Csődjog (HVG-ORAC, 427 A/5 oldal, 2007)

Sorozatszerkesztő:

Sárközy Tamás

Boóc Ádám-Sándor István-Tóth Mihály-Török Gábor-Újlaki Tamás

II. átdolgozott és bővített kiadás

GAZDASÁGI TÖRVÉNYEK KOMMENTÁRJAI

Lap- és Könyvkiadó Kft.

© Dr. Boóc Ádám, 2007

© Dr. Sándor István, 2007

© Dr. Tóth Mihály, 2007

© Dr. Török Gábor, 2007

© Dr. Újlaki Tamás, 2007

© HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2007

Szerkesztő:

Dr. Török Gábor

Török Gábor írta az A) és B) részt

A B) részt kiegészítette és bővítette:

Boóc Ádám 7. §-21. §

Sándor István: 22. §-40. §

Újlaki Tamás: 41. §-64. §

Tóth Mihály írta a C) részt

A kézirat lezárva: 2007. május 31.

ISBN 978 963 7490 80 4

ISSN 1586-8397

Budapest, 2007

A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása

Internet: http://www.hvgorac.hu

E-mail: hvgorac@hvgorac.hu

Felelős kiadó a kft. ügyvezető igazgatója

Felelős szerkesztő: Dr. Szentpétery Petronella

Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva

Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

A szerző

A szerkesztő

Az első osztályba az alábbi követelések hitelezői tartoztak:

A csődhitelezők második és gyakorlatilag mindig legnépesebb osztályát képezték azok a hitelezők, akiknek követelése nem tartozott az első osztályba, ezek voltak az általános hitelezők és ez alól csak egy kivétel volt, nevezetesen az ún. harmadik hitelezői osztály, amely nem jelentett lényegében külön jogcímet. Az elhatárolódás a második és harmadik hitelezői osztály között lényegében abban áll, hogy azok a kamat, illetve járadékszerűen fizetett tartozások, amelyek a csődnyitást megelőzően három évnél korábban állottak már fenn, azok megtérítését a törvény utoljára hagyta, és ez volt az ún. harmadik osztály.

Az Országgyűlés a fizetésképtelen gazdálkodó szervezeteknek csődeljárás útján történő újjászervezése, ha pedig ez nem lehetséges, felszámolás útján való megszüntetése, valamint a fizetőképes, de tevékenységüket megszüntető gazdálkodó szervezetek végelszámolásának szabályozása és a hitelezői érdekek védelme érdekében a következő törvényt alkotja:

Jegyzet: A Cstv. által megállapított eredeti szöveg.

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

Cstv. 1. § (1) E törvény szabályozza a csődeljárást, a felszámolási eljárást.

(2) A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.

(3) A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.

Jegyzet: az (1) bekezdés a Cstv. által megállapított eredeti szöveg, a (2), (3) és (4) bekezdést az 1933. évi LXXXI. tv. 1. §-a iktatta be, a (4) bekezdést módosította az 1997. évi XXVII. tv. 34. § (1) bekezdése.

(4) Hatályon kívül helyezte a 2006. évi V. törvény. Hatálytalan 2006. július 1. napjától.

Cstv. 2. § (1) E törvény hatálya a gazdálkodó szervezetekre és ezek hitelezőire terjed ki.

Cstv. 2. § (4) E törvénynek a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Jegyzet: Az (1) bekezdés a Cstv. által megállapított eredeti szöveg. A (2) bekezdést az 1997. évi LXXXII. tv. 137. §-nak (1) bekezdése állapította meg. A (3) bekezdés a) pontját az 1995. évi XCVI. tv. 172. § (2) bekezdése iktatta be, míg a b) pontot az 1997. évi LXXII. tv. 130. § (2) bekezdés állapította meg. A (4) bekezdés szövegét az 1997. évi CXXXII. tv. 36. §-a iktatta be.

(2)-(3) Hatályon kívül helyezte a 2003. évi LX. törvény. Hatálytalan 2004. május 1. napjától.

Cstv. 3. § (1) E törvény alkalmazásában:

a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat (víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, a végrehajtói iroda, a sportegyesület, valamint mindazon jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található;

b) adós: az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni;

c) hitelező: a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban - a felszámolás kezdő időpontjáig - az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, vagy az adós által nem vitatott, vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, továbbá a csődeljárásban az is, akinek a csődeljárás kezdő időpontjában még le nem járt, de az adós által elismert pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van. A felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette;

d) gazdálkodó szervezet vezetője: állami vállalatnál, trösztnél, tröszti vállalatnál, egyéb állami gazdálkodó szervnél, egyes jogi személyek vállalatánál, leányvállalatnál, illetve vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos), szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezető igazgató), vagy az ügyvezető elnök, közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban ügyvezetésre feljogosított szemé­ly(ek), önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál az ügyvezető (ha a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz, az igazgatótanács), a magánnyugdíjpénztárnál az ügyvezető, végrehajtói irodánál az irodavezető, vagy irodavezető hiányában a tartós helyettes, sportegyesületnél az ügyintéző képviseleti szerv, az Europai Unió más tagállamában bejegyzett gazdálkodó szervezet esetében a magyarországi nyilvántartásba bejegyzett, jognyilatkozat tételére jogosult személy, ilyen hiányában a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság nevében a hatóságok előtt vagy a polgárjogi kapcsolatokban eljárt személy.

e) vagyon: mindaz, amit a számvitelről szóló törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít;

f)

(2)

Jegyzet: Az (1) bekezdés számozását módosította az 1993. évi XCII. tv. 41. §-nak (1) bekezdése. Az (1) bekezdés a) pontjának szövegét eredetileg megállapító 1997. évi CXLIV. tv. 309. § (1) bekezdése nem lép hatályba, mivel ugyancsak 1998. VI. 16-ával hatályon kívül helyezte az 1998. évi XXXIII. tv. 74. § (5) bekezdése. Így a korábbi, az 1997. évi LXXXII. tv. 130. § (3) bekezdésével megállapított szöveg a hatályos, amit az egyesülésre vonatkozó utolsó résszel kiegészített az 1998. évi XXXIII. tv. 61. §-a. Az (1) bekezdés b) pontját az 1993. évi LXXXI. tv. 44. § (5) bekezdése módosította. A szakasz (1) bekezdés c) pontját az 1997. évi XXVII. tv. 1. §-a, míg a d) pontot az 1997. évi LXXXII. tv. 130. §-nak (4) bekezdése állapította meg. Az e) pont a Cstv. által megállapított eredeti szöveg, míg az f) pontot az 1993. évi LXXXI. tv. 44. §-nak (5) bekezdése helyezte hatályon kívül.

Cstv. 4. § (1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csőd- vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez.

(2) A gazdálkodó szervezet vagyona a tulajdonában (kezelésében) levő vagyon. A gazdálkodó szervezet vagyonaként kell figyelembe venni a leányvállalata vagyonát, tröszt esetében a tröszti vállalatok vagyonát, ha a tröszt létesítő határozatát az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. §-a alapján adták ki.

(3) Nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá:

a) az a vagyon, amelyet az adós állami vagyonkezelő szervezettel kötött szerződés alapján kezel;

b) az állami tulajdonban álló erdő, továbbá jogszabályban meghatározott természetvédelmi oltalom alatt álló földterület (nemzeti park, fokozottan védett terület, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület), külön jogszabályban meghatározott állami tulajdonban lévő műemlék, továbbá a vízgazdálkodási társulatok kezelésében lévő vizek, vízilétesítmények és a vízitársulatoknak a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyona;

c) a kárpótlás céljára elkülönített termőföld és a külön törvényben meghatározott földalap és a kárpótlási árverésre kijelöléssel nem érintett, illetve a kárpótlási árverésből visszamaradt földterület;

d) a gazdálkodó szervezet vagyonából az az ingatlan, amely - a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 7. § (1) bekezdésében foglaltak alapján - a Kormány által jóváhagyott jegyzékben szerepel;

e) a 38. § (6) bekezdése szerinti esetben a jogosult követelésének kielégítésére szolgáló összeg;

f) az adós munkavállalójának munkabéréből - külön jogszabály rendelkezései szerint - levont, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás tartama alatt levonásra kerülő szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíj.

(4) A kormány által a rendkívüli időszakra rögzített hadiipari készletek abban az esetben vonhatók be a felszámolási eljárásba, ha a Kormány az állami vagyonkezelő szervezet kezdeményezésére a rögzítést feloldja. A vagyonkezelő szervezet a felszámoló megkeresésére 30 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a rögzítés feloldását kezdeményezi-e. A rögzítés feloldásáról a vagyonkezelő szervezet kezdeményezésétől számított 60 napon belül a Kormány dönt. E törvény alkalmazásában hadiipari készlet alatt a hadiipari tevékenységhez szükséges tárgyi eszközöket és forgóeszközöket - ideértve a gyártási dokumentumokat is - kell érteni.

(5) A védelem célját szolgáló állami tartalék nem része a gazdálkodó szervezet vagyonának.

Jegyzet: Az (1) bekezdés a Cstvn. által megállapított szöveg, a (2) bekezdés a Cstv. eredeti szövege, a (3) bekezdés a) pontja, valamint a (4) bekezdés a Cstvn. által megállapított szöveg a (3) bekezdés b) pontját az 1993. évi CIII. tv. állapította meg, a bekezdés c) pontját az 1996. évi XXXII. tv., f) pontját a 2006. évi VI. törvény 2. § iktatta be, míg a (4) bekezdést az 1993. évi LXXXI. tv. állapította meg.

"A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, módosított 1991. évi IL. törvény 4. §-ának (1) bekezdése szerint a csődeljárás, a felszámolási eljárás, valamint a végelszámolás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csőd- vagy a felszámolási eljárás, illetve a végelszámolás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez. Az (1) és a (2) bekezdés összevetéséből megállapítható, hogy a gazdálkodó szervezet vagyonaként a felszámolási vagyon körébe csak olyan vagyontárgyak vehetők figyelembe, amelyekkel a nevezett sajátjaként rendelkezik. A Pp. 164. §-ának (1) bekezdése szerint a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy a perbeli áru a tulajdonában állt, továbbá hogy azok fölött fennállt a rendelkezési joga". (BH 221/1996.)

"hogy a hitelező által jogfenntartással eladott vagyontárgyakkal az adós nem rendelkezhetett, az eladott vagyontárgy nem tartozott a felszámolási eljárás körébe vonható vagyontárgyak közé, emiatt a felszámoló köteles a ki nem egyenlített vételárat, a felszámolási eljárástól függetlenül s meglévő vagyonból kielégíteni. Az ügy fellebbezés során került a Legfelsőbb Bíróság elé. A legfőbb bírói fórum tévesnek ítélte az elsőfokú bíróság álláspontját és a felszámoló véleményét tette magáévá az alábbi indoklással:

"A tulajdonjog fenntartásával eladott áru a felszámolás kezdő időpontjában már nem volt meg, mert azt megelőzően az adós ügyvezetője azt az adós gazdálkodó szervezet nevében másnak értékesítette. Emiatt nincs lehetőség annak ellenértékét ma már máshonnan, mint az adósnak a Cstv. 4. § (1) bekezdése értelmében a felszámolási eljárás alá tartozó vagyonából kiegyenlíteni. Az értékesített áruféleségek ellenértékét az adós nem helyezte elkülönített számlára sem, így a vagyonának részét nem képező értékesített dolog helyébe lépett ellenértéket sem lehet a felszámolási vagyonból különálló vagyonnak tekinteni. Az adós a más tulajdonába tartozó ingóságok értékesítésének ellenértékeként pénzt kapott, amely a Ptk. 94. §-ának (2) bekezdése értelmében, mint birtokba vehető dolog, tulajdonjog tárgya lehet. A Ptk. 119. §-ából pedig az következik, hogy adásvételi szerződés alapján átadott ellenértékre vonatkozóan az adós tulajdonjogot szerzett". (BH 144/1997.)

"Az Övt. 38. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy az önkormányzat a közüzeme működéséhez szükséges - önkormányzat tulajdonába átadott - vagyont a közüzemre bízza. E vagyonnal a közüzem - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az állami vállalatokra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően önállóan gazdálkodik. A bíróságnak azt kell eldöntenie, hogy az Övt. 38. §-ának (1) bekezdésében szabályozott rábízással a közüzem tulajdonjogot szerzett-e vagy sem, illetve a Cstv. 4. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel az önkormányzat által a közüzemre bízott vagyon a felszámolási eljárás körébe tartozik-e. A kérdés megválaszolásánál abból kell kiindulni, hogy a tulajdonjog megszerzésének lehetséges módjait a Polgári Törvénykönyv szabályozza. A Ptk. 117. §-ának (2) bekezdése szerint a tulajdonjog megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog átadása is szükséges. A Ptk. 117. §-ának (3) bekezdése értelmében pedig az ingatlan tulajdonának az átruházáshoz az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

A rábízás a Polgári Törvénykönyvben szabályozott tulajdonszerzési jogcímek egyikének sem felel meg. Nem minősül az ingatlan tulajdonának átruházásra irányuló akaratnyilvántartásnak. Az Övt. 38. §-ához fűzött törvényi indoklás egyértelműen tartalmazza a jogalkotó akaratát. Eszerint a közüzemet el kell látni a működtetéséhez szükséges vagyonnal, amely lényegét tekintve azt jelenti, hogy a közüzemet meg kell bízni az önkormányzat tulajdonát képező vagyon feletti rendelkezési joggal. Az önkormányzat közüzeme ezáltal nem lesz a vagyon tulajdonosa, hanem lehetővé válik, hogy mint a gazdálkodó tevékenység alanya funkcióit teljesítse.

A fentiek szerint téves az alperesnek az az álláspontja, hogy a rábízás tartalma tulajdonjog-átruházás is lehet. Ez a jogi értelmezés ugyanis ellenkezik a Ptk. tulajdonszerzésre vonatkozó szabályaival, és a jogalkotó akaratával is. A rábízás valódi tartalma az, hogy a közüzem a rá bízott vagyonnal a működéséhez szükséges mértékben rendelkezhet, azt használhatja, hasznait szedheti. A tulajdonosi jogosítványok közül azonban az elidegenítés és megterhelés joga már nem illeti meg. A rábízás tartalmának ez az értelmezése - az alperesek álláspontjával szemben - nem sérti a forgalombiztonság követelményét. A helyi önkormányzat közüzeme ugyanis a Ptk. VI. fejezetének 9. pontjában szabályozott egyes jogi személyek vállalatának egy típusa. Ekként vonatkozik rá a Ptk. 72. §-ának (3) bekezdése, amely szerint a létesítő jogi személy a vállalat kötelezettségeiért kezesként felel." (BH 202/1997.)

Cstv. 5. § (1) Az adós vezetője, a vagyonfelügyelő, a felszámoló a csődeljárás, a felszámolási eljárás alatt kérésükre 15 napon belül köteles tájékoztatni

a) a hitelezői választmányt, illetve ennek hiányában a hitelezői követelések legalább 10%-át képviselő hitelezők csoportját az adós vagyoni és pénzügyi helyzetéről;

b) munkavállalókat, a Munka Törvénykönyve (Mt.) 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat), valamint a területileg illetékes munkaügyi központokat a munkavállalókat érintő kérdésekről.

(2) A hitelezők vagy csoportjaik érdekeik képviseletére hitelezői választmányt alakíthatnak. A választmány az azt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a vagyonfelügyelővel, a felszámolóval való kapcsolat során.

(3) Minden gazdálkodó szervezetnél csak egy választmány működhet. Amennyiben a gazdálkodó szervezetnél a 39. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, illetve azt követően több választmány alakul, azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik a bírósághoz először jelenti be a megalakulását. Ha egyidejűleg több választmány jelentkezik, akkor azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik több hitelezőt tömörít. A választmány megalakításának feltétele, hogy azt legalább a - 28. § (2) bekezdésének f) pontja, illetve a 68. § (1) bekezdése szerint - bejelentkezett hitelezők egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a bejelentett hitelezői követelések legalább egyharmadával. E hitelezők maguk közül háromtagú választmányt választanak. A választmány jogosultságait, képviseletét és működési rendjét a hitelezők egymás között megállapodásban rögzítik. A hitelező a választmány létrejöttét követően is csatlakozhat a választmányt létrehozó hitelezőkhöz, ha elfogadja a megállapodásban foglaltakat.

(4) A választmány a megalakításáról, tagjairól és jogairól a megalakulását követő 8 napon belül értesíti az adóst, a bíróságot, a vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót.

Jegyzet: A szakasz (1), (2) és (4)-ik bekezdését az 1993. évi LXXXI. tv., míg a (3)-ik bekezdést az 1997. évi XXVII. tv. állapította meg.

"A Cstv. 51. §-ának (1) bekezdése értelmében a felszámoló jogszabálysértő, valamint a felek vagy más személy jogos érdekét sértő intézkedése vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett fél a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet. A Cstv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja akként rendelkezik, hogy a felszámoló a felszámolási eljárás alatt kérésükre 15 napon belül köteles tájékoztatni a hitelezői választmányt az adós vagyoni és pénzügyi helyzetéről. (BH 1997/412.)

Cstv. 6. § (1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós - az eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett - székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság (a továbbiakban: bíróság), hatáskörébe tartozó nemperes eljárás.

(2) A Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendeletének hatálya alá tartozó és nem Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet [3. § (1) bekezdés a) pont] ellen megindított főeljárás vagy területi eljárás lefolytatására a Fővárosi Bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel.

(3) Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezései - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadóak azzal, hogy - a 6/A. § esetén kívül - a csődeljárásban felfüggesztésnek, félbeszakadásnak és szünetelésnek, a felszámolási eljárásban pedig félbeszakadásnak nincs helye.

(4) A csődeljárásban az adóst, a hitelezőt és a vagyonfelügyelőt, a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt és a felszámolót kell félnek tekinteni. Ha a vagyonfelügyelő vagy a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása harmadik személy jogát, jogos érdekét is érinti, az e személy által benyújtott kifogás (51. §) elbírálása során a kifogás előterjesztője is félnek minősül.

Cstv. 6/A. § (1) Csődeljárás és felszámolási eljárás nem indítható meg, ha a büntetőügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és erről a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a bíróságot [6. § (1) bekezdés] értesítette.

(2) A megindult csődeljárást, felszámolási eljárást a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, illetőleg a büntetőeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásának befejezéséig fel kell függeszteni.

(3) Ha az (1)-(2) bekezdés rendelkezései a hitelezők követelésének teljesülését jelentősen késleltetné vagy veszélyeztetné, a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság engedélyezheti a csődeljárás és a felszámolási eljárás megindítását, illetőleg folytatását.

Cstv. 6/B. § (1) A Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió más tagállamában megindított fizetésképtelenségi eljárás során kijelölt felszámoló kérheti, hogy a bíróság rendelje el a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat, illetve a felszámolót kijelölő határozat lényeges tartalmának a Cégközlönyben való közzétételét.

(2) A határozat lényeges tartalmához tartozik különösen:

a) az eljárást megindító bíróság megjelölése és címe,

b) az adós neve és székhelye, illetve a központi ügyvezetés helye,

c) annak megjelölése, hogy az eljárás főeljárás vagy területi eljárás,

d) a felszámoló neve és elérhetősége,

e) a hitelezői igények bejelentésére rendelkezésére álló határidők,

f) a határidők tekintetében megállapított jogkövetkezmények,

g) a hitelezői igények elfogadására jogosult testület vagy hatóság megjelölése.

(3) A kérelemhez az eredeti okiraton túl csatolni kell annak hiteles magyar fordítását is, valamint mellékelni kell a közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolását.

(4) Ha az adósnak, aki ellen a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió más tagállamában főeljárás indult, Magyarországon telephelye van, a főeljárásban kijelölt felszámoló köteles kérni a főeljárást megindító határozat, illetve a felszámolót kijelölő határozat lényeges tartalmának közzétételét. A felszámoló felel az ennek elmulasztásával okozott kárért.

(5) A közzétételnek tartalmaznia kell mindazt, ami a határozat lényeges tartalmának minősül.

Cstv. 6/C. § (1) Ha az adósnak aki ellen a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió más tagállamában főeljárás indult, Magyarországon ingatlan vagyona vagy egyéb, közhitelű nyilvántartásba bejegyzett vagyona vagy telephelye van, a főeljárás során kijelölt felszámoló köteles kérni, hogy a bíróság rendelje el a főeljárást megindító határozat tényének bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba, illetve egyéb közhitelű nyilvántartásba. A felszámoló felel az ennek elmulasztásával okozott kárért.

(2) A kérelemhez az eredeti okiraton túl csatolni kell annak hiteles magyar fordítását is.

Cstv. 6/D. § A 6/B. és a 6/C. §-ok szerinti kérelmet a Fővárosi Bírósághoz kell benyújtani, amely nemperes eljárásban dönt a kérelemről a beérkezéstől számított legfeljebb 30 napon belül, a 6/B. § szerinti kérelem esetében az igények bejelentésére a közzéteendő határozatban előírt határidők figyelembevételével. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Jegyzet: A szakasz (1) és (2) bekezdését az 1993. évi LXXXI. tv., míg a (3), (4), (6) bekezdését az 2006. VI. törvény 3. §-a állapította meg.

II. FEJEZET

A csődeljárás

A csődeljárás megindítása

Cstv. 7. § (1) A gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be.

(2) A csődeljárás iránti kérelemnek a bírósághoz való érkezésétől számított két éven belül az adós újabb kérelmet nem nyújthat be, ha a korábban lefolytatott eljárás során már fizetési haladékban részesült. Ha az adós e törvény hatálybalépése előtt csődöt jelentett be, a kétéves határidőt a csődeljárás közzétételének időpontjától kell számítani.

Jegyzet: A 7. § szövegét az 1993. évi LXXXI. tv. állapította meg. Az (1) bekezdés második mondatát - "A kérelem benyújtásáról az adós értesíti a bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet." - hatályon kívül helyezte az 1997. évi XXVII. tv. Hatálytalan 1997. augusztus 6-ától.

Cstv. 8. § (1) A 7. § szerinti kérelem benyújtásához

a) a vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése vagy küldöttgyűlés vezetésével működő állami vállalatnál az általános vezetést ellátó testület;

b) szövetkezetnél a közgyűlés;

c) közkereseti társaságnál és betéti társaságnál a tagság, egyesülésnél és közös vállalatnál az igazgatótanács, korlátolt felelősségű társaságnál és vízgazdálkodási társulatnál a taggyűlés, részvénytársaságnál a közgyűlés;

d) államigazgatási felügyelet alatt álló állami vállalatnál, trösztnél és egyéb állami gazdálkodó szervnél az alapítói jogokat gyakorló szerv;

e) egyes jogi személyek vállalatánál és a leányvállalatnál a létesítő szerv;

f) tröszti vállalatnál a tröszt

előzetes egyetértése szükséges. A kérelem benyújtásáról a munkavállalókat, az Mt. 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) tájékoztatni kell.

(2) A csődeljárás iránti kérelemhez az (1) bekezdésben felsorolt szervek előzetes egyetértésének megadását bizonyító okiratot, három hónapnál nem régebbi mérleget (egyszerűsített mérleget) és az adós adószámát, valamint a hitelezők névsorát, a hitelek összegét és lejáratok időpontját, illetve a közzétételi költségtérítés befizetését igazoló okiratot mellékelni kell. Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, hogy a kérelem benyújtását megelőző két éven belül részesült-e fizetési haladékban.

(3) A csődeljárás kezdő időpontja az a nap, amelyen az adós kérelme a bírósághoz érkezett.

(4) Ha a csődeljárás kezdő időpontjával egyidejűleg vagy azt követően az adós ellen felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, a bíróság a kérelem elbírálását a csődeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.

Jegyzet: A szakasz szövegét az 1993. évi LXXXI. tv. állapította meg.

Cstv. 9. § (1) Az adós a fizetési haladék igénybevételéhez szükséges hitelezői egyetértés megszerzése érdekében - a csődeljárás kezdő időpontjától számított 30 napon belül - tárgyalást tart, amelyre a kérelem benyújtásával egyidejűleg a 8. § (2) bekezdésében meghatározott okiratok megküldésével az ismert hitelezőit közvetlenül, ismeretlen hitelezőit pedig hirdetmény útján hívja meg. A hirdetményt a csődeljárás kezdő időpontját követő 3 napon belül két országos napilapban kell közzétenni.

(2) A hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) az adós nevét és székhelyét;

b) a csődeljárás kezdő időpontját;

c) a tárgyalás helyét és idejét;

d) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a 8. § (2) bekezdésében felsorolt iratokat a hitelezők a tárgyalás időpontjáig hol tekinthetik meg.

(3) A tárgyaláson az adós kéri a hitelezők egyetértését a fizetési haladékhoz.

(4) Az egyetértést megadottnak kell tekinteni, ha a csődeljárás kezdő időpontjában lejárt hitelezői követelések jogosultjainak több mint a fele, és a le nem járt hitelezői követelések jogosultjainak több mint egynegyede egyetért a fizetési haladék igénybevételével, feltéve, ha ezeknek a hitelezőknek az összes követelése eléri az adós által a 8. § (2) bekezdésében meghatározott mérlegben (egyszerűsített mérlegben) szereplő összes hitelezői követelés kétharmadát.

(5) A 12. § (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt követeléseket a hitelezői egyetértéshez szükséges arány számítása során figyelmen kívül kell hagyni. A fizetési haladékhoz való hozzájárulással egyidejűleg - a (4) bekezdés szerinti szavazati arány alkalmazásával - meg kell határozni azt az összeget is, amelyre vonatkozó kötelezettségvállaláshoz és annak pénzügyi teljesítéséhez az adósnak be kell szereznie a vagyonfelügyelő hozzájárulását.

(6) A tárgyalásról az adós köteles jegyzőkönyvet készíteni, amelynek tartalmaznia kell a meghívott és a megjelent hitelezők névsorát. A jegyzőkönyvet a tárgyaláson megjelent hitelezők által választott két személy hitelesíti. Ha a hitelezők a fizetési haladékhoz a (4) bekezdés szerinti módon hozzájárulnak, a részt vevő felek cégszerű aláírással ellátott hozzájáruló nyilatkozatai, illetve a tárgyaláson részt vevőknek a megállapodás aláírására szóló cégszerű meghatalmazása a jegyzőkönyv mellékletét képezik.

Jegyzet: A szakaszt az 1993. évi LXXXI. tv. állapította meg, az (1) bekezdést az 1997. évi XXVII. tv. módosította.

Cstv. 10. § (1) Az adós a tárgyalás eredményét a tárgyalás megtartását követő három napon belül köteles a bíróságnak bejelenteni. A hitelezői egyetértést bizonyító okiratokat a bejelentéshez mellékelni kell.

(2) A bíróság az (1) bekezdés szerinti bejelentést követően dönt az eljárás megszüntetéséről vagy a fizetési haladékot tartalmazó végzés meghozataláról.

(3) A bíróság az eljárást megszüntetheti, ha

a) a csődeljárás iránti kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be;

b) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a bejelentő 8 napon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan terjesztette elő;

c) nincs meg a 8. § (1) bekezdésében felsorolt szervek előzetes egyetértése;

d) a 7. § (2) bekezdése szerinti határidő még nem telt el;

e) ha az adós a fizetési haladék megadásához szükséges hitelezői egyetértést nem kapta meg, vagy a tárgyalás eredményének bejelentésére előírt határidőn belül bejelentést nem tesz.

(4) Amennyiben az adós ellen indult felszámolási eljárást a bíróság a 8. § (4) bekezdése alapján felfüggesztette, a csődeljárás megszüntetésével egyidejűleg elrendeli a felszámolási eljárás folytatását.

(5) Ha a bíróság az eljárást a (3) bekezdés c) és d) pontja alapján szünteti meg, a gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben a 33. § (1) bekezdésében foglaltak szerint járhat el.

Jegyzet: Megállapította az 1993. évi LXXXI. tv.

Erre mutat rá a Legfelsőbb Bíróság is: A Cstv. 10. §-a (3) bekezdés b) pontja értelmében a bíróság az eljárást megszünteti, ha a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a bejelentő 8 napon belül nem egészítette ki vagy azt ismét hiányosan terjesztette elő. Ezek a feltételek a kérelmező esetében megvalósultak, ezért az elsőfokú bíróság határozata a jogszabályoknak megfelelő.

A kérelmező a fellebbezési eljárásban pótolta a korábban megjelölt hiányokat. A Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 104. §-ának (1) bekezdése értelmében azonban a törvényben megállapított határidőt csak a törvényben meghatározott esetben lehet meghosszabbítani. A Cstv. 10. §-a (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott 8 napos határidő olyan törvényi határidő, melynek meghosszabbítására a Cstv. rendelkezései nem adnak lehetőséget. Erre tekintettel a törvényi határidőt a másodfokú bíróság sem hosszabbíthatja meg. Figyelmet érdemel, hogy ugyanezen határozat mondja ki azt is, hogy a csődeljárás megszüntetésének van helye, ha az adós a hitelezőket a tárgyalásra nem a csődeljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtásával egy­idejűleg hívta meg. (BH 1996/442.)

Cstv. 11. § (1) A bíróság 15 napon belül intézkedik a csődeljárás megszüntetéséről szóló végzésnek, illetve a fizetési haladékot tartalmazó végzésnek a Cégközlönyben való közzétételéről.

(2) A csődeljárás megszüntetéséről szóló, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell

a) a bíróság nevét és az ügy számát;

b) az adósnak, valamint a leányvállalatainak, a felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségeknek, illetve az állami vállalatokról szóló 1997. évi VI. törvény 49. §-a alapján létesített tröszt vállalatainak a nevét és székhelyét, valamint az adószámát. Ha az eljárás közzétételét megelőző két éven belül jogutódlás következett be, a jogelőd nevét, székhelyét és adószámát is fel kell tüntetni;

c) a csődeljárás megszüntetésének okát [10. § (3) bekezdés].

(3) A fizetési haladékot tartalmazó, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell

a) a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat;

b) a csődeljárás kezdő időpontját;

c) a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő nevét és székhelyét (14. §);

d) azt, hogy a végzés közzétételétől számított 90 napig az adóst fizetési haladék (moratórium) illeti meg a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, illetve azt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában.

Jegyzet: Megállapította az 1993. évi LXXXI. tv.

Ugyancsak a Legfelsőbb Bíróság mutatott rá arra, hogy mi a teendő, ha az adós ellen felszámolás iránti kérelem is érkezett. "A csődeljárás megindítása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az adós ellen már felszámolás iránti kérelem érkezett, ha e kérelmet az adósnak még nem kézbesítették. Ha a kézbesítés megtörtént, akkor nem a csődeljárás megindításának megtagadására, hanem a kérelem elutasítására kerülhet sor. (BH 1993/384.)

Cstv. 12. § (1) A fizetési haladék

a) a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló és kezdő időpontja után keletkezett követeléseken alapuló munkabér és a bérjellegű egyéb juttatások, az ezeket terhelő személyi jövedelemadó előleg, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, a foglalkoztatás elősegítésére és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján fizetendő járulék, végkielégítés, tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék és bányászati keresetkiegészítés, szakképzési hozzájárulási kötelezettség, szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények, továbbá a külön jogszabályban meghatározott szolgáltatási kötelezettség alapján járó víz- és csatornadíj, illetve a vagyonfelügyelőnek a 17. § (2) bekezdése alapján felszámított költségei; továbbá

b) a csődeljárás kezdő időpontja után keletkezett követeléseken alapuló esedékes általános forgalmi adó kifizetése alól nem mentesít.

(2) A fizetési haladék tartama alatt a pénzfizetési kötelezettség nem teljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nem állnak be.

(3) A fizetési haladék tartama alatt az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása - az (1) bekezdésben foglalt követelések kivételével - szünetel.

(4) A fizetési haladék tartama alatt a hitelezői követelések - ha a szerződés másként nem rendelkezik - kamatoznak.

(5) A fizetési haladék tartama alatt az adós - a 12. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott követelések kivételével - a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követeléseken alapuló kifizetéseket nem teljesítheti.

Jegyzet: Megállapította az 1993. évi LXXXI. tv., az (1) bekezdés a) pontját kiegészítette az 1996. évi LX. tv.

Cstv. 13. § (1) Az adós és a 9. § (4) bekezdésében meghatározott arányt képviselő hitelezők kérelmére a bíróság a fizetési haladék időtartamát legfeljebb 60 nappal meghosszabbítja. A kérelmet a fizetési haladék lejárta előtt kell a bírósághoz benyújtani.

(2) A fizetési haladék meghosszabbításáról rendelkező végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A fizetési haladék meghosszabbításáról szóló végzést - a 11. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - a Cégközlönyben haladéktalanul közzé kell tenni.

Jegyzet: Megállapította az 1993. évi LXXI. tv.

A vagyonfelügyelő

Cstv. 12. § (1) A bíróság a fizetési haladékról szóló végzésben a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki. Az összeférhetetlenségre és a kijelölés visszautasítására, a felszámolóra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az adós gazdálkodó szervezet vezetői a hatáskörüket csak a vagyonfelügyelő részére biztosított jogok megsértése nélkül gyakorolhatják.

(3) A vagyonfelügyelő a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét. Ennek keretében

a) áttekinti az adós vagyoni helyzetét, ennek során betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit, bankszámláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőitől felvilágosítást kérhet, és erről a hitelezőket az 5. §-ban foglaltaknak megfelelően tájékoztatja;

b)

c) a 12. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével jóváhagyja az adósnak a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait, ha azok a fizetési haladékkal egyetértő hitelezők által meghatározott összeget meghaladják;

d) felhívja az adóst követeléseinek érvényesítésére, és ellenőrzi annak végrehajtását;

e) keresettel megtámadhatja az adósnak a csődeljárás kezdő napját megelőző egy éven belül és az eljárás kezdetét követően megkötött szerződését vagy jognyilatkozatát, ha annak tárgya az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetőleg a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás vagy harmadik személy javára feltűnően nagy értékkülönbséggel megkötött visszterhes jogügylet.

(4) A vagyonfelügyelő csak olyan kifizetéseket hagyhat jóvá, amelyek az adós célszerű működéséhez szükségesek.

(5) A vagyonfelügyelő működése során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel.

Jegyzet: Megállapította a 1993. évi LXXXI. tv. A (3) bekezdés b) pontját az 1997. évi XXVII. tv. helyezte hatályon kívül.

"A csődeljárásban kirendelt vagyonfelügyelő jogosult - az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál - biztosítási intézkedések elrendelését kezdeményezni, ha az adós gazdálkodó szervezet részéről olyan magatartást észlel, amely veszélyezteti a hitelezők követeléseinek kielégíthetőségét" (BH 1994/439.)

Cstv. 15. § (1) A vagyonfelügyelő részt vesz a fizetőképesség helyreállítását, illetve megőrzését célzó program és egyezségi javaslat megtárgyalásán.

(2) A vagyonfelügyelő jóváhagyja a csődeljárásban kötött egyezséget, amennyiben az megfelel a 19. § (4) bekezdésében foglaltaknak. E rendelkezés mellőzésével kötött egyezség semmis.

Jegyzet: Megállapította az 1993. évi LXXXI. tv.

Cstv. 16. § (1) A vagyonfelügyelő a bíróság felhívására a bíróság által megadott határidőn belül és módon köteles saját tevékenységéről és az adós vagyoni helyzetéről beszámolni.

(2) A vagyonfelügyelő jogszabálysértő vagy a felek, illetve más személy jogos érdekét sértő tevékenysége vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett, a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a csődeljárást lefolytató bíróságnál kifogással élhet.

(3) Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a vagyonfelügyelő intézkedését megsemmisíti, vagy kötelezi a megfelelő intézkedés megtételére, ellenkező esetben a kifogást elutasítja.

(4 ) A bíróság eljárására az 51. §-ban foglaltak megfelelően irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a kifogást elbíráló végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.

Jegyzet: Megállapította az 1993. évi LXXXI. tv.

Cstv. 17. § (1) A vagyonfelügyelői tisztség a csődeljárás megszüntetésével (befejezetté nyilvánításával), a felfüggesztett felszámolási eljárás folytatása esetében pedig a felszámoló kirendelésével szűnik meg.

(2) A vagyonfelügyelő díját és igazolt költségeit az adós viseli. A vagyonfelügyelő költségeit felmerülésekor számla ellenében ki kell fizetni. A vagyonfelügyelő díjának mértéke a 8. § (2) bekezdése szerinti mérlegben (egyszerűsített mérlegben) meghatározott eszközök könyv szerinti értékének 1%-a. A díjat a bíróság az eljárást megszüntető, az eljárást befejezetté nyilvánító, illetve a felszámoló kirendelését tartalmazó végzésben állapítja meg.

Jegyzet: A szakasz (1) bekezdését az 1993. évi LXXXI. tv. állapította meg, míg a (2) bekezdést az 1997. évi XXVII. tv. módosította.

A Legfelsőbb Bíróság rámutatott a törvény kógens rendelkezésére, mely szerint az eljárás kezdetekori értéket kell figyelembe venni, majd következőképpen folytatta: "Alaptalan a vagyonfelügyelői díj mértékének csökkentése iránti fellebbezési kérelem is. A Cstv. 14. §-ának (3) bekezdése értelmében a vagyonfelügyelő a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét. A vagyonfelügyelő azonban munkáját önállóan szervezi, s belátása szerint dönthet arról, hogy feladatának elvégzése során mennyi időt tölt az adós gazdálkodó szervezet székhelyén. A bíróság rendelkezésére álló adatok szerint a vagyonfelügyelő munkáját megfelelően elvégezte. Tevékenységéről a vagyonfelügyelői beszámolót 1995. március 9-én benyújtotta. Tevékenységével kapcsolatban az arra jogosultak kifogással nem éltek. Az adós gazdálkodó szervezet csak azt követően támadta a vagyonfelügyelő működését, miután a vagyonfelügyelő - élve a Cstv. 14. §-ának (2) bekezdésében és (3) bekezdésének b) pontjában biztosított jogaival - a hitelezői érdekek védelmére biztosítási intézkedés elrendelését kérte a bíróságtól. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a vagyonfelügyelői díj mértékének csökkentésére irányuló fellebbezési kérelmet alaptalannak találta." (BH 1997/248.)

Egyezség a csődeljárásban

Cstv. 18. § (1) Az adós köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni.

(2) A fizetési haladék tartama alatt az adósnak egyezségi tárgyalást kell tartania, amelyre az egyezségi javaslat és a fizetőképesség helyreállítását (megőrzését) célzó program kézbesítésével az ismert hitelezőit és a vagyonfelügyelőt meghívja. A meghívót és mellékleteit legalább 15 nappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottakhoz eljuttatni.

(3) Az adós az egyezség létrehozása érdekében az érdekképviseleti szervek közreműködését kérheti.

(4) Az adós az egyezségi tárgyalás megkezdésének helyét és időpontját - a tárgyalást legalább 15 nappal megelőzően - két országos napilapban is köteles közzétenni.

(5) Ha a tárgyalás nem vezet eredményre, a fizetési haladék tartama alatt több tárgyalás is tartható.

Jegyzet: Megállapította az 1993. évi LXXXI. tv., a (2) bekezdés korábbi második mondatát hatályon kívül helyezte az 1997. évi XXVII. tv.

Cstv. 19. § (1) Az egyezségi tárgyalásról az adós köteles jegyzőkönyvet készíteni, amelyre a 9. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők személyesen vagy képviselőjük útján vehetnek részt. A képviselőknek e minőségüket - erre irányuló felhívás nélkül is - igazolniuk kell. Az egyezséghez való hozzájárulás írásban is megadható.

(3) A hitelezői választmány egyezséget csak a választmányról szóló megállapodásban részt vevő hitelezők nevében és akkor köthet, illetve kötelezettséget csak ugyanezen hitelezők terhére és akkor vállalhat, ha a megállapodás ezt kifejezetten tartalmazza.

(4) Egyezség akkor köthető, ha ahhoz a követelésekből a 9. § (4) bekezdésében meghatározott arányban részesedő hitelezők hozzájárulnak.

(5) A (4) bekezdés szerint megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt. Az egyezség e hitelezőkre vonatkozóan nem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint amelyeket az egyezséghez hozzájáruló hitelezőkre megállapított. A csődegyezség hatálya alatt, a csődegyezség részét képező követelések tekintetében felszámolási eljárást csak a 27. § (2) bekezdésének c) pontja esetében lehet kezdeményezni.

(6) Az egyezség keretében az adós tartozásait hitelezői vagy harmadik személyek átvállalhatják, az adós vagyonában tulajdont szerezhetnek, illetve kötelezettségeiért kezességet vállalhatnak.

Jegyzet: Megállapította az 1993. évi LXXXI. tv. A (4) bekezdés második mondatát hatályon kívül helyezte az 1997. évi XXVII. tv., hatálytalan 1997. VIII. 6-ától.

Cstv. 20. § (1) Az egyezséget írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell különösen

a) a hitelezők által elfogadott programot, a végrehajtás és ellenőrzés módját;

b) a teljesítési határidők esetlegeses módosítását, a hitelezők követeléseinek elengedését vagy átvállalását, illetve mindazt, amit az adós és a hitelezők az adós fizetőképességének helyreállítása vagy megőrzése érdekében szükségesnek tartanak.

(2) Az egyezséget a felek, törvényes képviselőik, vagy meghatalmazottaik aláírják, és azt a vagyonfelügyelő - ha a tárgyaláson nem vesz részt, legfeljebb 3 napon belül - jóváhagyja.

Jegyzet: Megállapította az 1993. évi LXXXI. tv. A (2) bekezdés utolsó két mondatát hatályon kívül helyezte az 1997. évi XXVII. tv.

Cstv. 21. § (1) Az egyezségi tárgyalás eredményét legkésőbb a fizetési haladék lejártát követő 3 napon belül köteles az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bíróságnak bejelenteni, illetve egyezség esetében az egyezségi megállapodást is köteles mellékelni. E kötelezettség elmulasztása esetén 50 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Ha a felek között az egyezség nem jött létre, illetve azt nem hagyták jóvá, vagy nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság az eljárást megszünteti. Ebben az esetben az adós ellen a 8. § (4) bekezdése alapján felfüggesztett felszámolási eljárás folytatását rendeli el.

(3) Ha az egyezség megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróság végzéssel a csődeljárást befejezetté nyilvánítja.

Jegyzet: Megállapította az 1990. évi LXXXI. tv.

III. Fejezet

A felszámolási eljárás

A felszámolási eljárás megindítása

Cstv. 22. § (1) A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén

a)

b) az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére vagy

c) a cégbíróság értesítése alapján (így, ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánította, vagy a törlési eljárás során a cég felszámolási eljárását kezdeményezte),

d) a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján (ha a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság behajtása érdekében lefolytatott végrehajtás nem vezetett eredményre)

folytatható le.

(2) Az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott esetekben a felszámolás elrendelésére a 25-26. §-ban foglaltak mellőzésével kerül sor és a bíróság a felszámolást hivatalból rendeli el. A felszámolást elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

Jegyzet: A szakasz szövegét a Cstv. eredeti szövege állapította meg, az (1) bekezdés a) pontját és a (2) bekezdést hatályon kívül helyezte az 1993. évi LXXXI. tv. Az (1) bekezdés c) pontját az 1997. évi CXLIV. tv. állapította meg, majd módosította a 2004. évi CXXVII. tv. és a 2005. évi LXIX. törvény. A d) pontot a 2004. évi CXXVII. törvény iktatta be. A (2) bekezdés új szövegét a 2006. évi VI. tv. állapította meg.

Cstv. 23. § (1) Ha a felszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri, a kérelem benyújtására a 8. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak az irányadók. Az adósnak a kérelemben be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát, ideértve a kérelem benyújtását követően nyitott számlák számát is.

(2) Az adós a felszámolási eljárás lefolytatását akkor kérheti, ha a csődeljárás lehetőségével nem kíván élni.

(3)

(4)

Jegyzet: Az (1) bekezdés szövegét az 1997. évi XXVII. tv. állapította meg, a (2) bekezdés a Cstv. eredeti szövege, a (3) bekezdést hatályon kívül helyezte az 1993. évi LXXXI. tv., míg a (4) bekezdést az 1997. évi XXVII. tv. helyezte hatályon kívül.

Cstv. 24. § (1) Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat - a 27. § (2) bekezdés a) pontja esetén az adós írásbeli felszólításának igazolását is - csatolni kell.

(2) Ha a felszámolási eljárás lefolytatását a hitelező kérte, és a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el, a bíróság a kérelem benyújtásáról - a kérelem egy példányának megküldésével - haladéktalanul értesíti az adóst.

(3) Az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha az adós e határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell. Ha az adós arra hivatkozik, hogy a hitelezői felszólításnak kézhezvételét követően a 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott határidőn belül és módon írásban vitatta a hitelező követelését, köteles az ezt igazoló iratokat nyilatkozatához csatolni. Ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e tartozás kiegyenlítésére haladékot [26. § (3) bek.], illetve be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát - ideértve a kérelem kézhezvételét követően nyitott számlák számát is -, továbbá koncesszió esetén tájékoztatnia kell a koncesszióba adót a felszámolási eljárás megindításáról. Ha az adós a fenti határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.

Jegyzet: A szakasz (1) bekezdést módosította a 2006. évi VI. tv., (2) bekezdése a Cstv. eredeti szövege, a (3) bekezdést megállapította az 1993. évi LXXXI. tv., második és harmadik mondatát beiktatta a 2006. évi VI. tv.

Cstv. 24/A. § (1) A hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolás kezdő időpontjáig kezdeményezheti, hogy a bíróság az adós gazdálkodásának felügyeletére a felszámolói névjegyzékből ideiglenes vagyonfelügyelőt rendeljen ki. A bíróság a kérelem elbírálása előtt az adóst meghallgathatja.

(2) A bíróság haladéktalanul kirendeli az ideiglenes vagyonfelügyelőt - és erről a feleket rövid úton értesíti -, feltéve, hogy a kérelmet előterjesztő hitelező

a) valószínűsíti, hogy követelésének későbbi kielégítése veszélyben van, és

b) a követelésének létrejöttét, nagyságát és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja, továbbá

c) az ideiglenes vagyonfelügyelő díját - jogi személyiség nélküli adós esetén 150 ezer forintot, jogi személyiséggel rendelkező adós esetén 300 ezer forintot, amely díjak az általános forgalmi adó összegét is tartalmazzák - előlegezi és a kérelem benyújtásával egyidejűleg bírósági letétbe helyezi.

(3) Az ideiglenes vagyonfelügyelő a végzés kézhezvételét követő napon köteles bejelenteni, ha vele szemben a 27/A. §-ban foglalt kizárási ok áll fenn. Ennek hiányában a kézhezvételt követő napon az ideiglenes vagyonfelügyelő megkezdi tevékenységét, ennek keretében felveszi a kapcsolatot az adós vezetőivel, tájékozódik az adós vagyoni-pénzügyi helyzetéről. Az ideiglenes vagyonfelügyelőt kirendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(4) Az adós gazdálkodó szervezet vezetője - az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenységének megkezdését követően - a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatban csak az ideiglenes vagyonfelügyelő hozzájárulásával köthet a rendes gazdálkodás körét meghaladó szerződést, tehet más jognyilatkozatot, ideértve a már létrejött szerződés alapján az adós részéről történő teljesítést is. A képviseleti jog korlátozása harmadik személyekkel szemben nem hatályos.

(5)

(6) Az ideiglenes vagyonfelügyelő jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása esetén az 51. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) Az ideiglenes vagyonfelügyelő a hitelezői érdekek szem előtt tartásával figyelemmel kíséri a gazdálkodó szervezet tevékenységét, áttekinti az adós vagyoni helyzetét. Ennek keretében betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, értékpapír- és eszközállományát, iratait, valamint bankszámláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőjétől felvilágosítást kérhet, illetve az adós helyiségeibe beléphet, bármely vagyontárgyát átvizsgálhatja. Az adós a lezárt helyiségét, vagyontárgyát (bútorát, egyéb ingóságát) az ideiglenes vagyonfelügyelő felhívására köteles haladéktalanul felnyitni. Az ideiglenes vagyonfelügyelő az ily módon tudomására jutott információkról csak a bíróságot tájékoztathatja. Haladéktalanul köteles tájékoztatni a bíróságot - a kirendelésének időtartama alatt létrejött - olyan adósi szerződésről vagy más jognyilatkozatról, amelynek tárgya a 40. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiba és (2) bekezdésébe tartozó jogügylet.

(8) Az adós cég vezetői kötelesek együttműködni az ideiglenes vagyonfelügyelővel, részére minden olyan segítséget megadni, amely feladatának elvégzéséhez szükséges. Ha az adós cég vezetői együttműködési kötelezettségüket súlyosan vagy ismétlődően megsértik - így különösen legalább két alkalommal a vagyonfelügyelő hozzájárulása nélkül kötnek szerződést vagy tesznek más jognyilatkozatot -, az ideiglenes vagyonfelügyelő kérelmére a bíróság - a fizetésképtelenségre tekintet nélkül - soron kívül dönt a felszámolás elrendeléséről. A bíróság felszámolást elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(9) A bíróság - hivatalból vagy kérelemre - tájékoztatást kérhet az ideiglenes vagyonfelügyelőtől annak tevékenységéről, továbbá a gazdálkodó szerv vezetőjétől az adós helyzetéről, valamint egyes ügyleteiről, ideértve az ezzel kapcsolatos okiratoknak a bíróság rendelkezésére bocsátását is.

(10) Az ideiglenes vagyonfelügyelő megbízatása a felszámolás kezdő időpontjáig vagy a felszámolási eljárás megszüntetéséig tart. A bíróság azonban - a hitelező előzetes egyetértése mellett - az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését végzéssel megszünteti, amennyiben az adós megfelelő biztosíték nyújtásával igazolja, hogy a hitelező követelésének kielégítése nincs veszélyben. Amennyiben a hitelező alapos indok nélkül tagadja meg hozzájárulását, a bíróság hitelezői egyetértés hiányában is jogosult a végzés meghozatalára. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(11) Az ideiglenes vagyonfelügyelő díját a felszámolás elrendelése esetén a felszámolást elrendelő végzésben a bíróság állapítja meg, amelyet az adós visel. A felszámolási eljárás megszüntetése esetén az ideiglenes vagyonfelügyelő díját, az ideiglenes vagyonfelügyelő eljárását kérő hitelező viseli. Ha a hitelező az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését alaptalanul kérte, köteles a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint megtéríteni azt a kárt is, amely az adóst az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése következtében érte.

(12) Az ideiglenes vagyonfelügyelő eljárására megfelelően alkalmazni kell a 27/A. § (7) bekezdését, valamint az 54. § első és második mondatát is.

Jegyzet: A Cstv. 24/A. §-ának szövegét megállapította a 2004. évi XXVII. tv. A (4), (7) és (10) bekezdését módosította, illetve az (5) bekezdését hatályon kívül helyezte a 2006. évi VI. tv.

Cstv. 25. § (1) A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha

a) azt nem az arra jogosult terjesztette elő;

b) azt a moratórium időszakában terjesztették elő;

c) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 8 napon belül nem, vagy ismét olyan hiányosan adta be, hogy amiatt az nem bírálható el;

d) az adós a kérelmező és a 8. § (1) bekezdésében megjelölt szervek egyetértése hiányzik;

e) az adós ellen az Európai Unió más tagállamában a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján fizetésképtelenségi főeljárás indult és a kérelem szintén a főeljárás megindítására irányul;

f) a 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjáig az adós írásbeli felszólítása nem történt meg, vagy a fizetési felszólítás kézhezvételétől számítva még nem telt el 15 nap;

g) a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidő a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjáig még nem telt el.

(2) Ha az Európai Unió más tagállamában a bíróság határozatának meghozatalát megelőzően a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján főeljárást indítottak, a bíróság az ugyanazon adós ellen Magyarországon megindított főeljárást területi eljárássá alakítja át, feltéve, hogy az adós Magyarországon telephellyel rendelkezik. A bíróság erről a főeljárást megindító bíróságot tájékoztatja.

(3) Ha az Európai Unió más tagállamában a bíróság határozatának meghozatalát megelőzően a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján főeljárást indítottak és az adós nem rendelkezik Magyarországon telephellyel, a bíróság az eljárást megszünteti. A bíróság erről a főeljárást megindító bíróságot tájékoztatja. A megszüntetést megelőzően beállt joghatások, így különösen a felszámoló által kötött jogügyletek alapján fennálló jogok és kötelezettségek azonban fennmaradnak abban az esetben is, ha azok az Európai Unió más tagállamában folyamatban lévő eljárás joghatásaival ellentétesek.

Jegyzet: A Cstv. által megállapított eredeti szöveg az (1) bek. b) és d) pontját az 1993. évi LXXXI. tv. módosította, az e) pontot a 2004. évi XXVII. tv. iktatta be, az f) pontot a 2006. évi VI. tv. állapította meg. A (2) bekezdés eredeti szövegét az 1993. évi LXXXI. tv. helyezte hatályon kívül, majd az új (2) bekezdés szövegét a 2006. évi VI. tv. állapította meg.

Cstv. 26. § (1) A bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét.

(2)

(3) A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet. A tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, az a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.

(4) Szünetelésnek kizárólag az adós és a felszámolási eljárás lefolytatását kérő hitelezők együttes kérelmére, a felszámolás elrendeléséről szóló végzés meghozataláig van helye.

Jegyzet: A szakasz (1) bekezdése a Cstv. eredeti szövege, a (2) bekezdést az 1993. évi LXXXI. tv. helyezte hatályon kívül, a (3) bekezdés második mondatát a 2006. évi VI. tv. iktatta be, a (4) bekezdést pedig az 1997. évi XXVII. tv. módosította.

Cstv. 27. § (1) A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételé­nek napja (28. §).

(2) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha

a) korábban nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességet követő - a felszámolási eljárás kezdeményezésére vonatkozó figyelmeztetést is tartalmazó - fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül indokolással alátámasztott írásbeli nyilatkozatával nem vitatta és nem egyenlítette ki, vagy

b) a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy

c) a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy

d) a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott iratokat postán küldték, azt a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetében pedig - ellenkező bizonyításig - a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.

(4) Az adós fizetésképtelensége a (2) bekezdésben meghatározott esetekben sem állapítható meg, ha a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére a 26. § (3) bekezdése alapján engedélyezett határidő még nem telt el.

(5) Ha az adós nem fizetésképtelen, a bíróság az eljárást soron kívül megszünteti.

Jegyzet: A szakasz szövegét az 1993. évi LXXXI. tv. állapította meg, az (1) bekezdés utolsó mondatát módosította a 2006. évi VI. tv., a (2) bekezdés a) pontját először az 1997. évi XXVII. tv. módosította, majd az 1996. évi VI. tv., a b) pontját szintén a 2006. évi VI. tv. módosította, a (2), (3) és (4) bekezdések számozását módosította, illetve az új (3) bekezdés szövegét megállapította a 2006. évi VI. tv.

Cstv. 27/A. § (1) A bíróság a felszámolást elrendelő végzésben kijelöli a felszámolót. Felszámolónak a felszámolást esetleg megelőző csődeljárásban kirendelt vagyonfelügyelő is kijelölhető. A bíróság a felszámoló kijelölésével egyidejűleg rendelkezik arról, hogy a kijelölt felszámoló a felszámolás kezdő időpontjáig ideiglenes vagyonfelügyelőként jár el, ha a hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy azt követően a felszámolást elrendelő végzés meghozataláig ezt kezdeményezi, valamint a felszámoló 24/A. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti díjat előlegezi, és bírósági letétbe helyezi. A felszámolást elrendelő jogerős végzés közzététele esetén a felszámoló díját az adós viseli.

(2) A felszámolóként kijelölhetők körét a Kormány rendelettel állapítja meg. A Kormány a felszámolók névjegyzékébe való felvételre nyilvános pályázatot ír ki.

(3) A felszámoló az adós felszámolásának lefolytatására felszámolóbiztost nevez ki, aki a felszámolóval létesített munkaviszonya, tagsági viszonya vagy megbízási jogviszonya alapján, annak nevében jár el. Felszámolóbiztosnak csak szakirányú képzettséggel rendelkező személy nevezhető ki.

(4) E törvény alkalmazásában a felszámolót és a felszámolóbiz­tost érintő kizárási okok:

a) Nem jelölhető felszámolónak az a gazdasági társaság,

aa) amely az adós tulajdonosa vagy hitelezője,

ab) amelynek tulajdonosa az az adósnak is tulajdonosa vagy hitelezője

ac) amelynek vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkezik az adós szervezetben vagy összeférhetetlen tevékenységet [27/B. § (3) bekezdés a) pont] folytató más szervezetben.

b) Nem nevezhető ki felszámolóbiztosnak az a személy,

ba) aki az adós tulajdonosa vagy hitelezője,

bb) aki a ba) pontban jelölt személynek közeli hozzátartozója,

bc) akinek a közeli hozzátartozója az adós tulajdonosa vagy hitelezője,

bd) aki olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője, amely az adós tulajdonosa vagy hitelezője,

be) aki a bd) pontban jelölt vezető tisztségviselő közeli hozzátartozója,

bf) aki maga, vagy akinek közeli hozzátartozója összeférhetetlen tevékenységet folytató más jogi személyben vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban tag, részvényes vagy vezető tisztségviselő.

(5) A felszámoló a kijelölést tartalmazó végzés kézhezvételétől - illetve, ha a kizárási ok később következik be, annak bekövetkeztétől - számított 8 napon belül köteles bejelenteni a bíróságnak, ha kizárási ok áll fenn. A felszámoló a kijelölést csak ebben az esetben utasíthatja vissza. Ha a felszámoló a kizárási ok bejelentését elmulasztja, a bíróság kezdeményezi a felszámolói névjegyzékből való törlését. A felszámoló a felszámolást elrendelő végzés kézhezvételét számított 8 napon belül köteles a kijelölt felszámolóbiztos nevét és lakóhelyét bejelenteni a bíróságnak. A felszámolót kijelölő rendelkezés ellen fellebbezésnek nincs helye.

(6) Ha a kijelölést követően a bíróság megállapítja, hogy a felszámolóval - illetve a felszámolóbiztossal - szemben kizárási ok áll fenn, vagy a felszámolót a felszámolói névjegyzékből törölték, illetve a felszámoló szervezet ellen felszámolás vagy végelszámolás indult, a bíróság a felszámolót hivatalból felmenti.

(7) A (6) bekezdésben foglaltak szerint jár el a bíróság - erre irányuló kifogás hiányában is - ha az eljárás adataiból végzésében megállapítja, hogy a felszámoló súlyosan vagy ismétlődően megsérti a jogszabályokat.

(8) A bíróság (6) és (7) bekezdésében foglalt határozata ellen a felszámoló fellebbezéssel élhet, amelyet a másodfokú bíróság soron kívül bírál el. A végzés jogerőre emelkedésével egyidejűleg a bíróság új felszámolót jelöl ki.

(9) A kijelölt felszámoló tevékenysége során az adós gazdálkodó szervezet képviseletében jár el, a felszámolási eljárás lefolytatását másnak nem engedheti át.

(10) A felszámoló feladatait elsősorban az adós munkaszervezete, illetve saját munkaszervezete igénybevételével látja el, ideértve a jogszabályban meghatározott szakképzettségű, kötelezően foglalkoztatandó személyek polgári jogviszonyban történő alkalmazását is. A felszámoló feladatai ellátása érdekében polgári jogviszonyt létesíthet továbbá:

a) külön jogszabályban a felszámolási tevékenység végzésének feltételeként meghatározott szakképzettségen kívüli szakértelmet igénylő feladat ellátására,

b) a felszámolási tevékenység végzéséhez általában nem szükséges, vagy a szükségest meghaladó mértékű tevékenység elvégzésére,

c) jogszabály által kötelezően előírt esetben,

d) ha azt az a)-c) pontonban nem szabályozott esetben a bíróság a felszámoló kérésére előzetesen engedélyezi.

Jegyzet: A szakaszt az 1993. évi LXXXI. tv. iktatta be rendelkezései közé, a (3), (4) és (9) bekezdés szövegét az 1997. évi XXVII. tv. iktatta be. A szakasz (1) bekezdésének harmadik és negyedik mondatát a 2006. évi VI. tv. állapította meg, a (3) és (4) bekezdését módosította a 2006. évi VI. tv., az (5) bekezdés negyedik mondatának szövegét megállapította a 2000. évi CXXXVII. tv., a (9) bekezdés szövegét módosította, illetve a (10) bekezdés szövegét beiktatta a 2006. évi VI. törvény.

Cstv. 27/B. § A felszámolást elrendelő végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak.

Jegyzet: Ezt a szakaszt a 2005. évi CXXX. tv. iktatta be.

Cstv. 27/C. § (1) Felszámolói tevékenységet a gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha a felszámolói tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább két olyan személy van, aki jogszabályban foglalt felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséggel (a továbbiakban: szakképzettség) rendelkezik.

(2) A felszámolók névjegyzékébe az a gazdasági társaság vehető fel, amely

a) nem rendelkezik lejárt köztartozással,

b) rendelkezik a kormányrendeletben előírt biztosítékkal,

c) ellen a kérelem benyújtásakor nincs jogerősen elrendelt fizetési haladék, felszámolás vagy végelszámolás,

d) nem tagja olyan gazdasági társaságnak, amelyben felelőssége korlátlan,

e) írásban hozzájárul a névjegyzékben szereplő adatok nyilvánosságához, és az abban foglaltakra vonatkozóan a névjegyzékbe való jelentkezéssel egyidejűleg - az adataik nyilvánosságra hozatalával érintett magánszemélyek hozzájáruló nyilatkozatának csatolásával - adatokat szolgáltat,

f) írásban vállalja, hogy az (1) bekezdésben és az a)-e) pontokban foglalt adatokban, illetve feltételekben bekövetkező változásokról, valamint a (4) bekezdés g) pontjában jelölt tényről a névjegyzéket vezető szervezetet legkésőbb a változás, illetve tény bekövetkezését követő 8 napon belül írásban tájékoztatja.

(3) A felszámoló addig, amíg a felszámolói névjegyzékben szerepel:

a) nem folytathat ingatlanközvetítő, kölcsön- és faktoringtevé­kenységet, (együtt: összeférhetetlen tevékenység),

b) nem rendelkezhet többségi befolyással összeférhetetlen tevékenységet folytató másik jogi személyben,

(c) nem tanúsíthat feladata ellátása körében, sem azon kívül olyan magatartást, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amely a felszámolói feladatának ellátásához szükséges közbizalmat megzavarja.

(4) A felszámolói névjegyzékben fel kell tüntetni:

a) a felszámoló nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét,

b) a felszámoló ügyvezetőjének, felügyelő bizottsági elnökének, könyvvizsgálójának nevét, lakóhelyét,

c) a felszámoló főtevékenységét és a létesítő okiratában meghatározott további tevékenységi köreit a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint,

d) a felszámoló minden olyan tulajdonosának, tagjának a nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), aki a társaságban 5%-nál nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezik,

e) annak a jogi személynek a nevét és székhelyét, amelyben a felszámoló gazdasági társaság többségi befolyással rendelkezik,

f) a felszámoló gazdasági társaságnál szakirányú szakképzettséggel rendelkezők nevét, lakcímét,

g) a felszámoló gazdasági társaság mely felszámolás alatt álló szervezetben működik felszámolóként, vagyonfelügyelőként, vagy az általa kijelölt felszámolási biztos felszámolási biztosként.

Jegyzet: Ezt a szakaszt a 2006. évi VI. tv. iktatta be. A szakasz (1) bekezdése csak 2010. július 1-jén lép hatályba. A (4) bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.

A felszámolás lefolytatása

Cstv. 28. § (1) Ha az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság a jogerőre emelkedést követően haladéktalanul, külön jogszabályban meghatározott módon elrendeli e végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét.

(2) A közzétételnek tartalmaznia kell:

a) a bíróság nevét és az ügy számát;

b) az adósnak, valamint a leányvállalatainak, a felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségeknek, illetve az állami vállalatokról szóló 1997. évi VI. törvény 49. §-a alapján létesített tröszt vállalatainak a nevét és székhelyét, valamint az adószámát. Ha az eljárás közzétételét megelőző két éven belül jogutódlás következett be, a jogelőd nevét, székhelyét és adószámát is fel kell tüntetni;

c) a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásának időpontját;

d) azt, ha a felszámolási eljárást csődeljárás előzte meg;

e) a felszámolás kezdő időpontját (a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napját);

f) a hitelezőknek szóló felhívást, hogy ismert követeléseiket a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be;

g) a felszámoló nevét és székhelyét, valamint a felszámolóbiztos nevét és levelezési címét;

h) a 46. § (7) bekezdésében meghatározott elkülönített számla számát;

i) ha az adós egyszemélyes társaság, az alapítója (tagja, részvényese) nevét és lakóhelyét (székhelyét);

j) az egyéb lényeges körülményeket.

(3)

Jegyzet: Az (1) bekezdést módosította az 1993. évi LXXXI. tv. és a 2006. évi VI. tv. A (2) bekezdés a) és c) pontjai a Cstv. eredeti szövege, a szakasz (2) bekezdés b), d) és f) pontját megállapította az 1993. évi LXXXI. tv., a (2) bekezdés h) pontját az 1997. évi XXVII. tv., i) pontját az 1997. évi CXLIV. törvény iktatta be, míg a (2) bekezdés j) pontjának jelölését módosította az 1997. évi CXLIV. tv. A (2) bekezdés e) pontját megállapította az 1993. évi LXXXI. tv. és módosította a 2006. évi VI. tv. A (2) bekezdés g) pontját megállapította a 2000. évi CXXXVII. tv. és módosította a 2006. évi VI. tv.

Cstv. 29. § A felszámolás elrendeléséről a bíróság értesíti;

a)

b) az illetékes adó- és vámhatóságot, valamint az egészségbiztosítási szervet és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet,

c) az állami foglalkoztatási szervet,

d) a környezetvédelmi hatóságot és a munkavédelmi hatóságot,

e) a bíróság Gazdasági Hivatalát,

f) az adós székhelye szerint illetékes levéltárat,

g) az adós bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet,

h) az ingatlanügyi hatóságot.

Jegyzet: A szakasz bevezető szövegét módosította az 1993. évi LXXXI. tv., az a) pontot hatályon kívül helyezte a 2003. évi XCI. tv., a b) pontot az 1993. évi LXXXI. tv. állapította meg, a c) és d) pontokat módosította a 2006. évi CIX. tv., az e) pontot az 1997. évi XXVII. tv. állapította meg. Az f) és g) pontot az 1993. évi LXXXI. tv., míg a h) pontot az 1997. évi XXVII. tv. iktatta be. A h) pontot módosította a 2006. évi CIX. tv.

Jegyzet: A szakaszt hatályon kívül helyezte az 1993. évi LXXXI. tv.

Cstv. 31. § (1) A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles:

a) a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt, valamint éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót vagy egyszerűsített mérleget (a továbbiakban: tevékenységet lezáró mérleg), továbbá adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget készíteni, és azt a felszámolás kezdő időpontját követő 45 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni,

b) a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készíteni és azokat, valamint az irattári anyagot és a folyamatban lévő ügyekről az információkat a felszámolónak átadni,

c) a felszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül a felszámolónak és az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek nyilatkozatot tenni arról, hogy maradnak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat,

d) a felszámolónak tájékoztatást adni minden a 40. § (1) bekezdés a) pont tárgyát képező jogügyletről, illetve kötelezettségvállalásról,

e) a felszámolás elrendeléséről a munkavállalókat, illetve a szövetkezeti tagokat, valamint az Mt. 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) haladéktalanul tájékoztatni,

f) a felszámolás elrendeléséről az 57. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelések jogosultjait a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül tájékoztatni.

(2) a gazdálkodó szervezet vezetője az (1) bekezdés b) pontjában előírt kötelezettségének a titokvédelmi, valamint a személyiségi jogok védelmét biztosító szabályok betartásával köteles eleget tenni.

Jegyzet: A szakasz számozását módosította az 1993. évi LXXXI. tv., a bevezető szöveget módosította az 1997. évi XXVII. tv. Az (1) bekezdés a) pontját megállapította az 1997. évi XXVII. tv. A b) és d) pont a Cstv. eredeti szövege. Az (1) bekezdés c) és e) pontját az 1993. évi LXXXI. tv. állapította meg. Az f) pontot az 1997. évi XXVII. tv., míg a (2) bekezdést az 1993. évi LXXXI. tv. iktatta be.

Cstv. 32. § Ha az adós nem köteles beszámolót készíteni, a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete szerint indított fizetésképtelenségi eljárásban a felszámoló az adós nyilvántartásai alapján vagy egyéb módon megállapítja az eljárásba vonható vagyont, s erről nyitó mérleget készít.

Jegyzet: A szakasz eredeti szövegét hatályon kívül helyezte az 1993. évi LXXXI. tv., az új szövegezést a 2004. évi XXVII. tv. állapította meg.

Cstv. 33. § (1) A bíróság az adott gazdálkodó szervezettől a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett jövedelemnek 50%-ig vagy - ha a vezető jövedelme nem állapítható meg - 1 millió forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja a gazdálkodó szervezet vezetőjét, aki a 31. §-ban foglalt kötelezettségét elmulasztotta, vagy valótlan adatokat közölt, akkor is, ha már nem áll az adósnál munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyban, tagsági viszonyban, vagy vezetői tisztségviselői minősége megszűnt.

(2) Az (1) bekezdésben említett vezetőt a bíróság kötelezheti, hogy viselje azokat a költségeket, amelyek a 31. §-ban foglalt feladatoknak a felszámoló részéről megbízott szakértő által történő elvégeztetésével merültek fel.

(3) Ha a felszámoló által megbízott szakértő az adósnál a vállalkozás számviteli rendjét érintő hiányosságokat, a mérleg, a főkönyvi könyvelés, a naplófőkönyv és az analitikus nyilvántartás közötti eltérést állapít meg, ezt köteles a felszámolóval írásban azonnal közölni.

(4) A felszámoló a tudomására jutott bűncselekményt - ha az elkövető ismert, annak megjelölésével - köteles az eljárás lefolytatására illetékes hatóságnak írásban bejelenteni.

Jegyzet: Az 1997. évi XXVII. tv.-nyel megállapított szöveg.

Cstv. 33/A. § (1) A hitelező vagy a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól [6. § (1) bekezdés] annak megállapítását, hogy azok akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el (ideértve a környezeti terhek rendezését is), és ezáltal a társasági vagyon a keresetben meghatározott mértékben csökkent. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges.

(2) Mentesül a felelősség alól az (1) bekezdésben említett vezető, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek csökkentése érdekében. Amennyiben a vezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően nem tett eleget az adós éves beszámolója [összevont (konszolidált) éves beszámolója] külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt.

Jegyzet: A szakaszt a 2006. évi VI. tv. iktatta be.

Cstv. 34. § (1) A felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályok­ban meghatározott jogai.

(2) A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. A felszámolás kezdő időpontjától az adós cég nevét a "felszámolás alatt", illetve "f.a." toldattal kiegészítve kell használni.

(3) A felszámoló kérelmére tájékoztatást ad a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselőjének, hogy kik és milyen összegre nyújtottak be hitelezői igényt, azokat a felszámoló elfogadta-e, és hova sorolta be, valamint tájékoztatást ad az 57. § (1) bekezdésének a) és c) pontjaiban felsorolt követelések összegéről és jogosultjairól. A képviseleti meghatalmazást közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában kell a felszámolóhoz benyújtani.

Jegyzet: A szakasz szövegét az 1997. évi XXVII. tv. állapította meg.

Cstv. 35. § (1) A felszámolás kezdő időpontjában a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá (esedékessé) válik.

(2) A pénztárosok után

a) az eredeti lejárati időig szerződéses kamat; és

b) az eredeti lejárati időtől a kiegyenlítésig vagy legfeljebb a felszámolási zárómérleg elkészítésének időpontjáig késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá pótlék és bírság jellegű követelés érvényesíthető.

Jegyzet: Az (1) bekezdés a Cstv. eredeti szövege, a (2) bekezdést az 1997. évi XXVII. tv. állapította meg.

Cstv. 36. § (1) A felszámolás során csak olyan követelés számítható be, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett, és amelynek tekintetében a felszámolás kezdő időpontját - vagy ha a követelés később keletkezett, a keletkezését - követően nem került sor engedményezésre.

(2) A felszámolás kezdő időpontját megelőzően létrejött, pozíciólezáró nettósításra irányuló megállapodás esetén a hitelezőnek a nettó követelést kell a felszámolónak bejelentenie, illetve a felszámoló a nettó követelést érvényesíti. A pozíciólezáró nettósításon alapuló nettó követelés kiszámítása során irányadó értéknap a felek megállapodásában meghatározott, de minden esetben a hitelezői igények bejelentésére - a 28. § (2) bekezdés f) pontja vagy a külön jogszabály alapján - nyitva álló határidő lejártát megelőző időpont.

Jegyzet: Megállapította az 1997. XXVII. tv. A szakasz számozását módosította és a (2) bekezdés szövegét beiktatta a 2004. évi XXVII. tv.

Cstv. 37. § (1) Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de egy éven belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és kielégíti, ha az 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. Több késedelmesen bejelentkező hitelező között a kielégítési sorrend általános szabályai (57-58. §) az irányadók.

(2) A felszámolás alatt keletkezett és felszámolási költségnek nem minősülő követelések tekintetében - ha a felszámolási zárómérleget még nem nyújtották be - a hitelezői igényt a követelés esedékessé válásától számított 40 napon belül kell a felszámolónak bejelenteni, aki a követelést a - 28. § (2) bekezdésének f) pontjában foglalt - határidőn belül benyújtott hitelezői igények között veszi nyilvántartásba. A 40 nap elteltével, de 1 éven belül - legalább a felszámolási zárómérleg benyújtásáig - bejelentett igények nyilvántartásba vételére és kielégítésére az (1) bekezdés az irányadó.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben foglalt esetekben az egyéves határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Jegyzet: Az (1) bekezdés szövegét az 1993. évi LXXXI. tv. módosította, a (2) és (3) bekezdés szövegét az 1997. évi XXVII. tv. állapította meg.

Cstv. 38. § (1) Az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában, folyamatban lévő - a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos - végrehajtási eljárásokat, a végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) haladéktalanul meg kell szüntetni, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, a végrehajtás költségeinek levonása után fennmaradó, de még ki nem fizetett pénzeszközöket a kijelölt felszámolónak kell átadni. Az adós ingatlanán fennálló végrehajtási jog a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik. A felszámoló a végrehajtói díjjegyzékben foglalt díjfelszámítás ellen külön jogszabály rendelkezései szerint végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A bíróság a felszámolást elrendelő jogerős végzést megküldi a végrehajtást elrendelő, vagy - ha azt ismeri - közvetlenül a foganatosító bíróságnak (hatóságnak); a végrehajtást elrendelő bíróság (hatóság) a felszámolás elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtást foganatosító bíróságot (hatóságot).

(2) A felszámolás kezdő időpontja előtt indult peres és nemperes eljárások a korábban eljáró bíróság előtt folytatódnak. A pénzkövetelés érvényesítése céljából a felszámolás kezdő időpontja előtt indított eljárás a hitelezőt nem mentesíti a 28. § (2) bekezdésének f) pontjában és a 46. § (7) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítése alól. A hitelező pervesztessége esetén a 46. § (7) bekezdése alapján teljesített befizetést - a hitelező kérelmére - 30 napon belül vissza kell fizetni. A hitelező részleges pervesztessége esetén a megítélt követelésnek megfelelő befizetésen felüli összeget kell - a hitelező kérelmére - 30 napon belül visszafizetni.

(3) A felszámolás kezdő időpontja után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni azzal, hogy a hitelező - a gazdálkodó szervezet által indított perben - a gazdálkodó szervezettel szemben a felszámolás kezdő időpontjában fennálló követelését beszámítási kifogásként érvényesítheti, feltéve, hogy a követelés jogosultja a felszámolás kezdő időpontjában is a hitelező volt.

(4) Az adós ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló elidegenítési és terhelési tilalom a felszámolás kezdő időpontjában, a visszavásárlási és vételi jog, valamint a zálogjog a vagyontárgy értékesítésével megszűnik. Ha a visszavásárlási vagy a vételi jog jogosultja a felszámolás kezdő időpontja után a vagyontárgyat egyoldalú nyilatkozattal megvásárolja, az adóssal szemben beszámítással nem élhet. A szükségessé vált törlést az ingatlan-nyilvántartásban - a felszámoló által megküldött értékesítési jegyzőkönyv vagy adásvételi szerződés alapján - az ingatlanügyi hatóság, illetve a jelzálogjogot nyilvántartó más szervezet végzi.

(5) Ha az adós valamely kötelezettség biztosítására a felszámolás kezdő időpontjáig óvadékot nyújtott, a jogosult a felszámolás megindulásától függetlenül az óvadékból a Ptk. 271. §-a szerint kielégítheti követelését, ezt követően köteles a fennmaradó összeget a felszámoló részére elszámolással haladéktalanul kiadni. Ha az óvadék jogosultja a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított három hónapon belül nem él a Ptk. 271. § szerinti jogaival, követelésének kielégítésére zálogjogosultként tarthat igényt. Ha a jogosult az adós többségi befolyása (Ptk. 685/B. §) alatt áll, az óvadék tárgyát a felszámolás közzétételekor köteles haladéktalanul kiadni a felszámolónak - mint az adós képviselőjének -, aki a továbbiakban az óvadéki szerződésnek megfelelően jár el, és a jogosultnak járó összeget csak akkor adja ki, ha a 40 § szerinti megtámadási határidő anélkül telt el, hogy a jogosult és az adós között létrejött szerződést megtámadták volna.

Jegyzet: Megállapította az 1997. évi XXVII. tv. Az (1) bekezdést módosította a 2004. évi XXVII. tv., a (4) bekezdést módosította a 2006. évi CIX. tv., az (5) bekezdés szövegét megállapította és a (6) bekezdést hatályon kívül helyezte a 2004. évi XXVII. tv.

Cstv. 39. § (1) A hitelezői választmány megalakítása céljából a felszámoló a felszámolást elrendelő végzés közzétételi időpontjától számított 90 napon belül köteles a nyilvántartásba vett hitelezőket összehívni.

(2) A felszámoló eltekinthet a hitelezői választmány összehívásától, ha a felszámolás folyamán nyilvánvalóvá válik, hogy a 63/A. § szerinti egyszerűsített felszámolás bejelentése szükséges.

(3) A felszámoló legalább 15 nappal megelőzően tájékoztatja a választmányt az általa megkötendő - a mindennapi gazdálkodás körét meghaladó - szerződésekről, a hatályos szerződések felmondásáról, valamint készleteinek selejtezéséről azzal, hogy arra a közléstől számított 8 napon belül észrevételt tehet. A felszámoló kivételesen indokolt esetben e határidőktől eltérhet. A felszámoló a hitelezői választmánynak félévenként elszámolást és jelentést küld a felszámolási költségek alakulásáról.

Jegyzet: A szakasz (1) és (3) bekezdését az 1997. évi II. tv., míg a (2) bekezdés szövegét az 1993. évi LXXXI. tv. állapította meg.

Cstv. 40. § (1) A tudomásszerzéstől számított 90 napon, de legfeljebb a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától számított 1 éven belül a hitelező, avagy az adós nevében a felszámoló a bíróság [6. § (1) bekezdés] előtt keresettel megtámadhatja az adósnak

a) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző öt éven belül és azt követően megkötött, az adós vagyonának csökkentését eredményező szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha az adós szándéka a hitelező vagy hitelezők kijátszására irányult, és a másik fél erről a szándékról tudott vagy tudnia kellett,

b) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző két éven belül és azt követően megkötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás vagy a harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet;

c) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző kilencven napon belül és azt követően kötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya egy hitelező előnyben részesítése, különösen egy fennálló szerződésnek a hitelező javára történő módosítása vagy biztosítékkal nem rendelkező hitelező számára biztosíték nyújtása.

(2) A felszámoló az adós nevében az (1) bekezdés szerinti határidőn belül visszakövetelheti az adós által a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző hatvan napon belül és azt követően nyújtott szolgáltatást, ha annak eredménye egy hitelező előnyben részesítése és a szolgáltatás nem minősül a rendes gazdálkodás körébe tartozó szolgáltatásnak. Hitelező előnyben részesítésének minősül különösen valamely tartozás esedékesség előtti kiegyenlítése.

(3) Ha az adós a többségi befolyása (Ptk. 685/B. §) alatt álló gazdálkodó szervezettel, továbbá ha a gazdálkodó szervezet tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, illetve annak hozzátartozójával köt szerződést, az (1) bekezdés a) és b) pontjainak alkalmazásában a rosszhiszeműséget, illetőleg az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget és az ingyenességet az egymással közvetlen vagy közvetett összefonódásban nem álló, de azonos személy vagy gazdálkodó szervezet befolyása alatt működő gazdálkodó szervezetek egymás közti szerződéskötése esetén.

(4) Nem gyakorolható az (1) bekezdés c) pontja szerinti megtámadási és a (2) bekezdés szerinti visszakövetelési jog

a) a pozíciólezáró nettósításra irányuló szerződés alapján történt nettósítás esetében,

b) az óvadék tárgyának a Ptk. 270. § (5) bekezdése alapján egyenértékű fedezettel való helyettesítése és a Ptk. 270. § (6) bekezdése alapján történt kiegészítő biztosíték nyújtása esetében.

(5) Ha az (1) bekezdés szerinti határidőn belül a felszámoló tudomására jut az (1) vagy (2) bekezdés szerinti jogügylet, úgy erről haladéktalanul köteles a hitelezői választmányt, vagy a hitelezőt tájékoztatni, és a bizonyítékokat egyidejűleg megküldeni. Az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a hitelező akkor is jogosult a szerződés megtámadására, ha az (1) bekezdés szerinti határidő már eltelt vagy abból 15 napnál kevesebb van hátra.

Jegyzet: Az (1) bekezdés szövegét az 1997. évi XXVII. tv. állapította meg, majd módosította a 2004. évi XXVII. tv. és a 2006. évi VI. tv., a (2) és (3) bekezdést az 1993. évi LXXI. tv. hatályon kívül helyezte, az új szövegét a 2004. évi XXVII. tv. állapította meg, majd a (3) bekezdés szövegét módosította a 2006. évi VI. tv., a (4) és (5) bekezdés szövegét a 2004. évi XXVII. tv. állapította meg, illetve módosította.

Cstv. 41. § (1) A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezők és az adós között bármikor helye van egyezségnek. Mindazok, akik a felszámolási eljárásba hitelezőként nem jelentkeztek be, egyezségkötés esetén az eljárás befejezését követően követelésüket az adóssal szemben nem érvényesíthetik.

(2) Az egyezség előkészítése és annak megkötése esetén a gazdálkodó szervezetet megillető jogokat a 8. § (1) bekezdésében felsorolt szervek gyakorolják. E szervek az egyezség feltételeire vonatkozó határozatukat olyan eljárás keretében hozzák meg, amelyet a gazdálkodó szervezetre vonatkozó külön jogszabály a megszűnésről szóló döntéséhez előír. Az egyezségi tárgyaláson és az egyezséget tartalmazó okirat aláírásakor a 8. § (1) bekezdésében felsorolt szervek képviselője jár el. A képviseleti meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű okiratba kell foglalni. Az egyezségkötés előkészítése érdekében a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szerv a felszámolótól a 34. § (3) bekezdésében meghatározott adatokon túlmenően tájékoztatást is kérhet.

(3) Az egyezség megkötésében az 57. § (1) bekezdés a), c) pontjában felsorolt követelések jogosultjai nem vehetnek részt.

(4) Az egyezségi tárgyalásra az adós köteles a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot készíteni.

(5) A bíróság az adós kérelmére, a kérelem beérkezését követően 60 napon belül egyezségi tárgyalást tart, melyre az adóst, a felszámolót és az egyezség megkötésére jogosult hitelezőket idézi a fizetőképesség helyreállítására alkalmas program és az egyezségi javaslat, valamint a hitelezők felsorolásának kézbesítésével.

Jegyzet: A szakasz (1) és (2) bekezdését az 1997. évi XXVII. tv., a (3) és (4) bekezdés a Cstv. eredeti szövege, az (5) bekezdést az 1997. évi XXVII. tv. iktatta be.

Cstv. 42. § Az egyezségi tárgyalás során a bíróság a felszámoló javaslata alapján végzésben - figyelembe véve az 57. § (1) bekezdés a), c) pontjaiban felsorolt követeléseket - meghatározza az egyezség körébe vonható vagyon mértékét.

Jegyzet: Megállapította az 1997. évi XXVII. tv.

Cstv. 43. § (1) Az egyezségi tárgyalás során a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és a hitelezők megállapodhatnak a tartozások

a) kielégítésének sorrendjében,

b) teljesítési határidejének módosításában,

c) kielégítésének arányában és módjában, továbbá

d) mindabban, amit a felek az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében vagy egyébként szükségesnek tartanak, különös tekintettel a bevételek növekedését eredményező intézkedésekre.

(2) A hitelezők az egyezség megtartásának ellenőrzésére egy vagy több hitelezőt vagy kívülálló személyt jelölhetnek ki.

Jegyzet: A Cstv. által megállapított eredeti szöveg.

Cstv. 44. § (1) Egyezségre akkor kerülhet sor, ha ahhoz az egyezség megkötésére jogosult hitelezők legalább fele minden csoportban [57. § (1) bekezdés b), d), e), f) és g) pontjai] hozzájárul feltéve, hogy követelésük az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi. Ebben az esetben az egyezség hatálya - az 57. § (1) bekezdés a), c) pontjaiban felsorolt követelések jogosultjainak kivételével - valamennyi hitelezőre kiterjed (kényszeregyezség).

(2) A felszámoló az egyezségkötés napjával köteles a 52. § (3) bekezdése szerinti felszámolási zárómérleget és az 52. § (4) bekezdése szerinti bevétel-költségkimutatást elkészíteni, és azt az adóhatóságnak az egyezségkötést követő 30 napon belül átadni.

(3) Az egyezségkötés időpontjában vitatott követeléssel rendelkező hitelezőnek járó, a saját csoportja szerinti kielégítésnek megfelelő összeget elkülönítve kell kezelni. Ez a hitelező az egyezségkötésben nem vehet részt, követelését az egyezség létrejötténél figyelembe vehető követelések (1) bekezdés szerinti számításnál nem kell figyelembe venni, de a követelése fennállásának jogerős bírósági megállapítása esetében a kényszeregyezség rá is kihat.

(4) A vitatott követeléssel rendelkező hitelező részére a (3) bekezdés szerint jutó vagyonhányadot a jogvita jogerős befejezését követően kell kiadni, feltéve, hogy a követelés fennállását jogerős bírósági határozat megállapította. A vagyonhányad kezelésével kapcsolatos esetleges költségeket a vagyonhányadból kell fedezni. A vagyon kiadásakor a hitelező részére elszámolást kell átadni a vagyonnal kapcsolatos bevételekről és kiadásokról. Ha az egyezség megkötése után kiderül, hogy a hitelező követelése alaptalan volt, úgy a külön kezelt vagyonhányadot a csoporton belüli többi hitelező között kell felosztani követelésük arányában, teljes kielégítésük erejéig. E felosztásért a gazdálkodó szervezet a felelős.

Jegyzet: A szakasz (1) bekezdésének számozását módosította az 1997. évi XXVII. tv., a (2), (3) és (4) bekezdését megállapította az 1997. évi XXVII. tv.

Cstv. 45. § (1) Ha az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik és az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság az egyezséget jóváhagyja [60. § (2)-(3) bekezdés], ellenkező esetben azt megtagadó végzést hoz.

(2)

Jegyzet: A szakasz (1) bekezdése a Cstv. eredeti bekezdése, a (2) bekezdést az 1993. évi LXXXI. tv. helyezte hatályon kívül.

A felszámoló eljárása

Cstv. 46. § (1) A felszámoló felméri a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket.

(2) A felszámoló nyitó felszámolási mérleget készít, megtervezi a felszámolás végrehajtásához szükséges költségeket és ütemtervet készít, ideértve a gazdasági tevékenység ésszerű befejezéséhez, valamint az állagmegóvásához szükséges feladatokat és pénzügyi feltételeket, különös tekintettel a felesleges munkaerő leépítésére. A felszámoló az ütemtervet köteles a hitelezői választmánynak vagy bármely hitelezőnek - kérésre - bemutatni, aki az ellen a bíróságnál kifogással élhet (51. §)

(3) Ha a hitelezők választmányt alakítottak, a felszámoló az adós gazdasági tevékenységének felszámolás alatti továbbfolytatásához köteles megszerezni a választmány hozzájárulását a felszámolás közzétételét követő 120 napon belül. Ha a választmány később jön létre, a hozzájárulást a választmány megalakulásának bejelentésétől számított 60 napon belül kell beszerezni.

(4) A választmány (3) bekezdés szerinti hozzájárulása egy évre szól. Ha a felszámoló az egy év elteltével tovább akarja folytatni a tevékenységet, meg kell szereznie ehhez a választmány jóváhagyását, legkésőbb az egy év elteltét megelőző 30 napon belül.

(5) A felszámoló külön nyilvántartásba veszi

a)

b) a 28. § (2) bekezdés f) pontjában előírt határidőben bejelentett követeléseket, és

c) a 28. § (2) bekezdés f) pontjában előírt határidőn túl, de egy éven belül bejelentett követeléseket.

(6) A felszámoló az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti követeléseket a bejelentési határnapot követő 45 napon belül köteles felülvizsgálni, az érdekeltekkel egyeztetni és a vitathatónak minősített igényeket elbírálás végett 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnak megküldeni, s ezen felülvizsgálat eredményeit az 50. § (2) bekezdésében előírt közbenső mérlegbe építeni.

(7) Az (5) bekezdésében meghatározott követelések - kivéve az adóhatóság által érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követeléseket, valamint az 57. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt követeléseket - nyilvántartásba vételének a feltétele, hogy a hitelező a követelése 1%-át, de legfeljebb 1000 Ft-ot és legfeljebb 100 000 Ft-ot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára - a bírósági ügyszámra hivatkozással - befizessen és ezt a felszámolónak igazolja. A hitelezők által befizetett összeget, mint hitelezői követelést, az 57. § (1) bekezdésének f) pontja szerint kell besorolni. A Gazdasági Hivatal a felszámolót félévente tájékoztatja a számlán lévő összeg nagyságáról.

(8) Ha a bejelentett követelést a felszámoló elismeri - de a jogosult nem kívánja a (7) bekezdésben foglalt összeget az elkülönített számlára befizetni - a jogosult kérésére a felszámoló az elismert követelésről köteles haladéktalanul kiadni a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 5. pontjában foglalt nyilatkozatot, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontját követően a bejelentett követelést nem engedményezték.

Jegyzet: A szakasz (1) bekezdése a Cstv. eredeti szövege, a (2) bekezdést az 1997. évi XXVII. tv. módosította, a (3) és (4) bekezdést az 1997. évi XXVII. tv. iktatta be. Az (5) bekezdés számozását módosította, egyben a korábbi (5) bekezdést hatályon kívül helyezte az 1997. évi XXVII. tv. Az (5) bekezdés a) pontját az 1993. évi LXXXI. tv. helyezte hatályon kívül, a b) és c) pont a Cstv. eredeti szövege, a (6) bekezdés számozását és szövegét módosította az 1997. évi XXVII. tv., a (7) és (8) bekezdést az 1997. évi XXVII. tv. iktatta be.

Cstv. 47. § (1) A felszámoló jogosult az adós által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől a felszámoló elállhat. A másik felet ennek folytán megillető követelés az elállás illetve a felmondás közlésétől számított 40 napon belül a felszámolónak való bejelentéssel érvényesíthető.

(2) A felszámoló köteles azonnali hatállyal a gazdasági munkaközösség részére adott felelősségvállalásról szóló nyilatkozatot visszavonni, ha a felszámolás kezdő időpontját követő 60 napon belül nem került sor egyezség megkötésére.

(3) A felszámoló nem gyakorolhatja az (1) bekezdésben meghatározott azonnali hatályú felmondás, illetőleg elállás jogát a természetes személyeknek - a szolgálati lakás és garázs kivételével - a lakásokra fennálló bérleti szerződései, az iskolával vagy tanulóval a gyakorlati képzés szervezésére kötött szerződések, a munkaszerződések, a nem gazdasági tevékenységgel összefüggő kölcsönszerződés, a szövetkezeti tagok vállalkozás jellegű jogviszonyával összefüggő szerződései, valamint a kollektív szerződés tekintetében. A pozíciólezáró nettósításról rendelkező szerződés vagy keretszerződés hatálya alá tartozó szerződésektől elállni, azokat felmondani csak egyszerre lehet.

(4) A tartási és életjáradéki szerződés felmondása esetén a másik felet megfelelő kielégítés illeti meg.

(5) A felszámolás kezdő időpontjától - a jogszabályok, a kollektív szerződés és a belső szabályzatok és a munkaszerződések keretei között - a felszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat, és teljesíti a kötelezettségeket.

(6) A felszámoló a felszámolás kezdő időpontját követően a munkabérek emelésére csak a választmány egyetértésével vállalhat új kötelezettséget.

Jegyzet: Az (1) bekezdést az 1997. évi XXVII. tv. módosította. A (2) bekezdést az 1993. évi LXXXI. tv. módosította. A (3) bekezdés szövegét az 1993. évi LXXXI. tv. állapította meg. A (4) bekezdés a Cstv. eredeti szövege, az (5) és (6) bekezdést beiktatta az 1977. évi LXXVII. tv.

Cstv. 48. § (1) A felszámoló az adós követeléseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát értékesíti. A felszámoló a vagyont - kedvezőbb értékesítés érdekében - a hitelezőknek a 44. §-ban meghatározott arányú egyetértése esetén korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság vagy szövetkezet részére nem pénzbeli betétként (hozzájárulásként) rendelkezésre bocsáthatja.

(2)

(3) A felszámoló a felszámolási eljárás alatt köteles gondoskodni az adós vagyonának megóvásáról, megőrzéséről, különösen a mezőgazdaságilag művelhető földek termőképességének fenntartásáról, az erdőfelújítási és erdőállomány nevelési munkák elvégzéséről, továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi és műemlékvédelmi követelmények betartásáról, a felszámolás kezdő időpontját megelőző időszakból eredő, bizonyított környezeti károsodások, környezeti terhek olyan rendezéséről, amely az eljárás során a környezeti károsodások, illetve terhek elhárítását, megszüntetését, illetve a vagyontárgyaknak a környezeti terhekkel történő értékesítését is jelenti.

(4) A felszámolási eljárás alatt betartandó környezet-, természet- és műemlékvédelmi követelményeket - ideértve a 31. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt nyilatkozat tartalmának meghatározását és a környezeti állapotvizsgálatra való kötelezés lehetőségét - a környezeti károk, illetve terhek rendezésének követelményeit és módját, továbbá az ebből eredő, az 57. § (2) bekezdés szerint felszámolási költségnek minősülő kiadások körét kormányrendelet szabályozza.

(5) Az eljárás alatt folytatott tevékenység környezet-, természet- és műemlékvédelmi követelményeinek betartására, valamint a környezeti károk, illetve terhek rendezésére az adóst az illetékes hatóság határozatban kötelezheti.

Jegyzet: A szakasz szövegét az 1993. évi LXXXI. tv. állapította meg, a (2) bekezdést az 1997. évi XXVII. tv. helyezte hatályon kívül.

Cstv. 49. § (1) A felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A felszámoló az értékesítést pályázat vagy árverés keretében végzi. Ezen eljárások alkalmazásától csak akkor tekinthet el a felszámoló, ha ehhez a választmány hozzájárul, vagy ha a várható bevételek nem fedezik az értékesítés költségeit, vagy ha a várható bevételek és az értékesítés előrelátható költségei közötti különbség kevesebb, mint 100 000 Ft. Ebben az esetben a felszámoló az értékesítés egyéb nyilvános formáját is alkalmazhatja a kedvezőbb eredmény elérése érdekében.

(2) Az értékesítést - ha a választmány ettől eltérően nem rendelkezik - a felszámolás közzétételének időpontjától számított 120 napon belül kell megkezdeni.

(3) Az értékesítésen a felszámoló, a vagyonfelügyelő, annak tulajdonosa (tagja, részvényese, létesítője), illetve annak vezető tisztségviselője, valamint ezek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot nem szerezhet.

(4) A tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot szerző fél a nyilvános értékesítésen az adóssal szemben beszámítással nem élhet.

(5) Ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során az e törvényben foglalt - az értékesítés formáira és a közjegyző igénybevételére vonatkozó - rendelkezéseknek nem tesz eleget, az érdekelt fél az értékesítéstől számított 30 napon belül az értékesítés - így különösen a pályázat, árverés - eredményeként megkötött adásvételi szerződést a bíróságnál [6. § (1) bek.] keresettel megtámadhatja. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(6) Ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során az elővásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elővásárlásra jogosult az (5) bekezdésben foglalt jogvesztő határidő alatt keresetével a bírósághoz [6. § (1) bek.] fordulhat.

Jegyzet: Megállapította az 1997. évi XXVII. tv.

Cstv. 49/A. § (1) A felszámoló a nyilvános pályázati felhívást a Cégközlönyben - a pályázatok benyújtására megállapított kezdő időpontot legalább 15 nappal megelőzően - teszi közzé, amelynek tartalmaznia kell:

a) az értékesítésre kerülő vagyon megjelölését,

b) az értékesítés feltételeit,

c) az ajánlatok benyújtásának formáját, időpontját, az átvétel és az elbírálás módját,

d) a részletes pályázati feltételeket tartalmazó dokumentum átvételének és az információ kérésének módját.

(2) A felszámoló az ajánlatok felbontását közjegyző jelenlétében köteles lefolytatni. A közjegyző az eljárásról jegyzőkönyvet készít. A felszámoló a pályázat értékelését és annak eredményét jegyzőkönyvbe foglalja, amelyet megküld a választmánynak.

(3) A jegyzőkönyvek megtekintését - kérésre - bármely hitelező részére lehetővé kell tenni.

(4) A felszámoló a pályázatot megfelelő ajánlat hiányában eredménytelennek nyilváníthatja, és új pályázatot írhat ki. Ha több megfelelő, azonos értékű (a vételár vonatkozásában legfeljebb 10%-kal eltérő) pályázat érkezik, a felszámoló köteles a pályázók között nyilvános ártárgyalást tartani, melynek feltételeit az ártárgyalás megkezdését megelőzően a felekkel közölnie kell.

Jegyzet: Beiktatta az 1997. évi XXVII. tv.

Cstv. 49/B. § (1) Az árverést a felszámoló árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti

a) az adós nevét és székhelyét;

b) az árverés helyét és idejét;

c) az árverésre kerülő vagyontárgyakat és becsértéküket;

d) ingóság árverése esetén azt, hogy az ingóságot az árverés előtt hol és mikor lehet megtekinteni;

e) ingatlan árverése esetén

ea) az ingatlan-nyilvántartási adatokat,

eb) az ingatlan tartozékait, az épületnél jellemző sajátosságokat, továbbá beköltözhető vagy lakott állapotát,

ec) az árverési előleg összegét; és

f) az egyéb lényeges körülményeket.

(2) A felszámoló az árverési hirdetményt az árverést megelőzően legalább 15 nappal a Cégközlönyben közzéteszi.

(3) Ha az árverésen a felajánlott vételár nem éri el a becsértéket, a felszámoló újabb árverés tartásáról határozhat, vagy a vételárat legfeljebb a becsérték feléig leszállíthatja. Ha ezen az áron sem érkezik ajánlat, a felszámoló az árverést sikertelennek nyilvánítja.

(4) Ingatlanra az árverezhet, aki előlegként az ingatlan becsértékének 5%-át legkésőbb az árverés megkezdése előtt a felszámolónál letétbe helyezi. A vevő köteles a teljes vételárat az árverési hirdetményben közzétett feltételek szerint az adós számlájára befizetni. Ha ezt a vevő elmulasztja, az előlegét elveszti. Az ingatlan árverésen történő értékesítése - ha e törvény másként nem rendelkezik - nem érinti harmadik személynek az árverés időpontjában az ingatlanra bejegyzett és az ingatlan-nyilvántartáson kívül fennálló jogait. Ha a 49. § (5)-(6) bekezdésében foglaltak szerint per indult, annak jogerős befejezéséig a befizetett összeget elkülönített, kamatozó számlán kell tartani.

(5) Ingóság árverezése esetén a legtöbbet ajánló köteles a vételárat azonnal kifizetni. Ha a vevő a vételárat nem fizeti ki, az ingóságot tovább kell árverezni, kivéve, ha a vételár az 1 millió forintot meghaladja. Ebben az esetben a felszámoló a kifizetésre legfeljebb 60 napos határidőt állapíthat meg. A fizetést elmulasztó vevő nem vehet részt a vagyontárgy további vagy újabb árverezésében.

(6) A felszámoló az árverést közjegyző jelenlétében köteles lefolytatni, a közjegyző az árverésen jegyzőkönyvet készít, amelyről az árverési vevőknek másolatot kell adnia.

Jegyzet: Beiktatta az 1997. évi XXVII. tv.

Cstv. 49/C. § (1) A természetvédelmi oltalom alatt álló területek, valamint a műemlékek értékesítése esetén a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumot mindenki mást megelőzően illeti meg az elővásárlási jog.

(2) Az elővásárlásra jogosult jogát a nyilvános értékesítésen gyakorolhatja oly módon, hogy a véglegesen kialakult vételár ismeretében nyilatkozik vételi szándékáról.

Jegyzet: Beiktatta az 1997. évi XXVII. tv.

Cstv. 49/D. § (1) Ha a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból kizárólag a zálogtárgy megőrzésének - ideértve állaga megóvásának -, értékesítésének költségeit, valamint a külön jogszabályban meghatározott felszámolói díjat vonhatja le, és a fennmaradó összeget - a zálogtárgy értékesítését követően haladéktalanul - az értékesített zálogtárgyat terhelő zálogjoggal biztosított követelések kielégítésére köteles fordítani - több jogosult esetén a Ptk. 256. § (1) bekezdésében meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével.

(2) Vagyont terhelő zálogjog (Ptk. 266. §) esetében - az (1) bekezdéstől eltérően - a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt és az értékesítés költségeivel csökkentett vételár 50%-át kizárólag az értékesített zálogtárgyat terhelő zálogjoggal biztosított követelések kielégítésére fordíthatja a biztosított követelés erejéig - több jogosult esetén a Ptk. 256. § (1) bekezdésében meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével -, ha a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett.

(3) A zálogjoggal biztosított követelésekkel azonos elbírálás alá esik az a követelés, amelynek végrehajtására az ingóságot lefoglalták, illetve a végrehajtási jogot a felszámolás kezdő időpontjáig [28. § (2) bekezdés e) pont] bejegyezték. Ezen követeléseknek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét az ingóság lefoglalásának időpontja, illetőleg a végrehajtási jog bejegyzésének időpontja szerint kell megállapítani.

(4) Nem alkalmazandó az (1)-(2) bekezdés abban az esetben, ha a zálogjog jogosultja a gazdálkodó szervezet tagja, vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársa, valamint az adós többségi befolyása (Ptk. 685/B. §) alatt álló gazdálkodó szervezet.

(5) Az (1)-(2) bekezdés szerinti követelések ki nem egyenlített részének kielégítése, valamint a vételárból a zálogjoggal biztosított követelések kielégítése után fennmaradó összeg felosztása tekintetében a felszámolás körébe tartozó vagyonból történő kielégítés szabályai az irányadók (57-58. §).

Cstv. 50. § (1) Ha a felszámolási eljárás során a hitelezők igényeinek kielégítéséhez elegendő pénzeszköz folyt be, a felszámoló a követelések bejelentésére megadott határidő letelte után, közbenső felszámolási mérleget (továbbiakban: közbenső mérleg) készíthet. A közbenső mérleg tartalmazza a gazdálkodó szervezet tevékenységet lezáró mérlegének adatait. A közbenső mérleget az 52. § (3) bekezdésében, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást az 52. § (4) bekezdésében meghatározott bontásban kell elkészíteni. A szöveges jelentésnek tartalmaznia kell a tevékenységet lezáró mérleg és a közbenső mérleg eltéréseinek, valamint a bevételek és költségek alakulásának részletes magyarázatát.

(2) A felszámolás kezdetétől évente a közbenső mérleg elkészítése kötelező.

(3) A felszámolás várható költségeire és a vitás hitelezői igények fedezetére a közbenső mérleg alapján tartalékot kell képezni.

(4) A tartalékon felüli pénzvagyon terhére - az 57. §-ban megállapított kielégítési sorrendben - a jogerős bírósági, hatósági határozaton alapuló vagy a nem vitatott hitelezői követelések részben vagy egészben kielégíthetők.

(5) A közbenső mérleget, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást és a hitelezők részbeni kielégítésének sorrendjét és összegét tartalmazó részleges vagyonfelosztási javaslatot a felszámoló köteles a hitelezőknek - választmány alakítása esetén a választmánynak is - megküldeni azzal, hogy arra 15 napon beül észrevételt tehetnek. Az (1) bekezdésben meghatározott iratokat a bíróság részére jóváhagyás végett be kell mutatni, a hitelezők (választmány) véleményét is csatolva.

(6) A bíróság a közbenső mérleget és a részleges vagyonfelosztási javaslatot 30 napon belül végzéssel jóváhagyja, vagy elutasítja. A jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A bíróság a végzésben rendelkezik arról, hogy a közbenső mérleg elkészítéséig értékesített vagyontárgyakból és behajtott követelésekből együttesen befolyt összeg 4%-át - az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebből eredő árbevétel 1%-át -, de legalább 50 000 Ft-ot a Gazdasági Hivatal által kezelt, elkülönített számlán lévő összegből a felszámoló részére utalják ki, ha a fenti összeg a számlán az adós hitelezőinek befizetéseiből rendelkezésre áll. Ha a fenti összeg az elkülönített számlán nem, ám az adós cég számláján rendelkezésre áll, a felszámolónak a díjat e számla terhére kell kiutalni. A felszámolónak kiutalt összeget meg kell növelni a kifizetendő összeggel arányos, az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges összeggel.

(7) A követeléseknek a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg alapján történő kielégítéséről - az összegek pontos feltüntetésével - a felszámoló az adós összes hitelezőjét köteles tájékoztatni.

Jegyzet: Az (1) bekezdés utolsó három mondata kivételével a (3), (4) és (7) bekezdés a Cstv. eredeti szövege; az (1) bekezdés utolsó három mondatát az 1997. évi XXVII. tv. iktatta be. A (2) bekezdést az 1997. évi XXVII. tv. módosította, az (5) és (6) bekezdés szövegét pedig az 1997. évi XXVII. tv. állapította meg.

Cstv. 51. § (1) A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett fél a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet. Az adós nevében kifogást a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselője nyújthat be.

(2) A bíróság a kifogás felől soron kívül határoz. Ha a kifogás elbírálása során a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele szükséges, a kifogásolt intézkedés felfüggesztését rendeli el.

(3) Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a felszámoló intézkedését megsemmisíti, és az eredeti állapotot helyreállítja, vagy a felszámoló részére új intézkedés megtételét írja elő, ellenkező esetben a kifogást elutasítja.

(4) A kifogásnak helyt adó végzés ellen a felszámoló, a kifogást elutasító végzés ellen a kifogással élő, a közléstől számított 15 napon belül fellebbezhet.

(5) Ha a felszámoló a kifogásnak helyt adó jogerős bírói végzésnek nem tesz eleget, a bíróság új felszámolót jelölhet ki és kötelezheti a felszámolót az ezzel járó költségek viselésére, valamint a díját csökkentheti.

(6)

Jegyzet: A szakasz (1) bekezdését megállapította az 1997. évi XXVII. tv., a (2) bekezdést az 1997. évi XXVII. tv. módosította, a (3) bekezdés a Cstv. eredeti szövege. A (4) bekezdést az 1993. évi LXXXI. tv. módosította, az (5) bekezdést az 1997. évi XXVII. tv. módosította, a (6) bekezdést pedig az 1997. XXVII. tv. helyezte hatályon kívül.

Cstv. 52. § (1) A felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, és mindezeket megküldi a bíróságnak és a záró mérleg elkészítésének napját követő 30 napon belül az adóhatóságnak, valamint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezéséről. Az adóhatósághoz a záró adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetni.

(2) A felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése kötelező, kivéve, ha az adós ellen folyó per hitelezője pernyertessége esetében - a hitelezőnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyére tekintettel - mód van a hitelező követelésének legalább részbeni kielégítésére.

(3) A felszámolási zárómérleg tartalmazza:

a) a pénzeszközöket,

b) a megmaradt (nem értékesített) vagyontárgyakat, piaci értéken,

c) a be nem hajtott követeléseket,

d) a ki nem egyenlített tartozásokat, ideértve a felszámolási költségek miatti tartozásokat is, könyv szerinti értéken,

e) a fel nem osztható vagyont,

f) a felosztható vagyont.

(4) A bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatás tartalmazza:

a) a tevékenység folytatásával kapcsolatos árbevételeket és költségeket,

b) a vagyontárgyak értékesítésével kapcsolatban a vagyontárgy ellenértékét és nyilvántartási értékét,

c) a felszámolási eljárás során behajtott követeléseket záró egyszerűsített mérleg készítése esetén,

d) a kiegyenlített felszámolási költségeket.

(5) A felszámolási zárómérlegben szereplő be nem hajtott követelések tekintetében a hitelezői követelések erejéig engedményezésnek (Polgári Törvénykönyv 328-330. §-ai) van helye azzal, hogy az ilyen követelésre a Polgári Törvénykönyv 331. §-a az irányadó.

Jegyzet: Az (1) és (2) bekezdés szövegét az 1997. évi XXVII. tv. állapította meg, a (3) és (5) bekezdés szövegét az 1997. évi XXVII. tv. módosította. A (4) bekezdés a Cstv. eredeti szövege.

Cstv. 53. § (1) A felszámoló a gazdálkodó szervezetnek

a) a történeti értékű iratait az illetékes levéltárnak adja át.

b)

(2) A felszámoló a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás ellátásával összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak nyugdíjbiztosítási adatairól (ideértve az esetleg elmaradt, visszamenőleges adatszolgáltatást is) az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által - az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről - kiadott igazolást a felszámoló köteles megküldeni a bíróságnak.

(3) Az irattári anyag fennmaradó részének selejtezéséről, illetőleg jogszabályban meghatározott ideig történő őrzéséről a felszámoló gondoskodik.

(4) A felszámoló megszűnése esetén a (2) bekezdésben megjelölt iratokat és feladatokat az illetékes levéltár veszi át.

Jegyzet: Megállapította az LXXXI. tv., az (1) bekezdés b) pontját hatályon kívül helyezte az 1993. évi CXV. tv., a (2) bekezdést beiktatta az 1993. évi CXV. tv. A (3) és (4) bekezdés számozását módosította az 1993. évi CXV. tv.

Cstv. 54. § A felszámoló a felszámolás során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel. A felszámoló felelőssége az adósnak a felszámolás kezdő időpontjában meglévő - illetve, a felszámolás alatt szerzett - vagyonára [4. § (2) bek.] terjed ki. A felszámoló elvárható gondosságának körébe tartozik, hogy amennyiben a fizetésképtelenség bírósági megállapítása előtti időszakban jogszabályellenes vagyonkimentés történik, és a felszámoló úgy látja, hogy az ilyen vagyonkimentéssel szembeni fellépéssel a felszámolói vagyon növelhető, köteles az eljárásokat megindítani, tájékoztatva erről a hitelezői választmányt is.

Jegyzet: A szakasz a Cstv. eredeti szövege, az utolsó két mondatot azonban az 1997. évi XXVII. tv. iktatta be.

Jegyzet: Hatályon kívül helyezte az 1993. évi LXXXI. tv.

A felszámolási eljárás befejezése

Cstv. 56. § (1) A bíróság a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül megküldi a hitelezőknek. Bármelyik hitelező a kézbesítéstől számított 30 napon belül a felszámolási zárómérlegben és a vagyonfelosztási javaslatban foglaltakat írásban kifogásolhatja. A kifogás benyújtására rendelkezésre álló határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A bíróság tárgyalást tűz ki, amelyre megidézi a kifogást előterjesztő és az arra észrevételt tevő hitelezőket, valamint a felszámolót. A bíróság a kifogásról a tárgyaláson határoz, és annak eredményeképpen a kifogásnak helyt ad, vagy azt elutasítja. A kifogás elutasítása ellen külön fellebbezésnek nincs helye.

(2) Ha a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítésére a felszámolás kezdetétől számított 2 év eltelte miatt került sor és a zárómérlegben szereplő, be nem hajtott követelések jogi sorsa az 52. § (5) bekezdése folytán nem rendeződött, a bíróság a be nem hajtott követeléseket és az értékesítetlen vagyontárgyakat a hitelezők között - követelésük erejéig - a 57. §-ban foglalt kielégítési sorrend figyelembevételével felosztja. A további eljárásra a 60. §-ban foglaltak az irányadók.

(3) Ha az eljárás befejezésekor az értékesítetlen vagyontárgyak között zálogjoggal terhelt vagyontárgy is található, a vagyontárgyaknak a hitelezők közötti felosztásáról rendelkező végzés jogerőre emelkedésével a zálogjog megszűnik. A szükséges eljárás lefolytatása a bíróság végzése alapján hivatalból történik.

(4) Az értékesítetlen vagyontárgyaknak a hitelezők közötti felosztásával bekövetkezett vagyonszerzés - az egyszerűsített felszámolás esetét (63/A. §) is ideértve - illeték- és általános forgalmi adómentes.

(5) Az összes hitelezői igényt meghaladó be nem hajtott követelések felosztására a 61. §-ban foglaltak az irányadók.

Jegyzet: A szakasz szövegét az 1993. évi LXXXI. tv. állapította meg, az (1) és (2) bekezdést az 1997. évi XXVII. tv. módosította. A (3) bekezdést az 1997. évi XXVII. tv. állapította meg, a (4) bekezdést pedig az 1993. évi LXXXI. tv. módosította.

Cstv. 57. § (1) A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:

a) a felszámolás (2) bekezdés szerinti költségei,

b) a felszámolás kezdő időpontja előtt vagyont terhelő zálogjoggal biztosított követelések a zálogtárgy értékének erejéig, figyelembe véve a 49/D. § (2) bekezdése alapján már kifizetett összeget is; ha a vagyont több zálogjog terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a Ptk. 256. §-ának (1) bekezdése az irányadó,

c) a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti,

d) a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerűsített összegét is ideértve), a kis- és mikrovállalkozás, valamint a mezőgazdasági őstermelő követe­lése,

e) a társadalombiztosítási tartozások, és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj tartozások, az adók - kivéve a (2) bekezdés c) pontja szerinti adótartozásokat - és adók módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendő állami támogatások valamint a víz- és csatornadíjak,

f) egyéb követelések,

g) a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás.

h) azok a követelések, amelyek jogosultja a gazdálkodó szervezet tagja, vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársa, valamint az adós többségi befolyása (Ptk. 685/B. §) alatt álló gazdálkodó szervezet, továbbá az adós ingyenes szerződései alapján fennálló követelések.

(2) A felszámolási költségek a következők:

a) az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások - ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, valamint a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat is, továbbá ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is);

b) a felszámolás kezdő időpontja után az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével, továbbá vagyonának megőrzésével kapcsolatos költségek, ideértve a környezeti károsodások és terhek rendezésének költségeit, továbbá a 27/A. § (10) bekezdése szerint létesített polgári jogi jogviszonnyal összefüggésben felmerült kiadásokat, valamint az adósnak azokat a hiteltartozásait, adó- és járulékfizetési (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is), kártérítési kötelezettségeit, amelyek a felszámolási eljárás kezdő időpontja utáni gazdasági tevékenységből keletkeztek, kivéve a nyereségből fizetendő adókat;

c) a vagyon értékesítésével és a követelések érvényesítésével kapcsolatos igazolt költségek;

d) az adóst terhelő, a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből kapott támogatás;

e) a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek;

f) az adós iratanyagának rendezésével, elhelyezésével és őrzésével kapcsolatos költségek;

g) a felszámoló - 49/D. § (1) bekezdés alapján nem érvényesített - díja [60. § (4) bek.], amely tartalmazza a felszámoló által nem a 27/A. § (10) bekezdésében meghatározottak szerint létesített polgári jogi jogviszonnyal összefüggésben felmerült kiadásokat is.

(3) A munkáltató rendes felmondása esetén felszámolási költségként - ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően legalább egy évvel megkötött kollektív szerződés, illetve munkaszerződés magasabb összeget nem állapít meg - a munkavégzés alóli felmentési időre jutó átlagkereset és a végkielégítés azon összege vehető figyelembe, amely a munkavállalót a Munka Törvénykönyve 92. § (2) bekezdése és 93. § (3) bekezdése, illetve a 95. § alapján megilleti. E rendelkezés alkalmazásában az adós vezető állású munkavállalói tekintetében kizárólag a Munka Törvénykönyvében megállapított összeg vehető figyelembe.

(4) Ha a vagyon a költség, a zálogjoggal, óvadékkal biztosított hitelezői követelések és valamennyi más tartozás kielégítésére nem elegendő, a költség és a biztosított hitelezők kielégítését követően először az (1) bekezdés c) majd d) pontja szerinti hitelezőket követeléseik arányában kell kielégíteni.

(5) Ha a (1) bekezdés e)-g) pontjában szereplő követelések kielégítésére nincs elegendő fedezet, az egyes csoportokba tartozó hitelezőket - először az e), az f), majd a g) pontban szereplőket - követeléseik arányában kell kielégíteni.

(6) Ha az (1) bekezdés e) pontjába tartozó hitelezők teljes kielégítésére nincs elegendő fedezet, a csoporton belül először a társadalombiztosítási tartozásokat kell kielégíteni teljes egészében, majd pedig a többi hitelezőt követeléseik arányában.

(7) A felszámoló által nyilvántartásba vett követelés engedményezése nem érinti a követelésnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét.

Jegyzet: Az (1) bekezdés b) pontját az 1996. évi LX. tv. állapította meg. Az (1) bekezdés e) pontját az 1997. évi XXVII. tv. módosította. Az (1) bekezdés d) pontját megállapította az 1997. évi XXVII. tv., a (2) bekezdés a) pontját megállapította az 1996. évi LXXXIX. tv. A (2) bekezdés b) pontját beiktatta az 1994. évi LXVI. tv., a (2) bekezdés c) pontját megállapította az 1993. évi LXXXI. tv. A (2) bekezdés d), e) és f) pontjainak számozását módosította az 1994. évi LXVI. tv. A (2) bekezdés g) pontját megállapította az 1997. évi XXVII. tv., a (3) bekezdést megállapította az 1997. évi XXVII. tv. A (4), (5) és (6) bekezdés a Cstv. eredeti szövege, a (7) bekezdést beiktatta az 1996. évi LX. tv.

Cstv. 58. § (1) Az 57. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában felsorolt követeléseket esedékességükkor, a b) pontban foglalt követeléseket - az a) pontban foglaltak figyelembevételével - a zálogtárgy értékesítésekor, a d)-g) pontban foglalt követeléseket pedig a zárómérleg vagy záró egyszerűsített mérleg jóváhagyása után 30 napon belül kell kielégíteni. A d)-f) pontokban foglalt követelések az 57. §-ban foglaltak szerint a közbenső mérleg alapján is kielégíthetők.

(2)

(3) A felszámoló a jogosultakkal megállapodhat az 57. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt járadékjellegű követelések egy összegben való kielégítésében; megállapodás hiányában a felszámoló köteles a jogosultak javára egyszeri díjú járadékbiztosítási szerződést kötni.

(4) A felszámoló köteles a szakmában szokásos jövőbeni szavatossági jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésére - az 57. § (1) bekezdésének d) pontja szerint e célra elkülönített összeg egyidejű átadásával - más gazdálkodót megbízni, és ezt nyilvánosságra hozni vagy a jogosultak számára egyszeri díjú visszatérítést adni.

Jegyzet: Az (1) bekezdés a Cstv. eredeti szövege, a (2) bekezdést beiktatta az 1994. évi LXVI. tv. A (3) és (4) bekezdés számozását módosította az 1994. évi LXVI. tv.

Cstv. 59. § (1) A felszámoló díjának összege a felszámolás során az el-adott vagyontárgyak árbevétele és a befolyt követelések pénzbevétele együttes összegének 5%-a, de legalább 100 000 Ft. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebből eredő árbevétel 2%-a vehető díjként figyelembe. A bíróság ettől különösen bonyolult ügyben eltérhet. Az egyszerűsített felszámolási eljárásban a felszámoló díja 300 000 Ft. Egyezség esetén a felszámoló díja az egyezség körébe vonható vagyon értékének (42. §) 5%-a, de legalább 100 000 forint. Az e bekezdésben meghatározott felszámolói díjak a díjat terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák.

(2) Ha a felszámoló részére ténylegesen kifizethető díj a 4%-ot meghaladhatja, a díjból a 4%-ot meghaladó részt be kell fizetni a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára, feltéve, hogy a díj (1) bekezdésben foglalt összege a 100 000 Ft-ot meghaladja. Ha az (1) bekezdésben foglalt díj a 100 000 Ft-ot meghaladja, de a 125 000 Ft-ot nem éri el, akkor csak a 100 000 Ft feletti összeget kell befizetni a díjkiegészítési számlára. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén - ha a ténylegesen kifizethető díj az 1%-ot meghaladja - az 1%-ot meghaladó részt kell befizetni a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára. A díjkiegészítési számla javára befizetendő összeggel szemben beszámításnak nincs helye.

(3) Ha a felszámoló ténylegesen kifizethető díja nem éri el a 4%-ot, a bíróság a végzés jogerőre emelkedését követően értesíti a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalát, megjelölve a felszámoló nevét, székhelyét és a részére átutalandó összeget, amely a ténylegesen befolyt díj és a 4% közötti különbözet összege. Ha az (1) bekezdésben meghatározott díj a 100 000 Ft-ot nem éri el, a Gazdasági Hivatal a felszámoló általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen befolyt díját 100 000 Ft-ra egészíti ki.

(4) A Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala a különbözet kiutalását az értesítés beérkezésétől számított 15 napon belül teljesíti, kivéve, ha a díjkiegészítési számlán az értesítés kézhezvételének időpontjában nincs meg a szükséges pénzösszeg. Ebben az esetben a Gazdasági Hivatal az értesítésben megjelölt felszámolókat - megfelelő fedezet esetén - az értékesítések beérkezési sorrendjében elégíti ki.

(5) Egyszerűsített felszámolás esetén 100 000 forintra egészíti ki a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala a felszámoló díját, ha az általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díj nem éri el ezt az összeget. A kiegészítéshez szükséges pénzösszeg kifizetése nem terhelheti a díjkiegészítési számlát. A Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala minden negyedév utolsó munkanapján összesíti - és az erről szóló kimutatást az államháztartásért felelős miniszter részére megküldi, - hogy a tárgynegyedévben az egyszerűsített felszámolások kapcsán, mennyi az a pénzösszeg, amely szükséges ahhoz, hogy a kötelezettségét - ideértve az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges, a kiegészítéssel arányos összeget is - teljesíthesse. A kimutatás alapján az államháztartásért felelős miniszter - a központi költségvetés terhére - a szükséges összeget a Gazdasági Hivatal rendelkezésére bocsátja, amely a pénzösszeg beérkezését követő 15 napon belül teljesíti a felszámolók részére a kifizetéseket. A Gazdasági Hivatalnak a központi költségvetéssel történő elszámolásának, valamint a pénzösszeg folyósításának részletes szabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

Jegyzet: Az (1)-(3) bekezdés szövegét az 1997. évi XXVII. tv. állapította meg, míg a (4) bekezdést az 1997. évi XXVII. tv. iktatta be.

Cstv. 60. § (1) A bíróság a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról, a hitelezők követelésének kielégítéséről, a bankszámlák megszüntetéséről és a központi értéktár megkeresésével az adós által kibocsátott értékpapírok érvénytelenítéséről, valamint kötelezi a felszámolót a még szükséges intézkedések megtételére. Ezzel egyidejűleg dönt a felszámolás befejezéséről és az adós megszüntetéséről, továbbá rendelkezik az adós leányvállalatának, illetve tröszt esetén a tröszti vállalatnak a megszüntetéséről is.

(2) Ha a felek egyezséget kötöttek, a bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben dönt a felszámolási eljárás befejezéséről, a felszámoló díjazásáról, a költségek viseléséről és az egyezségi megállapodásból kizárt hitelezők követeléseinek kielégítéséről.

(3) A bíróság elrendeli az (1)-(2) bekezdés szerinti jogerős végzéseknek a Cégközlönyben való közzétételét, és azokat megküldi a 29. §-ban felsorolt szerveknek.

(4) A felszámolónak az 59. § (1) bekezdése szerint megállapított díját - megnövelve az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges arányos összeggel - elsősorban a Gazdasági Hivatal által kezelt elkülönített számlán rendelkezésre álló összegből kell megfizetni. Ha az elkülönített számlán a díj megfizetésére szolgáló összeg kevesebb, mint az 59. § (1) bekezdése alapján megállapítható díj, a felszámoló a különbözetet felszámolási költségként [57. § (2) bek. g) pont] érvényesítheti,kiegészítve az általános forgalmi adó megfizetéséhez szükséges arányos összeggel.

(5) Ha a (4) bekezdésben foglaltak alapján a felszámolónak az általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díja - figyelemmel az 59. § (2) bekezdésében foglaltakra - meghaladja a 4%-ot, illetve az 1%-ot, a bíróság elrendeli, hogy a 4%-ot, illetve az 1%-ot meghaladó részt a Gazdasági Hivatal által kezelt, illetve az adós számlájáról a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára [59. § (2) bek.] utalják át. Erről a bíróság a végzése megküldésével mind a Gazdasági Hivatalt, mind a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalát értesíti.

(6) Ha a Gazdasági Hivatal által vezetett elkülönített számlán rendelkezésre álló összeg a felszámoló díját és az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges összeget meghaladja, a különbözetet az adós hitelezőinek befizetésük arányában vissza kell fizetni. Amennyiben a hitelezők egy részénél a visszafizetés összege a 300 Ft-ot nem éri el, ezt az összeget a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt díjkiegészítési számlára kell átutalni.

(7) A felszámolási eljárás befejezéséről hozott végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak.

Jegyzet: A szakasz szövegét az 1993. évi LXXXI. tv. állapította meg, az (1) bekezdés szövegét az 1997. évi XXVII. tv. módosította. A (4)-(6) bekezdéseket az 1997. évi XXVII. tv. iktatta be.

Cstv. 61. § (1) Az adós felszámolása esetén a hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyonnak a zárómérlegben [31. § a) pont] szereplő jegyzett tőke vagyonjeggyel arányos részét a vagyonjegyek tulajdonosai között kell felosztani.

(2) A hitelezők követeléseinek kielégítése után fennmaradó vagyonról - ideértve a nem értékesíthető vagyontárgyakat is - az egyes jogi személyek vállalata (Polgári Törvénykönyv 70. §), a leányvállalat, a tröszt keretében működő vállalat esetén az alapító (létesítő) szerv rendelkezik.

(3) Szövetkezet felszámolása esetén a hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyon felosztására a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 91. §-ának (1) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(4) Közkereseti társaság, betéti társaság, egyesülés, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság felszámolása után a fennmaradó vagyon felosztására - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a gazdasági társaság végelszámolással történő megszűnésére a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvényben irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(5) Az adós felszámolása után az állam tulajdonában maradó vagyonnal az az állami vagyonkezelő szervezet rendelkezik, amely a felszámolt adós vonatkozásában a tulajdonosi jogokat gyako­rolta.

(6) A 4. § (3) bekezdésének b) és d) pontjában, továbbá (4) bekezdésében meghatározott - a felszámolásba be nem vonható - vagyont a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervnek kell átadni, térítés nélkül, könyv szerinti értékben, legkésőbb a felszámolási zárómérleg jóváhagyását követő 30 napon belül. Ha az állam - a 62. § (1) bekezdésben foglalt felelőssége alapján - ezen időpont előtt megtéríti a vagyon értékét, a felszámoló a pénzösszeg átutalását követően a vagyont haladéktalanul a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervnek átadja.

Jegyzet: A szakasz (1) bekezdése a Cstv. eredeti szövege, (2) bekezdését módosította az 1993. évi LXXXI. tv. A (3), (4) és (5) bekezdés szövegét az 1993. évi LXXXI. tv. állapította meg, a (6) bekezdés szövegét az 1997. XXVII. tv. állapította meg.

Cstv. 62. § (1) Az adós vagyonából ki nem elégített hitelezői követelések teljesítéséért az állam nem felel; felelősséggel tartozik azonban - esedékességükkor - az 57. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt járadékjellegű követelésekért, továbbá minden követelés tekintetében a gazdálkodó szervezet olyan vagyontárgyai értékének erejéig, amelyek a 4. § (3) bekezdésének b) és d) pontjai, továbbá (4) bekezdése szerint nem képezik a gazdálkodó szervezet felszámolásba bevonható vagyonát vagy jogszabály rendelkezése folytán forgalomképtelenek.

(2) Ha az állam az (1) bekezdésben foglalt felelőssége alapján a járadékjellegű követelések jogosultjai részére a felszámolás során fizetést teljesít, ezt az összeget - mint állami követelést - az 57. § (2) bekezdésének c) pontjába tartozó hiteltartozásként kell nyilvántartásba venni, és kielégíteni, ha van rá vagyoni fedezet.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti azokat a gazdálkodó szervezettel szemben fennálló követeléseket, amelyek teljesítéséért az állam külön jogszabály alapján felel.

(4) Az állam a vele szemben támasztott követeléseket - azok jellegétől függetlenül - pénzben is kielégítheti.

(5) Azoknak a hitelezőknek az érdekeit, akiknek a követeléséért az állam felelősséggel tartozik, a felszámolónak kell képviselnie.

Jegyzet: Az (1) bekezdést az 1993. évi LXXXI. tv. módosította, a (2) bekezdést az 1997. évi XXVII. tv. iktatta be, a (3) és a (4) bekezdés számozását módosította az 1997. XXVII. tv.

Cstv. 63. § (1) Az egyes jogi személyek vállalata (Polgári Törvénykönyv 70. §), a leányvállalat, a tröszt keretében működő vállalat, a közkereseti társaság, a betéti társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat vagyonából ki nem elégített követelésekért a külön jogszabály alapján felelősséggel tartozó természetes vagy jogi személy felel.

(2) ( A minősített többséget biztosító befolyás alatt álló, valamint egyszemélyes gazdasági társaság felszámolása esetében a befolyással rendelkező, illetve az egyedüli tag (részvényes) korlátlan felelősséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért, amelynek kielégítését a felszámolási eljárás során az adós vagyona nem fedezi, ha a hitelezőnek a felszámolási eljárás során, vagy annak jogerős lezárását követő 90 napos jogvesztő határidőn belül benyújtott keresete alapján a bíróság megállapítja e tagnak (részvényesnek) - az adós társaság felé érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikájára figyelemmel - korlátlan és teljes felelősségét a társaság tartozásaiért.

(3) A felszámolási eljárás jogerős lezárását követő 90 napos jogvesztő határidőn belül - ki nem elégített követelése erejéig - bármely hitelező keresettel kérheti a bíróságtól [6. § (1) bekezdés], hogy a 33/A. § szerinti perben megállapított felelősség alapján kötelezze az adós volt vezetőjét követelésének kielégítésére. Amennyiben határidőben több hitelező terjeszt elő keresetet, a bíróság a pereket egyesíti és a követelések arányos kielégítéséről rendelkezik.

(4) Amennyiben a felszámolási eljárás jogerős lezárásáig a 33/A. § szerinti perben jogerős döntés nem születik, a (3) bekezdésben meghatározott jogvesztő határidő kezdőnapja a 33/A. § szerinti jogerős bírósági döntés napját követő nap.

Jegyzet: Az (1) bekezdés a Cstv. eredeti szövege, a (2) bekezdést beiktatta az 1997. évi CXLIV. tv. és egyben az (1) bekezdés számozását módosította.

A vagyoni hányad rosszhiszemű átruházása miatti felelősség megállapítása

Cstv. 63/A. § Amennyiben az adós ellen megindított felszámolást cégbírósági megszüntetési eljárás előzte meg, és az adós a felszámolás kezdő időpontjában saját tőkéjének 50%-át meghaladó tartozást halmozott fel, a felszámoló vagy a hitelező kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel az adós ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vagyoni hányad átruházásának időpontjában az adós fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követően következett be, illetve az adós ugyan nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen járt el.

Egyszerűsített felszámolás

Cstv. 63/B. § (1) Ha a vagyon a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan, a bíróság a felszámoló kérelmére és írásbeli előkészítése alapján - a kérelem beérkezését követő 15 napon belül - végzésben elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását az 57. § (1) bekezdése alapján, valamint az adós megszüntetését. A bíróság elrendeli a jogerős végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét, és azt megküldi a 29. §-ban foglalt szerveknek.

(2) Az írásbeli előkészítésnek tartalmaznia kell a hitelezői igények összesítését, a felszámoló költségkimutatását, valamint a behajthatatlan követelések, pénz- és vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslatot.

(3) Az írásbeli előkészítés során a felszámolónak a hitelezői igényt bejelentett hitelezőket (választmányt) tájékoztatni kell arról, hogy egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani. Fel kell hívnia a hitelezőket, hogy ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhető vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok szerinti lebonyolításához, úgy azt megfelelő határidőn belül jelentsék be a felszámolónak.

Jegyzet: A szakaszt és az ezt megelőző címet az 1993. évi LXXI. tv. állapította meg, a (3) bekezdést beiktatta az 1997. évi XXVII. tv.

A lakásszövetkezetek felszámolására vonatkozó eltérő rendelkezések

Cstv. 64. § (1) Lakásszövetkezet (1997. évi 12. tvr. 1. §) felszámolása esetén a szövetkezet tulajdonában álló ingatlant - ha az ingatlan tulajdonosai, illetőleg az állandó vagy időleges használat jogával rendelkező tagok másképp nem állapodnak meg - az egyes tulajdonosok, illetőleg tagok érdekeltsége arányában a tulajdonosok vagy tagok közös tulajdonába kell adni.

(2) A hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyonra az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést megfelelően alkalmazni kell.

Jegyzet: A Cstv. által megállapított eredeti szöveg.

V. fejezet

Egyéb rendelkezések

Cstv. 80. § (1) Az e törvényben szabályozott eljárásokban a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot, illetve a helyi önkormányzatot megillető követelésről a követelés behajtására jogosult szervezet lemondhat, vagy a követelést engedményezheti. A követelés behajtására jogosult szervezet a felszámolási eljárásban követelésének bejelentését mellőzheti, amennyiben a felszámolási eljárás kezdeményezését közvetlenül megelőzően általa lefolytatott eredménytelen végrehajtási eljárás megállapításai szerint valószínűsíthető, hogy követelésének a nyilvántartásba vételért fizetendő összeget elérő megtérülése sem várható. Ezekről a követelésekről a követelés behajtására jogosult szervezet külön nyilvántartást vezet, feltüntetve benne azokat az adatokat is, melyek a végrehajtás alá vonható vagyon hiányában a követelés megtérülését nem teszik lehetővé. A követelés bejelentésének mellőzése a követelésről történő lemondásnak minősül. A követelés behajtására jogosult szervezet nem engedményezheti a felszámolási eljárás alatt álló adóssal szemben fennálló azon követelését, melynek megfizetéséért az államot helytállási kötelezettség terheli.

(2) Ha a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető követelés a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényen (a továbbiakban: Tny.) alapuló ellátások - ideértve a korengedményes nyugdíjat is - megtérítése címén áll fenn, úgy a követelés a Tny. 93. §-ának (3) bekezdése szerinti érvényesítésekor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, a Tny. 93. §-ának (4) bekezdése esetén az APEH a követelés behajtására jogosult szervezet.

Cstv. 81. § E törvényben szabályozott felszámolási eljárásban nem kell alkalmazni a földről szóló 1987. évi I. törvény 13. §-ának (3) bekezdésében és az időlegesen állami tulajdonban levő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény 22. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

Hatálybalépés

Cstv. 82. § (1) Ez a törvény 1992. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 50. §-ának (1) bekezdését, 52. §-ának (2), (5) bekezdéseit, 53. §-át, valamint 55. §-át a folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell. Egyébként a hatálybalépés időpontjában folyamatban lévő eljárásokra a korábbi jogszabá­lyok az irányadók. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvényt módosító 1993. évi LXXXI. törvény hatálybalépését követően a felszámolás elrendelését tartalmazó végzés közzététele a Cégközlönyben történik.

(3) E törvény 36. §-ának (2) bekezdése, 38. §-ának (5) bekezdése, 40. §-ának (4) bekezdése és 47. §-ának (3) bekezdése a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az Európai Parlament és a Tanács a pénzügyi biztosítéki megállapodásokról szóló 2002/47/EK irányelvével.

Jegyzet: Az (1) bekezdés a Cstv. eredeti szövege, a (2) bekezdést az 1993. évi LXXXI. tv. módosította.

Módosuló jogszabályok

Cstv. 83. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a)

b)

c)

d)

e)

f)

Jegyzet: Az a) pontot hatályon kívül helyezte az 1993. évi LXXV. tv., a b) pontot az 1993. évi LXXXI. tv. A c) pont beépítésre került az 1990. évi XCI. tv.-be, a d) pont az 1977. évi VI. tv.-be, az e) pont a Ptk.-ba, az f) pontot pedig hatályon kívül helyezte az 1997. évi CXLV. tv.

Hatályukat vesztő jogszabályok

Cstv. 84. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a felszámolási eljárásról szóló 1986. évi 11. törvényerejű rendelet és az ezt módosító 1988. évi 26. törvényerejű rendelet, és az egyes törvények és törvényerejű rendeletek hatályon kívül helyezéséről és módosításáról szóló 1990. évi XXII. törvény 63. §-a;

b)

c) az állami szanálásról szóló 79/1988. (XII. 7.) MT rendelet;

d)

e) a Szanálási Alap létesítéséről szóló 80/1988. (XII. 7.) MT rendelet;

f) a felszámolási eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetek dolgozóinak munkaviszonyával, illetve tagsági viszonyával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/1986. (VII. 16.) MT rendelet;

g) a felszámolási eljárással kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1044/1986. (VIII. 16.) MT határozat;

h) a felszámolási eljárás során felmerült költségek meghatározásáról szóló 20/1986. (VII. 16.) PM rendelet és az ezt módosító 49/1988. (XII. 22.) PM rendelet;

i) a Szanáló Szervezet működéséről szóló 50/1988. (XII. 22.) PM rendelet és az ezt módosító 38/1989. (IX. 28.) PM rendelet.

Jegyzet: A b) pontot az 1997. évi CXLIV. tv., a d) pontot pedig az 1992. évi LV. tv. helyezte hatályon kívül.

Felhatalmazás

Cstv. 85. § (1) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza a folyamatban lévő állami szanálási eljárások befejezésével és a Szanálási Alap lezárásával kapcsolatos feladatokat és ezek elvégzéséről gondoskodjon.

(2) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a Felszámolási Díjfedezeti Alap működésére, az Alapból történő kifizetés rendjére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben határozza meg.

(3) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza a 24. § (1) bekezdésében meghatározott írásbeli felszólítás formai és tartalmi kellékeit.

(4) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza a felszámolást elrendelő jogerős végzés 28. § (1) bekezdésében meghatározott közzétételének szabályait.

(5) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza a zálogtárgy értékesítésekor a felszámolót megillető, a zálogtárgy értékével, illetve a zálogtárggyal összefüggő feladatokkal arányos díj meghatározásának szabályait. Az arányos díj nem lehet az eladási ár 10%-nál nagyobb összeg.

(6) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete 40. cikke által előírt, az ismert hitelezők értesítésének formai és tartalmi kellékeit.

(7) A (3)-(6)bekezdésben szereplő rendeleteket az igazságügy-miniszter legkésőbb e törvény hatálybalépését 90 nappal megelőzően köteles kihirdetni.

Jegyzet: Az (1) bekezdés a Cstv. eredeti szövege, számozását viszont az 1995. évi LXII. tv. módosította, amely a (2) bekezdés szövegét beiktatta.

Csődbűncselekmény

Btk. 290. § (1) Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén

a) a tartozása fedezetéül szolgáló vagyon elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével,

b) színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével,

c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezdéssel, illetve annak továbbfolytatásával, vagy

d) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon

vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel hitelezőjének vagy hitelezőinek kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az (1) bekezdésben írt magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel hitelezőjének vagy hitelezőinek kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja.

(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége esetén hitelezőjének vagy hitelezőinek kielégítését az (1) bekezdésben írt magatartások valamelyikével részben vagy egészben meghiúsítja.

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott cselekmény a gazdasági életben súlyos következményekkel jár.

(5) Aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott cselekmény akkor büntethető, ha a csődeljárást megindították, vagy a felszámolást elrendelték, illetve a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg.

A csődbűntett miatt elítélések száma és aránya