Társasági jogi perek (demo)

adozona.hu

Társasági jogi perek (demo)

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Jogterület(ek): Polgári eljárásjog , Társasági jog
Érvényesség kezdete: 2008.01.01
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A 2006. július 1. napján hatályba lépett Ctv. célja, hogy jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával összhangban állapítsa meg a vállalkozások cégalapításának, nyilvántartásba vételének rendjét, és a vállalkozók alkotmányos jogai érdekében, a gazdasági forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek vagy más közérdek védelme céljából biztosítsa a közhiteles cégnyilvántartás adatainak teljes körű nyilvánosságát, közvetlenül vagy elektronikus úton.
A cégnyilvántartást a cé...

Csak a jogszabály szövegének mutatása

Társasági jogi perek (demo)

Szerző: Gál Judit dr., Pálinkásné dr. Mika Ágnes

Szerkesztő: Gabányi Józsefné dr. (lektor)

Megjelenés éve: 2007

A felállított ítélőtáblák határozatai, a Legfelsőbb Bíróság jogegységi, elvi és a BH-ban közzétett döntései a társasági jogi peres eljárásokban igen sok változást hoztak.

Ezeknek a szerzők által, tematikusan összegyűjtött határozatoknak az ismerete ma már elengedhetetlen e speciális perekben eljáró jogi képviselők, döntést hozó bírák, de a joghallgatók és szakvizsgára készülők számára is.

A törvények számos pertípusnál komoly változásokkal jártak, ezek feltérképezése nagy segítséget jelenthet a jogalkalmazóknak.

A kiadvány minden társasági joggal foglalkozó jogalkalmazó számára elengedhetetlen segédeszköz.

***

Részlet a könyvből:

1. ÁLTALÁNOS ISMERETEK

1.1. A cégnyilvántartás és a társasági jogi perek

1.1.1. A cégnyilvántartás általános jellemzői

A cégnyilvántartást a cégbíróság (megyei, fővárosi bíróság) "vezeti" [Ctv. 23. § (1) bek.]
A nyilvános és közhiteles cégnyilvántartás két részből áll, a cégjegyzékből és a cégiratokból.
Ez utóbbiak közé minden, a céggel kapcsolatos, cégeljárásban keletkezett irat, így pl. a Ctv. 72-84. §-ai alapján lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárásban keletkezett iratok is beletartoznak, a Ctv. 72. § (5) bekezdése szerinti korlátozással, amely szerint csak a jogerősen - el nem utasított kérelmek alapján - befejeződött eljárásban keletkezett iratok élveznek teljes körű nyilvánosságot.
A cégnyilvántartás nyilvánossága három szinten valósul meg: a cégbíróságokon, az Igazságügyi Minisztérium szervezeti egységeként működő Céginformációs és Elektronikus Cégeljárásban közreműködő Szolgálat (Cégszolgálat) útján és a Cégközlönyben megjelenő hirdetményeken keresztül.
A cégnyilvántartás közhitelességének lényege, hogy főszabályként azt követően lehet hivatkozni a cégjegyzéket érintő, bejegyzett adatokra, ha azok közzététele - a cégbíróság által történt bejegyzés után - a Cégközlönyben már megtörtént.
A cégjegyzéki adatok hivatalos nyilvánosságra hozatala ezzel az aktussal történik meg.
A közhiteles nyilvántartás tartalmazza a bejegyzés alatt álló adatokat is, amelyek már benyújtásuktól kezdve, így elbírálásuk előtt is nyilvánosak.
Ha a bejegyzett adatot harmadik személy a Cégközlönyben történt közzétételt megelőzően is ismerhette, ennek bizonyítása a cégre hárul.
A közzététel után azonban annak kell igazolnia, hogy az adat nyilvánosságra hozatala ellenére nem volt lehetősége annak megismerésére, aki arra hivatkozik, arra jogot kíván alapítani.
A törvényi vélelem ugyanis amellett szól, hogy a hivatalos lapban történt közléssel a céginformáció mindenki számára megismerhetővé vált.
Ellenbizonyításra - harmadik személyeknek - a fentiek szerint van lehetősége, az azonban időben korlátozott, tizenhat nap. Ez azt jelenti, hogy a közzétételt követő tizenhatodik nap után már nincs bizonyításnak helye a tekintetben sem, hogy akadályozva volt a harmadik személy a Cégközlönyből való tájékozódásban (betegség, tartós külföldi távollét miatt).
A sikeres bizonyításnak perdöntő jelentősége lehet a társasági jogvitákban, a jognyilatkozatok határidőben, vagy késedelmesen történt megtétele körében.
Ha valaki a Cégközlönyben nyilvánosságra hozott adatban bízva, ellenérték fejében szerez jogot, törvényi vélelem alapján jóhiszeműnek kell tekinteni az eljárását. Ez is megdönthető vélelem, ellenbizonyításnak annak részéről van helye, aki a jóhiszeműséget vitatja.
Jogszabályi meghatározás hiányában a bírósági gyakorlatban kialakult elvek szerint jóhiszemű az, aki valósnak tűnő jogi helyzettel szemben ellentétes tényről nem tud, és nem is kellene tudnia [Ctv. 22. § (1) bek.].
Ha abban a kérdésben kell állást foglalni, hogy kit kell egy cég képviseletére (cégjegyzésre) jogosultjának tekinteni, a BH 2001/134. számú döntésben irányadóan kimondta a Legfelsőbb Bíróság, hogy elsősorban a cégjegyzék ad e vonatkozásban eligazítást.
A vezető tisztségviselő megbízatása a visszahívással megszűnik, annak cégjegyzékbe történő bejegyzése ezzel a nappal, visszamenő hatállyal történik.
Ezt követően a cég nem hivatkozhat harmadik személlyel szemben arra, hogy a bejegyzett képviselő hatáskörét túllépve járt el.
Addig, amíg a vezető tisztségviselő törlését elrendelő végzés a Cégközlönyben meg nem jelenik, a cég felel a visszahívott vezető tisztségviselő által, a cég nevében kötött ügyletekért, kivéve, ha a cég tudja bizonyítani, hogy a szerződő fél a vezető tisztségviselő visszahívásáról tudott.
A gazdálkodó szervezetek egymás elleni, úgynevezett gazdasági pereiben, a társasági jogi perekben (melyekben természetes személy is lehet peres fél) a cégek perbeli jogképességének vizsgálatán túl (létező, cégjegyzékbe bejegyzett társaság-e az alperes vagy a felperes) a cégjegyzéki adatok közül a képviseletre vonatkozó közhiteles adatok vizsgálata sem mellőzhető.
E körben irányadóan alkalmazandók az alábbi eseti döntések is.
Az ügyvezető személyében bekövetkezett változás befelé a társaság vonatkozásában, a társaság és a tagok viszonyában, valamint a cégbíróság irányába azonnal hatályos. Harmadik személyek vonatkozásában pedig az új ügyvezető bejegyzésének közzétételét követően, de visszamenőleges hatállyal (EBH 2002/780.).
A Ctv.-ben megfogalmazott törvényi vélelmek csak a kívülálló, harmadik személyekre irányadóak (ÍH 2005/166.).
A kft. felszámolásának jogerős elrendelésével együttjáró cégjegyzéki változásokra vonatkozó változásbejegyzési eljárás nem teszi okafogyottá a korábban bekövetkezett változások cégjegyzéken történő átvezetését. Így például a felszámolást megelőzően lemondott ügyvezetőt e jogviszonya tényleges megszűnésének napjával, és nem a felszámolás kezdetével kell törölni a cégjegyzékből (ÍH 2005/36.).
Az egyszemélyes gazdasági társaság tagja (részvényese) a vezető tisztségviselő hatáskörét elvonhatja, részére írásban utasítást adhat. Ebből következően arra is joga van, hogy ügyvezető hiányában az ügyek intézésére más személy részére meghatalmazást adjon (EBH 2004/1137.).
A fenti döntéshez kapcsolódik a cég nevében álképviselőként eljáró személyek eljárására vonatkozó Ptk. szabályok alkalmazása körében kialakult gyakorlat, amelyet az 1.2 részben ismertetünk részletesebben.
A Gt. 29. §-ának (1) bekezdése alapján lehetőség van a vezető tisztségviselők törvényen alapuló szervezeti képviseleti jogának korlátozására, azonban ez harmadik személyekkel szemben nem hatályos, a cégjegyzékbe nem jegyezhető be.

1.1.2. A cégjegyzéki adatok csoportosítása

Az alábbiakban a társasági jogi perek lefolytatásához "szükséges" adatokat kiemelve történik az ismertetés.

1.1.2.1. Az első csoportba azok a cégjegyzék-adatok tartoznak, amelyek minden cégformára irányadóak; ezek például:

- a cég neve
A cég az a jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jön létre [Ctv. 2. § (1) bek.].
Valamennyi gazdasági társaság cégnévvel rendelkezik. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is jogképes cégneve alatt, jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat... pert indíthat és perelhető [Gt. 2. § (3) bek.].
A cégnév vezérszót is tartalmazhat, amely elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését.
A cégek egyértelmű megkülönböztetésére nem alkalmas az azonos tevékenységet feltüntető cég cégnevének, illetve a rövidített név vezérszavának eltérő évszámmal való kiegészítése (ÍH 2005. 170.).
Kötelező tartalmi eleme - minden esetben - a cégforma megnevezése és az alapvető gazdasági tevékenység meghatározása [Ctv. 3. § (1) és (2) bek.].
- a cég székhelye: a központi ügyintézés helye, amelyet a cégnek cégtáblával kell megjelölnie [Ctv. 7. § (1) bek.].
A cég részére történő bírósági iratokat erre a címre kell kézbesíteni [Pp. 97-99. §].
- létesítő (módosító) okirat kelte
A gazdasági társaság alapításához társasági szerződés megkötése, részvénytársaság esetében alapszabály, egyszemélyes gazdasági társaságnál alapító okirat elfogadása szükséges [Gt. 11. § (1) bek.].
Ha a társasági szerződés módosításról a gazdasági társaság legfőbb szerve határoz, a tagok aláírására (a törvény eltérő rendelkezése hiányában) nincs szükség, azt az ülésről felvett jegyzőkönyvbe kell foglalni [Gt. 18. § (1) bek.].
- a képviselet módja
A gazdasági társaságot törvényes képviselőként a vezető tisztségviselők képviselik harmadik személyekkel szemben, valamint a bíróságok és más hatóságok előtt. A képviseleti jog korlátozása, illetve megosztása harmadik személyekkel szemben nem hatályos [Gt. 29. § (1) bek.].
Vezető tisztségviselő (kkt., bt. kivételével) csak természetes személy lehet [Gt. 22. § (1) bek.].
A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság.
A szervezeti képviselet, valamint a cégjegyzés módja csak azonos lehet.
Ugyanaz a személy csak egyféle módon - vagy önállóan, vagy mással együttesen - jegyezheti a céget [Ctv. 8. §].
A képviselet, a cégjegyzés joga átruházható, a "származékos" képviselők részére, akik a cég munkavállalói (cégvezető is); ők azonban képviseleti jogukat másra nem ruházhatják át [Gt. 32. §].
- A cég valamennyi pénzforgalmi számlája, valamint az azokat vezető pénzügyi intézmény neve és székhelye.
Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelméhez a perben csatolni kell a bankszámlát vezető pénzintézet - 15 napnál nem régebbi - igazolását a bankszámla egyenlegéről. Ha a gazdálkodó szervezet több bankszámlával rendelkezik egy pénzintézetnél, vagy több pénzintézet vezet részére bankszámlát, mindegyik vonatkozásában köteles az igazolást csatolni. A gazdálkodó szervezet képviselője írásban nyilatkozik arról, hogy a gazdálkodó szervezet egyéb bankszámlával nem rendelkezik [2/1968. (I. 24.) IM r. 1. § (4) bek.].

1.1.2.2. A második csoportba azok a cégjegyzéki adatok tartoznak, amelyekkel minden cég - a tagok döntése alapján - rendelkezhet.

- a cég rövidített neve, amely a vezérszóból és a cég - Gt.-ben meghatározott módon rövidíthető - formájának megjelöléséből áll [Ctv. 3. § (3) bek.].
- a jogelőd(ök) illetve a jogutód(ok) cégneve, cégjegyzékszáma.
A peres eljárás során a felek személyében bekövetkezett változásnak minősül, ha a cég jogutódlás folytán megszűnt. A jogutód perbelépéséhez az ellenérdekű fél hozzájárulására ilyenkor nincs szükség, de a bíróságnak a perbelépés tárgyában fellebbezéssel megtámadható határozatot kell hoznia [Pp. 61. § (2) bek., 65. §].
- a könyvvizsgálóra vonatkozó adatok
A legfőbb szerv által választott könyvvizsgáló feladatának meghatározását a Gt. 40. §-a tartalmazza.
- a felügyelőbizottságra vonatkozó adatok
A felügyelőbizottságot a tagok (részvényesek) a gazdasági társaság ügyvezetésének ellenőrzése céljából hozzák létre [Gt. 33. § (1) bek.].
- külföldi személy, illetve magyarországi lakóhellyel nem rendelkező természetes személy kézbesítési megbízottjának neve (cége), lakóhelye (székhelye).
Feladata a cég működésével összefüggésben a bíróságok és más hatóságoknak a megbízója számára kézbesítendő iratainak átvétele, továbbítása.
Eljárása során vélelmezni kell, hogy a részére történt szabályszerű kézbesítést követő tizenötödik napon a külföldi személy számára ismertté vált az okirat [Ctv. 31. §].

1.1.2.3. A harmadik csoportba a közhitelesség és a hitelezők védelmét szolgáló adatok tartoznak.

- a felszámolás kezdő időpontja és befejezése
A felszámolást lefolytató bíróság jogerős végzése alapján, elektronikus úton bejegyzendő adatok, a Cégközlönyben történő közzététellel egyidőben [Ctv. 26. § (1) bek. b) pont, (2) bek.].
- a cég ellen a Gt., Ctv. alapján indított, nevesített peres eljárások indítására és befejezésére vonatkozó adatok [Ctv. 26. § (1) bek. f)-h)].

1.1.2.4. A negyedik csoportba az egyes cégformákra vonatkozó specifikus adatok tartoznak.

- korlátolt felelősségű társaság esetén pl. a tagokra vonatkozó adatok.
- részvénytársaságok esetén részvényfajták, részvényosztályok szerinti, a részvények száma és névértéke.

1.1.3. A cégjegyzéki adatok nyilvánossága

A cégnyilvántartás nyilvánossága - a társasági jogi perek szempontjából - azt szolgálja, hogy az eljárásban érdekelt felek (jogi képviselőik) és az eljáró bíróságok a közhiteles adatokból megállapíthassák, hogy az adott ügyben érintett cég létezik-e, továbbá a kereset elbírálásához szükséges közhiteles adatokról is tudomást szerezhessenek.
Az eljárásban érdekelt felek (jogi képviselőik) a cég székhelye szerint illetékes cégbíróságon - jogi érdekük valószínűsítése nélkül is, ingyenesen - betekinthetnek a cég adataiba és a cégiratokba; azokról feljegyzést is készíthetnek [Ctv. 12. § (1) bek.].
A cégbíróságtól cégmásolat (a cég valamennyi fennálló és törölt adatait tartalmazza), cégkivonat (a cégjegyzék fennálló adatait tanúsítja hitelesen) és cégbizonyítvány (a kérelemnek megfelelően az egyes fennálló vagy törölt cégjegyzéki adatokat tartalmazza) kérhető [Ctv. 12. § (4) bek.].
A cégbíróságtól csoportosított cégjegyzéki adat nem kérhető. A Cégszolgálattól az R. előírásai szerint kérhető céginformáció az eljárásban érdekelt felek (jogi képviselők) által.
A céginformáció az R. 9. §-ának (1) bekezdése szerinti költségtérítés ellenében kérhető.
Az eljárásban érdekelt felek (jogi képviselőik) a csoportosított céginformációhoz törvényes jogcím hiányában csak az érintett hozzájárulásával juthatnak hozzá [Ctv. 14. §, R. 5. §].
Az R. 6. §-a alapján céginformáció elektronikus úton is kérhető a Cégszolgálattól.
Az adott társasági jogi perben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság (bíró) a cégadatokról a számítógépes rendszer útján tájékozódhat.
A bíróságokon erre ma már olyan számítógépes rendszer van kiépítve, amellyel a céginformáció elérhető; vagy a bíróság egy épületben működik a cégbírósággal, ahol a céginformációs rendszer rendelkezésre áll.
Minden bírónak alanyi joga, hogy a törvényben meghatározott feladatai teljesítéséhez, az általa elbírálandó kereset és ellenkérelem vizsgálatához szükséges adatokhoz a céginformációs rendszer útján hozzájuthasson.
Csoportos céginformáció is kérhető a szolgálat útján [Ctv. 14. § (2) bek.].
Per esetén a Cégközlönyben megjelenő közlemények fénymásolatát a peres iratokhoz a felek (jogi képviselőik) szükség szerint csatolják, vagy a bíróság felhívását követően; például annak igazolására, hogy a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti keresetet határidőben nyújtották-e be, hiszen a határidőt a Cégközlönyben való megjelenéstől számított 30 napban határozza meg a Ctv. 65. §-ának (2) bekezdése, melynek elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről a 22/2006. (V. 18.) IM rendelet előírásai irányadók.

Tartalomjegyzék

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

Egyéb rövidítések

Előszó

BEVEZETÉS

1. ÁLTALÁNOS ISMERETEK

1.1. A cégnyilvántartás és a társasági jogi perek

1.1.1. A cégnyilvántartás általános jellemzői
1.1.2. A cégjegyzéki adatok csoportosítása
1.1.3. A cégjegyzéki adatok nyilvánossága
1.1.4. A cégjegyzéki adatok "értelmezése"
1.1.5. A peres bíróság "feladata"

1.2. Jogalanyiság

1.2.1. A jogalanyiság fogalma
1.2.2. Az előtársaság jogalanyisága
1.2.2.1. Az előtársasági létszakaszra irányadó szabályok
1.2.2.2. Vélemények az előtársaság jogalanyiságáról
1.2.3. A megszűnt társaság
1.2.3.1. A peres fél megszűnésével kapcsolatos döntések
1.2.4. A perképesség vizsgálatával kapcsolatos fontosabb jogesetek
1.2.5. Alanyváltozások társasági jogi perekben
1.2.5.1. Az előtársaság bejegyzése, vagy a bejegyzési kérelem elutasítása
1.2.5.2. A peres fél személyének helyesbítése
1.2.5.3. Az engedményezés
1.2.5.4. Tartozásátvállalás
1.2.5.5. A fél halála
1.2.5.6. A tag jogutódlás melletti megszűnése
1.2.5.6.1. A társasági formaváltás
1.2.5.6.2. Egyesülés
1.2.5.6.3. Szétválás
1.2.5.7. Alanyváltozás végrehajtási szakban
1.2.6. A megszűnt társaság maradvány-vagyona és fennmaradt kötelezettségei
1.2.6.1. A vagyonrendezési eljárás
1.2.6.2. A végelszámolásban (felszámolásban) figyelembe nem vett és a vagyonrendezéssel nem tisztázható jogállású vagyontárgyak
1.2.6.3. A megszüntetési eljárás alapján (illetve a korábbi szabályok szerint hivatalból) törölt cég maradvány-vagyona
1.2.6.4. A végelszámolásban (felszámolásban) figyelmen kívül maradt kötelezettség és a megszüntetési eljárás folytán, illetve hivatalból törölt cég tartozásai
1.2.6.5. Tagi felelősség a törölt cég tartozásaiért
1.2.6.5.1. Korlátlan tagi felelősség
1.2.6.5.2. A korlátozott tagi felelősség
1.2.6.5.3. Speciális tagi felelősség a Ctv. és a Cstv. alapján
1.2.6.6. Felelősség a jogutódlás mellett megszűnt társaság tartozásaiért
1.2.6.7. A végelszámoló, a felszámoló, valamint a tisztségviselők felelőssége a megszűnt cég tartozásaiért
1.2.7. Felelősség a be nem jegyzett társaság tartozásaiért, vagyonfelosztás

1.3. Az anyagi- és eljárásjogi szabályok alkalmazása a társasági jogi perekben

1.3.1. Anyagi jogszabályok
1.3.2. A gazdasági társaságokról szóló törvények hatálya
1.3.3. A "mögöttesen" alkalmazandó anyagi jogszabályok
1.3.4. "Vegyes" törvények
1.3.5. A jogszabályok "ismerete"
1.3.6. A Gt. önálló törvényben történt szabályozásának és a Ptk. kodifikációjának alakulása
1.3.7. A Pp. szabályainak speciális alkalmazása a társasági jogi perekben
1.3.7.1. A kérelmek, nyilatkozatok tartalma
1.3.7.2. Az eljáró bíróságok
1.3.7.3. Hatásköri és illetékességi szabályok
1.3.7.4. A per tárgyának értéke
1.3.7.5. A perbeli jogképesség
1.3.7.6. A cég képviselete
1.3.7.7. Az átalakulás folytán megszűnt cég
1.3.7.8. A cég jogi képviselete
1.3.7.8.1. Kötelező jogi képviselet
1.3.7.9. Kézbesítés
1.3.7.10. Az eljárás félbeszakadása
1.3.7.11. A keresetlevél adatai
1.3.7.12. A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása
1.3.7.13. Az ítélet
1.3.7.14. A fellebbezés
1.3.7.15. A felülvizsgálat

1.4. Társasági jogi peres eljárások és a törvényességi felügyeleti eljárások viszonya a Ctv. rendelkezései alapján

1.4.1. A törvényességi felügyeleti eljárás általános jellemzői
1.4.2. A törvényességi felügyeleti eljárás korlátai
1.4.3. A bejegyzési eljárás és a törvényességi felügyeleti eljárás viszonya
1.4.4. A cégbíróságok és a peres bíróságok együttműködése a cégek törvényes működése érdekében

1.5. A társasági jogi perek és a választottbíráskodás

1.5.1. A választottbíráskodás szabályozása, előnyei, kockázata
1.5.2. A társasági jogi perek és a választottbíráskodás kiköthetőségének jogszabályi feltételei
1.5.3. A hatáskör előzetes vizsgálata
1.5.3.1. A Gt. és a Vbtv. rendelkezéseinek összevetésekor felmerülő kérdések
1.5.4. A peres bíróságok eljárásában irányadóan alkalmazandó Vbtv., Gt., Pp. szabályok és eseti döntések
1.5.5. A "rendes" bíróságok eljárásának kizártsága a társasági jogi perekben
1.5.6. A választottbíróság eljárásának kizártsága a társasági jogi perekben

2. EGYES PERTÍPUSOK

2.1. Érvénytelenségi perek

2.1.1. A szerződéses kötelmek, az organizációs szerződések
2.1.2. Érvényes és érvénytelen szerződések
2.1.2.1. Semmisség
2.1.2.2. Megtámadhatóság
2.1.3. Az érvénytelenség jogkövetkezményei
2.1.4. Részleges érvénytelenség
2.1.5. A szerződés hatályossága
2.1.6. A létre nem jött szerződés
2.1.7. A társasági szerződések érvénytelensége
2.1.8. A szabályozás változásai, az alkalmazandó jog
2.1.8.1. A Gt. eredeti szabályai szerinti érvénytelenség
2.1.8.2. Érvénytelenség az 1991. évi LXV. törvény alapján
2.1.8.3. A társasági szerződés érvénytelenségének szabályozása az 1992. évi LXVIII. törvénnyel
2.1.8.4. Érvénytelenségi per az 1995. évi LXII. törvény alapján
2.1.8.5. Érvénytelenségi per a régi Ctv. alapján
2.1.8.5.1. Az érvénytelenségi per szabályainak változásai a jogharmonizációs törvénnyel módosított régi Ctv.-ben
2.1.8.6. Érvénytelenségi per a 2006. évi Gt. és Ctv. alapján
2.1.8.6.1. A társasági szerződés érvénytelenségére vonatkozó szabályok a 2006. évi Gt.-ben
2.1.8.6.2. Az érvénytelenségi perek szabályai a 2006. évi Ctv.-ben
2.1.8.6.2.1. A cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránti per 2.1.8.6.2.2. A létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítás iránti per
2.1.9. Az érvénytelenségi keresetre alkalmazandó jog
2.1.10. Érvénytelenségi per cégbejegyzés előtt
2.1.10.1. Az alapítás bejegyzése előtti per
2.1.10.1.1. Az előtársaság perben állása
2.1.10.1.2. A bejegyzés előtti érvénytelenségi per egyéb kérdései
2.1.10.2. Alapítás bejegyzése előtti per, ha időközben a bejegyzés megtörténik
2.1.10.2.1. A bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti és az érvénytelenségi per kapcsolata
2.1.11. Érvénytelenségi per cégbejegyzés után
2.1.11.1. Érvénytelenségi okok, az eljárás tárgya az alapítás érvénytelenségének megállapítására irányuló pernél
2.1.11.1.1. Az alapítás érvénytelenségének megállapítására irányuló kereset előterjesztésének határideje, a felperes és az alperes
2.1.11.1.2. Hatáskör, illetékesség, eljárási illeték lerovása
2.1.11.1.3. Az érvénytelenségi perben hozható határozatok
2.1.12. A létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti per
2.1.13. Az érvénytelenségi, valamint a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perek közös szabályai
2.1.14. A perbíróság értesítési kötelezettsége az érvénytelenségi perekben
2.1.15. Az érvénytelenségi perben hozott döntés jogorvoslata
2.1.16. Érvénytelenségi hivatkozás lehetősége egyéb perben

2.2. A bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perek

2.2.1. A jogintézmény célja, szabályozási rendszerének áttekintése
2.2.1.1. A bejegyzési kérelmek vizsgálata a hatályos Ctv. rendelkezések alapján
2.2.1.2. A bejegyzési eljárás alatt indult törvényességi felügyeleti eljárás
2.2.2. A keresetben érvényesíthető igény; előterjesztésének határideje
2.2.3. A felperesre vonatkozó szabályok
2.2.4. Az alperesre vonatkozó szabályok
2.2.5. Hatásköri-, illetékességi szabályok
2.2.6. A keresetlevél tartalma; benyújtandó mellékletei
2.2.7. Az eljárási illeték összege
2.2.8. A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása
2.2.8.1. A kereshetőségi jog vizsgálata
2.2.9. Az alperesi ellenkérelem vizsgálata
2.2.10. A kereset - a bejegyzett adatok jogszabályba ütközésének - vizsgálata
2.2.10.1. A Ctv. 78. §-a (2) bekezdése alapján indított perek
2.2.11. A perben hozott érdemi határozat
2.2.12. A peres bíróság és a cégbíróság kapcsolata

2.3. Társasági határozatok felülvizsgálata

2.3.1. Felülvizsgálati keresettel támadható határozatok
2.3.2. Perindításra jogosultak
2.3.3. A per alperese
2.3.3.1. Az alperes perbeli képviselete
2.3.4. Az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság, a lerovandó kereseti illeték
2.3.5. A perlési határidő
2.3.5.1. Szubjektív és objektív határidő
2.3.5.2. A keresetindítási határidő anyagi jogi jellege
2.3.6. A perindítás halasztó hatályának hiánya
2.3.7. Bizonyítási eljárás, kapcsolat a cégbírósággal
2.3.7.1. Bizonyítási eljárás
2.3.7.2. A perbíróság és a cégbíróság kapcsolata
2.3.8. A perben hozott határozatok
2.3.9. A felülvizsgálati per viszonya más polgári peres és nemperes eljárásokhoz
2.3.9.1. A felülvizsgálati és a kizárási per
2.3.9.2. A felülvizsgálati per és az érvénytelenségi perek kapcsolata
2.3.9.2.1. Ptk. szerinti érvénytelenség a társasági határozatban
2.3.9.2.2. Létesítő okirat módosításának érvénytelensége a társasági határozatban
2.3.9.3. A felülvizsgálati per és a törvényességi felügyeleti eljárás viszonya

2.4. Tag kizárása iránti perek

2.4.1. A jogintézmény célja; szabályozási rendszerének áttekintése az 1988. évi Gt., az 1997. évi Gt. és a Gt. alapján
2.4.2. A keresetben érvényesíthető igény előterjesztésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések
2.4.3. A felperesre vonatkozó szabályok
2.4.4. Az alperesre vonatkozó szabályok
2.4.5. Hatásköri-, illetékességi szabályok
2.4.6. A keresetlevél tartalma; benyújtandó mellékletei
2.4.7. Az eljárási illeték összege
2.4.8. A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítását megalapozó speciális okok
2.4.8.1. A kereshetőségi jog érdemi vizsgálata
2.4.9. Idézés a per első tárgyalására
2.4.10. Kézbesítési szabályok
2.4.11. Az alperesi ellenkérelem vizsgálata a Gt. eljárási szabályai kapcsán
2.4.12. A kereset - a kizárás oka - érdemi vizsgálata
2.4.13. A Pp. szabályainak speciális alkalmazása a bíróság eljárása során
2.4.13.1. Kártérítési igény
2.4.13.2. A szünetelés
2.4.13.3. Az eljárás felfüggesztése
2.4.13.4. A bírósági meghagyás
2.4.13.5. Elállás a keresettől
2.4.13.6. Változás a felek személyében
2.4.14. A perben hozott érdemi határozat
2.4.15. A peres bíróság és a cégbíróság kapcsolata
2.4.16. Jogorvoslatok
2.4.16.1. Fellebbezés
2.4.16.2. Perújítás és felülvizsgálat

2.5. Átruházási perek

2.5.1. Elővásárlási joggal kapcsolatos perek
2.5.1.1. Elővásárlási jog a részvénytársaságnál
2.5.1.1.1. Az elővásárlási jogot biztosító elsőbbségi részvény
2.5.1.1.2. Az elővásárlási jogot biztosító kötvény
2.5.1.2. Elővásárlási jog korlátolt felelősségű társaságnál
2.5.1.2.1. Az adásvétel és az elővásárlási jog kapcsolata
2.5.1.2.2. Az átruházási szándék bejelentése
2.5.1.2.3. A közös tulajdonú üzletrész
2.5.1.2.4. Az elővásárlási jog megsértése
2.5.1.2.5. Az elővásárlási jog átruházásának tilalma
2.5.1.2.6. Elővásárlási jog végrehajtási, felszámolási értékesítésnél
2.5.1.2.7. Elővásárlási jog törzstőke-emelésnél
2.5.1.3. Perjogi szabályok
2.5.2. A beleegyezés hiánya miatti perek
2.5.2.1. A Gt. 126. § és a Ptk. 215. § viszonya
2.5.2.2. Perjogi vonatkozások

2.6. A feltűnő értékaránytalanság jogcímén megtámadott társasági részesedés átruházására kötött szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perek

2.6.1. A társasági részesedés fogalma, átruházására vonatkozó jogi szabályozás rendszerének áttekintése; a vételár meghatározása
2.6.1.1. Az üzletrész
2.6.1.2. A részvény
2.6.1.3. Az adásvételi szerződésre vonatkozó rendelkezések a Gt.-ben és a Ptk.-ban
2.6.1.4. A társasági részesedés vételárának meghatározása
2.6.1.4.1. Az eladó tájékoztatási kötelezettsége
2.6.1.5. A "reális" forgalmi érték
2.6.2. A keresetben érvényesíthető igény; előterjesztésének határideje
2.6.3. A felperesre vonatkozó szabályok
2.6.4. Az alperesre vonatkozó szabályok
2.6.5. Hatásköri, illetékességi szabályok
2.6.6. A keresetlevél tartalma; benyújtandó mellékletei
2.6.7. Az eljárási illeték összege
2.6.8. Az alperesi ellenkérelem vizsgálata
2.6.9. A kereset - a szerződésben meghatározott vételár összegének - vizsgálata
2.6.10. A Pp. szabályainak alkalmazása
2.6.11. A perben hozott érdemi határozat
2.6.11.1. A kereset elutasítása
2.6.11.2. Megalapozott kereset
2.6.12. A peres bíróság és a cégbíróság kapcsolata
2.6.12.1. A cégjegyzék adatai (ld. 2.6.1.3.)
2.6.12.2. A változásbejegyzési eljárás
2.6.12.3. Értesítési kötelezettség
2.6.13. Jogorvoslatok
2.6.13.1. Fellebbezés
2.6.13.2. Felülvizsgálat

2.7. Tagi felelősséggel kapcsolatos perek

2.7.1. A társasági és a tagi felelősségről általában
2.7.1.1. A társaságnak és tagjának felelőssége
2.7.1.2. A társaság és a tag együttes perlése
2.7.1.3. Az egyetemleges tagi felelősség perjogi konzekvenciái
2.7.1.4. A társasági tartozás miatt a taggal szemben indított per jellemzői
2.7.1.4.1. A mögöttes tagi felelősség elévülésével kapcsolatos megállapítások az 1988. és 1997. évi Gt. alapján
2.7.1.4.2. A tagi felelősség tartama a 2006. évi IV. törvény alapján
2.7.1.4.3. A bíróság összetétele, hatáskör, illetékesség
2.7.1.5. A tagi felelősség speciális esetei
2.7.1.5.1. A kkt., a gmk tag és a bt. beltag felelőssége
2.7.1.5.1.1. A kkt., a gmk. tagjának és a bt. beltagjának felelőssége az 1988. és 1997. évi Gt. alapján
2.7.1.5.1.2. A kkt. tagjának és a bt. beltagjának felelőssége a 2006. évi Gt. alapján
2.7.1.5.2. A kültag felelőssége
2.7.1.5.2.1. A kültag felelőssége az 1988. és 1997. évi Gt. alapján
2.7.1.5.2.2. A kültag felelőssége a 2006. évi Gt. alapján
2.7.1.5.3. A közös vállalat tagjának felelőssége az 1988. évi és az 1997. évi Gt. alapján.
2.7.1.5.3.1. A közös vállalatot érintő szabályok a 2006. évi Gt.-ben
2.7.1.5.4. A kft. és az rt. tagjának felelőssége
2.7.1.5.4.1. A kft. és az rt. tagjának felelőssége az 1988. és 1997. évi Gt. alapján
2.7.1.5.4.1.1. Az egyszemélyes társaság, az egyszemélyes rt. tagjának felelőssége az 1997. évi Gt. alapján
2.7.1.5.4.2. A kft. és az rt. tagjának felelőssége a 2006. évi Gt. alapján
2.7.1.6. A megtérítési perek
2.7.1.7. Különleges felelősségi tényállások, felelősségáttörési esetek

2.8. Konszernjogi perek

2.8.1. Konszernjogi jogviszonyok az 1997. évi régi Gt. alapján
2.8.1.1. Konszernjogi jogviszonyok
2.8.1.2. A bejelentési, közzétételi kötelezettség és megsértésének jogkövetkezményei
2.8.1.2.1. A szavazati jog korlátozása
2.8.1.2.2. Korlátlan tagi felelősség megállapítása
2.8.1.3. Tartósan hátrányos üzletpolitikára kényszerítéssel kapcsolatos perek
2.8.1.3.1. Kereset a régi Gt. 296. § (1) bekezdése alapján
2.8.1.3.2. Kereset a régi Gt. 296. § (3) bekezdése alapján
2.8.1.4. Konszernjogi felelősséghez hasonló tényállások a régi Gt. alapján
2.8.1.4.1. Az alapító felelőssége
2.8.1.4.2. Az egyszemélyes társaság tulajdonosának felelőssége
2.8.2. Konszernjogi jogviszonyok a 2006. évi Gt. alapján
2.8.3. Átmeneti szabályok

2.9. A felmondás érvényességével kapcsolatos perek

2.9.1. A rendes felmondás
2.9.2. Az azonnali hatályú felmondás
2.9.2.1. A felmondási okok
2.9.3. A felmondás joghatása
2.9.4. A felmondás érvénytelensége
2.9.4.1. A felmondás közlése
2.9.4.2. A felmondás érvénytelenségének megállapítása iránti kereset előterjesztésének határideje
2.9.4.2.1. Felmondás érvénytelenségének megállapítása iráni per az 1988. és 1997. évi Gt. alapján
2.9.4.2.2. Felmondás érvénytelenségének megállapítása iránti per a 2006. évi Gt. alapján
2.9.4.3. A felmondás érvénytelensége iránti per kimenetele és a tagsági jogviszony megszűnésének viszonya
2.9.4.4. A felmondás érvénytelenségével és hatálytalanságával kapcsolatos perek perjogi ismeretei
2.9.5. A tagsági viszony felmondásával kapcsolatos elszámolási perek

2.10. A gazdasági társaságok tisztségviselői ellen, kártérítés iránt indított perek

2.10.1. A gazdasági társaságok tisztségviselőire vonatkozó lényeges jogszabályi rendelkezések; a törvényi szabályozás rendszerének általános áttekintése
2.10.1.1. A gazdasági társaságok legfőbb szervei és tisztségviselői
2.10.1.2. A tisztségviselőkre vonatkozó szabályok
2.10.1.3. A jogviszony alanyai
2.10.1.4. A jogviszony törvényi szabályozása
2.10.1.4.1. A munkaviszony
2.10.1.4.2. A munkáltatói jog
2.10.1.4.3. A könyvvizsgáló jogviszonya
2.10.1.5. A vezető tisztségviselő feladatai
2.10.1.6. A felügyelőbizottság feladatai
2.10.1.7. A könyvvizsgáló feladatai
2.10.1.8. A tisztségviselők felelősségéről általában
2.10.1.9. A kártérítési igényekről általában
2.10.2. A keresetben érvényesíthető igény; előterjesztésének határideje
2.10.2.1. A vezető tisztségviselők ellen előterjesztett kereset
2.10.2.2. Határidők
2.10.3. A felperesre vonatkozó szabályok
2.10.3.1. Egyszemélyes társaság igénye
2.10.3.2. Kívülálló, harmadik személy igénye
2.10.4. Az alperesre vonatkozó szabályok
2.10.5. Hatásköri, illetékességi szabályok
2.10.6. A keresetlevél tartalma; benyújtandó mellékletei
2.10.7. Az eljárási illeték összege
2.10.8. A keresetlevél áttétele a Munkaügyi Bírósághoz
2.10.9. Az alaperesi ellenkérelem vizsgálata
2.10.9.1. Tisztségviselők
2.10.9.2. Vezető tisztségviselők
2.10.9.3. Felügyelőbizottság
2.10.9.4. Könyvvizsgáló
2.10.10. A kereset - kártérítés jogcímén előterjesztett igény - vizsgálata
2.10.11. A Pp. szabályainak speciális alkalmazása
2.10.12. A perben hozott érdemi határozat
2.10.12.1. A kereset elutasítása
2.10.12.2. Megalapozott kereset
2.10.13. A peres bíróság és a cégbíróság kapcsolata

2.11. A Cstv. 40. §-a alapján indított perek

2.11.1. Fogalom-meghatározások, általános alapelvek
2.11.1.1. A felszámoló, jogai és kötelezettségei
2.11.1.2. A peres és nemperes eljárásokról általában
2.11.1.3. A felszámoló és a hitelező általános perindítási jogosultsága
2.11.2. A keresetben érvényesíthető igény; előterjesztésének határideje
2.11.3. A peres felekre vonatkozó szabályok
2.11.3.1. Alperes
2.11.4. Hatásköri, illetékességi szabályok
2.11.5. A keresetlevél tartalma; benyújtandó mellékletei
2.11.6. Az eljárási illeték összege
2.11.7. A kereset vizsgálata
2.11.7.1. A megtámadási okok vizsgálata
2.11.8. A perben hozott határozat
2.11.8.1. A per megszüntetése
2.11.8.2. A kereset elutasítása
2.11.8.3. Megalapozott kereset
2.11.9. A peres bíróság és a cégbíróság kapcsolata

2.12. A felszámoló ellen, kártérítés iránt indított perek

2.12.1. A felszámoló eljárására vonatkozó lényeges jogszabályi előírások
2.12.1.1. A kifogás és a kártérítési igény
2.12.1.2. Elhatárolási szempontok
2.12.2. A keresetben érvényesíthető igény
2.12.2.1. Példák a megalapozott kereseti igényre
2.12.3. A peres felekre vonatkozó szabályok
2.12.3.1. Az alperesi ellenkérelem vizsgálata
2.12.4. A kereset - a kártérítési igény jogalapjának és összegszerűségének - vizsgálata
2.12.4.1. Eseti döntések
2.12.5. A perben hozott érdemi határozat
2.12.5.1. A kereset elutasítása
2.12.5.2. Megalapozott kereset
2.12.6. A peres bíróság és a cégbíróság kapcsolata
2.12.6.1. A cégbíróság hatásköre

2.13. A végelszámoló elleni kártérítési perek

2.13.1. Általános felelősségi tényállás
2.13.2. Speciális felelősségi tényállás

2.14. Névhasználati perek

2.14.1. A cégnév megválasztásával kapcsolatos cégjogi előírások
2.14.1.1. Névhasználat a Ptk. alapján
2.14.1.2. A cégnévvel kapcsolatos cégjogi előírások
2.14.1.2.1. A cégnév felépítése
2.14.1.2.2. A rövidített név
2.14.1.2.3. A cégkizárólagosság a Ctvr. alapján
2.14.1.2.4. A cégkizárólagosság elve a régi Ctv. (az 1997. évi CXLV. tv.) és a Ctv. alapján
2.14.1.2.5. A cégvalódiság elve
2.14.1.2.6. A cégszabatosság elve
2.14.2. Névhasználattal kapcsolatos jogviták
2.14.2.1. A törvényességi felügyeleti eljárás kizártsága
2.14.2.2. Perjogi tudnivalók
2.14.2.3. Néhány jogeset
2.14.2.4. A perbíróság és a cégbíróság kapcsolata

IRATMINTÁK

FELHASZNÁLT IRODALOM

Megrendelés

Termékünket a linkre kattintva közvetlenül weboldalunkról megrendelheti: http://www.hvgorac.hu/

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu