Ha az adós nem fizet… (demo)

adozona.hu

Ha az adós nem fizet… (demo)

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Jogterület(ek): Adójog, számviteli szabályok
Érvényesség kezdete: 2008.01.01
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Csak a jogszabály szövegének mutatása

Ha az adós nem fizet… (demo)

Szerző: Kapa Mátyás dr.

Megjelenés éve: 2006

A jelen monográfia a pénzkövetelések érvényesítésére irányuló eljárásokat veszi górcső alá, elsősorban azt vizsgálva, hogy ezek során milyen jogi eszközök biztosíthatják a jogosult érdekeinek védelmét. A szerző rövid elméleti bevezetést követően gyakorlati szempontból igyekszik bemutatni a hitelezőket fenyegető veszélyeket, illetve az ezek kiküszöbölésére alkalmas jogi eszközöket. A könyvben bemutatásra kerülnek a peres eljárás, a bírósági végrehajtás, illetve a felszámolási eljárás hitelezői szempontból különösen jelentős intézményei, ugyanakkor számos kapcsolódó polgári jogi, sőt büntetőjogi jogintézmény is tárgyalásra kerül. A szerző kiemelt hangsúlyt fektet az Európai Unió legújabb rendeleteinek a bemutatásra, így foglalkozik az európai fizetésképtelenségi eljárással, valamint az európai végrehajtható okirat intézményével. A könyv elsősorban gyakorló jogászok számára készült, de haszonnal forgathatják akár a joghallgatók, a hitelezéssel foglalkozó szakemberek, sőt az érdeklődő laikusok is.

***

Részlet a könyvből:

II. fejezet

Preventív eszközök

Amint az az előző fejezetből is kiderült, a leghelyesebb, ha a hitelező már a követelés keletkezésekor számol mindazokkal a veszélyekkel, amelyek a követelésének tényleges realizálását késleltethetik, illetve akadályozhatják. Az alábbi fejezetben azokkal a jogi eszközökkel foglalkozunk, amelyek révén az igényérvényesítési mechanizmus egyszerűsíthető, illetve amelyek preventív jellegű alkalmazásukkal megelőzhetik, avagy megakadályozhatják az adós teljesítési képességének vagy a teljesítési készségének hiányát. Így szó esik majd először a végrehajtási jogot keletkeztető okiratoktól, aztán a szerződési biztosítékokról - azon belül külön is a zálogjogról és annak érvényesítését segítő speciális jogi megoldásokról -, végül pedig a fedezetelvonó ügyletek elleni fellépés lehetőségéről.

1. Végrehajtás - megelőző bírósági eljárás nélkül

A hitelezőnek - ha adósa nem fizet - általában végig kell járnia az igényérvényesítés valamennyi stációját. Így először a bíróságnak kell a konkrét egyedi ügyben - peres vagy nemperes eljárásban - köteleznie az adóst a teljesítésre, ez után kerülhet sor a bírósági végrehajtásra. Általában tehát végrehajtásra csak a bírósági kötelezést követően van lehetőség. Vannak azonban olyan speciális jogi lehetőségek, technikák, amelyek segítségével a lejárt követelés alapján előzetes bírósági kötelezés nélkül, azonnal végrehajtás kezdeményezhető. Ilyenkor a követelés fennállásának valószínűsége olyan magas fokon áll, hogy a jogosult kereseti jog helyett azonnal végrehajtási jogot kap.

1.1. A követelés közjegyzői okiratba foglalása

A hitelező követelését a peres eljárás elkerülésével, átugrásával gyorsabban, azonnal bírósági végrehajtási úton érvényesítheti, ha a felek szerződésüket vagy egyéb kötelezettségvállalásukat közjegyzői okiratba foglalják. Bizonyos tartalmi követelményeknek megfelelő közjegyzői okirat alapján ugyanis - a jogvitát eldöntő, megelőző bírósági eljárás nélkül - végrehajtás indítható.

1.1.1. A végrehajtás alapjául szolgáló közjegyzői okirat tartalmi követelményei

Ahhoz, hogy a közjegyzői okirat alapján azonnal végrehajtási eljárás indulhasson, az alábbi feltételeknek kell teljesülniük.
a) A közjegyzői okiratnak tartalmaznia kell
- a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,
- a jogosult és a kötelezett nevét,
- a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,
- a teljesítés módját és határidejét.
b) Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.
c) További követelmény, hogy csak akkor indulhat végrehajtás, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt.
Igaz, hogy egy közjegyzői okirat megszerkesztéséért a közjegyző részére díjazást kell fizetni, ez az összeg azonban - főleg nagyobb értékű követelések esetén - nem mérhető a peres eljárás esetleges költségeihez, és ez a megoldás időben is lényegesen lerövidítheti a követelés érvényesítését.

1.1.2. A közjegyzői díjszabás

A közjegyzőt tevékenységért, ezen belül a közjegyzői okiratba foglalt szerződés elkészítésért munkadíj és költségtérítés illeti meg, ennek mértékét a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet határozza meg. A munkadíjat és a költségtérítést az említett rendeletben foglalt díjszabás alapján kell megállapítani és várható összegükről a tevékenység megkezdésekor a felet tájékoztatni kell. Ha a közjegyző több jogügyletet foglal egy okiratba, az egyes jogügyletek után a munkadíjat külön kell felszámítani. Ha a közjegyző eljárása a rajta kívül álló okból befejezetlen marad, munkadíjra és költségtérítésre a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.
A munkadíjat alapvetően az ügyérték alapján vagy a tevékenységre fordított idő alapján kell kiszámítani, ugyanakkor a díj mértékét befolyásolja az ügy bonyolultsága, a munkavégzés helye és időpontja is. Az általános díjtételt közjegyző által a hivatali helyiségében elvégzett, a terjedelem, a jogi megítélés és a felelősség szempontjából átlagos (szokásos mértékű) tevékenység ellátásához igazították. Kivételesen az általános díjtételnek legfeljebb a kétszerese számítható fel, ha a közjegyző különösen terjedelmes, bonyolult, nehéz jogi megítélésű ügyet intéz; tevékenységét a fél kérelmére vagy más alapos indokból 18 óra és reggel 8 óra között vagy munkaszüneti napon, illetőleg a hivatali helyiségén kívül végzi el, vagy az okiratot, tanúsítványt a fél kérelmére idegen nyelven készíti el. Az általános díjtétel legfeljebb a feléig leszállítható, ha a közjegyző az okirat vagy tanúsítvány elkészítéséhez a fél által rendelkezésre bocsátott írásbeli tervezetet vagy formanyomtatványt tartalmi változtatás vagy kiegészítés nélkül használja fel, vagy ha a munkadíj leszállítása az ügy összes körülményére tekintettel indokolt.
A rendelet elsődlegesen az ügyérték alapján járó munkadíj összegét állapítja meg. Ha ugyanis a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke (az ügyérték) megállapítható, a közjegyző munkadíját ennek alapján kell megállapítani. Az ügyértékhez igazodó munkadíj alapja - eltérő rendelkezés hiányában - a közjegyzői tevékenység tárgyának a terhek figyelembevétele nélkül megállapított az az értéke, amely a munkadíj esedékességekor fennállott. Ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke eltér egymástól, a munkadíjat a magasabb érték alapján kell megállapítani. Visszatérő szolgáltatások, vagyoni értékű jogok értékét a szolgáltatás vagy jog egyévi értékének alapulvételével kell meghatározni. Ha ilyen ügyben a szerződést határozatlan időre kötik, az egyévi érték háromszorosa az irányadó.
Az ügyértékhez igazodó munkadíj összege:
- 20 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft,
- 20 000 Ft feletti, de 50 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft és a 20 000 Ft feletti rész 4%-a,
- 50 000 Ft feletti, de 100 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 2200 Ft és az 50 000 Ft feletti rész 3%-a,
- 100 000 Ft feletti, de 500 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 3700 Ft és a 100 000 Ft feletti rész 2%-a,
- 500 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 11 700 Ft és az 500 000 Ft feletti rész 1%-a,
- 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 56 700 Ft és az 5 000 000 Ft feletti rész 0,5%-a,
- 10 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 81 700 Ft és a 10 000 000 Ft feletti rész 0,25%-a, de legfeljebb 200 000 000 Ft ügyérték alapján járó munkadíj számítható fel.
A fent meghatározott összeg két- vagy többoldalú jogügylet okiratba foglalásáért jár. Egyoldalú jogügylet vagy jognyilatkozat okiratba foglalásáért a fenti munkadíj fele jár.
A jelzálog-hitelintézetek által kötött jelzálog-hitelszerződések közokiratba foglalásáért általában az ügyérték alapján fent meghatározott összeg negyedrésze jár azzal, hogy e munkadíj nem szállítható le, még akkor sem, ha a közjegyző az okirat vagy tanúsítvány elkészítéséhez a fél által rendelkezésre bocsátott írásbeli tervezetet vagy formanyomtatványt tartalmi változtatás vagy kiegészítés nélkül használja fel. Speciális (a munkadíjat és a költségátalányt is magában foglaló) díjtétel vonatkozik lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet szerinti kamattámogatással érintett kölcsönszerződés és az azt biztosító jelzálogszerződés (ideértve a megelőlegező kölcsönszerződéseket is) közokiratba foglalására, ezt később tárgyaljuk.
A tevékenységre fordított időhöz igazodó munkadíj összege minden megkezdett óráért 1500 Ft. Az okiratról készült másolat, kiadmány és kivonat hitelesítésének díja oldalanként 300 Ft.
A közjegyzőt tevékenységéért munkadíja mellett költségtérítés és költségátalány is megilleti. A közjegyző költségként számíthatja fel azokat a készkiadásait (utazási, szállás-, étkezési, postaköltség, leírási díj stb.), amelyek az adott ügyben a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merültek fel. Ha a közjegyző - illetőleg a közjegyző intézkedése alapján a közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt vagy a közjegyző alkalmazottja - a közjegyzői tevékenységgel összefüggésben a közjegyzői irodán kívül végez munkát, a készkiadások körében
a) utazási költségként az igénybe vett tömegközlekedési eszköz első osztályának viteldíjára, indokolt esetben taxi és saját személygépkocsi használatának ellenértékére tarthat igényt;
b) ellátási költség címén a jogszabály szerinti napidíj a 6 órát meghaladó távollét esetén jár;
c) szállásköltség az erről szóló számla szerint számolható el.
A közjegyző készkiadás címén igényt tarthat az ügy ellátásával kapcsolatban ténylegesen felmerült és igazolt postai (levél, csomag, telefon, távirat, telex, telefax) díjak és egyéb költségek megtérítésére. Leírási díjként a közjegyző oldalanként 100 Ft-ot számíthat fel; ha az oldal tartalma kizárólag vagy túlnyomórészt számokból áll, vagy idegen nyelvű, ennek kétszeresét kell fizetni. A megkezdett oldal teljes oldalnak számít. A költségeken felül a közjegyzőt a munkadíj 40%-a költségátalányként illeti meg.
A munkadíj és a költségtérítés a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, bizonyos esetekben a közjegyző előlegre tarthat igényt. A közjegyző által készített okiratot, tanúsítványt, kiadmányt, másolatot, kivonatot és bizonyítványt a fél részére a munkadíj és a költségtérítés megfizetése után lehet átadni. A közjegyző az általa felszámított munkadíjról és költségtérítésről díjjegyzéket állít ki, amelyet általában a tevékenység során keletkezett okiratra vezet rá.
A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet szerinti kamattámogatással érintett kölcsönszerződés és az azt biztosító jelzálogszerződés (ideértve a megelőlegező kölcsönszerződéseket is) közokiratba foglalásáért a közjegyzőt - az eljárás lefolytatásának helye figyelembevételével díj és költségátalány illeti meg. A közjegyzői okirat elkészítésének díja és költségátalánya összesen
- 3 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 10 000 Ft,
- 3 000 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 15 000 Ft,
- 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 22 000 Ft,
- 10 000 000 Ft feletti, de 15 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 28 000 Ft.
Ha a közjegyző a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet szerinti kamattámogatással érintett kölcsönszerződés és az azt biztosító jelzálogszerződés közokiratba foglalása során helyszíni eljárást folytat le, a díj és költségátalány együttes összege
a) 3 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 15 000 Ft,
b) 3 000 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 20 000 Ft,
c) 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 28 000 Ft,
d) 10 000 000 Ft feletti, de 15 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 35 000 Ft.
Ebben az eljárásban a közjegyző irodájában lefolytatott eljárás esetében a közjegyző a fent leírtakon túl összesen 15 000 Ft-ot, helyszíni eljárás esetén pedig 20 000 Ft-ot számít fel az okirat készítésével egyidejűleg az okiratról készített, az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz szükséges két darab, és felenként további egy darab kiadmány elkészítésének és hitelesítésének díjaként, valamint költségtérítés fejében.

1.1.3. A közjegyzői okirat az EU-ban

Érdemes megemlíteni, hogy a közjegyzői okiratban rögzített pénzkövetelés az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt 805/2004/EK rendelete alapján nem vitatott követelésnek minősül, így az alapján európai végrehajtható okiratot lehet kiállítani.

1.2. A követelések érvényesítésének speciális eszközei a munkajogban

a) A munkáltatót a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggésben megillető követelések (pl. jogalap nélkül kifizetett munkabér) érvényesítésének a peres eljárásnál gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb módszere a fizetési felszólítás. Az Mt. 162. § (3) bekezdése alapján "a munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti." Az ilyen fizetési felszólítás ellen a munkavállaló keresettel a munkaügyi bírósághoz fordulhat a felszólítás közlésétől számított 30 napon belül. Erre a jogorvoslati lehetőségre a munkavállalót a fizetési felszólítás szövegében figyelmeztetni kell, ellenkező esetben a 30 napos keresetindítási határidő az általános munkajogi elévülési idő tartamára, azaz három évre hosszabbodik meg. A munkaügyi per megindításának a fizetési felszólításban foglalt követelés végrehajtására felfüggesztő hatálya van. A felfüggesztő hatály azt jelenti, hogy a per tárgyát képező intézkedést csak a bíróság határozatának jogerőssé válása után lehet végrehajtani.
Ha a munkavállaló a rendelkezésre álló 30 napos határidőn belül nem fordul bírósághoz (ideértve azt az estet is, ha túl későn fordul bírósághoz), a fizetési felszólítás azonnal végrehajthatóvá válik. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy peres vagy fizetési meghagyásos eljárás igénybevétele nélkül a munkáltató olyan okirathoz jutott, amely igazolja követelése fennállását, és amely alapján rögtön végrehajtási eljárás indítható. A Vht. 23. § (1) bek. a) pontja szerint a bíróság végrehajtási záradékkal látja el a munkáltatónak az Mt. alapján a munkavállalóhoz intézett olyan - keresettel meg nem támadott - írásbeli felszólítását, amely a munkavállaló részére jogalap nélkül kifizetett munkabérnek vagy a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő más tartozásának a megtérítésére irányul. Eszerint tehát a nem támadott fizetési felszólítás alapján végrehajtás rendelhető el, és a követelés akár kényszer útján is realizálható.
b) a munkavállaló által okozott károk megtérítése körében szintén találunk olyan szabályokat, amelyek a munkáltató kárigényének egyszerűbb érvényesítését szolgálják. Itt arról van szó, hogy a munkáltató a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó igényét érvényesítheti bírósági eljárásban is, de - ha a kollektív szerződés erre lehetőséget ad - határozatban közvetlenül kártérítésre kötelezheti a munkavállalót. Ilyen esetben a kollektív szerződésben a kártérítés kiszabására vonatkozó eljárási rendet, valamint azt az értéket is meg kell határozni, amely erejéig a munkáltató közvetlenül élhet kárigénye érvényesítésével.
A közalkalmazottaknál nincs szükség a kártérítés kiszabására irányadó eljárási rend meghatározására, ugyanis a Kjt. 82. §-a úgy rendelkezik, hogy "amennyiben a kollektív szerződés lehetővé teszi, hogy a munkáltató a közalkalmazottat közvetlenül kártérítésre kötelezze, a felelősség megállapítására a fegyelmi eljárás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések az irányadók".
A kártérítési határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a kártérítési marasztalás összegét, a jogorvoslati lehetőségről, annak határidejéről szóló tájékoztatást. A határozat indokolása az alapul szolgáló tényállást, a bizonyítékokat, a kártérítési összeg nagyságrendjére vonatkozó számításokat, valamint a jogszabályi hivatkozásokat tartalmazza. A kártérítésre kötelező határozat ellen az Mt. hatálya alá tartozó dolgozók 30 napon belül, a közalkalmazottak - a fegyelmi eljárásban érvényesülő szabályok alkalmazása révén - 15 napon belül bírósághoz fordulhatnak. A jogorvoslat lehetőségére a határozatban figyelmeztetni kell a dolgozót.
A Vht. 23. § (1) bek. b) pontja alapján a munkáltatónak a munkavállalót kártérítésre kötelező, a bíróság előtt meg nem támadott határozata szintén végrehajtható, az alapján megelőző peres vagy fizetési meghagyásos eljárás igénybevétele nélkül végrehajtási eljárás indítható.
c) Bizonyos, nagyon szűk körben arra is van lehetőség, hogy a munkáltató követelése realizálása során nemcsak a peres és a fizetési meghagyásos eljárást hárítsa el, hanem a végrehajtást is maga, közvetlenül foganatosítsa. Erre úgy kerülhet sor, hogy a munkáltató követelését a munkavállaló béréből közvetlenül levonja. Ilyen eljárásra ad felhatalmazást az Mt. 161. § (2) bekezdése, amikor kimondja, hogy "a munkáltató a munkavállaló részére történt előlegnyújtásból eredő követelését a munkabérből levonhatja". Szintén van lehetőség a munkabérből való levonásra (például a kártérítési igény érvényesítése során), ha ahhoz a munkavállaló hozzájárul, tehát egyfajta közös megegyezés alapján.

1.3. A közös tulajdon megszüntetésére irányuló szerződés végrehajtása

Igen speciális konfliktusokkal terhelt élethelyzet állhat elő, ha valamely vagyontárgy több személy közös tulajdonában áll. Gyakori, hogy szükségessé válik a közös tulajdon megszüntetése, amelyre sor kerülhet megállapodás keretében vagy perben hozott ítélettel. Amennyiben peres eljárás keretében kell a közös tulajdont megszüntetni, ez kínos, hosszadalmas és költséges lehet. Elég itt pusztán a peres eljárás illetékének és az esetek döntő többségében elengedhetetlennek bizonyuló szakértői véleményeknek a költségére utalni. Mindezek - és különösen a későbbi viták - elkerülhetők, ha a felek a közös tulajdon árverés útján történő megszüntetésére vonatkozó megállapodásukat megfelelő szerződésbe foglalják. Ugyanis megelőző peres vagy nemperes eljárás nélkül a végrehajtási eljárás megindításának alapjául szolgál az a közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat, amely az ingatlan közös tulajdonának árveréssel történő megszüntetésére irányuló szerződésről szól, ha az okirat tartalmazza
- az ingatlan becsértékét,
- az árverési feltételeket, továbbá
- az eljárási költség viselésének és
- a befolyt vételár felosztásának a módját.

Tartalomjegyzék

Rövidítések jegyzéke

I. fejezet

1. Bevezetés

2. A pénzkövetelések érvényesítésének hagyományos mechanizmusa

2.1. A követelés keletkezése
2.2. A jogvita eldöntése (bírósági kötelezés a teljesítésre)
2.3. A követelés realizálása
2.4. Összegzés

II. fejezet

1. Végrehajtás - megelőző bírósági eljárás nélkül

1.1. A követelés közjegyzői okiratba foglalása
1.2. A követelések érvényesítésének speciális eszközei a munkajogban
1.3. A közös tulajdon megszüntetésére irányuló szerződés végrehajtása

2. A szerződési biztosítékokról általában

2.1. A teljesítési készséget fokozó szerződési biztosítékok
2.2. A teljesítési képességet erősítő szerződési biztosítékok

3. A zálogjog

3.1. A zálogjogról általában
3.2. A zálogjog keletkezése
3.3. A zálogjog érvényesítése
3.4. A hitelező érdekeit védő kikötések a zálogszerződésben

4. A fedezetelvonó ügyletek elleni fellépés

4.1. A fedezetelvonó ügyletek hatálytalansága
4.2. A fedezetelvonás miatti igény érvényesítése

5. Büntetőjogi szankciók

5.1. Tartozás fedezetének elvonása
5.2. Hitelsértés
5.3. Hitelezési csalás

III. fejezet

1. Bevezetés

2. A peres eljárás

2.1. A peres eljárás menete
2.2. A hitelezővédelem eszközei a perben

3. Biztosítási intézkedés

3.1. A biztosítási intézkedés lényege
3.2. A biztosítási intézkedés elrendelésének általános feltételei
3.3. A biztosítási intézkedés elrendelésének különös feltételei
3.4. A biztosítási intézkedés elrendelése, foganatosítása

4. A fizetési meghagyás

5. Európai fizetési meghagyásos eljárás

5.1. Előzmények
5.2. A Javaslat főbb célkitűzései
5.3. Alapvető rendelkezések
5.4. Az európai fizetési meghagyás iránti kérelem
5.5. Az Európai fizetési meghagyás kibocsátása
5.6. Ellentmondás az európai fizetési meghagyással szemben
5.7. Felülvizsgálat
5.8. Végrehajtás
5.9. Egyéb eljárási szabályok
5.10. Összegzés

IV. fejezet

1. Azonnali beszedési megbízás

1.1. Az azonnali beszedési megbízás lényege
1.2. Azonnali beszedési megbízás végrehajtható határozat vagy közjegyzői okirat alapján
1.3. Azonnali beszedési megbízás felhatalmazó levél alapján
1.4. Azonnali beszedési megbízás váltó alapján

2. Bírósági végrehajtás

2.1. A bírósági végrehajtás menete (áttekintés)
2.2. Főbb hitelezővédelmi eszközök
2.3. A bírósági végrehajtás európai dimenziója

3. A felszámolási eljárás

3.1. Alapvetés
3.2. A felszámolási eljárás lényege, főbb lépései
3.3. A hitelező önálló jogosítványai a felszámolási eljárásban
3.4. Büntetőjogi szankciók
3.5. Az európai fizetésképtelenségi eljárás

Zárszó

Irodalomjegyzék

Megrendelés

Termékünket a linkre kattintva közvetlenül weboldalunkról megrendelheti: http://www.hvgorac.hu/

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu