adozona.hu
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló T/5458. számú törvényjavaslat indokolása
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló T/5458. számú törvényjavaslat indokolása
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 4. §-a a következő k) ponttal egészül ki:
"k) kegyeleti járadék: olyan keresettől, jövedelemtől független, egyszeri pénzellátás, amely annak a személynek jár, akinek saját jogú nyugellátásban részesülő házastársa, élettársa elhunyt."
A Tny. V. Fejezete a következő Címmel és 61/A-B. §-okkal egészül ki:
"5. Cím
Kegyeleti járadék
Az ellátásra jogosultság
61/A. § (1) Kegyeleti járadékra az a személy...
"k) kegyeleti járadék: olyan keresettől, jövedelemtől független, egyszeri pénzellátás, amely annak a személynek jár, akinek saját jogú nyugellátásban részesülő házastársa, élettársa elhunyt."
"5. Cím
Kegyeleti járadék
Az ellátásra jogosultság
61/A. § (1) Kegyeleti járadékra az a személy jogosult, akinek saját jogú nyugellátásban részesülő házastársa, élettársa elhunyt.
(2) A kegyeleti járadék - a jogosultsági feltételek megléte esetén - a házas- vagy élettárs halála napjától jár.
Az ellátás összeg e
61/B. § A kegyeleti járadék összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszerese."
"(3) A nyugdíjfolyósító szerv a kegyeleti járadék összegének folyósítását az elhunyt házas - vagy élettársa részére az elhalálozás napját követő 15 napon belül
a) postai úton, vagy
b) a jogosult által megjelölt belföldi hitelintézet átutalási betétszámlájára (bankszámlájára), illetve
c) a valamely EGT-állam területén élők részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, valamely EGT-államban vezetett átutalási betétszámlára (bankszámlára)
teljesíti."
A nyugdíjas házastársak számára a kegyeleti járandóság, és annak minél hamarabbi folyósítása valóban érdemi segítséget nyújtana az eltemettetés anyagi költségének csökkentéséhez.
2004. novemberében már megszületett egy négypárti egyetértés a kegyeleti járandóság/járadék bevezetéséről. Az együttes szándék kifejezéseképpen elkészült egy országgyűlési határozati javaslat. A határozati javaslat tárgyalására azonban nem került sor a Magyar Országgyűlésben. Ennek ismeretében itt az ideje, hogy törvényi szintre emeljük és vezessük be a kegyelet i járadékot.
Az idősek többsége nem ismeri a törvény adta lehetőségeiket, és gyászukban ezzel nem tudnak, és nem kívánnak foglalkozni. 2008. januárjában 2 522 943 fő részesült saját jogú nyugdíjban. Az ONYF nyilvántartása alapján 2006-ban saját jogú nyugdíjban részesülők közül 86 199 fő halálozott el. Arra vonatkozóan sajnos nincs nyilvántartás, hogy közülük hányan voltak házasok. 2007-ben saját jogú nyugellátásra kifizetésre került - előzetes adatok szerint - 2 104,7 milliárd Ft. 2008-ban, az előirányzatban már 2 295,6 milliárd Ft-tal terveznek. Ez az összeg 2007-ben a Nyugdíjbiztosítási Alap 79,6%-át tette ki, 2008-ra már tervezhetően 79,9%-ra emelkedik az arány.
Amennyiben 2008-ban 90 000 saját jogú nyugdíjban részesülő halálozik el, és akik közül tegyük fel 60%-uk házas, az intézkedés bevezetése 3,078 milliárd Ft plusz kiadást jelent a 2008. januári mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegével végzett számítás szerint (28 500 Ft kétszerese = 57 000 Ft) ez évben. Ez az összeg a saját jogú nyugellátások 0,001341 %-át tenné ki, hiszen a Nyugdíjbiztosítási Alap a saját jogú nyugdíjakra 2 295,6 milliárd Ft-ot tervezett be. Tehát ezen intézkedés bevezetésének forrásigénye jelentősen nem terhelné meg a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásait.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény értelmében a helyi önkormányzatoknak lehetősége van az arra rászorulóknak temetési segély címén csekély anyagi hozzájárulást biztosítani. Ezt mindenképpen javasoljuk megtartani, mert nem mindenki részesül saját jogú nyugdíjban, aki elveszíti házastársát, így nekik is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy anyagi terheiket némileg csökkentsék.
3200 önkormányzat közül 1704 darab 1000 fő alatti település van (1028 darab 500 és az alatti lélekszámú település). A Pénzügyminisztérium nyilvántartása szerint 2007-ben 1094 darab önhibájukon kívül működésképtelenné vált önkormányzat van Magyarországon (ebből 617 település 1000 fő és az alatti lakossággal bírnak). Ezek ez önkormányzatok igen szerény költségvetésből gazdálkodnak. A helyi önkormányzatok többsége tehát nagyságrendekkel rosszabb anyagi lehetőségekkel rendelkezik a temetési segély folyósítására, mint az állam. Az idős generáció előtti tisztelet és kegyelet érzéseként ez az intézkedés ugyan nem oldja meg a felmerült pénzügyi gondjaikat, ám mégis nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a házastárs viszonylag nyugodt körülmények között adja meg a végtisztességet az elhunytnak, és egyéb adminisztráció, kérelmek és utánajárás nélkül, anyagi segítséget kapjanak gyászukban.