adozona.hu
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló T/3806. számú törvényjavaslat indokolása
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló T/3806. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A befektetési szolgáltatási tevékenység hazai és európai szabályainak egységesítése, átláthatósága, a nemzetközi versenyképesség fejlesztése, a befektetők, ügyfelek védelme és a szektor hatékony felügyelete érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
Ha nemzetközi szerződés vagy e törvény eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed
a) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező személy és szervezet által a Magyar Köztársaság területén végzett
aa) befektet...
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló T/3806. számú törvényjavaslat indokolása
A befektetési szolgáltatási tevékenység hazai és európai szabályainak egységesítése, átláthatósága, a nemzetközi versenyképesség fejlesztése, a befektetők, ügyfelek védelme és a szektor hatékony felügyelete érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:ELSŐ RÉSZ
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
I. FEJEZET
A TÖRVÉNY HATÁLYA
1. §
Ha nemzetközi szerződés vagy e törvény eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjeda) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező személy és szervezet által a Magyar Köztársaság területén végzett
aa) befektetési szolgáltatási tevékenységre,
ab) befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatásra (a továbbiakban: kiegészítő szolgáltatás),
ac) árutőzsdei szolgáltatásra,
b) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező vállalkozás az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térséget létrehozó megállapodásban részes más állam területén végzett határon átnyúló
ba) befektetési szolgáltatási tevékenységére, és
bb) kiegészítő szolgáltatására, és
c) az a) és b) pontban szereplők e törvény szerinti felügyeletére.
2. §
E törvény hatálya nem terjed kia) arra a személyre vagy szervezetre, aki pénzügyi eszközre vonatkozó sajátszámlás kereskedésen kívül nem végez befektetési szolgáltatási tevékenységet, kivéve, ha árjegyző, vagy saját számlára a szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszeren kívül, gyakori és rendszeres alapon kereskedik,
b) arra a személyre vagy szervezetre, aki kizárólag anyavállalata, leányvállalatai vagy az anyavállalata más leányvállalatai számára végez befektetési szolgáltatási tevékenységet,
c) arra a személyre vagy szervezetre, aki kizárólag munkavállalói részesedési programok kezelésével összefüggően végez befektetési szolgáltatási tevékenységet,
d) arra a személyre vagy szervezetre, aki kizárólag
da) anyavállalata, leányvállalatai vagy az anyavállalata más leányvállalatai számára, és
db) munkavállalói részesedési programok kezelésével összefüggően végez befektetési szolgáltatási tevékenységet,
e) arra a személyre vagy szervezetre, aki az e törvényben nem szabályozott tevékenysége során végez befektetési tanácsadási tevékenységet és ezért nem részesül díjazásban;
f) arra a személyre vagy szervezetre, aki áruval, áruhoz kapcsolódó opcióval, határidős ügylettel, csereügylettel, valamint bármely más származtatott megállapodással saját számlára kereskedik,
g) a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB), az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-re (a továbbiakban: ÁKK Zrt.), a Magyar Államkincstárra (a továbbiakban: kincstár), a Központi Bankok Európai Rendszerének tagjára vagy bármely más, erre feljogosított szervezetre, illetve a képviseletükben eljáró bármely személyre.
3. §
(1) Az MNB, a kincstár és az ÁKK Zrt. befektetési szolgáltatási tevékenységére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására - a 13. §, 22. §, 24. §, 37-39. §, 98-105. §, 121. §, 158-170. § és 173-175. § kivételével - a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni.(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézetre - 8. § (5) bekezdése, 13. §, 22. § (1)-(3) bekezdése, 25. § (1) bekezdése, 98-99. §, 104-105. §, 121. §, 131-139. § kivételével - a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy ahol a rendelkezés befektetési vállalkozást említ, ott hitelintézetet kell érteni.
(3) A Tpt. szerinti befektetési alapkezelő befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet és kiegészítő szolgáltatást nyújthat azzal, hogy e tevékenysége, illetőleg szolgáltatása tekintetében a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmaznia.
(4) Természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet azzal, hogy e tevékenysége tekintetében a 111-116. §-ban foglaltakat is alkalmaznia kell.
II. FEJEZET
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
4. §
(1) Az e törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. melléklet tartalmazza.(2) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban
1. anyavállalat: az a vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol,
2. ÁÉKBV: a Tanács 85/611/EGK irányelve alapján létrehozott, átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető forma,
3. árjegyző: az a saját számlás kereskedést folytató befektetési vállalkozás, amely egy pénzügyi eszközre folyamatos vételi és eladási kötelezettséget vállal az általa meghatározott árakon,
4. áru: minden vagyoni értékkel bíró, forgalomképes, birtokba vehető dolog, illetve dolog módjára hasznosítható természeti erő, ide nem értve a pénzügyi eszközt,
5. átruházható értékpapír: az az értékpapír, amelyet a forgalomba hozatala helye szerinti állam joga ilyenként ismer el,
6. befektetési hitel: pénzügyi eszköz vásárlásához nyújtott hitel, ha a hitelt nyújtó részt vesz az ügylet lebonyolításában,
7. befektetési elemzés: pénzügyi eszközre vagy annak kibocsátójára vonatkozó, a Tpt. szerinti befektetési ajánlás, ide nem értve a befektetési tanácsadást,
8. befektetési tanácsadás: pénzügyi eszközre vonatkozó ügylethez kapcsolódó, személyre szóló ajánlás nyújtása, ide nem értve a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés és hirdetés közzétételét, továbbá a befektetési vállalkozás által az ügyfél részére adott, e törvény szerinti előzetes és utólagos tájékoztatást,
9. befektetési vállalkozás: az, aki e törvény szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedély alapján, harmadik személy részére, ellenérték fejében, rendszeres gazdasági tevékenysége keretében befektetési szolgáltatást nyújt vagy befektetési tevékenységet végez, ide nem értve a 3. §-ban meghatározottakat,
10. befolyásoló részesedés: olyan közvetlen és közvetett tulajdon egy vállalkozásban, illetőleg egy vállalkozással létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező
a) összességében a tulajdoni hányad, illetőleg a szavazati jogok legalább tíz százalékát birtokolja,
b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, illetőleg testületei tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy elmozdíthatja, vagy
c) létesítő okirat vagy megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére,
11. csereügylet (swap): valamely pénzügyi eszköz cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után,
12. dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke,
13. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam,
14. EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat: olyan befektetési vállalkozás, amely befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy pénzügyi vállalkozásban ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, és a székhelye szerinti EGTállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik benne,
15. EGT-állambeli pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan pénzügyi holding társaság, amelyben a székhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik,
16. elismert elszámolóház: EGT-államban vagy az OECD tagállamában működő, a székhely szerinti ország jogszabálya vagy felügyeleti hatósága által elismertnek minősített, az elszámolásforgalom lebonyolítását végző pénzügyi intézmény, illetve a Tpt.-ben meghatározott elszámolóházi tevékenységet végző szervezet. Származtatott ügyletek elszámolását végző elszámolóházi tevékenységet végző szervezet esetében további feltétel, hogy az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet elszámolási rendszere a székhely szerinti ország felügyeleti hatósága szerint biztosítja, hogy a származtatott ügyletek esetében az elszámolóházi szolgáltatást igénybe vevő a kötelezettségének megfelelő napi letét elhelyezési követelményének eleget tegyen,
17. elismert tőzsde: a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által elismert tőzsde, amely
a) rendszeresen működik,
b) működését, a kereskedési rendszerhez való hozzáférést, a tőzsdei bevezetést és a szerződéskötés feltételeit a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által meghatározott vagy elfogadott előírások szabályozzák,
c) olyan elszámolási rendszerrel rendelkezik, amely szerint a határidős ügyletekre napi letét-elhelyezési követelmény vonatkozik és ez a székhely szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának értékelése szerint megfelelő biztonságot nyújt,
18. ellenőrző befolyás: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,
19. első számú vezető: a befektetési vállalkozás vezető állású személyei közül az a személy, akit a befektetési vállalkozás létesítő okirata ilyenként határoz meg,
20. eszközátruházó (originator): olyan vállalkozás,
a) amelynek eszközei, mérlegen kívüli tételei értékpapírosítás tárgyát képezik és közvetlenül vagy közvetetten maga vagy hozzá kapcsolódó vállalkozásokon keresztül részese az adóssal kötött megállapodásnak (original agreement), amelyben meghatározták az adós vagy a potenciális adós kötelezettségeit vagy potenciális kötelezettségeit, vagy
b) amely megvásárolja egy harmadik fél eszközeit, mérlegen kívüli tételeit, ezeket a mérlegében kimutatja, majd értékpapírosítja,
21. EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
22. EU-szintű holding társaság anyavállalat: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
23. értékpapír-kölcsönzés: értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbeadó a kölcsönbevevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbevevő köteles azonos darabszámú és azonos sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbeadó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbeadó vagy az általa megjelölt harmadik személy részére,
24. értékpapír letéti számla: az ügyfél számára vezetett, az ügyféltől letéti őrzésre átvett értékpapír nyilvántartására szolgáló számla,
25. értékpapírszámla: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
26. értékpapírtitok: minden olyan, az ügyfélről a befektetési vállalkozás, a multilaterális kereskedési rendszer működtetője és az árutőzsdei szolgáltató rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési vállalkozással és árutőzsdei szolgáltatóval kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik,
27. felügyeleti hatóság: a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató befektetési szolgáltatási tevékenysége, kiegészítő szolgáltatása, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenység felügyeletét ellátó, hatáskörrel rendelkező szervezet, ide nem értve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét,
28. fióktelep: az Fkt.-ban, illetve Ctv.-ben meghatározott szervezet,
29. fogadó tagállam: a székhely szerinti EGT-államtól eltérő EGT-állam, amelyben a befektetési vállalkozásnak fióktelepe van, vagy ahol szolgáltatást nyújt, illetve tevékenységet végez, vagy az az EGT-állam, amelyben a szabályozott piac olyan rendszert biztosít, amellyel lehetővé teszi a távoli tagok, illetve a letelepedés helye szerinti EGT-állam résztvevőinek hozzáférését a kereskedési rendszerhez,
30. harmadik ország: az az ország, amely nem minősül EGT-államnak,
31. induló tőke: az alapításkori jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék összege,
32. jegyzési garanciavállalás: az értékpapír saját számlára történő lejegyzésére, illetve megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás, vagy a jegyzés vagy eladás meghiúsulásának elkerülése érdekében szerződésben vállalt mennyiségű értékpapír lejegyzésére, illetőleg megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás,
33. kereskedési szándékkal tartott pozíció: a rövid távú újraértékesítés szándékával vagy a vételi és eladási árak közötti tényleges vagy várható különbözetből, valamint egyéb ár, vagy kamatlábváltozásokból származó rövid távú haszonszerzés szándékával tartott pozíció, amelybe beletartoznak mind a saját számlás, mind az ügyfelek által adott megbízások végrehajtásából és az árjegyzésből származó pozíciók,
34. kiszervezés: olyan megállapodás egy befektetési vállalkozás és egy harmadik személy között, amelynek keretében e harmadik személy olyan tevékenységet végez, amelyet egyébként a befektetési vállalkozás maga végezne,
35. kollektív befektetési forma: az azonos szerződési feltételek mellett, az ügyfelek által átadott eszközök egymástól el nem különített, együttes kezelésével létrehozott és működtetett befektetési forma, amelynek célja, hogy az ügyfelek számára portfoliókezelési szolgáltatást nyújtson, illetőleg tagjaiként az ügyfelek közvetve vegyenek igénybe ilyen szolgáltatást,
36. központi hitelinformációs rendszer: a Hpt.-ben meghatározott rendszer (a továbbiakban: KHR),
37. központi szerződő fél: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
38. külföldi befektetési vállalkozás: az a befektetési vállalkozás, amelynek székhelye nem a Magyar Köztársaság területén van,
39. különleges célú gazdasági egység: kizárólag a külön törvény szerinti értékpapírosítási ügylet végrehajtása céljából létrehozott jogalany, amely működhet alap (értékpapírosító alap) vagy társaság (értékpapírosító társaság) formájában,
40. lakossági ügyfél: a szakmai ügyfélnek nem minősülő ügyfél,
41. leányvállalat: az a vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol azzal, hogy a leányvállalat valamennyi leányvállalatát is az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni,
42. letéti őrzés: pénzügyi eszköz megőrzésre történő átvétele, a tulajdonos megbízásából való nyilvántartása és kiadása,
43. letétkezelés: a pénzügyi eszköz letéti őrzése, a kamat, az osztalék, a hozam, illetőleg a törlesztés beszedése és egyéb kapcsolódó szolgáltatás együttes nyújtása, ideértve az óvadék kezelésével összefüggő készpénzforgalom lebonyolítását,
44. limitáras megbízás: valamely pénzügyi eszköz meghatározott limitáron vagy annál jobb áron, meghatározott mennyiségben történő vételére vagy eladására irányuló megbízás,
45. megbízás teljesítése az ügyfél javára: pénzügyi eszköz vételére vagy eladására vonatkozó megállapodás megkötésére irányuló tevékenység végzése az ügyfél javára,
46. meghatalmazott: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az általa képviselt egyetlen befektetési vállalkozás teljes körű és feltétel nélküli felelősségére segíti elő a befektetési szolgáltatási tevékenység végzését vagy kiegészítő szolgáltatás nyújtását az ügyfél vagy a jövőbeni ügyfél számára (a továbbiakban: függő ügynök) és rendelkezik az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító e törvény szerinti engedéllyel,
47. miniszter: a pénz-, tőke és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter,
48. minisztérium: a miniszter által vezetett minisztérium,
49. pénzügyi elemző: a befektetési elemzés tartalmát a befektetési vállalkozás részéről, a befektetési vállalkozás függő ügynöke részéről, illetve ezek rendelkezése szerint, vagy a befektetési vállalkozással kötött kiszervezési megállapodás alapján kialakító, a Tpt-ben meghatározott érintett személynek minősülő természetes személy, függetlenül attól, hogy a befektetési elemzést milyen jogviszony alapján készíti,
50. pénzpiaci eszköz: sorozatban kibocsátott, értékpapírnak nem minősülő, pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel pénzpiacon kereskednek,
51. pénzügyi eszköz elhelyezése (placement): a pénzügyi eszköz Tpt. szerinti forgalombahozatala és nyilvános értékesítésre történő felajánlása,
52. portfoliókezelés: az a tevékenység, amelynek során az ügyfél eszközei előre meghatározott feltételek mellett, az ügyfél által adott megbízás alapján, az ügyfél javára pénzügyi eszközökbe kerülnek befektetésre és kezelésre azzal, hogy az ügyfél a megszerzett pénzügyi eszközből eredő kockázatot és hozamot, azaz a veszteséget és a nyereséget közvetlenül viseli,
53. referenciaadat: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,
54. referenciaadat-szolgáltató: a befektetési hitel nyújtására engedéllyel rendelkező, illetőleg értékpapír-kölcsönzést végző befektetési vállalkozás,
55. rendszeres internalizáló: az a befektetési vállalkozás, amely ügyfél részére szervezett keretek között, saját számlás kereskedés keretében a kereskedési napok mindegyikén biztosítja az ügyletkötés lehetőségét oly módon, hogy az ügyfél megbízásait szabályozott piacon és multilaterális kereskedési rendszeren kívül hajtja végre,
56. repó-, fordított repóügylet: minden olyan megállapodás, amely értékpapír tulajdonjogának átruházásáról rendelkezik a szerződéskötéssel egyidejűleg meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban történő visszavásárlási kötelezettség mellett, meghatározott visszavásárlási áron, függetlenül attól, hogy az ügylet futamideje alatt a vevő az ügylet tárgyát képező értékpapírt megszerzi és azzal szabadon rendelkezhet (szállításos repóügylet) vagy nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a vevő javára a futamidő alatt (óvadéki repóügylet),
57. saját számlás kereskedés: pénzügyi eszköz saját eszköz terhére történő adásvétele, cseréje,
58. szabályozott piac: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
59. szakmai ügyfél: az az ügyfél, aki megfelel a 49. §-ban foglalt feltételeknek, illetve a 48. § szerint ilyennek minősül,
60. származtatott ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, mint alaptermék értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi,
61. székhely szerinti tagállam:
a) ha a külföldi befektetési vállalkozás természetes személy, az az EGT-állam, ahol a lakhelye vagy tartózkodási helye található;
b) ha a befektetési vállalkozás vagy a külföldi befektetési vállalkozás jogi személy, az az EGT-állam, ahol a létesítő okirat szerinti székhelye található;
c) ha a befektetési vállalkozás vagy a külföldi befektetési vállalkozás jogi személy és a nemzeti jog szerint nem rendelkezik létesítő okirat szerinti székhellyel, az az EGTállam, amelyben a központi irodája található,
62. szoros kapcsolat: az ellenőrző befolyásnak vagy részesedési viszonynak minősülő kapcsolat azzal, hogy ha egy vállalkozás olyan vállalkozással áll ellenőrző befolyásnak minősülő kapcsolatban, amely maga is ellenőrző befolyást gyakorol egy harmadik személyre, akkor e harmadik személyt is a legfelső szinten lévővel szoros kapcsolatban állónak kell tekinteni, valamint azzal, hogy az azonos vállalkozás ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozások közötti kapcsolatot is szoros kapcsolatnak kell tekinteni,
63. szponzor: olyan hitelintézet, amely
a) eszközfedezet mellett értékpapírt bocsát ki, vagy
b) az eszközátruházótól megvásárolt eszközökre, mérlegen kívüli tételekre értékpapírosítási sémát hoz létre és működtet,
64. tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését,
65. ügyfél: az, aki az e törvény hatálya alá tartozó szolgáltatást vesz igénybe,
66. ügyfélcsoport: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,
67. ügyfélszámla: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
68. üzleti titok: a Ptk. 81. §-ának (2) bekezdésében meghatározott fogalom,
69. vezető állású személy:
a) a vezető tisztségviselő, az igazgatótanács tagja és felügyelő bizottság tagja,
b) a fióktelep vezetésére a külföldi vállalkozás által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, és
c) minden olyan személy, akit a létesítő okirat, vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg.
MÁSODIK RÉSZ
A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ MŰKÖDÉSÉNEK MEGKEZDÉSE
III. FEJEZET
A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÉS A KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁS
5. §
(1) Befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősül a rendszeres gazdasági tevékenység keretében, pénzügyi eszközre vonatkozóan végzetta) megbízás felvétele és továbbítása,
b) megbízás végrehajtása az ügyfél javára,
c) sajátszámlás kereskedés,
d) portfoliókezelés,
e) befektetési tanácsadás,
f) pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalással (jegyzési garanciavállalás),
g) pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül, és
h) multilaterális kereskedési rendszer működtetése.
(2) Kiegészítő szolgáltatásnak minősül
a) a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése,
b) a letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése,
c) a befektetési hitel nyújtása,
d) a tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával és az ezekkel összefüggő kérdésekkel, valamint az egyesüléssel és a vállalatfelvásárlással kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatás,
e) a valutával és devizával történő saját számlás kereskedés abban az esetben, ha ez befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódik,
f) a befektetési elemzés és pénzügyi elemzés,
g) jegyzési garanciavállaláshoz kapcsolódó szolgáltatás,
h) a 6. § e)-g), j) és k) pontjaiban foglalt származtatott ügyletek alapjául szolgáló eszközhöz kapcsolódó befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás.
6. §
Pénzügyi eszköza) az átruházható értékpapír,
b) a pénzpiaci eszköz,
c) a kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír,
d) az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott megállapodás, eszköz, pénzügyi index vagy intézkedés, amely fizikai leszállítással teljesíthető vagy pénzben kiegyenlíthető,
e) az áruhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatlábmegállapodás, valamint bármely más származtatott megállapodás, eszköz, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint pénzben kiegyenlíthető, ide nem értve a teljesítési határidő lejártát vagy más megszűnési okot,
f) az áruhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott megállapodás, eszköz, amely fizikai leszállítással teljesíthető, feltéve hogy azzal szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek,
g) az f) pont alá nem tartozó, más származtatott pénzügyi eszköz jellemzőivel rendelkező, áruhoz kapcsolódó opció, tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott megállapodás, amely fizikai leszállítással teljesíthető, és nem kereskedelmi célt szolgál, ha azt elismert elszámolóházon keresztül számolják el vagy rendszeres pótbefizetési kötelezettség érvényes rá,
h) a hitelkockázat átruházását célzó származtatott eszköz,
i) a különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodás,
j) az éghajlati, időjárási változóhoz, fuvardíjhoz, légszennyező anyag vagy üvegházhatású gáz kibocsátásához, inflációs rátához vagy más hivatalos gazdasági statisztikához kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás vagy bármely más származtatott megállapodás, eszköz, amelyet készpénzben kell kiegyenlíteni, vagy amely az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint készpénzben kiegyenlíthető, ide nem értve azt az esetet, ha a megszűnés oka a nemteljesítés,
k) egyéb, az a)-j) pontban nem említett eszközhöz, joghoz, kötelezettséghez, indexhez, intézkedéshez kapcsolódó származtatott ügylet, eszköz, amely rendelkezik a többi származtatott eszköz valamelyikének jellemzőivel, ideértve azt, hogy valamely szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek vele, elismert elszámolóházon keresztül számolják el és teljesítik, vagy rendszeres pótbefizetési kötelezettség érvényes rá, valamint a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének 39. cikkében meghatározott származtatott ügylet.
7. §
(1) Befektetési szolgáltatási tevékenységet - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - csak befektetési vállalkozás és hitelintézet végezhet.(2) Befektetési szolgáltatási tevékenység az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén kezdhető meg és folytatható.
(3) A harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás tevékenységét a Magyar Köztársaság területén fióktelepén keresztül végezheti.
(4) A más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás a Magyar Köztársaság területén határon átnyúló tevékenységet végezhet.
8. §
(1) Befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás - a (2)-(4), és (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) engedélyével végezhető, illetve nyújtható.(2) A külföldi befektetési vállalkozás - ide nem értve a (3) bekezdésben foglalt befektetési vállalkozást - fióktelepe befektetési szolgáltatási tevékenységet akkor végezhet, illetőleg kiegészítő szolgáltatást akkor nyújthat, ha rendelkezik a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeletének az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.
(3) A más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás a Magyar Köztársaság területén határon átnyúló tevékenységet akkor végezhet, vagy fióktelepet akkor létesíthet, ha rendelkezik a hatáskörrel bíró felügyeleti hatóságnak az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével és a 27. § (5) bekezdésében, illetőleg a 27. § (8) bekezdésében meghatározott feltételek teljesültek.
(4) Kiegészítő szolgáltatás nyújtására vonatkozó engedély befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély nélkül, önállóan nem szerezhető.
(5) A befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység végzése és kiegészítő szolgáltatás nyújtása mellett kizárólag
a) a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet,
b) részvénykönyvvezetést,
c) részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenységet,
d) a Hpt. szerint kiadott, pénzügyi szolgáltatás közvetítésére jogosító tevékenységi engedéllyel Hpt. szerinti ügynöki tevékenységet,
e) a Bit. szerinti biztosításközvetítést ügynökként, és
f) értékpapír-kölcsönzést, és kizárólag a Magyar Köztársaság területén folytathat.
9. §
(1) Árutőzsdei szolgáltató a rendszeres gazdasági tevékenység keretében a (2) bekezdésben meghatározott eszközökre vonatkozóana) megbízás felvételét és továbbítását,
b) megbízás végrehajtását az ügyfél javára,
c) sajátszámlás kereskedést,
d) a Hpt. szerint kiadott, pénzügyi szolgáltatás közvetítésére jogosító tevékenységi engedéllyel Hpt. szerinti ügynöki tevékenységet,
e) a Bit. szerinti biztosításközvetítést ügynökként,
f) befektetési szolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás függő ügynökként történő közvetítését végezheti.
(2) Árutőzsdei szolgáltatás tárgya lehet
a) áru, ideértve a közraktárjegyet, annak leválasztott árujegy részét, a forgalomképes vagyoni értékű jogot és az erre vonatkozó származtatott eszközt,
b) az üvegházhatású gáz kibocsátási egység és a légszennyező anyag kibocsátási jog, valamint az erre vonatkozó opció, határidős és egyéb származtatott termék, és
c) a 6. § e)-g) pontjaiban meghatározott pénzügyi eszköz.
10. §
(1) Árutőzsdei szolgáltatást - a (3) bekezdésben foglaltakra is tekintettel - árutőzsdei szolgáltató és befektetési vállalkozás nyújthat.(2) Árutőzsdei szolgáltatás csak az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott
a) személyi feltételek,
b) műszaki, technikai, informatikai, biztonsági felszereltségre vonatkozó előírások, és
c) az elfogadott szabályzatokban rögzített szervezeti, működési, ügyviteli, számviteli, nyilvántartási és ellenőrzési eljárásra, rendszerre és megoldásra vonatkozó előírások teljesítése esetén nyújtható.
(3) Külföldi befektetési vállalkozás árutőzsdei szolgáltatást a Magyar Köztársaság területén csak fióktelepén keresztül nyújthat.
11. §
(1) Árutőzsdei szolgáltatás - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a Felügyelet engedélyével nyújtható.(2) A külföldi befektetési vállalkozás fióktelepe árutőzsdei szolgáltatást akkor nyújthat, ha rendelkezik a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.
IV. FEJEZET
A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ MŰKÖDÉSÉNEK TÁRGYI ÉS TECHNIKAI FELTÉTELEI
Az informatikai rendszer
12. §
(1) Az 5. § (1) bekezdésének a)-d), f) és g) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, továbbá az 5. § (2) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott kiegészítő szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás és a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző árutőzsdei szolgáltató a tevékenysége ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozást alakít ki, valamint gondoskodik az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről.(2) Az (1) bekezdés szerinti szabályozási rendszer kitér az információtechnológiával szemben támasztott követelményekre, a használatából adódó biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére a tervezés, a beszerzés, az üzemeltetés és az ellenőrzés területén.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálja és aktualizálja.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató az informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével meghatározza a szervezeti és működési rendet, a felelősségi, nyilvántartási és tájékoztatási szabályokat, a folyamatba épített ellenőrzési követelményeket és szabályokat.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató kidolgozza az informatikai rendszerének biztonságos működtetését felügyelő informatikai ellenőrző rendszert és azt folyamatosan működteti.
(6) A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal arányos módon gondoskodni kell legalább:
a) a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök, folyamatok, személyek) egyértelmű és visszakereshető azonosításáról,
b) az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, kritikus elemei védelmének zártságát és teljeskörűségét biztosító ellenőrzésekről, eljárásokról,
c) a rendszer szabályozott, ellenőrizhető és rendszeresen ellenőrzött felhasználói adminisztrációjáról (hozzáférési szintek, egyedi jogosultságok, engedélyezésük, felelősségi körök, hozzáférés naplózás, rendkívüli események),
d) olyan biztonsági környezetről, amely az informatikai rendszer működése szempontjából kritikus folyamatok eseményeit naplózza és alkalmas e naplózás rendszeres (esetleg önműködő) és érdemi értékelésére, illetve lehetőséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére,
e) a távadatátvitel bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességéről,
f) az adathordozók szabályozott és biztonságos kezeléséről,
g) a rendszer biztonsági kockázattal arányos vírusvédelméről.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és biztonságos vezetéséhez a biztonsági kockázatelemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket tesz és rendelkezik legalább
a) az informatikai rendszerének működtetésére vonatkozó utasításokkal és előírásokkal, valamint a fejlesztésre vonatkozó tervekkel,
b) olyan dokumentációval, amely az üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését - még a szállító, illetőleg a rendszerfejlesztő tevékenységének megszűnése után is - biztosítja,
c) a szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint a szolgáltatások folytonosságát biztosító tartalék berendezésekkel, illetve e berendezések hiányában az ezeket helyettesítő egyéb - a tevékenységek, illetve szolgáltatások folytonosságát biztosító - megoldásokkal,
d) olyan informatikai rendszerrel, amely lehetővé teszi az alkalmazási környezet biztonságos elkülönítését a fejlesztési és tesztelési környezettől, valamint a megfelelő változáskövetés és változáskezelés fenntartását,
e) az informatikai rendszer szoftver elemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és környezetük) olyan biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja, visszatöltési és helyreállítási tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus helyreállítási idején belül lehetővé teszik,
f) jogszabályban meghatározott nyilvántartás ismételt előhívására alkalmas adattároló rendszerrel, amely biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább öt évig, bármikor visszakereshetően, helyreállíthatóan megőrizzék, és
g) a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó rendkívüli események kezelésére szolgáló tervvel.
(8) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató a (7) bekezdés e) pontjában meghatározott biztonsági mentéseket kockázati szempontból elkülönítetten és tűzbiztos módon tárolja, valamint gondoskodik a mentések forrásrendszerrel azonos szintű hozzáférés-védelméről.
(9) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozásnál és árutőzsdei szolgáltatónál mindenkor rendelkezésre kell állnia:
a) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszer felépítésének és működtetésének az ellenőrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek,
b) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszernél az adatok szintaktikai szabályainak, az adatok tárolási szerkezetének,
c) az informatikai rendszer elemeinek a szolgáltató, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által meghatározott biztonsági osztályokba sorolási rendszerének,
d) az adatokhoz történő hozzáférési rend meghatározásának,
e) az adatgazda és a rendszergazda kijelölését tartalmazó okiratnak,
f) az alkalmazott szoftvereszközök jogtisztaságát bizonyító szerződéseknek, és
g) az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, üzleti szoftvereszközök teljes körű és naprakész nyilvántartásának.
(10) A (7) bekezdésben foglalt szoftvereknek együttesen alkalmasnak kell lenni legalább
a) a működéshez szükséges és jogszabályban előírt adatok nyilvántartására,
b) a pénzeszközök és a pénzügyi eszközök biztonságos nyilvántartására,
c) a befektetési vállalkozás esetében a pénzügyi eszközök, illetve az árutőzsdei szolgáltatás tárgyának ügyfelenkénti és összesített naprakész nyilvántartására,
d) a befektetési vállalkozás tevékenységével összefüggő országos informatikai rendszerekhez történő közvetlen vagy közvetett csatlakozásra,
e) a tárolt adatok ellenőrzéséhez való felhasználására, és
f) a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség védelmére.
(11) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozásnak és árutőzsdei szolgáltatónak belső szabályzatában meg kell határoznia az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges informatikai ismeretet.
Az induló tőke
13. §
(1) A befektetési vállalkozás tevékenysége megkezdéséhez - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - legalább hétszázharmincezer euró összegű induló tőkével rendelkezik.(2) Ha a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés a), b), és d) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt szerez, és
a) az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére jogosult, akkor legalább százhuszonötezer euró,
b) az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult, akkor legalább ötvenezer euró
összegű induló tőkével rendelkezik.
(3) Ha a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés a) vagy e) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt szerez és az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult, akkor legalább ötvenezer euró összeg induló tőkével vagy olyan, az EGT-államok területére kiterjedő szakmai felelősségbiztosítással rendelkezik, amelynek értéke káreseményenként legalább egymillió euró, és évente összesen legalább egymillió-ötszázezer euró.
14. §
Az árutőzsdei szolgáltatónak a tevékenysége megkezdéséhez, haa) részvénytársasági formában vagy fióktelepként működik, legalább húszmillió forint, vagy
b) korlátolt felelősségű társaság formájában vagy szövetkezeti formában működik, legalább tízmillió forint
induló tőkével kell rendelkeznie.
15. §
(1) A befektetési vállalkozás jegyzett tőkéje - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra - kizárólag pénzbeli hozzájárulással szolgáltatható.(2) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli hozzájárulással esik egy tekintet alá, ha a jegyzett tőkét a befektetési vállalkozás jegyzett tőkén felüli vagyona terhére emelik fel, illetőleg a jegyzett tőke összege egyesülés, beolvadás, összeolvadás során kerül megállapításra.
(3) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató jegyzett tőkéjét kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni, amely nem vesz részt az alapításban, amelyben az alapító nem rendelkezik tulajdoni részesedéssel, és amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdoni részesedéssel.
(4) Fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató esetében - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a jegyzett tőke alatt a dotációs tőkét kell érteni.
(5) Más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepére a dotációs tőke követelményt nem kell alkalmazni.
(6) A 13. §-ban euróban meghatározott
a) induló tőke összegét az alapítást megelőző naptári hónap utolsó napján,
b) felelősségbiztosítás összegét a tárgyévet megelőző naptári év utolsó napján
érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
V. FEJEZET
A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ MŰKÖDÉSÉNEK SZERVEZETI FELTÉTELEI
16. §
(1) A befektetési vállalkozás részvénytársaságként vagy fióktelepként, árutőzsdei szolgáltató részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként, vagy fióktelepként működhet.(2) A gazdasági társasági formában működő befektetési vállalkozásra és árutőzsdei szolgáltatóra a Gt.</a>, a szövetkezeti formában működő árutőzsdei szolgáltatóra az Sztv., a külföldi vállalkozás fióktelepére az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A befektetési vállalkozás, amelynek székhelye a Magyar Köztársaság területén található, a központi irodáját is a Magyar Köztársaság területén jelöli ki.
17. §
(1) A befektetési vállalkozás a szervezetén belül az egyes szervezeti egységeket és az ezek működésére és eljárására vonatkozó szabályzatokat úgy alakítja ki, hogy a létrejövő szervezeti felépítés és annak működése - összhangban a befektetési vállalkozás méretével, tevékenységének jellegével és összetettségével -a) lehetővé tegye az 5. §-ban foglalt tevékenységek és feladatok független végzését, illetőleg ellátását, ideértve az ehhez szükséges hatáskörök világos és következetes elkülönítését,
b) biztosítsa, hogy az egyes szervezeti egységek vezetői ne legyenek alá- vagy fölérendeltségi, illetve utasítási viszonyban egymással, csökkentve ezzel a visszaéléshez vezető személyi érdek-összefonódás lehetőségét,
c) az információhoz való hozzáférést csak a jogosultak számára tegye lehetővé, csökkentve ezzel a belső, üzletvitel során keletkező információval való visszaélés lehetőségét,
d) átlátható legyen,
e) erősítse a folyamatba épített ellenőrzést és lehetővé tegye ennek során az objektív megítélést.
(2) Az a befektetési vállalkozás, amely összevont felügyelet alá tartozik, az e §-ban és a 100. §-ban foglaltaknak az ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézettel és befektetési vállalkozással együttesen is meg kell felelnie.
18. §
(1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató által alkalmazott eljárás, rendszer és megoldás, valamint az általa vezetett nyilvántartása) biztosítja az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz más ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető, valamint a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköztől vagy pénzeszköztől való elkülönített kezelését, amely alkalmas a tulajdonhoz fűződő jogok védelmére,
b) biztosítja a megkötött ügylet, a vállalt kockázat (pozíció) rögzítését, és folyamatos követését,
c) megakadályozza, hogy a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, valamint ezek alkalmazottja, vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében általa foglalkoztatott más személy az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközt - az ügyfél kifejezetten ettől eltérő utasítása hiányában - sajátjaként használja vagy arról sajátjaként rendelkezzen,
d) megakadályozza, hogy az értékpapírtitok körébe tartozó információ rendeltetésétől eltérően vagy jogosulatlanul kerüljön felhasználásra,
e) biztosítja az alkalmazottak és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében általa foglalkoztatottak által kötött ügyletek rögzítését,
f) biztosítja a számítógépes adatrögzítésre, adatvédelemre, adatmentésre és feldolgozásra vonatkozó előírások teljesülését, valamint
g) biztosítja minden egyéb vonatkozó jogszabályban vagy szabályzatban foglalt előírás teljesülését, ideértve a következetesség, a folyamatos figyelemmel kísérhetőség és az ellenőrizhetőség biztosítását is.
(2) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató számviteli, nyilvántartási és informatikai rendszerének alkalmasnak kell lennie
a) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására,
b) az ügyfél által átadott vagy az ügyfelet megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz állományának, illetőleg összegének minden időpontban történő megállapítására, és
c) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére.
Belső ellenőrzési szervezeti egység
19. §
(1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a többi szervezeti egységétől független belső ellenőrzési szervezeti egységet alakít ki, és ennek működésére, eljárására vonatkozóan olyan szabályzatot készít, amelya) elősegíti a felügyeleti határozatokban és a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató szabályzataiban foglaltak betartását, a tevékenység végzésére jogosító engedélyben meghatározott tevékenység hatékony végzését és biztosítja a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató vezetéséhez szükséges információk elérhetőségét,
b) biztosítja a felügyeleti határozatokban és a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató szabályzataiban foglaltak betartásának ellenőrzését, az esetleges eltérések, hiányosságok feltárását, és
c) elősegíti a felügyeleti határozatokban és a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató szabályzataiban foglaltaktól való eltérés megakadályozását, valamint eltérés esetén lehetővé teszi a jogszerű állapot helyreállítását.
(2) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a belső ellenőrzési szervezeti egység vezetésére belső ellenőrzési vezetőt (a továbbiakban: belső ellenőr) nevez ki és személyét bejelenti a Felügyeletnek.
Kockázatkezelésért felelős szervezeti egység
20. §
(1) A befektetési vállalkozás - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kockázatkezelési szervezeti egységet alakít ki, amelya) felelős a 100. § (3) bekezdésében meghatározott szabályzatban foglaltak végrehajtásáért,
b) elvégzi a 100. § (8) bekezdésében foglalt feladatot,
c) a befektetési vállalkozás által a 100. § (3) bekezdésében meghatározott kockázatkezelési szabályzatban rögzített időközönként, de legalább évente beszámol a befektetési vállalkozás ügyvezetésének az a) és b) pontban foglaltak teljesítéséről.
(2) Nem szükséges önálló kockázatkezelési szervezeti egységet kialakítani abban az esetben, ha a befektetési vállalkozás kizárólag az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt tevékenységet végez vagy
a) a tárgyévet megelőző naptári évben, az egyes hónapokban végrehajtott megbízások összértéke átlagosan nem haladta meg az ötmilliárd forintot, és
b) a tárgyévet megelőző naptári évben összesen végrehajtott megbízások összértéke nem haladta meg a hatvanmilliárd forintot.
A jogszabályoknak történő megfelelésért felelős vezető
21. §
(1) A befektetési vállalkozás a jogszabályokban foglaltaknak való megfelelésért, és a szabályzatokban foglaltaknak a jogszabályi rendelkezésekkel való összhangjáért felelős vezetőt nevez ki (a továbbiakban: megfelelési vezető), akia) független a befektetési vállalkozás más tevékenységét irányító vezetőjétől, vele sem alá- vagy fölérendeltségi, sem más módon utasítási viszonyban nem áll, és
b) rendelkezik a tevékenysége végzéséhez szükséges felhatalmazással, erőforrásokkal, a feladatellátásban közreműködő szakértőkkel és a tevékenysége elvégzéséhez szükséges információkhoz való hozzáféréssel.
(2) A befektetési vállalkozás megfelelési vezető irányítása alá tartozó alkalmazottai
a) nem vehetnek részt annak befektetési szolgáltatási tevékenységének végzésében, vagy kiegészítő szolgáltatása nyújtásában, amelynek vizsgálatát végzik, és
b) díjazásukat olyan módon kell megállapítani, hogy az semmilyen módon ne befolyásolhassa az objektivitásukat.
(3) Nem kell a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltakat alkalmazni abban az esetben, ha a befektetési vállalkozás számára ez a tevékenységének természete, mérete és összetettsége figyelembevételével aránytalan terhet jelentene, és a befektetési vállalkozás hitelt érdemlően igazolja, hogy mindez nem befolyásolja hátrányosan a jogszabályokban és a szabályzatokban foglaltaknak való megfelelést.
(4) A befektetési vállalkozás a megfelelési vezető személyét bejelenti a Felügyeletnek.
VI. FEJEZET
A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ MŰKÖDÉSÉNEK SZEMÉLYI FELTÉTELEI
22. §
(1) A részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás ügyvezetését legalább két büntetlen előéletű, három év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személy, munkaviszony keretében köteles ellátni.(2) Fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás - ide nem értve a más EGTállamban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepét - vezető állású személyei között legalább egy olyan magyar állampolgárságú, devizabelföldi személynek kell lennie, aki legalább egy éve állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik.
(3) A befektetési vállalkozás a működésének és tevékenysége végzésének irányítására a vezető állású személyek közül első számú vezetőt nevez ki.
(4) Az a hitelintézet, amely befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, a befektetési szolgáltatási tevékenység irányítására olyan büntetlen előéletű személyt köteles kinevezni, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább kettő év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik.
23. §
Az árutőzsdei szolgáltató az üzletág irányítására olyan büntetlen előéletű személyt nevez ki, aki legalább kettő év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik.24. §
(1) A 22. § (1) és (4) bekezdése, valamint a 23. § alkalmazása szempontjából szakmai gyakorlatként vehető figyelembea) befektetési vállalkozásnál,
b) pénzügyi intézménynél,
c) értéktőzsdén, árutőzsdén,
d) elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél,
e) a befektetési alap-kezelőnél,
f) kockázati tőkealap-kezelőnél,
g) az MNB-nél,
h) az ÁKK Zrt-nél, a kincstárnál,
i) közigazgatási szervnél,
j) árutőzsdei szolgáltatónál, vagy
k) központi értéktárnál
tisztségviselőként, köztisztviselőként vagy alkalmazottként befektetési vagy pénzügyi szakterületen eltöltött idő.
(2) Külföldön szerzett szakmai gyakorlat akkor vehető figyelembe, ha a szakirányú szakmai gyakorlat megszerzésére az (1) bekezdésben meghatározott szervezeteknek megfelelő intézménynél, illetve nemzetközi pénzügyi intézménynél került sor.
(3) A 22. § (4) bekezdésének alkalmazásában szakirányú felsőfokú iskolai végzettség a hazai, vagy külföldi egyetemen vagy főiskolán mesterképzésben szerzett jogi, államigazgatási, közgazdasági, gazdálkodási vagy pénzügyi szakirányú diploma, oklevél, illetve könyvvizsgálói, felsőfokú bankszakmai, vagy befektetéselemzői képesítés.
Személyi összeférhetetlenség
25. §
(1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személye, a vezető állású személy közeli hozzátartozója, valamint a befektetési vállalkozás alkalmazottja nem leheta) más befektetési vállalkozásban közvetlen, illetve közvetett részesedéssel rendelkező természetes személy,
b) más befektetési vállalkozásban közvetlen, illetve közvetett részesedéssel rendelkező szervezet vezető állású személye,
c) más befektetési vállalkozás vezető állású személye vagy alkalmazottja,
d) szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál - ide nem értve a befektetési vállalkozást magát - vezető állású személy vagy alkalmazott.
(2) A befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező hitelintézet e tevékenység végzésére létrehozott szervezeti egységének vezetője vagy az irányításért felelős, döntési hatáskörrel rendelkező személye ugyanilyen munkakörben a hitelintézet más szervezeti egységénél, más hitelintézetnél vagy befektetési vállalkozásnál nem foglalkoztatható.
(3) Az a személy, akivel kapcsolatosan az (1) és (2) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi ok merül fel, azt haladéktalanul tudomására hozza az érintett befektetési vállalkozásnak, hitelintézetnek, illetve kibocsátónak és ezzel egyidejűleg bejelenti a Felügyeletnek.
(4) Az a személy, akivel kapcsolatosan az összeférhetetlenség felmerült, az összeférhetetlenségi okot a (3) bekezdésben foglalt bejelentést követő kilencven napon belül megszünteti.
26. §
(1) A befektetési vállalkozásnál a vezető állású személy, az alkalmazott vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott személy által folytatható gazdasági tevékenység feltételeit és nyilvántartásának módját a befektetési vállalkozás szabályzatban határozza meg.(2) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben foglalt tevékenységet végzőkről és az általuk végzett tevékenységről nyilvántartást vezet.
HARMADIK RÉSZ
A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG, AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÁS, VALAMINT A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSBAN ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓBAN TÖRTÉNŐ TULAJDONSZERZÉS ENGEDÉLYEZÉSE
VII. FEJEZET
A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSE
27. §
(1) A Felügyelet a tevékenység végzésére, illetőleg a szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyt az egyes tevékenységekre és szolgáltatásokra külön-külön vagy együttesen adja meg annak a kérelmezőnek, amely megfelel az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban foglaltaknak és amely feletti hatékony és eredményes felügyelet ellátása nem ütközik akadályokba.(2) Nem kell a Felügyelet engedélye az 5. §-ban foglalt tevékenység végzéséhez, illetőleg szolgáltatás nyújtásához annak a más EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi befektetési vállalkozásnak, amely tevékenységét határon átnyúló szolgáltatásként vagy fióktelepén keresztül végzi és rendelkezik a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.
(3) A Felügyelet által e törvény szerint kiadott, tevékenység végzésére, illetőleg szolgáltatás nyújtására jogosító engedély - figyelemmel a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra - más EGTállamokban az 5. § (1) és (2) bekezdésében foglalt befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosít.
(4) Az a befektetési vállalkozás, amely a Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkezik és más EGT-államban kíván határon átnyúló tevékenységet végezni, a tevékenység megkezdését megelőzően értesíti a Felügyeletet és az értesítésben megjelöli
a) azt a tagállamot, amelyben a tevékenységét végezni kívánja,
b) azon befektetési szolgáltatási tevékenységeket és kiegészítő szolgáltatásokat, amelyeket végezni, illetőleg nyújtani kíván, és
c) arra vonatkozó szándékát, hogy kíván-e függő ügynököt igénybe venni.
(5) A Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkező befektetési vállalkozás a tevékenységét akkor kezdheti meg más EGT-államban, ha a (4) bekezdés szerint a Felügyelethez küldött értesítése
a) a (4) bekezdés a) pontjában megjelölt tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságához beérkezett és a befektetési vállalkozás erről tudomást szerzett, vagy
b) Felügyelethez történő beérkezését követően egy hónap eltelt.
(6) A (4) és (5) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell abban az esetben is, ha a befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységét megváltoztatja.
(7) Az a befektetési vállalkozás, amely a Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkezik és más EGT-állam területén kíván fióktelepet létesíteni, a fióktelep létesítését megelőzően értesíti a Felügyeletet és az értesítésben megjelöli
a) azt a tagállamot, amelyben a tevékenységét végezni kívánja,
b) azon befektetési szolgáltatási tevékenységeket és kiegészítő szolgáltatásokat, amelyeket végezni, illetőleg nyújtani kíván,
c) arra vonatkozó szándékát, hogy kíván-e függő ügynököt igénybe venni és
d) a fióktelep tevékenységéért felelős vezetőket.
(8) A Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepe a működését akkor kezdheti meg más EGT-államban, amikor
a) a (7) bekezdés szerint a Felügyelethez küldött értesítését követően a (7) bekezdés a) pontjában megjelölt tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága a befektetési vállalkozást egyetértéséről értesítette, vagy
b) a Felügyelet által a (7) bekezdés a) pontjában megjelölt tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságához megküldött értesítését követően két hónap eltelt és tőle ezalatt semmilyen értesítés nem érkezett.
(9) A (7) és (8) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell abban az esetben is, ha a befektetési vállalkozás fióktelepe a befektetési szolgáltatási tevékenységét megváltoztatja.
28. §
(1) A kérelmező a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékelia) a létesítő okiratát vagy létesítő okiratának módosítását,
b) részvénykönyvének másolatát,
c) a meghatározott mértékű induló tőke befizetésének igazolását, nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy az induló tőke befizetéséhez szükséges összeg az alapításban részt vevő személy törvényes jövedelméből származik, vagy a felelősségbiztosítási szerződést,
d) a végezni kívánt tevékenység megnevezését és a kérelmező döntési, irányítási rendszerét is tartalmazó szervezeti és működési szabályzatot,
e) egy nyilatkozatot arról, hogy a befektetési vállalkozás irányítása a Magyar Köztársaság területén létesítendő központi irodában történik,
f) több telephely esetén azon telephely tárgyi-technikai feltételeinek leírását, ahol a tevékenységet folytatni kívánja,
g) az olyan gazdasági társaság megnevezését, székhelyét és tevékenységi körét, amelyben a kérelmezőnek részesedése van, feltüntetve a részesedés mértékét,
h) számviteli politikájának és számviteli rendjének leírását,
i) üzleti nyilvántartására vonatkozó szabályzattervezetét,
j) ellenőrzési rendjére vonatkozó szabályzattervezetét,
k) az üzleti tervét,
l) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott tárgyi és technikai feltételek teljesülésének részletes leírását,
m) az e törvényben meghatározott szervezeti feltételek teljesülését igazoló dokumentumok másolatát,
n) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott személyi feltételek teljesülését igazoló okiratok másolatát,
o) a végezni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételek, az üzletszabályzat, a pénzmosás megelőzését szolgáló szabályzat, a pénz- és értékkezelési szabályzat, továbbá a végrehajtási politika, valamint az összeférhetetlenségi politika tervezetét,
p) a külön jogszabályban meghatározott igazgatási-szolgáltatási díj megfizetésének igazolását,
q) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a befektetési vállalkozás informatikai rendszere alkalmas a 18. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítésére,
r) a kockázatok figyelemmel kísérésére, mérésére, ellenőrzésére és kezelésére vonatkozó szabályzat tervezetét,
s) a kereskedési könyv vezetésére vonatkozó szabályzat tervezetét,
t) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás esetében az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását és a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról, hogy a befektetési vállalkozás összevont alapú, illetőleg kiegészítő felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt átadják,
u) a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a befektetési vállalkozás részére átadott személyes adatainak az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet e törvény szerinti ellátása céljából történő kezeléséhez, illetőleg továbbításához,
v) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy vagy szervezet azonosító adatait.
(2) A kérelmező a letétkezelési tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez az (1) bekezdésben foglaltakon túl mellékeli a biztonsági, a letétkezelési és az értéktári szabályzat tervezetét.
(3) A kérelmező a befektetési hitelnyújtási tevékenységre jogosító engedély iránti kérelméhez az (1) bekezdésben foglaltakon túl mellékeli a KHR-hez történő csatlakozásáról szóló igazolást.
(4) A külföldi kérelmező a befektetési vállalkozási tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmében az (1)-(3) bekezdésekben foglaltakon felül
a) megjelöli azokat a helyeket is, amelyeken a tevékenységét végzi,
b) megjelöli a vezető állású személyek döntési hatáskörét, és azon testületét, amely jóváhagyása nélkül egyes döntések nem érvényesek.
(5) A külföldi kérelmező a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez mellékeli a székhely szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság igazolását arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával kapcsolatban.
29. §
A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedély megadásához előzetesen kikéri a más EGT-állam érintett, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának véleményét, ha a kérelmező befektetési vállalkozása) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító leányvállalata,
b) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata,
c) ellenőrző befolyással rendelkező tulajdonosa más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.
30. §
(1) A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmet elutasítja, haa) a kérelmező az e törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg,
b) az a) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolta,
c) a kérelmező olyan személlyel vagy szervezettel áll szoros kapcsolatban, amelynek székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogszabályai vagy a jogszabályokban foglaltak kikényszerítése akadályozza a befektetési vállalkozás feletti hatékony és eredményes felügyeletet, vagy
d) a kérelmező megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.
(2) A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmet a külföldi befektetési vállalkozás fióktelepe esetében akkor is elutasítja, ha
a) nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás a Felügyelet és a kérelmező szolgáltató székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,
b) a kérelmező székhelye szerinti állam nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,
c) a kérelmező nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,
d) a kérelmező nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,
e) a kérelmező nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét,
f) a kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai nem biztosítják a prudens, biztonságos működést, vagy
g) a kérelmező központi irodája nem a székhelye szerinti országban van.
31. §
(1) A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja, haa) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok hat hónapon belül nem pótolhatók,
b) a hitelintézet Hpt. 18. § (1) bekezdése szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedélyét, az alapkezelő Tpt. 229. § (1) bekezdése szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedélyét, a biztosító Bit. 63. § (1) bekezdése szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedélyét visszavonta, kivéve a (3) bekezdésben foglalt esetet,
c) a befektetési vállalkozás nem vitatott tartozását az esedékességet követő öt napon belül nem egyenlítette ki, és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem nyújtana fedezetet,
d) az engedéllyel rendelkező az engedélyezett tevékenységet tizenkét hónapon belül nem kezdi meg, vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja,
e) az engedéllyel rendelkező a tevékenység folytatásával felhagy,
f) az engedéllyel rendelkező a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott előírásokat, vagy a Befektető-védelmi Alap szabályzatában foglalt kötelezettségeket ismétlődően vagy súlyosan megszegi,
g) a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta,
h) a befektetési vállalkozás a saját tőke feltöltési kötelezettségének a Felügyelet által előírt határidőben nem tett eleget,
i) a befektetési vállalkozás a tőkemegfelelési követelményeknek a Felügyelet által előírt határidőben nem tesz eleget,
j) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével, vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja kivételével a Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkező az ügyfelével szemben fennálló elismert kötelezettségeinek eleget tett vagy szerződéseinek teljesítését más befektetési vállalkozás átvállalta. A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a befektetési vállalkozás tevékenységét - az arra vonatkozó szabályok szerint - köteles folytatni.
(3) Ha a Felügyelet olyan hitelintézet tevékenység végzésére jogosító engedélyét vonja vissza, amely befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedéllyel is rendelkezik, és az engedély visszavonásakor megfelel a befektetési vállalkozásra vonatkozó szabályoknak, a Hpt. szabályai szerint befektetési vállalkozássá alakulhat át.
(4) A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt határozott időre felfüggeszti, ha a tevékenység végzésnek az engedélyezéshez előírt feltételei már nem állnak fenn, de azok legfeljebb hat hónapon belül pótolhatók.
VIII. FEJEZET
AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÁS ENGEDÉLYEZÉSE
32. §
(1) A 9. § (1) bekezdésében foglalt tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges.(2) A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt az egyes tevékenységekre különkülön vagy együttesen adja meg annak a kérelmezőnek, amely megfelel az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak.
33. §
(1) A kérelmező a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység végzésre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékelia) létesítő okiratát és létesítő okiratának módosítását,
b) a meghatározott mértékű induló tőke befizetésének igazolását, valamint nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a induló tőke befizetéséhez szükséges összeg az alapításban résztvevő személy törvényes jövedelméből származik,
c) a végezni kívánt tevékenység megjelölését és a kérelmező döntési, irányítási rendszerét is tartalmazó szervezeti és működési szabályzatot,
d) azon vállalkozások megnevezését, székhelyét és tevékenységi körét, amelyben az árutőzsdei szolgáltató tulajdoni részesedéssel rendelkezik, a tulajdoni részesedés mértékének megjelölésével,
e) számviteli politikájának és számviteli rendjének leírását,
f) az üzleti nyilvántartásra vonatkozó szabályzat tervezetét,
g) az ellenőrzési rendjére vonatkozó szabályzat tervezetét, amely tartalmazza az ellenőrzési szervezetet és folyamatot, valamint a folyamatba épített utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozó előírásokat is,
h) a végezni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételek, az üzletszabályzat, a pénzmosás megelőzését szolgáló szabályzat, az iratkezelési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, és az ügyviteli szabályzat tervezetét,
i) a személyi feltételek teljesülését igazoló okiratok másolatát,
j) e törvényben és külön jogszabályban meghatározott tárgyi, technikai feltételek teljesülésének részletes leírását,
k) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozólag, hogy az árutőzsdei szolgáltató informatikai rendszere alkalmas a 18. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítésére,
l) a külön jogszabályban meghatározott igazgatási-szolgáltatási díj megfizetésének igazolását,
m) fióktelep formájában működő árutőzsdei szolgáltató esetében a székhely szerinti felügyeleti hatóság igazolását arról, hogy rendelkezik a tevékenység végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel,
n) fióktelep formájában működő árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyének döntési, irányítási jogköre bemutatását.
(2) A külföldi kérelmező a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmében az (1) bekezdésben foglaltakon felül
a) megjelöli azokat a helyeket is, amelyeken a tevékenységét végzi,
b) megjelöli a vezető állású személyek döntési hatáskörét, és azon testületét, amely jóváhagyása nélkül egyes döntések nem érvényesek.
(3) A külföldi kérelmező a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez mellékeli a székhely szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság igazolását arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával kapcsolatban.
34. §
A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató részére a tevékenység végzésére jogosító engedély megadásához előzetesen kikéri a más EGT-állam érintett, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt árutőzsdei szolgáltatóa) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító leányvállalata,
b) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata,
c) ellenőrző befolyással rendelkező tulajdonosa más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.
35. §
(1) A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmét elutasítja, haa) a kérelmező az e törvényben és más jogszabályban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg,
b) az a) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolta, vagy
c) megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.
(2) A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmét fióktelep esetében akkor is elutasítja, ha
a) nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás a Felügyelet és a kérelmező szolgáltató székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,
b) a kérelmező székhelye szerinti állam nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,
c) a kérelmező nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,
d) a kérelmező nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,
e) a kérelmező nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét,
f) a kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai nem biztosítják a szolgáltatók prudens, biztonságos működését, vagy
g) a kérelmező központi irodája nem a székhelye szerinti országban van.
36. §
(1) A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedélyét visszavonja, haa) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók,
b) az árutőzsdei szolgáltató szabályozott piaci kereskedési joga megszűnik,
c) az engedéllyel rendelkező az engedélyezett tevékenységet tizenkét hónapon belül nem kezdi meg, vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja,
d) az engedéllyel rendelkező a tevékenység folytatásával felhagy,
e) az engedéllyel rendelkező a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott előírásokat, vagy a Befektető-védelmi Alap szabályzatában foglalt kötelezettségeket ismétlődően vagy súlyosan megszegi,
f) a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a székhely szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság visszavonta,
g) az árutőzsdei szolgáltató a saját tőke feltöltési kötelezettségének a Felügyelet által előírt határidőben nem tett eleget,
h) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével, vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg.
(2) A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedélyét - figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra - akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkező az ügyfelével szemben fennálló elismert kötelezettségeinek eleget tett vagy szerződéseinek teljesítését más árutőzsdei szolgáltató átvállalta.
(3) A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig az árutőzsdei szolgáltató a tevékenységét - az arra vonatkozó szabályok szerint - köteles folytatni.
(4) A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedélyét határozott időre felfüggeszti, ha a tevékenységvégzésnek az engedélyezéshez előírt feltételei már nem állnak fenn, de azok megfelelő határidőn belül pótolhatók.
IX. FEJEZET
A TULAJDONSZERZÉS ENGEDÉLYEZÉSE
A befektetési vállalkozásban történő tulajdonszerzés
37. §
(1) A befektetési vállalkozásban befolyásoló részesedéssela) a befektetési vállalkozás óvatos, körültekintő és megbízható működését nem veszélyeztető, a befektetési vállalkozás megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését biztosító, és
b) átlátható tulajdonosi szerkezettel és kapcsolatrendszerrel rendelkező, a befektetési vállalkozás feletti hatékony felügyeleti hatáskör gyakorlását biztosító
személy vagy szervezet rendelkezhet.
(2) A befektetési vállalkozásban történő befolyásoló részesedés szerzéséhez a Felügyelet előzetes engedélye szükséges.
(3) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti engedélyt annak a kérelmezőnek adja meg, amely
a) a befolyásoló részesedés megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetét igazolta,
b) harminc napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy állami adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása,
c) egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a befektetési vállalkozás működését,
d) természetes személy esetében büntetlen előéletű, és más kizáró ok nem áll fenn személyével kapcsolatban,
e) nem természetes személy esetében alapítására jogszabály szerint került sor és nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró okok nem állnak fenn,
f) a 28. § (1) bekezdésének t) és u) pontjában meghatározott nyilatkozatokat a Felügyelet rendelkezésére bocsátotta.
(4) Ha a befolyásoló részesedéssel rendelkező a részesedését úgy kívánja módosítani, hogy a már meglévő és a megszerezni kívánt közvetlen vagy közvetett részesedése vagy szavazati joga együttesen meghaladja a húsz, harminchárom vagy ötven százalékos mértéket, az (5) bekezdésben foglaltak szerinti tartalommal bejelentést tesz a Felügyeletnek.
(5) A befolyásoló részesedéssel rendelkező a bejelentésében feltünteti
a) a megszerezni szándékozott részesedés mértékét, és
b) a bejelentés pillanatában meglévő közvetlen és közvetett részesedésének mértékét.
(6) A befolyásoló részesedéssel rendelkező az (5) bekezdésben meghatározott bejelentést tesz a Felügyeletnek abban az esetben is, ha a meglévő részesedését a (4) bekezdésben meghatározott mértékek valamelyike alá szándékozik csökkenteni azzal, hogy bejelentésében az (5) bekezdés a) pontjában szereplő megszerezni szándékozott részesedés helyett a szándékolt csökkentés mértékét tünteti fel.
(7) Ha a befektetési vállalkozás, amelyben harmadik személy befolyásoló részesedést kíván szerezni, vagy csökkenteni, tudomást szerez e szándékról, ezt haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek.
38. §
(1) A Felügyelet a befektetési vállalkozás 37. § (4) bekezdésében meghatározott bejelentésének benyújtásától számított három hónapon belül megvizsgálja a részesedésszerzési szándékot abból a szempontból, hogy annak megvalósulását követően az e törvényben foglaltak teljesítése biztosítható-e.(2) Ha a befolyásoló részesedést szerző
a) az EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedélyt kapott befektetési vállalkozás,
b) az EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedélyt kapott hitelintézet,
c) az EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedélyt kapott biztosító,
d) az EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedélyt kapott ÁÉKBV-t kezelő társaság,
e) az a)-d) pontban foglalt vállalkozás anyavállalata,
f) az a)-d) pontban foglalt vállalkozást ellenőrző személy vagy szervezet, vagy
g) a részesedésszerzés eredményeképpen a befektetési vállalkozás a befolyásoló részesedést megszerző leányvállalata lesz, vagy ellenőrzése alá kerül, a Felügyelet a 171. §-ban foglaltak szerinti konzultációt folytat az a)-d) pontokban meghatározottak székhelye szerinti, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósággal.
39. §
(1) A Felügyelet a befolyásoló részesedés megszerzésének jóváhagyását megtagadja, haa) a befolyásoló részesedést szerző személye egyértelműen nem állapítható meg,
b) a befolyásoló részesedés megszerzését követően nem biztosítható a befektetési vállalkozás Magyar Köztársaság területén található központi irodából történő irányítása,
c) a befolyásoló részesedés megszerzése következtében a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatba kerülő természetes személy személyes adatainak az összevont alapú, illetve a kiegészítő felügyelete érdekében történő kezeléséhez való hozzájárulása nem áll rendelkezésre, vagy
d) a befolyásoló részesedés megszerzése következtében a befektetési vállalkozás tevékenység végzésére jogosító engedélye érvényességéhez szükséges más feltételek nem teljesülnek.
(2) Ha a Felügyelet a 38. § (1) bekezdésében meghatározott, rendelkezésére álló időszakon belül a befolyásoló részesedés megszerzésének jóváhagyását nem tagadja meg, a jóváhagyást megadottnak kell tekinteni.
(3) Ha a Felügyelet a befolyásoló részesedés megszerzését nem tagadta meg, annak lebonyolítására határidőt állapíthat meg, amely nem haladhatja meg a hat hónapot.
NEGYEDIK RÉSZ
A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÉS KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁS VÉGZÉSÉNEK SZABÁLYAI
X. FEJEZET
AZ ÜGYFELEK TÁJÉKOZTATÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
A tájékoztatás általános szabályai
40. §
(1) A befektetési vállalkozás a leendő szerződő fél vagy az ügyfél tájékoztatása során, ideértve a befektetési elemzést és a reklámot is világos, egyértelmű, kiegyensúlyozott és pontos tájékoztatást ad, a leendő szerződő felet, illetőleg az ügyfelet nem téveszti meg.(2) A befektetési vállalkozás a lakossági ügyfélnek vagy azon leendő szerződő félnek szóló tájékoztatásban, aki a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül
a) feltünteti a befektetési vállalkozás elnevezését,
b) nem titkol el lényeges információt, nem ad szándékosan félreértelmezhető információt és lényeges körülményt, tényt vagy adatot nem állít be lényegtelenként,
c) nem hangsúlyozza a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás vagy a pénzügyi eszköz előnyös tulajdonságait, illetőleg jellemzőit anélkül, hogy ezzel egyidejűleg a hátrányos tulajdonságok vagy jellemzők, illetőleg a kockázatok tárgyilagos és pontos bemutatására sor ne kerülne,
d) nem használ a leendő szerződő fél vagy az ügyfél számára nyilvánvalóan érthetetlen, értelmezhetetlen kifejezést, nyelvtani szerkezetet, és a tájékoztatás terjedelmét a közölni kívánt tartalommal összhangban határozza meg, és
e) a (3)-(10) bekezdésben foglaltak szerint jár el.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat abban az esetben is alkalmazni kell, ha a tájékoztatás - ideértve a befektetési elemzést és a reklámot is - más számára készül, de a lakossági ügyfél vagy azon leendő szerződő fél számára, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül, hozzáférhetővé válik.
(4) Ha a befektetési vállalkozás által adott tájékoztatás a befektetési vállalkozások, befektetési szolgáltatási tevékenységek, kiegészítő szolgáltatások vagy pénzügyi eszközök közötti összehasonlítást tartalmaz,
a) az összehasonlítást tárgyilagos, tisztességes és kiegyensúlyozott módon kell közölni,
b) meg kell jelölni az összehasonlításhoz felhasznált adatok és információk forrását, és
c) a tényektől elkülönített módon be kell mutatni az összehasonlítás során használt feltételezéseket.
(5) Ha a befektetési vállalkozás által adott tájékoztatás a pénzügyi eszköz, a pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató múltbeli hozamára, változására, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység múltbeli teljesítményére vonatkozó adatot vagy információt tartalmaz,
a) ez az információ nem lehet a tájékoztatás leghangsúlyosabb eleme,
b) a tájékoztatásnak ki kell térnie az adott pénzügyi eszköz, pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató legalább az elmúlt öt naptári évben mért hozamára, változására, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység legalább az elmúlt öt naptári évben mért teljesítményére,
c) a befektetési vállalkozásnak pontosan meg kell jelölnie az értékelés alapjául szolgáló referencia-időszakot, valamint a felhasznált információk és adatok forrását,
d) a tájékoztatásban feltűnő módon fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az adatok, illetve információk a múltra vonatkoznak, és, hogy a múltbeli adatokból és információkból nem lehetséges a jövőbeni hozamra, változásra, illetőleg teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni,
e) ha ez az információ olyan más adatokra, illetve információkra épül, amelyek a leendő szerződő fél vagy az ügyfél székhelye vagy állandó lakhelye szerinti állam hivatalos valuta- vagy devizanemétől eltérő valuta- vagy devizanemben kerültek meghatározásra, a befektetési vállalkozás világosan megjelöli az adatok és információk valuta- vagy devizanemét és felhívja a figyelmet arra, hogy az egyes valuta- vagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja az elérhető eredményt,
f) ha ez az információ díjakkal, jutalékokkal és egyéb költségekkel növelt módon számított adatokra és információkra épül, a befektetési vállalkozásnak be kell mutatnia e díjak, jutalékok és egyéb költségek hatását az eredményre.
(6) Az (5) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettség teljesítése során, ha az adott pénzügyi eszköz, pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató esetében nem létezik öt évben mért hozamra, változásra, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység esetében öt évben mért teljesítményre vonatkozó információ,
a) de legalább egy évre vonatkozó információ rendelkezésre áll, azon teljes tizenkét hónapból álló időszakokra vonatkozó hozamra, változásra, illetőleg teljesítményre vonatkozó információt közölni kell, amelyre az rendelkezésre áll,
b) és nem létezik teljes, legalább tizenkét hónapra vonatkozó információ sem, az adott pénzügyi eszköz, pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység esetében összehasonlítás nem alkalmazható.
(7) Ha a befektetési vállalkozás által adott tájékoztatás a pénzügyi eszköz, a pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató múltbeli hozamának, illetőleg változásának becslését vagy erre vonatkozó utalást tartalmaz, akkor a tájékoztatásnak az adott pénzügyi eszköz és a pénzügyi eszközökből képzett mutató vagy index alapját képező pénzügyi eszközre vagy pénzügyi eszközökből képzett mutatóra vagy indexre is utalnia kell, valamint
a) a múltbeli hozam, illetőleg változás becslésének az adott pénzügyi eszköz, pénzügyi eszközökből képzett mutató vagy index alapját képező pénzügyi eszköz vagy pénzügyi eszközökből képzett mutató vagy index valós múltbeli hozamán, illetőleg változásán kell alapulnia,
b) az a) pontban meghatározott, alaptermékre vonatkozó valós múltbeli hozam vagy változás bemutatása esetén az (5) bekezdés a)-c), e) és f) pontjaiban és a (6) bekezdésben foglaltaknak is teljesülnie kell,
c) a tájékoztatásban feltűnő módon fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az adatok, illetve információk becsült múltbeli hozamra vagy változásra vonatkoznak, valamint hogy a múltbeli adatokból és információkból nem lehetséges a jövőbeni hozamra, illetőleg változásra, vonatkozó megbízható következtetéseket levonni.
(8) Ha a befektetési vállalkozás által adott tájékoztatás a pénzügyi eszköz, a pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató jövőbeni hozamára, változására, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység jövőbeni teljesítményére vonatkozó információt tartalmaz
a) ez az információ nem alapulhat és nem is utalhat a pénzügyi eszköz, a pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató becsült múltbeli hozamára, változására, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység múltbeli teljesítményére,
b) ésszerű és tárgyilagos feltételezéseken kell alapulnia, amelyeket tényszerű adatokkal kell alátámasztani,
c) ha ez az információ díjakkal, jutalékokkal és egyéb költségekkel növelt módon számított adatokra és információkra épül, a befektetési vállalkozásnak be kell mutatnia e díjak, jutalékok és egyéb költségek hatását az eredményre,
d) a tájékoztatásban feltűnő módon fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az adatok, illetve információk becslésen alapulnak, valamint hogy ezen előrejelzésből nem lehetséges a valós jövőbeni hozamra, változásra, illetőleg teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni.
(9) Ha a befektetési vállalkozás által adott tájékoztatás adóügyi elszámolásra vagy adóügyi következményre vonatkozó információt tartalmaz, a tájékoztatásban feltűnő módon fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ez pontosan csak az ügyfél egyedi körülményei alapján ítélhető meg, valamint hogy a jövőben változhat.
(10) A befektetési vállalkozás által adott tájékoztatás nem tartalmazhatja felügyeleti hatóság nevét olyan összefüggésben vagy szövegkörnyezetben, amelyből olyan következtetést lehetne levonni, hogy az adott felügyeleti hatóság kifejezetten javasolná vagy elismerné a befektetési vállalkozást, annak tevékenységét, vagy az adott pénzügyi eszközt.
41. §
(1) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében - a 43. §-ban foglaltakra is figyelemmel - tájékoztatja az ügyfelet, vagy a leendő szerződő feleta) a befektetési vállalkozásra vonatkozó alapvető tudnivalókról,
b) a befektetési vállalkozás működésének és tevékenységeinek szabályairól,
c) a leendő szerződő fél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz kezelésének szabályairól,
d) a szerződésben foglalt ügyletben érintett pénzügyi eszközzel kapcsolatos tudnivalókról,
e) a szerződésben foglalt ügylettel kapcsolatos tudnivalókról, ideértve az ügyletet érintő nyilvános információkat, valamint az ügylet kockázatát,
f) az 62. § (2) bekezdés i) pontja szerinti végrehajtási helyszínekről.
g) a szerződéskötéshez, valamint - egy korábban megkötött és hatályban lévő szerződés (a továbbiakban: keretszerződés) létrehozatala esetében - az egyes ügyletek megkötéséhez kapcsolódó költségről, díjról, amely az ügyfelet terheli,
(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást olyan időben kell megadni, hogy az ügyfélnek - a helyzet sürgősségére és a válaszintézkedéshez szükséges időre, valamint a szerződés tárgyát képező ügylet összetettségére tekintettel - kellő ideje álljon rendelkezésre a tájékoztatásban foglalt információk megértéséhez és a megalapozott döntéshez.
42. §
(1) Ha e törvény a befektetési vállalkozás számára tartós adathordozón teljesítendő tájékoztatási kötelezettséget ír elő, e kötelezettségéta) írásban, vagy
b) egyéb tartós adathordozón
teljesíti.
(2) A befektetési vállalkozás számára e törvényben előírt tájékoztatási kötelezettség az (1) bekezdés b) pontja szerinti tartós adathordozón akkor teljesíthető, ha
a) a tájékoztatás ezen eszköze megfelel a befektetési vállalkozás és a leendő szerződő fél vagy az ügyfél között létrejövő vagy meglévő szerződésben foglaltaknak, és
b) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél kifejezetten az (1) bekezdés b) pontjában foglalt adathordozót választja.
(3) A befektetési vállalkozás az e törvényben meghatározott esetekben, a leendő szerződő fél vagy az ügyfél tájékoztatására vonatkozó követelményeknek megfelelő tájékoztatást úgy is megadhatja, hogy azt nem kifejezetten egy adott leendő szerződő félnek vagy ügyfélnek címezi, hanem egy általa meghatározott honlapon teszi elérhetővé, ha
a) a tájékoztatás ezen eszköze megfelel a befektetési vállalkozás és a leendő szerződő fél vagy az ügyfél, illetve között létrejött, illetve létrejövő szerződésben foglaltaknak,
b) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél kifejezetten hozzájárulását adja a tájékoztatás ezen formájához,
c) az ügyfelet elektronikus úton értesítette a honlap címéről, és megjelölte, hogy az adott információ pontosan a honlap mely részén érhető el,
d) gondoskodik arról, hogy a honlapon elérhető információ minden pillanatban aktuális legyen, és
e) gondoskodik arról, hogy az adott információ az adott honlapon folyamatosan hozzáférhető legyen mindaddig, amíg az ügyfél számára annak ismerete szükséges lehet.
(4) A (2) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés a) pontja értelmében a tájékoztatás eszközét minden esetben a befektetési vállalkozás és a leendő szerződő fél vagy az ügyfél, között létrejövő vagy létrejött szerződésben foglaltaknak megfelelőnek kell tekinteni, ha a leendő szerződő fél vagy az ügyfél
a) nyilatkozata szerint rendszeres Internet hozzáféréssel rendelkezik, vagy
b) a befektetési vállalkozással való kapcsolattartás módjaként az elektronikus levelezést
választotta.
XI. FEJEZET
A SZERZŐDÉSKÖTÉS SZABÁLYAI
Előzetes tájékoztatási kötelezettség
43. §
(1) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási vagy kiegészítő szolgáltatása keretében - a (12) bekezdésben foglaltak kivételével - legkésőbb az adott szerződés megkötését megelőzően tájékoztatja a leendő szerződő felet, ha a szerződés megkötését követően lakossági ügyfélnek minősül, valamint a lakossági ügyfeleta) a szerződés feltételeiről, és
b) a szerződésben foglaltakkal közvetlenül összefüggő, a (3)-(4) bekezdésben, valamint az (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adatokról
(2) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében - a (12) bekezdésben foglalt esetek kivételével - legkésőbb az (1) bekezdésben foglalt szerződésben meghatározott szolgáltatás teljesítését megelőzően tájékoztatja
a) a lakossági ügyfelet a (3)-(5) és a (7)-(9) bekezdésben, és
b) a szakmai ügyfeleket a (8) bekezdés d) és e) pontjában
foglaltakról.
(3) A befektetési vállalkozás a 41. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tájékoztatás keretében közli a leendő szerződő féllel, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül, vagy a lakossági ügyféllel
a) a befektetési vállalkozás elnevezését, székhelyét és egyéb elérhetőségeit,
b) az ügyfél által a befektetési vállalkozással való kapcsolattartás során használható nyelveket,
c) az ügyféllel való kapcsolattartás módját, eszközét, ideértve a megbízás küldésének és fogadásának módját, eszközét,
d) a befektetési szolgáltatási, valamint a kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyének számát, valamint az ezen engedélyt kiadó felügyeleti hatóság nevét és levelezési címét, és
e) függő ügynök igénybevétele esetén e tényt, valamint azon EGT-állam megnevezését, amelyben a függő ügynököt nyilvántartásba vették.
(4) A befektetési vállalkozás a portfoliókezelési tevékenysége keretében a leendő szerződő fél számára, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül, vagy a lakossági ügyfél számára a (2) bekezdésben foglaltak mellett tájékoztatást ad
a) a szerződésben meghatározott, az ügyfél portfoliójában lévő pénzügyi eszköz értékelésének gyakoriságáról és az értékelés módszeréről,
b) az ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek egy részéről vagy egészéről való rendelkezés tekintetében a portfoliókezelő szabad mérlegelési jogának részleteiről,
c) arról a referenciaértékről, amelyhez képest az ügyfél portfoliójában lévő pénzügyi eszköz hozama meghatározásra kerül,
d) az ügyfél portfoliójába kerülhető pénzügyi eszközökről és az ezekre vonatkozóan végrehajtható ügyletekről, ideértve a kapcsolódó korlátozásokat, és
e) a portfolió kezelése során érvényesülő célkitűzésekről, a portfoliókezelő mérlegelése során szerepet játszó kockázati szintről, és a portfoliókezelő mérlegelési jogát érintő korlátokról.
(5) A befektetési vállalkozás a 41. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, a működésének és tevékenységének szabályairól szóló tájékoztatás során közli a leendő szerződő féllel, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül, vagy a lakossági ügyféllel
a) az ügyfél számára végzett, illetőleg nyújtott, a befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy a kiegészítő szolgáltatásról szóló jelentés gyakoriságát, időzítését és jellegét,
b) az ügyfél pénzügyi eszközeinek vagy pénzeszközeinek kezelése esetén ezen eszközök megóvását biztosító intézkedések összefoglalását, ideértve az ügyfél rendelkezésére álló befektetővédelmi rendszerről és annak működéséről szóló tájékoztatást,
c) a 110. § (1) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi politika összefoglaló leírását és
d) az ügyféltől kapott megbízás végrehajtására vonatkozó általános szabályokról szóló, a 62. §-a szerinti végrehajtási politikának a 62. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti elemeit.
(6) A befektetési vállalkozás az (5) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatáson túl a leendő szerződő fél, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül, vagy a lakossági ügyfél kérésére bármely az összeférhetetlenségi politika tartalmára vonatkozó további részletről tájékoztatást ad.
(7) A befektetési vállalkozás a 41. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, az ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz kezelésével kapcsolatosan
a) ha a lakossági ügyfél tulajdonában álló vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz a befektetési vállalkozás nevében eljáró harmadik fél kezelésébe kerülhet, tájékoztatást ad erről a lehetőségről, a befektetési vállalkozást a székhelye szerinti állam joga alapján e harmadik személy tevékenységért terhelő felelősségéről, valamint a harmadik fél esetleges fizetésképtelenségének az ügyfélre vonatkozó következményeiről,
b) ha a székhelye szerinti vagy a harmadik személy székhelye szerinti állam joga alapján a lakossági ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz harmadik fél kezelésében lévő gyűjtőszámlára kerülhet, tájékoztatja az ügyfelet erről a lehetőségről és kifejezetten, jól érthetően felhívja a figyelmet az ebből adódó kockázatokra,
c) ha a székhelye szerinti állam vagy a nevében eljáró harmadik személy székhelye szerinti állam joga nem teszi lehetővé a lakossági ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszközök és a befektetési vállalkozás vagy a nevében eljáró harmadik személy saját eszközeinek elkülönített kezelését, tájékoztatást ad erről a tényről, valamint kifejezetten és jól érthetően felhívja a figyelmet az ebből adódó kockázatokra,
d) ha az ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz olyan számlára kerül, amelyre vonatkozóan az egyébként a befektetési vállalkozás és az ügyfél között fennálló szerződésre irányadó jogtól eltérő jog érvényesül, tájékoztatja az ügyfelet az ebből adódó, az ügyfél jogaira és kötelezettségeire irányadó szabályok eltéréséről,
e) tájékoztatja az ügyfelet az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközre vagy pénzeszközre vonatkozó biztosítéki kötelezettségéről vagy beszámítási jogosultságáról, illetve - ha ilyen létezik - a letétkezelőnek ugyanezen pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz vonatkozásában fennálló hasonló kötelezettségéről vagy jogosultságáról,
f) egy olyan értékpapír alapú finanszírozási ügyletet megelőzően, amely a lakossági ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközre vonatkozik, vagy bármely más ügyletet megelőzően, amely ugyanezen eszközt érinti és a befektetési vállalkozás saját számlájára vagy más ügyfél számlájára kerül végrehajtásra, teljes körű, világos és pontos tájékoztatást ad az ügyfél számára e pénzügyi eszköz használatával kapcsolatos kötelezettségéről és felelősségéről, ideértve az eszköz visszaszolgáltatásának szabályait, valamint a kockázatokról.
(8) A befektetési vállalkozás 41. § (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott, a pénzügyi eszközre, illetve az ügylet kockázatára vonatkozó tájékoztatás során - az ügyfél minősítésére, valamint a 44. §, illetve a 45. § szerinti előzetes tájékozódás során feltártak megfelelő figyelembe vételével - kitér
a) a pénzügyi eszköz kockázatára, ideértve a tőkeáttétel lényegére és hatásaira vonatkozó tájékoztatást és a teljes befektetett összeg esetleges elvesztésének kockázatára vonatkozó felhívást,
b) a pénzügyi eszköz piaci helyzetére,
c) a pénzügyi eszköz árának volatilitására, illetve a piac elérésében tapasztalható esetleges korlátokra,
d) a pénzügyi eszköz szerződéskötés időpontját megelőző időszakra vonatkozó árfolyamalakulására az 1287/2006/EK bizottsági rendelet szerint,
e) arra a tényre, hogy az adott pénzügyi eszközre vonatkozó tranzakció, pénzügyi kötelezettségvállalás és a további kapcsolódó kötelezettségek - ideértve a feltételes kötelezettségvállalást is - eredményeképpen az ügyfél pótlólagos befizetési kötelezettségre számíthat a pénzügyi eszköz megszerzésének költségén felül,
f) a pénzügyi eszközzel kapcsolatos letéti követelmény vagy hasonló kötelezettség érvényesülésére,
g) azon szerződő fél, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül, és a lakossági ügyfél esetében, a pénzügyi eszköz forgalomba hozatala esetén a 2003/71/EK bizottsági irányelv szerinti kibocsátási tájékoztató közzétételi helyére,
h) annak a kölcsönhatásnak a lényegére, amely eredményeképpen egy egynél több összetevőből álló pénzügyi eszköz kockázata esetleg meghaladhatja az egyes összetevők kockázatainak összegét,
i) a h) pontban meghatározott, egynél több összetevőből álló pénzügyi eszköz egyes összetevőinek leírására, és
j) a garanciát magában foglaló pénzügyi eszköz esetében a garancia természetének részletezésére oly módon, hogy abból mind a garanciavállaló, mind a garantált intézmény megismerhető legyen és a garancia lényege a lakossági ügyfél számára megítélhető legyen.
(9) A befektetési vállalkozás a leendő szerződő félnek, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül, vagy a lakossági ügyfélnek a 41. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt, költségekkel és díjakkal kapcsolatos tájékoztatása során
a) tájékoztatást ad az ügyfél által a pénzügyi eszköz megszerzésével, tartásával, a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő befektetési szolgáltatása keretében számára nyújtott szolgáltatásáról szóló szerződés létrehozatalával, fenntartásával és teljesítésével kapcsolatos - ideértve a keretszerződés alapján adott megbízáshoz kapcsolódóan - viselendő minden költségről, ideértve bármilyen, díjat, jutalékot (pénzügyi eszközönként és ügyleteként), hozzájárulást, valamint adót, amelyet a befektetési vállalkozás von le vagy számol el (a továbbiakban: teljes ár),
b) tájékoztatást ad az egyes devizák vagy valuták megnevezéséről, az alkalmazott átváltási árfolyamról és az átváltás költségeiről, ha az a) pontban meghatározott teljes árat vagy annak egy részét külföldi valutában vagy devizában kell megfizetni,
c) felhívja a figyelmét arra, hogy a szerződésben meghatározott pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet kapcsán olyan költség, illetve adófizetési kötelezettség keletkezhet, amely megfizetése nem a befektetési vállalkozáson keresztül történik,
d) tájékoztatást ad a fizetésre vagy a teljesítés módjára vonatkozó egyéb szabályokról.
(10) Ha a (7) bekezdés a) pontjában meghatározott teljes ár összegszerűen pontosan nem határozható meg, a befektetési vállalkozás megadja a számítás módját és az alapját képező információt úgy, hogy az ügyfél számára az megítélhető legyen.
(11) Az ÁÉKBV által készített, a Tpt.-ben meghatározottak szerinti rövidített tájékoztatót úgy kell tekinteni, mint amely megfelel a 41. § (1) bekezdés d), e) és g) pontja, illetve a (7) és (8) szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítésének.
(12) A befektetési vállalkozás a leendő szerződő félnek, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül, vagy a lakossági ügyfélnek az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást az (1), illetve (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően közvetlenül az adott szerződés megkötését követően, illetve a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatást közvetlenül a szolgáltatás teljesítésének megkezdését követően adhatja meg, ha
a) ha a befektetési vállalkozás a leendő szerződő féllel vagy az ügyféllel szemben a Tétv. 4. §-ában meghatározott követelményeknek eleget tesz, függetlenül attól, hogy a Tétv. az adott esetben alkalmazandó-e, vagy
b) egyéb esetekben azért nem képes a tájékoztatási kötelezettségnek az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott időben eleget tenni, mert a leendő szerződő fél vagy az ügyfél kifejezett kérésére a szerződést olyan távközlő eszköz útján kötik, amely nem teszi lehetővé az előzetes tájékoztatást.
(13) A befektetési vállalkozás a (3)-(10) bekezdésben előírt tájékoztatást írásban, más tartós adathordozón vagy a befektetés vállalkozás által meghatározott honlapon adja meg.
(14) A befektetési vállalkozás a (3)-(10) bekezdés szerinti információ tartalmában bekövetkező, szerződés tárgyát képező ügylet vagy pénzügyi eszköz tekintetében lényeges változásáról - az eredeti tájékoztatással azonos módon, illetve adathordozón - értesíti az ügyfelet.
Előzetes tájékozódási kötelezettség
44. §
(1) Az a befektetési vállalkozás, amely befektetési tanácsadási vagy portfoliókezelési tevékenységet végez, e tevékenysége keretében a (2) bekezdésében foglaltak szerint a szerződés megkötését, vagy keretszerződés esetében a megbízás végrehajtását megelőzőena) meggyőződik arról, hogy a leendő szerződő fél, illetve az ügyfél ismeretei és a szerződés vagy megbízás tárgyát képező pénzügyi eszközzel vagy ügylettel kapcsolatos gyakorlata, kockázatviselő képessége megfelelő-e ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntést hozzon, és
b) a szerződésben foglaltak teljesítése érdekében szükséges mértékben feltárja a leendő szerződő fél, illetve az ügyfél jövedelmi helyzetét és befektetési céljait annak érdekében, hogy a körülményeihez igazodó, a befektetési elvárásai megvalósítására alkalmas ügyletet vagy pénzügyi eszközt ajánljon.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékozódás (a továbbiakban: alkalmassági teszt) keretében a befektetési vállalkozás értékeli, hogy a befektetési tanácsadási tevékenysége vagy portfoliókezelési tevékenysége keretében kínált szolgáltatás
a) alkalmas-e a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által megjelölt befektetési célok megvalósítására,
b) kapcsán felmerülő, a leendő szerződő fél vagy az ügyfél befektetési céljaival egyébként összhangban lévő kockázat mértéke megfelel-e az ügyfél pénzügyi teherviselő képességének, és
c) természetéhez és a kapcsolódó kockázatok megértéséhez és értékeléséhez a leendő szerződő fél vagy az ügyfél megfelelő tapasztalattal és ismerettel rendelkezik-e, ideértve a portfoliókezelési tevékenység kapcsán az e tevékenységből adódó kockázatokat is.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt befektetési célok értékelése során a befektetési vállalkozás a megvizsgálja legalább
a) azt az időszakot, amelyen belül a leendő szerződő fél vagy az ügyfél tartani kívánja a befektetését,
b) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél kockázatvállalási hajlandóságát és kockázatviselő képességét, és
c) a befektetéssel megvalósítani kívánt célt.
(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt pénzügyi teherviselő képesség értékelése során a befektetési vállalkozás megvizsgálja legalább
a) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél rendszeres jövedelmének összegét és forrását,
b) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél birtokában lévő eszközök nagyságát, különös tekintettel a likvid eszközök, befektetett eszközök és az ingatlanok állományára, és
c) a leendő szerződő felet vagy az ügyfelet terhelő rendszeres kötelezettségek összegét és forrását.
(5) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt ismeret és tapasztalat értékelése során a befektetési vállalkozás
a) feltárja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által ismert szolgáltatásokat, ügyleteket és pénzügyi eszközöket,
b) vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél pénzügyi eszközökkel végrehajtott ügyleteinek természetét, méretét és gyakoriságát, valamint azt, hogy ezen ügyletek milyen időtávon belül valósultak meg, és
c) vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél iskolai végzettségét, foglalkozását, vagy az értékelés szempontjából releváns korábbi foglalkozását.
(6) Az (1) és (5) bekezdésben foglalt alkalmassági teszt során a befektetési vállalkozás a leendő szerződő féltől vagy az ügyféltől
a) vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó írásbeli nyilatkozatát,
b) az a) pontban szereplő nyilatkozat alátámasztását szolgáló okirat bemutatását, vagy
c) más befektetési vállalkozással vagy árutőzsdei szolgáltatóval való megállapodásának feltárását
kérheti.
(7) Ha a befektetési vállalkozás az (1) bekezdés szerinti szolgáltatását szakmai ügyfélnek nyújtja, akkor a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételt teljesítettnek tekinti azzal, hogy ha a szakmai ügyféllé minősítésre a 49. § (1) bekezdése szerint került sor, akkor ezt az ügyfél 49. § (2) bekezdése szerinti kérelmében megjelölt pénzügyi eszköz és ügylet vonatkozásában kell alkalmazni.
(8) Ha a befektetési vállalkozás befektetési tanácsadási tevékenysége keretében a 48. § szerinti szakmai ügyfélnek nyújt szolgáltatást, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételt teljesítettnek tekinti.
(9) A (2) bekezdésben meghatározott alkalmassági teszt végrehajtása során a befektetési vállalkozás nem támaszkodhat a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által közölt információra, ha felismeri vagy fel kellene ismernie azt, hogy az információ nyilvánvalóan elavult, hibás vagy hiányos.
45. §
(1) Az a befektetési vállalkozás, amely a 44. § (1) bekezdésében nem említett befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, a szerződés megkötését vagy keretszerződés esetén a megbízás végrehajtását megelőzően - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a leendő szerződő féltől, illetőleg az ügyféltől nyilatkozatot kéra) a szerződésben foglalt ügylet lényegével,
b) az ügyletben érintett pénzügyi eszköz jellemzőivel, és
c) különösen ezek kockázataival
kapcsolatos ismereteiről és tapasztalatairól, annak megítélése érdekében, hogy a befektetési vállalkozás valóban a számára megfelelő ügyletet vagy pénzügyi eszközt ajánlja.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt ismeret és tapasztalat értékelése (a továbbiakban: megfelelési teszt) során a befektetési vállalkozás
a) feltárja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által ismert szolgáltatásokat, ügyleteket és pénzügyi eszközöket,
b) vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél pénzügyi eszközökkel végrehajtott ügyleteinek természetét, méretét és gyakoriságát, valamint azt, hogy ezen ügyletek milyen időtávon belül valósultak meg, és
c) vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél iskolai végzettségét, foglalkozását, vagy az értékelés szempontjából releváns korábbi foglalkozását.
(3) Nem kell az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha a befektetési vállalkozás a leendő szerződő féllel vagy az ügyféllel az 5. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltakra köt megállapodást és
a) az ügylet szabályozott piacra, vagy azzal azonos feltételeknek megfelelő harmadik országbeli tőzsdére bevezetett részvényre, pénzpiaci eszközre, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra vagy más értékpapírosított követelésre (ide nem értve azokat az eszközöket, amelyek származtatott elemeket tartalmaznak), valamint az ÁÉKBV által kibocsátott értékpapírra vagy más nem komplex pénzügyi eszközre vonatkozóan jön létre,
b) az ügyletre vonatkozó megállapodást az ügyfél vagy leendő szerződő fél kezdeményezi,
c) a befektetési vállalkozás egyidejűleg a leendő szerződő fél tudomására hozza, hogy ebben az esetben nem vizsgálja a szerződésben szereplő pénzügyi eszköz befektetési célok megvalósítására való alkalmasságát, azaz nem alkalmazza az (1) bekezdésében foglaltakat, így ennek következményei az ügyfél számára nem érvényesülnek,
d) a befektetési vállalkozás megfelel a 110. §-ban foglaltaknak.
(4) A (3) bekezdés a) pontja alkalmazásában nem-komplex pénzügyi eszköz az a pénzügyi eszköz, amely
a) nem minősül olyan értékpapírnak, amely átruházható értékpapír megszerzésére vagy értékesítésére jogosít, vagy amely átruházható értékpapír, deviza, kamatláb vagy hozammutató, áru, index vagy más hasonló, referenciaként értelmezhető intézkedés változásán alapul és készpénzben teljesítendő,
b) nem minősül a 6. § d)-k) pontjaiban meghatározott eszköznek,
c) értékesítésére, visszaváltására vagy hozamának egyéb módon történő realizálására gyakori és rendszeres lehetőség áll fenn nyilvános, piaci árnak minősülő vagy a pénzügyi eszköz kibocsátójától független ármeghatározó rendszer által közzétett árfolyamon,
d) nem foglal magában a beszerzési költségét meghaladó tényleges vagy esetleges kötelezettséget az ügyfél számára,
e) tekintetében, lényeges jellemzőire nézve olyan tartalmú és minőségű nyilvános információk állnak rendelkezésre, amelyek a lakossági ügyfél részére lehetővé teszik megalapozott befektetési döntés meghozatalát.
(5) Nem kell az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha a befektetési vállalkozás az ügyféllel vagy a leendő szerződő féllel az 5. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában foglaltakra köt megállapodást és az ügyfél elfogadható partnernek minősül.
(6) Ha a befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége keretében szakmai ügyfélnek nyújt szolgáltatást, az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket teljesítettnek tekinti azzal, hogy ha a szakmai ügyféllé minősítésre a 49. § (1) bekezdése szerint került sor, akkor ezt az ügyfél a 49. § (2) bekezdése szerinti kérelmében megjelölt pénzügyi eszköz és ügylet vonatkozásában kell alkalmazni.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott megfelelési teszt végrehajtása során a befektetési vállalkozás nem támaszkodhat a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által közölt információra, ha felismeri vagy fel kellene ismernie azt, hogy az információ nyilvánvalóan elavult, hibás vagy hiányos.
46. §
(1) Ha a befektetési vállalkozás a 45. § (1) bekezdésében meghatározott információ alapján úgy ítéli meg, hogy a szerződésben foglalt pénzügyi eszköz vagy ügylet nem megfelelő a leendő szerződő fél vagy az ügyfél számára, erre felhívja a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél figyelmét.(2) Ha a leendő szerződő fél vagy az ügyfél nem adja meg a 45. § (1) bekezdésében meghatározott információt, vagy a megadott információt a befektetési vállalkozás elégtelennek tartja, felhívja a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél figyelmét arra, hogy ebben az esetben nem képes a szerződésben foglalt pénzügyi eszköz vagy ügylet megfelelőségét megállapítani.
Az ügyfél minősítése
47. §
(1) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő szolgáltatása keretében, a szerződéskötést megelőzően a 48. § és 49 § szerint minősíti a leendő szerződő felet, és a szerződés hatályba lépését követően - figyelemmel az 51. § (3) bekezdésében foglaltakra - ügyfélként e minősítésnek megfelelően kezeli.(2) Az (1) bekezdésben foglalt minősítést nem kell elvégezni, ha
a) a szerződés egy hatályban lévő keretszerződés alapján jön létre és a szerződés tárgyát képező ügylet vagy pénzügyi eszköz vonatkozásában a minősítésre már sor került, vagy
b) a leendő szerződő fél a szerződéskötést követően a szerződés tárgyát képező ügylet vonatkozásában elfogadható partnernek minősül.
(3) A befektetési vállalkozás írásban vagy más tartós adathordozón értesíti az ügyfelet
a) a minősítéséről,
b) a minősítésében bekövetkezett bármilyen változásról, és
c) arról a tényről, hogy kérheti a 48 § (4) bekezdésében, illetve a 49. §-ban foglaltak szerint e minősítés megváltoztatását, és az ilyen kérés esetén az őt megillető jogok megváltozásában jelentkező következményekről.
48. §
(1) Szakmai ügyféla) a befektetési vállalkozás,
b) az árutőzsdei szolgáltató,
c) a hitelintézet,
d) a pénzügyi vállalkozás,
e) a biztosító,
f) a befektetési alap és a befektetési alapkezelő, valamint a kollektív befektetési társaság,
g) a kockázati tőkealap és a kockázati tőkealap-kezelő,
h) a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
i) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,
j) a központi értéktár,
k) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény,
l) minden egyéb olyan vállalkozás, amelyet a székhelye szerinti állam ilyenként ismer el,
m) a (2) bekezdésben meghatározott kiemelt vállalkozás,
n) a (3) bekezdésben meghatározott kiemelt intézmény, és
o) minden egyéb olyan személy és szervezet, amelynek fő tevékenysége a befektetési tevékenység, ideértve a különleges célú gazdasági egységet.
(2) Az (1) bekezdés m) pontja szerinti kiemelt vállalkozásnak minősül az, amely legalább két feltételnek megfelel az alábbiak közül: a legutolsó auditált egyedi számviteli beszámolójában szereplő, a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyammal számított
a) mérlegfőösszege legalább húszmillió euró,
b) nettó árbevétele legalább negyvenmillió euró,
c) saját tőkéje legalább kétmillió euró.
(3) Az (1) bekezdés n) pontja alkalmazásában kiemelt intézmény
a) valamely EGT-állam kormánya,
b) valamely EGT-állam helyi és a regionális önkormányzata,
c) az ÁKK Zrt. és valamely más EGT-államnak államadósság kezelését végző szervezete,
d) az MNB, valamely más EGT-állam központi bankja és az Európai Központi Bank,
e) a Világbank,
f) a Nemzetközi Valutaalap,
g) az Európai Beruházási Bank, és
h) minden egyéb nemzetközi pénzügyi jellegű intézmény, amelyet nemzetközi egyezmény, vagy államközi szerződés hozott létre.
(4) A szakmai ügyfél számára, annak kifejezett kérésére vagy - ha a szakmai ügyfélként való minősítést a befektetési vállalkozás kezdeményezi - kifejezett egyetértése alapján a befektetési vállalkozás a lakossági ügyféllel azonos feltételeket biztosít a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő befektetési szolgáltatása során.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően létrejövő megállapodást írásba kell foglalni, amelynek tartalmaznia kell
a) annak rögzítését, hogy az ügyfél szakmai ügyfélnek minősül, és a lakossági ügyfélre irányadó szabályok alkalmazására saját kérésére kerül sor,
b) azt a tényt, hogy a lakossági ügyfélre irányadó szabályok alkalmazása mely pénzügyi eszközre vagy ügyletre terjed ki.
49. §
(1) A befektetési vállalkozás a (2)-(4) bekezdésben foglaltak teljesítését követően, a lakossági ügyfélnek - annak kifejezett kérésére - szakmai ügyfél minősítést adhat, ha ezen ügyfél az alábbi feltételek közül legalább kettőnek megfelel:a) a kérelem napját megelőző egy évben negyedévente átlagosan legalább tíz, az ügylet végrehajtása napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva, egyenként negyvenezer euró értékű, vagy az adott év során összesen négyszázezer euró értékű ügyletet bonyolított le,
b) pénzügyi eszközökből álló portfoliója és betéteinek állománya együttesen meghaladja a kérelem benyújtásának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ötszázezer eurót,
c) legalább egy éves folyamatos vagy a feltételek vizsgálásának időpontját megelőző öt éven belül legalább egy éves munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik és olyan munkakört illetőleg feladatkört tölt be
ca) befektetési vállalkozásnál,
cb) árutőzsdei szolgáltatónál,
cc) hitelintézetnél,
cd) pénzügyi vállalkozásnál,
ce) biztosítónál,
cf) befektetési alapkezelőnél,
cg) kollektív befektetési társaságnál,
ch) kockázati tőkealap-kezelőnél,
ci) magánnyugdíjpénztárnál,
cj) önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál,
ck) elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél,
cl) központi értéktárnál, vagy
cm) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél,
amely a befektetési vállalkozás és az ügyfél között létrejövő szerződésben szereplő pénzügyi eszközzel és befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos ismereteket feltételez.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet az ügyfél írásban nyújtja be a befektetési vállalkozásnak, megjelölve benne, hogy a szakmai ügyfél minősítést mely pénzügyi eszköz vagy ügylet vonatkozásában kéri.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem esetén a befektetési vállalkozás írásban közli az ügyféllel a szakmai ügyfélre és a lakossági ügyfélre vonatkozó szabályok közötti különbséget és annak következményeit.
(4) A befektetési vállalkozás a szerződéshez különálló dokumentumként mellékeli az (1) bekezdés szerinti kérelmet, valamint az ügyfél írásba foglalt nyilatkozatát arról, hogy a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatást megértette és tudomásul vette.
50. §
(1) A befektetési vállalkozás visszavonja a lakossági ügyfél kérésére megállapított 49. § szerinti szakmai ügyfél minősítést, haa) az ügyfél a 49 § (2) bekezdése szerinti kérelmét írásban visszavonja,
b) az ügyfél olyan változásról értesíti a befektetési vállalkozást, amely következtében már nem állnak fenn a 49 § (1) bekezdésében foglalt feltételek,
c) a befektetési vállalkozás olyan változásról szerez tudomást, amely következtében már nem állnak fenn a 49. § (1) bekezdésében foglalt feltételek.
(2) Azon ügyfél esetében, amely szakmai ügyfél minősítését a befektetési vállalkozás visszavonta, a továbbiakban a lakossági ügyfélre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
51. §
(1) Elfogadható partnernek minősüla) a 48. § (1) bekezdésének a)-l) pontjában meghatározott vállalkozás,
b) a 48. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozás,
c) a 48. § (3) bekezdésében meghatározott intézmény, és
d) az a vállalkozás, amelyet a székhelye szerinti tagállam ilyenként ismer el.
(2) A befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenysége és ehhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatása esetében, ha azt az (1) bekezdésben meghatározott elfogadható partner számára nyújtja, a 40-50. §-ban, az 55. §-ban, a 62-65. §-ban foglaltakat - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem kell alkalmaznia.
(3) Az (1) bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott elfogadható partnernek minősülő ügyfél - akár egyes ügyletek vonatkozásában, akár általános jelleggel - kérheti, hogy a befektetési vállalkozás rá vonatkozóan ne a (2) bekezdésben említettek szerint járjon el. Ebben az esetben - ha az elfogadható partner kifejezetten eltérően nem nyilatkozik -, rá a szakmai ügyfél tekintetében alkalmazandó rendelkezések szerint kell eljárni.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott elfogadható partnernek minősülő ügyfél számára, annak kifejezett kérésére a befektetési vállalkozás a lakossági ügyféllel azonos feltételeket biztosít az 5. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenysége és ehhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatása során.
(5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően létrejövő megállapodást írásba kell foglalni. A megállapodásra a 48. § (5) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
A szerződésre vonatkozó formai és tartalmi követelmények
52. §
(1) A befektetési vállalkozás az ügyféllel kötött szerződését az üzletszabályzatában foglaltak szerint - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - írásba foglalja.(2) Nem kell a portfóliókezelési tevékenység végzése keretében az ügyféllel kötött, pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet végrehajtására vonatkozó megállapodást (a továbbiakban: megbízás) írásba foglalni, ha arra egy írásba foglalt, hatályban lévő keretszerződés alapján kerül sor, és a megbízást a befektetési vállalkozás elektronikus úton rögzíti.
(3) A befektetési vállalkozás az ügyfél azonosítására nem használhat olyan utalást vagy jelzést, amely alkalmas az ügyfél személyének elfedésére vagy megnehezíti annak azonosítását.
53. §
A befektetési vállalkozás portfoliókezelési tevékenysége keretében létrehozandó szerződésben rendelkezni kella) a portfoliókezelés megkezdéséhez szükséges feltételekről,
b) a portfoliókezelési tevékenység keretében létrejött szerződés megszűnésének módjáról és feltételeiről,
c) a befektetési politikáról,
d) a portfoliókezeléssel összefüggő összes költségről, a 43. § (9) bekezdésében foglaltakkal összhangban,
e) a d) pontban meghatározott költségek megfizetésének, valamint az elszámolásnak a módjáról,
f) a 43. § (4) bekezdésében foglaltakról.
A szerződéskötés megtagadása
54. §
(1) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő szolgáltatása keretében történő szerződéskötést, valamint a hatályban lévő keretszerződés alapján kapott megbízás végrehajtását megtagadja, haa) azzal bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,
b) az jogszabályba, vagy a szabályozott piac, a szabályozott piacra vonatkozó feltételeknek megfelelő harmadik országbeli tőzsde, elszámolóház, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet vagy központi értéktár szabályzatának rendelkezésébe ütközne,
c) a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást megtagadta, valamint ha a személyazonosság vagy az azonosítás más okból sikertelen volt,
d) a 44. § (1)-(5) bekezdésében foglaltak szerint végrehajtandó alkalmassági teszthez szükséges, e bekezdésekben megjelölt információkhoz nem jutott hozzá, vagy
e) a 44. § (1) bekezdése szerinti alkalmassági teszt eredménye nem teszi lehetővé az adott pénzügyi eszköz tekintetében kért szolgáltatás nyújtását az ügyfél számára.
(2) A befektetési vállalkozás haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha a szerződéskötést vagy a megbízás végrehajtását az (1) bekezdés a) pontja alapján megtagadta.
XII. FEJEZET
A SZERZŐDÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ NYILVÁNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGEK
A szerződések és megbízások nyilvántartása
55. §
(1) A befektetési vállalkozás egységes, folyamatos és időrendi nyilvántartást vezeta) a saját számlás kereskedés keretében kötött minden ügyletéről,
b) az ügyfelekkel megkötött szerződésekről, és
c) az ügyfelek által korábban megkötött keretszerződés alapján adott megbízásokról.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartást a befektetési vállalkozás úgy vezeti, hogy alkalmas legyen annak megállapítására, hogy az adott megbízást az ügyfél javára vagy saját számlára teljesítették.
(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilvántartási kötelezettség teljesítése érdekében a befektetési vállalkozás az ügyféltől kérheti
a) az ügyfél azonosítására szolgáló adatokat és
b) a Pmtv-ben meghatározott adatokat.
56. §
A befektetési vállalkozás az 55. §-ban foglalt nyilvántartásában szereplő adatokat a szerződés teljesítésétől, illetve annak megszűnésétől számított öt évig megőrzi.Az ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek kezelése
57. §
(1) A befektetési vállalkozás az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközt és pénzeszközt az ügyfél rendelkezése szerinti célra használja fel.(2) A befektetési vállalkozás a kezelésében lévő, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközzel és pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet, és biztosítja, hogy az ügyfél ugyanezen pénzügyi eszközről és pénzeszközről bármikor rendelkezni tudjon.
(3) A befektetési vállalkozás nyilvántartásait és a számlákat úgy vezeti, hogy
a) azok pontosak legyenek és az ügyfelek pénzügyi eszközei és pénzeszközei állományáról mindenkor valós képet mutassanak, és
b) azok alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, valamint a befektetési vállalkozás saját pénzügyi eszköze és pénzeszköze elkülönített kimutatása.
(4) A befektetési vállalkozás az ügyfél eszközei és pénzeszközei kezelésére akkor köthet harmadik személlyel megállapodást, ha a harmadik személy megfelel az (1)-(3) bekezdésben foglaltaknak.
(5) A befektetési vállalkozás a (4) bekezdésben foglalt követelmény ellenőrzése érdekében rendszeresen, de legalább havonta egyezteti az általa vezetett nyilvántartásokat és számlákat a pénzügyi eszközöket és a pénzeszközöket kezelő harmadik felek nyilvántartásaival és számláival.
(6) A befektetési vállalkozás olyan belső szabályokat alakít ki, amelyek megakadályozzák a jogszerűtlen használatból, a csalásból, tőkebefektetési csalásból, a nem megfelelő nyilvántartás-vezetésből vagy gondatlanságból eredő, az ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek vagy az ezekkel kapcsolatos jogainak sérelmét.
58. §
(1) A befektetési vállalkozás az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközt - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem használhatja.(2) A befektetési vállalkozás az ügyfél pénzügyi eszközét akkor használhatja, ha a pénzügyi eszköz használatához - ideértve a használat pontos célját is - az ügyfél előzetesen írásban hozzájárult.
(3) A befektetési vállalkozás akkor jogosult az ügyfél nevében nála tartott, harmadik fél által kezelt gyűjtőszámlán lévő pénzügyi eszköz tekintetében értékpapír-finanszírozási ügyletet kötni, vagy abban az esetben használhatja e pénzügyi eszközt saját számlájára vagy egy másik ügyfele számlájára, ha a (2) bekezdésben foglaltak teljesítésén túl
a) minden olyan ügyfél, amelynek pénzügyi eszközét gyűjtőszámlán kezelik, a (2) bekezdés szerinti előzetes hozzájárulását adta, vagy
b) a befektetési vállalkozás biztosítja, hogy csak azon ügyfél pénzügyi eszközét használja, amely vonatkozásában az ügyfél a (2) bekezdés szerinti előzetes hozzájárulását megadta.
(4) A befektetési vállalkozás olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) azon ügyfelek adatait, amelyek rendelkezése alapján a pénzügyi eszköz felhasználásra került, és
b) az egyes, hozzájárulásukat adó ügyfelek tulajdonában lévő, felhasznált pénzügyi eszközök számát, annak érdekében, hogy az esetleges veszteségek viselése pontosan meghatározható legyen.
59. §
(1) A befektetési vállalkozás az ügyfél pénzügyi eszközének letéti őrzésére - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra - harmadik személlyel megállapodást köthet.(2) A befektetési vállalkozás azzal köthet megállapodást az ügyfél pénzügyi eszközének letéti őrzésére, aki
a) megfelel az 57. § (1)-(3) bekezdésében foglaltaknak, és
b) a letéti őrzési tevékenységét illetően - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának felügyelete alatt áll.
(3) Ha a letéti őrzést végző a székhelye szerinti államban e tevékenysége tekintetében nem áll hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság felügyelete alatt, a befektetési vállalkozás akkor köthet vele megállapodást, ha
a) a pénzügyi eszköz vagy az azokkal összefüggő befektetési szolgáltatási tevékenység jellege miatt ez elengedhetetlen, vagy
b) a befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében szakmai ügyfélnek nyújt szolgáltatást és a szakmai ügyfél írásban kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az adott féllel kéri a pénzügyi eszköze letéti őrzésére vonatkozó megállapodás megkötését.
60. §
(1) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében megkötött megállapodás alapján átvett, vagy az ügyfél megbízásának teljesítését követően a befektetési vállalkozás kezelésébe kerülő, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzeszközt az átvételt követően haladéktalanula) központi banknál,
b) hitelintézetnél,
c) harmadik országban hitelintézeti tevékenység végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel rendelkező hitelintézetnél, vagy
d) minősített pénzpiaci alapnál
helyezi el.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja alkalmazásában minősített pénzpiaci alap az olyan kollektív befektetési forma, amely a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától tevékenység végzésére jogosító engedélyt kapott és e hatóság felügyelete alatt áll, valamint
a) a befektetési tevékenységének elsődleges célja, hogy a nettó eszközérték ne csökkenjen a befektetés értéke alá,
b) a befektetési tevékenysége elsődleges céljának elérése érdekében kizárólag háromszázkilencvenhét napnál nem hosszabb futamidejű vagy hátralévő futamidejű magas minősítésű pénzpiaci eszközökbe fektethet be, vagy az ilyen futamidőnek megfelelő, rendszeresen kiigazított hozammal és hatvan napos átlagos súlyozott futamidővel rendelkező magas minősítésű pénzpénzpiaci eszközökbe fektethet be,
c) a b) pontban foglalt elsődleges befektetési célja hitelintézeti letétekbe történő kiegészítő jellegű befektetésekkel is megvalósítható,
d) a kollektív befektetési értékpapír visszaváltása esetén a pénzügyi teljesítés a visszaváltás napján vagy az azt követő napon megtörténik.
(3) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában az a pénzpiaci eszköz tekinthető magas minősítésűnek, amely esetében minden a Hpt. 76/H. §-ban meghatározott elismert hitelminősítő intézmény, amely az adott eszközt minősítette, a nála elérhető legmagasabb hitelminősítést adta.
(4) Ha a befektetési vállalkozás az ügyfél pénzeszközét nem az (1) bekezdés a) pontja szerinti központi bankban helyezi el, akkor az (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti intézményt a tőle elvárható gondossággal választja ki és rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálja a pénzeszköz kezelésével megbízott intézménynél a pénzeszközök kezelésére vonatkozó előírások betartását.
(5) A befektetési vállalkozás a (4) bekezdésben meghatározottak szerint az ügyfél pénzeszközének kezelésére azzal az intézménnyel köt megállapodást, amely
a) szakértelemmel és jó üzleti hírnévvel rendelkezik, és
b) megfelel az 57. § (1)-(3) bekezdésében foglaltaknak.
(6) A befektetési vállalkozás az ügyfél pénzeszközét akkor helyezheti el minősített pénzpiaci alapban, ha ehhez az ügyfél kifejezetten, írásban hozzájárulását adta.
XIII. FEJEZET
A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE ÉS A MEGBÍZÁS VÉGREHAJTÁSA
61. §
(1) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében az ügyféllel kötött szerződés teljesítése, illetve az ügyfél megbízásának végrehajtása során mindenkor a jogszabályokban foglaltaknak, a szakma szabályainak megfelelően és az ügyfél érdekeivel összhangban jár el.(2) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a befektetési vállalkozás nem kérhet és nem fogadhat el olyan anyagi vagy nem anyagi természetű juttatást, előnyt, amelyet
a) nem az ügyfél vagy az ügyfél javára eljáró harmadik személy részére, vagy nem ezek részéről teljesítenek,
b) nem olyan személy vagy szervezet részére vagy részéről teljesítenek, amely esetében
ba) az anyagi vagy nem anyagi természetű juttatás, illetve a juttatás mértékének számítása során használt módszer az ügyfél előtt a szerződéskötést vagy a megbízás végrehajtását megelőzően pontosan, következetesen és világosan feltárható, és
bb) az anyagi vagy nem anyagi természetű juttatás a végzett tevékenység vagy a nyújtott szolgáltatás minőségének javítása érdekében történik és nem befolyásolja hátrányosan a befektetési vállalkozás (1) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítését,
c) nem a befektetési szolgáltatási tevékenység ellátásával vagy a kiegészítő szolgáltatás nyújtásával függ össze vagy hátrányosan befolyásolja a befektetési vállalkozás (1) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítését.
(3) A befektetési vállalkozás az ügyfél részére a (2) bekezdés b) pontjának ba) alpontjában foglalt információt a 41. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti tájékoztatási kötelezettsége keretében összefoglalás formájában is megadhatja azzal, hogy az ügyfél kifejezett kérésére a részletes tájékoztatást is haladéktalanul az ügyfél rendelkezésére bocsátja.
A megbízás ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtása
62. §
(1) A befektetési vállalkozás az ügyfél megbízását az ügyfél számára legkedvezőbb módon hajtja végre azzal, hogy ha a végrehajtásra a 63. § (1) bekezdésének megfelelően kialakított végrehajtási politika szerint kerül sor, azt az ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtásnak kell tekinteni.(2) Az (1) bekezdés szerinti legkedvezőbb végrehajtás megítéléséhez a befektetési vállalkozás a következő szempontokat vizsgálja:
a) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz árát (nettó ár),
b) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz tulajdonságait,
c) a megbízás költségét,
d) a megbízás végrehajtásának időigényét,
e) a megbízás végrehajthatóságának és teljesítésének valószínűségét,
f) a megbízás nagyságrendjét,
g) a megbízás természetét,
h) az ügyfél 47-49. § szerinti minősítését, és
i) azon szabályozott piac, multilaterális kereskedési rendszer, rendszeres internalizáló, árjegyző, vagy egyéb más, a likviditás biztosítására létrejött személy vagy szervezet illetve ezekhez hasonló funkciót ellátó harmadik országbeli személy vagy szervezet (a továbbiakban: végrehajtási helyszín) tulajdonságait, amelyekhez a megbízás továbbítható.
(3) Ha a befektetési vállalkozás lakossági ügyfél megbízását hajtja végre, akkor minden, az ügyfelet terhelő költséget figyelembe vesz az (1) bekezdésben meghatározott, az ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtási lehetőség megállapításakor.
(4) Az ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtási lehetőség megállapítására vonatkozó vizsgálat során, ha a megbízás több, a befektetési vállalkozás szabályzatában felsorolt végrehajtási helyszínen is teljesíthető, a befektetési vállalkozás - az (5) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - az összehasonlításban figyelembe veszi az egyes végrehajtási helyszínekhez kapcsolódó saját jutalékait és egyéb, a végrehajtással összefüggő költségeit.
(5) A befektetési vállalkozás az egyes végrehajtási helyszínekhez kapcsolódó saját jutalékait és egyéb, a végrehajtással összefüggő költségeit nem határozhatja meg úgy, hogy azzal a (4) bekezdés szerinti összehasonlítás során az egyes végrehajtási helyszínek között indokolatlan és méltánytalan különbséget eredményezzen.
(6) Ha a befektetési vállalkozás a (2) bekezdésben foglalt szempont vonatkozásában az ügyféltől határozott utasítást kapott, a megbízást ezen utasításnak megfelelően hatja végre.
(7) Az ügyfél kérésére a befektetési vállalkozás írásban, a végrehajtási politikában foglalt rendelkezések alkalmazásának bemutatásával igazolja, hogy az ügyfél a végrehajtási politikában foglaltaknak megfelelően hajtotta végre.
63. §
(1) A befektetési vállalkozás a megbízás ügyfél számára következetesen legkedvezőbb végrehajtása érdekében követendő szabályokról szabályzatot (a továbbiakban: végrehajtási politika) készít, amely tartalmazzaa) az ügyfél által adott megbízás lehetséges végrehajtási helyszíneinek jegyzékét - figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra - minden egyes pénzügyi eszköz vonatkozásában,
b) azon feltételeket, amelyek - a 62. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban - befolyásolják a megbízás végrehajtási helyszínének megválasztását és az eljárást, amelyben a befektetési vállalkozás a feltételek mentén a döntését meghozza,
c) az arra való figyelmeztetést, hogy az ügyfélnek a 62. § (6) bekezdése szerinti határozott utasítása megakadályozhatja a befektetési vállalkozást a megbízás ügyfél számára legkedvezőbb módon történő végrehajtásában,
d) azon eljárási szabályokat, amelyek az egyes ügyfelek által adott megbízások végrehajtásának sorrendjét - ideértve az egyes ügyfelek megbízásainak összevonását is - határozzák meg,
e) az ügyfél által adott limitáras megbízás végrehajtására vonatkozó szabályokat,
f) az ügyfél által adott megbízás és a befektetési vállalkozás saját számlájára teljesítendő megbízás végrehajtására - ideértve a sorrendet és az összevont végrehajtást is - vonatkozó szabályokat, és
g) ha a befektetési vállalkozás lehetővé teszi az ügyfél megbízásának szabályozott piacon és multilaterális kereskedési rendszeren kívüli végrehajtását, akkor ennek tényét.
(2) A befektetési vállalkozás - nem érintve a 42. §-ban foglalt kötelezettségeit - az ügyfelet tájékoztatja a végrehajtási politika tartalmáról.
(3) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott végrehajtási politikájában az (1) bekezdés a) pontja szerinti jegyzékben
a) legalább azt a végrehajtási helyszínt szerepelteti, amely az ügyfelek megbízásainak végrehajtása során következetesen a legjobb eredményt adja, és
b) csak olyan végrehajtási helyszínt szerepeltet, amely lehetővé teszi, hogy a befektetési vállalkozás az e fejezetben foglalt kötelezettségeinek eleget tegyen.
(4) A befektetési vállalkozás folyamatosan figyelemmel kíséri és legalább évente egyszer értékeli a végrehajtási politikát az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltak, valamint a 62. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesülése szempontjából, valamint haladéktalanul kezdeményezi az esetleg tapasztalt hibák javítását.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakon túl a befektetési vállalkozás akkor is felülvizsgálja a végrehajtási politikáját, ha olyan tényszerű változás következik be, amely befolyásolja a 62. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesülését.
Az ügyfelek megbízásainak kezelése és az allokáció szabályai
64. §
(1) Az a befektetési vállalkozás, amely az 5. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenységet végez, az ügyfél által adott megbízás végrehajtása sorána) azonnal és pontosan rögzíti és allokálja a végrehajtott megbízást,
b) az egyébként összehasonlítható ügyfélmegbízásokat a megbízás felvételének sorrendjében és - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - azonnal végrehajtja, és
c) haladéktalanul tájékoztatja a lakossági ügyfelet, ha a megbízás végrehajtását akadályozó körülményről szerez tudomást.
(2) Nem kell az ügyfél által adott megbízást azonnal végrehajtani, ha
a) az ügyfél által adott megbízás limitáras megbízás,
b) az aktuális piaci feltételek között a megbízást nem lehet végrehajtani, vagy
c) azzal az ügyfél érdekei sérülnének.
(3) Ha a befektetési vállalkozás a (2) bekezdés a) pontja alapján az ügyfél megbízását nem hajtotta végre, és a megbízás szabályozott piacra bevezetett részvényre vonatkozik, akkor - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - ezen limitáras megbízást haladéktalanul nyilvánosságra hozza oly módon, hogy az más piaci szereplők számára könnyen hozzáférhető legyen, elősegítve ezzel a megbízás lehető leghamarabb történő végrehajtását, kivéve, ha az ügyfél ettől kifejezetten eltérő utasítást adott.
(4) Nem kell a (3) bekezdésben foglaltakat teljesíteni abban az esetben, ha az ügyfél által adott megbízás az adott végrehajtási helyszínen a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének 20. cikke alapján nagy méretűnek minősül.
(5) Ha a befektetési vállalkozás a végrehajtott megbízás teljesítését is maga végzi, vagy annak nyomonkövetéséért is felelősséget vállal, minden tőle elvárhatót megtesz annak érdekében, hogy végrehajtott megbízás teljesítése során kapott, az ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz a megfelelő ügyfél megfelelő számláján haladéktalanul és pontosan jóváírásra kerüljön.
65. §
(1) A befektetési vállalkozás - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - saját számlájára nem hajthat végre ügyfélmegbízást vagy ügyletet úgy, hogy az ügyfél megbízását egy másik ügyfél megbízásával összevonja.(2) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően akkor vonhat össze ügyfelek által adott megbízásokat saját számlájára való végrehajtás esetében, ha
a) ezzel összességében egyetlen olyan ügyfél sem szenved hátrányt, akinek a megbízását egy másik ügyfél megbízásával összevonták,
b) minden olyan ügyfél figyelmét felhívta arra, akinek a megbízása egy másik ügyfél megbízásával összevonásra kerül, hogy az összevont végrehajtás az egy ügyfél által adott több megbízás esetében egyes megbízások tekintetében hátránnyal járhat,
c) rendelkezik olyan allokációs szabályzattal, amely részletesen szabályozza a megbízások és ügyletek összevont végrehajtásának szabályait, ideértve azt is, hogy a megbízás vagy ügylet mérete és ára hogyan befolyásolja az allokációt, hogy a részleges végrehajtás esetében az allokáció milyen szabályok szerint történik és a befektetési vállalkozás minden esetben az ebben foglaltak szerint jár el.
(3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott allokációs szabályzat
a) olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyekkel megakadályozható az ügyfél számára hátrányos újra-allokáció abban az esetben, ha az ügyfél megbízása alapján és a befektetési vállalkozás saját számlájára végrehajtott ügylet összevonásra kerül, és
b) nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely a befektetési vállalkozás saját számlájára végrehajtásra kerülő ügylet során, bármely olyan ügyfélre nézve, akinek a megbízása egy másik ügyfél megbízásával összevontan kerül végrehajtásra, hátrányos következményekkel jár.
(4) Ha a befektetési vállalkozás az ügyfél megbízását egy a befektetési vállalkozás saját számlájára végrehajtásra kerülő ügylettel vonja össze, és az ügylet végrehajtására csak részben kerül sor, akkor az allokáció során - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az ügyfél megbízása alapján létrejött ügyletet részesíti előnyben.
(5) Ha a befektetési vállalkozás
a) hitelt érdemlő módon igazolja, hogy az ügyfél által adott megbízás alapján a befektetési vállalkozás saját számlájára végrehajtott ügylet az összevonás nélkül nem, vagy kedvezőtlenebb feltételekkel teljesült volna, és
b) a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott, a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő allokációs szabályzata részletes rendelkezéseket tartalmaz az allokáció szabályaira vonatkozóan, akkor a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a saját számlájára és az ügyfél számlájára történő allokációt arányosan is teljesítheti.
A halasztott pénzügyi teljesítés
66. §
(1) A befektetési vállalkozás - ide nem értve az 5. § (1) bekezdésének a) és b) pontban foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély alapján eljáró bizományost - befektetési szolgáltatási tevékenysége során az ügyféllel halasztott pénzügyi teljesítésben állapodhat meg.(2) A befektetési vállalkozás az ügyfél számára halasztott pénzügyi teljesítést akkor engedhet, ha
a) az ügyletben a befektetési vállalkozás bizományosként jár el,
b) értékpapír forgalomba hozatala során a befektetési vállalkozás az adott értékpapírt jegyző meghatalmazása alapján jár el, vagy
c) értékpapír forgalomba hozatala során a befektetési vállalkozás lebonyolítóként vesz részt.
(3) A (2) bekezdés b) pontja esetében nyújtott halasztott pénzügyi teljesítés során a befektetési vállalkozás az ügyfelet terhelő fizetési kötelezettséget elkülönített letéti számla javára teljesíti.
(4) A befektetési vállalkozás a halasztott pénzügyi teljesítésre vonatkozó szabályokról a 43. § (9) bekezdésének d) pontja szerint tájékoztatja az ügyfelet. (5) A halasztott pénzügyi teljesítésre a befektetési hitelezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a halasztott pénzügyi teljesítés időtartama nem lehet hosszabb, mint az ügyfél fizetési kötelezettsége esedékességétől számított tizenöt nap.
A megbízás végrehajtását követő tájékoztatás
67. §
(1) A befektetési vállalkozás az általa a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében - kivéve a portfoliókezelési tevékenységet - végrehajtott megbízást követőena) haladéktalanul, írásban vagy más tartós adathordozón tájékoztatja az ügyfelet a megbízás végrehajtásával kapcsolatos információkról,
b) lakossági ügyfél esetén írásban vagy más tartós adathordozón haladéktalanul, de legkésőbb a megbízás végrehajtásának napját követő kereskedési napon, vagy ha a megbízást a befektetési vállalkozás harmadik személy közreműködésével hajtotta végre, e harmadik személy igazolásának kézhezvételét követő munkanapon tájékoztatást ad a megbízás végrehajtásáról.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatást nem kell megadni, ha ugyanezt az információt a lakossági ügyfél harmadik személytől is haladéktalanul megkapja.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az ügyfél nevében végrehajtott megbízás az ügyféllel kötött jelzáloghitel szerződést finanszírozó kötvénnyel kapcsolatos és az ügyletről szóló jelentést a befektetési vállalkozás a jelzáloghitel szerződés feltételeinek közlésével egyidejűleg, de legkésőbb a megbízás végrehajtását követő egy hónapon belül teszi meg.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettségen felül a befektetési vállalkozás az ügyfél kérésére tájékoztatást ad az ügyfél megbízásának aktuális állapotáról.
(5) Ha a lakossági ügyfél megbízásának tárgya olyan kollektív befektetési forma befektetési jegye vagy részvénye, amely forgalmazása időszakosan történik, a befektetési vállalkozás - az ügyfél rendelkezése alapján -
a) az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint, vagy
b) legalább félévente a (6) bekezdésben foglaltak szerinti tájékoztatást ad a megbízás tárgyát képező ügyletre vonatkozóan.
(6) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatást a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében foglaltak szerint az alábbi tartalommal adja meg:
a) a befektetési vállalkozás neve vagy más azonosítója,
b) az ügyfél neve vagy más azonosítója,
c) a kereskedési nap,
d) a megbízás végrehajtásának időpontja,
e) a megbízás típusa,
f) a kereskedési helyszín neve, illetve azonosítója,
g) a pénzügyi eszköz megnevezése és azonosítója,
h) az eladás/vétel megjelölés,
i) a megbízás természete, ha sem eladásnak, sem vételnek nem tekinthető,
j) a pénzügyi eszköz mennyisége,
k) a pénzügyi eszköz kereskedési egységének ára, megjelölve a kereskedési egységet is,
l) a teljes költség,
m) a befektetési vállalkozás által az ügyfél felé felszámított jutalékának, díjának és egyéb költségeinek teljes összege, és - a lakossági ügyfél kifejezett kérésére - ennek jogcímenkénti lebontása,
n) az ügyfél kötelezettségei az ügylet teljesítésével kapcsolatosan, ideértve a pénzügyi teljesítés, vagy a fizikai leszállítással történő teljesítés határideje, és a teljesítéshez szükséges számlaszámok és egyéb információk, és
o) ha az ügylet során az ügyféllel szemben álló partner a befektetési vállalkozás maga, a befektetési vállalkozással azonos vállalatcsoportba tartozó személy, vagy a befektetési vállalkozás egy másik ügyfele volt, akkor ennek ténye, kivéve, ha a megbízás végrehajtására olyan kereskedési rendszeren keresztül került sor, amelyben a kereskedési szabályok ezt nem teszik lehetővé.
(7) Ha a befektetési vállalkozás a megbízást a pénzügyi eszközökből képzett csomag tekintetében hajtotta végre, a (6) bekezdés k) pontjában meghatározott információt e csomagra vonatkozóan, vagy az egyes csomagok átlagárára vonatkozóan is megadhatja azzal, hogy ha az ügyfél kifejezetten kéri, az árat minden egyes csomagra vonatkozóan meg kell adnia.
(8) A befektetési vállalkozás a (6) bekezdésben meghatározott információkat szabványosított kódok formájában is megadhatja az ügyfél számára abban az esetben, ha egyidejűleg a kódok értelmezését is megadja.
68. §
(1) A befektetési vállalkozás, amely a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében portfoliókezelési tevékenységet végez, az ügyfél számára rendszeresen, de - a (2) és a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - legalább félévenként jelentést készít és azt írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja.(2) A befektetési vállalkozás, amely a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében portfoliókezelési tevékenységet végez, a végrehajtott ügylettel kapcsolatos tájékoztatását - az ügyfél rendelkezése szerint -
a) ügyletenként, a (4) bekezdésben foglaltakra figyelemmel, vagy
b) az (1) bekezdés szerinti rendszeres jelentési kötelezettsége keretében adja meg.
(3) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott jelentést a lakossági ügyfél számára az alábbi tartalommal adja meg:
a) a befektetési vállalkozás neve,
b) az ügyfél neve vagy más azonosítója,
c) a jelentésben foglalt időszakra érvényes portfolió összetétele és értékelése, ideértve minden, a befektetési vállalkozás kezelésében lévő pénzügyi eszköz piaci értékét és a pénzeszközök kezdő és záró egyenlegét, és a portfoliónak a jelentésben foglalt időszakra érvényes hozamát,
d) a befektetési vállalkozás által a jelentésben foglalt időszakban az ügyfél felé felszámított jutalékok, díjak és egyéb költségek teljes összege, legalább a kezeléssel és a megbízás végrehajtásával összefüggő tételek elkülönítésével, vagy az ügyfél kifejezett kérésére, az általa megadott részletezettséggel,
e) a jelentésben foglalt időszakra vonatkozó hozam összehasonlítása a befektetési vállalkozás és az ügyfél között létrejött megállapodásban foglalt referenciaértékkel,
f) a jelentésben foglalt időszakban az ügyfél portfoliójában lévő pénzügyi eszközön realizált osztalék, kamat, kamatnak minősülő vagy egyéb hozamjellegű kifizetés összege jogcímenként,
g) a jelentésben foglalt időszakban történt olyan társasági események, amelyek az ügyfél portfoliójában lévő pénzügyi eszköz kapcsán valamilyen jog vagy jogosultság keletkezésével jártak, és
h) minden egyes, a jelentésben foglalt időszakban végrehajtott ügylet kapcsán a 67. § (6) bekezdésének c)-l) pontjában meghatározott információ, kivéve, ha az ügyfél a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerinti tájékoztatást választotta.
(4) Ha az ügyfél a (2) bekezdés a) pontjának megfelelő tájékoztatást választotta, a befektetési vállalkozás portfoliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél megbízása alapján végrehajtott ügyletekről szóló tájékoztatását
a) a 67. § (6) bekezdése szerinti tartalommal,
b) írásban vagy más tartós adathordozón, és
c) legkésőbb az ügylet végrehajtásának napját követő első kereskedési napon, vagy ha a megbízást a befektetési vállalkozás harmadik személy közreműködésével hajtotta végre, e harmadik személy igazolásának kézhezvételét követő kereskedési napon, ügyletenként adja meg.
(5) A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tájékoztatást nem kell megadni, ha ugyanezt az információt a lakossági ügyfél harmadik személytől is haladéktalanul megkapja.
(6) Ha az ügyfél a (2) bekezdés a) pontjának megfelelő tájékoztatást választotta, a befektetési vállalkozás portfoliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél megbízása alapján végrehajtott ügyletekről szóló, (1) bekezdés szerinti rendszeres jelentését
a) az ügyfél kifejezett kérésére negyedévente,
b) ha a tájékoztatásra a (4) bekezdésben foglaltak irányadók, legalább évente, a (7) bekezdésben foglaltakra figyelemmel, és
c) ha a befektetési vállalkozás portfoliókezelési tevékenysége keretében az ügyféllel olyan szerződést kötött, amely tőkeáttételes portfolió kialakítását teszi lehetővé, legalább havonta elkészíti és írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja.
(7) Az (6) bekezdés b) pontjában foglaltak nem alkalmazhatók olyan ügyletre, amely
a) olyan értékpapírra vonatkozik, amely átruházható értékpapír megszerzésére vagy értékesítésére jogosít, vagy amely átruházható értékpapír, deviza, kamatláb vagy hozammutató, áru, index vagy más hasonló referenciaként értelmezhető intézkedés változásán alapul és készpénzben teljesítendő, és
b) a 6. § d)-k) pontjaiban meghatározott eszközre vonatkozik.
(8) Ha a befektetési vállalkozás portfoliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél számára vezetett számlán feltételes kötelezettségvállalással járó nyitott pozíciót tart nyilván, vagy ilyen pozíciót eredményező ügylet végrehajtását vállalta, az ügyfél (2) bekezdés szerinti rendelkezésétől függetlenül, legkésőbb a veszteséget eredményező ügylet végrehajtásának napját követő kereskedési napon tájékoztatja az ügyfelet, ha az ügyfél által realizált veszteség meghalad egy, a befektetési vállalkozás és az ügyfél között létrejött szerződésben meghatározott határértéket.
69. §
(1) A befektetési vállalkozás - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra - befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében kezelt, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközről és pénzeszközről legalább évente, a (3) bekezdésben meghatározott tartalommal jelentést készít és azt írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja.(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a befektetési szolgáltatási tevékenységet hitelintézet végzi, és az a hitelintézetnél elhelyezett, Hpt. szerinti betétet érinti.
(3) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott jelentést az alábbi tartalommal készíti el:
a) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközök és pénzeszközök állománya és részletezése a jelentésben foglalt időszak végén,
b) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközök és pénzeszközök azon állománya, amely értékpapír-finanszírozási ügylet tárgyát képezte a jelentésben foglalt időszakban, és
c) az értékpapír-finanszírozási ügylet tárgyát képező, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközön és pénzeszközön realizált eredmény, és az eredmény számításának alapja.
(4) Ha az ügyfél portfoliójában olyan pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz található, amelyre vonatkozóan a teljesítés még nem történt meg, akkor
a) a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott információ esetében a befektetési vállalkozás megjelöli, hogy az általa adott tájékoztatás a kereskedési napra vagy a teljesítés napjára vonatkozik-e, és
b) a (3) bekezdés b) és c) pontjai vonatkozásában az információt az a) pontban foglaltakkal egyező szemléletben adja meg.
(5) Ha a befektetési vállalkozás portfoliókezelési tevékenységet végez, akkor az ügyfél számára az (1) bekezdésben meghatározott jelentési kötelezettségét a 67. § szerinti jelentési kötelezettség keretében, azzal együttesen is teljesítheti.
XIV. FEJEZET
EGYES BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGEK ÉS KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK KÜLÖNLEGES SZABÁLYAI
A portfóliókezelési tevékenység
70. §
(1) Az a befektetési vállalkozás, amely portfoliókezelési tevékenységet végez, az egyes ügyfelek számára kezelt portfoliókat ügyfelenként és - ha egy ügyfél számára több portfóliót is kezel - portfóliónként tartja nyilván és kezeli.(2) A befektetési vállalkozás a portfoliókezelési tevékenysége során az egyenlő elbánás elve szerint jár el mind az egyes ügyfelek, mind az egyes portfóliók esetében.
(3) A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében az általa kezelt portfólióba tartozó pénzügyi eszközök esetében saját nevében, valamint a megbízó javára és terhére jár el.
(4) A befektetési vállalkozás a portfoliókezelési tevékenysége keretében harmadik személytől igénybevett szolgáltatás esetében az ügyfél, mint megbízója felé sajátjaként felel.
71. §
(1) A befektetési vállalkozás a portfoliókezelési tevékenysége keretében a tőke megóvására (tőkegarancia) és a hozamra vonatkozóan (hozamgarancia) garanciát vállalhat azzal, hogy a hozamra vonatkozó garancia magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó garanciát is.(2) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott tőkegaranciát vagy hozamgaranciát bankgaranciával biztosítja.
(3) A befektetési vállalkozás a portfoliókezelési tevékenysége keretében a tőke megóvására (tőkevédelem) és a hozamra vonatkozóan (hozamvédelem) ígéretet tehet azzal, hogy a hozamra vonatkozó ígéret magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is.
(4) A befektetési vállalkozás a (3) bekezdésben meghatározott tőke megóvására, vagy hozamra vonatkozó ígéretét a tőke megóvását, illetőleg a hozamot biztosító pénzügyi eszközre vonatkozó befektetési politikával támasztja alá.
72. §
(1) A befektetési vállalkozás a portfoliókezelési tevékenysége során - ha az ügyfél kifejezetten eltérően nem rendelkezik - az ügyfél javára kezelt portfolió terhére nem szerezheta) saját maga által forgalomba hozott pénzügyi eszközt,
b) kapcsolt vállalkozása által forgalomba hozott pénzügyi eszközt, ide nem értve a szabályozott piacra bevezetett és a multilaterális kereskedési rendszerben kereskedés tárgyát képező értékpapírt, és
c) a Tpt. szerinti nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettséget eredményező befolyást.
(2) A befektetési vállalkozás portfoliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél javára kezelt portfolió terhére nem köthet ügyletet szabályozott piacra be nem vezetett vagy multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedés tárgyát nem képező értékpapírra ügyletet olyan személlyel vagy szervezettel, amelyben a befektetési vállalkozás befolyásoló részesedéssel rendelkezik, vagy amely a befektetési vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkezik.
(3) Ha a befektetési vállalkozás a portfoliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél javára olyan pénzügyi eszközt szerez, amely tekintetében jogszabály bejelentési vagy közzétételi kötelezettséget ír elő, azt a befektetési vállalkozás teljesíti.
A rendszeres internalizálás
73. §
(1) A befektetési vállalkozás a szabályozott piacra bevezetett részvények esetében rendszeres internalizálást folytathat.(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendszeres internalizáló azon részvények esetében, amelyek piaca a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében meghatározott feltételek alapján likvidnek tekinthető, s amelyek tekintetében rendszeres internalizálást folytat, a kereskedési napok mindegyikén - figyelemmel az (5) bekezdésben foglaltakra - vételi és eladási árfolyamot közöl, az általa elfogadott, de a (3) bekezdés szerint számított szokásos piaci ügyletméretet meg nem haladó mennyiségekre vonatkozóan.
(3) A (2) bekezdés szerinti szokásos piaci ügyletméret meghatározása során a rendszeres internalizáló az egyes részvényekre vonatkozóan az adott piacon végrehajtott ügyletek értékének számtani átlaga alapján csoportokba sorolja azokat a részvényeket, amelyek tekintetében rendszeres internalizálást folytat, és az így kialakított, egyes részvénycsoportokra vonatkozó átlagértékeket tekinti szokásos piaci ügyletméretnek az adott részvénycsoportba sorolt részvények vonatkozásában.
(4) Egy adott részvény piacaként az ezen részvényt érintő, az EGT-államok területén lévő végrehajtási helyszínen végrehajtott összes megbízást kell tekinteni, ide nem értve az adott részvény szokásos piaci ügyletméretét meghaladó méretű ügyleteket.
(5) A rendszeres internalizáló a (2) bekezdés szerinti vételi és eladási árfolyamokat az érvényes piaci helyzetnek megfelelően alakítja ki, valamint
a) olyan formában teszi közzé, hogy az a piaci szereplők számára a lehető legkönnyebben hozzáférhető legyen,
b) folyamatosan aktualizálja és
c) ha a kivételes piaci feltételek ezt indokolják, vissza is vonhatja.
74. §
(1) A befektetési vállalkozás, amely rendszeres internalizálást folytat, köteles a 62. és 64. §- ban foglalt rendelkezéseknek megfelelni.(2) A rendszeres internalizáló
a) a lakossági ügyfél azon megbízását, amelynek tárgya olyan részvény, amely tekintetében rendszeres internalizálást folytat, a megbízás felvételének időpontjára vonatkozóan az általa a 73. § (2) bekezdése szerint közölt árfolyamon, a 62. és 64. §-ban foglalt rendelkezések betartásával,
b) a szakmai ügyfél azon megbízását, amelynek tárgya olyan részvény, amely tekintetében rendszeres internalizálást folytat, a megbízás felvételének időpontjára vonatkozóan az általa a 73. § (2) bekezdése szerint közölt árfolyamon, a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel hajtja végre.
(3) A rendszeres internalizáló a (2) bekezdés b) pontja esetében a szakmai ügyfél számára az általa a 73. § (2) bekezdése szerint közölt árfolyamnál kedvezőbb árfolyamot is megállapíthat, ha
a) ez az árfolyam a piaci feltételekhez közeli, nyilvános tartományba esik, és
b) a megbízás tárgyát képező ügyletméret meghaladja a lakossági ügyfelek vonatkozásában számított szokásos piaci ügyletméretet.
(4) A rendszeres internalizáló a (3) bekezdésben meghatározott eseten felül, a (3) bekezdés a) és b) pontjaiban foglalt feltételek teljesítése nélkül is végrehajthat megbízást a szakmai ügyfél részére a 73. § (2) bekezdése szerint közölt árfolyamnál kedvezőbb árfolyamon, ha
a) a megbízás végrehajtása során egy ügylet keretében nagy mennyiségű értékpapír érintett,
b) az ügyletre az aktuális piaci ártól eltérő piaci feltételek vonatkoznak.
(5) A rendszeres internalizáló, amely
a) egyetlen árfolyamot közöl, vagy
b) több árfolyamot közöl egy részvényre, de annak egy ügyletet képező különböző mennyiségeire vonatkozóan, de az általa elfogadott legnagyobb ügyletméret alacsonyabb, mint a szokásos piaci ügyletméret, és az ügyféltől olyan megbízást kap, amelynek tárgyát képező ügylet a rendszeres internalizáló által a 73. § (2) bekezdésével összhangban meghatározott ügyletméretet meghaladja, de nem éri el a szokásos piaci ügyletméretet, akkor - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - végrehajthatja a megbízás ezen részét is, feltéve, hogy azt az általa a legnagyobb ügyletméretre vonatkozóan közölt árfolyamon teszi.
(6) A rendszeres internalizáló nem alkalmazhatja az (5) bekezdésben foglaltakat, ha a (2) bekezdés b) pontja, a (3) bekezdés vagy a (4) bekezdés ettől eltérő rendelkezéseket tartalmaz.
75. §
(1) A rendszeres internalizáló az üzletpolitikájával összhangban, megkülönböztetés-mentes, tárgyilagos szempontok szerint korlátozhatjaa) a leendő szerződő feleket az általa közölt árfolyamokhoz való hozzáférésben,
b) az egy ügyfél számára végrehajtott megbízások számát, illetve értékét a közölt árfolyamon, és
c) a 64. és 65. §-ban foglaltaknak való egyidejű megfelelés esetén az egy időben végrehajtott megbízások számát, ha az ezek nyomán kialakuló teljes ügyletméret meghaladja a szokásos piaci ügyletméretet.
(2) A rendszeres internalizáló az (1) bekezdés szerinti korlátozás szempontjait előzetesen és világosan meghatározza és tevékenysége során ennek megfelelően jár el.
A befektetési elemzés
76. §
(1) Ha a befektetési vállalkozás befektetési elemzést készít, amelyet az ügyfelei vagy a nyilvánosság számára tesz közzé, vagy oly módon terjeszt, hogy az a nyilvánosság elé kerülhet, akkor csak abban az esetben utalhat arra - akár elnevezésével, akár más módon - hogy az abban közölt megállapítások objektív és független magyarázatot tartalmaznak, ha a pénzügyi elemző, illetve a befektetési elemzés létrehozásában közreműködő alkalmazottai esetében a 110. § (3) bekezdésében foglaltakat alkalmazza.(2) Nem kell az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha a befektetési elemzésben foglaltakkal azonos tartalommal a befektetési vállalkozás részéről az ügyfél számára készülő ajánlás befektetési tanácsadásnak minősülne.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő befektetési elemzésre a reklámra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a befektetési elemzésnek - egyértelműen és a szövegből, illetőleg a szövegkörnyezetből jól kiemelkedő módon - fel kell hívnia a figyelmet arra, hogy
a) nem a befektetési elemzés függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és
b) nem vonatkozik rá a befektetési elemzés terjesztését, közzétételét megelőző ügyletkötésre vonatkozó tilalom.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a befektetési vállalkozás a befektetési elemzést nem egyedül végzi, hanem vállalatcsoport tagjaként, közreműködőként jár el.
(5) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazza, ha harmadik személy által végzett befektetési elemzést tesz közzé az ügyfelei körében vagy a nyilvánosság számára, és ha
a) a befektetési elemzést olyan személy vagy szervezet végezte, amely nem tartozik a befektetési vállalkozással egy vállalatcsoportba,
b) a befektetési vállalkozás nem változtatja meg a befektetési elemzésben szereplő ajánlások tartalmát,
c) a befektetési vállalkozás a befektetési elemzés eredményét nem saját eredményeként mutatja be, és
d) a befektetési vállalkozás igazolja, hogy a befektetési elemzést végző személyre vagy szervezetre a befektetési elemzés tekintetében a befektetési vállalkozásra irányadó szabályok tartalmával egyező kötelezettségek - függetlenül attól, hogy azokat jogszabály vagy a befektetési elemzést végző személyre vagy szervezetre saját szabályzatai írják elő - vonatkoznak.
77. §
(1) A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a pénzügyi elemző és a befektetési vállalkozásmás alkalmazottja, aki
a) a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés készítésében részt vett, és
b) ismeri a befektetési elemzés közzétételének várható időzítését vagy tartalmát, ha az a nyilvánosság számára nem ismert, vagy a nyilvánosság számára ismert információkból nem következtethető ki, ne köthessen saját, vele egy háztartásban élő személy, közeli hozzátartozója és egyéb módon érintett személy - ideértve magát a befektetési vállalkozást is -, nevében vagy javára ügyletet olyan pénzügyi eszközre vonatkozóan, amely a befektetési elemzés tárgyát képezi, vagy amelynek árfolyama a befektetési elemzés tárgyát képező eszköztől függ - kivéve ha árjegyzőként jóhiszeműen és az árjegyzés rendes menete szerint jár el, vagy az ügyfél megbízását annak kifejezett utasítása alapján hajtja végre - addig az időpontig, amíg azok a személyek vagy szervezetek, amelyek számára a befektetési elemzést közzéteszik, nem volt reális esélyük annak tartalma alapján cselekedni.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett esetben, a pénzügyi elemző és a befektetési vállalkozás más alkalmazottja, aki a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés készítésében részt vett, nem köthet saját, vele egy háztartásban élő személy, közeli hozzátartozója és egyéb módon érintett személy - ideértve magát a befektetési vállalkozást is - nevében vagy javára ügyletet olyan pénzügyi eszközre vonatkozóan, amely a befektetési elemzés tárgyát képezi, vagy amelynek árfolyama a befektetési elemzés tárgyát képező eszköztől függ, a befektetési elemzésben szereplő ajánlással ellentétesen, kivéve, ha ahhoz a megfelelési vezető vagy a befektetési vállalkozás jogi vezetőjének jóváhagyását megkapta.
(3) A pénzügyi elemző és a befektetési vállalkozás más alkalmazottja, aki a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés készítésében részt vett, nem fogadhat el anyagi természetű ösztönzést olyan személytől vagy szervezettől, amelynek a befektetési elemzés tárgyához vagy eredményéhez anyagi érdeke fűződik.
(4) A befektetési vállalkozás, a pénzügyi elemző és a befektetési vállalkozás más alkalmazottja, aki a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés készítésében részt vett, nem ígérhet a kibocsátónak semmilyen előnyt a befektetési elemzéssel összefüggésben.
(5) Ha a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés tervezete ajánlást vagy célárfolyamot tartalmaz, a kibocsátó, a befektetési vállalkozás befektetési elemzés készítésében résztvevő alkalmazottai - ide nem értve a pénzügyi elemzőt - és más személyek a befektetési elemzés közzététele előtt a befektetési elemzés tervezetét nem kaphatja kézhez sem az adatok pontosságának ellenőrzése, sem egyéb más célból, kivéve, ha az ellenőrzés célja annak vizsgálata, hogy a vállalkozás a jogi kötelezettségeinek eleget tett-e.
A befektetési hitelezés
78. §
(1) A befektetési vállalkozás, amely befektetési hitelezési tevékenységet folytat - a hitelkihelyezés megalapozottsága, áttekinthetősége, a kockázatok azonosítása, kezelése, ellenőrzése és csökkentése érdekében - hitelezési szabályzatot készít, amelyet az igazgatóság, illetőleg az igazgatótanács hagy jóvá.(2) A hitelezési szabályzat tartalmazza
a) a hitelnyújtás feltételeit,
b) a hitel jóváhagyásának, módosításának - ideértve a megújítást is -, és refinanszírozásának eljárási szabályait,
c) az ügyfélkör összetételével, illetve a befektetési vállalkozás hitelezési stratégiájával összhangban álló portfólió-megosztási szabályokat (diverzifikáció),
d) az ügyféllel, a kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaival és az ugyanazon gazdasági ágazatbeli, földrajzi régióbeli vagy ugyanazon tevékenység vagy árucsoportbeli ügyfelekkel szembeni kockázatvállalásból, a hitelkockázat mérséklési technikából, beleértve a közvetett nagymértékű kockázatvállalásból származó koncentrációs kockázat kezelésére vonatkozó szabályokat,
e) a problémás hitelek azonosítására, kezelésére, a szükséges mértékű értékvesztés elszámolására és a céltartalék képzésére vonatkozó szabályokat, és
f) annak a kockázatnak, illetve helyzetnek a kezelésére vonatkozó eljárási szabályokat, amely az - e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály szerinti - elismert hitelkockázat mérséklési technikák a vártnál kisebb hatékonyságából adódik.
(3) A befektetési vállalkozás a kiegészítő szolgáltatása keretében az ügyfél részére nyújtott befektetési hitelről szóló megállapodást írásba foglalja.
(4) A befektetési vállalkozás kiegészítő szolgáltatása keretében nem nyújthat befektetési hitelt
a) a hitelnyújtó befektetési vállalkozás által kibocsátott részvény megvásárlásához,
b) a hitelnyújtó befektetési vállalkozás tulajdonában lévő egyszemélyes részvénytársaság által kibocsátott részvény megvásárlásához, és
c) olyan vállalkozás részére, amelyben a hitelnyújtó befektetési vállalkozás tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkezik.
(5) A befektetési vállalkozás a befektetési hitel nyújtására vonatkozó döntés előtt meggyőződik a szükséges fedezet, illetőleg biztosíték meglétéről, annak valós értékéről és érvényesíthetőségéről, és az ezen döntést megalapozó dokumentumokat a (3) bekezdés szerinti szerződéssel együttesen megőrzi.
XV. FEJEZET
A KISZERVEZÉS SZABÁLYAI
79. §
(1) A befektetési vállalkozás - a (2)-(5) bekezdésekben, valamint a 80. és 81. §-ban foglaltakra figyelemmel - befektetési szolgáltatási tevékenységét, kiegészítő szolgáltatását vagy bármely e törvény hatálya alá nem tartozó tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezheti.(2) A kiszervezés
a) nem eredményezheti a befektetési vállalkozás vezető állású személyei hatáskörének átadását,
b) nem eredményezhet változást az ügyfél és a befektetési vállalkozás közötti szerződéses viszonyban és nem befolyásolhatja a befektetési vállalkozás ügyfél felé fennálló, e törvényben foglalt kötelezettségeinek teljesítését, és
c) nem eredményezhet változást az e törvény szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésében.
(3) Ha a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenységét, kiegészítő szolgáltatását vagy kritikus funkcióját szervezi ki, a kiszervezésről szóló megállapodás megkötését megelőzően meggyőződik arról, hogy a leendő szerződő fél
a) rendelkezik-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy funkció ellátásához szükséges valamennyi hatósági engedéllyel, illetve a szükséges hatósági bejelentési kötelezettségének eleget tett-e,
b) szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy funkció hatékony és eredményes ellátására, a hatékony ellenőrzésre és a kockázatok kezelésére,
c) szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy funkció ellátása során felhasznált vagy keletkező, a befektetési vállalkozásra vagy annak ügyfeleire, leendő szerződő feleire vonatkozó adatok jogszabályszerű kezelésére és védelmére,
d) rendelkezik-e mindazokkal a szervezeti megoldásokkal, működési és eljárási szabályokkal, valamint személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek biztosítják, hogy a befektetési vállalkozás számára minden, a felügyeleti hatóság eljárásához szükséges információt és adatot az elvárt formában és határidőben szolgáltasson, és
e) rendelkezik-e olyan vészforgatókönyvvel, amely a vészhelyzetek megoldására és a biztonsági eszközök rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat tartalmazza.
(4) A befektetési vállalkozás kritikus funkció kiszervezéséről szóló megállapodást csak azzal köthet, aki megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak.
(5) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége vagy szolgáltatása kiszervezésére harmadik országban székhellyel rendelkező személlyel vagy szervezettel akkor köthet megállapodást, ha a leendő szerződő megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak, valamint
a) a székhelye szerinti állam e tevékenység végzésére irányadó jogszabályainak és a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság prudenciális felügyelete alatt áll, és
b) a kiszervezett tevékenységére nézve hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodás van hatályban.
(6) A (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak minősül minden olyan funkció, amelynek végrehajtásában tapasztalható hiányosság vagy eltérés kétségessé teszi a befektetési vállalkozás e törvényben előírt kötelezettségeinek teljesítését, jövedelmezőségét vagy a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésének folyamatosságát.
(7) Nem minősül a (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak
a) a jogi tanácsadás,
b) az alkalmazottak képzése és továbbképzése,
c) a számlázás,
d) a befektetési vállalkozás helyiségei és alkalmazottai biztonságának megteremtését célzó tevékenység,
e) a szabványosított piaci információ szolgáltatása,
f) az árindikáció szolgáltatása.
80. §
(1) A kiszervezésről szóló megállapodást a szerződő felek írásba foglalják.(2) A kiszervezésről szóló megállapodásban a felek rendelkeznek
a) a szerződés időtartamáról,
b) a szerződő felek jogairól és kötelezettségeiről,
c) a kiszervezésre kerülő tevékenységről.
(3) A kiszervezésről szóló megállapodásban a (2) bekezdés b) pontjában foglalt jogok és kötelezettségek között a felek rendelkeznek legalább
a) a kiszervezett tevékenység végzésének a 79. § (3) bekezdésének a)-e) pontjában foglalt feltételek szerinti értékelésének rendszerességéről és módjáról,
b) a 81. § szerinti értékelés során feltárt hiányosságok rendezésének szabályairól,
c) a 79. § (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott felügyeleti hatóság ellenőrzési eljárásához a befektetési vállalkozás számára szükséges információ- és adatszolgáltatás rendjéről és módjáról,
d) a kiszervezett tevékenységet végző személy vagy szervezet felügyeleti hatósággal történő együttműködésének kötelezettségéről, és
e) a kiszervezett tevékenység végzésének a 79. § (3) bekezdésének a)-e) pontjában foglalt feltételeiben bekövetkezett változás befektetési vállalkozás felé történő jelentésének módjáról.
81. §
(1) A befektetési vállalkozás a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenysége vagy szolgáltatása megfelelő színvonalú ellátása érdekébena) folyamatosan értékeli a 79. § (3) bekezdésének a)-e) pontjában foglaltak teljesülését, és
b) minden naptári évben, legkésőbb a tárgyévet követő május 31-ig, külön jogszabályban meghatározott tartalommal jelentést készít az a) pontban foglaltakról és azt egyidejűleg megküldi a Felügyeletnek.
(2) Ha a befektetési vállalkozás a kiszervezésről szóló megállapodásban foglaltak megsértését állapítja meg, amelynek következménye, hogy a 79. § (3) bekezdésének a)-e) pontjában foglaltak nem teljesülnek,
a) felszólítja a kiszervezést végzőt a szerződésszerű teljesítésre, vagy
b) ha a szerződésszerű állapot nem állítható helyre, felmondja a kiszervezésről szóló megállapodást.
(3) A megállapodás (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felmondása nem eredményezheti a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenységének vagy a kiegészítő szolgáltatásának szünetelését, vagy minőségének csökkenését.
ÖTÖDIK RÉSZ
AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÁS SZABÁLYAI
XVI. FEJEZET
A SZERZŐDÉSKÖTÉS SZABÁLYAI ÉS A KAPCSOLÓDÓ NYILVÁNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGEK
A szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettség
82. §
(1) Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében, a (3) bekezdésben foglalt kivétellel, a szerződéskötést megelőzően tájékoztatja a leendő szerződő felet a 41. § (1) bekezdésének a)-g) pontjában foglaltakról - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a 43. § (3)-(10) bekezdése szerinti részletességgel.(2) A szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettség teljesítése során az árutőzsdei szolgáltató nem alkalmazza a 43. § (3) bekezdésének b) pontjában, (5) bekezdésének a), c) és d) pontjában és (8) bekezdésének g)-j) pontjában foglaltakat.
(3) Nem kell az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást megadni abban az esetben, ha
a) a szerződés megkötését követően az ügyfél a Tpt. szerinti intézményi befektetőnek minősül,
b) a megállapodás egy keretszerződés alapján jön létre és az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatást az ügyfél az adott árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz vagy ügylet kapcsán már megkapta,
c) az ügyfél az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatásról kifejezetten lemond és az árutőzsdei szolgáltató ezt hitelt érdemlően bizonyítja.
(4) Az árutőzsdei szolgáltató az ügyfél a (3) bekezdés c) pontja alapján közölt lemondását akkor fogadhatja el, ha
a) az árutőzsdei szolgáltató és az ügyfél között rendszeres üzleti kapcsolat van, és
b) az árutőzsdei szolgáltató a szerződéskötést megelőző egy évben ezen ügyfele megbízása alapján legalább öt ügyletet kötött, amelyek összértéke meghaladta a kettőszázmillió forintot.
83. §
Az árutőzsdei szolgáltató a 82. §-ban foglalt kötelezettségét írásban - ha az ügyféllel kötött megállapodása ettől eltérően nem rendelkezik - magyar nyelven, világos és közérthető formában, a magyar nyelv szabályainak megfelelő formában teljesíti.A szerződéskötést megelőző tájékozódási kötelezettség
84. §
(1) Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében, a szerződéskötést megelőzően a 44. § (4) bekezdésében és a 45. § (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - tájékozódik a leendő szerződő félnek az árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközzel, a szerződésben szereplő ügylettel, ezen ügyletek kockázataival kapcsolatos ismereteiről, valamint a teherviselő képességéről.(2) Az árutőzsdei szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének teljesítésével összefüggésben a szerződő féltől
a) a vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó írásbeli nyilatkozatát,
b) az a) pontban szereplő nyilatkozat alátámasztását szolgáló okirat bemutatását, vagy
c) a más befektetési vállalkozással vagy árutőzsdei szolgáltatóval való megállapodásának feltárását
kérheti.
(3) Nem kell az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha
a) a szerződés megkötését követően az ügyfél a Tpt. szerinti intézményi befektetőnek minősül,
b) a megállapodás egy keretszerződés alapján jön létre és az (1) bekezdésben foglalt tájékozódási kötelezettségét az árutőzsdei szolgáltató már teljesítette, vagy
c) az ügylet tárgya nem a 6. § e)-g) pontjaiban foglalt pénzügyi eszköz, és más módon sem jár feltételes kötelezettségvállalással.
A szerződéskötés megtagadása
85. §
(1) Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében történő szerződéskötést, valamint a hatályban lévő keretszerződés alapján kapott megbízás végrehajtását megtagadja, haa) azzal bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,
b) az jogszabályba, vagy jogszabály szerinti szabályzat rendelkezésébe ütközne,
c) a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél a személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást megtagadta, valamint ha a személyazonosság vagy az azonosítás más okból sikertelen volt,
d) a 84. § (1) bekezdésében meghatározott vizsgálat eredménye alapján a leendő szerződő fél, illetőleg ügyfél ismereteit, kockázatviselő képességét vagy jövedelmi helyzetét nem tartja alkalmasnak.
(2) Az árutőzsdei szolgáltató haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha a szerződéskötést vagy a megbízás végrehajtását az (1) bekezdés a) pontja alapján megtagadta.
A szerződéshez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettségek
86. §
Az árutőzsdei szolgáltató az 55. §-ban foglaltak szerinti nyilvántartást vezet és azt az 56. §-ban foglalt határidőig megőrzi, azzal, hogy ahol befektetési vállalkozás kerül említésre, ott árutőzsdei szolgáltatót kell érteni.Az ügyfelek eszközeinek és pénzeszközeinek kezelése
87. §
(1) Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető, árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközök és pénzeszközök kezelése során az 57. §-ban foglaltak szerint jár el.(2) Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető, árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközt és pénzeszközt nem használhat.
XVII. FEJEZET
A MEGBÍZÁS VÉGREHAJTÁSA
Az ügyfelek megbízásainak kezelése és az allokáció
88. §
(1) Az árutőzsdei szolgáltató az ügyfél megbízásának végrehajtása során az üzletszabályzat és az ügyfél utasításának megfelelően jár el.(2) Az árutőzsdei szolgáltató, amely a 9. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenységet végez, az ügyfél által adott megbízás során
a) azonnal és pontosan rögzíti és allokálja a végrehajtott megbízást,
b) az ügyfelek megbízásait a megbízások felvételének sorrendjében - kivéve, ha az ügyfél ettől eltérő utasítást ad - azonnal végrehajtja, és
c) haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet, ha a megbízás végrehajtását akadályozó körülményről szerez tudomást.
89. §
Az árutőzsdei szolgáltató az egyes ügyfelek megbízásainak együttes végrehajtása, vagy az ügyfél és a saját számlára teljesítendő megbízás végrehajtása során a 65. §-ban foglaltak szerint jár el.A megbízás végrehajtását követő tájékoztatás
90. §
(1) Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében az ügyfél javára végrehajtott megbízás végrehajtását követően - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet az üzletszabályzatban meghatározott módon a megbízás végrehajtásával kapcsolatos információkról.(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást nem kell megadni, ha ugyanezt az információt az ügyfél harmadik személytől is haladéktalanul megkapja.
(3) Az árutőzsdei szolgáltató az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésén túl az ügyfél kérésére tájékoztatást ad a megbízás aktuális állapotáról.
91. §
Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető, árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközről és pénzeszközről legalább évente, a 69. § (3) bekezdésében foglalt tartalommal jelentést készít és írásban - kivéve ha az árutőzsdei szolgáltató és az ügyfél közötti szerződés vagy az üzletszabályzat eltérően rendelkezik - az ügyfél rendelkezésére bocsátja.Az árutőzsdei szolgáltató tevékenységének kiszervezése
92. §
(1) Az árutőzsdei szolgáltató - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra - a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységét, vagy bármely e törvény hatálya alá nem tartozó tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezheti.(2) Az árutőzsdei szolgáltató 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységével kapcsolatos kiszervezésére a 79-81. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
XVIII. FEJEZET
KÖZÖS SZABÁLYOK
93. §
Ahol a 82-92. §-ban foglalt rendelkezések szerint a 41. §-ban, 43-45. §-ban, 55-57. §-ban, 65. §-ban, 69. §-ban és 79-81. §-ban foglaltakat kell alkalmazni, otta) ahol befektetési vállalkozás kerül említésre, ott árutőzsdei szolgáltatót,
b) ahol befektetési szolgáltatási tevékenység kerül említésre, ott árutőzsdei szolgáltatást, és
c) ahol pénzügyi eszköz kerül említésre, ott árutőzsdei szolgáltatás tárgyát
kell érteni.
HATODIK RÉSZ
A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ MŰKÖDÉSE
XIX. FEJEZET
FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK
94. §
(1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályokban, illetve szabályzatokban foglaltak betartásáérta) a részvénytársaság formában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja,
b) a szövetkezeti formában működő árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja,
c) fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató - ide nem értve a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozást és árutőzsdei szolgáltatót - kinevezett vezetője és helyettese, vagy
d) korlátolt felelősségű társaság formájában működő árutőzsdei szolgáltató ügyvezetője felelős azzal, hogy egyúttal biztosítja a működéshez és a tevékenység végzéséhez szükséges tárgyi, technikai, szervezeti és személyi feltételek, valamint szabályok és eljárások meglétét és alkalmazását.
(2) A befektetési vállalkozás és a részvénytársaság formában működő árutőzsdei szolgáltató cégjegyzésére - ideértve a bankszámla és a korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla feletti rendelkezést is - kizárólag két vezető tisztségviselő együttesen jogosult.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott aláírási és cégjegyzési jog - a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató létesítő okirata szerint - együttes aláírási jogosultságként írásban átruházható.
A jogszabályoknak és szabályzatoknak történő megfelelés
95. §
(1) A befektetési vállalkozás megfelelési vezetője az irányítása alá tartozó alkalmazottak közreműködésévela) biztosítja, hogy a befektetési vállalkozás mindenkor megfeleljen a tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak és a szabályzatokban foglaltak összhangban legyenek a jogszabályi rendelkezésekkel,
b) folyamatosan figyelemmel kíséri és rendszeresen ellenőrzi azon intézkedések és eljárások megfelelő érvényesülését, amelyek célja, hogy a befektetési vállalkozás e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak történő megfelelésben esetleg tapasztalható hiányosságait feltárják,
c) folyamatosan figyelemmel kíséri és rendszeresen ellenőrzi a befektetési vállalkozás által a megfelelésbeli hiányosságok feltárása érdekében tett intézkedéseit,
d) tanácsaival és közreműködésével segíti a befektetési vállalkozás azon alkalmazottait, akik a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésében vagy a kiegészítő szolgáltatás nyújtásában részt vesznek, hogy a befektetési vállalkozás teljesítse az e törvényben foglalt kötelezettségeit, és
e) az első számú vezető részére elkészíti a (2) bekezdésben foglaltak szerinti jelentést.
(2) A befektetési vállalkozás megfelelési vezetője a jogszabályokban és a szabályzatokban foglaltaknak történő megfelelésről legalább évente egyszer jelentést készít a befektetési vállalkozás első számú vezetője részére, amely tartalmazza
a) a vizsgálat időpontját, témáját, a vizsgálatban résztvevő alkalmazottak nevét, a vizsgálat tárgyát képező időszakot,
b) a vizsgálat során tett megállapításokat, a vizsgálat eredményét és az intézkedés szükségességére, tárgyára és irányára vonatkozóan tett javaslatokat, ideértve azok határidejének megjelölését is,
c) a vizsgálat során tett javaslatokban foglaltak alapján a jelentés készítésének időpontjáig tett intézkedések összefoglalását, és azok eredményét,
d) a jelentés készítésének időpontjában folyamatban lévő intézkedések összefoglalását, határidejét és a várható eredményt.
Belső ellenőrzés
96. §
(1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a belső ellenőrzési szervezeti egység hatásköréről, feladatáról és a belső ellenőrre vonatkozó szakmai követelményekről szabályzatot készít.(2) A belső ellenőr az (1) bekezdés szerinti szabályzat alapján
a) vizsgálja és értékeli a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató irányítási és ellenőrzési rendszereinek, eljárási szabályainak célszerűségét és eredményességét, valamint ezeknek a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató működésére és tevékenységére irányadó szabályzatokban foglaltakkal való összhangját,
b) ajánlásokat fogalmaz meg az a) pontban meghatározott vizsgálat eredményének megfelelően,
c) ellenőrzi a b) pont szerinti ajánlásaiban foglaltak megvalósítását és
d) jelentést készít a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató igazgatósága és felügyelő bizottsága számára.
Könyvvizsgálat
97. §
(1) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a könyvvizsgálói feladatok ellátására annak az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgálónak ad megbízást, aki vagy amely a Gt.</a> könyvvizsgálóra vonatkozó rendelkezéseinek megfelel ésa) rendelkezik pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítéssel,
b) nem rendelkezik a befektetési vállalkozásban, illetőleg árutőzsdei szolgáltatóban közvetlen vagy közvetett tulajdonnal,
c) közeli hozzátartozója nem rendelkezik a befektetési vállalkozásban, illetőleg árutőzsdei szolgáltatóban közvetlen vagy közvetett tulajdonnal,
d) nincs a befektetési vállalkozással, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóval szemben fennálló tartozása,
e) közeli hozzátartozójának nincs a befektetési vállalkozással, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóval szemben fennálló tartozása, és
f) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa a könyvvizsgáló társaságban nem rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdonnal.
(2) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és nem hosszabbítható meg, valamint a könyvvizsgálói társaság által alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a befektetési vállalkozásnál, illetőleg árutőzsdei szolgáltatónál.
(3) A könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb öt befektetési vállalkozásnál, illetőleg öt árutőzsdei szolgáltatónál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és az egy befektetési vállalkozástól, illetőleg árutőzsdei szolgáltatótól származó jövedelme vagy árbevétele nem haladhatja meg az éves jövedelmének vagy árbevételének harminc százalékát azzal, hogy ha a könyvvizsgáló egy könyvvizsgáló társaság alkalmazottja vagy megbízottja, akkor ennek a könyvvizsgálói társaságnak az éves árbevételének legfeljebb tíz százaléka származhat egy befektetési vállalkozástól, illetőleg árutőzsdei szolgáltatótól.
(4) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a könyvvizsgálóval - az éves beszámoló könyvvizsgálatára - kötött szerződést a Felügyelet számára megküldi.
98. §
(1) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által megbízott könyvvizsgáló a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató tájékoztatásával egyidejűleg írásban tájékoztatja a Felügyeletet, ha vizsgálata során olyan tényt állapított meg, amely alapjána) korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé,
b) bűncselekmény elkövetésére, jogszabály megsértésére vagy a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató belső szabályzatának súlyos megsértésére, vagy ezek veszélyére utaló körülményeket észlel,
c) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz megőrzését nem látja biztosítottnak,
d) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató belső ellenőrzési és megfelelési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg, vagy
e) közte és a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személye között jelentős véleménykülönbség alakult ki a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés szempontjából lényeges kérdésekben.
(2) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató összevont (konszolidált) éves beszámolóját felülvizsgáló könyvvizsgáló írásban haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a befektetési vállalkozással, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóval ellenőrző befolyás miatt szoros kapcsolatban álló vállalkozásnál olyan tényt állapít meg, amely a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató folyamatos működését kedvezőtlenül érinti, vagy az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltak fennállására utal.
(3) Az (1) bekezdésben felsorolt eseteken kívül
a) a könyvvizsgáló jogosult a Felügyelettel konzultálni és a Felügyeletet vizsgálata eredményéről tájékoztatni, és
b) a Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól a vizsgálata megállapításairól közvetlenül tájékoztatást kérni.
(4) A könyvvizsgálót- jóhiszeműsége esetén - nem terheli felelősség az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bejelentése esetén akkor sem, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul.
99. §
(1) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató könyvvizsgálója az éves beszámoló vizsgálata mellett megvizsgáljaa) az értékelés szakmai helyességét,
b) az előírt és szükséges értékhelyesbítések és leírások elvégzését,
c) az előírt és szükséges tartalékok képzésének megtörténtét,
d) a kockázatkezelési modellek megfelelőségét,
e) a szavatoló tőkére, a tőkeszükségletre, a tőkemegfelelésre, a folyamatos fizetőképességre vonatkozó szabályok betartását,
f) az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok betartását, és
g) a megfelelő ellenőrzési rendszerek működését.
(2) A könyvvizsgáló az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó megállapításait külön kiegészítő jelentésben rögzíti, és ezt az igazgatóságnak, az ügyvezetőnek, a felügyelő bizottság elnökének, valamint a Felügyeletnek a tárgyévet követő évben az auditálás befejezését, de legkésőbb a közgyűlést követő tizenöt napon belül megküldi.
(3) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján - az éves beszámoló jóváhagyása előtt - a befektetési vállalkozásnál, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatónál kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót vizsgáltassa felül, helyesbítse, vagy gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő hitelesíttetéséről.
(4) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a befektetési vállalkozást, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatót az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgáltatására, majd ennek a Felügyelet felé történő megküldésére.
XX. FEJEZET
KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYOK
Kockázatvállalás és kockázatkezelés
100. §
(1) A befektetési vállalkozás biztosítjaa) az általa vállalt vagy a nála keletkező kockázatok megfelelő mérését,
b) az általa vállalt vagy a nála keletkező kockázatok behatárolását szolgáló megfelelő limitrendszerek létrehozását és tényleges működtetését,
c) a vállalt kockázatokra vonatkozó megfelelő, rendszeres és rendkívüli jelentési rendszer kiépítését, és
d) a személyi és tárgyi feltételeknek megfelelő, a biztonságos működésnek és a jogszabályoknak való megfelelést biztosító kockázatvállalást.
(2) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében az ügyféllel és ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatait folyamatosan értékeli, figyelemmel a (3)-(4) bekezdésben foglaltakra.
(3) A befektetési vállalkozás a kockázatok - ideértve a befektetési vállalkozás működéséből, a gazdasági környezet változásából és a befektetési hitelnyújtási tevékenységből adódó kockázatokat is - azonosítása, kezelése, ellenőrzése és csökkentése érdekében kockázatkezelési szabályzatot készít, amelyet a befektetési vállalkozás igazgatósága, illetőleg igazgatótanácsa hagy jóvá, és amely
a) lehetővé teszi a befektetési vállalkozás működésével és tevékenységével összefüggő, a hitelezési tevékenységével kapcsolatos, valamint a gazdasági környezetében bekövetkező változásból adódó kockázat azonosítását, figyelemmel a 78. §-ban foglaltakra,
b) tartalmazza a befektetési vállalkozás kockázatvállalása mértékének megállapítására vonatkozó szabályokat, illetve a kockázatvállalás mértékére vonatkozó korlátozásokat,
c) az a) és a b) pontban foglaltakra figyelemmel meghatározza a kockázat kezelésének módszertani és eljárási szabályait.
(4) A befektetési vállalkozás a (3) bekezdésben meghatározott szabályzatban külön kitér
a) a nem saját számlás kereskedéshez kapcsolódó, kamatlábváltozásból adódó kockázatok értékelésére és kezelésére,
b) azon értékpapírosítási ügyletekből származó kockázatokra, amelyekkel kapcsolatban a befektetési vállalkozás eszközátruházóként (originator) vagy szponzorként lép fel, különösen annak biztosítása érdekében, hogy az ügylet gazdasági tartalma teljes mértékben tükröződjön a kockázatértékelési és -kezelési döntésekben, és
c) a nettó finanszírozási pozíció és az ezzel kapcsolatos követelmények folyamatos és előremutató módon történő mérésére és kezelésére.
(5) A befektetési vállalkozás a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott nettó finanszírozási pozícióval (eszköz-, forrásszerkezettel és lejárati összhanggal) kapcsolatos döntéseket alátámasztó feltételezéseket rendszeresen felülvizsgálja. (6) A befektetési vállalkozás vészhelyzeti és üzletmenet-folytonossági tervet készít
a) a folyamatos működés és a súlyos üzletviteli fennakadás esetén bekövetkező veszteség mérséklésére, és
b) a likviditási válsághelyzet kezelésére.
(7) A befektetési vállalkozás a lejárat előtti visszaváltás, visszaadás lehetőségét biztosító, rulírozó értékpapírosítási ügyletek esetére a terv szerinti és a lejárat előtti visszaváltás, visszaadás hatásait figyelembe vevő likviditási tervet készít.
(8) A befektetési vállalkozás rendszeresen
a) ellenőrzi a (3) bekezdésben meghatározott kockázatkezelési szabályzatban foglaltak betartását,
b) értékeli a kockázatkezelési szabályzatban foglaltak összhangját a befektetési vállalkozás működésével és tevékenységével,
c) ellenőrzi és értékeli az a) és b) pontban foglalt kötelezettségek teljesítésében tapasztalt hiányosságok feltárását, és a kockázatkezelési szabályzat szerinti működés helyreállításának módját és eljárását.
101. §
(1) A befektetési vállalkozás a 100. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a kockázatvállalás mértékét úgy határozza meg, hogy az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatok összértékét, az ügyfélhez, illetőleg az ügyfélcsoporthoz kapcsolódó pozíció és kockázatvállalás kockázatait összeadja.(2) A befektetési vállalkozás által egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatok összértéke - a (3) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel - nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás 105. § (1) bekezdése szerinti szavatoló tőkéjének huszonöt százalékát.
(3) Ha az ügyfél vagy az ügyfélcsoport bármely tagja a befektetési vállalkozás kapcsolt vállalkozása, a befektetési vállalkozás által vállalható kockázatok összértéke - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás 105. § (1) bekezdése szerinti szavatoló tőkéjének húsz százalékát.
(4) A befektetési vállalkozás egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni, a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének tíz százalékát meghaladó összértékű kockázatvállalásainak (a továbbiakban: nagykockázat-vállalás) együttes összege - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - nem haladhatja meg a szavatoló tőkéjének nyolcszorosát.
(5) A befektetési vállalkozás a (2)-(4) bekezdésben foglalt, kockázatvállalás mértékére vonatkozó korlátot átlépheti, ha ez az átlépés a 103. § szerinti kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások eredménye.
(6) A nagykockázat vállalása során a befektetési vállalkozás által vállalt kezességet és garanciát, továbbá a befektetési vállalkozás bármilyen jövőbeni vagy függő kötelezettségét - a határidős ügyletek kivételével - ötvenszázalékos értéken, a határidős ügyleteket a tőkemegfelelés szabályaira vonatkozó külön jogszabályban foglaltak szerint meghatározott ügyletkockázati súlyokkal korrigálva kell figyelembe venni.
(7) Ha a befektetési szolgáltatási tevékenységet e törvény rendelkezései alapján hitelintézet végzi, az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatok összértékének meghatározása során a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások alapján számított kockázatokat és a Hpt. alapján számított kockázatokat összevontan veszi figyelembe.
(8) Nem kell a (2)-(4) bekezdésben foglaltakat alkalmazni az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban foglalt esetben.
102. §
(1) Az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat és annak leányvállalatai, vagy egy Uszintű pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalataia) az eszköz vagy mérlegen kívüli tételek kockázattal súlyozott értékének e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott belső minősítésen alapuló módszerrel történő számítását,
b) a központi kormányokkal, központi bankokkal, hitelintézetekkel, befektetési vállalkozásokkal és vállalatokkal szemben fennálló követelések vagy függő követelések esetén a saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitel-egyenértékesítési tényező becslések alkalmazását,
c) a működési kockázat tőkekövetelményének e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott fejlett mérési módszerrel történő számítását, vagy
d) a partnerkockázat tőkekövetelményének e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott belső modell módszer szerinti számítását együttesen is alkalmazhatják.
(2) Az (1) bekezdés szerinti együttes alkalmazáshoz az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélye szükséges.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelmet a EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat nyújtja be a székhelye székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságához.
(4) Ha a (3) bekezdés szerint eljáró felügyeleti hatóság a Felügyelet, az engedélyt a 174. § szabályai szerint, az ott meghatározott eljárásában adja meg.
Kereskedési könyv
103. §
(1) A befektetési vállalkozás a kereskedési szándékkal vagy a kereskedési könyv elemeinek fedezése céljából tartott pénzügyi eszközből és áruból álló pozícióit a kereskedési könyv tartalmazza.(2) A befektetési vállalkozás a kereskedési szándékot az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott stratégia, szabályzat és eljárás alapján igazolja.
(3) A befektetési vállalkozás a kereskedési könyv vezetéséről szóló szabályzatot készít, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály szerinti rendszert és ellenőrzési mechanizmust dolgoz ki, és a kereskedési könyv vezetése során ezek szerint jár el.
(4) A befektetési vállalkozás a (3) bekezdésben meghatározott kereskedési könyv vezetéséről szóló szabályzatban meghatározza a besorolás elveit, és azok alkalmazása során - a külön törvény alapján készített - számviteli politikájával összhangban jár el.
(5) A kereskedési könyv vezetéséről szóló szabályzatban meghatározott besorolási elvek
a) változtatása egy évben egyszer történhet,
b) változtatását a befektetési vállalkozás részletesen írásban indokolja,
c) változtatását a befektetési vállalkozás a kereskedési könyv vezetéséről szóló szabályzat módosítása formájában a b) pontban meghatározott indokolással együttesen haladéktalanul megküldi a Felügyeletnek, és
d) az újonnan megállapított besorolási elv alkalmazásának első napja - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a megállapítás évét követő naptári év első napja.
(6) A Felügyelet - indokolt esetben - az (5) bekezdés d) pontjában foglaltaktól eltérő alkalmazási határidőt is engedélyezhet.
(7) A kereskedési könyvben kizárólag olyan pénzügyi eszköz és áru szerepelhet, amely
a) fedezeti ügylet tárgya lehet, és
b) forgalomképessége vagy forgalmazhatósága nem korlátozott.
(8) A befektetési vállalkozás belső fedezeti ügyletet az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott esetben vehet figyelembe.
(9) A befektetési vállalkozásnak olyan információs, nyilvántartási és értékelési rendszerrel kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások kockázatainak és tőkeszükségletének naprakész megállapítását.
104. §
(1) A befektetési vállalkozás a kereskedési könyvben nyilvántartott ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően, a prudens működés követelményére figyelemmel értékeli a piaci kockázatok szempontjából.(2) A befektetési vállalkozás a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások
a) piaci értékét és kockázatát - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - naponta állapítja meg,
b) értékelését a külön jogszabályban meghatározott értékelési elveknek és értékelési eljárásoknak megfelelően végzi.
(3) A befektetési vállalkozás az általa vállalt kockázatok tekintetében kockázatkezelési szabályokat dolgoz ki, amelyet a befektetési vállalkozás igazgatósága hagy jóvá, s amelyben meghatározza a kockázatvállalás felelősségi kereteit, a kockázatvállalás legmagasabb mértékét, a kockázatvállalás ellenőrzését és a veszteség lehető legalacsonyabb mértékre történő csökkentésének módját.
A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje, tőkeszükséglete
105. §
(1) A befektetési vállalkozásnak - a működőképesség folytonosságának fenntartása és a befektetők védelme érdekében - az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító, megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenheta) a 13. §-ban meghatározott összeg, vagy
b) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban foglaltak alapján meghatározott,
ba) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások pozíciókockázattal, elszámolási és partnerkockázattal, valamint nagykockázat-vállalással kapcsolatos tőkekövetelmény,
bb) a tevékenység egészében meglévő hitelkockázattal kapcsolatos tőkekövetelmény,
bc) a tevékenység egészében meglévő működési kockázattal kapcsolatos tőkekövetelmény, és
bd) a tevékenység egészében meglévő devizaárfolyam-kockázattal és árukockázattal kapcsolatos tőkekövetelmény
összege alá.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szavatoló tőke mértékének meghatározása során az (1) bekezdés a) és b) pontja szerint számított érték közül a magasabbat kell irányadónak tekinteni.
(3) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdés alapján szükséges szavatoló tőke összegét - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott módon - naponta számítja ki.
(4) A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének meghatározása során a szavatoló tőke összegének kiszámítására a 2. mellékletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tőkekövetelménynek a 2. melléklet 19. pontjában meghatározott szavatoló tőke összeg kell, hogy megfeleljen.
(5) A Felügyelet az (1) bekezdés b) pontjától eltérően, a 162. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat keretében a befektetési vállalkozás számára a 164. § (1) bekezdés t) pontja alapján többlet-tőkekövetelményt írhat elő.
(6) Ha a szavatoló tőke összege az (1) bekezdés b) pontjában és az (5) bekezdésben foglalt tőkekövetelmény összegének százhúsz százalékánál kevesebb, a befektetési vállalkozás a 2. melléklet 23. pontjában foglalt kiegészítő alárendelt kölcsöntőkével kapcsolatos mindennemű kifizetésről értesíti a Felügyeletet.
(7) Ha a befektetési vállalkozás működésében az előző üzleti évhez képest nagymértékű változás következik be, a Felügyelet előírhatja, hogy a befektetési vállalkozás az (1) bekezdése alapján megállapított szavatoló tőke összegét vizsgálja felül.
106. §
(1) A befektetési vállalkozás megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és eljárással rendelkezik ahhoz, hogy az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenysége és kiegészítő szolgáltatása kapcsán, valamint a működése során vállalt, illetőleg felmerülő kockázatai fedezetéhez szükséges tőke mértékét és összegét - összhangban a 105. §-ban foglaltakkal - meghatározza és folyamatosan fenntartsa.(2) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott stratégiát és eljárást legalább évente egyszer felülvizsgálja, amelynek során gondoskodik arról, hogy ennek tartalma összhangban legyen az általa végzett tevékenység jellegével, összetettségével és méretével.
(3) A EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat, az EGT-állambeli pénzügyi holding társaság anyavállalat, az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat és az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak a Tpt. 181/A. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon is köteles megfelelni.
(4) Ha egy befektetési vállalkozás ellenőrző befolyás alatt áll vagy egy vállalkozás ezen befektetési vállalkozásban részesedési viszonnyal rendelkezik és a befektetési vállalkozás maga is ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban, befektetési alapkezelőben vagy járulékos vállalkozásban, akkor a befektetési vállalkozás az (1) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek a Tpt. 181/A. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon is köteles megfelelni.
107. §
(1) A befektetési vállalkozás a 100-106. §-ban foglaltakhoz kapcsolódóan, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott információkat - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra - a (3) bekezdésben foglalt helyen közzéteszi.(2) Ha a befektetési vállalkozás
a) nem anyavállalat, nem leányvállalat vagy nem tartozik az összevont alapú felügyelet hatálya alá, akkor az (1) bekezdés szerinti információkat egyedi alapon,
b) az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat és az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás leányvállalata a Tpt. 181/A. § (2) bekezdése szerinti hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi vállalkozás, befektetési alapkezelő és járulékos vállalkozás vonatkozásában összevont alapon hozza nyilvánosságra.
(3) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdés szerinti információt
a) a saját honlapján vagy
b) ha a Felügyelet a jogszabályban meghatározott közzétételi kötelezettségek teljesítése céljából létrehozott ilyen honlapot, akkor ezen a honlapon teszi közzé.
(4) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdés szerint nyilvánosságra hozott információt a nyilvánosságra hozatallal egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére.
A vezető állású személyek, alkalmazottak és egyéb érintett személyek saját ügyletei
108. §
(1) A befektetési vállalkozás alkalmazottja saját, vele egy háztartásban élő személy, közeli hozzátartozója és egyéb módon érintett személy nevében vagy javára - az (5) és (6) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - nem köthet olyan ügyletet, amelya) bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,
b) üzleti titok, értékpapírtitok, biztosítási titok, banktitok, pénztártitok, vagy az adatvédelemről szóló jogszabályok által védett információ jogszerűtlen feltárásával és felhasználásával jár, vagy
c) nem áll összhangban a befektetési vállalkozás e törvényben meghatározott kötelezettségeivel.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyéb módon érintett személynek azt kell tekinteni, aki a befektetési vállalkozás alkalmazottjával vagy az (5) bekezdésben meghatározott személyekkel olyan kapcsolatban áll, amelyből eredően a befektetési vállalkozás alkalmazottjának vagy az (5) bekezdésben meghatározott személynek anyagi érdeke fűződik az ügylethez.
(3) A befektetési vállalkozás alkalmazottja nem adhat olyan tartalmú befektetési tanácsot, illetve más módon sem bírhat rá ügyfelet vagy harmadik személyt - ide nem értve azt az esetet, ha az a munkaköréből vagy a vállalt szerződéses kötelezettségéből adódik - arra, hogy olyan ügyletet kössön, amely, ha azt az alkalmazott saját nevében vagy saját javára kötné, az (1) bekezdés szerinti tilalom alá esne.
(4) A befektetési vállalkozás alkalmazottja nem közölhet - ide nem értve azt az esetet, ha az a munkaköréből vagy a vállalt szerződéses kötelezettségéből adódik - az ügyféllel vagy harmadik személlyel olyan információt, - függetlenül attól, hogy azzal a bennfentes információ átadására vonatkozó szabályokat megsérti-e vagy sem - amely birtokában az ügyfél vagy a harmadik személy nagy valószínűséggel
a) olyan, pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletbe kezd, amely az (1) bekezdés szerinti tilalom alá esne, vagy
b) további személyt az a) pontban foglalt ügylet megkötésére bíztatna, vagy számára ilyen ügylet megkötésére vonatkozó tanácsot adna és ezzel a körülménnyel a befektetési vállalkozás alkalmazottja tisztában van vagy tőle elvárható módon tisztában kellene lennie.
(5) Az (1)-(4) és (6) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell
a) az e törvény szerint a befektetési vállalkozással kötött kiszervezésre vonatkozó megállapodás alapján a kiszervezést végzőre és alkalmazottaira, és
b) a befektetési vállalkozással kötött közvetítői tevékenységre vonatkozó megállapodás alapján közvetítői tevékenységet végzőre, vezető állású személyeire és alkalmazottaira.
(6) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni
a) a befektetési vállalkozás azon alkalmazottja vagy az (5) bekezdésben foglalt személy esetében, aki nem vesz részt és tevékenységével nem is kapcsolódik a befektetési szolgáltatási tevékenységhez vagy a kiegészítő szolgáltatás nyújtásához,
b) a befektetési vállalkozás alkalmazottja vagy az (5) bekezdésben foglalt személy portfóliókezelési tevékenység keretében nyújtott szolgáltatást vesz igénybe és a szolgáltatás nyújtását megelőzően sem közötte és a portfóliókezelési tevékenységet végző, sem pedig a portfóliókezelési tevékenységet végző és a között a személy vagy szervezet között, akinek a nevében vagy javára a megbízást végrehajtják, és
c) ha befektetési vállalkozás alkalmazottja vagy az (5) bekezdésben foglalt személy kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapírra vonatkozó ügyletre ad megbízást és nem rendelkezik döntési hatáskörrel az adott kollektív befektetési forma eszközeinek összetételével, befektetési döntéseivel kapcsolatosan.
109. §
(1) A befektetési vállalkozás a munkaviszony létesítésének, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrehozásának időpontjában tájékoztatja az alkalmazottját, illetve foglalkoztatottját (a továbbiakban együtt: alkalmazott) és a 108. § (5) bekezdésében meghatározottakat a 108. § (1), (3) és (4) bekezdés szerinti tilalom alá eső ügyletekre vonatkozó szabályokról.(2) A befektetési vállalkozás kötelezi az alkalmazottját és a 108. § (5) bekezdésében meghatározottakat, hogy a 109. § (1), (3) és (4) bekezdés szerinti tilalom alá nem eső ügyletükre vonatkozó megállapodás megkötését követően azt haladéktalanul jelentsék be a befektetési vállalkozásnak.
(3) A befektetési vállalkozás nyilvántartást vezet a (2) bekezdésben meghatározott, valamint az általa más módon feltárt, de a 108. § (1), (3) és (4) bekezdésének hatálya alá eső ügyletekről.
Összeférhetetlenség
110. §
(1) A befektetési vállalkozás az ügyfél számára hátrányos érdek-összeütközések elkerülése, feltárása és kezelése céljából szabályzatot készít (a továbbiakban: összeférhetetlenségi politika), amelyet az igazgatóság, illetőleg az igazgatótanács hagy jóvá.(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi politika
a) megjelöli azokat a körülményeket, amelyek adott befektetési szolgáltatási tevékenység vagy a kiegészítő szolgáltatás esetében olyan érdekkonfliktushoz vezetnek vagy vezethetnek, amely az ügyfélre nézve hátrányos következménnyel járhat, és
b) tartalmazza azon részletes eljárási szabályokat és intézkedéseket, amelyek az a) pontban meghatározott érdekkonfliktus kezelését célozzák.
(3) A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárási szabályok és intézkedések szerint azok a vezető állású személyek, alkalmazottak, valamint a 108. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott személyek, akik az (1) bekezdésben meghatározott helyzetbe kerülhetnek, a befektetési vállalkozás tevékenységének és méretének, valamint az ügyfélnek okozható kár súlyosságának figyelembevételével a lehető legnagyobb függetlenséggel végezzék tevékenységüket.
(4) A befektetési vállalkozás az összeférhetetlenségi politikájában a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárási szabályai és intézkedései között a (3) bekezdésben foglalt lehető legnagyobb függetlenség biztosítása érdekében
a) úgy szabályozza az egyes befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében feladatot ellátó alkalmazottak közötti információáramlást, hogy az ellenőrizhető legyen és azzal az ügyfél számára a lehetséges érdek-összeütközésből adódó károkozást megelőzze,
b) különálló ellenőrzést biztosít azon alkalmazottak számára, akik olyan ügyfelek nevében vagy javára végzett befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében látnak el feladatot, akik érdekei között konfliktus állhat fenn, vagy akik más módon fennálló érdekkonfliktust jelenítenek meg, ideértve azt az esetet is, amikor ezt az ügyfél nevében vagy javára végzett tevékenység és a befektetési vállalkozás saját számlájára végrehajtandó ügylet okozza,
c) kizárja azon alkalmazottak javadalmazása közötti közvetlen kapcsolatot vagy összefüggést, akik olyan befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében látnak el feladatot, amely érdekkonfliktust keletkeztethet,
d) megakadályozza, hogy bármilyen olyan személy, aki a befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében nem rendelkezik feladattal, bármilyen módon befolyásolhassa azt az alkalmazottat, aki ilyen feladatot lát el,
e) megakadályozza, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében feladatot ellátó alkalmazott párhuzamosan ellátandó, vagy egymásra épülő feladatai ellátása során esetleg kialakuló érdekkonfliktus ellenőrzése akadályokba ütközzön.
XXI. FEJEZET
A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉB KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK
A közvetítőre és a közvetítő igénybevételére vonatkozó szabályok
111. §
(1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a befektetési szolgáltatási tevékenysége végzéséhez, illetőleg árutőzsdei szolgáltatása nyújtásához közvetítőt vehet igénybe.(2) Az (1) bekezdés szerinti közvetítő lehet
a) függő ügynök, és
b) befektetési vállalkozás.
(3) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató az általa igénybevett közvetítő tevékenységért, az e törvényben foglaltak betartásáért teljes felelősséggel tartozik.
112. §
(1) A befektetési vállalkozás a 111. § (1) bekezdése szerinti megállapodást azzala) a Magyar Köztársaság területén székhellyel, lakhellyel (tartózkodási hellyel) rendelkező függő ügynökkel köthet, amely szerepel a Felügyelet 159. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásában, vagy
b) más EGT-államban székhellyel, lakóhellyel (tartózkodási hellyel) rendelkező függő ügynökkel köthet, amelyet a székhelye, lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága, vagy a 159. § (3) szerinti esetben a Felügyelet nyilvántartásba vett.
(2) Az árutőzsdei szolgáltató a 111. § (1) bekezdése szerinti megállapodást az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott függő ügynökkel köthet.
113. §
(1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló szerződése megkötését - ha a szerződést függő ügynökkel kötötte - a szerződés megkötését követő öt munkanapon belül bejelenti a Felügyeletnek.(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés tartalmazza
a) a függő ügynök nevét és székhelyét,
b) azt a befektetési szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő szolgáltatást, illetőleg árutőzsdei szolgáltatást, amely tekintetében a közvetítői tevékenységet végzi, és
c) annak igazolását, hogy a függő ügynök rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges tárgyi, technikai és személyi feltételekkel.
114. §
(1) Befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenység - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Felügyelet e törvény szerinti, az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, a 111-116. §-ban foglalt rendelkezések szerint végezhető.(2) A más EGT-államban székhellyel rendelkező közvetítő a Magyar Köztársaság területén határon átnyúló tevékenységet akkor végezhet és fióktelepet akkor létesíthet, ha rendelkezik a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság e tevékenység végzésére jogosító engedélyével.
115. §
(1) A 111. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott függő ügynök egyidejűleg egy befektetési vállalkozással, illetőleg egy árutőzsdei szolgáltatóval állhat olyan szerződéses kapcsolatban, amely befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetőleg árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányul.(2) A függő ügynökre vonatkozó, (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem érinti a más jogszabály szerint végzett ügynöki vagy közvetítői tevékenységét, ha az adott jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik.
(3) Több befektetési vállalkozással vagy árutőzsdei szolgáltatóval befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetőleg árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló szerződés alapján ilyen tevékenységet csak befektetési vállalkozás végezhet.
(4) A függő ügynök a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenységéhez további közvetítőt nem vehet igénybe.
(5) A függő ügynök a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenységéhez olyan közreműködőt vehet igénybe, amelynek tevékenysége önmagában nem minősül a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenységnek.
(6) A 111. § (2) bekezdésében meghatározott közvetítő a 111. § (1) bekezdés szerint őt megbízó befektetési vállalkozás nevében létrehozandó szerződést megelőzően a leendő szerződő felet tájékoztatja arról, hogy
a) a közvetítést függő ügynökként vagy befektetési vállalkozásként végzi, és
b) mely befektetési vállalkozás nevében jár el.
116. §
(1) Természetes személy függő ügynök és függő ügynökként tevékenységet végző jogi személyiség nélküli gazdasági társaság természetes személy tagja az lehet, akia) büntetlen előéletű,
b) nem áll foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt,
c) ellen a Felügyelet vagy más EGT-állam felügyeleti hatósága az elmúlt három évben, határozatában nem állapította meg a befektetési szolgáltatási tevékenységre vagy a kiegészítő szolgáltatásra, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatásra vonatkozó jogszabályokban vagy jogszabály szerinti szabályzatokban foglaltak megsértését, és
d) rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel.
(2) A gazdasági társasági formában működő függő ügynök befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetőleg árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló szerződést akkor köthet, ha
a) ellene a Felügyelet vagy más EGT-állam felügyeleti hatósága az elmúlt három évben, határozatában nem állapította meg a befektetési szolgáltatási tevékenységre vagy a kiegészítő befektetési szolgáltatásra, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatásra vonatkozó jogszabályokban vagy jogszabály szerinti szabályzatokban foglaltak megsértését,
b) rendelkezik az a) pontban megjelölt tevékenység ellátásához szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételekkel.
Titoktartás
117. §
(1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési vállalkozásban és az árutőzsdei szolgáltatóbana) tulajdoni részesedéssel rendelkező,
b) tulajdoni részesedést szerezni kívánó,
c) vezető állású, és
d) alkalmazottként foglalkoztatott
személy, vagy bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az üzleti titkot - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - időbeli korlátozás nélkül köteles megőrizni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében törvény felhatalmazása alapján eljáró
a) Felügyelettel, felügyeleti hatósággal,
b) Befektető-védelmi Alappal,
c) MNB-vel,
d) Állami Számvevőszékkel,
e) állami adóhatósággal,
f) Gazdasági Versenyhivatallal,
g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel,
h) nemzetbiztonsági szolgálattal,
i) fogyasztóvédelmi hatósággal
szemben.
(3) A (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség az eljárás tárgyát képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a hatáskörében eljáró,
a) a folyamatban lévő büntetőeljárás, a feljelentés kiegészítése keretében a nyomozó hatósággal és a feladatkörében eljáró ügyészséggel,
b) büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,
c) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),
d) a fogyasztóvédelmi hatósággal
szemben.
(4) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Tpt. 205. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése.
(5) Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.
(6) Befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató jogutód nélküli megszűnése esetén az általuk kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
118. §
(1) A befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, illetőleg a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személye és alkalmazottja, valamint bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az értékpapírtitkot köteles időbeli korlátozás nélkül megőrizni.(2) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az értékpapírtitkot harmadik személynek - az ügyfél egyidejű tájékoztatása mellett - csak akkor adja ki, ha
a) az ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapírtitok körébe tartozó adatokat pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad,
b) a (3)-(4) és (7) bekezdésben foglalt rendelkezések az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést adnak, vagy
c) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató ügyféllel szemben fennálló követelése értékesítése vagy lejárt követelése érvényesítése ezt szükségessé teszi.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn
a) a hatáskörében eljáró Felügyelettel, Befektető-védelmi Alappal, Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB-vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal,
b) a jogszabályban meghatározott tevékenységi körében eljáró szabályozott piaccal, multilaterális kereskedési rendszer működtetőjével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi értéktárral, a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel, valamint az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),
c) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a hatáskörében eljáró gyámhatósággal;
d) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval,
e) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését folytató nyomozó hatósággal, valamint a hatáskörében eljáró ügyészséggel,
f) a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve az önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,
g) külön törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
h) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
i) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal,
j) a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal, és
k) a feladatkörében eljáró fogyasztóvédelmi hatósággal szemben, e szerveknek a befektetési vállalkozáshoz, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha
a) az állami adóhatóság nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatótól, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot,
b) a Felügyelet a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban meghatározott módon kér, illetőleg továbbít adatot, ha az együttműködési megállapodás vagy a külföldi felügyeleti hatóság megkeresése tartalmazza az általa aláírt titoktartási záradékot,
c) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatótól, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot,
d) a Befektető-védelmi Alap által külföldi befektetővédelmi rendszer, valamint külföldi felügyeleti hatóság részére, együttműködési megállapodásban rögzített módon kerül sor adattovábbításra, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított,
e) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az Art. 52. §-ának (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot.
(5) A (4) bekezdés a)-e) pontja szerinti írásbeli megkeresésben meg kell jelölni
a) azt az ügyfelet, ügyfélkört vagy számlát, akiről vagy amelyről a (4) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság az értékpapírtitok kiadását kéri, és
b) a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha a feladatkörében eljáró MNB vagy a Felügyelet helyszíni ellenőrzést folytat.
(6) A (3) és (4) bekezdés szerint adatkérésre jogosult szerv vagy hatóság a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkérésében megjelölt.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az általa megvalósított korlátozó intézkedésekről
a) az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott rendeletek, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok,
b) az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján, a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott közös álláspontok alapján, az abban foglalt kötelezettség teljesítése érdekében tájékoztatja a minisztériumot.
(8) A minisztérium a (7) bekezdésben foglaltak alapján birtokába került adatokat jogosult
a) más EGT-államoknak és intézményeiknek továbbítani,
b) kölcsönös ellenőrzés céljából öt évig megőrizni, és
c) statisztikai adatszolgáltatás céljából - személyazonosításra alkalmatlan módon - felhasználni.
(9) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a (2)-(4) és (7) bekezdésben, valamint a 119. § (1) bekezdésében foglalt esetekben az értékpapírtitok kiadását - az (1) bekezdésre történő hivatkozással - nem tagadhatja meg.
(10) Befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató jogutód nélküli megszűnése esetén az általuk kezelt értékpapírtitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
119. §
(1) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számlaa) kábítószer-kereskedelemmel,
b) terrorizmussal,
c) illegális fegyverkereskedelemmel,
d) pénzmosással,
e) szervezett bűnözéssel,
f) bennfentes kereskedelemmel, vagy
g) piacbefolyásolással
áll összefüggésben.
(2) A 118. § (3) bekezdésének e), g) és h) pontja, valamint az (1) bekezdésben foglaltak szerint történő adatátadásról az érintett ügyfél nem tájékoztatható.
120. §
Nem jelenti az értékpapírtitok sérelméta) az olyan összesített adat szolgáltatása, amelyből az ügyfél személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) a számla-tulajdonos nevére, számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás,
c) a referenciaadat-szolgáltató részéről a KHR-nek, illetve e rendszerből a referenciaadatszolgáltató részére nyújtott, a jogszabályban foglaltaknak megfelelő adatszolgáltatás,
d) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által megbízott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint az intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítóintézetnek a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás,
e) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által a külföldi befektetési szolgáltató, illetőleg árutőzsdei szolgáltató számára történő adattovábbítás, ha
ea) az ügyfél ahhoz írásban hozzájárult,
eb) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei a külföldi befektetési vállalkozásnál, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatónál minden egyes adatra nézve biztosítottak,
ec) a külföldi befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal,
f) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a befektetési vállalkozásban, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóban befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést szerezni kívánó személynek vagy szervezetnek, a szerződéses kötelezettségek állományának átruházásáról szóló megállapodás szerinti átvevő társaságnak, illetve ezek tulajdonosa vagy jövőbeni tulajdonosa által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás,
g) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírásmintájának bemutatása,
h) a Felügyelet által - az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok betartásával - a befektetési vállalkozásokról, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása
ha) statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal, és
hb) elemzési célból, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a minisztérium részére,
i) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére,
j) a jogsértés elkövetőjével szemben a bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás tárgyában meghozott felügyeleti határozat indoklási részének közzététele,
k) a Tpt. 205. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése,
l) a Pmtv. 5/A. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján az Országos Rendőr-főkapitányság részére történő adatátadás, és
m) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása.
A panaszkezelés
121. §
(1) A befektetési vállalkozás a saját működésével, tevékenységével kapcsolatosan a lakossági ügyféltől származó panasz hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról és a (2) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít.(2) A befektetési vállalkozás a lakossági ügyfél panaszairól és kifogásairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet.
(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza
a) a lakossági ügyfél által tett panasz leírását, a tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
b) a panasz benyújtásának időpontját,
c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását,
d) a c) pontban megjelölt intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
(4) A befektetési vállalkozás a panaszkezelési szabályzatot a lakossági ügyfelek számára ingyenesen írásban, más tartós adathordozón vagy az általa meghatározott honlapon elérhetővé teszi.
A reklámtevékenységre vonatkozó különös szabályok
122. §
(1) A befektetési szolgáltatási tevékenységre, kiegészítő szolgáltatásra, illetőleg árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenységre vonatkozó reklámnak egyértelmű utalást kell tartalmaznia e jellegére vonatkozóan.(2) Az (1) bekezdés szerinti reklámban szereplő tájékoztatás tartalma nem lehet ellentétes a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató által vagy nevében az ügyfél részére e törvény alapján nyújtott tájékoztatás tartalmával.
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott reklám pénzügyi eszközre, befektetési szolgáltatási tevékenységre vagy kiegészítő szolgáltatásra vonatkozó Ptk. szerinti szerződéses ajánlatot vagy ajánlattételre vonatkozó felhívást tartalmaz oly módon, hogy egyúttal közli az ajánlattétel elfogadásának, illetve az ajánlattételre vonatkozó felhívás megtételének módját, tartalmaznia kell a 43. § (3)-(10) bekezdésében meghatározott információkat.
(4) A (3) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a reklám részét képező Ptk szerinti ajánlattétel elfogadásához, illetve a Ptk. szerinti ajánlattételre vonatkozó felhívás megtételéhez szükséges, reklámban közölt eljárás során a 43. § (3)-(10) bekezdésében meghatározott információkat tartalmazó egy vagy több dokumentum tartalmát a leendő szerződő fél, aki az ajánlat szerinti szerződés megkötését követően lakossági ügyfélnek minősül, vagy a lakossági ügyfél megismeri.
Bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek
123. §
(1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg - az i) és k) pontban foglaltak kivételével - közzétenni:a) valamely engedélyezett tevékenység megkezdését,
b) a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni és szavazati hányadukat,
c) a járulékos vállalkozásban történő befolyásszerzést, illetőleg a befolyás megszűnését,
d) a 22-24. §-ban meghatározott személyi körben bekövetkezett változást,
e) a közvetítővel kötött szerződés megkötését, módosítását és megszűnését,
f) fióktelepének, képviseletének helyét, megnyitását és megszűnését,
g) a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés által hozott határozatokat, az utóbbiak lényeges tartalmának összefoglalásával,
h) az ügyfélfogadás szüneteltetésének tervét,
i) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását,
j) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult,
k) a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje tíz százalékát elérő vagy meghaladó hitelfelvételét és hitelfelvételnek minősülő ügyletét,
l) az e törvényben meghatározott közzétételi, nyilvánosságra hozatali kötelezettségek teljesítésére szolgáló közzétételi helyet, és
m) a befektetési vállalkozás anyavállalatának - ha az vegyes tevékenységű holding társaság, illetőleg vegyes pénzügyi holding társaság - azon adatait, amelyek a befektetési vállalkozás felügyelete érdekében szükségesek.
(2) A fióktelep az (1) bekezdésben foglaltakon kívül köteles a Felügyeletnek bejelenteni és ezzel egyidejűleg nyilvánosságra hozni
a) az alapító tulajdonosi szerkezetét és annak ötszázalékos mértéket meghaladó változásait,
b) ha az alapító vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált, vagy ellene csőd-, illetve felszámolási eljárás indult,
c) ha az alapító székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott intézménnyel, vagy bármely államban működő fióktelepével szemben intézkedést, illetve szankciót alkalmazott.
(3) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató köteles a Felügyeletnek megküldeni a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést, valamint ezzel egyidejűleg közzétenni a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói záradékot.
(4) A bejelentési kötelezettségének
a) az (1) bekezdés a), e), f), g) és h) pontja esetében a döntést követő öt napon belül,
b) az (1) bekezdés b) pontja esetén a tárgyévet követő év január 15. napjáig,
c) az (1) bekezdés c) pontja esetén a részesedés megszerzését, illetve elidegenítését követő öt napon belül,
d) az (1) bekezdés d) pontja esetén a kinevezést vagy választást megelőzően, illetve alkalmazása vagy megbízása megszűnését követő öt napon belül,
e) az (1) bekezdés i) pontja esetén a cégbírósági határozat jogerőre emelkedését követő öt napon belül,
f) az (1) bekezdés j) pontja esetén a tudomásra jutástól számított öt napon belül,
g) az (1) bekezdés k) pontja esetén a hitelszerződés megkötését követő két napon belül, és
h) a (3) bekezdés esetén az éves beszámoló elfogadását követő tizenöt napon belül
kell eleget tenni.
(5) Az MNB, a kincstár és az ÁKK Zrt. az (1) bekezdés a), e), f) és h) pontjában meghatározott adatok bejelentésére köteles.
(6) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről külön jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek, és az MNB-nek adatot szolgáltatni.
(7) A Magyar Köztársaság területén bejegyzett befektetési vállalkozás köteles bejelenteni, ha anyavállalata vegyes tevékenységű holding társaság, illetőleg vegyes pénzügyi holding társaság lett, vagy ezen viszony módosul, illetőleg megszűnik.
XXII. FEJEZET
A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZŰNÉSE ÉS AZ ÁLLOMÁNY-ÁTRUHÁZÁS
A jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó általános szabályok
124. §
(1) A részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató, illetőleg a korlátolt felelősségű társasági formában működő árutőzsdei szolgáltató végelszámolására és felszámolására a Ctv., a Cstv. és a Gt.</a>, a szövetkezeti formában működő árutőzsdei szolgáltató végelszámolására és felszámolására a Ctv., a Cstv. és a Sztv., a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató végelszámolására és felszámolására a Ctv., a Cstv. és az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.(2) A befektetési vállalkozás végelszámolójának vagy felszámolójának kizárólag a Hpt. 176/A. § (2) bekezdése szerinti közhasznú társaság jelölhető ki.
Csődeljárás
125. §
Befektetési vállalkozással és árutőzsdei szolgáltatóval szemben csődeljárás nem indítható.Végelszámolás
126. §
(1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató végelszámolását kizárólag a Felügyelet határozatában lehet elrendelni.(2) A Felügyelet a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató végelszámolását elrendelő határozatot hoz, ha
a) a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító e törvény szerinti engedélyét vagy az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedélyét visszavonta, és a befektetési vállalkozás illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a jogutód nélküli megszűnésről dönt, kivéve, ha az engedély visszavonása a 31. § (1) bekezdés c) pontja, illetőleg a 36. § (2) bekezdése alapján történik, vagy
b) a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató alapításra vonatkozó, a külföldi befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató székhelye szerinti állam felügyeleti hatósága által kiadott, e törvény szerint befektetési szolgáltatási tevékenységnek, illetőleg árutőzsdei szolgáltatásnak minősülő tevékenység végzésére jogosító engedélye hatályát veszti.
127. §
(1) A Felügyelet nyolc napon belül kezdeményezi a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató végelszámolását elrendelő határozatának Cégközlönyben történő közzétételét és ezzel egyidejűleg megküldi a cégbíróságnak.(2) A Felügyelet a végelszámolást elrendelő határozatában kijelöli a végelszámolót, és meghatározza a végelszámolás kezdő időpontját, amely nem lehet korábbi, mint a határozat kihirdetésének napja.
128. §
(1) A Felügyelet a végelszámolást elrendelő határozata kihirdetésével egyidejűleg - ha abban a végelszámolás kezdő időpontjaként a határozat kihirdetéséhez képest későbbi időpontot jelöl meg - felügyeleti biztost rendelhet ki és a végelszámolás kezdő időpontjáig teljes körű kifizetési tilalmat rendelhet el.(2) A felügyeleti biztost az (1) bekezdés szerint a Felügyelet akkor rendelheti ki, ha
a) a végelszámolást elrendelő határozata kihirdetésének napjáig felügyeleti biztos kirendelésére nem került sor, és
b) joggal feltételezi, hogy végelszámolást elrendelő határozat kihirdetésének időpontja és a végelszámolás kezdő időpontja közötti időben a végelszámolás eredményességét hátrányosan befolyásoló esemény történhet vagy körülmény alakulhat ki.
(3) A (2) bekezdés szerint kirendelt felügyeleti biztos megbízatása a végelszámolást elrendelő határozat kihirdetésének időpontjától a végelszámoló tevékenysége megkezdésének kezdő napjáig tart.
129. §
A végelszámolási eljárás során a végelszámoló dönthet a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségei állományának átruházásáról.130. §
A végelszámoló díjának összege nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató Ctv. 98. §-a (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységet lezáró beszámoló mérlege szerinti eszközök könyv szerinti értékének 0,4 százalékát.Felszámolás
131. §
A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatásában a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik.132. §
(1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató felszámolási eljárásában az eljárás felfüggesztésének nincs helye.(2) A befektetési vállalkozással és az árutőzsdei szolgáltatóval szemben fennálló követelés esetében a Cstv. 46. §-ának (7) bekezdése nem alkalmazható.
133. §
(1) A Felügyelet a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató ellen felszámolási eljárást kezdeményez, haa) a befektetési vállalkozás befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító, e törvény szerinti engedélyét a 31. § (1) bekezdésének c) pontja, illetőleg a 36. § (2) bekezdése alapján vonta vissza, vagy
b) a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató ellen a székhelye szerinti államban fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárás indult.
(2) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha tudomására jut, hogy ellene felszámolási eljárást kezdeményeztek.
134. §
(1) A bíróság a felszámolás iránti kérelemről annak benyújtásától számított nyolc napon belül határoz.(2) A bíróság felszámolást elrendelő végzése a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható.
(3) A bíróság a Felügyelet által a 133. § (1) bekezdése alapján kezdeményezett felszámolási eljárást a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató, valamint a fióktelep formában működő befektetési vállalkozás, illetőleg a fióktelep formában működő árutőzsdei szolgáltató fizetésképtelenségének megállapítása nélkül rendeli el.
135. §
(1) A Felügyelet a felszámolás iránti kérelem benyújtásának napjától teljes körű kifizetési tilalmat rendel el, ha a felszámolási vagyon jogszerű, a hitelezők és az ügyfelek érdekeinek megfelelő kezelését nem ítéli biztosítottnak.(2) Ha a Felügyelet a felszámolás iránti kérelem benyújtását megelőzően felügyeleti biztos kirendeléséről határozott, a felügyeleti biztos megbízatása a felszámoló kijelölésének napjáig tart.
136. §
(1) A befektetési vállalkozás felszámolása során az ügyfél által a befektetési vállalkozásnál letétbe helyezett pénzügyi eszköz, illetve nyilvántartott pénzeszköz, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, illetve az árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató bármely, az ügyfél javára vezetett számláján, nem képezi a felszámolási vagyon részét.(2) Ha az ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető, (1) bekezdésben meghatározott pénzügyi eszköz, pénzeszköz vagy árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz az ügyfélnek bármely okból nem adható vissza, akkor - a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően - a felszámolási költségek kielégítését követően a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltatás vagyonából először ezen követelést kell kielégíteni.
(3) A másodlagos értékpapír esetében az elsődleges értékpapírt az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában a másodlagos értékpapír tulajdonosa által letétbe helyezett pénzügyi eszköznek kell tekinteni.
(4) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa és vezető tisztségviselője tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz vonatkozásában az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatóak.
(5) A befektetési vállalkozás felszámolása esetén, a 2. mellékletben meghatározott alárendelt kölcsöntőkéből, valamint kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően kell kielégíteni.
137. §
A felszámolási eljárás során a felszámoló dönthet a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségei állományának átruházásáról.138. §
(1) A befektetési vállalkozás felszámolása során tartott egyezségi tárgyaláson a Befektetővédelmi Alap képviselője a Befektető-védelmi Alap által biztosított követelések tekintetében és értékében hitelezőként vesz részt, valamint jogosult megtenni az egyezség létrejöttéhez szükséges engedményeket.(2) A befektetési vállalkozás felszámolása során az egyezségi eljárásban az egyezség jóváhagyásához a Felügyelet engedélye szükséges akkor, ha az egyezség feltétele az e törvény alapján engedélyhez kötött tevékenység továbbfolytatása.
139. §
(1) A felszámoló díjának összege - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra - nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató felszámolása során értékesített vagyontárgyak árbevételének és a befolyt követelések együttes összegének 1,0 százalékát.(2) A felszámoló díja - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - egyezség esetén nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató vagyontárgyai nettó értékének 1,0 százalékát.
(3) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató felszámolójára a Cstv. 59. §-a, valamint 60. §-ának (4)-(6) bekezdése nem alkalmazható.
Állomány-átruházás
140. §
(1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségei állományát - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Felügyelet előzetes engedélye alapján más befektetési vállalkozásra vagy árutőzsdei szolgáltatóra átruházhatja, figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra.(2) A befektetési vállalkozás a szerződéses kötelezettségei állományát árutőzsdei szolgáltatóra nem ruházhatja át.
(3) A befektetési vállalkozás más befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató más árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségeinek állományát veheti át.
(4) A Felügyelet (1) bekezdés szerinti engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatal külön jogszabály szerinti engedélyét.
141. §
(1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségei állományának átruházására a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.(2) A szerződéses kötelezettségek állományának átruházása során az átruházó befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató az átruházásról rendelkező szerződés hatályosulása előtt értesíti az ügyfeleket
a) az átruházás szándékáról, és
b) a (3)-(6) bekezdésben foglaltakról, az értesítésben pedig az ügyfelek figyelmét felhívja, hogy az átvevő üzletszabályzata hol, mikortól és milyen formában tekinthető meg.
(3) Ha az ügyfél a szerződéses kötelezettségek állományát átvevő befektetési vállalkozás vagy ártőzsdei szolgáltató személyét vagy üzletszabályzatát elutasítja, az átadó befektetési vállalkozásnak, illetőleg árutőzsdei szolgáltatónak elküldendő írásbeli nyilatkozatában
a) más befektetési vállalkozást, illetőleg árutőzsdei szolgáltatót jelöl meg, és
b) feltünteti az ott vezetett értékpapírszámla, értékpapír-letéti számla és a befektetéshez kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számla számát.
(4) Az ügyfél részére az átadó befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató legalább harminc napot biztosít a (3) bekezdésben meghatározott nyilatkozat megtételére.
(5) Ha az ügyfél
a) az (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem, vagy
b) a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakhoz képest hiányosan küldi meg nyilatkozatát az átadó befektetési vállalkozásnak, illetőleg árutőzsdei szolgáltatónak, akkor ezt úgy kell tekinteni, hogy az ügyfél az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató személyét és üzletszabályzatát elfogadta.
(6) Az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató személyének és üzletszabályzatának elfogadása esetén az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköze és pénzeszköze a (3) bekezdésben meghatározott értesítésben megjelölt határnaptól az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató kezelésébe kerül, és arra az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató üzletszabályzatának előírásai vonatkoznak.
(7) Az átadó befektetési vállalkozást, illetőleg árutőzsdei szolgáltatót az ügyféllel szemben megillető jogok tekintetében a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(8) Az állomány átruházása következtében felmerülő költség, díj az ügyfélre nem hárítható át.
HETEDIK RÉSZ
A MULTILATERÁLIS KERESKEDÉSI RENDSZER
XXIII. FEJEZET
A MULTILATERÁLIS KERESKEDÉSI RENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI
142. §
(1) Multilaterális kereskedési rendszert befektetési vállalkozás vagy szabályozott piac működtethet (a továbbiakban együtt: piacműködtető).(2) A multilaterális kereskedési rendszer az e törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén létesíthető és működtethető.
(3) Külföldi piacműködtető tevékenységét a Magyar Köztársaság területén - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - csak fióktelepén keresztül végezheti.
(4) A más EGT-államban székhellyel rendelkező piacműködtető határon átnyúló tevékenységet végezhet.
143. §
(1) A multilaterális kereskedési rendszer - figyelemmel a (2)-(3) bekezdésben foglaltakra - a Felügyelet e törvény szerinti engedélye alapján létesíthető és működtethető.(2) A külföldi piacműködtető - ide nem értve a (3) bekezdésben foglaltakat - fióktelepe multilaterális kereskedési rendszert akkor létesíthet vagy működtethet, ha rendelkezik a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeletének az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.
(3) A más EGT-államban székhellyel rendelkező piacműködtető a Magyar Köztársaság területén határon átnyúló tevékenységet akkor végezhet, ha rendelkezik a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságnak az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.
144. §
(1) A piacműködtető olyan kereskedési, nyilvántartási rendszerrel, eljárással és szervezeti megoldással rendelkezik, amely biztosítjaa) a kereskedési rendszerhez való megkülönböztetés-mentes hozzáférést,
b) a tisztességes, megbízható és átlátható ajánlattételi rendet és hatékony áralakulást,
c) az e törvényben meghatározott kereskedésre, valamint a kereskedésben való részvételre vonatkozó szabályoknak történő megfelelést, és
d) a végrehajtott ügyletek biztonságos és hatékony elszámolását.
(2) A piacműködtető a multilaterális kereskedési rendszerben végrehajtott ügyletek elszámolása és teljesítése érdekében megállapodást köt
a) legalább egy elismert elszámolóházzal,
b) egy központi szerződő féllel, és
c) egy központi értéktárral.
(3) A piacműködtető a kereskedési rendszer meghibásodása esetére katasztrófatervet készít, amelyet legalább évente felülvizsgál.
(4) A piacműködtető a multilaterális kereskedési rendszer működtetésével összefüggően keletkező károk fedezetére káreseményenként legalább százmillió forint összegű felelősségbiztosítással rendelkezik.
145. §
A piacműködtető a multilaterális kereskedési rendszer működtetéséért felelős vezetőt (a továbbiakban: működtetési vezető) választ, aki felelős a multilaterális kereskedési rendszer működésére vonatkozó jogszabályokban és szabályzatokban foglaltak betartásáért, valamint kapcsolatot tart a Felügyelettel.XXIV. FEJEZET
A MULTILATERÁLIS KERESKEDÉSI RENDSZER ENGEDÉLYEZÉSE
146. §
A multilaterális kereskedési rendszer működtetési tevékenység végzésére jogosító engedély kiadására a 27-31. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.147. §
A kérelmező az 5. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez a 28. §-ban foglaltakon túl mellékelia) a 150. § (1) bekezdésében meghatározott szabályzatok tervezetét,
b) azon feltételeket, amelyek teljesítése esetén egy adott pénzügyi eszközzel a multilaterális kereskedési rendszerben kereskedni lehet,
c) a multilaterális kereskedési rendszerrel és a kereskedéssel összefüggő nyilvánosan hozzáférhető információk körének leírását és a nyilvánosságra hozatal módját,
d) a multilaterális kereskedési rendszer tagjaira vonatkozó feltételek ellenőrzésének eljárásrendjét,
e) azon eljárás leírását, amely a bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás megelőzését, illetve azonosítását szolgálja,
f) azon eljárás bemutatását, amely biztosítja az olyan érdekütközések kiküszöbölését, amelyek a multilaterális kereskedési rendszer működtetése és a multilaterális kereskedési rendszert működtető befektetési vállalkozás ügyfelei megbízásának végrehajtása során merül fel,
g) a működtetési vezető nevét,
h) a kereskedés lebonyolításához szükséges, rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök megjelölését, részletes leírását,
i) azokat az igazolásokat, amelyek a rendszer biztonságát és megbízhatóságát, valamint az üzletfolytonosságot biztosítják, valamint az adatok bizalmas és teljes körű kezelését garantálják,
j) a multilaterális kereskedési rendszer meghibásodásának esetére készített katasztrófatervet,
k) a végrehajtott ügyletek elszámolásának és teljesítésének módját,
l) a központi szerződő féllel, az elszámolóházzal, vagy elszámolási rendszerrel és központi értéktárral kötött megállapodás másolatát,
m) a 144. § (4) bekezdésében meghatározott felelősségbiztosítási szerződést,
n) a működtető és a multilaterális kereskedési rendszer tagja között kötendő mintaszerződés tervezetét, és
o) a multilaterális kereskedési rendszer tagja számára nyújtandó információk tartalmára és az információtovábbítás módjára vonatkozó eljárási rendet.
148. §
A Felügyelet az 5. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedélyt annak a kérelmezőnek adja meg, aki a megfelel az e törvényben foglaltaknak.149. §
(1) A Felügyelet az 5. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmet elutasítja a 30. §-ban foglalt esetekben.(2) A Felügyelet az 5. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja a 31. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.
XXV. FEJEZET
A MULTILATERÁLIS KERESKEDÉSI RENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK SPECIÁLIS SZABÁLYAI
A kereskedési rendszerhez történő megkülönböztetés-mentes hozzáférés
150. §
(1) A multilaterális kereskedési rendszert működtető a kereskedésben való részvétel szabályairól szabályzatot készít, amely tartalmazza legalábba) a kereskedési rendszerhez való megkülönböztetés-mentes hozzáférés feltételeit,
b) a kereskedési rendszerben kereskedési joggal rendelkező tagok jogait és kötelezettségeit,
c) a kereskedés és az ügyletkötés szabályait, ideértve a kereskedés felfüggesztésére vonatkozó szabályokat és eljárásrendet, és
d) az árképzés módját.
(2) A multilaterális kereskedési rendszerben tag az a befektetési vállalkozás, hitelintézet és egyéb személy vagy szervezet lehet, amely
a) megfelel a multilaterális kereskedési rendszerben való részvételre vonatkozó, (1) bekezdésben meghatározott szabályzatban foglalt feltételeknek,
b) rendelkezik a szükséges személyi, tárgyi, technikai és szervezeti feltételekkel, és
c) rendelkezik a kereskedés során végrehajtott ügyletek pénzügyi teljesítéséhez szükséges pénzeszközzel.
(3) A multilaterális kereskedési rendszerben való tagságról szóló megállapodást a működtető és a leendő tag írásba foglalja.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott megállapodás megkötését megelőzően a működtető tájékoztatja a multilaterális kereskedési rendszer leendő tagját
a) az (1) bekezdésben meghatározott szabályzat tartalmáról,
b) azon feltételekről, amelyek teljesítése esetén egy adott pénzügyi eszközzel a multilaterális kereskedési rendszerben kereskedni lehet,
c) a multilaterális kereskedési rendszerrel és a kereskedéssel összefüggő nyilvánosan hozzáférhető információk köréről és a nyilvánosságra hozatal módjáról,
d) a multilaterális kereskedési rendszerben végrehajtott ügyletek teljesítésével kapcsolatos felelősségi szabályokról,
e) a multilaterális kereskedési rendszer tagjaira vonatkozó feltételek ellenőrzésének eljárásrendjéről.
Kereskedési szabályok
151. §
(1) A multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedésre, az ügyletek végrehajtására - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az e törvényben foglaltakat, valamint az e törvényben meghatározott szabályzatokban foglaltakat kell alkalmazni.(2) Nem kell alkalmazni a 40-51. §-ban, valamint a 61-64. §-ban foglaltakat
a) azon ügyletek esetében, amelyek végrehajtására a multilaterális kereskedési rendszerben, a multilaterális kereskedési rendszer tagjai között kerül sor, ide nem értve azt az esetet, amikor az ügylet végrehajtására a befektetési vállalkozás ügyfelének megbízása alapján kerül sor, és
b) a multilaterális kereskedési rendszer és tagjai között e minőségükben létrejövő kapcsolatban.
152. §
(1) A multilaterális kereskedési rendszer működtetője a kereskedést megelőzően a Bizottság 1287/2006/EK rendelete szerint - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra - közzéteszi a szabályozott piacra bevezetett részvények tekintetébena) az érvényes vételi és eladási árfolyamot,
b) az egyes árfolyamokon keresett és kínált mennyiségeket.
(2) A multilaterális kereskedési rendszer működtetője az (1) bekezdésben meghatározott információkat közérthető és értékelhető formában, a kereskedési rendszer nyitvatartási ideje alatt folyamatosan elérhetővé teszi a nyilvánosság számára.
(3) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettség alól mentesítheti a multilaterális kereskedési rendszer működtetőjét, ha a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében meghatározott feltételeknek megfelel.
153. §
(1) A multilaterális kereskedési rendszer működtetője rendszeresen figyelemmel kíséri és ellenőrzi a multilaterális kereskedési rendszer működésére vonatkozó szabályok teljesítését a tagok körében.(2) A multilaterális kereskedési rendszer működtetője az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében olyan rendszert és eljárásrendet dolgoz ki és tart fenn, amely alkalmas
a) a multilaterális kereskedési rendszer kereskedési szabályaival ellentétes tevékenység, és
b) a bennfentes kereskedelemnek minősülő tevékenység
feltárására.
(3) A multilaterális kereskedési rendszer működtetője
a) a tudomásszerzést követően haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálata során a (2) bekezdésben meghatározott szabálytalanságot tapasztal, és
b) a multilaterális kereskedési rendszerben tapasztalt vagy annak segítségével megvalósított (2) bekezdés b) pontjában foglalt bennfentes kereskedelem esetén késedelem nélkül adatot szolgáltat a piaci visszaélések vizsgálatában és az ezzel kapcsolatos felelősségre vonásban hatáskörrel rendelkező hatóság részére, és együttműködik vele.
154. §
(1) A multilaterális kereskedési rendszer működtetője a kereskedést követően, a szabályozott piacra bevezetett részvények esetében közzéteszia) a végrehajtott ügyletek során kialakult vételi és eladási árfolyamokat,
b) az egyes árfolyamokon realizálódott ügyletek nagyságrendjét, és
c) az egyes végrehajtott ügyletek időpontját.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott információkat a multilaterális kereskedési rendszer működtetője - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a valós időhöz képest a lehető legkorábbi időpontban közzéteszi.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell közzétenni abban az esetben, ha a multilaterális kereskedési rendszerben végrehajtott ügyletre vonatkozó közzétételi kötelezettségek a szabályozott piac keretei között kerülnek teljesítésre.
(4) A Felügyelet, az általa előzetesen jóváhagyott közzétételi terv alapján, lehetővé teheti a multilaterális kereskedési rendszer működtetője számára az (1) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettség halasztott teljesítését, ha ezt
a) az ügylet típusa vagy
b) az ügylet mérete
alapján a Bizottság 1287/2006/EK rendeletben foglalt feltételek szerint indokolttá teszi.
(5) A multilaterális kereskedési rendszer működtetője a (4) bekezdésben foglaltak szerint jóváhagyott közzétételi tervet - figyelemmel a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében foglaltakra - az általa meghatározott honlapon nyilvánosságra hozza.
(6) Ha egy szabályozott piacra bevezetett átruházható értékpapírral multilaterális kereskedési rendszerben is kereskednek, de ehhez az értékpapír kibocsátója nem adta kifejezett hozzájárulását, a kibocsátót a multilaterális kereskedési rendszerrel szemben nem terheli a közzétételi kötelezettség.
NYOLCADIK RÉSZ
A FELÜGYELÉS ÉS EGYES FOGYASZTÓVÉDELMI RENDELKEZÉSEK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI
XXVI. FEJEZET
A FELÜGYELET MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
A felügyeleti díj
155. §
(1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató, a külföldi befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe és képviselete, valamint a függő ügynök a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.(2) A felügyeleti díj a 156. §-ban foglaltak szerint számított alapdíj és a 157. §-ban foglaltak szerint számított változó díj összege.
156. §
(1) Az alapdíj az alapdíjegység és a (2) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata. Az alapdíjegység ötvenezer forint.(2) A szorzószám
a) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató esetében: négy,
b) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén: négy,
c) a függő ügynök és a külföldi befektetési vállalkozás magyarországi képviselete esetében: egy.
157. §
(1) A befektetési vállalkozás által fizetendő változó díj éves mértékea) a 105. § (1) és (2) bekezdése szerint számított tőkekövetelmény 3,8 ezrelékének, és
b) a portfóliókezelési tevékenység - ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, mint ügyfél és a magánnyugdíjpénztár mint ügyfél részére történő portfóliókezelést - keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,25 ezrelékének összege.
(2) A más EGT-államban székhellyel rendelkező és az adott tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által kiadott, tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe által fizetendő változó díj éves mértéke
a) a magyarországi fióktelep éves beszámolója szerinti mérlegfőösszege 0,1 ezrelékének, és
b) a portfóliókezelési tevékenység - ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, mint ügyfél és a magánnyugdíjpénztár mint ügyfél részére történő portfóliókezelést - keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,125 ezrelékének összege.
Az igazgatási-szolgáltatási díj
158. §
A befektetési vállalkozásban a Felügyelet a 37-39. §-ban foglaltak szerinti előzetes engedélyéhez kötött befolyást szerezni kívánó személy vagy szervezet; a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató az Itv. 67. §-a alapján a felügyeleti eljárási, szakértői szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat fizet, amelynek mértékét - a fizetendő díjak körével együttesen - a miniszter rendeletben állapítja meg.XXVII. FEJEZET
A FELÜGYELET FELÜGYELÉSI TEVÉKENYSÉGE
A Felügyelet nyilvántartásai
159. §
(1) A Felügyelet nyilvántartásba veszia) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató nevét és székhelyét, valamint a piacműködtető nevét és székhelyét,
b) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a külföldi befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldi árutőzsdei szolgáltató magyarországi fióktelepe és a multilaterális kereskedési rendszer alapításának időpontját,
c) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató számára kiadott, tevékenység végzésére jogosító engedélyeket,
d) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató induló tőkéjének, jegyzett tőkéjének, a külföldi befektetési vállalkozás és a külföldi árutőzsdei szolgáltató dotációs tőkéjének mértékét,
e) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató azon tulajdonosainak nevét és székhelyét, amelyek a Felügyelet 37-39. §-ban foglaltak szerinti engedélyéhez kötöttek,
f) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyeinek személyes azonosító adatait,
g) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató tevékenysége és a multilaterális kereskedési rendszer működése megkezdésének időpontját,
h) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató tulajdonában lévő, valamint befolyása alatt álló vállalkozások nevét, székhelyét, tevékenységét, valamint a tulajdoni részesedés és a befolyás mértékét,
i) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató által létesített fióktelep létesítésének időpontját és helyét,
j) a befektetési vállalkozás belső ellenőrének, megfelelési vezetőjének személyazonosító adatait,
k) a kötelezett által az e törvényben meghatározott közzétételi, nyilvánosságra hozatali kötelezettségek teljesítésére szolgáló közzétételi helyet,
l) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló személy vagy szervezet azonosító adatait,
m) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy vagy szervezet azonosító adatait, és
n) a befektetési vállalkozás anyavállalatának - ha az vegyes tevékenységű holding társaság, illetőleg vegyes pénzügyi holding társaság - azon adatait, amelyek a befektetési vállalkozás felügyelete érdekében szükségesek, valamint az ezen adatokban bekövetkező változást.
(2) A Felügyelet - a (3) és (4) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - nyilvántartást vezet a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató által megbízható, a 111. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott függő ügynökökről, akik lakóhelye (tartózkodási helye), illetőleg székhelye a Magyar Köztársaság területén található.
(3) Ha a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás függő ügynöke olyan más EGT-államban rendelkezik székhellyel, amely az ott székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás számára nem teszi lehetővé függő ügynök igénybevételét, a Felügyelet - a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás 113. § (1) bekezdése szerinti bejelentése alapján - nyilvántartásba veszi.
(4) A Felügyelet a (2) és (3) bekezdés szerint vezetett nyilvántartásában a függő ügynökkel kapcsolatosan a 113. § (2) bekezdésében foglalt adatokat tartja nyilván.
Adatkezelési szabályok
160. §
(1) A Felügyelet gondoskodik az adatkezelés körében a jogosulatlan hozzáférés, közlés, megváltoztatás vagy törlés megelőzéséről, illetőleg megakadályozását biztosító technikai és logikai védelemről.(2) A Felügyelet gondoskodik arról, hogy az adatok védelmének biztosítása érdekében
a) ha törvény kivételt nem tesz, az érintett a Felügyelet által kezelt adataihoz hozzáférhessen, illetve gyakorolhassa a helyesbítéshez vagy a törléshez való jogát, és
b) a tárolt adatot töröljék, ha kezelésének oka - törvény rendelkezése szerint - megszűnt vagy a bíróság az adat törlését elrendelte.
161. §
(1) A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti:a) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyének és alkalmazottjának a 22. és 23 §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzése céljából kért adatait,
b) a befektetési vállalkozásban történő tulajdonszerzés engedélyezése iránti kérelmet benyújtó személy, illetve a befektetési vállalkozás tulajdonosának a 37-39. §-ban foglalt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait,
c) az általa folytatott eljárás keretében a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató ügyfelének adatait,
d) az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében
da) a befektetési vállalkozás vezető állású személye, belső ellenőre és megfelelési vezetője,
db) a befektetési vállalkozás tulajdonosa, illetve a tulajdonosának vezető állású személye,
dc) a függő ügynök
adatait,
e) a 20. és 21. §-ban és a 37-39. §-ban meghatározott feltételek ellenőrzésére szolgáló adatot,
f) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló személy adatait,
g) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy adatait,
h) a befektetési vállalkozás anyavállalatának - ha az vegyes tevékenységű holding társaság, illetőleg vegyes pénzügyi holding társaság - azon adatait, amelyek a befektetési vállalkozás felügyelete érdekében szükségesek.
(2) Az (1) bekezdés és a 159. § (1) bekezdésének j), l), m) és n) pontja vonatkozásában a Felügyelet az érintett személyazonosító adatait (családi és utónév, születési név, születési hely és idő, anyja leánykori családi és utóneve, állampolgárság) és lakcímét (tartózkodási helyét), valamint az engedélyezési és ellenőrzési célú adatkezelés során a befektetés, tulajdoni részesedés, szakképzettség, szakmai gyakorlat, választott tisztség, beosztás, munkaviszony, büntetlenség megállapításához szükséges adatokat kezeli.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más gazdasági társaság azonosító adatai:
a) név, rövidített név,
b) székhelyének, fióktelepének címe,
c) azonosító okiratának száma,
d) képviseletére jogosultak neve és beosztása.
(4) A nyilvántartás a (2) és (3) bekezdésben megjelölt azonosító adatokon túl tartalmazza
a) a befolyásoló részesedéssel összefüggésben a befolyásoló részesedés arányát, valamint a befolyás gyakorlását biztosító szerződést,
b) a szoros kapcsolattal összefüggésben a szoros kapcsolat mértékét, valamint a szoros kapcsolat gyakorlását biztosító szerződést,
c) a vezető állású személy tisztségét, a betöltött munkakört, a megbízás tárgyát, a jogviszony jellegét, a szakmai önéletrajzot, továbbá a Felügyelet által alkalmazott, a nyilvántartottal kapcsolatos intézkedéseket,
d) a tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásával vagy visszaadásával kapcsolatos kérelem tartalmát, továbbá a kérelem elbírálásához csatolt dokumentum adatait,
e) a befektetési vállalkozás éves beszámolóját, valamint az eredmény felhasználására vonatkozó határozatot,
f) a befektetési vállalkozás közgyűléséről, az igazgatóság és a felügyelő bizottság üléséről készült jegyzőkönyveket,
g) panasz vagy közérdekű bejelentés esetén a panasztevő által megadott személyes adatokat, valamint a panaszra okot adó eseményt és befektetési vállalkozás nevét,
h) a szavatoló tőke és a tőkemegfelelés kiszámításának dokumentálását,
i) a nagykockázat, a befektetési korlát és az általános tartalékképzés ellenőrzéséhez szükséges adatokat.
(5) A Felügyelet az (1)-(4) bekezdésben meghatározott adatot
a) a vezető tisztségviselői megbízatás, felügyelő bizottsági tagság, munkaviszony megszűnésétől számított öt évig,
b) a függő ügynök tevékenységének megszüntetését követő öt évig,
c) a befektetési vállalkozásban meglévő tulajdoni részesedés elidegenítésétől, illetve befolyás megszűnésétől számított tíz évig,
d) az a)-c) pontban meg nem határozott esetekben a Felügyelet birtokába kerülésétől számított öt évig kezelheti.
Felügyeleti felülvizsgálat és értékelés
162. §
(1) A Felügyelet felülvizsgálja a befektetési vállalkozás tőkemegfelelésével összefüggő szabályzatokat, stratégiákat, eljárásokat és módszereket, valamint értékeli a befektetési vállalkozás kockázatait.(2) A felülvizsgálatnak és értékelésnek a hitel-, piaci és működési kockázatokon kívül ki kell terjednie:
a) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott belső minősítési módszert alkalmazó befektetési vállalkozás által végzett stressz-teszt eredményeire,
b) a 100. § (2) bekezdése szerinti koncentrációs kockázat kezelésére,
c) az elismert hitelezésikockázat-mérséklési módszerek használatával kapcsolatos kockázat kezelésére szolgáló eljárások és szabályzatok megbízhatóságára, megfelelőségére és alkalmazási módjára,
d) arra, hogy a befektetési vállalkozás által értékpapírosított eszközökre vonatkozó szavatoló tőke mértéke megfelel-e az ügylet gazdasági tartalma által indokolt mértéknek, beleértve az átadott kockázat mértékét is,
e) a befektetési vállalkozás likviditási kockázatainak mértékére és kezelésére,
f) a diverzifikáció hatására és ennek a kockázatfelmérési rendszerben történő figyelembevételére,
g) a piaci kockázattal kapcsolatos tőkekövetelményhez az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott belső modell módszert alkalmazó befektetési vállalkozás által végrehajtott stressz-teszt eredményekre,
h) az országkockázatból származó pótlólagos tőkekövetelményre,
i) egy olyan mérési vizsgálatra, amelynek keretében a Felügyelet megállapítja, hogy egy - általa megállapított mértékű - hirtelen és váratlan kamatlábváltozásnak milyen hatása lenne a szavatoló tőkére.
(3) A felülvizsgálat és értékelés alapján a Felügyelet meghatározza, hogy a befektetési vállalkozás által alkalmazott szabályzatok, stratégiák, eljárások, módszerek és a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje biztosítja-e a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését.
(4) A Felügyelet által végzett felülvizsgálat és értékelés a kereskedési könyvet vezető befektetési vállalkozásnál arra is kiterjed, hogy a befektetési vállalkozás által alkalmazott értékelési módszerek és ellenőrzési eljárások normális piaci körülmények között lehetővé teszik-e a pozíciók rövid időn - legfeljebb harminc napon - belüli lezárását vagy fedezését.
(5) A felülvizsgálat és értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jelentősége, jellege, mértéke és összetettsége alapján arányosan határozza meg a Felügyelet azzal, hogy a felülvizsgálatot és értékelést legalább évente egyszer el kell végezni.
(6) A Felügyelet által végzett felülvizsgálat és értékelés kiterjed a befektetési vállalkozásnak a nem kereskedési tevékenységből származó kamatlábkockázatára is.
163. §
Ha a Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés során azt állapítja meg, hogy a befektetési vállalkozás a 162. § (2) bekezdés i) pontja szerinti kamatlábváltozás figyelembevételével számított üzleti értéke (eszköz-, idegen forrás- és mérlegen kívüli pozíciói várható nettó pénzáramlásának jelenértéke) a szavatoló tőke több mint húsz százalékával csökkenne a kamatlábváltozás figyelembevétele nélkül számított üzleti értékéhez viszonyítva, akkor meg kell tennie a szükséges intézkedéseket.XXVIII. FEJEZET
A FELÜGYELET INTÉZKEDÉSEI ÉS SZANKCIÓI
164. §
(1) A Felügyelet az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése sorána) az e törvényben, e törvény szerinti szabályzatban vagy a Felügyelet határozatában foglaltak megsértése, illetőleg figyelmen kívül hagyása esetében a befektetési vállalkozást, az árutőzsdei szolgáltatót, a multilaterális kereskedési rendszer működtetőjét, a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a multilaterális kereskedési rendszer működtetőjének vezető állású személyét és tulajdonosát figyelmezteti, illetőleg - ha szükséges - a feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólítja,
b) a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás és árutőzsdei szolgáltató tevékenységének e tevékenységek végzésére, illetőleg szolgáltatások nyújtására jogosító engedély nélküli folytatását megtilthatja,
c) a Felügyelet által kirendelt szakértő, illetve felügyeleti biztos közreműködésével kapcsolatban felmerült költségek megtérítésére kötelezhet,
d) a befektetési szolgáltató és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését, az alkalmazott felelősségre vonását kezdeményezheti,
e) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató igazgatóságát rendkívüli közgyűlés összehívására kötelezheti, és arra kötelező napirend megtárgyalását írhatja elő,
f) a befektetési vállalkozást és az árutőzsdei szolgáltatót határidő meghatározásával helyreállítási terv kidolgozására és a Felügyelethez történő benyújtására kötelezheti,
g) a befektetési vállalkozást, az árutőzsdei szolgáltatót és a piacműködtetőt meghatározott tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti,
h) a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás és az árutőzsdei szolgáltatás folytatását részben, vagy a tevékenység végzésére jogosító engedélyt felfüggesztheti,
i) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató és a multilaterális kereskedési rendszer működtetője befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, kiegészítő szolgáltatás nyújtására, illetőleg árutőzsdei szolgáltató tevékenységének végzésére jogosító engedélyét visszavonhatja,
j) a befektetési vállalkozást és az árutőzsdei szolgáltatót szerződéses kötelezettségeinek más szolgáltató részére történő átadására kötelezheti,
k) a befektetési vállalkozáshoz és az árutőzsdei szolgáltatóhoz felügyeleti biztost rendelhet ki,
l) bírságot szabhat ki, figyelemmel a 167. §-ban foglaltakra,
m) más hatáskörrel rendelkező hatóságnál eljárást kezdeményezhet,
n) a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által vezetett számlák feletti rendelkezési jogot meghatározott időre felfüggesztheti,
o) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató
oa) osztalékának kifizetését,
ob) vezető állású személyének történő kifizetést,
oc) tulajdonosainak e szervezetektől való kölcsönfelvételét, illetőleg, hogy e szervezetek részükre kockázatvállalással járó szolgáltatást nyújtsanak,
od) tulajdonosainak és vezető tisztségviselőinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére történő hitel, kölcsön nyújtását, illetve annak minősülő ügyletkötést,
of) hitel vagy kölcsönszerződésében foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását),
og) új fiókjának megnyitását, új tevékenységének megkezdését, valamint új üzletágának kialakítását,
p) a befektetési vállalkozást és az árutőzsdei szolgáltatót kötelezheti
pa) belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, illetőleg alkalmazására,
pb) az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére, illetőleg megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,
pc) a működési költségek csökkentésére,
pd) megfelelő nagyságú tartalék képzésére,
q) a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás és az árutőzsdei szolgáltatás kiszervezését megtilthatja,
r) a multilaterális kereskedési rendszer működését felfüggesztheti,
s) a befektetési vállalkozást az irányítási és kockázatkezelési rendszerére, valamint a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó szabályzatok, eljárások, stratégiák és módszerek megerősítésére kötelezheti,
t) a befektetési vállalkozást a 105. § (5) bekezdése szerinti többlet-tőkekövetelmény elérésére kötelezheti azzal, hogy a befektetési vállalkozás többlet-tőkekövetelménye nem haladhatja meg a 105. § (2) bekezdése szerinti érték kétszeresét, és
u) a multilaterális kereskedési rendszerben kereskedés tárgyát képező pénzügyi eszköz kereskedését felfüggesztheti.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdés oa) alpontjában foglalt intézkedést akkor alkalmazhatja, ha az osztalék kifizetése esetén a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató e törvényben foglalt tőkekövetelményeknek való megfelelése nem biztosított.
(3) Ha a Felügyelet az (1) bekezdés n) pontjában meghatározott intézkedést alkalmazza, haladéktalanul köteles tájékoztatni azon tagállamok felügyeleti hatóságait, melyekben az intézkedéssel érintett befektetési vállalkozás fióktelepet működtet, illetőleg határon átnyúló szolgáltatást nyújt.
165. §
A Felügyelet a 164. § (1) bekezdés h), n), o) és p) pontjában meghatározott határozatának felülvizsgálatára irányuló perben a bíróság soron kívül jár el azzal, hogy a tárgyalást - ha egyéb intézkedésre nincs szükség - legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik napra kell kitűzni.166. §
(1) A Felügyelet a befektetési vállalkozást, az árutőzsdei szolgáltatót, ezek vezető állású személyét és alkalmazottjáta) az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a Pmtv.-ben, e törvény szerinti szabályzatában, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége megsértése, kijátszása, figyelmen kívül hagyása vagy késedelmes teljesítése esetén,
b) ha azt az MNB a (2) bekezdés szerint kezdeményezi, vagy
c) ha külföldi felügyeleti hatóság a 177. §-ban foglalt eljárás szerint kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti.
(2) Az MNB az (1) bekezdés b) pontja alapján bírság kiszabását kezdeményezheti, ha a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató az MNB tv. vagy a pénzforgalomról szóló jogszabályok előírásait megsérti.
167. §
(1) A bírság összegét a törvényben, a külön jogszabályban és a Felügyelet határozatában meghatározott feltételtől való eltérés, illetve a mulasztás súlyának és az elért vagyoni előny mértékének figyelembevételével kell megállapítani.(2) A bírság összege
a) engedély nélkül végzett, illetőleg nyújtott befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás és árutőzsdei szolgáltatás esetén - figyelemmel az (5) bekezdésben foglaltakra - kettőmilliótól húszmillió forintig,
b) a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenység engedélyezési feltételeitől való eltérés, illetve mulasztás esetén kettőszázezertől négymillió forintig,
c) befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató működésére vagy a befektetési szolgáltatási tevékenységre, kiegészítő szolgáltatás és árutőzsdei szolgáltatás nyújtására vonatkozó szabályok megsértése esetén kettőszázezertől tízmillió forintig,
d) a Pmtv-ben előírt kötelezettség megsértése esetén százezertől ötszázezer forintig,
e) a Felügyelet felügyeleti ellenőrzésének akadályozása, illetve ha a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató vagy a multilaterális kereskedési rendszer működtetője a felügyeleti felszólításnak nem tesz eleget, ötezertől egymillió forintig terjedhet.
(3) A (2) bekezdésben nem említett szabályok megsértése, mulasztás vagy késedelem esetén kiszabható bírság összege ötvenezertől ötmillió forintig terjedhet.
(4) A (2)-(3) bekezdés alapján a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személye és alkalmazottja terhére kiszabható bírság összege ötszázezertől húszmillió forintig terjedhet.
(5) A kiszabható bírság felső határa, ha az elért bevétel nagysága megállapítható, a (2) bekezdés a) pontjától eltérően az elért bevétel kettőszáz százaléka.
168. §
(1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha a befektetési vállalkozás illetve árutőzsdei szolgáltatóa) olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy kötelezettségeinek nem tud eleget tenni,
b) igazgatósága (más vezető állású személye) nem tudja ellátni feladatát, és ez veszélyezteti a befektetők érdekeit,
c) számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné vált valódi pénzügyi helyzetének értékelése.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott helyzet különösen akkor áll fenn, ha
a) a tulajdonosok vagy a fióktelep alapítója a befektetési vállalkozás illetve árutőzsdei szolgáltató saját tőkéjét az előírt szintre nem emelik fel, vagy
b) az igazgatóság a közgyűlést felügyeleti intézkedés ellenére nem hívja össze.
(3) A felügyeleti biztos feladatait és jogkörét a kirendelő határozat tartalmazza.
(4) A felügyeleti biztos a kirendelését követő kilencven napon belül jelentést készít a Felügyeletnek az érintett szervezet helyzetéről, és javaslatot tesz a további intézkedésre. Ez a határidő - indokolt esetben - egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(5) A felügyeleti biztos javaslata alapján a Felügyelet harminc napon belül határozatot hoz a továbbiakban alkalmazandó intézkedésekről.
169. §
(1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a befektetési vállalkozás illetve árutőzsdei szolgáltató igazgatósági tagjainak a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad.(2) A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatóság tagja a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezésekben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően az igazgatóság, illetőleg a felügyelő bizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a Felügyelet által a befektetési vállalkozással illetve árutőzsdei szolgáltatóval szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban a befektetési vállalkozást illetve árutőzsdei szolgáltatót képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.
(4) A felügyeleti biztos feladata:
a) a befektetési vállalkozás illetve árutőzsdei szolgáltató vagyoni helyzetének felmérése,
b) az ügyfélkövetelések teljesíthetőségének felmérése,
c) az a) és b) pontban előírtakhoz szükséges mértékben a befektetési vállalkozás illetve árutőzsdei szolgáltató nyilvántartásának helyreállítása, és
d) a szükséges mértékben a befektetési vállalkozás illetve árutőzsdei szolgáltató cégként való működtetése.
170. §
(1) A felügyeleti biztos az e minőségében okozott kárért kizárólag a Felügyelet felé tartozik felelősséggel, vele szemben közvetlenül kártérítési igény nem érvényesíthető. Ha a felügyeleti biztos a Felügyelettel köztisztviselői jogviszonyban áll, a Ktv. kártérítésre vonatkozó szabályai szerint, ha pedig megbízási jogviszonyban áll, a Ptk. 350. §-a szerint felel.(2) A felügyeleti biztos nevét és lakóhelyét - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a cégbíróságnak. Lakóhelyként a Felügyelet címe is megjelölhető.
XXIX. FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG ÁLLAMAINAK FELÜGYELETI HATÓSÁGAIVAL
A befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély kiadását megelőző konzultáció
171. §
(1) A Felügyelet a befektetési vállalkozás számára a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély megadását megelőzően kikéri az érintett, más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának véleményét, haa) a kérelmező olyan befektetési vállalkozás vagy hitelintézet leányvállalata, amelynek a tevékenysége végzésére jogosító engedélyét más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága adta meg,
b) a kérelmező olyan befektetési vállalkozás vagy hitelintézet anyavállalatának leányvállalata, amelynek a tevékenysége végzésére jogosító engedélyét más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága adta meg, vagy
c) a kérelmező olyan személy vagy szervezet által ellenőrzött vállalkozás, amelynek az ellenőrzött vállalkozása olyan befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, amelynek a tevékenysége végzésére jogosító engedélyét más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága adta meg.
(2) A Felügyelet a befektetési vállalkozás számára a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély megadását megelőzően kikéri az érintett, más EGT-állam biztosítási tevékenység, vagy a hitelintézetek tevékenysége vonatkozásában hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának véleményét, ha
a) a kérelmező olyan hitelintézet vagy biztosító leányvállalata, amely tevékenységi engedélyét más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága adta meg,
b) a kérelmező olyan hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata, amelynek a tevékenysége végzésére jogosító engedélyét más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága adta meg, vagy
c) a kérelmező olyan személy vagy szervezet által ellenőrzött vállalkozás, amelynek az ellenőrzött vállalkozása olyan hitelintézet vagy biztosító, amelynek a tevékenysége végzésére jogosító engedélyét más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága adta meg.
(3) A Felügyelet az (1) és (2) bekezdések szerinti esetekben, illetve ha más EGT-állam felügyeleti hatósága az ott székhellyel rendelkező kérelmező ügyében, az (1) és (2) bekezdésben foglaltak esetében, mint érintett felügyeleti hatóságot keresi meg, együttműködik a befektetési vállalkozásra és a multilaterális kereskedési rendszer működtetőjére, valamint ezek tulajdonosaira és vezető állású személyeire vonatkozó jogszabályi előírások teljesülésének vizsgálatában.
(4) A (3) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell az (1) és (2) bekezdésben foglaltak változásának esetére, valamint a befektetési vállalkozás és a multilaterális kereskedési rendszer működésére és tevékenységére vonatkozó szabályoknak való megfelelés folyamatos felügyelése esetére is.
A határon átnyúló tevékenység megkezdését és fióktelep létesítését megelőző értesítés
172. §
(1) A Felügyelet az általa kiadott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás 27. § (4) bekezdésében meghatározott értesítését a kézhezvételétől számított egy hónapon belül megküldi a 27. § (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának.(2) A Felügyelet más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által küldött, a 27. § (4) bekezdésében foglaltakkal azonos tartalmú értesítését haladéktalanul közzéteszi.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell az esetben is, ha a befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységét megváltoztatja.
173. §
(1) A Felügyelet az általa kiadott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás 27. § (7) bekezdésében meghatározott, hiánytalan tartalmú értesítését, valamint a Befektető-védelmi Alap szabályait a kézhezvételétől számított három hónapon belül megküldi a 27. § (7) bekezdésének a) pontjában meghatározott tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának.(2) A Felügyelet más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által küldött, a 27. § (7) bekezdésében foglaltakkal azonos tartalmú értesítését haladéktalanul közzéteszi.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell abban az esetben is, ha a befektetési vállalkozás 27. § (7) bekezdése szerinti értesítésében foglalt információkban változás következik be azzal, hogy a Felügyelet részére az értesítést a változás hatályba lépését megelőzően legalább egy hónappal kell megküldeni.
Egyes kockázatkezelési szabályok együttes alkalmazásának engedélyezése
174. §
(1) A Felügyelet a 102. § (3) bekezdése szerinti kérelem beérkezését követőena) haladéktalanul továbbítja azt azon EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága részére, amely területén székhellyel rendelkező vállalkozásokra kiterjed az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelete, és
b) ezzel egyidejűleg tájékoztatja az a) pontban meghatározott EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát a kérelemre vonatkozó vélemény, fenntartás Felügyelet részére történő megküldésének határidejéről (a továbbiakban: többoldalú eljárás).
(2) A Felügyelet a többoldalú eljárás keretében a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított hat hónapon belül kizárólag valamennyi, az eljárásban résztvevő EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága egyetértésével hozhat érvényes határozatot (a továbbiakban: többoldalú eljárás keretében hozott határozat).
(3) Ha az eljárásban résztvevő valamely EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, a Felügyelet a többoldalú eljárás lezárultát követő kilencven napon belül, az eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által a többoldalú eljárás során adott véleményére és fenntartására figyelemmel hozza meg a határozatát.
(4) A Felügyelet a határozatát megküldi a többoldalú eljárásban részt vevő valamennyi EGTállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának és a kérelmezőnek.
175. §
(1) Ha a 174. § (1) bekezdése szerinti eljárás lefolytatására más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága jogosult, és az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat befektetési vállalkozásnak minősülő leányvállalatának prudenciális felügyeletét a Felügyelet látja el, akkor a Felügyelet a hiánytalan kérelem kézhezvételét követően, az eljárásra jogosult más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által meghatározott időszakon belül megküldi a 102. § (3) bekezdése szerinti kérelemre vonatkozó véleményét, fenntartását.(2) Ha az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága a kérelemről döntést hozott, határozata Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható.
(3) A Felügyelet a más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága határozatának tényét magyar nyelven a honlapján közzéteszi.
(4) A Felügyelet prudenciális felügyelete alatt álló befektetési vállalkozás tekintetében a más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének ellenőrzésére, az ellenőrzés alapján hozható intézkedésre a Felügyelet által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazandóak.
A fogadó EGT-állami felügyelési feladatok és hatáskörök
176. §
A más EGT-állam felügyeleti hatóságának befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyével rendelkező külföldi befektetési vállalkozás Magyar Köztársaság területén létesített fióktelepe által végzett tevékenység esetében a Felügyelet hatáskörében ellenőrzi a 40-51. §-ban, az 55-56. §-ban, a 62-65. §-ban, a 67-69. §-ban, és a 151-153. §-ban foglaltak teljesülését a 179. §-ban meghatározott esetekben az Fttv. szerinti eljáró hatóság hatáskörében ellenőrzi a 40-43. §-ban, a 47. § (3) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében, és a 67-69. §-ban, valamint a 76. §-ban foglalt rendelkezések betartását.177. §
(1) Ha a Felügyelet, illetve az Fttv. szerinti eljáró hatóság a Magyar Köztársaság területén, más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás vagy piacműködtető határon átnyúló tevékenysége esetében, vagy a Magyar Köztársaság területén létesített fióktelepe esetében a jogszabályokban, vagy a jogszabály szerinti szabályzatában foglalt rendelkezések megsértését tapasztalja, befektetők védelme érdekébena) a Felügyelet, a 176. § a) pontjában meghatározott rendelkezések megsértése esetén hatáskörében a 164. § (1) bekezdésének a), b), e), h), m), n), p) és s) pontjaiban foglalt intézkedést hozhat, vagy
b) az Fttv. szerinti eljáró hatóság a 176. § b) pontjában meghatározott rendelkezések megsértése esetén hatáskörében meghozza a külön törvényben foglalt intézkedéseket.
(2) A 176. §-ban nem említett rendelkezések megsértése esetén a Felügyelet értesíti a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.
(3) Ha a Felügyelet az (2) bekezdésben foglalt értesítést követően, a székhely szerinti EGTállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának intézkedései nyomán, vagy azok ellenében, a befektetési vállalkozás vagy a fióktelepe továbbra is a jogszabályban vagy a jogszabály szerinti szabályzatban foglaltakkal ellentétes viselkedését tapasztalja, azt követően, hogy erről a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát értesítette, minden olyan intézkedést megtesz, amely az ügyfeleknek történő károkozást, illetve az intézményrendszer stabilitásának hátrányos változását megakadályozza.
(4) A Felügyelet az (1) és (2) bekezdés alapján megtett intézkedéséről és annak indokolásáról haladéktalanul tájékoztatja az intézkedéssel érintett befektetési vállalkozást vagy piacműködtetőt és a Bizottságot.
(4) Az Fttv. szerinti eljáró hatóság értesíti a Felügyeletet
a) az (1) bekezdése szerint megtett intézkedésről,
b) arról, ha a (2) bekezdése szerint a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának megkeresését tartja szükségesnek, és
c) a (3) bekezdés szerinti további intézkedések szükségességéről.
178. §
A Felügyelet a határon átnyúló tevékenységet végző, más EGT-államban székhellyel rendelkező piacműködtető Magyar Köztársaság területén végzett tevékenységével kapcsolatosan, statisztikai célból a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásokra vonatkozó kötelezettséggel azonos adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő.XXX. FEJEZET
ELJÁRÁS EGYES FOGYASZTÓVÉDELMI RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSE ESETÉN
179. §
(1) A 40-43. §, a 47. § (3) bekezdése, a 62. § (2) bekezdése, a 67-69. §, a 76. §, a 82. és 85. §, a 90-91. §, továbbá a 122. § rendelkezéseinek megsértése esetén - ha az érintett lakossági ügyfél vagy olyan leendő szerződő fél, aki a szerződés hatálybalépését követően lakossági ügyfélnek minősül - az eljárás lefolytatására az Fttv.-ben meghatározott hatóság jogosult.(2) Az (1) bekezdés szerint eljáró hatóság eljárására az Fttv.-ben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági ügyfél az Fttv. Alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.
(3) A 121. §-ban foglaltak megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztóvédelmi hatóság a jogosult. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására az Fgytv.-ben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági ügyfél az Fgytv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben említett rendelkezések az Fgytv. Alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek minősülnek.
KILENCEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Felhatalmazó rendelkezések
180. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogya) a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésének és az árutőzsdei szolgáltatás nyújtásának személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételeit,
b) az értékpapír-letétkezelés és az értékpapír-letéti őrzés végzésének személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételeit,
c) a befektetési vállalkozás üzletszabályzatának kötelező tartalmi elemeit,
d) a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályait,
e) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, az árfolyamkockázat és nagykockázatok fedezetére szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályait,
f) a kamatlábkockázat kezelésére alkalmazott rendszerre vonatkozó szabályokat,
g) a hitelkockázat, működési kockázat, devizaárfolyam-kockázat, nagykockázat és árukockázat kezelésére és tőkekövetelményére vonatkozó részletes szabályokat,
h) a befektetési vállalkozás nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat
rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy
a) a kintlevőségek, befektetések, a mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének, illetőleg értékelésének szempontjait,
b) a belső ellenőrzési rendszer kialakítására, valamint működtetésére vonatkozó részletes szabályokat,
c) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató Felügyelet részére történő adatszolgáltatási kötelezettségét, az adatszolgáltatás tartalmát, felépítését, módját, és gyakoriságát, és
d) az igazgatási-szolgáltatási díj mértékére és megállapításának módjára vonatkozó szabályokat
rendeletben állapítsa meg.
Hatálybalépés
181. §
(1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2007. december 1-jén lép hatályba.(2) E törvény 4. §-ának 55. pontja, a XXIX. Fejezetben foglalt rendelkezések, a 176. § b) pontja, 177. § (1) bekezdésének felvezető szövegében az "illetve az Fttv. szerinti eljáró hatóság" szövegrész, a 177. § (1) bekezdésének b) pontja és a 177. § (4) bekezdése, valamint az 1. melléklet 7. és 9. pontja 2008. január 1-jén lép hatályba.
(3) 2007. december 1-jén hatályát veszti:
a) a Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének i), l)</a> és n) pontja, 18/A. §-a, 76. §-ának (4) és (6)-(9) bekezdése,
b) a Bit. 7. §-ának (3) bekezdése, 57. §-ának (6) bekezdése, 66. §-ának (5) és (6) bekezdése.
(4) E törvény hatálybalépését követő napon az e törvény 184. §-át megelőző cím és a 184-218. §-ai hatályukat vesztik.
Átmeneti rendelkezések
182. §
(1) Az e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos Tpt. szerint hatályos befektetési szolgáltatási, vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkezők az engedélyezett tevékenységet - a (2) és (3) bekezdésre figyelemmel - 2008. június 30-ig folytathatják azzal, hogy az e törvény X., XI. és XII. fejezetében foglalt kötelezettségeknek az e törvény hatálybalépését követően megkötendő és megkötött szerződések esetében legkésőbb 2007. december 31-ig eleget tesznek azzal, hogy a kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek esetére az e törvény kiegészítő szolgáltatásra vonatkozóan előírt rendelkezéseit alkalmazzák.(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek és szervezetek e törvény hatálybalépését követően benyújtott befektetési szolgáltatási tevékenység vagy ezt az időpontot megelőzően kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősülő tevékenység végzésére jogosító engedélyük módosítása iránti kérelmük esetén az e törvény szerint a befektetési szolgáltatási és kiegészítő szolgáltatásra vonatkozó szabályoknak kötelesek eleget tenni.
(3) Az e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos Tpt. szabályai szerinti bizományosi tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkezők esetét úgy kell tekinteni, mintha az e törvény 5. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt tevékenységekre vonatkozó engedéllyel rendelkeznének, azzal, hogy ezen engedélyük e törvény hatálybalépését követően benyújtott módosítása iránti kérelmük esetén az e törvényben foglaltak szerint kell eljárniuk.
(4) Azok a személyek és szervezetek, amelyek az e törvény hatálybalépését megelőző napon az e törvény szerint befektetési szolgáltatási tevékenységnek vagy kiegészítő szolgáltatásnak minősülő tevékenységet végeztek, e törvény rendelkezéseinek 2008. június 30-ig kötelesek megfelelni.
(5) A befektetési vállalkozás a 109. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettségének azon alkalmazottak és foglalkoztatottak esetében, amelyek munkaviszonya vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya e törvény hatálybalépését megelőzően létesült, legkésőbb 2007. december 31-ig köteles eleget tenni.
(6) Azon befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató esetében, amely a tevékenység végzésére jogosító engedélyét e törvény hatálybalépését követően szerezte meg, a felügyeleti díjfizetésre vonatkozó, 156. és 157. §-ban meghatározott szabályokat 2008. január 1-től kell alkalmazni.
(7) Az a személy vagy szervezet, amely az e törvény hatálybalépését megelőző napon tevékenységét a Tpt. 5. § (1) bekezdése 103. pontja szerint ügynöknek minősült, legkésőbb 2008. június 30-ig tesz eleget az e törvényben foglaltaknak, és egyidejűleg ennek tényét bejelenti a Felügyeletnek.
(8) A Felügyelet legkésőbb 2008. augusztus 31-ig törli a megfelelő nyilvántartásából az azon ügynökről nyilvántartott adatokat, amely
a) az e törvény szerint közvetítői tevékenységet a továbbiakban befektetési vállalkozásként végzi,
b) az e törvény szerinti közvetítői tevékenységet függő ügynökként végzi, azzal, hogy azt egyidejűleg a függő ügynökökről vezetett nyilvántartásba átvezetheti,
c) e törvény szerint közreműködőnek minősül.
Jogharmonizációs záradék
183. §
(1) E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:a) az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről,
b) a Bizottság 2006. augusztus 10-i 2006/73/EK irányelve a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról,
c) az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/48/EK irányelve a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről.
(2) E törvény a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Módosuló jogszabályok
184. §
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 113/A. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) Az ÁKK Zrt. (1) és (2) bekezdés szerinti tevékenysége körében az állam által kibocsátott vagy állami kezességgel, illetve állami garanciával biztosított, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, továbbá a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. ... törvény (a továbbiakban: Bszt.) 6. §-ának b), d), h), i), j) és k) pontjában meghatározott pénzügyi eszközök tekintetében a Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)-c) és f-h) pontjaiban meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének a), b), d), g) és h) pontjaiban meghatározott kiegészítő szolgáltatást végezhet. Az ÁKK Zrt. e tevékenységeire és szolgáltatására a Bszt. rendelkezéseit kell alkalmazni."
185. §
A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása
(1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Eximtv.) 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) Az Eximbankra és az általa végzett tevékenységre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. ... törvényt (a továbbiakban: Bszt.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Mehib Rt.-re és az általa végzett tevékenységre a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényt (a továbbiakban: Bit.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."
(2) Az Eximtv. 2. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege és (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az Eximbank a magyar áruk és szolgáltatások exportjához és a külföldön megvalósuló magyar befektetésekhez, valamint az importhoz kapcsolódó alábbi pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és befektetési szolgáltatási tevékenységet végzi:"
"d) a Bszt. 5. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott tevékenység a Bszt. 6. §- ában meghatározott pénzügyi eszköz tekintetében;"
186. §
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása
(1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. §-a (8) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:"(8) Törvény korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla vezetését [3. § (1) bekezdésének d) pontja], váltóval saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenységet [3. § (1) bekezdésének g) pontja] más jogi személy részére is lehetővé teheti."
(2) A Hpt. 4. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:]
"c) a Tpt.-ben foglalt feltételekkel értékpapír-kölcsönzést, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. ... törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott feltételekkel befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet, kiegészítő szolgáltatást nyújthat és az árutőzsdei szolgáltató által végzett tevékenységet,"
[folytathat]
(3) A Hpt. 21. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Hitelintézet más típusú hitelintézetté, pénzügyi vállalkozássá, továbbá pénzügyi vállalkozás hitelintézetté történő átalakítása esetén az alapításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Hitelintézet befektetési vállalkozássá történő átalakítása esetén - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a Bszt. engedélyezésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni."
(4) A Hpt. 21. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A Bszt. engedélyezésre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni a befektetési vállalkozássá átalakítandó hitelintézet által folytatott és már engedélyezett befektetési, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység vonatkozásában."
(5) A Hpt. 76. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A hitelintézetnek az e törvényben foglalt eltéréssel a Bszt. kereskedési könyvre és nagykockázat vállalására vonatkozó szabályait kell alkalmaznia azzal, hogy ahol a Bszt. befektetési vállalkozást említ, azon hitelintézetet kell érteni.
(6) A Hpt. 96/D. §-a (10) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E fejezet alkalmazásában]
"b) a befektetési vállalkozás tőkekövetelménye a Bszt. 105. §-ának (2) és (5) bekezdésében meghatározott tőkeszükséglet;"
(7) A Hpt. 130/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az adatkérési igényben megjelölt, - a 2. számú melléklet V. fejezetének 1. pontjában meghatározott - nyilvántartottra vonatkozó referenciaadaton kívül a KHR-ből a referenciaadat-szolgáltató részére egyéb adat nem adható át. Természetes személy referenciaadataira vonatkozó adatkérési igény kizárólag a 3. § (1) bekezdésének b)-c) és e)-f) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés, vagy a Bszt.-ben meghatározott befektetési hitel nyújtására, illetőleg a Tpt.-ben meghatározott értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés megkötését megalapozó döntés meghozatalához, vagy a 130/J. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás megadásának céljára használható fel."
(8) A Hpt. 139/A. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hitelintézet által fizetendő változó díj éves mértéke]
"b) a Bszt.-ben meghatározott portfóliókezelési tevékenység - ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a magánnyugdíjpénztár részére történő portfóliókezelési tevékenység - keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,25 ezrelékének"
[összege.]
(9) A Hpt. 139/A. §-a (7) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke]
"b) a Bszt.-ben meghatározott portfóliókezelési tevékenység - ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a magánnyugdíjpénztár részére történő portfóliókezelési tevékenység - keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,125 ezrelékének"
[összege.]
(10) A Hpt. 2. számú melléklete III. részének 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"30. Kereskedési könyv: a Bszt.-ben meghatározott nyilvántartás."
(11) A Hpt. 2. számú melléklete III/A. részének 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"26. Kereskedési szándékkal tartott pozíció: a Bszt.-ben meghatározott fogalom."
(12) A Hpt. 2. számú melléklete V. részének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"3. Referenciaadat-szolgáltató: a 3. § (1) bekezdésének b)-c), illetve e)-f) pontjában foglalt tevékenységek legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, a Diákhitel Központ, a kizárólag garanciavállalással, illetőleg készfizető kezesség vállalásával foglalkozó jogi személy, a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt tevékenységet végző hitelintézet, befektetési vállalkozás, valamint a Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 37. pontjában foglalt tevékenységet végző hitelintézet, befektetési vállalkozás, befektetési alap, befektetési alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, pénzügyi intézmény, központi értéktár és biztosító."
187. §
A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása
(1) A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.) 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A jelzálog-hitelintézet alapítására, működésére, felügyeletére a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), a jelzáloghitelintézet befektetési szolgáltatási tevékenységére és kiegészítő szolgáltatására a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. ... törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."
(2) A Jht. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a jelzáloglevél kibocsátása során a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 45. §-a (2) bekezdése szerint ismertető kerül közzétételre, annak a előírásain túlmenően tartalmaznia kell a kibocsátás alapjául szolgáló rendes és pótfedezet értékét is."
188. §
A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény módosítása
A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 31. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény hatálya alá eső befektetési alapkezelési, elszámolóházi, tőzsdei tevékenységgel, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi ... törvény hatálya alá eső befektetési szolgáltatási tevékenységgel, kiegészítő szolgáltatással és árutőzsdei szolgáltatási tevékenységgel, továbbá a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény hatálya eső közraktározási tevékenységgel összefüggő szerződéseket devizakülföldinek belföldön létesített képviselete nem kötheti meg Magyarországon."
189. §
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2. §-ának m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[E törvény alkalmazásában:]
"m) Pénzügyi és nyugdíjpénztári szolgáltatás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi ... törvény hatálya alá tartozó befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, valamint az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény hatálya alá tartozó szolgáltatási tevékenység, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény hatálya alá tartozó biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói tevékenység."
190. §
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
(1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 157. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(1) A referenciaadat-szolgáltató a központi hitelinformációs rendszert (a továbbiakban: KHR) kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a Hpt. 3. számú melléklete II. fejezetének 1.1. és 1.3. pontja szerinti referenciaadatait, aki befektetési hitel nyújtására, illetőleg értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés megkötésének kezdeményezése során valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ, ha mindez okirattal bizonyítható.
(2) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a Hpt. 3. számú melléklete II. fejezetének 1.1-1.2. pontja szerinti referenciaadatait, aki befektetési hitel nyújtására, illetőleg értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződésben vállalt kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbér összegét, és e minimálbér összegét meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennáll. Értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés esetén a meg nem fizetett tartozást a 169. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával kell megállapítani."
(2) A Tpt. 157. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a Hpt. 2. számú melléklete V. fejezetének 4. pontja szerinti vállalkozásnak a Hpt. 3. számú melléklete II. fejezetének 2.1. és 2.2. pontja szerinti referenciaadatait, amellyel befektetési hitel nyújtására, illetőleg értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződést kötött."
(3) A Tpt. 157. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) Az adatkérési igényben megjelölt, - a Hpt. 2. számú melléklete V. fejezetének 1. pontjában meghatározott - nyilvántartottra vonatkozó referenciaadaton kívül a KHR-ből a referenciaadat-szolgáltató részére egyéb adat nem adható át. Természetes személy referenciaadataira vonatkozó adatkérési igény kizárólag a befektetési hitel nyújtására, illetőleg értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés megkötését megalapozó döntés meghozatalához, vagy a Hpt. 130/J. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás megadásának céljára használható fel."
191. §
A Tpt. 168. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a befektetési alap, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és a biztosító a tevékenység megkezdését megelőzően bejelenti a Felügyeletnek, ha értékpapír-kölcsönzést kíván végezni. A bejelentéshez mellékelni kell a KHR igazolását a tagság fennállásáról, ha az értékpapírkölcsönzést nem referenciaadat-szolgáltatók részére végzik."
192. §
A Tpt. 170. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) Értékpapír-kölcsönzési keretszerződés esetén a kölcsönbe adásban közreműködő befektetési vállalkozás, hitelintézet a kölcsönbe adás tényéről a mennyiség és futamidő megjelölésével az értékpapír tulajdonosát értesíti. Ha a befektetési vállalkozás, a hitelintézet az értékpapír tulajdonosa (kölcsönbe adó) által meghatározott korlátozásokat túllépi, a túllépéssel okozott károkért korlátlan felelősséggel tartozik."
193. §
A Tpt. 181/B. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti körbe történő bevonás alól - a 181/A. § (1) bekezdésében meghatározott befektetési vállalkozás kérelmére - mentesítheti a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást vagy a járulékos vállalkozást, ha]
"c) bevonása az összevont alapú felügyelet célját tekintve elhanyagolható lenne, mivel mérlegfőösszege és mérlegen kívüli tételeinek a Bszt. 101. §-ának (6) bekezdése szerint számított összege nem éri el az anyavállalat vagy a részesedési viszonnyal bíró vállalkozás mérlegfőösszegének egy százaléka, illetve a kettőmilliárd-ötszázmillió forint közül a kisebb értéket."
194. §
(1) A Tpt. 181/D. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás, a 181/A. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozásokkal együtt, összevont alapon is köteles megfelelni a Bszt. 101. §-ban a nagykockázat vállalásra vonatkozóan meghatározott korlátozásnak."
(2) A Tpt. 181/D. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak és a 181/A. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozásoknak együttesen rendelkezniük kell az összevont alapon számított, a Bszt. 105. § (1), (2) és (5) bekezdésében meghatározott tőkekövetelményt elérő, összevont alapon számított szavatoló tőkével. Az összevont alapon számított szavatoló tőke számításának módját külön jogszabály határozza meg."
195. §
(1) A Tpt. 181/L. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Pénzügyi konglomerátum - e törvény szerint - az a csoport [5. § (1) bekezdésének 27. pontja],"
(2) A Tpt. 181/L. §-a (9) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) A mérlegre vonatkozó számításokat a csoport vállalkozásainak számviteli összesített mérlegfőösszege alapján kell elvégezni. A csoport azon vállalkozásait, amelyekben részesedési viszonya van a csoport egy másik vállalkozásának, az Szmt. szerinti tőkearányos mértékben kell figyelembe venni az összesített mérlegfőösszeg megállapításakor. Ellenőrző befolyás fennálltakor az összevont (konszolidált) mérlegbeli adatokat kell figyelembe venni."
(3) A Tpt. 181/L. §-a (10) bekezdésének bevezető szövege és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(10) E fejezet alkalmazásában"
"b) a befektetési vállalkozás tőkekövetelménye a Bszt. 105. §-ának (1), (2) és (5) bekezdésében meghatározott tőkeszükséglet;"
196. §
A Tpt. 201/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentésre kötelezett személy nevét, a bejelentési kötelezettség indokát, az érintett kibocsátó nevét, az ügyletben szereplő pénzügyi eszköz megnevezését, mennyiségét, árfolyamát, az ügylet jellegét (például vétel vagy eladás), az ügyletkötés időpontját és helyét, illetve az ügyletet lebonyolító befektetési vállalkozás, hitelintézet megnevezését."
197. §
(1) A Tpt. 210. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában és a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott tevékenység (a továbbiakban: biztosított tevékenység) végzésére jogosító engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek (kivéve az egyéni vállalkozót) tagságával az e törvényben meghatározott feladat ellátása céljából Befektető-védelmi Alap (a továbbiakban: Alap) működik. A továbbiakban ezen gazdálkodó szervezetek elnevezése: biztosított tevékenységet végző szervezet."
(2) A Tpt. 210. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott tevékenységet végző árutőzsdei szolgáltató az Alaphoz csatlakozhat. Az Alaphoz nem csatlakozott árutőzsdei szolgáltató üzletszabályzatában és az ügyfélszámla-szerződésben köteles feltűnő módon feltüntetni azt a körülményt, hogy az ügyfélszámla-szerződésen alapuló ügyfél követelésre nem terjed ki az Alap védelme."
198. §
A Tpt. 218. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"218. § Harmadik országbeli befektetési vállalkozás, hitelintézet és befektetési alapkezelő fióktelepe esetében az ügyfél követelésekre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás."
199. §
A Tpt. 219. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) Amennyiben az Alap csak hitelfelvétel útján képes biztosítani a kártalanítási kötelezettség fenti határidők szerinti teljesítését, a Kormány a kártalanítási fedezet biztosítása érdekében a hitelfelvételhez - az Áht. 33. §-ának (3) bekezdésére tekintettel - készfizető kezességet vállal."
200. §
A Tpt. 229. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Befektetési alapkezelő kizárólag az alábbi tevékenységet végezheti a Felügyelet engedélyével:
a) befektetési alapkezelés,
b) értékpapír-kölcsönzés,
c) a befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alap befektetési jegyei esetén megbízás felvétele és továbbítása,
d) portfóliókezelés,
e) befektetési tanácsadás."
201. §
(1) A Tpt. 230. §-a (3) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A 229. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedélyt a kérelmező akkor kaphat, ha rendelkezik"
(2) A Tpt. 230. §-a (5) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A befektetési alapkezelőnek a 229. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez - a (3) bekezdésben foglaltak teljesítését igazoló dokumentumokon kívül - mellékelnie kell:"
(3) A Tpt. 230. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Ha a kérelmező portfóliókezelési tevékenység végzésére kér engedélyt, az engedélykérelemhez mellékelni kell a Befektető-védelmi Alap igazolását az Alaphoz történő csatlakozási kérelem benyújtásáról és a csatlakozási díj megfizetéséről."
202. §
A Tpt. 232. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"232. § (1) Nem szükséges a Felügyelet 230. § (1) bekezdése szerinti engedélye az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező intézmény által a 85/611/EGK számú irányelv szabályainak a székhely ország jogrendszerébe történő átvétele alapján létrehozott befektetési alap tekintetében végzett befektetési alapkezelési tevékenység és a 229. § (1) bekezdésének d) és e) pontjában meghatározott tevékenység, valamint a 242/A. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott tevékenység folytatásához, illetőleg a 85/611/EGK számú irányelv szabályainak a székhely ország jogrendszerébe történő átvételealapján létrehozott fióktelep létesítéséhez, ha a székhelye szerinti ország hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az irányelv szerinti engedélyével rendelkezik.
(2) A Magyarországon bejegyzett befektetési alapkezelő által európai befektetési alap tekintetében végzett befektetési alapkezelési tevékenység és a 229. § (1) bekezdésének d) és e) pontjában meghatározott tevékenység, valamint a 242/A. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott tevékenység folytatása céljából történő fióktelep létesítése, illetőleg ilyen tevékenységek határon át történő nyújtása esetében a Bszt. 27. §-a (4)-(9) bekezdésének előírásait kell alkalmazni azzal, hogy ahol a jogszabály befektetési vállalkozást említ, az alatt befektetési alapkezelőt kell érteni, ahol befektetési szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő szolgáltatást említ, az alatt befektetési alapkezelő által végzett tevékenységet kell érteni.
(3) Harmadik országbeli befektetési alapkezelő fióktelepe európai befektetési alap alapkezelését és magánnyugdíjpénztár részére portfóliókezelést nem végezhet."
203. §
A Tpt. 240. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A befektetési alapkezelő a befektetési alapkezelési tevékenység végzéséhez kizárólag olyan alvállalkozót vehet igénybe, amely Magyarországon székhellyel rendelkező társaság esetén rendelkezik a portfóliókezelési, illetőleg a befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel, illetve külföldön székhellyel rendelkező társaság esetén rendelkezik az Európai Unió vagy az OECD tagállamának hasonló tevékenység végzésére vonatkozó engedélyével."
204. §
A Tpt. 240/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"240/A. § A befektetési alapkezelő alkalmazhatja a Bszt. kiszervezésre vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy ahol a jogszabály befektetési vállalkozást említ, az alatt befektetési alapkezelőt, ahol befektetési szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő szolgáltatást említ, az alatt a befektetési alapkezelő által végzett tevékenységet kell érteni."
205. §
A Tpt. 242. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A befektetési alapkezelő vezető tisztségviselője, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem lehet közvetlenül a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye
a) a 295. § (1) bekezdésében meghatározott letétkezelőnek,
b) a befektetési döntések végrehajtásában közreműködőnek, így különösen befektetési vállalkozásnak, hitelintézetnek, ingatlanértékelőnek, ingatlanforgalmazónak, másik befektetési alapkezelőnek, valamint
c) a befektetési alapkezelő ügyfelének."
206. §
A Tpt. 242/A. §-a (1)-(3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(1) A Tpt. XXIX. Fejezetében szabályozott európai befektetési alapot kezelő alapkezelő a 229. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeken kívül az alábbi tevékenységeket is végezheti a Felügyelet engedélyével:
a) kollektív befektetési értékpapír letéti őrzése és nyilvántartása,
b) kollektív befektetési értékpapír letétkezelése.
(2) Az európai befektetési alapot kezelő alapkezelő esetén alkalmazni kell a Bszt. IX. Fejezetében foglalt rendelkezéseket azzal, hogy ahol a jogszabály befektetési vállalkozást említ, az alatt befektetési alapkezelőt kell érteni.
(3) Az európai befektetési alapot kezelő alapkezelő az (1) bekezdés a) és b) pontjában, továbbá befektetési tanácsadási tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt akkor kaphat, ha rendelkezik portfóliókezelési tevékenyég végzésére vonatkozó engedéllyel."
207. §
A Tpt. 284. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:"284. § Az európai befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelő az általa kezelt alap letétkezelésével a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű befektetési vállalkozást és hitelintézetet, vagy az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás és hitelintézet fióktelepét köteles megbízni."
208. §
A Tpt. 295. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A befektetési alapkezelő az általa kezelt alap letétkezelésével a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű befektetési vállalkozást és hitelintézetet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: letétkezelő) köteles megbízni. A letétkezelési szerződés hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges."
209. §
A Tpt. 356. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"356. § (1) Befektetési alapkezelőnél, szabályozott piacnál, tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, illetve központi értéktárnál vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki, aki
a) felsőfokú végzettséggel rendelkezik;
b) legalább hároméves pénzügyi szakmai és pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik;
c) büntetlen előéletű;
d) akivel szemben a 357. §-ban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
(2) A pénzügyi holding társaság és a vegyes pénzügyi holding társaság tevékenységét ténylegesen irányító vezető állású személynek az választható meg, aki megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek."
210. §
(1) A Tpt. 357. §-a bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:"A 308. §, a 359. §, valamint a 11. számú melléklet 1-4. pontja alkalmazásában kizáró ok olyan személlyel szemben áll fenn, aki"
(2) A Tpt. 357. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezésekkel érintett személy ellen a Btk. XV. Fejezetének VII. és VIII. Címében, illetve a XVII. és a XVIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, illetőleg külföldön olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő, az illetékes hatóság vádat emelt, a büntetőeljárás befejezéséig
a) a büntetőeljárás alá vont személy befektetési alapkezelőnél, szabályozott piacnál, tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél a 11. számú melléklet 1-4. pontjában meghatározott tisztségéhez, munkaköréhez tartozó feladatokat nem láthat el, tőzsdénél, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél vezető állású személy nem lehet;
b) a Felügyelet a 307. § (2) bekezdésében, illetőleg a 343. § (2) bekezdésében meghatározott engedélyt - az egyéb feltételek megléte esetén - a tulajdonos szavazati jogának felfüggesztésével adja meg."
(3) A Tpt. 357. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kizáró okokat a kérelmező külföldi tevékenysége tekintetében is vizsgálni kell."
211. §
(1) A Tpt. 358. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve központi értéktár által - a Gt.</a>-nek a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően - könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha
a) a Felügyelet az általa - a Hpt. szabályai alapján - vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékében vagy a befektetési vállalkozási könyvvizsgálók névjegyzékében a könyvvizsgálót nyilvántartásba vette;
b) a könyvvizsgáló nem rendelkezik a befektetési alapkezelőben, a kockázati tőkealapkezelőben, a tőzsdében, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben, illetve a központi értéktárban közvetlen vagy közvetett tulajdonnal;
c) a könyvvizsgálónak nincs a befektetési alapkezelővel, a kockázati tőkealap-kezelővel, a tőzsdével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, illetve a központi értéktárral szemben fennálló tartozása; valamint
d) a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár és annak befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik."
(2) A Tpt. 358. §-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A befektetési alapkezelő, a befektetési alap, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és az nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a befektetési alapkezelőnél, befektetési alapnál, tőzsdénél, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél."
212. §
A Tpt. 360. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár által választott, illetőleg a befektetési alapkezelő által a befektetési alap könyvvizsgálatával megbízott könyvvizsgáló a vizsgálatának eredményéről a vizsgált intézménnyel, illetőleg az alapkezelővel egyidejűleg a Felügyeletet - írásban - haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján
a) korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé;
b) bűncselekmény elkövetésére vagy a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár belső szabályzatának, illetőleg a befektetési alap, kockázati tőkealap kezelési szabályzatának súlyos megsértésére, illetőleg az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel;
c) e törvény vagy más jogszabályok, az MNB rendelkezései, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár szabályzataiban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel;
d) a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak;
e) úgy ítéli meg, hogy a befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő tevékenysége folytán a befektetők érdekei veszélyben forognak;
f) a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg;
g) jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár vezetése között a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, az intézmény működése szempontjából lényeges kérdésekben."
213. §
A Tpt. 361. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"361. § Ha a könyvvizsgáló jogszabályban előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a Felügyelet jogosult arra, hogy a befektetési alapkezelőt, a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetőleg a központi értéktárat más, a 358. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló választására kötelezze. Ha a Felügyelet a 400. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott intézkedésként a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a befektetési alap, a kockázati tőkealap, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezi, jogosult a könyvvizsgálót a pénzügyi intézményi, illetőleg a befektetési vállalkozási könyvvizsgálók névjegyzékéből törölni."
214. §
A Tpt. 363. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"363. § (1) A befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár köteles a könyvvizsgálóval - az éves beszámoló könyvvizsgálatára - kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.
(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján - az éves beszámoló jóváhagyása előtt - a befektetési alapkezelőnél, a kockázati tőkealap-kezelőnél, a tőzsdénél, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, illetőleg a központi értéktárnál kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót vizsgáltassa felül, helyesbítse, gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő hitelesítéséről.
(3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a befektetési alapkezelőt, a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetőleg a központi értéktárat az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára. A módosított és a könyvvizsgáló által felülvizsgált adatot a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár köteles a Felügyeletnek bemutatni."
215. §
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása
(1) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 3. §-a (1) bekezdésének 66. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[E törvény alkalmazásában]
"66. üzletszerű tevékenység: ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység;"
(2) A Bit. 5. §-a (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül különösen:
a) a biztosító eszközeinek a biztosító által történő kezelése és befektetése ideértve a - biztosítástechnikai tartalékok esetében fedezeti céllal, a hatékony portfólió kialakításának, valamint az arbitrázs céljával kötött - származtatott ügyleteket,
b) a Hpt. 3. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység),
c) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi ... törvény (a továbbiakban: Bszt.) 5. §- a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott megbízás felvétele és továbbítása,
d) a jelzáloghitelezés,
e) a Tpt.-ben foglaltak szerint végzett értékpapír-kölcsönzés,
f) a biztosító által a biztosító anyavállalata, leányvállalata vagy részesedési viszonya alatt álló vállalkozása részére a biztosítási üzem működése és fenntartása körébe eső szolgáltatások nyújtása,
g) a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény 9. § (4) bekezdése szerinti tevékenység.
(3) A Bit 132. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A 117. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott tartalék fedezetét képező portfólió befektetése és kezelése során a következő előírásokat kell alkalmazni:
a) a befektetési politikában meg kell fogalmazni a portfólió jellegével összefüggésben minden lényeges információt, különös tekintettel a minimális befektetési időtartamra, a megcélzott ügyfélkörre, a megcélzott piaci folyamatok leírására, a portfólió számára engedélyezett ügylettípusokra és pénzügyi eszközök körére vonatkozóan,
b) a biztosítottat folyamatosan tájékoztatni kell az általa választott portfólió részét képező pénzeszközök és pénzügyi eszközök piaci értékéről,
c) a portfólió hozamát a 14. számú mellékletben megfogalmazott elvek szerint kell bemutatni,
d) a biztosító az általa kezelt portfólió részeként nem vásárolhat
da) saját maga által kibocsátott értékpapírt,
db) kapcsolt vállalkozása által kibocsátott értékpapírt, a szabályozott piacra bevezetett vagy a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapír kivételével,
e) a biztosító az általa kezelt portfólió javára nem köthet ügyletet - a fél évnél rövidebb lejáratú állampapír és a nyilvános, nyíltvégű befektetési jegy kivételével - szabályozott piacra be nem vezetett pénzügyi eszközre olyan vállalkozással, amelyben befolyásoló részesedéssel rendelkezik, vagy amely a biztosítóban befolyásoló részesedéssel rendelkezik,
f) a biztosítóban befolyásoló részesedéssel rendelkező kapcsolt vállalkozás [Tpt. 5. § (1) bekezdésének 65. pontja] által kibocsátott és szabályozott piacra bevezetett részvénynek a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések tartalékából képzett eszközalapok részére történő megvásárlása nem jelenti a Gt. 287. §-ának (2) bekezdésében foglalt részesedésszerzési tilalom sérelmét, ha a biztosító a részvényhez fűződő szavazati jogot nem gyakorol."
(4) A Bit 132. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A biztosító szabályzatban határozza meg a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott eszközök értékelésének elveire, továbbá a biztosítottak tájékoztatásának módjára és gyakoriságára vonatkozó szabályokat."
(5) A Bit. 132. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A biztosító a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan garanciát vállalhat (tőke-, illetve hozamgarancia). A hozamra vonatkozó garancia magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó garanciát is. A tőkére, illetve a hozamra vonatkozó garanciát a biztosító köteles bankgaranciával biztosítani."
(6) A Bit. 132. §-a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A biztosító a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan ígéretet tehet (tőke-, illetve hozamvédelem). A hozamra vonatkozó ígéret magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is. A tőkére, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet a biztosító köteles a tőke megóvását, illetve a hozamot biztosító pénzügyi eszközökre vonatkozó befektetési politikával alátámasztani a biztosítottak részletes tájékoztatása mellett."
(7) A Bit. 189/A. §-a (10) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E fejezet alkalmazásában]
"b) a befektetési vállalkozás tőkekövetelménye a Bszt. 105. §-ának (2) és (5) bekezdéseiben meghatározott tőkeszükséglet;"
(8) A Bit. 207. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A biztosító által fizetendő változó díj éves mértéke
a) a 8. számú melléklet szerint meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet 3,8 ezrelékének, és
b) a biztosítástechnikai tartalékok könyv szerinti értéke 0,25 ezrelékének összege."
(9) A Bit. 207. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke a biztosító magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,1 ezrelékének összege."
(10) A Bit. az e törvény 3. mellékletében szereplő 14. számú melléklettel egészül ki.
216. §
A postáról szóló 2003. évi CI. törvény módosítása
A postáról szóló 2003. évi CI. törvény (a továbbiakban: Ptv.) 37. §-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:"(5) Az egyetemes postai szolgáltató jogosult - a külön törvényben foglaltak szerint - pénzügyi szolgáltatási tevékenység, befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás végzésére is.
(2) A Ptv. 53. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendelettel állapítsa meg:]
"e) a postai készpénz-átutalási tevékenység, a postai pénzforgalmi közvetítő tevékenység és a postautalvány-szolgáltatás részletes szabályait;
217. §
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítása
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 19. §-a 1. pontjának c) alpontja és 3. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:[E törvény alkalmazásában: 1. befektető:]
"c) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdésének 20. pontjában meghatározott intézményi befektetők,"
"3. közvetett tulajdon: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdésének 84. pontja szerint meghatározott közvetett tulajdon;"
218. §
A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény módosítása
(1) A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Tétv.) 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[E törvény alkalmazásában:]
"c) pénzügyi ágazati szolgáltatás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) hatálya alá tartozó pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) hatálya alá tartozó biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói szolgáltatás, a Bszt. hatálya alá tartozó befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás, valamint árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenység, valamint az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) által meghatározott tagsági jogviszony keretében a pénztártagot megillető jogosultságok biztosítása;"
(2) A Tétv. 6. §-a (9) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem illeti meg a fogyasztót az e §-ban szabályozott elállási (felmondási) jog:]
"a) a Bszt. szerinti pénzügyi eszközök vonatkozásában;"
1. melléklet a 2007. évi ... törvényhez
1. Áht.: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény,2. Art.: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény,
3. Bit.: a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény,
4. Btk.: a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény,
5. Ctv.: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény,
6. Cstv.: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény,
7. Fgytv.: a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény,
8. Fkt.: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény,
9. Fttv.: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény,
10. Gt.: a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény,
11. Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény,
12. Itv.: az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,
13. Ket.: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény,
14. Ktv.: a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény,
15. MNB tv.: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény,
16. Pmtv.: a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény,
17. Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény,
18. Szmt.: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,
19. Sztv.: a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény,
20. Tétv.: a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény,
21. Vbt.: a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény,
22. Vht.: a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. Törvény.
2. melléklet a 2007. évi ... törvényhez
A SZAVATOLÓ TŐKE SZÁMÍTÁSA
1. A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje alapvető, járulékos és kiegészítő tőkéből áll.2. Az alapvető tőke a 3-4. pontban meghatározott pozitív és negatív összetevők 5-7. pontban foglaltak figyelembevételével számított összege.
3. Az alapvető tőke pozitív összetevői a számviteli kimutatások alapján:
a) jegyzett tőke,
b) tőketartalék,
c) lekötött tartalékból a fel nem osztható szövetkezeti vagyonrész,
d) általános tartalék,
e) általános kockázati céltartalék a korrigált mérlegfőösszeg 1,25 %-áig,
f) eredménytartalék, ha pozitív,
g) könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti vagy évközi eredmény, ha pozitív,
h) alapvető kölcsöntőke.
4. Az alapvető tőke negatív összetevői a számviteli kimutatások alapján:
a) jegyzett tőke be nem fizetett része,
b) immateriális javak, a lekötött tartalék meghatározásánál figyelembe vettek kivételével,
c) osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények,
d) eredménytartalék, ha negatív,
e) könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény, ha negatív, illetve évközi szavatoló tőke számítás esetén az évközi negatív eredmény,
f) kockázati céltartalék - ide nem értve az általános kockázati céltartalékot - és az értékvesztés hiánya, azaz a mérlegen kívüli kötelezettségek és az eszközök helytelen értékelése miatt el nem számolt kockázati céltartalék, illetve értékvesztés összege (ideértve a könyvvizsgáló vagy a Felügyelet vizsgálata során feltárt céltartalék hiányt, illetve az el nem számolt értékvesztést is),
g) az alapvető kölcsöntőkének a 8. pont szerinti korlátozások miatt figyelembe nem vehető része.
5. Ha a befektetési vállalkozás a jegyzett tőke emeléséről dönt, a megemelt összegű jegyzett tőke a tőkeemelés összegének befizetését igazoló dokumentumok Felügyeletnek történő bemutatásától kezdődően számítható be a szavatoló tőkébe.
6. Ha a befektetési vállalkozás a jegyzett tőke leszállításáról dönt, a befektetési vállalkozásnak a szavatoló tőke számítása során a jegyzett tőkét a leszállított értéken kell figyelembe venni.
7. A szavatoló tőke számítása során az általános kockázati céltartalék a mindenkori társasági adó mértékével csökkentett összegben vehető figyelembe.
8. A törvény alkalmazásában alapvető kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely kielégíti az alábbi feltételeket:
a) ténylegesen rendelkezésre áll, és az igénybe vevő befektetési vállalkozás számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, továbbá az igénybe vevő befektetési vállalkozás mérlegében szerepel,
b) a kölcsön nyújtására vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a befektetési vállalkozás adósságának rendezésébe és a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a részvényesek előtti legutolsó helyen áll,
c) a kölcsön - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is - határozatlan futamidejű, kizárólag a Felügyelet engedélyével, legalább öt év futamidő elteltét követően mondható fel,
d) tőketörlesztés a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges, kivéve, ha azt a Felügyelet engedélyezi,
e) a kölcsön-, illetve az értékpapír-adásvételi szerződés semminemű olyan feltételt nem tartalmaz, amely a kapcsolódó kamat- és járulékfizetést tíz éven belül megnöveli, kivéve mozgó kamatozás esetén a referenciakamat emelkedéséből adódó kamatnövekedést,
f) a befektetési vállalkozás a kamatfizetést elhalaszthatja,
g) ha egy adott évben az f) alpontban meghatározott szabály alapján kamatfizetés nem teljesíthető, akkor a kölcsönnyújtó erre az elmaradt összegre a következő években nem tarthat igényt,
h) ha a befektetési vállalkozás a kölcsön alapján valamely fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a kölcsönnyújtó - ezen a jogcímen - nem jogosult a befektetési vállalkozás felszámolását kezdeményezni,
i) a kölcsönnel kapcsolatosan kizárt a kölcsöntőkét nyújtó bármiféle beszámítási joga a kölcsönfelvevővel szemben.
9. A figyelembe vehető alapvető kölcsöntőke összege nem haladhatja meg az alapvető tőkeelemek összegének 15 %-át.
10. A járulékos tőke pozitív összetevői a számviteli kimutatások alapján:
a) osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények,
b) értékelési tartalék,
c) alárendelt kölcsöntőke,
d) járulékos kölcsöntőke,
e) a 12. pontban meghatározott mértéket meghaladó alapvető kölcsöntőke,
f) ha a befektetési vállalkozás a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalék összegének a várható veszteség értékével csökkentett értéke a kockázattal súlyozott kitettség érték 0,6 %-áig, ha ez a különbség pozitív.
11. Ha a befektetési vállalkozás a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalék a 10. pont f) alpontja szerinti határértéken túlmenően nem része a szavatoló tőkének.
12. A járulékos tőke negatív összetevője: az alárendelt kölcsöntőke figyelembe nem vehető része.
13. A törvény alkalmazásában járulékos kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely:
a) kielégíti a 10. pont a)-f) és h)-i) alpontban meghatározott feltételeket, és
b) ha egy adott évben a 10. pont f) alpontjában meghatározott szabály alapján kamat vagy bármilyen más jogcímen kifizetés nem teljesíthető, akkor a következő években a kölcsönnyújtó erre az elmaradt összegre kizárólag akkor tarthat igényt, ha a teljesítés a 8. pont f) alpontjában meghatározott szabályok alapján lehetséges. A kölcsönnyújtó késedelmi kamatra nem tarthat igényt.
14. A törvény alkalmazásában alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely kielégíti az alábbi feltételeket:
a) ténylegesen rendelkezésre áll, és az igénybe vevő befektetési vállalkozás számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, továbbá az igénybe vevő befektetési vállalkozás mérlegében szerepel,
b) az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a befektetési vállalkozás adósságának rendezésébe és a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a részvényesek előtti legutolsó helyen áll,
c) a kölcsön - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is - eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, és legkevesebb öt év múlva fizetendő vissza, illetve, ha a lejárat nincs meghatározva, a kölcsön csak a szerződésben rögzített, a felmondástól számított, legkevesebb öt év múlva fizethető vissza, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi a korábbi visszafizetést,
d) a kölcsön-, illetve az értékpapír adásvételi szerződés semminemű olyan feltételt nem tartalmaz, amely a kapcsolódó kamat- és járulékfizetést megnöveli, kivéve mozgó kamatozás esetén a referenciakamat emelkedéséből adódó kamatnövekedést,
e) tőketörlesztés az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges, kivéve, ha azt a Felügyelet engedélyezi,
f) az alárendelt kölcsöntőkével kapcsolatosan kizárt a kölcsöntőkét nyújtó bármiféle beszámítási joga a kölcsönfelvevővel szemben.
15. Az alárendelt kölcsöntőke összegének a szavatoló tőkébe történő beszámítását legalább a visszafizetési időpontot megelőző öt év során - fokozatosan, évente egyenlő arányban - csökkenteni kell.
16. A részvénnyé átváltoztatható kötvény akkor számítható be a járulékos tőkébe, ha kielégíti az alárendelt kölcsöntőkére vonatkozó feltételeket. Egyéb esetben a részvénnyé átváltoztatható kötvény nem minősül szavatoló tőkeelemnek.
17. A járulékos tőke szavatoló tőkébe történő beszámíthatóságánál az alábbi korlátozásokat kell érvényesíteni:
a) a figyelembe vehető járulékos tőke összege nem haladhatja meg az alapvető tőke összegének 100 %-át,
b) a járulékos tőkeként figyelembe vehető alárendelt kölcsöntőke, valamint a 10. pont a) alpontja szerinti osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények összegének az aránya nem haladhatja meg az alapvető tőke 50 %-át.
18. A 17. pont szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott szavatoló tőke alapvető és járulékos tőkerészeinek összegéből le kell vonni:
a) a más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékét - ha a felsoroltaknál a befektetési vállalkozás befolyásoló részesedéssel rendelkezik -, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét,
b) a befolyásoló részesedésnek nem minősülő, más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékének, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékének együttes összegéből az 1-17. pontok figyelembevételével számított szavatoló tőke tíz százalékát meghaladó részt,
c) ha a befektetési vállalkozás a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalék összegének a várható veszteség értékével csökkentett értékét, ha ez a különbség negatív, valamint a részesedések kockázattal súlyozott kitettség értékének - a külön jogszabály szerinti - az egyszerű súlyozási módszerrel vagy PD/LGD módszerrel történő meghatározása esetén, a részvénykitettségek várható veszteségének összegét.
19. A 15. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó - a 10. pont f) alpontjában és a 15. pont c) alpontjában rögzített tételek figyelmen kívül hagyásával számított - szavatoló tőke alapvető és járulékos tőkerészei képezik a 96. §-ban meghatározott, a szavatoló tőke nagyságához kötött korlátozások alapját.
20. A 15. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó szavatoló tőke alapvető és járulékos tőkerészeiből le kell vonni a 96. § szerinti limittúllépések összegét. A levonások során érvényesíteni kell a 17. pontban meghatározott korlátozásokat.
21. A szavatoló tőke a 100. § (1) bekezdése b) pontjának bb) és bc) alpontja és a 100. § (5) bekezdése alkalmazásában a 20. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó szavatoló tőke.
22. A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes tevékenységre számított devizaárfolyam- és árukockázat tőkekövetelményének fedezetére az alapvető és járulékos tőke mellett kiegészítő tőke is felhasználható. Alapvető és járulékos tőkerészként a 20. pontban foglalt levonások és a 100. § (1) bekezdése b) pontjának bb) és bc) alpontja, a 100. § (5) bekezdése és felügyeleti kivételes intézkedés keretében meghatározott tőkekövetelmény értékének tőkéből történő elkülönítése után fennmaradó összeg vehető figyelembe. A kiegészítő tőkét a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke és a járulékos tőkének a 17. pontokban meghatározott korlátozások miatt fel nem használható része alkotja.
23. A törvény alkalmazásában kiegészítő alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan alárendelt kölcsön, amely kielégíti a következő feltételeket:
a) megfelel a 14. pont a), b), d), e) és f) alpontjában rögzített feltételeknek,
b) eredeti futamideje legalább két év,
c) a vonatkozó szerződés tartalmazza, hogy a lejáratkor vagy azt követően kizárólag akkor fizethető vissza, ha a kereskedési könyvet vezető intézmény megfelel a rá vonatkozó tőkekövetelményeknek.
24. A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes tevékenységre számított devizaárfolyam- és árukockázat tőkekövetelményének fedezetére szolgáló szavatoló tőkében a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke és a járulékos tőkeelemek csak olyan mértékben vehetők figyelembe, hogy azok együttes összege ne haladja meg az ugyanezen kockázatok fedezetére figyelembe vett alapvető tőkeelemek összegének kétszáz százalékát.
3. melléklet a 2007. évi ... törvényhez
"14. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez
A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések tartalékából képzett eszközalapok befektetése, kezelése során elért hozam bemutatásának elvei1. Minden olyan adatot és információt, amely egy portfólión elért teljesítmény bemutatásához és az előírt számítások elvégzéséhez szükséges, össze kell gyűjteni és meg kell őrizni.
2. A portfólióértékelések forrásait és módszereit a biztosítottak számára hozzáférhetővé kell tenni.
3. A portfóliókat legalább havonta értékelni kell.
4. A portfólió értékelését piaci értéken kell elvégezni.
5. A kamatozó kötvény típusú értékpapírok, valamint minden olyan eszköz esetén, amelyből kamatjövedelem származik, az időarányos kamatokat figyelembe kell venni az értékelésnél.
6. A pénzből és pénzjellegű eszközökből származó hozamokat bele kell foglalni a teljes hozam számításába.
7. A kereskedés-napi elszámolás elvét kell alkalmazni.
8. A portfólió hozamának számításakor - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - havi tőkesúlyozott vagy napi idősúlyozott hozamszámítást kell alkalmazni.
9. A realizált és nem realizált (árfolyam) nyereséget és a bevételeket is magába foglaló teljes hozamot kell kimutatni.
10. Az időszakok hozamait mértani láncba kell állítani.
11. Egy évnél rövidebb időszakok teljesítményét nem lehet évesíteni.
12. Mindig meg kell jelölni, hogy mely időszakra vonatkozik a hozamadat.
13. A teljesítményt a kereskedési költség levonása után kell kiszámítani.
14. A hozamot az osztalékon, kamaton és árfolyamnyereségen keletkező vissza nem igényelhető forrásadó levonása után kell számítani. A visszaigényelhető forrásadót figyelembe kell venni.
15. Meg kell jelölni minden olyan tényt, kiegészítő információt, amely a teljesítmények megítéléséhez, illetve a bemutatott teljesítmény teljes értékű magyarázata szempontjából fontos lehet.
16. A teljesítményadatok bemutatásánál a tőkeáttétel és a származékos termékek használatát, mértékét is be kell mutatni oly módon, amely lehetővé teszi a kockázatok azonosítását.
17. Amennyiben a portfólióhoz, annak befektetési politikájában referenciaindexet is rendeltek, ezen referenciaindex hozamát ugyanarra (ugyanazokra) az időszakra (időszakokra) és ugyanolyan hozamszámítási módszert alkalmazva kell bemutatni, amelyekre a portfólió hozama bemutatásra kerül."
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A törvényjavaslat egyrészt az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i, a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2004/39/EK irányelve, másrészt a Bizottság 2006. augusztus 10-i, a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2006/73/EK irányelve hazai jogi intézményrendszerbe történő átültetését szolgálja. A törvényjavaslatot a Bizottság 2006. augusztus 10-i, a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2006/1287/EK rendeletében foglaltakkal együttesen kell alkalmazni.Bár az európai szabályozás nem szól a hazai árutőzsdei szolgáltatókról és tevékenységükről, a tevékenység jellegére tekintettel e vállalkozások és tevékenységük is a törvényjavaslatban kerül szabályozásra az egységesség és következetesség érdekében még akkor is, ha az árutőzsdei szolgáltatási tevékenység végzésére ún. 'egységes európai útlevél' nem szerezhető. A törvényjavaslat legfontosabb célja a befektetési vállalkozások és az általuk végezhető tevékenységek tekintetében az európai szabályokkal való összhang megteremtése oly módon, hogy az a hazánkban székhellyel rendelkező vállalkozások esetében lehetőséget adjon az erősödő versenyben való méltó helytállásra, egyúttal pedig lehetővé téve a szolgáltatók ügyfelei, a befektetők számára, hogy döntéseiket egy világos, minden európai országban közel azonos szabályozási környezetben, megfelelő mennyiségű és minőségű információ birtokában hozhassák meg.
Az árutőzsdei szolgáltatók és tevékenységük esetében az elsődleges cél a már meglévő szabályozási környezet fenntartása, illetve a befektetési vállalkozásokra és tevékenységükre vonatkozó szabályokhoz való közelítése, elsősorban azokon a területeken, ahol a befektetők jobb kiszolgálása érdekében ez indokolt.
A törvényjavaslat azon szabályozói célkitűzések egyik első lépéseként is értékelhető, amely a korábban érvényes intézményközpontú megközelítés helyett még inkább a tevékenységközpontú szabályozás irányába mozdul el, illetve ezzel egyidejűleg az egyes ágazatokban érvényes közös, elsősorban a felügyeléssel összefüggő eljárási szabályok egységesítése felé halad. Ez utóbbi törekvéssel összhangban ezért a befektetési vállalkozások és árutőzsdei szolgáltatók, valamint az általuk végezhető tevékenységek esetében megfogyatkoztak a felügyelettel, felügyeléssel kapcsolatos eljárási szabályok, amelyek az egységesítést követően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló új törvényjavaslatban kapnak helyet.
Ennek az újraszerkesztésnek, felülvizsgálatnak a következményeképpen a törvényjavaslat rendelkezéseit az említett új törvényjavaslattal együttesen kell alkalmazni.
Részletes indokolás
Az 1-3. §-hoz
E rendelkezések a törvényjavaslat hatályát jelölik meg. A törvényjavaslat egyes rendelkezéseit a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Államkincstár és az Államadósság Kezelő Központ Zrt. meghatározott tevékenységeire is alkalmazni kell.A törvényjavaslat értelmében a hitelintézetnek lehetősége van arra, hogy befektetési szolgáltatási és befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási tevékenységre, illetve ezek teljes körére engedélyt szerezzen, amelyre a meghatározott kivételekkel a befektetési vállalkozásokra előírt kötelezettségeket kell teljesítenie.
Némileg más a helyzet a befektetési alapkezelő esetében, amely számára szintén megengedett a befektetési szolgáltatási tevékenység végzése anélkül, hogy ehhez befektetési vállalkozássá kellene átalakulnia. Azon tevékenységeik esetében azonban, amelyek e törvény hatály alá esnek, az e törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
A 4. §-hoz
E rendelkezések a törvényjavaslatban használt fogalmak értelmezését adják meg.Az 5. §-hoz
E rendelkezések a befektetési szolgáltatási tevékenységek, illetve a kiegészítő szolgáltatások körét határozzák meg.A korábban hatályos szabályozáshoz képest e törvényjavaslatban újdonság, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenység értelmezéséből eltűnik a nyereségérdekeltség, mint motívum. Ezzel a gazdasági társaságokról szóló törvényben, a non-profit gazdasági társaság megjelenésében tükröződő azon álláspont, mely szerint önmagában a nyereségérdekeltség hiánya nem oka annak, hogy egy vállalkozás ne lehessen gazdasági társaság, jelenik meg a törvényjavaslatban is. A hazai jogi intézményrendszerbe átültetésre kerülő irányelvekben nem szerepel olyan kötelezettség, mely szerint a befektetési vállalkozásnak az e törvényjavaslatban meghatározott tevékenységeit mindenképpen nyereség érdekében kell végeznie, így nincs különösebb indoka annak, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény általános szabályaitól eltérő szabályok érvényesüljenek ezen a területen.
Szintén újdonság, hogy a befektetési tanácsadás a befektetési szolgáltatási tevékenységek körébe kerül, még inkább elismerve ezzel önálló szolgáltatás jellegét, s egyúttal biztosítva a befektetői oldal számára a szigorúbb tevékenységi, tájékoztatási és egyéb befektetővédelmi szabályok érvényesülését.
Látszólag változás, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenységek köréből elmarad a bizományosi tevékenység. Tartalmában azonban ezt fedi a 'megbízás felvétele és továbbítása' és a 'megbízás végrehajtása az ügyfél javára' tevékenységek együttes végzése, amely a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) bizományi megállapodásra vonatkozó szabályai szerint létrejövő szerződésben ölthet testet. Tekintettel arra, hogy a Ptk. mögöttes szabályain túl további rendelkezések nem szükségesek, illetve arra, hogy a piaci szereplők tevékenysége során a bizományosi tevékenység említett két alapeleme egymástól el is válhat, a törvényjavaslat ezért különálló tevékenységekre bontva tartalmazza.
Új fogalom a pénzügyi eszközök esetében az elhelyezés (placement), amely lényegét tekintve a tőkepiaci törvény szerinti forgalombahozatalt, vagy a nyilvános értékesítésre történő felajánlást takarhat, és különálló tevékenységként jelenik meg az elhelyezés, ha vételi kötelezettségvállalás kapcsolódik hozzá (jegyzési garanciavállalás), illetve ha nem.
A befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatások körében újdonság a befektetési elemzés és pénzügyi elemzés, amelynek a végterméke kapcsán a törvényjavaslat további kötelezettségeket (pl. összeférhetetlenség) állapít meg.
A 6. §-hoz
E rendelkezések a pénzügyi eszköz fogalmát, illetve az ebbe a körbe sorolt eszközök körét határozzák meg. A korábban hatályos szabályozáshoz képest újdonság, hogy a pénzügyi eszközök körébe sorolódnak egyes árualapú határidős, opciós és egyéb származtatott ügyletek is, valamint hogy megjelennek olyan különleges származtatott ügyletek is, amelyek pl. éghajlati változók, gazdasági statisztikák változásához kapcsolódnak.A 7. §-hoz
E rendelkezések adják azt a kizárólagossági szabályt, amely értelmében a befektetési szolgáltatási tevékenységet csak befektetési vállalkozás vagy hitelintézet végezheti, vagy maga a törvényjavaslat által meghatározott kivételként felsorolt vállalkozás. E szigorúnak mondható rendelkezés indoka, hogy az egységesség és az ezzel együttesen kialakított ún. 'egységes európai útlevél' okán az európai szabályozás maga is rendkívül szigorú a befektetési szolgáltatási tevékenységek végzésével kapcsolatosan. Annak biztosítása pedig, hogy e szabályok nemzeti hatáskörben nem puhulnak fel, ezzel a megoldással biztosíthatók megnyugtatóan.A törvényjavaslat értelmében a kivételt - a már említett alanyi kivételeken kívül - jelenleg a befektetési alapkezelők jelentik, amelyek befektetési szolgáltatási tevékenységére mindentől függetlenül a befektetési vállalkozások e tevékenységére irányadó szabályait kell alkalmazni.
A 8. §-hoz
E rendelkezések szerint a befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás engedélyköteles. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) engedélye alapján az említett két körbe tartozó tevékenységek az Európai Unió tagállamaiban, valamint az Egységes Gazdasági Térséget létrehozó szerződés részes felei közé tartozó államokban is végezhetők. Az egyéb végezhető tevékenységek körében említettek végzése csak a Magyar Köztársaság területén lehetséges, viszont ezek esetében nem szükséges a Felügyelet előzetes engedélye.Az Európai Unió tagállamaiban, valamint az Egységes Gazdasági Térséget létrehozó szerződés részes felei közé tartozó államokban kapott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedély alapján a Magyar Köztársaság területén is végezhetők e tevékenységek, illetőleg nyújthatók e szolgáltatások (egységes európai útlevél), azonban a megkezdésüket egy értesítési eljárásnak kell megelőznie. Az értesítési eljárást a tevékenység végzésére, illetve a szolgáltatás nyújtására jogosító engedély módosítása esetében is alkalmazni kell.
Azon külföldiek számára, akik székhelye nem az Európai Unió tagállamában és nem is az Egységes Gazdasági Térséget létrehozó szerződés részes felei közé tartozó államok valamelyikében van, a befektetési szolgáltatási tevékenység végzése és a kiegészítő szolgáltatás nyújtása csak fióktelepen keresztül lehetséges.
A 9. §-hoz
E rendelkezések az árutőzsdei szolgáltatató által végezhető tevékenységek körét, illetve az árutőzsdei szolgáltatás lehetséges tárgyait határozzák meg. A korábban hatályos szabályozáshoz képest e törvényjavaslatban újdonság, és a befektetési vállalkozások esetében kialakított szabállyal összhangban áll az a változás, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenység értelmezéséből eltűnik a nyereségérdekeltség, mint motívum. Ezzel a gazdasági társaságokról szóló törvényben, a non-profit gazdasági társaság megjelenésében tükröződő azon álláspont, mely szerint önmagában a nyereségérdekeltség hiánya nem oka annak, hogy egy vállalkozás ne lehessen gazdasági társaság, jelenik meg a törvényjavaslatban is.Látszólag változás, hogy az árutőzsdei szolgáltatató által végezhető tevékenységek köréből elmarad a bizományosi tevékenység. Tartalmában azonban ezt fedi a 'megbízás felvétele és továbbítása' és a 'megbízás végrehajtása az ügyfél javára' tevékenységek együttes végzése, amely a Ptk. bizományi megállapodásra vonatkozó szabályai szerint létrejövő szerződésben ölthet testet. Tekintettel arra, hogy a Ptk. mögöttes szabályain túl további rendelkezések nem szükségesek, illetve arra, hogy a piaci szereplők tevékenysége során a bizományosi tevékenység említett két alapeleme egymástól el is válhat, a törvényjavaslat ezért különálló tevékenységekre bontva tartalmazza - hasonlóan a befektetési szolgáltatási tevékenységek esetéhez.
Fontos kiemelni, hogy az árutőzsdei szolgáltató által végezhető egyes tevékenységek megegyeznek a befektetési szolgáltatási tevékenységek között említett egyes tevékenységeknek. A különbség annyi ezek esetében annyi egyrészt, hogy míg a befektetési vállalkozás számára e tevékenységek bármely, a törvényben foglalt pénzügyi eszköz tekintetében végezhetők, addig az árutőzsdei szolgáltató csak az árutőzsdei szolgáltatás tárgyaként megjelölt eszközök tekintetében teheti ezt, másrészt ez utóbbi nem szerezhet tevékenysége vonatkozásában 'egységes európai útlevelet'. Mindezzel együtt hangsúlyozandó, hogy annak a befektetési vállalkozásnak, amely pl. árualapú származtatott ügylet esetében kíván ügyfél által adott megbízást végrehajtani, nem az árutőzsdei szolgáltatókra vonatkozó szabályoknak, hanem a befektetési vállalkozásokra irányadó szabályoknak kell megfelelnie. Abban az esetben viszont, amikor egy befektetési vállalkozás olyan eszköz tekintetében kíván befektetési szolgáltatási tevékenységet végezni, amely a törvény értelmében az árutőzsdei szolgáltatás tárgya lehet csak (ilyen az azonnali, árura vonatkozó ügylet), a befektetési vállalkozásnak kell megkérnie az árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenységre vonatkozó engedélyt az adott eszköz tekintetében.
A pénzügyi eszköz fogalmának változása kapcsán különleges kezelést igényeltek az árualapú határidős, opciós és egyéb származtatott ügyletek, mint az árutőzsdei szolgáltatás tárgyai.
Tekintettel arra, hogy az irányelvi szabályok adta kötöttségeket az ún. 'egységes európai útlevél' intézményéhez tapadnak, az árutőzsdei szolgáltatás számára pedig - irányelvi előírások hiányában - ilyen lehetőség nincs, az árutőzsdei szolgáltatás tárgya annyiban lehetnek e pénzügyi eszközök, amennyiben az azokkal végrehajtott ügyletek során nem valósul meg határon átnyúló tevékenységvégzés.
A 10-11. §-hoz
E rendelkezések értelmében az árutőzsdei szolgáltatás csak befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató által nyújtható, illetve mindkét esetben csak a törvényjavaslatban meghatározott feltételek és kötelezettségek teljesítése esetén.Tekintettel arra, hogy az árutőzsdei szolgáltatás esetében nem érvényesül egységes európai szabályozás, s így 'egységes európai útlevél' sem szerezhető, a külföldiek fióktelepen keresztül nyújthatnak ilyen szolgáltatást.
Az árutőzsdei szolgáltatás nyújtásához minden esetben a Felügyelet előzetes engedélye szükséges, amelyhez egy külföldi kérelmező esetében, aki a fióktelepet kíván létesíteni, a székhely szerinti állam hatáskörrel rendelkező hatóságának tevékenységi engedélye is szükséges.
A 12. §-hoz
E rendelkezések a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás és az árutőzsdei szolgáltatás számára kötelező, informatikai rendszerrel kapcsolatos követelményeket tartalmazza.A 13-15. §-hoz
E rendelkezések a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató induló tőke követelményeit határozza meg.A befektetési vállalkozás számára a követelmény aszerint változik, hogy milyen tevékenységekre vonatkozó tevékenységi engedély megszerzését kérelmezi a Felügyelettől, illetve, hogy a tevékenység kapcsán az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek kezelésére sor kerül-e.
A korábban hatályos szabályozáshoz képest újdonság, hogy az induló tőke követelmény felelősségbiztosítási szerződéssel is kiváltható a befektetési vállalkozás esetében. A felelősségbiztosítási szerződésnek az Európai Gazdasági Térség teljes egészére érvényesnek kell lennie.
A 16. §-hoz
E rendelkezések a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató működési formára vonatkozó szabályait határozzák meg, utalva egyúttal azon mögöttes jogszabályokra, amelyeket a törvényjavaslattal együttesen kell alkalmazni.A 17-18. §-hoz
A befektetési vállalkozások esetében a törvényjavaslat - összhangban az európai irányelvi követelményekkel - részletes szervezeti, illetve ehhez kapcsolódó eljárási szabályokat határoz meg. E rendelkezések egyrészt a személyi érdekösszefonódások, a feloldódó felelősség megakadályozását célozzák annak érdekében, hogy a befektetési vállalkozás ügyfelei minden esetben biztosak lehessenek abban, hogy számukra a lehető legjobb minőségű, professzionális szolgáltatást nyújtják.A szervezeti szabályokhoz hasonlóan az eljárási szabályok esetében a cél az ügyfelek legjobb kiszolgálása, beleértve javaik (pénzügyi eszközeik és pénzeszközeik) és jogosultságaik védelmét, valamint a Felügyelet számára követhető, ellenőrizhető tevékenységvégzés. E szabályokat mind a befektetési vállalkozásoknak, mind az árutőzsdei szolgáltatóknak alkalmazniuk kell.
A 19. §-hoz
E rendelkezések a belső ellenőrzési szervezeti egységgel kapcsolatos szabályokat határozzák meg. A belső ellenőrzés feladata, hogy egyrészt biztosítsa a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató szabályszerű működését, valamint hogy feltárja az esetleges hiányosságokat és javaslatokat tegyen a jogszerű működés helyreállítására. A belső ellenőr munkáját a megfelelési vezető munkája egészíti ki, aki a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató belső szabályozásának a jogszabályi követelményekkel való összhangját biztosítja.A 20. §-hoz
A kockázatkezelésért felelős szervezeti egység kialakítása a befektetési vállalkozás esetében több szempontból is szükségessé vált. Egyrészt a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság ajánlásai alapján kialakított európai tőkemegfelelési szabályozás írja elő ilyen egység kialakítását, másrészt a jelen törvényjavaslat alapjául szolgáló irányelvek rendelkeznek így.A kockázatkezelésért felelős szervezeti egység önálló egységként való kialakítása nem minden befektetési vállalkozás esetében szükséges, csak akkor, hogy az adott vállalkozás az e rendelkezésben foglaltak szerinti értékhatárokat - a végrehajtott megbízások nagyságrendje tekintetében - átlépi.
A 21. §-hoz
A jogszabályoknak történő megfelelésért felelős vezetőre, valamint magának a megfelelési (compliance) funkciónak a szabályozására vonatkozó szabályozás megalkotására jelen törvényben kerül sor első ízben, annak ellenére, hogy az intézmény már eddig sem volt ismeretlen a pénzügyi piacon. E terület felelőssége, hogy biztosítsa a külső jogszabályi környezet és a belső szabályozottság összhangját. E funkciót a belső ellenőrzési funkció egészíti ki azzal, hogy a jogszabályokkal összehangolt szabályzatoknak és a felügyeleti határozatok tartalmának megfelelő működést segítse elő vizsgálataival, és azok következtetései nyomán tett javaslataival. A rendelkezések tartalmazzák a megfelelésért felelős vezetővel kapcsolatos követelményeket, melyek között megjelennek a függetlenségi, az összeférhetetlenségi szabályok. Külön szervezeti egység létesítése nem minden befektetési vállalkozás számára kötelező, a kisebb méretű, kevésbé összetett tevékenységi körrel rendelkező vállalkozások számára a rendelkezés mentesülési lehetőséget biztosít.A 22-24. §-hoz
E rendelekzés a korábbi szabályokhoz hasonló tartalommal ír elő személyi és szakmai feltételeket a befektetési vállalkozások és árutőzsdei szolgáltatók vezetését ellátó személyekkel kapcsolatosan, továbbá taxatív felsorolás keretében határozza meg a szakmai gyakorlat szempontjából figyelembe vehető intézményeket.A 25-26. §-hoz
E rendelkezések a korábbi szabályozással összhangban tartalmazzák a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyeire, illetve azok közeli hozzátartozóira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat. A rendelkezés előírja továbbá, hogy a befektetési vállalkozás a vezető állású személyek és az alkalmazottak által végzett gazdasági tevékenység feltételeit és nyilvántartásának módját szabályzatban határozza meg.A 27. §-hoz
E rendelkezések a befektetési szolgáltatási tevékenység és a kiegészítő szolgáltatás engedélyezésének szabályait tartalmazzák, valamint meghatározzák, hogy mely engedély milyen területi hatállyal rendelkezik.A Felügyelet által kiadott, befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére vagy kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás az engedélyben megjelölt tevékenységet és szolgáltatást az Európai Unió tagállamaiban és az Európai Gazdasági Térség területén végezheti, illetőleg nyújthatja. Ez az ún. 'egységes európai útlevél' jellegből adódik.
Szintén az 'egységes európai útlevél' okán, nem kell a Felügyelet engedélye az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség területén lévő államokban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásoknak, ha a saját szélhelyük szerinti felügyeleti hatóság számukra befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyt adott, s ha e tevékenységüket a Magyar Köztársaság területén kívánják folytatni, illetőleg nyújtani.
A határon átnyúló tevékenység végzéséhez, vagy fióktelep létesítéséhez az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség területén, mindössze egy értesítési eljárást feltételez, amelyben egyrészt az ilyen módon tevékenységet végezni vagy szolgáltatás nyújtani kívánó befektetési vállalkozás a saját, székhelye szerinti felügyeleti hatóságot értesíti a szándékairól, majd e hatóság azt a másik hatóságot, amely területére a határon átnyúló szolgáltatás, vagy a fióktelep létesítése irányul.
E rendelkezések - a törvény hatályából adódóan - a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezők szempontjából, illetve a Felügyelet szempontjából tartalmazzák az egyes kötelezettségeket.
A 28. §-hoz
E rendelkezések meghatározzák a tevékenység végzésére, illetőleg szolgáltatás nyújtására jogosító engedély iránti kérelemhez mellékelendő dokumentumokat, illetve közlendő információkat.A 29. §-hoz
E rendelkezések a Felügyelet számára írnak elő előzetes egyeztetési kötelezettséget azon hatóságokkal, amelyek az összevont felügyelet szempontjából érintettek lesznek.A 30. §-hoz
E rendelkezések azon eseteket foglalják össze, amelyek bármelyikének teljesülése esetén a Felügyelet elutasítja a tevékenység végzésére vagy szolgáltatás nyújtására jogosító engedély iránti kérelmet.A 31. §-hoz
E rendelkezés a tevékenységi végzésére vagy szolgáltatás nyújtására jogosító engedély visszavonásának eseteit sorolja fel. A korábban hatályos szabályokhoz képest változás, hogy a kiadott engedély alapján a tevékenység megkezdésére tizenkét hónap áll rendelkezésre, szemben a korábbi hat hónappal.A 32-33. §-hoz
E rendelkezések tartalmazzák az árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenységek engedélyezésére vonatkozó szabályokat, ideértve a tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelemhez becsatolandó dokumentumokat és közlendő információkat.A 34. §-hoz
E rendelkezések a Felügyelet számára írnak elő előzetes egyeztetési kötelezettséget - hasonlóan a befektetési vállalkozások esetéhez - azon hatóságokkal, amelyek az összevont felügyelet szempontjából érintettek lesznek.A 35. §-hoz
E rendelkezések azon eseteket foglalják össze, amelyek bármelyikének teljesülése esetén a Felügyelet elutasítja a tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmet.A 36. §-hoz
E rendelkezés a tevékenységi végzésére jogosító engedély visszavonásának eseteit sorolja fel. A korábban hatályos szabályokhoz képest változás, hogy - hasonlóan a befektetési vállalkozások esetéhez - a kiadott engedély alapján a tevékenység megkezdésére tizenkét hónap áll rendelkezésre, szemben a korábbi hat hónappal.A 37-39. §-hoz
A befektetési vállalkozásban történő tulajdonszerzés szabályai kiegészültek, illetve néhány elemükben megváltoztak a korábbi szabályozáshoz képest. A rendelkezések a befolyásoló részesedés megszerzése kapcsán írnak elő kötelezettségeket, amelyek teljesülése egyrészt a törvényben foglaltak betartása iránti szándék biztosítása másrészt a hatékony felügyeléshez szükséges feltételek megteremtése miatt indokolt.Változást jelent a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a Felügyelet előzetes engedélye a befolyásoló részesedés megszerzéséhez szükséges, viszont a további részesedés megszerzése, vagy éppen a meglévő csökkentése - bizonyos határértékek teljesülése esetén - már csak bejelentési kötelezettséget von maga után.
Fontos szabály, hogy a Felügyelet számára korlátozott az az időszak, amelyben a befolyásoló részesedést szerezni szándékozó kérelmét követően vizsgálhatók a megvalósulás várható következményei. Ha e három hónap alatt a Felügyelet részéről nem érkezik kifogás (engedély iránti kérelem elutasítása formájában), akkor a jóváhagyást megadottnak lehet tekinteni.
A 40. §-hoz
E rendelkezések az ügyfelek felé irányuló mindenféle tájékoztatás általános szabályait határozzák meg. Már a szövegezés maga is mutatja, hogy ezek kapcsán egyrészt a befektetési vállalkozással még jogviszonyban nem állók számára és a már ügyfélként megjelenő személyek és szervezetek számára adandó, másrészt a lakossági ügyfélnek minősülő és az egyéb más kategóriába sorolt ügyfelek felé irányuló tájékoztatás tartalmai és formai különbségeinek különös jelentősége van.Az e rendelkezések alapjául szolgáló európai kötelezettségek a befektetők védelmét helyezik a középpontba, és olyan kötelezettségeket állapítanak meg a befektetési vállalkozások számára - jelen esetben a tájékoztatás kapcsán - amelyek egyrészt egységesítik az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség területén érvényes gyakorlatot (könnyebbé téve az ügyfelek számára a tájékozódást), másrészt lehetővé teszik az ügyfelek elvárásainak és körülményeinek leginkább megfelelő szolgáltatás kiválasztását, valamint a megalapozott döntéshozatalt.
E rendelkezések, mint általános szabályok elsősorban a tájékoztatás tartalmának, illetve az információk közlési módjának tárgyilagosságára és tisztességességére helyezik a hangsúlyt, elkerülendő ezzel a félrevezető, vagy az ügyfél számára félreértésre okot adó helyzeteket.
A 41. §-hoz
E rendelkezések összefoglalják azokat a tárgyköröket, amelyekben a befektetési vállalkozásnak az ügyfél felé tájékoztatási kötelezettsége keletkezik, valamint meghatározzák a tájékoztatás időzítésére vonatkozó szabályokat. Ezek szerint az itt felsorolt témakörökben szükséges információt olyan időben kell az ügyfelek vagy a leendő szerződő felek a helyzet sürgősségére és a szükséges válaszidőre tekintettel megfelelő ideje legyen a kapott információk értelmezésére és a döntés meghozatalára.A 42. §-hoz
A tájékoztatási kötelezettségnek főszabály szerint papír alapon, írásban szükséges eleget tennie a befektetési vállalkozásnak. Lehetséges azonban ettől a formától eltérő tartós adathordozót is választani, amely illeszkedik a befektetési vállalkozás, mint szolgáltató és az ügyfele közötti jogviszony jellegéhez, s amelyet az ügyfél kifejezetten megjelölt a tájékoztatás formájaként.A tartós adathordozóra vonatkozóan nem születtek részletes szabályok, a meglévő rendelkezések inkább keret-jellegűek. Ennek okai között szerepel, hogy a szerződő felek - ésszerű keretek között - szabadon meghatározhassák a pontos formát, illetve a szolgáltatók oldalán maradjon lehetőség újabb és újabb olyan megoldások bevezetésére, amelyek az ügyfeleik számára könnyebbé, gyorsabbá, hatékonyabbá teszik a megfelelő információkhoz való hozzáférést.
Egyes információk megadása nem igényel személyre szóló tájékoztatást, hanem pl. a honlapon elérhetővé tett közlemény, vagy más dokumentum formájában is átadható. Erre a rendelkezések akkor adnak lehetőséget, ha a szolgáltató és az ügyfél közötti kapcsolat jellegéhez ez illeszkedik és megfelel a szerződésükben foglaltaknak, ha az ügyfél elektronikusan kap értesítést a pontos elérhetőségéről, az így közzétett információ minden pillanatban aktuális és mindaddig elérhető az ügyfél számára, ameddig ez érdekében áll.
A 43. §-hoz
Az előzetes tájékoztatás keretében köteles a befektetési vállalkozás minden olyan információt megadni, amely akár a szerződés, akár egy keretszerződésen alapuló konkrét további megbízást (a továbbiakban: megbízás) megelőzően fontos a megalapozott döntéshozatalhoz.Ebben az esetben már elválnak egymástól az egyes ügyfelek csoportjai: más - jóval részletesebb - tájékoztatás szükséges annak a leendő szerződő félnek, aki a szerződés megkötését követen lakossági ügyfélként kerül besorolásra, vagy a már ilyen besorolással rendelkezőnek, és más annak, aki szakmai ügyfélként kap besorolást.
A 44-45. §-hoz
A korábbi szabályozáshoz képest komoly változást hoznak e rendelkezések a szerződéskötést megelőző tájékozódási kötelezettségben. A befektetési vállalkozásnak, ha befektetési tanácsadási vagy portfóliókezelési tevékenységet végez, a keretszerződés megkötése, vagy a megbízás végrehajtása előtt egy ún. alkalmassági teszt elvégzésére köteles. E teszt keretében a leendő szerződő fél vagy az ügyfél ismereteiről, gyakorlatáról kell meggyőződni, illetve azt kell megítélni, hogy képes-e megalapozott döntést hozni, valamint a céljairól és jövedelmi helyzetéről kell a szükséges információkat megszerezni. Minderre azért van szükség, hogy a befektetési vállalkozás olyan szolgáltatást kínálhasson az ügyfele számára, amely összhangban van a befektetési céljaival, kockázatviselő képességével és hajlandóságával, s amely kapcsán a döntését a számára megismerhető, feldolgozható, értelmezhető információkra alapozva hozhatja meg.Ez a két tevékenység, amelyek kapcsán a rendelkezések az alkalmassági teszt elvégzését teszik kötelezővé, jelentősen különbözik a többitől, hiszen ezek azok, amelyek kapcsán a befektetési vállalkozás hozzáadott értéke a legnagyobb, legkiemelkedőbb. Talán itt van ezért a legnagyobb jelentősége annak, hogy az ügyfél pontosan tisztában legyen a tevékenység keretében nyújtott szolgáltatás jellemzőivel. Ezen felül ez az a két tevékenység, ahol a befektetési vállalkozás felelőssége a legélesebben merül fel.
A további befektetési szolgáltatási tevékenységek esetében egy kissé eltérő tartalmú tájékozódási kötelezettséget (megfelelési tesz) határoznak meg a rendelkezések a szerződéskötést vagy a megbízás teljesítését megelőzően. Tekintettel arra, hogy ezen tevékenységek esetében már nincs szó olyan értelemben vett hozzáadott értékről, mint a befektetési tanácsadás és a portfóliókezelés során, a teszt is csupán a szóban forgó ügylettel és pénzügyi eszközzel, különösen ezek kockázataival kapcsolatos ismeretek, gyakorlat feltárására irányul.
A rendelkezések meghatározzák azokat az eseteket is, amikor akár az ügyfél minősítése, akár a kínált szolgáltatás jellege, akár magának a pénzügyi eszköznek a tulajdonságai miatt nem szükséges különösebb előzetes tájékozódás, amely ezen esetekben inkább lenne felesleges teher, mintsem a döntés megalapozottságát elősegítő intézkedés.
Kiemelendő az, a korábbi szabályozáshoz képest újnak tekinthető rendelkezés, amely értelmében a befektetési vállalkozás nem támaszkodhat - mintegy a felelősséget elhárítva - kizárólag a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által szolgáltatott információkra, ha azokról megállapítható, hogy elavultak, hiányosak, vagy más okból hibásnak tekinthető.
A 46. §-hoz
E rendelkezés - részben - összefoglalja, hogy a szerződéskötést vagy a megbízás végrehajtását megelőzően elvégzett teszek eredményei milyen következtetésekre vezethetnek. Ha a tesztek eredményeképpen a befektetési vállalkozás úgy ítéli meg, hogy akár az ügylet, akár a pénzügyi eszköz nem megfelelő az ügyfél számára, akkor erről tájékoztatást kell adnia. Ugyanez a helyzet akkor, ha a kapott és megszerzett információk körét nem ítéli alkalmasnak arra, hogy az ügyfél esetében az adott ügylet vagy pénzügyi eszköz megfelelőségét megállapíthassa. Ezt követően az ügyfél döntése, hogy az értékelést hallva mégis kéri az adott ügylet lebonyolítását az adott pénzügyi eszköz tekintetében.A 47-51. §-hoz
A korábbi szabályozáshoz képest jelentős újdonságnak tekinthető az ügyfél kötelező minősítése, amely a későbbiekben a szerződéses kapcsolat folyamán szinte minden tekintetben differenciálja a befektetési vállalkozás ügyféllel szembeni kötelezettségeit.Három alapvető kategória képezhető: a lakossági ügyfél az, akire a legnagyobb figyelmet szükséges szentelni, számára a legrészletesebb tájékoztatást kell adni, és az ő esetében a legkifinomultabbak a tájékozódási kötelezettségek; a szakmai ügyfél, aki számára már nem szükségesek a részletes információk és a tesztek elvégzése sem; és az elfogadható partner az, akit a befektetési vállalkozás lényegében magával egyenrangú félként kezelhet.
A rendelkezések meghatározzák azokat a kereteket is, amelyeken belül lehetőség van a minősítés kérelemre történő módosítására, illetve megadják ennek az eljárási szabályait is. A kérelem fontos eleme a minősítés megváltoztatásának, azonban szükséges ehhez még néhány feltétel teljesítése is, amely biztosítja, hogy ez a későbbiekben ne lehessen vita vagy elégedetlenség forrása.
A minősítés változtatható, és minden egyes új ügylettípus vagy pénzügyi eszköz típus esetében szükséges elvégezni, ha ez a korábbiakban nem történt meg. A minősítésről, de ennek minden további változásáról - természetesen - az ügyfelet tájékoztatni kell.
Az 52-53. §-hoz
E rendelkezések a szerződésre vonatkozó formai és tartalmi követelményeket határozzák meg. A szerződéskötés formájaként főszabályként megmarad az írásbeliség, amelyet azonban elég a keretjellegű szerződések esetében használni. Ha a hatályos szerződés alapján ad megbízást az ügyfél, akkor ennek más, visszakereshető elektronikus formában való rögzítése is lehetséges.A portfóliókezelésre vonatkozó megállapodás esetében az általánosnál részletesebb szabályok érvényesülnek, amelyeket e rendelkezések tartalmaznak.
Az 54. §-hoz
E rendelkezés a befektetési vállalkozás részéről a szerződéskötés megtagadásának kötelezettségét, illetve ennek eseteit tartalmazza. A korábbi szabályozáshoz képest új kötelezettség, hogy a szerződéskötés, illetve a megbízás végrehajtásának megtagadása abban az esetben is kötelező, ha az alkalmassági teszthez nem álltak rendelkezésre a megfelelő információk, és ha a teszt eredménye negatív, azaz nem teszi lehetővé az adott pénzügyi eszközök tekintetében a kért szolgáltatás nyújtását.Az 55-56. §-hoz
E rendelkezések a befektetési vállalkozás szerződésekkel, megbízásokkal kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségét tartalmazza, illetve meghatározza a nyilvántartásban szereplő adatok megőrzésének idejét, amely a korábbi nyolc év helyett öt évre csökkent.Az 57-60. §-hoz
Az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek kezeléséről szóló rendelkezések hasonlóak a korábbi szabályozáshoz, és lényegében fenntartják a már eddig is szigorú szegregációs kötelezettséget. Fennmarad az a kötelezettség is, mely szerint az ügyfél eszközei csak az ügyfél által meghatározott célokra használhatók fel, és kizárólag az ő utasításainak megfelelően.A rendelkezések a befektetési vállalkozás számára a nyilvántartások rendszeres ellenőrzését írják elő abban az esetben is, amikor az ügyfél pénzeszközi és pénzügyi eszközei harmadik személy kezelésébe, különösen pedig ha gyűjtőletétbe kerülnek. Ez utóbbi esetekre vonatkozóan szigorú szabályok érvényesülnek.
A befektetési vállalkozás harmadik személynél letéti őrzésbe adhatja az ügyfél pénzügyi eszközét, azonban a letéti őrzésbe vevőnek ebben az esetben szigorú szabályoknak kell megfelelnie. Szükséges feltétel az, hogy egy felügyeleti hatóság prudenciális felügyelete alatt álljon, és minden olyan feltételnek megfeleljen, amelyek a törvény a befektetési vállalkozás számára előír. E feltételek teljesítése alól kizárólag az mentesíti a befektetési vállalkozást, ha az adott pénzügyi eszköz vagy befektetési szolgáltatás jellege ezt elengedhetetlenné teszi, illetve ha a szakmai ügyfél kifejezetten kérte, és az adott letéti őrzést végző tekintetében kérte a letéti őrzésre vonatkozó megállapodás megkötését.
Az ügyfél pénzeszközeinek kezelésére vonatkozó szabályok közül a legfontosabb, hogy azokaz a befektetés vállalkozás köteles központi banknál, hitelintézetnél vagy minősített pénzpiaci alapnál elhelyezni. Ez a szabály némi visszalépést jelent a korábbi szabályozáshoz, de főként annak tendenciájához képest, amely inkább az egyre szélesedő pénzforgalmi jellegű szolgáltatás felé mozdult el. A jelenlegi szabályozás ezzel ellentétben éppen minimálisra kívánja szorítani a befektetési vállalkozásnak az ügyfél pénzeszköze kezelése tekintetében meglévő mozgásterét.
A 61-62. §-hoz
E rendelkezések talán a jelenlegi szabályozás legtöbbet vitatott témájaként foghatók fel. Ezek szerint a befektetési vállalkozás úgy köteles az ügyfél megbízását végrehajtani, hogy az az ügyfél számára a lehető legkedvezőbb legyen. Ez az ún. 'legkedvezőbb végrehajtás elve'.Némi vitára adhat ugyanakkor okot az elnevezés, amely arra utal az ügyfelek esetében, hogy mindenkor a világon a lehető legjobb körülmények közötti végrehajtásra számíthatnak, miközben a valódi kötelezettség "csak" egy körültekintően összeállított végrehajtási politika következetes betartására vonatkozik.
Természetesen kizárásra kerül az a lehetőség, hogy a végrehajtási lehetőségek összehasonlítása során a befektetési vállalkozás saját döntésétől függő elemeket úgy határozzon meg, hogy azzal a valóságtól elrugaszkodott különbségeket eredményezzen végrehajtási helyszínek között.
E rendelkezések szerint a befektetési vállalkozás felelőssége az, hogy az ügyfél kérésére mindenkor bizonyítani tudja, hogy egy adott megbízás végrehajtása során a 'legjobb végrehajtás elve' szerint járt el.
A 64-65. §-hoz
E rendelkezések szerint főszabály, hogy az ügyfél által adott megbízást azonnal végre kell hajtani, s azokat rögzíteni kell. Az egyes ügyfelek megbízásait a beérkezésük szerinti sorrendben kell végrehajtani. Ez alól a szabály alól mindössze akkor lehet kivétel, ha a megbízás limitáras megbízás, ha az adott piaci feltételek között a megbízást végrehajthatatlan, vagy ha azzal az ügyfél érdekei sérülnének.Egyes esetekben felmerülhet az ügyfelek által adott megbízások összevonása, pl. kedvezőbb díjtételt eredményező ügyletméret létrehozása céljából, vagy akár a saját számlára és az ügyfél megbízása alapján végrehajtandó megbízás összevonása. Fontos azonban, hogy ezek a műveletek nem eredményezhetnek kárt az ügyfelek számára, valamint hogy a saját számlára végrehajtott és az ügyfél megbízása alapján végrehajtott megbízások allokációja során az ügyfél élvez prioritást.
A 66. §-hoz
E rendelkezés szerint a befektetési vállalkozás egyes esetekben jogosult az ügyfelével halasztott pénzügyi teljesítésben megállapodni. A szabályok hasonlóak a befektetési hitelezés szabályaihoz, azonban mind az alkalmazás esetei, mind az időtartam korlátozottak.A 67-69. §- hoz
Hasonlóan az előzetes tájékoztatási kötelezettségek szabályaihoz, az utólagos tájékoztatási kötelezettségek finomodása és egységesítése is befektetővédelmi céllal született. Nem csak a szerződéskötést vagy a megbízás végrehajtását megelőzően szükséges a pontos ismeret az ügyfél számára, hanem a végrehajtás, teljesülés pontos nyomon követése is jogos igény.Ennek megfelelően részletesen meghatározásra kerül az egyes tájékoztatási kötelezettségek köre, a tájékoztatás módja (formája) és tartalma. A rendelkezések a keretszabályokat, illetve a minimális kötelezettségeket tartalmazzák, és végső soron - mint több más rendelkezés esetében is - a pontos kötelezettséget az ügyfél kérése, rendelkezése, választása határozza meg.
A 70-72. §-hoz
E rendelkezések a portfóliókezelési tevékenységre irányadó különleges tevékenységi szabályokat tartalmazzák, amelyek azonosak a korábban hatályos szabályozással. Fennmarad a tőke és hozamgarancia, illetve ígéret lehetősége. Ennek megfelelően a befektetési vállalkozás vállalhatja a tőke és hozam garantálását, amelyet bankgaranciával köteles biztosítani, illetve ígéretet tehet a tőke megóvására vagy a hozamra. Ez utóbbi esetekben az ígéretet befektetési politikával kell alátámasztani. Mind a garancia, mind az ígéret esetében szabály, hogy ha az a hozamra vonatkozik, akkor egyúttal magában foglalja a tőke garantálást, illetőleg megóvására vonatkozó ígéretet is.A rendelkezések között szerepelnek azok az összeférhetetlenségi jellegű szabályok, amelyek biztosítani hivatottak, hogy az ügyfél és a befektetési vállalt közötti érdekkonfliktus még véletlenül se alakulhasson ki.
A 73-75. §-hoz
A korábbi szabályozáshoz képest új "létforma" a rendszeres internalizálás, amely egy szervezetten működő és rendszeres, lényegében szabályozott piacra bevezetett likvid részvények tekintetében saját számlás kereskedési tevékenységet folytató befektetési vállalkozás, aki árfolyamot is közöl. Fontos tehát, hogy az internalizálás maga nem különálló tevékenység és lényegében minden befektetési vállalkozás végezheti.E rendelkezések az internalizálásra vonatkozó szabályokat határozzák meg.
A 76-77. §-hoz
A korábbi szabályozásban is jelenlévő, és elsősorban a bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás tilalmával összefüggő befektetési ajánlás kap újabb interpretációt e rendelkezések formájában. E tevékenység a kiegészítő szolgáltatások körébe került, és ennek megfelelően engedélyköteles.A befektetési elemzés és a befektetési tanácsadás ily módon világosan elhatárolódik egymástól, mind tartalmai elemeit, létrehozatalának körülményeit, mind a terjesztés módját tekintve.
A befektetési elemzés objektív és tárgyilagos jellegére tekintettel e rendelkezések szigorú összeférhetetlenségi szabályokat fogalmaznak meg a befektetési elemzés készítésében résztvevők vagy azzal kapcsolatba kerülők esetében.
A 78. §-hoz
A befektetési hitelezés szabályai lényegében nem változnak a korábbi szabályozáshoz képest. Újdonság talán, hogy az európai tőkemegfelelési szabályok átültetése során a befektetési vállalkozásra vonatkozó, a befektetési hitelezéshez kapcsolódó egyes szabályok átstrukturálásra kerültek a könnyebb alkalmazás kedvéért.A 79-81. §-hoz
E rendelkezések a kiszervezésre vonatkozó szabályokat tartalmazzák. A korábban hatályos szabályozáshoz képest lényeges változás, hogy az adatkezelés-központúság eltűnik a fogalomból, és a szabályok sokkal rugalmasabbakká válnak.Főszabály szerint minden tevékenység és funkció kiszervezhető, azonban a kritikusnak minősített funkciók esetében szigorúbb szabályok érvényesülnek. Kritikus funkció minden olyan résztevékenység, amelyben tapasztalható bármely hiányosság kétségessé teszi a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésének folyamatosságát vagy a jogszabályi kötelezettségei teljesítését.
Fontos szabály, hogy a befektetési vállalkozás és az ügyfél kapcsolatában a kiszervezés ténye semmilyen változást nem jelenthet. A kiszervezést végző folyamatos figyelemmel kísérése és ellenőrzése a befektetési vállalkozás feladata.
A 82-84. §-hoz
E rendelkezések az árutőzsdei szolgáltató ügyfél részére történő tájékoztatási kötelezettségét, valamint az ügyféllel kapcsolatos tájékozódási kötelezettségét határozzák meg, némi összhangban a befektetési vállalkozásokra irányadó szabályokkal, de mindenképpen arányban állva az általuk végezhető tevékenységek szűkebb körével és azok jellegével.A 85. §-hoz
E rendelkezések az árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenységek körében a a szerződéskötés megtagadásának eseteit határozzák meg, összhangban a korábbi szabályozással.A 86. §-hoz
E rendelkezések az árutőzsdei szolgáltató szerződésekre és megbízásokra vonatkozó nyilvántartási kötelezettségét határozzák meg - hasonlóan a befektetési vállalkozásra irányadó szabályokhoz.A 87. §-hoz
E rendelkezések az ügyfél eszközének és pénzeszközének kezelésére vonatkozó szabályokat állapítják meg az árutőzsdei szolgáltatóra nézve - összhangban a befektetési vállalkozásokra irányadó szabályokkal.A 88-89. §-hoz
E rendelkezések az árutőzsdei szolgáltatókra irányadó szabályokat tartalmaznak az ügyfél megbízásának kezelésére vonatkozóan, hasonlóan a befektetési vállalkozásokra irányadó szabályokhoz.Szintén a befektetési vállalkozásokra vonatkozó szabályokkal összhangban kerültek kialakításra a megbízások összevonására és a végrehajtást követő allokációra vonatkozó rendelkezések.
A 90-91. §-hoz
Az árutőzsdei szoláltató korlátozott tevékenysége ellenére kiegészülnek a szerződéskötést követő, vagy a megbízás végrehajtását követő tájékoztatási kötelezettségek, amelyek hasonlóak a befektetési vállalkozásokra előírt kötelezettségekhez.A 92. §-hoz
E rendelkezés az árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenység kiszervezésére a befektetési szolgáltatási tevékenység és a kiegészítő szolgáltatás kiszervezésére irányadó szabályokat írja elő.A 93. §-hoz
E rendelkezések a befektetési vállalkozásra vagy a befektetési szolgáltatási tevékenység szabályaira visszautaló kötelezettségek értelmezését teszik könnyebbé.A 94. §-hoz
E rendelkezések az általános felelősségi szabályokat határozzák meg a részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató, a szövetkezeti formában működő árutőzsdei szolgáltató, a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató, valamint a korlátolt felelősségű társaság formájában működő árutőzsdei szolgáltató vonatkozásában.A 95. §-hoz
E rendelkezések a jogszabályoknak való megfelelésért felelős vezető feladatait tartalmazzák. Az e területet irányító megfelelési vezető egyik legfontosabb feladata annak biztosítása, hogy a befektetési vállalkozás tevékenységére, működésére irányadó szabályzatok összhangban legyenek a vonatkozó jogszabályokkal.A megfelelési vezető ezért rendszeresen ellenőrzi és figyelemmel kíséri az esetleges hiányosságok feltárása érdekében eszközölt intézkedések hatékony érvényesülését. További feladata, hogy szakértelmével támogassa a befektetési vállalkozás alkalmazottainak munkáját, hogy a befektetési vállalkozás a tevékenységvégzése során maradéktalanul eleget tegyen a törvényben előírt kötelezettségeinek.
A megfelelési vezető évente egyszer jelentést köteles készíteni a befektetési vállalkozás első számú vezetője részére, amely az elvégzett vizsgálatait, azok eredményét valamint a kapcsolódó jelentésében tett javaslatait és a javaslatok eredményét tartalmazza.
A 96. § - hoz
E rendelkezések a belső ellenőrzés feladatit tartalmazzák. A belső ellenőri funkció a befektetési vállalkozás mértének és tevékenysége függvényében egy független belső ellenőrzési szervezet is lehet, amelynek feladata, hogy biztosítsa a befektetési vállalkozás irányítási, ellenőrzési rendszereinek hatékonyságát az irányadó szabályzatokkal történő összhang mellett.A belső ellenőrzési szervezeti egység feladatait valamint a belső ellenőrre vonatkozó szakmai előfeltételeit a befektetetési vállalkozás belső szabályzatban rögzíti.
A feladatának teljesítése érdekében a belső ellenőr az általa elvégzett vizsgálatok eredménye függvényében ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek megvalósulását ellenőrzi, biztosítva ezzel is a funkciójának érvényesülését.
A belső ellenőr felelősséggel tartozik a befektetési vállalkozás igazgatósága és felügyelő bizottsága felé, amelyet az általa készített jelentések alapoznak meg.
A 97-99. §- hoz
E rendelkezések a befektetési vállalkozás könyvvizsgálatával kapcsolatos szabályokat határozzák meg. A befektetési vállalkozás könyvvizsgálata esetén a könyvvizsgálónak jóval nagyobb a felelőssége, mint egyéb gazdasági társaságoknál, mert szélesebb körű ellenőrzési feladatokat lát el. A könyvvizsgálóval szemben megfogalmazott elvárások a Gt.</a> rendelkezéseit veszik alapul, és kiegészülnek további feltételekkel, mint pl. a szakmai követelmények és a tulajdonszerzési korlátozások.A könyvvizsgálónak a Felügyelettel történő együttműködési kötelezettsége is van, amelynek során köteles a befektetési vállalkozás tájékoztatásával együtt a Felügyeletet is tájékoztatni, ha meghatározott visszásságok valamelyikét tapasztalja. Az együttműködés másik eleme, hogy mind a könyvvizsgáló, mind a Felügyelet jogosult a másikkal konzultációt kezdeményezni, tájékoztatást kérni.
A könyvvizsgáló éves beszámolót valamint kiegészítő jelentést készít a befektetési vállalkozás tevékenységével kapcsolatosan, amelyeket a befektetési vállalkozás igazgatósága és felügyelő bizottsága elnökén túl a Felügyelet részére is megküld.
A 100-102. §-hoz
E rendelkezések jelentős részben a befektetési vállalkozások európai tőkemegfelelési szabályainak megfelelő szabályok, amelyek a teljesebb körű kockázatfelmérést és értékelést, valamint ennek kapcsán precízebb és érzékenyebb tőkeszükséglet számítást tesznek lehetővé.A 103-104. §-hoz
A befektetési vállalkozásoknál a piaci kockázatok meghatározása a kereskedési könyvhöz kapcsolódik. A kereskedési könyv egy - az intézmény számviteli nyilvántartásától különböző - nyilvántartás, amely a kereskedési céllal tartott befektetési eszközökben fennálló piaci pozícióinak és kockázatvállalásának nyilvántartására szolgál.A kereskedési könyvben azokat a pozíciókat, illetőleg kockázatvállalásokat kell nyilvántartani, amelyek nem befektetési célokat szolgálnak, hanem kereskedési célból kerültek a befektetési vállalkozás portfóliójába, azzal a céllal, hogy a vételi és eladási ár különbsége, illetőleg a kamatlábváltozások révén, lehetőleg rövidtávon nyereséget realizáljon.
A törvénytervezet előírja, hogy amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások piaci értékét, valamint kockázatát naponta kell megállapítani. Mivel nem minden pozíció, illetőleg kockázatvállalás piaci értéke állapítható meg naponta, a kereskedési könyv vezetésére vonatkozó külön jogszabály meghatározza azokat az eseteket, amikor e követelménytől el lehet tekinteni.
A 105-107. §-hoz
E rendelkezések a befektetési vállalkozás számára az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás kockázatának mindenkor megfelelő nagyságú szavatoló tőke képzését írják elő, valamint az ehhez kapcsolódó felülvizsgálati és közzétételi kötelezettségeket taralmazzák.A 108-109. §-hoz
A vezető állású személyek, alkalmazottak és egyéb érintett személyek saját ügyleteivel kapcsolatos rendelkezések nyomán a törvénytervezet kiemelt figyelmet szentel a befektetési vállalkozások alkalmazottai áltat akár saját, akár közeli hozzátartozójuk, akár egyéb módon érintett személy érintettségével kötött ügyleteknek.E rendelkezések célja, hogy az ügyfelek érdekei semmilyen mögöttes kapcsolat szándék nyomán ne sérülhessenek. E rendelkezések kiterjednek a befektetési vállalkozás alkalmazottai és vezető állású személyei mellett a kiszervezési megállapodás alapján, vagy közvetítői megállapodás alapján a befektetési vállalkozás megbízásából eljárókra is.
Tekintettel arra, hogy ezek a korlátozó szabályok igen szigorú következményekkel járnak az alkalmazottakra és a vezető állású személyekre, a munkáltatónak, illetve a megbízónak részletesen tájékoztatnia kell az érintetteket a szabályok mellett a következményekről is.
A 110. §-hoz
E rendelkezések célja az ügyfél számára hátrányt jelentő érdek-összeütközések elkerülése, feltárása és kezelése. A befektetési vállalkozásnak egy összeférhetetlenségi politikában kell összefoglalnia mindazon szabályokat, amelyek ezen érdek-összeütközések elkerülését, feltárását és kezelését biztosítják.A 111-116. §-hoz
E rendelkezések a befektetési vállalkozások által igénybe vehető közvetítői szolgáltatás szabályait tartalmazzák. Az új szabályok értelmében közvetítő függő ügynök vagy befektetési vállalkozás lehet attól függően, hogy közvetítőként egy, vagy több befektetési vállalkozással áll ilyen jellegű kapcsolatban.Az egyes közvetítők végezhetnek más jogszabály alapján is hasonló tevékenységet, ezeket az e törvényben meghatározott szabályok nem érintik.
A függő ügynökként tevékenykedő közvetítő esetében regisztrációs kötelezettség keletkezik, ugyanis a továbbiakban a befektetési vállalkozások csak olyan függő ügynökkel köthetnek megállapodást befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás közvetítésére, amely e speciális nyilvántartásban szerepel.
A közvetítő további közvetítőt nem vehet igénybe, azaz a megbízója nevében vállalt kötelezettségeket nem delegálhatja tovább. Lehetősége van ugyanakkor olyan közreműködő igénybevételére, amely maga nem lehetne függő ügynök.
A 117-120. §-hoz
E rendelkezések a befektetési vállalkozásokhoz kapcsolódva foglalják össze - a korábbi szabályozáshoz hasonlóan - az egyes titoktípusokra vonatkozó szabályokat. Meghatározásra kerülnek az üzleti titokkal, az értékpapírtitokkal, valamint ezek kezelésével átadásával kapcsolatos szabályok.Egy újabb hatósággal, a fogyasztóvédelmi hatósággal szemben is feloldásra kerül a titoktartási kötelezettség, tekintettel arra, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló szabályok nyomán az ügyfelek panaszainak kivizsgálásában, illetve a fogyasztók megtévesztésével, stb. kapcsolatos ügyekben e hatóság kap eljárási hatáskört.
A 121. § -hoz
E rendelkezések egy új kötelezettséget írnak elő a befektetési vállalkozás számára az ügyféltől származó panasz kezelése és vizsgálata tekintetében, amelynek eljárási szabályait, részleteit a panaszkezelési szabályzatban kell megjeleníteni. E panaszkezelési szabályzatot pedig a befektetési vállalkozás lakossági ügyfelei számára ingyenesen hozzáférhetővé kell tenni.A 122. §- hoz
E rendelkezések a befektetési szolgáltatási tevékenységre, a kiegészítő szolgáltatásra, valamint az árutőzsdei szolgáltatásra vonatkozó reklámtevékenység szabályait tartalmazzák.A 123. §-hoz
E rendelkezés a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató Felügyelet fennálló bejelentési és tájékoztatási kötelezettségeit foglalja össze - hasonlóan a korábbi szabályozáshoz.A 124-139. §-hoz
E rendelkezések a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató végelszámolására, és felszámolására (csődeljárás nem folytatható) vonatkozó különös szabályokat határoznak meg. A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató végelszámolását kimondó határozatot kizárólag a Felügyelet hozhat, ezen határozatában pedig a Felügyelet kijelöli a végelszámolót (amely kizárólag egy, a hitelintézeti törvényben meghatározott közhasznú társaság lehet), valamint meghatározza a végelszámolás kezdő időpontját.A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató felszámolásával kapcsolatos eljárásban a Fővárosi Bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel. Felszámolónak ezen esetekben szintén a Hpt-ben meghatározott közhasznú társaság jelölhető ki.
A 140-141. §-hoz
E rendelkezések a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségei állományának átruházására vonatkozó szabályokat tartalmazza - hasonlóan a korábbi szabályozáshoz.A 142-154. §-hoz
A multilaterális kereskedési rendszer egy új kereskedési felület, amely nagyban hasonlít a szabályozott piacok működésére, azonban mégsem teljesen azonos azzal. A korábbi szabályozásba foglaltakat ily módon kiegészítő újabb kereskedési rendszert befektetési vállalkozás vagy szabályozott piac működtetheti, akár határon átnyúló tevékenységként is.E rendelkezések részletesen meghatározzák a multilaterális kereskedési rendszer működésének szabályait, valamint a kereskedésben való részvételének szabályait tartalmazó szabályzat készítését írják elő a piacműködtető számára.
A legfontosabb elv a multilaterális kereskedési rendszer működtetésében a megkülönböztetésmentes hozzáférés, amely sem tagállami, sem szolgáltató-típus tekintetében nem enged kizárást a kereskedésből.
E rendelkezések szabályozzák a multilaterális kereskedési rendszer működtetése során szükséges ellenőrzési és felülvizsgálati követelményeket, valamint az egyes közzétételi kötelezettségeket.
A multilaterális kereskedési rendszer egyik alapvető sajátossága a kereskedési szabályokban nyilvánul meg, amelyik alapelvként rögzíti az ahhoz történő megkülönböztetés-mentes hozzáférés lehetőségét.
A kereskedésben befektetési vállalkozás, hitelintézet továbbá minden olyan személy és szervezet részt vehet, amelyik eleget tesz a részvételre vonatkozó szabályzatban foglaltaknak.
Speciális mentesítő szabály, hogy azon ügyletek tekintetében amelyek végrehajtására a multilaterális kereskedési rendszerben kerül sor a tagok között és amikor a multilaterális rendszer és tagjai között jön létre ügylet nem kell alkalmazni a törvénytervezet szerződéskötést megelőző tájékoztatási;- tájékozódási szabályait, az ügyfélminősítésre irányadó szabályokat és a pénzeszközök elhelyezésére vonatkozó szabályokat.
A működtető köteles a céltól eltérő működés kiszűrése és bennfentes kereskedelem feltárása érdekében megfelelő eljárásrendet kialakítani.
A 155-157. §-hoz
E rendelkezés a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató, valamint a külföldi befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe és képviselete által a Felügyelet felé megfizetendő felügyeleti díj szabályait tartalmazza.Hasonlóan a korábbi szabályozáshoz, továbbra is két részből, alapdíjból és változó díjból tevődik össze az egyes vállalkozások díjfizetési kötelezettsége. Az ily módon kialakított díjstruktúra jobban illeszkedik az egyes tevékenységekhez, az azok által képviselt kockázatokhoz.
A 158. §-hoz
E rendelkezések a korábbi szabályozással összhangban befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató, valamint a külföldi befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe és a befektetési vállalkozásban befolyásoló részesedést szerezni kívánó személy a felügyeleti eljárási, szakértői szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat fizet.A 159. §-hoz
E rendelkezések a Felügyelet által vezetett nyilvántartásokat tartalmazzák. E szabályok kiegészülnek az új közvetítő típussal, a függő ügynökkel. A Felügyelet kötelezettsége ebben a kérdésben - a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező függő ügynök nyilvántartásba vételén túl - a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás által igénybe venni kívánt, de a székhelye szerinti európai gazdasági térségbeli állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által nem regisztrált függő ügynök nyilvántartásba vétele is.A 160-161. §-hoz
E rendelkezések a Felügyeletre vonatkozó adatkezelési szabályokat tartalmazzák - a korábbi szabályozással összhangban lévő tartalommal.A 162-163. §-hoz
E rendelkezések a befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkemegfelelési szabályok kapcsán meglévő felügyeleti felülvizsgálati és értékelési feladatokat tartalmazzák, a korábbi szabályozással összhangban.A 164-170. §-hoz
A javaslat a tőkepiacról szóló törvényben szereplő intézkedési és szankcionálási lehetőségeket biztosítja a Felügyelet számára a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző és kiegészítő szolgáltatást nyújtó szervezetekkel, valamint az árutőzsdei szolgáltatókkal szemben. Az intézkedések során a Felügyelet figyelmeztethet, a tevékenység folytatást megtilthatja, közgyűlést hívhat össze, bírságot szabhat ki, az engedélyt visszavonhatja, továbbá felügyeleti biztost rendelhet ki.A 171. §-hoz
A javaslat meghatározza a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély megadását megelőző konzultáció szabályait.A 172-173. §-hoz
A javaslat meghatározza a határon átnyúló tevékenység megkezdését és fióktelep létesítését megelőző értesítés szabályait. Ha a Felügyelet által engedélyezett befektetési vállalkozás más EGT-államban kíván határon átnyúló tevékenységet végezni, a tevékenység megkezdését megelőzően értesítenie kell a Felügyeletet és az értesítésben meg kell jelölnie azt a tagállamot, amelyben a tevékenységét végezni kívánja, azon befektetési szolgáltatási tevékenységeket és kiegészítő szolgáltatásokat, amelyeket végezni, illetőleg nyújtani kíván, és arra vonatkozó szándékát, hogy kíván-e függő ügynököt igénybe venni. A Felügyelet az értesítést a kézhezvételtől számított egy hónapon belül megküldi az EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának.Ha a Felügyelet által engedélyezett befektetési vállalkozás más EGT-állam területén kíván fióktelepet létesíteni, a fióktelep létesítését megelőzően értesítenie kell a Felügyeletet és az értesítésben meg kell jelölni azt a tagállamot, amelyben a tevékenységét végezni kívánja, azon befektetési szolgáltatási tevékenységeket és kiegészítő szolgáltatásokat, amelyeket végezni, illetőleg nyújtani kíván, arra vonatkozó szándékát, hogy kíván-e függő ügynököt igénybe venni és a fióktelep tevékenységéért felelős vezetőket. A Felügyelet az értesítést, valamint a Befektető-védelmi Alap szabályait a kézhezvételtől számított három hónapon belül megküldi az EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának.
A 174-175. §-hoz
A befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőmegfelelés előírások teljesítése érdekében az engedélyezési eljárás a számításokra, modellekre és modellek engedélyezésére vonatkozó új szabályok miatt kiegészül egy felügyeletek közötti egyeztetési kötelezettséggel. A rendelkezések részletesen szabályozzák az egyes engedélyezési tárgyköröket, az eljárást, különös tekintettel az adott ügyben érintett egyes európai felügyeleti hatóságok határozathozatal kapcsán szükséges együttműködésére, a hatáskörök megosztására, valamint a határozatok közzétételének szabályaira.A 176-178. §-hoz
A javaslat meghatározza azokat a feladatokat és hatásköröket, amelyeket a Felügyeletnek és a fogyasztóvédelmi hatóságnak kell ellátni a más EGT-állam befektetési vállalkozásának magyarországi fióktelepe által végzett tevékenység, továbbá más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás vagy piacműködtető határon átnyúló tevékenysége esetén. A befektetők védelme érdekében a Felügyeletnek és a fogyasztóvédelmi hatóságnak lehetősége van intézkedéseket foganatosítani és értesíteni a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát. A Felügyelet az általa megtett intézkedésről és annak indokolásáról haladéktalanul tájékoztatja az intézkedéssel érintett befektetési vállalkozást vagy piacműködtetőt és az Európai Bizottságot.A javaslat alapján Felügyelet statisztikai célból adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő a határon átnyúló tevékenységet végző, más EGT-államban székhellyel rendelkező piacműködtető Magyar Köztársaság területén végzett tevékenységével kapcsolatban.
A 179. §-hoz
A javaslat szerint az egyes fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésekor a lakossági ügyfélnek minősülő személyek esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság lesz jogosult.A 180. §-hoz
A törvény végrehajtási rendeleteinek megalkotásához szükséges felhatalmazásokat tartalmazza.A 181-182. §-hoz
A törvény hatályba léptető és átmeneti rendelkezéseit tartalmazza.A 183. §-hoz
Az európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgáló jogharmonizációs záradékot tartalmazza.A 184. §-hoz
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása biztosítja, hogy az ÁKK Zrt. az állam által kibocsátott vagy állami kezességgel, illetve állami garanciával biztosított, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén továbbra is végezhessen befektetési szolgáltatási tevékenységet és kiegészítő szolgáltatást.A 185. §-hoz
A Bszt.-ben meghatározott tevékenységek és szolgáltatások elnevezésének változása miatt módosul a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény.A 186. §-hoz
A tőkepiacról szóló törvénnyel és a Bszt.-vel való összhang megteremtése érdekében kerül sor a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása. A módosítás során pontosításra kerültek a hivatkozások és a hitelintézetek által végezhető tevékenységek. A 2006/49/EK irányelv kereskedési könyvre vonatkozó előírásainak egységes implementálásá érdekében 2008-tól a hitelintézetnek a Bszt. kereskedési könyvre és nagykockázat vállalására vonatkozó szabályait kell alkalmaznia.A 187. §-hoz
A Bszt.-ben meghatározott tevékenységek és szolgáltatások elnevezésének változása miatt kerül sor a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítására.A 188. §-hoz
A Bszt.-ben meghatározott tevékenységek és szolgáltatások elnevezésének változása miatt módosul a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény.A 189. §-hoz
A Bszt.-ben meghatározott tevékenységek és szolgáltatások elnevezésének változása miatt módosul a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben a pénzügyi és nyugdíjpénztári szolgáltatás fogalma.A 190-214. §-hoz
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítását a Bszt.-be átkerült tevékenységekre, fogalmakra történő hivatkozások indokolják, továbbá módosításra kerültek mindazon rendelkezések, amelyek a befektetési vállalkozásra, befektetési szolgáltatóra és árutőzsdei szolgáltatóra vonatkozóan tartalmaztak előírásokat.A 215. §-hoz
A Bszt. rendelkezéseivel való összhang érdekében a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben módosul a biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységek köre. A módosítás keretében meghatározásra kerültek azok az előírások, amelyeket a biztosítónak a tartalék fedezetét képező portfólió befektetése és kezelése során be kell tartania. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések tartalékából képzett eszközalapok esetén tett tőke-, illetve hozamgarancia esetén a biztosítónak ugyanúgy kell eljárnia, mint a befektetési alapkezelőnek, portfóliókezelőnek.A 216. §-hoz
A törvények közötti összhang biztosítása érdekében módosításra kerül a postáról szóló 2003. évi CI. törvényben az egyetemes postai szolgáltató által végezhető tevékenységek köre és az ezzel összefüggő felhatalmazó rendelkezés.A 217. §-hoz
A törvények közötti összhang biztosítása érdekében módosításra kerül a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényben a befektető és a közvetett tulajdon fogalomban található merev hivatkozás.A 218. §-hoz
A Bszt.-vel való összhang megteremtése érdekében a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvényben módosításra kerül a pénzügyi ágazati szolgáltatás fogalma, továbbá pontosításra kerül, hogy a fogyasztót nem illeti meg az elállási (felmondási) jog a Bszt. szerinti pénzügyi eszközök vonatkozásában.