújtani az ilyen beadványokat. E nagy horderejű változás kezdete 2008. július 1. napja, ekkor lépett hatályba a Ctv. 35. § (1) bekezdésének új szövege, amely szerint a bejegyzési (változásbejegyési) kérelmet a cég székhelye szerint illetékes cégbíróság részére a cégformának megfelelő, a jogi képviselő által aláírt elektronikus nyomtatványon kell - a törvényben meghatározott módon és mellékletekkel együtt előterjeszteni.
A Ctvn. ennek szellemében módosította a Ctv. 36. § (1) bekezdését is, amely korábban arról rendelkezett, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmeket a cég - választása szerint - papír alapú, vagy elektronikus kérelemként nyújthatja be. A fenti törvényhely július 1-jétől hatályos szövege szerint e kérelmeket elektronikus úton kell benyújtani, papír alapú előterjesztésre többé nincs lehetőség. Ez a szabályozás együtt járt azzal is, hogy a Ctv.-nek a papír alapú bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás előírásait meghatározó 41-43. §-át 2008. július 1-jétől hatályon kívül helyezte, és hasonlóképpen hatályát vesztette a Ctv. eredeti 44. §-ának (4)-(5) bekezdése is. Ez utóbbiak írták elő, hogy a kft. és rt. papír alapon benyújtott bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmeit az ügyben eljáró cégbíróság köteles digitalizálni, azaz a kérelmet és lényeges mellékleteit beszkennelve azt elektronikus okiratként rögzíteni annak érdekében, hogy ilyen módon hozzáférhetővé váljon online úton is, továbbá, hogy teljes legyen a kft.-k, rt.-k elektronikus cégnyilvántartása. E szabályra az elektronikus cégeljárás kizárólagossá válásával értelemszerűen nincs többé szükség.
A Ctvn. miniszteri indokolásából és szabályozásából egyértelműen megállapíthatóan a jogalkotói szándék arra irányult, hogy a cégeljárás első fokon teljes egészében elektronikussá váljon, a szabályozás mégis tartalmaz némi disszonanciát. A jogszabály szövegéből ugyanis hiányzik annak generális előírása, hogy a teljes cégeljárás, annak minden mozzanata kizárólag elektronikusan zajlik. A Ctvn.-nel módosított Ctv. fentiekben ismertetett szabályai csak a kérelem elektronikus benyújtási kötelezettségéről, és arról szólnak, hogy a cégbíróság a jogi képviselővel elektronikus úton közli a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során hozott végzéseket. [Ctv. 39. § (2) bek.] Nincs azonban rendelkezés arról, hogy az elektronikusan kiadandó hiánypótlási felhívásra beérkező hiánypótlási dokumentációt is csak elektronikusan lehetne benyújtani. Feltehetően így fognak eljárni a jogi képviselők, azonban nem kizárt, hogy sokan élnek majd a hézagos szabályozás biztosította lehetőséggel, és a hiánypótlási anyagokat papír alapon adják be addig is, amíg a jogalkotó e hiányosságot meg nem szünteti. (A papír alapon beadandó hiánypótlás az adott cég elektronikus nyilvántartási anyagát csorbítja, miután a Ctv. 44. § (4)-(5) bekezdésének hatályon kívül helyezésével nincs többé olyan kötelezettségük a cégbíróságoknak, hogy a papír alapú hiánypótlási beadványokat digitalizálják. Ezzel akár a legfontosabb bejegyzési mellékletek (például társasági szerződés, szerződésmódosítás, tagjegyzék stb.) is kikerülhetnek az elektronikus cégnyilvántartásból.)

2. Papír alapú eljárások a cégbíróságon

A fentiekben ismertetett új szabályozás csak a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárásokra tartalmaz rendelkezéseket, de nem teszi teljes egészében elektronikussá a cégbíróság hatáskörébe tartozó, cégekkel kapcsolatos eljárásokat. Így továbbra is papír alapú marad a törvényességi felügyeleti eljárás, és nem mentesül a cégbíróság a cégügyek részbeni írásban történő intézésének kényszere alól sem. Amint az előzőekben láttuk, nem lehetetlen, hogy a hiánypótlási anyag a bejegyzési (változásbejegyzési) ügyekben is papír alapon érkezik be, de egyéb okból is szükség van arra, hogy minden elektronikusan benyújtott kérelemre bejegyzett cégnek is tényleges aktája legyen a bíróságon. Jelenleg ugyanis nincs olyan jogszabályi előírás és program, amely a beérkezett kérelem elintézésének a bíróságon belüli ügymenetét teljes mértékben elektronikussá tenné. Az elektronikus ügykiosztás ("szignálás") ugyan adott, de a bírói utasítások elektronikus elkészítése és továbbítása a rendszer jelen állapotában még nem lehetséges. (A cél nyilvánvalóan ennek elérése is, mert a bíróság technikai tehermentesítése a gyorsabb ügyintézést szolgálja, megvalósulására azonban még várni kell.)
Szükség van azonban a cég valóságos, fizikailag megjelenő aktájára azért is, mert számos olyan anyagi jog által előírt eljárás van, amely a cégekkel és a cégnyilvántartással kapcsolatos iratbenyújtási, nyilatkozattételi kötelezettséget ír elő, de ezek teljesítése papír alapon történhet. Ilyen például a Gt. 52. § (1) bekezdésében írt befolyásszerzéssel, vagy a törzstőke leszállításával [Gt. 162. § (1) bek.] kapcsolatos bejelentési kötelezettség, de találunk ilyen rendelkezést a Ctv.-ben is, például a végelszámolónak a követelések jegyzéke benyújtására vonatkozó 106. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségére nézve. Az ilyen okiratokat a cégiratok között kell elhelyezni, s mivel nem bejegyzésre (változásbejegyzésre) irányulnak, nincs akadálya papír alapon történő beadásuknak. Kell tehát lennie a cégeknek nemcsak virtuális, hanem valóságos aktáinak is, amelyekben az ilyen iratok lefűzhetők és nyilvános cégiratokként megtekinthetőek.

3. Az elektronikus kézbesítés jogi alapjai

A Ctv. 39. § (2) bekezdésének 2008. június 30-áig hatályos szövege úgy rendelkezett, hogy a cégbíróság a jogi képviselővel elektronikus úton közölt végzések közül a tanúsítványt, a bejegyző és az elutasító végzést írásban is köteles megküldeni, noha a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények az elektronikus úton történő közléshez fűződtek. Tekintve azonban, hogy a jogi képviselők elektronikus rendszere által kiállított visszaigazolás csak igen ritkán történt meg, az eljárásban - megfelelő kézbesítési vélelem hiányában - a papír alapú kézbesítésé volt a döntő szerep.
A Ctvn. 2008. július 1-jétől változtatni kívánt ezen a helyzeten, és a Ctv. 39. § (2) bekezdésének átfogalmazásával (elmaradt a szövegből a lényegi dokumentumok postai kézbesítésével kapcsolatos előírás), és a 39/A. § beiktatásával csak akkor rendelte postai úton kézbesíteni a cégbíróság határozatát, ha az elektronikus kézbesítés meghiúsult. Az ezzel kapcsolatos (az elektronikus tértivevényre és az elektronikus kézbesítés kézbesítési vélelmére, a sikertelenség esetén követendő eljárásra vonatkozó) szabályok megteremtését külön törvényre bízta.
Technikai okokból e törvény megszületése késik, 2008. július elsejéig nem valósulhatott meg. Emiatt ideiglenesen rendezni kellett az elektronikus kézbesítés menetét, amely azonban a szükséges törvényi vélelem hiányában az esetek egy részében (ismereteim szerint az ügyek közel felében) mégis postai kézbesítésbe fordul át.[1]
A Pp. legutóbbi módosítását tartalmazó 2008. évi XXX. törvény 55. § által meghatározott, 2008. július 1-jétől hatályos (harmadszor módosított) Ctv. 39. § (2) bekezdése ezért előírja, hogy a cégbíróság által elektronikusan közölt cégeljárási végzéseket a jogi képviselő minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott visszaigazolásban megjelölt időpontban kell kézbesítettnek tekinteni. A visszaigazolásban fel kell tüntetni a cégbíróság megnevezését és az ügy számát is. A kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények az elektronikus közléshez fűződnek - ezzel az elektronikus tértivevény jogintézménye biztosított.
Továbbra is hiányzik még a kézbesítési vélelem, s addig, amíg e hiátus fennáll (vélhetőleg 2009 januárjáig), a jogszabály kimondja: ha a cégbíróság 3 munkanapon belül nem kap visszaigazolást, köteles postai úton is kézbesíteni. Ilyenkor a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények az írásbeli közléshez kapcsolódnak.

4. Határidő változások, határidő-számítási kérdések

A Ctvn.-nel módosított Ctv. 46. § (7) bekezdése szerint az általános bejegyzési és változásbejegyzési eljárásban a bíróság ügyintézési ideje 15 munkanap. Az egyszerűsített bejegyzési eljárásban a Ctv.-nek a 2008. évi XXX. törvény 56. §-ával módosított 48. § (5) bekezdése szerint a kérelem beérkeztét követő 1 munkaórán belül kell dönteni. A Ctv. 50. § (2) bekezdésének utaló szabálya értelmében ez vonatkozik az egyszerűsített változásbejegyzési eljárásra is.
[A Ctv. 52. § (2) bekezdésének speciális esete ezalól kivételt képez, e kérdéskörrel azonban a 9. pontban foglalkozunk.]
A Ctv. 48. § (5) bekezdésének új szövegezése módot kíván nyújtani arra, hogy a cégbíróságok a tömegesen érkező egyszerűsített kérelmek fogadására felkészülhessenek, és több (bár korántsem elegendő) lehetőségük legyen a kérelmek formai ellenőrzésére. A jogi képviselők ugyanis általában a délutáni órákban és este készítik beadványaikat, a bíróságok munkaideje azonban reggel 8-tól 16 óráig tart. Értelemszerűen következik ebből, hogy amikor a cégbíróság reggel bekapcsolja számítógépeit, az elektronikus kérelmeknek olyan tömege érkezik hozzá gyakorlatilag egyazon időben, amelyet megfelelően kezelni, az általános és egyszerűsített kérelmeket szétválogatni (noha erre segítő program is létezik), a kérelmeket megnyitni és a szükséges ellenőrzéseket elvégezni valójában lehetetlen.
A Ctv. 48. § (5) bekezdésének új szabálya ezt a dilemmát próbálja feloldani azzal, hogy elrendeli: az egyszerűsített kérelmek elbírálására nyitva álló határidő számításának kezdő időpontja munkanapokon reggel 9 óra.
E lehetőség - tekintve, hogy a Ctv. 48. § (5) bekezdésében, az egyszerűsített cégeljárás speciális szabályai között szerepel - kizárólag az egyszerűsített eljárásban alkalmazható, az általános bejegyzési (változásbejegyzési) eljárásra nem vonatkoztatható.
Nem gondolt ugyanakkor a jogalkotó arra, hogy az egy munkaórás egyszerűsített bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmek a teljes munkanap folyamán bármikor érkezhetnek, akár a munkaidő lejártát megelőző néhány percben is. Ezek sorsa rendezetlen, pontosabban: nem jelentenek kivételt az általános ügyintézési határidő alól, s miután a munkaidő meghosszabbítása nem várható el, a Ctv. 48. § (8) bekezdése szerinti elbírálás alá esnek. E szabály szerint a cégbíróság vezetője legkésőbb egy munkanapon belül hivatalból köteles intézkedni a bejegyzési kérelem elbírálásáról, és e határidő eredménytelen eltelte esetén a cégbejegyzés a következő (esetünkben a kérelem beérkeztét követő második) munkanapon a törvény erejénél fogva - a kérelem szerinti tartalommal - létrejön. (Torlódás esetén tulajdonképpen nem egy munkaórás, hanem két munkanapos bejegyzési eljárással számolhat a jogi képviselő.)
A Ctv. 37. § (2) bekezdése kezdettől fogva úgy rendelkezett, hogy a jogi képviselő az elektronikus bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet a céginformációs szolgálathoz küldi nem a kérelem benyújtására vonatkozó eljárási (és esetleges anyagi jogi) határidők szempontjából az ide történő érkezés időpontja az irányadó.
(2009. február 1-jétől a kormányzati portálra is teljesíthető lesz a kérelem benyújtása, és joghatása az előbbivel egyező lesz a 2008. évi XXX. tv. 54. § értelmében.)
A Ctv. 2008. évi XXX. törvénnyel módosított 38. § (1) bekezdése szerint a céginformációs szolgálat informatikai szempontból megvizsgálja a beadványt, és ha az nem megfelelő, 2008. július 1-jétől már nem továbbítja azt a cégbírósághoz, hanem - az erre vonatkozó elektronikus igazolással együtt - visszaküldi a jogi képviselőnek, a kérelem pedig be nem nyújtottnak tekintendő.
Ez lényegesen jobb megoldás, mint a korábbi, június 30-ig ugyanis az ügyintézésre alkalmatlan beadványt is (noha az akkor is be nem nyújtottnak számított) továbbítani kellett a cégbírósághoz. Ez felesleges többletmunkát jelentett, mivel nem volt világos, hogy a bíróság mit kezdjen az ilyen irattal. "Egyéb ügyként" érkeztetnie kellett ugyan a bírósági ügykezelési szabályok szerint, de az irattározáson kívül más feladata nem volt, miután a kérelmező kiértesítését a Szolgálat végezte.
Igen helyeselhető, hogy az új szabályozás az eljárási teendőket ésszerűen leegyszerűsítette.
A 2008. évi XXX. törvény 55. § a Ctv. 38. § (3) bekezdésébe beiktat egy új rendelkezést is: kimondja, hogy a céginformációs szolgálatnál, (illetve a kormányzati portálnál) felmerült üzemzavar esetén - ha ez akadályozta a kérelem benyújtását - erre hivatkozással akkor is van igazolásnak helye, ha az igazolást egyébként törvény kizárja. Ez még jogvesztő határidőre is vonatkozik. (E jogintézmény dogmatikai szempontból nem vitásan furcsán hat, de meg kellett oldani azokat a helyzeteket, amikor a kizárólag elektronikusan benyújtható kérelem beadása technikai okból lehetetlen. A félbeszakadás szabályaival e kérdés nem rendezhető, tekintve, hogy az csak egy már megindult eljárásra vonatkoztatható, jelen esetben azonban többnyire az eljárás megindítását kezdeményező beadványról van szó, amikor még nincs olyan eljárás, amely félbeszakadhatna. Ez legfeljebb hiánypótlási szakban válna lehetségessé, azonban a jelenleg hatályos jogszabályi rendezés szerint nem lehetetlen a hiánypótlás papír alapon történő benyújtása, ami a félbeszakadást indokoló szükséghelyzetet megkérdőjelezi.
Figyelembe véve a fentieket, helyesebb volt e különleges (és remélhetőleg ritkán előadódó) helyzetre speciális szabályozást adni.
A cégeljárási határidők vonatkozásában felmerül egy sajátos esetkör: a székhelyáthelyezési kérelem elbírálása bírósági ügyintézési határidejének számítása. A székhelyáthelyezési kérelmet az eredeti székhely szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani, e bíróságnak azonban csak arra van hatásköre, hogy a kérelmet az érdemi vizsgálatra jogosult új székhely szerinti cégbírósághoz továbbítsa. Erre figyelemmel a korábbi székhely szerinti cégbíróságnak az általános és az egyszerűsített változásbejegyzési eljárás általános előírásai szerinti 15 munkanapos, illetve 1 munkaórás ügyintézési ideje van az áttétel elintézésére, az új székhely szerinti bíróság ügyintézési ideje pedig a kérelem hozzá történő érkeztével veszi kezdetét a Ctv. általános és egyszerűsített eljárásra irányadó szabályai szerint, attól függően, hogy a kérelem melyik eljárási rendbe tartozik. Fogalmilag kizárt, hogy az új székhely szerinti bíróság érdemi ügyintézésre nyitva álló ideje a csak az áttétel tárgyában döntésre jogosult bíróság ügyintézési idejébe beleszámítson, ilyen okból nem következik be "automatikus bejegyződés".

5. A bejegyzési (változásbejegyzési) nyomtatvány-kérelem legutóbbi változásai

A bejegyzési (változásbejegyzési) nyomtatvány-kérelem - túl azon, hogy előterjesztésének technikai feltételei is módosultak - a 9/2008. (IV. 29.) IRM rendelettel módosított 24/2006. (V. 18.) IM rendelet hatálybalépése folytán (lásd e könyv következő fejezetét), tartalmi szempontból is változott.
A Ctv. 2006-os verziójához kapcsolódó 21/2006. (V. 18.) IM rendelettel (a Cvhr.-rel) közzétett nyomtatvány-kérelmeket értelemszerűen hozzá kellett igazítani a 2007. szeptember 1-jétől hatályos Ctvn.-hez, ez a változás a 41/2007. (VIII. 29.) IRM rendelettel következett be.
Ezt követően a nyomtatvány-kérelem két ízben is változott: először a 7/2008. (IV. 15.) IRM rendelet 5. §, majd a 10/2008. (VI. 13.) IRM rendelet 1-2. § módosította.
A 7/2008. (IV. 15.) IRM rendelet 2008. július 1-jétől hatályos, és a nyomtatvány-kérelemnek a cégalapítás és a változásbejegyzés esetén beadandó, általános cégadatokat tartalmazó részeit érintette. A 16. rovatban ugyanis az anyagi és eljárásjogi rendelkezések ellenére sem lehetett eddig feltüntetni, ha a cég átalakulása esetén meghatározta az átalakulás időpontját. Ennek korrigálását hajtotta végre a jogalkotó a cégbejegyzési és a változásbejegyzési kérelem általános adatainál.
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 52. § a Ctv. 25. § (1) bekezdését egy további, u) ponttal egészítette ki, kimondva ebben, ha a cég tagja (tulajdonosa) a Magyar Állam, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv nevét és székhelyét tartalmaznia kell a cégjegyzéknek.
Mivel ez újdonság volt, ki kellett bővíteni a cégjegyzék rovatait követő nyomtatványkérelmet is, mind a cégbejegyzési, mind pedig a változásbejegyzési kérelem tekintetében. Erre kerül sor az új 54. rovatban.
A változásbejegyzési nyomtatvány-kérelem 25-26 rovatában is végrehajtott a 7/2008. (IV. 15.) IRM rendelet némi ésszerűsítést. A 25. rovatban ugyanis (a jogutód nélküli megszűnés elhatározásának időpontjánál) elegendő a dátum feltüntetése, szükségtelen az adatváltozás beírását biztosító alrovat. Ha a cég a továbbműködés mellett dönt, ezt már a 26. rovatban kell jelölni, és nem a 25. rovat változásaként kell értelmezni. Hasonlóképpen illogikus a végelszámolás kezdetét és végét regisztráló 26. rovatban alrovat rendszeresítése, ezen ebből az okból változtatott a 7/2008. (IV. 15.) IRM rendelet. (Más kérdés, hogy a megszüntetett alrovathoz tartozó, "X" jellel jelölhető, "törölve" rovat megmaradt, ennek azonban nincs funkciója, célszerű a nyomtatvány kitöltésénél figyelmen kívül hagyni.) A végelszámolás befejezésével kapcsolatos érdemi információk ugyanis a 26. rovat külön jelölhető részei körében nyerhetnek feltüntetést abban az esetben, ha egyszerűsített végelszámolásról tértek át a "rendes" végelszámolásra. Itt jelölhető, hogy a végelszámoló saját hirdetményt megjelentetett-e, illetve az is, ha a működés továbbfolytatását határozták el.
A 10/2008. (VI. 13.) IRM rendelet (mely 2008. június 14-étől hatályos) a bejegyzési és változásbejegyzési nyomtatvány-kérelmek első oldalait, a petitum-részt érintette. Az egyik változás szerint a nyomtatvány-kérelem első oldalán (alapítási kérelemnél a cégjegyzékszám beírásával, változásbejegyzési kérelemnél az ismételt kérelem előterjesztése tényére "X" jellel történő utalással) kell hivatkozni arra, hogy a Ctv. 45. § (3) bekezdésén alapuló ismételt bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet nyújt be a jogi képviselő. Ez segítséget nyújt az ismételt bejegyzési kérelem helyes adóügyi intézéséhez, másrészt eligazítja a cégbíróságot is arra nézve, hogy a beadvány egy már megindult, és csak formailag lezárt bejegyzési (változásbejegyzési) ügy szerves része.
Módosult a bejegyzési kérelem 1. számú mellékletét képező áfa-nyilatkozat szövege is, ez a másik említést érdemlő nyomtatvány-változás. Miután ez a nyilatkozat nem része, csak melléklete a bejegyzési kérelemnek, célszerűbb lett volna, ha nem a nyomtatvány-kérelem oldalai között, hanem azokat követően szerkeszti bele a jogalkotó a jogszabályba, különösen úgy, hogy azt nem is a jogi képviselőnek, hanem az alakuló cégnek (a cég képviselőjének) kell kitöltenie és aláírnia, ezért idegen testet" képez a bejegyzési kérelem adatai között. Vélhetőleg praktikus okokból helyeződött előtérbe: azért, mert a benne szereplő adatok rögzítése és továbbítása is elengedhetetlenül szükséges az adószám és a KSH szám megállapításához. A papír alapú ügyintézésnél ennek lehetett racionális szerepe az ügyintéző feladatának megkönnyítésében, gépi feldolgozásnál azonban már nem jelent előnyt e mellékletnek a kérelemben való előrehozott elhelyezése, sőt, kifejezetten zavart okoz. Helyesebb lesz ezért e mellékletet a maga helyén kezelni, és egy legközelebbi jogszabály módosításnál a kérelmet követő mellékletként felvenni a cégeljárási nyomtatvány-blanketták sorába.
A 2008. évi XXX. tv. az áfa-nyilatkozattal kapcsolatban kibővítette az egyszerűsített eljárásban a bejegyzési kérelem elutasításának esetköreit is, ezzel azonban majd e fejezet 6. pontjában foglalkozunk.

6. A mellékletek változásai

Ismeretes, hogy a Ctv. - mind az általános, mind az egyszerűsített cégeljárásban - taxatíve meghatározza, hogy melyek azok a mellékletek, amelyek a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem mellékleteiként beadandók, és egyebet a bíró (bírósági ügyintéző) sem jogosult kérni.
A Ctvn. 2007. szeptember 1-jei hatálybalépésekor a 2007. évi LXI. törvény újrafogalmazta illetve hatályosította, sok esetben korrigálta a Ctv. 1-2-3. számú mellékletét. Ezeknek módosítási igénye a taxációval összefüggésben értelemszerűen újra és újra felmerül, gyakran az időközbeni (megfelelően nem egyeztetett) jogszabályváltozások kapcsán.
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 319-320. § elrendelte, hogy a végelszámolás befejezéséről hozandó döntésnél a cégnél rendelkezésre kell állnia az adóhatóság (vámhatóság) azon nyilatkozatának, amely szerint a cégnek adótartozása nincs, és vele szemben adóhatósági eljárás sincs folyamatban, és ezt az okiratot a Ctv. módosított 112. § (4) bekezdése értelmében a törlési kérelemhez is csatolni kell. Elmulasztotta ugyanakkor a jogalkotó ezen okiratnak a Ctv. kötelezően benyújtandó mellékletei közötti feltüntetését, ami komoly jogalkalmazási nehézségeket okozott. Ezt a helyzetet a 2008. évi XXX. törvény 58. § korrigálta, beiktatva a Ctv. 1. számú mellékletének V. 1. pontjába új f) alpontként a fenti dokumentumot.
Az előző pontban már foglalkoztunk a módosult áfa-nyilatkozattal, azonban említést érdemel e körben a Ctv. 48. §-ának a 2008. évi XXX. törvény 56. §-ával módosított (7) bekezdése. Eszerint a cégbíróság az egyszerűsített cégbejegyzési eljárásban a bejegyzési kérelmet akkor is elutasítja, ha az adóhatóság értesítése alapján az adószám megállapításához szükséges áfa-nyilatkozat nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Miután az áfa-nyilatkozat vizsgálata nem tartozik a cégbíróság kompetenciájába, ilyen elutasításra nyilván csak az adóhatóság visszajelzése alapján kerülhet sor. A cégbíróság legfeljebb azt észlelheti, ha az áfa-nyilatkozat nincs kitöltve (tartalmi vizsgálódásba a már mondott okból nem bocsátkozhat), ilyen esetben is elutasítás lesz a kérelem sorsa, azonban nem a Ctv. 48. § (7) bek. d), hanem a) pontjára hivatkozással.

7. Az elektronikus aláírás és az időbélyegzés alkalmazása

Egészen a közelmúltig komoly vitákat váltott ki a jogalkalmazók körében az a kérdés, hogy elegendő-e a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmeket e-aktaként, mintegy "becsomagolva" a kérelem egyetlen minősített elektronikus aláírásába és időbélyegzésébe benyújtani, és a mellékletek nem szorulnak külön aláírásra és időbélyegzésre, vagy sem.
A gyakorlat nagyobb részben a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló 13/2005. (X. 27.) IHM rendelet 4. §-át követte, amely szerint több dokumentumon is elhelyezhető egy elektronikus aláírás illetve időbélyegző, ilyenkor azonban a dokumentumok a továbbiakban csak együtt kezelhetőek. Ezzel a gyakorlattal azonban ellentétes rendelkezést tartalmazott az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ütv.) 27/A. § (1) bekezdése, mely szerint az ügyvéd a cég általa készített létesítő okiratának és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása esetén az okiratokat minősített elektronikus aláírásával látja el, igazolván, hogy az elektronikus okirat tartalma megegyezik az eredeti papír alapú okiratéval.
A Ctv. 36. § (2) bekezdése értelmében pedig a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - az elektronikus úton küldött okiratokat minősített aláírással és időbélyegzővel kell ellátni, oly módon, hogy az időbélyegző alapján a minősített elektronikus aláírás használatára való jogosultságnak az okirat aláírásának időpontjában való fennállása megállapítható legyen.
Az ismertetett törvényi rendelkezések tehát nem alapozták meg a helytelenül kialakult joggyakorlatot, ezért a jogalkotó - ha a jogi képviselők (és rajtuk keresztül a cégek) számára olcsóbbá kívánta tenni az elektronikus cégeljárást, kénytelen volt módosítani a vonatkozó törvényi rendelkezéseket. Ez a 2008. évi XXX. törvény 53. § (3) bekezdésével és 60. §-ával be is következett az alábbiak szerint:
A 2008. évi XXX. törvény 60. § módosította az Ütv. 27/A. §-ának (1) bekezdését. Eszerint az ügyvéd a cég - általa készített - kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása esetén az elektronikus kérelmet minősített elektronikus aláírásával látja el. Az ügyvéd a más eljárás kapcsán összeállított elektronikus kérelem esetén is az átalakított okiratokat magában foglaló kérelmet látja el minősített elektronikus aláírásával. A minősített elektronikus aláírással az ügyvéd bizonyítja, hogy az elektronikus okirat tartalma megegyezik az eredeti papír alapú okiratéval. Időbélyegzővel (amiért az ügyvéd a szolgáltató szervezetnek fizet) csak a teljes e-aktát kell lezárni. E rendelkezés a hivatkozott törvény 63. § (3) bekezdése értelmében 2008. július 1-jén lép hatályba.
A jogalkotó a Ctv. 36. § (2) bekezdésében is szerepeltetni kívánta a fenti szabályozást, ezért a 2008. évi XXX. tv. 53. § (3) bekezdése átfogalmazta a Ctv. vonatkozó szakaszát, kimondva: "A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során az elektronikus úton küldött okiratokat minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni, oly módon, hogy az időbélyegző alapján a minősített elektronikus aláírás használatára való jogosultság - az okirat aláírásának időpontjában való - fennállása megállapítható legyen. A jogi képviselő e kötelezettséget olyan módon is teljesítheti, ha a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet látja el minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel."
Az idézett jogszabályi rendelkezés azonban (szemben az Ütv. - módosítással) a 2008. évi XXX. törvény 63. § (6) bek. értelmében csak 2009. február 1-jén lép hatályba, ezért kérdés, hogyan alkalmazandó az elektronikus aláírás a 2008. július 1-je - 2009. február 1-je közötti időszakban. A kérdésre megnyugtató válasz adható: nem kell megvárni 2009 februárját az elektronikus cégeljárást olcsóbbá tevő új törvényi rendelkezések alkalmazásával, miután a Ctv. jelenleg hatályos szabályozása is módot nyújt az egyszerűbb és olcsóbb joggyakorlatot szentesítő aláírási mód követésére. A Ctv. 36. § (2) bekezdése ugyanis arra az esetre írja elő a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem és mellékletei egyenkénti elektronikus aláírását és időbélyegzését, ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik. Miután a 2008. július 1-jén hatályba lépett Ütv. 27/A. § ezt a törvényi eltérést tartalmazza, az ügyvéd jogi képviselők számára nyitva áll az e-aktánkénti aláírás és időbélyegzés gyakorlata.

8. Az egyszerűsített bejegyzési eljárás legújabb változásai

1. Az egyszerűsített bejegyzési eljárást érintő - 2008. július 1-jétől hatályos - változásokat az előzőekben már nagyobb részt érintettük. Említést tettünk a 4. pontban arról, hogy a 2008. évi XXX. tv. 56. § (1) bekezdésével módosított Ctv. 48. § (5) bekezdése szerint az egyszerűsített bejegyzési kérelem beérkezésétől számított egy munkaórán belül kell határoznia a bejegyzésről vagy a kérelem elutasításáról a cégbíróságnak, a határidő számításának kezdő időpontja azonban azokra a kérelmekre nézve is munkanapokon reggel 9 óra, amelyek ennél korábbi időpontban [jellemzően az előző napi munkaidő vége (délután 16 óra), és a következő nap reggel 9 óra között] érkeztek.
2. Szintén említést tettünk az 5-6. pontban a 2008. évi XXX. törvény 56. § (2) bekezdésével kiegészített Ctv. 48. § (7) bekezdés új d) pontjáról. A Ctv. 48. § (7) bekezdése taxatíve sorolja fel azokat az okokat, amelyek bekövetkezte esetén az egyszerűsített bejegyzési kérelem elutasításra kerül. Ez az esetkör most - július 1-jétől - kibővült: elutasítja ugyanis a kérelmet a cégbíróság, ha az adóhatóság értesítéséből kiderül, hogy az áfa-nyilatkozat nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. (Adószám ilyenkor nem adható, enélkül viszont jogszerű cégműködés nem feltételezhető, így bejegyzésnek sem lehet helye, tekintettel arra is, hogy az adószám is cégjegyzéki adatnak minősül.)

9. Az egyszerűsített változásbejegyzési eljárást érintő változás

Az egyszerűsített változásbejegyzési eljárást érintő változás a Ctv. 50. § (2) bekezdésével kapcsolatos, és a jogalkalmazás szempontjából igen nagy jelentőséggel bír. A Ctv. 2007. szeptember óta hatályos fenti szabálya éppen a legtöbb tévesztési alkalmat rejtő egyszerűsített változásbejegyzési ügyekben zárta ki az ismételt bejegyzési kérelem előterjesztésének lehetőségét azzal, hogy a Ctv. 50. § (2) bekezdése az ilyen ügyekben a Ctv. 48. §-t a (9) bekezdése kivételével rendelte alkalmazni. E szabályozást semmi sem indokolta, hiszen a jogalkalmazói gyakorlatban közel tíz éve ismeretes jogintézmény mindig azon utaló szabály alapján érvényesült a változásbejegyzési ügyekben, amely azt mondta ki: a változásbejegyzési eljárásra a cégbejegyzési eljárás szabályai értelemszerűen irányadóak. E gyakorlatnak vetett véget (noha az utaló szabály a Ctv. 50. § (1) bekezdésében ma is fellelhető) a Ctv. szeptember 1-jétől hatályba lépett 50. § (2) bekezdése, és ez azzal járt, hogy éppen a legbonyolultabb, legnagyobb kockázattal járó egyszerűsített változásbejegyzési ügyekben maradtak megfelelő quasi jogorvoslat nélkül a jogi képviselők. A 2008. évi XXX. törvény 57. § most a 48. § (9) bekezdésére vonatkozó kitételt elhagyja a Ctv. 50. § (2) bekezdéséből, és ezzel a 2008. július 1-jét követően indult eljárásokban ismét lehetővé vált az egyszerűsített változásbejegyzési ügyekben az ismételt bejegyzési kérelem jogintézményeinek alkalmazása. [A 2007. szeptember 1. - 2008. június 30. között indult ügyekben erre nincsen mód a Ctv. 50. § (2) bekezdésének a kérelem benyújtásakor hatályos szabálya folytán.]
Nem rendezte azonban a 2008. évi XXX. törvény a Ctv. 52. § (2) bekezdésének dogmatikailag illogikus szabályozását. Ez a norma azt mondja ki, hogy ha a cég a létesítő okirata módosításával az addigi "szabadon fogalmazott" létesítő okiratról a szerződésminta alkalmazására tér át, a Ctv. 48. §-át (vagyis az egyszerűsített eljárás szabályait) kell alkalmazni az eljárásra - az ügyintézési határidő kivételével. Ez azt jelenti, hogy a bíróság az egyszerűsített eljárás hiánypótlási lehetőség nélküli, sommás szabályai szerint jár el, ügyintézési ideje azonban 1 munkaóra helyett teljesen indokolatlanul 15 munkanap. Ez a szabályozás, mely az egyszerűsített eljárás kockázatait kínálja annak előnyei nélkül, végeredményben egy jogalkotási hiba eredménye, és azt vártuk, hogy a 2008. évi XXX. törvény meghozatalával korrekciója megtörténik. Ez most - egyenlőre - elmaradt. Információink szerint a cégbíróságokat 2008. júliusában sújtó különösen nagy munkateherre figyelemmel nem akarta az igazságügyi kormányzat e feladatokat még az 52. § (2) bekezdése szerinti esetkörrel is súlyosbítani.

10. Egyszerűsített eljárásban elő nem terjeszthető változásbejegyzési kérelmek

A Ctv. ugyan nem tesz ilyen megkülönböztetést, a bírói kar által elfogadott (ismereteink szerint egységes) álláspont szerint azonban vannak olyan kérelemtípusok, amelyek csak általános változásbejegyzési eljárás keretében nyújthatóak be. (E jogalkalmazói álláspont mögött az a hitelezővédelmi megfontolás áll, hogy az ilyen kérelmek iratanyagának nyilvánossága csak az általános változásbejegyzési eljárás keretében biztosítható. Az egyszerűsített eljárásban az alább ismertetendő változásbejegyzési ügytípusoknál az iratok szinte kivétel nélkül a jogi képviselő őrizetében maradnak. Ha ezeket az ügyvédi titoktartás is óvja, gyakorlatilag lehetetlen, vagy csak nagy nehézségek árán érhető el, hogy az ilyen cég (vagy jogutódja) a hitelezőnek helytálljon, perelhető legyen. Erre figyelemmel kissé erőszakolt, de elfogadható jogértelmezéssel jutottak el a bírák arra az álláspontra, hogy az átalakulási (egyesülési, szétválási) és a végelszámolással kapcsolatos (végelszámolás megindítását, egyszerűsített végelszámolás utáni vagy a "kétlépcsős" végelszámolást követő törlési) ügyekben csak általános eljárás keretében nyújtható be a változásbejegyzési kérelem, mely eljárásban valamennyi okirati melléklet bekerül az elektronikus cégnyilvántartásba, semmi sem marad a jogi képviselő őrizetében, és így bárki számára elérhető és megismerhető lesz.
Az átalakulási ügyekben erre a Ctv. 57. § (1) bekezdésének szövege ad okot, amely kimondja, hogy ilyen eljárásokban a bíróság ügyintézési határideje 30 munkanap. Ez nyilvánvalóan aszinkronban van az egyszerűsített változásbejegyzési eljárás 1 munkaórás ügyintézési idejével, így nyugodtan állíthatjuk, hogy az átalakulás bejegyzése iránti eljárás olyan speciális általános cégeljárás keretében folytatható le, amelynél 15 nap helyett 30 munkanap áll rendelkezésre a bírósági döntéshozatalra.
A végelszámolást az teszi kivétellé az egyszerűsített eljárás szabályai alól, hogy a végelszámolással összefüggő (létesítő okirat módosítását jelentő) cégnév, vezető tisztségviselő és olykor cégjegyzési, képviseleti mód változással kapcsolatos változások nem mind vezethetők át a szerződésmintán, amely pedig az egyszerűsített eljárás fogalmi eleme. Így például a "va." toldattal használatos cégnév csak fordított sorrendben (pl.: Rózsa Kertészeti "va." Kft.) kerülhetnek be a szerződésbe, de ennél jóval nagyobb argumentum, hogy a szerződésminták vezető tisztségviselő-kínálatában a végelszámoló nem szerepel. Az ismertetett indokokra és joggyakorlatra figyelemmel az tanácsolható, hogy a kérdéses változásbejegyzési kérelmeket ne egyszerűsített, hanem általános cégeljárás keretében nyújtsák be a jogi képviselők.

11. Egyes változásbejegyzési ügyeket érintő további változások

1. A Ctv.-nek a 2007. évi CXXVI. törvénnyel módosított (2008. január 1-jétől hatályos) szabályai csak akkor teszik lehetővé a cég végelszámolás utáni törlését, ha a céggel szemben adó- és vámhatósági eljárás nincs folyamatban, és a cégnek adótartozás nincsen. Az ennek megfelelően módosult Ctv. 111. § (1) bekezdés f) pontja előírja, hogy a végelszámoló a záródokumentumok között köteles a legfőbb szerv elé tárni az állami adóhatóság és vámhatóság által - erre a célra rendszeresített nyomtatványon kiadott - nyilatkozatot arról, hogy a cégnek adótartozása nincsen, és a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban. A Ctv. átfogalmazott 112. § (4) bekezdése a fenti időponttól kezdődően azt is előírja, hogy a törlési kérelemhez a többi záródokumentum mellett ezt az adóhatósági (vámhatósági) igazolást is terjessze be a végelszámoló a cégbíróságra, és most már - amint azt a 6. pontban láttuk - a Ctv. 1. számú mellékletében is szerepelteti azt a jogalkotó, annak V.1. f) pontjában.[2]
2. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény módosításáról szóló 2008. évi XXVI. törvény 22. § módosította a Gt.-t és a Ctv.-t is. A Gt. 69. § (2) bekezdésének új szövege szerint nem alakulhat át más gazdasági társasággá az a társaság, amely végelszámolás vagy felszámolás alatt áll, de - újdonságként - az a társaság sem, amelynél a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a céget, illetőleg a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor.
E törvény a Ctv. 57. §-át egy újabb (5) bekezdéssel is kiegészítette, mely szerint a cégbíróság az átalakulás bejegyzése iránti kérelmet elutasítja, ha a büntetőügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és erről a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a bíróságot értesítette. E törvényi rendelkezések 2008. szeptember 1-jén lépnek hatályba.
3. A cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet módosításáról rendelkező 41/2007. (VIII. 29.) IRM rendelet 4. § (3) bekezdése - a vonatkozó uniós szabályozással összhangban - előírta, hogy a cégek azon tevékenységi köreiket, amelyek automatikusan, központilag nem fordíthatók át a 2008. január 1-jétől hatályos TEÁOR ’08 nomenklatúra szerint, társasági szerződésük módosításával ezt maguk kötelesek megtenni a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, de legkésőbb 2008. július 1-jéig. A jogalkotó az elektronikus cégeljárás kizárólagossá tételével felmerülő ügyintézési problémákra is figyelemmel úgy rendelkezett, hogy a mindenképpen nagy ügytorlódással járó TEÁOR ’08-ra való átállási kötelezettség végső időpontját elhalasztja, segítve ezzel a cégbíróságok nehéz helyzetén is. Sajnálatos módon az erre nézve 2008. június 13-án megjelentetett jogszabály, a 11/2008. (VI. 13.) IRM rendelet már némiképpen elkésett: a cégek döntő része ugyanis a tevékenységi köröket módosító változásbejegyzési kérelmét ekkorra már beadta. Mindenesetre célszerű e tárgyban rögzíteni, hogy a hivatkozott IRM rendelet 1. § akként módosította a 41/2007. (VIII. 29.) IRM rendelet 4. § (3) bekezdését, hogy a TEÁOR ’08-ra történő áttérés végleges törvényi határideje 2008. december 31. napja.

12. A jogorvoslati eljárás változásai

A Ctv. szabályozásából az következik, hogy a cég-, és változásbejegyzési eljárás csak elsőfokon elektronikus (és, mint láttuk, ott sem maradéktalanul), a fellebbviteli bíróságok alapvetően papír alapon járnak el, noha döntéseiket az elektronikus ügyekben csak az elektronikus cégnyilvántartási adatokra történő betekintéssel képesek meghozni. [Ezt írja elő egyébként a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendeletet módosító 12/2008. (VI. 20.) IRM rendelet 14. §-ával meghatározott BÜSZ 61/J. § (2) bekezdésének új szövege is.][3][4]
Rendezni kellett ugyanakkor azt is, hogy az elektronikus bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmek elutasítása esetén a fellebbezés milyen formában adható be, és hogyan történik a felterjesztés a másodfokú bíróságra.
A fellebbezés benyújtásával kapcsolatban (ha az elsőfokú eljárást elektronikusnak tekintjük) az első - lényegében eldönthetetlen kérdés, hogy a fellebbezés az elsőfokú eljárás utolsó "stációja-e", vagy a jogorvoslati eljárás kezdő mozzanata? Ettől függően ugyanis az első esetben elektronikusan, a második esetben papír alapon lehetne csak beadni. Miután azonban megállapítható, hogy a Ctv. az elsőfokú eljárásról sem mondja ki kategorikusan, hogy az teljes egészében elektronikus lenne, továbbá a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemmel és a cégbíróság végzéseivel szemben erre az eljárási cselekményre nem deklarálja az elektronikus formát a jogalkotó, így az akár papír alapon, akár elektronikusan benyújtható. Ezzel a helyzettel számol a BÜSZ 61/J. §-át újrafogalmazó 12/2008. (VI. 20.) IRM rendelet, kimondva, hogy ha a fellebbezést elektronikusan nyújtják be, mindaddig, amíg a jogorvoslati bíróságok az elektronikus cégeljárásba (ennek jogi és technikai hátterét megteremtve) bekapcsolást nem nyernek, a cégbíróság a fellebbezést és az azzal érintett cégiratokat kinyomtatva, 3 napon belül papír alapon terjeszti fel az illetékes ítélőtáblára.[5]
Ha a fellebbezést papír alapon adták be, a cégbíróságnak azt a felterjesztést megelőzően elektronikusan is rögzítenie kell a cégnyilvántartásban. [BÜSZ 61/J. § (1) bek.]
A másodfokú bíróság a ma még hatályos szabályok és technikai adottságok mellett papír alapú eljárásban bírálja el a jogorvoslati kérelmet, és írásban hozza meg határozatát. A másodfokú határozatot és a felterjesztett, valamint a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratokat a Pp. általános szabályai szerint küldi vissza a fellebbviteli bíróság az elsőfokú bíróságnak, amely a jogorvoslati döntés felekkel való közlésére, kézbesítésére jogosult és köteles.[6]
Erre tekintettel rendeli el a BÜSZ 61/J. § (3) bekezdése, hogy a másodfokú bíróság határozatát az elsőfokon eljáró cégbíróság köteles előbb digitalizálni (szkenneléssel elektronikus okirattá alakítani), hogy ezzel rögzítse azt a cégnyilvántartásban, majd a másodfokú határozatot elektronikus úton kell közölnie a kérelmezővel. Ezt követően - ha egyéb intézkedésre nincs szükség - a cégiratokat az elektronikus irattárban helyezi el a cégbíróság. (Megjegyzendő, hogy a másodfokú eljárás elektronikussá tételéhez szükséges technikai eszközök az ítélőtáblákon rendelkezésre állnak, a gyorsabb és egyszerűbb elektronikus jogorvoslati eljárás könnyen biztosítható lenne, és remélhetőleg nem várat sokáig magára. A jogorvoslati döntések, de minden egyéb eljárási cselekmény rögzítése ma is számítógépen történik az ítélőtáblákon, nem volna akadálya a teljes cégeljárás - benne a fellebbviteli eljárás - elektronizálásának. Mindössze arra van szükség ehhez, hogy a jogszabályi hátteret kisebb jogszabály-módosításokkal megteremtsék, és a szükséges programokat, valamint az elektronikus aláírásokat a jogorvoslati bíróságokon is biztosítsák.)

II. Bejegyzési/változásbejegyzési kérelmek és a beszámoló benyújtásának elektronikus eljárása

Az elektronikus cégeljárás jellegénél fogva nem csak a 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról (Ctv.) vonatkozó szabályainak alkalmazását követeli meg, az eljárás során ismerni kell még az elektronikus aláírásra, az elektronikus fizetésre vonatkozó alapvető szabályokat és alkalmazni kell az elektronikus eljárásokban használatos technikákat is. Ez a fejezet a cégeljárás említett három elvi területe közül a cégek bejegyzésének, változásbejegyzésének elektronikus eljárásával, illetve a cégek beszámolóinak letétbe és közzétételre történő benyújtásával foglalkozik.

1. Az e-cégeljárás

Az elektronikus cégeljárás a Ctv. szellemében több, a cégekkel kapcsolatos elektronikus eljárási területet foglal magába. Ezek a következők:
• Elektronikus cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárás.
• A cégek beszámolóinak letétbe és közzétételre történő benyújtása.
• A cégekről céginformáció kérése.
A kézikönyv a cégeljárás említett három elvi területe közül a cégek bejegyzésének, változásbejegyzésének elektronikus eljárásával, illetve a cégek beszámolóinak letétbe és közzétételre történő benyújtásával foglalkozik.
Segít a kapcsolódó fogalmak közti eligazodásban, az e-cégeljárás technikai feltételeinek megismerésében és átláthatóbb képet kíván adni az elektronikus cégeljárással kapcsolatos kötelezettségekről és a megoldandó feladatokról.

1.1. Jogi háttér

• 2007. évi LXI. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági eljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról
• Gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény
• 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
• 2000. évi C. törvény a számvitelről
• 1/2006. (VI. 26.) IRM rendelet a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről
• 25/2006. (V. 18.) IM rendelet az illeték és a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő megfizetéséről a cégeljárásban és más cégügyekben
• 24/2006. (V. 18.) IM rendelet az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről
• 22/2006. (V. 18.) IM rendelet a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről

1.2. Fogalmak, értelmezések

Ez a pont ABC sorrendben azoknak a fogalmaknak a definícióját, illetve magyarázatát tartalmazza, amelyek ismerete nélkülözhetetlen az egyre általánosabbá váló elektronikus eljárások gyakorlatában.
Az olvasónak azt javasoljuk, hogy ezt a pontot csak lapozza át, és amennyiben a későbbiekben addig ismeretlen fogalommal találkozik, akkor térjen vissza ehhez a jegyzékhez.

Aláírás archív időbélyeggel

A XAdES illetve CAdES ajánlások által meghatározott aláírás-típus, amely tartalmaz egy ún. archív időbélyeget, amely aláírja az összes olyan elemet, amely valamilyen kriptográfiai algoritmus felhasználásával készült.

Magyarázat:

Ez az aláírási-típus már tartalmaz minden olyan adatot, amely az aláírás készítését követően egyáltalán beszerezhető a későbbi ellenőrizhetőség elősegítésére. A tárolt adatokon túl azonban az aláírások hitelességének bizonyításakor további információkat is be kell beszerezni (pl.: hogy az alkalmazott kriptográfiai algoritmus nem avult-e el, vagy az archív időbélyeget készítő időbélyegzés szolgáltató kulcs nem kompromittálódott-e időközben).
Az esetlegesen felbukkanó veszélyek miatt, azok bekövetkezése előtt, újabb archív időbélyeg elhelyezése szükséges az aláíráson, emiatt az archív aláírás rendszeres gondozást igényel.
Az elektronikus közokiratok aláírásához ezt az aláírás-típust kell használni.

Aláírás érvényesítési adat referenciával

A XAdES illetve CAdES ajánlások által meghatározott aláírás-típus, amely tartalmazza az aláírói tanúsítványlánc elemeit és azok visszavonási információit, vagy az azokra mutató referenciákat.

Magyarázat:

A referencia kötelező, maga az érték csatolása opcionális.

Aláírás érvényesítési adatok

Az aláíráshoz kapcsolt kiegészítő információk (elsősorban tanúsítványok, tanúsítványok visszavonási információi és időbélyegek), amelyek az aláírás ellenőrzéséhez szükségesek.

Magyarázat:

Az Eatv. az érvényességi lánc fogalmát használja, ami tartalmazza a dokumentumot vagy lenyomatát.
Itt csak kiegészítő információkról van szó, amelyeket a kezdeti ellenőrzés során - a megadott aláírás-formátumnak megfelelően - csatolunk az aláíráshoz.
A kiválasztott aláírás-formátum (pl. XAdES-C vagy XAdES-A) pontosan meghatározza, hogy milyen elemeket és milyen sorrendben kell beszerezni majd csatolni azokat. Egy adott formátumú aláírás az aláírás elkészítését követően később is kiegészíthető további aláírás érvényesítési adatokkal, ezzel az aláírás típusa alacsonyabbról, magasabbra változtatható.

Aláírás érvényesítési szabályzat

Az aláírási szabályzat azon része, amely azokat a technikai követelményeket határozza meg, amelyek az aláírás létrehozás során az aláíróra, az aláírás ellenőrzése során pedig az aláírás érvényességének ellenőrzőjére vonatkoznak.

Aláírás időbélyeggel

A XAdES illetve CAdES ajánlások által meghatározott aláírás-típus, amely az aláírás ellenőrzéséhez szükséges legalapvetőbb adatokon kívül egy időbélyeget tartalmaz.
Aláírás időbélyeggel védett érvényesítési adatokkal
A XAdES illetve CAdES ajánlások által meghatározott aláírás-típus, amely tartalmazza az aláírói tanúsítványlánc elemeit és azok visszavonási információit, valamint ezeken időbélyegeket.
Aláírás-ellenőrző adat
Olyan egyedi adat (jellemzően kriptográfiai nyilvános kulcs), amelyet az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumot megismerő személy az elektronikus aláírás ellenőrzésére használ.

Magyarázat:

A Nyilvános kulcsú infrastruktúrában (PKI) a nyilvános kulcs tölti be az aláírás-ellenőrző adat szerepét. Segítségével az ellenőrizhető, hogy egy adott elektronikus aláírás egy adott aláírás-létrehozó adattal készült-e.

Aláírás-ellenőrző alkalmazás

Olyan alkalmazás, amellyel az aláírás ellenőrzés funkció megvalósítható.

Aláírás-ellenőrző rendszer

Az aláírás-létrehozó alkalmazás működéséhez szükséges teljes rendszer.

Aláírási szabályzat

Az aláírás létrehozására és ellenőrzésére vonatkozó azon szabályok összessége, amelyek alapján az aláírás érvényesnek tekinthető egy adott jogi, szerződésjogi környezetben.

Magyarázat:

Ezek a szabályok megfogalmazhatóak szövegesen, például egy word dokumentumban, de létezik ajánlás az aláírási szabályzat formális megfogalmazására.
Ilyen ajánlás az ETSI TR 102 038 (XML format for signature policies). Az ennek megfelelően megfogalmazott szabályokat az erre felkészített aláírás-kezelő alkalmazás (pl.: Microsec e-Szignó) képes automatikusan ellenőrizni, nagyban megkönnyítve ezzel az aláírás készítőjének és ellenőrzőjének feladatát.
Magyarországon létezik például ajánlás a közigazgatásban elfogadható elektronikus aláírások esetében meghatározandó és használandó aláírási szabályzatokra. (Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium ajánlása a közigazgatásban alkalmazható elektronikus aláírási szabályzatok készítésére).
Az aláírási szabályzatokat mind az aláíró, mind az ellenőrző félnek ismernie kell. A hitelesség érdekében az aláíráskor alkalmazott aláírási szabályzat azonosítóját az aláírás-jellemzők között szerepeltetik, és azt az aláíró aláírja.
Ellenőrzéskor az ellenőrző fél alkalmazása a megadott információk alapján beszerzi a szabályzatot.
Az aláírási szabályzatban lehet megadni például, hogy az aláírás csak akkor elfogadható, ha az aláírói tanúsítvány egy adott hitelesítés szolgáltatóra visszavezethető, vagy ha az aláírásnak legalább XAdES_C formátumú, illetve az aláírás elkészítését követően legalább mennyi időnek kell eltelnie az aláírói tanúsítványra vonatkozó visszavonási információ beszerzéséig (kivárási idő).

Aláírási-szabályzat azonosító

Egy aláírási szabályzat egyértelmű azonosítója.

Aláírás-jellemzők

Az aláírói dokumentumhoz illetve a rajta létrehozott aláíráshoz kapcsolódó kiegészítő információkat hordozó adatok, amelyek az aláírói dokumentummal együtt aláírásra kerülnek.

Magyarázat:

Ilyenek lehetnek például a tartalomformátum, az aláírói szerep vagy az aláírási szabályzat azonosítója.

Aláírás-kezelő alkalmazás

Olyan alkalmazás, amellyel az elektronikus aláíráshoz kapcsolódó funkciók, elsősorban az aláírás létrehozás és aláírás ellenőrzés funkciók megvalósíthatóak.

Aláírás-kezelő rendszer

Az aláírás-kezelő alkalmazás működéséhez szükséges teljes rendszer.

Aláírás-létrehozó adat

Olyan egyedi adat (jellemzően kriptográfiai magánkulcs), amelyet az aláíró az elektronikus aláírás létrehozásához használ (Eatv.).

Magyarázat:

A Nyilvános kulcsú infrastruktúrában a titkos kulcs (magánkulcs, aláírókulcs) tölti be az aláírás-létrehozó adat szerepét.

Aláírás-létrehozó alkalmazás

Olyan alkalmazás, amellyel az aláírás létrehozás funkció megvalósítható.

Aláírás-létrehozó eszköz

Olyan hardver, illetve szoftver eszköz, amelynek segítségével az aláíró az aláírás-létrehozó adatok felhasználásával az elektronikus aláírást létrehozza (Eatv.).

Aláírás-létrehozó rendszer

Az aláírás-létrehozó alkalmazás működéséhez szükséges teljes rendszer.

Aláíró

Az a természetes személy, aki az aláírás-létrehozó eszközt birtokolja és a saját vagy más személy nevében aláírásra jogosult (Eatv.).

Magyarázat:

Minősített, nem álneves aláírói tanúsítvány esetén az aláíró neve szerepel a tanúsítványban. Aláíró mindenképpen az a fél, aki a felelősséget viseli az elkészített aláírással kapcsolatban.
Ha a tanúsítványban szereplő név (alany) nem természetes személy, akkor vitatható, hogy kit kell aláírónak tekinteni. Ha az alany egy automata, akkor felelős lehet az aláírásokért az igénylő személy vagy szervezet vezetése, illetve az automatát üzemeltető rendszergazda is személyesen.

Aláírói dokumentum

Az az elektronikus dokumentum, amelyet az aláíró elektronikus aláírásával kíván ellátni.

Aláírókulcs

Magánkulcs abban az esetben, ha aláírásra használják.

Aláírt adathalmaz

Az aláírás-létrehozási folyamat végterméke, amelynek része az elektronikus aláírás, az aláírói dokumentum, valamint az aláírás-jellemzők.

Alany

A tanúsítvány által azonosított (természetes vagy nem természetes) személy vagy eszköz, aki vagy ami számára a szolgáltató a tanúsítványt kibocsátja.

Magyarázat:

Minősített, nem álneves aláírói tanúsítvány esetén az Alany megegyezik az Aláíróval.

Alap aláírás

A XAdES illetve CAdES ajánlások által meghatározott alap aláírás-típus, amely az aláírás ellenőrzéséhez szükséges legalapvetőbb adatokat tartalmazza, ennélfogva érvényessége csak az aláírói tanúsítvány érvényességi idejére korlátozódik.

Magyarázat:

Az aláírói dokumentum lenyomatát, a használt algoritmusok azonosítóját, az aláírói tanúsítványt, és XAdES-EPES esetében az aláírási szabályzat azonosítóját tartalmazza kötelezően, opcionálisan csatolható adatok az aláírás időpontja, helye, a kötelezettségvállalás típusa, az aláírói szerepkör, az aláírt dokumentum formátuma.

Álneves tanúsítvány

Az olyan, természetes személy számára kibocsátott tanúsítvány, amelyben nem az aláíró valódi neve szerepel, hanem valamelyik más szöveg.

Archív aláírás

Elektronikus aláírás, amelynek az ellenőrzése szükséges az aláírás során használt algoritmusok kriptográfiai elavulása után is.

Magyarázat:

A közigazgatásban alkalmazható elektronikus aláírás formátumokról szóló ajánlás definiálja, pontosan megfelel egy XAdES-A aláírásnak.

Archiválás szolgáltató

Az elektronikus aláírással ellátott dokumentumok elektronikus archiválására vonatkozó szolgáltatást nyújtó szolgáltató.

Átvételi elismervény

Egy e-akta átvételét visszaigazoló aláírt nyilatkozatot tartalmazó e-akta.

Beszámoló 2008 sémadefiníció

A beszámoló 2008 sémadefiníció rögzíti a beszámoló jelentéseknek megfeleltetett E-akták szintaktikus szabályait, annak kötelező, illetve opcionális okiratait. A teljesség igénye nélkül ezek az okiratok a következők:
• fedőlap,
• mérleg,
• eredmény-kimutatás,
• kiegészítő melléklet,
• költség befizetési igazolás,
• opcionálisan a jogi képviselő meghatalmazása, illetve képviseleti jogának igazolása,
• opcionálisan egyéb.

Biztonságos aláírás-létrehozó eszköz

Az elektronikus aláírásról szóló törvény 1. mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelő aláírás-létrehozó eszköz. Rövidített neve: BALE

Céginformáció kérés sémadefiníciója

Az céginformáció kérés sémadefiníciója azoknak a kérelmeknek megfeleltetett E-akták szintaktikus szabályait rögzíti, amelyek a következő címekkel rendelkeznek:
• céginformáció kérés az IRM céginformációs szolgálatától,
• céginformáció kérés a cégbíróságtól.
Céginformáció kérés az IRM céginformációs szolgálatától kérelem e-aktájának okiratai a következők:
• kérelem,
• költségtérítés befizetési igazolás,
• egyéb
Céginformáció kérés a cégbíróságtól kérelem e-aktájának okiratai a következők:
• kérelem,
• illetékbefizetési igazolás,
• egyéb

CMS Advanced Electronic Signatures

Az RFC 3852-re (Cryptographic Message Syntax) épülő ajánlás az ASN.1 formátumú elektronikus aláírásokra vonatkozóan, amelyet az ETSI TS 101 733 tartalmaz.

E-akta

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által közzétett XAdES formátumú elektronikus aláírás állomány, ami elektronikus dokumentumok, elektronikus aláírások ellenjegyzések, és az ezekhez tartozó profilok tárolására szolgál.

Magyarázat:

Az elektronikus akta iratborítóból, és az iratborítóval körülfogott tetszőleges számú aláírt vagy aláíratlan elektronikus dokumentumból (szöveg, kép, hang, film stb.) áll.
Az e-akta iratborítójának adatlapján a következő adatokat lehet feltüntetni:
• az e-akta címe,
• az e-akta típusa (kötelezően elektronikus akta),
• az e-akta létrehozásának időpontja,
• az e-akta formátuma,
• az e-akta létrehozójának megnevezése,
• az e-akta témaköre,
• az e-akta tartalmi leírása,
• az e-akta nyelvezete,
• az e-akta egyedi azonosítója (ügyszám, iktatási szám, nyilvántartási szám stb.)
• az e-akta tér-idő vonatkozása,
• az e-akta felhasználásával kapcsolatos jogok megadása,
• az e-akta kiadójának megnevezése,
• az e-akta őrzési ideje (az őrzés kezdetét és végét kijelölő időpont).
Az e-aktába helyezett elektronikus dokumentumok (a továbbiakban: e-dokumentum) adatlapján pedig a következő adatok szerepelhetnek:
• az e-dokumentum címe,
• az e-dokumentum típusa (kötelezően elektronikus dokumentum)
• az e-dokumentum létrehozásának időpontja,
• az e-dokumentum formátuma,
• az e- dokumentum létrehozójának megnevezését,
• az e-dokumentum témaköre,
• az e-dokumentum tartalmi leírása,
• az e-dokumentum nyelvezete,
• az e-dokumentum egyedi azonosítója (ügyiratszám, iktatási szám, nyilvántartási szám stb.)
• az e-dokumentum tér-idő vonatkozása,
• az e-dokumentum felhasználásával kapcsolatos jogok megadása.
Amennyiben az e-dokumentum papír alapú dokumentum másolata, a papír alapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló 13/2005. (X. 27.) IHM rendelet értelmében meg kell adni még a következő adatokat is:
• a papír alapú dokumentum fizikai mérete (pl.: A3, A4, B4, stb.), a lapok száma,
• a másolatkészítő szervezet megnevezése és a másolatkészítő neve,
• a másolatkészítés szabályzat hálózati elérési címe,
• a másolatkészítés időpontja,
• az e-dokumentum érvényességének kezdetét és végét kijelölő időpont.
Az e-akta úgynevezett "intelligens" akta, mert a hozzá kapcsolt séma (az e-akta szintaktikus szabályait rögzítő nyelvtan) ellenőrzésének útján meghatározhatja azt is, hogy milyen című és milyen formátumú dokumentumokat fogad be, ezek közül melyek kötelezőek és melyek opcionálisak.
Az "alapértelmezett" sémával rendelkező e-akta tetszőleges című és formátumú e-dokumentumot befogad. Az "alapértelmezett" e-aktákat azokban az esetekben kell használni, amikor nincs szabály az e-aktába helyezendő e-dokumentumok megnevezésére, illetve formátumára.
Az IRM az e-bejegyzési eljárás keretében három különböző sémát tett közzé az e-akták belső szerkezetével kapcsolatban, amelyek elnevezése a következő:
• e-Cégeljárás 2007,
• Beszámoló 2008,
• Céginformáció kérés.

e-Cégeljárás 2007 sémadefiníció

Az e-Cégeljárás 2007 sémadefiníció azoknak a kérelmeknek, beadványoknak megfeleltetett E-akták szintaktikus szabályait rögzítik, amelyeket az e-cégeljárásban kell használni.
Magyarázat:
Az e-Cégeljárás 2007 sémadefiníciója azoknak a kérelmeknek, beadványoknak megfeleltetett e-akták szintaktikus szabályait rögzíti, amelyek a következő címekkel rendelkeznek:
• bejegyzési kérelem,
• változásbejegyzési kérelem,
• névfoglalási kérelem,
• hiánypótlás,
• ismételt bejegyzési kérelem,
• egyéb beadvány.
A kérelmek, beadványok sémája a 2006. évi V. törvény alapján rögzíti az e-akták kötelező, illetve opcionális okiratait. A teljesség igénye nélkül ezek a következők:
• A kérelem formanyomtatványa.
• Kötelező mellékletek felsorolása a következő csoportosításokban:
I. Valamennyi cég bejegyzéséhez, változásbejegyzéséhez szükséges okiratok,
II. Az egyes cégformák bejegyzéséhez, változásbejegyzéséhez szükséges további okiratok.
III. A gazdasági társaságok átalakulásának bejegyzéséhez szükséges további okiratok.
IV. Felszámolás esetén szükséges okiratok.
V. Végelszámolás esetén szükséges okiratok.
• Azok a mellékletek, amelyek csatolását a cégbíróság kizárólag a hiánypótlásra felhívó végzésben írhatja elő a következő csoportosításokban:
I. Valamennyi cég bejegyzéséhez, változásbejegyzéséhez szükséges okiratok.
II. Az egyes cégformák bejegyzéséhez, változásbejegyzéséhez szükséges további okiratok.
III. A gazdasági társaságok átalakulásának bejegyzéséhez szükséges további okiratok.
IV. Végelszámolás esetén szükséges okiratok.
• A szerződésmintával történő cégalapításhoz szükséges okiratok a következő csoportosításokban:
I. A cégbejegyzéshez szükséges, a bejegyzési kérelemhez csatolandó okiratok.
II. Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel szükséges, egyéb a jogi képviselő által megvizsgálásra kerülő okiratok.
• További mellékletek
• Adatszolgáltatás társintézmények felé.

Elektronikus adat

Elektronikus eszköz útján értelmezhető adat együttes.

Elektronikus aláírás

Elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából logikailag hozzárendelt vagy azzal elválaszthatatlanul összekapcsolt elektronikus adat (Eatv.).

Elektronikus aláírás ellenőrzése

Az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentum aláírásakor meglévő, illetve a dokumentum ellenőrzésekor meglévő tartalmának összevetése, továbbá az aláíró személyének azonosítása a dokumentumon szereplő, illetve a hitelesítés szolgáltató által közzétett aláírás-ellenőrző adat, tanúsítvány visszavonási információk, valamint a tanúsítvány felhasználásával (Eatv.).
Az a folyamat, amikor az aláírás érvényességét megállapítjuk. (CWA 14170 ajánlás)

Elektronikus aláírás érvényesítése

Annak tanúsítása - minősített elektronikus aláírás vagy e szolgáltatás tekintetében minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegző elhelyezésével -, hogy az elektronikus dokumentumon elhelyezett elektronikus aláírás vagy időbélyegző, illetve az azokhoz kapcsolódó tanúsítvány, az időbélyegző elhelyezésének időpontjában érvényes volt (Eatv.).

Elektronikus aláírás felhasználása

Elektronikus adat elektronikus aláírással történő ellátása, illetve elektronikus aláírás ellenőrzése (Eatv.).

Elektronikus aláírási termék

Olyan szoftver vagy hardver, illetve más elektronikus aláírás alkalmazáshoz kapcsolódó összetevő, amely elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások nyújtásához, valamint elektronikus aláírások, illetőleg időbélyegző készítéséhez vagy ellenőrzéséhez használható (Eatv.).

Elektronikus dokumentum

Elektronikus eszköz útján értelmezhető adat együttes (Eatv.).

Magyarázat:

Ezt a fogalmat, valamint az elektronikus adat kifejezést is az Eatv. használja.

Elektronikus irat

Elektronikus irat alatt informatikai szempontból elektronikus dokumentumot kell érteni, amelynek funkciója a szöveg betűkkel való közlése.

Magyarázat:

Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. tv. (Eatv.) 2. §-a sorolja fel azokat az elektronikus aláíráshoz kapcsolható fogalmakat, amelyeket bármely jogszabály - szakmai szempontból - megemlíthet.
Rendelkezése alapján, ha a jogszabály az ott megjelölt fogalmakat említi, azokat az Eatv. 2. §-a szerint kell értelmezni. Ez a felsorolás azonban nem tartalmazza az elektronikus irat fogalmát, definiálja azonban az elektronikus dokumentumot.
Az Eatv. 2. § 12. pontja szerint elektronikus dokumentum alatt elektronikus eszköz útján értelmezhető adat együttest kell érteni.
Az elektronikus irat olyan elektronikus dokumentum tehát, amelynek funkciója szöveg közlése betűkkel.

Elektronikus okirat

Az elektronikus okirat olyan elektronikus irat, amely nyilatkozattételt, illetőleg nyilatkozat elfogadását, nyilatkozat kötelezőnek való elismerését foglalja magában, s mint ilyen, az azonosíthatóság és letagadhatatlanság érdekében elektronikus aláírással és időbélyegzővel van ellátva úgy, hogy az időbélyegző alapján a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás használatára való jogosultság fennállása megállapítható legyen.

Elektronikus közokirat

Az olyan elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját.
Az elektronikus közokirat kiállításának alaki követelményei:
• a kiállító bíróság, közjegyző, vagy más hatóság,
• a kiállítás a megnevezettek ügykörén belül van,
• a kiállítás az arra megszabott alakban történt,
• az elektronikus aláírás(ok)hoz az érvényesítési lánc csatolva van.

Magyarázat:

Az okiratokat nem csak a keletkezésük szerint, hanem a bizonyító erejük szerint is csoportosítani lehet. Eszerint megkülönböztetünk közokiratot (Pp. 195. §), és magánokiratot, ezen belül teljes bizonyító erejű magánokiratot (Pp. 196. §), és szabadon mérlegelhető magánokiratot (Pp. 199. §).
A közokirat bizonyító erejét a valódiság vélelme támasztja alá, vagyis az a törvényi vélelem, hogy az okirat annak kiállítójától származik. Ez a vélelem megdönthető, azonban az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirattal tanúsított adatok és tények fennállnak, vagy nem állnak fenn, továbbá bizonyítja az okiratban foglalt határozat, intézkedés tartalmát, annak megtörténtét, illetve az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint azt, hogy az érdekelt személy a nyilatkozatot mikor, milyen módon, és milyen tartalommal tette meg.
Ellenbizonyításnak tehát a közokirattal szemben is helye van, de csak annyiban, amennyiben azt a törvény ki nem zárja, vagy nem korlátozza.
A közokiratot így az ellenkező bebizonyításáig valódinak kell tekinteni, a bíróság azonban - ha szükségesnek találja - az okirat kiállítóját hivatalból is megkeresheti, hogy az okirat valódisága tekintetében nyilatkozzék.
Az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak az elektronikus közokiratnak is, amelyet a közokirat kiállítására jogosult külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint készített el, illetve amelyet a törvény elektronikus közokiratnak nyilvánít.
A Pp. ismeri és elismeri az elektronikus közokirat létét is [Pp. 195. § (1)].

Elektronikusan történő aláírás

Elektronikus aláírás hozzárendelése, illetve logikailag való hozzákapcsolása az elektronikus adathoz (Eatv.).

Magyarázat:

Az aláírás folyamatában az aláíró először kiválasztja az aláírni kívánt elektronikus dokumentumot (aláírói dokumentum), amelyekhez az aláírás-létrehozó alkalmazás kiegészítő információkat kapcsol (aláírás-jellemzők), ezeket együttesen megformázza (formázott aláírandó adathalmaz). Ennek lenyomatát képezve készül el az aláírás az aláíró aláírás-létrehozó adatának segítségével, amelyet az alkalmazás a kívánt aláírás-típusnak megfelelően készít el.

Ellenjegyzés

Az aláírói dokumentumot és az azon eddig szereplő aláírásokat - ide értve az időbélyegeket és ellenjegyzéseket is - együttesen aláíró, létezésüket és hitelességüket együttesen biztosító aláírás.

Érintett fél

Az a fél, aki a tanúsítványt felhasználja.

Magyarázat:

Elektronikusan aláírás felhasználása esetében az érintett fél az elektronikus dokumentum fogadója (ellenőrzője), aki az aláírás ellenőrzése során többek között a tanúsítványt is alapul veszi.
Titkosítás esetében az érintett fél a címzett titkosító tanúsítvány segítségével képes kódolni a dokumentumot úgy, hogy azt csak a címzett dekódolhassa.
A felhasználó azonosítás során érintett fél az azonosítandó fél autentikációs tanúsítványa alapján állapítja meg az azonosítandó fél azonosságát, és ezzel saját rendszerében ellenőrizheti adott személy jogosultságait is.

Érvényességi lánc

Az elektronikus dokumentum vagy annak lenyomata, és azon egymáshoz rendelhető információk sorozata (így különösen azon tanúsítványok, a tanúsítványokkal kapcsolatos információk, az aláírás-ellenőrző adatok, a tanúsítvány aktuális állapotára, visszavonására vonatkozó információk, valamint a tanúsítványt kibocsátó szolgáltató elektronikus aláírás ellenőrző adatára és annak visszavonására vonatkozó információk), amelyek segítségével megállapítható, hogy az elektronikus dokumentumon elhelyezett fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírás, illetve időbélyegző, valamint az azokhoz kapcsolódó tanúsítvány az aláírás és időbélyegző elhelyezésének időpontjában érvényes volt (Eatv.).
ETSI TS 101.903 v1.2.2 EU ajánlás
Az RFC 3275-re (XML-Signature Syntax and Processing) épülő EU ajánlás az XML formátumú elektronikus aláírásokra vonatkozóan.

Fokozott biztonságú elektronikus aláírás

Elektronikus aláírás, amely megfelel a következő követelményeknek:
• alkalmas az aláíró azonosítására,
• egyedülállóan az aláíróhoz köthető,
• olyan eszközökkel hoztak létre, amelyek kizárólag az aláíró befolyása alatt állnak,
• a dokumentum tartalmához olyan módon kapcsolódik, hogy minden - az aláírás elhelyezését követően a dokumentumon tett - módosítás érzékelhető.

Magyarázat:

A gyakorlatban általában azt tekintik fokozott biztonságú aláírásnak, amely elkészítése során az aláíró fokozott biztonságú tanúsítványt használt fel. Fokozott biztonságú tanúsítványnak tekintik azokat a nem minősített tanúsítványokat, amelyeket egy hitelesítés szolgáltató bocsátott ki. Az, hogy az aláíró milyen eszközzel hozta létre az aláírást, sajnos utólag egyáltalán nem eldönthető kérdés.

Hardver kriptográfiai eszköz

Egy olyan hardver alapú biztonságos eszköz, mely előállítja, tárolja és védi a kriptográfiai kulcsokat, valamint biztonságos környezetet biztosít a kriptográfiai funkciók végrehajtására.

Magyarázat:

Lehetséges példák ilyen eszközre: PC bővítő kártya, intelligens kártya, USB token.

Hash függvény

Olyan kriptográfiai algoritmus, amely egy tetszőleges méretű dokumentumot, tetszőleges mennyiségű adatot (ún. ősképet) egy fix hosszúságú lenyomatra képez le, és ezen kívül teljesül rá a következő két feltétel:
• Egy lenyomatból nem (csak irreális erőforrások ráfordításával) lehet következtetni az ősképre (őskép-ellenállóság).
• Egy lenyomatból nem (csak irreális erőforrások ráfordításával) lehet két olyan ősképet találni, amelynek azonos a lenyomata (ütközés-ellenállóság), így egy lenyomat egyedileg jellemző az ősképre.

Hatóság

Az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat felügyelő hatóság, a Nemzeti Hírközlési Hatóság.
Hitelesítés szolgáltató
Olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki a hitelesítés szolgáltatás keretében azonosítja az igénylő személyét, tanúsítványt bocsát ki, nyilvántartásokat vezet, fogadja a tanúsítványokkal kapcsolatos változások adatait, valamint nyilvánosságra hozza a tanúsítványhoz tartozó szabályzatokat, az aláírás-ellenőrző adatokat és a tanúsítvány aktuális állapotára (különösen esetleges visszavonására) vonatkozó információkat.

Hitelesítési rend

Olyan szabálygyűjtemény, amelyben a szolgáltató, igénybe vevő vagy más személy (szervezet) valamely tanúsítvány felhasználásának feltételeit írja elő igénybe vevők valamely közös biztonsági követelményekkel rendelkező csoportja, illetőleg meghatározott alkalmazások számára (Eatv.).

Magyarázat:

A szolgáltatók maguk alkotják meg az általuk használni kívánt hitelesítési rendeket, de előfordulhat, hogy egy felhasználói közösség fogalmaz meg követelményeket. Magyarországon erre jelentenek példát a közigazgatás által meghatározott hitelesítési rendek.

Hitelesítő egység

A hitelesítés szolgáltató rendszerének egy egysége, amely tanúsítványok aláírását végzi. Egy hitelesítő egységhez mindig egy aláírás-létrehozó adat (aláírókulcs) tartozik.

Magyarázat:

Előfordulhat, hogy egy szolgáltató egyszerre több hitelesítő egységet is működtet.

Hosszú távú aláírás

Elektronikus aláírás, amelynek az ellenőrzése szükséges a tanúsítványlánc bármely elemének a lejárta után is.

Magyarázat:

A közigazgatásban alkalmazható elektronikus aláírás formátumokról szóló ajánlás definiálja, amely megfelel egy XAdES-C aláírásnak, amelyben a tanúsítványok és visszavonási információk értéke is kötelezően szerepel.

Időbélyeg

Egy elektronikus dokumentumhoz hozzárendelt vagy azzal logikailag összekapcsolt adat, amely segítségével igazolható, hogy a dokumentum változatlan az időbélyeg elhelyezésének időpontjában létező állapothoz képest.

Magyarázat:

Egy időbélyeg jellemzően az aláírói dokumentum lenyomatát és az időbélyegzés szolgáltató hiteles és pontos órája szerinti időpontot tartalmazza, amelyeket együttesen az időbélyegzés szolgáltató aláírt, ezáltal biztosítva ezek összetartozását. Ennek révén később és harmadik fél előtt is bizonyítható, hogy a dokumentum az adott formában az adott időpontban létezett.

Időbélyegzés szolgáltató

Időbélyegek kibocsátását végző szolgáltató, amely (elektronikusan aláírt) elektronikus dokumentumokat időbélyeggel lát el. Az időbélyeg készítéséhez csak az elektronikus dokumentumok lenyomata szükséges.

Magyarázat:

Jellemzően elektronikus aláírás készítése során kerül sor időbélyegzés szolgáltatótól való időbélyeg kérésére, ilyenkor az aláíró által használt aláírás-létrehozó alkalmazás az aláírás során automatikusan kapcsolatba lép a megadott időbélyegzés szolgáltatóval, a kapott időbélyeget pedig csatolja a létrehozott elektronikus aláíráshoz, a formátumnak megfelelő helyre.
Másik fontos felhasználási terület lehet, hogy adott rendszerek bizonyos állományok adott időben való létezésének későbbi bizonyítása érdekében (pl. naplózás) kérnek időbélyeget az adott állományokra, anélkül, hogy azokra elektronikus aláírás kerülne.

Időbélyegzési rend

Olyan szabálygyűjtemény, amelyben egy szolgáltató, igénybe vevő vagy más személy (szervezet) valamely időbélyegző felhasználásának feltételeit írja elő igénybe vevők valamely közös biztonsági követelményekkel rendelkező csoportja, illetőleg meghatározott alkalmazások számára (Eatv.).

Képviselt Szervezet

Amennyiben a tanúsítvány egy szervezet képviseletében történő aláírásra vagy tevékenységének érdekében történő felhasználás céljából kerül kibocsátásra az Aláíró részére, akkor a szóban forgó szervezet is megjelölésre kerül a tanúsítványban.

Kezdeti ellenőrzés

Az aláírás létrehozásakor - vagy a lehető legrövidebb időn belül - elvégzett ellenőrzés, amely során beszerzésre kerülnek az aláíró által kívánt aláírás-típusnak megfelelő érvényesítési adatok, és az aláíráshoz történő csatolásuk is megtörténik.

Magyarázat:

Az érvényesítési adatok csatolása az utólagos ellenőrzések megkönnyítése, illetve lehetővé tétele érdekében szükséges. A kívánt aláírás-típust annak megfelelően kell meghatározni, hogy milyen időtávlatban van szükség az aláírás ellenőrizhetőségére.
Egy helyesen működő aláírás-létrehozó alkalmazás (pl.: Microsec e-Szignó) az aláírás létrehozása során természetesen megvizsgálja az aláírói tanúsítvány sértetlenségét, időbeli érvényességét és megbízható kibocsátóra való visszavezethetőségének, azonban ezt nem tekintjük a kezdeti ellenőrzés részének.

Kivárási idő

A kivárási idő az a legrövidebb időtartam, amelynek el kell telnie az aláírás létrehozása és a tanúsítványokra vonatkozó visszavonási információ beszerzése (azaz a kezdeti ellenőrzés befejezése) között.

Magyarázat:

A kivárási idő alkalmazását az indokolja, hogy egyes hitelesítés szolgáltatók esetében a tanúsítvány visszavonására/felfüggesztésére vonatkozó kérés bejelentése és a visszavonási információ nyilvánosságra hozatala között jelentős idő telik el (a Microsec e-Szignó Hitelesítés szolgáltató azonnal publikálja a megváltozott visszavonási információt).
A kettő között eltelt időszakban készült aláírások még az aláíró kockázatát jelentik. Ez csökkenthető úgy, ha egy bizonyos nagyságú (pl. 4 óra) kivárási időt írnak elő egy adott közösség számára (előírt kivárási idő). Hátránya, hogy ekkor nem készíthető visszavonási információt is tartalmazó elektronikus aláírás egyetlen lépésben.
A hitelesítés szolgáltatók által vállalt "cselekvési gyorsaságot" a szolgáltatási szabályzataikban kell meghatározni, ezt vállalt kivárási időnek nevezzük.

Közigazgatási Gyökér Hitelesítés Szolgáltató

A 194/2005 Kormányrendeletben meghatározott szervezet, amely a magyar közigazgatási nyilvános kulcsú infrastruktúra csúcsán helyezkedik el, és a közigazgatásban használatos tanúsítványokat kibocsátó hitelesítés szolgáltatókat hivatott felülhitelesíteni.

Kriptográfiai kulcs

Olyan kriptográfiai transzformációt vezérlő egyedi digitális jelsorozat, amelynek ismerete a kriptográfiai transzformáció elvégzéséhez, például titkosításhoz és dekódoláshoz, illetve az elektronikus aláírás előállításához illetőleg ellenőrzéséhez szükséges.

Magyarázat:

A kriptográfiai kulcs tehát a kriptográfiai algoritmusok egyik bemeneti paramétere. A kulcs mérete alapvetően meghatározhatja a kriptográfiai algoritmus biztonságosságának mértékét. Generálására - adott kriptográfiai algoritmus esetében - speciális szabályok vonatkozhatnak.
Bizonyos kriptográfiai algoritmusok esetében a kriptográfiai művelet és annak inverze (pl. titkosítás esetén a visszafejtés) végrehajtásához ugyanarra a kulcsra van szükség (szimmetrikus kulcsú algoritmusok), míg vannak olyan algoritmusok, ahol a kriptográfiai művelethez és ellentettjéhez egy összetartozó kulcspár egyik, illetve másik eleme szükséges (aszimmetrikus kulcsú algoritmusok).
Az elektronikus aláíráshoz használt kriptográfiai algoritmusok aszimmetrikus kulcsú algoritmusok, a kulcspár elemei a titkos kulcs (vagy magánkulcs, aláírókulcs) és a nyilvános kulcs; amelyeket a felhasználás célja alapján szokás rendre Aláírás-létrehozó adatnak illetve Aláírás-ellenőrző adatnak is nevezni.

Kriptográfiai token

Egy olyan személyes használatú biztonságos eszköz, amely segítségével kriptográfiai műveletek végezhetőek.

Kulcs kompromittálódása

Egy kriptográfiai kulcs akkor kompromittálódott, ha illetéktelen személyek is hozzáférhettek.

Kulcsgondozás

A kriptográfiai kulcsok előállítása (generálása), a felhasználókhoz történő eljuttatása vagy ennek algoritmikus megvalósítása, továbbá a kulcsok nyilvántartása, tárolása, használata, archiválása, visszavonása, törlése, szoros kapcsolatban az alkalmazott biztonsági eljárásmóddal.

Kulcshasználat mező

A tanúsítványban található azon mező, amely meghatározza, hogy a tanúsítványt milyen célra lehet felhasználni.

Magyarázat:

Felhasználási terület például az aláírás, titkosítás vagy autentikáció.

Kulcsletét szolgáltatás

Olyan szolgáltatás, amelynek során egy megbízható fél megőrzi egy tanúsítvány magánkulcsát, és ha a jogosult fél kéri, átadja azt.

Magyarázat:

A titkosító tanúsítványok magánkulcsát gyakran szokás kulcsletét szolgáltatással védeni, például az ellen, hogy ha a tanúsítvány alanya elveszíti a magánkulcsot, elveszítene minden olyan dokumentumot, amelyet a tanúsítványban lévő nyilvános kulccsal titkosítottak be.
Kizárólag titkosító tanúsítványok magánkulcsát szokás így védeni, aláíró és authentikációs tanúsítványok kulcsait nem szabad letétbe helyezni.

Lenyomat

Műszaki szempont szerint valamely dokumentumból kriptográfiai lenyomatképző eljárással képzett, a dokumentumra egyedileg jellemző, adott hosszúságú bitsorozat.
A Jogszabály szerint olyan meghatározott hosszúságú, az elektronikus dokumentumhoz rendelt bitsorozat, amelynek képzése során a használt eljárás (lenyomatképző eljárás) a képzés időpontjában teljesíti a következő feltételeket:
a) a képzett lenyomat egyértelműen származtatható az adott elektronikus dokumentumból;
b) a képzett lenyomatból az elvárható biztonsági szinten belül nem lehetséges az elektronikus dokumentum tartalmának meghatározása vagy a tartalomra történő következtetés;
c) a képzett lenyomat alapján az elvárható biztonsági szinten belül nem lehetséges olyan elektronikus dokumentum utólagos létrehozatala, amelyre alkalmazva a lenyomatképző eljárás eredményeképp az adott lenyomat keletkezik (Eatv.).

Magánkulcs

Egy aszimmetrikus kulcspár azon fele, amelyet titokban kell tartani és kizárólag annak gazdája használhatja.

Magyarázat:

A nyilvános kulcsú infrastruktúra minden szereplője két kulccsal rendelkezik: magánkulccsal (titkos kulccsal) és nyilvános kulccsal.
A magánkulcsát mindenki titkokban tartja (például intelligens kártyával védi), míg a nyilvános kulcsát - például tanúsítvány formájában - nyilvánosságra hozza. A magánkulcs szolgálhat például elektronikus aláírás létrehozására (ez esetben aláíró kulcsnak hívjuk) vagy titkosított üzenetek visszafejtésére.
Előfordul, hogy nem a magánkulcsot (az aszimmetrikus kulcspár titkos részét), hanem a szimmetrikus kulcsot nevezik titkos kulcsnak.

Megbízható gyökértanúsítvány

Egy megbízhatónak tartott hitelesítés szolgáltató adott hitelesítési egységének önaláírt tanúsítványa.

Magyarázat:

Ezekre a tanúsítványokra vezetjük vissza a végfelhasználói tanúsítványokat. Az ilyen tanúsítványokat a nyilvános kulcsú infrastruktúra alapján nem lehet ellenőrizni, így őket valamilyen más, biztonságos módon kell beszerezni, és magánkulcsuk kompromittálódásáról is más, biztonságos módon kell értesülnünk.

Minősített archiválás szolgáltató

Az elektronikus aláírási törvény (Eatv.) és a hozzá kapcsolódó rendeletek szabályai szerint minősített szolgáltatóként nyilvántartásba vett, az elektronikus aláírással ellátott dokumentumok elektronikus archiválására vonatkozó szolgáltatást nyújtó szolgáltató.

Minősített elektronikus aláírás

Olyan fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amelyet az aláíró biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel (a továbbiakban: BALE) hozott létre, és amelynek hitelesítése céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki (Eatv.).

Magyarázat:

Azt, hogy az aláíró BALE segítségével hozta-e létre az aláírást, kizárólag akkor dönthető el utólag, ha a minősített tanúsítványt a hitelesítés szolgáltató eleve BALE-n levő kulcshoz készítette, és így ezt a tényt magában a tanúsítványban is fel tudja tüntetni - azaz ha BALE-val együtt vásárolja meg az aláíró a tanúsítványt. (Elvben készíthető olyan minősített tanúsítvány is, amelyhez tartozó aláírás-létrehozó adat nem BALE-n van, csak azzal elvben nem lehet minősített aláírást létrehozni.)

Minősített hitelesítés szolgáltató

Az elektronikus aláírási törvény (Eatv.) és a hozza kapcsolódó rendeletek szabályai szerint nyilvántartásba vett, minősített tanúsítványt a nyilvánosság számára kibocsátó hitelesítés szolgáltató.

Minősített időbélyegzés szolgáltató

Az elektronikus aláírási törvény (Eatv.) és a hozza kapcsolódó rendeletek szabályai szerint minősített szolgáltatóként nyilvántartásba vett, időbélyegek kibocsátását végző szolgáltató.

Minősített szolgáltató

A magyar elektronikus aláírás törvény (Eatv.) 6. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott szolgáltatásokat nyújtó olyan szolgáltató, amely a szolgáltatók nyilvántartásában valamely szolgáltatás tekintetében minősített szolgáltatóként szerepel.

Magyarázat:

Ezek a szolgáltatások a hitelesítés szolgáltatás, időbélyegzés szolgáltatás, aláírás-létrehozó eszközön aláírás-létrehozó adat elhelyezése szolgáltatás és az elektronikus archiválás szolgáltatás.

Minősített tanúsítvány

Az elektronikus aláírási törvény (Eatv.) 2. számú mellékletében foglalt követelményeknek megfelelő olyan tanúsítvány, amelyet minősített szolgáltató bocsátott ki.

Magyarázat:

A legszigorúbb biztonsági követelményeknek megfelelő tanúsítvány. Minősített tanúsítványt csak minősített hitelesítés szolgáltató bocsáthat ki, kizárólag természetes személy számára, és kizárólag aláírásra használható.

Nyilvános (publikus) kulcsú infrastruktúra

Az elektronikus aláírás létrehozására, ellenőrzésére, kezelésére, illetve titkos vagy hiteles kommunikációra szolgáló, aszimmetrikus kulcspárokat alkalmazó infrastruktúra (rövidített néven: PKI), beleértve a mögöttes intézményrendszert, a különböző szolgáltatókat és eszközöket is.

Nyilvános kulcs

Egy aszimmetrikus kulcspár azon fele, amelyet nyilvánosságra hoznak.

Magyarázat:

Nyilvános kulcs a nyilvános kulcsú infrastruktúra minden szereplője két kulccsal rendelkezik: titkos kulccsal és nyilvános kulccsal.
A titkos kulcsát mindenki titkokban tartja (esetleg például intelligens kártyával is védi), míg a nyilvános kulcsát nyilvánosságra hozza.
A nyilvános kulcsot általában tanúsítványba foglalva hozzák nyilvánosságra, amelyet egy hitelesítés szolgáltató elektronikus aláírással lát el, így a nyilvános kulcs hitelességét, sértetlenségét bárki ellenőrizheti.

Nyilvános kulcsú kriptográfia

Olyan kriptográfiai módszerek tartoznak a nyilvános kulcsú kriptográfia körébe, amelyek esetén a kódoláshoz és a dekódoláshoz különböző, de összetartozó kulcsot (együttesen: kulcspár) használunk.
A kulcspár elemei között matematikai összefüggés van, de alapvető fontosságú, hogy az egyik kulcsból ne lehessen (azaz csak irreális erőforrások ráfordításával lehessen) kiszámítani a másikat.
A kulcspár egyik elemét szokás nyilvánosságra hozni (ez az ún. nyilvános kulcs), a másikat titokban kell tartani (ez az ún. magánkulcs vagy titkos kulcs). Az ilyen eljárások biztonsága szempontjában a titkos kulcs titkosságának biztosítása az egyik alapvető kérdés.

Magyarázat:

Ilyen kriptográfiai algoritmusok például az RSA, ECC. Az elektronikus aláírás technológiája is nyilvános kulcsú kriptográfiára épül.

Object Identifier

Olyan számokból álló sorozat, amely egyértelműen és tartósan azonosít egy adott dolgot.

Online tanúsítvány-állapot szolgáltatás (OCSP)

Olyan szolgáltatás, amely segítségével azonnali, hiteles válasz kapható egy adott tanúsítvány visszavonási állapotára vonatkozóan.

Magyarázat:

Ennek a szolgáltatásnak a segítségével állapítható meg a leggyorsabb és a legbiztonságosabb módon egy tanúsítvány visszavonási állapota.

Online tanúsítvány-állapot válasz

Egy konkrét - a kérdésben szereplő - tanúsítvány aktuális visszavonási információját tartalmazó üzenet.

Magyarázat:

A kapott válasz lehet: "good", "revoked" és "unknown".
A "good" válasz jelentése az, hogy a tanúsítvány nincs se felfüggesztve, se visszavonva, azonban fontos tudni, hogy ez kizárólag a visszavonási állapotra vonatkozik, azaz a tanúsítvány például ettől még lehet lejárt.
A "revoked" válasz mindig tartalmazza a visszavonás időpontját is, így ennek révén lehet korábban készült aláírás érvényességére is következtetni.
Mivel a megkérdezett OCSP válaszadó nem feltétlenül rendelkezik információval a keresett tanúsítványról, emiatt a válasz lehet "unknown" is.
Az OCSP választ a válaszadó elektronikusan aláírja, így az OCSP válasz hitelessége ellenőrizhető.

Önhitelesített tanúsítvány

Olyan tanúsítvány, amelyet adott hitelesítési egység saját maga számára bocsátott ki, azaz saját magánkulcsával van aláírva, így a saját - tanúsítványban szereplő - aláírás-ellenőrző adattal ellenőrizhető.

Pillanatnyi aláírás

Elektronikus aláírás, amelynek az élettartama rövidebb az aláírást követő első visszavonási állapot információ kiadásánál.

Magyarázat:

A közigazgatásban alkalmazható elektronikus aláírás formátumokról szóló ajánlás definiálja, pontosan megfelel egy XAdES-EPES aláírásnak.

Regisztráló szervezet

Szervezet, amely ellenőrzi a tanúsítvány alanyának, nem természetes személy vagy eszköz számára kibocsátandó tanúsítvány esetében az ügyben személyesen eljáró természetes személynek a jogosultságát és személyazonosságát.

Magyarázat:

Egy hitelesítés szolgáltató több ilyen szervezettel is együttműködhet.

Rövid távú aláírás

Elektronikus aláírás, amelynek az ellenőrzése nem szükséges az aláíró tanúsítványának lejárta után.

Magyarázat:

A közigazgatásban alkalmazható elektronikus aláírás formátumokról szóló ajánlás definiálja, pontosan megfelel egy XAdES-T aláírásnak.

Szimmetrikus kulcsú kriptográfia

Olyan kriptográfiai módszerek tartoznak a szimmetrikus kulcsú kriptográfia körébe, amelyek esetén kódoláshoz és dekódoláshoz ugyanazt a kulcsot használjuk. Az ilyen eljárások biztonsága a kulcs titkosságán alapszik.

Magyarázat:

Ilyen titkosítási algoritmusok például a következők: DES, 3DES

Szolgáltatási szabályzat

A szolgáltató tevékenységével kapcsolatos részletes eljárási és egyéb működési szabályokat tartalmazó szabályzat.

Szolgáltató

Elektronikus aláírással, titkosítással, archiválással kapcsolatos szolgáltatást nyújtó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet.

Magyarázat:

Az Eatv. csak az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra mondja ezt ki (mivel a törvény csak arra vonatkozik).

Szolgáltatói kulcspár

A szolgáltatói magánkulcs és a szolgáltatói nyilvános kulcs. (3/2005)

Szolgáltatói magánkulcs

Olyan kriptográfiai kulcs, amelyet a hitelesítés szolgáltató vagy az időbélyegzés szolgáltató saját elektronikus aláírási szolgáltatásának igazolására, így különösen a tanúsítvány kibocsátására, a visszavonási nyilvántartásokra, az időbélyegzésre, a naplózáshoz, az archiváláshoz használ. (3/2005)

Szolgáltatói nyilvános kulcs

Olyan kriptográfiai kulcs, amelyet a szolgáltatói magánkulcs használatával létrehozott elektronikus aláírás ellenőrzésére használnak. (3/2005)

Tanúsítvány

A hitelesítés szolgáltató által kibocsátott igazolás, amely egy nyilvános kulcsot egy meghatározott természetes vagy nem természetes személyt (alanyt) egyértelműen azonosító adatokhoz, esetleg más kiegészítő adatokhoz kapcsol.

Magyarázat:

Tanúsítványokat különböző felhasználási célra bocsátanak ki, így léteznek aláíró, titkosító, autentikációs tanúsítványok.
Ezek fizikailag nagyon hasonlóak, azonban rendkívül eltérő kezelésmódot igényelnek.
Minden tanúsítvány tartalmaz egy nyilvános kulcsot, az aláírónak, illetve a tanúsítvány alanyának megnevezését, és a tanúsítványt kibocsátó hitelesítés szolgáltató aláírását.
Aláíró tanúsítvány esetén a nyilvános kulcsot aláírás-ellenőrző adatnak is nevezik.

Tanúsítvány ellenőrzése

Tanúsítvány ellenőrzése során először felépítjük a tanúsítványláncot egy megbízható gyökértanúsítványig, majd a láncban szereplő minden egyes tanúsítvány érvényességi idejét megvizsgáljuk, végül a láncban szereplő tanúsítványok visszavonási állapotát is ellenőrizzük (a gyökértanúsítvány kivételével).

Tanúsítvány felfüggesztés

Az a folyamat, amelyben a hitelesítés szolgáltató egy általa kiadott tanúsítvány állapotát ideiglenesen érvénytelenre állít és a megváltozott visszavonási állapotot publikálja.

Magyarázat:

Egy felfüggesztett tanúsítvány mindaddig, míg felfüggesztett állapotban van, ugyanúgy érvénytelenként kezelendő, mint a visszavont.
A publikálás történhet online tanúsítvány állapot válaszok vagy tanúsítvány-visszavonási listák segítségével.

Tanúsítvány visszaállítás

Az a folyamat, amelyben a hitelesítés szolgáltató egy általa kiadott, korábban felfüggesztett tanúsítvány állapotát újból érvényesre állít és a megváltozott visszavonási állapotot publikálja.

Magyarázat:

A publikálás történhet online tanúsítvány állapot válaszok vagy tanúsítvány-visszavonási listák segítségével.

Tanúsítvány visszavonás

Az a folyamat, amelyben a hitelesítés szolgáltató egy általa kiadott tanúsítvány állapotát végérvényesen érvénytelenre állít és a megváltozott visszavonási állapotot publikálja.

Magyarázat:

A publikálás történhet online tanúsítvány állapot válaszok vagy tanúsítvány-visszavonási listák segítségével.

Tanúsítvány visszavonási lista

Adott hitelesítés szolgáltató által kiadott tanúsítványok közül az, adott időpontban visszavont és felfüggesztett tanúsítványokat tartalmazó aláírt lista (CRL).

Magyarázat:

Az aktuális CRL-eket a szolgáltató előre meghatározott időközönként hozza nyilvánosságra. A következő CRL megjelenésének időpontját az előző CRL tartalmazza.
Alkalmazható ezen kívül ún. delta-CRL, amely nem az aktuális időpontban visszavont és felfüggesztett tanúsítványokat tartalmazza, hanem csak a legutóbbi CRL kibocsátása óta visszavont és felfüggesztett tanúsítványokat (a módszer technika hibája, hogy a felfüggesztett, majd visszaállított tanúsítványokat nem tudja kezelni).
A szolgáltató alkalmazhat még eseményvezérelt CRL-eket is, ami azt jelenti, hogy minden esetben, amikor változik egy - általa kibocsátott - tanúsítvány állapota, új CRL-t bocsát ki. Ekkor az elérhető legfrissebb CRL mindig az aktuális információt fogja tartalmazni - ellentétben a periodikus kibocsátású CRL-lel, amikor egy tanúsítvány megváltozott állapota csak a következő CRL kibocsátáskor, végfelhasználói tanúsítvány esetében jellemzően 24 óránként - kerül nyilvánosságra. Az eseményvezérelt CRL-eket azonban sok alkalmazás nem kezeli ezeket.
A CRL-t az adott szolgáltató aláírásával látja el, ennek révén a CRL hitelessége ellenőrizhető.

Tanúsítvány-azonosító

A tanúsítvány egyértelmű azonosítója.

Tanúsítványcsere

Az a folyamat, amelyben a hitelesítés szolgáltató egy korábban már regisztrált ügyfelének korábbi tanúsítványa helyett másik tanúsítványt bocsát ki.

Magyarázat:

Az új tanúsítvány kibocsátásra kerülhet az ügyfél korábbi nyilvános kulcsához (például: ha az előző tanúsítványa lejár, de a magánkulcs tovább használható) vagy másikhoz (például: ha az új tanúsítvány igénylésére az előző magánkulcs kompromittálódása, vagy élettartamának lejárta miatt kerül sor).
A tanúsítványban rögzített adatok megváltozása (például: e-mail cím, telefonszám) is szükségessé teszi a tanúsítvány cseréjét, emiatt javasolt a tanúsítványban elkerülni a gyakran változó adatok rögzítését.

Tanúsítványigénylés

Az a folyamat, amelyben az igénylő megadja az adatait a szolgáltatónak, és felhatalmazza a szolgáltatót az adatok kezelésére.

Magyarázat:

A Microsec e-Szignó Hitelesítés Szolgáltatónál a tanúsítványigénylés távolról is megtehető, a szükséges adatlapok postán, illetve elektronikusan is beküldhetőek.
A beküldött adatok alapján - kártyára kerülő tanúsítvány igénylése esetén - a szolgáltató elkészíti az intelligens kártyát, majd felkészül a tanúsítvány kibocsátására.
A tanúsítványigénylésben szereplő adatokat a szolgáltató mindaddig nem tekinti hitelesnek, amíg az alany - vagy nem természetes személy számára kibocsátandó tanúsítvány esetében az ügyben jogosultan eljáró személy - egy saját kézzel aláírt tanúsítványkérelemben meg nem erősíti azokat.

Tanúsítványkérelem

Az a folyamat, amelyben az alany - vagy nem természetes személy számára kibocsátandó tanúsítvány esetében az ügyben jogosultan eljáró személy - saját kezű aláírásával megerősíti a tanúsítványba kerülő adatokat.
Minősített és közigazgatási tanúsítványok esetén a tanúsítványkérelem kizárólag személyesen nyújtható be.

Magyarázat:

Egyes fokozott biztonságú tanúsítványok esetében is elvárás lehet a személyes megjelenés, ilyen például a Microsec e-Szignó Hitelesítés Szolgáltató esetében a III. hitelesítési osztályba tartozó fokozott biztonságú tanúsítványok kibocsátása.

Tanúsítvány-lánc

Egy végfelhasználó tanúsítványból kiindulva elkészített tanúsítvány lista, amelynek a következő eleme mindig az előző tanúsítvány kibocsátójának tanúsítványa.

Tanúsítványtár

Különböző tanúsítványokat tartalmazó adattár.

Magyarázat:

Tanúsítványtára van egy hitelesítés szolgáltatónak is, amelyben az általa kibocsátott tanúsítványokat publikálja, de tanúsítványtárnak nevezzük az aláíró számítógépén, a használt aláírás-kezelő rendszer számára elérhető tanúsítványokat tartalmazó rendszert is, amelyben a különböző felhasználási célú tanúsítványokat (aláírói és más célú; saját, más végfelhasználói, közbülső szintű, megbízható gyökér, szerver stb.) megkülönböztethető módon tárolja.

Titkosítás

A titkosítás azt jelenti, hogy valamilyen dokumentumot (vagy más, bizalmas információt) olyan módon kódolunk, hogy azt illetéktelen személyek ne olvashassák el.
A kódolás általában valamilyen kriptográfiai kulcs segítésével történik.

További időbélyeggel bővített aláírás

A XAdES illetve CAdES ajánlások által meghatározott aláírás-típus, amely az érvényesítési adatok referenciáját tartalmazó aláíráshoz csatolt adatokra is tartalmaz egy időbélyeget.

Magyarázat:

Az időbélyeg szerepe annak igazolása, hogy az aláírás érvényesítési adatok mely időpont előtt kerültek beszerzésre.

Tranzakciós limit

A tanúsítványban feltüntetett értékhatár, amely korlátozza, hogy a tanúsítvány használatával kapcsolatban legfeljebb mekkora kötelezettség vállalható.

Utólagos ellenőrzés

Az aláírás létrehozását követően elvégzett ellenőrzés, amelyben az aláírás-ellenőrző alkalmazás az aláíráshoz mellékelt érvényesítési adatokra támaszkodik.

Magyarázat:

Az aláírás formátumától függően az aláírás az aláírás-érvényesítési adatok más-más halmazát tartalmazza; ezektől függ, hogy az aláírást követően meddig (milyen esemény bekövetkeztéig), illetve milyen bizonyossággal ellenőrizhető az aláírás. Például egy XAdES-BES aláírás kizárólag addig ellenőrizhető, ameddig az aláíró tanúsítványa nem jár le.
A legtöbb adatot tartalmazó, legnagyobb bizonyosságot nyújtó formátum az archív aláírás, amely elvben az aláírás létrehozását követően hosszú távon is biztonsággal ellenőrizhető.
Ebben az esetben is kívülről beszerzendő információ az, hogy az ellenőrzés pillanatában mely kriptográfiai algoritmusok mekkora kulcsmérettel tekinthetőek biztonságosnak, illetve, a legkülső archív időbélyeget készítő időbélyegzés szolgáltató kulcsa nem kompromittálódott-e.

Végfelhasználó

Egy tanúsítvány által azonosított (természetes vagy nem természetes) személy vagy eszköz (a tanúsítvány alanya), aki vagy amely a magánkulcsát a tanúsítvány kibocsátástól különböző célra használja.

Visszavonás kezelése

Az elektronikus aláírás törvény 14. §-ban meghatározott esetekben a kibocsátott tanúsítványok visszavonására és felfüggesztésére vonatkozó eljárások lefolytatása (Eatv.).

Magyarázat:

Az Eatv. szerint a hitelesítés szolgáltató köteles felfüggeszteni az általa kibocsátott tanúsítvány érvényességét:
(1) ha az aláíró maga vagy a képviselt szervezet (képviselt személy) kéri;
(2) ha a szolgáltató jogszabályban, szolgáltatási szabályzatban, vagy az általános szerződési feltételekben meghatározott rendellenességről szerez tudomást;
(3) ha megalapozottan feltételezhető, hogy a tanúsítványban foglalt adatok nem felelnek meg a valóságnak,
(4) ha az aláírás-létrehozó adat nem az aláíró kizárólagos birtokában van, illetve
(5) ha a Felügyelet jogerős és végrehajtható határozatában így rendelkezik.
A hitelesítés szolgáltató visszavonja a tanúsítványt a felfüggesztés eseteiben és ezen túlmenően akkor is, ha:
(1) a szolgáltató a tevékenységét befejezte, illetve
(2) ha a tanúsítvány érvényességi ideje lejárt.
Fontos szabály, hogy a tanúsítvány visszavonására sohasem kerülhet sor visszamenőleges hatállyal, mivel az a forgalombiztonság érdekeit súlyosan sértené.

Visszavonási nyilvántartások

Nyilvántartások a felfüggesztett, illetőleg a visszavont tanúsítványokról, amelyek tartalmazzák legalább a felfüggesztés vagy visszavonás tényét, és a felfüggesztés vagy visszavonás időpontját. (3/2005)

Magyarázat:

A szolgáltatók a visszavonási nyilvántartásuk alapján tudnak olyan szolgáltatásokat nyújtani, amelyek segítségével a felhasználók ellenőrizni tudják az egyes tanúsítványok visszavonási állapotát.
Ez történhet egyrészt a tanúsítvány visszavonási listák (CRL) publikálásával, vagy online tanúsítvány állapot válasz (OCSP) szolgáltatás nyújtásával.

XAdES - XML Advanced Electronic Signatures

Az RFC 3275-re (XML-Signature Syntax and Processing) épülő ajánlás az XML formátumú elektronikus aláírásokra vonatkozóan, amelyet az ETSI TS 101 903 v1.2.2 EU ajánlás tartalmaz.

XAdES-A - A teljes aláírás védelme archív időbélyeggel

Hosszú távú aláírás típus. A XAdES-X-L aláírást lezáró időbélyeg tanúsítványának visszavonási információit is tartalmazza.
Az e-bejegyzési eljárás ilyen típusú aláírásokat követel meg az elektronikus közokiratokon.

XAdES-BES - Alap aláírás

Rövidtávú aláírás típus. Az XAdES-BES típusú aláírással egyszerű aláírást lehet elhelyezni a dokumentumra. Ez az aláírás típus nem igényel aktív internet kapcsolatot.
Az aláírás kizárólag azt igazolja letagadhatatlan módon, hogy ki írta alá a dokumentumot, az időpontról, illetve arról, hogy az aláírás tanúsítványa az aláírás pillanatában érvényes volt-e vagy sem, nem ad információt.
Az e-bejegyzési eljárás ezt az aláírási formát nem használja.

XAdES-C - Ellenőrzési adatok csatolása

Hosszú távú aláírás típus. - A XAdES-C típusú aláírás átmenetet képez a XAdES-T és a XAdES-X-L típusú aláírások között. Ez az aláírás típus már tartalmazza az aláírói tanúsítványláncot és az ahhoz tartozó visszavonási információkat, továbbá az időbélyeg szolgáltató tanúsítványáról kiállított visszavonási információt is, de ezek az adatok még nincsenek időbélyeggel lezárva, amely a sértetlenségüket igazolná.
Az e-bejegyzési eljárás ezt az aláírási formát nem használja.

XAdES-T - Aláírás időbélyeggel

Rövidtávú aláírás típus. A XAdES-T típusú aláírással egyidejűleg egy időbélyegzés szolgáltató által készített időbélyeg is belekerül az aláírásba, amely azt igazolja, hogy az aláírás a feltüntetett időpont előtt készült.
Ez az aláírási forma még nem tartalmaz további információt arra nézve, hogy az aláírói tanúsítvány, illetve az időbélyeg szolgáltató tanúsítványa az aláírás készítésekor érvényes volt-e vagy sem, ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy az időbélyeg alapján az elektronikus aláírás használatára való jogosultság fennállása megállapítható legyen.
Az e-bejegyzési eljárás ilyen, vagy ennél magasabb fokozatú aláírást követel meg az elektronikus okiratokon.

XAdES-X-L - Ellenőrzési adatok védelme időbélyeggel

Hosszú távú aláírás típus. A XAdES-C formátumú aláírás kibővített változata, amely időbélyeggel lezárva tartalmazza az aláírói tanúsítványláncot és az ahhoz tartozó visszavonási információkat, továbbá az időbélyeg szolgáltató tanúsítványáról kiállított visszavonási információt is.
Az e-bejegyzési eljárás ezt az aláírási formát nem használja

XML aláírás

Az elektronikus aláírások XML formátumban történő tárolására kifejlesztett RFC 3275 ajánlásnak megfelelő XML dokumentum.

1.3. Elektronikus cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárás

Az elektronikus cégbejegyzési és változásbejegyzési (továbbiakban együtt: e-bejegyzési) eljárás a cégbíróságoknál 2005. január 1-je és 2006. szeptember 1-je között fokozatosan valósult meg. Eleinte a cégbíróságok és a cégek elektronikus kommunikációja két cégformára, a kft.-re és az rt.-re korlátozódott.
A Ctv. a fokozatosság elvét szem előtt tartva a folyamatot felgyorsította, és 2006. július 1-jétől kezdődően valamennyi gazdasági társasági forma esetében biztosította azt a lehetőséget, hogy a cég az e-bejegyzési kérelmét elektronikus úton is előterjeszthesse, és ennek eredményeként a cégbíróság az érintett cégeket elektronikus úton jegyezze be, tartsa nyilván.
2007. január 1-jétől minden cégformára nézve lehetőség nyílt az elektronikus úton történő e-bejegyzési eljárás lefolytatására, míg 2008. július 1-jétől az elektronikus cégbejegyzési eljárás kötelező lesz minden cégforma esetén.
Fontos rendelkezés ugyanakkor, hogy az e-bejegyzési kérelmek elektronikus úton való előterjesztésére csak az elsőfokú eljárásban van mód.

1.3.1. Az e-bejegyzési eljárás általános követelményei

Az e-bejegyzési eljárásban a jogszabályváltozások nem érintik a következő követelményeket:
• Az e-bejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező, az e-bejegyzésre irányuló kérelmet a cég jogi képviselőjének kell előterjeszteni.
• Az e-bejegyzési illetéket és a költségtérítést kizárólag elektronikusan lehet megfizetni. A fizetésre a bejegyzési kérelem benyújtása előtt kerülhet sor, a Ctv. 37. § (4) bekezdés szerint.
• Az illeték és a költségtérítés elektronikus úton történő megfizetésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg. A hatályos jogszabály a 25/2006. (V. 18.) IM rendelet az illeték és a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő megfizetéséről a cégeljárásban és más cégügyekben.
• Az e-bejegyzési kérelemhez a Magyar Államkincstár által kibocsátott illetékbefizetési és költségtérítés befizetési igazolásokat is csatolni kell.
• Az e-bejegyzési kérelmet és annak mellékleteit a jogi képviselőnek elektronikus akta formában az illetékes cégbíróságra kell megküldenie a céginformációs szolgálat közreműködésével.
• Az elektronikus akta tartalmazhat további elektronikus aktát is. Az elektronikus aktának és az aktán, illetve az aktában elhelyezett iratokon szereplő elektronikus aláírásnak a céginformációs szolgálat honlapján közzétett előírásoknak meg kell megfelelniük.
• Az e-bejegyzési kérelem benyújtására vonatkozó határidők szempontjából a céginformációs szolgálathoz érkezés időpontja az irányadó.
• A céginformációs szolgálat az elektronikus okiratot informatikai szempontból (így az elektronikus aláírás hitelessége, az adatok sértetlensége, az időbélyegző dátuma és hitelessége, az elektronikus okirat formátuma tekintetében) megvizsgálja.
• Ha az e-bejegyzési kérelem informatikai szempontból szabályszerűen került benyújtásra, a céginformációs szolgálat a kérelmet haladéktalanul továbbítja az illetékes cégbírósághoz.
• Ha az e-bejegyzési kérelem és mellékletei informatikai szempontból hibásak vagy hiányosak, a céginformációs szolgálat az iratokat az erre vonatkozó tájékoztatással továbbítja az illetékes cégbírósághoz.
• Amennyiben a céginformációs szolgálat azt állapítja meg, hogy az e-bejegyzési kérelem és mellékletei informatikai szempontból hibásak vagy hiányosak, az e-bejegyzési kérelem be nem nyújtottnak minősül.
• A céginformációs szolgálat a kérelem megérkezéséről, és arról, hogy azt milyen tájékoztatással továbbította a cégbírósághoz, elektronikus átvételi igazolást (a továbbiakban: e-tértivevény) küld a jogi képviselőnek.
• Az e-tértivevényt a céginformációs szolgálat fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el úgy, hogy az időbélyegző alapján a fokozott biztonságú elektronikus aláírás használatára való jogosultság fennállása megállapítható legyen.
• A cégbíróságra vonatkozó ügyintézési határidő akkor kezdődik, amikor a céginformációs szolgálattól az informatikai szempontból szabályszerű e-bejegyzési kérelem a bírósághoz megérkezik.
• A cégbíróság az informatikai szempontból szabályszerűen beérkezett kérelem átvételének igazolására a jogi képviselő részére:
a) cégbejegyzési kérelem esetén e-tértivevényt és kérelemre elektronikus tanúsítványt,
b) változásbejegyzési kérelem esetében e-tértivevényt küld.
• A cégbíróság a jogi képviselővel elektronikus úton közli az e-bejegyzési eljárás során hozott végzéseket.
• Az e-bejegyzési eljárás során - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az elektronikus úton küldött okiratokat minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni úgy, hogy az időbélyegző alapján a minősített elektronikus aláírás használatára való jogosultság fennállásnak megállapíthatónak kell lennie.
• A cégbíróság által küldött elektronikus okirat közokiratnak minősül, amennyiben az okiraton elhelyezett aláíráshoz az aláírói tanúsítvány lánc, illetve a visszavonási adatok is csatolva vannak.
• A bejegyzési kérelem előterjesztője dönthet úgy, hogy az adóhatóság, illetve a Központi Statisztikai Hivatal által vezetett nyilvántartáshoz szükséges - külön törvényben rögzített - további adatokat az elektronikus úton benyújtott e-bejegyzési kérelemmel együtt előterjesztve a cégbíróság útján juttatja el az adott szervezethez.
• Az adóhatóság, illetve a KSH részére 2008. július 1-jétől a cégbíróság útján továbbított adatok nem képezik a cégnyilvántartás részét.
• A jogi képviselő feladata, hogy az általa készített okiratok mellett a kérelem mellékletét képező, nem általa készített okiratokat (pl. tulajdoni lap másolata, hatósági engedély, a hitelintézet igazolása a pénzbetétek befizetéséről) elektronikus okirati formába átalakítsa.
• A hatóságok, pénzügyi intézmények vagy más szervek által kiadott - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum közvetlenül csatolható a kérelemhez.
• A jogi képviselő az eredetileg nem elektronikus formában készült okiratok (hiteles másolatuk) megőrzéséről az ügyvédi törvényben, illetve a közjegyzőkről szóló törvényben szabályozott módon gondoskodik.
• A jogi képviselő - amennyiben szükséges - köteles a papír alapú okiratot a cégbíróság felhívására bemutatni az elektronikus okirattal való egyezőség megállapítása érdekében.
• Az országos ügyvédi levéltárban elhelyezett okiratok bemutatásáról a Magyar Ügyvédi Kamara, a közjegyzői levéltárban elhelyezett okiratok bemutatásáról pedig a közjegyzői levéltár vezetője gondoskodik

1.3.2. 2008. június 30-ig érvényben volt eljárási szabályok

Az e-bejegyzési eljárásban 2008. június 30-ig érvényes eljárási szabályok a következők voltak:
• A cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet - a cég székhelye szerint illetékes cégbíróságon kétféle formában lehetett - a mellékletekkel együtt - benyújtani: a cégformának megfelelő, a jogi képviselő által aláírt papír alapú, vagy elektronikus nyomtatványon.
• A cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet a cég papír alapon vagy elektronikus úton is benyújthatta.
• e-cégeljárás esetén a cégbíróság a cégre vonatkozó iratokat elektronikus okirat formájában tartotta nyilván.
• Ha törvény a cégirat cégbírósághoz történő benyújtására közvetlenül valamely személyt kötelezett, e személy a kötelezettségét - jogi képviselő közreműködésével - elektronikus úton is teljesíthette.
• Az elektronikus úton közölt végzést a jogi képviselő elektronikus rendszere által kiállított visszaigazolásban megjelölt időpontban kellett kézbesítettnek tekinteni. Természetesen amennyiben a jogi képviselő elektronikusan nem jelezte vissza a végzés kézbesítését, elektronikus kézbesítés sikerességéről nem lehetett szó.
• A tanúsítványt, a bejegyző és a bejegyzési kérelmet elutasító végzést a cégbíróság írásban is megküldte a jogi képviselőnek.
• A kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények e-eljárás esetén az elektronikus úton történő közléshez fűződtek. (A Ctv. ezen a rendelkezése 2008. július 1-jétől komoly változásokon ment keresztül.)

1.3.3. 2008. július 1-jétől érvényes eljárási szabályok

Az e-bejegyzési eljárásban 2008. július 1-jétől érvényes eljárási szabályok a következők:
• Az e-bejegyzésre irányuló kérelmet a cég székhelye szerint illetékes cégbíróság részére kizárólag - a cégformának megfelelő, a jogi képviselő által aláírt - elektronikus nyomtatványon lehet előterjeszteni.
• Az e-bejegyzésre irányuló kérelem kizárólag elektronikus úton terjeszthető elő.
• A cégbíróság a cégre vonatkozó iratokat elektronikus okirat formájában tartja nyilván.
• Ha törvény a cégirat cégbírósághoz történő benyújtására közvetlenül valamely személyt kötelezi, e személy a kötelezettségét elektronikus okiratként készített cégirat esetén, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás alkalmazásával maga is teljesítheti.
• Abban az esetben, amennyiben törvény a cégirat cégbírósághoz történő benyújtására közvetlenül valamely személyt kötelezi, és cégiratot elektronikus okirati formába kell alakítani, erre, illetve az elektronikus okirat cégbírósághoz való benyújtására kizárólag a jogi képviselő jogosult.
• A cégbíróságnak a cégbejegyzési kérelem cégbírósághoz történő beérkezését igazoló tanúsítványt, fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátnia. Ez a rendelkezés a Ctv. 36. § (2) bekezdése alóli törvényi kivételként értelmezhető, amely szerint az e-bejegyzés során az elektronikusan küldött okiratokat - törvény eltérő rendelkezése hiányában - minősített aláírással kell ellátni. Ebben az esetben azonban a tanúsítvány az aláírás jellege és annak hitelességhez kapcsolódó viszony okán nem tekinthető közokiratnak.
• Amennyiben azonban a jogi képviselő kéri, a tanúsítványt a cégbíróság a Ctv. 36. § (2) bekezdése szerinti közokirati formában, azaz minősített aláírással és időbélyegzővel ellátva is megküldi a jogi képviselő részére.
• A cégbíróság a jogi képviselővel - főszabályként - elektronikus úton közli az e-bejegyzési eljárás során hozott végzéseket.
• A cégbíróság vezetője kijelöli azon szervezeti egységet, vagy személyt, aki gondoskodik a végzéseknek a cég jogi képviselője részére történő elektronikus kiadmányozás útján történő elektronikus megküldéséről.
• A cégbíróság a végzést a jogi képviselő által a kérelemben megadott elektronikus kézbesítési címre küldi meg.
• Amennyiben a végzés továbbítása nem hiúsult meg, a végzést a jogi képviselő által elektronikusan aláírt és a céginformációs szolgálat közreműködésével a cégbírósághoz továbbított átvételi elismervényben feltüntetett időpontban kell kézbesítettnek tekinteni.
• A végzések elektronikus kézbesítése sikertelensége esetén követendő eljárást, az elektronikus kézbesítés megtörténtének vélelmét, valamint az elektronikus kézbesítés egyéb szabályait külön törvény állapítja meg.

1.3.4. Egyszerűsített cégeljárás

Ha közkereseti, betéti vagy korlátolt felelősségű társaság, illetve zártkörűen működő részvénytársaság alapításának bejegyzése iránti kérelemhez a Ctv. mellékletében foglalt szerződésminta alapján készült létesítő okiratot csatolnak, a bejegyzési kérelemhez csatolt nyomtatványon ezt a körülményt fel kell tüntetni.
Amennyiben a szerződésmintát nem kell kiegészíteni, vagy valamely rendelkezését elhagyni, úgy helye van az egyszerűsített cégeljárásnak, amennyiben azonban a szerződésminta kiegészítésére vagy bármely rendelkezésének elhagyására sor kerül, a cégbíróság az általános eljárási szabályok szerint jár el.
Ugyancsak általános eljárási szabályok alkalmazására kerül sor, amennyiben a jogi képviselő elhagyja a szerződésminta jellegre történő utalást. Egyszerűsített eljárás esetén a bejegyzési kérelemhez a Ctv. 3. számú, speciális melléklete I. részében meghatározott iratokat kell csatolni, illetve a jogi képviselő a bejegyzési kérelemben nyilatkozik arról, hogy a csatolandó, illetve a 3. sz. melléklet II. részében felsorolt, nem csatolandó okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát elvégezte.
Az egyszerűsített bejegyzési kérelem elbírálásáról a cégbíróság a bejegyzési kérelem érkezését követő egy munkaórán belül határoz.

1.4. A cégek beszámolóinak letétbe és közzétételre történő benyújtása

A beszámoló a gazdálkodó szervezet üzleti évét lezáró, az éves működést, pénzügyi és jövedelmi helyzetét bemutató, könyvvezetéssel alátámasztott dokumentum.
A számvitelről szóló 2000. évi C. tv. 4. § (1)-(2) bekezdése alapján a gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, a számviteli törvénnyel meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles - magyar nyelven - készíteni. A beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről.
Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama alapvetően megegyezik a naptári évvel.
Az éves beszámoló mérlegből, eredmény-kimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Az éves beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is kell készíteni.
A számviteli törvény szerinti beszámolót a cégbíróságon a számviteli törvény rendelkezéseinek megfelelően letétbe kell helyezni, valamint közzététel céljából a céginformációs szolgálathoz is be kell nyújtani.
Amennyiben a beszámolót elektronikus úton nyújtják be közzétételre, úgy a benyújtással a letétbe helyezési kötelezettségét is teljesítette a cég.

1.4.1. A beszámoló benyújtásának általános követelménye

A beszámoló elektronikus úton történő benyújtásakor a jogszabályváltozások nem érintik a következő követelményeket:
• Az elektronikus úton történő benyújtással a cég letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz.
• Ha a cég a beszámolóról - külön jogszabály szerint arra feljogosított által aláírt - papír alapú okirat alapján határozott, úgy az elektronikus formára alakított beszámolót aláíró személy azt is igazolja, hogy a megküldött beszámoló megegyezik a jóváhagyott papír alapú beszámolóval.
Ebben az esetben az eredeti papír alapú beszámoló egy eredeti példányát - annak elfogadásától számított tíz évig - az elektronikus formára alakított beszámolót aláíró személy megőrzi, és amennyiben a megküldött beszámoló szabályszerűségével összefüggésben kétség merülne fel, köteles azt a cégbíróság felhívására bemutatni.
• A beszámolót és annak mellékleteit a jogi képviselőnek elektronikus akta formában kell a céginformációs szolgálatnak megküldenie. Az elektronikus akta tartalmazhat további elektronikus aktát is (pl.: a Magyar Államkincstár közzétételi költségtérítés megfizetési igazolását).
• Az elektronikus aktának és az aktán, illetve az aktában elhelyezett iratokon szereplő elektronikus aláírásnak a céginformációs szolgálat honlapján közzétett előírásoknak meg kell megfelelniük.
Az elektronikus úton benyújtott beszámolót ennek megfelelően legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni úgy, hogy az időbélyegző alapján az elektronikus aláírás használatára való jogosultság fennállása megállapítható legyen.
Ez a szabály egyben azt is jelenti, hogy a beszámoló minősített aláírással is el lehet látni.
• Az elektronikus úton készült beszámolót a cég cégjegyzékbe bejegyzett képviselője vagy jogi képviselője, a papír alapú beszámoló elektronikus okirattá átalakított példányát pedig a cég jogi képviselő írhatja alá elektronikusan.
• Az elektronikus formában készült beszámolót a cég szervezeti képviselője abban az esetben írhatja alá elektronikusan, ha aláírói tanúsítványát (elektronikus aláírásának címpéldányát) a cégjegyzékbe korábban bejegyeztette.
• A közzétételi költségtérítés megfizetését követően a cég vagy annak jogi képviselője az elektronikus akta formában készült beszámolót elektronikus úton küldi meg közzétételre a céginformációs szolgálatnak, és ezzel a cég a letétbe helyezési kötelezettségnek is eleget tesz.
• Amennyiben a beszámolót a cég jogi képviselője nyújtja be, akkor a meghatalmazását is mellékelnie kell.
• A céginformációs szolgálat ellenőrzi, hogy a beszámolót az arra feljogosított személy küldte-e meg, és az elektronikus okiratot informatikai szempontból - így az elektronikus aláírás hitelessége, az adatok sértetlensége, az időbélyegző dátuma és hitelessége, az elektronikus okirat formátuma tekintetében - megvizsgálja. Ha az okirat informatikai szempontból szabályszerűen került benyújtásra, a céginformációs szolgálat a letétbe helyezésről haladéktalanul értesíti az illetékes cégbíróságot.
• A céginformációs szolgálat a beszámoló informatikai szempontból szabályszerű benyújtásáról, és arról, hogy a benyújtásról a cégbíróságot tájékoztatta - a cégbíróság értesítésével egyidejűleg - elektronikus igazolást küld a beszámolót benyújtó személynek.
• Ha az elektronikus okirat informatikai szempontból hibás, vagy hiányos, az elektronikus igazolás ezt a tényt is tartalmazza.
• Az elektronikus igazolást a céginformációs szolgálat fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el úgy, hogy az időbélyegző alapján a fokozott biztonságú elektronikus aláírás használatára való jogosultság fennállása megállapítható legyen.
• A beszámoló benyújtására vonatkozó határidők tekintetében a céginformációs szolgálathoz - az informatikai szempontból szabályszerű - érkezés időpontja az irányadó.
• Ha a beszámolót nem a Ctv.-ben arra feljogosított személy küldi meg, illetve, ha a közzétételi költségtérítés befizetése nem, vagy nem megfelelő összegben történt meg, a céginformációs szolgálat a benyújtó személyt arról is tájékoztatja, hogy a beszámoló e hibájára figyelemmel a céget úgy kell tekinteni, mint amely a letétbe helyezési és a közzétételi kötelezettségnek nem tett eleget.
Ebben az esetben a céginformációs szolgálat a cégbíróságot a letétbe helyezésről nem értesíti.

1.4.2. 2009. január 1-jéig érvényes követelmények

A beszámoló benyújtásának 2009. január 1-jéig érvényes követelményei:
• A számviteli törvény szerinti beszámolót a cégbíróságon a számviteli törvény rendelkezéseinek megfelelően letétbe kell helyezni.

1.4.3. 2009. január 1-jétől érvényes követelmények

A beszámoló benyújtásának 2009. január 1-jétől érvényes követelményei:
• Az éves beszámoló mérlegét, illetve eredmény-kimutatását kizárólag a céginformációs szolgálat honlapján közzétett ajánlásoknak, illetve szabványoknak megfelelő formátumú elektronikus nyomtatványon lehet benyújtani. A nyomtatvány kitöltésére a Cvhr. rendelkezései irányadók azzal, hogy a kitöltést számítógépes program segíti elő.
• A cég vagy annak jogi képviselője, az éves beszámoló mérlegét, eredmény-kimutatását, és kiegészítő mellékletét tartalmazó elektronikus aktát kizárólag elektronikus úton küldi meg közzétételre a céginformációs szolgálatnak, és ezzel a cég a letétbe helyezési kötelezettségnek is eleget tesz.
Ezt a szabályt a 2008-ban kezdődő azon üzleti évre vonatkoztatva kell alkalmazni, amelyben a mérlegfordulónap 2008. december 31., vagy annál későbbi időpont.
• A céginformációs szolgálat elektronikus irattárban csak a céginformációs szolgálat honlapján közzétett ajánlásoknak, illetve szabványoknak megfelelő formátumú, fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus beszámoló helyezhető el úgy, hogy az időbélyegző alapján a elektronikus aláírás használatára való jogosultság fennállása megállapítható legyen.

1.5. A cégekről céginformáció kérése

A céginformáció fogalmát - bár rendszeresen használja a Ctv. - nem definiálja. Ezért csupán a Ctv. rendelkezéseiből lehet arra következtetni, hogy minden olyan információ, amely a cégnyilvántartásban szereplő céggel kapcsolatban a Ctv. és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján a cégbíróságok vagy a céginformációs szolgálat által bármely formában kiadható, illetve a hozzáférés az említett szervezeteken keresztül elérhető, céginformációnak kell tekinteni.
Ilyenek pl.: a cégmásolat, a cégkivonat, a cégbizonyítvány. Ilyen továbbá a cégjegyzékben szereplő fennálló vagy törölt adatok, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatainak a megismerése.
Ugyancsak céginformációnak minősül - 2008. január 1-jétől - az elektronikus úton benyújtott, vagy elektronikus okirattá átalakított cégiratokról, a számviteli törvény szerinti beszámoló egészéről, vagy annak részeiről, a cégre vonatkozó cégbírósági és más bírósági közleményekről, az egyes Cégközlönyökben megjelent valamennyi cégbírósági közlemény szövegéről készített kiadmány is.
A céginformációs szolgáltatásokat a Ctv. és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján egyrészt a cégbíróságok, másrészt a céginformációs szolgálat nyújtja jogszabályokban meghatározott térítés ellenében, vagy ingyenesen.

1.5.1. Ingyenes céginformáció

Az ingyenes céginformáció nyújtását a 47/2007. (X. 20.) IRM rendelet szabályozza. Az ingyenes céginformáció szolgáltatásnak a következők a feltételei:
• Nem lehet ingyenesen olyan céginformációt biztosítani, amely a cégjegyzék adatai egészének, illetve annak jelentős részének megszerzését eredményezné. A jogszabály nem határozza meg a "jelentős rész" fogalmát, ennek valódi tartalmát minden bizonnyal majd az IRM gyakorlata alakítja ki. A korlátozás célja egyértelműen az, hogy ne lehessen ingyenesen olyan teljes adatvagyonhoz jutni, amely állami vagyon, teljességében és egészében nemzeti érték, s amelyhez való teljes hozzájutást még az ellenértékért történő csoportos információ kérés esetén sem preferálja a jogalkotó.
• Természetesen az ingyenes céginformáció csupán tájékoztató jellegű, annak közhiteles okiratként történő felhasználására nincs mód.
• Az ingyenes céginformáció a céginformációs szolgálat https://www.e-cegjegyzek.hu honlapján keresztül érhető el.
• A jogszabály a honlapon elérhető ingyenes céginformáció esetén még a számítógépes rendszer használatát is ingyenessé teszi, ami azt jelenti, hogy az állam magára vállalja a számítógépes rendszer használatának költségeit.
• A honlap használatára a rendszer által feltüntetett azonosító megadását követően kerülhet sor. Az azonosító megadása egyben a honlap használata feltételeinek elfogadását is jelenti.
• A kért információ az adott cég cégnevének, cégjegyzékszámának, adószámának vagy csoportos céginformáció kérése keretében a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb szervezet vagy természetes személy nevének megadásával lehetséges.
A céginformációk az adatok lekérdezésének időpontjában fennálló adatként mutatják az alábbiakat:
a) a cég fennálló vagy törölt cégjegyzékszámát,
b) cégnevét,
c) székhelyét,
d) telephelyét,
e) fióktelepét,
f) főtevékenységét,
g) jegyzett tőkéjét,
h) adószámát,
i) továbbá azt, ha a cég felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt áll.
Hetenként, a hét első napján frissített formában ismerhető meg:
a) a cég cégjegyzékben szereplő valamennyi fennálló adata,
b) a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatai,
c) a csoportosított céginformáció, amely a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, vagy egyéb szervezet cégtulajdonosi (tagi, részvényesi) minőségére, képviseleti jogosultságára, vagy természetes személy képviseleti jogosultságára, felügyelő-bizottsági tagságára vonatkozó cégazonosító adatok jegyzéke.
A csoportosított céginformáció az interneten működő keresőprogramok (pl. google, yahoo stb.) segítségével is megismerhető.

1.6. Az e-cégeljárásban való részvétel technikai feltételei

Az e-cégeljárás használatához a következő eszközök, szolgáltatások megrendelése, illetve programok beszerzése szükséges:
• személyi számítógép Windows 2000, Windows XP vagy Windows Longhorn operációs rendszerrel,
• lapolvasó berendezés (szkenner),
• szövegszerkesztő program a hozzá kapcsolható PDF dokumentum formátum átalakítóval,
• nyomtatványkitöltő program a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmek, illetve az éves beszámoló mérleg és eredmény-kimutatás nyomtatványainak kitöltéséhez.
• az IRM által közzétett követelményeknek megfelelő, a Nemzeti Hírközlési Hatóság által kijelölt tanúsító szervezet által bevizsgált aláírás létrehozó és ellenőrző program,
• előfizetés internet szolgáltatásokra,
• Előfizetés hitelesítés-szolgáltatásra, amely a következő eszközöket és szolgáltatásokat foglalja magában:
a) aláírói tanúsítványok kibocsátása,
b) Biztonságos Aláírás Létrehozó Eszköz (BALE kártya) biztosítása minősített elektronikus aláírások készítéséhez,
c) BALE kártyát kezelő kártyaolvasó,
d) időbélyeg szolgáltatás,
e) online tanúsítvány-állapot szolgáltatás (OCSP),
A fenti feltételek fennállása esetén az ügyvédek részére a Magyar Ügyvédi Kamara ad ki engedélyt az e-cégeljárásban való részvételre.
További információ a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon található.

1.6.1. Személyi számítógép

Bármilyen típusú számítógép megfelel a célnak, egyedüli elvárás az, hogy a számítógépet működtető operációs rendszer Windows 2000, Windows XP vagy Windows Longhorn legyen, és a kártyaolvasó, illetve lapolvasó berendezések csatlakoztatásához szükséges dugaszaljazottakkal rendelkezzen.

1.6.2. Lapolvasó berendezés

A lapolvasó berendezés (szkenner) által készített dokumentumot kizárólag abban az esetben fogadja el a cégbíróság, ha azon az eredeti papír alapú okirat szövege jól olvasható.
A forgalomban lévő lapolvasó berendezések közül azok felelnek meg a célnak, amelyeknél a következő paraméterek beállíthatók:
• A lapolvasó berendezés által készített kép felbontása beállítható legyen 240-300 dpi felbontásra,
• A lapolvasó berendezés fekete-fehér üzemmódban működjön (ne színes vagy szürkeskálás beállításban).
• A lapolvasó berendezés beállítható legyen kétoldalas üzemmódban arra, hogy az üres oldalakat hagyja ki.
• A lapolvasó berendezés beállítható legyen arra, hogy által készített kép PDF formátumú dokumentumra legyen átalakítva.
A fentiek betartása esetén a lapolvasó berendezés által készített dokumentum oldalanként 50-100 kB körül van. Ha a fájlméret oldalanként több száz kB vagy 1 MB-nál is több, akkor a lapolvasó berendezés beállításai nem megfelelőek.

1.6.3. Szövegszerkesztő program

Tetszőleges szövegszerkesztő program használható az e-bejegyzési eljárásban, abban az esetben, ha kapcsolható hozzá PDF dokumentum formátum átalakító. Amennyiben nem rendelkezik szövegszerkesztő programmal, akkor a Microsoft Office programmal kompatibilis OpenOffice csomagot ingyenesen letöltheti az internetről.
Az MS Word szövegszerkesztőhöz ingyenesen letölthető PDF átalakító az internetről.

1.6.4. Nyomtatványkitöltő program

Az e-bejegyzési eljárásban a cég bejegyzésére (változásbejegyzésére) irányuló kérelmet a céginformációs szolgálat honlapján közzétett informatikai jellemzőkkel rendelkező elektronikus nyomtatványon kell előterjeszteni. A nyomtatvány kitöltést számítógépes program segíti elő, amelyet a kormányzati portálról lehet majd letölteni.
Nyomtatványkitöltő programok egyébként a szabad piacon is beszerezhetők:
• HVG-ORAC Kft. Cég@sszisztens
• Complex Kiadó Kft. CompLex CÉGNYOMTATVÁNYOK és SZERZŐDÉSMINTÁK
• ViBaStile Kft. Cégjegyző Gold
• eGov Kft. Cégírnok
1.6.4.1. Hogyan működik a nyomtatványkitöltő?
A három piacon hozzáférhető szoftver közül illusztrációként az eGov Cégírnok szoftvert mutatjuk be. E szoftver az elektronikus cég- és változásbejegyzési eljárás támogatására kifejlesztett számítógépre telepíthető (standalone), a papír alapú űrlapok megszokott kinézetén és alapelvein elkészült képernyőket tartalmazó űrlapkitöltő és XML fájlformátumot használó alkalmazás.
Az alkalmazás telepítése, illetve eltávolítása a szolgáltató honlapjáról (www.cegirnok.hu) letölthető telepítő varázsló segítségével történik.

Regisztráció

Regisztráció nélkül nem lehetséges a Cégírnokkal készült dokumentumokat számítógépre menteni vagy kinyomtatni. Regisztráláshoz a felhasználónak az "Új jogi képviselő felvétele" almenü használatával elérhető adattáblát kell kitölteni. Az adatok hozzáadását követően meg kell adni a felhasználói regisztrációs kódot is. Regisztrációs kód megadására felhasználói licenc birtokában van lehetőség, amelyet a szolgáltató honlapján lehet megvásárolni.

Új eljárás meghívása

A funkció meghívása során az alkalmazás interaktív űrlapokat állít elő az elektronikus cégbejegyzési, változásbejegyzési, valamint a cégnévfoglalási eljárások biztosításához. A vonatkozó eljárások az "Új" elnevezésű menüben érhetőek el.

Az űrlapok a kiválasztott eljárásnak megfelelően a képernyő jobb oldalán található dokumentumfában jelennek meg az "Adatlap", az "Általános adatok", valamint a "Cégformától függő adatok" struktúra szerint. A kiválasztott eljárás típusa a képernyő bal alsó sarkában lévő mezőben látható a szerkesztés közben.

Adatmezők kitöltése

Az alkalmazás az űrlapok mezőibe történő beírást szintaktikailag ellenőrzi. Az űrlapokon található szürke hátterű adatmezők kitölthetőek, a fehér hátterű adatmezők kitöltése nem engedélyezett. Az adott űrlap kitöltésének helyességét az alkalmazás folyamatosan ellenőrzi, melyet piros kérdőjel, illetve zöld pipa ikonnal jelez vissza. Az űrlapokon található piros kérdőjelek, a kötelezően kitöltendő rovatokat jelzik. A kérdőjel fölé húzott egérrel, rövid segítő üzenet hívható elő. A rovatokban található adatmezők helyes kitöltését követően a kérdőjeleket zöld pipa váltja fel. Ha az adott űrlap összes kötelező rovata helyesen került megadásra, akkor a dokumentumfában található űrlap ikon státusza is zöld pipára vált át.

A jogi képviselők munkájának megkönnyítése érdekében, az űrlapokon található irányítószám, TEÁOR szám, valamint numerikus értékösszeg megadásakor az alkalmazás automatikusan kitölti a kerület, tevékenységi kör valamint szöveges értékösszeg megnevezés mezőket.
Dátummezők kitöltése
Dátumok megadását igénylő adatmezők esetében az értékek megjelölésére a mező bal szélen található négyzetre kattintással elhelyezhető pipa segítségével van lehetőség. Ekkor automatikusan az aktuális dátum töltődik be.

A jobb oldalon látható nyílra kattintva megjelenik az aktuális hónap napjait tartalmazó táblázat, amelyben a megfelelőre klikkelve választhatjuk ki a kívánt napot, a táblázat tetején lévő nyilak segítségével pedig a kívánt évet, illetve hónapot jelölhetjük meg.

Eljárás mentése

Az űrlapok kitöltése után a mentés a "Mentés" ill. "Mentés másként" almenüben, a Ctrl+S billentyűkombinációval, valamint a képernyő ablakmentés ikonra kattintással kezdeményezhető.
Az alkalmazás a Cégszolgálat által átadott XSD- sémának megfelelő XML formában generálja a beadványokat fogadó rendszer felé. A lementett file xml kiterjesztésű.

Eljárás megnyitása

A lementett file megnyitása a "Megnyitás" almenüben, a Ctrl+O billentyűkombinációval valamint a képernyő ablak megnyitás ikonra kattintással érhető el. Lehetőség van a megnyitott kérdőívek folyamatos módosítására, illetve mentésére.

Eljárás bezárása

Az adott eljárás bezárását a "Bezárás" almenüvel, a "Ctrl+F4" billentyűkombinációval, valamint a képernyő ablak bezárás ikonra kattintással lehet megtenni. Az alkalmazás minden ilyen esetben rákérdez a bezárás végrehajtására.
Az alkalmazás elhagyása a "Kilépés" almenüben érhető el.

Jogi képviselő kiválasztása

Az eljárás űrlapjának egyszerűbb kitöltése érdekében a már lementett jogi képviselő adatai a "Kiválasztás" almenüben érhetők el. Amennyiben több jogi képviselő adatait is lementettük, a megfelelő adatokat a legördülő menü vagy a lefelé mutató nyíl ikon használatával választhatjuk ki.

Jogi képviselő adatainak dokumentumba írása

A fenti almenü segítségével a már kiválasztott jogi képviselő adatait az alkalmazás az űrlap megfelelő rovatába exportálja. Ez a funkció csak valamelyik űrlap előzetes betöltését követően használható.

Új jogi képviselő adatainak rögzítése

Jogi képviselők adatainak az adatbázisba történő mentése az "Új jogi képviselő felvétele" almenü használatával érhető el. A rögzítendő adatoknak pontosan meg kell egyezniük a licenc igénylésekor megadott adatokkal. Az esetleges gépelési hibák elkerülése végett célszerű a licenc dokumentumból Ctrl+C vagy az egér másolás funkciója segítségével kimásolni az adatokat, majd a Ctrl+V beillesztés funkcióval beilleszteni azokat a megfelelő mezőbe.

Jogi képviselő adatainak szerkesztése

Jogi képviselő már lementett adatait az "Adatok szerkesztése" almenüben módosíthatjuk. Több jogi képviselő esetén a kívánt adatokat a legördülő menü vagy a lefelé mutató nyíl ikon használatával érhetjük el.

Jogi képviselő adatainak törlése

Jogi képviselő már lementett adatainak törlése a "Törlés" almenüben történik. Az alkalmazás a figyelmeztetést követően a kiválasztott jogi képviselő valamennyi adatát törli az szoftver adatbázisából.

1.6.5. Aláírás létrehozó/ellenőrző alkalmazás

Az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 24/2006. (V. 18.) IM rendelet értelmében a kérelmet és annak mellékleteit elektronikus aktában (a továbbiakban: E-akta) kell megküldeni.
Az E-akta tartalmazhat további E-aktát is. Az E-aktának és az E-aktán, illetve az E-aktában elhelyezett iratokon szereplő elektronikus aláírásnak a következő, céginformációs szolgálat honlapján közzétett XML sémadefinícióknak kell megfelelniük:
• Dublin Core (ISO 15836:2003) és az IDABC MIReG, e-akta
• ETSI TS 101.903 v1.2.2 EU
Napjainkban már több olyan elektronikus aláírási termék is megvásárolható a piacon, amely megfelel az ETSI TS 101.903 v1.2.2 EU ajánlásnak, kezeli az e-akta formátumot, és a Nemzeti Hírközlési Hatóság által kijelölt tanúsító szervezetek által kiállított megfelelési tanúsítvánnyal is rendelkezik.
Ilyen termékek például a Microsec Számítástechnikai Fejlesztő Kft. e-Szignó, illetve a NetLock Informatikai és Hálózatbiztonsági Szolgáltató Kft. Mokka aláírás létrehozó/ellenőrző alkalmazása.
Mi a továbbiakban a Microsec Kft. e-Szignó programját alkalmazzuk, miután ezt a terméket használják ma legtöbben az e-bejegyzési eljárás keretében.

1.6.6. Előfizetés internet szolgáltatásra

Olyan internet szolgáltatót kell választani, amelyik szélessávú kapcsolatot tud biztosítani a nagyméretű dokumentumok átviteléhez. Feltöltési irányban ajánlott a 256 Kbit/sec vagy annál nagyobb sávszélesség.
Az elektronikus levelezéshez email postafiókra is szükség van. Célszerű azt is a kiválasztott internet szolgáltatótól igényelni.

1.6.7. Előfizetés hitelesítés-szolgáltatásra

A Nemzeti Hírközlési Hatóságon négy minősített hitelesítés-szolgáltatót tartanak nyilván:
1. Magyar Telekom Távközlési Nyrt.
2. MÁV INFORMATIKA Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Zrt.
3. Microsec Számítástechnikai Fejlesztő Kft.
4. NetLock Informatikai és Hálózatbiztonsági Szolgáltató Kft.
A bejegyzett minősített hitelesítés-szolgáltatók közül hárman adnak online tanúsítvány-állapot (OCSP) szolgáltatást, és ketten vannak azok (Microsec Számítástechnikai Fejlesztő Kft., NetLock Informatikai és Hálózatbiztonsági Szolgáltató Kft.), akik az IRM által közzétett szabályoknak megfelelő aláírás létrehozó és ellenőrző termékkel is rendelkeznek.
2008. január 1-jei állapot szerint valamennyi közjegyzőnek, illetve az ügyvédek döntő többségének a Microsec Kft. nyújtja az e-bejegyzési eljáráshoz szükséges hitelesítés-szolgáltatást.
A fejezet további részében bemutatott példák összeállításakor mi is Microsec Kft. szolgáltatásait használtuk, és az általa kifejlesztett e-Szignó aláírás létrehozó és ellenőrző terméket alkalmaztuk.

1.7. e-Szignó program szolgáltatásainak rövid áttekintése

Az e-Szignó elektronikus aláíró programcsomag teljes eszköztárat nyújt a kényelmes, testre szabható, automatizálható és biztonságos elektronikus ügyintézéshez.
Az e-Szignó program segítségével az ETSI TS 101.903 v1.2.2 EU ajánlásának megfelelően a felhasználók elektronikusan tárolt adatait (tetszőleges szövegszerkesztővel írott szöveget, táblázatkezelő programok által készített táblázatokat, szoftvert, digitális hangfelvételt, képet, mozgóképet stb.) digitálisan alá lehet írni, majd az aláírt elektronikus iratokat, okiratokat és dokumentumokat az IRM ajánlásának megfelelő elektronikus aktákba lehet rendezni.
Az e-Szignó főbb funkcionális jellemzői a következők:
• aláírás, időbélyegzés és ellenjegyzés készítése,
• elektronikus átvételi elismervény készítése és ellenőrzése,
• többszintű aláírás-ellenőrzés,
• az elektronikus dokumentumok aktákba szervezése,
• a dokumentumok formátumának ellenőrzése,
• önellenőrző, intelligens elektronikus akták kezelése.
Az e-Szignó programmal összeállított elektronikus akták elektronikusan aláírt dokumentumai alkalmasak a bírósági és közigazgatási elektronikus ügyintézésben történő felhasználásra.
A program ingyenes változatát a http://www.e-szigno.hu honlapról lehet letölteni.
Az e-Szignó program hatékony használatához a következő hardver és szoftver környezet ajánlott:
• Intel Pentium/AMD processzorcsalád valamely tagja,
• minimum 128 MB memóriakapacitás,
• minimum 14 MB szabad merevlemez kapacitás online súgós változat esetén,
• minimum 140 MB szabad merevlemez kapacitás beépített súgó esetén,
• Windows 2000, Windows XP vagy Windows Longhorn operációs rendszerek egyike.
Minősített aláírás készítéséhez szükség van még:
• Biztonságos Aláírás Létrehozó Eszközre (BALE) - PKI tanúsítvány tárolására alkalmas intelligens chipkártyára,
• a kártya olvasására alkalmas kártyaolvasó berendezésre.
Az e-Szignó program által biztosított szolgáltatások teljes körű kihasználáshoz a felhasználóknak rendelkeznünk kell hitelesítés szolgáltató által kibocsátott aláírói tanúsítvánnyal is.
Az aláírói tanúsítvány egyaránt lehet fokozott biztonságú, illetve minősített fokozatú. Az e-Szignó program a Magyarországon található hitelesítés szolgáltatók által kiadott tanúsítványok mindegyikével használható.
Az e-Szignó program folyamatos fejlesztés alatt áll. Abban az esetben, ha újabb verzió érhető el, a program főablakának bal alsó sarkában a következő információs panel jelenik meg:

A következőkben az alkalmazás felületének felépítése, és az egyes felületi elemek funkcionalitásának ismertetése következik olyan szinten, ami a később bemutatott e-bejegyzési példák megértéséhez szükséges.

1.7.1. Főmenü

Az e-Szignó elindítását követően a következő képernyő jelenik meg:

A képernyő felső részén található az alkalmazás főmenüje, ahol a program által kínált szolgáltatások teljes választékát elérhetjük a Windows rendszerben megszokott módon. A menüpontokat az egér használatával választhatjuk ki, de az egyes funkciók elérhetők billentyűzettel is.

1.7.2. Az elektronikus akta felépítése/tartalma

Az aktuálisan használatban lévő e-akta felépítését és tartalmát a felhasználói felület bal oldalán láthatjuk. Egy elektronikus akta tartalmazhat dokumentumokat (szöveges dokumentum, hangfájl, videó stb.), újabb e-aktákat, aláírásokat, ellenjegyzéseket és időbélyegeket.
Egy egyszerű elektronikus akta felépítésére mutat példát a következő ábra:

Az ábrán látható elektronikus akta (címe: e-akta.es3) egyetlen dokumentumot tartalmaz (címe: teszt.txt). A dokumentumon egy aláírás, egy időbélyeg, és egy ellenjegyzés található.

1.7.3. Információs felület

A munkaterület jobb oldalán található az információs felület. Itt minden esetben az e-akta éppen kijelölt dokumentumára vonatkozóan találunk információkat.

Az e-akta egy dokumentumát (beillesztett fájlt, aláírást, ellenjegyzést vagy időbélyeget) úgy tudjuk kijelölni, hogy a baloldali ablakban a kívánt elemre egyszer rákattintunk az egérrel. Ennek hatására a jobb oldali információs területen a megjelölt elemre vonatkozó információk megjelennek. Természetesen a különböző típusú elemek esetén (dokumentum, aláírás stb.) más és más jellemzők kerülnek megjelenítésre.

Az e-akta adatlapja.

A dokumentum adatlapja.

Az aláírás adatlapja.

1.7.4. Új e-akta sémájának kiválasztása

A séma kiválasztásával párhuzamosan az e-Szignó program néhány, a működéshez szükséges beállítást is elvégez.
Az e-akta a beállítást követően "intelligens" aktává alakul, mert a hozzá kapcsolt séma (az e-akta szintaktikus szabályait rögzítő nyelvtan) ellenőrzésének útján meghatározhatja azt is, hogy milyen című és milyen formátumú dokumentumokat fogad be, ezek közül melyek kötelezőek és melyek opcionálisak.

1.7.5. E-akta menü

1.7.5.1 Új e-akta létrehozása
Az E-akta menüből az Új e-akta funkció kiválasztásával a kiválasztott sémának megfelelő üres e-aktát lehet létrehozni.

1.7.5.2. Létező e-akta megnyitása
Az E-akta menüből az Létező e-akta megnyitása funkció kiválasztásával valamilyen adathordozón (merevlemezen, pendrive-on, floppyn, cd vagy CD vagy DVD lemezen stb.) tárolt, már létező e-aktát nyithatunk meg.

1.7.5.3. E-akta mentése
Az E-akta menüből az E-akta mentése funkció kiválasztásával az e-aktát adathordozóra (merevlemezre, pendrive-ra, floppyra, CD-re vagy DVD-re stb.) lehet menteni.
A mentési folyamat a Windows rendszerben megszokott módon történik. Első alkalommal meg kell adnunk az e-akta tárolási helyét és nevét, a további mentések esetén a korábbi fájl automatikusan felülíródik az új változattal. A mentés eredményéről a program minden esetben üzenetet jelenít meg:

üzenet sikeres mentés esetén

üzenet hiba esetén

Amennyiben az e-aktát a változások mentése előtt alá szeretnénk írni, akkor azt az Aláírás készítés pontban részletezett módon tehetjük meg.
1.7.5.4. E-akta mentése másként
Az E-akta menüből az E-akta mentése másként funkció kiválasztásával az e-aktát más néven lehet az adathordozóra (merevlemezre, pendrive-ra, floppyra, CD-re vagy DVD-re stb.) menteni.
A működése egyetlen pontban tér el az előbb ismertetett mentéstől azzal, hogy az e-akta tárolási helyét és nevét minden esetben újra meg kell adnunk.
1.7.5.5. E-akta online továbbítása
Az E-akta menüből az E-akta online továbbítása funkció kiválasztásával az összeállított e-aktát közvetlenül szerver számítógépre lehet továbbítani biztonságos csatornán. A továbbítás csak akkor lesz sikeres, ha a szerver számítógépet felkészítették arra, hogy az elektronikus aktát fogadja.
Amennyiben munkák során valamilyen e-akta sémát használunk, elképzelhető, hogy az már magában foglalja az online továbbításhoz szükséges beállításokat is.
Az is lehetséges, hogy a továbbítás előtt további adatok megadása szükséges, de ez minden esetben az adott séma előírásaitól függ.
1.7.5.6. E-akta küldése levélként
Az E-akta menüből az E-akta küldése levélként funkció kiválasztásával az összeállított e-aktát csatolt állományként tetszőleges e-mail címre lehet elküldeni.

A funkció működésének feltétele, hogy számítógépünkön legyen telepített levelezőprogram. Legtöbb esetben az alapértelmezett levelezőprogram automatikusan elindul a menüpont aktiválásakor, és a szerkesztett e-akta megjelenik a levéltörzs melléklet mezejében.
Ha ez nem történik meg, akkor előbb meg kell nyitni a levelező programot, majd azt követően kell aktiválni a parancsot.
1.7.5.7. E-akta titkosítása
Az E-akta menüből az E-akta titkosítása funkció használata lehetőséget ad arra, hogy az elektronikus aktába szervezett dokumentumainkat csak azok a személyek tekinthessék meg, akik arra valóban jogosultak.
A titkosítás előtt el kell döntenünk, hogy a dokumentumot kiknek szeretnénk elérhetővé tenni:

Ha meg kívánunk adni címzetteket, akkor válasszuk ki őket a megjelenő ablakban:

Az ábrán a Windows tanúsítványtárának az ablaka látható, amelyből kiválaszthatjuk, hogy milyen személyek számára kívánjuk elérhetővé tenni a dokumentumunkat; az ő nyilvános titkosító tanúsítványukat természetesen előtte telepítenünk kell számítógépünkre.
A kívánt személy hozzáadása után további személyeket is hozzáadhatunk:

A folyamat eredményéről tájékoztató üzenet jelenik meg. A részletek gomb megnyomásával a titkosítási folyamat közbenső lépéseiről láthatunk egy listát.

1.7.6. Dokumentum menü

1.7.6.1. Megtekintés/szerkesztés
A Dokumentum menüből a Megtekintés/szerkesztés funkcióval az e-aktába helyezett dokumentumot meg lehet tekinteni, illetve aláírás előtt szerkeszteni.
Akkor válasszuk ezt a menüpontot, amikor meg szeretnénk nézni egy korábban beillesztett dokumentum tartalmát.
Amennyiben a megnyitó alkalmazás lehetővé teszi, módosíthatjuk a dokumentumot - ebben az esetben a változtatások mentése után az e-Szignó rákérdez arra, hogy kívánjuk-e a beillesztett fájlon is érvényesíteni azokat.

A funkció használata előtt jelöljük ki a dokumentumot az aktastruktúrában (kattintsunk rá egyszer). Az e-Szignó az összes Windows által ismert fájlformátumot kezeli. Ha mégis ismeretlen kiterjesztésű dokumentumot próbálunk megnyitni, akkor hibaüzenetet kapunk:

1.7.6.2. Másolás
Az e-aktából a dokumentumokat eredeti formátumukban aláírás nélkül a Dokumentum menü Másolás funkciójával másolhatjuk ki, illetve menthetjük el számítógépünk fájlrendszerében.

A mentési folyamat a Windowsban megszokott "Mentés másként" párbeszédpanel segítségével történik.
1.7.6.3. Másolás aláírásokkal együtt, új e-aktába
Az e-aktából a dokumentumokat aláírásaikkal és időbélyegükkel együtt a Dokumentum menü Másolás aláírásokkal együtt, új e-aktába funkciójával másolhatjuk ki, illetve menthetjük el e-akta formátumban számítógépünk fájlrendszerében.
A mentési folyamat a Windowsban megszokott "Mentés másként" párbeszédpanel segítségével történik.
1.7.6.4. Titkosítás
Az e-aktába helyezett dokumentumokat a Dokumentum menü Titkosítás funkciójával tudjuk titkosítani.
Válasszuk ezt a menüpontot, ha egy beillesztett dokumentumot szeretnénk megvédeni az illetéktelen hozzáféréstől. A kijelölt dokumentum a hozzá kapcsolódó aláírásokkal és időbélyegekkel együtt egy új elektronikus aktába kerül, melyet az e-Szignó automatikusan beágyaz a megnyitott e-aktába. A titkosítás után a hozzáférés csak azoknak a személyeknek lesz engedélyezve, akiket a folyamat elején megadtunk.
A titkosítási folyamat feltétele és menete megegyezik az e-akta titkosítása menüpontnál leírtakkal.
1.7.6.5. Törlés
Az e-aktába elhelyezett dokumentumokat a Dokumentum menü Törlés funkciójával tudjuk törölni.

A funkció segítségével az e-aktában lévő dokumentumot tudjuk - kijelölés után - törölni, függetlenül attól, hogy az tartalmaz-e aláírásokat vagy sem.
A törlés csak az elektronikus aktát érinti. Ha a számítógépen megtalálható az eredeti beillesztett fájl, az természetesen érintetlen marad. A dokumentum törlése előtt a programfigyelmeztető üzenetet ír ki:

Dokumentumot csak abban az esetben tudunk törölni, ha az e-aktát még nem írtuk alá. A törölt fájlok csak az egész akta mentésekor válnak véglegesen töröltté. Amennyiben véletlenül töröltünk egy dokumentumot, lépjünk ki az e-Szignó alkalmazásból (Főmenü --> E-akta --> Kilépés), és a feltett kérdésre - miszerint lementjük-e az akta tartalmát kilépés előtt - válaszoljunk nem-el. Ezután a kérdéses aktát újra megnyitva a dokumentum az eredeti helyén lesz a rajta lévő aláírásokkal együtt.
1.7.6.6. Átnevezés
Az e-aktába elhelyezett dokumentumokat a Dokumentum menü Átnevezés funkciójával tudjuk átnevezni.
Az átnevezés az eredeti fájlt (ami a számítógépünk könyvtárszerkezetében található) nem érinti. A menüpont kiválasztása után megjelenik egy ablak, amiben megadhatjuk a dokumentum új nevét:

Aláírt dokumentumokon ez a funkció nem hajtható végre.
1.7.6.7. Beillesztés
Az e-aktába dokumentumokat a Dokumentum menü Beillesztés funkciójával tudjuk beilleszteni.

A funkció használatával új dokumentumot tudunk számítógépünk könyvtárszerkezetéből az éppen megnyitott e-aktába beilleszteni. A menüpont választása utána megjelenik a Windows rendszeren megszokott tallózó ablak. Keressük meg és válasszuk ki a kívánt fájlt, majd kattintsunk az ablakban a "Megnyitás" gombra. A dokumentum megjelenik az aktastruktúra utolsó sorában.
Beilleszteni csak olyan e-aktába lehet, amit még nem írtunk alá.
1.7.6.8. Beillesztés szkennerről
Az e-aktába dokumentumokat a Dokumentum menü Beillesztés szkennerről funkciójával tudjuk közvetlenül a szkennerről beilleszteni.

A funkció akkor működik, ha a számítógéphez lapolvasó berendezés van csatlakoztatva. A menüpont kiválasztása után a következő ablak jelenik meg:

Adjunk nevet a beolvasandó iratnak. Noha lehetőség van a dokumentumoknak azonos nevet adni, a jobb áttekinthetőség és azonosítás végett célszerű minden esetben új nevet kitalálni. Amennyiben nem szeretnénk a lapolvasó beállításain változtatni, hagyjuk üresen a "Beállítások megjelenítése" előtti jelölőnégyzetet. Ha ezt mégis bejelöljük, a beolvasás előtt megtekinthetjük a szkenner alapértelmezett vagy legutolsó beállításait.
Ha a dokumentum több oldalból áll, lehetőségünk van ezeket összefűzni, és egy dokumentumban tárolni. Ehhez jelöljük be a "Szkennelés több menetben" opciót.
Az OK gomb megnyomására elindul a beolvasás, melynek eredményeként egy pdf formátumú fájl jön létre az aktuális aktastruktúrában.
Amennyiben több lapolvasó is csatlakoztatva van a számítógéphez, a "Szkenner választás" gomb megnyomása után kijelölhetjük a megfelelő berendezést.
Elképzelhető, hogy a szkenner alapértelmezett beállításként színes olvasásra van beállítva. Ez azt eredményezheti, hogy a beolvasott irat mérete túl nagy lesz. Ha ilyet tapasztalunk, ellenőrizzük a lapolvasó beállításait. A szöveges dokumentumok esetében leggyakoribb beállítás a szürkeárnyalatos vagy a fekete-fehér mód.
Szkennerről dokumentumot csak olyan aktába tudunk beilleszteni, amelyiket még nem írtuk alá.
1.7.6.9. Beillesztés webről
Az e-aktába dokumentumokat a világhálóról a Dokumentum menü a Beillesztés webről funkciójával tudunk beilleszteni.

Nem csak a számítógépünk könyvtárszerkezetében megtalálható fájlokat illeszthetjük be az e-aktába, hanem a világhálón megtalálható dokumentumokat is.
A funkció aktiválásakor az e-Szignó elindítja az alapértelmezett böngészőprogramunkat. Keressük meg a megfelelő dokumentumot a világhálón, majd válasszuk a böngészőprogram "Mentés másként..." menüpontját. Ha rákattintottunk, zárjuk be a böngészőablakot. Ezt követően az e-Szignó megjelenít egy párbeszédablakot:

Adjunk nevet a dokumentumunknak, mely az OK gomb megnyomása után azonnal bekerül e-aktánkba.
Beilleszteni csak olyan aktába tudunk, amelyet még nem láttunk el aláírásunkkal.
1.7.6.10. Létező e-akta tartalmának beillesztése
Az e-aktába másik e-aktát a Dokumentum menü Létező e-akta tartalmának beillesztése funkciójával tudunk beilleszteni.
A menüpont használatával a megnyitott elektronikus aktába beilleszthetünk egy másik, korábban elmentett e-akta teljes tartalmát, vagyis az eredeti aktánk tartalma kibővül a beillesztett akta tartalmával.
A funkció kiválasztása után a Windows rendszeren már megszokott módon kereshetjük meg a beilleszteni kívánt aktát. Ha megtaláltuk, kattintsuk duplán a nevére. Az e-Szignó bemásolja a tartalmat a nyitott aktába, amelyet az aktastruktúrában azonnal ellenőrizhetünk is.
A másolás természetesen nem csak a fájlokra terjed ki, hanem a rajtuk lévő aláírásokra és időbélyegekre is.
Beilleszteni csak olyan aktába tudunk, amelyet még nem írtunk alá.

1.7.7 . Eszközök menü

Ennek a menüpontnak csak az aláírások készítéséhez szükséges funkciókat ismertetjük.
1.7.7.1. Visszavonási információk beállítása
Válasszuk ki az Eszközök menüből a Beállítások funkciót. A megjelenő panelen kattintsunk az Általános sorra.

A megjelenő panelen a tanúsítványok visszavonási állapotának ellenőrzésére, illetve a tanúsítványok visszavonási állapotának ellenőrzésére aláíráskor válasszuk ki az OCSP sorokat.
1.7.7.2. Aláírás típusának beállítása
Válasszuk ki az Eszközök menüből a beállítások funkciót. A megjelenő panelen kattintsunk az Aláírás beállítások sorra.

A megjelenő panelen választhatjuk ki az alapértelmezés szerinti aláírás típust.

1.7.8. Aláírás menü

Az aktában lévő dokumentumainkat (iratokat, okiratokat, nyomtatványokat, képet, hangot stb.), vagy akár a teljes aktát is aláírhatjuk a rendelkezésünkre álló tanúsítványaink valamelyikével.
Attól függően, hogy az egész aktát, vagy csak benne lévő egyik dokumentumot kívánjuk aláírni, jelöljük ki az aktát, vagy a megfelelő dokumentumot (vagyis kattintsuk egyszer az egérrel az akta vagy a megfelelő dokumentum nevére).
1.7.8.1. Aláírás készítése
Válasszuk ki az Aláírás menüpontban az Aláírás készítése funkciót. Amennyiben a Beállítások menüpontban az Általános panelen korábban bejelöltük az "Aláírói tulajdonságok megjelenítése" pontot, a következő beállítási ablak jelenik meg:

Aláírási szabályzat

Amennyiben valamilyen aláírási szabályzatot szeretnénk megadni, jelöljük be a sor elején található négyzetet, majd a "Böngészés..." gombra kattintva keressük meg a szabályzatot. Ha megtaláltuk, a névre kattintva a szabályzat elérési "Az aláírási szabályzat" üres mezejébe kerül.

Aláírás helye

Az aláírás helyével kapcsolatos információk kitöltéséhez jelöljük be a sor elején található négyzetet, majd az egyes mezőkbe írjuk be a kívánt adatokat.

Aláíró szerepe

Amennyiben szeretnénk megadni az aláíró szerepkörét, jelöljük be a sor elején található négyzetet, és az üres mezőbe írjuk be a kívánt adatot.

Kötelezettség-vállalás

A kötelezettség-vállalásra vonatkozó információt egy legördülő listából választhatjuk ki, miután a sor elején található négyzetet bejelöltük.

Megjegyzés

Lehetőségünk van arra, hogy az aláíráshoz megjegyzést is fűzzünk: jelöljük be a sor elején található négyzetet, majd válasszuk ki a legördülő listából a megjegyzés típusát:

Amennyiben a megjegyzést egy fájl tartalmazza, kattintsunk a "Fájl beillesztése megjegyzésként" gombra, és a Windows rendszeren megszokott módon keressük meg a kívánt fájlt; a már csatolt megjegyzés-fájlt pedig a "Fájl törlése" gombbal távolíthatjuk el.

Beállított értékek megjegyzése

Amennyiben a beállított értékeket szeretnénk eltárolni, jelöljük be a sor elején található négyzetet. Az e-Szignó menti a beállításokat, így legközelebb nem kell azokat újra megadni.

az aláírási folyamat folytatása

Mégse

aláírási folyamat megszakítása

Súgó

súgó megjelenítése
Amennyiben az OK gombra kattintottunk, a megjelenő ablakban ki kell választanunk azt a tanúsítványt, amelyet az aláíráshoz fel szeretnénk használni:

Kattintsunk rá egyszer arra a tanúsítványra, amelyiket az aláíráshoz szeretnénk használni, majd válasszuk az OK gombot. Biztonsági okokból az e-Szignó megjeleníti a kiválasztott tanúsítvány adatlapját (még abban az esetben is, ha azt már korábban megtekintettük):

Ha a tanúsítványt rendben találtuk, kattintsunk az OK gombra a folytatáshoz. Attól függően, hogy az aláírás megkezdésekor egy dokumentumot, vagy a teljes aktát jelöltük-e ki, az e-Szignó a következő üzenetet jeleníti meg:

üzenet fájl aláírása esetén

üzenet akta aláírása esetén

Abban az esetben, ha egy kijelölt fájlt írunk alá, a program rákérdez, hogy szeretnénk-e a dokumentumot aláírás előtt megtekinteni.

Igen

a fájlhoz rendelt megjelenítő program elindul (ha van), és megjeleníti a szóban forgó fájlt.

Nem

az aláírás a fájl megtekintése nélkül folytatódik.

Mégse

az aláírási folyamat megszakítása.
Ha a dokumentum megtekintésénél döntöttünk, akkor a megnyíló megjelenítő ablakot az átnézés végén egyszerűen zárjuk be, ezzel visszatérhetünk az aláírás folytatásához.
Abban az esetben, ha az egész aktát írjuk alá, a program megjeleníti az összeállított elektronikus aktánk teljes struktúráját. Ha sok fájlt illesztettünk be, a lista hosszú lesz; nézzük át tüzetesen, mit írunk alá. Ha ezzel megvagyunk és mindent rendben találtunk, jelöljük be az "Ellenőriztem az e-akta tartalmát és alá kívánom írni." előtti négyzetet; ennek hatására az OK gomb választható lesz. Kattintsunk rá a folytatáshoz. Ha az akta tartalma mégsem megfelelő, a Mégse gombra kattintva megszakíthatjuk az aláírás folyamatát.
Az aláírás folytatása megegyezik mindkét esetben: akkor is, ha egy fájlt, akkor is, ha az egész aktát írjuk alá. Amennyiben a korábban kiválasztott tanúsítvány chipkártyán áll rendelkezésre, az aláírás tényleges megtörténte előtt meg kell adnunk a kártyához tartozó aláírói PIN kódot:

A PIN kódot a kártyaolvasó nyomógombjai segítségével kell megadnunk (ezáltal az nem jut a számítógépbe), a végén ne felejtsük el megnyomni a zöld gombot. A Mégse gombra kattintva az aláírás készítését megszakíthatjuk.
Az aláírási folyamat végén az e-Szignó tájékoztat minket annak eredményéről:

üzenet sikeres aláírás esetén

üzenet sikertelen aláírás esetén

Sikeres folyamat után az elkészített aláírás az alábbi módon jelenik meg a dokumentumon:

Az aláírás tulajdonságait az e-Szignó főablakának információs felületén tekinthetjük meg.
1.7.8.2. Aláírás részleteinek megtekintése
Erre a menüpontra kattintva egy előugró ablakban olvashatjuk a kiválasztott aláírás részletes adatait. Az aláírás adatai között megtaláljuk a kapcsolódó időbélyegeket, tanúsítványokat, és OCSP válaszokat.

A fenti ablak egy bonyolultabb, biztonságosabb aláírás részleteit mutatja. Az, hogy pontosan mi jelenik meg ebben az ablakban, függ a beállított aláírás típusától. A Részletek gombra kattintva a kijelölt aláírás-tulajdonság információs adatlapja jelenik meg.

1.8. Példa e-bejegyzési kérelem szerkesztése

1.8.1. Illetékbefizetési és költségtérítés befizetési igazolás kérelme

Elektronikus cégeljárás esetén kizárólag elektronikus úton lehet megfizetni az eljáráshoz kapcsolódó közzétételi költségtérítést és az eljárási illetéket. A kapcsolódó alapjogszabály a Ctv, valamint a 25/2006. (V. 18.) IM rendelet az illeték és a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő megfizetéséről a cégeljárásban és más cégügyekben.
Az illeték illetőleg a költségtérítés megfizetésének lépései a következők:
• Az illeték és a költségtérítési utalványminta kérése a https://mak.e-cegjegyzek.hu/info/illetek, illetve a https://mak.e-cegjegyzek.hu/info/koltseg címekről lehetséges.
• Az utalványminta kérése során a befizetés igazolására irányuló kérelmet a rendszer automatikusan létrehozza.

A kérelmet a rendszer útmutatásai szerint a bejegyzést kérő jogi képviselőnek, minősített elektronikus aláírásával kell ellátnia [Ctv. 37. § (4)].

Az aláírt kérelmet a rendszer [25/2006 (V. 18.) IM rendelet] automatikusan a Magyar Államkincstár (MÁK) számára továbbítja.
• Az igazoláskérelem aláírása után az igazoláskérelem utalványmintáján szereplő adatok szerint banki átutalással kell megfizetni az illetéket és a költségtérítést. Fontos, hogy a közleményben pontosan tüntesse fel a 16 jegyű ügyazonosítót.
• A Magyar Államkincstár a befizetés megérkezése után 1 munkanapon belül fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus igazolást küld emailben a befizetésről.

• Elektronikus cégeljárás esetén a MÁK által küldött elektronikus igazolás e-aktáit mellékelni kell a cégbejegyzési kérelemhez.

1.8.2. E-bejegyzési kérelem szerkesztése

Az elektronikus bejegyzési kérelem e-aktája a következő elektronikus dokumentumokat foglalhatja magába:
• eredetileg papír alapú okiratokat szkennelt formában,
• eredetileg is elektronikus formában létező okiratokat, ha azokat elektronikus aláírással és időbélyeggel látta el az okirat aláírója.
A kérelem összeállításának első lépéseként készítsük el a kérelem iratborítóját. Nyissuk meg az e-Szignó programot, és az ikonsor végén válasszuk az "e-Cégeljárás" sémát:

Amennyiben ez nem az utoljára használt séma, a program figyelmeztet arra, hogy a váltáshoz mindenképpen új e-akta létrehozása szükséges. Kattintsunk az Igen gombra a folytatáshoz.
A megjelenő ablakban válasszuk ki az iratborító címét, ehhez használjuk a legördülő menüt:

Az e-Cégeljárás sémájának megfelelő legördülő menü a következő választási lehetőségeket kínálja:
• Bejegyzési kérelem
• Egyéb beadvány
• Hiánypótlás
• Névfoglalási kérelem
• Változásbejegyzési kérelem
Az iratborító címének meghatározása után, a választott kérelem típusától függően további adatokat is meg kell adnunk.
Bejegyzési kérelem esetében a cég cégformáját, elnevezését és székhelyének címét. A következő ábra erre mutat példát.

Változás bejegyzési kérelem esetébe a cég cégjegyzékszámát kell megadni, a további adatokat aktív internet kapcsolat esetén már az e-Szignó program tölti ki.
Az OK gombra történő kattintással az e-Szignó program létrehozza a megadott adatokkal kitöltött iratborítóval rendelkező üres e-aktát.

1.8.3. Iratok beillesztése

A jogi képviselő feladata a kérelem mellékletét képező papír alapú okiratok elektronikus okirati formába történő átalakítása. Ez a gyakorlatban a papír alapú iratok szkennelését és minősített elektronikus aláírással, valamint időbélyegzővel való ellátását jelenti.
Az e-aktába helyezhető dokumentumok formátuma:
• nyomtatványkitöltő program által készített XML formátumú dokumentum,
• egyszerű szöveg (text),
• PDF dokumentum, vagy olyan
• ES3 kiterjesztésű elektronikus akta, amelyben az előzőleg felsorolt formátumú iratok szerepelnek.
A Word szövegszerkesztővel szerkesztett .doc formátumú dokumentumok átalakítását .pdf formátumura a szövegszerkesztőben lehet elvégezni, az e-Szignó programmal települő PrimoPDF nyomtató segítségével.
Az e-Szignó program Dokumentum menüjének Beillesztés funkciójával új dokumentumot tudunk számítógépünk könyvtárszerkezetéből az éppen megnyitott e-aktába beilleszteni.

Közvetlenül a szkennerről is beolvashatunk dokumentumokat
Az e-aktába program Dokumentum menüjének Beillesztés szkennerről funkciójával közvetlenül a szkennerről tudunk dokumentumokat .pdf formában beolvasni.

A beillesztés folyamatában az e-Szignó program által megjelenített felsorolásból kell kiválasztanunk a dokumentum tartalmának megfelelő megnevezést:

A fentiek ismétlésével illesszük be a kérelem valamennyi okiratát, beleértve a Magyar Államkincstártól korábban beszerzett illetékbefizetési és költségtérítés befizetési igazolásokat is.
Ha a kérelem nem tartalmazza a befizetési igazolásokat, akkor a cégbíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja!

1.8.4. A kérelem elektronikus aláírása

Az elektronikus aktánk tartalma ezzel összeállt, azonban hátra van még az aláírás elkészítése. A Ctv. 36. § (2) bekezdés alapján a cégeljárásban minősített elektronikus aláírással és időbélyeggel kell ellátni az okiratokat. Ez XAdES-T típusú aláírást jelent, az aláíró programban ezt kell beállítani (a XAdES-T-nél több információt tartalmazó, a későbbi ellenőrzést megkönnyítő XAdES-X-L és XAdES-A típusú aláírás is alkalmazható).
Az aláírás típusát az aláírást szimbolizáló e-Szignó piktogram színe is mutatja: A fekete-fehér időbélyeg nélküli aláírásra utal, a kék, a lila és a sárga időbélyeggel (illetve további adatokkal) kiegészített aláírásra utal.
Helyezzük be az aláírói tanúsítványunkat tartalmazó kártyát az olvasóba, majd indítsuk el az Aláírás menüpontban az Aláírás készítése funkciót és írjuk alá a megfelelő dokumentumokat.

1.8.5. A kérelem elküldése

A megfelelő aláírásokkal ellátott e-aktát mentsük el számítógépünk könyvtárszerkezetébe. A kérelmeket az illetékes cégbíróság alábbi táblázatban szereplő email címére kell küldeni:
Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság - fovaros@iroda.e-cegjegyzek.hu
Baranya Megyei Bíróság mint Cégbíróság - baranya@iroda.e-cegjegyzek.hu
Bács-Kiskun Megyei Bíróság mint Cégbíróság - bacs@iroda.e-cegjegyzek.hu
Békés Megyei Bíróság mint Cégbíróság - bekes@iroda.e-cegjegyzek.hu
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság mint Cégbíróság - borsod@iroda.e-cegjegyzek.hu
Csongrád Megyei Bíróság mint Cégbíróság - csongrad@iroda.e-cegjegyzek.hu
Fejér Megyei Bíróság mint Cégbíróság - fejer@iroda.e-cegjegyzek.hu
Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság mint Cégbíróság - gyor@iroda.e-cegjegyzek.hu
Hajdú-Bihar Megyei Bíróság mint Cégbíróság - hajdu@iroda.e-cegjegyzek.hu
Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság - heves@iroda.e-cegjegyzek.hu
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság mint Cégbíróság - szolnok@iroda.e-cegjegyzek.hu
Komárom-Esztergom Megyei Bíróság mint Cégbíróság - komarom@iroda.e-cegjegyzek.hu
Nógrád Megyei Bíróság mint Cégbíróság - nograd@iroda.e-cegjegyzek.hu
Pest Megyei Bíróság mint Cégbíróság - pest@iroda.e-cegjegyzek.hu
Somogy Megyei Bíróság mint Cégbíróság - somogy@iroda.e-cegjegyzek.hu
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság mint Cégbíróság - szabolcs@iroda.e-cegjegyzek.hu
Tolna Megyei Bíróság mint Cégbíróság - tolna@iroda.e-cegjegyzek.hu
Vas Megyei Bíróság mint Cégbíróság - vas@iroda.e-cegjegyzek.hu
Veszprém Megyei Bíróság mint Cégbíróság - veszprem@iroda.e-cegjegyzek.hu
Zala Megyei Bíróság mint Cégbíróság - zala@iroda.e-cegjegyzek.hu

1.8.6. Tértivevény ellenőrzése

A kérelem elküldése után az IRM céginformációs szolgálata elektronikus átvételi elismervényt (e-tértivevényt) küld. A tértivevény igazolja, hogy a Cégszolgálat az elküldött kérelmet átvette.

Nyissuk meg az e-Szignó programmal a tértivevényt, és kattintsunk kétszer az "Informatikai vizsgálat eredménye" dokumentumra. A megnyíló ablakban engedélyezzük a "blokkolt tartalom" futtatását.

Ha a kérelmünk nem megengedett formátumú dokumentumot tartalmaz, akkor a tértivevényben az alábbi figyelmeztető szöveget látjuk.

Ha a kérelmünk nem az e-Cégeljárás sémát használva készítjük el, akkor az informatikai vizsgálat eredménye:

Ha az aláírás nem felel meg a követelményeknek, például az előírt minősített elektronikus aláírás helyett fokozott biztonságú aláírással küldjük be a kérelmet, akkor a rendszer a kérelmen szereplő aláírást érvénytelennek tekinti.

Ha a tértivevény szerint az informatikai vizsgálat valamilyen hibát talált a kérelemben, akkor javítsuk ki a hibát, és a kérelmet küldjük el ismételten, mert az informatikailag hibás kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni.

1.9. Példa beszámoló letétbe és közzétételre történő szerkesztésére

1.9.1. Költségtérítés befizetési igazolás kérelme

A költségtérítés megfizetésének lépései a következők:
• A költségtérítési utalványminta kérése a https://mak.e-cegjegyzek.hu/info/koltseg címekről lehetséges.
• Az utalványminta kérése során a befizetés igazolására irányuló kérelmet a rendszer automatikusan létrehozza.

A kérelmet a rendszer útmutatásai szerint a bejegyzést kérő jogi képviselőnek, minősített elektronikus aláírásával, a cégképviselőnek legalább fokozott biztonságú aláírásával kell ellátnia [Ctv. 37. § (4)].

Az aláírt kérelmet a rendszer [25/2006. (V. 18.) IM rendelet] automatikusan a Magyar Államkincstár (MÁK) számára továbbítja.
• Az igazoláskérelem aláírása után az igazoláskérelem utalványmintáján szereplő adatok szerint banki átutalással kell megfizetni az illetéket és a költségtérítést. Fontos, hogy a közleményben pontosan tüntesse fel a 16 jegyű ügyazonosítót.
• A Magyar Államkincstár a befizetés megérkezése után 1 munkanapon belül fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus igazolást küld emailben a befizetésről.

• Elektronikus cégeljárás esetén a MÁK által küldött elektronikus igazolás e-aktáit mellékelni kell a beszámoló adataihoz.

1.9.2. Beszámoló letétbe és közzétételre történő szerkesztésére

A letétbe és közzétételre történő kérelem összeállításának első lépéseként készítsük el a kérelem iratborítóját. Nyissuk meg az e-Szignó programot, és az ikonsor végén válasszuk a "Beszámoló 2008" sémát:

Az iratborítón a következő adatokat kell kitölteni:
• A cég statisztikai számjele
• A cég cégjegyzékszáma
• A beszámoló típusa
• A beszámolás oka
• Egyéb ok (ha szükséges)
• A beszámoló időszaka
• Pénznem
• Pénzegység

Ha megadtuk az adatokat, kattintsunk az OK gombra, ekkor létrejön a beszámoló mellékleteinek tárolására szolgáló e-akta.

1.9.3. Iratok beillesztése

A beszámoló mérleg és eredmény kimutatását nyomtatványkitöltő programmal kell előállítani, amit az IRM honlapjáról lehet beszerezni.
A beszámoló egyéb mellékleteinek formátuma:
• nyomtatványkitöltő program által készített XML formátumú dokumentum,
• egyszerű szöveg (text),
• PDF dokumentum, vagy olyan
• ES3 kiterjesztésű elektronikus akta, amelyben az előzőleg felsorolt formátumú iratok szerepelnek.
A Word szövegszerkesztővel szerkesztett .doc formátumú dokumentumok átalakítását .pdf formátumura a szövegszerkesztőben lehet elvégezni, az e-Szigno programmal települő PrimoPDF nyomtató segítségével.
Az e-Szignó program Dokumentum menüjének Beillesztés funkciójával új dokumentumot tudunk számítógépünk könyvtárszerkezetéből az éppen megnyitott e-aktába beilleszteni.

Közvetlenül a szkenneről is beolvashatunk dokumentumokat. Az e-aktába az e-Szignó program Dokumentum menüjének Beillesztés szkennerről funkciójával közvetlenül a szkennerről tudunk dokumentumokat .pdf formában beolvasni.

A beillesztés folyamatában az e-Szignó program által megjelenített felsorolásból kell kiválasztanunk a dokumentum tartalmának megfelelő megnevezést:

Ha a beszámoló nem tartalmazza a költségtérítés-befizetés igazolását, akkor a céginformációs szolgálat a beszámoló közzétételét és letétbe helyezését érdemi vizsgálat nélkül elutasítja!

1.9.4. A beszámoló elektronikus aláírása

1.9.5. A beszámoló elküldése

A megfelelő aláírásokkal ellátott e-aktát mentsük el számítógépünk könyvtárszerkezetébe, majd küldjük el a beszámolót a számviteli beszámolók letétbe helyezésének és közzétételének email (beszamolo@im.e-cegjegyzek.hu) címére.
A tértivevény ellenőrzésének folyamata megegyezik a bejegyzési kérelem készítésénél ismertetett folyamattal.

1.10. A kézbesítés szabályai

Ahhoz, hogy az elküldött iratok átvételéhez joghatás fűződjön, elengedhetetlenül szükséges az, hogy a bíróság elektronikus tértivevény alapján egyrészt hitelt érdemlően tudomást szerezzen a bíróság részéről a fél számára küldött elektronikus okiratok szabályszerű átvételéről, másrészt az át nem vett elektronikus iratokkal kapcsolatban megállapíthassa a kézbesítési vélelem beálltát.
Az elektronikus kézbesítési rendszernek három szereplője van: a feladó, a címzett és a kézbesítési szolgáltató.
A kézbesítési szolgáltató tárhelyet tart fenn a címzett számára, ahová a feladó elhelyezheti a címzettnek szánt küldeményt. A rendszer alapvető sajátossága, hogy a címzett csak akkor ismerheti meg a küldemény tartalmát, ha előbb az elektronikus tértivevényt visszaküldi a feladó számára. Ezzel kizárható a címzett rosszhiszemű eljárása, és biztosítható az, hogy az iratokat küldő bíróság meggyőződjön a kézbesítés szabályszerű voltáról, vagy döntsön a kézbesítési vélelem beálltáról.
Mivel az egyszerű, hétköznapi életben használatos elektronikus levelezés a fenti követelményeket nem tudja biztosítani, ezért a címzett az e-mail címére csak egyszerű értesítést kaphat az üzenet beérkezésének tényéről, amely értesítés nyilvánvalóan nem tartalmazza magát a küldött iratot.
A rendszer garantálja, hogy a címzetten kívül senki ne ismerhesse meg a küldemény tartalmát (beleértve a kézbesítési szolgáltatót is).

1.10.1. Az e-kézbesítés megvalósítása az e-bejegyzési eljárásban

Amikor a bíróságon elektronikus határozatot hoznak, a bíróság kiadmányozó részlegében dolgozó számítógépes automaták értesítést készítenek a címzettnek erről a tényről, majd az értesítést a címzett email címére, illetve a kézbesítési szolgáltató címzett számára fenntartott biztonságos tárhelyére továbbítják.
Az értesítés szövege a következő:

IRM Cégszolgálata, mint kézbesítési szolgáltató a kézbesítési határnapig naponta - mindaddig, amíg a címzett át nem veszi az üzenetet - figyelmeztetést küld arról, hogy átvételre váró elektronikus postai (a továbbiakban: e-posta) küldemény van nála.
Az elektronikus levélben érkező értesítés átvételének lépései a következők:
1. Be kell helyezni a tértivevény elektronikus aláírásához szükséges kártyát a kártyaolvasóba.
2. Rá kell kattintani az üzenetben küldött "végzés átvétele" linkre.

3. A tértivevény aláírásának folyamatában követni kell a kézbesítő rendszer utasításait.
4. Az aláírást követően a kézbesítő rendszer átadja az illetékes bíróság határozatát, amely automatikusan elindítja az e-Szignó programot.

5. Az e-Szignó program E-akta menüjének E-akta mentése másként funkciójával az átvett határozatot adathordozóra (merevlemezre, pendrive-ra, floppyra, CD-re vagy DVD-re stb.) kell menteni.

Lábjegyzet

[1]A 2008. július 7-ei állapotot tükröző adat.

[2]Egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. tv. 314-320. §.

[3]Lásd a jelen fejezet 2. pontjában írtakat.

[4]E jogszabály a bírósági ügyvitelt szabályozó BÜSZ.

[5]Lásd a 2. pontban írtakat.

[6]A Ctv. 32. § (1) bekezdéséhez képest alkalmazandó Pp. 254. § (4) bek.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu