adozona.hu
A magánnyugdíj-pénztárakról, a magánnyugdíj-pénztári szolgáltatásokról és e szolgáltatások fedezetéről szóló T/3999 számú törvényjavaslat indokolása
A magánnyugdíj-pénztárakról, a magánnyugdíj-pénztári szolgáltatásokról és e szolgáltatások fedezetéről szóló T/3999 számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1. § E törvény meghatározza a magánnyugdíj-pénztárak alapítására, működésére és megszűnésére irányadó különös szabályokat, valamint a magánnyugdíj-pénztári szolgáltatásokra és a magánnyugdíj-pénztári szolgáltatások fedezetének megteremtését szolgáló fizetési kötelezettségekre vonatkozó részletes szabályokat.
2. § (1) A Magyar Köztársaság, az egyéni felelősség elvének érvényesülése érdekében, a nyugdíjcélú megtakarítások egyik formájaként megteremti a magánnyugdíj-pénztárak működésének feltét...
A magánnyugdíj-pénztárakról, a magánnyugdíj-pénztári szolgáltatásokról és e szolgáltatások fedezetéről szóló T/3999 számú törvényjavaslat indokolása
2007. évi … törvény a magánnyugdíj-pénztárakról, a magánnyugdíj-pénztári szolgáltatásokról és e szolgáltatások fedezetéről
A törvény célja
1. § E törvény meghatározza a magánnyugdíj-pénztárak alapítására, működésére és megszűnésére irányadó különös szabályokat, valamint a magánnyugdíj-pénztári szolgáltatásokra és a magánnyugdíj-pénztári szolgáltatások fedezetének megteremtését szolgáló fizetési kötelezettségekre vonatkozó részletes szabályokat.Alapelvek
2. § (1) A Magyar Köztársaság, az egyéni felelősség elvének érvényesülése érdekében, a nyugdíjcélú megtakarítások egyik formájaként megteremti a magánnyugdíj-pénztárak működésének feltételeit, valamint támogatja és ellenőrzi a magánnyugdíj-pénztárak működését.(2) A magánnyugdíj-pénztári rendszerben való részvétel a biztosítottak számára - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - kötelező.
(3) A biztosított - az e törvényben megállapított szabályok szerint - szabadon választja meg, hogy mely magánnyugdíj-pénztárral köt magánnyugdíj-pénztári szerződést, valamint az e törvényben meghatározott szabályok szerint szabadon jogosult a magánnyugdíj-pénztári szerződést megszüntetni.
(4) A biztosított egyidejűleg csak egy magánnyugdíj-pénztárral állhat a magánnyugdíj-pénztári szolgáltatás nyújtására irányuló szerződéses kapcsolatban.
(5) A magánnyugdíj-pénztár a biztosított és más személyek által rendelkezésre bocsátott forrásokat köteles olyan módon felhasználni, hogy vagyona a magánnyugdíj-pénztári szolgáltatásokra fedezetet nyújtson, és a források felhasználása a magánnyugdíj-pénztári szolgáltatások teljesítését ne veszélyeztesse.
Más jogszabályok alkalmazása
3. § A magánnyugdíj-pénztári tevékenységre, valamint a magánnyugdíj-pénztárak alapítására, működésére és megszűnésére, továbbá a tevékenység, illetve a magánnyugdíj-pénztárak felügyeletére a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.A magánnyugdíj pénztári tevékenység
4. § (1) A magánnyugdíj-pénztári tevékenység olyan, az életbiztosítási ágba tartozó biztosítási tevékenység, amelynek célja a társadalombiztosítási nyugdíjat kiegészítő járadékbiztosításnak e törvényben megállapított szabályok szerinti teljesítése.(2) Magánnyugdíj-pénztári tevékenységet kizárólag magánnyugdíj-pénztár végezhet.
A magánnyugdíj pénztár
5. § (1) A magánnyugdíj-pénztár magánnyugdíj-pénztári tevékenységet végző olyan biztosító, amely az e törvényben meghatározott szabályok szerint alakul meg és működik.(2) A magánnyugdíj-pénztár kizárólag zártkörűen működő részvénytársaság lehet. A magánnyugdíj-pénztár kizárólag magánnyugdíj-pénztárral egyesülhet, valamint kizárólag magánnyugdíj-pénztárakra válhat szét.
(3) A magánnyugdíj-pénztár kizárólag magánnyugdíj-pénztári tevékenységet folytathat.
(4) A magánnyugdíj-pénztár végelszámolással történő megszűnése esetén a biztosítási tevékenységből eredő kötelezettségek teljesítésének egyetlen lehetséges módja az állomány átruházása.
A magánnyugdíj-pénztár részvényese
6. § (1) A magánnyugdíj-pénztár részvényese kizárólag természetes személy lehet.(2) A magánnyugdíj-pénztár által kibocsátott részvény tulajdonjogát, haszonélvezetét kizárólag természetes személyre szerezheti meg; minden ezzel ellentétes szerződés és egyoldalú nyilatkozat semmis.
(3) A magánnyugdíj-pénztár - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint megszerezheti saját részvényét.
(4) A magánnyugdíj-pénztár részvényeseit pótbefizetés teljesítésére kötelezheti veszteségei vagy más módon nem fedezett várható veszteségei fedezetére. Ez a jog - kinevezését követően - a felügyeleti biztost, vagy a felszámolót illeti meg. A pótbefizetés összegét egységesen kell meghatározni, és nem lehet magasabb a részvényes tulajdonában lévő részvények kibocsátási értékének 20 százalékánál. A kötelező pótbefizetés összege az adózás rendjéről szóló törvény alkalmazásában adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A pótbefizetésre egyebekben a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a pótbefizetésre vonatkozó rendelkezései az irányadók.
(5) Ha más örökös nincs, akkor az elhunyt részvényes hagyatékába tartozó, a magánnyugdíj-pénztár által kibocsátott részvény - az állam helyett - a magánnyugdíj-pénztárra száll. A magánnyugdíj-pénztárat, mint törvényes örököst, az örökség visszautasításának joga nem illeti meg. A magánnyugdíj-pénztár által öröklés címén megszerzett saját részvényre a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a saját részvényre vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy megszerzésének nem feltétele a vagyoni fedezet megléte.
A biztosított
7. § (1) Biztosított a társadalombiztosítás működésének alapvető szabályairól és forrásairól szóló törvényben biztosítottként meghatározott természetes személy.(2) A biztosított legkésőbb a járulékfizetési kötelezettséget eredményező jogviszony keletkezésekor köteles a foglalkoztató részére átadni magánnyugdíj-pénztári szerződése másolatát.
(3) Ha a biztosított először létesít járulékfizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyt és magánnyugdíj-pénztári szerződést még nem kötött, akkor - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - magánnyugdíj-pénztári szerződése másolatát a jogviszony keletkezését követő 15 napon belül köteles a foglalkoztató részére átadni. Ellenkező esetben a foglalkoztató a szerződés másolatának átadásáig köteles megtagadni a jogviszony alapján a biztosítottat megillető minden, a magánnyugdíj-pénztári díj alapját képező bevétel kifizetését.
A magánnyugdíj-pénztári szerződés
8. § (1) A magánnyugdíj-pénztári szerződés a biztosított és a magánnyugdíj-pénztár által megkötött biztosítási szerződés.(2) A magánnyugdíj-pénztári szerződés alapján a biztosított, az e törvényben megállapított szabályok szerint, biztosítási díjat fizet a magánnyugdíj-pénztár számára.
(3) A magánnyugdíj-pénztári szerződés alapján a magánnyugdíj-pénztár, az e törvényben megállapított szabályok szerint, magánnyugdíj-pénztári szolgáltatást teljesít a biztosított, vagy a szerződésben a biztosított által megjelölt más kedvezményezett javára.
(4) A magánnyugdíj-pénztári szerződést csak írásban lehet érvényesen megkötni. A feleknek a magánnyugdíj-pénztári szerződéssel kapcsolatos minden jognyilatkozata csak írásbeli közlés útján válhat hatályossá.
(5) A magánnyugdíj-pénztár a magánnyugdíj-pénztári szerződést csak az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint szüntetheti meg egyoldalú nyilatkozatával. A magánnyugdíj-pénztári szerződés esetében visszavásárlásnak nincs helye.
(6) A biztosított magánnyugdíj-pénztári szerződését csak akkor jogosult megszüntetni, ha ezzel egyidejűleg új magánnyugdíj-pénztári szerződést köt (átlépés). Ilyenkor az új magánnyugdíj-pénztári szerződés hatálya csak valamely naptári hónap első napjával állhat be, és az eredeti magánnyugdíj-pénztári szerződés az e napot megelőző nappal szűnik meg.
(7) Átlépés esetén a magánnyugdíj-pénztár köteles a biztosított egyéni számlájának a magánnyugdíj-pénztári szerződés megszűnésének napjára megállapított egyenlegéből az átutalással kapcsolatban felmerült összes költsége összegét (de legfeljebb az egyenleg 1 százalékát) meghaladó részt az új magánnyugdíj-pénztár számára a biztosított javára a szerződés megszűnésének hónapját követ ő hónap utolsó napjáig átutalni.
(8) A biztosítási díj fizetésének elmulasztása a magánnyugdíj-pénztári szerződést nem szünteti meg.
(9) A magánnyugdíj-pénztári szerződés a következő adatokat tartalmazza:
a) a magánnyugdíj-pénztár cégneve, székhelye, cégjegyzékszáma és adószáma;
b) a biztosított neve, születési neve, születési helye és ideje, lakóhelye, adóazonosító jele és a biztosított anyjának születési neve;
c) a kedvezményezett neve, születési neve, születési helye és ideje, lakóhelye, adóazonosító jele és a kedvezményezett anyjának születési neve, ha a kedvezményezett kijelölése a magánnyugdíj-pénztári szerződésben történt;
d) a magánnyugdíj-pénztári díjat kiegészítő díj mértékét, ha annak fizetésére a biztosított vállalt kötelezettséget;
e) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott, a szerződés teljesítéséhez szükséges további adatokat.
(10) A magánnyugdíj-pénztári szerződés kötelező tartalmi elemeire, valamint a szerződés megkötésére és megszűnésére irányadó részletes szabályokat az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg.
(11) Az e törvényben foglalt formai előírások megsértésével kötött magánnyugdíj-pénztári szerződés semmisségére, ha a szerződés alapján díjfizetés már történt, a magánnyugdíj-pénztár a formai előírások megsértése alapján nem hivatkozhat.
A kedvezményezett
9. § (1) A biztosított halála esetén egyéni számlája a hagyatéknak nem része. A biztosított halála esetén az egyéni számlának a halál napjára megállapított egyenlegéből az a rész, amelynek alapján a biztosított magánnyugdíj-pénztári szolgáltatás folyósítására még nem vált jogosulttá, a kedvezményezettet illeti meg.(2) A kedvezményezett a biztosított által a magánnyugdíj-pénztári szerződésben ilyenként megjelölt természetes személy, ennek hiányában a biztosított örököse. Több kedvezményezett esetén az egyes kedvezményezetteket az (1) bekezdés szerint megállapított összeg - a biztosított által a magánnyugdíj-pénztári szerződésben tett eltérő rendelkezése hiányában - egyenlő arányban illeti meg.
(3) A természetes személy - a (2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - nem lehet kedvezményezett, aki a biztosított halálát bíróság jogerős ítélete szerint szándékosan okozta.
(4) A magánnyugdíj-pénztár a kedvezményezettet megillető összegből az átutalással kapcsolatban felmerült összes költsége összegét (de legfeljebb a kedvezményezettet megillető összeg 1 százalékát) meghaladó részt köteles a kedvezményezett által megjelölt magánnyugdíj-pénztár számára a kedvezményezett javára a biztosított halála hónapját követő harmadik hónap utolsó napjáig (de legkorábban a halál bejelentésének hónapját követő harmadik hónap utolsó napjáig) átutalni.
A biztosítási díj
10. § (1) A biztosítási díj a biztosított által fizetett magánnyugdíj-pénztári díj, valamint a biztosított vagy más személy által a magánnyugdíj-pénztári díj kiegészítéseként fizetett díj.(2) A biztosított a magánnyugdíj-pénztári szerződés alapján magánnyugdíj-pénztári díjat akkor fizet, ha a társadalombiztosítás működésének alapvető szabályairól és forrásairól szóló törvény rendelkezései szerint nyugdíjbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A magánnyugdíj-pénztári díj alapja megegyezik a nyugdíjbiztosítási járulék alapjával, mértéke 8 százalék. A magánnyugdíj-pénztári díj az adózás rendjéről szóló törvény alkalmazásában adónak minősül.
(3) A magánnyugdíj-pénztári díj kiegészítéseként fizetett díjat a biztosított a magánnyugdíj-pénztári szerződés alapján, más személy a magánnyugdíj-pénztárral a biztosított javára kötött külön szerződés alapján fizeti. A kiegészítésként fizetett díj alapja megegyezik a magánnyugdíj-pénztári díj alapjával, mértéke a szerződésben megállapított összeg, de legfeljebb 4 százalék.
A biztosított egyéni számlája
12. § (1) A biztosítottat, halála esetén a kedvezményezettet, megillető magánnyugdíj-pénztári szolgáltatás összegének megállapítása érdekében a magánnyugdíj-pénztár minden biztosítottról külön egyéni számlát vezet.(2) Az egyéni számlára adatot bejegyezni, a bejegyzett adatot módosítani vagy törölni kizárólag az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott bizonylat alapján lehet.
(3) A magánnyugdíj-pénztár a biztosított egyéni számláját a magánnyugdíj-pénztári szerződés alapján, a magánnyugdíj-pénztári szerződés hatálybalépésének a napján nyitja meg.
(4) A magánnyugdíj-pénztár mindenki javára csak egy egyéni számlát vezet, amelyen a jóváírásokat és a terheléseket az e törvényben meghatározott szabályok szerint - függetlenül attól, hogy az egyéni számla jogosultja biztosítottnak minősül-e - folyamatosan számolja el.
(5) Az egyéni számla vezetésének részletes szabályait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet határozza meg.
Az egyéni számla egyenlege
13. § (1) Az egyéni számla egyenlege az egyéni számla javára jóváírt összegek és az egyéni számla terhére elszámolt összegek különbsége.(2) A magánnyugdíj-pénztár a biztosított egyéni számlájának javára a következő összegeket írja jóvá:
a) a biztosított bevételét terhelő biztosítási díj befizetett összegéből a magánnyugdíj-pénztári szerződésben megállapított részt, de legalább az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben megállapított részt, a befizetés napjával;
b) a számlának a naptári év utolsó napjára, de legkésőbb a magánnyugdíj-pénztári szolgáltatás első folyósítási időszakának kezdő napját megelőző napra megállapított egyenlege alapján a biztosítottat megillető hozam összegét, a naptári év utolsó napjával, illetve az első folyósítási időszak kezdő napját megelőző nappal;
c) a biztosított hozzátartozója egyéni számlájának, a megosztás napjára megállapított egyenlegéből a biztosítottat a megosztás alapján megillető részt, a megosztás napját követő nappal;
d) a magánnyugdíj-pénztárba történő átlépés esetén a biztosított volt magánnyugdíj-pénztára által a biztosított javára átutalt összeget, az átutalás napjával;
e) a biztosítottat kedvezményezettként más egyéni számlája alapján megillető egyösszegű kifizetés összegét, a nyilatkozattétel napjával, vagy - ha az egyéni számlát más magánnyugdíj-pénztár vezeti - az átutalás napjával.
(3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosított nyugdíjbiztosítási számlájának terhére a következő összegeket számolja el:
a) a biztosított által jogalap nélkül befizetett biztosítási díj összegéből a magánnyugdíj-pénztári szerződésben megállapított részből a biztosított részére visszautalt összeget, a visszautalás napjával;
b) más magánnyugdíj-pénztárba történő átlépés esetén a biztosított új magánnyugdíj-pénztára részére a biztosított javára átutalt összeget, az átutalás napjával;
c) a biztosított egyéni számlájának, a megosztás napjára megállapított, egyenlegéből a biztosított hozzátartozóját a megosztás alapján megillető részt, a megosztás napját követő nappal.
(4) A magánnyugdíj-pénztár a biztosított olyan hozzátartozóját a biztosított egyéni számlájának megosztása alapján megillető összeget, akinek egyéni számláját nem ő vezeti, a megosztás hónapját követő hónap utolsó napjáig a hozzátartozó magánnyugdíj-pénztára számára a hozzátartozó javára átutalni, kivéve, ha eddig az időpontig a hozzátartozó a magánnyugdíj-pénztárral magánnyugdíj-pénztári szerződést köt.
(5) A magánnyugdíj-pénztár a biztosított biztosítottnak nem minősülő hozzátartozója egyéni számlájának javára a következő összegeket írja jóvá:
a) a biztosított egyéni számlájának, a megosztás napjára megállapított, egyenlegéből a hozzátartozót a megosztás alapján megillető részt, a megosztás napját követő nappal, de legkorábban az egyéni számla megnyitásának napjával, ha a hozzátartozó a biztosított hozzátartozójának egyéni számláját vezeti, ellenkező esetben a biztosított egyéni számláját vezető magánnyugdíj-pénztár által átutalt összeget az átutalás napjával;
b) a számlának a naptári év utolsó napjára, de legkésőbb a magánnyugdíj-pénztári szolgáltatás első folyósítási időszakának kezdő napját megelőző napra megállapított egyenlege alapján a hozzátartozót megillető hozam összegét, a naptári év utolsó napjával, illetve az első folyósítási időszak kezdő napját megelőző nappal;
c) a hozzátartozót kedvezményezettként más egyéni számlája alapján megillető egyösszegű kifizetés összegét, a nyilatkozattétel napjával, vagy - ha az egyéni számlát más magánnyugdíj-pénztár vezeti - az átutalás napjával.
(6) A magánnyugdíj-pénztár a biztosított biztosítottnak nem minősülő hozzátartozója egyéni számlájának terhére számolja el a számlán fennálló egyenlegre tekintettel folyósított öregségi nyugdíj és hozzátartozói nyugellátás összegét, a folyósítás napjával.
(7) A nyugdíjbiztosítási számlája egyenlege alapján a számla jogosultját megillető hozam összegét a magánnyugdíj-pénztár az életbiztosítási ágazatra irányadó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával állapítja meg.
Az egyéni számla megosztása
14. § (1) A magánnyugdíj-pénztár a jogosult egyéni számláját a házasság felbontása esetén a jogosult és volt házastársa között a házasság megszűnésének napját megelőző nappal megosztja. Ha azonban az egyéni számla jogosultja a felbontott házasság megkötésekor hatvankettedik életévét már betöltötte, a megosztásra csak akkor kerül sor, ha a volt házastársnak a jogosulttól gyermeke született, vagy a jogosulttal a házasság megkötésétől számítva legalább öt éven át megszakítás nélkül együtt élt.(2) A magánnyugdíj-pénztár a jogosult egyéni számláját az élettársi kapcsolat felbomlása esetén a jogosult és volt élettársa között az élettársi kapcsolat felbomlásának napját megelőző nappal megosztja, feltéve, hogy élettársi kapcsolatuk időtartamára a közös háztartás vagyoni viszonyai tárgyában legalább az élettársi kapcsolat felbomlását egy évvel megelőzően közokiratba foglalt szerződést kötöttek. Ha azonban az egyéni számla jogosultja a szerződés közokiratba foglalásakor hatvankettedik életévét már betöltötte, a megosztásra csak akkor kerül sor, ha volt élettársnak a jogosulttól gyermeke született, vagy a jogosulttal a szerződés közokiratba foglalásától számítva legalább öt éven át megszakítás nélkül együtt élt.
(3) Az egyéni számla megosztása esetén a volt házastársat, illetve a volt élettársat a jogosult egyéni számlájának a megosztás napjára megállapított egyenlegéből a házasságkötés, illetve a szerződés közokiratba foglalásának évét megelőző év utolsó napjára megállapított egyenlegét meghaladó résznek - a felek közokiratba foglalt eltérő megállapodása hiányában - 50 százaléka illeti meg.
(4) Ha a házasság felbontásakor, illetve az élettársi kapcsolat felbomlásakor mindkét fél rendelkezik egyéni számlával, akkor az egyik fél egyéni számlájának egyenlegéből a másik felet megillető részt a (3) bekezdésben foglaltak szerint kell megállapítani, majd azt a felet illeti meg az így kiszámított két rész különbözete, aki a megosztás alapján magasabb összegre jogosult, míg a másik felet a megosztás alapján jóváírás nem illeti meg.
(5) Az egyéni számla megosztásáról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv bármely fél kérelmére dönt. Az egyéni számla megosztásának részletes szabályait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet állapítja meg.
A magánnyugdíj pénztári szolgáltatás
15. § (1) A magánnyugdíj-pénztár az egyéni számla jogosultja részére járadékszolgáltatást nyújt, vagy egyösszegű kifizetést teljesít.(2) A járadékszolgáltatás típusa a következő lehet:
a) a jogosult számára élete végéig havonta előre folyósított járadék (életjáradék);
b) olyan életjáradék, amelyet a magánnyugdíj-pénztár a folyósítás megkezdésének időpontjától számított, előre meghatározott időtartam (határozott időtartam) lejártáig a pénztártagnak, majd kedvezményezettjének (örökösének) a meghatározott időtartam lejárata után a pénztártag élete végéig folyósít (elején határozott időtartamos életjáradék);
c) olyan életjáradék, amelyet a magánnyugdíj-pénztár a jogosult részére élethosszig folyósít, majd annak halála után kedvezményezettje részére a szolgáltatási szabályzatában előre meghatározott időtartam (határozott időtartam) lejártáig folyósít (végén határozott időtartamos életjáradék);
d) a jogosult és kedvezményezettje(i) részére járó olyan életjáradék, amelyet addig folyósítanak, ameddig legalább egyikük életben van (kettő vagy több életre szóló életjáradék).
(3) A járadékszolgáltatás azzal a nappal válik esedékessé, amelytől kezdődően az egyéni számla jogosultja öregségi nyugdíjra, özvegyi nyugdíjra vagy öregségi alapnyugdíjra válik jogosulttá.
(4) A járadékszolgáltatás nyújtásának részletes szabályait (így különösen a folyósítási időszak meghatározását, az egy folyósítási időszakra jutó legkisebb összeget) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásainak megfelelően a magánnyugdíj-pénztár belső szabályzata állapítja meg.
(5) A magánnyugdíj-pénztár egyösszegű kifizetést teljesít:
a) az egyéni számla jogosultjának a járadékszolgáltatásra való jog megnyílását megelőzően bekövetkezett halála esetén a kedvezményezett részére;
b) az egyéni számla jogosultjának kérésére, ha az őt megillető járadékszolgáltatásnak egy folyósítási időszakra eső összege nem éri el a belső szabályzatban meghatározott legkisebb összeget.
(6) Ha az egyéni számla jogosultja nem az egyösszegű kifizetést kéri, részére járadékszolgáltatást kell megállapítani.
(7) A magánnyugdíj-pénztár a kedvezményezettet megillető egyösszegű kifizetést a kedvezményezett nyilatkozata alapján:
a) a kedvezményezett nála vezetett egyéni számlájára utalja át a nyilatkozattétel napját követő munkanappal;
b) a kedvezményezett más magánnyugdíj-pénztár által vezetett egyéni számlájára utalja át a nyilatkozattétel hónapját követő hónap utolsó napjáig;
c) a kedvezményezett által megjelölt önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére a kedvezményezett javára utalja át a nyilatkozattétel hónapját követő hónap utolsó napjáig.
Felhatalmazások
16. § (1) Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben meghatározza:a) a magánnyugdíj-pénztári szerződés kötelező tartalmi elemeit, valamint a megkötésének és megszűnésének részletes szabályait;
b) a járadékszolgáltatás nyújtásának részletes szabályait;
c) a magánnyugdíj-pénztárak és a magánnyugdíj-pénztári feladatot is ellátó önkéntes nyugdíj-pénztárak kötelező átalakulásának, szétválásának részletes szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter és a biztosítási piaci szabályozásáért felelős miniszter, hogy közös rendeletben határozzák meg:
a) az egyéni számla vezetésének részletes szabályait;
b) az egyéni számla megosztásának részletes szabályait.
Hatálybalépés
17. § (1) E törvény 2008. január 1-jén lép hatályba.(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mnypt.);
b) az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvény 122. §-a;
c) az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról rendelkező 2000. évi CXIII. törvény 168-193. §-a;
d) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról rendelkező 2000. évi CXXIV. törvény 160. §-a (1) bekezdésének c) pontja.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 2. §-a (1) bekezdésének e) pontjában az "és a magánnyugdíj-pénztárak" szövegrész. A Bit. hatálya azonban továbbra sem terjed ki az e törvény rendelkezései szerint az Mnypt. 2007. december 31-én hatályos rendelkezései szerint működő magánnyugdíj-pénztárakra.
Átmeneti szabályok
18. § (1) Ha a magánnyugdíj-pénztár 2007. december 31-ig megalakult, 2009. december 31-ig, de legkésőbb részvénytársasággá történő átalakulása napjáig, az Mnypt. 2007. december 31-én hatályos rendelkezései szerint folytatja tevékenységét. A magánnyugdíj-pénztár 2007. december 31-ig benyújtott alapítási engedély iránti kérelme tárgyában az Mnypt. 2007. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell elbírálni. E magánnyugdíj-pénztár 2009. december 31-ig, de legkésőbb részvénytársasággá történő átalakulása napjáig, az Mnypt. 2007. december 31-én hatályos rendelkezései szerint folytatja tevékenységét.(2) Ha az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár 2007. december 31-én magánnyugdíj-pénztári feladatokat is ellát, akkor 2009. december 31-ig, de legkésőbb a magánnyugdíj-pénztár kiválásának napjáig, az Mnypt. 2007. december 31-én hatályos rendelkezései szerint folytatja e tevékenységét. Ha az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár közgyűlése e törvény kihirdetése napjáig úgy döntött, hogy magánnyugdíj-pénztári feladatokat is ellát, akkor 2009. december 31-ig, de legkésőbb a magánnyugdíj-pénztár kiválásának napjáig, az Mnypt. 2007. december 31-én hatályos rendelkezései szerint folytatja e tevékenységét.
(3) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó magánnyugdíj-pénztár 2009. december 31-ig köteles a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával részvénytársasággá átalakulni. A (2) bekezdés hatálya alá tartozó önkéntes kölcsönös biztosító pénztárból a magánnyugdíj-pénztár 2009. december 31-ig köteles a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kiválni. A kiválás során a magánnyugdíj-pénztár kizárólag részvénytársasági formát választhat.
(4) Az átalakulás, illetve a kiválás során azok a magánnyugdíj-pénztári tagok minősülnek alapítónak, akiknek tagsági viszonya a vagyonmérleg-tervezet mérleg-fordulónapján fennáll.
(5) Az átalakulás során a tag követelésének megfelelő összeg terhére kell megképezni az átalakulással, illetve a kiválással megalakuló részvénytársaság saját tőkéjét, mégpedig úgy, hogy az átalakulás során kibocsátott részvény kibocsátási értéke legalább 20 százalékkal haladja meg névértékét. A részvény kibocsátási értékének ezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie.
(6) Ha a magánnyugdíj-pénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár 2009. június 30-ig nem határozta el átalakulását, illetve a kiválást, akkor az átalakulásra, illetve a kiválásra a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete határozatával kötelezi, és egyben az átalakulással kapcsolatos feladatok ellátására felügyeleti biztost nevez ki. A felügyeleti biztos jogosult minden olyan döntés meghozatalára, amely az átalakulás végrehajtása érdekében szükséges.
(7) A felügyeleti biztos intézkedésével szemben, az intézkedés megtételét követő nyolc napon belül lehet panasszal élni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél, amely a panasz tárgyában nyolc napon belül határozatot hoz. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete e § rendelkezései szerinti határozat bírósági felülvizsgálata a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe tartozik, amelynek határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a határozat meghozatalától számított nyolc napon belül lehet benyújtani, és a kérelmet a bíróság nyolc napon belül meghozott határozatával bírálja el.
(8) Az átalakulás, illetve a kiválás révén megszerzett részvényt (ideértve a kibocsátó jogutódja által kibocsátott részvényt is) a magánnyugdíj-pénztár volt tagja kizárólag adásvétel címén ruházhatja át, mégpedig olyan módon, hogy a vételár teljesítése kizárólag a kibocsátó (jogutódja) bankszámlájára történhet. Minden ezzel ellentétes megállapodás, egyoldalú nyilatkozat semmis. A kibocsátó (jogutódja) a részvény vételárának befolyt teljes összegét a magánnyugdíj-pénztár volt tagja nála vezetett egyéni számláján írja jóvá, a teljesítés napját követő munkanappal, vagy a volt tag e törvény szerinti egyéni számláját vezető magánnyugdíj-pénztár részére a volt tag javára a teljesítésének hónapját követő hónap utolsó napjáig átutalja.
(9) Az átalakulás, illetve a kiválás révén megszerzett részvényt (ideértve a kibocsátó jogutódja által kibocsátott részvényt is) a részvényes 2015. december 31-ig kizárólag a magánnyugdíj-pénztár, vagy jogutódja más részvényese számára értékesítheti. Minden ezzel ellentétes szerződés és egyoldalú nyilatkozat semmis.
(10) Az e törvény szerinti átalakulás, szétválás történhet úgy is, hogy több magánnyugdíj-pénztár határozza el részvénytársasággá történő összeolvadását, vagy a több önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárból kiváló magánnyugdíj-pénztár a kiválással egyidejűleg részvénytársasággá egyesül, vagy az egy, vagy több önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárból kiváló magánnyugdíj-pénztár a kiválással egyidejűleg magánnyugdíj-pénztár(ak)ból átalakuló részvénytársasággá egyesül.
(11) Az átalakulás, illetve a kiválás részletes szabályait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg.
(12) Ahol e törvény hatálybalépését követően jogszabály magánnyugdíj-pénztári tagdíjról vagy tagdíj-kiegészítésről rendelkezik, azon az e törvény rendelkezései szerint megalakuló magánnyugdíj-pénztár esetében a magánnyugdíj-pénztári díjat, illetve a magánnyugdíj-pénztári díj kiegészítéseként fizetett díjat kell érteni.
Indokolás
Általános indokolás
A magánnyugdíj-pénztárakról, a magánnyugdíj-pénztári szolgáltatásokról és e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: a Javaslat) célja, hogy megteremtse a valódi tulajdonosi érdekeltség alapján tevékenykedő magánnyugdíj-pénztárak működési feltételeit.Az említett cél érdekében a Javaslat biztosító részvénytársaságként határozza meg a magánnyugdíj-pénztárakat, amelynek tagjai azonban kizárólag természetes személyek lehetnek. A már működő magánnyugdíj-pénztárak esetére a Javaslat kötelező átalakulást ír elő.
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
A Javaslat célja, hogy meghatározza a magánnyugdíj-pénztárak alapítására, működésére és megszűnésére irányadó különös szabályokat, valamint a magánnyugdíj-pénztári szolgáltatásokra és a magánnyugdíj-pénztári szolgáltatások fedezetének megteremtését szolgáló fizetési kötelezettségekre vonatkozó részletes szabályokat.a 2. §-hoz
A Javaslat részletesen meghatározza a magánnyugdíj-pénztárak működési alapelveit, így például a szabad pénztárválasztás elvét, valamint a biztosítottak érdekeinek védelmét.a 3. §-hoz
Mivel a Javaslat szerint a magánnyugdíj-pénztár a biztosítók egyik formája, a Javaslat előírja, hogy az általa nem szabályozott kérdésekben a pénztár működésére a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.a 4. §-hoz
A Javaslat megfogalmazása szerint a magánnyugdíj-pénztári tevékenység az életbiztosítási ágba tartozó biztosítási tevékenység, amelynek célja a társadalombiztosítási nyugdíjat kiegészítő járadékbiztosításnak a Javaslatban megállapított szabályok szerinti teljesítése. A tevékenység tekintetében a Javaslat kötelezően írja elő a magánnyugdíj-pénztári működést.az 5-6. §-hoz
A magánnyugdíj-pénztár kizárólag zártkörű részvénytársaságként működhet, és részvényese kizárólag természetes személy lehet. A magánnyugdíj-pénztár végelszámolással történő megszűnése esetén, más biztosítóktól eltérően, kötelező az állomány más magánnyugdíj-pénztárra történő átruházása. A Javaslat, a magánnyugdíj-pénztári szolgáltatások fedezetének biztosítása érdekében, a törvény erejénél fogva lehetővé teszi a részvényesek pótbefizetésre kötelezését.a 7-9. §-hoz
Mivel a magánnyugdíj-pénztár szorosan kapcsolódik a társadalombiztosítási nyugellátások rendszeréhez, a magánnyugdíj-pénztár esetében kizárólag a társadalombiztosítás keretében biztosítottak válhatnak biztosítottá. A Javaslat részletesen meghatározza a magánnyugdíj-pénztári szerződés kötelező tartalmi elemeit. A Javaslat a hatályos szabályozásnak megfelelően határozza meg a szerződés kedvezményezettjét.a 10. §-hoz
Mivel a Javaslat szerint a magánnyugdíj-pénztár már nem tagjai (részvényesei), hanem a vele szerződéses kapcsolatban állók részére teljesít szolgáltatást, a biztosítottat a Javaslat szerint tagdíj helyett biztosítási díj terheli, amelynek alapját és mértékét azonban a Javaslat kötelezően határozza meg. A Javaslat továbbra is fenntartja a díjkiegészítés fizetésének lehetőségét.a 12-14. §-hoz
A Javaslat a pénztári szolgáltatás összegének meghatározása érdekében részletesen meghatározza a biztosított egyéni számlája vezetésének szabályait, valamint - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslattal lényegében azonosan - rendelkezik a számla megosztásának szabályairól.a 15. §-hoz
A Javaslat a magánnyugdíj-pénztári szolgáltatások körét lényegében a hatályos szabályozásnak megfelelően határozza meg.a 16. §-hoz
A Javaslat a kormány, valamint a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter és a biztosítási piaci szabályozásáért felelős miniszter részére ad felhatalmazást végrehajtási rendeletek megalkotására.a 17. §-hoz
A Javaslat a hatálybalépés időpontjaként 2008. január elsejét állapítja meg, egyidejűleg rendelkezik a magánnyugdíj-pénztárakra irányadó korábbi törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről. A Javaslat szerint működő magánnyugdíj-pénztárakra a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatálya kiterjed.a 18.§-hoz
A már működő magánnyugdíj-pénztárak és magánnyugdíj-pénztárat működtető önkéntes nyugdíjpénztárak számára a Javaslat két éves átmeneti időt határoz meg, amelynek végéig az említett jogi személyek kötelesek részvénytársasággá átalakulni. Az átalakulás során a magánnyugdíj-pénztár meglévő tagjai a magánnyugdíj-pénztárral szemben meglévő követelésük terhére szereznek részvényt. E részvény azonban korlátozottan forgalomképes, 2015. végéig kizárólag csak azonos magánnyugdíj-pénztár másik részvényese részére ruházható át. Az átruházás egyetlen jogcíme ezt követően is csak az adásvétel lehet, és a részvény vételárát a részvényes egyéni számláján kötelező jóváírni.