adozona.hu
Cégalapítás, befektetés az Európai Unióban (demo)
Cégalapítás, befektetés az Európai Unióban (demo)
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
ELŐSZÓ
ELŐSZÓ A MÁSODIK KIADÁSHOZ
ALAPSZABADSÁGOK ÉS VERSENYVÉDELEM AZ EURÓPAI UNIÓBAN
I. Az alapszabadságok
II. A verseny tisztaságának védelme
I.
AUSZTRIA
1. Általános jellemzés
1.1. Országadatok
2. Társaságalapítás
2.1. Általános információk
2.2. Társasági formák
2.2.1. Korlátolt felelősségű társaság
2.2.2. Részvénytársaság
2.2.3. Közkereseti társaság
2.2.4. Betéti társaság
2.2.5. Fióktelep
2.2.6. Kereskedelmi képviselet
3. külföldiek ingatlanszerzésének jogi feltételei
...
Cégalapítás, befektetés az Európai Unióban (demo)
TARTALOMJEGYZÉK
ELŐSZÓ
ELŐSZÓ A MÁSODIK KIADÁSHOZ
ALAPSZABADSÁGOK ÉS VERSENYVÉDELEM AZ EURÓPAI UNIÓBAN
I. Az alapszabadságok
II. A verseny tisztaságának védelme
I.
AUSZTRIA
1. Általános jellemzés
1.1. Országadatok
2. Társaságalapítás
2.1. Általános információk
2.2. Társasági formák
2.2.1. Korlátolt felelősségű társaság
2.2.2. Részvénytársaság
2.2.3. Közkereseti társaság
2.2.4. Betéti társaság
2.2.5. Fióktelep
2.2.6. Kereskedelmi képviselet
3. külföldiek ingatlanszerzésének jogi feltételei
4. Külföldiek egyéni vállalkozása és munkavállalása
5. Adózás
5.2. Adóformák
5.2.1. Társasági adó
5.2.2. Személyi jövedelemadó
5.2.3. Forgalmi adó
5.2.4. Helyi adó
5.2.5. Illetékjellegű (egyszeri) adók
5.2.5.1. Tőkeforgalmi adó
5.2.5.2. Ingatlanforgalmi adó
6. Állami támogatások, kedvezmények
II.
BELGIUM
1. Általános jellemzés
1.1. Országadatok
1.2. A külföldi befektetésekkel kapcsolatos általános feltételek
2. Társaságalapítás
2.1. Általános információk
2.2. Társasági formák
2.2.1. Korlátolt felelősségű társaság
2.2.2. Részvénytársaság
2.2.3. Külföldi társaság fióktelepe
3. Külföldiek egyéni vállalkozása és munkavállalása
4. Adózás
4.1. Társasági adó
4.2. Forgalmi adó
4.3. Jövedelemadó
4.4. Tőkeforgalmi adó
5. Állami támogatások, kedvezmények
III.
CIPRUS
1. Általános jellemzés
1.1. Országadatok
1.2. A külföldi befektetésekkel kapcsolatos általános feltételek
2. Társaságalapítás
2.1. Általános információk
2.2. Társasági formák
2.2.1. Korlátolt felelősségű társaság
2.2.2. Részvénytársaság
2.2.3. Közkereseti társaság
2.2.4. Betéti társaság
2.2.5. Külföldi társaság fióktelepe
3. Külföldiek ingatlanszerzésének jogi feltételei
4. Külföldiek egyéni vállalkozása és munkavállalása
5. Adózás
5.1. Társasági adó
5.2 Forgalmi adó
5.3. Jövedelemadó
5.4. Helyi adók
5.5. Egyéb adók és illetékek
IV.
CSEHORSZÁG
1. Általános jellemzés
1.1. Országadatok
2. Társaságalapítás, részesedésszerzés
3. Ingatlanszerzés
4. Munkavállalás
5. Adózás
5.1. Társasági adó
5.2. Általános forgalmi adó
5.3. Személyi jövedelemadó
5.4. Egyéb adók
5.4.1. Ingatlan adó
6. Állami támogatások, kedvezmények
V.
DÁNIA
1. Általános jellemzés
1.1. Országadatok
1.2. A külföldi befektetésekkel kapcsolatos általános feltételek
2. Társaságalapítás
2.1. Általános információk
2.2. Társasági formák
2.2.1. Korlátolt felelősségű társaság
2.2.2. Részvénytársaság
2.2.3. Közkereseti társaság
2.2.4. Betéti társaság
2.2.5. Külföldi társaság fióktelepe
3. Külföldiek ingatlanszerzésének jogi feltételei
4. Adózás
4.1. Társasági adó
4.2. Forgalmi adó
4.3. Jövedelemadó
4.4. Vagyonadó
4.5. Helyi adók
4.6. Illetékek
5. Állami támogatások és kedvezmények
VI.
ÉSZTORSZÁG
1. Általános jellemzés
1.1. Országadatok
2. Társaságalapítás
2.1. Általános szabályok, külföldiek társaságalapítása
2.2. Társasági formák
2.2.1. Közkereseti társaság
2.2.2. Betéti társaság
2.2.3. Tőkeegyesítő társaságok
2.2.3.1. Korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság
2.2.4. A kereskedelmi egyesülés
2.2.5. Egyéni vállalkozó
2.3. Külföldi társaságok fióktelepe
3. Külföldiek ingatlanszerzésének jogi feltételei
3.1. Az ingatlanszerzésre vonatkozó általános előírások
3.2. A külföldiek ingatlanszerzésének általános korlátozása
3.2.1. Termőfölddel és erdővel kapcsolatos megkötések
3.2.2. Nemzetvédelmi okokra visszavezethető megkötések
3.3. Az ingatlanbérlet általános szabályai
4. Külföldiek egyéni vállalkozása és munkavállalása
4.1. Észtországi tartózkodás
4.2. Munkavállalás
4.2.1. A munkaszerződés létrejötte
5. Adózás
5.1. Az adórendszer fő elemei és felépítése
5.2. A fő adófajták
5.2.1. Általános forgalmi adó
5.2.2. Jövedelemadó
5.2.3. Egyéb adók
5.2.3.1. Földadó
5.2.3.2. Szociális adó
5.2.3.3. Fogyasztási adók
5.2.3.4. Munkanélküliségi biztosítási díj
5.2.3.5. Nyugdíjjárulék
6. Állami támogatások, kedvezmények
6.1. A társaságok állami támogatása
6.1.1. Kutatás és fejlesztés támogatása
VII.
FINNORSZÁG
1. Általános jellemzés
1.1. Országadatok
1.2. A külföldi befektetések általános feltételei
2. Társaságalapítás
2.1. Általános információk
2.2. Társasági formák
2.2.1. Részvénytársaság
2.2.2. Közkereseti társaság
2.2.3. Betéti társaság
2.2.4. Fióktelep
3. Külföldiek ingatlanszerzésének jogi feltételei
4. Külföldiek egyéni vállalkozása és munkavállalása
5. Adózás
5.1. Bevezető megjegyzések
5.2. Egyes adóformák
5.2.1. Társasági adó
5.2.2. Forgalmi adó
5.2.3. Jövedelemadó
5.2.4. Helyi adók
5.2.5. Vagyonadó
VIII.
FRANCIAORSZÁG
1. Általános jellemzés
1.1. Országadatok
1.2. A külföldi befektetések általános feltételei
2. Társaságalapítás
2.1. Részvénytársaság
2.2. Korlátolt felelősségű társaság
2.3. Közkereseti társaság
2.4. Betéti társaság
2.5. Külföldi társaság fióktelepe
3. Külföldiek ingatlanszerzésének jogi feltételei
4. Külföldiek egyéni vállalkozása, munkavállalása
5. Adózás
5.1. Társasági adó
5.2. Forgalmi adó
5.3. Jövedelemadó
5.4. Egyéb adók
5.4.1. Vagyonadó
5.4.2. Okirati illeték
6. Állami támogatások, kedvezmények
IX.
GÖRÖGORSZÁG
1. Általános jellemzés
1.1. Országadatok
2. Társaságalapítás
2.1. Általános információk
2.2. A társasági formák
2.2.1. Korlátolt felelősségű társaság
2.2.2. Részvénytársaság
2.2.3. Külföldi társaság fióktelepe és kereskedelmi képviselete
3. Külföldiek ingatlanszerzésének jogi feltételei
4. Külföldiek munkavállalása
5. Adózás
5.1. Társasági adó
5.2. Forgalmi adó
5.3. Jövedelemadó
5.4. Tőketranszferadó
6. Állami támogatások, kedvezmények
X.
HOLLANDIA
1. Általános jellemzés
1.1. Országadatok
1.2. A külföldi befektetésekkel kapcsolatos általános feltételek
2. Társaságalapítás
2.1. Általános információk
2.2. Társasági formák
2.2.1. Korlátolt felelősségű társaság
2.2.2. Részvénytársaság
2.2.3. Külföldi társaság fióktelepe és kereskedelmi képviselete
3. Külföldiek egyéni vállalkozása és munkavállalása
4. Adózás
4.1. Bevezető megjegyzések
4.2. Egyes adóformák
4.2.1. Társasági adó
4.2.2. Forgalmi adó
4.2.3. Jövedelemadó
4.2.4. Egyéb adók
5. Állami támogatások, kedvezmények
XI.
ÍRORSZÁG
1. Általános jellemzés
1.1. Országadatok
1.2. A külföldi befektetésekkel kapcsolatos általános feltételek
2. Társaságalapítás
2.1. Általános információk
2.2. Társasági formák
2.2.1. Korlátolt felelősségű társaság
2.2.2. Részvénytársaság
2.2.3. Korlátlan felelősségű tőketársaság
2.2.4. Személyegyesítő társaság
2.2.5. Külföldi társaság fióktelepe
3. külföldiek ingatlanszerzésének jogi feltételei
4. Külföldiek egyéni vállalkozása és munkavállalása
5. Adózás
5.1. Bevezető megjegyzések
5.2. Egyes adóformák
5.2.1. Társasági adó
5.2.2. Forgalmi adó
5.2.3. Jövedelem adó
5.2.4. Egyéb adók
5.2.5. Illetékek
6. Állami támogatások, kedvezmények
6.1. Tőketámogatás
6.2. Munkahelyteremtő támogatás
6.3. Kutatás - fejlesztés
XII.
LENGYELORSZÁG
1. Általános jellemzés
1.1. Országadatok
2. Társaságalapítás
2.1. Általános információk
2.2. A cégalapítás menete
2.3. Személyegyesítő társaságok
2.3.1. Közkereseti társaság
2.3.2. Betéti társaság
2.3.3. Társulás
2.3.4. Betéti részvénytársaság
2.4. Tőkeegyesítő társaságok
2.4.1. Korlátolt felelősségű társaság
2.4.2. Részvénytársaság
2.5. Kereskedelmi képviselet és fióktelep
3. Külföldiek ingatlanszerzése
4. Külföldiek munkavállalása, külföldiekre vonatkozó munkajogi előírások
5. Adózás
5.1. Társasági adó
5.2. Általános forgalmi adó
5.3. Személyi jövedelemadó
5.4. Egyéb adók
5.4.1. Ingatlanadó
5.4.2. Magánjogi ügyleti adó
XIII.
LETTORSZÁG
1. Általános jellemzés
1.1. Országadatok
2. Társaságalapítás
2.1. Általános szabályok, külföldiek társaságalapítása
2.2. Vállalkozási formák
2.2.1. Személyegyesítő társaságok
2.2.1.1. Közkereseti társaság
2.2.1.2. Betéti társaság
2.2.1.3. A személyegyesítő társaságok bejegyzésének általános szabályai
2.2.1.4. A bejegyzés és a közzététel díja
2.2.2. Tőkeegyesítő társaságok
2.2.2.1. Korlátolt felelősségű társaság
2.2.2.2. Részvénytársaság
2.2.2.3. A tőkeegyesítő társaságok irányítására vonatkozó általános szabályok
2.2.2.4. A tőkeegyesítő társaságok bejegyzésének általános szabályai
2.2.3. Egyéni vállalkozó
2.3. Külföldi társaságok fióktelepe és kereskedelmi képviselete
3. Külföldiek ingatlanszerzésének jogi feltételei
3.1. Az ingatlanokra és az ügyleti díjakra vonatkozó általános előírások
3.2. A külföldiek ingatlanszerzésének általános korlátozása
3.2.1. EU állampolgárokra és jogi személyekre vonatkozó megszorítások
3.2.2. Nem EU állampolgárokra és jogi személyekre vonatkozó korlátozások
3.3. Az ingatlanbérlet általános szabályai
4. Külföldiek munkavállalása és egyéni vállalkozása
4.1. Munkavállalás
4.1.1. A munkaviszony jogi vonatkozásai
4.1.2. Külföldiek munkaviszonya
4.2. Önfoglalkoztatás
5. Adózás
5.1. Az adórendszer fő elemei
5.2. A fő adófajták
5.2.1. Társasági adó
5.2.2. Általános forgalmi adó
5.2.3. Személyi jövedelemadó
5.2.4. Egyéb adók
5.2.4.1. Ingatlanadó
5.2.4.2. Kötelező állami társadalombiztosítás
6. Állami támogatások, kedvezmények
6.1. Adókedvezmények
6.2. Állami támogatások
6.3. Adó-visszatérítések
XIV.
LITVÁNIA
1. Általános jellemzés
1.1. Országadatok
2. Cégalapítás
2.1. Alapelvek és külföldiek általi alapítás
2.1.1. A kereskedelmi nyilvántartás, a közjegyző, és az engedélyköteles tevékenységi körök
2.1.2. Külföldiek cégalapítása
2.2. Társasági formák
2.2.1. Korlátolt felelősség mellett működő társaságok
2.2.1.1. Zártkörűen működő részvénytársaság
2.2.1.2. Nyilvánosan működő részvénytársaság
2.2.1.3. Korlátolt felelősség mellett működő társaságok alapítása
2.2.1.4. A korlátolt felelősség mellett működő társaságok irányítása
2.2.2. Korlátlan felelősségű társaságok
2.2.2.1. Egyéni vállalkozás
2.2.2.2. Közkereseti társaság
2.2.2.3. Betéti társaság
2.2.3. Az európai gazdasági érdekcsoport és az európai társaság
2.2.4. Külföldi vállalatok fióktelepei és kereskedelmi képviseletei
3. Külföldiek ingatlanszerzése
3.1. Az ingatlanszerzés alapelvei és az eljárási díjak
3.2. A külföldiek ingatlanszerzésének korlátai
3.3. Az ingatlanbérlet alapelvei
4. Gazdasági célú letelepedés
4.1. Munkavállalás
4.1.1. A munkavállalás jogi vonatkozásai
4.1.2. Külföldi munkavállalók
4.2. Önfoglalkoztatás
5. Adózás
5.1. Az adórendszer fő elemei és felépítése
5.2. Társasági adó
5.3. Általános forgalmi adó (áfa)
5.4. Személyi jövedelemadó
5.5. Telekadó
5.6. Vállalatok és egyéb szervezetek által fizetendő ingatlanadó
5.7. Társadalombiztosítási járulék
6. Vállalkozások állami támogatása
6.1. Beruházások támogatása
6.2. Szabadkereskedelmi övezet
6.3. Adókedvezmények
6.4. Munkavállalás elősegítése és egyéb segélyprogramok
XV.
LUXEMBURG
1. Általános jellemzés
1.1. Országadatok
1.2. A külföldi befektetésekkel kapcsolatos általános feltételek
2. Társaságalapítás
2.1. Általános információk
2.2. Társasági formák
2.2.1. Korlátolt felelősségű társaság
2.2.2. Részvénytársaság
2.2.3. Közkereseti társaság
2.2.4. Betéti társaság
2.2.5. Részvényesek betéti társasága
2.2.6. Külföldi társaság fióktelepe
3. Külföldiek egyéni vállalkozása és munkavállalása
4. Adózás
4.1. Társasági adó
4.2. Forgalmi adó
4.3. Jövedelemadó
4.4. Helyi adók
4.5. Vagyonadó
5. Állami támogatások és kedvezmények
XVI.
MÁLTA
1. Általános jellemzés
1.1. Országadatok
1.2. A külföldi befektetésekkel kapcsolatos általános feltételek
2. Társaságalapítás
2.1. Általános információk
2.2. Társasági formák
2.2.1. Részvénytársaság
2.2.2. Közkereseti és betéti társaság
2.2.3. Külföldi társaság fióktelepe
3. külföldiek ingatlanszerzésének jogi feltételei
4. Külföldiek egyéni vállalkozása és munkavállalása
5. Adózás
5.1. Bevezető megjegyzések
5.2. Az egyes adóformák
5.2.1. Társasági adó
5.2.2. Forgalmi adó
5.2.3. Jövedelemadó
5.2.4. Illetékek
6. Állami támogatások, kedvezmények
XVII.
NAGY-BRITANNIA
1. Általános jellemzés
1.1. Országadatok
2. Társaságalapítás
2.1. Általános információk
2.2. Az egyéb társasági formák
2.2.1. Közkereseti társaság
2.2.2. Betéti társaság
2.2.3. Korlátolt felelősségű betéti társaság
2.2.4. Külföldi társaságok fióktelepe és kereskedelmi képviselete
3. Külföldiek egyéni vállalkozása és munkavállalása
4. Adózás
4.1. Általános információk
4.2. Az egyes adónemek
4.2.1. Társasági adó
4.2.2. Forgalmi adó
4.2.3. Jövedelemadó
4.2.4. Helyi adó
5. Állami támogatások, kedvezmények
XVIII.
NÉMETORSZÁG
1. Általános jellemzés
1.1. Országadatok
1.2. A külföldi befektetésekkel kapcsolatos általános feltételek
2. Társaságalapítás
2.1. Általános információk
2.2. A társasági formák
2.2.1. Korlátolt felelősségű társaság
2.2.2. Részvénytársaság
2.2.3. Személyegyesülések
2.2.4. Külföldi társaság fióktelepe
3. Külföldiek egyéni vállalkozása és munkavállalása
5. Adózás
5.1. Társasági adó
5.2. Forgalmi adó
5.3. Jövedelemadó
5.4. Helyi adók
5.5. Ingatlanforgalmi adó
6. Állami támogatások, kedvezmények
XIX.
OLASZORSZÁG
1. Általános jellemzés
1.1. Országadatok
1.2. A külföldi befektetésekkel kapcsolatos általános feltételek
2. Társaságalapítás
2.1. Általános információk
2.2. Társasági formák
2.2.1. Korlátolt felelősségű társaság
2.2.2. Részvénytársaság
2.2.3. Közkereseti társaság
2.2.4. Betéti társaság
2.2.5. Egyéb társasági formák
2.2.6. Külföldiek fióktelepe
3. Külföldiek egyéni vállalkozása és munkavállalása
4. Adózás
4.1. Társasági adó
4.2. Forgalmi adó
4.3. Jövedelemadó
4.4. Helyi adók
4.5. Egyéb adók
5. Állami támogatások, kedvezmények
XX.
PORTUGÁLIA
1. Általános jellemzés
1.1. Országadatok
1.2. A külföldi befektetésekkel kapcsolatos általános feltételek
2. Társaságalapítás
2.1. Általános információk
2.2. Társasági formák
2.2.1. Korlátolt felelősségű társaság
2.2.2. Részvénytársaság
3. Külföldiek egyéni vállalkozása és munkavállalása
4. Adózás
4.1 Általános információk
4.2. Az egyes adóformák
4.2.1. Társasági adó
4.2.2. Forgalmi adó
4.2.3. Jövedelemadó
4.2.4. Helyi adó
4.2.5. Egyéb adók, illetékek
5. Állami támogatások, kedvezmények
XXI.
SPANYOLORSZÁG
1. Általános jellemzés
1.1. Országadatok
1.2. A külföldi befektetésekkel kapcsolatos általános feltételek
2. Társaságalapítás
2.1. Általános információk
2.2. Társasági formák
2.2.1. Korlátolt felelősségű társaság
2.2.2. Részvénytársaság
2.2.3. Közkereseti társaság
2.2.4. Betéti társaság
3. Adózás
3.1. Általános információk
3.2. Társasági adó
4. Állami támogatások, kedvezmények
XXII.
SVÉDORSZÁG
1. Általános jellemzés
1.1. Országadatok
1.2. A külföldi befektetésekkel kapcsolatos általános feltételek
2. Társaságalapítás
2.1. Általános információk
2.2. Társasági formák
2.2.1. Korlátolt felelősségű társaság
2.2.2. Külföldi társaság fióktelepe
3. külföldiek ingatlanszerzésének jogi feltételei
4. külföldiek egyéni vállalkozása és munkavállalása
5. Adózás
5.2. Egyes adóformák
5.2.1. Társasági adó
5.2.2. Forgalmi adó
5.2.3. Személyi jövedelemadó típusú adók
5.2.4. Vagyonadó
XXIII.
SZLOVÁKIA
1. Általános jellemzés
1.1. Országadatok
2. Társaságok alapítása és bejegyzése
2.1. A fontosabb társasági formák
2.1.1. Korlátolt felelősségű társaság
2.1.2. Részvénytársaság
2.1.3. Közkereseti társaság
2.1.4. Betéti társaság
2.1.5. Külföldi társaság fióktelepe
2.2. A cégjegyzék és a cégjegyzési eljárásra vonatkozó szabályok
3. Ingatlanszerzés
4. Munkaviszony és külföldiek foglalkoztatása
5. Adórendszer
5.1. Jövedelemadó
5.2. Általános forgalmi adó
5.3. Egyéb adók
5.3.1. Fogyasztási adó
5.3.2. Ingatlanadó
6. Külföldi befektetések támogatása
XXIV.
SZLOVÉNIA
1. Általános jellemzés
1.1. Országadatok
1.2. A külföldi befektetésekkel kapcsolatos általános feltételek
2. Társasági formák
2.1. Általános információk
2.2. Társasági formák
2.2.1. Korlátolt felelősségű társaság
2.2.2. Részvénytársaság
2.2.3. Közkereseti társaság
2.2.4. Betéti társaság
2.2.5. Betéti részvénytársaság
2.2.6. A külföldi társaság fióktelepe
3. külföldiek ingatlanszerzésének jogi feltételei
4. Külföldiek egyéni vállalkozása és munkavállalása
5. Adózás
5.1. Bevezető megjegyzések
5.2. Egyes adóformák
5.2.1. Társasági adó
5.2.2. Forgalmi adó
5.2.3. Jövedelemadó
5.2.4. Tőkejövedelmi adó
6. Állami támogatások, kedvezmények
ALAPSZABADSÁGOK ÉS VERSENYVÉDELEM AZ EURÓPAI UNIÓBAN
Noha az Európai Unió tagállamaiban a befektetési tevékenység részletszabályaiban számos eltérés van, mégis részben a közös jogi hagyományok, részben a közösségi jog ereje folytán meghatározhatók a befektetési tevékenység alapját képező közös jegyek.I. Az alapszabadságok
Az Alapokmány 1. cikke értelmében az Európai Unió tagállamait az a közös cél vezérli, hogy a közösségen belül a gazdasági fejlődés harmonikus, növekvő tendenciájú, kiegyenlített és stabil legyen, a közösség polgárainak életszínvonala növekedjen, kapcsolataik egyre szorosabbá váljanak. E célok elérését szolgálja a négy alapszabadság, az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad forgalma.A négy alapszabadságnak vannak bizonyos fontos közös jegyei:
- mind a négy esetben úgynevezett közvetlenül alkalmazható jogról van szó. Ez azt jelenti, hogy minden EU - polgár jogosult a tagállamok bármely hatósága előtt ezekre az alapszabadságokra hivatkozni anélkül, hogy valamely nemzeti törvényre kelljen utalnia;
- érvényesül a belföldiekkel egyenlő elbánás elve. Ez tulajdonképpen a külföldiekkel szembeni megkülönböztetés tilalma elvének a tükre. Azt jelenti, hogy más tagállamok állampolgárai, illetőleg árui nem szenvedhetnek hátrányt a belföldi állampolgárokkal, illetve árukkal szemben. A diszkriminációs tilalom egyaránt vonatkozik a nyílt és az ún. rejtett diszkriminációra. Nyílt diszkriminációnak az olyan megkülönböztetés tekintendő, amely kifejezetten az állampolgárság alapján áll fenn. Rejtett diszkriminációt valósítanak meg azok a szabályozások, amelyek bár formailag mindenkire vonatkoznak, valójában azonban csak a külföldiekre. Ezzel szemben a közösségi jog megengedi a belföldiek diszkriminálását, azaz azt, hogy külföldi áruk és állampolgárok kedvezőbb elbánásban részesüljenek, mint a belföldiek. Ismert példa erre a szigorú német sörtisztasági előírás, amely azonban csak a német gyártmányú sörökre alkalmazható, a külföldi gyártmányúakra nem. Szigorúbb szabályok vonatkozhatnak a belföldiekre a környezetvédelem, illetőleg a szociális jog területén is.
a) Az áruk szabad áramlása
Ennek az elvnek a megvalósítása érdekében a Római Szerződés két eszközt alkalmaz
- a be- és kiviteli vámok tilalma,
- a mennyiségi korlátozások, illetve az azokhoz vezető egyedi intézkedések tilalma.
Az Európai Közösségen belül már 1968-ban megszűntek a vámkorlátok. Ezzel egyidőben elfogadták a közös vámtarifát (ez az Európai Közösségen kívülről érkező árukra vonatkozik). A közös vámtarifa azt a célt is szolgálja, hogy megakadályozza az áruáramlási irányok átrendeződését. 1994 óta létezik az egységes belső piac.
A mennyiségi korlátozásra vonatkozó tilalom mellett létezik a hasonló eredményre vezető egyéb intézkedések tilalma is. Ilyennek minősítette az Európai Bíróság a tagállamok kereskedelmi szabályozását, ha azok közvetve vagy közvetlenül ténylegesen mennyiségi korlátozás hatásúak.
Kimondta továbbá az Európai Bíróság, hogy ha egy áru valamely tagállamban az ott érvényes jog alapján értékesíthető, akkor értékesíthető az összes többi tagállamban is, azaz bármely tagállamban kiadott forgalombahozatali engedély az összes többi tagállamban érvényes.
b) Személyek szabad mozgása
A személyek szabad mozgásának az elve magában foglalja a munkavállalás és a letelepedés szabadságát is.
A munkavállalás szabadsága azt a célt szolgálja, hogy növekedjen az ún. alkalmazotti mobilitás. A munkavállaló fogalma magában foglalja mindazokat a személyeket, akik nem önálló tevékenységet folytatnak és munkabérre jogosító jogviszonyban vannak. E szabadság része a munkavállalók területi és foglalkozásbeli mobilitása, továbbá a szociális ellátásra való jog is. A területi mobilitás azt jelenti, hogy bármely uniós állampolgárnak jogában van egy másik tagállamba utazni, és ott tartózkodni. A foglalkozási mobilitás a hivatás gyakorlásának, illetve az alkalmazási és munkafeltételek meghatározásának a szabadságát foglalja magában, tehát azt az elvet, hogy egy másik tagországban honos munkavállalót nem szabad másként kezelni, mint a saját ország munkavállalóját. A szociális jogok az uniós állampolgárokat arra jogosítják, hogy mindazokat a kedvezményeket igénybe vegyék, amelyeket a befogadó ország a saját állampolgárainak szociális tekintetben nyújt.
A letelepedési szabadság alapján a vállalkozó szabadon választhatja meg székhelyét. Ez a szabadság egyaránt védi az önálló kereső tevékenység gyakorlásának a jogát és a vállalkozás alapítás - és folytatás jogát is.
c) A szolgáltatások szabad áramlása
Az uniós állampolgárok jogosultak bármely, az Unióhoz tartozó tagállamban szolgáltatásokat nyújtani. E szabadságjogra az jellemző, hogy szemben a letelepedési szabadsággal az ad hoc, átmeneti jellegű szolgáltatásnyújtásra vonatkozik.
Az Európai Bizottság jelentést készített arról, hogyan érvényesül ez a szabadságjog az Unióban és rámutatott bizonyos gyakorlati nehézségekre. A jelentés kimutatja, hogy a szolgáltatások szabad áramlása sokkal jelentősebb és keményebb korlátokba ütközik az egységes belső piacon, mint az áruforgalom. Minthogy a szolgáltatások esetében sokkal komplexebb és gyakran nem vagyoni jellegű tevékenységekről is szó van, amelyek szoros összefüggésben állnak a szolgáltatásnyújtó személyes kvalifikációjával, rájuk gyakran igen bonyolult előírások vonatkoznak. Ezért előfordulhat, hogy ha egy vállalkozás másik tagállamban kíván letelepedni és ott szolgáltatásokat nyújtani, komoly nehézségbe ütközik az engedély megszerzésénél, (ideértve például a szakmai alkalmassággal kapcsolatos igazolások kölcsönös elismerését is), vagy például a dolgozók kiküldésénél, létesítményeik használatánál, a szolgáltatások eladásánál, a szerződések megkötésénél, vagy akár a minőség, illetve szavatossági problémák kezelésénél. A határon átnyúló szolgáltatásokat egyelőre még komolyan akadályozza a megkövetelt engedélyek száma, az eljárások nehézkessége és körülményessége, a helyi hatóságok túlságosan tág mérlegelési joga, továbbá az a körülmény, hogy az ilyen vállalkozásokat gyakran arra szólítják fel, hogy azokat a feltételeket, amelyeket saját országukban már teljesítettek, azokban az országokban, amelyekben tevékenykedni kívánnak, ismét teljesítsék. E jelenségek általában sértik a közösségi jogot, és ezért a vállalkozók gyakran szorulnak ügyvédi segítségre.
A munkavállalók, illetve a diákok mobilitásával összefüggő kérdés a tanulmányok kölcsönös elismerésének problémája, ugyanis csak ilyen elismerés esetén lehet bizonyos foglalkozásokat egy másik tagállamban folytatni. Különbséget kell tenni a szabályozott és nem szabályozott foglalkozások között. A szabályozott foglalkozások azok, amelyek törvényi előírások folytán csak bizonyos bizonyítványok birtokosai számára lehetségesek (például tanárok, betegápolók, ügyvédek, ingatlanközvetítők, kézművesek). A szabályozott foglalkozások között vannak olyanok, amelyeknél a képzés már közösségi jogon alapul (általános - és szakorvosok, fogorvosok, bábák, állatorvosok, építészek, patikusok). Ezekben a foglalkozási ágakban a diploma elismerése automatikus. Vannak olyan szabályozott foglalkozások, amelyekben a képzés nem harmonizált, ezek tekintetében a közösségi jog csak a diplomák kölcsönös elismerésének általános alapelveit fogalmazta meg. A nem szabályozott foglalkozások azok, amelyekre többnyire nincsenek a foglalkozás gyakorlásával kapcsolatban elfogadott előírások. Az ilyen foglalkozások szabadon gyakorolhatók, azaz a befogadó állam a közösségi állampolgárokkal szemben semmiféle kvalifikációs előírást nem alkalmazhat.
d) A tőkeforgalom szabadsága
A tőkeforgalom fogalma magában foglalja egyaránt a pénztőke és a dologi tőke (például az ingatlanjogok) fogalmát. Mindenfajta tőkemozgás, amely a tagállamok területén történik e szabadság körébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy a tőke akadály nélkül helyezhető tagállamból tagállamba, és a tagállamok állampolgárai bárhol szabadon vehetnek igénybe pénzügyi szolgáltatásokat. A fizetési forgalom szabadságát - amely az országhatáron túli pénzügyi tranzakciók szabadságát jelenti - szokták az ötödik szabadságnak is nevezni.
II. A verseny tisztaságának védelme
Az egységes belső piac működésének fontos feltétele, hogy megfogalmazzák a tisztességes verseny alapfeltételeit, amelyek minden uniós jogalanyra vonatkoznak, és amelyeket a tagországok intézkedései nem korlátozhatnak.A versenykorlátozás megakadályozásának egyik legfontosabb eszköze a kartelltilalom. Ennek mindenek előtt bizonyos közös vállalkozások, joint venture-ök alapításánál van jelentősége. Az összehangolt áremelés, a szándékos kapacitásszűkítés, bizonyos piacok mesterséges kizárása, a fejlesztések akadályozása stb., az e körbe tartozó legfontosabb tilalmazott magatartások.
Egyetlen vállalkozás sem használhatja ki piacvezető helyzetét, a fogyasztók, illetőleg a versenytársak hátrányára. Ez a tilalom az ún. erőfölénnyel való visszaélés tilalma. Erőfölényes helyzetben az van, aki üzleti döntéseiben nem kényszerül versenytársaira tekintettel lenni.
A fúziókontroll az egyik legfontosabb eszköz az egyeduralmi piaci helyzetek megelőzésére, mégpedig úgy közösségi, mint nemzeti szinten. Ez nagyon fontos szempont külföldi üzletrészek megszerzésénél. Abban az esetben, ha a vállalkozások fúziójának közösségi méretekben is jelentősége van, az ilyen üzleti részesedésszerzések, illetve fúziók Európai Közösségi bejelentése is kötelező. Egyébként a fúzió csak az adott államban vagy ott sem bejelentésre köteles. Közösségi jelentőségű a fúzió akkor, ha
a) a fúzióban részt vevő vállalatok összforgalma a világméretekben az 5 milliárd ECU-t meghaladja és
b) ha közösségi szinten a résztvevők közül legalább kettőnek a forgalma több mint 250 millió ECU, kivéve ha az érintett vállalatok összforgalmuknak több mint a 2/3-át ugyanabban a tagállamban érik el.
Vannak olyan fúziók, amelyek annak ellenére közösségi jelentőségűek, hogy a fent említett küszöböket nem érik el. Ide tartoznak
a) az olyan fúziók, ahol a részes vállalatok világméretű összforgalma a 2,5 milliárd ECU-t meghaladja
b) a részes vállalatok összforgalma legalább három közösségi tagállamban meghaladja a 100 millió ECU-t és
c) minden az előbbi pontban említett tagállamban legalább két érintett vállalkozás összforgalma több mint 25 millió ECU
d) legalább két részes vállalkozás közösségi szintű összforgalma a 100 millió ECU-t meghaladja (kivéve, ha az érintett vállalkozások forgalmuknak több mint a 2/3-át ugyanabban a tagállamban érik el).
Annak érdekében, hogy e szigorú versenyszabályok a tagállamok között ne "morzsolódjanak" szét, a közösségi jog létrehozta a közszférából származó megbízásokkal kapcsolatos közösségi szintű versenykiírás kötelezettségét, valamint az állami támogatások tilalmát. Minden érintettnek joga van az e szabályokba ütköző előírások, illetve gyakorlat ellen fellépni.
Végül a tagállamokon kívüli országok belső piacot sértő tevékenységének megakadályozását szolgálják az antidömping-szabályok. Az antidömping-intézkedéseket az Európai Bizottság teheti meg, nem az egyes érintett vállalkozások.
I.
AUSZTRIA
1. Általános jellemzés
1.1. Országadatok
Terület: 83 859 km2Lakosság: 7 796 000 fő
Államforma: szövetségi köztársaság
Pénznem: EUR
GDP növekedés: 1,0%
Gazdasági szerkezet: Ausztria alapvetően ipari-agrár ország. Egy főre jutó GNP: 22 110 dollár. A társadalmi össztermék megoszlása ágazatonként: mezőgazdaság 4,3%; ipar 41,2%; kereskedelem, szolgáltatás, hírközlés 21,8%; egyéb 32,7%. Földterület megoszlása művelési áganként: szántó 18,7%; kert 1,2%; legelő 25%; erdő 39,5%; egyéb 15,6%. Legfontosabb termesztett növények: árpa, kukorica, burgonya, cukorrépa, búza, rozs, zab, alma, körte, szilva, cseresznye, ribizli. Legfontosabb tenyésztett állatok: sertés, baromfi, szarvasmarha, juh. Bányászati termékek: magnezit, grafit, volfrám, barnaszén, vas, kőolaj, földgáz, só, réz, cink, antimon, ólom, arany. Feldolgozóipar: vas-, acélipar, színesfém-, alumíniumkohászat, gépgyártás, vegyipar, fa-, papíripar, textil-, élelmiszeripar, sörgyártás, építőanyag- és építőipar.
(Forrás: Nagy Világatlasz )
2. Társaságalapítás
2.1. Általános információk
A legfontosabb társasági formák:- korlátolt felelősségű társaság (Gesellschaft mit beschränkter Haftung - GmbH) - a befektetők által legkedveltebb társasági forma
- részvénytársaság (Aktiengesellschaft - AG)
- közkereseti társaság (offene Handelsgesellschaft - OHG)
- betéti társaság (Kommanditgesellschaft - KG)
2.2. Társasági formák
2.2.1. Korlátolt felelősségű társaság
(Gesellschaft mit beschränkter Haftung - GmbH)A korlátolt felelősségű társaság jogi személy. A tag nem tartozik felelőséggel a társaság kötelezettségeiért, csupán vagyoni hozzájárulásának teljesítésére köteles, kivéve pl. a tőkevesztés bizonyos eseteit.
A társaság alapítója bármely bel- és külföldi természetes és jogi személy lehet.
A társasági szerződést közjegyzői okiratba kell foglalni és azt legalább két alapító tagnak alá kell írnia. Egyszemélyes társaság esetén közjegyzői okiratba foglalt alapító okirat szükséges, amelyre egyébként a társasági szerződés szabályai megfelelően alkalmazandók. A társasági szerződés lényeges tartalma: a társaság neve, székhelye, célja, a törzstőke és a tagok tőkerészesedése, a felügyelőbizottság hatásköre (ha van felügyelőbizottság - lásd később).
A cégnév állhat a tevékenység megjelöléséből vagy az egyik tag nevéből.
Tartalmaznia kell a "Gesellschaft mit beschränkter Haftung " megjelölést vagy ennek rövidítését.
A társaság székhelyének Ausztriában kell lennie.
A minimális törzstőke: 35 000 EUR
A törzsbetét minimális értéke: 70 EUR
A törzstőkének legalább a felét kell készpénzben befizetni, a fennmaradó részt lehet egyéb nem pénzbeli hozzájárulás formájában teljesíteni. Minden tagnak egy törzsbetéte van, amelynek legalább egynegyedét és legkevesebb 70 EUR-t készpénzben kell szolgáltatni.
A taggyűlés a korlátolt felelősségű társaság legfőbb szerve. Választja és visszahívja az ügyvezető igazgatókat, meghatározza javadalmazásukat és megbízatásuk idejét, jóváhagyja az éves mérleget és beszámolót valamint megadja a felmentvényt az ügyvezetőknek. A taggyűlés bármely, a céget érintő ügyben dönthet és utasíthatja az ügyvezetőket. Évente legalább egyszer kell összehívni (a pénzügyi év végét követően 8 hónapon belül), illetve bármikor, ha a cég érdeke úgy kívánja.
Valamennyi tag hozzájárulásával taggyűlés tartása nélkül, írásban is hozhatók határozatok.
A társaságnak egy vagy több ügyvezetője lehet, egyiküknek sem kell osztrák állampolgárnak vagy letelepedési engedéllyel rendelkezőnek lennie. Gyakorlati okokból célszerű, ha legalább egy ügyvezetőnek van állandó ausztriai tartózkodási helye.
Az ügyvezetőket a tagok jelölik ki, közjegyzői okiratban. Tag is választható ügyvezetővé a társasági szerződésben, tagsága idejére. Az ügyvezető a tagok határozatával bármikor visszahívható. A társasági szerződés kimondhatja, hogy a társasági szerződésben kijelölt ügyvezetők csak meghatározott okokból hívhatók vissza. Az ügyvezető indokolással bármikor, indokolás nélkül 14 napos határidővel mondhat le tisztségéről. A lemondást köteles a cégjegyzékből való törlés céljából bejelenteni a bíróságnak.
A céget az ügyvezetők képviselik, kivéve ha a társasági szerződés vagy a tagok határozata máshogy rendelkezik.
A társasági szerződés meghatározza, hogy az ügyvezető önállóan, illetve más ügyvezetővel vagy egy cégvezetővel együttesen gyakorolhatja-e aláírási jogát.
Felügyelőbizottság választása csak akkor kötelező, ha
- a korlátolt felelősségű társaság más cégek fölött is rendelkezik irányítási joggal és így az összes munkavállalói létszám meghaladja a 300-at, vagy
- ha az átlagos munkavállalói létszám 300 fő feletti.
(Vannak egyéb, a külföldi befektetők szempontjából kisebb jelentőségű esetek is.)
A felügyelőbizottság legkevesebb három tagból áll, akiket a tagok választanak.
Az üzemi bizottság (Betriebsrat) jogosult képviseltetni magát a felügyelőbizottságban.
A felügyelőbizottság fő feladata az ügyvezetés feletti ellenőrzés gyakorlása, továbbá a törvény és a társasági szerződés által meghatározott egyéb feladatok ellátása, de nem választhatja meg és hívhatja vissza az ügyvezetőket.
A felügyelőbizottságnak üzleti évenként legalább négyszer kell ülést tartania.
A társaság bármilyen üzleti tevékenységet folytathat, kivéve a biztosítást, jelzálog hitelezést, alapkezelést. Banki tevékenység végzéséhez engedélyt kell beszerezni a Pénzügyminisztériumtól.
Jogi személyként a társaság az illetékes helyi bíróság által vezetett cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. A bejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell az ügyvezető igazgatók közjegyző által hitelesített aláírását, valamint a következő információkat: a cég neve, cégformája, székhelye, levelezési címe, célja, a törzstőke nagysága, adóbejelentés, a tagok és tisztségviselők személyi adatai, a társaság időtartama (ha határozott), tevékenységi engedélyek stb.
A bejelentéshez csatolni kell az annak tartalmát igazoló, a jogszabályban tételesen meghatározott okmányokat.
Az egyszeri alapítási díj a törzstőke 1%-a. A nyilvántartásba vétel illetéke egy ügyvezető és két tag esetén 225 EUR. A közzétételi díj a közlemény terjedelmétől függ, de legalább 40 EUR. Az alapítási költségek általában a törzstőke 10-15%-át teszik ki. A bejegyzési eljárás átlagos tartama 2-3 hét. A társaság tevékenységét a társaság nevében eljárók korlátlan és egyetemleges felelőssége mellett a társasági szerződés aláírása után megkezdheti.
2.2.2. Részvénytársaság
(Aktiengesellschaft - AG)A részvénytársaság olyan társaság, amelynek az alaptőkéje részvényekből tevődik össze és a részvényesek a társaság kötelezettségeiért nem felelnek. Az alaptőke minimális összege 70 ezer EUR.
Részvénytársaság alapításában külföldiek az osztrák honosságú személyekkel azonos feltételekkel vehetnek részt.
Részvénytársaságot egy alapító is alapíthat. Az alaptőkének legalább a felét készpénzben kell befizetni. Amennyiben az alaptőke szolgáltatása nem pénzbeli betét formájában is történik, az alapítást vizsgálati eljárás előzi meg, amely a nem pénzbeli betétek valós értékének megállapítására szolgál.
Az alapítást az illetékes cégbíróságon az első igazgatóság és felügyelőbizottság valamennyi tagjának aláírásával kell bejelenteni. A társaság a bejegyzéssel jön létre. A bejegyzés előtti ügyletekért az alapítók személyesen és egyetemlegesen felelnek. A bejegyzéshez egyebek mellett az alapszabály bemutatása és az alaptőke rendelkezésre bocsátásának igazolása szükséges. Ezen kívül az is szükséges, hogy a társaság cégneve ne legyen más cég nevével összetéveszthető, illetve egyébként ne ütközzön jogszabályi előírásokba.
Részvénytársaság alapítója lehet természetes és jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli társaság.
A részvénytársaság alapszabályát közjegyzői hitelesítéssel kell ellátni. Kötelező tartalma:
- a társaság cégneve és székhelye
- a társaság tárgya
- az alaptőke mértéke
- a részvények jellege (névre szóló vagy bemutatóra szóló)
- a részvényfajták meghatározása
- az igazgatóság összetétele (az igazgatósági tagok száma)
- a társaság közleményeinek közzétételi módja.
A társaság legfőbb szerve a közgyűlés, amely a társaságot érintő legfontosabb ügyekben, például az alapszabályok módosítása, felügyelőbizottság választása és visszahívása, a nyereség felosztása stb., dönt. A közgyűlés az igazgatóságnak utasításokat nem adhat. A közgyűlést az alaptőke 5%-át képviselő kisebbség összehívhatja. Az alaptőke 10%-át képező kisebbség követelheti vizsgálat lefolytatását, illetve az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság tagjaival szembeni kártérítési igény érvényesítését.
A társaság ügyeinek vitelére és képviseletére az igazgatóság jogosult. Az igazgatóságot a felügyelőbizottság választja. Az igazgatóság tagja nem lehet felügyelő bizottsági tag. Az igazgatóság egy vagy több személyből állhat az alapszabály rendelkezései szerint. Az igazgatóság tagját a felügyelőbizottság fontos okból hívhatja vissza.
A felügyelőbizottság feladata az igazgatóság megválasztása, visszahívása és ellenőrzése. Az alapszabály bizonyos ügyletek megkötését a felügyelőbizottság jóváhagyásától teheti függővé.
A közgyűlés köteles a mérleg megvizsgálására könyvvizsgálót választani.
2.2.3. Közkereseti társaság
(offene Handelsgesellschaft - OHG)A közkereseti társaság egy vagy több természetes vagy jogi személyből áll, akik egyetemlegesen és korlátlanul felelősek a társaság tartozásaiért. A társasági szerződés írásba foglalása nem kötelező. A cégnévben vagy egy tag nevének kell szerepelnie a társasági formára való utalással együtt, vagy valamennyi tag nevét fel kell tüntetni.
Közkereseti társaság kereskedői tevékenység folytatására alapítható, amelynek általános feltétele - amennyiben nem speciális területekről, például szállítmányozás, fuvarozás, biztosítás van szó - a legalább évi 400 ezer EUR-t elérő forgalom és egy bizonyos infrastruktúra. A közkereseti társaságot a cégjegyzékbe be kell jegyezni. A társaság nevének tartalmaznia kell legalább egy tag nevét. A közkereseti társaság alapításához egy formailag kötetlen szerződés szükséges, amely akár szóban is köthető. A társaság alapításához legalább két tag szükséges, tag lehet jogi személy is. Amennyiben a társasági szerződés másként nem rendelkezik, a társaságban a tagok azonos részesedéssel vesznek részt, valamennyi tag képviseletre jogosult. Amennyiben a társasági szerződés másként nem rendelkezik, a tagokat 4%-os előosztalék illet meg tőkerészesedésük után. Ha erre a nyereség nem ad fedezetet, ez a százalékarány alacsonyabb is lehet. A fennmaradó nyereséget az év végén a tagok között egyenlő arányban kell felosztani, illetve a veszteség őket egyenlő arányban terheli.