A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és egyéb törvényeknek a számviteli beszámoló közzétételi rendjével, valamint a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerével összefüggő módosításáról szóló T/6768. számú törvényjavaslat indokolása

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Országgyűlés a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének ésszerű alkalmazása, az ezzel összefüggő, valamint a számviteli törvény szerinti beszámolók letétbe helyezése és közzététele során a cégekre háruló adminisztratív terhek csökkentése, a beszámolók közzétételre történő benyújtásának hatékonyabb kikényszerítése, a cégek gazdálkodására vonatkozó naprakész információkhoz történő ingyenes hozzáférés biztosítása, a hitelezői érdekek hatékonyabb védelme érdekében a k...

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és egyéb törvényeknek a számviteli beszámoló közzétételi rendjével, valamint a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerével összefüggő módosításáról szóló T/6768. számú törvényjavaslat indokolása
2008. évi ... törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és egyéb törvényeknek a számviteli beszámoló közzétételi rendjével, valamint a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerével összefüggő módosításáról
Az Országgyűlés a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének ésszerű alkalmazása, az ezzel összefüggő, valamint a számviteli törvény szerinti beszámolók letétbe helyezése és közzététele során a cégekre háruló adminisztratív terhek csökkentése, a beszámolók közzétételre történő benyújtásának hatékonyabb kikényszerítése, a cégek gazdálkodására vonatkozó naprakész információkhoz történő ingyenes hozzáférés biztosítása, a hitelezői érdekek hatékonyabb védelme érdekében a következő törvényt alkotja:
1. §
A Ctv. 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A céginformációs szolgálat a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve más közigazgatási szerv, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, a felszámoló, valamint a gazdasági, illetve szakmai kamarák részére a közfeladataik ellátása érdekében kért céginformációt - az (1) bekezdésben nem említett cégadatok vonatkozásában is - ingyenesen bocsátja rendelkezésre. Esetükben sem az adatszolgáltatás, sem az adattovábbítás nem köthető díjfizetéshez. Az e rendelkezéssel ellentétes megállapodás semmis."
2. §
A Ctv. 18. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"18. § (1) A cégnek a számviteli törvény szerinti beszámolót elektronikus úton, a kormányzati portál útján kell a Cégközlöny részére megküldeni; ennek során nincs helye a papír alapú beszámoló képi formátumú elektronikus okirattá történő átalakításának. A beszámolóhoz - a cég, a beszámolót benyújtó természetes személy azonosíthatósága, valamint a benyújtás jogszerűségének igazolása érdekében - elektronikus űrlapot kell mellékelni.
(2) Az elektronikus űrlapot a Cégközlöny továbbítja - az érkezést követően haladéktalanul -az állami adóhatóság részére.
(3) A beszámolónak a Cégközlöny részére történő elektronikus megküldésével a cég letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz.
(4) A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus okiratként történő elkészítése nem jogosít a beszámoló összeállítását (formáját, szerkezetét, tagolását) illetően a számviteli törvényben előírt rendelkezésektől való eltérésre.
(5) A beszámolót a cégnek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 7. §-ának (2) bekezdése szerinti képviselője küldi meg a Cégközlöny részére.
(6) Ha a cég a beszámolóról - külön jogszabály szerint arra feljogosított által aláírt - papír alapú okirat alapján határozott, úgy az (5) bekezdés szerinti személy egyben igazolja, hogy az ezt követően elektronikus úton megküldött beszámoló megegyezik a jóváhagyott beszámolóval. Ebben az esetben az (5) bekezdés szerinti személy a papír alapú beszámoló egy eredeti példányát - annak elfogadásától számított tíz évig - megőrzi, és amennyiben a megküldött beszámoló szabályszerűségével összefüggésben kétség merülne fel, köteles azt a cégbíróság felhívására bemutatni.
(7) A beszámolóhoz mellékelni kell az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot, valamint kötelező könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentést is. E törvény beszámolóra vonatkozó előírásait az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatra, valamint a könyvvizsgálói jelentésre is megfelelően alkalmazni kell.
(8) A beszámoló közzétételére a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel kerül sor. A Cégközlöny honlapján közzétett beszámoló nem minősül a cég közvetlen közleményének.
(9) A közzétételi költségtérítést külön jogszabályban meghatározott módon kell megfizetni az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a kincstárnál vezetett számlájára. A közzétételi költségtérítés - ideértve a céginformációs szolgálat által nyújtott céginformációért fizetendő közzétételi költségtérítést is - a központi költségvetés központosított bevételének minősül. A közzétételi költségtérítés befizetését a céginformációs szolgálat ellenőrzi. Ha a közzétételi költségtérítés befizetése nem vagy nem megfelelő összegben történt meg, erről a céginformációs szolgálat 30 napon belül értesíti az állami adóhatóságot. Ebben az esetben a céget úgy kell tekinteni, mint amely a letétbe helyezési és a közzétételi kötelezettségnek nem tett eleget."
3. §
A Ctv. 19. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"19. § (1) A kormányzati portál a beszámoló közzétételre történő megküldésének teljesítéséről az időpont megjelölésével elektronikus igazolást küld a beszámolót benyújtó személynek. A beszámoló megküldésére vonatkozó határidők tekintetében a Cégközlönyhöz történő - az informatikai szempontból szabályszerű - érkezés időpontja irányadó.
(2) Az állami adóhatóság az elektronikus űrlap adatai alapján ellenőrzi a beszámoló megküldésének tényét és időpontját. Amennyiben az állami adóhatóság azt állapítja meg, hogy a cég a letétbe helyezésre és közzétételre előírt törvényi határidőig nem küldte meg a beszámolót, felhívja a cég figyelmét kötelezettségének elmulasztására, továbbá arra, hogy 15 napon belül tegyen annak eleget. A felhívás eredménytelensége esetén az állami adóhatóság külön törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhat.
(3) A Cégközlöny honlapján a közzététel céljából megküldött beszámolók haladéktalanul és ingyenesen megismerhetővé válnak. A beszámolók a Cégközlöny honlapján cégnév vagy cégjegyzékszám megadásával, keresőprogram segítségével is megismerhetőek.
(4) A beszámolót, illetve annak elektronikus másolatát a Cégközlöny őrzi, gondoskodik a beszámolót érintő archiválási feladatok ellátásáról. A beszámolót úgy kell megőrizni, hogy az kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, folyamatosan biztosított legyen az ahhoz való hozzáférés, valamint az elektronikus okirat értelmezhetősége (olvashatósága). Az elektronikus okiratot védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés ellen is."
4. §
(1) A Ctv. 21. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételi költségtérítése - kivéve a beszámolók közzétételéért fizetendő költségtérítést - adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A közzétételi költségtérítésre vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyért felelős miniszter rendeletben határozza meg."
5. §
A Ctv. 24. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza]
"e) a cég létesítő okiratban meghatározott tevékenységi köreit, azok statisztikai nómenklatúra szerinti besorolása nélkül,"
6. §
A Ctv. 26. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) A 24. § (5) bekezdésében, a25. § (2) bekezdésében, valamint a 26. § (4)-(7) bekezdésében említett tények bejegyzésére bírósági titkár, fogalmazó, vagy bírósági ügyintéző önállóan is jogosult."
7. §
A Ctv. 29. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye esetén a cégjegyzék a következőket tartalmazza:]
"h) a telephely tevékenységeit, azok statisztikai nómenklatúra szerinti besorolása nélkül,"
8. §
A Ctv. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás - ide nem értve a jogorvoslati eljárást - elektronikus nemperes eljárás, amelyre a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait - ha e törvény másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye. Az eljárás felfüggesztésére változásbejegyzési eljárásban kerülhet sor, illetve a cég bejegyzése esetén akkor, ha átalakulás bejegyzése történik, illetve a bejegyzési eljárás folyamata alatt törvényességi felügyeleti kérelmet nyújtanak be."
9. §
A Ctv. 33. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A cég valamennyi bejelentési kötelezettségét elektronikus úton teljesíti a cégbíróság felé."
10. §
(1) A Ctv. 37. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A (4) bekezdéstől eltérően az eljárási illeték és a közzétételi költségtérítés az cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás megindításának napján is megfizethető, amennyiben a kérelem benyújtásával egyidejűleg a jogi képviselő készfizető kezességet vállal az eljárási illeték és a közzétételi költségtérítés megfizetéséért. A kezességvállalás az állami adóhatóság jóváhagyása nélkül érvényes. Az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést elektronikus úton kell megfizetni a céginformációs szolgálat honlapjáról letöltött illeték, valamint költségtérítési ügyazonosító szám feltüntetésével. Az illetéket a cégbíróságnak a kincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára, a közzétételi költségtérítést pedig az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a kincstárnál vezetett számlájára kell utalni. Az illeték és közzétételi költségtérítés befizetésének összegéről és időpontjáról a kincstár egy munkanapon belül fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott igazolást küld a cégbíróság részére, amelyben az ügyazonosító számokat fel kell tüntetni. Amennyiben az igazolás a kérelem benyújtásától számított 5 munkanapon belül nem érkezik meg a kincstártól, a cégbíróság haladéktalanul értesíti az állami adóhatóságot, amely a körülmények tisztázása után a meg nem fizetett illetéket, illetve közzétételi költségtérítést behajtja."
(2) A Ctv. 37. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem jogerős elbírálásáig - ide nem értve a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet elutasító végzés közlését követő nyolc napon belüli ismételt benyújtás lehetőségét - ugyanazon cég bejegyzésére (változásbejegyzésére) irányuló kérelem ismételten nem nyújtható be."
11. §
A Ctv. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bejegyzési kérelem cégbírósághoz való történő érkezésekor a cég az azonosításra, illetve valamennyi más cégtől való megkülönböztetésére alkalmas cégjegyzékszámot kap, amelyet ettől kezdődően az iratain fel kell tüntetnie. A cégbíróság az érintett szervezetektől - az erre a célra létrehozott elektronikus rendszer útján beszerzi, és ezáltal a cégjegyzékben rögzítésre kerül a cég adószáma (ideértve a közösségi adószámot is), valamint statisztikai számjele. Az érintett szervezetek kötelesek ezeket az adatokat haladéktalanul a cégbíróság rendelkezésére bocsátani. A cégbíróság ennek érdekében a cég neve, székhelye, cégjegyzékszáma mellett az állami adóhatósággal e törvény 1. számú melléklete I. 12. pontja szerinti nyilatkozatot, valamint ha a cég átalakulással jön létre, az erre vonatkozó adatokat, a Központi Statisztikai Hivatallal pedig a cég mindenkor hatályos TEÁOR szerinti főtevékenység kódját is közli."
12. §
(3) A Ctv. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A cégbíróság a cégbejegyzés iránti kérelmet legkésőbb az (1) bekezdés szerinti határidő lejártának napján hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítja, ha a cégbejegyzési kérelemhez nem nyújtották be a nyomtatványt vagy e törvény 1. számú mellékletében felsorolt valamennyi szükséges okiratot, illetve az illetéket vagy a költségtérítést nem vagy csak részben fizették meg, kivéve, ha a jogi képviselő az illeték és költségtérítés utólagos megfizetéséért a Ctv. 37. §-ának (5) bekezdése szerint készfizető kezességet vállalt. A végzés ellen benyújtott fellebbezésnek a cég működése megszüntetésére vonatkozó kötelezettség tekintetében nincs halasztó hatálya. A mulasztás miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye."
13. §
(1) A Ctv. 46. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ha a bejegyzést kérő nem csatolta a 2. számú mellékletben, illetve a 45. § (3) bekezdése esetén az 1. számú mellékletben felsorolt szükséges iratokat, illetve ha a cégbejegyzési kérelem, valamint mellékletei nem felelnek meg az (1) bekezdésben foglaltaknak, a cégbíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívó végzést ad ki. A hiánypótlásra felhívó végzést legkésőbb a bejegyzési kérelem érkezésétől számított nyolcadik munkanapon ki kell adni."
(2) A Ctv. 46. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A cégbíróság a forgalom biztonsága, a hitelezői érdekek védelme érdekében - ha e törvény másként nem rendelkezik - köteles legkésőbb a cég bejegyzésére irányuló kérelem érkezésétől számított tizenöt munkanapon belül dönteni a bejegyzésről vagy a kérelem elutasításáról. A cégbíróság e határidőn belül kezdeményezi a bejegyzést elrendelő, illetőleg a bejegyzési kérelmet elutasító végzés jogi képviselő részére történő kézbesítését."
14. §
A Ctv. 47. §-ának (2) bekezdése helyéve a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a bejegyzési kérelem elbírálására az (1) bekezdésben foglaltak alapján nem került sor, a cégbejegyzés az (1) bekezdésben meghatározott határidő leteltét követő munkanapon a törvény erejénél fogva - a kérelem alapján előszerkesztett adatok szerinti tartalommal - haladéktalanul megtörténik. A törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzés esetén kijavítás iránti kérelem terjeszthető elő."
15. §
(1) A Ctv. 48. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A bejegyzési kérelem elbírálásáról a cégbíróság a bejegyzési kérelem érkezését követő egy munkaórán belül határoz. A cégbíróság e határidőn belül kezdeményezi a bejegyzést elrendelő, illetőleg a bejegyzési kérelmet elutasító végzés jogi képviselő részére történő kézbesítését. A kérelem elbírálására nyitva álló határidő számításának kezdő időpontja munkanapokon reggel 9 óra."
(2) A Ctv. 48. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) Ha a cégbíróság az (5) bekezdésben foglalt döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a cégbíróság vezetője a határidő lejártát követően, legkésőbb egy munkanapon belül hivatalból intézkedik a bejegyzési kérelem elbírálásáról. Az ügyintézési határidő eredménytelen eltelte esetén a cégbejegyzés a következő munkanapon, a törvény erejénél fogva - a kérelem alapján előszerkesztett adatok szerinti tartalommal - haladéktalanul megtörténik. A törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzés esetén kijavítás iránti kérelem terjeszthető elő."
16. §
A Ctv. 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A változást illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságon, ha a változás a cég tevékenységi körét érinti, illetve, ha a változás állami vagy önkormányzati döntés alapján a cég székhelyének (telephelyének, fióktelepének) más megye illetékességi területéhez való csatolására vagy a cégjegyzékbe bejegyzett helységnév, utcanév, illetve házszám változására vonatkozik."
17. §
A Ctv. 62. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A cég a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. Ha a cég törlésére nem felszámolási eljárást követően kerül sor, a cégbíróság a céget akkor törölheti a cégjegyzékből, ha az állami adóhatóság - a vámhatóságtól beszerzett adatok alapján is - elektronikus úton arról tájékoztatja, hogy a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást nem kezdeményez vagy ennek hiányában a 84. § (1) bekezdésében, illetve a 91. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus értesítéstől, illetve a végelszámolást lezáró beszámoló közzétételétől számított 90 nap eltelt. Végelszámolás esetén az állami adóhatóság arról is tájékoztatja a cégbíróságot, hogy a cégnek van-e az állami adóhatóságnál, illetve - a vámhatóságtól beszerzett adatok alapján - a vámhatóságnál nyilvántartott köztartozása. Amennyiben a tájékoztatás szerint az adóhatóság a cégnél eljárást folytat, vagy ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez, vagy a cég köztartozással rendelkezik, a cég csak az adóhatósági eljárások jogerős befejezéséről szóló, illetve végelszámolás esetén ezen felül a köztartozást érintően nemlegesnek minősülő elektronikus tájékoztatást követően törölhető a cégjegyzékből. A cégjegyzék azt is tartalmazza, hogy a törlésre kérelemre vagy hivatalból került-e sor."
18. §
A Ctv. 64. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A fellebbezés elbírálására a Fővárosi Ítélőtábla kizárólagos illetékességgel rendelkezik."
19. §
A Ctv. 84. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A cég megszűntnek nyilvánítására a cégbíróság által meghozott első eredménytelen intézkedést követően is sor kerülhet, ha a cégbíróság úgy ítéli meg, hogy a törvényes működés helyreállítására elrendelhető további intézkedések sem vezetnének eredményre. A cégbíróság a céget abban az esetben is megszűntnek nyilvánítja, ha az állami adóhatóság 87. § szerinti értesítése alapján a cég az alkalmazott adójogi jogkövetkezmények ellenére sem tett eleget a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének. Ebben az esetben a cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző is önállóan lefolytathatja, azonban olyan végzést, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, csak a cégbíró előzetes, írásos hozzájárulásával hozhat."
20. §
A Ctv. 87. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
"A beszámoló letétbe helyezése, valamint közzététele elmulasztásának jogkövetkezménye
87. § (1) Az állami adóhatóság elektronikus úton haladéktalanul értesíti a cégbíróságot, ha a nyilvántartásából megállapítható, hogy a cég a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az alkalmazott adójogi jogkövetkezmények ellenére sem tett eleget.
(2) Ha a cég nem tett eleget a számviteli törvény szerinti beszámoló megküldésére vonatkozó kötelezettségének, a cégbíróság legkésőbb az állami adóhatóság elektronikus értesítésének érkezésétől számított tizenöt munkanapon belül, ha a cég mulasztását megállapította, a céget megszűntnek nyilvánítja.
(3) A cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást meg kell szüntetni, amennyiben az eljárás alatt az állami adóhatóság a (2) bekezdés szerinti határidőben, illetve a cég az eljárás alatt arról értesíti a cégbíróságot, hogy a cég a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének eleget tett."
21. §
A Ctv. 92. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A cég megszüntetésére irányuló eljárásban bírósági titkár, fogalmazó, vagy bírósági ügyintéző önállóan jár el, azonban olyan végzést, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, csak a cégbíró előzetes, írásos hozzájárulásával hozhat."
22. §
(1) A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 12. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A társasági szerződésben meg kell határozni:]
"c) a gazdasági társaság azon tevékenységeit, amelyeket a társaság a cégjegyzékben feltüntetni kíván;"
(2) A Gt. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása során - a statisztikai nómenklatúra szerinti besorolásra való tekintet nélkül - minden olyan tevékenység megjelölhető, amit törvény nem tilt vagy nem korlátoz. A gazdasági társaság - a társasági szerződésben meghatározott tevékenységen belül - bármely gazdasági tevékenységet folytathat, amit az állami adóhatóságnak - főtevékenységként vagy más tevékenységként - bejelent."
23. §
(1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 154. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Közzétételi kötelezettségének - ideértve az ismételt közzétételt is - azzal tesz eleget a vállalkozó, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámoló egy eredeti vagy egy hiteles másolati példányát, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti elektronikus űrlappal együtt a Cégközlönynek megküldi a kormányzati portál útján. Az elektronikus űrlapot a Cégközlöny továbbítja az állami adóhatóság felé."
(2) Az Szt. 154/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A vállalkozó az éves beszámolónak, az egyszerűsített éves beszámolónak, az összevont (konszolidált) éves beszámolónak a Cégközlöny részére a kormányzati portál útján történő (1) bekezdés szerinti megküldésével egyidejűleg teljesíti mind a letétbe helyezési, mind a közzétételi kötelezettségét."
24. §
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Am.) 479. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Azokat a cég által a létesítő okiratban fel nem tüntetett, 2007. december 31. napjáig az állami adóhatósághoz bejelentett TEÁOR-számokat, amelyek a TEÁOR'03 és az Európai Parlament és a Tanács a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet (e § alkalmazásában a továbbiakban: Rendelet) közötti fordítókulcsot tartalmazó KSH-közlemény alapján automatikusan átfordíthatóak a megfelelő TEÁOR'08 tevékenységi szakágazati besorolássá, az állami adóhatóság 2008. január 31. napjáig hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően. Azon, a cég által a létesítő okiratban feltüntetett, illetve a létesítő okiratban fel nem tüntetett, de ténylegesen végzett, 2007. december 31. napjáig az állami adóhatósághoz bejelentett tevékenységi körök vonatkozásában, amelyek a KSH-közlemény alapján automatikusan nem sorolhatók át, és amelyeket a TEÁOR'08 tevékenységi szakágazati besorolásnak megfelelően e törvény hatálybalépéséig még nem módosítottak, a tevékenységi kör megfelelő módosítását a cégnek a mindenkor érvényes TEÁOR kód alapján a 2009. évi első adómegállapítási időszakról szóló adóbevallással egyidejűleg - költség- és illetékmentesen - kell az állami adóhatósághoz bejelentenie. Az állami adóhatóság erről az általa üzemeltetett informatikai rendszeren keresztül adatot szolgáltat a KSH részére.
(2) Azokat, az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók nyilvántartását vezető szerv nyilvántartásába 2007. december 31. napjáig bejegyzett TEÁOR-számokat (tevékenységi köröket), amelyek az érvényes szakmakódokról szóló 8002/2004. (SK. 5.) KSH-APEH együttes tájékoztató (e § alkalmazásában a továbbiakban: Tájékoztató) és a Rendelet alapján kiadott tevékenységi osztályozási rendszer közötti fordítókulcsot tartalmazó KSH-közlemény alapján automatikusan átfordíthatók a megfelelő tevékenységi szakágazati besorolássá, 2008. január 1-jén az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók nyilvántartását vezető szerv hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően és erről az általa üzemeltetett informatikai rendszeren keresztül a körzetközponti jegyző, valamint az állami adóhatóság részére adatot szolgáltat. A KSH-közlemény alapján automatikusan át nem fordítható és a TEÁOR'08 tevékenységi szakágazati besorolásnak megfelelően e törvény hatálybalépéséig még nem módosított, a körzetközponti jegyző nyilvántartásába 2007. december 31-ig bejegyzett tevékenységi kör változását az egyéni vállalkozónak a mindenkor érvényes szakmakód alapján a 2009. évi első adómegállapítási időszakról szóló adóbevallással egyidejűleg - költség- és illetékmentesen - kell az állami adóhatósághoz bejelentenie. Az állami adóhatóság erről az általa üzemeltetett informatikai rendszeren keresztül adatot szolgáltat a KSH részére.
(3) Az (1)-(2) bekezdés hatálya alá nem tartozó adózók esetén azokat a 2007. december 31. napjáig az állami adóhatósághoz bejelentett TEÁOR-számokat, illetve szakmakód számokat, amelyeket a TEÁOR'03 és a Rendelet, illetve a Tájékoztató és a Rendelet alapján kiadott szakmakódjegyzék közötti fordítókulcsot tartalmazó KSH-közlemények alapján automatikusan átfordíthatók a megfelelő TEÁOR'08 tevékenységi szakágazati, illetve szakmakód szerinti besorolássá, 2008. január 31-ig az állami adóhatóság hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően. A 2007. december 31. napjáig az állami adóhatósághoz bejelentett, a KSH-közlemény alapján automatikusan át nem fordítható és a TEÁOR'08 tevékenységi szakágazati besorolásnak megfelelően e törvény hatályba lépéséig még nem módosított tevékenységi körök esetén a tevékenységi kör változását az adózónak kell - költség- és illetékmentesen - a 2009. évi első adómegállapítási időszakról szóló adóbevallással egyidejűleg az állami adóhatósághoz bejelentenie. E bekezdés vonatkozik arra a magánszemélyre is, aki egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenység mellett magánszemélyként adószám birtokában adóköteles tevékenységet végez. Az állami adóhatóság erről az általa üzemeltetett informatikai rendszeren keresztül adatot szolgáltat a KSH részére.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az éves bevallásra kötelezett adózó 2007. december 31. napjáig bejelentett, automatikusan át nem fordítható tevékenységi kör változását a 2008. évről benyújtandó éves adóbevallással egyidejűleg jelenti be az állami adóhatósághoz."
25. §
(1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó:]
"b) címét, székhelyét (székhely szolgáltatás esetén az ügyvéd, ügyvédi iroda nevét, elnevezését, adószámát, a székhely biztosítására kötött megbízási szerződés időtartamát és a székhely szolgáltatás kezdő időpontját, valamint azoknak az iratoknak a körét, amelyekre e megbízási szerződés kiterjed), a cég székhelyétől különböző központi ügyintézés helyét, telephelyét vagy telephelyeit, illetve a cég honlapján való közzététel esetén a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját);"
(2) Az Art. 16. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó]
"d) gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, cégek és egyéni vállalkozók esetén a főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységi köröket az Európai Parlament és a Tanács gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet (a továbbiakban: 1893/2006/EK) rendelet szerint, továbbá a statisztikai számjelet;"
(3) Az Art. 17. §-a (2) bekezdésnek első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"A cégbíróság, illetve a körzetközponti jegyző az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adóhatósággal azokat a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatokat, amelyek a cégbejegyzés, vállalkozói igazolvány kiállítása iránt kitöltött nyomtatványon rendelkezésre állnak, ideértve a 16. § (3) bekezdésének j) és k) pontjában megjelölt nyilatkozat, valamint az adózó főtevékenységéről szóló nyilatkozat adatait is."
(4) Az Art. 17. §-a (3) bekezdésének f)-g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(3) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adózó a vállalkozói igazolvány kézhezvételétől, az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt adózó pedig a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti]
"f a ténylegesen végzett tevékenységi köröket a 1893/2006/EK rendelet szerint;
g) székhely szolgáltatás esetén az ügyvéd, ügyvédi iroda nevét, elnevezését, adószámát, a székhely biztosítására kötött megbízási szerződés időtartamát és a székhely szolgáltatás kezdő időpontját, valamint azoknak az iratoknak a körét, amelyekre e megbízási szerződés kiterjed;"
(5) Az Art. 17. §-a a következő (13) és (14) bekezdésekkel egészül ki:
"(13) Székhely szolgáltatás bejelentése esetén az állami adóhatóság a nyilvántartásba vételről 15 napon belül írásban értesíti a bejelentésben megjelölt ügyvédet, ügyvédi irodát az adózó neve, adószáma, valamint az e § (3) bekezdés g) pontjában megjelölt adatok közlésével.
(14) Az egyéni vállalkozó adózó tevékenységi köreinek a 1893/2006/EK rendeletnek megfelelő bejelentését a statisztikai hivatal elnökének a szakmakód jegyzékről szóló közleménye szerinti szakmakódokon (a továbbiakban: szakmakód) teljesíti. A magánszemélyként adószám birtokában adóköteles tevékenységet végző adózó tevékenységi köreit szakmakód szerint jelenti be az állami adóhatósághoz."
(6) Az Art. 23. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A 17. § (1) bekezdés a)-b) pontjában említett adózó a cégbírósághoz, illetve a körzetközponti jegyzőhöz teljesített bejelentéssel tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő változásbejelentési kötelezettségének azon adókötelezettséget érintő adatainak tekintetében, amelyeknek változásáról a cégbíróság, illetve a körzetközponti jegyző külön jogszabály alapján az állami adóhatóságot értesíti. A 17. § (1) bekezdés a)-b) pontjában említett adózó a főtevékenység változását a változást követő 15 napon belül az állami adóhatósághoz jelenti be a 1893/2006/EK rendelet szerint."
(7) Az Art. a következő 23/A. §-sal egészül ki:
"23/A. § Az egyéni vállalkozó adózó a 17. § (3) bekezdés f) pontja, illetve 23. § (6) bekezdése alkalmazása helyett választhatja, hogy főtevékenységének változását, valamint a ténylegesen végzett tevékenységi köreit és ezek változását a körzetközponti jegyzőnél előterjesztett adózással kapcsolatos nyilatkozat útján jelenti be az állami adóhatósághoz."
(8) Az Art. 33. §-a (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A felszámolási eljárás alatt álló adózók adóbevallásukat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény és e törvény rendelkezései szerint teljesítik. A végelszámolás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást - a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal - a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül, a záró adóbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő napon kötelesek benyújtani. A két bevallás közötti időszakról e törvény általános rendelkezései szerint kell a bevallási kötelezettségüket teljesíteni. Az éves elszámolású adókról a két bevallás közötti időszakban bevallást csak akkor kell benyújtani, ha az időszak hosszabb, mint 12 hónap."
(9) Az Art. 54. §-ának (5) bekezdése következő e) ponttal egészül ki:
[(5) Az állami adóhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, illetve a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján közzéteszi]
"e) az adóköteles tevékenységet adószám birtokában végző magánszemélyek kivételével az adózónak a 1893/2006/EK rendelet szerint bejelentett és nyilvántartott tevékenységi köreit."
(10) Az Art. 128/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az állami adóhatóság - a vámhatóságtól beszerzett adatok alapján is - a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja az adózóval szemben folytatott, e § szerinti eljárás(ok) jogerős befejezéséről, illetve végelszámolás esetén arról is, hogy az adózónak van-e az állami adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál nyilvántartott köztartozása."
(11) Az Art. 174. §-át követően a következő 174/A. §-sal egészül ki:
"174/A. § Az állami adóhatóság a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidő eredménytelen elteltét, illetve a céginformációs szolgálat közzétételi költségtérítés teljesítésének elmulasztásáról szóló értesítésének beérkezését követő 30 napon belül 15 napos határidő tűzésével felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adóhatóság a határidő elteltét követő napon az adózó adószámát 60 napos határozott időtartamra felfüggeszti. A felfüggesztés elrendeléséről szóló döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. Ha az adózó a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének a felfüggesztés időtartama alatt sem tesz eleget, az állami adóhatóság erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását. Az adószám e § szerinti felfüggesztése esetén e törvény és más jogszabály alkalmazásában az adószám felfüggesztését megszüntető határozat jogerőre emelkedése (jogerőre emelkedése napja) alatt az adószám felfüggesztését elrendelő határozatban megjelölt 60 napos időtartam lejártát (60 napos időtartam lejárta napját) kell érteni. A 24/A. § rendelkezéseit egyebekben azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy felfüggesztés megszüntetése iránti kérelemnek és az adószám (4) bekezdés szerinti törlésének nincs helye, illetve a (7) bekezdés szerinti hirdetmény az e §-ra utalást tartalmazza. Az 54. § (5) bekezdés b) pontja szerinti közzététel a határozott időtartam kezdő- és záróidőpontját is tartalmazza."
26. §
Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény mellékletének I. Legmagasabb ár főcímének B. Szolgáltatások cím alatti feltüntetett szolgáltatások az alábbiakkal egészül ki:

Szolgáltatásszám (SZTJ)

Megnevezés

A hatósági ár megállapítója

igazságügyért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter

SZJ'03 72.30.21

A céginformációs szolgálat által biztosított céginformáció elektronikus adattovábbításának ára

Záró rendelkezések
27. §
(1) E törvény - a (2)-(8) bekezdésekben foglalt eltérésekkel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E törvény 10. §-ának (1) bekezdése, 12. §-a, 18. §-a, valamint 33. §-ának (1)-(2) bekezdése 2010. január 1-jén lép hatályba.
(3) E törvénynek a Ctv. 84. §-ának (2) bekezdését és 87. §-át módosító rendelkezését, valamint az Art. 174/A. §-át beiktató rendelkezését elsőként azon beszámolókkal kapcsolatban kell alkalmazni, amelyek mérleg-fordulónapja 2009. április 30. napját követő napra esik.
(4) E törvénynek a Ctv. 62. § (4) bekezdését és 112. § (4) bekezdését módosító, 111. § (1) bekezdés f) pontját és 1. számú melléklet V/1. pont f) alpontját hatályon kívül helyező rendelkezéseit, valamint az Art. 128/A. § (5) bekezdését módosító és 128/A. § új (6) bekezdését beiktató rendelkezését a 2009. február 1. napját követően kezdődő végelszámolási eljárásokban kell alkalmazni. Az ezt megelőző kezdőidőpontú végelszámolási eljárásokban az e törvény hatálybalépésének napját megelőző napon hatályos rendelkezések szerint kell eljárni.
(5) E törvénynek az Art. 33. § (6) bekezdését módosító rendelkezése 2009. május 1. napján lép hatályba és a rendelkezést azokban a végelszámolási eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben a végelszámolást lezáró beszámoló mérleg-fordulónapja 2009. április 30. napját követő napra esik, illetve amelyek esetében a végelszámolást lezáró beszámoló közzétételre való benyújtására 2009. május 1. napján vagy azt követően kerül sor. Ha az adózó a 2009. május 1. napját megelőző fordulónapú végelszámolást lezáró beszámolót 2009. május 1. napját követően késedelmesen nyújtja be közzétételre és a végelszámolást lezáró bevallást az adóhatósághoz 2009. május 1. napját követően, akár a közzétételre benyújtással egyidejűleg akár az után terjeszti elő, a jogkövetkezmények szempontjából úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a bevallási kötelezettséget késedelmesen teljesítette.
(6) E törvénynek az Art. 54. § (5) bekezdés új e) pontját megállapító rendelkezését 2009. február 1. napjától kell alkalmazni.
(7) E törvénynek az Art. 16. § (3) bekezdés b) pontját és 17. § (3) bekezdés g) pontját módosító, valamint 17. § (13) bekezdését beiktató rendelkezését azokban az esetekben kell alkalmazni, amelyekben a székhelyszolgáltatással biztosított székhely bejelentésére e törvény hatálybalépését követően kerül sor.
(8) E törvénynek az Art. 2. sz. melléklet I/1. pontját módosító rendelkezése e törvény kihirdetését követő 45 nap elteltével lép hatályba.
(9) E törvénynek a Ctv. 18. - 19. §-át módosító, az Szt. 154. § (7) bekezdését és 154/B. § (2) bekezdését módosító rendelkezését a 2009. május 1. napján vagy azt követően benyújtott beszámolókra kell alkalmazni. 2009. április 30-áig a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségnek papír alapon és elektronikusan egyaránt eleget lehet tenni, azzal, hogy a közzétételi kötelezettséget a beszámoló céginformációs szolgálatnak való megküldése útján kell teljesíteni. A céginformációs szolgálat a beszámolókat - azok feldolgozását és elektronikus okirattá történő alakítását követően - megküldi a Cégközlöny részére.
(10) Az Am. 488. §-ának (1) bekezdésében az "azzal, hogy rendelkezéseit azon 2008. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, amelynek mérlegfordulónapja 2008. december 31. vagy azt követő időpont" szövegrész helyébe az "azzal, hogy rendelkezéseit nem kell alkalmazni" szöveg lép.
(11) A Ctv. 14. §-ának (1) bekezdésében a "valamint a számviteli beszámoló, annak részei (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet)", illetve "A mérleg és az eredménykimutatás adatainak további feldolgozásra alkalmas állapotban történő szolgáltatása is igényelhető." fordulatok hatályukat vesztik.
(12) A Ctv. 15. §-ának (3) bekezdésében foglalt szolgáltatásra irányuló szerződéseket e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül módosítani kell az e törvény 1. §-ában megállapított rendelkezéssel összhangban.
(13) A Ctv. 128. §-a a következő új k) ponttal egészül ki.
[128. § Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy]
"k) a költségvetésért felelős miniszterrel egyetértésben a céginformációs szolgálattal kapcsolatos bevételek beszedésére"
[vonatkozó részletes szabályokat rendelettel állapítsa meg.]
(14) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a céginformációs szolgálat által biztosított céginformáció elektronikus adattovábbításának legmagasabb hatósági árát és alkalmazásának feltételeit rendelettel állapítsa meg. A legmagasabb ár megállapítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy az ár nyújtson fedezetet az elektronikus adattovábbításnak a korszerű technikai színvonalon történő, valamint a megkülönböztetéstől mentes folyamatos hozzáférés biztosítására, a biztonságos adattovábbításra, illetve az ehhez szükséges indokolt fejlesztésekre.
(15) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Ctv. 39. §-ának (2) bekezdésében a "3 munkanapon belül" szövegrész helyébe a "7 munkanapon belül" szöveg lép.
(16) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Art.
a) 17. §-a (3) bekezdésének h) pontja;
b) 23. §-a (2) bekezdésének második mondata;
c) 23. §-a (4) bekezdésének a) pontja;
d) 128/A. §-a (5) bekezdésének utolsó mondata.
(17) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Ctv.
a) 111. §-a (1) bekezdésének f) pontja,
b) 112. §-a (4) bekezdésének második mondatában az "és f)" szövegrésze,
c) 1. számú melléklet V./1. pontjának f) alpontja.
(18) E törvény 2010. január 2-án hatályát veszti.
28. §
(1) A TEÁOR-számokat 2009. március 1-jéig a cégbíróság automatikusan, hivatalból törli a cégjegyzékből. A cégbíróság a TEÁOR számok törlése tárgyában határozatot nem hoz és a törlésről külön nem értesíti a cégeket. A tevékenységi körhöz tartozó TEÁOR-szám cégjegyzékből való törlése a cég számára nem keletkeztet bejelentési kötelezettséget. Amennyiben a cég létesítő okiratában a tevékenységi kör mellett a TEÁOR-szám is feltüntetésre került, a TEÁOR-számok cégjegyzékből való törlése nem igényli a létesítő okirat módosítását (a létesítő okiratban a TEÁOR szám törlését).
(2) A TEÁOR-számok megváltozása nem érinti a korábban megszerzett jogosultságokat, így nem szolgálhat alapul a vállalkozások részére korábban kiadott, érvényes hatósági engedélyek tartalmi felülvizsgálatára.
(3) Azok a vállalkozások, amelyeket a TEÁOR-számok módosulása folytán - adó-, vám- és járulékügyek kivételével - joghátrány ért, így különösen, ha a korábban kiadott, érvényes hatósági engedély visszavonására került sor, e törvény hatálybalépését követő 90 napon belül illetékmentesen kezdeményezhetik a hatósági intézkedést megelőző állapot helyreállítását.
(4) A KSH közlemény alapján automatikusan át nem sorolható tevékenységi körök módosítására vonatkozó, e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő változásbejegyzési eljárások esetében a cégbíróság e törvény hatályba lépésétől számított 15 napon belül adatot szolgáltat az állami adóhatóság és a statisztikai hivatal részére. Az adatszolgáltatás beérkezését követő 15 napon belül az adatszolgáltatásnak megfelelő tartalommal a tevékenységi körök változását az állami adóhatóság nyilvántartásában átvezeti. A tevékenységi körök e bekezdésnek megfelelő módosítása esetén a változásbejegyzési kérelemmel érintett tevékenységi körök vonatkozásában az adózó mentesül az e törvény 24. §-a szerinti kötelezettség teljesítése alól.
(5) Hatósági és engedélyezési eljárásban - adó-, vám- és járulékügyek, valamint jogszabályban meghatározott esetekben a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal engedélyezési eljárásai kivételével, - a TEÁOR-szám feltüntetése nem írható elő kötelezettségként. E rendelkezés nem érinti az állami adóhatóság és a statisztikai hivatal feladatainak ellátásához szükséges kötelezettségeket.
(6) Nincs helye szankció alkalmazásának, ha a vállalkozás nem tett eleget a TEÁOR-számok átforgatásával kapcsolatos változásbejelentési kötelezettségének 2008. január 1. napja és e törvény hatálybalépésének napja közötti időszakban. A cégbíróság által törvényességi felügyeleti jogkörében e tárgyban meghozott határozatát hivatalból megsemmisíti.
(7) Nincs helye az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján mulasztási bírság kiszabásának, ha az adózó az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény e törvény hatálybalépése előtti állapota szerinti 479. §-ában foglalt változás-bejelentési kötelezettségének 2008. január 1. napja és e törvény hatálybalépésének napja közötti időszakban nem tett eleget. Az állami adóhatóság e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül az e rendelkezés megsértése miatt jogszabálysértő döntést (rendelkezést) saját hatáskörében hivatalból visszavonja, illetve a felügyeleti szerv a döntést (rendelkezést) hivatalból megsemmisíti, és a már teljesített bírság összegét az adózónak visszatéríti.
29. §
Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 4/B. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A körzetközponti jegyző a vállalkozói igazolvány kiadásáról, az egyéni vállalkozó székhelyének, telephelyének, főtevékenységének, illetve tevékenységi körének megváltozásáról, az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlására való jog megszűnéséről, valamint a vállalkozói igazolvány iránti kérelem elutasításáról - a 4/A. § (1) bekezdésében foglalt adatok közlésével - értesíti az egyéni vállalkozó székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes]
"g) állami adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt. A főtevékenység illetve a tevékenységi kör megváltozása esetén az állami adóhatóság és a Központi Statisztikai Hivatal részére, az erre a célra létrehozott számítógépes rendszer útján a mindenkor hatályos Szakmakód jegyzékben meghatározott, a 3. melléklet IV. részének fejlécében szereplő kódot is közli."
30. §
(1) A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2008. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Ppm.) 63. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) E törvény 53. §-ának (2)-(3) bekezdése 2008. december 15-én, 54. §-a 2009. július 1-jén lép hatályba."
(2) A Ppm. 53. §-ának (1) bekezdése nem lép hatályba.
31. §
(1) A Ctv. 15. §-ának (1) bekezdésében a "bárki számára ingyenesen biztosítja," szövegrész helyébe a "bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen biztosítja," szöveg lép.
(2) A Ctv. 24. §-ának (5) bekezdésében és 25. §-ának (2) bekezdésében "az adóhatóság értesítése alapján," szövegrész helyébe "az adóhatóság elektronikus értesítése alapján," szöveg lép.
(3) A Ctv. 26. §-ának (4) bekezdésében "a végrehajtást (biztosítási indtézkedést) elrendelő hatóság (bíróság) értesítése," szövegrész helyébe "a végrehajtást (biztosítási intézkedést) elrendelő hatóság (bíróság) elektronikus értesítése," szöveg, "a hatóság által megküldött" szövegrész helyébe a "hatóság által elektronikusan megküldött" szöveg, "az ügyben eljáró bíróság értesítése" szövegrész helyébe "az ügyben eljáró bíróság elektronikus értesítése" szöveg lép.
(4) A Ctv. 26. §-ának (5) bekezdésében a "más esetben pedig a bíróság vagy a közigazgatási szerv közli a cégbírósággal" szövegrész helyébe a "más esetben pedig a bíróság vagy a közigazgatási szerv elektronikus úton közli a cégbírósággal" szöveg lép.
(5) A Ctv. 26. §-ának (6) bekezdésében a "zár alá vétel megszüntetését a bíróság közli a cégbírósággal" szövegrész helyébe a "zár alá vétel megszüntetését a bíróság közli elektronikus úton a cégbírósággal" szöveg, valamint az "eljáró ügyész, illetve nyomozó hatóság értesíti a cégbíróságot" szövegrész helyébe az "eljáró ügyész, illetve nyomozó hatóság értesíti elektronikus úton a cégbíróságot" szöveg lép.
(6) A Ctv. 26. §-ának (7) bekezdésében a "bíróság vagy a közigazgatási szerv közli a cégbírósággal" szövegrész helyébe a "bíróság vagy a közigazgatási szerv közli elektronikus úton a cégbírósággal" szöveg lép.
32. §
(1) A Gt. 26. §-ának (1) bekezdésében a "cégbírósági bejelentése a vezető tisztségviselők kötelezettsége" szövegrész helyébe a "cégbírósági - elektronikus úton történő - bejelentése a vezető tisztségviselők kötelezettsége" szöveg lép.
(2) A Gt. 52. §-ának (1) bekezdésében a "befolyás létrejöttét követő tizenöt napon belül a cégbíróságnak bejelenteni" szövegrész helyébe a "befolyás létrejöttét követő tizenöt napon belül a cégbíróságnak elektronikus úton bejelenteni" szöveg lép.
(3) A Gt. 58. §-ának (2) bekezdésében a "- bejegyzés és a Cégközlönyben történő közzététel végett - megküldi" szövegrész helyébe "- bejegyzés és a Cégközlönyben történő közzététel végett - elektronikusan megküldi" szöveg lép.
(4) A Gt. 117. §-ának (2) bekezdésében az "ügyvezető köteles a cégbíróságnak bejelenteni" szövegrész helyébe az "ügyvezető köteles a cégbíróságnak elektronikus úton bejelenteni" szöveg lép.
(5) A Gt. 131. §-ának (3) bekezdésében a "nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz benyújtani" szövegrész helyébe a "nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz elektronikus úton benyújtani" szöveg lép.
(6) A Gt. 150. §-ának (4) bekezdésében a "hatályos tagjegyzéket a cégbíróságnak benyújtani" szövegrész helyébe a "hatályos tagjegyzéket a cégbíróságnak elektronikus úton benyújtani" szöveg lép.
(7) A Gt. 162. §-ának (1) bekezdésében a "taggyűlési határozatról szóló közleményt a cégbíróságnak megküldeni" szövegrész helyébe a "taggyűlési határozatról szóló közleményt a cégbíróságnak elektronikus úton megküldeni" szöveg lép.
(8) A Gt. 164. §-ának (3) bekezdésében a "harminc napon belül kell bejelentenie a cégbírósághoz" szövegrész helyébe a "harminc napon belül kell elektronikus úton bejelentenie a cégbírósághoz" szöveg lép.
(9) A Gt. 193. §-ának (4) bekezdésében a "soron kívül köteles a cégbíróságnak bejelenteni" szövegrész helyébe a "soron kívül köteles a cégbíróságnak elektronikus úton bejelenteni" szöveg lép.
(10) A Gt. 258. §-ának (2) bekezdésében a "harminc napon belül be kell jelenteni" szövegrész helyébe a "harminc napon belül elektronikus úton kell bejelenteni" szöveg lép.
(11) A Gt. 264. §-ának (2) bekezdésében a "harminc napon belül e tényt a cégbíróságnak bejelenteni" szövegrész helyébe a "harminc napon belül e tényt a cégbíróságnak elektronikus úton bejelenteni" szöveg lép.
(12) A Gt. 274. §-ának (2) bekezdésében a "köteles a cégbíróságnak harminc napon belül bejelenteni" szövegrész helyébe a "köteles a cégbíróságnak harminc napon belül elektronikus úton bejelenteni" szöveg lép.
33. §
(1) A Ctv.1. mellékletének I. 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[I. Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel kötelező, valamennyi cég bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges okiratok:]
"10. a jogszabályban meghatározott mértékű illeték és közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolása, kivéve, ha a jogi képviselő az illeték és a közzétételi költségtérítés megfizetéséért készfizető kezességet vállalt;"
(2) A Ctv. 3. mellékletének I. 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[I. A cégbejegyzéshez szükséges, a bejegyzési kérelemhez csatolandó okiratok:]
"4. a jogszabályban meghatározott mértékű illeték és közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolása, kivéve, ha a jogi képviselő az illeték és a közzétételi költségtérítés megfizetéséért készfizető kezességet vállalt;"
(3) A Ctv. 4. mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
1. melléklet a 2008. évi ... törvényhez
1. Az Art. 2. számú melléklet I./Általános rendelkezések/1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"1. Az adókat a melléklet szerinti határidőig kell megfizetni, illetve a költségvetési támogatásokat e melléklet szerinti időponttól lehet kiutalni. Az e törvény 33. §-ának (3) bekezdése a)-c) és e) pontjában meghatározott esetben az adózónak az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetnie. A végelszámolás alatt álló adózók adófizetési kötelezettségüket a tevékenységüket lezáró bevallás és a záró adóbevallás benyújtásával egyidejűleg, illetve a két bevallás közötti időszakról az általános szabályok szerint benyújtandó bevallásokra irányadó szabályok szerint kötelesek teljesíteni."
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslatban foglaltak alapvetően két célt tűznek ki: egyrészt a TEÁOR-számok cseréjével kapcsolatban felmerült anomáliák kezelését és általában a TEÁOR-számok alkalmazásának visszaszorítását, másrészt a számviteli beszámolók közzétételi rendjének olyan átalakítását, amellyel egyrészt kiküszöbölhető a vállalkozásokat a közzététellel kapcsolatban terhelő adminisztratív teher, egyúttal azonban hatékonyabb kikényszeríthetőséget tesz lehetővé, biztosítva így a cégek gazdálkodására vonatkozó naprakész (és ingyenes) információkat és a hitelezői érdekek hatékonyabb védelmét.
A papír alapon benyújtott beszámolók feldolgozása - ezen belül különösen azok elektronikus formátumúvá való átalakítása - hosszú időt, illetve költség- és munkaerőráfordítást igényel. A beszámolók feldolgozása a törvényi határidő lejártát követően több hónapot is igénybe vesz. Mindezen körülmények összességében azzal a következménnyel is járnak, hogy még azon cégek esetében is, amelyek eleget tesznek a törvényben előírt nyilvánosságra hozatali kötelezettségüknek, a beszámoló információtartalma a tényleges megismerhetőség időpontjában már kizárólag tájékoztató jellegűnek tekinthető, gazdasági, piaci szempontból már kevésbé hasznosítható. A jelenlegi rendszer így nem képes biztosítani az adatok gyors közzétételét, másrészt - a nagy leterheltség miatt - nincs tényleges lehetőség arra, hogy a törvényi kötelezettségüket nem teljesítő cégekkel szemben gyors és hatékony fellépés történjen. Ezen körülmények mellett nagyobb az esélye továbbá annak is, hogy a valóságnak nem megfelelő beszámoló kerül közzététel céljából megküldésre.
Megállapítható továbbá, hogy megfelelő kényszerítő gyakorlat hiányában jelentős nagyságrendet képviselő cég kerüli ki a beszámoló nyilvánosságra hozatalának kötelezettségét. A céginformációs szolgálat adatai arról tanúskodnak, hogy a cégek egy része nem tesz eleget a törvényi kötelezettségének, ezáltal a cégre vonatkozó jelentős adatok (a beszámoló adatai) nem válnak hozzáférhetővé.
A törvényjavaslat a gyakorlatban kialakult tapasztalatok tükrében új szabályokat fektet le a beszámolók benyújtása vonatkozásában. Az állam a beszámoló benyújtására vonatkozóan a cégek számára ingyenes és egyszerű eljárási rendet biztosít, kizárva az indokolatlan párhuzamokat. A beszámoló-benyújtást nem teljesítő cégekkel szemben hatékonyabb kontrollmechanizmus és szankcionálás érvényesül. Mindezek eredményeként a benyújtást nem teljesítő cégek ellen hatékonyabb fellépés várható. A közzétételre benyújtott beszámolók a megküldést követő legrövidebb időn belül megismerhetővé válnak, így a nyilvánosságra kerülő adatok a piaci szereplők számára értékelhető és naprakész információt jelentenek. Mindez pedig hozzájárul az átláthatóbb piaci viszonyokhoz, továbbá a hitelezők érdekeinek hatékonyabb és erőteljesebb védelméhez.
2. A vállalkozásokat terhelő adminisztratív kötelezettségek és költségek körében kiemelt helyet foglal el időről-időre a TEÁOR számok átforgatásával járó kötelezettségek. A TEÁOR számok átforgatására 1998-ban, 2003-ban és 2008-ban került sor. Ez utóbbi esetben uniós kötelezettségnek tett a magyar jogalkotó eleget, amikor előírta a NACE Rev. 2. rendszernek megfelelő új TEÁOR számokra (TEÁOR '08) való áttérést. E téren a vállalkozásokat, de különösen az egyéni vállalkozókat terhelő adminisztratív kötelezettségek alapját elsősorban az a tény képezi, hogy a TEÁOR kód használata széles körben elterjedt, ezenkívül, a jogszabályok széles köre rendelkezik a TEÁOR kódok használatáról a legkülönfélébb célokból. A fentiekre tekintettel a TEÁOR kód megváltoztatása - még a bizonyos területeken létező ún. egyablakos ügyintézés ellenére is - a hatósági ügyintézés láncolatát indítja el. Külön problémaként jelentkezett, hogy az egyéni vállalkozók esetében az okmányirodák - sokszor téves jogértelmezés következtében - érvényes hatósági engedélyeket vizsgáltak felül.
Minderre tekintettel, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szükségesnek tartotta felülvizsgálni a TEÁOR kódok túlburjánzott alkalmazását, és ahol ez ésszerűen nem indokolható - tehát nem statisztikai, vagy adózási-ellenőrzési célokat szolgál -, hatályon kívül helyezni a TEÁOR feltüntetésének, illetve bejelentésének kötelezettségét.
A törvényjavaslatban javasolt megoldások egyrészt egy egyszerű és teljesen költségmentes eljárást alakítanak ki az automatikusan át nem forgatható és a még be nem jelentett TEÁOR-számok bejelentésére vonatkozóan, orvosolják továbbá a megváltozott TEÁOR-számok bejelentésével kapcsolatos problémákat. Másrészt általános jelleggel és a jövőre vonatkozóan ésszerűsíti a TEÁOR-számok alkalmazását. Ezáltal a jövőben a TEÁOR-számok megváltozásakor vállalkozói oldalon nem keletkezik többletköltség, adminisztratív teher, míg állami oldalon a lehető legegyszerűbb, leghatékonyabb rendszer kerül kialakításra.
3. A törvényjavaslat a fentebbi két fő szabályozási tárgy mellett ezenkívül megoldani szándékozik a Cégtörvény módosításával olyan kérdéseket, amelyek a 2008. július 1-jével kizárólagossá váló elektronikus cégeljárás gyakorlati tapasztalatai vetettek fel.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
E rendelkezés pontosítja azt, hogy a céginformációs szolgálat a közfeladatot ellátó személyek részére, közfeladataik ellátása érdekében kért céginformációt teljes mértékben ingyenesen bocsátja rendelkezésre oly módon, hogy sem az adat megismerése, sem pedig az adattovábbítás ellenében nem köthető ki díjfizetés.
A 2. §-hoz
E paragrafus lefekteti a számviteli beszámolók közzétételének új rendjének alapjait. A paragrafus olyan értelemben módosítja a Cégtörvényt, amely szerint a cégeknek a számviteli törvény szerinti beszámolót elektronikus úton, a kormányzati portál útján kell a Cégközlöny honlapja részére megküldeni. A törvényjavaslatban foglaltak kizárják annak a lehetőségét, hogy papír alapú beszámoló képi formátummá történő átalakításával jöjjön létre az elektronikus okirat. A beszámolóhoz elektronikus űrlapot kell mellékelni, amelyet az adóhatóság részére a Cégközlöny továbbít. A beszámoló elektronikus úton történő benyújtásával a cég letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz.
A 3. §-hoz
E paragrafus egyrészt meghatározza a kormányzati portálnak és az állami adóhatóságnak a számviteli beszámolókkal kapcsolatos feladatait. A beszámolási kötelezettség betartására és kikényszerítésére leginkább alkalmas szervezet, az állami adóhatóság az elektronikus űrlap adatai alapján ellenőrzi a beszámoló benyújtásának tényét, az annak elmulasztása esetén az adózás rendjéről szóló törvény szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhat. E paragrafusba foglalt rendelkezés deklarálja, hogy a Cégközlönynek milyen feladatokat kell ellátnia a beszámolók vonatkozásában: a Cégközlöny honlapja haladéktalanul és ingyenesen biztosítja a megküldött beszámolók megismerhetőségét, keresőprogramot működtet, őrzi, védi és archiválja a beszámolókat.
A 4. §-hoz
A rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételi költségtérítése adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, ide nem értve a számviteli törvény szerinti beszámolók közzétételéért fizetendő költségtérítést (Ezzel összefüggésben a törvényjavaslat 2. §-a egyebekben azt is egyértelművé teszi, hogy a Cégközlöny honlapján közzétett beszámolók nem minősülnek a cég közvetlen közleményeinek).
Az 5. §-hoz
A Cégtörvény 24. §-ának (1) bekezdésének módosítása azért vált szükségessé, mert a cégjegyzék feleslegesen tartalmazza a cég által folytatott tevékenységek TEÁOR-számára való utalást. Tekintettel arra, hogy a gazdasági élet szereplőinek tájékoztatása azáltal is megvalósul - hasonlóan más európai állam cégnyilvántartásához -, ha a cég tevékenysége csak szöveges formában kerül feltüntetésre - olyan részletezettséggel, ahogy azt az érintett cég meghatározni kívánja -, a TEÁOR-számra való utalás indokolatlan, és annak megváltoztatása szükségtelen adminisztratív terhet ró a cégekre, hiszen ebben az esetben változásbejegyzési kérelmet kell a cégbírósághoz benyújtani kötelező jogi képviselet közreműködésével.
A 6. §-hoz
Az informatikai lehetőségek terjedésére tekintettel, az elektronikus cégeljárás kizárólagossá válásával összhangban a törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a közigazgatási hatóságok, bíróságok, illetőleg egyéb személyek (pl. végrehajtó, ügyész) a cégjegyzékbe bejegyzésre kerülő egyes releváns tényeket elektronikus úton jelentsék be a cégbíróság felé. Ezzel összefüggésben a rendelkezés nagyobb munkaszervezési önállóságot biztosít a bíróságoknak azáltal, hogy az érintett cégjegyzékadatok bejegyzésére fogalmazó, bírósági titkár, bírósági ügyintéző önállóan is feljogosítható lesz.
A 7. §-hoz
E paragrafus - hasonlóan a 5. §-ban foglaltakhoz - annak érdekében módosítja a Cégtörvényt, hogy a cégjegyzék a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye esetén se tartalmazza a TEÁOR-számra való utalást.
A 8. §-hoz
A Cégtörvény értelmében a cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárások lefolytatása 2008. július 1-től valamennyi cég vonatkozásában kizárólag elektronikus úton történhet. Annak érdekében, hogy teljes mértékben egyértelművé váljon, hogy az elektronikus ügyintézés köre az elsőfokú eljárásban minden egyes eljárási cselekményre, így a hiánypótlás tekintetében is érvényesül, a törvényben generális szabály kerül lefektetésre.
A 9. §-hoz
A rendelkezés egyértelművé teszi a Cégtörvényben, hogy a cégeknek valamennyi bejelentési kötelezettségüket elektronikus úton kell teljesíteniük a cégbíróság felé.
A 10. §-hoz
Az (1) bekezdés a cégeljárással kapcsolatban felmerülő illetékfizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályokat módosítja. Ennek szükségessége azért merült fel, mivel 2008. évben mind az általános, mind pedig az egyszerűsített cég-, illetve változásbejegyzési eljárásban jelentősen csökkent az ügyintézési határidő. Az ezáltal jelentkező előnyöket -különös tekintettel az egyszerűsített cégeljárásra nézve - csökkentheti az, hogy a bejegyzési kérelem benyújtását megelőzően az illeték, valamint a közzétételi költségtérítés befizetését a kincstár csak két-három munkanap elteltét követően tudja visszaigazolni technikai okok miatt. Erre tekintettel a törvényjavaslat kiegészíti a Cégtörvény vonatkozó szakaszát és lehetővé teszi, hogy a cégeljárásban az eljárási illetéket a bejegyzési kérelem benyújtásának napján fizethessék meg és a benyújtással egyidejűleg a jogi képviselő készfizető kezességet vállal az illeték és költségtérítés megfizetéséért. Ennél fogva a bejegyzési kérelem benyújtásával egyidejűleg nem kell csatolni a kincstár igazolását, azonban a jogi képviselőnek egyértelműen jelezni kell a cégbíróság részére azt a tényt, hogy az illeték és közzétételi költségek megfizetéséért kezességet vállalt. A fizetés tényét a cégbíróságok számára a kincstár igazolja.
A (2) bekezdés kizárja annak lehetőségét, hogy az elbírálás stádiumában, a jogerőre emelkedést megelőzően a jogi képviselők ugyanazon cég bejegyzése (változásbejegyzése) kapcsán újabb, akár más típusú eljárás szabályai szerint elbírálandó kérelmet nyújtsanak be. Ennek révén a törvény meggátolja a rosszhiszemű eljárást célzó magatartás gyakorlását. Fontos kiemelni, hogy a tilalom természetesen nem írja felül azt az általános és egyszerűsített eljárásban is biztosított lehetőséget, miszerint elutasító végzés esetén nyolc napon belül helye van a kérelem ismételt benyújtásának.
A 11. §-hoz
A paragrafus egyértelművé teszi, hogy az adóhatóság mellett a Központi Statisztikai Hivatal is értesül a vállalkozás statisztikai jelzőszámának képzéséhez elengedhetetlen, TEÁOR szerinti főtevékenység kódról.
A 12. §-hoz
Az illeték megfizetésének új rendjét illetően a rendelkezés pontosítja, hogy a cégbíróság nem utasíthatja el a bejegyzési kérelmet azon okból, ha az illeték és közzétételi költségtérítés megfizetését tanúsító igazolást nem csatolták a bejegyzési kérelemhez.
A 13. §-hoz
Az (1) bekezdés a hiánypótlási végzés meghozatalának határidejét módosítja az elektronikus cégeljárásban érvényesülő határidőkkel összhangban. Mindeddig ugyanis a törvény a 8 munkanapos határidőt a hiánypótlásra felhívó végzés meghozatalánál írta elő. Az eljárási határidők rövidülésével arányosan a cégbíróságnak 8 nap alatt nem csak a végzést kell meghozniuk, hanem ez alatt az idő alatt gondoskodniuk kell arról is, hogy a végzés továbbításra kerüljön a jogi képviselő részére.
A (2) bekezdés egyértelművé teszi, hogy az általános eljárásban irányadó 15 napos határidő alatt a cégbíróság nem csak döntési kötelezettségének tesz eleget, azaz dönt a cég bejegyzéséről, vagy a kérelem elutasításáról, hanem e határidő keretein belül intézkedéseket foganatosít az érdemi döntést tartalmazó végzés írásba foglalása (elektronikus aláírással való ellátása), továbbá a jogi képviselő részére történő továbbítása érdekében is. Bejegyző végzés esetén mindez garantálja azt, hogy a döntés tényleges időpontja és annak írásba foglalása, illetőleg a cégjegyzékbe való bejegyzés aktusa között a lehető legrövidebb idő teljen el.
A 14. §-hoz
A rendelkezés az automatikus bejegyzés megtörténtének időpontját teszi világossá azzal, hogy kimondja, hogy a törvény erejénél fogva történő bejegyzések esetén haladéktalanul megtörténik a cég bejegyzése, mégpedig a kérelemben foglalt és a cégbíróságok által előszerkesztésre került adatok szerint. Mindemellett a rendelkezés a cégnyilvántartásban szereplő adatok hitelességének, valóságtartalmának biztosítása érdekében egyértelművé teszi, hogy automatikus bejegyzés esetén lehetőség van kijavítás iránti kérelem benyújtására.
A 15. §-hoz
Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés módosításának indokul ld. a javaslat 13. § (2) bekezdésében foglaltakhoz fűzött magyarázatot.
A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés módosításának indokul ld. a törvényjavaslat 14. § bekezdésében foglaltakhoz fűzött magyarázatot.
A 16. §-hoz
E paragrafus a Cégtörvényt módosítja a TEÁOR-számra való utalás törlésével.
A 17. §-hoz
A cégjogi és adóigazgatási szabályok összhangba hozása és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a 2009. január 1. napját követően induló végelszámolási eljárásokban a legfőbb szerv záróbevallásról, záróbeszámolóról, vagyonfelosztásról szóló döntéséhez nem szükséges csatolni az állami adóhatóság és a vámhatóság nyilatkozatát arról, hogy a cégnek nincs adótartozása és a cégnél nincs folyamatban adóigazgatási eljárás, illetve a törlési kérelemnek sem lesz kötelező eleme az adóhatósági nyilatkozat. A Javaslat szerint végelszámolás estén a cég akkor törölhető a cégjegyzékből, ha az adóhatóság elektronikus úton arról értesíti a cégbíróságot, hogy az adóhatósági eljárásokat jogerősen lezárta és a cégnek nincs adótartozása, vagy ilyen nyilatkozat hiányában a záróbeszámoló közzétételétől számított 90 nap eltelt.
A 18. §-hoz
A rendelkezés kimondja, hogy 2010. január 1-jei hatállyal a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elutasító végzés elleni fellebbezésre kizárólagos illetékességgel a Fővárosi Ítélőtábla rendelkezik. E rendelkezés a munkaszervezés ésszerűségének és hatékonyságának további növelés érdekében vált indokolttá.
A 19. §-hoz
E paragrafus a Cégtörvény módosításával megteremti annak lehetőségét, hogy a cégbíróság a céget abban az esetben is megszűntnek nyilvánítsa, ha az állami adóhatóság értesítése alapján a cég az alkalmazott adójogi jogkövetkezmények ellenére sem tett eleget a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének. Az eljárást bírósági titkár, fogalmazó, bírósági ügyintéző önállóan is lefolytathatja, azonban fellebbezéssel megtámadható végzés meghozatalára önállóan nem jogosult.
A 20. §-hoz
E paragrafus a beszámoló letétbe helyezése, valamint közzététele elmulasztásának jogkövetkezményeire vonatkozó szabályozást módosítja. Ennek értelmében az állami adóhatóság köteles a cégbírósághoz fordulni, ha a nyilvántartásából megállapítható, hogy a cég a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az alkalmazott adójogi jogkövetkezmények ellenére sem tett eleget. Ha a cég nem tett eleget a számviteli törvény szerinti beszámoló megküldésére vonatkozó kötelezettségének, a cégbíróság legkésőbb az adóhatóság bejelentésének érkezésétől számított tizenöt munkanapon belül, ha a cég mulasztását megállapította, a céget megszűntnek nyilvánítja. A cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást meg kell ugyanakkor szüntetni, amennyiben az eljárás alatt az adóhatóság arról értesíti a cégbíróságot, hogy a cég a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének eleget tett.
A 21. §-hoz
E rendelkezés alapján a törvény nagyobb munkaszervezési önállóságot biztosít a bíróságoknak azáltal, hogy a cég megszüntetésére irányuló eljárásban a bírósági titkár, fogalmazó, bírósági ügyintéző is önállóan járhat el, azzal, hogy fellebbezéssel megtámadható végzéseket nem hozhat önállóan.
A 22. §-hoz
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény módosítása azt teszi egyértelművé, hogy a társasági szerződésben nem szükséges a főtevékenység feltüntetése, a társaságnak azon tevékenységi köreit kell a társasági szerződésben meghatároznia, amelyeket a cégjegyzékbe be kíván jegyeztetni. Mindemellett a rendelkezés kimondja, hogy a társaság a társasági szerződésben meghatározott tevékenységi körökön belül minden olyan tevékenységet végezhet, amelyet az állami adóhatóság számára - főtevékenységként, vagy egyéb tevékenységként - bejelent.
A 23. §-hoz
E paragrafus a számvitelről szóló törvényt módosítja annak a beszámolót érintő új közzétételi eljárásrendnek megfelelően.
A 24. §-hoz
A TEÁOR '08-ra való áttérés alapvetően azon az elven alapult - mind a cégek, mind az egyéni vállalkozók esetében - hogy azon számok esetében, amelyek automatikusan átfordíthatóak a KSH fordítókulcsával, az adatot kezelő hatóság, szerv (cégbíróság, az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók nyilvántartását vezető szerv, illetve APEH) 2008. január 1-jén hivatalból módosítja a kódokat. Azon kódok esetében, amelyek nem voltak automatikusan átfordíthatóak, a felesleges adminisztratív terhek elkerülése érdekében a vonatkozó jogszabályok úgy rendelkeztek, hogy a vállalkozásoknak az általuk 2007. december 31. napját követően (egyébként, más okból) előterjesztett első változásbejegyzési kérelmükben, de legkésőbb 2008. július 1-jéig kell bejelenteniük az illetékes hatósághoz, cégbírósághoz. E paragrafus olyan értelemben módosítja a vonatkozó jogszabályt, amely szerint a KSH-közlemény alapján automatikusan át nem fordítható és a TEÁOR'08 tevékenységi szakágazati besorolásnak megfelelően még nem módosított tevékenységi körök esetében a tevékenységi kör változását a vállalkozó - költség- és illetékmentesen - a 2009. évben teljesítendő adóbevallással egyidejűleg az állami adóhatóság által biztosított elektronikus nyomtatványon jelenti be az állami adóhatósághoz.
A 25. §-hoz
A törvényjavaslatnak Art. 16. § (3) b) pontját és 17. § (3) g) pontját módosító rendelkezései az ügyvédi székhely-szolgáltatással kapcsolatban a székhely és az ügyvédi iroda azonosító adatainak bejelentése mellett az egyablakos rendszeren kívül bejelentendő adatként jelöli meg a székhelyszolgáltatás alapjául szolgáló szerződés időtartamát, a székhelyszolgáltatás kezdőidőpontját és a megbízási szerződés hatálya alá tartozó iratok körét. Az ügyvédi székhely-szolgáltatásról szóló 49/2007. (XI. 14.) IRM rendelet [R.] 1. § (2) bekezdése szerint a megbízási szerződés csak akkor lehet határozott idejű, ha a társaságot határozott időre alapították, míg a R. 2. § (1) bekezdése előír a szerződő felek részére egy olyan minimális iratkört, amelyet a székhelyen kell őrizni (hatósági eljárás esetén rendelkezésre tartani).
A törvényjavaslatnak az Art. 16. § (3) bekezdés d) pontját, 17. § (2) bekezdését, 17. § (3) bekezdés f) pontját és 23. § (6) bekezdését módosító, illetve új 23/A. §-át beiktató rendelkezése a cégjegyzék és az egyéni vállalkozók nyilvántartásának TEÁOR- és szakmakód-mentesítésére tekintettel az egyablakos rendszerben bejelentkező cégek és egyéni vállalkozók részére továbbra is előírja a főtevékenység és a ténylegesen végzett tevékenységek 1893/2006/EK rendelet szerinti bejelentését az állami adóhatósághoz. Az új bejelentési rendszerben az alapításkori főtevékenységet a cégbíróságon és a körzetközponti jegyzőn keresztül, az alapításkori ténylegesen végzett tevékenységeket, valamint ezek változását, illetőleg a főtevékenység változását pedig közvetlenül az állami adóhatósághoz kell bejelenteni a 15 napos változás-bejelentési határidő figyelembe vételével. Az egyéni vállalkozók azonban választhatják, hogy a főtevékenység változását, illetve a ténylegesen végzett tevékenységek alap- és változás-bejelentését a körzetközponti jegyző útján benyújtható adózással kapcsolatos nyilatkozaton teljesítik.
A törvényjavaslat Art. 17. § (13) bekezdését megállapító rendelkezése a fiktív székhely szolgáltatás bejelentésének kiszűrésére az állami adóhatóság részére kötelezettségként írja elő a bejelentésben székhely-szolgáltatást nyújtó ügyvéd, ügyvédi iroda 15 napon belüli értesítését a székhely szolgáltatás adóhatósági nyilvántartásba vételéről.
A törvényjavaslat Art. 17. § (14) bekezdését megállapító rendelkezése egyértelművé teszi, hogy az egyéni vállalkozók a 1893/2006/EK rendeletnek megfelelő tevékenységbejelentést továbbra is szakmakódon teljesítik. Ugyanezen bekezdés második mondata a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően, pontosításként kimondja, hogy az adószámos magánszemélyek a tevékenység-bejelentést szintén szakmakódon teljesítik.
A hatályos szabályok szerint a végelszámolás záróbevallását a záróbeszámoló cégbírósághoz való benyújtásával egyidejűleg kell előterjeszteni az adóhatósághoz. A végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet [R.] 7. § (6) bekezdése alapján a záróbeszámolót a beszámoló mérlegfordulónapját követő 150 napon belül kell letétbe helyezni. A záróbevallás benyújtására előírt határidő tehát a hatályos szabályok szerint a mérlegfordulónaptól számított 150 nap. A (8) bekezdésben foglalt módosítás a végelszámolás befejező időpontja és a cég törlése közötti időszak ésszerű keretek között tartása, valamint az adóellenőrzési tevékenység hatékonysága érdekében a záróbevallási határidőt a beszámoló letétbe helyezése helyett a beszámoló közzétételéhez (Cégközlönynek megküldéséhez) köti. Mivel az R. 7. § (6) bekezdésének módosítása a Javaslattal párhuzamosan a 150 napos letétbe-helyezési/közzétételi határidőt 60 napra csökkenti, a záróbevallás benyújtására nyitva álló időtartam ugyanezen célkitűzések érdekében a beszámoló mérlegfordulónapjától számított 60 napra csökken. A Javaslat a végelszámoláshoz kapcsolódó záró bevallás érdemi ellenőrzése érdekében - a cégekre irányadó szabályozás mintájára - a cégjegyzékben nem szereplő, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók részére a záróbevallás előterjesztésének határidejét a lehető legkorábbi időpontban határozza meg: a záróbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítése (elfogadása) napját követő napon kell benyújtani. A bevallási határidőt módosító rendelkezéseket a 2009. január 1. napját követően induló végelszámolási eljárásokban kell alkalmazni.
A (9) bekezdés az Art. 54. § (5) bekezdés új e pontját megállapító rendelkezése kötelezővé teszi a 1893/2006/EK rendelet szerint bejelentett és nyilvántartott adózók tevékenységi köreinek közzétételét az APEH honlapján. A rendelkezés nem érinti a szakmakódon nyilvántartott adószámos magánszemélyeket, viszont a cégek és egyéni vállalkozók körében a cégkivonat, illetve az egyéni vállalkozói igazolvány TEÁOR/szakmakódos tevékenység-adatainak megszűnését ingyenes adóhatósági szolgáltatással kompenzálja.
A (10) bekezdés a cégjogi és adóigazgatási szabályok összhangba hozása és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a 2009. január 1. napját követően induló végelszámolási eljárásokban a legfőbb szerv záróbevallásról, záróbeszámolóról, vagyonfelosztásról szóló döntéséhez nem szükséges csatolni az állami adóhatóság és a vámhatóság nyilatkozatát arról, hogy a cégnek nincs adótartozása és a cégnél nincs folyamatban adóigazgatási eljárás, illetve a törlési kérelemnek sem lesz kötelező eleme az adóhatósági nyilatkozat. A Javaslat szerint végelszámolás estén a cég akkor törölhető a cégjegyzékből, ha az adóhatóság elektronikus úton arról értesíti a cégbíróságot, hogy az adóhatósági eljárásokat jogerősen lezárta és a cégnek nincs adótartozása, vagy ilyen nyilatkozat hiányában a záróbeszámoló közzétételétől számított 90 nap eltelt.
A törvényjavaslatnak az Art. 174/A. §-át beiktató rendelkezése a számviteli beszámoló közzétételi és letétbehelyezési kötelezettség teljesítésének ösztönzése érdekében az állami adóhatóság részére új feladatokat állapít meg. A Javaslat szerint első lépésben a kötelezettséget nem teljesítő céget az állami adóhatóság hívja fel a beszámolói közzétételének pótlólagos teljesítésére és ha a cég a felhívás ellenére sem teljesít, az adóhatóság határozott időtartamra (60 napra) felfüggeszti az adószámát. Ha a cég az adószám-felfüggesztés időtartama alatt sem nyújtja be a beszámolót, az APEH elektronikus úton kezdeményezi a cégbíróságnál a cég törlését. A beszámoló letétbehelyezés, közzététel új háttérszabályait és az ehhez kapcsolódó törlési jogcímet a Ctv. módosítása tartalmazza.
A 26. §-hoz
Az ártörvény kiegészítése azért vált szükségessé, hogy a céginformációs szolgálat által biztosított céginformáció elektronikus adattovábbításának ára kerüljön miniszteri rendeletben kerüljön megállapításra, oly módon, hogy az vegye figyelembe és biztosítsa az elektronikus adattovábbításnak a korszerű technikai színvonalon történő, valamint megkülönböztetéstől mentes folyamatos hozzáférést, a biztonságos adattovábbítást, illetve az ehhez szükséges indokolt fejlesztéseket.
A 27. §-hoz
E paragrafus elsősorban a törvényjavaslat egyes rendelkezéseinek hatálybalépési időpontját határozza meg, továbbá a technikai okokból szükségessé váló hatályon kívül helyezésekről rendelkezik. Egyértelművé teszi, hogy a beszámolót érintő kizárólagos elektronikus benyújtást 2009. május 1-jétől kell alkalmazni. Eddig az időpontig a beszámolót továbbra is a cégbíróságoknál kell letétbe helyezni, közzététel céljából pedig vagy papír alapon, vagy pedig elektronikus úton (fokozott biztonságú elektronikus aláírás alkalmazásával) a céginformációs szolgálat részére kell megküldeni (benyújtani).
A § (15) bekezdése meghosszabbítja, rugalmasabbá teszi az elektronikus cégeljárásban érvényesülő kézbesítés során előírt visszajelzés határidejét. Ennek révén a jogi képviselők az eddigi 3 munkanap helyett, 7 munkanapon belül lesznek kötelesek a kézbesített végzés átvételét igazoló visszaigazolást megküldeni a cégbíróság részére.
A 28. §-hoz
E paragrafus átmeneti rendelkezésként rögzíti, hogy a TEÁOR-számokat 2009. március 1-jéig a cégbíróság hivatalból és automatikusan, külön végzés meghozatala és a cégek értesítése nélkül törli a cégjegyzékből. A rendelkezés rögzíti, hogy a tevékenységi körhöz tartozó TEÁOR-szám cégjegyzékből való törlése a cég számára nem keletkeztet bejelentési kötelezettséget. Elvi jelleggel kimondja továbbá, hogy a TEÁOR-számok megváltozása nem érinti a korábban megszerzett jogosultságokat, így nem szolgálhat alapul a vállalkozások részére korábban kiadott, érvényes hatósági engedélyek tartalmi felülvizsgálatára. Megteremti továbbá annak lehetőségét, hogy azok a vállalkozások, amelyeket a TEÁOR-számok módosulása folytán joghátrány ért, így különösen, ha a korábban kiadott, érvényes hatósági engedély visszavonására került sor, a törvény hatálybalépését követő 90 napon belül illetékmentesen kezdeményezhessék a hatósági intézkedést megelőző állapot helyreállítását. Szintén átmeneti rendelkezésként kimondja, hogy a törvény hatálybalépését megelőzően benyújtott, de addig még el nem intézett, a KSH-közlemény értelmében automatikusan át nem sorolható tevékenységi körök módosítására vonatkozó változásbejegyzési kérelmek esetében a cégbíróság elektronikus úton adatot szolgáltat a Központi Statisztikai Hivatal és az állami adóhatóság részére. Nagyon fontos rendelkezés, hogy nincs helye sem a cégbíróságok részéről, sem pedig az adóhatóság részéről szankció alkalmazásának amiatt, ha a vállalkozás nem tett eleget 2008. január és e törvény hatályba lépése közötti időszakban bejelentési kötelezettségének. Amennyiben ebben az időszakban szankció alkalmazását elrendelő határozat született volna, az a cégbíróság, illetve adóhatóság megsemmisíti, a befizetett mulasztási bírság összegét az adóhatóság a vállalkozás részére visszafizeti.
A 29. §-hoz
E paragrafus az egyéni vállalkozásról szóló törvényt módosítja annak érdekében, hogy egyértelművé váljon, hogy a körzetközponti jegyző az állami adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt a tevékenységi kört érintő változás esetén milyen metódus szerint értesíti.
A 30. §-hoz
E paragrafusra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2008. évi XXX. törvény egyes hatályba léptető rendelkezéseinek korrekciója miatt van szükség.
A 31. §-hoz
Az (1) bekezdés pontosítja az ingyenes céginformációhoz való hozzájutás módját azzal, hogy kimondja, hogy az ingyenes céginformációba való betekintést a céginformációs szolgálatnak korlátozásmentesen kell biztosítania. Mindez azt jelenti, hogy a betekintés érdekében a céginformációs szolgálat nem gördíthet technikai akadályokat a lekérdező számára, nem kérheti pl. különféle torzított, az átlagember számára nehezen értelmezhető kódok begépelését. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az ingyenes céginformációként megismerhető adatok teljes körének lekérdezhetőségét biztosítja a honlap. A honlapot rendeltetésszerűen kell használni, vagyis a hozzáférés joga nem terjed ki a céginformáció olyan biztosítására, amely a cégjegyzék adatai egészének, illetve annak jelentős részének megszerzését eredményezné.
A többi bekezdés az adóhatóság és egyéb hatóságok számára határozza meg a cégjegyzékben rögzítendő tények bejelentésének metódusát. A törvényjavaslat az elektronikus cégeljárás kizárólagosságára tekintettel előírja, hogy a törvényben előírt bejelentési kötelezettséget elektronikus úton kell teljesítni.
A 32. §-hoz
E paragrafus az elektronikus kommunikáció elterjedésére, továbbá a cégbíróságon kizárólagossá vált elektronikus ügyintézésre tekintettel módosítja a Gt.-ben azon rendelkezéseket, amelyek a cégbíróság felé irányuló bejelentési kötelezettséget írnak elő a gazdasági társaság, a vezető tisztségviselő, illetve egyéb személyek részére.
A 33. §-hoz
E paragrafus a Cégtörvény egyes mellékleteit módosítja az illetékfizetés új rendjével összefüggésben, illetőleg, hogy a TEÁOR-számra való utalás az érintett mellékletekben (szerződésmintákban) törlésre kerüljön.
1. számú melléklethez
Az 1. számú melléklet a végelszámoláshoz kapcsolódó bevallási határidők logikáját követve egyértelmű rendelkezést vezet be a végelszámolás alatt álló adózók adófizetési kötelezettségei teljesítésének határidejére. Eszerint az adófizetési kötelezettséget a tevékenységet lezáró bevallás és a záró bevallás esetén a bevallás benyújtásával egyidejűleg, az e két bevallás közötti időszakra vonatkozó, az általános szabályok szerint benyújtandó adóbevallások esetén pedig az e bevallásokhoz kapcsolódó, adó megfizetésére előírt határidőben kell teljesíteni.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.