Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    Cégalapítás, befektetés az Európai Unióban (HVG-ORAC, 374 B/5 oldal, 2005)

    Cégalapítás, befektetés az Európai Unióban (HVG-ORAC, 374 B/5 oldal, 2005)

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    A szerzők - vagy talán helyesebb ezt a kifejezést használni: szerkesztők - nevében köszöntjük az Olvasót.
    Azzal, hogy 2004. május 1-jén Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjává és ezzel a belső piac részévé, a négy alapszabadság, a közös vívmányok közvetlen haszonélvezőjévé válik, a magyar befektetők előtt nem csak földrajzi, de jogi és pszichológiai értelemben is megnyílik a kontinens. Hamarosan a befektetői gondolkodás természetes elemévé válik az, hogy a döntést, a vállalkozási, ü...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    Cégalapítás, befektetés az Európai Unióban (HVG-ORAC, 374 B/5 oldal, 2005)


    Kiadással kapcsolatos információk

    Második, átdolgozott kiadás

    Szerkesztette:
    Dr. Bárdos Péter
    Dr. Gabriel Lansky

    © Dr. Bárdos Péter, 2005
    © Dr. Gabriel Lansky, 2005

    © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2005

    ELŐSZÓ

    A szerzők - vagy talán helyesebb ezt a kifejezést használni: szerkesztők - nevében köszöntjük az Olvasót.
    Azzal, hogy 2004. május 1-jén Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjává és ezzel a belső piac részévé, a négy alapszabadság, a közös vívmányok közvetlen haszonélvezőjévé válik, a magyar befektetők előtt nem csak földrajzi, de jogi és pszichológiai értelemben is megnyílik a kontinens. Hamarosan a befektetői gondolkodás természetes elemévé válik az, hogy a döntést, a vállalkozási, üzleti tevékenységet Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, vagy éppen Máltán folytassuk-e, egyetlen szempont fogja vezérelni: a gazdasági racionalitás, amelynek többé már nem állják útját a korábbról oly ismerős adminisztratív gátak és tiltások.
    Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy a közösségi jog túl azon, hogy megfogalmaz bizonyos alapelveket, a gazdasági, üzleti tevékenység számos elemének szabályozását ezután is a nemzeti jogokra hagyja. Továbbra sem lesz tehát haszontalan - sőt talán az eddigieknél is hasznosabb lesz - megismerkedni az uniós tagállamok befektetésekkel összefüggő legfontosabb jogszabályaival, mert ezek ismerete a jövőben is elengedhetetlen feltétele lesz a sikeres működésnek. Ez a gondolat volt a könyv összeállításának vezérmotívuma.
    Az anyaggyűjtés során szerzett tapasztalataink a kiinduló gondolat helyességét messzemenően alátámasztották. Kiderült, hogy éppen a nemzeti szabályozásnak meghagyott részterületeken nagyon gyakori a - nyilván a nemzeti jogfejlődésből, a nemzeti jog sajátos szerkezetéből adódó - eltérő logikai megközelítés, megoldás, fogalomhasználat. Ez volt az egyik körülmény, amely különösen nehézzé tette a feladatot; egységes logikai láncra felfűzni azokat az információkat, amelyek a különböző uniós országokban folytatandó befektetési tevékenységgel kapcsolatban fontosak lehetnek.
    Csupán két példára szeretnénk itt hivatkozni. A társasági formák ismertetésénél például nem csak az okozott nehézséget, hogy a magyar társasági jogból ismert elnevezések gyakran nem vagy csupán részben fedik a másik országban alkalmazott társasági formát, hanem abból is, hogy a társasági formák kialakításának logikája is többféle. Magyarországon például a Gt. az egyes társasági formákat a személyegyesítő típusú társaságoktól a tőketársaságok felé haladva lényegében aszerint a logika szerint építi fel, hogy a tagok személye és felelőssége milyen mértékben kötődik magához a társasághoz. Más országokban ezzel szemben a logika alapja például az, hogy a társaság működése milyen mértékben szól a nyilvánosságnak (tőzsdére bevezetett vagy tőzsdére be nem vezetett társaságról van-e szó).
    A másik példát az adójog területéről említjük. Noha az adójogban használt szakkifejezések jórészt nemzetközinek tekinthetők és megállapítható, hogy az egyes nemzeti jogok többé-kevésbé ugyanazt értik alattuk, maguknak az adónemeknek a meghatározása és ezek egymáshoz való viszonya már korántsem mindig azonos logika szerint épül fel. Így például, míg egyes országokban - köztük Magyarországon is - a gazdasági tevékenység adóztatása három fő pillérre, a társaságok nyereségadóztatására, a forgalmi adóra és a jövedelemadóra épül fel, addig vannak az Európai Unióban olyan országok, ahol az adókat alapvetően aszerint osztják két nagy csoportra, (és a szabályozás is ennek megfelelően van kialakítva), hogy a jövedelem megadóztatásáról van-e szó (függetlenül attól, hogy ez a jövedelem társaságnál vagy magánszemélynél keletkezik-e) vagy más adótárgyat (például fogyasztást, vagyont stb.) érint. Ugyancsak gyakran találkozni az adófajták olyan csoportosításával - és az ennek megfelelő szabályozási logikával - amely a direkt és a levonásos úton történő adózás szerint különbözteti meg az adónemeket.
    Szót kell ejtenünk egyéb nehézségekről is. Noha az ún. egységes belső piac már nem új, hiszen jogilag 1994-ben jött létre, tehát joggal feltételezhettük, hogy a vállalkozók országok közötti szabad átjárása bevett gyakorlattá vált az Európai Unióban, tehát az ilyen jellegű információigény az uniós tagállamokban már eddig is természetes volt, az információforrások között a feldolgozottság mélységét, részletességét, szakszerűségét tekintve jelentős különbségeket észleltünk. Ez a könyvben szükségszerűen vezetett bizonyos kényszerű egyenetlenségekhez. De megnyugtathatjuk a tisztelt Olvasót és magunkat is azzal, hogy e könyv célja semmiképpen sem a más országban folytatandó befektetési, vállalkozási tevékenység megalapozásához elengedhetetlenül szükséges beható jogi és gazdasági tanácsadás helyettesítése, sokkal inkább az, hogy általános képet nyújtson a befektetni szándékozóknak az adott ország befektetési klímájáról.
    Nem törekedhettünk - még csak részlegesen sem - teljességre azért sem, mert rendkívül gyorsan változó joganyagról van szó. A gyors változások természetesen elsősorban az Unióhoz újonnan csatlakozó államok jogát érintik, de megfigyelhetők az "őstagállamok" jogában is.
    Végezetül egy záró megjegyzés: a helyi sajátosságok, eltérések ellenére nyugodtan állíthatjuk, hogy az Alapszerződés és az arra épülő Európai Uniós jogalkotás az elvek szintjén egységes keretbe foglalja a befektetési, vállalkozási tevékenységre vonatkozó szerteágazó szabályokat. Ezért gondoltuk úgy, hogy az egyes tagállamok (ideértve a 2004. május 1-jén csatlakozókat is) szabályozásának ismertetése előtt - mintegy vezérfonalul - rövid áttekintést adunk az alapszabadságokra és a befektetések szempontjából kiemelt jelentőségű versenyvédelemre vonatkozó szabályozás és gyakorlat jelenlegi állásáról.
    Magát a joganyagot a következő csoportosításban tárgyaljuk: általános információk az országról és annak külföldi befektetésekkel kapcsolatos politikájáról, a társasági formákra, a társaságalapításra vonatkozó információk, a külföldiek ingatlanszerzésének jogi lehetőségei, a külföldiek munkavállalása, az adórendszer fő jellemzői és a befektetésekkel kapcsolatos állami támogatásokra vonatkozó informácók. Ez a logika csak ott törik meg, ahol a rendelkezésünkre álló idő alatt beszerezhető adatok hiányosak voltak. De tudatában vagyunk annak, hogy a külföldi befektetési tervet dédelgetőkben a joganyag mégoly terjedelmes és kimerítő ismertetése is újabb kérdések sokaságát veti fel. A könyvet szerkesztő ügyvédi irodák fontos feladatuknak tekintik, hogy a könyvben összefoglalt vagy akár ott nem érintett kérdések megválaszolásában a tisztelt Olvasók, a potenciális befektetők rendelkezésére álljanak.
    A nagy kalandhoz, amely alatt nem annyira e könyv elolvasását, mint inkább a magyar befektetők európai hódító útjának megkezdését értjük, sok sikert kívánunk.

    Dr. Bárdos Péter Dr. Gabriel Lansky

    ELŐSZÓ A MÁSODIK KIADÁSHOZ

    Az Olvasók megtisztelő érdeklődése arra az elhatározásra juttatta a kiadót, hogy elkészítse e könyv második kiadását. A döntésben nyilván nem kis szerepet játszik a tény, hogy a magyar befektetők érdeklődése a többi tagállam által kínált befektetési lehetőségek iránt nem csappant; ellenkezőleg, egyre nő.
    A szerzők ugyanakkor úgy vélték, hogy a második kiadás kedvező alkalom az anyag bővítésére, naprakészebbé tételére, hibák kijavítására.
    Az idő rövidsége miatt e célokat valamennyi tagország anyagánál nem tudtuk megvalósítani, de Csehország, Szlovákia, Lengyelország és a három balti állam, Lettország, Litvánia és Észtország esetében - reményeink szerint - igen. Ez nagymértékben azon múlott, hogy a felsorolt országokból kiváló kollégák készségesen siettek segítségünkre és tartalmas anyagokkal segítették munkánkat.
    A második kiadást már nem a külföldön befektetők merészsége előtti tisztelgéssel bocsátjuk útra, hiszen az ilyen, Magyarország határain túl gazdasági, üzleti célból letelepedő magyar cégek, egyéni vállalkozók száma az utóbbi időben ugrásszerűen nőtt, hanem azzal a kívánsággal, hogy találják meg számításaikat, használják ki azt a lehetőséget, hogy a magyar piac immár európai piaccá bővült.
    Különös köszönettel tartozunk kiváló kollégáinknak, Theis Klaubergnek, Johanna Korhonennek és JuDr. Lubomir Lipovskynak az országaikra vonatkozó anyag összeállításában nyújtott értékes segítségükért.
    A szerzők változatlanul köszönettel vesznek minden, a könyvvel kapcsolatos észrevételt és szívesen ismerkednek meg a magyar vállalkozók gyakorlati tapasztalataival, hiszen joggal feltételezhető, hogy a jövőben az ilyen típusú kiadványok a gazdaság szereplőinek egyre fokozódó érdeklődésével fognak találkozni.

    A szerzők

    ALAPSZABADSÁGOK ÉS VERSENYVÉDELEM AZ EURÓPAI UNIÓBAN

    Noha az Európai Unió tagállamaiban a befektetési tevékenység részletszabályaiban számos eltérés van, mégis részben a közös jogi hagyományok, részben a közösségi jog ereje folytán meghatározhatók a befektetési tevékenység alapját képező közös jegyek.

    I. Az alapszabadságok

    Az Alapokmány 1. cikke értelmében az Európai Unió tagállamait az a közös cél vezérli, hogy a közösségen belül a gazdasági fejlődés harmonikus, növekvő tendenciájú, kiegyenlített és stabil legyen, a közösség polgárainak életszínvonala növekedjen, kapcsolataik egyre szorosabbá váljanak. E célok elérését szolgálja a négy alapszabadság, az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad forgalma.
    A négy alapszabadságnak vannak bizonyos fontos közös jegyei:
    - mind a négy esetben úgynevezett közvetlenül alkalmazható jogról van szó. Ez azt jelenti, hogy minden EU - polgár jogosult a tagállamok bármely hatósága előtt ezekre az alapszabadságokra hivatkozni anélkül, hogy valamely nemzeti törvényre kelljen utalnia;
    - érvényesül a belföldiekkel egyenlő elbánás elve. Ez tulajdonképpen a külföldiekkel szembeni megkülönböztetés tilalma elvének a tükre. Azt jelenti, hogy más tagállamok állampolgárai, illetőleg árui nem szenvedhetnek hátrányt a belföldi állampolgárokkal, illetve árukkal szemben. A diszkriminációs tilalom egyaránt vonatkozik a nyílt és az ún. rejtett diszkriminációra. Nyílt diszkriminációnak az olyan megkülönböztetés tekintendő, amely kifejezetten az állampolgárság alapján áll fenn. Rejtett diszkriminációt valósítanak meg azok a szabályozások, amelyek bár formailag mindenkire vonatkoznak, valójában azonban csak a külföldiekre. Ezzel szemben a közösségi jog megengedi a belföldiek diszkriminálását, azaz azt, hogy külföldi áruk és állampolgárok kedvezőbb elbánásban részesüljenek, mint a belföldiek. Ismert példa erre a szigorú német sörtisztasági előírás, amely azonban csak a német gyártmányú sörökre alkalmazható, a külföldi gyártmányúakra nem. Szigorúbb szabályok vonatkozhatnak a belföldiekre a környezetvédelem, illetőleg a szociális jog területén is.

    a) Az áruk szabad áramlása
    Ennek az elvnek a megvalósítása érdekében a Római Szerződés két eszközt alkalmaz
    - a be- és kiviteli vámok tilalma,
    - a mennyiségi korlátozások, illetve az azokhoz vezető egyedi intézkedések tilalma.
    Az Európai Közösségen belül már 1968-ban megszűntek a vámkorlátok. Ezzel egyidőben elfogadták a közös vámtarifát (ez az Európai Közösségen kívülről érkező árukra vonatkozik). A közös vámtarifa azt a célt is szolgálja, hogy megakadályozza az áruáramlási irányok átrendeződését. 1994 óta létezik az egységes belső piac.
    A mennyiségi korlátozásra vonatkozó tilalom mellett létezik a hasonló eredményre vezető egyéb intézkedések tilalma is. Ilyennek minősítette az Európai Bíróság a tagállamok kereskedelmi szabályozását, ha azok közvetve vagy közvetlenül ténylegesen mennyiségi korlátozás hatásúak.
    Kimondta továbbá az Európai Bíróság, hogy ha egy áru valamely tagállamban az ott érvényes jog alapján értékesíthető, akkor értékesíthető az összes többi tagállamban is, azaz bármely tagállamban kiadott forgalombahozatali engedély az összes többi tagállamban érvényes.

    b) Személyek szabad mozgása
    A személyek szabad mozgásának az elve magában foglalja a munkavállalás és a letelepedés szabadságát is.
    A munkavállalás szabadsága azt a célt szolgálja, hogy növekedjen az ún. alkalmazotti mobilitás. A munkavállaló fogalma magában foglalja mindazokat a személyeket, akik nem önálló tevékenységet folytatnak és munkabérre jogosító jogviszonyban vannak. E szabadság része a munkavállalók területi és foglalkozásbeli mobilitása, továbbá a szociális ellátásra való jog is. A területi mobilitás azt jelenti, hogy bármely uniós állampolgárnak jogában van egy másik tagállamba utazni, és ott tartózkodni. A foglalkozási mobilitás a hivatás gyakorlásának, illetve az alkalmazási és munkafeltételek meghatározásának a szabadságát foglalja magában, tehát azt az elvet, hogy egy másik tagországban honos munkavállalót nem szabad másként kezelni, mint a saját ország munkavállalóját. A szociális jogok az uniós állampolgárokat arra jogosítják, hogy mindazokat a kedvezményeket igénybe vegyék, amelyeket a befogadó ország a saját állampolgárainak szociális tekintetben nyújt.
    A letelepedési szabadság alapján a vállalkozó szabadon választhatja meg székhelyét. Ez a szabadság egyaránt védi az önálló kereső tevékenység gyakorlásának a jogát és a vállalkozás alapítás - és folytatás jogát is.

    c) A szolgáltatások szabad áramlása
    Az uniós állampolgárok jogosultak bármely, az Unióhoz tartozó tagállamban szolgáltatásokat nyújtani. E szabadságjogra az jellemző, hogy szemben a letelepedési szabadsággal az ad hoc, átmeneti jellegű szolgáltatásnyújtásra vonatkozik.
    Az Európai Bizottság jelentést készített arról, hogyan érvényesül ez a szabadságjog az Unióban és rámutatott bizonyos gyakorlati nehézségekre. A jelentés kimutatja, hogy a szolgáltatások szabad áramlása sokkal jelentősebb és keményebb korlátokba ütközik az egységes belső piacon, mint az áruforgalom. Minthogy a szolgáltatások esetében sokkal komplexebb és gyakran nem vagyoni jellegű tevékenységekről is szó van, amelyek szoros összefüggésben állnak a szolgáltatásnyújtó személyes kvalifikációjával, rájuk gyakran igen bonyolult előírások vonatkoznak. Ezért előfordulhat, hogy ha egy vállalkozás másik tagállamban kíván letelepedni és ott szolgáltatásokat nyújtani, komoly nehézségbe ütközik az engedély megszerzésénél, (ideértve például a szakmai alkalmassággal kapcsolatos igazolások kölcsönös elismerését is), vagy például a dolgozók kiküldésénél, létesítményeik használatánál, a szolgáltatások eladásánál, a szerződések megkötésénél, vagy akár a minőség, illetve szavatossági problémák kezelésénél. A határon átnyúló szolgáltatásokat egyelőre még komolyan akadályozza a megkövetelt engedélyek száma, az eljárások nehézkessége és körülményessége, a helyi hatóságok túlságosan tág mérlegelési joga, továbbá az a körülmény, hogy az ilyen vállalkozásokat gyakran arra szólítják fel, hogy azokat a feltételeket, amelyeket saját országukban már teljesítettek, azokban az országokban, amelyekben tevékenykedni kívánnak, ismét teljesítsék. E jelenségek általában sértik a közösségi jogot, és ezért a vállalkozók gyakran szorulnak ügyvédi segítségre.
    A munkavállalók, illetve a diákok mobilitásával összefüggő kérdés a tanulmányok kölcsönös elismerésének problémája, ugyanis csak ilyen elismerés esetén lehet bizonyos foglalkozásokat egy másik tagállamban folytatni. Különbséget kell tenni a szabályozott és nem szabályozott foglalkozások között. A szabályozott foglalkozások azok, amelyek törvényi előírások folytán csak bizonyos bizonyítványok birtokosai számára lehetségesek (például tanárok, betegápolók, ügyvédek, ingatlanközvetítők, kézművesek). A szabályozott foglalkozások között vannak olyanok, amelyeknél a képzés már közösségi jogon alapul (általános - és szakorvosok, fogorvosok, bábák, állatorvosok, építészek, patikusok). Ezekben a foglalkozási ágakban a diploma elismerése automatikus. Vannak olyan szabályozott foglalkozások, amelyekben a képzés nem harmonizált, ezek tekintetében a közösségi jog csak a diplomák kölcsönös elismerésének általános alapelveit fogalmazta meg. A nem szabályozott foglalkozások azok, amelyekre többnyire nincsenek a foglalkozás gyakorlásával kapcsolatban elfogadott előírások. Az ilyen foglalkozások szabadon gyakorolhatók, azaz a befogadó állam a közösségi állampolgárokkal szemben semmiféle kvalifikációs előírást nem alkalmazhat.

    d) A tőkeforgalom szabadsága
    A tőkeforgalom fogalma magában foglalja egyaránt a pénztőke és a dologi tőke (például az ingatlanjogok) fogalmát. Mindenfajta tőkemozgás, amely a tagállamok területén történik e szabadság körébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy a tőke akadály nélkül helyezhető tagállamból tagállamba, és a tagállamok állampolgárai bárhol szabadon vehetnek igénybe pénzügyi szolgáltatásokat. A fizetési forgalom szabadságát - amely az országhatáron túli pénzügyi tranzakciók szabadságát jelenti - szokták az ötödik szabadságnak is nevezni.

    II. A verseny tisztaságának védelme

    Az egységes belső piac működésének fontos feltétele, hogy megfogalmazzák a tisztességes verseny alapfeltételeit, amelyek minden uniós jogalanyra vonatkoznak, és amelyeket a tagorszá­gok intézkedései nem korlátozhatnak.
    A versenykorlátozás megakadályozásának egyik legfontosabb eszköze a kartelltilalom. Ennek mindenek előtt bizonyos közös vállalkozások, joint venture-ök alapításánál van jelentősége. Az összehangolt áremelés, a szándékos kapacitásszűkítés, bizonyos piacok mesterséges kizárása, a fejlesztések akadályozása stb., az e körbe tartozó legfontosabb tilalmazott magatartások.
    Egyetlen vállalkozás sem használhatja ki piacvezető helyzetét, a fogyasztók, illetőleg a versenytársak hátrányára. Ez a tilalom az ún. erőfölénnyel való visszaélés tilalma. Erőfölényes helyzetben az van, aki üzleti döntéseiben nem kényszerül versenytársaira tekintettel lenni.
    A fúziókontroll az egyik legfontosabb eszköz az egyeduralmi piaci helyzetek megelőzésére, mégpedig úgy közösségi, mint nemzeti szinten. Ez nagyon fontos szempont külföldi üzletrészek megszerzésénél. Abban az esetben, ha a vállalkozások fúziójának közösségi méretekben is jelentősége van, az ilyen üzleti részesedésszerzések, illetve fúziók Európai Közösségi bejelentése is kötelező. Egyébként a fúzió csak az adott államban vagy ott sem bejelentésre köteles. Közösségi jelentőségű a fúzió akkor, ha
    a) a fúzióban részt vevő vállalatok összforgalma a világméretekben az 5 milliárd ECU-t meghaladja és
    b) ha közösségi szinten a résztvevők közül legalább kettőnek a forgalma több mint 250 millió ECU, kivéve ha az érintett vállalatok összforgalmuknak több mint a 2/3-át ugyanabban a tagállamban érik el.
    Vannak olyan fúziók, amelyek annak ellenére közösségi jelentőségűek, hogy a fent említett küszöböket nem érik el. Ide tartoznak
    a) az olyan fúziók, ahol a részes vállalatok világméretű összforgalma a 2,5 milliárd ECU-t meghaladja
    b) a részes vállalatok összforgalma legalább három közösségi tagállamban meghaladja a 100 millió ECU-t és
    c) minden az előbbi pontban említett tagállamban legalább két érintett vállalkozás összforgalma több mint 25 millió ECU
    d) legalább két részes vállalkozás közösségi szintű összforgalma a 100 millió ECU-t meghaladja (kivéve, ha az érintett vállalkozások forgalmuknak több mint a 2/3-át ugyanabban a tagállamban érik el).
    Annak érdekében, hogy e szigorú versenyszabályok a tagállamok között ne "morzsolódjanak" szét, a közösségi jog létrehozta a közszférából származó megbízásokkal kapcsolatos közösségi szintű versenykiírás kötelezettségét, valamint az állami támogatások tilalmát. Minden érintettnek joga van az e szabályokba ütköző előírások, illetve gyakorlat ellen fellépni.
    Végül a tagállamokon kívüli országok belső piacot sértő tevékenységének megakadályozását szolgálják az antidömping-szabályok. Az antidömping-intézkedéseket az Európai Bizottság teheti meg, nem az egyes érintett vállalkozások.

    I.
    AUSZTRIA

    1. Általános jellemzés

    1.1. Országadatok

    Terület: 83 859 km2
    Lakosság: 7 796 000 fő
    Államforma: szövetségi köztársaság
    Pénznem: EUR
    GDP növekedés: 1,0%
    Gazdasági szerkezet: Ausztria alapvetően ipari-agrár ország. Egy főre jutó GNP: 22 110 dollár. A társadalmi össztermék megoszlása ágazatonként: mezőgazdaság 4,3%; ipar 41,2%; kereskedelem, szolgáltatás, hírközlés 21,8%; egyéb 32,7%. Földterület megoszlása művelési áganként: szántó 18,7%; kert 1,2%; legelő 25%; erdő 39,5%; egyéb 15,6%. Legfontosabb termesztett növények: árpa, kukorica, burgonya, cukorrépa, búza, rozs, zab, alma, körte, szilva, cseresznye, ribizli. Legfontosabb tenyésztett állatok: sertés, baromfi, szarvasmarha, juh. Bányászati termékek: magnezit, grafit, volfrám, barnaszén, vas, kőolaj, földgáz, só, réz, cink, antimon, ólom, arany. Feldolgozóipar: vas-, acélipar, színesfém-, alumíniumkohászat, gépgyártás, vegyipar, fa-, papíripar, textil-, élelmiszeripar, sörgyártás, építőanyag- és építőipar.
    (Forrás: Nagy Világatlasz )

    2. Társaságalapítás

    2.1. Általános információk

    A legfontosabb társasági formák:
    - korlátolt felelősségű társaság (Gesellschaft mit beschränkter Haftung - GmbH) - a befektetők által legkedveltebb társasági forma
    - részvénytársaság (Aktiengesellschaft - AG)
    - közkereseti társaság (offene Handelsgesellschaft - OHG)
    - betéti társaság (Kommanditgesellschaft - KG)

    2.2. Társasági formák

    2.2.1. Korlátolt felelősségű társaság
    (Gesellschaft mit beschränkter Haftung - GmbH)

    A korlátolt felelősségű társaság jogi személy. A tag nem tartozik felelőséggel a társaság kötelezettségeiért, csupán vagyoni hozzájárulásának teljesítésére köteles, kivéve pl. a tőkevesztés bizonyos eseteit.
    A társaság alapítója bármely bel- és külföldi természetes és jogi személy lehet.
    A társasági szerződést közjegyzői okiratba kell foglalni és azt legalább két alapító tagnak alá kell írnia. Egyszemélyes társaság esetén közjegyzői okiratba foglalt alapító okirat szükséges, amelyre egyébként a társasági szerződés szabályai megfelelően alkalmazandók. A társasági szerződés lényeges tartalma: a társaság neve, székhelye, célja, a törzstőke és a tagok tőkerészesedése, a felügyelő­bizottság hatásköre (ha van felügyelőbizottság - lásd később).
    A cégnév állhat a tevékenység megjelöléséből vagy az egyik tag nevéből.
    Tartalmaznia kell a "Gesellschaft mit beschränkter Haftung " megjelölést vagy ennek rövidítését.
    A társaság székhelyének Ausztriában kell lennie.
    A minimális törzstőke: 35 000 EUR
    A törzsbetét minimális értéke: 70 EUR
    A törzstőkének legalább a felét kell készpénzben befizetni, a fennmaradó részt lehet egyéb nem pénzbeli hozzájárulás formájában teljesíteni. Minden tagnak egy törzsbetéte van, amelynek legalább egynegyedét és legkevesebb 70 EUR-t készpénzben kell szolgáltatni.
    A taggyűlés a korlátolt felelősségű társaság legfőbb szerve. Választja és visszahívja az ügyvezető igazgatókat, meghatározza javadalmazásukat és megbízatásuk idejét, jóváhagyja az éves mérleget és beszámolót valamint megadja a felmentvényt az ügyvezetőknek. A taggyűlés bármely, a céget érintő ügyben dönthet és utasíthatja az ügyvezetőket. Évente legalább egyszer kell összehívni (a pénzügyi év végét követően 8 hónapon belül), illetve bármikor, ha a cég érdeke úgy kívánja.
    Valamennyi tag hozzájárulásával taggyűlés tartása nélkül, írásban is hozhatók határozatok.
    A társaságnak egy vagy több ügyvezetője lehet, egyiküknek sem kell osztrák állampolgárnak vagy letelepedési engedéllyel rendelkezőnek lennie. Gyakorlati okokból célszerű, ha legalább egy ügyvezetőnek van állandó ausztriai tartózkodási helye.
    Az ügyvezetőket a tagok jelölik ki, közjegyzői okiratban. Tag is választható ügyvezetővé a társasági szerződésben, tagsága idejére. Az ügyvezető a tagok határozatával bármikor visszahívható. A társasági szerződés kimondhatja, hogy a társasági szerződésben kijelölt ügyvezetők csak meghatározott okokból hívhatók vissza. Az ügyvezető indokolással bármikor, indokolás nélkül 14 napos határidővel mondhat le tisztségéről. A lemondást köteles a cégjegyzékből való törlés céljából bejelenteni a bíróságnak.
    A céget az ügyvezetők képviselik, kivéve ha a társasági szerződés vagy a tagok határozata máshogy rendelkezik.
    A társasági szerződés meghatározza, hogy az ügyvezető önállóan, illetve más ügyvezetővel vagy egy cégvezetővel együttesen gyakorolhatja-e aláírási jogát.
    Felügyelőbizottság választása csak akkor kötelező, ha
    - a korlátolt felelősségű társaság más cégek fölött is rendelkezik irányítási joggal és így az összes munkavállalói létszám meghaladja a 300-at, vagy
    - ha az átlagos munkavállalói létszám 300 fő feletti.
    (Vannak egyéb, a külföldi befektetők szempontjából kisebb jelentőségű esetek is.)
    A felügyelőbizottság legkevesebb három tagból áll, akiket a tagok választanak.
    Az üzemi bizottság (Betriebsrat) jogosult képviseltetni magát a felügyelőbizottságban.
    A felügyelőbizottság fő feladata az ügyvezetés feletti ellenőrzés gyakorlása, továbbá a törvény és a társasági szerződés által meghatározott egyéb feladatok ellátása, de nem választhatja meg és hívhatja vissza az ügyvezetőket.
    A felügyelőbizottságnak üzleti évenként legalább négyszer kell ülést tartania.
    A társaság bármilyen üzleti tevékenységet folytathat, kivéve a biztosítást, jelzálog hitelezést, alapkezelést. Banki tevékenység végzéséhez engedélyt kell beszerezni a Pénzügyminisztériumtól.
    Jogi személyként a társaság az illetékes helyi bíróság által vezetett cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. A bejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell az ügyvezető igazgatók közjegyző által hitelesített aláírását, valamint a következő információkat: a cég neve, cégformája, székhelye, levelezési címe, célja, a törzstőke nagysága, adóbejelentés, a tagok és tisztségviselők személyi adatai, a társaság időtartama (ha határozott), tevékenységi engedélyek stb.
    A bejelentéshez csatolni kell az annak tartalmát igazoló, a jogszabályban tételesen meghatározott okmányokat.
    Az egyszeri alapítási díj a törzstőke 1%-a. A nyilvántartásba vétel illetéke egy ügyvezető és két tag esetén 225 EUR. A közzétételi díj a közlemény terjedelmétől függ, de legalább 40 EUR. Az alapítási költségek általában a törzstőke 10-15%-át teszik ki. A bejegyzési eljárás átlagos tartama 2-3 hét. A társaság tevékenységét a társaság nevében eljárók korlátlan és egyetemleges felelőssége mellett a társasági szerződés aláírása után megkezdheti.

    2.2.2. Részvénytársaság
    (Aktiengesellschaft - AG)

    A részvénytársaság olyan társaság, amelynek az alaptőkéje részvényekből tevődik össze és a részvényesek a társaság kötelezettségeiért nem felelnek. Az alaptőke minimális összege 70 ezer EUR.
    Részvénytársaság alapításában külföldiek az osztrák honosságú személyekkel azonos feltételekkel vehetnek részt.
    Részvénytársaságot egy alapító is alapíthat. Az alaptőkének legalább a felét készpénzben kell befizetni. Amennyiben az alaptőke szolgáltatása nem pénzbeli betét formájában is történik, az alapítást vizsgálati eljárás előzi meg, amely a nem pénzbeli betétek valós értékének megállapítására szolgál.
    Az alapítást az illetékes cégbíróságon az első igazgatóság és felügyelőbizottság valamennyi tagjának aláírásával kell bejelenteni. A társaság a bejegyzéssel jön létre. A bejegyzés előtti ügyletekért az alapítók személyesen és egyetemlegesen felelnek. A bejegyzéshez egyebek mellett az alapszabály bemutatása és az alaptőke rendelkezésre bocsátásának igazolása szükséges. Ezen kívül az is szükséges, hogy a társaság cégneve ne legyen más cég nevével összetéveszthető, illetve egyébként ne ütközzön jogszabályi előírásokba.
    Részvénytársaság alapítója lehet természetes és jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli társaság.
    A részvénytársaság alapszabályát közjegyzői hitelesítéssel kell ellátni. Kötelező tartalma:
    - a társaság cégneve és székhelye
    - a társaság tárgya
    - az alaptőke mértéke
    - a részvények jellege (névre szóló vagy bemutatóra szóló)
    - a részvényfajták meghatározása
    - az igazgatóság összetétele (az igazgatósági tagok száma)
    - a társaság közleményeinek közzétételi módja.
    A társaság legfőbb szerve a közgyűlés, amely a társaságot érintő legfontosabb ügyekben, például az alapszabályok módosítása, felügyelőbizottság választása és visszahívása, a nyereség felosztása stb., dönt. A közgyűlés az igazgatóságnak utasításokat nem adhat. A közgyűlést az alaptőke 5%-át képviselő kisebbség összehívhatja. Az alaptőke 10%-át képező kisebbség követelheti vizsgálat lefolytatását, illetve az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság tagjaival szembeni kártérítési igény érvényesítését.
    A társaság ügyeinek vitelére és képviseletére az igazgatóság jogosult. Az igazgatóságot a felügyelőbizottság választja. Az igazgatóság tagja nem lehet felügyelő bizottsági tag. Az igazgatóság egy vagy több személyből állhat az alapszabály rendelkezései szerint. Az igazgatóság tagját a felügyelőbizottság fontos okból hívhatja vissza.
    A felügyelőbizottság feladata az igazgatóság megválasztása, visszahívása és ellenőrzése. Az alapszabály bizonyos ügyletek megkötését a felügyelőbizottság jóváhagyásától teheti függővé.
    A közgyűlés köteles a mérleg megvizsgálására könyvvizsgálót választani.

    2.2.3. Közkereseti társaság
    (offene Handelsgesellschaft - OHG)

    A közkereseti társaság egy vagy több természetes vagy jogi személyből áll, akik egyetemlegesen és korlátlanul felelősek a társaság tartozásaiért. A társasági szerződés írásba foglalása nem kötelező. A cégnévben vagy egy tag nevének kell szerepelnie a társasági formára való utalással együtt, vagy valamennyi tag nevét fel kell tüntetni.
    Közkereseti társaság kereskedői tevékenység folytatására alapítható, amelynek általános feltétele - amennyiben nem speciális területekről, például szállítmányozás, fuvarozás, biztosítás van szó - a legalább évi 400 ezer EUR-t elérő forgalom és egy bizonyos infrastruktúra. A közkereseti társaságot a cégjegyzékbe be kell jegyezni. A társaság nevének tartalmaznia kell legalább egy tag nevét. A közkereseti társaság alapításához egy formailag kötetlen szerződés szükséges, amely akár szóban is köthető. A társaság alapításához legalább két tag szükséges, tag lehet jogi személy is. Amennyiben a társasági szerződés másként nem rendelkezik, a társaságban a tagok azonos részesedéssel vesznek részt, valamennyi tag képviseletre jogosult. Amennyiben a társasági szerződés másként nem rendelkezik, a tagokat 4%-os előosztalék illet meg tőkerészesedésük után. Ha erre a nyereség nem ad fedezetet, ez a százalékarány alacsonyabb is lehet. A fennmaradó nyereséget az év végén a tagok között egyenlő arányban kell felosztani, illetve a veszteség őket egyenlő arányban terheli.

    2.2.4. Betéti társaság
    (Kommanditgesellschaft - KG)

    A betéti társaságban legalább egy tag korlátlanul felel a társaság tartozásaiért (Komplementär) és legalább egy tag felelőssége a cégjegyzékben feltüntetett összegre korlátozott (Kommanditist). Gyakran előfordul, hogy a korlátlanul felelős tag felelősségi, cégvezetési vagy adózási megfontolásokból egy korlátolt felelősségű társaság (GmbH & Co KG). A cég nevében legalább egy korlátlanul felelős tag nevének és a társasági formára való utalásnak szerepelnie kell. A korlátlanul felelős tagok jogosultak a cégvezetésre és a képviseletre.

    2.2.5. Fióktelep

    Az Ausztrián kívüli székhelyű korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok fióktelepet alapíthatnak Ausztriában. A fiók­telep cégbejegyzésre kötelezett. A cégbejegyzési kérelemhez az anyacég eredeti cégkivonatát kell mellékelni, hiteles fordításban. A fiók­telep nem jogi személy, saját tőkéje nincs, tevékenységét az anyacég nevében és kockázatára folytatja, könyvvezetési kötelezettség mellett. Ha az anyacég székhelye nem az Európai Közösség területén van, képviselőjeként egy állandó ausztriai tartózkodási hellyel rendelkező személyt kell megjelölni.

    2.2.6. Kereskedelmi képviselet

    A kereskedelmi képviselet nem önálló vállalkozási forma, feladata üzleti információk gyűjtése a külföldi anyacég számára, üzleti tevékenységet nem folytathat.

    3. külföldiek ingatlanszerzésének jogi feltételei

    Ingatlan tulajdonjogának, illetve az ingatlannal kapcsolatos egyéb jogoknak (például haszonélvezeti jog) a megszerzése az Európai Unióban honos természetes személyek és társaságok részére korlátozásmentes. Ez ugyan nincs egy meghatározott törvényben rögzítve, de az egyes alapjogokkal kapcsolatos EU-s szabályokból következik.
    Az Európai Unióban nem honos természetes személyek és jogi személyek ingatlanszerzése engedélyköteles. Konkrétan engedélyköteles az ingatlannal kapcsolatos tulajdonjog, haszonélvezeti jog, építési jog megszerzése, illetve bizonyos tartományokban az olyan társaságokban való részesedésszerzés is, amelyeknek ingatlanvagyona van. Az ingatlanszerzés konkrét feltételei az egyes tartományokban eltérőek, ezeket helyi jogszabályok tartalmazzák. Az engedély megszerzése az ingatlanra vonatkozó szerződés érvényességi feltétele. Az engedély iránti kérelem tartalmát és az engedélyezési eljárást az egyes tartományok helyi szabályai határozzák meg.

    4. Külföldiek egyéni vállalkozása és munkavállalása

    Ausztriában az az általános szabály, hogy a külföldiek munkavégzése illetve munkavállalása engedélyköteles. Az engedélyt a munkavégzés helye szerint illetékes tartományi hivatal adja meg, a munkaerőpiacot felügyelő állami szerv véleménye alapján.
    Az engedély megadása szempontjából előnyt élveznek azok, akik ún. "kulcsfontosságú" munkakörben kapnak alkalmazást. Ehhez az szükséges, hogy a munkakört az illetékes állami szerv ilyennek minősítse, elsősorban az ellátásához szükséges speciális ismeretek illetőleg készségek miatt, s további feltétel, hogy az adott munkakörben a bruttó bér a 2016 EUR/hó összeget elérje. Szükséges továbbá a fentieken kívül az, hogy az alább felsorolt feltételek közül legalább egy megvalósuljon:
    - a tervezett foglakoztatásnak a régió szempontjából kiemelt jelentősége legyen
    - a tervezett foglalkoztatás további munkahelyek teremtéséhez, illetőleg meglévő munkahelyek biztosításához legyen szükséges
    - a külföldi az adott cégnél vezető beosztásba kerüljön
    - a foglakoztatás befektetési tőke Ausztriába vitelével járjon együtt
    - a külföldi megfelelő főiskolai illetőleg egyetemi végzettséggel rendelkezzen.
    A munkavállalási engedély iránti kérelmet a külföldinek kell benyújtania az illetékes tartományi hivatalnál.
    A munkavállalási engedélynek ez a rendszere legfeljebb 7 évig áll fenn. Ez alatt az idő alatt kettő, illetve öt év eltelte után nyilatkoznia kell az osztrák államnak az Európai Közösség illetékes bizottsága előtt arról, hogy fenn kívánja-e az engedélyezési rendszert, vagy annak enyhített változatát továbbra is tartani. Hét év elteltével ez a rendszer az Európai Közösség tagállamait illetően teljes mértékben megszűnik.

    5. Adózás

    5.2. Adóformák

    5.2.1. Társasági adó
    (Körperschaftssteuer)

    A társasági adót a társaság a nyeresége után köteles fizetni. Az adó kulcsa 34%.
    Az ún. minimáladó mértéke 1750 EUR, amelyet a társaság akkor is köteles megfizetni, ha az adóévben nem ért el nyereséget.
    Nem tartozik az adó alapjához a más társaságban való részesedés után kapott osztalék.

    5.2.2. Személyi jövedelemadó
    (Einkommenssteuer)

    A személyi jövedelemadót a kettős adóztatási egyezmények figyelembevételével az Ausztriában megszerzett jövedelem után kell megfizetni. A személyi jövedelemadó sávos, progresszív jellegű, legmagasabb mértéke 50%.
    Az osztalékjellegű jövedelem után a magánszemély 25%-os jövedelemadót köteles fizetni, kivéve, ha kettős adóztatási egyezmény ennél alacsonyabb mértéket állapít meg.

    5.2.3. Forgalmi adó
    (Mehrwertsteuer)

    Forgalmi adó fizetésére köteles Ausztriában minden vállalkozó az Ausztriában végrehajtott üzleti tranzakciók (ügyletek) után - ideértve az importot is -, éspedig függetlenül attól, hogy állandó tartózkodási helye, illetve üzleti tevékenységének központja Ausztriában van-e vagy sem. A forgalmi adó általános mértéke 20%, bizonyos esetekben 10, illetve 12%.

    5.2.4. Helyi adó

    Helyi adót az alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások kötelesek fizetni. Az adó a vállalkozás bevételéből levonható (nem képezi a társasági adó alapját). Mértéke: a kifizetett bér 3%-a. A vállalkozó ezen felül 4,5%-os gyermeknevelési hozzájárulást köteles fizetni, amelynek alapja a helyi adóhoz hasonlóan az alkalmazottnak kifizetett munkabér.

    5.2.5. Illetékjellegű (egyszeri) adók

    5.2.5.1. Tőkeforgalmi adó

    Tőketársaság (kft., rt.) alapítása esetén az alapítók 1%-os tőkeforgalmi adót kötelesek fizetni, amelynek alapja a társaság rendelkezésére bocsájtott tőke. Meg kell fizetni ezt az adót tőkeemelés esetén is, valamint az Európai Közösségen kívüli államban honos társaság ausztriai leányvállalatának adott tőkejuttatása után is.

    5.2.5.2. Ingatlanforgalmi adó

    Adóköteles az ingatlan tulajdonának átruházása élők között. Tulajdonátruházásnak minősül ebből a szempontból az is, ha az ingatlan társaságalapítás keretében kerül a társaság tulajdonába, valamint ha az ingatlant tulajdonló társaság valamennyi üzletrésze (részvénye) egy személy kezébe kerül. Az adó mértéke a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vételár 3,5%-a.
    Az ingatlanátruházási ügyletet ezen felül 1%-os bejegyzési illeték terheli.

    6. Állami támogatások, kedvezmények

    Az osztrák tartományi kormányok különböző módon támogatják a vállalkozások megtelepedését (például átmeneti időre irodabérleti kedvezmény, megfelelő telek kiválasztása stb.). Ezeket a támogatásokat megkülönböztetés nélkül külföldiek is megkaphatják.

    II.
    BELGIUM

    1. Általános jellemzés

    1.1. Országadatok

    Terület: 30 158 km2
    Lakosság: 10 068 000 fő
    Államforma: alkotmányos monarchia
    Pénznem: EUR
    GDP növekedés: 0,7 %
    Gazdasági szerkezet: Belgium jellegzetesen ipari ország. Egy főre jutó GNP: 20 880 dollár. A társadalmi össztermék megoszlása ágazatonként: mezőgazdaság 2,5%, ipar 37,1%, kereskedelem, szolgáltatás, szállítás és hírközlés 20%, egyéb 40,4%. Földterület megoszlása művelési áganként: szántó 47%, legelő 23,3%, erdő 19,7%, egyéb 10%. Legfontosabb termesztett növények: búza, árpa, zab, rozs, cukorrépa, burgonya, len. Legfontosabb tenyésztett állatok: juh, sertés, baromfi, szarvasmarha, ló. Tengeri halászat. Bányászati termékek: feketeszén, vas, kadmium, kőolaj, földgáz, cink, réz, mangán, foszfát. Feldolgozóipar: vaskohászat, acélgyártás, vegyipar, fa-, papír-, textilipar, kőolaj-finomítás, híradástechnikai ipar, hajó-, motor-, gépgyártás, fegyvergyártás, élelmiszeripar, sörgyártás, csipkeverés, gyémántcsiszolás.
    (Forrás: Nagy Világatlasz)

    1.2. A külföldi befektetésekkel kapcsolatos általános feltételek

    Ha a külföldi Belgiumban társaságot alapít, a nyereség repatriálására az ezzel kapcsolatos EU-direktíva, illetve a kettős adóztatási egyezmények vonatkoznak.
    Leányvállalat alapítása esetén a leányvállalat által realizált osztalékbevétel ill. az üzleti részesedés értékesítéséből származó bevétel nem adóköteles és a leányvállalatnak az alapító által juttatott tőke után nem kell tőkeforgalmi adót fizetni.

    2. Társaságalapítás

    2.1. Általános információk

    A fontosabb társasági formák: korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, közkereseti társaság, betéti társaság, külföldi tár­sa­ság fióktelepe.
    A kisbefektetők által legkedveltebb társasági forma a korlátolt felelősségű társaság, míg a nagyvállalatok számára előnyösebb a részvénytársasági forma.
    A társaságalapítás lépései:
    - a bejegyzési kérelem tervezetének és az üzleti tervnek az elkészítése,
    - folyószámla nyitása,
    - a szükséges összeg átutalása a folyószámlára,
    - a banki nyilatkozat kiállítása,
    - az alapításra vonatkozó tagi határozat közjegyző általi ellenjegyzése (az alapítók jelenlétében)
    - a nyilvántartásba vétel,
    - közzététel,
    - kereskedelmi nyilvántartási szám megszerzése,
    - adóazonosító szám megszerzése,
    - üzleti tevékenység megkezdése.
    A bejegyzéshez szükséges dokumentumok:
    - üzleti terv
    Az üzleti tervnek, amely nem nyilvános, két évre kell szólnia. Abban az esetben, ha a társaság a bejegyzést követő 3 éven belül csődbe jut, a bíróság dönthet úgy, hogy megvizsgálja az üzleti tervet, annak kiderítés érdekében, hogy az alapítók felelősségre vonhatóak-e a tekintetben, hogy megfelelő összegű kezdőtőkével alapították-e a céget vagy sem. A kezdőtőke elégtelensége esetén az alapítók felelőssé tehetők a társaság tartozásaiért.
    - tevékenység leírás
    A bejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell a folytatni kívánt tevékenység megjelölését. Kereskedelmi képviselet esetén nincs szükség a tevékenység megjelölésére.
    - adóazonosító szám igénylése
    - cégnév
    Az előzetes névvizsgálat nem kötelező. Ha azonban a cégnév azonos vagy könnyen összetéveszthető egy már létező cég nevével, a név korábbi használója a bíróságtól kérheti az azonos név új cég általi használatának megtiltását és kártérítés megfizetését.
    Nyilvántartási szám
    A Kereskedelmi Nyilvántartóban történő nyilvántartásba vétellel egyidejűleg a cég vagy fióktelep nyilvántartási számot kap, amelynek meg kell jelennie a cég iratain. A Kereskedelmi Nyilvántartó a székhely szerinti Kerületi Bíróság szervezeti egysége.

    2.2. Társasági formák

    2.2.1. Korlátolt felelősségű társaság

    A törzstőke minimuma 19 000 EUR, amelyből alapításkor legalább 6200 EUR befizetését kell igazolni. Az alapítási eljárás és a költségek megegyeznek a részvénytársaságnál írtakkal.
    A társaság tőkéjét a megnyitott bankszámlára a közjegyző általi ellenjegyzést megelőzően kell átutalnia az alapítóknak. Az átutalást tanúsító banki igazolást át kell adni az ellenjegyzést végző közjegyzőnek.
    A társaságba bevitt vagyoni hozzájárulás nem csak pénz lehet, hanem épületek, felszerelések, vagyoni értékű jogok is.
    A hozzájárulás értékét független könyvvizsgálónak kell megállapítania.

    2.2.2. Részvénytársaság

    Az alapításhoz legalább két részvényes szükséges.
    Az alaptőke legkisebb összege 62 000 EUR.
    Legalább három igazgatót kell választani, kivéve ha a társaságnak csak két részvényese van, amikor két igazgató is elegendő. Ügyvezető igazgató is választható, ő felelős a cég folyamatos működéséért.
    Az alapító okiratot közzé kell tenni a Belgian Officiel Gazette (Het Belgisch Staatblad - le Moniteur Belge) című hivatalos lapban, miután a társaság a nyilvántartási és adóazonosítási számot megkapta.
    A részvénytársaság alapításának költségei:
    - fordítás díja (1,5 EUR/sor)
    - közzétételi díj (37 EUR / oldal)
    - nyilvántartásba vétel díja (60 EUR)
    - közjegyzői díj (változó)
    - tőkeadó (az alapítási tőke 0.5%-a)

    2.2.3. Külföldi társaság fióktelepe

    Fióktelep alapításához a külföldi társaság igazgatóságának határozatot kell elfogadnia a fióktelep létesítéséről, és választania kell egy képviselőt, akit feljogosít a belga székhelyű fióktelep vezetésére. Ezt a határozatot a külföldi cég alapító okiratával és a működési szabályzattal, hiteles belga fordításban közzé kell tenni a hivatalos lapban és a külföldi befektető legutóbbi éves üzleti jelentését be kell nyújtani a Belga Nemzeti Bankhoz. A fióktelepet be kell jegyeztetni a Kereskedelmi Nyilvántartásba amelytől megkapja a nyilvántartási számot. Ezen túlmenően nyilvántartásba kell vetetni a Forgalmi Adót Kezelő Irodánál a forgalmi adóazonosító szám megszerzése érdekében.

    3. Külföldiek egyéni vállalkozása és munkavállalása

    Az EU állampolgárai kivételével minden önfoglalkoztatónak (vállalkozónak) ún. "szakmai kártyát" kell beszereznie. Ezt a belga konzulátuson vagy a nagykövetségen lehet igényelni, legalább hat hónappal a kártyán megjelölt szakmai tevékenység megkezdése előtt.
    Azoknak a nem EU állampolgároknak, akik három hónapnál hosszabb ideig kívánnak az országban maradni és ott gazdasági tevékenységet folytatni, tartózkodási engedélyt kell beszerezniük (D típusú vízum). A vízumot általában azután adják meg, mi­után az érintett megszerezte a munkavállalási engedélyt vagy a "szakmai kártyát".
    A külföldi munkavállaló, mint a külföldi társaság kiküldöttje, annak alkalmazottjaként vagy mint a belföldi társaság alkalmazottja végezhet munkát.
    A külföldi munkavállalóknak - az EU állampolgárainak kivételével - rendelkezniük kell munkavállalási engedéllyel a Belgiumban történő munkavállaláshoz. A munkavállaló először ún. B típusú engedélyt kap, ami legfeljebb 1 évig érvényes, de megújítható. További feltétel, hogy ez az engedély csak egy bizonyos munkáltatónál történő munkavállalásra jogosít.
    A munkavállaló A típusú engedélyt a következő két feltétel valamelyikének teljesülése esetén igényelhet:
    a) igazolja, hogy 4 éven át folyamatos alkalmazásban állt Belgiumban, B típusú engedély birtokában, és 4 éven át jogszerűen tartózkodott az országban, illetve
    b) legálisan tartózkodott Belgiumban 5 egymást követő éven át.
    Az A típusú engedély határozatlan időre szól.
    A munkavállalási engedély megszerzéséhez a vezető beosztású munkavállaló évi keresetének a bruttó 97 397 EUR-t, az ún. magasan képzett munkavállaló keresetének az évi 28 433 EUR-t el kell érnie.
    A külföldi munkavállalónak regisztráltatnia kell magát az érkezéstől számított 3 munkanapon belül a tartózkodási helye szerinti helyhatóságnál.

    4. Adózás

    4.1. Társasági adó

    A társasági adó alanyai a belgiumi székhelyű társaságok és a külföldi társaságok belgiumi fióktelepei. Az adó alapja a költségekkel csökkentett bevétel, függetlenül attól, hogy a nyereség felosztásra kerül-e vagy sem. A társasági adó kulcsa 39%, amelyet 1993-ban egy 3%-os "krízis-pótlékkal" emeltek meg költségvetési okokból, így a számított adóteher kb. 40%.
    Nem tartozik az adó alapjához a tőkenyereség (más társaságtól kapott osztalék). Az adóalapból a nyereség elérése érdekében felmerült költségek vonhatók le. Csökkenti az adóalapot a korábbi évekről átvitt veszteség, valamint az értékcsökkenési leírás is.
    Az éves adóbevallási és fizetési kötelezettségnek a tárgyévet követő év július 1-jéig kell eleget tenni. A társaságot negyedévenként adóelőleg fizetési kötelezettség terheli.

    4.2. Forgalmi adó

    Forgalmi adó köteles általában a gazdasági tevékenység, kivéve pl. a jogi szolgáltatást vagy a biztosítást.
    A forgalmi adó általános mértéke 21%, de vannak 0, 1, 6, illetve 12%-os kulcs alá eső termékek is.

    4.3. Jövedelemadó

    A jövedelemadó mértéke 25-55%.
    A külföldi honosságú társasági tisztségviselők csak a Belgiumból származó jövedelmük után kötelesek jövedelemadót fizetni.
    A tőkejövedelem típusú - általában levonásos úton érvényesített - jövedelmek közül az osztalék általános adókulcsa 25%, amelynek mértéke kettős adóztatási egyezmények alapján esetenként 5-15%-ra csökkenhet.
    A kamat és licencdíjak adókulcsa 15%.

    4.4. Tőkeforgalmi adó

    Társaságalapítás esetén az alapítási tőke 0,5%-át kell egyszeri tőkeforgalmi adó címén megfizetni.

    5. Állami támogatások, kedvezmények

    A Belgiumban megtelepedő vállalkozásoknak lehetősége van három fajta állami támogatási forma igénybevételére:
    - pénzügyi szubvenció
    - képzési és foglakoztatási hozzájárulás
    - adózással kapcsolatos kedvezmények
    A támogatás mértékét a beruházás bizonyos százalékában határozzák meg. A támogatás mértéke függ a társaság működési helyétől (EU fejlesztési zónába esik-e vagy nem) és a cég méretétől (kicsi, közepes vagy nagy). Az EU fejlesztési zónában nagyobb összegű támogatások elnyerésére van lehetőség.
    A Flandriai Külföldi Befektetők Hivatala (FFIO) készíti el a társaságra szabott, részletes támogatási javaslatot. A Hivatal becsüli fel a társaság esélyeit a támogatás megszerzésére, melynek eredményét a céggel egy héten belül közlik.
    A külföldi befektetések ösztönzésére többféle kedvezmény szolgál, így pl. a külföldi honosságú vezető tisztségviselők jövedelemadó kedvezménye, kutatási és fejlesztési adókedvezmények vagy az EU által kijelölt fejlesztési régiókban letelepedett külföldi társaságok gyorsított leírási lehetősége.

    III.
    CIPRUS

    1. Általános jellemzés

    1.1. Országadatok

    Terület: 9251 km2
    Lakosság: 725 000 fő
    Államforma: köztársaság
    Pénznem: ciprusi font (CYŁ)
    GDP növekedés: 2,2%
    Gazdasági szerkezet: Ciprus agrárország. A társadalmi össztermék megoszlása ágazatonként: mezőgazdaság 10,9%; ipar 29,3%; kereskedelem, szolgáltatás, hírközlés 27,6%; egyéb 32,2%. A földterület megoszlása művelési áganként: 39,5% szántó, 7,3% kert, 10,1% legelő, 18,5% erdő, 24,6% egyéb. Legfontosabb termesztett növények: burgonya, búza, árpa, olajfa, déligyümölcs, szentjánoskenyérfa. Legfontosabb tenyésztett állatok: szarvasmarha, juh, sertés, kecske, baromfi. Bányászati termékek: azbeszt, króm, réz, pirit, gipsz, vas. Feldolgozóipar: cementgyártás, malomipar, dohányfeldolgozás, tégla- és kerámiagyártás, konzervipar, szeszgyártás.
    (Forrás: Nagy Világatlasz)

    1.2. A külföldi befektetésekkel kapcsolatos általános feltételek

    Cipruson szektortól és tőkenagyságtól függ az, hogy külföldiek milyen arányban részesedhetnek egy már működő vagy újonnan alapított ciprusi társaságban.
    Különbség van továbbá az Európai Unióban honos illetve nem honos külföldi befektetők között. Az uniós befektetők a részesedést a Ciprusi Központi Bank engedélye nélkül megszerezhetik, az Unión kívüli befektetőknek engedélyt kell szerezniük. Az Európai Unióból érkező befektetők a tőzsdére bevezetett ciprusi társaság részvényeinek 100%-át, míg az Unión kívüli befektetők legfeljebb 49%-át szerezhetik meg, kivéve a banki befektetéseket.
    A mezőgazdasági szektorban a nem uniós befektetők részesedése nem haladhatja meg a 49%-ot, és a minimális befektetési összeg 100 000 CYŁ.
    Az iparban és a szolgáltatások területén részesedési aránykorlát nincs, de a befektetési mérték alsó határa meg van szabva. (50, illetve 100 000 CYŁ).
    A kereskedelemben, vendéglátásban a nem uniós részarány különféle feltételekkel és a Ciprusi Központi Bank engedélyével elérheti a 100%-ot.
    Nem engedélyezi a Központi Bank az ingatlanfejlesztésben való nem uniós részvételt.

    2. Társaságalapítás

    2.1. Általános információk

    A fő társasági formák az angol mintát követő társasági törvény alapján:
    - korlátolt felelősségű társaság
    - részvénytársaság
    - közkereseti társaság
    - betéti társaság
    - külföldi társaság fióktelepe
    A társasági törvény tartalmaz egy alapszabálymodellt, amelytől a társaságok eltérhetnek. Az alapszabály elfogadásához és módosításához a tagok 75%-ának többségi szavazatára van szükség. Az alapító okiratot és az alapszabályt legalább két alapító tagnak kell aláírnia. Az alapító okirat és az alapszabály írásba foglalása kötelező.
    Az alapító okirat tartalmazza a társaság tagjainak felelősségéről szóló rendelkezéseket, illetve meghatározza a társaság alaptőkéjének és a tagok részesedésének mértékét. Az alapszabály rendelkezik a társaság belső viszonyairól (pl. közgyűlés, szavazati jogok, részesedés-átruházás, igazgatók jogai, könyvelés és könyvvizsgálat stb.)
    Az igazgatók jogosultságai általában együttesek. Ha adózási szempontból fontos, hogy a társaság irányítása és ellenőrzése Cipruson legyen, akkor az igazgatók többségének állandó lakhellyel kell rendelkeznie Cipruson.
    Minden társaságnál kötelező titkárt kinevezni, aki lehet igazgató is, de az egyedüli igazgató nem lehet egyszemélyben titkár is. A titkárt az igazgatók nevezik ki, és az nekik tartozik felelősséggel. A titkár felelőssége társaságonként változó, de fő feladata a határozatok jegyzékének és a jegyzőkönyveknek a vezetése, ill. a társaság pecsétjének biztonságos őrzése.
    Minden társaságnak a működés megkezdésének napján rendelkeznie kell bejegyzett székhellyel. A társaság székhelyén kell tárolni a társaság iratait.
    A bejegyzést a cégbíróság végzi.
    A bejegyzési eljárás során a cégbíróság elutasítja a cég bejegyzését, ha a cégneve túl általános, vagy félrevezető, illetve a "nemzeti" vagy "nemzetközi" jelzőt tartalmazza. Ha egy külföldi befektető társasága az anyavállalata nevét kívánja felvenni, akkor azt a cégbíróság hozzájárulásával teheti. A külföldi társaság fióktelepének neve az anyavállalat nevéből és a "Cyprus Branch " toldatból áll. A cégnevet a társaság székhelyén jól láthatóan kell feltüntetni.
    A bejegyzési eljárásban a társaság állandó ciprusi lakóhellyel rendelkező, illetve nem rendelkező személyek között tesz különbséget.
    A nem ciprusi (állandó lakos) személyek a cégeljárásban általában ügyvédi képviseletet kötelesek igénybe venni.
    A külföldi részvétellel alapított gazdasági társaság bejegyzéssel jön létre. A cégbíróság határozata tartalmazza a társaság nevét, célját, időtartamát csakúgy mint a tagok nevét és lakcímét, az igazgatósági tagok meghatalmazásának terjedelmét. Az alapítási eljárás általában két hetet vesz igénybe.

    2.2. Társasági formák

    2.2.1. Korlátolt felelősségű társaság

    A korlátolt felelősségű társaság tagjainak felelőssége az üzletrész ill. a vagyoni hozzájárulás mértékéig terjed.
    Cipruson a korlátolt felelősségű társaságnak két formája létezik. Az első, amikor a tagok a törzsbetét értékének befizetésére vállalnak kötelezettséget, és ha a törzsbetét teljes összege be van fizetve, a tagok nem felelősek hozzájárulásuknál nagyobb mértékben. A másik lehetőség, a garancia-vállalás felszámolás esetére. Az utóbbi általában a nonprofit társaságokra jellemző.
    Bizonyos korlátolt felelősségű társaságok mentességeket élveznek a szigorú könyvviteli szabályok alól, ha csak természetes személy tagjaik vannak.
    A korlátolt felelősségű társaság nem szerezheti tagjait nyilvános felhívás útján. Minimum 2, maximum 50 tagból állhat. Az üzletrészek átruházása csak bizonyos esetekben lehetséges.
    A külföldi társaságok bejegyzési eljárása a korlátolt felelősségű társaságok esetében eltér a hazai társaságokétól, mivel ez a társasági forma számos előnyt élvez, így például az alapítási eljárás költségei alacsonyabbak, a határozathozatalhoz elegendő kevesebb szavazat, a külföldi társaság egyszerűsített jegyzőkönyvet és jelentést is benyújthat.
    A külföldi befektetők által alapított társaságok nagy többsége korlátolt felelősségű társaság.

    2.2.2. Részvénytársaság

    A részvénytársaság legalább 7 tagból áll. A társaság köteles az alapítandó vállalkozásról tájékoztatót kiadni. A részvénytársaság alapító gyűlést tart megalakulásakor, amelynek keretében elfogadják az alapszabályt. Gazdasági tevékenységének megkezdése előtt a cégbíróságtól köteles ún. kereskedelmi igazolást kérni.
    A társaság ügyvezetésére legalább két igazgatót és egy titkárt kell választani. A részvénytársaság köteles az igazgatók elfogadó nyilatkozatát csatolni a kinevezéshez, ha az az alapszabályban történt.
    A társasági törvény előírásai szerint könyvvizsgálót kell kinevezni.
    Az üzleti év végén a részvénytársaság köteles benyújtani nyereség és veszteség elszámolását a cégbírósághoz.
    A részvényesek nevét fel kell tüntetni a tagjegyzéken és a részvénykönyvben is. A részvények lehetnek szavazati jogot biztosító és szavazati jogot nem biztosító részvények, törzs vagy elsőbbségi részvények stb.
    A részvénytársaságként működő külföldi társaságok száma igen alacsony.

    2.2.3. Közkereseti társaság

    A közkereseti társaság 2-20 természetes vagy jogi személyből áll, akik tagsági viszonyuk fennállta alatt egyetemleges és korlátlan felelősséggel kötelesek helytállni a társaság tevékenységéért. Bármely tag halála esetén a tag örököse felel az időben bejelentett, társasággal szembeni követelésekért.

    2.2.4. Betéti társaság

    A betéti társaság egy vagy több tagból áll, a beltag a cég minden tartozásáért és kötelezettségéért felelős. Egy vagy több személy lehet kültag, a kültag a társaság alapításakor meghatározott értékű hozzájárulást teljesít, azonban a cég tartozásaiért és kötelezettségeiért csak a teljesített hozzájárulása mértékéig felel.
    A kültag nem vehet részt a társaság ügyvezetésében.

    2.2.5. Külföldi társaság fióktelepe

    A külföldi társaságok fióktelepét a társasági törvény erre vonatkozó előírásainak megfelelően lehet bejegyeztetni. A fióktelep nem jogi személy, jogilag az őt alapító külföldi társaság része.

    3. Külföldiek ingatlanszerzésének jogi feltételei

    A külföldiek ingatlanszerzéséhez a kormány engedélye szükséges,
    Ha az ingatlan alapterülete meghaladja a 2 donumot (1 donum = 1.338 m2) az ingatlanszerzés, csak azoknak engedélyezhető, akik:
    - 3 donumnál kisebb területen építenek lakhelyet magánhasználatra, illetve
    - üzleti célú helyiséget vásárolnak.
    További feltétel, hogy az ingatlanszerzés a ciprusi gazdaság számára is előnyös legyen, például ha az ingatlan megszerzése, termelés vagy új technológiát illetve know-how-t alkalmazó gyárak telepítésére szolgál.
    Cipruson állandó lakhellyel nem rendelkező személyek a vételárat valutában kötelesek megfizetni.
    A törvény hatálya kiterjed a nem ciprusi állampolgárságú vagy nem Cipruson született természetes személyekre és a külföldi tulajdonban lévő, illetve külföldi irányítású társaságokra (azok a társaságok, ahol a részvények több mint fele van külföldi kézben),
    A kérelmet egységesített formanyomtatványon kell benyújtani. A kormány felhatalmazása alapján az illetékes helyi hatóság adja ki az engedélyt.

    4. Külföldiek egyéni vállalkozása és munkavállalása

    Az EU tagállamok állampolgárai fényképes személyi igazolvánnyal is beléphetnek Ciprus területére.
    A munkavállalási szándékkal érkező személyeknek vízummal kell rendelkezniük. Munkavállalói vízumot a Nicosiai Bevándorlási Hivatalban lehet igényelni a Ciprusra érkezéskor. Az EU tagálla­mok állampolgárainak is munkavállalási engedélyt kell kérniük.
    Ahhoz, hogy külföldi magánszemély külföldi társaság fióktelepének alkalmazottjaként végezzen munkát, egyebek mellett az szükséges, hogy a fióktelep tényleges üzleti tevékenységet folytasson, amelynek mértéke elér egy meghatározott szintet, továbbá az alkalmazott bére elérjen egy bizonyos minimumot (jelenleg legalább évi 12 000 CYŁ) és az év túlnyomó részében Cipruson tartózkodjék.
    A tartózkodási és munkavállalási engedélyt a Belügyminisztérium Bevándorlási Hivatala adja ki.

    5. Adózás

    5.1. Társasági adó

    A társasági adó alapjához tartozik minden jövedelem függetlenül attól, hogy az milyen forrásból származik. A bevételből bizonyos korlátozásokkal levonhatók a vagyon fenntartásával, javításával kapcsolatos költségek, a kétes követelések, a tudományos kutatásokkal, illetve szabadalmakkal kapcsolatos költségek, bizonyos adományok, a normál elhasználódással kapcsolatos értékcsökkenés stb.
    A társaságok önadóztatók. Az adóbevallást a tárgyév augusztus elsejéig kell benyújtani és három részletben augusztus 1-jéig, szeptember 30-ig és december 31-éig kell az adóelőleget megfizetni. Az adóbevallást a pénzügyminisztérium által közzétett listából kiválasztott független könyvvizsgálóval kell hitelesíttetni.
    A Cipruson bejegyzett társaságok, valamint azok a külföldi tulajdonban lévő fióktelepek, amelyeknek irányítása Ciprusról történik, 4,25%-os társasági adót fizetnek nettó nyereségük után. Nem tartozik az adóköteles bevételek közé a társaság részvényei­nek eladásából származó jövedelem.

    5.2 Forgalmi adó

    A forgalmi adó tárgyát képezik az áruk és szolgáltatások értékesítésével összefüggő ügyletek. A forgalmi adó alanya minden természetes és jogi személy, aki ilyen ügyleteket bonyolít, amennyiben éves forgalma a 12 000 CYŁ-ot eléri. Az ilyen személyek számla- és forgalmi adó kötelesek.
    A forgalmi adó általános mértéke 8%. Mentesek a forgalmi adó alól például a bank és biztosítási ügyletek, az orvosi kezelés, az oktatás, az ingatlan eladásával, illetőleg bérletével kapcsolatos ellenérték. 0%-os adókulcs alá esnek az élelmiszerek, a gyógyszerek, újságok, könyvek, városi közlekedés. A forgalmi adóbevallást negyedévenként a negyedév leteltétől számított 40 napon belül kell benyújtani.

    5.3. Jövedelemadó

    A jövedelemadó alanyai a ciprusi honosságú magánszemélyek, valamint a külföldiek is a Ciprusról származó jövedelmük után.
    A jövedelemadó sávos, progresszív, 0-40% között mozog. A 125 000 CYŁ alatti jövedelem adómentes. A jövedelemadó fizetésre köteles külföldiek esetében a jövedelemadó mértéke a ciprusi honosságúak által fizetendő jövedelemadó fele.
    A licencdíjak és kamatbevételek alacsonyabb adókulcs alá esnek, illetve külföldiek bizonyos esetekben - amennyiben kettős adóztatási egyezmény így rendelkezik - adómentesek. A Cipruson elhelyezett külföldi tőke után élvezett kamatjövedelem általában adómentes. A Cipruson letelepedett külföldiek az egyéb befektetésből származó jövedelem esetén az általános szabályok szerint adóznak.

    5.4. Helyi adók

    Többféle helyi adó létezik. Ezek közül a leglényegesebb az iparűzési adó, amelyet magánszemélyek és jogi személyek egyaránt kötelesek fizetni. Az iparűzési adó átlagos felső határa 1800 CYŁ/év, kivéve bizonyos speciális ágazatokat, például bank, biztosítás, hajózás, ahol a felső határ 3000 CYŁ.
    Helyi adót kell fizetni a kifizetett bérek után. Az 1000 CYŁ-ot meg nem haladó éves bér adómentes, az e fölötti bér adóköteles, az adó felső határa 220.50 CYŁ/év.

    5.5. Egyéb adók és illetékek

    A nem ciprusi honosságú természetes és jogi személyek ciprusi ingatlanvagyonuk után a vagyonérték (az ingatlan 100 000 CYŁ-ot meghaladó értéke) alapján ingatlanadó fizetésére kötelesek, után. Az adó sávos, progresszív. Felső határa 0,35%. Az adót évente kell megfizetni minden év szeptember 20-ig.
    Ingatlan átruházás esetén átruházási illetéket kell fizetni, amelynek mértéke az eladási ár első 50 000 CYŁ-ja után 3%, az e fölötti összeg után 8%.
    Azok a külföldiek, akik 1990 után szerzett ingatlan eladásából tettek szert jövedelemre, a nyereség 20%-át kötelesek adóként megfizetni.

    IV.
    CSEHORSZÁG

    1. Általános jellemzés

    1.1. Országadatok

    Terület: 79 000 km2
    Lakosság: 10,3 millió fő
    Államforma: köztársaság
    Pénznem: cseh korona (CZK)
    GDP-növekedés: 2,0%
    Gazdasági szerkezet: Csehország ipari ország. Egy főre jutó GNP: 2440 dollár. A nemzeti össztermék megoszlása ágazatonként: mezőgazdaság 7%; ipar 71%; kereskedelem, szolgáltatás, hírközlés 17%; egyéb 5%. Földterület megoszlása művelési áganként: szántó 40,3%, kert 0,3%, legelő 11%, erdő 33,3%, egyéb 15,1%. Legfontosabb tenyésztett állatok: szarvasmarha, sertés, juh. Édesvízi halászat. Bányászati termékek: feketeszén, barnaszén, grafit, vas, réz, cink, ólom, antimon, ón. Feldolgozóipar: vas- és acélgyártás, alumíniumkohászat, gépgyártás, közlekedésieszköz-gyártás, vegyipar, cementgyártás, üveg- és porcelángyártás, textilipar, bőr- és cipőipar, fa- és papíripar, sörgyártás, egyéb élelmiszeripar.
    (Forrás: Nagy Világatlasz)

    2. Társaságalapítás, részesedésszerzés

    Az első lépés a cseh üzleti életbe történő bekapcsolódáshoz egy cseh vállalkozás létrehozása, rt., kft. vagy egyéb jogi formában (pl. kkt. vagy bt.); külföldi jogi személyek kifejthetik üzleti tevékenységüket Csehországban bejegyzett fióktelepük útján is.
    A cseh társasági jog összhangban van az EU alapvető társasági jogi szabályaival.
    A Kereskedelmi nyilvántartást az illetékes bíróságok kezelik.
    Működési engedély nem szükséges, ha a befektető csak társaságot kíván alapítani, de tevékenységet átmenetileg még nem kíván kifejteni, az üzleti tevékenység megkezdéséhez azonban működési engedélyt kell beszereznie.
    A pénzintézetek és bizonyos más speciális üzleti tevékenységet végző társaságok bejegyzése esetén különleges eljárási szabályok az irányadók.
    A részvénytársaság és a korlátolt felelősségű társaság a legelterjedtebb a külföldi befektetők körében. Számos hasonlóság mellett, vannak eltérések is a két társasági forma között.

    Hasonlóságok
    A tagok, illetve részvényesek általában nem felelnek a társaság hitelezőivel szemben. Az rt. részvényese nem felel a társaság kötelezettségeiért, a kft. tagja a többi taggal egyetemlegesen felel a cégnyilvántartásban szereplő tagok be nem fizetett hozzájárulásai összegének erejéig. A társaságot alapíthatja egy személy is. Az rt. esetében ez csak jogi személy lehet. Az egy személy által alapított kft. nem lehet másik egyszemélyes kft. alapítója vagy tagja. Egy magánszemély egyszerre legfeljebb három kft.-nek lehet egyszemélyi tagja.
    Az rt.-t és a kft.-t be kell jegyeztetni a Kereskedelmi nyilvántartásba, és működési engedélyt kell kérniük.
    Mindkét társasági formában biztonsági tartalékot kell képezni a veszteségek fedezetére. Az rt.-nek az éves nettó nyeresége 5%-át kell befizetnie a biztonsági tartalékba (az első nyereséges évben a nettó nyereség 20%-át, de bejegyzett alaptőkéjének 10%-ánál nem többet), mindaddig, amíg az el nem éri a társaság bejegyzett alaptőkéjének 20%-át. A kft.-nek szintén nettó nyeresége 5%-át kell befizetnie a biztonsági tartalékba (az első nyereséges évben ez 10%, de bejegyzett törzstőkéjének 5%-ánál nem több) addig, amíg ez az összeg el nem éri a törzstőkéje 10%-át.

    Különbségek
    Az rt. részvényeket bocsát ki, míg a kft. törzsbetétei (tulajdoni hányad) nem jelennek meg irat formájában. Az rt. részvényei foroghatnak a Prágai Értéktőzsdén az értékpapírtörvény és más, az értékpapírok kereskedelméről (forgatásáról) rendelkező jogszabályok előírásainak megfelelően. A kft. törzsbetéteit csak a kereskedelmi törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően és a társasági szerződés szabályai szerint lehet átruházni.
    Az rt. minimális alaptőkéje 2 000 000 CZK (ha a részvények nem kerülnek nyilvános forgalomba) és 20 000 000 CZK (ha a részvények nyilvános forgalomba kerülnek). A kft. minimum törzstőkéje 200 000 CZK.
    Az rt.-nél kötelező igazgatótanács és felügyelőbizottság létrehozása. A társaság dolgozói választják a felügyelőbizottság tagjainak felét, amennyiben a választás idején több, mint 50 teljes munkaidejű munkavállalója van a társaságnak. A felügyelőbizottságot fel lehet ruházni bizonyos többlet-jogosultságokkal, de elsődleges feladata a társaság működésének ellenőrzése. Az igazgatótanács és a felügyelőbizottság tagjait főszabály szerint a részvényesek közgyűlése választja.
    A kft. esetében az operatív irányítási jogot egy vagy több ügyvezető gyakorolja, aki(ke)t a taggyűlés bíz meg. A kft.-nél nincs igazgatótanács, de felügyelőbizottság létrehozható.

    Fióktelep
    A külföldi társaság fióktelepe nem jogi személy. Feladata a társaság képviselete és kötelezettségek vállalása a társaság érdekében. A fióktelep alapításának feltételei megegyeznek a kft. alapításának követelményeivel. A fióktelep a Kereskedelmi nyilvántartásba történt bejegyzés napján kezdheti meg működését. Bejegyzett vezetője jogosult az alapító érdekében minden, a fiókteleppel kapcsolatos intézkedést megtenni.
    A külföldi természetes és jogi személyek üzleti vagy társasági részesedést szerezhetnek és idegeníthetnek el. A részesedés átruházásának feltétele kft. esetében a kereskedelmi nyilvántartásba történő bejegyzés. A részvényeket csak a könyvekben történő átvezetéssel lehet átruházni. A részvény megszerzője köteles értesíteni az Értékpapír Központot, amennyiben a megszerzett részvények értéke meghalad egy bizonyos mértéket. Közvetlen irányítást biztosító részesedés szerzése esetén a többi tagnak/tulajdonosnak részesedésük kivásárlására vonatkozó vételi ajánlatot kell tenni.
    A részesedésszerzés történhet az üzlet vagy egy része megvásárlásával, ami egyetemleges jogutódlást jelent. Ebben az esetben a vevőnek cseh jogi személynek kell lennie. Feltétel a közgyűlési előzetes hozzájárulás az előszerződéshez, a befektetők tájékoztatása, független szakértői vélemény beszerzése a tervezett árról.
    A részesedésszerzés másik módja pénzbeli vagy nem pénzbeli hozzájárulás teljesítése, amely esetben a társaság közgyűlésének kell döntenie a tőkeemelésről. A tőkeemelést a kereskedelmi bíróság veszi nyilvántartásba. Nem pénzbeli hozzájárulás (ideértve az üzletátadást) vagy szellemi tulajdon apportálása esetén az érték megállapítására egy független értékbecslőt kell kijelölni.

    3. Ingatlanszerzés

    A Cseh Köztársaság az EU csatlakozási szerződésben átmeneti időszakot kötött ki, amely alatt csak bizonyos megkötésekkel lehet nem állandó lakóhely céljából ingatlant, ideértve a termőföldet és erdőt is szerezni.
    A csatlakozás napjától számított öt évig a külföldiek gazdasági tevékenységéről szóló törvényben előírt megkötéseket kell alkalmazni az ingatlanok megszerzésére, nem állandó lakóhely céljára a Csehországban nem honos EU állampolgárok és az EU-ban honos társaságok (amelyeknek nincs fióktelepe, képviselete vagy bejegyzett irodája Csehországban) tekintetében.
    A csatlakozás napjától számított hét évig a külföldiek gazdasági tevékenységéről, a termőföldről és az állami tulajdonban lévő ingatlanok privatizációjáról szóló törvény előírásainak megfelelően más EU tagállamok állampolgárai és a Csehországban honos EU-beli társaságok nem szerezhetnek termőföldet és erdőt.
    Azokra az EU állampolgár mezőgazdasági termelőkre, akik Csehországban kívánnak letelepedni, ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a cseh állampolgárokra.
    A külföldiek gazdasági tevékenységéről szóló törvény különbséget tesz honos és nem honos külföldiek között. A külföldi jogi személyek részére az ingatlanszerzéshez szükséges a bejegyzett csehországi székhely, magánszemélynek pedig az állandó lakóhely. Ezek az ingatlanszerzés szempontjából honosnak minősülnek. A honos személyekre nem ír elő korlátozást a törvény. A nem honos személyek csak a törvényben meghatározott speciális feltételek mellett szerezhetnek ingatlant.
    A cseh nemzetiségűek különleges elbánásban részesülnek a törvény alapján akkor is, ha nincs állandó lakóhelyük Csehországban, mert a megszorítások nem alkalmazandók rájuk.
    Az állami tulajdonban lévő termőföldek privatizációjában csak a következő személyek vehetnek részt:
    - cseh honosságúak, önkormányzatok
    - azok a jogi személyek, amelyek tulajdonosai vagy tulajdonostársai a termőföldön, mezőgazdasági szolgáltató vagy vízgazdálkodási területen lévő épületnek vagy felépítménynek
    - állami egyetemek
    - erdők esetében csak önkormányzatok és állami egyetemek.
    Gyakorlati szempontból nézve csekély megszorítást tartalmaz az a jogszabály, amely kimondja, hogy termőföld nem ruházható át nem honos külföldi tulajdonába, mert ez a szabály csak az állam tulajdonában álló, a Földalapban nyilvántartott földekre vonatkozik.
    A cseh parlament jelenleg is foglalkozik egy kormányjavaslattal, amely a korábban említett szabályok módosítását célozza. A módosítás nem tenne különbséget honos és nem honos személyek között, csak EU állampolgárok és harmadik állambeliek között. Ez utóbbi kategóriára szigorúbb szabályok vonatkoznának az ingatlanszerzés tekintetében, mint az EU állampolgárokra, akik honosnak minősülnek, vagy magukat mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozóként bejegyeztethetik a mezőgazdasági törvény előírásai szerint.
    Van néhány kivétel a fenti általános szabályok alól, amelyek egyéb vonatkozásban különleges bánásmódot írnak elő az EU állampolgárok és más nemzetközi szerződés (EFTA, EEA) alapján jogosult személyek részére.

    4. Munkavállalás

    A munkavállalás történhet megbízás, választás, vagy a munkavállaló és a munkáltató között a cseh munka törvénykönyve alapján megkötött írásbeli munkaszerződés alapján.
    A munkaszerződésnek tartalmaznia kell:
    - a munkavállaló által végzendő munka típusát
    - a munkavégzés helyét
    - a munkavégzés első napját.
    Ezeken túl tartalmazhat előírásokat a munkabérre, szabadságra, a munkavállaló kötelezettségeire, versenytilalomra (legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő egy évre), illetve idősebb munkavállalók esetében a többletjuttatásokhoz való jogra a munkaviszony megszűnése esetén.
    A szerződés megszűnhet:
    - megegyezéssel
    - felmondással
    - azonnali megszüntetéssel
    - próbaidő alatti megszüntetéssel.
    A felmondás írásban érvényes és azt át kell adni az érintett félnek. A munkavállaló bármely okból indokolás nélkül is felmondhatja a szerződést, ezzel szemben a munkáltató csak az Mt.-ben meghatározott okokból.
    A cseh minimálbér mértéke 6700 CZK/hó, vagy 39,60 CZK/óra.
    A munkáltató köteles tb-t és munkáltatói hozzájárulást fizetni a munkavállalók bére után, levonásos formában. A tb-járulék a bruttó bér 8%-a.
    A munkáltató 4,5%-os , a munkavállaló 9%-os egészségbiztosítási járulék fizetésére köteles.
    Az a munkáltató, aki 25 főnél többet foglalkoztat, köteles legalább 25%-ban csökkent munkaképességű munkavállalókat alkalmazni, ellenkező esetben speciális járulékot kell fizetnie.
    A fióktelep vagy leányvállalat képviselője (vezetője) is bevonható a biztosítási körbe.
    Az ügyvezető a munkavállaló státuszában van, amennyiben munkaszerződés alapján foglalkoztatják. Az rt. tisztségviselőjét is megilletik a tb-juttatások.
    A külföldi munkavállalóknak a következő engedélyekkel kell rendelkezniük:
    - a helyi Munkaügyi Központ által kiállított munkavállalási engedély
    - 90 napot meghaladó tartózkodás esetén az Idegenrendészeti Hivatal által
    kibocsájtott tartózkodási engedély.
    Számos külföldi (EU országok, USA, Japán, CEE országok állampolgárai) mentesül az engedély megszerzésének kötelezettsége alól a tartózkodás első 90 napjára, de bizonyos országokból (Kanada, Ausztrália) érkező külföldieknek engedélyt kell kérniük mindenféle beutazáshoz. Az Egyesült Királyságból érkezőknek 180 napig nincs szükségük engedélyre.
    Az engedélyeket általában a Csehországba történő megérkezés előtt kell megszerezni a cseh diplomáciai képviseleteknél, vagy a konzulátusoknál történő jelentkezéssel.
    A tartózkodási engedély 6-9 hónapos tartózkodásra jogosít.
    A 90 napot meghaladó tartózkodási engedély megszerzéséhez a következő dokumentumok szükségesek:
    - útlevél
    - a tartózkodás célját igazoló dokumentum
    - a tartózkodás teljes idejére a lakhatás igazolása
    - a társadalombiztosítás igazolása
    - a Cseh Köztársaság bűnügyi nyilvántartásának 6 hónapnál nem régebbi kivonata
    - az állampolgárság vagy a lakóhely szerinti ország bűnügyi nyilvántartásának 6 hónapnál nem régebbi kivonata
    - fényképek
    - munkavállalási engedély
    Annak a külföldinek, aki letelepedési engedélyt kíván szerezni, az állampolgársága szerinti ország cseh nagykövetségén személyesen kell tartózkodási engedély szereznie.

    5. Adózás

    A cseh adórendszer hasonló a többi fejlett EU-tagállam adórendszeréhez. Az adóteher a GDP-hez viszonyítva 22% volt 2003-ban. Az adóbevételek a közvetlen és a közvetett adók között nagyjából egyenlő mértékben oszlottak meg (51,6% és 48,4%).
    A legfontosabb adónemek:

    5.1. Társasági adó

    Minden nem természetes személy, ha a székhelye, bejegyzett irodája, vagy az ügyvezetése Csehországban van, akkor a csehországi illetve más országokból származó, a bevétel eléréséhez szükséges költségekkel csökkentett bevételei után társasági adót köteles fizetni.
    Az adózó számolja ki és fizeti be az adóját. Bizonyos esetekben az adózó három vagy hat havi haladékot kérhet.

    Az adó mértéke 2004-ben 28% volt, ami 2005-ben 26%-ra, majd 2006-ban 24%-ra csökken. A veszteség öt évre vihető át.
    A legfontosabb adóalap csökkentő tényező az értékcsökkenési leírás, 4, 6, 12, 20 vagy 30 éves időszakra, a raktáráruházak, nagy irodaházak és szállodák esetén 50 évre.

    5.2. Általános forgalmi adó

    Az általános forgalmi adó alanyai az üzleti tevékenységet folytatókon kívül az önkormányzatok, oktatási és egészségügyi intézmények és non-profit szervezetek is.
    Az adó tárgya az áru- és szolgáltatásértékesítés és az import.
    Két áfakör van, az egyik 19% (általános mérték), a másik 5%-os. A legtöbb áru és szolgáltatás az általános mérték szerint adózik. A mérsékelt áfakörbe csak néhány áru és szolgáltatás tartozik.
    Az adófizetők maguk állapítják meg és vallják be az adójukat 25 nappal az adózási időszak vége után. Az adózási időszak egy hónap, vagy egy negyedév az adófizető éves forgalmától függően. Ha az adófizető tartozik adóval, akkor ennek befizetési ideje a bevallás idejével egyezik meg. Ha visszatérítésre jogosult az adófizető, akkor ezt az adó megfizetését követő 30 napon belül kapja meg.
    Az adófizető, amennyiben áfa alá tartozó szolgáltatást nyújt, a számlán köteles feltüntetni a szolgáltatást terhelő áfatartalmat.
    Lehetőség van arra, hogy egyes áfamentes szolgáltatások esetén is vissza lehessen igényelni az áfát (nulla kulcsos áfa). Ebbe a körbe tartozik a szolgáltatások exportja az EU-n kívülre, vagy szolgáltatások nyújtása EU-n belül más áfafizető részére.
    Kétfajta kivétel van: kivétel/mentesség adóhitellel és adóhitel nélkül. Az első esetben az ügylet alapján nem jelentkezik output adó, de az adófizető leírhatja a kapcsolódó input adót. Ilyenek elsősorban az export és a közösségen belüli áru- és szolgáltatásmozgás. Az adóhitel nélküli mentesség alapján az adózó nem írhatja le a kapcsolódó input adót. Ide tartoznak pl: a postai, rádió, tv, biztosítási, pénzügyi szolgáltatások, oktatás és képzés, egészségügyi szolgáltatások, lottó és más szerencsejátékok, egyes közhasznú tevékenységek.
    A termőföldnek és az épületeknek speciális a helyzete. A föld átruházása áfamentes, de ha a felépítményt három éven belül elidegenítik, 19%-os áfafizetési kötelezettség keletkezik. Az ezen időszakon túli értékesítés áfa-mentes, de jövedelemadó kötelezettséget keletkeztet. Az ingatlanok bérlete (akár üzleti, akár lakás célú) áfamentes, input adó visszatérítés nélkül.

    5.3. Személyi jövedelemadó

    Az szja.-t alkalmazni kell a magánszemély minden nem önálló tevékenységéből, tisztségéből, üzleti és más független, bevétellel járó tevékenységéből, tőkéből, bérletből és egyéb forrásokból származó jövedelmére.
    A törvény felsorolja azokat a bevételeket, amelyek nem képezik az szja tárgyát. (Pl. külön törvényben meghatározott mértékű utazási költségtérítés; 140 000 CZK-t el nem érő öregségi vagy rokkantnyugdíj; betegségi vagy munkanélküli segélyek stb.)
    Az adó alapja az adófizető adott évben elért jövedelme, ameny­nyiben ez meghaladja olyan könyvelt kiadásait, amelyek a bevallott jövedelem eléréséhez voltak szükségesek.
    Az adóalapból le kell vonni a nem adóköteles jövedelemrészt, amely pl. egy eltartott gyermek esetében 25 560 CZK, és egyéb összegeket. Így pl. az adó alapját csökkenti a közhasznú célra adott juttatás (max. az adóalap 10%-áig), egyes lakás célú kölcsönök kamata utáni összeg, magánnyugdíjpénztári befizetések, szakszervezeti díjak stb.
    A csökkentő tényezőkkel módosított adóalap után fizetendő adó:

    Adóalap

    Adó

    0-109 200     

    15%

    109 200-218 400     

    6380 CZK plusz

    a 109 200 feletti rész 20%-a

    218 400-331 200     

    38 220 CZK plusz

    a 218 400 feletti rész 25%-a
     

    5.4. Egyéb adók

    5.4.1. Ingatlan adó

    A kifejezés két adónemet takar: az ingatlantulajdonra és az ingatlan átruházásra kivetett adó. Az ingatlantulajdonra kivetett adó az önkormányzati költségvetés részét képezi, az ingatlan átruházási adó pedig az állami költségvetésbe kerül.
    A földadó az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlanokat terheli. A telken lévő épület nem tárgya ennek az adónak. Azok a földterületek, amelyeken erdő, vízfelület van, vagy amelyek nemzeti védelem alatt állnak szintén nem esnek adó alá.
    Mentesek az adó alól azok a földterületek is, amelyek állami vagy önkormányzati tulajdonban vannak, valamint azok, amelyek fizikai egységet képeznek templomokkal, vagy más vallási célú épületekkel, iskolákkal, múzeumokkal, képtárakkal stb. Azok a földterületek, amelyek környezetvédelmi célokat szolgálnak, mint a parkok, vagy játszóterek szintén mentesek az adó alól.
    Az adóalany általában a telek tulajdonosa, illetve a bérlő vagy használó.
    Mezőgazdasági terület esetében az adó alapja a föld értéke/ára. Az adó mértéke 0,75% szántóföldek, legelők, szőlők, kertek és gyümölcsösök esetén, és 0,25% mezők esetében.
    Az erdőkre és halastavakra szintén 0,25%-os adó alkalmazandó, de megállapítható az adó mértéke 3,80 CZK/m2 alapon is.
    Egyéb esetekben az adó alapja a telek alapterülete. Az adó mértéke 1 CZK/m2 felépítményes telek és 0,1 CZK/m2 más földek esetében.
    Az épületadó az épületnek minősített ingatlanokat terheli, amelyek stabil alappal kapcsolódnak a telekhez. Az épületadó terheli a lakásokat és a nem lakás céljára szolgáló épületeket. Az adó alól mentesek pl. az állami és önkormányzati ingatlanok, templomok stb. Átmenetileg mentesek a természeti katasztrófa sújtotta, a restaurálás alatt álló, az újépítésű lakások és házak, kulturális emlékművek, megváltozott (környezetbarát) hűtőrendszerű épületek.
    Az adó alanya a lakás, épület, vagy nem lakás céljára szolgáló ingatlan tulajdonosa, illetve bizonyos esetekben a bérlő.
    Az adó alapja az épület homlokzatának alapterülete, mértéke pedig 1 és 10 CZK között változik m2-enként az épület típusától is függően. Az emeletek és a lakók számától is függ a mérték.
    Az adózási időszak egy év. A bevallási határidő január 31., az adóbevallás benyújtható elektronikus formában is.
    Az ingatlan átruházási adót a forgalmi értékkel bíró ingatlanok értékesítésére vetik ki.
    Az adóalany az eladó, míg a vevőnek kezesi felelőssége van. Az adó alapja az ingatlanadó esetén megállapított vagy a szerződésben kikötött érték, annak megfelelően, hogy melyik a magasabb. Kivétel ezalól pl. az önkormányzati értékesítés, illetve a nyilvános árverés, amikor az ár az árverésen megállapított ár.
    Az adó mértéke 3%, azt a telekkönyvi bejegyzést követő 3 hónapon belül kell bevallani, illetve ha nem kötelező a telekkönyvi bejegyzés, akkor 1 hónapon belül. Az adó bevallásával egyidőben meg is kell fizetni az adót.

    6. Állami támogatások, kedvezmények

    Beruházás-ösztönzés
    A csehországi beruházások pénzügyi támogatására több forrás áll rendelkezésre:
    1. helyi források - cseh beruházásösztönző programok
    2. EU strukturális alapok
    3. EU központi alapok.
    A cseh EU-csatlakozásnak nincs közvetlen kihatása a korábban nyújtott beruházást ösztönző támogatásokra.
    Támogatást a termelőüzemek a beruházások ösztönzéséről szóló törvény alapján, illetve stratégiai szolgáltatók és technológiai központok a kormány rendeletei alapján kaphatnak.
    A támogatás elnyeréséhez a termelőüzemnek néhány általános, törvényben meghatározott feltételnek kell megfelelnie.

    A fő feltételek:
    - legalább 200 000 000 CZK összegű állóeszköz befektetés (három éven belüli), ebből legalább 100 000 000 CZK-t kell a befektetőnek személyesen garantálnia
    - azokban a régiókban, ahol a munkanélküliségi arány 25-50%-kal meghaladja az országos átlagot, a megkövetelt minimális beruházási összeg 150, ill. 100 millió CZK-val alacsonyabb.
    - a befektetés mértékének és szerkezetének az adókedvezmény igénylésének időtartamára és a feltételek teljesítésétől számított legalább 5 évig fenn kell maradnia
    - a beruházás legalább 40%-át gépek teszik ki
    - a beruházás csak környezetbarát lehet.

    A legfontosabb további feltételek:
    - a beruházó csak akkor használhatja fel az adókedvezményt, ha teljesíti az általános feltételeket
    - a beruházó a jövedelemadóról szóló törvény előírásainak megfelelően az adóalapját csökkentheti
    - a beruházó az állóeszköz első tulajdonosa (kivéve az ingatlanokat és a felszámolás alatt állótól vásárolt eszközöket)
    - a beruházó nem szűnhet meg, nem állhat felszámolás alatt, nem egyesülhet más jogi személlyel.

    Elnyerhető támogatások/kedvezmények:
    - társasági adókedvezmény (teljes vagy részleges), legfeljebb tíz évre
    - képzés és továbbképzési támogatás
    - álláshely teremtő kedvezmények
    - állami tulajdonban lévő földek megszerzése.
    A támogatások/kedvezmények maximális összegét törvény állapítja meg. Ezen belül a Kereskedelmi és Ipari Minisztérium a Versenyhivatallal együttműködve tesz ajánlatot a támogatás konkrét összegére. A százalékos mérték függ a beruházás helyétől és a beruházás egyéb jellemzőitől.
    Az ún. stratégiai szolgáltatások (pl. ügyfélszolgálat, szoftverfejlesztő központ stb.) esetén a kedvezmények elnyeréséhez a beruházónak a következő feltételeknek kell megfelelnie:
    - a program beruházási értéke legalább 30 millió CZK, a beruházási érték felét kell garantálnia a beruházónak.
    - legalább 50 új munkahelyet kell teremteni cseh állandó lakóhellyel rendelkező munkavállalók részére.
    A műszaki központok innovációs tevékenységet végeznek a termelés, a technológia és a termelést kiegészítő szolgáltatások hatékonyságának növelésére.
    A kedvezményekhez az alábbi feltéteket kell teljesíteni:
    - legalább 15 millió CZK összegű beruházás, ezen belül legalább 7,5 millió CZK értékű, a beruházó által garantált állóeszköz
    - legalább 15 új munkahelyet kell teremteni cseh állandó lakóhellyel rendelkező munkavállalók részére
    - a műszaki központ termékét a tömegtermelésben kell alkalmazni.

    Forrás: Cseh Köztársaság Nagykövetsége
    1064 Budapest, Rózsa u. 61.
    Tel.: 06-1-351-0539, Fax: 06-1-351-9189

    V.
    DÁNIA

    1. Általános jellemzés

    1.1. Országadatok

    Terület: 46 000 km2
    Lakosság: 5 200 000 fő
    Államforma: királyság
    Pénznem: dán korona (DK)
    GDP növekedés: 2,1%
    Gazdasági szerkezet: ipari-agrár ország. Az egy főre jutó GNP: 25 930 USD. A társadalmi össztermék megoszlása ágazatonként: mezőgazdaság 4,8%, ipar 28,5%, kereskedelem, szolgáltatás, szállítás és hírközlés: 21,9%, egyéb 44,8%. A földterület megoszlása ágazatonként: szántó 62,4%, kert 0,3%, legelő 6,3%, erdő 11,6%, egyéb 19,4%. Legfontosabb termesztett növények: búza, zab, rozs, árpa, burgonya, zöldségfélék, repce, cukorrépa. Legfontosabb tenyésztett állatok: szarvasmarha, sertés, baromfi, ló. Jelentős tengeri halászat (hering, makréla, tőkehal, pisztráng, angolna). Bányászati termékek: kősó, kén, mészkő, kaolin. Feldolgozóipar: élelmiszeripar, fa-, papíripar, cementgyártás, kőolajfinomítás, hajógyártás, textil-, bőripar, gépgyártás, vegyipar.
    (Forrás: Nagy Világatlasz)

    1.2. A külföldi befektetésekkel kapcsolatos általános feltételek

    Dániában nincs a külföldi befektetők számára sem befektetést ösztönző támogatási rendszer. Az ország gazdaságilag jól fejlett, ezért a regionális támogatások csak korlátozott mértékben és speciális területeken igényelhetők.
    Dániában, mint az EU tagországában az egyes gazdasági tevékenységekhez szükséges engedélyek megszerzése után a külföldiek gazdasági társaságot alapíthatnak.
    Az EU-ban vagy Dániával kettős adóztatási egyezményt kötött államban honos alapító társaságnak fizetett osztalék általában mentes Dániában a levonásos adózás alól, ha a külföldi társaság megszakítás nélkül legalább 12 hónapon át legalább 20%-os tulajdonosa a dániai társaságnak és az osztalékfizetés ezalatt az idő alatt válik esedékessé. Kettős adóztatási egyezmény eltérő rendelkezése híján a külföldre átutalt osztalék után egyébként adóhitel vehető igénybe. Bizonyos feltételekkel lehetőség van az ún. konszern-szintű, csoportos jellegű adózásra.

    2. Társaságalapítás

    2.1. Általános információk

    A külföldi befektetők Dániában korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság vagy külföldi társaság fióktelepe formájában folytathatnak gazdasági tevékenységet.
    Minden korlátolt felelősségű társaságnak és részvénytársaságnak, amely üzleti tevékenységet folytat nyilvántartásba kell vetetnie magát a Dán Kereskedelmi és Társasági Képviseletnél.
    A nyilvántartásba vételhez az alábbi adatok szükségesek: a társaság neve, címe, a társaság székhelye és az üzleti év meghatározása, az ügyvezetők neve, címe és az aláírási címpéldány. Be kell jelenteni a társaság könyvvizsgálóinak a nevét is, ha a társaság éves beszámoló készítésére köteles. A bejegyzési eljárás illetékmentes.

    2.2. Társasági formák

    2.2.1. Korlátolt felelősségű társaság
    (Anpartsselskab)

    A korlátolt felelősségű társaság jogi szabályozás és adózás szempontjából nagyon hasonlít a részvénytársasághoz. A szabályozás célja az, hogy megkönnyítse a gazdasági tevékenység folytatását zárt, családi jellegű vállalkozások számára, korlátolt felelősség mellett. A korlátolt felelősségű formát használhatják nagyobb vállalkozások is, de ez esetben az előírások a részvénytársasággal szemben támasztott követelményekhez hasonlóak.
    A korlátolt felelősségű társaságról szóló törvény főbb rendelkezései, amelyek különböznek a részvénytársaságról szóló törvényben foglaltaktól, a következők:
    A törzstőke minimum 125 000 DK. A törzstőkét egy vagy több alapító jegyezheti. Az alapítókra és az ügyvezetőkre nem vonatkozik az a részvénytársasággal kapcsolatos előírás, hogy állandó lakhellyel kell rendelkezniük Dániában, ill. hogy valamely EU tagállam állampolgárainak kell lenniük.
    A társasági szerződés módosításához, ill. az üzletrész tulajdonosok jogainak hátrányos megváltoztatásához az üzletrész tulajdonosok egyhangú határozata szükséges.
    Az üzletrészeket névre szólóan kell meghatározni és minden társasági tagnak meg kell neveznie magát a társaság tagjává válást követő négy héten belül. A korlátolt felelősségű társaság lajstromot vezet az üzletrész tulajdonosokról. Az 500 000 DK-nál nagyobb törzstőkéjű társaságnak az üzletrész tulajdonosokról vezetett lajstroma nyilvános.
    Egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság esetében az üzletrész tulajdonos neve szintén nyilvános információnak számít.
    A korlátolt felelősségű társaság nem köteles igazgatóságot választani és ügyvezető igazgatót is kinevezni. Ügyvezetése állhat egy vagy több igazgatóból vagy egy vagy több ügyvezetőből is. Ha a társaságnak igazgatósági tagokból vagy ügyvezetőkből álló vezető testülete van, akkor ez a vezető testület gyakorolja önállóan a működtetéssel kapcsolatos jogokat.
    Ha a korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjének több, mint 40%-át elveszíti a törzstőke pótlásának vagy leszállításának van helye. A társaság fizetésképtelensége esetén a csődeljárásról szóló törvény alkalmazására kerül sor.
    Egyebekben a részvénytársasággal kapcsolatos szabályok irányadók.

    2.2.2. Részvénytársaság
    (Aktieselskab A/S)

    Részvénytársaság alapításakor minden alapítónak alá kell írnia a társaság megalakulásáról szóló létesítő okiratot, amely a részvénytársaság legfőbb szervének a közgyűlésnek az összetételét is meghatározza.
    A részvénytársaságot egy vagy több alapító alapíthatja, több alapító esetén nem szükséges, hogy mindegyik tag jegyezzen részvényt. Az alapítók lehetnek természetes vagy jogi személyek. Az alapítók közül legalább egynek dán állampolgárnak kell lennie vagy Dániában tartózkodási hellyel kell rendelkeznie illetve valamely EU tagállamban bejegyzett jogi személynek kell lennie. A Gazdasági Minisztérium felmentést adhat e követelmény alól.
    A társaság működéséről az alapszabály rendelkezik, amelynek tartalmaznia kell a társaság nevét és célját, székhelyét, az alaptőke összegét, az ügyvezetőség tagjainak számát és az üzleti év meghatározását. Az üzleti évnek nem kell megegyeznie a naptári évvel.
    Az alapszabály rendelkezéseinek módosításához a közgyűlés jóváhagyása szükséges. Az alapszabály módosításáról szóló döntést, ha az több részvényes jogát hátrányosan érinti - mint például a szavazás rendjének megváltozása vagy a részvényátruházás korlátozása - a részvényesek legalább 2/3-a által leadott szavazatok 2/3-os többségével lehet meghozni. Az alapszabály rendelkezései a határozatképesség vonatkozásában az egyszerű többségnél szigorúbb követelményeket is előírhatnak.
    Részvénytársaság alapításakor a törzstőke minimum 500 000 DK, vagy ennek megfelelő összeg EUR-ban. A jegyzett tőke összegét illetve a jegyzett részvények árát a társaság nyilvántartásba vétele előtt be kell fizetni. A vagyoni hozzájárulás lehet készpénz vagy bármilyen más vagyon is, ideértve a know-how-t, goodwill-t stb. Ha a részvények ellenértékét nem készpénz formájában bocsátották rendelkezésre, a rendelkezésre bocsátást utólagos értékelési eljárás követi, annak igazolására, hogy a vagyontárgyak tényleges értékükön kerültek beszámításra. Részvényeket a névértéknél magasabb áron is ki lehet bocsátani, de alacsonyabb áron nem. Egy részvényes nem birtokolhatja a részvények több mint 10%-át.
    A részvénytársaság legfőbb szerve a közgyűlés, amelyet az Igazgatótanács hív össze évente. További követelmény, hogy a közgyűlést legalább öt hónappal a gazdasági év vége előtt kell megtartani. A tőzsdére bevezetett társaságoknak négy hónappal az év vége előtt kell megtartaniuk éves közgyűlésüket. A közgyűlést általában a társaság székhelyére hívják össze, de ha az alapító okirat úgy rendelkezik külföldön is megtartható. A közgyűlésen minden részvényes, az ügyvezető igazgatók, az igazgatótanács tagjai, és a könyvvizsgálók is részt vehetnek. Az igazgatótanács előírhatja egy igazgatótanácsi tag, vagy az ügyvezető igazgató illetve a könyvvizsgálók kötelező jelenlétét a közgyűlésen.
    A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
    - az éves mérleg jóváhagyása
    - a nyereség felosztása, veszteségek számbavétele
    - minden más döntés, amelyet az alapító okirat a hatáskörébe utal.
    A részvénytársaság ügyvezető szerve az Igazgatótanács, amely legalább 3 tagból áll és a közgyűlés választja. Ha a társaságnak három egymást követő évben átlagosan több mint 35 alkalmazottja van, az alkalmazottaknak joga van megválasztani az igazgatótanács részvényesek által választott tagjainak több mint a felét, de legalább két főt. Egyéb esetekben az igazgatótanács tagjainak többségét a közgyűlés választja meg. Az igazgatótanács összetételére vonatkozó előírás szerint, a tagok több mint a felének dán vagy EU tagállam állampolgárának kell lennie, de a Gazdasági Minisztérium felmentést adhat e követelmény alól.
    Az igazgatótanács kinevezhet egy vagy több ügyvezető igazgatót, ha az alapító okirat így rendelkezik. Az ügyvezető igazgató tagja lehet az igazgatótanácsnak, de nem töltheti be az igazgatótanács elnöki pozícióját. Az ügyvezető igazgatónak Dániában állandó tartózkodási hellyel kell rendelkeznie, vagy valamely EU tagállam állampolgára is lehet. A Gazdasági Minisztériumtól felmentés kérhető e követelmény alól.
    A részvénytársaságot a Dán Kereskedelmi és Társasági Nyilvántartásba be kell vezetni a létesítő okirat aláírását követő 6 hónapon belül. A társaság már a létesítő okirat aláírása után megkezdheti tevékenységét, de a nyilvántartásba vétel előtt nem szerezhet jogokat és nem vállalhat kötelezettséget harmadik személlyel szemben. A társaság nyilvántartásba vételéig az alapítók és az igazgatótanács tagjai személyes felelősséggel tartoznak a társaság által vállalt kötelezettségekért. A bejegyzési eljárás alatt a társaság nevét ki kell egészíteni a "bejegyzés alatt" toldattal. A nyilvántartásba vételi eljárás illetékmentes.

    2.2.3. Közkereseti társaság
    (Interessenskab I/S)

    A közkereseti társaság két vagy több személyből áll, akik egyetemleges és korlátlan felelősséggel kötelesek helytállni a társaság tevékenységéért.
    Közkereseti társaság tagja természetes személy vagy korlátolt felelősségű társaság is lehet. Dániában a közkereseti társaságokra nem vonatkozik külön törvény, ezért ajánlatos szerződésbe foglalni a társaság alapításáról szóló megállapodást.
    A tagok egyénileg adóznak, mégpedig a személyi jövedelemadó és nem a társasági adó szabályai szerint.

    2.2.4. Betéti társaság
    (Kommanditselskab, K/S).

    A betéti társaság egy vagy több tagból áll, akik korlátlan felelősséggel tartoznak (beltag) és egy vagy több tagból, akiknek a felelőssége a betéti társaság tőkéjének erejéig (kültag) terjed. A társaságban beltag és kültag lehet korlátlan felelősségű társaság is.
    A tagok nem a társasági adó alanyaként, hanem egyénileg, a személyi jövedelemadó szabályai szerint adóznak.

    2.2.5. Külföldi társaság fióktelepe

    Külföldi társaság fióktelepet alapíthat Dániában, azzal a feltétellel, hogy a társaságot nyilvántartásba vették a saját országában. Az EU-n kívüli társaságoknak engedélyt kell kérniük a Gazdasági Minisztériumtól, kivéve, ha a fióktelep létrehozásáról nemzetközi szerződés rendelkezik. Az engedélyt általában megadják, ha a két ország között a gyakorlatban viszonosság áll fenn.
    A külföldi fióktelep ügyvezetőjének olyan személyt kell kinevezni, aki állandó lakhellyel kell rendelkezik Dániában vagy az EU valamelyik tagállamában. A Gazdasági Minisztertől felmentés kérhető e szabály alól.
    A Dán Kereskedelmi és Társasági Nyilvántartásnál a fióktelep nyilvántartásba vételi eljárása során az alábbi adatokat kell bejelenteni:
    - az alapító neve, formája, címe, nyilvántartási száma, tevékenysége, a jegyzett tőke és az üzleti év meghatározása,
    - a fióktelep neve, címe, tevékenysége,
    - azoknak a képviselőknek a neve, pozíciója és címe, akiket megbíztak, hogy a társaságot és a fióktelepet képviseljék harmadik személyekkel szemben,
    - aláírási címpéldány.
    A nyilvántartásba vételhez szükséges nyomtatványokat a külföldi társaság vezetői és a fióktelep ügyvezetője írják alá. Az aláírásokat közjegyzői hitelesítéssel kell ellátni, vagy ügyvédi ellenjegyzés ill. két tanú aláírása szükséges.
    A bejelentéshez a következő iratokat kell csatolni:
    - a külföldi társaság létesítő okirata és az alapszabály,
    - a külföldi társaság bejegyzését igazoló okirat,
    - a dán fióktelep ügyvezetőjének meghatalmazása.
    Az iratokat dán nyelven kell elkészíteni, de ez alól a követelmény alól felmentést adhat a Dán Kereskedelmi és Társasági Nyilvántartás.
    Külföldi társaság alapíthat Dániában kereskedelmi képviseletet is, amelynek nem szükséges állandó tevékenységet folytatnia, nem adózik Dániában és nyilvántartásba sem kell venni.

    3. Külföldiek ingatlanszerzésének jogi feltételei

    Az EU-ban honos társaságok, amelyek Dániában fiókteleppel vagy képviselettel rendelkeznek engedély nélkül vásárolhatnak ingatlant. Egyetlen megkötés, hogy a vásárlónak állandó telephelyként kell használnia az ingatlant vagy az ingatlannak a gazdasági tevékenység folytatásához szükségesnek kell lennie.
    Az EU tagállamok állampolgárai szerezhetnek ingatlant magáncélra vagy gazdasági tevékenység folytatására is.
    Azok a nem EU-ban honos természetes személyek, akik Dániában nem rendelkeznek állandó lakóhellyel, ill. Dániában nem volt állandó lakóhelyük legalább 5 éven át, ugyanígy a gazdasági társaságok, amelyeknek nem Dániában van a székhelye csak hatósági engedéllyel szerezhetik meg ingatlan tulajdonjogát.
    Azok a magánszemélyek, akik az elmúlt öt évben nem rendelkeztek állandó tartózkodási hellyel Dániában csak speciális esetben, a dán hatóságok külön engedélye alapján vásárolhatnak nyaralót.

    4. Adózás

    4.1. Társasági adó

    A társasági adó alanyai a dániai székhelyű társaságok, ideérve a külföldi társaságok dániai fióktelepét is.
    Az adó alapja a költségekkel csökkentett éves bevétel. Általában a bevétel elérése érdekében felmerült költségek érvényesíthetők. Költségelem az értékcsökkenési leírás is, amely a dolog jellegétől és élettartamától is függ, de jellemzően 20-25%.
    A kis értékű beszerzések, valamint a 20 m2 alatti építmények teljes összegben azonnal leírhatók az adóalapból. Lehetőség van egyösszegben való leírásra pl. gépek esetén is. Nem számolhatók el költségként a büntetések vagy pl. a kifizetett osztalék.
    A többi bevétellel összevontan adózik a tőkenyereség és a három évnél korábban eladott részvény eladási ára. Levonásos úton adózik pl. a lízingdíj (30%).
    A társasági adó mértéke 30%.
    Az adót két részletben kell megfizetni, a bevétel évében március 20-áig, ill. november 20-áig.

    4.2. Forgalmi adó

    A forgalmi adó alanya minden vállalkozás, amelynek éves forgalma több mint 50 000 DK.
    A forgalmi adót áru és szolgáltatás-értékesítés után kell megfizetni, ideértve az importot is.
    Bizonyos áruk és szolgáltatások mentesek a forgalmi adó alól (pl. orvosi berendezések, oktatás, kulturális szolgáltatások stb.)
    A forgalmi adó mértéke 15%.
    Az adót az éves forgalomtól függően havonta, negyedévente illetve kétévenként kell bevallani és megfizetni.
    Azok a társaságok, amelyek forgalmi adó mentesek, ún. béradót kötelesek fizetni, amelynek mértéke 5,33%.

    4.3. Jövedelemadó

    A jövedelemadó alanyai a Dániában honos magánszemélyek az egész világról származó jövedelmük után és a nem honos magánszemélyek a Dániában szerzett jövedelem után.
    Honosnak minősül az a külföldi is, aki folyamatosan legalább 6 hónapig tartózkodik Dániában.
    Az adóköteles jövedelem részét képezik és összevontan adóznak a befektetési jellegű jövedelmek is. Nem összevontan adózik a részvényosztalék.
    A jövedelemből bizonyos költségek levonhatók.
    A jövedelemadó maximális mértéke 59%, amelyből a központi (állam által érvényesített) adó 5,5% - 15, 5% között mozog.
    A részvényosztalék-adó mértéke 28%, ill. 39 700 DK felett 43%.
    A jövedelmet terheli ezen felül a 8+1%-os társadalombiztosítási hozzájárulás, ugyanakkor a nem honos magánszemélyek a külföldön fizetett kötelező társadalombiztosítási hozzájárulást a jövedelemadó alapból levonhatják.
    A jövedelemadót a tárgyévet követő év május 1-jéig kell bevallani és megfizetni.

    4.4. Vagyonadó

    A vagyonadó alanyai a dán honosságú személyek az egész világon meglévő vagyonuk alapján, illetve a külföldi honosságú személyek dániai vagyonuk után.
    Az adó mértéke 3 040 000 DK vagyonértékig 1%, ezen felül 3%.

    4.5. Helyi adók

    A helyi adót a jövedelem után kell fizetni, a jövedelemadóra vonatkozó szabályok szerint. Átlagos mértéke 32,55%.

    4.6. Illetékek

    Illetékkötelesek általában a tulajdon átruházásra irányuló ügyletek. Az illeték mértéke - speciális esetektől eltekintve, mint pl. hajók vétele - 1400 DK + 0,6 - 1,5%.

    5. Állami támogatások és kedvezmények

    Dániában állami támogatásokat főleg az ipari fejlődés elősegítése érdekében nyújtanak. Mivel a támogatásokat dán és külföldi tulajdonban lévő vállalkozások azonos feltételek mellett vehetik igénybe, nincsenek kifejezetten külföldi befektetéseket ösztönző támogatások. A Fejlesztési Alapot azért állították fel, hogy segítséget nyújtson induló vállalkozásoknak, ha a teljes finanszírozás túl kockázatos bankok vagy befektetők részére.
    A Fejlesztési Alap általában azzal a feltétellel vesz részt gazdasági társasággal kapcsolatos befektetésben, ha erre más külső befektető is vállalkozik.
    A gazdasági társaságok a fejlesztéseik finanszírozásához szükséges összeg 45%-át kaphatják kölcsönként, ha a befektetés legfeljebb 135 000 EUR összköltségű. A kölcsön kamatozó.
    Ha a támogatás garanciavállalás formájában történik 10 000 EUR és 335 000 EUR összeg között a Fejlesztési Alap garanciavállalása 2/3 részre, 335 000 EUR - 670 000 EUR közötti összeg esetén 50%-ra vonatkozhat. A garanciavállalás időtartama 3-10 év.

    VI.
    ÉSZTORSZÁG

    1. Általános jellemzés

    1.1. Országadatok

    Terület: 45 000 km2
    Lakosság: 1,4 millió fő
    Államforma: köztársaság
    Pénznem: észt korona (EEK)
    GDP növekedés: 5,8%
    Gazdasági szerkezet: ipari-agrár ország. Egy főre jutó GNP: 2750 USD. Földterületének 20%-a erdő. Legfontosabb termesztett növények: zab, burgonya. Legfontosabb tenyésztett állatok: sertés, szarvasmarha, juh, kecske. Bányászati termékek: tőzeg, olajpala, foszfát. Feldolgozóipar: hajógyártás, gépgyártás, textilipar, papírgyártás, bútorgyártás, gyufaipar, élelmiszeripar, (tej- és húsipar), halfeldolgozás, konzervipar. Tengeri halászat.
    (Forrás: Nagy Világatlasz)

    2. Társaságalapítás

    2.1. Általános szabályok, külföldiek társaságalapítása

    Az észt társasági jogot az 1995-ben elfogadott Kereskedelmi törvény szabályozza. Számos módosítás után (beleértve a legutóbbi 2005 elején hatályba lépőt is) a törvény alapvetően megfelel az EU-jog előírásainak.
    A Kereskedelmi törvény az alábbi társasági formákat tartalmazza:
    - közkereseti társaság
    - betéti társaság
    - korlátolt felelősségű társaság
    - részvénytársaság
    - kereskedelmi egyesülés.
    A Kereskedelmi törvény kereskedőként említi az egyéni vállalkozót is.
    Minden társaságot és ha a törvény előírja, az egyéni vállalkozót is be kell jegyeztetni a kereskedelmi nyilvántartásba, amelyet a megyei és városi bíróságok vezetnek. Az ország négy nyilvántartási területre van osztva (Tallinn Városi, Tartu, Pärnu és Lääne-Viru Megyei Bíróságok), amelyek a nonprofit szervezetek és alapítványok nyilvántartását is végzik. Az Igazságügyi Minisztérium központi nyilvántartása online (www.eer.ee), és WAP-on keresztül információkat nyújt minden Észtországban bejegyzett társaságról. A szolgáltatás angol és német nyelven is elérhető. Az európai üzleti nyilvántartás is hozzáférhető a minisztérium honlapján.
    A társaságok fő tevékenysége jellemzően nagy- és kiskereskedelem, épületfelújítás, ingatlanberuházás, -bérbeadás, és -közvetítés, valamint mezőgazdaság, vadászat és erdőgazdálkodás.
    A társaságalapításhoz különböző ellenjegyzett dokumentumok szükségesek, valamint a bejegyzési illeték megfizetése. Ez utóbbi összege attól függ, hogy a társaságot milyen formában és hányan alapították.
    Főszabály szerint minden, a társaságra vonatkozó dokumentumot közjegyzői ellenjegyzéssel kell benyújtani a kereskedelmi nyilvántartásba. A közjegyző által nyújtott szolgáltatás költségét a Közjegyzői díjakról szóló törvény alapján kell kiszámolni. A díj a hitelesítendő dokumentum fajtájától is függ.
    Néhány példa a közjegyzői díjakra:
    - aláírás hitelesítés 10 EEK (kb 0,64 euró)
    - cégbejegyzési kérelem 50 EEK (kb. 3,20 euró)
    - általános ügyvédi meghatalmazás 200 EEK (kb 12,80 euró)
    - a társasági szerződés díja a jegyzett tőke mértékéhez igazodik. Pl. ha egy személy alapít egy kft.-t 40 000 EEK (kb. 2556 euró) törzstőkével, a közjegyzői díj 330 EEK (kb. 19,20 euró), ha kettő vagy több fél szerepel a létesítő okiratban, akkor a díj ennek duplája; egy rt. minimum alaptőkével (400 000 EEK, kb 25 565 euró) történő alapításának közjegyzői díja 710 EEK (kb. 45,40 euró) egy alapító esetén, és ennek duplája kettő vagy több alapító esetén.
    A társaságok bejegyzése és adatainak módosítása esetén bejegyzési illetéket kell fizetni.
    Az egyéni vállalkozó, a kkt., és a bt. bejegyzési illetéke 500 EEK (kb 40 euró), változás-bejegyzési illetéke pedig 130 EEK.
    Az egyesülések, külföldi társaságok fióktelepének bejegyzési illetéke 3000 EEK, változás-bejegyzési illetéke pedig 700 EEK.
    A kft. és rt. bejegyzésének illetéke főszabály szerint az alap vagy törzstőke 0,2%-a, de kft. esetén legalább 3000 EEK, és nem több mint 20 000 EEK; rt. esetén legalább 4000 EEK, legfeljebb 40 000 EEK.
    A változás-bejegyzési kérelem illetéke mindkét esetben 700 EEK.
    Tőkeemelés és tőkeleszállítás esetén az illeték összege a megváltozott tőke mértékéhez igazodik.
    A társaság adatainak hitelesített kivonatáért 25 EEK illetéket kell leróni.

    2.2. Társasági formák

    2.2.1. Közkereseti társaság

    A kkt. olyan társaság, amelyben két vagy több természetes vagy jogi személy tag közös üzleti név alatt végez tevékenységet, és a társaság kötelezettségeiért egyetemlegesen felel teljes vagyonával. A kkt. társasági szerződése szerint működik, amelyet csak valamennyi tag egyetértésével lehet módosítani, és amelynek legalább a következőket kell tartalmaznia:
    - a társaság neve és székhelye
    - tevékenységi köre
    - a tagok vagyoni hozzájárulásának mértéke
    - a törvényben meghatározott egyéb jogok és kötelezettségek.
    A tagok azonos körülmények között, azonos feltételek mellett vesznek részt a társaság működésében, kivéve, ha a társasági szerződésben megegyeznek abban, hogy különböző jogok illetik és kötelezettségek terhelik őket. Ezek a jogok és kötelezettségek az érintett tag beleegyezésével módosíthatók, vagy szüntethetők meg.
    A cégnyilvántartásba történő bejegyzéshez egy minden tag által aláírt kérelem, és a képviseletre jogosult tag hiteles aláírási címpéldánya szükséges, valamint a telefon (fax, mail) számát is fel kell tüntetni.
    A tagnak pénzbeli vagy nem pénzbeli hozzájárulást kell teljesítenie, a társasági szerződés előírásai szerint, és bármely tagnak joga van részt venni a társaság irányításában, hacsak a társasági szerződésben nem állapodnak meg másképpen.
    A többi tag beleegyezése nélkül a tag nem végezhet olyan tevékenységet, vagy nem vehet részt olyan társaságban, amely ugyanolyan tevékenységet végez, mint a társaság, olyan minőségben, amely a másik társaság kereskedelmi tevékenységére kihatással van.
    A tag kiválhat a társaságból az üzleti év végén, amennyiben ezt a szándékát legalább hat hónappal korábban jelezte, kivéve, ha a társasági szerződés ennél rövidebb határidőt állapít meg. Ha egy kkt.-nek két tagja van, és az egyik kiválik, akkor a bíróság a másik fél kérésére határozhat aszerint, hogy a bennmaradó tag a társaság egyetemes jogutódjaként folytathatja a társaság tevékenységét, mint egyéni vállalkozó, és ilyenkor a kkt. felszámolás nélkül szűnik meg.

    2.2.2. Betéti társaság

    A bt. olyan társaság, amelyben két vagy több tag közös üzleti név alatt fejt ki tevékenységet, és legalább egy tag (beltag) a bt. kötelezettségeiért teljes vagyonával, legalább egy tag (kültag) pedig a bt. kötelezettségeiért a hozzájárulását meg nem haladó mértékben felel. A bt.-re vonatkozó előírások szerint néhány kivétellel a kültag nem vehet részt a bt. irányításában (kivéve, ha a társasági szerződés másként rendelkezik.

    2.2.3. Tőkeegyesítő társaságok

    A kft. (osaühing) és az rt. (aktsiaselts) olyan társaságok, amelyekben a részvényesek nem felelnek a társaság kötelezettségeiért. Észtországban a tőkeegyesítő társaságok nagyon hasonlók egymáshoz, de van egy-két említésre méltó különbség.

    2.2.3.1. Korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság

    A kft. minimális törzstőkéje 400 000 EEK, és a tag által birtokolható üzletrész mértéke nem korlátozott. A kft. minimum törzstőkéje 40 000 EEK. Egy tagnak csak egy üzletrésze lehet, azonban az üzletrészek értéke különbözhet. A kft. üzletrészeinek minimális névértéke 100 EEK, az rt. részvényeinek minimális névértéke 10 EEK.
    Mindkét fajta társaságot alapíthatja egy vagy több tag. A társaság alapítása a társasági szerződés (amelyhez az alapszabályt mellékelni kell) elfogadásával történik. A társasági szerződésben rögzíteni kell a következőket:
    - cégnév, székhely, levelezési cím, tevékenység
    - az alapítók neve/cégneve, és lakóhelye/székhelye
    - az alaptőke tervezett összege
    - az üzletrészek (részvények) száma, és névértéke, az alapítók közötti felosztás módja. Amennyiben egynél több fajta részvényt bocsátanak ki, akkor a részvényfajták és a hozzájuk kapcsolódó jogok, valamint az alapítók közötti felosztás módja
    - a részvényekért fizetendő összeg, a fizetés helye, ideje, módja
    - nem pénzbeli hozzájárulás esetén a dolog értéke és az érték megállapításának módja
    - az igazgatótanács, és ha van, akkor a felügyelőbizottság tagjainak adatai (az fb. kötelező az rt.-nél)
    - a cégvezetők, és ha vannak, a könyvvizsgálók adatai (a könyvvizsgáló kijelölése rt.-nél kötelező)
    - az alapítás tervezett költségei, és megfizetési módja.
    A társasági szerződés és az alapszabály minden oldalát az alapítók aláírásukkal hitelesítik. Ha csak egy alapító van, akkor a létesítő okiratot alapító okiratnak nevezik. A társasági szerződés és az alapszabály mellé a cégnyilvántartásba az igazgatótanács aláírásával ellátott bejegyzési kérelemmel együtt be kell nyújtani a következő iratokat is:
    - banki igazolás az alaptőke befizetéséről
    - nem pénzbeli hozzájárulás esetén a tulajdonátruházásról szóló megállapodás, a hozzájárulás értékét igazoló dokumentum, illetve a könyvvizsgáló által aláírt értékelés
    - a felügyelőbizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak a neve, személyi azonosító kódja, és lakóhelye
    - az igazgatótanács tagjainak aláírási címpéldánya
    - telefon, fax stb. szám
    - az Észt Központi Értékpapír-felügyelet nyilatkozata a részvények nyilvántartásba vételéről (rt.-nél kötelező)
    - egyéb, törvény által előírt dokumentumok.
    Az Észt Központi Értékpapír-felügyelet tartja nyilván a társaságok részvényeit, és minden, a bejegyzett társaságok részvényei­vel végrehajtott ügyletet.
    A részvényeseknek a részvények teljes értékét a bejegyzési kérelem benyújtása előtt be kell fizetniük, kivéve, ha a társasági szerződés nem ír elő korábbi teljesítési időpontot.
    A nem pénzbeli hozzájárulás értékelésének módját az alapszabályban írják elő. Az értékelést bizonyos esetekben a könyvvizsgálónak kell ellenőriznie. Az értékelést végző és a könyvvizsgáló egyetemlegesen felelnek a nem helyes értékelésből eredő károkért.
    Ha az igazgatótanács téves adatokat jelent be a kereskedelmi nyilvántartásba, akkor a kérelmet aláíró igazgatótanácsi tagok egyetemlegesen felelnek az ebből eredő károkért. Az a személy, aki a bejegyzés alatt álló társaság nevében köt ügyletet annak cégnyilvántartási bejegyzését megelőzően, az ügyletből származó kötelezettségek teljesítéséért a társasággal egyetemlegesen felel.
    A kft. kérelmére a bíróság kizárhatja azt a tagot, aki kötelezettségeit ésszerű ok nélkül jelentős mértékben megszegi, vagy más módon jelentősen sérti a társaság érdekeit, vagy a károkozó magatartással nem hagy fel a társaság írásbeli figyelmeztetése ellenére sem. A kizárási kérelmet az alaptőke több mint felével rendelkező tagok terjeszthetik elő, kivéve, ha az alapszabály ennél nagyobb hányadot ír elő. Ilyenkor a részvényeket el lehet idegeníteni másik részvényesnek vagy kívülálló harmadik személynek. A vételár, az ésszerű kiadásokkal csökkentve a kizárt tagot illeti meg.
    Ha a társaságban egyetlen tag maradt, vagy a kft. részvényeit maga a társaság szerezte meg, akkor az igazgatónak egy erre vonatkozó írásos bejelentést kell tenni a kereskedelmi nyilvántartásnak.
    Mindkét társasági formában az igazgatótanács végzi a társaság irányítását. Az igazgatótanács egy vagy több tagból áll, akik nem kell, hogy részvényesek legyenek. Fizetésképtelen/csődbe ment, vagy olyan személy, akit a törvény erejénél fogva tiltottak el gazdasági tevékenység folytatásától, nem lehet az igazgató tanács tagja. Az alapszabály további kizáró okokat tartalmazhat.
    A kft.-ben az igazgatótanács tagjait a társaság tagjai választják, amennyiben a társaságnál nem működik felügyelőbizottság. Az igazgatótanácsi tagok legalább felének észtországi vagy EU, ill. svájci honosságú személynek kell lennie.
    Az igazgatótanács bármely tagja egyedül képviselheti a társaságot jogügyletekben, kivéve, ha az alapszabály együttes képviseletet ír elő. Az együttes képviselet csak akkor hatályos harmadik személlyel szemben, ha azt a cégnyilvántartásba bejegyezték. Az igazgatótanács képviseleti jogát az alapszabály, a felügyelőbizottság határozata, vagy a részvényesek gyűlésének határozata korlátozhatja. A képviseleti jog korlátozása harmadik személyekkel szemben nem hatályos.
    Az igazgatótanács tagjait főszabály szerint 3 évre nevezik ki, az alapszabály rendelkezhet ennél rövidebb időszakról. Ha a tanács kettőnél több tagból áll, akkor elnököt kell választaniuk.
    A felügyelőbizottság (ha van), vagy a részvényesek hozzájárulása nélkül az igazgatótanács tagja nem lehet:
    - egyéni vállalkozó a társasággal megegyező tevékenységi körrel
    - tagja olyan kkt.-nek, vagy beltagja olyan bt.-nek, amely a társasággal megegyező tevékenységet végez
    - olyan társaság vezető testületének tagja, amelyik a társaságéval megegyező tevékenységet végez, kivéve, ha egy cégcsoporthoz tartoznak.
    A felügyelőbizottság tervezi a társaság tevékenységét, szervezi az irányítását, felügyeli az igazgatótanács tevékenységét, és jelentést készít a közgyűlés részére. A felügyelőbizottság legalább három tagból áll, kivéve, ha a az alapszabály ennél magasabb számot ír elő. A felügyelőbizottság tagja cselekvőképes természetes személy lehet, de nem kell részvényesnek lennie. Felügyelőbizottsági tag nem lehet az, aki az igazgató tanács tagja, cégvezető, könyvvizsgáló, csődbe ment, vagy akit törvény alapján eltiltottak gazdasági tevékenység folytatásától.
    A kft.-ben kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha alaptőkéje a 400 000 EEK-t meghaladja, igazgatótanácsa háromnál kevesebb tagból áll, vagy ha az alapszabály előírja fb. kijelölését.
    Az fb. tagjait a közgyűlés/részvényesek gyűlése választja és hívja vissza. A tisztség elfogadásához a megválasztott tag írásbeli nyilatkozata szükséges.
    Az fb. legalább háromhavonta tart ülést. Ülés tartása nélkül is hozhat határozatot, kivéve, ha az alapszabály másképp rendelkezik, vagy ha az összes fb.-tag így állapodik meg. Ülés tartása nélküli határozathozatal esetén az fb. elnöke elküldi a határozat tervezetét a tagoknak, meghatározva véleményük írásbeli közlésének határidejét. Ha a megadott határidőn belül az fb.- tag nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha a határozat ellen szavazott volna.
    Az fb. fő feladata az, hogy utasításokat adjon a társaság irányításával kapcsolatban az igazgatótanácsnak. Az fb. hozzájárulása szükséges az olyan szerződések megkötéséhez, amelyek nem tartoznak a szokásos ügyletek körébe pl. részesedés szerzése, vagy megszüntetése más társaságban; ingatlanok, vagy nyilvántartott ingók átruházása, vagy megterhelése; fióktelep létesítése, vagy bezárása; az adott üzleti évben tervezett kiadásokat meghaladó mértékű beruházások, kölcsönök felvétele vagy nyújtása.
    Az fb. nevezi ki az igazgatótanács tagjait és a cégvezetőket. A kereskedelmi törvény rendelkezéseinek megfelelően lehet az fb. jogosultságait csökkenteni, vagy növelni.
    Az igazgatótanács tagjaira előírt versenytilalmi szabályok az fb.-tagokra is megfelelően alkalmazandók.
    Az észt jog nem szabályozza az ügyvezető igazgató tisztségét. Ennek ellenére nem tilos kinevezni ilyen tisztségviselőt. Főszabály szerint az ügyvezető igazgató az igazgatótanácsnak számol be.
    A taggyűlést (kft.) és a közgyűlést (rt.) az igazgatótanács hívja össze a gazdasági év végétől számított 6 hónapon belül. Az rt. esetében a napirendet az fb., a kft.-nél az igazgatótanács állapítja meg.
    A taggyűlést (közgyűlést) ha az alapszabály mást nem ír elő, a társaság székhelyén kell megtartani.
    Ha a taggyűlést (közgyűlést) a törvény vagy az alapszabály megsértésével hívták össze, akkor nem hozhat határozatot, kivéve, ha az összes tag (részvényes) jelen van személyesen, vagy képviselője útján.
    A taggyűlés (közgyűlés) dönt:
    - az alapszabály módosításáról
    - az alaptőke felemeléséről vagy leszállításáról
    - átruházható kötvények kibocsátásáról (rt.)
    - az fb. tagjainak megválasztásáról, visszahívásáról
    - az igazgatótanács tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról csakúgy, mint az igazgatótanács tagjával kötendő ügylet feltételeiről, és képviselő meghatalmazásáról (ha a kft.-nek nincs fb.-je)
    - a könyvvizsgáló megválasztásáról
    - cégvezetőt megválasztásáról, ha a kft.-nél nincs fb.
    - rendkívüli könyvvizsgálat elrendeléséről
    - az éves beszámoló elfogadásáról és a nyereség felosztásáról
    - a társaság feloszlásáról, beolvadásáról, szétválásáról, átalakulásáról
    - az igazgatótanács, az fb. tagja, vagy a részvényes elleni igény érvényesítéséről, az fb. tagjával kötendő szerződés feltételeiről, és az rt. esetében képviseleti meghatalmazás megadásáról.
    A taggyűlés (közgyűlés) határozatait a jelenlévők szavazatainak egyszerű többségével hozza, kivéve, ha az alapszabály ennél nagyobb hányadot ír elő. Taggyűlés tartása nélkül is hozhat a kft. határozatot. Az eljárást a Kereskedelmi törvény írja le.
    A taggyűlésről (közgyűlésről) jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet hitelesíteni kell, ha a közgyűlésen határoztak fb.-tag megválasztásáról, vagy visszahívásáról, illetve az fb. hozzájárulásával az alapszabály módosításáról (rt.). Ez nem szükséges, ha a társaságnak egyetlen részvényese van.
    A részvényes helyett a közgyűlésen jogi képviselő vagy más meghatalmazott is részt vehet.
    A Kereskedelmi törvény védi a kisebbségi jogokat.
    Az alaptőke 10%-át bíró részvényesek:
    - kérhetik közgyűlés tartását
    - megfelelő okból bíróságnál indítványozhatják az igazgatótanács vagy az fb. tagjának visszahívását
    - a társaság pénzügyi helyzetére, vagy irányítására tekintettel kérhetik határozat hozatalát rendkívüli könyvvizsgálat tartásáról
    - felszámoló kijelölését kérhetik a bíróságtól, amennyiben a társaság megszüntetése szükséges.
    Ezen kívül a részvények 10%-val rendelkező részvényesek az rt.-ben
    - kérhetik bizonyos kérdések felvételét a közgyűlés napirendjébe
    - fb. ülés tartását kérhetik
    - kérhetik a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítését
    - megakadályozhatják bizonyos típusú részvényekhez kapcsolódó jogosultságok módosítását.
    A társaság felszámolásáról a részvényesek határoznak, vagy bíróság rendeli el, vagy a törvényben, illetve az alapszabályban meghatározott egyéb okból kerül rá sor. A gyakorlat szerint legalább 8 hónapig tartó eljárást általában az igazgatótanács vagy az fb. folytatja.

    2.2.4. A kereskedelmi egyesülés

    A kereskedelmi egyesülés (tulundusühistu) olyan társaság, amely abból a célból jön létre, hogy közös gazdasági tevékenységgel előmozdítsa és támogassa tagjai gazdasági érdekeit, és amelyben a tag mint
    - fogyasztó,
    - szállító,
    - dolgozó,
    - szolgáltatások igénybe vevője,
    - más egyéb hasonló módon vehet részt.
    Egyesülést öt vagy több természetes vagy jogi személy alapíthat. Az egyesülés kötelezettségeiért teljes vagyonával felel. Az egyesülés tagja általában személyesen nem felel a kötelezettségekért, kivéve, ha az alapszabályban előírták a személyes felelősségvállalást. Ha a tag személyes felelősségvállalása nincs előírva, akkor az egyesülés tőkéjének legalább 40 000 EEK-nak kell lennie. Ha az alapszabály a tagok részére közvetlen felelősséget ír elő, akkor e felelősségvállalás összegének legalább 40 000 EEK-nak kell lennie.
    Az egyesülés alapításához az alapítóknak be kell nyújtaniuk az összes alapító által aláírt és közjegyző által hitelesített alapító okiratot az alapszabállyal együtt. Az ügyvezetésnek be kell nyújtani az aláírási címpéldányait, és alá kell írnia a bejegyzési kérelmet. Ha a Kereskedelmi egyesülésekről szóló törvény nem ír elő mást, akkor az egyéb kérdésekben a Kereskedelmi törvényt kell alkalmazni.

    2.2.5. Egyéni vállalkozó

    Egyéni vállalkozó természetes személy lehet. Az egyéni vállalkozó kérheti a bejegyzését a kereskedelmi nyilvántartásba, vagy kötelező őt bejegyezni, ha a naptári év kezdetétől számított adóköteles forgalma meghaladja a 250 000 EEK-t.
    A közjegyző által hitelesített bejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:
    - a kereskedelmi név, és a vállalkozás tevékenységi köre
    - a vállalkozás székhelye és címe
    - az üzleti év kezdete és vége
    - az egyéni vállalkozó neve, személyi azonosító kódja és lakóhelye
    - a törvényben előírt egyéb adatok.
    A személy aláírási címpéldányát és telekommunikációs számait szintén mellékelni kell a kérelemhez.
    Az egyéni vállalkozó köteles a számviteli törvény szerinti könyvelést vezetni, és kötelezettségeiért teljes vagyonával felel. Az egyéni vállalkozó, ha nincs bejegyezve a cégnyilvántartásba, csak saját neve alatt folytathatja a tevékenységét.
    A vállalkozásra vonatkozó előírásokat megfelelően kell alkalmazni a cégnyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozókra is, ha a törvény másképpen nem rendelkezik.

    2.3. Külföldi társaságok fióktelepe

    Az a külföldi társaság, amely termékeket, vagy szolgáltatásokat kíván állandó jelleggel Észtországban értékesíteni, fióktelepet (filiaal) köteles bejegyeztetni. A fióktelep nem jogi személy, kötelezettségeiért az anyacég felel. A külföldi társaság kinevezhet legalább egy igazgatót a fióktelep élére. Legalább egy igazgatósági tagnak észtországi lakóhellyel kell rendelkezni. Ha a fióktelepnek több igazgatója van, akkor önállóan képviselhetik a fióktelepet, kivéve, ha az anyacég együttes képviseletet ír elő, és ez van bejegyezve a kereskedelmi nyilvántartásba. A képviseleti jogra vonatkozó megszorítások harmadik személyekkel szemben csak akkor hatályosak, ha a kereskedelmi nyilvántartásban szerepelnek.
    A fióktelep kereskedelmi nyilvántartási bejegyzése az igazgatók kérelme alapján történik. A kérelemnek tartalmaznia kell:
    - az anyacég és a fióktelep cégnevét
    - az anyacég és a fióktelep székhelyét és címét
    - a fióktelep tevékenységi körét
    - az anyacég székhelye szerinti nyilvántartás megnevezését és a nyilvántartási számot, ha a hazai jog előírja a nyilvántartásba vételt
    - az anyacég társasági formáját
    - annak az államnak a nevét, amelynek joga szerint az anyacég működik
    - az anyacég alaptőkéjének összegét, ha a hazai nyilvántartásban ez szerepel
    - az anyacég alapszabálya elfogadásának dátumát, és az alapszabály módosításainak időpontjait, ha ezt a hazai nyilvántartás tartalmazza
    - a fióktelep igazgatóinak nevét, személyi azonosító kódját és lakóhelyét
    - a képviselettel kapcsolatos korlátozásokat
    - az anyacég jogi képviselőjének nevét, személyi azonosító kódját és lakóhelyét, és a képviseleti jog létrejöttének, illetve megszűnésének időpontját
    - az anyacég üzleti évének kezdő és záró időpontját, és amennyiben közzé kell tennie, akkor az éves beszámolóját is.
    A kérelemhez csatolni kell a következő dokumentumokat:
    - az anyacég létezését bizonyító hivatalos igazolás (cégkivonat, vagy a cégbejegyzési végzés másolata)
    - fióktelep alapítási engedély (ha a törvény előírja)
    - a fióktelep igazgatójának megbízását igazoló irat, vagy a megbízó határozat másolata
    - az anyacég társasági szerződésének, vagy alapszabályának másolata, a hazai joga szerint hitelesítve, ha a hazai jog szerint ezen dokumentumok benyújtását előírták
    - telekommunikációs számok (telefon, fax)
    - az igazgatók hitelesített aláírási címpéldánya
    - a törvény által előírt egyéb dokumentumok.
    A külföldi hatóságok által kibocsátott eredeti dokumentumokat bélyegzővel kell ellátni, vagy hitelesíttetni és észt nyelvre kell fordíttatni hivatásos fordítóval.
    A fióktelep könyvelését külön kell kezelni az anyacég könyvelésétől. A könyvelésére az észt számviteli előírások vonatkoznak.
    A külföldi társaság fióktelepe igazgatójának kell benyújtania a fióktelep székhelye szerinti kereskedelmi nyilvántartásba az anyacég könyvvizsgált és elfogadott, hiteles éves beszámolójának másolatát az elfogadástól számított egy hónapon, vagy legkésőbb az üzleti év végétől számított 7 hónapon belül. Ez az előírás nem vonatkozik azokra a társaságokra, amelyek az EU-ban rendelkeznek székhellyel, amennyiben az anyacég székhelye szerinti állam joga nem írja elő az éves beszámoló benyújtását.
    A fióktelep igazgatója a külföldi társaság elleni csőd- vagy felszámolási eljárásról 14 napon belül köteles tájékoztatni a Kereskedelmi nyilvántartást.
    A fióktelepet törlik a nyilvántartásból, ha:
    - az anyacéget megszüntették
    - az anyacég ezt kéri
    - a fióktelepnek nincsen igazgatója, és a Kereskedelmi nyilvántartás felhívása ellenére 3 hónapon belül nem bíztak meg új igazgatót
    - a fióktelep igazgatója nem nyújtotta be az előírt éves beszámolót, és a törvény által előírt határidőn belül a fióktelep jelentését és ezen kötelezettségeinek nem tett eleget a nyilvántartás által meghatározott póthatáridőn belül sem.

    3. Külföldiek ingatlanszerzésének jogi feltételei

    3.1. Az ingatlanszerzésre vonatkozó általános előírások

    Az észt törvények nem tartalmaznak tiltó rendelkezéseket a külföldiek ingatlanszerzésére vonatkozóan. Tulajdonképpen mindenki jogosult ingatlant szerezni, ha az ingatlanszerzésre vonatkozó megszorításokról szóló törvény mást nem ír elő.
    Az ingatlan átruházáshoz minden esetben szükség van adásvételi szerződésre, amelyet közjegyzőnek kell hitelesíteni. A közjegyzői hitelesítés az előszerződések esetében is szükséges. A tulajdonjog nem a szerződés aláírásával, hanem a földhivatali bejegyzéssel száll át. A közjegyzői díjat és az illetéket a szerződés hitelesítésekor, illetve a tulajdonjog telekkönyvi átszállásakor kell megfizetni. A díjakat a közjegyzői díjakról szóló törvény és az illetékekről szóló törvény tartalmazza. A díjak mértéke az ügyleti érték nagyságától függ.
    A még jelenleg is tartó privatizációs folyamat miatt meg kell említeni, hogy míg a telkek a földhivatali nyilvántartásba be vannak jegyezve, addig a telekre jogszerűen épített felépítmény (ideértve a befejezetlen épületet is) nem elválaszthatatlan része a teleknek, és ingónak kell tekinteni, hacsak a törvény mást nem ír elő. A felépítmény, vagy annak része külön átruházható 2006. március 1-jéig. Az építmény, vagy annak ingó része 2006. március 1-je után csak csődeljárás, végrehajtás és kisajátítási eljárás esetén ruházható át külön.

    3.2. A külföldiek ingatlanszerzésének általános korlátozása

    3.2.1. Termőfölddel és erdővel kapcsolatos megkötések

    A fő megkötések a termőföld és az erdő megszerzésére vonatkoznak. Csak az alábbiak szerezhetnek 10 hektáros vagy annál nagyobb termőföld ingatlant:
    - észt állampolgárok
    - az EU tagállamok állampolgára, amennyiben állandó észtországi lakóhellyel rendelkezik legalább 3 éve, és egyéni vállalkozóként, mint mezőgazdasági termelőt Észtországban legalább 3 éve bejegyezték
    - Észtországban bejegyzett jogi személy, vagy EU-ban honos jogi személy fióktelepe, amelynek alapszabályában meghatározott tevékenységei között szerepel a mezőgazdasági termék előállítása, és már legalább három üzleti éve foglalkozik Észtországban mezőgazdasági termeléssel.
    A 10 hektáros vagy annál nagyobb területű erdő megszerzésére is a fenti szabályok és előírások vonatkoznak azzal, hogy ahol az alapszabályban mezőgazdasági tevékenység szerepel, ott az érintetteknek erdőgazdálkodással vagy mezőgazdasági termeléssel kell foglalkozniuk.
    Ha a feltétel nem teljesül, 10 hektárt meghaladó termőföld vagy erdő tulajdonjoga csak a megyei kormányzó hozzájárulásával szerezhető meg.
    Az a természetes személy, aki nem észt vagy EU állampolgár, illetve az a jogi személy, amely nincs bejegyezve a megfelelő észt nyilvántartásba csak a megyei kormányzó engedélyével szerezhet olyan ingatlant, amelynek művelési ága termőföld, vagy erdő.
    A megyei kormányzó a kérelem kézhez vételétől számított 60 napon belül határoz.

    3.2.2. Nemzetvédelmi okokra visszavezethető megkötések

    Ugyanaz a törvény említ területeket, ahol kizárólag észt vagy EU állampolgárok, avagy észt vagy EU-ban honos jogi személyek szerezhetnek ingatlant. Ilyen területeken a kormány, fontos állami érdekre tekintettel adhat ki ingatlanszerzési engedélyt egyéb személyeknek.
    A tiltott területek a legkisebb tengeri szigetek (kivéve Saarema, Hiiumaa, Muhu és Vormsi), határ menti területek, mint Narva városa, Narva-Jöesuu, Sillamäe és a keleti államhatár menti vidéki önkormányzatok.
    Az ingatlanszerzési korlátozásokról szóló törvény nem alkalmazható azon ügyletek esetén, amelyekben a tulajdonostárs kívánja egy másik tulajdonostárstól annak tulajdoni hányadát megszerezni, házastársak, le-, illetve felmenő egyenesági rokonok között jön létre az ügylet, vagy öröklés esetén. A tiltó rendelkezésekbe ütköző ingatlanszerzésre irányuló ügylet semmis.

    3.3. Az ingatlanbérlet általános szabályai

    A bérletre vonatkozó kérdéseket a kötelmekről szóló törvény rendezi. A külföldieket érintő bérleti szerződésekre nincsenek külön szabályok.
    Bérleti szerződést határozott és határozatlan időre egyaránt lehet kötni.
    A határozatlan időre kötött bérleti szerződést bármely fél rendes felmondással felmondhatja, a másik fél előzetes értesítésével. Az ingatlanok, lakóépületek vagy üzleti célú épületek, hajónyilvántartásba bejegyzett hajók, vagy a légi járművek nyilvántartásába bejegyzett légi járművek esetén az előzetes értesítés legalább három hónappal kell megelőzze a felmondást. Bútorozott szobák és parkolóhelyek esetén az előzetes értesítést legalább egy hónappal korábban kell megtenni, a törvényben nem említett ingók esetén pedig nem lehet 3 napnál rövidebb ez a határidő.
    A határozott időre kötött bérleti szerződéseket rendkívüli felmondással lehet megszüntetni, amely a szerződés alapvető megsértését feltételezi. Főszabály szerint nincsen előzetes értesítési idő, ha a törvény nem ír elő mást.
    A kereskedelmi bérleti szerződésre (a bérlőt a bérlemény hasznai is megilletik) a bérleti szerződésnél leírtak irányadók, néhány eltéréstől eltekintve. A kereskedelmi bérleti szerződést rendes felmondással legalább hat hónapra lehet felmondani. Néhány, a törvényben írt esetben a felmondás csak írásban érvényes.

    4. Külföldiek egyéni vállalkozása és munkavállalása

    4.1. Észtországi tartózkodás

    Az EU állampolgárainak (ideértve Svájcot is) és családtagjainak észtországi tartózkodását az EU állampolgárairól szóló törvény szabályozza. Az EU állampolgárok tartózkodási engedély nélkül tartózkodhatnak Észtországban:
    - a beutazás időpontjától számított 3 hónapig, ha munkavállalóként, vagy üzleti célból érkeznek Észtországba;
    - ha más EU tagállamban dolgoznak, de észt honosságúak, vagy hetente legalább egyszer Észtországba térnek haza;
    - ha idénymunkát végeznek Észtországban;
    - 6 hónapig, ha munkavállalási céllal érkeznek, és nyilvántartásba vették őket.
    Tartózkodási engedély szükséges:
    - munkavégzés
    - üzleti tevékenység
    - tanulmányok végzése
    - hosszabb tartamú észtországi tartózkodás és
    - ha az EU állampolgárnak elegendő törvényes jövedelme van megélhetése és családtagjai észtországi tartózkodása biztosítására.
    A tartózkodási engedély kiadásának feltételeit törvény határozza meg. Például észtországi lakóhely és sérülés vagy betegség esetére szóló egészségügyi ellátást tartalmazó biztosítás szükséges.
    Üzleti tevékenység céljából EU állampolgárnak akkor adható ki tartózkodási engedély, ha társaság tagjaként vagy egyéni vállalkozóként végez tevékenységet, amennyiben a társaság, vagy az egyéni vállalkozó a Kereskedelmi törvény szerint be van jegyezve. A tartózkodási engedélyt ilyen célra 5 évre adják ki.
    EU állampolgár családtagjának adható tartózkodási engedély, amennyiben a jogszerűen Észtországban tartózkodó EU állampolgárral együttes letelepedés céljából érkezik.
    Az EU állampolgárokról szóló törvény hatálya alá nem tartozó állampolgárok beutazási engedélyéről az idegenekről szóló törvény rendelkezik.

    4.2. Munkavállalás

    4.2.1. A munkaszerződés létrejötte

    A munkaviszonyra a Polgári Törvénykönyv alkalmazandó.
    Fő szabály szerint minden jog- és cselekvőképes, legalább 18 éves természetes személy köthet munkaszerződést munkaadóval, aki jogi személy, jogi személy szervezeti egysége, vagy cselekvőképes természetes személy is lehet.
    A munkaszerződésekről szóló törvény a kisebbségben lévők és a nők foglalkoztatási feltételeire vonatkozóan tartalmaz bizonyos megszorításokat. Például tilos nőket nehéz fizikai munkára, vagy olyan munkára alkalmazni, amely az egészségre ártalmas lehet.
    A törvény megkülönböztet határozatlan és határozott idejű munkaszerződést. Ez utóbbi az alábbi esetekben alkalmazható:
    - speciális feladat elvégzésére létrejött munkaviszony
    - átmenetileg kieső munkavállaló helyettesítése esetén
    - a munkaterhek átmeneti növekedése esetén
    - szezonális munka esetén
    - ha a munkaszerződés speciális kedvezményeket ír elő
    - törvényben, vagy kormány által előírt esetekben.
    A határozott idejű munkaszerződéseket nem lehet 5 évnél hosszabb időre kötni. Ha a szerződés külön nem tartalmaz erre vonatkozó előírást, akkor határozatlan időre létrejöttnek kell tekinteni. Amennyiben a szerződés ismételten határozott időre, de ugyanannak a speciális feladatnak az elvégzésére, vagy átmeneti munkateher növekedés miatt jött létre, akkor úgy kell tekinteni, mintha azt határozatlan időre kötötték volna. Ez akkor alkalmazandó, ha a szerződések megkötése között 2 hónapnál kevesebb telt el. A két hétnél hosszabb időre kötött szerződéseket írásba kell foglalni.
    A munkaszerződésben négy hónapnál nem hosszabb próbaidőt lehet kikötni.
    A munkaszerződés megszűnhet:
    - közös megegyezéssel
    - a határozott időtartam elteltével
    - a munkavállaló kezdeményezésére
    - a munkaadó kezdeményezésére
    - harmadik személy kérelmére
    - a felektől független körülmény miatt.
    A munkaszerződés a felek közös megegyezésével bármikor, az egyik fél írásbeli nyilatkozatával, és annak másik általi írásbeli elfogadásával megszüntethető.
    A határozatlan idejű munkaszerződés fő szabály szerint a munkavállaló kezdeményezésére is megszüntethető nem több mint egy hónapos felmondási idővel. Az egy évnél nem hosszabb határozott időre kötött szerződések 5 napos felmondási idővel, az egy évnél hosszabb határozott időre kötött szerződések pedig két hetes felmondási idővel szüntethetők meg. A munkaadónak figyelmeztetni kell a munkavállalót, hogy ha egyik fél sem kéri a határozott idejű munkaszerződés megszüntetését, vagy ha új szerződés kötése nélkül a munkaviszony folytatódik a határozott idő lejárta után is, akkor a határozott időre megkötött szerződés határozatlan idejűvé változik.
    A munkavállalónak 5 nappal korábban tájékoztatni kell a munkaadót a határozott vagy határozatlan idejű munkaszerződés megszüntetéséről, ha a felmondási ok szerződésszegés, vagy a munkaadó nem a szerződési feltételeknek megfelelő magatartása, vagy a munkafeltételek alapvető megromlása, a termelés vagy a munkaszervezet megváltozása miatt. Ilyenkor a munkaadónak a munkavállaló kéthavi átlagkeresetével megegyező kártérítést kell fizetnie. Határozott időre kötött munkaszerződés esetén a kártalanított időszak nem lehet hosszabb a szerződésben megállapított határozott időnél.
    A munkáltatói felmondás két esete: gazdasági, és a munkavállalóra visszavezethető ok. Az első esetről van szó, amikor a vállalkozást felszámolják, a munkáltató csődöt jelent, illetve csoportos létszámleépítésre kerül sor. A másik esetkörbe tartoznak a munkakör ellátására vagy a végzendő munkára való alkalmatlanság, egészségi vagy képzettségi ok, a próbaidő sikertelen letelte, hosszú idejű munkaképtelenség, a munkavállaló kora, kötelezettségszegés, bizalomvesztés, a munkavállaló tisztességtelen vagy korrupt magatartása. A magatartással összefüggő okból történő megszűnés esetén a munkavállalók fegyelmi büntetéseiről szóló törvényben meghatározott eljárási előírásokat kell követni.
    A munkaszerződésekről szóló törvény szerint bizonyos esetekben tilos a munkaszerződés megszüntetése, pl. törvényes sztrájk, szabadság, időleges munkaképtelenség (a felsorolás nem teljes).
    A munkaszerződés megszüntetéskor abban az esetben jár a munkavállalónak végkielégítés, ha a munkaszerződés a vállalkozás felszámolása, létszámcsökkentés, vagy a munkavállaló kora miatt szűnik meg. Ezekben az esetekben a végkielégítés mértéke a munkában töltött idő függvényében változik, kettő és négyhavi átlagkereset között. A munkavállaló alkalmatlansága esetén ez az összeg egyhavi átlagkeresetnek felel meg. A munkáltató csődbejelentése, vagy a munkáltatóval szembeni csődeljárás befejezése esetén az Észt Munkanélküli Biztosító Alap fizet végkielégítést a munkavállalóknak. Más megszűnési esetben nem jár végkielégítés a munkavállalóknak.
    A munkaszerződés megszüntetési eljárásra számos fontos formai előírás vonatkozik.
    A munkavállaló felelős a munkaviszony jogellenes megszüntetéséért. Ha egy munkavállaló engedély (felhatalmazás) nélkül szünteti meg a munkaviszonyát vagy nem jelenti be a munkaszerződés megszüntetését, akkor a munkáltatónak joga van kártérítést követelni a munkavállaló egyhavi átlagbére erejéig. Ha olyan munkavállaló szünteti meg a munkaviszonyát jogellenesen, aki határozott idejű, speciális kedvezményeket tartalmazó munkaszerződést kötött, akkor a munkáltatónak joga van a munkavállaló legalább háromhavi átlagbérét kitevő kártérítést követelni azzal, hogy ez akár a munkaszerződés fennállta alatt kifizetett bér visszafizetése is lehet.
    A munkaszerződés felei között felmerülő viták elbírálására egy külön testület hivatott.
    A felek attól a naptól számított 4 hónapon belül fordulhatnak a testülethez, amikor tudomásukra jutott, vagy juthatott a joguk megsértése. A testülethez fordulás határideje a tudomásszerzéstől számított egy hónap abban az esetben, ha a vita a munkaszerződés megszüntetésének jogosságából ered. Az eljárási szabályokat külön törvény tartalmazza.
    A kollektív munkaviszonyt, a kollektív munkaügyi vitákat és a szakszervezet alapítását és funkcióit speciális törvények szabályozzák.
    A munkaszerződésekről szóló törvényben foglaltak szerint a munkaszerződésből származó jogok és kötelezettségek átszállnak az új munkáltatóra abban az esetben, ha pl.
    - a jogi személy munkáltató egyesül, szétválik vagy átalakul
    - a vállalkozó vagy annak szervezetileg önálló része kereskedelmi vagy egyéb célból, bármely jogcímen átalakul, amennyiben az átalakulást követően a tevékenysége ugyanaz vagy hasonló marad.
    Tilos mind a jogelőd, mind a jogutód munkáltatónak a változásra hivatkozva felmondania a munkaszerződést. Ez azonban nem zárja ki a munkaszerződés más okból történő megszüntetést.
    A jogelőd munkáltató felel minden a munkaszerződésből eredő, a jogutódlás időpontjában érvényes és lejárt kötelezettségéért, kivéve ha korábban bejelentette fizetésképtelenségét. A jogelőd és jogutód munkáltató egyetemlegesen felel azokért a jogutódlás előtt vállalt kötelezettségekért, amelyek érvényesen fennálltak a jogutódlás idején, és amelyek a jogutódlást követő egy éven belül járnak le.
    Munkáltatói jogutódlás esetén a munkavállalónak joga van írásos tájékoztatást kérni a jogutódlás hatásairól/következményeiről, a munkaszerződések módosulása előtt legalább egy hónappal. Ha a jogelőd vagy a jogutód munkáltató a munkavállalókat érintő intézkedéseket tervez, akkor a munkavállalókkal, vagy képviselőikkel kell tárgyalnia. A munkavállalók a munkáltató tájékoztatásának kézhezvételétől számított 15 napon belül írásbeli indítványt tehetnek a munkavállalókkal kapcsolatos tervezett intézkedésekre.
    A munkaidőről és a pihenőidőről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően a napi munkaidő 8, a heti pedig 40 óra.
    A hetente teljesíthető túlórák száma 8 óra azzal, hogy napi 4 óránál több túlóra nem végezhető. Az délután 6 és este 10 óra között végzett munka esti munkának számít, az este 10 és reggel 6 óra között végzett munka pedig éjjeli munkának. Az ezekben az időintervallumokban végzett munkákért többlet díjazás és magasabb alapbér jár.
    A munkavállalót heti 2 pihenőnap illeti meg. A teljes munkaidő számításánál a pihenőidőnek 36 órát kell egybefüggően kitenni. Pihenőidejében a munkavállalót csak beleegyezésével lehet dolgoztatni.
    Bizonyos csoportok (pl kiskorúak és nők) munka- és pihenő idejére speciális előírások érvényesek.
    Az éves rendes szabadság tartama 28 naptári nap.
    A földalatti, az egészségre veszélyes és a különleges természetű munkát végző munkavállalóknak külön szabályok biztosítnak pótszabadságot.
    A bérezéssel kapcsolatos kérdéseket a bérekről szóló törvény rendezi, amely meghatározza a munkaszerződés alapján foglalkoztatott személyek díjazásának jogi szabályait, és a garanciákat.
    2005. január 1-jétől a minimális órabér 15,90 EEK, és a minimális havi bér 2690 EEK.
    A havi átlagos bruttó bér 2004-ben 7704 EEK volt.

    5. Adózás

    5.1. Az adórendszer fő elemei és felépítése

    Az észt adórendszer megkülönbözteti a központi adókat és a helyi adókat.
    A legfontosabb központi adók:
    - személyi jövedelemadó
    - szociális adó
    - földadó
    - általános forgalmi adó
    - fogyasztási adó.
    A helyi adókat a helyi önkormányzatok vetik ki a helyi adókról szóló törvény előírásaival összhangban.
    A helyi adók lehetnek pl.:
    - forgalmi adó
    - hajó adó
    - gépjármű adó
    - állattartási adó
    - parkolási díj.

    5.2. A fő adófajták

    5.2.1. Általános forgalmi adó

    Észtország EU csatlakozásával egyidejűleg alkották meg az új Áfa. törvényt, amely megfelel a közösségi jog előírásainak.
    Az áfa 18%, kivéve néhány esetet, amikor 5%, vagy 0%, hacsak a termék, vagy szolgáltatás kívül nem esik az áfa-körön. Az export áfája nulla százalék.
    Az áfa 5% pl. az alábbi termékek és szolgáltatások esetében:
    - könyvek, ide nem értve a tankönyveket
    - egyes gyógyászati termékek, felszerelések vagy eszközök
    - veszélyes hulladékok kezelése
    - kulturális előadások és koncertek bizonyos feltételek mellett
    - fűtésszolgáltatás személyes használatra természetes személy részére
    - szálláshely szolgáltatás, a turisztikai törvény alapján alapított szálláshelyen
    - időszaki kiadványok.
    Ha az adóköteles szolgáltatás nyújtását észt személy részére, olyan személy végzi - kivéve a külföldi adóköteles, de állandó észt tartózkodási engedéllyel nem rendelkező személyeket - akinek a forgalma az adott naptári évben eléri a 250 000 EEK-t, adóköteles személykénti nyilvántartásba vételi kötelezettsége keletkezik azon a napon, amikor forgalma eléri ezt az összeget.
    Más tagállambeli adóköteles személy, aki észt személlyel köt szállítási szerződést (kivéve a fogyasztási cikkek szállítását), ha a forgalma az adott naptári évben meghaladja az 550 000 EEK-t, köteles magát nyilvántartásba vetetni azon a napon, amikor ezt az összeget a forgalom eléri.
    Az adóalanyként való nyilvántartásba vételi kérelmet az adóhatósághoz kell benyújtani a nyilvántartásba vételi kötelezettség keletkezésének napjától számított 3 napon belül. Akkor is lehet kérelemmel élni, ha kötelezettség még nem keletkezett.

    5.2.2. Jövedelemadó

    A személyi jövedelemadóról szóló törvény jelenlegi formáját a kilencvenes évek végén végrehajtott reformmal érte el, 2000. január 1-jétől hatályos. A reform célja a jogi személyek társasági adó alóli mentesítése volt.
    Az szja mértéke 24% a honos magánszemélyek esetén. A természetes személyt adózás szempontjából honosnak kell tekinteni, amennyiben lakóhellyel rendelkezik, vagy 12 összefüggő hónap alatt 183 napot tölt Észtországban. A jogi személyt adózás szempontjából honosnak kell tekinteni, ha az észt jog szerint alapították. A nem honos személyek Észtországban szerzett jövedelme esik adó alá.
    Osztalékadó alá esik a honos jogi személyeknél, valamint a külföldi szervezetek észtországi leányvállalatainál fizetett osztalék és jövedelem jellegű kifizetés.
    A nem honos személyeknek fizetett osztalék továbbá tárgya egy 24%-os járulékos adónak, kivéve, ha a nem honos jogi személy az alaptőke legalább 20%-át birtokolja az osztalékfizető észt társaságban.
    A jogi személyek mentesek a jövedelemadó alól a fel nem osztott nyereségük után, amennyiben ezt újra befektetik vagy tartalékolják.
    A társas vállalkozások adózási időszaka egy hónap, a személyi jövedelemadót a következő hónap 10. napjáig kell bevallani és megfizetni.

    5.2.3. Egyéb adók

    5.2.3.1. Földadó

    A földadó alapja a föld/telek értéke, éves mértéke a föld értékének 0,1 és 2,5% között, termőföld esetén 0,1 és 2% között mozog. Az aktuális mértéket a helyi kormányzó tanács állapítja meg az adóévre legkésőbb január 31-ig. A földadó minden földet terhel, kivéve a külföldi állam diplomáciai testülete vagy konzuli képviselete céljára, a külföldi állam, vagy nemzetközi szervezet céljára, temető, templom céljára, vagy gyülekezeti célra használt földeket.

    5.2.3.2. Szociális adó

    A 33%-os szociális adó tárgyai a szociális adóról szóló törvény alapján:
    - a munkavállalóknak (közalkalmazottaknak) pénzben fizetett bér és más juttatások
    - jogi személyek vezető testülete tagjainak, a csődbiztosnak, és a csődtanács tagjainak a csődeljárás során fizetett juttatás
    - az egyéni vállalkozó üzleti bevétele
    - szolgáltatási, megbízási szerződésből és a szolgáltatások teljesítésére irányuló egyéb kötelezettségekből származó jut­tatás
    - pénzben kifejezhető járulékos szolgáltatások
    - a munkanélküli biztosításról szóló törvény alapján fizetett juttatások
    - egyéb munkavégzésért fizetett összeg.
    Szociális adót kell fizetnie a
    - honos jogi személynek
    - természetes személyeknek
    - nem honos, de Észtországban letelepedett személyeknek, akik a fent részletezett kifizetéseket teljesítik
    - az államnak, helyi önkormányzatnak és a városi hatóságoknak.

    5.2.3.3. Fogyasztási adók

    Két törvény rendelkezik a fogyasztási adókról. Az alkohol, dohány és üzemanyag fogyasztási adójáról szóló törvény és a csomagolóanyagok fogyasztási adójáról szóló törvény.
    Ezeknek megfelelően a fogyasztási adó az alkohol, dohány és üzemanyag termékeket, valamint az Észtországban csomagolt vagy más EU tagállamban beszerzett és Észtországba importált termékeket terheli.

    5.2.3.4. Munkanélküliségi biztosítási díj

    A munkanélküli biztosítási díj kötelező. Célja a munkanélküliek biztosításának finanszírozása.
    A biztosítási díj mértéke 0,5%-tól 2%-ig terjed, ebből a munkáltatót 0,25%-1% terheli. A munkanélküliségi biztosítási alap felügyelőbizottsága minden évben legkésőbb november 1-jéig benyújtja a munkanélküliségi biztosítási díj megállapítására vonatkozó indítványát a Kormánynak. Jelenleg a munkáltatók 0,5%-ot, a munkavállalók 1%-ot fizetnek.

    5.2.3.5. Nyugdíjjárulék

    A nyugdíjjárulék fizetés alanyai azok az adózás szempontjából honos személyek, akik után szociális adót fizetnek, vagy aki a szo­ciális adót maga után fizeti. A nyugdíjjárulék tárgyai azok a kifizetések, amelyek után szociális adót is kell fizetni. Mértéke 2%, és ez a munkáltatót terheli.

    6. Állami támogatások, kedvezmények

    6.1. A társaságok állami támogatása

    Az Enterprise Estonia-t az észt Gazdasági ügyek minisztériuma alapította 2000-ben. Az észt vállalkozói környezet javítására és az észt vállalkozások versenyképességének növelésére törekszik azzal, hogy speciális támogatásokat biztosít vállalkozók részére. Ez az egyik olyan intézmény, amelyik felelős az EU strukturális alapok felhasználásáért.
    Az Enterprise Estonia a következő szolgáltatásokat ajánlja:
    - hozzáférhetővé teszi a vállalkozókra vonatkozó információkat egy adatbázis segítségével
    (az adatbázis elérhető a www.eas.ee/?id=1232 honlapon)
    - támogatja a vállalkozások letelepedését és terjeszkedését
    Ezen belül:
    - befektetői szolgáltatásokat nyújt
    az Enterprise Estonia honlapja elérhető a www.investestonia.com címen, amely széleskörű információkat tartalmaz a potenciális külföldi befektetők részére. Az információk elérhetők angol, német és finn nyelven. Az EE segítséget nyújt ipari ingatlanok felkutatásában;
    - támogatja az infrastruktúra fejlesztést. A társaságok és a helyi önkormányzatok támogatást kaphatnak technikai infrastruktúra fejlesztésére a fővároson kívül. A társaságok fejlesztéséhez és terjeszkedéséhez közvetlenül kapcsolódó projektek szintén támogatásban részesülhetnek, amennyiben a cél főútvonalak, energia és kommunikációs hálózatok, víz- és csatornahálózatok kiépítése vagy javítása. A támogatás felső határa:
    - nagy társaságok részére a várható költségek 50%-a
    - kis és közepes társaságok részére a várható költségek 65%-a
    - helyi önkormányzatok és vállalkozások együttműködése részére a várható költségek 65%-a
    - munkaerőképzés támogatása
    Az Észtországban alapított társaságok pénzügyi támogatást kérhetnek munkaerő-képzési projektekre, amennyiben az a munkavállalók képesítésének fejlesztésére, az üzleti tevékenység szélesítése esetén új munkavállalók képzésére, és a termelés modernizálása esetén új ismeretek megszerzésére irányul. A támogatás mértéke a társaság székhelyétől, méretétől, a képzés természetétől függ, és nem haladhatja meg a képzés költségének 80%-át.

    6.1.1. Kutatás és fejlesztés támogatása

    Az EE a kutatást és fejlesztést az alábbiak szerint támogatja:
    - a projekthez közvetlenül kapcsolódó termékfejlesztés költségének maximum 25%-ával
    - a projekthez közvetlenül kapcsolódó ipari kutatás költségeinek maximum 50%-ával.
    AZ EE szaktanácsadással segíti a projektjavaslatok értékelését, és a fejlesztési tervek előkészítését.

    Forrás: Klauberg, Krauklis & Partners
    LV-1011 Riga, Blaumana iela 38/40
    Tel.: + 371-777-0504, Fax: + 371-777-0527

    VII.
    FINNORSZÁG

    1. Általános jellemzés

    1.1. Országadatok

    Terület: 338 000 km2
    Lakosság: 5 100 000 fő
    Államforma: köztársaság
    Pénznem: EUR
    GDP növekedés: 1,6%
    Gazdasági szerkezet: Finnország ipari-agrár ország. Egy főre jutó GNP: 22 980 dollár. A társadalmi össztermék megoszlása ágazatonként: mezőgazdaság 8,3%; ipar 35,4%; kereskedelem, szolgáltatás, közlekedés, hírközlés 17,8%; egyéb 38,5%. Földterület megoszlása művelési áganként: szántó 8%, legelő 0,6%, erdő 77,4%, egyéb 14%. Legfontosabb termesztett növények: árpa, zab, burgonya, cukorrépa, búza, rozs, repce, takarmány. Legfontosabb tenyésztett állatok: szarvasmarha, sertés, juh, ló, rénszarvas, baromfi. Méhészet. Tengeri és édesvízi (tavi) halászat. Bányászati termékek: kobalt, vanádium, réz, ólom, króm, vas, kadmium, azbeszt, arany, titán, nikkel, ezüst, pirit. A villamosenergia-termelés alapja a vízerő. Feldolgozóipar: fa- és papíripar, élelmiszeripar, vas-, acél- és színesfémkohászat, vegyi-, textil-, gépipar, hajógyártás, bőripar.
    (Forrás: Nagy Világatlasz)

    1.2. A külföldi befektetések általános feltételei

    A Finnországban bejegyzett társaság külföldi tagjának fizetett osztalék mentes a levonásos adózás alól, ha a külföldi részesedése eléri a 25%-ot és adóhitel igénybe vételére nem jogosult.

    2. Társaságalapítás

    2.1. Általános információk

    A társasági formák:
    - zártkörűen működő részvénytársaság (osakeyhtiö - Oy),
    - nyilvánosan működő részvénytársaság (julkinen osakeyhtiö - Oyj),
    - közkereseti társaság (avoin yhtiö),
    - betéti társaság (kommandiittiyhtiö),
    - fióktelep (sivuliike).
    A vállalkozás szabadságának elvéből következően valamennyi Európai Uniós és EGT tagállam állampolgárának joga van arra, hogy a törvényben meghatározott szabályok szerint vállalkozást alapítson Finnországban, a jóhiszemű eljárás követelményeivel összhangban.
    A jog szabad vállalkozás és szabályozott vállalkozás között tesz különbséget.
    A szabad vállalkozás folytatásához nincs szükség engedélyre, ha a vállalkozó az Európai Unióban honos természetes személy vagy társaság.
    A szabályozott vállalkozás olyan vállalkozás, amely a törvényben meghatározott feltételek szerint, általában engedély alapján működik.

    2.2. Társasági formák

    2.2.1. Részvénytársaság
    (osakeyhtiö)

    (Megjegyzés: a magyar részvénytársaság és korlátolt felelősségű társaság közötti átmeneti forma.)
    A részvénytársaság a tagok részvények befizetésére korlátozott felelőssége mellett működő társaság. A részvénytársaság lehet zártkörűen működő vagy nyilvánosan működő részvénytársaság.
    A társaság alapításához az alapítók által aláírt alapító okiratra van szükség, amelynek tartalmaznia kell az alapszabályra tett javaslatot is. Az alapítás részleteit az alapító gyűlésen kell tisztázni. Ha minden részvényt lejegyeztek és valamennyi részvényes egyetért az alapítás feltételeiben, az alakuló közgyűlés egybehívására nincs szükség.
    A társaságot egy vagy több alapító alapíthatja, akik felének állandó tartózkodási hellyel, illetve állandó lakóhellyel kell rendelkeznie az EGT valamelyik tagállamában. Mentesítés a Kereskedelmi és Iparügyi Minisztériumtól kérhető.
    A zártkörűen működő részvénytársaság tőkeminimuma 8000 EUR, a nyilvánosan működő részvénytársaságé 80 000 EUR. A részvényekre befizetendő összeget a bejegyzés előtt a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Amennyiben az alaptőke több részvényből áll, a részvényeknek egyenlő névértékűeknek kell lenniük. A részvények azonos társasági jogokat biztosítanak, kivéve, ha az alapszabály másként rendelkezik. A részvények egy vagy több személy tulajdonában lehetnek és szabadon átruházhatók, ha a törvény, illetve a működésre vonatkozó belső szabályok eltérően nem rendelkeznek.
    A társaság legfőbb szerve a közgyűlés, amely általában egyszerű többséggel, egyes esetekben minősített többséggel hozza döntéseit. Az éves rendes közgyűlést az üzleti évet követő 6 hónapon belül kell megtartani. Rendkívüli közgyűlést az igazgatóság, a könyvvizsgáló, illetve a részvényesek 1/10-ének írásbeli kérelmére kell összehívni.
    Az igazgatóságot általában a közgyűlés választja. Az igazgatóság látja el a társaság ügyvezetését. 80 000 EUR alaptőke felett legalább három tagú igazgatóságot kell választani. Egyéb esetekben egy igazgató és egy helyettes választása kötelező. A társaság vezérigazgatót is választhat, ez a 80 000 EUR-t elérő alaptőke esetén kötelező.
    Az alapszabály kötelezővé teheti felügyelőbizottság választását.
    Az igazgatóságnak az alakulást követő 6 hónapon belül kell kérelmeznie a bejegyzést. A bejegyzés iránti kérelemhez csatolni kell az alapító okiratot, az alapszabályt, az alapító gyűlés jegyzőkönyvét, valamint egyéb releváns okiratokat.
    A társaság a bejegyzést követően válik jogi személlyé. A bejegyzés előtt nem szerezhet jogokat és nem vállalhat kötelezettségeket, bíróság, illetve más hatóság előtt nem járhat el.

    2.2.2. Közkereseti társaság
    (avoin yhtiö)

    A közkereseti társaságban a tagok személyesen felelnek a társaság kötelezettségeiért.
    Külföldi természetes személyeknek, valamint az EU-n és az EGT-n kívüli társaságoknak a Kereskedelmi és Iparügyi Minisztériumtól kell engedélyt szerezniük ahhoz, hogy közkereseti társaság tagjai lehessenek.

    2.2.3. Betéti társaság
    (kommandittiyhtiö)

    A betéti társaságban a beltagok személyesen felelnek a társaság tartozásaiért. A betéti társaságban legalább egy kültag van, aki nem vesz részt a társaság működtetésében és felelőssége csak a betétje erejéig terjed.
    Külföldi természetes személyeknek, valamint az EU-n és az EGT-n kívüli társaságoknak a Kereskedelmi és Iparügyi Minisztériumtól kell engedélyt szerezniük ahhoz, hogy betéti társaság tagjai lehessenek.

    2.2.4. Fióktelep
    (sivuliike)

    Külföldi vállalkozásnak fióktelepet kell alapítania, amennyiben Finnországban gazdasági tevékenységet kíván folytatni. Az EU-ban honos vállalkozások külön engedély nélkül alapíthatnak fióktelepet. A fióktelepnek bejegyzés iránti kérelmet kell benyújtania. Az alapítással kapcsolatos tőkeelőírás nincs. A fióktelep képviselőjeként egy Finnországban lakóhellyel rendelkező természetes személyt kell megjelölni. A fióktelep nem önálló jogi személy, az alapító vállalatot a fióktelep tartozásaiért korlátlan felelősség terheli.

    3. Külföldiek ingatlanszerzésének jogi feltételei

    A külföldiekkel szemben Úland tartományt kivéve a jogszabályok nem tartalmaznak korlátozásokat az ingatlanok megszerzésével kapcsolatban.
    Az ingatlanok birtoklásának három módja van:
    - közvetlen tulajdonszerzés
    - tulajdonszerzés részvények által
    - bérlet.
    Közvetlen tulajdonszerzés esetén a szerző általában megszerzi az épület és a telek tulajdonjogát is. Ahol ez kettéválik, a telekre 30-100 éves bérleti szerződés köthető. A tulajdonjogot és a bérleti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
    Ingatlan-befektető cég tulajdonában levő épületre a cég részvényeinek megszerzésével lehet tulajdonjogot szerezni. Ha ez az épületben lévő lakás használatával összekapcsolódik, a tulajdonost a társasház-tulajdonos jogai illetik és kötelezettségei terhelik.
    Az ingatlanokkal kapcsolatos adatokat, az ingatlanokon fennálló jogokat és kötelezettségeket tartalmazó nyilvántartást a helyhatóságok és a Földhivatal vezeti. A nyilvántartás mindenki számára nyilvános, az adatokról bárki kivonatot kérhet. A helyi bíróságok vezetik a nyilvános földtulajdonjogi és jelzálogjogi nyilvántartást.
    Az ingatlan adásvételi szerződést írásba kell foglalni, a felek aláírásával és a közjegyző ellenjegyzésével kell ellátni.
    Eladás esetén az önkormányzatoknak elővásárlási joga van, bizonyos kivételektől eltekintve.
    Az eladónak tájékoztatni kell a vevőt a döntését befolyásoló minden lényeges körülményről. A vevő köteles megvizsgálni az ingatlant és utóbb nem kifogásolhatja azokat a hibákat, amelyeket fel kellett volna ismernie. Az adásvételt követő 6 hónapon belül a vevőnek be kell jegyeztetnie tulajdonjogát a bírósági nyilvántartásba. Ezzel egyidejűleg 4% ingatlan átruházási adót kell fizetnie, amely késedelem esetén 20-100%-kal nőhet.
    Ingatlan befektető társaság részvényeinek megvásárlása jogilag ingatlan tulajdonszerzést jelent. Ehhez a jogügylethez sem közjegyző ellenjegyzése, sem a szerződés írásba foglalása nem szükséges.

    4. Külföldiek egyéni vállalkozása és munkavállalása

    Az Európai Unión és az EGT-n kívüli lakóhellyel rendelkező külföldi személyeknek a Kereskedelmi és Iparügyi Minisztérium által kiállított engedélyre van szükségük ahhoz, hogy saját nevük alatt egyéni vállalkozóként működhessenek.
    Külföldi munkavállalási és tartózkodási engedély birtokában vállalhat munkát. Az EU-ból és az EGT-ből érkező személyek, valamint feleségeik és 21 év alatti gyermekeik azonban munkavállalási engedély nélkül is dolgozhatnak. Azok, akik állandó tartózkodási engedélyt szereztek, mentesülnek a munkavállalási engedély megszerzésének kötelezettsége alól, mert az állandó tartózkodási engedély megadásának előfeltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen munkahellyel Finnországban. A munkavállalási és tartózkodási engedély iránti kérelmet a kérelmező országa szerinti finn diplomáciai képviseleten kell előterjeszteni.

    5. Adózás

    5.1. Bevezető megjegyzések

    Az adórendszer alapját a társasági adó, a forgalmi adó és a jövedelemadó képezik. Az általános szabály szerint a Finnországban honos személyek és szervezetek az egész világra kiterjedően kötelesek bevételeik és vagyonuk után adózni, míg a nem honos személyek és szervezetek csak a Finnországból származó bevételeik után.

    5.2. Egyes adóformák

    5.2.1. Társasági adó

    A társaság - kivéve a közkereseti és a betéti társaságot - üzleti nyeresége után társasági adót köteles fizetni.
    Az adó alapjába általában mindenféle, az üzleti tevékenységből származó bevétel beleszámít (pl. áruértékesítésből, bérbeadásból, pénzügyi befektetésből stb.), de nem számít bele az alaptőke, az adó-visszatérítés, osztalék stb.)
    A jövedelemszerző tevékenységből eredő bevétel progresszív adó alá esik.
    A befektetésből (vagyonból) származó bevétel után a társaság 29%-os forrásadó típusú társasági adót fizet.
    A bevételből fő szabályként a bevétel eléréséhez szükséges költségek vonhatók le. A befektetések értékcsökkenési leírás formájában érvényesíthetők. Az épületek éves leírása 4-20%, az ipari létesítményeké 7%, a maximális leírási kulcs az éves befektetés 25%-a lehet. A veszteség 10 évre vihető át.

    5.2.2. Forgalmi adó

    A forgalmi adó tárgya minden áru és szolgáltatás értékesítés, kivéve az egészségügyi, szociális, oktatási, képzőművészeti tárgyú szolgáltatásokat, a pénzügyi szolgáltatásokat, az ingatlanokat stb.
    Alanya minden Finnországban üzleti tevékenységet folytató természetes és jogi személy, akinek az éves forgalma a 8500 EUR-t meghaladja, ideértve a letelepedett külföldi vállalkozást is.
    A forgalmi adó általános kulcsa 22%, az élelmiszerekre 17%, sporteszközre, gyógyszerekre, utazási, idegenforgalmi szolgáltatásokra, kulturális és sporttevékenységre 8%.
    A forgalmi adó alanyait bejelentkezési és havi bevallási és fizetési kötelezettség terheli.

    5.2.3. Jövedelemadó

    Jövedelemadót a Finnországban honos magánszemély valamennyi, a nem honos magánszemély Finnországból származó jövedelme után köteles fizetni. Az adó alapja a jövedelem megszerzéséhez szükséges költségek levonása után fennmaradó nettó jövedelem. A jövedelem elérését célzó befektetés után a magánszemély is érvényesíthet értékcsökkenési leírást.
    Az adóköteles jövedelemnek két kategóriája van; a befektetésből (vagyonból) és a jövedelemszerző tevékenységből (pl. bér, nyugdíj, megbízási díj stb.) származó jövedelem. Bizonyos juttatások (pl. gyermektartásdíj, szociális támogatás) vagy pl. az örökség, ajándék stb. nem tartoznak az adóalaphoz. A befektetésekből származó jövedelem után forrásadó típusú adót kell fizetni (levonásos vagy egyes esetekben közvetlen formában), amelynek általános mértéke 29%.
    Az adó sávos, progresszív, alsó határa 13%, a felső 36%.

    5.2.4. Helyi adók

    A jövedelem után a központi adókon kívül (ld. fenn) helyi adót is fizetni kell, amely 15% és 19,75% között mozog. Kiszámításának elvei hasonlóak, mint a központi adók esetén.

    5.2.5. Vagyonadó

    A vagyonadót a Finnországban honos magánszemélyek kötelesek évente fizetni. Az adó alapja a vagyon, a kötelezettségek levonásával. Mértéke 0,9%.
    A társaságok ezen kívül 0,5-1%-os helyi ingatlanadó fizetésére is kötelesek.

    VIII.
    FRANCIAORSZÁG

    1. Általános jellemzés

    1.1. Országadatok

    Terület: 550 000 km2
    Lakosság: 60 400 000 fő
    Államforma: köztársaság
    Pénzem: EUR
    GDP növekedés: 1,2%
    Gazdasági szerkezet: Franciaország ipari-agrár ország. Egy főre jutó GNP: 22 300 dollár. A társadalmi össztermék megoszlása ágazatonként: mezőgazdaság 4,6%; ipar 36,3%; kereskedelem, szolgáltatás, hírközlés 18%; egyéb 41,1%. Földterület megoszlása művelési áganként: szántó 31,8%, kert 2,8%, legelő 23,8%, erdő 26,7%, egyéb 14,9%. Legfontosabb termesztett növények: búza, árpa, kukorica, cukorrépa, burgonya, rozs, napraforgó, zab, szőlő (bor), len, kender, repce, dohány, gyümölcs, alma, déligyümölcs, zöldség, olajfa, rizs, takarmány, komló. Legfontosabb tenyésztett állatok: szarvasmarha, sertés, juh, baromfi, házinyúl, kecske, ló. Osztriga- és selyemhernyó-tenyésztés. Jelentős édesvízi és tengeri halászat. Bányászati termékek: vas, bauxit, kálisó, urán, feketeszén, kősó, kén, földgáz, ezüst, pirit, cink, ólom, barnaszén, kőolaj, magnézium, kadmium. Feldolgozóipar: vas-, alumínium-, színesfémkohászat, acélgyártás, gép- és közlekedésieszköz-gyártás, vegyipar, textil- és ruházati ipar, luxuscikkipar, élelmiszeripar, építőanyag-ipar, üveg- és porcelángyártás, bőr-, fa- és papíripar, atomipar, hadiipar, kőolaj-finomítás, cukorgyártás, húsipar, hajógyártás, híradástechnikai ipar.
    (Forrás: Nagy Világatlasz)

    1.2. A külföldi befektetések általános feltételei

    A külföldiek franciaországi befektetéseihez általában nem szükséges engedély, csupán a már megvalósult befektetés bejelentése a Gazdasági és Pénzügyminisztériumhoz. Kivételt képeznek ezalól a közszférába, közellátásba, ill. hadiiparba megvalósított beruházások. Az utólagos bejelentési kötelezettség alól is mentesek az 1.5 millió EUR alatti társasági üzletrészbe (részvénybe) való befektetések, illetve értéktől függetlenül a további részesedésszerzés olyan társaságban, amelyben a külföldinek már több, mint 66%-os részesedése van.

    2. Társaságalapítás

    2.1. Részvénytársaság
    (société anonyme - S.A., ill. société par action simplifée - S.A.S)

    A részvénytársaság minimális alaptőkéje 37 000 EUR, illetve a tőzsdére bevezetett részvénytársaság esetén 225 000 EUR.
    A részvénytársaság különböző fajtájú, eltérő jogokat megtestesítő részvényeket bocsáthat ki. Az alapító okirat korlátozhatja a részvények harmadik személy javára történő elidegenítését.
    Az alapításkor az alapítók kötelesek nem pénzbeli hozzájárulásukat teljes egészében a pénzbeli hozzájárulásoknak pedig legalább 50%-át, a társaság rendelkezésre bocsátani, illetve a fennmaradó 50%-ot 5 éven belül befizetni.
    A részvénytársaság alapító okiratának tartalmaznia kell a társaság szervezetét, időtartamát, székhelyét, célját, az alapítási tőke összegét, a részvényesek nevét, a nem pénzbeli hozzájárulások értékét, a részvények névértékét és az esetleges részvény-átruházási korlátozásokat, valamint a törvényes képviselők képviseleti jogának terjedelmét. Az alapító okirat aláírásával egyidejűleg nevezik ki a társaság első igazgatóit és képviselőit is.
    Az alapító okiratot egyéb okmányokkal együtt az adóhatóságnak, a vállalkozásokat nyilvántartó központnak, és a Kereskedelmi Bíróságnak is be kell nyújtani. A társaság bejegyzésére a Kereskedelmi Bíróságon a benyújtástól számított 5 napon belül kerül sor. Be kell nyújtani bizonyos, az igazgatók személyére vonatkozó okmányokat is (például születési anyakönyvi kivonat, illetőleg büntetlenségi nyilatkozat), valamint amennyiben az igazgató nem EU állampolgár, az ún. kereskedői engedélyt is be kell nyújtania. A bejegyzési eljárás része a közzététel is.
    Az osztalékfizetésre vonatkozó fontos szabály az, hogy a társaság nyereségéből mindaddig köteles 5%-ot tartalékolni, ameddig a tartalék mértéke az alaptőke 10%-át el nem éri. Ez az összeg a társaság fennállása alatt nem osztható fel.
    A részvénytársaság irányítása két módon szervezhető: vagy egy igazgatótanácsból, és egy elnök-vezérigazgatóból (ún. monisztikus rendszer), illetve elnökből és vezérigazgatóból (dualisztikus rendszer) áll, amely a felügyelőbizottság ellenőrzése mellett működik.
    Az igazgatótanácsnak 3-18, a közgyűlés által legfeljebb hat évre kinevezett tagja van. Az igazgatótanács határozza meg a társaság stratégiáját, irányítja és ellenőrzi a társaság működését. Tagjai közül választja a vezérigazgatót és az elnököt. Az igazgatóság elnöke felelős az igazgatóság tevékenységéért, és ő képviseli a társaságot. Az igazgatóknak részvényesnek kell lennie. Az elnök feladata az, hogy összehívja az igazgatóság és a közgyűlés üléseit, és azokat levezesse.
    Amennyiben a társaságnak nem igazgatótanácsa, hanem igazgatósága van, úgy e testület tagjainak a száma 5 vagy 7. Ha a társaság alaptőkéje kevesebb, mint 150 000 EUR, az igazgatóság helyett egy ügyvezető igazgató is választható. Az igazgatóságot a felügyelőbizottság választja meg, tagjait a közgyűlés, illetve a fel­ügye­lőbizottság hívhatja vissza.
    A felügyelőbizottságnak 3-18 tagja van. A felügyelőbizottság tagjainak részvényesnek kell lennie.
    A társaság végrehajtó apparátusának tagjai megbízás vagy munkaszerződés alapján tevékenykednek.
    Az egyszerűsített részvénytársaság esetén a management szervezetét az alapító okirat szabadon határozza meg, az egyetlen előírás az, hogy a társaságnak legyen egy képviselője, aki a társaságot harmadik személyek irányában képviseli, ez lehet természetes és jogi személy is.

    2.2. Korlátolt felelősségű társaság
    (société á responsabilité lmitée - S.A.R.L.)

    A korlátolt felelősségű társaságra (a részvénytársaságra is) a tagok korlátolt felelőssége, a központosított irányítás és a korlátozott élettartam (max. 99 év) jellemző.
    A korlátolt felelősségű társaság alapításával kapcsolatos adminisztratív előírások lényegében azonosak a részvénytársaságra vonatkozó előírásokkal (2.1.). A korlátolt felelősségű társaság minimális törzstőkéje 7500 EUR. Az alapítók nem pénzbeli hozzájárulásukat az alapításkor teljes egészében kötelesek a társaság rendelkezésére bocsátani, pénzbeli hozzájárulásuknak pedig legalább a 20%-át kötelesek befizetni - a fennmaradó 80%-ot öt éven belül.
    A társaságra vonatkozó legfontosabb döntéseket a taggyűlés hozza meg. Így a taggyűlés határoz az osztalékról, mégpedig az összes szavazati jog több mint 50%-ával. Az alapító okirat megváltoztatásához viszont a taggyűlés 75%-ot meghaladó minősített döntése szükséges.
    A korlátolt felelősségű társaságot egy vagy több ügyvezető irányítja, akiknek nem kell részvényesnek lennie. Az ügyvezetőket a közgyűlés választja, úgyszintén a közgyűlés határozza meg díjazásukat is. Jogkörük általában kiterjed a társasági tevékenység egészére, kivéve ha az alapító okirat korlátozásokat tartalmaz. A korlátozások harmadik személyek irányában csak akkor hatályosak, ha azoknak a korlátozásról tudomása van. Az ügyvezetők vagy együttesen vagy önállóan képviselik a társaságot. Az ügyvezetők nem alkalmazottai a társaságnak, tehát nem élvezik az alkalmazottakat megillető jogvédelmet, adózási és társadalombiztosítási szempontból viszont alkalmazottnak tekintendők, akkor is, ha legfeljebb 50%-ban tulajdonosai a társaságnak.
    Egy új, a külföldi befektetők között egyre népszerűbb forma az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság (l'entreprise unipersonnelle á responsabilitée limitée - E.U.R.L.), amely a többszemélyes korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályok szerint működik azzal, hogy az egyetlen tag nem lehet maga is egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság.

    2.3. Közkereseti társaság
    (société en non collectiv - S.N.C.)

    A közkereseti társaság a tagok korlátlan felelősségével működő, jogi személyiségű társaság. Legalább két tagjának kell lenni, akik lehetnek francia és nem francia honosságú természetes személyek és társaságok is. Legalább egy tag neve szerepelhet a társaság cégnevében, de ez nem kötelező.
    A társaságnak kell tőkével rendelkeznie, de törvényi minimum meghatározva nincs. A tőkét nem kötelező befizetni.
    A tagok tőkerészesedése értékpapírban általában nem testesül meg, de az alapító okirat rendelkezhet másként is. A tőkerészesedés kívülállóra történő átruházásához a tagok egyhangú határozata szükséges.
    Ha az alapító okirat másként nem rendelkezik, valamennyi tag felelős az ügyvezetésért, de a társaságnak külön ügyvezetője van, aki lehet természetes és jogi személy is, nem kötelező a francia honosság, illetve a tagi minőség sem.
    A nyereség elosztását és a veszteség viselését az alapító okirat szabályozza. Az arányok eltérhetnek a tőkerész-arányoktól.

    2.4. Betéti társaság
    (societé en commandite simple)

    A betéti társaságnak beltagjai és kültagjai vannak. A beltagok irányítják a társaságot, felelősségük korlátlan. A kültagok általában nem jogosultak a társaság irányításában részt venni, és felelősségük tőkehozzájárulásuk mértékére korlátozott. Amennyiben mégis aktívan részt vesznek a társaság irányításában, a felelősségkorlát megszűnik. A betéti társaságnak egyébként két jogi formája van attól függően, hogy a kültagok betétjüket szabadon elidegeníthetik-e vagy sem.
    A társaságot igazgatók irányítják, és amennyiben az alapító okirat másként nem rendelkezik, a beltagokat igazgatónak kell tekinteni.

    2.5. Külföldi társaság fióktelepe

    A fióktelep alapításánál a következő feltételeknek kell teljesülnie:
    - a kereskedelmi bíróságnak be kell nyújtani az alapító társaság alapító okiratának hitelesített fordítását két példányban
    - a fióktelepet be kell vezetni a társaságok nyilvántartásába, és az ehhez szükséges kérelmet a fióktelep létesítésétől számított 15 napon kell benyújtani a bírósághoz. A kérelemhez a már említett okmányokon kívül mellékelni kell a fióktelep székhelyével kapcsolatos bérleti szerződést, illetve a tulajdonjogot igazoló okiratot, valamint mindazoknak a személyeknek a személyi okmányait, akik a fióktelepet irányítják, illetve a fióktelep alkalmazásában állnak, és ebbeli minőségükben a fióktelep nevében szerződéseket kötnek.
    A fióktelepekre adózási szempontból általában ugyanazok a szabályok irányadók, mint bármilyen Franciaországban üzleti tevékenységet kifejtő személyre.
    Ha a fióktelep ügyvezetője nem EU honosságú személy, ún. külföldi kereskedői engedélyt kell beszereznie.
    A fióktelep társasági adó fizetésére köteles. Az a vélelem, hogy az ilyen fióktelepek az adózott jövedelmet anyacégüknek átengedik, ezért az ilyen jövedelem 25%-os levonásos adó alá esik.

    3. Külföldiek ingatlanszerzésének jogi feltételei

    Külföldi társaságok ipari és kereskedelmi célú ingatlant szabadon vásárolhatnak.

    4. Külföldiek egyéni vállalkozása, munkavállalása

    A nem EU-ban honos személyek munkavállalási engedély birtokában végezhetnek munkát Franciaországban. Az engedély tartama attól függ, hogy az érintett mely ország állampolgára. Az engedély megadása diszkrecionális jellegű és igen szigorú szabályok szerint történik. Alapfeltétele, hogy az alkalmazó francia társaság igazolja, hogy a francia munkaerőpiacon az adott feladatra megfelelő személy nincs.
    Azok a társasági tisztségviselők, akik nem EU államból érkeznek, és jogosultak a társaság képviseletére, kötelesek külföldi kereskedői engedélyt beszerezni.
    Azok a külföldiek, akik akár munkavégzési, akár egyéb célból több mint három hónapon keresztül kívánnak Franciaországban tartózkodni, az országba való belépésük előtt tartózkodási engedélyt kötelesek beszerezni. Az engedély szólhat 1 évre és 10 évre. Az engedély meghosszabbítható. Az EU országok állampolgárai automatikusan 10 évre szóló tartózkodási engedélyt kapnak.

    5. Adózás

    5.1. Társasági adó

    A társasági adó alapja az egyik gazdasági évről a másikra bekövetkezett nettó vagyonnövekedés. A levonható költségek: az általános költségek (ide tartoznak például az áruk és nyersanya­gok beszerzésével kapcsolatos költségek, bérköltségek, adók - bizonyos kivételekkel -, javítások stb.) Általában az a szabály, hogy minden olyan költség, amely a szokásos üzletmenethez tartozik levonható. Levonható az értékcsökkenési leírás is, amely tartamát tekintve változó, üzleti célú építmények esetében 20-50 év, szerszámoknál 5-10 év stb. Nem lehet értékcsökkenést érvényesíteni a föld, védjegyek, goodwill stb. után. Az ún. induló költségek vagy egy összegben azonnal, vagy öt éven át érvényesíthetők. Bizonyos beruházások, például softver, energiatakarékos berendezések, környezetvédelmi berendezések kedvezményes, egyéves gyorsított leírási rendszerbe tartoznak.
    A társasági adó általános mértéke 33,33%, amelyhez bizonyos tőkenyereségek esetén 3%-os pótlék járul. További 3,33%-os pótlék terheli azokat a társaságokat, amelyeknek az adókötelezettsége 763 000 EUR-nál, illetve a bruttó bevétele 7 630 000 EUR-nál magasabb.
    Függetlenül attól, hogy a társaság elért-e nyereséget vagy sem, minden társaság köteles ún. minimál társasági adót fizetni, amely 750-30 000 EUR között mozog, és a társaság forgalmától függ. A minimál adó a normál társasági adóba beszámít.
    Az adózás önadóztatási formában történik, az adót pedig adóelőleg, illetőleg végleges adó formájában kell megfizetni. Az adóelőleget március 15-ig, június 15-ig, szeptember 15-ig, december 15-ig kell az előző év adóköteles nyereségének alapul vételével négy egyenlő részletben megfizetni. Az adóévre vonatkozó adóbevallást általában a következő év első negyedévének a végéig kell benyújtani, és a végleges adót az ettől számított 15 napon belül kell befizetni.

    5.2. Forgalmi adó

    A forgalmi adó tárgyát képezi mindenféle áru- és szolgáltatásértékesítés, ideértve az importot is. Alanya minden természetes és nem természetes személy, aki gazdasági tevékenységet folytat.
    Bizonyos gazdasági tevékenységek, így például a bank, biztosítás, pénzügyi szolgáltatások, továbbá emberbaráti és nonprofit tevékenységek, mentesek a forgalmi adó alól. A szolgáltatások esetén az az alapelv, hogy az ügylet akkor forgalmiadó-köteles, ha a szolgáltatásnyújtó Franciaországban letelepedett (üzleti értelemben).
    A forgalmi adó általános mértéke 19,6%, csökkentett mértékű 5,5%-os forgalmi adó vonatkozik a legtöbb élelmiszerre és mezőgazdasági termékre, a vízre, könyvre, bizonyos szolgáltatásokra (például fuvarozás). Speciális adómérték (2,1%) vonatkozik az újságokra.
    A forgalmi adót havonta vagy negyedévenként kell bevallani és megfizetni, függően az érintett tranzakciók értékétől.

    5.3. Jövedelemadó

    Az egész világról származó jövedelme után köteles Franciaországban jövedelemadót fizetni az, akinek a háztartása, rendszeres tartózkodási helye Franciaországban van, üzleti tevékenységét túlnyomó részben Franciaországban folytatja, és egyébként üzleti érdekeltségei Franciaországhoz kötik.
    Azok a személyek, akik e feltételeknek nem felelnek meg, Franciaországból származó jövedelmük után kötelesek jövedelemadót fizetni.
    A francia adójog a jövedelmeket természetüktől függően 9 kategóriába sorolja, így például munkabér, üzleti profit, nem kereskedelmi jellegű tevékenységből származó bevétel (például orvosok, ügyvédek), mezőgazdaságból származó bevételek, ingatlanból származó bevételek, kamat stb. Az egyes kategóriák közötti különbség részben abból származik, hogy bizonyos jövedelmek levonásos úton adóznak, mások nem, különböznek e kategóriák egymástól a jövedelemmel szembeállítható költségek tekintetében is. Az egyes jövedelemkategóriákon belüli veszteségek általában az összjövedelemmel szembeállíthatók.
    Az adó sávos, progresszív, mértéke 0-52,75% között mozog. 4121 EUR alatt a jövedelem adómentes, a legmagasabb adómérték pedig a 46 343 EUR feletti jövedelmet sújtja.
    Bizonyos költségek és beruházások az adóalanyt adóhitelre jogosítják, ilyenek például a lakhellyel kapcsolatos jelentősebb beruházások, vagy például az életbiztosítási díjak is bizonyos feltételekkel és mértékig.
    Az éves adóbevallást a tárgyévet követő év első negyedév végéig kell benyújtani, az adó megfizetése pedig adóelőleg, illetőleg végleges adófizetés formájában történik. Adóelőleget általában két ízben, február 15-én és május 15-én kell fizetni az előző évben fizetett jövedelemadó alapján. Az adóalanyok választhatják a havi adófizetést is.

    5.4. Egyéb adók

    5.4.1. Vagyonadó

    Azok a magánszemélyek, akik 728 000 EUR-t meghaladó értékű vagyonnal rendelkeznek (a francia honosságúak az egész világon, a nem francia honosságúak Franciaországban) sávos progresszív vagyonadó fizetésére kötelesek. Az adó mértéke a vagyon 0-1,8%-a között mozog. A 728 000 EUR-t meg nem haladó vagyon adómentes, a legmagasabb adókategóriába a 15 489 900 EUR feletti vagyonrész tartozik. Az adó alapja a vagyon értéke, amely a december 31-ei piaci érték. Csökkenti az adó alapját a vagyont terhelő, megfelelő módon dokumentált kötelezettség. Bizonyos vagyonrészek (üzletrészek, antik tárgyak stb.) nem tárgyai az adónak. Az adóbevallást minden év június 15-éig kell benyújtani. A va­gyonadó nem csökkenti a jövedelemadó alapját.

    5.4.2. Okirati illeték

    Az épületek átruházásával kapcsolatos okirati illeték mértéke 4,89%.
    Az üzleti vagyon átruházása esetén az okirati illeték alapja az átruházási ár vagy a vagyonérték (a kettő közül a magasabb), maga az adó a 0-23 000 EUR közötti vagyonértékrészre fix 15 EUR, a 23 000 EUR feletti vagyonértékrészre 4,8%.
    Illetékfizetési kötelezettség alá esnek a társasági részesedésekkel kapcsolatos ügyletek is bizonyos feltételek mellett. Az adó mértéke általában 4,8%. Bizonyos esetekben (például részvényátruházás) az illeték mértéke alacsonyabb, 1%.

    6. Állami támogatások, kedvezmények

    A francia kormány elsősorban regionális támogatásokat nyújt, mégpedig a nyugati, délnyugati, északi, illetőleg északkeleti régiók részére, speciális feltételek mellett. Külön támogatási forma van a párizsi régióban letelepedni kívánó cégek számára.
    A regionális támogatások elnyerése, illetve mértéke attól függ, hogy a tervezett beruházás hol van, mekkora, illetve hány munkahely teremtését teszi lehetővé (ez utóbbi esetben legalább 10-20% új munkahely létesítése szükséges). E támogatás mértéke általában 10 670 EUR/munkahely, a beruházás meghatározott száza­lékának erejéig. A támogatást a pénzügyminisztérium nyújtja.
    Regionális támogatást nyújtanak 7600-30 000 EUR közötti összegben a helyi kereskedelmi kamarák.
    Foglakoztatási támogatást lehet kapni bizonyos régiókban az illetékes helyhatóságtól. Ez a támogatás általában nem függ a létrehozott új munkahelyek számától.
    Más formában nyújt támogatást egy speciális ipari fejlesztési alap. Itt elsősorban hosszú lejáratú, halasztott fizetésű, alacsony kamatozású kölcsönökről van szó. Ilyen típusú pénzügyi segítség nyújtására egyébként a helyi intézmények és hatóságok is jogosultak, akik helyi adókedvezményeket is nyújthatnak.
    A kedvezmények külön csoportját képezik azok az adókedvezmények, amelyeket azok a termelő vagy szolgáltató tevékenységet végző társaságok vehetnek igénybe, amelyek a fent sorolt valamely régióban tevékenykednek. Az adókedvezmények az iparűzési adó alóli 5 éves mentességben, bizonyos vagyonátruházási adók csökkentett mértékében, illetve az értékcsökkenési leírásokkal kapcsolatos bizonyos kedvezmények formájában nyújthatók.

    IX.
    GÖRÖGORSZÁG

    1. Általános jellemzés

    1.1. Országadatok

    Terület: 131 957 km2
    Lakosság: 10 300 000 fő
    Államforma: köztársaság
    Pénznem: EUR
    GDP növekedés: 4,0%
    Gazdasági szerkezet: agrárország. A nemzeti össztermék megoszlása ágazatonként: mezőgazdaság 14,1%, ipar 28,1%, kereskedelem, szolgáltatás, hírközlés 18,1%, egyéb 39,7%. A földterület megoszlása művelési ágak szerint: szántó 21,8%, kert 7,7%, legelő 40,2%, erdő 20,0%, egyéb 10,3%. Legfontosabb termesztett növények: búza, cukorrépa, gyümölcsök, citrusfélék, gyapot, kukorica, árpa, burgonya, dohány, olajfa, szőlő (mazsola), szezám, rizs, zöldségek. Legfontosabb tenyésztett állatok: juh, kecske, szarvasmarha, ló, szamár, öszvér, baromfi. Jelentős a tengeri halászat. Bányászati termékek: bauxit, barnaszén, magnezit, króm, barit, nikkel, márvány, pirit, cink, antimon, azbeszt, betonit, perlit. Feldolgozóipar: textil-, élelmiszer-, vegyipar, fémkohászat és -feldolgozás, papír-, bőr- és dohányipar, cementipar, hajógyártás, olívaolaj-készítés.
    (Forrás: Nagy Világatlasz)

    2. Társaságalapítás

    2.1. Általános információk

    A legfontosabb görög társasági formák a korlátolt felelősségű társaság (Etairia Periorismenis Efthinis: E.P.E.) és a részvénytársaság (Anonymus Etairia: A.E.). Külön szabályozás vonatkozik a külföldi társaságok kereskedelmi képviseletére.

    2.2. A társasági formák

    2.2.1. Korlátolt felelősségű társaság
    (Etaria Periorismenis Efthinis - E.P.E)

    A korlátolt felelősségű társaságban a tagok felelőssége hozzájárulásuk erejéig terjed.
    A társasági szerződés (alapszabály), amelyet közjegyző előtt kell aláírni, a következőket tartalmazza:
    alapítók/tagok teljes neve, foglalkozása, lakhelye és nemzetisége
    - a társaság neve; a társaság nevét egy vagy több alapító nevének vagy a társaság üzleti céljának alapulvételével kell meghatározni. A névnek minden esetben tartalmaznia kell a "korlátolt felelősségű társaság" megjelölést.
    - alapítási tőke
    - székhely
    - a társaság célja; az az üzleti tevékenység, amelyet a társaság végezni fog. A korlátolt felelősségű társaság nem végezhet olyan tevékenységet, amelyet törvény más társasági formához köt (pl banki és biztosítási tevékenységet csak részvénytársaság végezhet)
    - a társaság időtartama; a társaságot az alapszabályban meghatározott időre alapítják.
    Korlátolt felelősségű társaságot alapíthat egy, vagy több természetes vagy jogi személy, azzal hogy egy természetes személy vagy jogi személy nem lehet egyszerre több korlátolt felelősségű társaság egyedüli tagja.
    A törzstőke legkisebb összege 18 000 euró, amelyet pénzben, vagy vagyontárgy szolgáltatásával lehet teljesíteni. A törzstőke legalább 50%-át pénzben kell befizetni. Ha van nem pénzbeli hozzájárulás is, annak értékét egy külön bizottság állapítja meg. A társaság törzstőkéje 30 euró névértékű, vagy annak többszörösével kifejezhető törzsbetétekből áll. A korlátolt felelősségű társaság törzsbetétei nem értékpapír jellegűek, de alapvetően szabadon átruházhatók és örökölhetők. A társaság pénztőkéjének teljes összegét a társasági szerződés aláírásáig be kell fizetni. Ha a tagok nem görög nemzetiségűek (természetes vagy jogi személyek), igazolniuk kell egy bank által kibocsátott nyilatkozattal, hogy a tőkehozzájárulás összegét Görögországba átutalták.
    A legfontosabb társasági ügyekben a taggyűlés dönt, amely a társaság legfőbb szerve. Ilyen ügyek az alapszabály módosítása, az ügyvezető(k) kinevezése és visszahívása, az éves mérleg elfogadása, a nyereség felosztása, a társaság ügyintézői vagy tagjai elleni törvényes eljárások kezdeményezése, a társaság időtartamának meghosszabbítása, a társaság átalakulása és megszűnése. A taggyűlésen minden tagnak legalább egy szavazata van. Ha egy tagnak egynél több törzsbetéte van, akkor a szavazatainak száma megegyezik törzsbetéteinek számával. A taggyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni, a beszámolási időszak végét követő három hónapon belül.
    A taggyűlésen a határozatok elfogadásához a társaság teljes törzstőkéjének több mint felét képviselő tagok többségének szavazata szükséges. Az alapszabály módosítását tartalmazó határozat elfogadásához a társaság tőkéjének háromnegyedét képviselő tagok kétharmados többsége szükséges.
    A korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését az alapszabályban vagy a taggyűlésen elfogadott határozattal kinevezett egy vagy több ügyvezető látja el. Az ügyvezetőnek nem kell a társaság tagjának lennie.
    Az alapítás költségei:
    - tőketranszferadó - a törzstőke 1%-a,
    - közjegyzői díj, illetékek stb. - kb. 440 euró,
    - hozzájárulás a jogász alaphoz - a törzstőke 1.5%-a,
    - ügyvédi díj - a törzstőke 1%-a 15 000 euró alatt, és 0,5%-a 15 000 euró felett,
    - közzétételi díj - 235 euró,
    - bejegyzési illeték - 60 euró,
    - adóhivatali illeték - 146 euró a társaság bejegyzéséért, plusz tagonként 88 euró,
    - a kereskedelmi kamaránál történő bejegyzés díja - 88 euró.

    2.2.2. Részvénytársaság

    A részvénytársaság olyan tőkeegyesülés, amelyben a részvényes felelőssége az alaptőkéhez való, részvényekben kifejezett hozzájárulása erejéig terjed.
    A részvénytársaságot két, vagy több természetes személy vagy jogi személyiségű társaság alapíthatja.
    A részvénytársaság alapításakor az alapítóknak közjegyző előtt alá kell írniuk az alapító okiratot és el kell fogadniuk a társaság alapszabályát.
    Az alapszabály minimális kellékei: a társaság neve és célja, székhelye, időtartama, a jegyzett tőke összege és befizetésének módja, a részvények típusa, száma, névértéke és jegyzése, a tisztségviselők, a részvényesek jogai stb.
    Az alapszabályt jóvá kell hagynia az illetékes önkormányzat kereskedelmi osztályának.
    A közgyűlés a részvénytársaság legfőbb irányító szerve, joga van dönteni minden, a társaságot érintő ügyben.
    A közgyűlésnek kizárólagos döntési jogosultsága van az alábbi ügyekben:
    - az alapszabály módosítása, ideértve a tőke felemelését és leszállítását,
    - az igazgatók és az alapszabályban meghatározott tisztségviselők megválasztása,
    - a társaság mérlegének elfogadása,
    - az éves nyereség és az igazgatók fizetésének megállapítása,
    - kötvények kibocsátása,
    - a társaság átalakulása, időtartamának meghosszabbítása, megszűnése,
    - felszámoló kinevezése.
    Az éves (rendes) közgyűlést a gazdasági év végétől számított hat hónapon belül kell megtartani a bejegyzett székhelyen. Rendkívüli közgyűlést a társaság bármikor tarthat.
    A részvénytársaság ügyeinek vitele az igazgatótanács feladata. Az igazgatókat a közgyűlés választja. Az igazgató nem lehet részvényes. Az alapszabály delegálhat bizonyos jogokat a társaság egy vagy több igazgatójára.
    Az alapító okirat közjegyzői okiratba foglalása után a társaságot be kell jegyeztetni a társaság székhelye szerinti helyi bíróság által vezetett cégnyilvántartásba.
    Az alapítók nevét, a társaság nevét, székhelyét, a társaság célját és tőkéjét, a képviselet módját stb. tartalmazó okiratokat közzé kell tenni a hivatalos közlönyben. A társaság jogi személyiségét csak ennek az eljárásnak a befejezésével szerzi meg. Az alapítás dátuma a hivatalos lapban történő közzététel napja.
    Az alapítás után a társaságnak be kell jelentkeznie az adóhivatalnál és hitelesíttetnie kell könyveit. A társaságnak be kell jegyeztetnie magát a helyi kereskedelmi kamaránál is.
    A részvénytársaság alapítási költségei:
    - tőketranszferadó - az alaptőke 1%-a,
    - közjegyzői díj, illetékek stb. - 735 euró,
    - ügyvédi díj - a tőke 1%-a 15 000 euró alatt, és a tőke 0,5%-a 15 000 euró felett,
    - közzétételi díj - 440 euró,
    - adóhivatali illeték - 440 euró a társaság bejegyzéséért,
    - a kereskedelmi kamaránál történő bejegyzés - 176 euró,
    - a Versenytanács díja - 1‰.

    2.2.3. Külföldi társaság fióktelepe és kereskedelmi képviselete

    A külföldi részvénytársaság fióktelepének fő jellemzői:
    - a külföldi jog szerint létrejött és külföldön bejegyzett székhellyel rendelkező társaság alapítja,
    - nem önálló jogi személy, tevékenységét a külföldi társaság nevében fejti ki,
    - az alapításához szükséges a kereskedelmi miniszter jóváhagyása, bejegyzés a társaságok jegyzékébe, közzétételi formaságok teljesítése.
    A fióktelep kifejhet minden olyan tevékenységet, amely szerepel a külföldi részvénytársaság alapító okiratában, ha abban nincs korlátozás.
    A fióktelep alapításának lépései a következők:
    1. Kérelem benyújtása az illetékes minisztériumhoz. A kérelemnek tartalmaznia kell a görög fióktelep címét, a külföldi társaság és a fióktelep elnevezését (ha ezek különböznek), a külföldi társaságra irányadó jogot és az EU-n kívüli országok társaságainak kereskedelmi nyilvántartási (cégjegyzék) számát, a szükséges díjak befizetésének igazolását.
    A kérelemhez az alábbi iratokat kell mellékelni:
    - a külföldi társaság alapszabálya és módosításai,
    - a külföldi társaság határozata a görög fióktelep alapításáról (a fióktelep célját meg kell nevezni),
    - a külföldi társaság bejegyzett székhelye szerinti állam bármely illetékes hatóságának igazolása a befizetett tőke összegéről, amelynek minimuma 60 000 euró,
    - ügyvédi vagy képviseleti meghatalmazás a külföldi társaság képviseletére jogosult személyek részére.
    2. A kereskedelmi miniszter határozatával megadja a görög fióktelep alapítási engedélyét, amelyet bejegyeznek a társaságok nyilvántartásába és ezt ezzel egyidőben közzéteszik a hivatalos lapban.
    3. A fióktelepet be kell jegyeztetni a székhely szerinti kamaránál, és be kell fizetni az éves kamarai díjat.
    A bejegyzéshez szükséges:
    - a kamara nyilvántartási részlegéhez benyújtott kérelem,
    - az alapítási engedély és a kereskedelmi miniszter nyilatkozata,
    - a hivatalos lap példánya a fióktelep alapítási engedélye közzétételének igazolására,
    - a külföldi társaság alapító okiratának lefordított másolata, és
    - a képviselő személyi azonosító iratának másolata.
    A fióktelep köteles bejelenteni a korábban bejelentett adat megváltozását, továbbá benyújtani a külföldi társaság éves mérlegének másolatát, és a fióktelep éves mérlegének kivonatát.
    A fióktelep alapítását az adóhatóságnak is be kell jelenteni. Nyeresége után társasági adó fizetésére is köteles. Alanya a forgalmi adónak.
    A fióktelepnek bankszámlát kell nyitnia. Ehhez fordításban be kell nyújtania a külföldi társaság alapszabályát vagy a bejegyzésről szóló határozatot, a külföldi társaság felelősségvállaló nyilatkozatát, a külföldi társaság igazgató tanácsának határozatát a görög fióktelep alapításáról és a képviselő megbízásáról.

    3. Külföldiek ingatlanszerzésének jogi feltételei

    Az EU-ban honos személyek ugyanolyan feltételekkel szerezhetnek ingatlantulajdont Görögországban, mint a görögök. Speciális szabályok vonatkoznak a határmenti területekre, amelyek vagy tilalom vagy speciális engedélyezési eljárás alá esnek.
    A tulajdon átruházás közjegyzői okiratba foglalt szerződés alapján a telekkönyvbe való bejegyzéssel megy végbe.
    A telekkönyvbe csak ügyvédeknek van betekintési joga. A telekkönyvi állapot tisztázásáért az ügyvédet az ingatlan értékének legalább 1,5%-át kitevő díj illeti meg. Ha az ingatlan értéke egy bizonyos összeget meghalad, az ügyvédi részvétel a szerződés létrehozásában is kötelező.
    Az ügylet ingatlanforgalmi adó köteles, amelynek alapja az ingatlan Pénzügyminisztérium által megállapított értéke és az ügyleti érték közül a magasabb.
    Az ingatlannal kapcsolatos nyilvántartásokat körzetenként vezetik. A nyilvántartás több részből áll, külön tartják nyilván a tulajdonjogokat, a terheket és az ingatlanokat érintő bírósági határozatokat.

    4. Külföldiek munkavállalása

    Az EU-ban honos személyek a munkavállalás szempontjából a görögökkel azonos jogokat élveznek, azaz nincs szükségük munkavállalási engedélyre. A munkahelykeresésre a külföldinek három hónap áll rendelkezésére, amely meghosszabbítható, ha bizonyítja, hogy a keresést folytatja és kilátás van a sikerre.
    Három hónapon túli tartózkodás illetve munkavégzés esetén tartózkodási engedélyt kell beszerezni. Munkavállalás esetén a kérelemhez a szokásos személyi okmányokon kívül mellékelni kell a munkáltató igazolását is a foglalkoztatásról.
    A tartózkodási engedély határozott időre, legfeljebb öt évre szól.
    Bizonyos foglalkozási ágakban a foglalkoztatás feltételéül szabhatók speciális szakismeretek illetve a görög nyelv ismerete.

    5. Adózás

    5.1. Társasági adó

    A társasági adó alanyai a társaságok és más - jogszabályban meghatározott - szervezetek.
    Az adó tárgya az éves bevétel.
    Az adó mértéke a tőzsdére be nem vezetett társaságok esetén 40%, a tőzsdére bevezetett társaságok esetén 35%.
    A tőzsdére bevezetett valamint azok a társaságok, amelyek vagyona a 130 millió drachmát (kb. 390 000 euró) eléri és legalább 50 alkalmazottat foglalkoztatnak helyi könyvvizsgáló által hitelesített mérleget kötelesek benyújtani.
    Az adóév általában egybeesik a naptári évvel, de külföldiek által ellenőrzött társaság esetén, ha a külföldi legalább 50%-ban tulajdonos, az adóhatóság engedélyével az üzleti év egybeeshet az anyacég üzleti évével.
    Az adóbevallást a cég könyvvezetésének jellegétől függően a tárgyévet követő év 3-5. hónapjáig kell benyújtani. Az adót öthavi egyenlő részletekben kell befizetni.

    5.2. Forgalmi adó

    A forgalmi adó tárgya minden áru- és szolgáltatás értékesítés - ideértve az importot is -, amelyet Görögországban adóalany realizál.
    Az adó alanya minden természetes és jogi, honos és nem honos személy, aki önállóan folytat gazdasági tevékenységet, kivéve bizonyos feltételekkel a más EU tagországban honos személyeket, akik a székhelyük szerinti országban adóznak. A forgalmi adó általános mértéke 18%, kivéve bizonyos árukat és szolgáltatásokat pl. újság, folyóirat, színházjegy (4%), illetve élelmiszerek, gyógyszerek, vendéglátás (8%).

    5.3. Jövedelemadó

    A jövedelemadó alanyai a természetes és jogi személyek, mégpedig a görögországi honosságúak az egész világról származó jövedelmük után, a Görögországból származó jövedelmük után a nem görög honosságúak.
    A jövedelemadó, amely jövedelemforrásonként külön állapítandó meg, sávos, progresszív, 5-40%-os mértékű a jövedelem nagyságától függően. Az adó alapját a költségek levonásával kell megállapítani.
    Forrásadó jellegű adót kell fizetni a licencdíjak után (10 vagy 20%), külföldiek esetén levonásos úton.
    A nem honos személynek fizetett kamat (kivéve banki kamat) adója 40% (levonásos), kivéve, ha kettős adóztatási egyezmény másként rendelkezik. A bankkamat adója 15%, az államkötvények és kamatozó kincstárjegyek kamatadója 10%.

    5.4. Tőketranszferadó

    A tőketársaságok a bejegyzéskor és a tőkeemelés alkalmával 1%-os tőketranszfer adót kötelesek fizetni.

    6. Állami támogatások, kedvezmények

    Bizonyos államkötvények adómentesek. (Megtakarítási kötvények görög lakóhelyű természetes személyek esetén, és minden államkötvény a nem honos lakosok esetén.)
    Adókedvezményt élveznek
    - azok a társaságok, amelyeket olyan görög szigeten alapítanak, amelynek lakossága a 3100 főt nem éri el. A csökkentett adókulcs 21-24% az adott szigeten kifejtett üzleti tevékenységükből származó haszon után,
    - külföldi tervező irodák, mérnöki és építő vállalatok, és
    - a hajózási befektetési társaságok.

    X.
    HOLLANDIA

    1. Általános jellemzés

    1.1. Országadatok

    Terület: 41 864 km˛
    Lakosság: 15 800 000 fő
    Államforma: alkotmányos monarchia
    Pénznem: EUR
    GDP növekedés: 0,2%
    Gazdasági szerkezet: Ipari-agrár ország. Egy főre jutó GNP: 18 840 dollár. A társadalmi össztermék megoszlása ágazatonként: mezőgazdaság 4,4%; ipar 35,5%; kereskedelem, szolgáltatás, hírközlés 18,8%; egyéb 41,3%. Földterület megoszlása művelési áganként: szántó 24,2%, kert 1,0%, legelő 34,9%, erdő 8,5%, egyéb 31,4%. Legfontosabb termesztett növények: búza, burgonya, cukorrépa, len, árpa, takarmánynövények, zöldség, gyümölcs, virág. Legfontosabb tenyésztett állatok: szarvasmarha (a világon a legmagasabb tejhozammal), sertés, juh, baromfi. Méhészet. Jelentős édesvízi és tengeri halászat. Bányászati termékek: földgáz, kősó, kőolaj, szén, kadmium. Feldolgozóipar: élelmiszeripar, vas-, alumínium- és színesfémkohászat, kőolaj-finomítás, gép- és hajógyártás, textil- és ruházati ipar, vegyipar, híradástechnikai ipar, nyomdaipar, fa-, papír- és bőripar, gyémántcsiszolás.
    (Forrás: Nagy Világatlasz)

    1.2. A külföldi befektetésekkel kapcsolatos általános feltételek

    Hollandiában a külföldiek általában korlátozás nélkül folytathatnak gazdasági tevékenységet, jogi formájuktól függetlenül.
    A holland társasági jog nem tesz különbséget hazai és külföldi társaságok között. A külföldön alapított társaságok szabadon működhetnek Hollandiában, vegyes vállalat formájában is. További lehetőség az összeolvadás egy holland vállalattal, illetve annak megvásárlása.
    A külföldi befektetések ösztönzését szolgálja az, hogy a külföldi befektetőknek fizetett kamat és licencdíj nem esik levonásos adó alá, az anyacég hollandiai leányvállalata érdekében felmerült költségei a társasági adó alapjából levonhatók, továbbá, hogy a Hollandiában dolgozó külföldieket általános jövedelemadó mentesség illeti a jövedelem 30%-áig.

    2. Társaságalapítás

    2.1. Általános információk

    A legfontosabb társasági formák:
    - korlátolt felelősségű társaság,
    - részvénytársaság,
    - közkereseti társaság,
    - betéti társaság,
    - külföldi társaság fióktelepe és kereskedelmi képviselete.
    Minden új vállalkozást be kell vezetni a Kereskedelmi Nyilvántartásba, amelyet a helyi és regionális kereskedelmi kamarák vezetnek. A nyilvántartás nyilvános, bárki számára hozzáférhető. Megtalálhatóak benne többek között a következő információk:
    - a társasági szerződés másolata, a cégnévvel, az üzleti célokkal és a társaság címével,
    - a jegyzett és a befizetett alaptőkére vonatkozó nyilatkozat korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság esetén,
    - a vezetőség és a felügyelőbizottság tagjainak neve, címe, nemzetisége és egyéb adatai,
    - a tisztségviselők hatáskörére és képviseleti jogára vonatkozó információk.
    Főszabály szerint nincs szükség engedélyre az új társaság alapításához, kivéve ha a bonyolult üzleti tevékenység különleges követelményeket támaszt a vállalkozóval szemben (például: az építési és az élelmezési szektorban).
    Az alapítóknak ellenőriztetni kell, hogy nincs-e már bejegyzett azonos vagy hasonló nevű létező társaság. Ezt főszabály szerint a közjegyző végzi a Kereskedelmi Kamarán keresztül. A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság cégnevének tartalmaznia kell a BV ill. NV rövidítést, vagy ezek teljes változatát.

    2.2. Társasági formák

    2.2.1. Korlátolt felelősségű társaság
    (Beslooten Vennotschap - BV)

    Alkalmas forma kevés alapító számára, akik korlátolt felelősséggel kívánnak vállalkozni. Gyakran alkalmazzák holdingtársaság létrehozására adózási okokból. Tagjait nem lehet nyilvános felhívás útján gyűjteni. A BV üzletrészei nyilvános forgalomba nem hozhatók.
    A tag felelőssége csak az általa jegyzett tőkerész erejéig áll fenn. Meghatározott körülmények között a vezetőség tagjai személyesen is felelnek.
    A bejegyzés előtt meg kell szerezni az Igazságügy Minisztérium nyilatkozatát arról, hogy az alapítók személyével kapcsolatban nem merült fel kifogás. Ez 8-10 hétig tart. Az alapítási nyilatkozatot holland nyelven holland közjegyző előtt kell megtenni. Az alapítási nyilatkozatnak az alapítási szándék kinyilvánításán kívül a következőket kell tartalmaznia:
    - társasági szerződés,
    - jegyzett és befizetett törzstőke,
    - az ügyvezető és a felügyelőbizottság tagjainak neve.
    A társasági szerződésnek tartalmaznia kell legalább a következőket:
    a társaság neve, székhelye, célja, a tőkére és a részvényekre vonatkozó adatok, ideértve a részvények átruházhatóságának korlátozását, az ügyvezetők hatásköre, a felügyelőbizottságra vonatkozó adatok, üzleti év, az éves beszámoló és mérleg előkészítésének szabályai, a taggyűlésre vonatkozó előírások, a nyereség - veszteség elszámolásának szabályai, a társaság megszüntetése.
    A tőkeminimum 18 000 EUR, amely készpénzben vagy más vagyoni értékben szolgáltatható. A tagok a társaság bejegyzése előtti cselekményekért, azok utólagos jóváhagyásáig személyesen és egyetemlegesen felelnek.
    Évente legalább egyszer össze kell hívni a taggyűlést. A taggyűlést az üzleti évet követő 6 hónapon belül meg kell tartani.
    A felügyelőbizottság választásáról a társasági szerződés rendelkezik. Nagy társaság esetén kötelező felügyelőbizottságot választani. Nagy társaságnak minősül a társaság ha jegyzett tőkéje legalább 11,3 millió EUR, üzemi tanács működik és legalább 100 munkavállalót foglalkoztat Hollandiában. Nagy társaság esetén a törvény által meghatározott kérdésekben való döntésekhez a fel­ügyelő­bizottság jóváhagyása szükséges.
    A korlátolt felelősségű társaság alapításával kapcsolatban a következő költségek merülnek fel:
    - közjegyzői díj (változó),
    - kamarai regisztrációs díj (kb. 500 EUR),
    - az Igazságügyi Minisztérium nyilatkozatának díja (kb. 90 EUR).

    2.2.2. Részvénytársaság
    (Naamloze Vennotschap - NV)

    Gyakran alkalmazott társasági forma, amelynél az alaptőkét nyilvános felhívás útján gyűjtik össze. A részvények általában szabadon átruházhatók, az esetleges megszorításokat a társasági szerződésben kell szabályozni.
    A tagok a társaság bejegyzése előtti cselekményekért, azok utólagos jóváhagyásáig személyesen és egyetemlegesen felelnek.
    A tag felelőssége csak az általa jegyzett tőke erejéig áll fenn. Meghatározott körülmények között az ügyvezetés tagjai személyesen is felelnek.
    A bejegyzés előtt meg kell szerezni az Igazságügyi Minisztérium nyilatkozatát arról, hogy az alapítók személyével kapcsolatban nem merült fel kifogás. Ez 8-10 hétig tart. Az alapítási nyilatkozatot holland nyelven holland közjegyző előtt kell megtenni, és annak az alapítási szándék kinyilvánításán kívül a következőket kell tartalmaznia:
    - társasági szerződés,
    - jegyzett és befizetett alaptőke,
    - az ügyvezető és a felügyelőbizottság tagjainak neve.
    A társasági szerződésnek lényegében ugyanazokat az adatokat kell tartalmaznia, mint a korlátolt felelősségű társaság társasági szerződésének.
    A tőkeminimum 45 000 EUR.
    Évente legalább egyszer az üzleti évet követő hat hónapon belül össze kell hívni a közgyűlést.
    A felügyelőbizottság választásáról a korlátolt felelősségű társaságnál ismertetett szabályok szerint a társasági szerződés rendelkezik.
    A részvénytársaság az egyetlen jogi személy, amely bemutatóra szóló részvényeket is kibocsáthat. Csak a részvénytársaság részvényei forgalmazhatók a tőzsdén.
    Részvénytársaság esetén a részvény átruházhatósága csak akkor korlátozott, ha ezt a társasági szerződés kimondja.

    2.2.3. Külföldi társaság fióktelepe és kereskedelmi képviselete

    A fióktelep nem önálló jogi személy. Ennek ellenére be kell jegyeztetni a Kereskedelmi Nyilvántartásba. A bejegyzés tartalma:
    - a külföldi jogi személy neve és címe, társasági formája és a bejegyzésére vonatkozó információk,
    - 1 hónapnál nem régebbi cégkivonat (bejegyzést igazoló okmány),
    - jogi személy esetében az alapító okirat eredeti példánya vagy hiteles másolata angol, német, holland vagy francia nyelven,
    - az igazgatók neve és címe, valamint a fióktelep vezetőjének neve, akinek cselekményei kötik a társaságot,
    - a fióktelep címe Hollandiában,
    - a cégnév és az üzleti tevékenység leírása.
    Az anyavállalatot teljes felelősség terheli a fióktelep tevékenységéért.
    A kereskedelmi képviselet nem folytathat üzleti tevékenységet, nem köthet szerződéseket, és nem érhet el bevételt. Egyetlen funkciója az információszerzés, illetve a helyi kommunikációs csatornaként való működés. Nem alanya a társasági adónak.

    3. Külföldiek egyéni vállalkozása és munkavállalása

    A nem EU-tagállamokból érkező munkavállalóknak munkavállalási és tartózkodási engedélyre van szüksége. Új munkaerőt a Munkaügyi Központok segítségével, ügynökségeken, illetve hirdetéseken keresztül lehet szerezni. A munkáltató köteles jelenteni az illetékes Munkaügyi Központnak, ha ilyen külföldi munkaerőt kíván foglalkoztatni.
    A munkaszerződés szóban illetve írásban is megköthető, az írott formát szokták előnyben részesíteni. Létezik határozott időre kötött munkaszerződés, mely az előre megállapított időponttal megszűnik, illetve rendelkezésre állási szerződés, ahol minden munkaperiódusra új szerződést kell kötni, továbbá az ún. minimum-maximum szerződés, ahol a munkaidő minimuma, illetve maximuma kerül megállapításra.

    4. Adózás

    4.1. Bevezető megjegyzések

    A holland adórendszer fő elemei a társasági adó, a forgalmi adó és a jövedelemadó. A külföldi befektetők számára kedvező adóklímát a mérsékelt adómértékeken és a kettős adóztatási egyezmények kiterjedt hálózatán túl az adóhatósággal való előzetes egyedi megállapodás lehetősége is biztosítja. Fontos ezenkívül, hogy Hollandiában a kamat és licenciajövedelmek nem tárgyai a levonásos adóztatásnak, kedvező a társasági részesedések utáni jövedelem adóztatása, széleskörűek a bizonyos speciális projektekre nyújtott adókedvezmények és a veszteségelszámolási lehetőségek stb.

    4.2. Egyes adóformák

    4.2.1. Társasági adó

    A Hollandiában honos vállalkozások - ideértve a fióktelepeket is - az egész világról származó bevételeik után, míg a nem honos vállalkozások a Hollandiából származó bevételeik után kötelesek társasági adó fizetésére. Honosnak azok a vállalkozások minősülnek, amelyek irányítása ténylegesen Hollandiából történik, illetve egyébként is, amelyeket a holland jog szerint alapítottak. Nem honos adóalanyok azok a gazdálkodók, akik fióktelepeik útján vagy csupán ingatlanból szereznek Hollandiában bevételt.
    Az adó alapja a költségekkel csökkentett bevétel. Az adójog nem tesz különbséget a működési nyereség és a tőkenyereség között.
    Az adóhatósággal köthető megállapodás kiterjedhet a levonható költségek struktúrájára is.
    A veszteség visszamenőleg három évre, a jövőre nézve pedig korlátlanul számolható el.
    A társasági adó mértéke 22 685 EUR nyereségig 29%, afölött 34,5%.
    A társasági adó rendszerébe tartozik az adókedvezmények széles köre, pl. a multinacionális csoportok kedvezményei, leírási kulcsok önálló megállapodásban történő szabályozása, beruházási adókedvezmények, béradó-kedvezmények munkahelyteremtéssel összefüggő kedvezmények stb.

    4.2.2. Forgalmi adó

    A forgalmi adó az áruk és szolgáltatások eladásához kapcsolódó adó, amely az európai jog szabályai szerint működik. Eltérés az adómértékben és az adóköteles ügyleti értékhatárban van.
    A forgalmi adó alól általában mentesek a pénzügyi szolgáltatások és egyes vagyonkezelői szolgáltatások.
    A forgalmi adó általános mértéke 19%. Az élelmiszerek, könyvek, újságok, gyógyszerek stb. adója 6%, az export forgalmi adója 0%.

    4.2.3. Jövedelemadó

    A Hollandiában honos magánszemélyek egész világról származó jövedelmük, a nem honos személyek Hollandiából származó jövedelmük után kötelesek jövedelemadó fizetésére.
    A jövedelmek három csoportba oszthatók:
    - munkából származó jövedelmek,
    - tőkerészesedésből származó jövedelmek,
    - megtakarításból származó jövedelmek.
    Az egyes csoportokba tartozó jövedelmek csoportonként összevontan adóznak. A jövedelemadóból csoportonként vonhatók le a jövedelem elérése érdekében felmerült költségek.
    Az egyes csoportok adómértéke különböző. A munkából származó jövedelmek max. 52%-os progresszív, levonásos adó alá esnek, a tőkejövedelem lineáris adója 25%, a megtakarításból származó jövedelmek lineáris adója 30%.

    4.2.4. Egyéb adók

    Adójellegű a tőketársaság alapításakor fizetendő 0,55%-os tőkeforgalmi adó, amelynek alapja a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás.

    5. Állami támogatások, kedvezmények

    A holland állam a vállalkozások támogatásának széleskörű rendszerét alakította ki, függetlenül a vállalkozások tulajdonosi összetételétől. A rendszer fő elemei:
    - vissza nem térítendő támogatás a speciális régiókban végrehajtott beruházásokhoz. Ilyen pl. az ún. IPR-támogatás, amelynek feltétele a legalább 10-30 millió NLG-t elérő beruházási összeg, a 18 hónapnál nem hosszabb megvalósítási idő és a legalább 25% saját erő,
    - hitelprogram az elektronikus kereskedelemmel, ill. multimédiával kapcsolatos beruházásokhoz,
    - támogatás környezetvédelmi technológiai fejlesztésekhez,
    - exporttámogatások,
    - adókedvezmények (lásd adózás).

    XI.
    ÍRORSZÁG

    1. Általános jellemzés

    1.1. Országadatok

    Terület: 70 283 km2
    Lakosság: 3 547 000 fő
    Államforma: köztársaság
    Pénznem: EUR
    GDP növekedés: 6,9%
    Gazdasági szerkezet: Írország alapvetően agrár-ipari ország. Az egy főre jutó GNP: 12 100 dollár. A társadalmi össztermék megoszlása ágazatonként: mezőgazdaság 16,5%; ipar 28,1%; kereskedelem, szolgáltatás, hírközlés 14,7%. Földterület megoszlása művelési áganként: szántó 14,3%; legelő 69,7%; erdő 4,5%; egyéb 11,5%. Legfontosabb termesztett növények: burgonya, cukorrépa, búza, árpa, zab, répa. Legfontosabb tenyésztett állatok: szarvasmarha, juh, sertés, baromfi. Tengeri és édesvízi halászat. Bányászati termékek: tőzeg, cink, ólom, réz, ezüst, barit, kősó. Feldolgozóipar: vegyipar, élelmiszeripar, cementipar, textilipar, gép- és hajógyártás, fa- és papíripar.
    Az ország természeti erőforrásokban való szegénysége következtében nagy mennyiségben szorul behozatalra tüzelőanyagokból, nyersanyagokból és egyéb alapvető anyagokból.
    Fő külkereskedelmi partnerei Nagy-Brittania és néhány EU ország.
    (Forrás: Nagy Világatlasz)

    1.2. A külföldi befektetésekkel kapcsolatos általános feltételek

    A nyereség, jövedelem, illetve tőke repatriálása nem ütközik korlátozásokba. Ezek kifizetése bármilyen valutanemben történhet.
    A külföldi befektetőnek kifizetett osztalék, kamat, licencdíj általában levonásos úton adózik, ha államközi egyezmény másként nem rendelkezik. Nem terheli levonásos adó az EU-tagállamban honos anyavállalatnak fizetett kamatot.

    2. Társaságalapítás

    2.1. Általános információk

    A cégbejegyzés legfontosabb feltételei:
    - az alapító okiratban és a bejegyzés iránti kérelemben is meg kell jelölni a végezni kívánt tevékenységet. Bármilyen, jogszabályi előírásokba nem ütköző tevékenység végezhető,
    - a bejegyzés iránti kérelemben pontos postai címmel kell megjelölni a tevékenységvégzés és az ügyvezetés helyét,
    - a cégnyilvántartó hivatallal előzetesen egyeztetni kell a választott cégnevet, annak érdekében, hogy az ne legyen összetéveszthető egy már bejegyzett cég által használt névvel,
    - legalább az igazgatók egyikének ír állampolgárnak kell lennie, eltérő esetben a cég köteles 25 400 euró összegű biztosítékot letétbe helyezni. A letét két évre szól, azután meg kell újítani.

    2.2. Társasági formák

    A fontosabb társasági formák a következőek:
    1. Korlátolt felelősségű társaság (Private Limitied Company)
    2. Részvénytársaság (Public Limitied Company)
    3. Korlátlan felelősségű tőketársaság (Unlimited Company)
    4. Személyegyesítő társaság (Partnership)
    5. Külföldi társaság fióktelepe

    2.2.1. Korlátolt felelősségű társaság
    (Private Limitied Company)

    A korlátolt felelősségű társaság önálló, a tulajdonosoktól elkülönülő jogi személyiséggel rendelkezik, perelhet és perelhető. Tagjainak felelőssége a társaság kötelezettség-vállalásaiért korlátozott, a tagok által jegyzett betétek összegéig áll fenn. A korlátolt felelősségű társaság alapításának feltétele, hogy 1-50 törzsbetéttel rendelkező tag alapítsa a társaságot. Egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapítására is van mód. A törzsbetétek átruházása illetve a tagok nyilvános felhívás útján történő gyűjtése tilos. A cégnévben szerepelnie kell a "limited" (rövidítve: Ltd.) szónak.
    A társasági szerződés két részből áll, alapító okiratból és alapszabályból. Az alapító okirat rendelkezik a társaság megalapításáról és képviseletének módjáról, míg az alapszabály a társaság működésének belső feltételeit rendezi.
    A korlátolt felelősségű társaság törzstőkéje bármilyen valutanemben megjelölhető. A kibocsátható törzsbetétek számát és összegét a törzstőke határozza meg az alapító okiratban foglaltak szerint. A törzstőke leszállítása vagy felemelése az alapító okirat módosításával történik. A kibocsátott törzsbetétek száma két vagy több tag esetén minimum kettő. Ha a társaság saját törzsbetéteit vásárolja vissza, a visszavásárolt törzsbetétek után járó osztalék nem fizethető ki, hanem tartalékot képez. A törzstőke csökkentés csak bírósági engedéllyel történhet. A bíróság ebben az esetben megvizsgálja, hogy a csökkentés nem veszélyezteti-e a hitelezők érdekeit.
    A korlátolt felelősségű társaság élén az igazgatók állnak, ők felelősek a cég folyamatos működéséért. A cég igazgatóinak száma legalább kettő, felső határ nincs. A pozíciót csak olyan természetes személy töltheti be, aki nem áll a tisztség betöltésétől való eltiltás hatálya alatt. Jogi személy az igazgatói tisztség betöltésére nem jogosult. Az igazgató eljárásának jellemzői:
    - jóhiszeműen köteles eljárni a tagok érdekében,
    - igazgatói hatáskörével nem élhet vissza,
    - a cég vagyonát a jogszabályok betartásával köteles kezelni.
    Az igazgatóság hozza az üzletpolitikai döntéseket és hagyja jóvá az éves jelentést.
    Az igazgató a tevékenységének ellátása során a társaságnak illetve a tagoknak okozott kárért felelősséggel tartozik

    2.2.2. Részvénytársaság
    (Public Limited Company)

    A korlátolt felelősségű társasághoz hasonlóan a tagoknak a társaság kötelezettségeiért való felelőssége itt is korlátozott, de számos különbség mutatkozik a korlátozott felelősségű társasághoz képest. Ilyen különbség a részvények szabad átruházhatósága, a részvények nyilvános értékesítésének lehetősége, továbbá az, hogy a tagok számának felső határa nincs, alsó határa hét. Az alapító okirat és az alapszabály megléte itt is követelmény.
    Az alaptőke minimuma 38 092 euró, amelynek legalább 25%-át kell az alapításkor befizetni.

    2.2.3. Korlátlan felelősségű tőketársaság
    (Unlimited Company)

    A korlátlan felelősségű tőketársaság tagjai korlátlanul felelnek a cég tartozásaiért. E társasági forma előnye, hogy az üzletrészek kibocsátása esetén nem keletkezik a tőke 1%-ának befizetésére vonatkozó adókötelezettség, továbbá a cég szabadon csökkentheti tőkéjének összegét a megvásárolt saját üzletrészek értékével. A tőke leszállításához a korlátlan felelősségű tőketársaságnak nem kell bírósági engedéllyel rendelkeznie, továbbá mentesül az éves beszámolási kötelezettség alól, ha legalább a cégnyilvántartásban szereplő egyik tagja természetes személy vagy egy nem Európai Uniós székhelyű korlátlan felelősségű tőketársaság. Ha a társaság minden tagja korlátolt felelősségű társaság, akkor évente köteles üzleti jelentést benyújtani. Lehetőség van arra, hogy a korlátlan felelősségű tőketársaság, a cégnyilvántartásba való bejelentéssel, átalakuljon korlátolt felelősségű társasággá, illetve nyilvánosan működő részvénytársasággá. Ez az átalakulás fordítva nem lehetséges.
    A korlátlan felelősségű tőketársaság nem lehet egyszemélyes, ettől eltekintve vonatkoznak rá a korlátolt felelősségű társasági formánál mondottak.

    2.2.4. Személyegyesítő társaság
    (Partnership)

    A személyegyesítő társaságot két vagy több személy hozza létre profitszerzés céljából. Létrehozható természetes és jogi személyek, illetve csak jogi személyek közreműködésével is. A cég nem léphet szerződéses viszonyba a saját nevében, csak a tagjai nevében teheti azt meg. A társasági vagyon megegyezik az alapítók vagyonával. A tagok együttesen és egyetemlegesen felelnek a társaság tartozásaiért.
    Ha korlátolt felelősséggel alapítanak személyegyesítő társaságot, akkor legalább egy beltag korlátlanul, míg egy vagy több kültag korlátozottan felel. A kültagok csak az általuk befizetett készpénz illetve az általuk bevitt ingatlanok értékéig felelősek a társaság kötelezettségeiért.
    A társasági szerződés írásban való megkötése nem kötelező. Írásbeli szerződés hiányában az 1890. évi Partnership Act, illetve korlátozott személyegyesítő társaság esetén az 1907. évi Limited Partenership Act rendelkezései irányadóak.

    2.2.5. Külföldi társaság fióktelepe
    (Branch)

    A fióktelep gazdasági tevékenységet folytat, szerződések kötésére jogosult, elkülönült ügyvezetése van és nagyfokú pénzügyi függetlenséggel rendelkezik.
    Fióktelep létrehozása esetén a külföldi vállalat köteles a fióktelep adatait a a cégnyilvántartásnak bejelenteni.
    A kereskedelmi képviselet (place of business) köteles a cégnyilvántartásnak benyújtani alapszabályának másolatát, a cég igazgatóinak jegyzékét, és írországi címét. Közvetlen üzleti tevékenységet nem folytathat.

    3. külföldiek ingatlanszerzésének jogi feltételei

    A külföldiek ingatlanszerzése tekintetében nincsenek korlátozások.
    Az ingatlanokról hivatalos, nyilvános ingatlan-nyilvántartást vezetnek, amelynek hitelességéért az állam garanciát vállal. Az ingatlanforgalom területén a vevő maximális védelmének elve érvényesül.
    Ingatlaneladás esetén a felek az ingatlan tulajdonjogát írásbeli szerződéssel ruházzák át az eladóról a vevőre. A szerződés aláírása előtt, ügyvéddel kell ellenőriztetni a tulajdonosi jogosultságot. Amennyiben pénzügyi intézmény biztosít fedezetet az ingatlan vásárlásához, rendszerint az intézmény saját ügyvédje intézi a tulajdonviszonyok tisztázását.
    A szerződés megkötésekor általában a vételár 10%-a kerül előlegként kifizetésre, a fennmaradó összeget rövid határidőn belül kell törleszteni. A vevő egyszeri okirati illetéket fizet, amely a vételár 4-9%-a.

    4. Külföldiek egyéni vállalkozása és munkavállalása

    Az EU tagországok állampolgárai szabadon, minden korlátozás nélkül vállalhatnak munkát. Amennyiben EU tagország állampolgára kíván 90 napnál tovább az országban tartózkodni, akkor ezt az Igazságügy Minisztériumnál kell kérelmezni. A tartózkodási engedély 5 évig érvényes.
    Külön engedély szükséges azon nem EU tagállambeli (Izland, Liechtenstein és Norvégia kivételével) munkavállalóknak akik üzleti tevékenységet is kívánnak folytatni Írországban. Ezt az engedélyt (business permission) az Igazságügy Minisztérium adja ki. Az engedély a következő feltételek teljesülése esetén adható meg:
    - az írországi tőkeberuházás mértéke legalább 381 000 euró,
    - legalább két, az Európai Gazdasági Térségből származó munkavállalót kell foglalkoztatni,
    - lehetőség szerint olyan ír árut kell pótolnia az üzleti tevékenységnek, amiből az ország behozatalra szorul,
    - a jelentkezőnek érvényes személyi azonosító iratok birtokában kell lennie.
    A nem EU tagországok állampolgárainak munkavállalási engedélyéért kell folyamodniuk, amelyről a Vállalkozási, Kereskedelmi és Munkavállalási Minisztérium (Department of Enterprise, Trade & Employement - DETE) dönt. A munkavállalási engedélyt a munkáltatónak kell beszereznie. Az engedély kimondottan az engedélykérőre vonatkozik.
    Azon nem EU tagországok állampolgárainak, akik az informatikai, építőipari területen kívánnak munkát vállalni vagy ápolói képesítéssel rendelkeznek, lehetősége van gyorsított eljárás ("fast track" procedure) igénybevételére. Ebben az esetben a kérvényt külföldön, a nagykövetségen keresztül kell benyújtani. Az engedély 2 évre és 3 hónapra adható, megújítható.

    5. Adózás

    5.1. Bevezető megjegyzések

    Adóhatóság: Irish Revenue Commissioners
    Az adóév egybeesik a naptári évvel.
    Írország 40 kettős adóztatási egyezmény részese és további 9 országgal folytat tárgyalásokat.

    5.2. Egyes adóformák

    5.2.1. Társasági adó

    A társasági adó alapját az ún. aktív bevételek, passzív bevételek és a tőkenyereség képezi. A passzív bevételek a kamat, a licencdíj, az osztalék és a bérleti díj. Tőkenyereségnek a vagyon értékesítéséből származó bevétel minősül. Az Írországban honos társaság az egész világról származó bevételei után adóköteles. Az Írországban bejegyzett társaságok általában automatikusan honosnak minősülnek, úgyszintén a be nem jegyzett társaságok, ha irányításuk és ellenőrzésük Írországban történik.
    A nem honos társaságok az Írországban szerzett jövedelem után kötelesek társasági adót fizetni.
    Az adó alapja a nem befektetési jellegű költségekkel csökkentett bevétel. Az értékcsökkenési leírás nem vonható le, de bizonyos befektetési adókedvezmények érvényesíthetők, pl. ipari építmények esetén 4%/év, új gépek, berendezések esetén 12,5%/év.
    A veszteség korlátozás nélkül továbbvihető.
    Az adó mértéke az aktív bevételek esetén 12,5%, a passzív bevételeknél 25% és a tőkenyereség esetén 20%.
    Az adót három részletben kell megfizetni, az első részlet az adóév vége előtt legalább egy hónappal, a második részlet az adóévet követő évben hat, a harmadik részlet kilenc hónap múlva esedékes. A passzív bevételek általában levonásos úton adóznak, a kifizetőnél.

    5.2.2. Forgalmi adó
    (VAT)

    Forgalmi adó általában a termékek és szolgáltatások értékesítése után fizetendő. A forgalmi adó gépjármű, üzemanyag, élelmiszer, kulturális szolgáltatások esetén nem igényelhető vissza.

    5.2.3. Jövedelem adó

    Az Írországban honos magánszemélyek az egész világból származó tőkejövedelmük (vagyontárgy és vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem) után adókötelesek. Az adó általános mértéke 20%.
    A bérjellegű jövedelmek levonásos úton adóznak.
    Az ír adórendszer a munkavállalók esetében a "pay as you earn" (PAYE) elvet követi, míg az önfoglalkoztató személyek (ide értve az igazgatókat is) önbevallás alapján adóznak.

    5.2.4. Egyéb adók

    Az ingatlanadó helyi adó, amelyet az illetékes önkormányzat az ingatlan nagyságától függően az éves költségvetésben meghatározott mérték szerint állapít meg.
    A korlátolt felelősségű társaságokban való részesedés megszerzésekor 1%-os adót kell fizetni a jegyzett tőkerész után.

    5.2.5. Illetékek

    Az írásba foglalt vagyonátruházási szerződés általában illetékköteles. Az illeték mértéke nyilvánosan forgalmazott részvény esetén 1%, egyébként 9%.

    6. Állami támogatások, kedvezmények

    Az igényelhető támogatások mértéke és fajtája területenként változik. A legmagasabb támogatások az északi határ közelében, az ország belsejében, illetve a nyugati területen igényelhetők. A legalacsonyabb a támogatás Dublinban és környékén.
    A támogatások elosztását az IDA Ireland kormányzati ügynökség végzi. A pályázat odaítélése attól függ, milyen gyorsan képes a pályázó az IDA által kért adatok szolgáltatására. Az eljárás a támogatási megállapodás megkötésével végződik. A pályázás feltétele a megfelelő összegű beruházás. Csatolni kell egy könyvvizsgálói igazolást is arra, hogy a társaság folyamatosan helytáll kötelezettségeiért. A megállapodás megsértése esetén a támogatás összegét vissza kell fizetni.

    6.1. Tőketámogatás

    Tőketámogatás ingatlan és felszerelések vásárlásához adható. A maximális támogatás a beruházási költségek 40%-a a kiemelt övezetekben, és 17,5% Dublinban és környékén.

    6.2. Munkahelyteremtő támogatás

    Az állandó, teljes munkaidős álláshelyet teremtő beruházások esetén adható. Minél magasabb képzettségű munkaerőt alkalmaznak annál nagyobb a támogatás mértéke. A támogatás összege 1250 és 12 500 euró között változik. Részmunkaidős állások, ill. gyakornoki hely-teremtő (training grants) beruházások támogatására is lehetőség van.

    6.3. Kutatás - fejlesztés

    Kétfajta támogatás igényelhető, az egyik az alapításhoz vagy már folyamatban lévő tevékenység előmozdításához, míg a másik a magas minőségi és kockázati tényezőket tartalmazó kutatási programok finanszírozásához vehető igénybe.

    XII.
    LENGYELORSZÁG

    1. Általános jellemzés

    1.1. Országadatok

    Terület: 312 700 km2
    Lakosság: 38,2 millió fő
    Államforma: köztársaság
    Pénznem: lengyel zloty (PZL)
    GDP növekedés: 1,4 %
    Gazdasági szerkezet: ipari ország. Egy főre jutó GNP: 1960 USD. A társadalmi össztermék megoszlása ágazatonként: mezőgazdaság 15,7%, ipar 64%, kereskedelem, szolgáltatás, hírközlés:17,5 %, egyéb 2,8%. Földterület megoszlása művelési áganként: szántó 48,3%, kert 0,9%, legelő 13,4%, erdő 28,4%, egyéb 9%. Legfontosabb termesztett növények: rozs, búza, árpa, zab, burgonya, len, repce, kender, cukorrépa, kukorica, dohány, gyümölcs, zöldség, komló. Legfontosabb tenyésztett állatok: sertés, szarvasmarha, juh, ló, baromfi. Jelentős tengeri halászat. Bányászati termékek: feketeszén, kén, cink, ólom, réz, ezüst, barnaszén, vas, kősó, földgáz, kálisó, pirit, barit, kadmium, magnézium. Feldolgozó ipar: vas-, és színesfémkohászat, gép-, és közlekedési eszköz-gyártás, építőanyag- ipar, vegy-, textil-,élelmiszeripar, fa- és papíripar, elektrotechnikai ipar, hajógyártás.
    (Forrás: Nagy Világatlasz)

    2. Társaságalapítás

    2.1. Általános információk

    A gazdasági tevékenység megkezdését és folytatását szabályozó törvény (Törvény a gazdasági tevékenység szabadságáról) értelmében az Európai Gazdasági Térség országában honos vállalkozások/vállalkozók azonos elbírálás alá tartoznak a lengyelekkel.
    A gazdasági tevékenység folytatásához - 5-50 év közötti időre kiadott - koncesszió az alábbi hat területen kötelező: bányászat, robbanóanyag, fegyver és lőszer gyártás és forgalmazás, katonai és rendőri rendeltetésű technológia forgalmazása, üzemanyag és energia előállítás, raktározás, továbbítás és forgalmazás, személy- és vagyonvédelem, rádió és TV műsorszórás, légi fuvarozás.
    Engedélyhez jelenleg huszonhatféle tevékenység kötött.
    A speciális feltételekhez kötött tevékenység (pl. szeszesital forgalmazás) folytatóját az ún. szabályozott tevékenységek nyilvántartásba kell felvenni hét napon belül benyújtott kérelme és a feltételek teljesítéséről tett nyilatkozata alapján.
    Amennyiben az adott tevékenység végzésére engedélyezési, ill. szakmai követelményeket írnak elő, a vállalkozásnak biztosítania kell, hogy a tevékenységet az e követelményeknek megfelelő személy végezze, ill. a vállalkozás a megfelelő tevékenységi engedélyekkel rendelkezzen.
    Kialakítás alatt van az egyablakos rendszer, amelyben a statisztikai és az adószám iránti kérelmet a kereskedelmi társaságok esetében a cégbíróságnál, az egyéni vállalkozás esetében a bejegyző önkormányzatnál lehet beadni.
    Egyidejűleg beindul az egyéni vállalkozásokat bejegyző önkormányzatoknál is az elektronikus regisztrálási rendszer. Az ennek alapján kialakítandó központi adatbázis mindenki számára hozzáférhető lesz, azaz a Lengyelországban bejegyzett egyéni vállalkozással kapcsolatos alapinformációk bármely önkormányzatnál beszerezhetők lesznek.
    A cégbíróság számítógépes rendszeréből 30-60 PLN ellenében kérhető bármely lengyel cégről cégkivonat, cégmásolat, cégbizonyítvány.
    A Monitor Polski nevű közlöny egy, a cégek mérlegadatait publikáló állandó mellékletet tartalmaz.
    A gazdasági társasági formákat, a gazdasági társaságok alapítását, szervezetét, működését, megszüntetését, egyesülését, szétválását és átalakulását a Kereskedelmi Társasági Kódex szabályozza. Hatálya alá tartoznak mind a tőkeegyesítő (korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság), mind a személyegyesítő (közkereseti társaság, betéti társaság, társulás, betéti részvénytársaság) gazdasági társaságok. Az európai társaság (Spólka Europejska - SE) törvénybe iktatása folyamatban van.
    A társasági szerződés elkészítését és a cégbírósági ügyek intézését ügyvédre célszerű bízni. Az ügyvédi költség áfával együtt kb. 6000 PLN. A társasági szerződés közjegyzői okiratba foglalása áfával együtt kb. 2700 PLN-be, a cégbírósági bejegyzés 1000 PLN-be, a bejegyzés kihirdetése a cégbírósági közlönyben 500 PLN-be kerül.

    2.2. A cégalapítás menete

    A gazdasági társaságokat a helyileg illetékes cégbíróságon jegyzik be. A cégnyilvántartást az Országos Cégbírósági Nyilvántartás vezeti számítógépesített rendszerben az egyes vajdaságokban illetékes körzeti bíróságokon levő 26 cégbíróság közreműködésével.
    Gazdasági társaságok esetében a cégbíróságnál, önálló vállalkozók esetében az önkormányzatnál az interneten letölthető formanyomtatványon adható be:
    - a bejegyzési kérelem a cégjegyzékbe vagy a vállalkozások, ill. szabályozott vállalkozások nyilvántartásába, valamint a Bírósági és Gazdasági Közlönyben való közzététel iránti kérelem,
    - a REGON statisztikai szám iránti kérelem a vajdasági statisztikai hivatalhoz,
    - az adószám iránti kérelem a vállalkozás székhelye szerint illetékes adóhivatalhoz.
    A vállalkozás székhelye szempontjából illetékes adóhivatalnál intézendő:
    - a cég adózásra való bejelentése, adott esetben az adónem kiválasztásával együtt (az elektronikus úton történő adóbevallás bevezetését 2006 végére tervezik),
    - az áfa és az uniós áfa adószám megszerzése.
    A vállalkozást be kell jelenteni a társadalombiztosítási intézetnél az első munkavállaló felvételétől számított 7 napon belül. Az 5 fő feletti cégek esetében a bevallás elektronikus úton történik.
    A Munkaügyi Főfelügyeletet értesíteni kell a foglalkoztatásról.
    Szükség esetén tevékenységi engedélyt (koncesszió vagy engedély) kell beszerezni.
    Jövedéki termékek (pl. bor) kereskedelme esetén a vállalkozást az illetékes vámhivatalnál nyilvántartásba kell vetetni és a jövedéki adótörvény által előírt követelményeket teljesíteni kell.

    2.3. Személyegyesítő társaságok

    A társaságok a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jönnek létre. A tagok számára nincs előírva a társaságba bevitt betétek (vagyoni hozzájárulások) mértéke. A társaságokat kifelé általában bármely tagja képviselheti. A tagok választhatnak a társasági adó és a személyi jövedelemadó között, meghatározott feltételek mellett.
    A Polgári Törvénykönyv hatálya alá tartozó polgári jogi társaság (spó ka cywilna - s.c.). nem önálló vállalkozás, csak a társaság egyes tagjai minősülnek vállalkozóknak (jogalanyoknak) a vállalkozói engedély megszerzése után. Az ilyen társaságoknak kkt.-vé kell alakulniuk és a cégbíróságon be kell jegyeztetni őket, ha gazdasági társaságként kívánnak működni.

    2.3.1. Közkereseti társaság

    A közkereseti társaság (Spó ka jawna - Sp. j.) minden tagja teljes vagyonával korlátlanul, a többi taggal és magával a társasággal együtt egyetemlegesen felel a társaság kötelezettségeiért, de a társaság hitelezője a tag vagyonával szemben csak akkor érvényesítheti követelését, ha a társaságtól azt nem képes behajtani. A társaság új tagja a társaságnak a csatlakozása előtt létrejött kötelezettségvállalásaiért is felel. A társasági szerződést a tagoknak írásban kell megkötni, de nem kell közokiratba foglaltatni. A társasági szerződésben kötelezően szerepeltetni kell az egyes tagok vagyoni hozzájárulásának fajtáját és mértékét is. A társaság által szerzett vagyon, pl. ingatlan a társaság tulajdonába kerül.

    2.3.2. Betéti társaság

    A betéti társaság (Spó ka komandytowa - Sp. k.) létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag - komplementariusz) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag / tagok (kültagok - komanditariusz) felelőssége csak a mindegyikük számára külön-külön meghatározott összegig terjed (ez nem feltétlenül azonos a betéttel). Összességében ezek az összegek a társaságnak a hitelezőkkel szembeni ún. garanciális tőkéjét alkotják.
    A társasági szerződést közokiratba kell foglalni, rögzítve benne az egyes tagok által bevitt vagyoni hozzájárulásokat és azok értékét, valamint azon összeghatárokat is, amelyekig a társaság tartozásaiért az egyes kültagok felelőssége terjed. A törvény nem határozza meg sem a minimális, sem a maximális összeghatárt. A tagoknak betétjeiket ténylegesen be kell vinniük a társaságba, de a betét tárgyának ill. értékének cégbírósági bejegyeztetése nincs előírva. A cégbíróságnak csak a társaság ún. garanciális tőkéjét kell bejelenteni. Amennyiben a kültag betétje és a társaság tartozásaiért általa vállalt anyagi felelősség határa azonos, helyzete hasonló a kft.-tagéhoz.

    2.3.3. Társulás

    A társulást (Spó ka partnerska - Sp. p.) szabadfoglalkozású természetes személyek (partnerek) alakíthatják szabadfoglalkozás gyakorlására (pl. ügyvédek, adószakértők, könyvelők, közjegyzők, hites tolmácsok, szabadalmi ügyvivők stb.). A társak felelősségvállalása saját tevékenységükre korlátozott. A társasági szerződést közokiratba kell foglalni.

    2.3.4. Betéti részvénytársaság

    A betéti részvénytársaság (Spó ka komandytowo-akcyjna - S. K. A.) lehetővé teszi a társaság családi ellenőrzését, ill. irányítását, ugyanakkor részvénykibocsátás révén a vállalkozáshoz szükséges tőke bevonását is. Legalább egy tag (beltag - komplementariusz) a társaság kötelezettségeiért korlátlan felelősséggel tartozik, míg legalább egy tag részvényes. A társaság kötelezettségeiért csak a beltag felel (alaptőke-betétje ezt nem korlátozza), a részvényes nem. A kötelező alaptőke legalább 50 000 PLN. A társaság alapszabályát közokiratba kell foglalni. A részvényesekből álló felügyelőbizottságot legalább 25 részvényes esetén szükséges létrehozni. A társaság működésére a kkt.-re és az rt.-re vonatkozó előírások irányadóak.

    2.4. Tőkeegyesítő társaságok

    2.4.1. Korlátolt felelősségű társaság

    A korlátolt felelősségű társaság (Spó ka z ograniczona odpowied­zialnoscia - Sp. z o.o.) a legnépszerűbb társasági forma. A minimális törzstőke 50 000 PLN, amelyet teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani már a cégbejegyzés előtt. A törzstőkén belül a pénzbeli és a nem pénzbeli betétek közötti arány nincs kikötve. Lehetőség van egyszemélyes kft. alapítására is. A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel.
    A társasági szerződés közokirat aláírásával "szervezés alatt levő Kft. - Sp. z o.o. w organizacji" (előtársaság) formájában jön létre, amely már a cégbírósági bejegyzés előtt megkezdheti tevékenységét, saját cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Az előtársaságra a bejegyzett társaságra vonatkozó előírások érvényesek. A bejegyzéssel a társaság jogi személyiséget kap és automatikusan átveszi az előtársaság jogait és kötelezettségeit.

    2.4.2. Részvénytársaság

    A részvénytársaság (Spó ka Akcyjna - S.A.) előírt alaptőkéje minimum 500 000 PLN. A részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki, a részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes nem felel.

    2.5. Kereskedelmi képviselet és fióktelep

    A külföldi vállalkozások képviseleteit nyilvántartásba kell vetetni.
    A külföldi vállalkozás lengyelországi képviseletének (przedstawicielstwo w Polsce) létrehozására vonatkozó elveket a gazdasági tevékenység szabadságáról szóló törvény 6. fejezete tartalmazza.
    A képviselet tevékenysége kizárólag a külföldi vállalkozás reklámozására és promóciójára terjedhet ki.
    A képviseletet a Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium által vezetett külföldi képviseleti nyilvántartásba kell felvetetni.
    A nyilvántartásba vétel díja 6000 PLN.
    A nyilvántartásba vétel alapja az alábbi adatokat tartalmazó lengyel nyelven megírt kérelem:
    - a képviseletet létrehozó vállalkozás neve, székhelye és jogi formája,
    - a külföldi vállalkozás gazdasági tevékenységének tárgya,
    - a képviseletnél a külföldi vállalkozás képviseletére felhatalmazott személy neve és lengyelországi címe,
    - a képviselet lengyelországi címe.
    A kérelemhez az alábbi okiratokat kell mellékelni:
    - a külföldi vállalkozás alapító okiratának (társasági szerződés, alapszabály) hiteles másolata,
    - a külföldi vállalkozó nyilvántartásba vételét igazoló okmányok kivonata,
    - a külföldi vállalkozás nyilatkozata Lengyelország területén képviselet létrehozásáról,
    - a külföldi vállalkozásnak ahhoz az üzlethelyiséghez (ingatlanhoz) fűződő jogát igazoló okirat, amelyben a képviseleti tevékenységet folytatni kívánják.
    Az idegen nyelven kiállított okmányokat hiteles lengyel fordítással együtt kell benyújtani.
    A nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásakor kell befizetni a 6000 PLN összegű illetéket.
    Ezen túlmenően a kérelemre 5 PLN-es, a mellékletekre 0,5 PLN-es okmánybélyeget kell ragasztani.
    Az ügyintézési idő max. 30 nap, de ha minden okmányt rendben találnak, akkor a nyilvántartásba való felvételről szóló igazolást néhány nap alatt kiadják.
    Fióktelepet az EU-tagországok vállalkozásai a lengyel vállalkozásokra érvényes feltételek mellett létesíthetnek. A külföldi vállalkozás lengyelországi fióktelepe keretében kizárólag külföldön végzett tevékenységével azonos gazdasági tevékenységet folytathat, amelynek megkezdéséhez a cégjegyzékbe való felvétel szükséges a fióktelep székhelye szerint illetékes cégbíróságon. Díja 1000 PLN + a közzététel díja 500 PLN (az adatok módosítása esetén a díj 500 PLN).
    A képviseletnek és a fióktelepnek lengyel nyelven külön könyvelést kell vezetnie a lengyel számviteli törvény előírásainak megfelelően.
    A képviselet és a fióktelep bejegyeztetett nevének az anyacég eredeti nevéből kell állnia a cégforma lengyel fordításával együtt, kiegészítve az "Oddzial w Polsce (lengyelországi fióktelep), ill. a "Przedstawicielstwo w Polsce" (lengyelországi képviselet) kifejezéssel.
    Amennyiben az anyacég felszámolásra kerülne, képviseletét a nyilvántartásból való törléssel szüntetik meg. A fióktelep esetében a felszámolás a kft.-re vonatkozó előírások szerint történik.
    A külföldi vállalkozás folyamatosan köteles biztosítani a képviselet, ill. fióktelep működéséhez szükséges anyagi feltételeket, ezen belül az irodabérlet, a bérköltségek stb. fedezetét, bank bekapcsolásával, külföldi valuta beváltásából származó zlotyban.
    Amennyiben az adott tevékenység végzésére a jogszabály engedélyezési feltételeket, ill. szakmai követelményeket ír elő, a külföldi vállalkozásnak biztosítania kell, hogy a tevékenységet a feltételeknek megfelelő személy végezze, ill. a képviselet/fióktelep a megfelelő tevékenységi engedélyekkel rendelkezzen.
    A személyzet kiválasztása és bérezése kizárólag a külföldi cég döntésének függvénye. A lengyel dolgozók vonatkozásában be kell tartani a lengyel munkajogi, társadalombiztosítási és személyi jövedelemadó rendelkezéseket.

    3. Külföldiek ingatlanszerzése

    A külföldiek ingatlanszerzését a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló törvény szabályozza.
    A törvény értelmében külföldinek minősül:
    - a nem lengyel nemzetiségű személy;
    - olyan jogi személy, amelynek a bejegyzett székhelye külföl­dön van;
    - a természetes személyek olyan társulása, amely nem minősül jogi személynek és amelynek bejegyzett székhelye külföldön található, valamint alapítására a külföldi jog rendelkezései alapján került sor;
    - olyan szervezet (jogi személy), amelynek a bejegyzett székhelye a Lengyel Köztársaság területén található, de amelynek irányítását közvetlenül vagy közvetve a fenti személyek valamelyike végzi.
    Főszabály szerint a külföldiek ingatlanszerzéséhez a lengyel Belügyminisztérium engedélyére van szükség. Engedélyköteles az ingatlan vásárlása, valamint az olyan ingatlannal rendelkező gazdasági társaságban való részesedés, amelynek bejegyzett székhelye Lengyelországban van, ha a gazdasági társaság tulajdonosa vagy örökös haszonbérlője valamely ingatlannak.
    A Belügyminisztérium abban az esetben adja meg az ingatlan vagy a társasági részesedés megvásárlásához szükséges engedélyt, amennyiben ez nemzetbiztonsági érdeket nem veszélyeztet, illetve nem jár a közrend vagy a közbiztonság sérelmével, végül, ha a külföldi bizonyítani tudja Lengyelországgal fennálló kapcsolatát. Az ingatlanra vonatkozó tulajdoni, illetve haszonélvezeti jogokat érintő semmilyen jogügylet nem köthető a Belügyminisztérium engedélye nélkül. Amennyiben az engedély kiadásához különleges feltételeket kell teljesíteni, az igénylőnek hitelt érdemlően (pl. hivatalos dokumentumokkal) bizonyítania kell, hogy e feltételeknek eleget tett.
    Az olyan szerződés, amelyet a törvény rendelkezései megsértésével kötnek, semmis.
    Ez a szabályozás 2004. május 1-jén az Európai Gazdasági Térség területén lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes, illetve jogi személyek vonatkozásában hatályát vesztette.
    Az alábbi esetekben azonban, összhangban az új jogszabályi rendelkezésekkel az EGT tagjainak is szükségük van engedélyre:
    - mezőgazdasági termőföld vagy erdőművelési ágba tartozó ingatlan megvásárlásához (ez a rendelkezés hatályos 2016. május 2-ig);
    - ún. második otthon vásárlása (olyan ingatlan, amelyet a külföldi nem szokásos tartózkodási helyeként kíván használni); a szabályozás hatályos 2009. május 1-jéig.
    Vannak különleges esetek, amikor a fenti átmeneti időszak alatt az EGT tagjai számára nem szükséges az engedély megszerzése (pl. meghatározott földrajzi területen lévő termőföld megvásárlása, illetve speciális feltételek esetén második otthon vásárlása).
    Az engedélyeket a Belügyminisztérium állítja ki közigazgatási határozat formájában a külföldi kérelme alapján. A minisztérium engedélykiadási eljárására az államigazgatási eljárásról szóló törvény rendelkezései irányadók.
    A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
    - a kérelmező nevét, személyes adatait, jogi státuszát;
    - az érintett ingatlan adatait;
    - az eladó adatait;
    - az ingatlan megszerzésének célját és jogi formáját.
    A kérelemhez mellékelni kell azokat a dokumentumokat, amelyek a kérelemben foglaltakat igazolják, továbbá az igénylő Lengyelországgal való kapcsolatát igazoló iratokat, végül azokat a dokumentumokat, amelyek azt bizonyítják, hogy az ingatlant a jogszabályban előírtak szerint vásárolják meg. A kérelmet lengyelül kell benyújtani és annak minden idegen nyelvű mellékletét hivatalosan le kell fordíttatni lengyelre.
    A Belügyminisztérium két hónap alatt bírálja el a kérelmet.
    Ingatlan megszerzésére irányuló jogügyleteknél közjegyző közreműködése kötelező.
    A kiállított engedély a kiállítás napjától számított két évig érvényes.
    Az a külföldi, aki ingatlant szándékozik vásárolni, kérhet az engedély későbbi kiadására irányuló előzetes hozzájárulást. Az ilyen hozzájárulás tartalmára és formájára, valamint annak mellékleteire a kérelemre vonatkozó szabályok az irányadók. A hozzájárulás a kiadásától számított egy évig érvényes. Ezen érvényességi időtartam alatt a hivatal nem tagadhatja meg az engedély kiadását, hacsak nem következett be a körülmények olyan változása, amelyek alapján a kérelem kiállításának megtagadása válik szükségessé.
    Az alábbi kivételes esetekben nincs szükség engedélyre:
    - elsődleges lakás megvásárlása;
    - ingatlan vásárlása olyan külföldi által, aki állandó tartózkodási engedélyének kiállításától számított legalább 5 évig élt Lengyelországban;
    - olyan külföldi vevő esetén, akinek a házastársa lengyel állampolgár és aki az állandó tartózkodási engedélyének kiállításától számítva legalább két évig Lengyelországban élt, amennyiben a vásárolandó ingatlan a házastársak közös tulajdona lesz.
    A fent felsorolt kivételek nem vonatkoznak azokra az esetekre, amikor az érintett ingatlan az államhatár közelében helyezkedik el, vagy ha a megvásárolni kívánt mezőgazdasági termőföld területe meghaladja az egy hektárt.

    4. Külföldiek munkavállalása, külföldiekre vonatkozó munkajogi előírások

    Főszabály az, hogy külföldiek Lengyelország területén csak a megfelelő munkavállalási engedély birtokában vállalhatnak munkát. Ez alól a szabály alól azonban számos kivétel van (pl. menekültek vagy olyan személyek, akik letelepedési engedéllyel rendelkeznek).
    A legjelentősebb általános kivételek az alábbiak:
    - az EU valamely tagállamának állampolgára, illetve olyan állam állampolgára, amellyel az EU személyek szabad mozgását tartalmazó egyezményt írt alá;
    - az előbb részletezett állam polgárának családtagja, ha Lengyelországban dolgozik;
    - EU állampolgárok, akik diákként vagy korábbi lengyelországi munkavégzést befejezőként jogosultak Lengyelországban tartózkodni.
    A lengyel munkaügyi miniszter 2001. december 19-én hatályba lépett rendelete kimondja, hogy mely speciális esetekben nincs szükség munkavállalási engedélyre a külföldiek számára. Ez a jogszabály 17 olyan tevékenységet állapít meg, amelyeket mindenféle korlátozás nélkül lehet Lengyelországban végezni. Ilyenek pl. az Európai Uniós segélyprogramok felügyelete, nemzetközi szerződés alapján dolgozó nyelvtanárok, a NATO kötelékébe tartozó katonai és civil személyzet, a külföldi média állandó tudósítói, végül, olyan személyek munkavégzése, akik nemzetközi szerződés alapján saját hazájuk Lengyelországban található kulturális központjainál tevékenykednek.
    Azon személyek, akik nem rendelkeznek határozott időre szóló tartózkodási engedéllyel, a munkavállalási engedély megszerzése előtt kötelesek beszerezni azt.
    A munkavállalási engedély annyi időre érvényes, amennyi időre a külföldi személy munkáltatója erre vonatkozó nyilatkozatában kötelezettséget vállalt, de az engedély érvényességi ideje nem lehet hosszabb egy évnél.
    Szezonális munkavégzés esetén az engedély érvényességének ideje szintén a munkáltató nyilatkozatától függ, azonban semmi esetre sem haladhatja meg az országba történő belépés napjától számított 12 hónapon belül a 6 hónap időtartamot. Az ilyen engedéllyel rendelkezők az évből maximum 6 hónapot dolgozhatnak.
    Fontos kiemelni, hogy az irányadó jogszabályok megszegése a munkavállaló külföldi személy Lengyelországból történő kitoloncolásához vezet.
    Amennyiben a kérelem benyújtásának napján a külföldi megfelelő vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, akkor a munkáltató közvetlenül a munkavállalási engedély kiadása iránt folyamodhat.
    A munkavállalási engedély megszerzésének van egy egyszerűsített eljárási rendje is. A munkavállalók bizonyos kategóriáinál nem kell előzetesen álláshirdetést megjelentetni a helyi munkaügyi hivatalnál, amely hirdetés egyéb esetekben kötelező. Így a helyi munkaerőpiaci viszonyokra és a munkanélküliség mértékére tekintet nélkül adható munkavállalási engedély a nemzetközi szervezeteknél, illetve diplomáciai testületeknél dolgozók, sportedzők, illetve külföldi cégek fióktelepei és ügynökségei lengyelországi vezetője számára.
    Ebben a körben ki kell emelni, hogy politikai megfontolások miatt a lengyel jogi szabályozás nem egységes, egyes EU-tagállamok tekintetében eltérő lehet. Ennek megnyilvánulása például az olyan tagállamok polgáraival szemben fennálló korlátozás, amely tagállamokban egy bizonyos átmeneti időszak alatt a lengyel állampolgárok sem vállalhatnak korlátozásoktól mentesen munkát.
    Ennek megfelelően Németország, Ausztria, Spanyolország, Görögország, Hollandia és Franciaország állampolgárai kizárólag munkavállalási engedély birtokában végezhetnek munkát Lengyelország területén.
    Enyhébb szabályozással találkozunk Dánia, Norvégia és Olaszország vonatkozásában. Az ő munkaügyi politikájuk a lengyel állampolgárokkal szemben kevésbé szigorú, ezért ezen állam polgárainak bizonyos feltételeket nem kell teljesíteniük.
    Az Egyesült Királyság, Írország, Svédország teljesen szabaddá tették a lengyelek munkavállalását, ezért ezen államok polgárai munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak Lengyelországban.
    A személyzet kiválasztása és bérezése kizárólag a külföldi cég döntésének függvénye. A lengyel dolgozók vonatkozásában be kell tartani a lengyel munkajogi, társadalombiztosítási és személyi jövedelemadó előírásokat. A magyar munkavállalók az EU állampolgárokra vonatkozó előírások szerint dolgozhatnak. Lengyelország nem vezetett be külön regisztrációs rendszert az újonnan csatlakozott EU-országok munkavállaló állampolgárai részére (a tartózkodási engedély rendszerén keresztül történik a munkavállalók számának figyelemmel kísérése).
    Ha EU-állampolgárok munkával kapcsolatos tartózkodásának tervezett időtartama három hónapot meghalad, de 12 hónapnál nem hosszabb, akkor a munkavállaló ideiglenes tartózkodási engedélyre jogosult. A 12 hónapot meghaladó tartózkodást feltételező munkavállalás vagy vállalkozói tevékenység esetében 5 évre szóló és további 5 éves időszakokra meghosszabbítható tartózkodási engedély kapható. Az engedély alapján az EU állampolgárok számára rendszeresített tartózkodási kártyát adnak ki.
    Az EU-munkavállalóknak a személyi igazolványon kívül be kell mutatniuk a munkaszerződésüket, a vállalkozóknak pedig igazolniuk kell, hogy a folytatni kívánt tevékenységre vonatkozóan nincs jogszabályi korlátozás.
    A vállalkozói igazolványt a lengyel jogszabályok szerint kell kiváltani.
    A tartózkodási engedély mind a munkavállalóknak, mind a vállalkozóknak, az említett korlátok figyelembevételével, automatikusan jár.

    5. Adózás

    A lengyel adórendszer kilencféle közvetlen adót ismer, amelyek közül a legfontosabbak a társasági adó, a személyi jövedelemadó, a magánjogi ügyleti adó és az ingatlanadó, továbbá három indirekt adóformát, ezek az általános forgalmi adó, a fogyasztási adó és a szerencsejáték adó.

    5.1. Társasági adó

    A társasági adó alanyai a jogi személyek (pl. társaságok, szövetkezetek), a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, kivéve az ún. társulásokat, de nem alanyai a társasági adónak pl. a Nemzeti Bank, a társadalombiztosítási szervezet, a befektetési és nyugdíjalapok. További mentességek kapcsolódnak ún. speciális gazdasági övezetekhez.
    A társasági adó tárgya a nyereség, függetlenül attól, hogy annak mi a forrása. Nyereségnek tekintendő a levonható költségekkel csökkentett bevétel. Kivételt képez ez alól a szabály alól az az eset, ha pl. az adott adótárgy átalányadó alá esik, költséglevonás nélkül, vagy pl. az ingatlanokból származó bevétel, ahol az adó alapja az elérhető bérleti díj.
    A társasági adónak nem tárgyai a mezőgazdasági tevékenységből, illetőleg erdőgazdálkodásból származó bevételek, az ún. az illegális jövedelmek (pl. csalásból származó jövedelem), az államkincstártól, illetve EU vagy NATO-programok keretében kapott támogatások, vagy pl. bizonyos típusú ingatlaneladásból származó bevételek. Ugyancsak nem tartoznak a társasági adó tárgyai közé a kettős adóztatási egyezményekben meghatározott bizonyos bevételek, a szerencsejátékból származó nyereségek, valamint a speciális gazdasági szektorban elért nyereségek.
    A veszteség legfeljebb 5 évre vihető tovább, de évenként nem számolható el több, mint a teljes veszteség 50%-a.
    Az adóév általában a naptári év, bizonyos feltételek teljesítése esetén azonban 12 egymást követő hónap is lehet, a naptári évtől eltérően.
    Bevételnek számít mindaz, amit az adóalany megkapott, illetve üzleti tevékenység esetén az is, amit az adóalany kiszámlázott, függetlenül attól, hogy követeléséhez hozzájutott-e.
    Az adó szempontjából levonható költségnek minősülnek azok a kiadások, amelyek a bevétel elérésének célját szolgálják. Fontos szabály, hogy a kiadások csak az ugyanazon adóévben keletkezett bevétellel állíthatók szembe.
    Az adó mértéke 19%.
    Az adóalany havonta köteles bevallást készíteni az adóév kezdetétől számított időszakra és ugyancsak havonta köteles adóelőleget fizetni. A végleges adóbevallást a tárgyévet követő év harmadik hónapjának végéig kell megtenni és az esetleges adótartozást is ezzel együtt kell rendezni.

    5.2. Általános forgalmi adó

    Általános forgalmi adót kell fizetni áru és szolgáltatás ellenérték fejében történő értékesítése, export, import, EU-n belüli áruvásárlás, illetőleg eladás esetén. Értékesítés alatt értendő minden olyan ügylet, amely a tulajdonosi minőség átruházására irányul. Megjegyzendő, hogy 2004. május 1-jét követően az export és import kifejezések csak a nem EU országok viszonylatában értelmezhetők, az Európai Közösségen belül egyszerűen csak áru- és szolgáltatásértékesítésről van szó.
    Elvben az adó alanya minden olyan természetes és jogi személy, aki/amely üzleti tevékenységet folytat, önállóan, függetlenül e tevékenység céljától. Az adóalanyok legfontosabb kötelezettségei az adóra történő bejelentkezés az adóköteles tevékenység megkezdése előtt, a megfelelő adónyilvántartások vezetése, áfás számlák kibocsátása, az áfa-bevallások elkészítése és az adó megfizetése. Az adókötelezettség az áru, illetőleg a szolgáltatás értékesítésekor esedékes, ami más szóval az áfás számla kibocsátásának időpontját jelenti (legkésőbb az áru, illetve szolgáltatás értékesítésétől számított 7 napon belül).
    Az adó alapja a forgalom, illetve a forgalom alapján számított input és output áfa közötti különbözet.
    Az adó mértéke 0, 3, 7, illetve 22%.

    5.3. Személyi jövedelemadó

    A személyi jövedelemadó alanya az a természetes személy, akinek bármilyen forrásból jövedelme származik, ideértve a polgári jogi társaságból vagy egyéb társulási részvételből származó jövedelmét is. A bevételeknek több csoportja van és amennyiben egy adózó több forrásból is jövedelemre tesz szert, általános szabály szerint ezek összevont adózás alá esnek. Nem tartoznak ide azok a jövedelmek, amelyekre a jogszabály speciális adómértéket ír elő.
    Nem tárgyai a személyi jövedelemadónak pl. a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási tevékenységből származó jövedelmek, az öröklési illetve ajándékozási adó alá eső jövedelmek, a semmis szerződésből származó jövedelmek (pl. tolvajlás, kábítószer-kereskedés).
    Az adó tárgyát képezi minden olyan jövedelem, amelynek forrása Lengyelországban van.
    A törvény ismer számos adómentes jövedelemfajtát is, ilyen pl. a kártérítés, a munkaviszony keretében a munkáltató által a munkavállalónak nyújtott bizonyos juttatások, az üzleti utazásokkal kapcsolatos napidíj, bizonyos vagyontárgyak értékesítése stb.
    Az adó alapját csökkentik a levonható költségek, amelyek a jövedelem megszerzésével függnek össze.
    Az adó mértéke 19, 30, illetve 40%. A számított adó csökkenthető a társadalombiztosítási járulékkal, illetve bizonyos lakásfelújítási költségekkel.
    Speciális, 19%-os lineáris jövedelemadó alá esnek az olyan jövedelmek, amelyek természetes személyek nem mezőgazdasági jellegű üzleti tevékenységéből származnak. E szabálynak az a célja, hogy megszüntesse a diszkriminációt a természetes személyek hátrányára az üzleti tevékenység adóztatásával kapcsolatban.
    A tárgyévben az adófizetők adóelőleget kötelesek fizetni, mégpedig a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig, az adóévet követően legkésőbb a következő év április 30-ig pedig végleges adóbevallást kell benyújtaniuk és az esetleges adókülönbözetet be kell fizetniük.

    5.4. Egyéb adók

    5.4.1. Ingatlanadó

    Az ingatlanadó alanyai magánszemélyek, társaságok, egyéb jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, amennyiben ingatlan tulajdonosai, illetőleg a tulajdonláshoz hasonló birtokosi jogokat gyakorolnak vagy örökös haszonélvezők, ideértve az államkincstárt, illetve az önkormányzatokat is.
    Ingatlanadó alá esnek a földterületek, az épületek és azok részei, az üzleti tevékenységgel összefüggő egyéb építmények.
    Az ingatlanadó azon hónapot követő hó első napján esedékes, amikor az adókötelezettséget megalapító jogi tény (pl. az ingatlan tulajdonának vagy haszonélvezetének a megszerzése) bekövetkezik.
    Az ingatlanadó mértékét a helyi önkormányzat határozza meg, az azonban nem haladhatja meg a vonatkozó törvényben meghatározott mértéket. Így pl. föld esetében az üzleti tevékenységgel kapcsolatos ingatlanadó maximális mértéke 0,66 PLM/m2, lakóépület esetében 0,54 PLM/m2 a hasznos alapterület után számítva. A törvényi maximum függ attól is, hogy az adott helyiséget milyen típusú üzleti, illetőleg nem üzleti célra (pl. egészségügyi szolgáltatások) használják.
    Az adót a magánszemélyek négy egyenlő részletben kötelesek március, május, szeptember, illetve november 15-ig megfizetni. A nem természetes személyek minden hó 15. napjáig kötelesek az adó arányos részét befizetni.

    5.4.2. Magánjogi ügyleti adó

    Ez az adónem általában az áru és vagyoni értékű jogok ellenérték fejében történő megszerzéséhez kötődik. Ez alá az adó esnek az áruk és vagyonértékű jogok átruházására vonatkozó szerződések, a kölcsönszerződések, ajándékozási szerződések, zálogjog-alapítás stb.
    Az adó tárgyát csak a Lengyelországban lévő vagyontárgyak, illetve vagyoni értékű jogok képezik, vagy pedig, amennyiben a vagyontárgyak, illetve vagyoni értékű jogok külföldön vannak, az adót akkor kell megfizetni, ha az eladó székhelye Lengyelországban van és a szerződést Lengyelországban kötötték.
    A magánjogi ügylet felei egyetemlegesen felelnek az adó megfizetéséért.
    Nem tárgyai az adónak a tag által a tőketársaságnak nyújtott tagi hitel, az olyan vállalkozók által nyújtott hitel, akiknek a székhelye, illetve ügyintézési helye nem Lengyelországban van, amennyiben a vállalkozás tárgya hitel-, illetve kölcsönnyújtás stb.
    Az adó mértéke 2% ingó és ingatlan vagyontárgyak, örökös haszonélvezet átruházása, 1% a vagyoni értékű jogok átruházása és szolgalom alapítás, 2% kölcsönszerződések és 0,5% a társaságalapítási szerződések esetén.
    Az adót az adókötelezettséget keletkeztető ügylet létrejöttétől számított 15 napon belül kell általános szabály szerint megfizetni.

    XIII.
    LETTORSZÁG

    1. Általános jellemzés

    1.1. Országadatok

    Terület: 64 589 km2
    Lakosság: 2 681 000 fő
    Államforma: köztársaság
    Pénznem: 1 lats= 100 santimi (LVL)
    GDP növekedés: nincs adat
    Gazdasági szerkezet: ipari-agrár ország. Egy főre jutó GNP: 1930 dollár. Földterület megoszlása művelési áganként: szántó 12%, legelő 14%, erdő 20%, egyéb 54%. Legfontosabb termesztett növények: zab, rozs, árpa, burgonya, rostlen, cukorrépa, dohány. Legfontosabb tenyésztett állatok: baromfi, sertés, szarvasmarha, juh, kecske. Tengeri halászat. Feldolgozóipar: élelmiszeripar (tej- és húsipar), acélgyártás, faipar, papírgyártás, gépgyártás, villamos­gépgyártás, vegyipar (műtrágya-, műanyag-és műszálgyártás, halfeldolgozás).
    (Forrás: Nagy Világatlasz)

    2. Társaságalapítás

    2.1. Általános szabályok, külföldiek társaságalapítása

    A társaságalapítást a 2000 áprilisában elfogadott Kereskedelmi törvény szabályozza.
    Minden kereskedő (vállalkozó) szerepel a cégjegyzékben.
    A cégjegyzéket a Vállalkozások Nyilvántartása kezeli, az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alatt.
    A cégjegyzék a bejegyzett egyéni vállalkozókról, leányvállalatokról és társaságokról tartalmaz információt és dokumentációt.
    A cégjegyzékbe történő bejegyzés írásbeli kérelmen alapul. A határozatot a kérelem benyújtásától számított 3 napon belül meghozzák.
    Ha a kérelem eredményes, a bejegyzés a határozat meghozatala napján történik.
    Az illetéket a bejegyzési kérelem benyújtása előtt kell megfizetni.
    A határozatot közzéteszik a hivatalos közlönyben (Latvijas Vestnesis), és ezzel egyidejűleg megjelenik elektronikus formában is. A közlemény a Vállalkozások Nyilvántartásában is megjelenik, a cégjegyzékbe történt bejegyzése napjától számított 3 napig.
    Minden, a kereskedőre vonatkozó, cégjegyzékben szereplő adat változásának bejegyzése illetékköteles.
    A cégjegyzékben szereplő adatok a hivatalos lapban való megjelenés napjától hatályosak.
    Ez nem vonatkozik a közzétételt követő 15 napon belül létrejött ügyletre, ha harmadik személy bizonyítja, hogy nem tudott, vagy nem tudhatott a változásokról.
    A cégjegyzék nyilvános és bárki által megtekinthető (honlap: www.ur.gov.lv/index.php?t=3&a=114&v=eng)
    A külföldiek által jogi személyben betölthető tisztségre vonatkozóan nincsenek sem tiltó rendelkezések, sem a lettországi tartózkodást illető előírások. Úgyszintén nincs tiltó rendelkezés a társaságalapítással történő kereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozóan, vagy az egyéni vállalkozóként történő regisztrálással kapcsolatban.

    2.2. Vállalkozási formák

    Lettországban 5 vállalkozási forma van: egyéni vállalkozó (individualais komersants), közkereseti társaság (pilnsabiedriba), betéti társaság (komanditsabiedriba), korlátolt felelősségű társaság (sabiedriba ar ierobezotu atbildibu), és részvénytársaság (akciju sabiedriba).
    A társaságok személyegyesítő társaságok vagy tőkeegyesítő társaságok.

    2.2.1. Személyegyesítő társaságok

    A személyegyesítő társaságoknak nincsen jegyzett tőkéjük, és üzleti tevékenységük kizárólag a társasági szerződésben foglaltaktól függ. Két formájuk van: közkereseti társaság és betéti társaság.

    2.2.1.1. Közkereseti társaság

    A közkereseti társaság olyan társaság, amely közös cégnév (kereskedelmi név) alatt végzendő kereskedelmi tevékenység céljából jön létre, és amelyben kettő vagy több személy (tag) köt társasági szerződést azzal, hogy a társaság kötelezettségeiért korlátlan felelősséget vállalnak.
    A kkt.-t alapíthatják természetes személyek, társaságok, így más kkt.-k és bt.-k is.

    2.2.1.2. Betéti társaság

    A betéti társaság közös cégnév (kereskedelmi név) alatt végzendő kereskedelmi tevékenység céljából jön létre úgy, hogy kettő vagy több személy (tag) köt társasági szerződést azzal, hogy legalább az egyik tag felelőssége a nyújtott hozzájárulása erejéig terjed (kültag), a többi tag felelőssége pedig korlátlan (beltag).
    Bt. nem lehet másik bt. tagja.

    2.2.1.3. A személyegyesítő társaságok bejegyzésének általános szabályai

    A kkt. és a bt. bejegyzése kérelem alapján történik. A kkt. és a bt. minden alapítójának alá kell írnia a kérelmet. Az aláírásokat közjegyzővel kell hitelesíttetni. A kérelmet az alapítók helyett bármely más, ügyvéd által ellenjegyzett meghatalmazással rendelkező személy is aláírhatja. A kkt. és a bt. képviselői aláírásának hitelesített példányát is be kell nyújtani (vö. aláírási címpéldány).
    Ha a bt.-t jogi személy képviseli, akkor nincs szükség a jogi személy képviselője aláírási címpéldányának benyújtására.

    2.2.1.4. A bejegyzés és a közzététel díja

    A kkt. és a bt. cégjegyzékbe történő bejegyzésének illetéke 100 LVL (kb. 145 EUR).
    A közzététel díja 24 LVL (kb. 34 EUR).

    2.2.2. Tőkeegyesítő társaságok

    A tőkeegyesítő társaságok a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság. Az rt. a jogi személyek leggyakoribb típusa.

    2.2.2.1. Korlátolt felelősségű társaság

    A kft. olyan társaság, amelynek a tőkéje törzsbetétekre (részvényekre) oszlik, és amely kötelezettségeiért teljes vagyonával felel.
    A tagok száma a kft.-ben nem korlátozott. Kft.-t alapíthatnak természetes és jogi személyek (akár külföldön bejegyzettek is) valamint kkt.-k.
    A kft. törzstőkéje pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásokból állhat. A törzstőke (alaptőke) minimuma 2000 LVL (kb. 2860 EUR).
    A cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően a törzsbetétek 50%-át, de legalább a törzstőke 25%-át be kell fizetni. A törzstőke (alaptőke) fennmaradó részét a bejegyzést követő egy éven belül kell befizetni (szolgáltatni).
    A kft. törzsbetétei ún. nyilvántartott törzsbetétek (részvények), nyilvános kereskedelmük tilos.

    2.2.2.2. Részvénytársaság

    Az rt. olyan társaság, amelynek alaptőkéje részvényekből áll, és bocsáthat ki részvényeket nyilvános kereskedés céljára is.
    A részvényes személyesen nem felel az rt. kötelezettségeiért. Az rt. részvényeseinek száma nem korlátozott.
    Rt.-t alapíthatnak természetes és jogi személyek.
    Az rt. alaptőkéjének minimuma 25 000 LVL (kb. 35 715 EUR). Az alaptőke pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásokból állhat.
    A cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően be kell fizetni a pénzbeli hozzájárulások legalább 50%-át, de a teljes jegyzett tőke legalább 25%-át. Az alaptőke fennmaradó részét a létesítő okirat aláírását követő egy éven belül kell befizetni.
    Az rt. tevékenységi körétől függően vannak speciális szabályok a jegyzett tőke összegére nézve. Például az életbiztosítással foglalkozó rt. jegyzett tőkéjének összege, amelyet az alapítás előtt teljes összegben be kell fizetnie 1 000 000 LVL (kb 1 428 572 EUR), ugyanez a részvények kereskedelmével foglalkozó rt.-nél 100 000 LVL (kb. 142 857 EUR).
    Az rt. - a részvények által biztosított jogosultságoknak megfelelően változó - különböző fajta részvényeket bocsáthat ki nyilvános kereskedelem céljára. A részvény lehet osztalékra, likvidációs hányadra vagy speciális szavazati jogra jogosító részvény. Másrészt a részvények lehetnek névre szóló, bemutatóra szóló és elsőbbségi részvények.

    2.2.2.3. A tőkeegyesítő társaságok irányítására vonatkozó általános szabályok

    A kft. irányítását az igazgató tanács, a felügyelőbizottság és a tagok közgyűlése végzi.
    Az igazgató tanács a kft. operatív szerve. Az igazgató tanács egy vagy több tagból állhat, a tagokat 3 évnél nem hosszabb időre választják, ennél rövidebb időt a létesítő okiratban lehet meghatározni. Az igazgató tanács tagjai vezérigazgatót választanak maguk közül.
    Felügyelőbizottság választása nem kötelező. A felügyelő bizottság ellenőrzi a igazgató tanácsot és képviseli a tagok érdekeit a megbízatásában megjelölt körben. A felügyelőbizottság legalább 3, legfeljebb 20 tagból áll. A felügyelőbizottság tagjait 3 évnél nem hosszabb időre választják.
    A közgyűlés a társaság tagjaiból álló testület. A közgyűlés döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, ha törvény nem ír elő mást. A közgyűlésnek évente legalább egyszer üléseznie kell.
    Az rt. irányítását az igazgató tanács, a felügyelőbizottság és a részvényesek közgyűlése végzi.
    Az igazgató tanács tagjait a felügyelőbizottság választja. Létszáma megegyezik a kft. felügyelőbizottságának létszámával. Amennyiben a részvényeket nyilvános kereskedés céljára bocsátják ki, akkor a igazgató tanács létszáma legalább 3 fő.
    Az rt.-ben felügyelőbizottság választása kötelező. Létszáma legalább 3, legfeljebb 20 fő. A részvények nyilvános kereskedelme esetén a testület létszáma legalább 5 fő.
    A testület tagjait 3 évnél nem hosszabb időre választják. A felügyelőbizottság tagjait a részvényesek közgyűlése választja. Az fb. tagjai kötelesek maguk közül elnököt és legalább egy elnökhelyettest választani.

    2.2.2.4. A tőkeegyesítő társaságok bejegyzésének általános szabályai

    A kft. és az rt. alapítására nagyon hasonló előírások vonatkoznak, ezért érdemes őket együtt tárgyalni, kiemelve az esetleges különbözőségeket.
    A cégjegyzékbe benyújtandó iratok:
    1. az összes alapító által aláírt kérelem
    2. az összes alapító által aláírt alapító okirat, vagy ha egy alapító van, akkor aláírt alapítói határozat a társaság alapításáról
    3. az összes alapító által aláírt alapszabály
    4. pénzintézeti igazolás az alaptőke bankszámlára történt befizetéséről, illetve az alapítók vagy független szakértő értékbecslése a nem pénzbeli hozzájárulásról
    5. az igazgató tanács és a fb.(ha van) tagjainak írásbeli elfogadó nyilatkozata
    6. a könyvvizsgáló írásbeli elfogadó nyilatkozata
    7. az igazgató tanács határozata a székhelyről.
    Az alapítók a kérelem benyújtásával, illetve az alapító okirat aláírásával képviselőt is megbízhatnak. A kérelemhez csatolt aláírásokat közjegyző által kell hitelesíttetni.
    Az igazgató tanács tagjainak aláírási címpéldányát (közjegyző által hitelesített aláírás) szintén csatolni kell a kérelemhez.
    Az rt. bejegyzésének illetéke 250 LVL (kb. 357 EUR), a kft.-é pedig 100 LVL (kb. 143 EUR).
    A közzétételi díj mindkét társaság esetében 24 LVL (kb. 34 EUR)

    2.2.3. Egyéni vállalkozó

    Az egyéni vállalkozó a cégjegyzékbe bejegyzett, gazdasági tevékenységgel foglalkozó természetes személy, aki kötelezettségeiért teljes vagyonával felel.
    Az a gazdasági tevékenységet végző természetes személy, akinek a gazdasági tevékenységéből származó éves forgalma meghaladja a 200 000 LVL-t (kb. 286 000 EUR), vagy az ezen tevékenységből származó éves forgalma meghaladja a 20 000 LVL-t (kb. 29 000 EUR) és egyidejűleg több mint 5 munkavállalót foglalkoztat, köteles magát egyéni vállalkozóként bejegyeztetni a cégjegyzékbe.
    Az egyéni vállalkozó bejegyzése az egyéni vállalkozó által aláírt kérelmem alapul.
    A bejegyzés díja 20 LVL (kb. 29 EUR), a közzététel díja 16 LVL (kb. 23 EUR).

    2.3. Külföldi társaságok fióktelepe és kereskedelmi képviselete

    A fióktelep a társaság szervezetileg független egysége, amely területileg, vagy egyéb módon különül el az anyavállalattól, és amely kereskedelmi tevékenységet fejt ki rendszerint az anyavállalat nevében.
    Fióktelepet a kereskedő (anyavállalat) kérelemmel nyithat, a fióktelepet be kell jegyezni a cégjegyzékbe.
    Külföldi vállalat kereskedelmi képviseleti irodát is nyithat. A kereskedelmi képviseleti iroda nem jogi személy, és nem jogosult kereskedelmi tevékenység kifejtésére. A kereskedelmi képviseletet a Vállalkozások jegyzéke által vezetett képviseleti nyilvántartásba be kell jegyezni.
    A külföldi társaság felel a fióktelep és a kereskedelmi képviselet tevékenységéért és kötelezettségeiért.
    A fióktelep és a kereskedelmi képviselet irányítását az anyavállalat által adott megbízásban foglalt hatáskörrel felruházott ügyvezető végzi.
    Külföldi cégnév akkor használható kereskedelmi tevékenység végzésére, ha lett vagy latin betűkkel írott.
    A bejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:
    1. az anyavállalat külföldi bejegyzését igazoló okmány
    2. a fióktelep alapítási engedélye
    3. az anyavállalat alapszabályának, alapító okiratának, vagy ezekkel egyenértékű okiratának hitelesített másolata
    4. annak a személynek a meghatalmazása, aki a fióktelep bármely tevékenységével összefüggésben az anyavállalatot képviseli
    Minden okiratot hiteles lett fordításban is be kell nyújtani a cégjegyzéknek.
    A bejegyzés díja 20 LVL (kb. 29 EUR) a közzététel díja 16 LVL (kb. 23 EUR).

    3. Külföldiek ingatlanszerzésének jogi feltételei

    3.1. Az ingatlanokra és az ügyleti díjakra vonatkozó általános előírások

    A külföldiek ingatlanszerzésével kapcsolatos speciális szabályokat a termőföldek privatizációjáról szóló, a lakóingatlanokról szóló, és a lett városok földreformjáról szóló törvény, az általános szabályokat a Polgári Törvénykönyv tartalmazza.
    Minden, ingatlanra vonatkozó jogot be kell jegyezni a földhivatalok által vezetett telekkönyvbe. Az ingatlanokkal kapcsolatos ügyletek a telekkönyvi bejegyzéssel válnak hatályossá.
    Az ingatlanügyleteket írásban kell megkötni. A vevőnek kell gondoskodni szerzett jogainak földhivatali bejegyzéséről.
    Az ingatlan átruházás adója az ingatlan ügyleti értékének, vagy kataszteri értékének 2%-a. Az, hogy az adó mértékét az ügyleti érték, vagy a kataszteri érték alapján számolják-e attól függ, hogy melyik a magasabb azzal, hogy az adó nem lehet több 30 000 LVL-nél (kb. 42 858 EUR).
    A telekkönyvi bejegyzés díja 9 LVL (kb. 13 EUR)

    3.2. A külföldiek ingatlanszerzésének általános korlátozása

    A városokban lévő ingatlanok és a mezőgazdasági területeken lévő épületek megszerzése és elzálogosítása tekintetében főszabály szerint nincsenek korlátozások.
    Termőföldek megszerzésére tekintetében vannak megszorítások.
    Közérdekből előírhatók ingatlanszerzési korlátok pl. államhatár közeli ingatlanok, vagy tengerközeli homokdűnék tekintetében.
    Az ingatlanszerzési ügyletek tekintetében más szabályok vonatkoznak az EU állampolgárokra és jogi személyekre, mint a nem EU állampolgárokra és jogi személyekre.

    3.2.1. EU állampolgárokra és jogi személyekre vonatkozó megszorítások

    A csatlakozási szerződésben kikötött átmeneti időszaknak megfelelően EU állampolgárokra és jogi személyekre 2011. május 1-jétől lesznek érvényesek a lett állampolgárokra vonatkozó ingatlanszerzésre irányadó jogi előírások.
    Az átmeneti időszakban az EU állampolgárok, mint önfoglalkoztatók szerezhetnek mezőgazdasági vagy erdő ingatlant állandó tartózkodás céljára, ha az érintett ingatlant legalább 3 éve használják.
    Ha az EU állampolgár nem az előírt célra használja az ingatlant, akkor köteles azt elidegeníteni 2 éven belül.

    3.2.2. Nem EU állampolgárokra és jogi személyekre vonatkozó korlátozások

    Ingatlan korlátozás nélküli megszerzése akkor lehetséges társaságok részére, ha a társaság szerepel a vállalkozások jegyzékében és:
    1. ha társaság jegyzett tőkéjének több mint fele lett állampolgár vagy az állam illetve az önkormányzat tulajdonában van, vagy
    2. a tőke több mint fele külföldi természetes személy vagy jogi személy tulajdonában van és Lettország olyan nemzetközi szerződést kötött az adott állammal, amely lehetővé teszi külföldiek részére az ingatlanszerzést, vagy
    3. a társaság részvénytársaság, amelynek részvényei be vannak vezetve a tőzsdére.
    Ha a társaság jegyzett tőkéje megváltozik és a továbbiakban nem felel meg a fenti feltételek egyikének, akkor meghatalmazást kell adnia az önkormányzatnak a tulajdonosi jogok gyakorlására. Amennyiben az önkormányzat visszautasítja a meghatalmazást, akkor 2 éven belül el kell idegeníteni az ingatlant.
    A külföldiek ingatlanszerzési kérelmét a területileg illetékes önkormányzathoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a jövőbeni használat célját, és a szerződés másolatát.

    3.3. Az ingatlanbérlet általános szabályai

    Külföldiekkel szemben nincsen korlátozás az ingatlanbérlet tekintetében.
    A felek a bérleti szerződés tartalmát a jogszabályok keretei között szabadon határozzák meg. Lakóingatlanra bérleti szerződés kizárólag írásban köthető.
    A lakóingatlan bérlete magában foglalja a telek bérletét is (amelyen a lakóingatlan fekszik), ha a telek közös tulajdonban van.

    4. Külföldiek munkavállalása és egyéni vállalkozása

    4.1. Munkavállalás

    A lett munkaerőpiac 1,59 millió fő, amelynek túlnyomó része a nagyobb városokban koncentrálódik: Rigában, Daugavpilsben és Jelgavában. A munkanélküliségi arány a 2005. januári statisztikai adatok szerint 8,2%, de régiónként jelentős különbségek mutatkoznak.
    Lettországban a munkabérek az EU-s átlag 20-30%-át teszik ki, de régiónként itt is számottevő különbségek figyelhetők meg. Pl. a munkabér Latgale régióban a rigai fizetések 40%-át éri el.

    4.1.1. A munkaviszony jogi vonatkozásai

    A munkavállaló és a munkaadó jogi helyzetét, a felek jogait és kötelezettségeit, valamint a munkaviszony egyéb jellegzetességeit a 2002 júniusától hatályos Munka Törvénykönyve szabályozza.
    A munkaviszonyt alapvetően munkaszerződéssel szabályozzák. Az Mt. rendelkezik a munkaszerződés kötelező és nem kötelező elemeiről. A munkaszerződés határozatlan időre köthető, kivéve a törvény által engedélyezett eseteket, pl.: szezonális munka, vagy olyan munka esetén, ahol a tevékenység természetéből folyóan nem köthető határozatlan időre a munkaszerződés.
    A ledolgozott rendes munkaórák után kifizetett bér nem lehet kevesebb a lett törvényi előírásokban meghatározott minimálbérnél. 2004 januárjától a minimálbér mértéke 80 LVL (kb. 115 EUR). A bérfizetés havi két alkalommal történik, kivéve, ha a munkavállaló és a munkaadó havi kifizetésben állapodnak meg.
    A rendes munkaórák száma a napi 8-at vagy a heti 40-et nem haladhatja meg, 5 munkanapra és 2 pihenőnapra számítva. Túlórát a munkavállaló írásos hozzájárulásával lehet elrendelni. A négy hónapra számolt túlórák száma nem haladhatja meg a 144-et. A munkanapon a munkavállalót megilleti egy 30 percnél nem rövidebb ebédszünet (pihenő).
    Az Mt. rendelkezik a rendes-, pót-, fizetetlen-, szülői és tanszabadságról. Az alapszabadság ideje legalább 4 naptári hét (hozzáadva a nemzeti ünnepeket is), amely 6 munkában töltött hónap után vehető ki. Az éves szabadság pénzbeli megváltása általában tilos. A szabadság ideje alatt a munkavállalót átlagkeresete illeti meg.
    A munkavállalók szakmai, ágazati, területi, vagy más alapon szerveződő szakszervezetek tagjai lehetnek. A szakszervezet vagy a munkavállalók más hivatalos képviselete kollektív szerződést köthet, amely az adott vállalat minden munkavállalójára kihat. A szakszervezetekre vonatkozó általános rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza: a Szakszervezetekről Szóló Törvény. Abban az esetben, ha a munkaszerződés a munkaadó kezdeményezésére szűnik meg, szükséges az illetékes szakszervezet hozzájárulása, kivéve az olyan eseteket, mint a vállalat felszámolása, fegyelmi vétség stb.

    4.1.2. Külföldiek munkaviszonya

    A munkaadók lett állampolgárokat, valamint honossággal, illetve állandó vagy ideiglenes tartózkodási engedéllyel és a Lett Köztársaság által kibocsátott munkavállalási engedéllyel rendelkező külföldieket foglalkoztathatnak.
    Az EU állampolgárok Lettországban munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak. Kivételt képeznek az államigazgatási állások. Lettország nem állapított meg átmeneti időt, 2004. május 1-jétől teljes mértékben megnyitotta munkaerőpiacát az EU tagállamok állampolgárai számára. Az EU állampolgárok a lett állampolgárokra irányadó szabályok szerint jelentkezhetnek a betöltendő álláshelyekre.
    EU állampolgárok tartózkodási engedély nélkül is több mint 3 hónapot tartózkodhatnak Lettországban. Ha az EU tagállam állampolgára a belépéstől számított 6 hónapon belül 90 napnál többet kíván az országban maradni, akkor nyilvántartásba kell venni az Állampolgársági és Bevándorlási Ügyek Hivatalánál.
    Azokban az esetekben, amelyekben az EU állampolgárok számára is kötelező a tartózkodási engedély megszerzése, más külföldiektől eltérően a tartózkodási engedélyt az országon belül is kérhetik egyszerűsített eljárás keretében, nem pedig a külképviseleteknél. Nem kell tartózkodási engedély 1) a szezonális munkásoknak, 2) azoknak a magánszemélyeknek, akik Lettországban dolgoznak, de legalább heti egy alkalommal hazatérnek másik tagállamba, 3) azoknak a magánszemélyeknek, akik évente legfeljebb 6 hónapot töltenek Lettországban azzal a céllal, hogy munkaviszonyt létesítsenek.
    A tartózkodási engedély meghatározott időre szól (ideiglenes tartózkodási engedély), vagy végleges (állandó tartózkodási engedély).

    4.2. Önfoglalkoztatás

    A lett törvényhozás az önfoglalkoztató személyeket az adófizetők egy kategóriájaként határozza meg. Önfoglalkoztató az a személy, aki a jövedelmét
    1. bizonyos szolgáltatást nyújtó magánszemélyként végzi
    2. Lettországban tartózkodó személyként szerzői jogdíjban részesül (szerzői, vagy szomszédos jogi jogdíj), kivéve, ha a jogdíjra örökösként vagy jogutódként jogosult
    3. közjegyző
    4. ügyvéd
    5. könyvvizsgáló
    6. gyakorló orvos, gyógyszerész, állatorvos, optometrikus
    7. egyéb természetes személyek, akik adófizetőként nyilvántartásba vannak véve, és kereskedelmi tevékenységükből származó jövedelmük után adót fizetnek
    8. önálló mezőgazdasági gazdálkodók ("farmerek")
    9. az a Lettországban tartózkodó személy, akinek a munkája után járó bért külföldi állami támogatásból, vagy nemzetközi pénzügyi intézetektől származó kölcsönből fizetik
    10. bírósági végrehajtó
    11. egyéni vállalkozó.

    Az önfoglalkoztató státusz megszerzésének feltétele általában a kereskedelmi tevékenység bejegyzése speciális feladat ellátása, kereskedelmi tevékenység, egyéni vállalkozó megjelöléssel.
    Egy személy egyszerre csak egy megjelöléssel lehet bejegyezve.
    Ahhoz, hogy valaki önálló munkát végző személy legyen, regisztráltatnia kell magát az Állami Pénzügyi Szolgálatnál (State Revenue Service) az illetékes önkormányzat előzetes engedélyével.
    Szolgáltatás nyújtása az olyan kereskedelmi tevékenység, amelyet nem munkabér fejében végeznek. pl. fodrász, eladásra szánt kézműves termékek készítése, órajavítás stb. Az ilyen munka végzéséhez engedély, vagy bejegyzési igazolás kell az illetékes önkormányzattól.
    A kereskedelmi tevékenységet végző személynek a tevékenység megkezdését követő 30 napon belül kell az Állami Pénzügyi Szolgálatnál magát regisztráltatni.
    Kereskedelmi tevékenység bármely rendszeresen, állandó jelleggel, díjazás ellenében végzett tevékenység pl: vállalkozási szerződés alapján végzett tevékenység, ingatlanok kezelése. A kereskedelmi tevékenység képesítéshez kötött, ha azzal, akinek a szolgáltatást nyújtja a tevékenység folytatója nem áll munkaviszonyban. pl: tudósok, irodalmárok, színészek, orvosok, ügyvédek, könyvvizsgálók, közjegyzők, földmérők/vámtisztviselők, magánnyomozók, művészek, zeneszerzők, zenészek, tanácsadók, mérnökök, régészek stb.
    Az egyéni vállalkozó természetes személy, akit kereskedőként bejegyeztek a kereskedelmi nyilvántartásba és kereskedelmi tevékenységet végez. Az egyéni vállalkozó vagyonával felel minden kötelezettségért, amelyet a kereskedelmi tevékenységgel összefüggésben vállal. Az egyéni vállalkozónak regisztrálnia kell magát a cégjegyzékben, ha
    1. éves forgalma meghaladja a 200 000 LVL-t (kb. 285 000 EUR), vagy
    2. a kereskedelmi tevékenység során megvalósul a következő két feltétel:
    - az éves forgalma meghaladja a 20 000 LVL-t (kb. 28 500 EUR), és
    - egyidejűleg több mint 5 munkavállalót foglalkoztat.
    Bárki önként regisztráltathatja magát egyéni vállalkozóként anélkül, hogy fent említett feltételeknek eleget tenne.

    5. Adózás

    5.1. Az adórendszer fő elemei

    Az állami és helyi adókról szóló törvényt 1995 februárjában fogadták el, és ez tartalmazza a lettországi adózásra vonatkozó alapvető előírásokat. A központi adókat az állam veti ki, és azokat egyrészt az állami, másrészt az önkormányzati költségvetésbe kell befizetni. A helyi adókat az önkormányzatok vetik ki, és az önkormányzat költségvetésbe kell őket megfizetni.
    A legfontosabb adók:
    1. társasági adó, beleértve a járulékos adókat
    2. Személyi jövedelemadó
    3. általános forgalmi adó
    4. ingatlan adó
    5. kötelező állami társadalombiztosítás
    6. fogyasztási adó
    Minden üzleti tevékenységet végző természetes és jogi személy köteles bejegyeztetni magát a helyi adóhivatalnál, továbbá az adót rendszeresen bevallani, és megfizetni. Az Állami Pénzügyi Szolgálat a legfőbb szerv, amely adminisztrálja és felügyeli az adóbehajtási rendszert.
    Az adószabályok megszegéséért kiszabható bírság a nem teljesített adó fajtájától függ. Például: az adóalap csökkentésért járó bírság az így meg nem fizetett adó mértékével megegyező, az adóbevallás benyújtásának elmulasztása az emiatt meg nem fizetett adó mértékének kétszeresével megegyező. Az adóhivatal vezetőjének van joga arra, hogy a bírság mértékét 30%-kal csökkentse. Ha a benyújtási késedelem nem több, mint 15 nap, a büntetés nem lehet több mint 50 LVL (kb. 71 euró), ha 15 napnál több, de 30 napnál kevesebb, akkor a büntetés nem lehet több mint 200 LVL (kb. 285 euró), ha pedig 30 napnál többel lépték túl a beadási határidőt, akkor a kiszabható bírság nem több mint 500 LVL (kb. 712 euró).

    5.2. A fő adófajták

    5.2.1. Társasági adó

    A vállalkozások 15%-os társasági adó alanyai.
    A honos társaságok az adót a világszerte elért bevételeik után fizetik. A nem honos társaságok, ha nincs állandó székhelyük Lett­országban, akkor a Lettországban elért bevételeik után adóznak.
    A honos társaságok azok, amelyeket Lettországban már megalapítottak, vagy bejegyeztek, illetve azok, amelyeket meg kell alapítani, vagy be kell jegyeztetni a jogszabálynak megfelelően. Az összes többi társaságot nem honos társaságnak kell tekinteni.
    Az a nem honos társaság, amely egy lettországi állandó székhelyű társaságon keresztül fejt ki tevékenységet, az állandó székhelyű társaság jövedelmei után köteles adót fizetni, ideértve az állandó székhelyű cég által önállóan külföldön elért jövedelmeket is.
    Ha egy nem honos társaság olyan üzleti tevékenységben vesz részt közvetlenül, amelyet Lettországban állandó székhellyel rendelkező cége is végez, akkor a nem honos társaság tevékenységéből származó jövedelembe bele kell számolni azt az adóköteles jövedelmet is, amelyet a Lettországban állandó székhellyel rendelkező cég ért el.
    Főszabály szerint az adóköteles jövedelem meghatározása az éves beszámoló alapján történik. A nyereség vagy veszteség megállapítása számos módosító tényező függvénye.
    A társaság elszámolhatja a közvetlenül az üzleti tevékenységgel kapcsolatos költségeit, pl: az alkalmazottak fizetése, piaci és hirdetési költségek, éves értékcsökkenés stb. Ingatlanra (telekre) nem számolható el értékcsökkenés.

    5.2.2. Általános forgalmi adó

    Az áfa kulcsok: 18%, 5% és 0%.
    Mind a Lettországban, mind a más EU tagállamban honos személyek, akik üzleti tevékenységet folytatnak, és bejegyzett áfa befizetők, Lettországban, illetve más EU tagállamban adóalanynak számítanak.
    Áfa terheli a termékek és szolgáltatások értékesítését és az áruk importját.
    Az áruk esetén az adózási kötelezettség a tulajdonosváltozáshoz kötődik. Szolgáltatás nyújtásának minősül az önfoglalkoztató személyek tevékenysége, kötelezettségek, jogok átruházása (értékesítése), a tevékenységtől való tartózkodás, vagy tevékenység elfogadása, csakúgy mint a dologbérlet. Saját személyes felhasználásnak minősül, ha a vállalkozó a saját áruját vagy szolgáltatását nyújtja magának, családtagjának, munkavállalóinak vagy más személyeknek ingyenesen.
    5%-os áfa terheli a gyógykészítményeket, állatgyógyszereket, gyermek termékeket, könyveket, egyes tömegtájékoztatási termékeket, szállodai díjakat, a vízszolgáltatás és egyes közműszolgáltatások díját, valamint a sportrendezvényekre szóló jegyeket.
    0%-os az áfa pl. a következő esetekben:
    1. javak (áruk) EU-n kívüli exportja
    2. az áruk EU-n kívüli exportjához kapcsolódó szolgáltatások
    3. a nemzetközi szállítmányozással kapcsolatos áruk valamint szolgáltatások
    4. egyes turisztikai szolgáltatások
    5. hirdetéshez és kommunikációhoz kötődő szolgáltatások; jogi, könyvvizsgálói, könyvelői, konzulensi, tanácsadói, szakértői, mérnöki, piackutatói és vezetői (management) szolgáltatások, védjegy (szerzői jogvédő) irodák szolgáltatása; adatkezelés; know-how cseréje, információ szolgáltatása; személyzet biztosítása, kivéve az oktatási és gyakornoki tevékenységet; bérlet, kivéve az ingatlan és jármű bérletet; telekommunikációs szolgáltatások; bróker szolgáltatások.
    A 0%-os áfa kulcs alkalmazása vonatkozik a közösségen belüli szolgáltatásokra, ha a címzett saját állama adóhatóságánál nyilvántartott személy, aki okmányokkal igazolja az áru tényleges megérkezését. A 0%-os kulcs használata szintén megilleti a közvetítőket, akik az EU-n belül végfelhasználóknak (végső fogyasztóknak) értékesítik az árukat.

    5.2.3. Személyi jövedelemadó

    A személyi jövedelemadó általános mértéke 25%.
    A személyi jövedelemadó alanyai a következő magánszemélyek:
    - lett állampolgárok (honos személyek) bárhonnan származó jövedelmük után
    - nem lett állampolgárok (nem honos személyek) a Lettországból származó jövedelmük után.
    A helyi törvényhozással összhangban lett honosságúnak tekintendő az a magánszemély, aki:
    1. állandó lakóhellyel rendelkezik Lettországban, vagy
    2. az adóéven belül kezdődő vagy végződő bármely 12 hónapon belül 183, vagy annál több napot tartózkodik Lettországban,
    3. a lett kormány által külföldön foglalkoztatott lett állampolgár.
    Főszabály szerint azok a személyek, akik nem felelnek meg a fenti feltételeknek, adózási szempontból nem honos személyeknek tekintendők.
    Egyes személyi jövedelmek mentesek a jövedelemadó alól, így pl.
    - személyes tulajdon értékesítésből származó bevétel, ide nem értve a 12 hónapnál kevesebb ideig birtokolt ingatlan eladását,
    - EU tagállamban honos, vagy bejegyzett nem honos cégtől kapott osztalék,
    - lettországi banki betétekből származó jövedelem,
    - biztosítási összeg - kivéve az élet, egészség és balesetbiztosítás alapján kifizetett kártérítést, ha a biztosítási díjat a munkáltató fizette,
    - vállalkozó által magánszemélynek (végső fogyasztónak) fizetett szavatossági kártérítés,
    - üzleti utak egyes költségei.
    A részvények értékesítése 2002 óta nem személyi jövedelemadó köteles.
    A nem honos személyek kötelesek személyi jövedelemadót fizetni az ingatlan értékesítése, valamint a honos társaságtól kapott osztalék után.
    A külföldön megfizetett jövedelemadó beszámítható a Lettországban megfizetendő adóba, a külföldön elért adóköteles jövedelem 25%-ánál nem nagyobb mértékben. A külföldön megfizetett adó beszámításához szükség van a külföldi adóhatóság igazolására, amelyet a lett adóhatósághoz kell benyújtani. Engedményeket és levonásokat nem honos személyek nem érvényesíthetnek.

    5.2.4. Egyéb adók

    5.2.4.1. Ingatlanadó

    Az ingatlanadó mértéke 2006 végéig 1,5%, amelyet az ingatlan kataszteri értéke alapján állapítanak meg.
    Azok a magánszemélyek, jogi személyek és nem honos személyek alanyai az adónak, akik Lettországban ingatlan (ideértve a telkeket is) tulajdonosok, vagy valamilyen ingatlanra vonatkozó joggal rendelkeznek.

    5.2.4.2. Kötelező állami társadalombiztosítás

    A havi bruttó bér után 33,09%-os tb járulékot kell fizetni, amelyből 9% a munkavállalót terheli. Az önfoglalkoztatók járuléka 30,27%. A nem honos foglalkoztatónál dolgozó honos személy 33% tb járulékot köteles fizetni.
    A tb járulék alapját az adóköteles jövedelem képezi.

    6. Állami támogatások, kedvezmények

    6.1. Adókedvezmények

    Az országban négy speciális gazdasági övezet van, amelyből három Ventspils, Riga és Liepaja szabadkikötőjében található, a negyedik pedig Lettország keleti részén, Rezekne város környékén, közel az orosz és fehérorosz határhoz. Az alap kedvezmény-csomag, amely az övezetekben alapított társaságok részére hozzáférhető, a következőket tartalmazza:
    1. az ingatlanadó 80 vagy 100%-ának visszatérítése
    2. az övezeten belül elért jövedelem után fizetendő társasági adó 80%-ának visszatérítése
    3. az osztalékadó, a működési költségek és a licencdíjak 80%-ának visszatérítése
    4. 0%-os áfa a legtöbb áru és szolgáltatás után, amelyet a szabadövezetekben értékesítettek, ideértve a raktározást is
    5. áfa, fogyasztási adó, és vámterhek alóli mentesülés a speciális övezeten keresztül bonyolított import és export esetén
    6. azok a külföldön élő személyek, akik tb-t fizetnek saját országukban, egy meghatározott összegben is megfizethetik a tb járulékukat, ez jelenleg évente a minimálbér 15 havi összege.
    Adómentesség kizárólag engedély alapján jár. Az engedélyt a Speciális Gazdasági Övezetek és Szabadkikötők Hivatala adja ki. Azok a társaságok kaphatnak engedélyt, amelyeknek a székhelye speciális gazdasági övezetben, vagy szabadkikötőben van és vállalkozási tevékenységet csak az övezeten, illetve a kikötőn belül végeznek. Az adó-visszatérítés mértéke nem haladhatja meg a befektetett összeg 50%-át.

    6.2. Állami támogatások

    2004 és 2006 között a következő tevékenységek részesülhetnek támogatásban:
    1. az üzlethez kapcsolódó infrastruktúra modernizálása
    2. tanácsadási tevékenység, valamint nemzetközi kiállításokon és vásárokon való részvétel
    3. kiküldetések
    4. új termékek és technológiák kifejlesztése
    5. a kis és középvállalkozások befektetési (kockázati) tőkéjének kiegészítése
    6. munkavállalók képzése, át- és továbbképzése
    7. vállalkozási vagy önfoglalkoztató tevékenység beindításának támogatása
    8. a különleges támogatásban részesülő régiók vállalkozásainak fejlesztése.
    A speciális gazdasági övezetben bejegyzett társaságok kölcsönök utáni kamatfizetési támogatásban részesülhetnek, amennyiben a kölcsönt árubeszerzésre, termelésre, felújításra, induló beruházásra használták fel, amelyek alapján gyors fejlődés várható magas hozzáadott-értékű ágazatokban, vagy amelyeket innovatív vállalkozások állóeszközeinek fejlesztésére fordítanak.
    Azok a munkáltatók, akik olyan új munkavállalót alkalmaznak, aki korábban munkanélküli volt, vagy a társadalom perifériájára szorult réteghez tartozik, támogatást kaphatnak az Állami Foglalkoztatási Ügynökségtől.
    Az állami támogatási programot az EU strukturális alapjaiból is finanszírozzák. A támogatások igényléséhez a vállalkozásoknak elő kell készíteni és be kell nyújtani a projekt tervezetét a közzétett feltételeknek megfelelően.

    6.3. Adó-visszatérítések

    2001 januárjától az a befektető, aki 3 éven belül több mint 10 millió LVL-t fektet be (kb. 14,3 millió euró), társasági adókedvezményben részesül, a befektetett összeg 40%-áig. A kedvezmény megadásához a kormánynak támogatnia kell a befektetési tervet.
    A kedvezményes időszak abban az évben kezdődik, amelyben a befektetési projekt befejeződik. Ha a kivetett társasági adó kevesebb lenne, mint a visszatérítendő adó, akkor a fel nem használt összeg 10 évig tovább vihető. Az ilyen kedvezményben részesülő társaságok 25%-os társasági adót fizetnek.
    A helyi önkormányzatok legfeljebb 90%-os ingatlanadó kedvezményt nyújthatnak azon befektetési projektekhez, amelyek megfelelnek a helyi/térségi fejlesztési tervnek és az övezeti előírásoknak.

    Forrás: Klauberg, Krauklis & Partners
    LV-1011 Riga, Blaumana iela 38/40
    Tel.: + 371-777-0504, Fax: + 371-777-0527

    XIV.
    LITVÁNIA

    1. Általános jellemzés

    1.1. Országadatok

    Terület: 65 000 km2
    Lakosság: 3,5 millió fő
    Államforma: köztársaság
    Pénznem: Litas (LTL)
    GDP-növekedés: 6,7%
    Gazdasági szerkezet: Litvánia agrár-ipari ország. Egy főre jutó GNP: 1310 dollár. Földterületének nagy része mars- és tóvidék. Sok a rét, a terület 19%-át erdő borítja. Legfontosabb termesztett növények: rozs, zab, burgonya, rostlen, cukorrépa, zöldtakarmány. Legfontosabb tenyésztett állatok: sertés, szarvasmarha, juh, baromfi. Feldolgozóipar: élelmiszeripar (hús- és tejipar), gépgyártás, elektrotechnika, bútorgyártás, papírgyártás, vegyipar (műanyag-, kénsav- és műtrágyagyártás), építőanyag-ipar, textilipar, bőripar.
    (Forrás: Nagy Világatlasz)

    2. Cégalapítás

    2.1. Alapelvek és külföldiek általi alapítás

    A gazdasági társaságokra irányadó jogi szabályozást Litvániában nem egy jogszabály, hanem számos EU-konform szabály tartalmazza.

    2.1.1. A kereskedelmi nyilvántartás, a közjegyző, és az engedélyköteles tevékenységi körök

    A kereskedelmi nyilvántartás egy 2004-ben bevezetett új rendszer eredményeként jött létre és az Igazságügyi Minisztérium ellenőrzése alá tartozik. A nyilvántartás minden nem természetes személyt tartalmaz (korlátolt felelősségű társaságokat, állami és magánvállalatokat, valamint külföldi vállalatok leányvállalatait és kereskedelmi képviseleteit).
    Az alapítás díja, az adott társasági formától függően, 17-35 EUR (60-120 LTL).
    A társaság bejegyzése a kereskedelmi nyilvántartásba a megfelelő bejegyzési kérelem és a közjegyző által ellenjegyzett alapítási dokumentáció beérkezésétől számított 5 munkanapon belül megtörténik.
    A társaság alapításához és bejegyzéséhez kötelező a megfelelő dokumentumok közjegyző általi ellenjegyzése. A közjegyzői eljárás díját az Igazságügyi Minisztérium az alapítandó társaság formájához igazodva szabályozza.
    Egy korlátolt felelősségű társaság, amely a legnépszerűbb társasági forma, alapítási dokumentációja közjegyzői ellenjegyzésének díja hozzávetőleg 100 EUR (350 LTL).
    Azok az üzleti tevékenységek, amelyek kockázatot jelenthetnek az emberi életre és egészségre, a természeti környezetre vagy más közérdekre, engedélykötelesek. A kormány meghatározta e tevékenységek listáját, illetve az egyes tevékenységek azon feltéte­leit, amelyek teljesítése esetén kiadható a megkezdésükhöz, illetve folytatásukhoz szükséges hatósági engedély. A tevékenység megkezdéséhez szükséges hatósági engedély megszerzése iránt a cég bejegyzésére irányuló kérelem és az alapítási dokumentumok benyújtása előtt kell intézkedni.
    Az engedély kiállításáért eljárási díjat kell fizetni, amelynek összege a konkrét tevékenységtől és a kiadandó engedély jellegétől függ.

    2.1.2. Külföldiek cégalapítása

    A szabad cégalapítás elvének megfelelően a külföldiek cégalapításának semmilyen jogi akadálya nincs, azonban szükség van ideiglenes tartózkodási engedélyre (lásd részletesen a 4.1.2. pontot).
    Minden jogi személy számára kötelező, hogy bejegyzett irodával rendelkezzen Litvánia területén.
    Az alapítási dokumentáció két nyelven is készülhet, amelyek közül az egyiknek a litvánnak kell lennie.

    2.2. Társasági formák

    Litvániában öt gazdasági társasági forma létezik, továbbá ismert két európai társasági forma.
    A társasági formák az alábbiak: egyéni vállalkozó (Individualioji imoné, röv.: II), közkereseti társaság (Tikroji ukiné bendrija, röv.: TUB), betéti társaság (Komanditiné ukiné bendrija, röv.: KUB), zártkörűen működő részvénytársaság (Uzdaroji akcine bendrové, röv.: UAB), és nyilvánosan működő részvénytársaság (Akcine bendrové, röv.: AB).
    Ezeken felül a litván jog ismeri még a befektetési társaság, az állami vállalat, az önkormányzatok vállalata, a mezőgazdasági társaság és az egyesülés fogalmát is.
    Felelősségük alapján ezek a társaságok két nagy csoportra oszthatók, egyrészt amelyek felelőssége korlátozott (a társaság tagjai nem felelősek a társaság tartozásaiért), másrészt, amelyeké korlátlan (a társaság tagjai felelősek a társaság tartozásaiért).

    2.2.1. Korlátolt felelősség mellett működő társaságok

    A gazdasági társasági formák közül a zártkörűen működő részvénytársaság és a nyilvánosan működő részvénytársaság a legnépszerűbbek. Azok számára, akik társaság alapítását tervezik, azért vonzó e két forma, mivel ezek védelmet nyújtanak személyes vagyonuk számára.
    A társaság tagjai a társaság tartozásaiért és más kötelezettségeiért csak a társaság alaptőkéjének erejéig felelnek, kivéve, ha a társaság a kötelezettségeit a tagok csalárd (tisztességtelen) magatartása miatt nem tudja teljesíteni.
    A zártkörűen működő részvénytársaságra és a nyilvánosan működő részvénytársaságra vonatkozó szabályozás, a számos hasonlóság okán ugyanabban a törvényben kapott helyet. A zártkörűen működő részvénytársaság részvényeinek az értéktőzsdén történő adásvétele kizárt, míg a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényei szabadon forgalmazhatók.
    Korlátolt felelősség mellett működő társaságot mind természetes, mind jogi személy alapíthat (akár belföldi, akár külföldi).
    Minden esetben legalább egy alapítóra van szükség, aki a társaság megalakulását követően a társaság részvényesévé válik.

    2.2.1.1. Zártkörűen működő részvénytársaság

    A zártkörűen működő részvénytársaságnak legalább egy és legfeljebb kétszázötven alapítója/részvényese lehet. Az alaptőke legkisebb összege legalább 2900 EUR (10 000 LTL), amelyet teljes egészében készpénzben kell a társaság rendelkezésére bocsátani. Az ezen összegen felüli hozzájárulásokat nem pénzbeli apportként is lehet szolgáltatni, azonban a nem pénzbeli hozzájárulások értékét egy hivatásos értékbecslőnek pénzben is meg kell állapítania.
    A társaság részvényei nem lehetnek nyilvános adásvétel tárgyai.

    2.2.1.2. Nyilvánosan működő részvénytársaság

    A nyilvánosan működő részvénytársaságnak egytől végtelen számú alapítója/részvényese lehet. Az alaptőke legkisebb összege 43 443 EUR (150 000 LTL), amelyet a zártkörűen működő részvénytársasághoz hasonlóan itt is teljes egészében készpénzben kell a társaság rendelkezésétre bocsátani. Az ezen összegen felüli hozzájárulásokat nem pénzbeli apportként is lehet szolgáltatni, azonban a nem pénzbeli hozzájárulások értékét egy hivatásos értékbecslőnek pénzben is meg kell állapítania. A társaságnál könyvvizsgáló választása kötelező.

    2.2.1.3. Korlátolt felelősség mellett működő társaságok alapítása

    A zártkörűen működő részvénytársaság alapítása körülbelül egy hónapig tart, ami viszonylag rövid időnek mondható.
    Az alapításhoz az alábbi dokumentumokra van szükség:
    - közjegyző által ellenjegyzett bejegyzési kérelem;
    - határozat az alapításról;
    - alapító okirat;
    - a társaság székhelyéül szolgáló ingatlan tulajdonosának írásos nyilatkozata, arról, hogy a hozzájárul az ingatlan fenti célra történő használatához;
    - az alapító közgyűlésről készült jegyzőkönyv;
    - dokumentumok, amelyek bizonyítják, hogy az alapítók legalább a kötelezően előírt alaptőkét a társaság rendelkezésére bocsátották;
    - az állam számára megfizetendő eljárási díj befizetését igazoló bizonylat;
    - egyéb okmányok, a konkrét társasági forma függvényében.
    A nyilvánosan működő részvénytársaság alapításához a fent felsoroltakon kívül további iratok is szükségesek (pl.: egy könyvvizsgáló által jóváhagyott és a jogszabályok által megkövetelt jelentés az alapításról).

    2.2.1.4. A korlátolt felelősség mellett működő társaságok irányítása

    A korlátolt felelősség mellett működő társaságok irányítását két kötelező és két választható testület, illetve tisztségviselő végzi. A két kötelező szerv a közgyűlés és az ügyvezető. A társaság dönthet, hogy egy vagy két szabadon választható testületet is létrehoz, ezek a felügyelőbizottság és az igazgatótanács.
    A tisztségekre külföldiek is választhatók. Ha a külföldi tisztségviselő egy féléven belül 3 hónapnál több időt kíván eltölteni Litvániában, ideiglenes tartózkodási engedélyre van szüksége. A társaság ügyvezetője a társaság alkalmazottja, ezért vele munkaszerződést kell kötni. Minden nyilvánosan működő részvénytársaságnál kötelező a könyvvizsgáló választása, míg a zártkörűen működő részvénytársaságok vonatkozásában ez a kötelezettség csak abban az esetben áll fenn, ha éves bevételük meghaladja a 10 millió LTL-t., illetve ha egy pénzügyi éven belül az alkalmazottak átlagos létszáma meghaladja az 50 főt vagy ha a társaság vagyona meghaladja a 5 millió LTL-t.
    A társaság közgyűlésének tagja a társaság minden részvényese. A közgyűlés szótöbbséggel hozhat határozatot, amennyiben a közgyűlésen legalább több mint a leadható szavazatok fele képviselve van. Bizonyos határozatok meghozatalához minősített többség szükséges (pl. az alapító okirat vagy mellékleteinek módosítása, a társaság alaptőkéjének emelése vagy csökkentése). Amennyiben a társaságnak csak egy részvényese van, ő gyakorolja a közgyűlés jogait.
    A felügyelőbizottság legalább 3 és legfeljebb 15 tagból állhat, akiket a közgyűlés legfeljebb 4 éves időtartamra választ. A felügyelőbizottság feladatkörébe tartozik a társaság ügyvezetésének ellenőrzése, ezért a felügyelőbizottság tagjai nem lehetnek a társaság ügyvezetői is egyszemélyben.
    Amennyiben a társaságnál igazgatótanács alakítása mellett döntenek, úgy annak feladatkörébe tartozik a társaság operatív irányításának ellenőrzése és elemzése, valamint az ügyvezető megválasztása és esetleges egyéb feladatok ellátása, amennyiben az alapító okirat így rendelkezik.
    A társaság ügyvezetője természetes személy, aki a társaság üzleti tevékenységét és általános ügyvitelét irányítja. Ő képviseli a társaságot harmadik személyekkel szemben és ő köt szerződéseket a társaság képviseletében. Amennyiben a társaságnál igazgatótanács vagy felügyelőbizottság működik, úgy ezek gondoskodnak az ügyvezető megválasztásáról, amennyiben ilyen testületek nincsenek, a társaság közgyűlése választja az ügyvezetőt. A társaság ügyvezetője egyúttal az igazgatótanács tagja is lehet. A társaság ügyvezetőjére vonatkozó személyi adatokat a kereskedelmi nyilvántartásba be kell jelenteni, valamint a nyilvántartás rendelkezésére kell bocsátani az ügyvezető hiteles cégaláírási nyilatkozatának másolatát is. A társaság alapító okirata rendelkezhet úgy is, hogy a társaságot több, erre feljogosított személy együttesen képviseli. Ebben az esetben a társaság képviseletében aláírt dokumentumokat minden képviseletre jogosult személynek alá kell írnia.
    A társaságnál működhet cégvezető is. A cégvezető megválasztásának joga a társaság valamely irányító szervezetét illeti meg. A társaság képviseletére jogosult személyek és a cégvezető adatait is be kell jegyezni a kereskedelmi nyilvántartásba és hiteles aláírási címpéldányukat is be kell nyújtani.

    2.2.2. Korlátlan felelősségű társaságok

    A korlátlan felelősségű társaságok tagjai a társaság tartozásaiért a társaság vagyonán felül saját vagyonukkal is felelnek. Ez azt jelenti, hogy az ilyen társaságok tagjai a társaságok számára teljesített vagyoni hozzájárulásuk mértékére tekintet nélkül felelősek a társaság minden kötelezettségéért. A korlátlan felelősségű gazdasági társaságok egyéni vállalkozási, közkereseti társasági vagy betéti társasági formában alakulhatnak.

    2.2.2.1. Egyéni vállalkozás

    Az egyéni vállalkozás olyan jogi személy, amely egyetlen személy tulajdonában áll. Az egyéni vállalkozás bejegyzéséért fizetendő eljárási díj hozzávetőleg 17,4 EUR (60 LTL). Az adott egyéni vállalkozásra vonatkozó szabályozást a társaság saját alapító dokumentációja tartalmazza, amelynek összhangban kell lennie az egyéni vállalkozásról szóló törvény rendelkezéseivel.
    Az egyéni vállalkozás tulajdonosa olyan természetes személy lehet, aki nem tulajdonosa más egyéni vállalkozásnak. Az egyéni vállalkozás tulajdonosa a következő kérdésekben hozhat határozatot: a társaságra vonatkozó szabályozás módosítása, ügyvezető igazgató választása, az ügyvezető igazgató munkaszerződésével kapcsolatos döntések, az éves pénzügyi beszámoló elfogadása, leányvállalatok és képviseleti irodák alapítása, az egyéni vállalkozás átszervezése vagy megszüntetése.
    Az egyéni vállalkozás tulajdonosát a következő jogok illetik meg: az egyéni vállalkozás által megtermelt jövedelem felhasználása, a társaság bankszámláján lévő pénz saját szükségleteire való szabad felhasználása, illetve egyéb, a törvényben szabályozott jogosultságok.
    Az egyéni vállalkozásnak egyetlen vezető tisztségviselője, illetve irányító szerve van, az ügyvezető igazgató. Az esetek zömében a társaság tulajdonosának és az ügyvezető igazgatónak a személye megegyezik, ellenkező esetben az ügyvezető igazgató kinevezéséről a társaság szabályzatában rendelkezni kell.
    Az egyéni vállalkozás könyvelését akár a társaság tulajdonosa, akár egy erre a célra külön kinevezett könyvelő is végezheti.

    2.2.2.2. Közkereseti társaság

    A közkereseti társaság tagjai a társaság kötelezettségeiért saját vagyonukkal egyetemlegesen felelnek. A közkereseti társaságban legalább 2 és legfeljebb 20 tag működik együtt azonos üzleti név alatt. A közkereseti társaság alapítói egyaránt lehetnek természetes és jogi személyek. A társaság bejegyzésének eljárási díja hozzávetőlegesen 29 EUR (100 LTL). A közkereseti társaság tagjai nem lehetnek olyan személyek, akik már tagjai valamilyen más közkereseti társaságnak, vagy saját egyéni vállalkozással rendelkeznek, továbbá nem lehetnek tagjai állami vagy önkormányzati vállalatok, költségvetési szervek, közkereseti társaságok vagy egyéni vállalkozások.
    A társaság részére a tagok által teljesített vagyoni hozzájárulások két csoportra oszthatók: egyrészt pénzbeli, másrészt nem pénzbeli hozzájárulásokra. A nem pénzbeli hozzájárulások pénzben kifejezett értékét a társaság tagjai közösen határozzák meg. A társaság tagjai által a társaságnak teljesített vagyoni hozzájárulások a társaság tulajdonát képezik.
    A társaság tagjai közös megegyezéssel határozatokat hozhatnak, illetve bármely társasági tag képviselheti a társaságot.
    A pénzügyi év lezárását követően a társaság tagjai közös megegyezés alapján használják fel a realizált profitot, egyébként a társaság tagjai az elért profitból vagyoni hozzájárulásaik arányában részesülnek.

    2.2.2.3. Betéti társaság

    A betéti társaságnak és az előbb bemutatott közkereseti társaságnak számos közös vonása van, és a nagyfokú hasonlóság okán hasonló szabályozás vonatkozik mind a két társasági formára.
    A betéti társaság tagjai két csoportra oszthatjuk: beltagokra és kültagokra. A betéti társaságnak legalább két beltagja és legalább 1 kültagja kell hogy legyen, de a tagok száma nem haladhatja meg a 20 főt. A betéti társaság bejegyzéséért fizetendő eljárási díj kb. 29 EUR (100 LTL).
    A társaság kültagja és a társaság között önálló szerződéses viszony van. A szerződést írásba kell foglalni. Rendelkezni kell benne a kültag által teljesítendő vagyoni hozzájárulás mértékéről, a nem pénzbeli hozzájárulás készpénzben történő értékének meghatározásáról, a kültag felelősségének mértékéről, valamint a kültagot megillető osztalék mértékéről, végül a szerződés időtartamáról, amennyiben az határozott időre szól.
    Ha a társaság saját vagyona nem fedezi a társaság tartozásait, azokért a beltagok saját vagyonukkal egyetemlegesen felelnek, míg a kültagok felelősségének mértéke az általuk teljesített vagyoni hozzájárulás mértékéhez igazodik. A társaság kültagjait az alábbi jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik: részesülés a társaság által realizált jövedelemből, a társaság és a kültag közötti szerződéses viszony megszűntét követően a kültag által teljesített vagyoni hozzájárulás visszakövetelése, a kültagot megillető jogosultságok átruházása egy általa meghatározott személyre, valamint jogosultak a kültagok megismerni a társaság valamennyi dokumentumát.

    2.2.3. Az európai gazdasági érdekcsoport és az európai társaság

    Az elmúlt két évben Litvániában két új társasági formát is bevezettek, ezek az európai gazdasági érdekcsoport, valamint az európai társaság.
    Az európai gazdasági érdekcsoportra vonatkozó szabályozást az Európa Tanács 2137/85. számú rendelete tartalmazza, amely egy végrehajtási rendelet útján a litván nemzeti jog része lett. Eszerint az Európa Tanács rendeletét a Litvániában székhellyel rendelkező érdekcsoportok vonatkozásában kell alkalmazni. Az érdekcsoport jogi személy, amely a kereskedelmi nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. A társaság könyvviteli rendjére a litván jog az irányadó.
    Az európai társaságra vonatkozó szabályozást az Európa Tanács 2157/2001. számú rendelete tartalmazza, amely egy végrehajtási rendelet útján szintén a litván belső jog része lett. Azokra az európai társaságokra, amelyeknek székhelye Litvániában található, hasonló jogi szabályozás érvényes, mint a Litvániában nyilvánosan működő részvénytársaságokra. A társaságot a litván kereskedelmi nyilvántartásba be kell jegyezni.

    2.2.4. Külföldi vállalatok fióktelepei és kereskedelmi képviseletei

    A külföldi vállalat fióktelepe nem önálló jogi személy. A fióktelep kereskedelmi tevékenységet csak az anyavállalat engedélyével végezhet. Ebből adódóan felelőssége nem függetleníthető az anyavállalat felelősségétől. A fióktelep az anyavállalat fióktelepekre vonatkozó szabályainak és rendelkezéseinek keretei közt működik. A fióktelep vezetője az igazgató vagy ügyvezető. A külföldi vállalat fióktelepét be kell jegyezni a kereskedelmi nyilvántartásba. A bejegyzési eljárás díja kb. 29 EUR (100 LTL). További költségek a megfelelő okmányok közjegyző által történő ellenjegyzésének költsége, valamint az esetleges fordítási költségek.
    A fióktelep bejegyzéséhez az anyavállalatnak a következő okmányokat kell benyújtania:
    - az anyavállalat bejegyzéséről szóló dokumentum hiteles másolata vagy az anyavállalat cégkivonata
    - az anyavállalat alapítási okmányainak hiteles másolata
    - az anyavállalat éves pénzügyi beszámolója
    - működési engedély, amennyiben a fióktelep által végzendő tevékenység engedélyköteles.
    Külföldi vállalat kereskedelmi képviselete a fiókteleppel ellentétben csak a Polgári Törvénykönyvben meghatározott, korlátozott tevékenységeket végezheti. Ilyen tevékenység lehet a külföldi vállalat képviselete, érdekeinek védelme, szerződések kötése a külföldi vállalat nevében és képviseletében eljárva. A külföldi cég kereskedelmi képviseletét a képviselet igazgatója, ügyvezetője irányítja. Külföldi vállalatok kereskedelmi képviseletet elsősorban a vállalat megismertetésére alapítanak, illetve az alapítás célja lehet még piackutatás vagy egyéb üzleti fejlesztő tevékenység.
    A kereskedelmi képviselet a fióktelephez hasonlóan nem önálló jogi személy, az általa vállalt kötelezettségért az alapító külföldi vállalat felelős. A kereskedelmi képviselet alapításához kevesebb irat szükséges, mint a fióktelep alapításához. A kereskedelmi képviseletet nyilvántartásba kell venni, amiért hozzávetőlegesen 29 EUR (100 LTL) eljárási díjat kell fizetni, de itt is felmerülhetnek az előbb már részletezett többletköltségek.
    A külföldi vállalatok fióktelepei és kereskedelmi képviseletei kötelesek benyújtani az anyavállalat éves pénzügyi beszámolóját a kereskedelmi nyilvántartásnak. A pénzügyi beszámolót az anyavállalatra irányadó jogszabálynak megfelelően kell elkészíteni.
    A litván jogszabályok szerint a külföldi vállalat fióktelepét, illetve kereskedelmi képviseletét vezető személynek nem kell litván állampolgárnak lennie, azonban a Polgári Törvénykönyv úgy rendelkezik, hogy a fióktelep vagy kereskedelmi képviselet nevében eljáró személyek közül legalább egynek állandó lakhellyel kell rendelkeznie Litvániában.

    3. Külföldiek ingatlanszerzése

    Az erőteljes szovjet befolyás hatására Litvániában kisajátították a termőföldet, illetve a termőföld magántulajdonát. 1991-ben megkezdődött a privatizáció és az ingatlanok visszaadása. A reform bizonyos tekintetben még ma is tart.
    Az ezeket az eljárásokat szabályozó joganyagot számos alkalommal módosították. A módosítások érintették a külföldiek ingatlanszerzésére vonatkozó rendelkezéseket is.

    3.1. Az ingatlanszerzés alapelvei és az eljárási díjak

    Litvániában az ingatlanokat az azokra vonatkozó valamennyi jogosultságot, illetve az azokat terhelő minden kötelezettséget be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. Minden olyan jogügylet, amely kapcsolatban áll termőfölddel vagy más ingatlannal (pl. ezek zálogjoggal történő megterhelése) szintén bejegyzendő az ingatlan-nyilvántartásba. A bejegyzett adatokat az ellenkező bizonyításáig valósnak kell tekinteni.
    A Polgári Törvénykönyv előírásai szerint minden ingatlant érintő jogügyletet írásba kell foglalni és közjegyzővel kell hitelesíttetni. Ezeket a szerződéseket litván nyelven kell megszövegezni, de megengedett a kétnyelvű szövegezés is, ha az egyik a litván. Főszabály szerint a tulajdonjog az ingatlan átruházásával száll át. Amennyiben az adásvételi szerződés nem tartalmaz rendelkezést az átruházás elfogadása vonatkozásában, úgy külön elfogadó nyilatkozatot kell készíteni. Az aláírt elfogadó nyilatkozatot fel kell tüntetni az ingatlan-nyilvántartásban, ahhoz, hogy az harmadik személyekkel szemben hatályos legyen.
    Az ingatlan-átruházás díja attól függ, hogy az eljárás során a felek milyen szolgáltatásokat vettek igénybe. Ilyen költségtényező lehet a hivatásos értékbecslő felkérése az ingatlan értékének meghatározására, a banki ügyintézés, az ügyvédi költség, továbbá a közjegyzői eljárás költsége, illetve az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés illetéke. Az adásvételi szerződés közjegyző általi hitelesítésének díja az ingatlan vételárához igazodik, általában annak 1%-át teszi ki. Az ingatlanbejegyzési eljárás díja a bejegyzendő tényektől és adatoktól függ. A tulajdonjog bejegyzésének díja az ingatlan piaci értékének 0,2%-a.

    3.2. A külföldiek ingatlanszerzésének korlátai

    A külföldiek ingatlanszerzésére vonatkozó hatályos jogi szabályozás szerint azok a külföldiek, akik megfelelnek az európai vagy a transzatlanti kritériumoknak, szerezhetnek ingatlant, akár telket, akár épületet, akár lakást. Az erdők és a termőföldek vonatkozásában azonban bizonyos korlátozások érvényesülnek.
    Az európai vagy transzatlanti kritériumoknak azok a külföldiek felelnek meg, akik
    - valamely európai uniós tagállam polgárai;
    - valamely az Európai Unióhoz most társuló állam polgárai;
    - OECD vagy NATO-tagállamok polgárai.
    A termőföld és az erdő termelési ágba tartozó ingatlanok megszerzésére vonatkozó korlátozások egy 2004. május 1-jén kezdődő és 7 évig tartó átmeneti időszak alatt vannak érvényben. A korlátozások külföldi természetes és jogi személyekre vonatkoznak. E hét éves időszak alatt külföldi személyek, akik állandó lakóhellyel rendelkeznek Litvániában és már legalább 3 éve foglalkoznak mezőgazdasági termeléssel, ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint a litván állampolgárok és szabadon szerezhetnek termőföldet vagy erdőt. Azon külföldi jogi személyek, amelyeknek fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete van Litvániában, szintén korlátozás nélkül szerezhetnek mezőgazdasági termőföldet vagy erdőt. A Litvániában külföldiek által alapított jogi személyek ugyanolyan szabályok alapján szerezhetnek ingatlant, mint bármely más Litvániában honos jogi személy.
    A termőföld megszerzésére speciális eljárási szabályok irányadók. Amennyiben a termőföldet magántulajdonos kívánja értékesíteni, a tulajdonosnak a helyi lapban ajánlati felhívást kell közzétennie, amelynek tartalmaznia kell az ingatlan minden lényeges adatát. Ha az így nyilvánosan közzétett ajánlat alapján az ingatlant senki nem kívánja megvásárolni, az ingatlant a tulajdonos azonos feltételek mellett és azonos vételáron bárkinek értékesítheti.

    3.3. Az ingatlanbérlet alapelvei

    A külföldiek korlátozásmentesen bérelhetnek ingatlant Litvániában.
    Az ingatlanbérletre irányadó szabályozást a Polgári Törvénykönyv és a földről szóló törvény tartalmazza. Természetes személyek esetén, amennyiben a bérleti szerződés időtartama az egy évet meghaladja, a szerződést írásba kell foglalni. Az egy évnél hosszabb időre kötött bérleti szerződés harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Ez különösen fontos abban az esetben, ha a bérelt ingatlan tulajdonjoga valamely harmadik személyre átszáll.
    A bérleti szerződést akár határozott, akár határozatlan időre lehet kötni, de a bérlet ideje egyik esetben sem haladja meg a 99 évet. A szerződéses szabadság elvének megfelelően a felek a szerződés tartalmát saját akaratuknak megfelelőn határozhatják meg.

    4. Gazdasági célú letelepedés

    4.1. Munkavállalás

    Litvániának 34 255 millió lakosa van. A lakosság 2/3-a városban (a legnagyobb városok Vilnius, Kaunas, Klaipéda, Panevézys, és Siauliai), míg 1/3-a vidéken él.
    A foglalkoztatottak száma jelenleg hozzávetőleg 2,1 millió fő. A regisztrált átlagos munkanélküliség lassan csökkenő tendenciát mutat, a 2005. februári adatok szerint 6,1%.
    Litvániát az elmúlt évek stabil gazdaságpolitikája valamint az Európai Unió nyugati tagállamaihoz képest az adó viszonylag alacsony mértéke továbbá az alacsony bérköltség teszi vonzóvá. Litvániában közismerten magas a diplomások száma, akik a tudományok különböző ágainak kiváló szakértői. Az ország komoly múltra visszatekintő könnyűiparral, élelmiszeriparral és gépiparral rendelkezik. A kisszámú litván lakosság a behatárolt belső piac miatt nagy érdeklődést mutat a nemzetközi kapcsolatok (együttműködés) iránt, és szívesen tanul idegen nyelveket. Az idősebb generáció az anyanyelvén kívül folyékonyan beszél oroszul, a fiatalabb generáció pedig elsősorban angolul, esetleg németül tanul.

    4.1.1. A munkavállalás jogi vonatkozásai

    Egy átfogó reformnak köszönhetően új jogi szabályozás lépett hatályba 2003. január 1-jén Munka Törvénykönyve néven. Ez a jogszabály egyrészt generálklauzulákat, másrészt a munkaviszonyra, a munkaszerződés formájára, tartalmára és fajtáira, annak módosítására és megszüntetésére, a munkaidőre és a pihenőidőre, a munkabérre (garanciák és pótlékok) stb. vonatkozóan tartalmaz szabályokat.
    Ezen felül a munkaszerződések egyes típusaira (pl.: szezonális munka, másodállás, rövid idejű munkavégzés) külön jogszabá­lyok - kormányrendeletek - irányadók.
    A Munka Törvénykönyvét kiegészíti egy külön törvény, amely a munkavállalók biztonságával és egészségével kapcsolatban állapít meg további rendelkezéseket.
    A Munka Törvénykönyvének tárgyi hatálya a legtöbb munkaviszonyra kiterjed, kivéve a közalkalmazottak illetve azon személyek jogviszonyát, akikre valamelyik speciális jogszabály tartalmaz rendelkezéseket.
    A kollektív munkaviszonyokat szintén külön jogszabályok szabályozzák, mint pl. a szakszervezetekről szóló törvény.
    A munkaszerződést írásba kell foglalni, és bizonyos kötelező tartalmi elemei is vannak. A litván kormány rendeletével jóváhagyott egy munkaszerződés-formanyomtatványt. Elegendő, ha a felek ezt megfelelően kitöltik és aláírják.
    A munkaszerződésben a Munka Törvénykönyve és más jogszabályok, valamint a kollektív szerződés rendelkezéseitől a munkavállalóra nézve hátrányosan eltérni nem lehet.
    A munkaszerződés aláírását követően, még ugyanazon a napon, a munkáltató köteles bejelentést tenni a társadalombiztosítási szervhez. A tájékoztatási kötelezettség a munkaviszony megszűnése esetén is fennáll.
    A munkaszerződéseket általában határozatlan időre szokták megkötni, de lehetőség van határozott időre vagy meghatározott munka elvégzésére szóló szerződés kötésére is. Utóbbi esetben a szerződés legfeljebb 5 évre szólhat.
    A munkaszerződés tartalmazhat próbaidő-kikötést. A próbaidő nem lehet 3 hónapnál hosszabb. A próbaidő tartama alatt is alkalmazandó minden munkaviszonyra vonatkozó jogszabály, azonban amennyiben a munkavállaló munkavégzése a próbaidő alatt nem kielégítő, a munkaviszony egyszerűsített eljárással szüntethető meg.
    Az Mt. szerint a heti munkaidő nem haladhatja meg a 40 órát (túlórával együtt a 48 órát), míg a napi munkaidő a 8 órát.
    Általában heti 5 munkanap és 2 szabadnap a jellemző, de előfordul a 6 munkanap és 1 szabadnap szerinti beosztás is (főleg az ipari üzemekben).
    A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében a litván kormány megállapította a kötelező minimálbér összegét, amely 2005. július 1-jétől 160 EUR (550 LTL).
    Az Mt. számos rendelkezése védelmezi a terhes és szülő nőket, továbbá azokat a munkavállalókat, akiknek 3 évnél fiatalabb gyermekük van, illetve azokat, akik egyedül nevelik 14 évnél fiatalabb gyermeküket, vagy 16 év alatti sérült gyermeküket.

    4.1.2. Külföldi munkavállalók

    Az Mt. szerint minden litván állampolgár munkaviszony alanya lehet. Ugyanez a szabály az irányadó a külföldiekre, illetve mindazokra, akik nem rendelkeznek ugyan állampolgársággal, azonban állandó lakóhelyük Litvániában van.
    Ami a külföldieket illeti, jelentős különbség van az Európai Unió polgáraira illetve a nem tagállamok polgáraira vonatkozó szabályok között.
    Az előbbieknek (ide tartoznak még Norvégia, Svájc, Izland és Lichtenstein állampolgárai is) amennyiben az ország területére történő első belépéstől számított fél éven belül legalább 3 hónapot szándékoznak Litvániában maradni, ideiglenes tartózkodási engedélyt kell igényelniük azon rendőrség bevándorlási osztályától amelynek illetékességi területén az igénylő tartózkodni szándékozik, de ha munkavállalási célból érkeznek Litvániába, további három hónapig tartózkodhatnak az országban vízum nélkül.
    Az ideiglenes tartózkodási engedély 5 évre adható.
    A nem tagállamok polgárai hazájuk litván nagykövetségén igényelhetnek ideiglenes tartózkodási engedélyt, amely engedély 1 évre adható, továbbá munkavállalásukhoz munkavállalási engedély is szükséges.
    Az Európai Unió polgárai számára nem kell külön munkavállalási engedély.

    4.2. Önfoglalkoztatás

    Az önfoglalkoztatás a természetes személyek olyan független (önálló) tevékenysége, amelynek célja jövedelem, vagy más gazdasági előny realizálása.
    Az önfoglalkoztatás körébe pl. az alábbi tevékenységek tartoznak:
    - független kereskedői tevékenység vagy termék előállítás
    - működési engedéllyel végzett független tevékenység
    - közjegyzői
    - ügyvédi
    - gyakorló orvosi tevékenység.
    A Litvániában lakóhellyel rendelkező személyeket, amennyiben önfoglalkoztatók kívánnak lenni, a tevékenység végzésének székhelye szerinti helyi adóhatósággal szemben bejelentési kötelezettség terheli.
    Az adóhatóság a bejelentést követő 10 napos határidőn belül kiállít egy igazolást az önfoglalkoztatásról.

    5. Adózás

    5.1. Az adórendszer fő elemei és felépítése

    Az állami adónemek listájának kimerítő felsorolását az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza. Ebben a törvényben találhatjuk továbbá az alapvető adózási elveket, az adófizetők jogait és kötelezettségeit és részletes szabályozást az adózás rendjéről. Az adókat az állami adóhatóság gyűjti be, amely a pénzügyminisztérium fennhatósága alatt működik. A beszedett adók az állami vagy az önkormányzati költségvetésbe kerülnek.
    A legfontosabb adónemek:
    - társasági adó
    - személyi jövedelemadó
    - általános forgalmi adó
    - telekadó
    - vállalatok és szervezetek által fizetett ingatlanadó
    - fogyasztási adó
    - egyéb adók és más járulékok, mint pl.: az állami eljárás díjai, illetve az illetékbélyegek díja.
    Az üzleti tevékenységet folytató természetes és jogi személyek kötelesek a helyi adóhatóság nyilvántartásában bejelentkezni. Ennek a bejelentési kötelezettségnek az új társaság megalapítását követő első 5 munkanapon belül kell eleget tenni. Az adófizetőnek meghatározott időközönként adóbevallást kell teljesítenie. Az adó bevallásának és az adó megfizetésének időpontja adónemenként eltérő.
    Az adózás rendjéről szóló jogszabályok rendelkezéseinek megsértése akár büntetőjogi felelősségre vonást is eredményezhet. A bevallott adó mértékének hibás kiszámítása, adóköteles tételek be nem vallása vagy bizonyos jogosulatlanul igénybe vett előnyök felhasználása az adó mértékének csökkentése céljából felelősségalapító tényezők. Az adóhiány megfizetésén túl bírság kiszabására is mód van. A bírság mértéke az adóhiány 10-50%-a lehet. A bírság konkrét összege attól is függ, hogy az adózó hajlandó-e együttműködni az adóhatósággal. Bizonyos esetekben az adóhatóság felmentheti az adózót a bírság megfizetése alól.
    A költségvetés adóbevételének nagy hányadát a következő három adónem adja: társasági adó, személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó. A társadalombiztosítási járulékok, a telekadó és az ingatlanadó olyan természetes és jogi személyek számára bírnak kiemelkedő jelentőséggel, amelyek (akik) munkaviszony alanyai vagy ingatlan tulajdonosai.

    5.2. Társasági adó

    A társasági adóról szóló törvény értelmében a társasági adó alanyai mind belföldi, mind külföldi gazdasági társaságok lehetnek.
    A belföldi gazdasági társaságok esetén a társasági adó tárgya minden, a társaság által realizált jövedelem, származzon az akár külföldről, akár belföldről. Az a litván gazdasági társaság, amely részese egy európai gazdasági érdekcsoportnak, az ezzel összefüggő tevékenységéből származó jövedelme után is köteles társasági adót fizetni.
    Külföldi jogi személyek esetén a társasági adó tárgya minden olyan jövedelem, amelyet egy Litvániában honos gazdasági társaság közreműködésével realizál.
    A társasági adót a felosztott jövedelem (jutalék) után kell megfizetni.
    Főszabály szerint a társasági adó mértéke 15%. Bizonyos esetekben azonban jogszabályok kedvezőbb adómértéket határoznak meg: 13%, amennyiben a gazdasági társaság alkalmazottainak létszáma nem haladja meg a 10 főt és egy adózási időszak alatt a társasági jövedelme nem haladja meg a 144 800 EUR-t (500 000 LTL); 10% olyan külföldi gazdasági társaság esetén, amely litvániai forrásból realizál jövedelmet, kivéve, ha azt egy Litvániában honos gazdasági társaság útján szerzi; 0% társadalmi szervezetek vagy olyan vállalkozások esetén, amelyek nem folytatnak tevékenységet.

    5.3. Általános forgalmi adó (áfa)

    Áfa fizetésére kötelezettek azok a Litvániában honos természetes és jogi személyek, akik bármilyen gazdasági tevékenységet végeznek, ideértve azokat a külföldi jogi személyeket és szervezeteket is, amelyeknek székhelye külföldön található.
    Az áfa tárgyi hatálya alá tartozik a Litvánia területén történő áruértékesítés és szolgáltatásnyújtás, amennyiben ezeket az adózó üzleti tevékenység formájában végzi. Ugyancsak az áfa tárgyi hatálya alá tartozik az áruimport, amennyiben a vonatkozó áruk az áfa törvény alapján Litvánia területére behozott árunak minősülnek.
    Alapesetben az áfa mértéke 18%, azonban a jogszabály bizonyos esetekre kedvezőbb adómértéket ír elő: gyógyszerek, könyvek, folyóiratok stb. esetében 5%; 9% építési, felújítási, hőszigetelési munkálatok elvégzése esetén belföldi épületeken, amennyiben ezekért a szolgáltatásokért az állam fizet az állami vagy önkormányzati költségvetés terhére; bizonyos speciális esetekben egy másik tagállamból származó áruértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás esetén 0%.

    5.4. Személyi jövedelemadó

    Ezt az adónemet a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályozza. A személyi jövedelemadó alanya a Litvániában állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy. A Litvániában ideiglenesen tartózkodók csak azon jövedelmük után kötelesek személyi jövedelemadó fizetésére, amelynek forrása Litvániában van.
    A személyi jövedelemadó tárgya Litvániában állandó tartózkodási hellyel rendelkező személy esetén minden jövedelem, tekintet nélkül annak származási helyére, a Litvániában csak ideiglenesen tartózkodó személy esetén viszont csak az a jövedelem, melynek forrása Litvániában található, azaz a jövedelem olyan gazdasági tevékenységhez kapcsolható, amelynek központja Litvániában van. Ilyen jövedelem lehet a kamatból elért jövedelem, az osztalék, litvániai ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, Litvániában munkaviszony alapján elért jövedelem, sportolói vagy előadóművészi tevékenységgel elért jövedelem.
    Főszabály szerint a személyi jövedelemadó mértéke az elért jövedelem 15%-a, amely jövedelem származhat Litvániában honos gazdasági társaság által elért profit után fizetett osztalékból, sportolói vagy előadóművészi tevékenységből, szerzői jogi védelem alá tartozó tevékenységgel létrehozott műből, vagyontárgyak bérbeadásából, önfoglalkoztatásból, vagyontárgyak eladásából vagy tulajdonjogok egyéb úton történő átruházásából származó stb. A felsorolásban nem szereplő jövedelmek esetén az adó mértéke 33%.
    Az önfoglalkoztató személy a jövedelemadó mértékéül 15 vagy 33%-ot választhat. Amennyiben a 15%-ot választja, az adóztatandó jövedelemből semmilyen költség nem vonható le. Amennyiben a 33%-ot választja néhány, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben szabályozott tételekkel csökkenthető az adó alapja.
    Ha az önfoglalkoztató személy működési engedély alapján kívánja kifejteni tevékenységét, egy, a helyi önkormányzat által meghatározott összegű adót kell fizetnie. Ebben az esetben semmilyen költséggel nem csökkenhető a bevétel.
    A hatósági engedély alapján végzett tevékenységgel realizált jövedelem után fizetendő személyi jövedelemadó mértékét a helyi önkormányzat állapítja meg.

    5.5. Telekadó

    A telekadót a telek fekvése szerint illetékes helyi önkormányzat költségvetésébe kell befizetni. A telekadó tárgya a magánkézben lévő telek, adófizetésre kötelezett személy az ilyen telek tulajdonosa. Az adó éves mértéke a telek értékének 1,5%-a (amennyiben a telken erdő is van a telek értékébe nem kell beszámítani a fa értékét). Megjegyzendő, hogy ebben az esetben a telek értéke nem egyenlő a telek piaci árával, azt az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján határozzák meg. Az önkormányzatok jogosultak a telekadó mértékének csökkentésére, illetve bizonyos személyek adófizetési kötelezettség alóli mentesítésére.

    5.6. Vállalatok és egyéb szervezetek által fizetendő ingatlanadó

    A vállalatok és egyéb szervezetek által fizetendő ingatlanadót minden litvániai ingatlan után meg kell fizetni, kivételt képeznek a mezőgazdasági terület, a repülőgépek és a hajók. Az adó alanyai olyan jogi személyek, amelyek litvániai ingatlan tulajdonosai. Az adó éves mértéke az ingatlan értékének 1%-a, amely értéket az ingatlan nyilvántartás tartalmazza. Az adót annak az önkormányzatnak kell megfizetni, amelynek illetékességi területén az adott ingatlan fekszik. A fent részletezett főszabály alól a vállalatokat és egyéb szervezeteket terhelő ingatlanadót szabályozó jogszabály számos kivételt ismer, valamint az önkormányzatnak is jogában áll, hogy az adó mértékét csökkentse.

    5.7. Társadalombiztosítási járulék

    A társadalombiztosítási járulékot attól a naptól kezdve kell fizetni, amikor a biztosított először munkába állt.
    Az egyéni vállalkozás tulajdonosa, illetve a közkereseti vagy betéti társaság tagja, illetve beltagja után fizetendő társadalombiztosítási járulékot a kereskedelmi nyilvántartásba történő bejegyzést követően a társaság fizeti. Az önfoglalkoztató személyek a társadalombiztosítási járulékot saját maguk fizetik üzleti tevékenységük kezdetétől annak végéig. Azon személyek, akik működési engedély alapján fejtik ki üzleti tevékenységüket, a működési engedély érvényességi ideje alatt saját maguk fizetik társadalombiztosítási járulékukat.
    A társadalombiztosítási járulék mértékét a biztosított jövedelme alapján kell kiszámolni, amely jövedelem azonban nem lehet kevesebb a kormány által meghatározott minimálbér összegénél.
    A társadalombiztosítási járulékot a munkáltató és a biztosított fél közösen fizeti meg. A járulék 31%-át a munkáltató, míg 3%-át a biztosított viseli. Ezt a 3%-ot azonban szintén a munkáltató fizeti be olymódon, hogy azt a biztosított fizetéséből levonva, a társadalombiztosítási járulék teljes összegét egyszerre egy összegben fizeti be. A társadalombiztosítási járulékot a munkáltatónak a következő hónap 15. napjáig kell megfizetnie.

    6. Vállalkozások állami támogatása

    Állami támogatásért minden olyan vállalkozás folyamodhat, amely megfelel a jogszabályban előírt feltételeknek. Litvániában nincs a külföldiekre vonatkozó speciális állami támogatás.
    A vállalkozások állami támogatásának több formája létezik, amelyek az alábbiak szerint csoportosíthatunk:
    1. beruházások támogatása;
    2. szabadkereskedelmi övezet;
    3. adókedvezmények;
    4. a munkavállalás elősegítése és egyéb segélyprogramok.

    6.1. Beruházások támogatása

    A beruházások elősegítésének és ösztönzésének a következő eszközei vannak:
    - adókedvezmények;
    - munkavállalók továbbképzési költségének részleges vagy teljes visszatérítése;
    - állami vagy önkormányzati garanciavállalás olyan litván vagy külföldi hitelezők javára, akik az adott beruházásban érdekeltek;
    - garanciavállalás beruházással összefüggésben felmerült hitelek visszafizetésére erre szakosodott biztosítótársaságok közreműködésével;
    - amennyiben a beruházás értéke meghaladja az 5,8 millió EUR-t (20 millió LTL), illetve az 1,45 millió EUR-t (5 millió LTL) azokon a területeken, ahol a legmagasabb a munkanélküliség, a beruházó és a kormány által meghatározott szervezet között létrejött együttműködési megállapodás a beruházás megvalósítására;
    - a közművek kiépítésének állami forrásokból történő finanszírozása a beruházó telkének határáig;
    - állami tulajdonban lévő telek külön eljárás nélküli bérbeadása a beruházó számára.

    6.2. Szabadkereskedelmi övezet

    Ezt a kedvezményt 1996-ban kapta meg három város: Kloipéda, Kaunas és Siaulia kikötője. A kedvezmény 49 évre szól.
    Azok a cégek, amelyek a három szabadkereskedelmi övezet valamelyikében működnek, számos adó- és vámkedvezményben részesülnek. Ezek a kedvezmények Litvánia európai uniós csatlakozását követően is hatályban maradtak. Megjegyezzük, hogy a siauliai szabadkereskedelmi övezet jelenleg felszámolás alatt áll.
    A kaunasi szabadkereskedelmi övezet a maga 1000 hektáros területével a legnagyobb Litvániában. Az itt tevékenykedő vállalkozások beruházásait speciális állami garanciával védelmezik.

    6.3. Adókedvezmények

    A gazdasági növekedés elősegítése érdekében a gazdasági társaságok a következő társasági adókedvezményeket vehetik igénybe:
    - az adó mértéke 0%, amennyiben az egy adóévben foglalkoztatott munkavállalók átlagának 40%-a sérült személy (pl. testi fogyatékos);
    - az adó mértéke 13%, amennyiben a munkavállalók száma átlagosan nem haladja meg a 10 főt és az éves forgalom nem haladja meg a 145 000 EUR-t (500 000 LTL);
    - egyéni vállalkozások, közkereseti társaságok és betéti társaságok esetén amennyiben a munkavállalók átlaga nem haladja meg a 10 főt és az éves forgalom nem haladja meg a 290 000 EUR-t (1 000 000 LTL), az adó mértéke 7240 EUR-ig (25 000 LTL) 0%, az efölötti összeg után pedig 15%;
    - speciális kedvezmények vonatkoznak azokra a jogi személyekre, amelyek bevételük több, mint 50%-át mezőgazdasági tevékenység útján érik el;
    - a szabadkereskedelmi övezetekben található vállalkozások, amennyiben a vállalkozás beruházása meghaladta az 1 millió EUR-t, az első hat adóévben mentesülnek a társasági adó fizetésének kötelezettsége alól és az ezt követő tíz adóévben 50%-kal csökkentett társasági adót kell fizetniük. Ez a kedvezmény azonban nem vonatkozik a biztosítótársaságokra és a pénzintézetekre;
    - a tudományos kutatásra fordított költségek összegével csökkenteni lehet a fizetendő adó alapját, függetlenül attól, hogy a kutatás eredménye időben mikor realizálódik.

    6.4. Munkavállalás elősegítése és egyéb segélyprogramok

    A munkavállalás elősegítése és a különböző támogatási programok között szoros kapcsolat van. Bizonyos esetekben az állam akár 6 hónapon keresztül fizet minimálbért olyan munkavállalóknak, akik az állami munkaügyi hivatal által szervezett speciális programokban részt vesznek.
    Egy vállalat elnyerheti a társadalmi szervezet minősítést, amennyiben megfelel a társadalmi szervezetekről szóló jogszabályban meghatározott feltételeknek. Ez a minősítés lehetővé teszi a vállalat számára, hogy állami támogatásban részesüljön, amennyiben bizonyos számú hátrányos helyzetű személyt (testi fogyatékost vagy hosszú ideje munkanélküli személyt) alkalmaz.
    A társadalmi szervezetek a következő jogcímeken kaphatnak állami támogatást: a kifizetett munkabérek és társadalombiztosítási hozzájárulások részbeni visszatérítése; munkahelyek és speciális berendezések kialakítása mozgássérült személyek részére; hátrányos helyzetű személyek oktatása, képzése fejében járó hozzájárulás stb.

    Forrás: Krauklis & Partners
    LV-1011 Riga, Blaumana iela 38/40
    Tel.: + 371-777-0504, Fax: + 371-777-0527

    XV.
    LUXEMBURG

    1. Általános jellemzés

    1.1. Országadatok

    Terület: 2586 km2
    Lakosság: 429 200 fő
    Államforma: alkotmányos monarchia
    Pénznem: EUR
    GDP növekedés: 0,4%
    Gazdasági szerkezet: ipari ország. Egy főre jutó GNP: 35 260 USD. A nemzeti össztermék megoszlása ágazatonként: mezőgazdaság 3,2%, ipar 42,9%, kereskedelem, szolgáltatás, hírközlés, 21,7%, egyéb: 32,2%. Földterület megoszlása művelési áganként: szántó 22%, legelő 27,4%, erdő 31,7%, egyéb 18,9%. legfontosabb termesztett növények: árpa, búza, zab, burgonya, gyümölcsök, cukorrépa, szőlő. Legfontosabb tenyésztett állatok: szarvasmarha, sertés, baromfi. Bányászati termék: vas. Feldolgozó ipar: vas- és acélgyártás, fémfeldolgozás, gépipar, cementipar, vegyipar, könnyűipar.
    (Forrás: Nagy Világatlasz)

    1.2. A külföldi befektetésekkel kapcsolatos általános feltételek

    Luxemburgban a külföldi vállalkozók a luxemburgi vállalkozók­hoz hasonló feltételekkel alapíthatnak az ipar és a gazdasági szolgáltatások területén gazdasági társaságot.
    Luxemburgban nincsenek korlátozások a pénzmozgások, illetve nyereségtranszfer tekintetében.
    Az üzleti tevékenységet végezni kívánó társaságok működési engedély beszerzésére kötelesek, amelyet az illetékes minisztérium ad ki a tevékenység jellegétől függően.
    Banki, gazdasági, biztosítási területen a Gazdasági Minisztérium, míg a hajózásra vonatkozóan a Közlekedési Minisztérium adja ki az engedélyt, holdingok és az olyan gazdasági csoportok, amelyek nem végeznek tényleges üzleti tevékenységet, nem kötelesek engedélyt kérni.
    Az EU-tagállamban honos befektetőknek kifizetett osztalék az irányadó EU-direktíva alapján mentes a levonásos adó alól, ha a befektető luxemburgi társasági részesedése legalább 10%, vagy egy éven keresztül legalább 50 000 000 LUF.

    2. Társaságalapítás

    2.1. Általános információk

    Luxemburgban a következő hat társasági formában lehet üzleti tevékenységet folytatni a kereskedelmi törvény rendelkezései szerint:
    - korlátolt felelősségű társaság,
    - részvénytársaság,
    - közkereseti társaság,
    - betéti társaság,
    - részvényesek betéti társasága,
    - együttműködési társaság.
    Mindegyik társaság jogi személy.
    A gazdasági társaság cégneveként a társaság által megjelölt cél- vagy fantázianév használható, de a tagok neve nem szerepelhet a cég nevében. A cégnév nem lehet összetéveszthető már működő társaság elnevezésével. A kiválasztott nevet először a Kereskedelemi Nyilvántartásban kell ellenőriztetni.
    A társaság székhelyének Luxemburgban kell lennie.
    A társaság alaptőkéjét/törzstőkéjét teljes egészében be kell fizetni. Készpénz helyett más társaság részvénye is beszámítható hozzájárulásként. A nem pénzbeli hozzájárulás értékét független könyvvizsgálónak kell megállapítania.
    A bejegyzéssel kapcsolatos közvetlen költség egy megengedett alaptőke minimummal (1 250 000 LUF = kb. 31 000 EUR) alapított részvénytársaság esetén kb. 100 000 LUF, amely magában foglalja az 1%-os tőkeforgalmi adót és a közjegyzői és közzétételi díjat, de nem tartalmazza az ügyvédi és könyvvizsgálói költségeket.

    2.2. Társasági formák

    2.2.1. Korlátolt felelősségű társaság

    A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amelyben a tagok felelőssége csak a hozzájárulásuk mértékéig terjed, és amelynek az üzletrészeiről nyilvántartást kell vezetni. Az üzletrészek átruházására különböző korlátozások vonatkoznak.
    A korlátolt felelősségű társaság tagjai a személyi jövedelemadó szabályai alapján adóznak.
    A törzstőke legkisebb összege 500 000 LUF, amely összeget teljes egészében be kell fizetni.

    2.2.2. Részvénytársaság

    A részvénytársaság legalább két tagból áll és legalább három igazgatója van.
    A részvénytársaság részvényeit be lehet vezetni a tőzsdére is. Luxemburgban ez a társasági forma a legrugalmasabb, viszont itt a legmagasabbak az alapítási költségek és társaság szervezeti felépítése is nagyon összetett.
    A részvénytársaságnak alapítása során az alábbi követelményeket kell teljesítenie:
    - az alapításkor és fennállása idejére legyen legalább két részvényese,
    - a két részvényesnek nem kötelező luxemburgi állampolgárnak lennie, lehetnek természetes személyek vagy társaságok is,
    - egyszemélyes részvénytársaság nem alapítható; ha a tagok száma egy főre csökken, a társaságot fel kell számolni hat hónap után,
    - a részvénytársaság alapításához közjegyző szükséges,
    - a társaság az alapító okirat aláírásával jön létre, a közjegyző gondoskodik az alapító okirat bírósághoz való benyújtásáról, ahol bejegyzik a társaságot a Kereskedelmi Nyilvántartásba,
    - a bejegyzés után a társaság alapító okiratát közzé kell tenni a hivatalos lapban.
    Az alapítók francia, angol vagy német nyelven írhatják a társasági szerződést.
    A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a társaság elnevezését, székhelyét, célját, fennállásának időtartamát, a minimális tőke összegét, a részvényekről, az igazgatótanácsról, az üzleti évről, a határozathozatal módjáról szóló rendelkezéseket.
    A tőkeminimum részvénytársaság esetén 1 250 000 LUF, amelyből legalább 25%-ot az alapításkor kell befizetni, bármely pénznemben.

    2.2.3. Közkereseti társaság

    A közkereseti társaságban a tagok együttesen és korlátlanul felelősek minden, a társaság nevében vállalt kötelezettségért. Ha a betétek átruházásának módját a társasági szerződés nem szabályozza, ezt a kérdést külön megállapodásban kell rendezni.

    2.2.4. Betéti társaság

    Ebben a társasági formában egyes tagoknak korlátlan felelőssége van, miközben a többi tag csak vagyoni hozzájárulása mértékében felel készpénzzel vagy más formában a társaság által vállalt kötelezettségekért. Azok az aktív tagok látják el a társaság ügyvezetését, akik korlátlan felelősséggel tartoznak. A korlátolt felelősséggel tartozó tagok nem vehetnek részt a társaság ügyvezetésében.

    2.2.5. Részvényesek betéti társasága

    A részvényesek betéti társaságában egy vagy több személy korlátlan felelősséggel tartozik a társaság által vállalt kötelezettségekért illetve a társaság tagja egy részvényesekből álló másik társaság is, amelynek tagjai viszont csak a saját hozzájárulásuk mértékéig felelősek.
    A társaság szervezeti felépítése nagyon hasonló a közkereseti társasághoz, a különbség abban áll, hogy a részvényesek betéti társaságában a tagok hozzájárulásai szabadon átruházható részvények formájában jelennek meg.

    2.2.6. Külföldi társaság fióktelepe

    Főbb követelmények fióktelep alapításkor:
    - ki kell nevezni legalább egy természetes személyt a fióktelep képviselőjének, aki az ügyvezetésért felelős,
    - az alapítási eljárás során támasztott követelmények egyszerűbbek a többi társasági formánál támasztott követelményeknél,
    Követelmények az alapítási eljárás során:
    - a társasági szerződést, a társaság alapításáról szóló határozatot és az ügyvezető nevét nyilvánosságra kell hozni,
    - kereskedelmi cégnyilvántartásba történő bejegyzés és bejelentkezés az adóhatósághoz,
    - működési engedély beszerzése.
    Az alábbi okok miatt érdemes fióktelepet alapítani:
    - a külföldi társaság jó híre a fióktelepnek is elismertséget jelent, a külföldi társaság fizetőképességi garancia lehet a fióktelep részére,
    - a fióktelepnek nem kötelező közgyűlést, illetve igazgató tanácsi ülést tartania,
    - az EU tagállamban bejegyzett külföldi társaság fióktelepe nem fizet tőkeforgalmi adót az alapításkor,
    - a fióktelep által megtermelt nyereség adómentes illetve a forrásadó kifizetése után kedvezményekre jogosít.

    3. Külföldiek egyéni vállalkozása és munkavállalása

    A nem EU, illetőleg EFTA területén honos személyek luxemburgi munkavállalásához munkavállalási engedély szükséges. Az engedély iránti kérelmet alá kell írnia a munkaadónak és ellen kell jegyeznie a munkavállalónak. A kérelemnek tartalmaznia kell annak az indokolását, hogy miért szükséges a nem EU-ban, illetőleg EFTA-ban honos személy foglalkoztatása. A munkavállalási engedélyt a munkaügyi miniszter ajánlása alapján az erre illetékes speciá­lis tanácsadó bizottság adja ki. Az engedélyeknek négy formája van, de mindegyikre irányadó az a szabály, hogy amennyiben az érintett munkavállaló több mint hat hónapig távol van Luxemburgtól, a szerződés hatálya megszűnik, kivéve, ha a munkaszerződést a luxemburgi munkaadó ezalatt az idő alatt is fenntartja.
    Az "A" típusú engedély egy évre érvényes, egy adott foglalkozásra, illetőleg egy meghatározott munkaadóra vagy több, ugyanabban a foglalkozási ágban működő munkaadóra adható meg. A "B" típusú engedély legfeljebb négy évig érvényes, egy meghatározott foglalkozásra és bármilyen munkaadóra vonatkozhat. A "C" típusú engedély időben változó, bármely foglalkozásra és bármely munkaadóra megadható, míg a "D" típusú engedély a speciális tréningeket vezető személyekre vonatkozik. Végül különleges formája munkavállalási engedélynek a csoportos engedély, amely a foglalkoztató cég kérelmére legfeljebb nyolc hónapra adható.

    4. Adózás

    4.1. Társasági adó

    A korlátozott felelőséggel működő társaságok, így a részvénytársaság és a korlátolt felelősségű társaság alanyai a társasági adónak, a jogi személyiség nélküli társaságok azonban nem. Ez utóbbiak tagjainál adózik a társasági tevékenységből származó bevétel. Azok a társaságok, amelyek luxemburgi honosságúnak minősülnek, azaz bejegyzett székhelyük vagy központi irányításuk helye Luxemburgban van, az egész világról származó bevételük alapján adóznak. A nem honos társaságok esetén a társasági adó tárgyát a Luxemburgból származó bevételek képezik, amelyekbe beleértendő egyebek között például a fióktelepek vagy képviseletek bevétele is, továbbá a bérleti díj bevételek, illetve bizonyos feltételek esetén a 25%-ot elérő társasági részesedés értékesítéséből származó nyereség.
    Az adóköteles bevételt a vagyon és kötelezettségek év elején és év végén megállapított állományának különbsége alapján kell kiszámítani, a tőkeszámla-mozgások, bizonyos le nem vonható költségek, illetőleg adómentes tételek figyelembevételével. A levonható költségeknek három fő típusa van: az általános költségek, az értékcsökkenési leírás és bizonyos tartalékok. Az általános költségek közé tartoznak bizonyos költségelemektől eltekintve a bevétel elérése érdekében felmerült szokásos költségek. Értékcsökkenési leírás általában az egy évet meghaladó élettartamú tárgyi és nem tárgyi eszközök után érvényesíthető. A 35 000 LUF-ot meg nem haladó értékű ingóságok a beszerzés évében költségként leírhatók. A társaságalapítás költségei vagy a felmerülés évében egy összegben leírhatók, vagy értékcsökkenésként érvényesíthetők legfeljebb öt év alatt. Az értékcsökkenési leírásra vonatkozóan nincsenek hivatalos, csak szokásos mértékek. Így például épületek esetén 2,5-4%, üzemi berendezések esetén 10-20%, gépek esetén 20%, gépjárművek esetén 10%.
    A tőkenyereség (például részvény értékesítéséből származó nyereség) rendes bevételként adózik, hacsak nem esik speciális kedvezményes elbánás alá.
    A társasági adó mértéke a 600 000 LUF-ot meg nem haladó adóköteles bevétel esetén 20-30% között mozog, egyébként 30%, amennyiben nem kerül sor - mint például 2000-ben és 2001-ben - pótadó kivetésére a foglalkoztatási alaphoz való hozzájárulás címén.
    A társaságok negyedévenként egyenlő részletekben adóelőleg fizetésére kötelesek. Az adóelőleg összege általában azonos a megelőző évben fizetett társasági adóval.

    4.2. Forgalmi adó

    A forgalmi adó alanya minden természetes és jogi személy, aki illetőleg amely önálló gazdasági tevékenységet folytat. A forgalmi adó tárgyát alapvetően az áru- és szolgáltatások értékesítésére irányuló ügyletek képezik, továbbá a nem EU országból származó áruimport. Nem tárgya a forgalmi adónak az áruexport, továbbá a biztosítás, banki szolgáltatások stb. Az ingatlanforgalom általában forgalmiadó-mentes, de bizonyos feltételekkel az ilyen ügyletekkel foglalkozó bejelentkezhet forgalmi adóra.
    A forgalmi adó általános mértéke 15%, csökkentett mértéke 12, 6, illetve 3%. 12%-os forgalmi adó alá esnek például a kőolaj-származékok, a független, illetve önálló foglalkozással kapcsolatos szolgáltatások, hirdetés stb. A 6%-os forgalmi adó mérték vonatkozik a gáz- és elektromos energiára, a 3%-os forgalmi adó mérték alkalmazandó az élelmiszerekre, gyermekruházatra, vízellátásra stb.
    A forgalmi adó-bevallás havi, negyedéves vagy évi, az éves forgalom mértékétől függően. Bizonyos kedvezményeket élveznek azok a kisvállalkozások, amelyeknek az éves forgalma a megelőző évben a 400 000 LUF-ot nem haladta meg.

    4.3. Jövedelemadó

    A honos magánszemélyek az egész világról származó jövedelmük után (hacsak kettős adóztatási egyezmény másként nem rendelkezik), a nem honos személyek pedig a Luxemburgból származó bizonyos jövedelmeik után jövedelemadó fizetésére kötelesek. Honosnak azok a személyek minősülnek, akiknek háza vagy lakása van Luxemburgban, illetve az állandó tartózkodásra utaló körülmények között élnek Luxemburgban. Ilyen körülménynek minősül az, ha valaki legalább több mint hat hónapon át tart fenn Luxemburgban lakást.
    A jövedelemadó Luxemburgban családi jellegű, ezért az adózókat családi körülményeiktől függően három kategóriába osztja a jogszabály.
    Az adó mértéke a kategóriától függően 0-42% között mozog, sávos, progresszív. Adómentesek a 390 000 LUF-ot meg nem haladó jövedelmek.
    Az adóköteles jövedelmet az összesen nyolc kategóriába sorolt különböző típusú jövedelmek összessége teszi ki, figyelembe véve bizonyos, a törvény által megengedett levonásokat. Általában a jövedelem elérése érdekében felmerült tényleges költségek vonhatók le, mégpedig függetlenül attól, hogy a költség melyik jövedelemkategóriába tartozó jövedelemmel összefüggésben keletkezett.
    Az adót nem az adóbevallással egy időben kell megfizetni, hanem az adóhivatal által az adóbevallást követően tett végleges adó-megállapítás alapján. Ezzel szemben az adóalany adóelőleg fizetésére köteles az előző évi bevétele alapján az adóhivatal által elvégzett becslés alapján úgy, hogy az előleget negyedévenként egyenlő részletekben kell megfizetni.
    Az adófizetési kötelezettség megállapításánál figyelembe kell venni a levonásos úton adózó jövedelmeket. Ilyenek a munkaviszonyból származó jövedelmek, az osztalékok (a levonásos adó mértéke általában 25%), a nyugdíjak, illetve a társaságok vezető tisztségviselőinek fizetett javadalmazás (az adó mértéke a bruttó összeg 20%-a). Levonásos adó alá esnek ezen túlmenően bizonyos nem honos személyeknek kifizetett összegek, így például a licencdíjak (adómérték 12%) vagy a nem honos társasági tisztségviselők jövedelme (az adómérték 8,2%).

    4.4. Helyi adók

    A helyi üzleti adót az adóalanyok üzleti bevételük után kötelesek megfizetni oly módon, hogy az adó 4%-os alapmértékét a helyi hatóság meghatározott szorzóval veszi figyelembe. A helyi üzleti adó a társasági adó alapjából levonható. A társaságok teljes üzleti bevétele utáni adóterhe 38% körül mozog, amelyet azonban 2002-ben már 30%-ra csökkentettek. A helyi üzleti adó kiszámításának alapját képező üzleti bevétel megállapításánál figyelembe kell venni bizonyos, a törvény által megengedett levonásokat, így például a belföldi társaságtól kapott osztalékot, amennyiben a társasági részesedés a 10%-ot eléri.
    A helyi adót a társasági adóhoz hasonló formában, illetve ütemezésben kell megfizetni.
    A helyhatóság helyi adó címén évente ingatlanadót szab ki, amelyet az ingatlan tulajdonosának - honosságától függetlenül- kell megfizetni. Az adó alapja az ingatlan jogszabályban foglalt értékelési szabályok szerint megállapított értéke. Az adóalap mértéke 0,7-1%, amelyet a helyhatóság által megállapított 1-8 közötti szorzóval szorozva adódik a tényleges adómérték.
    Az adóhatóság az adó megállapítására külön határozatot nem hoz, a fizetési kötelezettség a fizetendő adó mértékétől függően negyedéves, féléves vagy éves. Az adó csökkenti a társasági adó alapját.

    4.5. Vagyonadó

    Vagyonadó fizetésére a természetes személyek és jogi személyek kötelesek az év első napján fennálló vagyonállapot szerint. A luxemburgi honosságúak esetén az egész világon meglévő vagyont, a nem honos személyek esetén csak a Luxemburgban lévő vagyont kell figyelembe venni.
    A vagyonértékelés a Vagyonértékelési Törvény szabályai szerint történik. Kiinduló alapja a piaci érték, kivéve az ingatlanokat, amelyeknél az 1941. január 1-jén fennálló értéket kell alapul venni. Ebből levonhatók a vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségek, illetőleg bizonyos tartalékok. Az adó kirovása a háromévenkénti értékelés alapján történik, kivéve ha valamilyen, az adó tárgyban vagy az adózó személyében bekövetkezett lényeges változás az időközi értékelést szükségessé teszi.
    Az adó mértéke 0,5%, az adó a jövedelemadóból, illetve a társasági adóból nem vonható le.
    Adóbevallást általában három évenként kell tenni, az adót pedig egyenlő negyedéves részletekben kell megfizetni. Kivételt képez ez alól az adóhatóság adókivetési határozatában megállapított összeg, amelyet egy hónapon belül kell befizetni.

    5. Állami támogatások és kedvezmények

    A Societé Nationale de Credit et d'Investissement (SNCI) főleg különböző fejlesztési alapoknak nyújt hiteleket. Az intézetnél, közép vagy hosszútávú hiteleket lehet igényelni befektetési projektekhez. A középtávú hitelek futamideje általában 5 év, a hosszú távúaké 10 év. Hitelt a befektetési költségek egy részére lehet igényelni, és az igénylőnek meg kell felelnie néhány kritériumnak is. A hitelek összege 5-100 millió LUF között váltakozik.
    Az SNCI kínál különféle speciális hitelkonstrukciókat is, a kicsi és a közepes vállalkozások számára. Ezeknél a banki kötelezettségvállalás maximálva van, legfeljebb 2,5 millió LUF és a hitel legfeljebb 14 évre adható.
    Luxemburgban a vállalkozási tevékenységet elősegítő kedvezmények elsősorban adókedvezmények formájában vehetők igénybe. Ilyenek:
    - audiovizuális beruházások adókedvezménye; e kedvezményformának az a sajátossága, hogy a kedvezmény a pénzügyminisztérium által kibocsátott és korlátozottan átruházható ígérvény alapján vehető igénybe az adóév végén az adóköteles bevétel maximum 30%-a erejéig. Hasonló szisztéma szerint működik a kockázati tőkebefektetéseknek kiadható ígérvény,
    - speciális értékcsökkenési leírási lehetőségek a 100 000 LUF-ot meghaladó, a környezet védelméhez és az energiaracionalizáláshoz hozzájáruló beruházások esetén speciális leírási lehetőség vehető igénybe, amelynek felső határa 60% lehet,
    - a társasági adóval szemben elszámolható beruházási adóhitelnek, mint kedvezménynek két fő formája van,
    = a Luxemburgban honos társaságok általában 12%-os adóhitel-kedvezményt vehetnek igénybe a tárgyi eszközökkel kapcsolatos kiegészítő beruházásaira,
    = adóhitel vehető igénybe bizonyos új beszerzésű vagyontárgyak esetén is, ide nem értve a földet, az épületeket, illetve bizonyos járműveket, amennyiben a beszerzési ár 35 000 luxemburgi franknál kevesebb, illetve a leírásnál figyelembe vett élettartam nem haladja meg a négy évet. A kedvezmény mértéke 6% 6 millió LUF beruházási összegig, efölött 2%. További kedvezményekre van lehetőség az olyan eszközbe való befektetés esetén, amely speciális értékcsökkenési leírási kulcsok alkalmazására ad jogot.
    - Adóhitel-kedvezmény vehető igénybe lízing esetén amennyiben az üzleti célú, továbbá bizonyos ingatlan beruházások esetén is.
    - A társasági adóval szembeállítható adóhitel-kedvezmény illeti meg azokat a társaságokat, amelyek az előző évben munkanélkülinek minősülő személyeket alkalmaznak. Az adóhitel-kedvezmény az így alkalmazottak bruttó fizetésének 10%-ig terjedhet.
    - Adóhitel illeti meg a dolgozói átképzési rendszerekkel kapcsolatos befektetéseket is. Ezeknél közvetlen állami támogatás is kapható.

    XVI.
    MÁLTA

    1. Általános jellemzés

    1.1. Országadatok

    Terület: 3000 km2
    Lakosság: 400 000 fő
    Államforma: köztársaság
    Pénznem: máltai líra (LM)
    GDP növekedés: 1,2%
    Gazdasági szerkezet: Málta ipari-agrár ország. Egy főre jutó GNP: 7300 USD. A nemzeti össztermék megoszlása ágazatonként: mezőgazdaság 3,5%, ipar 38,4%, kereskedelem, szolgáltatás, hírközlés 18,6%, egyéb 39,5%. Földterület megoszlása művelési áganként: szántó 40,6%, kert 3,1%, egyéb 56,3%. Legfontosabb termesztett növények: búza, árpa, zöldségfélék, burgonya, gyümölcsök, takarmány, virágok, szőlő. Legfontosabb tenyésztett állatok: szarvasmarha, kecske, juh, baromfi. Jelentős tengeri halászat. Bányászati termék: kősó. Feldolgozóipar: textil- és ruházati ipar, élelmiszeripar, nyomdaipar, vegyipar, közlekedési eszköz-gyártás és javítás, dohányipar, fémfeldolgozás.
    (Forrás: Nagy Világatlasz)

    1.2. A külföldi befektetésekkel kapcsolatos általános feltételek

    A külföldi befektetések és a tőke valamint a nyereség repatriálása engedélyköteles, de az engedélyezési gyakorlat folyamatosan liberalizálódik. Külföldi magánszemély engedéllyel egyéni vállalkozást folytathat.

    2. Társaságalapítás

    2.1. Általános információk

    Máltán gazdasági társaság a következő fő formákban alapítható:
    - részvénytársaság,
    - közkereseti társaság,
    - betéti társaság,
    - külföldi társaság fióktelepe.

    2.2. Társasági formák

    2.2.1. Részvénytársaság

    (Megjegyzés: a magyar részvénytársaságot és korlátolt felelősségű társaságot ötvöző forma.)
    Máltán háromféle részvénytársaság jegyezhető be:
    - nyilvánosan működő részvénytársaság - PLC,
    - zártan működő részvénytársaság - LTD,
    - változó részvénytőkéjű társaság - SICAV.
    A társaság létrejöttének feltétele, hogy az alapító okiratot vagy a társasági szerződést a cégbíróság bejegyezze, és a társaság nevét jóváhagyja. A társaság székhelyének Máltán kell lennie, a becsatolandó dokumentumokat máltai és angol nyelven is be lehet nyújtani. A gyakorlatban általában az angol nyelv használatos.
    A társaságot legalább két tag alapíthatja, de zártkörűen működő részvénytársaságot egyfajta tevékenységre egy alapító is alapíthat.
    A tőkeminimum nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 20 000 LM, ebből az alapításkor 25%-ot kell befizetni. A zártkörűen működő részvénytársaság esetében, ha külföldi tagja is van a társaságnak, 10 000 LM, amiből alapításkor 50% a befizetendő. Ha a zártkörűen működő részvénytársaságnak csak belföldi tagja van, a tőkeminimum 500 LM és ennek 20%-át kell az alapításkor befizetni. A jegyzett tőkét bármely, a Máltai Központi Bank által elismert valutában be lehet fizetni.
    A társaságot az igazgatótanács irányítja, de a zártkörűen működő részvénytársaság esetében lehetséges, hogy egyetlen igazgató lássa el ezeket a feladatokat. A társasági titkárt - aki természetes személy - meg kell nevezni a létesítő okiratban, és ez a személy általában nem lehet azonos az igazgatóval.
    A társaság a cégbírósághoz éves beszámolót és auditált éves mérleget, az adóhivatalhoz adóbevallást és auditált éves mérleget köteles benyújtani.

    2.2.2. Közkereseti és betéti társaság

    Ezek a formák az egyéni vállalkozásnál némileg kötöttebbek, mivel a kereskedelmi tevékenység megkezdése előtt társasági szerződést kell készíteniük. A társasági szerződést be kell nyújtani a cégbírósághoz.
    A közkereseti társaságban a tagok felelőssége korlátlan, és egyetemleges, a betéti társaságban legalább egy tag felelőssége korlátlan.

    2.2.3. Külföldi társaság fióktelepe

    A Máltán fióktelepet létesíteni kívánó külföldi társaság köteles egy hónapon belül benyújtani a cégbírósághoz a bejegyzéséről szóló határozat hiteles másolatát máltai vagy angol nyelven.
    A fióktelep máltai nemzetiségű személyt köteles helyi képviselőnek kinevezni és a fióktelep a helyi székhelyű társaságoktól eltérő szabályok szerint adózik.

    3. külföldiek ingatlanszerzésének jogi feltételei

    Külföldi befektetők Máltán nem szerezhetnek ingatlant spekulációs szándékkal. Ipari vagy gazdasági tevékenység folytatása céljából szerezhetnek ingatlant, de a vásárláshoz az illetékes minisztérium engedélye szükséges. Építési engedélyt kell kérni új irodaépület, áruház, üzlet és ipari épület létesítéséhez.
    Az a külföldi, aki letelepedésre jogosító állandó tartózkodási engedéllyel rendelkezik, ingatlant szerezhet Máltán. Magánszemély vásárolhat házat, legalább 50 000 LM értékben, illetve lakást legalább 30 000 LM értékben. Ingatlan bérlése esetén, az évi bérleti díjnak legalább 1800 LM-nak kell lennie.

    4. Külföldiek egyéni vállalkozása és munkavállalása

    Amennyiben külföldi személy kíván Máltán munkát végezni előzetesen munkavállalási engedélyt kell szereznie. Az engedélyt - amelyet általában a leendő munkavállaló kérelmez - a Miniszterelnöki Hivatal bocsátja ki.
    Az engedélyt rendszerint megadja a hatóság, ha a szóban forgó képesség, képzettség vagy tapasztalat Máltán még nem áll rendelkezésre.
    Nincs meghatározva olyan százalékhatár (a teljes munkaerő százalékában), amely fölött nem adható ki külföldiek részére munkavállalási engedély. Amennyiben a vállalkozás bizonyítja, hogy sürgős szüksége van a külföldi munkavállalóra az engedély rövid idő alatt megszerezhető.
    A külföldi munkavállalók kötelesek társadalombiztosítási járulék fizetésére, és ennélfogva jogosultak a társadalombiztosítási ellátások igénybevételére.

    5. Adózás

    5.1. Bevezető megjegyzések

    Minden gazdálkodó szervezet köteles az adóhivatalnál társasági és forgalmi adóra bejelentkezni. Amennyiben a szervezet egyben munkáltató is, e minőségében is be kell jelentkeznie az adóhivatalnál.

    5.2. Az egyes adóformák

    5.2.1. Társasági adó

    A társasági adó alanyai a vállalkozók közül a részvénytársaságok és azok a közkereseti, ill. betéti társaságok, amelyeknek a tőkéje meghatározott törzsbetétekből áll, ha a székhelyük vagy központi irányításuk helye Máltán van.
    Az adóalap a könyv szerinti Máltán és Máltán kívül realizált nyereség, módosítva az alábbi tényezőkkel:
    - bizonyos költségek,
    - értékcsökkenés,
    - jutalékok,
    - nem realizált veszteség vagy profit.
    A társasági adó mértéke 35%, amely megfelel a legmagasabb személyi jövedelemadó-sávnak és azt az osztalék meghatározásánál adóhitelként kell figyelembe venni.
    A nemzetközi kereskedelmi és holding társaságok jelentős adókedvezményben részesülnek, ami bizonyos esetekben adómentességet is jelenthet.
    A társasági adót évközi adóelőleg és éves adóbevallás formájában kell megfizetni.
    A negyedévenként esedékes adóelőleg mértékét az adóhatóság állapítja meg az előző évi jövedelem alapján becsült összegben. A társaság kérheti a fizetési kötelezettség módosítását, ha a tervezett jövedelem jelentősen eltér az adóhatóság által becsült értéktől. Az adóbevallást a társaság szeptember 30-ig köteles benyújtani és ahhoz csatolni a még be nem fizetett adó kiegyenlítéséről szóló igazolást.

    5.2.2. Forgalmi adó

    A forgalmi adó az áru és szolgáltatás értékesítésre vonatkozik, bizonyos kivételekkel.
    Általános mértéke 15%, de pl. a turizmussal kapcsolatos olyan szolgáltatások, amelyeket a turista Máltára érkezése előtt már kifizet, 5%-os kulcs alá esnek. Az export értékesítés forgalmi adó mentes.
    A gazdálkodó szervezet szolgáltatások esetén 5000, áruértékesítés esetén 12 000 LM forgalom alatt adómentességet választhat.
    Egyébként az üzleti tevékenység megkezdése előtt a társaság köteles forgalmi adóra bejelentkezni, és az előírt időszak végén a megszabott formában köteles adóbevallást benyújtani.

    5.2.3. Jövedelemadó

    A természetes személyek a megelőző (bázis) adóévben szerzett jövedelmük után kötelesek adót fizetni.
    A Máltán állandó lakóhellyel és tartózkodási hellyel rendelkező személyek teljes jövedelmük után adóznak. Az adó mértékét a gazdasági miniszter évenként a költségvetésben állapítja meg.
    A jövedelem részét képező tőkenyereség is az adó tárgya, ezt a következő fontosabb tevékenységekből származó bevételek képezik:
    - ingatlantulajdon értékesítése,
    - üzletrész és értékpapír értékesítése,
    - goodwill értékesítése,
    - védjegy, cégnév, találmány, szerzői jog értékesítése.
    A társaságok élhetnek az ún. átruházási kedvezménnyel, amikor az egyik vagyontárgy értékesítéséből befolyt összeget egy másik vagyontárgy megszerzésére használják fel.
    Tőkehozam adót a nem máltai honos társaságok is kötelesek fizetni, kivéve a máltai társaságtól felvett osztalékot.
    A befektetésből származó jövedelmet szintén az összevont adóalapba kell számítani, és ugyanúgy a szokásos adómérték vonatkozik rá. Egyes ilyen jövedelemtípusokra azonban az adóalany választhatja a 15%-os forrásadót, amely mentesíti őt a jövedelemre egyébként vonatkozó más adófizetési kötelezettség alól.
    A befektetési tevékenységből származó jövedelmek forrásadóján kívül a forrásadó egyéb formái is léteznek, pl.
    - az osztalék után fizetett adó, amelynek mértéke a társasági adó mértékével egyező,
    - befektetési kölcsön és kötelezvény kamata stb.
    Az adóbevallások benyújtási határideje június 30. napja.

    5.2.4. Illetékek

    Okirati illeték fizetendő bizonyos ingatlan és értékpapír átruházások után. Az illeték mértéke 2 és 5% között változik az adótárgytól és az átruházás módjától függően.

    6. Állami támogatások, kedvezmények

    A törvény kedvezményeket biztosít azon helyi és külföldi vállalkozások számára, amelyek termelőüzemet létesítenek. Szintén vonzó kedvezményeket biztosít a törvény bizonyos speciális gazdasági tevékenységek folytatása esetén, például
    - elektronikai és telekommunikációs berendezések gyártása,
    - szoftverfejlesztés,
    - gépipar,
    - gyógyszerek, orvosi műszerek gyártása.
    Ilyen kedvezmények pl.
    - a csökkentett társasági adókulcsok (a tevékenység első 7 évére 5%, a következő 6 évre 10%, az ezt követő 5 évre 15%),
    - a befektetési adóhitelek a befektetett összeg 50%-a, vagy, az első két évben teremtett új munkahelyek bérköltségének 50%-a erejéig.
    - a visszaforgatott nyereség után fizetendő csökkentett társasági adó (15,75%).

    XVII.
    NAGY-BRITANNIA

    1. Általános jellemzés

    1.1. Országadatok

    Terület: 242 500 km2
    Lakosság: 58 600 000 fő
    Államforma: alkotmányos monarchia
    Pénznem: pound sterling (angol font) (Ł)
    GDP növekedés: 1,9%
    Gazdasági szerkezet: ipari ország. A nemzeti össztermék ágazatonkénti megoszlása: mezőgazdaság 2,3%; ipar 35,8%; kereskedelem, szolgáltatás, hírközlés 16,7%; egyéb 45,2%. A földterület megoszlása művelési ágak szerint: szántó 28,7%; legelő 47,1%; kert 0,3%; erdő 8,5%; egyéb 15,4%. Legfontosabb termesztett növények: zab, búza, árpa, burgonya, cukorrépa, takarmánynövények, zöldség, komló, gyümölcs. Legfontosabb tenyésztett állatok: juh, szarvasmarha, sertés, baromfi, ló. Jelentős halászat. Bányászati termékek: kőolaj és földgáz (az Északi-tengerben), feketekőszén, ón, kősó, kaolin, vas, gipsz, magnezit, olajpala, barnakőszén, kálisó. Az elektromosenergia-termelésben elsők között van a világon, java részét hő- és atomerőművekben termelik. Feldolgozóipar: gép- és közlekedésieszköz-gyártás, kőolaj-finomítás, vegyipar, vas-, acél-, színesfémkohászat, atomipar, fémtömegcikk-gyártás, híradástechnika, hajógyártás, textil- és ruházati-ipar, papír- és nyomdaipar, élelmiszer-, bőr-, cipőipar, építőipar, üveg-, porcelán- és kerámiaipar, fa- és bútoripar.
    (Forrás: Nagy Világatlasz)

    2. Társaságalapítás

    2.1. Általános információk

    Az Egyesült Királyságban könnyű és egyszerű társaságot alapítani. Külön engedély nem szükséges üzleti vállalkozás létrehozásához, de külön szabályok vonatkoznak az üzlet vitelére és a kereskedelmi névhasználatra.
    A külföldi társaságok az angol tulajdonosok társaságaival megegyező bánásmódban részesülnek.
    Az Egyesült Királyságban a CH (Társaságok Háza - Companies House) mint kormányzati szerv illetékes a társaságalapítási, bejegyzési, megszűnési ügyekben, valamint a cégnyilvántartás vezetéséért és a cégadatok elérhetővé tételéért.
    Minden társaságnak be kell jelentkeznie a Társaságok Házánál valamint be kell nyújtania az éves bevallását és mérlegét. A fióktelepet vagy kereskedelmi képviseletet alapító külföldi társaságoknak is be kell jegyeztetni magukat és be kell nyújtaniuk az éves mérlegüket.
    A pénzügyi, védelmi, olajkutató és más speciális területen működő társaságoknak tevékenységi engedélyt kell szerezniük.
    A törvény négy társasági formát különböztet meg.
    A korlátolt felelősségű társaságban (public company limited by shares or guarantee) a tag felelőssége törzsbetétje vagy az általa vállalt garancia mértékére korlátozott, a részvénytársaságban (public limited company) a felelősség mértékét a részvényre fizetendő összeg határozza meg, a közkereseti társaságban (private unlimited company) a tagok felelőssége korlátlan.
    A gazdasági élet legtöbb szereplője a tőketársaságokat (korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság) részesíti előnyben. A legtöbb külföldi társaság korlátolt felelősségű társaságot alapít. Nincs szükség előzetes egyeztetésre, nincs szükség helyi részvényesekre vagy igazgatókra és a legkisebb kötelező tőkeösszeg sincs meghatározva.
    A bejegyzéshez formanyomtatványokat kell kitölteni, például a társaság tisztségviselőinek és székhelyeinek felsorolásáról, a hozzájárulások teljesítéséről.
    Alapítás után a CH-nak be kell nyújtani a társaság nevét, székhelyét, és célját tartalmazó társasági szerződést és az alapszabályt (a társaság belső szabályzata).
    Az eljárás egy nap alatt lefolytatható, ha a tagok az általános társasági szerződés és alapszabálymintát fogadják el, hosszabb időt vesz igénybe, ha testre szabott társasági szerződést és alapszabályt fogadnak el. Társaságalapító ügynökségektől előkészített társaságot is lehet vásárolni.
    A CH az iratok alapján kibocsátja az alapítási igazolást. A nem azonnali eljárás illetéke 20 Ł, a benyújtás napján történő elintézés illetéke 80 Ł.
    A társaság nevének megválasztására külön szabályok vonatkoznak, pl. nem választhatók bizonyos "érzékenynek" minősített nevek.
    Főszabály szerint bárki lehet társaság igazgatója, bizonyos kivételekkel és megkötésekkel (tekintettel a csődre, bírósági eltiltásra, nemzetiségre, korra).

    2.2. Az egyéb társasági formák

    2.2.1. Közkereseti társaság

    Magánszemélyek, ideértve a külföldi befektetőket is személyegyesülés típusú közkereseti társaságot alapíthatnak. A tagok egyetemlegesen felelnek a társaság tartozásaiért.

    2.2.2. Betéti társaság

    A betéti társaságnak egy vagy több beltagja van, akik felelnek a társaság tartozásaiért. Az egy vagy több kültag pénzbeli vagy nem pénzbeli hozzájárulást nyújt a társaság vagyonához. A kültagok ezen felül nem felelnek a társaság tartozásaiért.
    A betéti társaságot be kell jegyeztetni. A bejegyzéshez kitöltött és minden tag által aláírt formanyomtatványt kell benyújtani a CH-hoz.
    A kültag nem vonhatja ki vagy kaphatja vissza a hozzájárulását a társaságtól, amíg az működik, illetve amíg a kültag részt vehet az üzletvezetésben, vagy joga lehet kötelezettséget vállalni a cég nevében.

    2.2.3. Korlátolt felelősségű betéti társaság
    (LLP - Limited Liability Partnership)

    A LLP egy új speciális korlátolt felelősségű társulási forma, amely biztosítja a korlátolt felelősségből származó előnyöket, de meghagyja a tagok számára a közkereseti társaság szerkezeti rugalmasságát.
    Két vagy több természetes vagy jogi személy alapíthat LLP-t, amelyet be kell jegyeztetni a CH-nál. A bejegyzési eljárás megegyezik a fentiekkel.
    A LLP-re a többi társaságéhoz hasonló számviteli szabályok vonatkoznak.

    2.2.4. Külföldi társaságok fióktelepe és kereskedelmi képviselete

    A külföldi tőketársaság angliai szervezete fióktelepként vagy kereskedelmi képviseletként jegyeztethető be. A fióktelep, mint a külföldi társaság része fejt ki gazdasági tevékenységet. Ha a külföldi társaság nem tőketársaság, vagy Nagy-Britanniában nem kíván közvetlen üzleti tevékenységet folytatni, kereskedelmi képviseletet alapíthat.
    A fióktelep alapítása után egy hónapon belül be kell nyújtani a CH-hoz egy kitöltött formanyomtatványt, a társaság alapszabályának, működési engedélyének hiteles másolatát, az utolsó, az anyaállamban közzétett hiteles, könyvvizsgált mérlegét és a bejegyzési illetéket (jelenleg 20 Ł). A dokumentumokat, ha nem angol nyelvűek, az anyaországban készített és hitelesített fordításban kell benyújtani.
    Hasonló szabályok vonatkoznak a kereskedelmi képviselet alapítására, illetve bejelentésére.

    3. Külföldiek egyéni vállalkozása és munkavállalása

    Önálló gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként lehet folytatni. Ehhez 95 Ł-os bejegyzési illeték megfizetése és különböző iratok (formanyomtatványok) benyújtása szükséges attól függetlenül, hogy van-e vagy nincsen munkavállalója az egyéni vállalkozónak.
    Az EU tagállamok állampolgárai engedély nélkül vállalhatnak munkát az Egyesült Királyságban, a brit állampolgárokkal azonos feltételek mellett. Kivételt képeznek ez alól a kormányzati állások. Az az EU állampolgár, aki munkát vállal, automatikusan tartózkodási engedélyt is kap.
    A nem EU állampolgároknak az Oktatási és Foglalkoztatási Minisztérium által kibocsátott munkavállalási engedélyre van szükségük. A leendő munkáltatónak kell igényelnie az engedélyt a külföldi munkavállaló megnevezésével és egy konkrét álláshely megjelölésével.
    Az engedélyt 12 hónapra adják és legfeljebb kétszer lehet meghosszabbítani. (Tehát legfeljebb három évre szól.)
    Az engedélyt kérő külföldinek legalább ún. HND (Higher National Diploma) szintű képesítéssel és egy év szakmai gyakorlattal, vagy legalább hároméves gyakorlattal és NVQ (National Vocational Qualification) szintű képzettséggel kell rendelkeznie.
    Nem adnak ki ilyen engedélyt képesítést nem igénylő munkákhoz.
    A munkáltatónak igazolnia kell, hogy nem talált megfelelő, EU-ban honos munkavállalót az adott állásra. Meg kell jelölnie, hogy miért van szüksége a személy alkalmazására, be kell mutatnia a keresési módszert, és bizonyítani kell, hogy a keresés eredménytelen volt.

    4. Adózás

    4.1. Általános információk

    Az Egyesült Királyság kínálja az európai országok közül a befektetők számára az egyik leginkább vállalkozóbarát adózási rendszert. Más EU országokban bár esetleg alacsonyabb például a társasági adó szintje, de a társaságok teljes adóterhelését figyelembe véve az adózási helyzet az Egyesült Királyságban igen kedvező. Itt az egyik legalacsonyabb a társasági adó (30%) és alacsonyak a béreket terhelő járulékok is.

    4.2. Az egyes adónemek

    4.2.1. Társasági adó

    Az Egyesült Királyságban honos társaság társasági adót az egész világról származó bevétele után köteles fizetni. A jövedelemadó alapjába tartozik a társasági vagyon értékesítéséből származó nyereség is. Elvben a külföldről származó nyereség is adóköteles, de az ilyen nyereség után külföldön már megfizetett adó az Egyesült Királyságban adóhitel formájában érvényesíthető.
    A társasági adó mértéke 30%.
    Ez az adómérték azonban csak az 1,5 millió fontot meghaladó forgalmú társaságokra vonatkozik. Az ezen mértéket el nem érő forgalom esetén a társasági adó sávonként csökken, alsó határa 19%, illetve az a társaság, amelynek nyeresége a 10 ezer fontot nem éri el, társasági adó fizetésére nem köteles.
    A külföldi társaság fióktelepe által realizált nyereség is társasági adóköteles, ennek mértéke általában 30%.

    4.2.2. Forgalmi adó

    Forgalmi adót az üzleti tevékenységet folytató társaságoknak kell fizetniük az általuk nyújtott szolgáltatások, illetőleg az eladott áruk után, amennyiben forgalmuk az évi 55 ezer fontot meghaladja.
    Forgalmi adó bejelentkezésre kötelezettek a társaságok abban a hónapban, amelyben forgalmuk az 55 ezer fontot meghaladta, mégpedig ebben az esetben az elmúlt 12 hónapra visszamenőleg. Az olyan társaságok, amelyeknek a forgalma ezt a szintet nem éri el, nem kötelesek, de jogosultak forgalmi adóra való bejelentkezésre.
    A forgalmi adó általános mértéke 17,5%, a háztartási energia esetén 5%, illetve egy sor árucikk esetén (például élelmiszer, könyv, újság, gyermekruházat stb.) 0%. Bizonyos üzleti tevékenységek forgalmiadó-mentesek, ilyenek például a biztosítás, lakások eladása, lízingje, bérbe adása, illetve bizonyos oktatási tevékenységek.

    4.2.3. Jövedelemadó

    Az Egyesült Királyságban honos magánszemélyek általában az egész világról származó jövedelmük után jövedelemadó-kötelesek. Honosnak azok tekintendők, akik az adóévben legalább 183 napot töltenek az Egyesült Királyságban, vagy legalább két évig ott kívánnak tartózkodni, illetőleg rendszeresen látogatnak az Egyesült Királyságba, mégpedig adóévenként legalább 91 napos időtartammal legalább négy éven keresztül. Az Egyesült Királyságban nem honos magánszemélyek csak az Egyesült Királyságból származó jövedelmük után kötelesek jövedelemadót fizetni.
    A jövedelemadó sávos, progresszív, alsó határa 10% (az első 1920 font jövedelem után), felső határa 40% (29 900 fontot meghaladó jövedelem után). Ugyanilyen mértékű a megtakarítások adóztatása, viszont eltérő módon adóznak az osztalékjövedelmek, amelyeknél az adó mértéke 29 900 fontig 10%, efölött 32,5%. A jövedelemadó tárgyát képezik a vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelmek is, de csak abban az esetben, ha az értékesítés nyeresége a 7700 fontot meghaladja. Az efölötti nyereségrész adója sávos, progresszív, 10-40%.
    Minden az Egyesült Királyságban honos jövedelemadó-alanyt megillet az általános adómentesség, amely jelenleg a jövedelem 4615 fontot meg nem haladó részére vonatkozik.
    Az Egyesült Királyságban a béreket terhelő társadalombiztosítási hozzájárulás összesen 21,8%, amelyből a munkaadót 11,8%, a munkavállalót pedig 10% terhel.

    4.2.4. Helyi adó

    A helyi adó általános formája az ingatlanadó, amelynek alapja általában az ingatlan ún. piaci bérleti értéke. Ezt az adót nem csak a tulajdonos, hanem a bérlő, albérlő vagy az ingatlanban más jogcímen tartózkodó is fizetni köteles, amennyiben a használat tartama a 6 hónapot meghaladja. A helyi adó március-áprilisban esedékes, és 10 havi részletben fizethető meg.

    5. Állami támogatások, kedvezmények

    Az angol kormányzat széles körű támogatási rendszert működtet a kis- és középvállalkozások támogatására. A támogatási eszközök a jól kiépített, egész országra kiterjedő tanácsadó hálózattól kezdve, az új technológiát alkalmazó kis- és középvállalkozások támogatásán keresztül, bérgarancia-alapokon át, a kijelölt hátrányos helyzetben lévő körzetekben végrehajtott beruházásokhoz nyújtott támogatásokig terjed.
    Ezt egészítik ki különböző adókedvezmények, amelyek a kutatásfejlesztési beruházásokhoz kapcsolódnak, s amelyeket nem csak a kis- és közepes, hanem a nagyvállalkozások is igénybe vehetnek.

    XVIII.
    NÉMETORSZÁG

    1. Általános jellemzés

    1.1. Országadatok

    Terület: 356 854 km2
    Lakosság: 82 000 000 fő
    Államforma: köztársaság
    Pénznem: EUR
    GDP növekedés: 0,2%
    Gazdasági szerkezet: ipari ország. A társadalmi össztermék megoszlása ágazatonként: mezőgazdaság 2,3%; ipar 48,7%; kereskedelem, szolgáltatás, hírközlés 15,4%; egyéb 33,6%. A földterület megoszlása művelési áganként: szántó 30,8%, kert 2,1%, legelő 21,1%, erdő 29,6%, egyéb 16,4%. Legfontosabb termesztett növények: búza, rozs, árpa, zab, burgonya, cukorrépa, komló, takarmánynövények, zöldség, dohány, szőlő, gyümölcs. Fakitermelés. Legfontosabb tenyésztett állatok: szarvasmarha, sertés, juh, ló, baromfi. Jelentős tengeri halászat. Bányászati termékek: kálisó, barnaszén, feketeszén, kősó, kőolaj, földgáz, pirit, színesfémek, réz, kadmium, magnézium, higany, grafit. Feldolgozóipar: gépgyártás, textilipar, vas- és színesfémkohászat, acélgyártás, hajógyártás, autógyártás, bőripar, ruházati ipar, faipar, papíripar, élelmiszeripar (cukorgyártás), építőanyag- és építőipar, alumíniumkohászat, kőolaj-finomítás, híradástechnika. Keleti tartományok (5 tartomány): A társadalmi össztermék megoszlása ágazatonként: mezőgazdaság 9,7%; ipar 69,2%; kereskedelem, szolgáltatás, hírközlés 19,6%; egyéb 1,5%. A földterület megoszlása művelési áganként: szántó 45,0%, kert 2,5%, legelő 11,7%, erdő 27,9%, egyéb 12,9%. Legfontosabb termesztett növények: burgonya, búza, árpa, rostlen, cukorrépa, takarmányrépa, gyümölcs, zöldség. Legfontosabb tenyésztett állatok: sertés, szarvasmarha, juh, baromfi. Jelentős édesvízi és tengeri halászat. Bányászati termékek: barnaszén, kálisó, kősó, színesfémek, urán, földgáz. Az elektromos energia nagy része a barnaszénre települt hőerőművekből származik. Feldolgozóipar: vegyipar, gépgyártás, textilipar, vas- és színesfémkohászat, acélgyártás, hajógyártás, élelmiszeripar, építőanyag-ipar, bőripar, ruházati ipar, faipar, óragyártás, hangszerkészítés, játékgyártás, nyomdaipar, híradástechnika.
    (Forrás: Nagy Világatlasz)

    1.2. A külföldi befektetésekkel kapcsolatos általános feltételek

    A külföldi befektetőnek (anyavállalatnak) fizetett osztalék, amennyiben az irányadó EU-direktíva hatálya alá tartozik, mentes a levonásos adó alól, ha a külföldi részesedése a németországi társaságban legalább egy éven át legalább 25% (ez viszonosság esetén 10% is lehet).

    2. Társaságalapítás

    2.1. Általános információk

    Külföldi magánszemélyek egyéni vállalkozóként kezdhetnek üzleti tevékenységet, külföldi jogi személyek pedig német fióktelepként (Zweigniederlassung). Amennyiben a befektető társaságot kíván alapítani, úgy választhat több személyegyesítő (Personengesellschaften) és tőkeegyesítő (Kapitalgesellschaften) társasági forma közül.
    Az üzleti vállalkozásokat bejegyzési kötelezettség terheli az illetékes kerületi bíróság cégnyilvántartásánál. A cégnyilvántartás tartalmaz minden alapvető információt a vállalkozásról és a tulajdonosokról. Az adatok nyilvánosak és a hitelezők, valamint a közhivatalok számára hozzáférhetők.

    2.2. A társasági formák

    2.2.1. Korlátolt felelősségű társaság
    (Gesellschaft mit beschränkter Haftung - GmbH)

    A korlátolt felelősségű társaság a legelterjedtebb vállalkozási forma Németországban. Felépítése viszonylag egyszerű és rugalmas.
    A társaság felelőssége vagyona értékéig terjed (beleértve a törzstőkéjét is). A társasági szerződés (Gesellschaftsvertrag) egyszerűen igazítható a tagok igényeihez. A tagoknak közvetlen ellenőrzés joga van az ügyvezetéssel megbízott személyek felett.
    Legalább egy tag szükséges az alapításhoz, felső korlát nincs. Külföldi természetes és jogi személyek is tagjai lehetnek a korlátolt felelősségű társaságnak.
    A társaság az alapítási nyilatkozat és a társasági szerződés (Gesellschaftsvertrag vagy Satzung) német közjegyző előtti aláírásával alapítható. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a társaság célját, nevét, székhelyét és a törzstőke összegét.
    A bejegyzett székhely mellett a társaság tetszőleges számú fióktelepet tarthat fenn Németországban vagy azon kívül. A bejegyzett székhely az üzleti tevékenység helye vagy az ügyvezetés helye. Ez utóbbinak kötelező Németországban lennie.
    A korlátolt felelősségű társaság minimális törzstőkéje 25 000 euró. Az egyes törzsbetétek mértéke eltérő lehet. A társaság nem köteles "részvénykönyvet" vezetni, vagy bármilyen más módon nyilvántartani a törzsbetétjeit. A törzsbetétek tulajdonosait a létesítő okirat tartalmazza, bármely változást közjegyzői okiratba kell foglalni. A törzstőkét lehet pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás formájában is rendelkezésre bocsátani. A nem pénzbeli hozzájárulás értékének legalább a megfelelő törzstőkerész értékével egyezőnek kell lenni. A társaság nem teljesíthet a tagjai részére olyan kifizetést, amellyel nettó vagyonát a jegyzett törzstőke értéke alá csökkentené.
    A társaság a helyi cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel kezdheti meg üzleti tevékenységét. Ettől az időtől kezdve társasági szerződése a nyilvántartás részévé válik.
    A társasági szerződés aláírása és a cégnyilvántartásba történő bejegyzés közötti időben a társaság nem rendelkezik jogi személyiséggel, ennek ellenére mint bejegyzés alatti társaság folytathat üzleti tevékenységet, de nettó törzstőkéje a bejegyzés napján nem lehet kevesebb, mint amit a cégnyilvántartásba bejegyeztek.
    A társaság törzsbetéteinek bármely átruházása közjegyzői hitelesítéshez kötött.
    A társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése.
    A tagok gyűlését általában az ügyvezető igazgató hívja össze. Döntéseit egyszerű többséggel hozza, bizonyos törvényben vagy társasági szerződésben foglalt esetekben magasabb szavazati arány is megkövetelhető.
    A társaság ügyvezetését és törvényes képviseletét az ügyvezető látja el (Geschäftsführer). Legalább egy ügyvezető választása kötelező, de felső határt nem szab a törvény. Nem kötelező tagnak, vagy német állampolgárnak lennie, vagy német honossággal rendelkeznie. Ügyvezető csak természetes személy lehet. A tagok joga megbízni és visszahívni az ügyvezetőt.
    A társaság mellett felügyelőbizottság is működhet, de ez nem kötelező. Ha van, akkor a feladatait a társasági szerződésben kell meghatározni.

    2.2.2. Részvénytársaság
    (Aktiengesellschaft - AG)

    A legnagyobb németországi társaságok választják ezt a társasági formát. A részvénytársaság fő előnye a korlátolt felelősségű társasággal szemben, hogy részvényeit viszonylag könnyen lehet átruházni és bevezethető a tőzsdére is, így a tőke könnyebben növelhető.
    A magánszemélyek által irányított vállalkozások is gyakran ezt a formát részesítik előnyben, mivel jobb a piaci megítélése és az ügyvezetés nem függ a részvényesek utasításaitól.
    A részvénytársaság igazgatóságát a felügyelőbizottság bízza meg és megbízatása idején független mind a részvényesektől, mind a felügyelőbizottságtól, azok nem adhatnak utasítást számára. Az igazgatóság tagjait hivatali idejük alatt csak bizonyos okokból lehet elbocsátani. Igazgatósági tag csak természetes személy lehet és 5 évnél hosszabb időre nem nevezhető ki.
    A részvénytársaság felelőssége vagyona mértékéig terjed, beleértve a részvénytőkét is. Részvénytársaságot egy részvényes is alapíthat. Az alaptőke legkisebb összege 50 000 euró.
    A részvények névértéke 1 euró, vagy ennek többszöröse lehet, vagy névérték nélkül kell őket kibocsátani. A részvényeket nem lehet megosztani, de egy részvényes egynél több részvényt is birtokolhat. Kibocsátható bemutatóra szóló és névre szóló, elsőbbségi és rendes, szavazati jogot megtestesítő és szavazati jogot nem megtestesítő részvény is.
    A részvényesek határozatot a részvényesek közgyűlésén hoznak, amelyet az igazgatóság hív össze. Határozatait egyszerű többséggel hozza, kivéve, ha a jogszabály magasabb szavazati arányt ír elő. Ilyen eset az alaptőke felemelése és leszállítása, ellenőrzési megállapodás kötése más társasággal (ha a társaság egy másik gazdasági társaság ellenőrzésének veti alá magát, vagy átengedi a nyereségét), a teljes vagyona átruházása, a társasági forma megváltoztatása.
    A törvény előírhatja bizonyos részvényesek egyetértésének szükségességét.
    A részvénytársaságnál kötelező felügyelőbizottságot létrehozni. A felügyelőbizottság tagjait a közgyűlés legfeljebb 5 évre nevezi ki, és őket bírósági határozattal, 3/4-es közgyűlési határozattal, vagy a megbízó részvényes döntésével (ha az alapító okirat másként nem rendelkezik) lehet elmozdítani.
    A felügyelőbizottság fő feladatai:
    - az igazgatóság kinevezése és visszahívása, és az igazgatóság tagjaival munkaszerződés kötése,
    - az igazgatóság tevékenységének ellenőrzése jogi és gazdasági szempontból,
    - a részvénytársaság képviselete az igazgatósággal szembeni ügyekben,
    - a részvénytársaság képviselete az igazgatósággal együtt a részvényesek határozatának érvényessége kérdésében,
    - az alapító okirat vagy a felügyelőbizottság által előírt esetekben jóváhagyjaaz igazgatóság üzleti döntéseit,
    - könyvvizsgálót bíz meg, felülvizsgálja és jóváhagyja az éves pénzügyi jelentést.

    2.2.3. Személyegyesülések
    (Personengesellschaften)

    Személyegyesülés lehet közkereseti társaság (offene Handelsgesellschaft - oHG) és betéti társaság (Kommandit­gesellschaft - KG). A legfőbb különbség a tagok felelősségében rejlik.
    A közkereseti társaság tagjainak felelőssége korlátlan a társaság üzleti tartozásaiért, a betéti társaság kültagjának felelőssége hozzájárulása erejéig terjed. Ezért választják a külföldi befektetők gyakran a betéti társasági formát.
    A társaságoknak kvázi jogi személyiségük van, azaz szerződéses viszonyba léphetnek, vagyonuk lehet, kötelezettséget vállalhatnak és jogokat szerezhetnek saját nevükben és javukra.
    A társaság létrehozásához legalább két személy szükséges. Tag lehet német vagy külföldi természetes személy vagy társaság. A betéti társaságnak legalább egy korlátlanul felelős tagja (beltagja), valamint egy vagy több kültagja van, akiknek a felelőssége csupán a hozzájárulásuk mértékéig terjed.
    A társaságot a társasági szerződés aláírásával alapítják. Társasági szerződést lehet szóban is kötni, mégis elterjedt és ajánlott írásba foglalni. A társaságot be kell jegyezni az illetékes cégbíróságnál. A kültag korlátolt felelősségének érvényesítéséhez vagyoni hozzájárulásának cégjegyzékben való feltüntetése szükséges.
    Bármely tagsági érdekeltség (kültagi vagy beltagi üzletrész) átruházásához szóbeli vagy írásbeli megállapodás szükséges az átruházó és az átvevő között, valamint az összes tag egyetértése, ha a társasági szerződés nem ír elő mást.
    Főszabály szerint a tagok a társasági szerződésben szabadon rendelkezhetnek a jogaikról és kötelezettségeikről, azonban a törvény rendelkezései alapján a kültagok nem vehetnek részt a társaság üzletvezetésében. A kültag csak bizonyos ügyekben, külön meghatalmazás alapján képviselheti a társaságot. Az ügyvezetői felelősséget a beltagok viselik. Ha a beltag társaság, akkor a közkereseti vagy betéti társaságot ezen társaság ügyvezetése irányítja.
    A társaság határozatait főszabály szerint egyhangúlag hozza, ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik.
    Népszerű formája a közkereseti társaság szerkezetéből eredő előnyök kihasználásának, ha olyan társaságot alapítanak, amelynek beltagja korlátolt felelősségű társaság. Ez a társasági forma a GmbH and Co. KG.

    2.2.4. Külföldi társaság fióktelepe
    (Zweigniederlassung)

    Azok a külföldi vállalkozások, amelyek nem kívánnak társaságot alapítani, fióktelepet alapíthatnak. A fióktelep alapítása, csakúgy mint a megszüntetése egyszerűen a cégnyilvántartásba vétellel, és az alapítás helye szerinti helyi kereskedelmi hivatalnál történő nyilvántartásba vétellel történik.
    A fióktelep nem önálló jogi személy, a külföldi vállalkozás szerves része. Fontos, hogy a fióktelep nem csupán a külföldi társaság képviseletét látja el, de az adózási szempontból telephelynek (Betriebsstätte) minősül.
    A külföldi fióktelep a rábízott vagyon tulajdonosa, felel minden, a fióktelep tevékenységéből származó kötelezettségért, de ez nem szünteti meg a külföldi tulajdonos felelősségét.

    3. Külföldiek egyéni vállalkozása és munkavállalása

    Általános szabály szerint azok a külföldiek, akik nyereségszerző tevékenység céljából kívánnak Németországban tartózkodni, tartózkodási és munkavállalási engedélyt kötelesek beszerezni.
    Nem kell munkavállalási engedélyt kérni
    - az EU-ban honos személyeknek (ettől eltérő szabályozás lehetséges az új belépők esetében),
    - ha a tartózkodás a három hónapot nem haladja meg bizonyos társasági tisztségek átmeneti gyakorlása esetén, illetve időleges szakértői vagy ellenőrző tevékenység esetén - ha az érintett személy állandó tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
    A tartózkodási és munkavállalási engedély megadása vagy megtagadása az illetékes Munkaügyi Hivatal diszkrecionális joga. Az engedélyezési eljárás tartama legalább hat hét. A kérelmet a nem EU-ból, az EFTA-ból, illetve az USA-ból érkezőknek még Németországba való belépésük előtt kérniük kell. Az engedély elbírálásánál a hatóság a munkaerő-piaci helyzetet és a kérelmező személyét vizsgálja.
    A tartózkodási engedélyt általában egy, majd öt évre adják meg, azután lehet időkorlát nélküli engedélyt kérni.
    A munkavállalási engedély egy bizonyos területen történő speciálisan meghatározott munkára vagy egy meghatározott munkaadónál való meghatározott állás betöltésére adható és a munkaadó és munkavállaló személyéhez kötött.

    5. Adózás

    5.1. Társasági adó

    A társasági adó alanyai a Németországban honos társaságok, akik alatt mindazok a társaságok értendők, amelyeknek székhelye, illetve irányításuk és ellenőrzésük helye Németországban van, továbbá a Németországban nem honos társaságok. Az előbbiek az egész világról származó bevételeik, az utóbbiak Németországból származó bevételeik után adókötelesek.
    A társasági adó alapja a társaság évkezdetkor és az év utolsó napján számított nettó értéke közötti különbözet bizonyos korrekciókkal. Ilyen korrekciókat jelentenek egyebek között például az adómentes bevételek. A társaság nettó értéke megállapításának alapja a mérleg, amelyen keresztül érvényesíthető az értékcsökkenési leírás. Az ingó vagyontárgyak általában vagy lineáris vagy gyorsított módon írhatók le, utóbbi esetben legfeljebb évi 20%-kal. Az adott éves jövedelemmel szemben leírhatók a veszteségek, 511 500 EUR határig pedig az előző évi bevételekkel szemben is. A veszteségek korlátlanul továbbvihetők, kivéve ha a társaság tagjainak több mint a fele kicserélődik, és ötéves időszakon belül túlnyomórészt új vagyon kerül a társaságba.
    A társasági adó mértéke 25% (2003-ban 26.5%), amelyet egy 5,5%-os szolidaritási hozzájárulás egészít ki. Ennek célja a keleti régió felzárkózásának segítése.

    5.2. Forgalmi adó

    Forgalmi adó terhel minden áru- és szolgáltatásértékesítést, amely Németországban történik, bizonyos kivételekkel. Forgalmi­adó-mentesek a banki és biztosítási szolgáltatások, az ingatlanokkal kapcsolatos ügyletek és az export.
    A forgalmi adó általános mértéke 16%, csökkentett mértéke 7%.
    A forgalmiadó-bevallást, amennyiben az előző évi forgalom a 6136 EUR-t meghaladta havonta, egyébként negyedévenként kell megtenni az adott időszak leteltétől számított 10 napon belül.

    5.3. Jövedelemadó

    A jövedelemadó alanyai a Németországban honos magánszemélyek egész világról származó jövedelmeik után, illetve a Németországban nem honos magánszemélyek Németországból származó jövedelmeik után. Általában németországi honosságúnak kell tekinteni azt, aki az adott évben hat hónapot meghaladó tartamban tartózkodott Németországban.
    Az adóköteles jövedelmeknek hét csoportja van: mezőgazdaságból, kereskedelemből, független foglalkozásból (orvos, ügyvéd), alkalmazásból, befektetésből, nyugdíjból és licencdíjból származó, illetve egyéb jövedelmek. A jövedelemből bizonyos költségek leírhatók. Németországban a jövedelemadó családi jellegű, azaz más adószámítás vonatkozik az egyedül élőkre, illetve a családokra.
    Az adó sávos, progresszív, alsó határa 19,9%, felső határa 48,5%.
    Bizonyos jövedelmek levonásos úton adóznak, így a kamatok levonásos adója 30+5,5%, a licencdíjak levonásos adója (ha azt külföldinek fizetik) 25+5,5%, a felügyelőbizottsági tag díjazásának levonásos adója 30+5,5%.
    Levonásos módon adóznak a munkabérek is.
    Levonásos módon adóznak továbbá az osztalékok, az adó mértéke 20+5,5%.

    5.4. Helyi adók

    Az üzleti tevékenységet folytatók függetlenül a tevékenység jogi formájától helyi, ún. kereskedelmi adó fizetésére kötelesek. Az adó alapja a társasági adó alapjával azonos, bizonyos módosításokkal. A legfontosabb különbség az, hogy a kereskedelmi adó alapjából nem vonható le a hosszú lejáratú kölcsönökkel kapcsolatos kamat 50%-a. A nem tőketársasági formában folytatott üzleti tevékenység esetén a jövedelem 24 500 EUR-ig adómentes, efölött az adó progresszív, 1-5% között mozog. Ez az alapmérték, amelyet az önkormányzat mint adóhatóság a saját hatáskörében meghatározott szorzóval megszoroz, s így alakul ki a véglegesen fizetendő adó mértéke.

    5.5. Ingatlanforgalmi adó

    Ingatlanforgalmi adó alá esnek az ingatlan átruházással kapcsolatos ügyletek, ideértve az olyan ügyleteket is, amelyek az ingatlant tulajdonló társaság legalább 95%-os üzletrészeinek, részvényeinek az átruházására irányulnak, illetve azt is, ha egy ilyen társaság tulajdonosainak legalább 95%-a ötéves időszakon belül kicserélődik. Az adó mértéke 3,5%, amely vagy az ügyleti ellenérték, vagy az ingatlan adóértéke alapján számítandó.

    6. Állami támogatások, kedvezmények

    Körülbelül 3000, befektetők számára kedvezményt biztosító program létezik Németországban. Ezek különböző szinten (EU, szövetségi, tartományi) jelennek meg. Az egyes programokat célterületek szerint osztályozzák, ezzel is segítve a befektetők döntését. Ilyen területek pl. befektetés ösztönzés, kutatás és fejlesztés stb.
    A Csatlakozási Megállapodási Alapok olyan programokat támogatnak, amelyek elsősorban a kézműipar, az azt kiszolgáló területek és az idegenforgalom körébe tartoznak. Bizonyos iparágak nem részesíthetők ilyen támogatásban, pl.: mezőgazdaság, halászat, energia- és vízszolgáltatás, kiskereskedelem.
    A Csatlakozási Megállapodási Alapok elérhetők, bizonyos feltételek megléte esetén, olyan "érzékeny területek " számára is, mint acél és gépgyártás, hajógyártás vagy textilipar.
    A támogatásra igényt tartó befektetési tevékenység elkezdésekor be kell jelentkezni a működési hely szerinti szövetségi államban az illetékes hivatalnál. Jelentkezni bármikor lehet a tevékenység megkezdése előtt. A jelentkezéshez célszerű csatolni egy részletes befektetési tervet. A tervezet támogatásra alkalmasságának eldöntésénél több különböző szempontot is figyelembe vesznek.
    A befektetések támogatásának nincs felső határa, de ha a befektetés volumene meghalad egy bizonyos szintet, azt jelenteni kell az EU illetékes szervének.
    Adókedvezmények az új kelet-németországi tartományokban igényelhetők.
    Különböző adókedvezmény kategóriák vannak:
    - 10% a 2000. január 1-je előtt indult befektetések,
    - 12,5% az 1999. december 31. után indult befektetések, és
    - 15% a 2000. december 31. után indult befektetések
    számára.
    Adókedvezmény igényelhető a kisipari vállalkozások bizonyos ingó befektetései után. Ilyenek az adatrögzítéssel és -nyilvántartással, kutatás-fejlesztéssel, piackutatással, fizikai és kémiai elemzéssel, 50 főnél kevesebb munkavállalót alkalmazó, városon belüli kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozások.
    Az adókedvezményt az illetékes adóhivatalnál kell igényelni.

    XIX.
    OLASZORSZÁG

    1. Általános jellemzés

    1.1. Országadatok

    Terület: 301 263 km2
    Lakosság: 57 600 000 fő
    Államforma: köztársaság
    Pénznem: EUR
    GDP növekedés: 0,4%
    Gazdasági szerkezet: ipari-agrár ország. Egy főre jutó GNP: 20 510 USD. A társadalmi össztermék megoszlása ágazatonként: mezőgazdaság 6,9%, ipar: 43,1%, kereskedelem, szolgáltatás, hírközlés: 20,8%, egyéb: 29,2%. Földterület megoszlása művelési áganként: szántó 32,1%, kert 10,1%, legelő 17,5%, erdő 21,5%, egyéb 18,8%. Legfontosabb termesztett növények: búza, kukorica, rizs, szőlő, olajfa, citrusfélék, gyümölcsök, zöldségfélék, dohány, gyapot, cukorrépa, burgonya, takarmánynövény, gesztenye, paratölgy. Legfontosabb tenyésztett állatok: szarvasmarha, sertés, juh, kecske, ló, öszvér, szamár, baromfi, selyemhernyó. Jelentős tengeri halászat. Bányászati termékek: földgáz, pirit, kén, azbeszt, bauxit, márvány, ólom, cink, feketeszén, kősó, kálisó, ezüst, antimon, vas, mangán, réz. Az elektromos energia 32%-a vízerőből származik. Feldolgozóipar: vas,- alumínium- és színesfémkohászat, acélgyártás, közlekedési-eszköz- gyártás, elektrotechnika, gépgyártás, vegyipar, textilipar, élelmiszeripar, bőripar, faipar, porcelángyártás.
    (Forrás: Nagy Világatlasz)

    1.2. A külföldi befektetésekkel kapcsolatos általános feltételek

    A profit, az osztalék, a licencdíjak, illetve a tőke repatriálása korlátozásmentes, bizonyos bejelentési formaságoknak - a Pénzügyminisztériummal szemben - azonban eleget kell tenni.
    A külföldi anyavállalatnak fizetett osztalék az irányadó EU-direktíva szerint mentes a levonásos adó alól, ha a külföldi részesedés legalább egy éven keresztül legalább 25%. Egyébként 27%-os levonásos adó terheli a külföldi anyavállalatnak fizetett osztalékot.

    2. Társaságalapítás

    2.1. Általános információk

    A külföldi befektetők jogi személyiségű vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaságot illetőleg fióktelepet alapíthatnak. Fontosabb társasági formák: korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, közkereseti társaság, betéti társaság, betéti részvénytársaság, külföldiek fióktelepe.

    2.2. Társasági formák

    2.2.1. Korlátolt felelősségű társaság
    (societá a responsabilita limitata - S.r.l.)

    A korlátolt felelősségű társaságot legalább két, Olaszországban honos vagy nem honos természetes személy vagy társaság alapíthat, illetve lehetséges egy alapító is, ebben az esetben azonban az alapító felelőssége a társaság tartozásaiért korlátlan.
    Az alapítók készítik az alapító okiratot, kinevezik az első ügyvezetőség és amennyiben az kötelező, a felügyelőbizottság tagjait.
    Az alapító okiratnak a következőket kell tartalmaznia: a tagok neve, születési helye és ideje, lakóhelye, nemzetisége, a társaság neve és székhelye, a társaság fő céljai, a törzstőke összege, a törzsbetétek száma és értéke, a nem pénzbeli hozzájárulások értéke, a nyereség felosztásának szabályai, az igazgatók száma és hatásköre, a felügyelő-bizottság tagjainak száma, valamint a társaság tartama.
    A cégbejegyzési dokumentációt ügyvédnek kell elkészítenie. A cégbejegyzésre akkor kerülhet sor, ha a tagok a teljes törzstőke befizetésére kötelezettséget vállaltak és a törzstőke legalább három tizedét a tagok egy olasz bankba befizették (a tagok a befizetett törzstőke felett a társaság bejegyzését követően rendelkezhetnek), valamint bizonyos esetekben, ha a tevékenységhez szükséges engedélyek (pl. bank, biztosítás, hajózás stb.) rendelkezésre állnak.
    A társaság jogi létét a cégjegyzékbe való bejegyzéssel nyeri el. A társaságalapítást a helyi kereskedelmi kamarai nyilvántartásba vétel céljából is be kell jelenteni.
    A korlátolt felelősségű társaság minimális törzstőkéje 10 000 EUR. A korlátolt felelősségű társaság tőkéje törzsbetétekből áll. A korlátolt felelősségű társaság törzsbetéteit a cégjegyzék feltünteti, de a társaság értékpapírt nem bocsáthat ki. Az üzletrész névértéke EUR-ban kifejezett kerek összeg. Az üzletrészek átruházhatók, amennyiben a társasági szerződés másként nem rendelkezik. Az üzletrész-átruházás harmadik személyekkel szemben a tagjegyzékbe való bejegyzéstől hatályos.
    A társaság legfőbb szerve a taggyűlés. A taggyűlést az ügyvezetők hívják össze. Évente legalább egyszer a mérleg fordulónapjától számított 4 hónapon belül taggyűlést kell tartani az éves jelentés és mérleg elfogadására. Ezt a határidőt a társasági szerződés további 2 hónappal meghosszabbíthatja. A társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában a taggyűlést Olaszországban, a társaság székhelyén kell megtartani. A taggyűlés döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A korlátolt felelősségű társaságban egyszerű szótöbbségnek a törzstőke egyszerű többségét képviselő szavazatok minősülnek. Rendkívüli taggyűlést kell összehívni a társasági szerződés módosításához, a törzstőke felemeléséhez, illetve leszállításához, a társasági vagyon elidegenítéséhez, a felszámolás vagy összeolvadás elhatározásához. Az ilyen ügyekben minősített többséggel hoz a taggyűlés határozatot, minősített többségnek a törzstőke 2/3-át képviselő szavazatok minősülnek.
    Az ügyvezetés felelős a társaság ügyeinek az intézéséért, ideértve a harmadik személyekkel kötött szerződéseket is. Felelős továbbá a társaság éves jelentésének és mérlegének elkészítésért és a felügyelőbizottság és a taggyűlés elé terjesztésért.
    Az ügyvezetőség tagjainak számát a társasági szerződés határozza meg. Az ügyvezetőség lehet egytagú is. Az ügyvezetőség tagjait a taggyűlés nevezi ki, illetve hívja vissza.
    A felügyelőbizottság három vagy öt tagból, és két póttagból állhat, a tagok megbízásának időtartama 3 év. Kötelező felügyelőbizottságot választani azokban a korlátolt felelősségű társaságokban, amelyek törzstőkéje a 100 ezer EUR-t eléri, továbbá azokban is, amelyek vagyona, forgalma, alkalmazottainak száma két egymást követő évben a törvény által meghatározott mértéket eléri. A felügyelőbizottság tagjait hivatalos listából kell választani. A felügyelőbizottság ellenőrzi az ügyvezetés tevékenységét, a jogszabályok betartását, a jogszabályok és a társaság belső szabályzatainak összhangját, a könyvvitelt, valamint az éves jelentésnek és a mérlegnek a jogszabályokkal való összhangját.

    2.2.2. Részvénytársaság
    (societa per azioni - S.p.A)

    A részvénytársaság minimális alaptőkéje 100 ezer EUR.
    A részvénytársaság alaptőkéje részvényekre oszlik, amelyeknek speciális kivételektől eltekintve névre szólóaknak kell lenniük. A részvények vagy törzsrészvények vagy elsőbbségi részvények. A törzsrészvény egy szavazatra jogosít. Az elsőbbségi részvény az alapszabály rendelkezésétől függően vagy jogosít szavazásra vagy nem. A részvényeket a társaság részvénykönyvébe be kell jegyezni, a részvénytulajdonosok nevével, címével, foglakozásával együtt. A részvények általában forgatmány vagy átruházás útján korlátozás nélkül elidegeníthetőek, kivéve, ha a társaság alapszabálya másként rendelkezik.
    A részvénytársaság közgyűlésén a döntések a jelenlévők egyszerű szótöbbségével születnek, amennyiben az alapszabály másként nem rendelkezik. Különleges esetekben, mint például az alapszabály módosítása, az alaptőke felemelése vagy leszállítása, a társasági vagyon elidegenítése, felszámolás stb. a döntéshez minősített többség szükséges. A minősített többség részvénytársaság esetén az alaptőke többségét képviselő szavazatokat jelenti, kivéve, ha az alapszabály másként rendelkezik.
    A részvénytársaság igazgatósági tagjainak megbízása legfeljebb 3 évre szólhat.

    2.2.3. Közkereseti társaság
    (societa in nome collettivo - S.n.c.)

    A közkereseti társaságot két vagy több természetes személy hozhatja létre abból a célból, hogy közös név alatt üzleti tevékenységet folytassanak. A cégnévnek vagy valamennyi tag vagy legalább egy tag nevét tartalmaznia kell és utalnia kell a társaság jogi formájára. A tagokat korlátlan felelősség terheli a társaság által harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségekért. A társaságot be kell jegyezni a cégjegyzékbe.

    2.2.4. Betéti társaság
    (societa in accomandita semplice - S.a.s.)

    A betéti társaság alapításához egy vagy több beltag (ac­commandatari) és egy vagy több kültag (accomandanti) szükséges. A beltagok felelőssége a harmadik személyekkel szemben korlátlan, a kültagoké a betétjükre korlátozott. A társaság ügyvezetésében csak a beltagok vehetnek részt, ideértve a képviseletet is. A kültagok neve a társaság cégnevében nem jelenhet meg. A társaság cégnevének tartalmaznia kell a jogi forma megjelölését is. A betéti társaságot a cégjegyzékbe be kell jegyeztetni. A betéti társaságnak társaságok nem lehetnek a tagjai.

    2.2.5. Egyéb társasági formák

    A betéti részvénytársaság (societa in accomandita per azioni - S.a.p.a.) egy olyan betéti társaság, amelynek a tőkéje részvényekre oszlik. Szervezete és működése hasonló a részvénytársaságéhoz azzal a különbséggel, hogy a beltagok hatásköre és felelőssége speciális. A betéti részvénytársaságban kültag lehet társaság is.

    2.2.6. Külföldiek fióktelepe

    Külföldi társaság fióktelepet az alapítás székhelye szerint illetékes bírósághoz beadott kérelemmel hozhat létre. A fióktelepet be kell jegyeztetni a cégjegyzékbe és az illetékes kereskedelmi kamara jegyzékébe. Az alapítást illetően különösebb korlátozások nincsenek, de bizonyos üzleti területeken (pl. bank és biztosítás) a jogszabály speciális személyi feltételeket szab, amelyek teljesítését igazolni kell.
    A fióktelep bejegyzéséhez be kell nyújtani az alapítására, illetőleg a szervezetére és működésére vonatkozó okmányokat, az igazolást arra nézve, hogy az anyaországi bejegyzés megtörtént, valamint azoknak a személyeknek a megjelölését, akik a fióktelep olaszországi tevékenységéért felelősek.
    A fióktelep képviselője lehet külföldi is. Az anyavállalat vezetőinek személyében, illetőleg az anyavállalat társasági szerződésében bekövetkezett változásokat a cégjegyzéknek be kell jelenteni. A nem Európai Unióban honos bankok olaszországi fiókjai kötelesek emellett az éves jelentésüket is benyújtani a cégjegyzéknek.

    3. Külföldiek egyéni vállalkozása és munkavállalása

    Természetes személy üzleti tevékenységet egyéni vállalkozóként (impresa individuale) folytathat, korlátlan felelősség mellett. Bizonyos, a törvényben felsorolt üzleti tevékenységek esetén az egyéni vállalkozó kereskedőnek minősül, s köteles saját teljes nevét hozzátenni az általa használt üzleti névhez.
    Az uniós állampolgárok Olaszországban érvényes útlevél vagy személyazonosító okmány birtokában tartózkodhatnak. AZ USA, Kanada és Új-Zéland állami állampolgároknak érvényes útlevéllel kell rendelkezniük, de olaszországi tartózkodásuk tartama legfeljebb 3 hónap lehet.
    Az országban való tartózkodáshoz és munkavállaláshoz három okmány szükséges, a tartózkodási engedély, a munkavállalási engedély és egy társadalombiztosítási kódszám. A tartózkodási és munkavállalási engedélyt az illetékes rendőrhatóság, a társadalombiztosítási kódszámot az illetékes adóhivatal adja ki. Az, aki ennek a három okmánynak a birtokában van jogosult, de nem köteles személyazonossági kártya beszerzésére.

    4. Adózás

    4.1. Társasági adó

    A társasági adó tárgya a társaság adóköteles bevétele, amely magában foglalja a társaság osztalékból, kamatokból, illetve más rendkívüli forrásokból származó jövedelmeit is.
    Az adó alapja a költségekkel csökkentett bevétel, ahol is a legfontosabb költségtényezők a kifizetett bérek és azok terhei, a társaság által elszenvedett veszteségek, a kamatköltségek és a rendkívüli költségek. Általában azokat a költségeket lehet elismerni, amelyek a bevétel elérése érdekében merültek fel, ideértve a leértékelési, illetőleg amortizációs költségeket is. A társasági vagyon részét képező vagyontárgyak javításával, illetve fenntartásával kapcsolatos szokásos költségek csak a vagyontárgy értékének 5%-ig írhatók le.
    A veszteségek 5 évre vihetők tovább. Kivételt képeznek ez alól az első három év veszteségei, amelyek határidő nélkül továbbvihetők. A veszteségek visszamenőleges érvényesítésére nincs lehetőség.
    Külön szabályozás alá esnek azok az osztalékok, amelyeket a társaság Olaszországon kívüli kapcsolt vállalkozástól kap. Ha a kapcsolt vállalkozás az Európai Közösség valamelyik országában működik, vagy olyan országban, amelynek társasági adórendszere hasonló az olasz rendszerhez, akkor csupán az osztalék 5%-a képezi részét Olaszországban az adóköteles bevételnek.
    Az egyéb országokból származó osztalékjövedelem esetén az adóköteles jövedelemrész az osztalék 40%-a.
    Az adó mértéke 35%.

    4.2. Forgalmi adó

    Forgalmi adó-kötelesek az áruk és szolgáltatások értékesítésével kapcsolatos ügyletek. Ügylet alatt általában az árura vonatkozó tulajdonjog átruházása értendő.
    A forgalmi adó alanyai mindazok a természetes és jogi személyek, akik üzletszerű tevékenység körében árut illetőleg szolgáltatást értékesítenek, illetve, akik nem EU tagországból Olaszországba árut importálnak. A szolgáltatások akkor minősülnek Olaszországban nyújtottaknak, ha a szolgáltató, illetve a szolgáltatást igénybe vevő székhelye Olaszországban van.
    A forgalmi adó általános mértéke 20%, speciális mértéke 4-10%. 4%-os forgalmi adó alá esnek például általában a különböző élelmiszerek, gépjárművek, 10%-os forgalmi adó terheli a kávét, cukrot, gyógyszereket stb.
    A forgalmi adó bevallása és megfizetése negyedévenként történik, ha az adóalany éves forgalma a megelőző évben, szolgáltatások esetén kevesebb, mint 309 874 EUR a megelőző évben szolgáltatások esetén, illetve áru értékesítése esetén kevesebb, mint 516 456 EUR. Az ezt meghaladó forgalom esetén a forgalmi adót havonta kell megfizetni bevallani és megfizetni. Az éves forgalmi adóbevallást a tárgyévet követő év március 16-ig kell megtenni.
    Speciális szabályok vonatkoznak az EU-n belüli tranzakciókkal kapcsolatos forgalmi adófizetési kötelezettség teljesítésére.

    4.3. Jövedelemadó

    Az olaszországi honosságú magánszemélyek egész világról származó jövedelmük jövedelemadó-kötelezettség alá esnek. A nem olasz honosságú személyek Olaszországból származó jövedelmük után kötelesek jövedelemadót fizetni. Olaszországi honosságúnak az tekinthető, aki egy adott településen legalább 6 hónapon keresztül bejelentett lakóhellyel rendelkezik, illetőleg akit ügyei legalább évi 6 hónapon át jellemzően Olaszországhoz kötnek, vagy egyébként szokásos tartózkodási helye évi 6 hónapon keresztül Olaszország.
    A jövedelemadó tárgyát képező jövedelmet a jogszabály hat kategóriába osztja. Ezek: ingatlanból származó jövedelem, tőkejövedelem, munkaviszonyból származó jövedelem, önfoglalkoztatásból származó jövedelem, üzleti tevékenységből származó jövedelem és egyéb jövedelmek. Az egyes költségtípusok a jövedelem jellegétől függően különböző mértékben vonhatók le a jövedelemadó alapjából.
    A jövedelemadó sávos, progresszív, alsó határa 18,5%, felső határa 44%.
    A jövedelemadó-bevallás a tárgyévet követő év május hónapjában esedékes. Jövedelemadó-előleget két ízben kell fizetni az adóév során május 31-éig, illetve november 30-éig, vagy az előző évben fizetett jövedelemadó alapján, vagy pedig az adóév becsült jövedelme alapján.
    A jövedelmen belül forrásadó jellegű adót kell fizetni a részvényből és más hasonló értékpapírból származó jövedelem után.

    4.4. Helyi adók

    A társaságok, amelyek társasági adó alanyai, iparűzési adó típusú helyi adót kötelesek fizetni üzleti bevételeik után. Az adó általános mértéke általában 4, 25%. Az iparűzési adó alapja eltér a társasági adó alapjától, mert az iparűzési adó hozzáadott érték típusú adó. Eltérés van a két adónem között a levonható költségek tekintetében is, mert a helyi adó alapjából nem lehet például levonni a kifizetett munkabéreket.

    4.5. Egyéb adók

    A forgalmiadó-köteles ügyletek esetében ún. abszolút összegű regisztrációs adót kell fizetni. A forgalmi adó alá nem eső ügyletek esetén a regisztrációs adó mértéke az ügyleti érték százalékában van megállapítva, lakás esetében 3%, egyéb ingatlanok esetében 7%, ingó dolgok esetén 0,5%. Bizonyos tranzakcióknál egyösszegű, 129 EUR-s regisztrációs adót ír elő a törvény.
    Vannak olyan írásbeli szerződések, illetőleg okmányok, amelyek illetékkötelesek, az illeték mértéke 1,29-10 EUR között változó.

    5. Állami támogatások, kedvezmények

    A beruházások támogatásának formái: tőketámogatások, kölcsönök, könnyített lízing, adókedvezmények, társadalombiztosítási kedvezmények. Támogatások nemzeti támogatás, EU-támogatás illetve a kettő kombinációjaként kaphatók, különösen a következő beruházásokhoz: az elmaradott régiókban végrehajtott beruházások, nemzetközi jellegű beruházások, kutatás-fejlesztési beruházások, valamint bizonyos speciális üzleti szektorokban végzett beruházások.
    A támogatások és kedvezmények jelentős részét valamennyi társaság igénybe veheti, különleges kedvezmények vonatkoznak azonban a kis- és közepes méretű társaságokra.
    Állami támogatások elsősorban adókedvezmények formájában kaphatók. Ilyen adókedvezmény alá eshetnek például az új beruházások, illetőleg a betanítási költségek. Ezekben az esetekben a kedvezmény mértéke az 50%-ot is elérheti.
    Adókedvezményt kaphatnak azok a társaságok is, amelyek az Európai Tőzsdén meg kívánnak jelenni, ilyen esetben a társasági adó mértéke akár 7%-ra is csökkenhet.

    XX.
    PORTUGÁLIA

    1. Általános jellemzés

    1.1. Országadatok

    Terület: 92 072 km2
    Lakosság: 10 800 000 fő
    Államforma: köztársaság
    Pénznem: EUR
    GDP növekedés: 0,4%
    Gazdasági szerkezet: agrár-ipari ország. Egy főre jutó GNP: 7450 dollár. A társadalmi össztermék megoszlása ágazatonként: mezőgazdaság 13,1%; ipar 38,7%; kereskedelem, szolgáltatás, hírközlés 19,1%; egyéb 29,1%. Földterület megoszlása művelési áganként: szántó 32,5%, kert 6,4%, legelő 5,8%, erdő 39,7%, egyéb 15,6%. Legfontosabb termesztett növények: búza, kukorica, rizs, burgonya, déligyümölcs, szőlő, olajfa, zöldségek, paratölgy, banán, ananász. Legfontosabb tenyészetett állatok: juh, sertés, szarvasmarha, kecske, öszvér, szamár, baromfi. Bányászati termékek: volfrám, berill, réz, kősó, pirit, feketeszén, ón, urán, barnaszén, kaolin, titán. Az elektromos energia 73%-a vízerőből. Feldolgozóipar: textil-, ruházati-, bőripar, élelmiszeripar, fém- és gépipar, vegyipar, cementgyártás, hajógyártás, vas- és acélgyártás, fa- és papíripar, parafafeldolgozás, olívaolaj-termelés.
    (Forrás: Nagy Világatlasz)

    1.2. A külföldi befektetésekkel kapcsolatos általános feltételek

    A tőke szabad áramlását akadályozó szabályok nincsenek, de az a közrendet, közbiztonságot és közegészséget nem veszélyeztetheti. A külföldi befektetőknek nem kötelező hazai befektetőkkel társulniuk.
    Külföldi tőkével működőnek számít egy vállalat, ha a részvények összességének több mint 20%-a felett egy vagy több külföldi természetes személy rendelkezik vagy ha az összes részvény több mint 10%-a van külföldi jogi személyek tulajdonában.
    Nincsenek kizárólag külföldiekre vonatkozó befektetési szektor szerinti megkötések, viszont vannak olyan kötöttségek, melyek egyaránt vonatkoznak a külföldi és a hazai befektetőkre is, így pl. a közszolgáltatásokban (vízellátás, postai szolgáltatás, vasúti hálózat működtetése), ahol a magánbefektetők csak a koncessziós szerződések nyújtotta keretek között tevékenykedhetnek. Nyereség kiviteli korlátozások nincsenek.
    Mentes a levonásos adó alól az osztalék, amelyet hazai társaság fizet az EU-ban honos tagjának, ha a külföldi cég legalább 25%-os részesedéssel rendelkezik két éven át.

    2. Társaságalapítás

    2.1. Általános információk

    A társaság alapító dokumentumát közjegyzői okiratba kell foglalni.
    A közjegyzői okirat magánokirattal is helyettesíthető abban az esetben, ha egyszemélyes társaság alapításáról van szó, amelynek jegyzett tőkéje befizetésre kerül.
    A közjegyzői okirat kiállítása után kerül sor a társaság adóhatóság általi nyilvántartásba vételére. A cég működésének megkezdését a Kormányzati Adóhivatal deklarálja.
    Ezt követően kell kérni a Kereskedelmi Jegyzékbe, való bejegyzést, továbbá a Társadalombiztosítási Hivatalnál történő nyilvántartásba vételt és a hivatalos lapban való közzétételt.
    A Kereskedelmi- és Versenyhivatalnál vagy a Gazdasági Minisztérium helyi igazgatóságánál is nyilvántartásba kell vetetni a céget.
    A társaság bejegyzéséhez a cégnév megfelelőségéről kiállított bizonyítványt kell beszerezni a Cégnyilvántartó Hivataltól. A kérelemnek tartalmaznia kell a kívánt cégnév megjelölését és két további változatát, a cégnévnek utalnia kell a folytatni kívánt tevékenységre és nem lehet más cég nevével összetéveszthető.
    A cégnév jóváhagyása után a Hivatal kiállítja a cégnév nyilvántartásba vételét igazoló okiratot egy ideiglenes adókártyával együtt.

    2.2. Társasági formák

    2.2.1. Korlátolt felelősségű társaság
    (limitada)

    A korlátolt felelősségű társaság törzstőkéje törzsbetétekből áll, amelyek tulajdonosai egyetemlegesen felelősek a társaság tőkéjének rendelkezésre bocsátásáért. Csőd esetén csak a cég vagyona szolgál a hitelezők kielégítésére. A cégnévben szerepelnie kell a "Limitade" szónak vagy rövidítésének (Lda.)
    Korlátolt felelősségű társaságot legalább két természetes- vagy jogi személy alapíthat. A korlátolt felelősségű társaság kötelező törzstőke minimuma 5000 EUR, a törzsbetétek minimális értéke 100 EUR.
    A tőke rendelkezésre bocsátása történhet készpénzben és egyéb vagyontárgy formájában. A nem pénzbeli hozzájárulást könyvvizsgáló értékeli.
    A készpénz hozzájárulás legalább 50%-át az alapításkor be kell fizetni. Ahol készpénz és egyéb vagyontárgy is bevitelre kerül, ott a rendelkezésre álló készpénz teljes összegét be kell fizetni és a vagyon értéke nem lehet kevesebb, mint a törvényileg meghatározott törzstőke minimuma.
    Üzletrészt csak közjegyzői okirattal lehet átruházni, kivéve ha bírósági határozat eredményeként kerül rá sor. Az átruházáshoz szükséges a tagok előzetes beleegyezése is, kivéve a házastárs, lemenő vagy felmenő ágbeli rokon részére történő átruházást. Elutasító határozat esetén az átruházás nem lép érvénybe. Az elutasító döntésnek párosulnia kell a társaság vételi ajánlatával. Az alapító okirat az átruházást korlátozhatja, illetve feltételekhez kötheti vagy kizárhatja.
    A közgyűlés a társaság fő döntéshozó szerve.
    A cég ügyvezetéséért egy vagy több igazgató felelős, akik lehetnek betétesek is. Az igazgatók megválasztása történhet az alapító okiratban, illetve a taggyűlés határozatával. A tagoknak joga van az igazgatók elmozdítására, kivéve ha ők is tagok és különleges jogosítványukkal élve töltik be az igazgatói tisztséget. Igazgató csak természetes személy lehet, ha jogi személyt választanak igazgatónak, akkor ki kell jelölni egy személyesen eljárni jogosult természetes személyt.
    Könyvvizsgáló választása nem kötelező, kivéve ha az alábbi feltételek közül legalább két éven át kettő teljesül:
    - A társaság teljes nettó vagyona eléri a 1 500 000 EUR-t,
    - nettó bevétel eléri a 3 000 000 EUR-t,
    - az alkalmazottak száma legalább 50 fő.
    A tagokat a nyereség betétjük értékének arányában illeti meg. Legalább a nyereség felét fel kell osztani.
    A szabály alóli kivételeket határozhat meg az alapító okirat vagy a törzstőke 3/4-ét képviselő betétesek határozata az e célból összehívott taggyűlésen.
    Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság olyan társasági forma, amely vagy eredetileg is egyszemélyesként alakult vagy eredetileg hagyományos korlátolt felelősségű társaságként alapították ugyan, de csak egy tagja maradt.
    Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság bejegyezhető magánokirat alapján is, nincs szükség közjegyzői hitelesítésre. Az eljárás menete ugyanaz, mint a hagyományos korlátolt felelősségű társaságnál.
    Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság nevében szerepelnie kell az "unipessoal" kifejezésnek a korlátolt felelősségre utaló "Limitada" vagy "Lda" szót megelőzően.

    2.2.2. Részvénytársaság

    Részvénytársaság legalább öt részvényes részvételével alapítható. A minimális alaptőke - szükséglet 50 000 EUR.
    Az alaptőke állhat pénzbeli befizetésekből és apportból. Az apport értékét könyvvizsgáló állapítja meg és azt az alapításkor a társaság rendelkezésére kell bocsátani. A pénztőke 30%-át az alapításkor, a fennmaradó 70%-ot legkésőbb 5 éven belül kell befizetni.
    A részvények lehetnek bemutatóra szólók és névre szólók. Csak névre szóló részvény lehet az a részvény, amely nincsen teljesen befizetve vagy az alapító okirat korlátozza átruházhatóságát.
    A részvények a hozzájuk tapadó jogosultságok szerint osztályozhatók. A leggyakoribb típusok:
    - törzsrészvény - a törvény által meghatározott jogosultságokat és kötelezettségeket biztosítja.
    - szavazati jog nélküli részvény - szavazati jogot nem biztosít, továbbá az osztalékból való részesedés nem lehet kevesebb a névérték 5%-ánál (osztalékelsőbbségi).
    - visszavásárlási jogot biztosító részvény - a cég a közgyűlés döntése nyomán bármikor visszavásárolhatja ezeket.
    A részvények átruházására kötött adásvételi szerződések tekintetében nincsenek alaki megkötések. Habár a társaságok kötelesek a kibocsátott részvényekről nyilvántartást vezetni, ez a gyakorlatban csak bizonyos részvényfajták esetén történik meg. A tőzsdén szereplő társaságok részvénykibocsátásairól tőzsdei nyilvántartás készül.
    A részvények átruházása általában korlátozásmentes, de jogszabályi felhatalmazás esetén az alapító okirat eltérő rendelkezéseket tartalmazhat.
    A részvénytársaság ügyvezetése kétféle módon épülhet fel:
    a) az igazgatóság vagy bizonyos esetekben az egyszemélyi igazgató áll az ügyvezetés élén, akit egy könyvvizsgálókból álló bizottság, vagy egy egyéni könyvvizsgáló ellenőriz.
    b) az ügyvezetés meg van osztva az egyszemélyi manager vagy a legfeljebb öt főből álló ügyvezetői testület és a felügyelőbizottság között, ezek működését is könyvvizsgáló ellenőrzi.
    Az a) pontban ismertetett rendszer jellemzői: Az igazgatóság tagjainak száma csak páratlan lehet, ők az alapító okiratban vagy a részvényesi közgyűlésen kerülnek megválasztásra. Azoknál a társaságoknál, ahol az alaptőke nagysága nem haladja meg a 200 000 EUR-t, az igazgatóság feladatait egyszemélyi igazgató is elláthatja.
    Az igazgatóság/igazgató hatáskörébe tartozik:
    - közgyűlés összehívása,
    - éves jelentés elkészítése,
    - a cég illetve tevékenységének átalakításával kapcsolatos döntés meghozatala,
    - alaptőke emelésének elhatározása,
    - cég székhelyének áthelyezéséről szóló döntés meghozatala.
    Az alapító okirat rendelkezhet úgy, hogy felhatalmazza az igazgatóságot a napi ügyvezetési feladatok delegálására egy ügyvivő testületre, amely páratlan számú igazgatósági tagból áll.
    Részvénytársaság esetében könyvvizsgáló testületet vagy egyéni könyvvizsgálót kell megbízni. A könyvvizsgáló testület legalább három állandó és egy változó tagból, vagy öt állandó és két változó tagból áll. Részvényes nem lehet a testület tagja.
    A könyvvizsgáló testület/könyvvizsgáló hatáskörébe tartozik:
    - az ügyvezetést ellátó szervek tevékenységének ellenőrzése, a cégkönyvek és számlák vizsgálata,
    - az éves jelentés tervezetének elkészítése az ügyvezetés számára,
    - igazolja a cégkönyvek és számlák hitelességét az adóhatóság és egyéb hatóság felé.
    A b) pontban ismertetett rendszer jellemzői:
    A felügyelő bizottság létszámának meg kell haladnia az ügyvezetői létszámot, de ez nem lehet több 15 főnél.
    A felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik:
    - megvizsgálja a cégkönyveket és számlákat,
    - felügyeli az igazgatók tevékenységét és jóváhagyja az éves jelentést,
    - saját tevékenységéről is éves jelentést készít a részvényesek számára,
    - összehívja a közgyűlést.
    Az egyéni könyvvizsgáló lehet természetes személy, illetve könyvvizsgáló cég. Hatásköre és feladatai megegyeznek a felügyelőbizottságéval.
    A tőzsdén szereplő részvénytársaságoknak titkárt és helyettes titkárt kell választania.
    A titkári feladatok a következők:
    - közreműködni a közgyűlések, igazgatósági és felügyelőbizottsági ülések lebonyolításában,
    - a jegyzőkönyvek és a részvénykönyv vezetése,
    - a részvényesek számára hitelesített másolatot adni a cég iratairól.
    A közgyűlés összehívásáról az igazgatóság illetve ügyvezetői testület rendelkezik, a felügyelőbizottság vagy a részvények 5%-át képviselő részvényesek kezdeményezésére.
    A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
    - az éves jelentés jóváhagyása, ahol közgyűlési jóváhagyás van előírva,
    - a nyereség befektetésének kérdésében dönt az igazgatóság javaslata alapján,
    - megválasztja és elmozdítja a társaság szerveinek tagjait, ideértve az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat is,
    - dönt az alaptőke emeléséről, illetve leszállításáról, az egyesülés, szétválás, átalakulás kérdéseiről és az alapító okirat módosításáról,
    - dönt az alapító okirat által a hatáskörébe utalt egyéb kérdésekben.
    A közgyűlésen részvényenként egy szavazat illet meg minden részvényest, kivéve ha az alapító okirat másként rendelkezik.
    Különbségek vannak a zártkörűen és nyilvánosan működő részvénytársaságok között. Az utóbbiakra speciális jogszabályok is vonatkoznak.

    3. Külföldiek egyéni vállalkozása és munkavállalása

    A külföldiek munkaszerződés alapján vállalhatnak munkát Portugáliában, a portugál munkavállalókkal megegyező jogokkal rendelkeznek és kedvezményekben részesülnek.
    A munkaszerződést írásban kell kötni és a felek azonosítására szolgáló adatokon túl tartalmaznia kell továbbá a fizetés meghatározását és az egyéb munkafeltételek leírását is. A munkavégzés feltétele a tartózkodási engedély.
    A munkaszerződés másolatát be kell nyújtani a munkaügyekért felelős felügyeleti hatósághoz is.

    4. Adózás

    4.1 Általános információk

    Portugáliában a legfontosabb adónemek a társasági adó, a forgalmi adó, a jövedelemadó, a vagyonadó, valamint az illetékek.

    4.2. Az egyes adóformák

    4.2.1. Társasági adó

    A társasági adó alanyai azok a társaságok, amelyeknek székhelye, illetve irányításuk helye Portugáliában van, ide értve a külföldi társaságok fióktelepeit is, továbbá azokat a társaságokat is, amelyeknek ugyan Portugáliában székhelye vagy irányítási központja nincs, de amelyek Portugáliában bevételre tesznek szert. Portugáliai állandó székhelyűnek kell tekinteni azokat a társaságokat, amelyeknek vagy állandó jellegű központi ügyintézési helye, fióktelepe, gyára, telephelye van legalább 6 hónapon keresztül, illetve amelyeknek olyan állandó képviselője van, aki jogosult a társaság nevében eljárni és javára szerződéseket kötni.
    A Portugáliában bejegyzett, illetőleg ott állandó jelleggel működő társaságok az egész világról származó bevételük után társaságiadó-kötelesek. Azok a társaságok, amelyeknek fióktelepe van, a fióktelep bevételei után kötelesek társasági adót fizetni, míg az olyan társaságok, amelyeknek sem székhelye, sem fióktelepe vagy állandó működési helye Portugáliában nincs, a Portugáliából származó bevételük után kötelesek fizetni.
    A társasági adó általános mértéke 30%, 20%-os adót fizetnek az ún. egyszerűsített adóelszámolási rendszerbe tartozó, valamint a nem kereskedelmi, ipari vagy mezőgazdasági jellegű tevékenységet folytató társaságok, 25%-ot fizetnek azok a társaságok, amelyek Portugáliában nem honosak, és ott állandó működési helyük sincs.
    Az adó számítási módját tekintve két csoportba oszthatók az adóalanyok, az első csoportba tartoznak azok, amelyeknek az éves forgalma hozzávetőleg 150 ezer EUR-nál alacsonyabb. Ezek az adóalanyok lényegében átalányadót fizetnek, amelyet a jogszabály a bevétel bizonyos százalékában (0,2-0,45%) határoz meg. Az egyéb adóalanyok adóalapjukat az elszámolható költségek, illetőleg az adómentes nyereségek figyelembevételével határozzák meg.

    4.2.2. Forgalmi adó

    Forgalmiadó-kötelesek az áru- és szolgáltatásértékesítésből származó bevételek.
    A forgalmi adó általános mértéke 19%, középmértéke 12%, az ún. mérsékelt forgalmi adó 5%. (Az Azori-szigeteken és Madeirán ennél alacsonyabbak az általános forgalmiadó-mértékek.) A középmérték alá tartoznak például az éttermi szolgáltatások, kávé, üdítőitalok, az 5%-os adómérték alá tartoznak a mezőgazdasági termékek, újságok, gyógyszer, gyógyellátás, utasszállítás stb.

    4.2.3. Jövedelemadó

    A jövedelemadó alanyai a Portugáliában állandó lakhellyel rendelkező magánszemélyek egész világról származó jövedelmük után, valamint az egyéb magánszemélyek Portugáliából származó jövedelmük után. Általában Portugáliában állandó lakhellyel rendelkezőnek azok a magánszemélyek tekintendők, akik egy évben több mint 183 napot összefüggően vagy nem összefüggően Portugáliában tartózkodnak, vagy akiknek olyan lakóhelye van Portugáliában, amely az állandó tartózkodás szándékára utal.
    Portugáliából származó jövedelemnek minősülnek általában a Portugáliában kifejtett tevékenységből származó bevételek, illetve a Portugáliában honos társaságoktól szerzett bevételek, ideértve az olyan tőkejövedelmeket is, mint például a részvények vagy szellemi tulajdon elidegenítéséből származó jövedelmek, játékból, fogadásból származó jövedelmek stb. Jövedelemadó szempontjából a jövedelmeknek több csoportja van: az alkalmazotti viszonyból származó jövedelmek, az üzleti tevékenységből származó jövedelmek, az osztalék jellegű jövedelmek, a vagyonhasznosításból eredő jövedelmek, a tőkenyereség és a nyugdíj. Az adóalapot csökkentő kiadásokat jövedelemkategóriánként külön-külön kell a jövedelmekkel szembeállítani. Az ily módon csökkentett jövedelmek képezik az összevont jövedelemadó-alapot. Az üzleti tevékenységből származó jövedelmek esetén költségként érvényesíthetők a kifizetett bérek, és a jövedelem elérése érdekében szükséges egyéb szokásos költségek (például bérleti díj).
    A jövedelemadó sávos, progresszív, alsó határa 12%, felső határa 40%. A jogszabály az egyes kategóriákon belül meghatároz abszolút összegű adómentes jövedelemrészt. Az egyes jövedelemkategóriákon belül vannak olyan jövedelmek, amelyek levonásos formában adóznak, így például valamennyi alkalmaztatással kapcsolatos jövedelem, az üzleti tevékenységgel összefüggő jövedelmeken belül például a licencdíjakból származó jövedelmek vagy a jutalékok, a tőkejövedelmeken belül az osztalékok, kamatok, valamennyi vagyonhasznosításból származó jövedelem, a tőkenyereség típusú jövedelmek közül például a lottónyeremény, illetve a nyugdíjak is. A levonás mértéke 10-35% között változik jövedelemtípusonként.
    A jövedelemadó-rendszert egészíti ki a társadalombiztosítási járulékrendszer. Az alkalmazottak általában a 15%-ot, a munkaadók 23,75%-ot fizetnek. Ennél kedvezőbb mértékek vonatkoznak a társaságok tisztségviselőire (10-21,25%). Az egyéni vállalkozókat, illetve szabadfoglalkozásúakat bizonyos további feltételektől függően 25,4%-os illetve 32%-os társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség terheli.

    4.2.4. Helyi adó

    Helyi adó formájában építményadót kell fizetni 2004. január 1-jétől, éspedig a helyi adóhatóság által meghatározott mértékben az új épületek után (1980 után épültek) 0,2-0,5% között, a régi épületek után 0,4-0,8% között évente.

    4.2.5. Egyéb adók, illetékek

    Ingatlan átruházása esetén ingatlan átruházási illetéket kell fizetni, amely 500 ezer EUR ingatlanértékig sávos, progresszív, felső határa 8%, az 500 ezer EUR-t meghaladó rész után 6%. (Ennél magasabbak az egyes sávokon belül az illetékek az ún. autonóm régiókban.)
    Számos okirat, szerződés, illetőleg pénzügyi művelet esetén kötelező okirati illeték fizetése. A kötelezettség általában azt a személyt terheli, aki az adott művelet érdekeltje, például az adásvételi szerződés esetén a vevő, vagy pénzügyi műveletek esetén a pénzintézet. Bizonyos okiratok mentesek az illeték alól, például a telephely létesítéséhez felvett kölcsönnel kapcsolatos kamatmeg­állapodás, vagy az olyan kölcsönökkel kapcsolatos szerződés, amelyekben a szerződő felek mindegyike az Európai Közösség országában honos, illetve az olyan okmányok, amelyek a Madeira vagy az Azori-szigetek adómentes zónáiban székhellyel rendelkező társaságok szerződéseivel kapcsolatosak. Az adómérték alapvetően az ügylet értékétől függ, és 0,4-10% között mozog.

    5. Állami támogatások, kedvezmények

    A portugál állam számos programot dolgozott ki a vállalkozások támogatására. A legfontosabbak:
    - a PRIME-program, amelynek célja a Portugáliában alapított vállalkozások hozzáadott érték termelő képességének és versenyképességének fokozása;
    - turizmust támogató programcsomag, - a támogatást bármilyen jogi formában működő vállalkozás igénybe veheti szállodaépítés, étterem, camping, konferenciaközpont létesítése és üzemeltetése céljából;
    - Innovációs programok, amelyeknek fő célja a technológiai fejlesztések támogatása.

    XXI.
    SPANYOLORSZÁG

    1. Általános jellemzés

    1.1. Országadatok

    Terület: 504 782 km2
    Lakosság: 39 332 000 fő
    Államforma: alkotmányos monarchia
    Pénznem: EUR
    GDP növekedés: 2,0%
    Gazdasági szerkezet: A társadalmi össztermékből a mezőgazdaságra 8,4%, az iparra 35,1%, a kereskedelemre, szolgáltatásra, hírközlésre 23,5%, az egyéb területekre 33% jut. A földterület megoszlása művelési áganként: szántó 1,3%, kert 9, 12%, legelő 22%, erdő 30,5%, egyéb 6,3%. A legfontosabb termesztett növények: búza, árpa, kukorica, rizs, cukorrépa, citrusfélék, burgonya stb. Legfontosabb tenyésztett állatok: juh, sertés, szarvasmarha, kecske, ló stb. Jelentős a tengeri és a folyami halászat. Legfontosabb bányászati termékei: feketeszén, vas, higany, cink, ólom, urán stb. Az elektromos energia 43%-a vízerőből származik. Feldolgozóipara vas-, alumínium és színesfémkohászat, acélgyártás, gépgyártás, közlekedési eszköz és hajógyártás, vegyianyaggyártás, kőolajfinomítás, cementgyártás, textil, bőr, cipő, élelmiszer, fa- és papíripar. Legfontosabb kiviteli cikkei az élelmiszerek, gyümölcsök, textiláruk, gyapot, vasérc, nyersanyagok, gépek és berendezések, bor stb. Legfontosabb importcikkei: gépek és berendezések, fűtőanyagok, nyersanyagok, élelmiszerek.
    (Forrás: Nagy Világatlasz)

    1.2. A külföldi befektetésekkel kapcsolatos általános feltételek

    Spanyolországban a befektetési tevékenység teljes szabadságot élvez. Ez egyaránt vonatkozik a külföldiek spanyolországi és a spanyolok külföldi befektetéseire. Bizonyos korlátozások érvényesek speciális szektorokban, így például a védelmi szektorban. A teljes szabadság elve csak olyan közérdekből korlátozható, mint például a biztonság, a közegészség. A befektetésekkel kapcsolatos bejelentési kötelezettségeknek kizárólag statisztikai és gazdasági elemzési jelentősége van. E bejelentési kötelezettségnek általában utólag kell eleget tenni, kivéve bizonyos speciális eseteket, amikor az előzetes bejelentést írja alá a jogszabály.

    2. Társaságalapítás

    2.1. Általános információk

    A fontosabb társasági formák: korlátolt felelősségű társaság (societade responsabil limitada - S.L.), részvénytársaság (societade anonima - S.A.), közkereseti társaság (kommunitad debienes), betéti társaság (societade kommanditaria), és külföldi társaság fióktelepe (sucursal).
    A társaságalapításnak vannak bizonyos, a legtöbb társasági formánál azonos lépései. Ezek a következők. A választott nevet be kell jelenteni a cégjegyzéknek annak vizsgálata céljából, hogy nincsen-e már más működő társaság ugyanezen a néven. Bejelentést kell tenni a külföldi befektetés tényéről, ennek a bejelentésnek statisztikai céljai vannak és utólagos. A bejelentésnek az alapító okirat aláírásától számított 30 napon belül kell megtörténnie. Adószámot kell kérelmezni, az adószám kiadásával egyidejűleg kell megnyitni a társaság nevére szóló bankszámlát. A társaság alapító okiratát közjegyző előtt kell aláírni. Ugyanez vonatkozik a társasági szerződésre, illetve alapszabályra is. A hitelesítéshez a közjegyzőnek be kell nyújtani a cégnév ellenőrzéséről szóló nemleges igazolást, a jegyzett tőke befizetéséről szóló igazolást, a külföldi befektetés bejelentésének tényéről szóló igazolást, valamint az alapító tagok, illetőleg a meghatalmazással eljáró személyek személyazonosságának igazolására szolgáló iratokat. A külföldi befektetőknek ezen kívül egy ún. negatív honossági bizonyítványt is be kell nyújtaniuk. A bejegyzés illetéke degresszív, 15 ezer PTS (90 EUR)-től a jegyzett tőke 0,03%-ig terjed, amennyiben a jegyzett tőke meghaladja a 100 millió PTS-t (kb. 600 ezer EUR). A cégbejegyzés illetékköteles, az illetéket az alapító okirat aláírásától számított 30 napon belül kell az illetékes adóhivatalba befizetni. Az illeték összege a jegyzett tőkehányad 1%-a. Az alapító okirat aláírásától számított 30 napon belül a társaságot be kell jegyeztetni a cégjegyzékbe. Ehhez a következő okmányokra van szükség: az alapító okirat hiteles példánya, a nemleges cégnév bizonyítvány, valamint az illeték befizetéséről szóló igazolás.

    2.2. Társasági formák

    2.2.1. Korlátolt felelősségű társaság
    (societade responsabil limitada - S.L.)

    A korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjének minimuma 3000 EUR, amelyet a bejegyzésig teljes egészében be kell fizetni.
    Az alapító okiratnak a következőket kell tartalmaznia: azoknak a személyeknek a személyi adatait, akiknek a társaság létrehozásában és irányításában döntő szerepe van, a feleknek azt a közös óhaját, hogy korlátolt felelősségű társaságot alapítsanak, az egyes tagok pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulását, amelyet egyébként teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani (nem pénzbeli hozzájárulás tárgya csak piaci értékű dolog lehet, ezért például szolgáltatások nem képezhetik nem pénzbeli hozzájárulás tárgyát). A pénzbeli hozzájárulásról bankigazolást, nem pénzbeli hozzájárulás esetén pedig a telekkönyvi kivonatot - amennyiben ingatlanról van szó - illetve egy független szakértő értékelését lehet mellékelni, de ez nem kötelező. Meg kell jelölni az egyes tagok törzsbetétét, mellékelni kell a társaság társasági szerződését, meg kell jelölni a tisztségviselőket stb.
    A társasági szerződés a társaság szervezetére és működésére vonatkozó legfontosabb információkat tartalmazza, így a társaság nevét, célját, időtartamát, a társaság üzleti tevékenysége megkezdésének időpontját, az üzleti évet, a társaság székhelyét, a törzstőke nagyságát, a társaság szervezetére vonatkozó információkat, a taggyűlés összehívására és rendjére vonatkozó szabályokat stb.

    2.2.2. Részvénytársaság
    (societade anonyma - S.A.)

    A részvénytársaság alapítására és szervezetére hasonló szabályok irányadók, mint a korlátolt felelősségű társaságra.
    A részvénytársaság minimális alaptőkéje 10 millió pezo, azaz kb. 60 ezer EUR. A részvénytársaság alaptőkéjét teljes egészében le kell jegyezni, és a jegyzett tőkének legalább 25%-át a részvénytársaság alapításakor be kell fizetni. A tőkehozzájárulások lehetnek pénzbeliek és nem pénzbeliek.
    Az alaptőke részvényekre oszlik, amelyek névre szólóak vagy bemutatóra szólóak. Átruházási korlátozások csak névre szóló részvények esetén lehetségesek.
    A közgyűlés a társaság legfontosabb ügyeiben dönt, de nem kötelező a társasági szerződésben a közgyűlésről rendelkezni, ennek hiányában a törvényi előírások az irányadók.
    A részvénytársaság ügyvezetését illetően az alapítók különféle rendszerek közül választhatnak. Vagy egy egyedüli igazgatót, vagy két vagy több önálló aláírási joggal rendelkező igazgatót, vagy két vagy több együttes aláírási joggal felruházott igazgatót, vagy pedig igazgatóságot választanak, amelynek legalább három tagja van, akik közül az igazgatósági tagok maguk választják ki a vezérigazgatót. A tisztségviselők legfeljebb ötéves időtartamra választhatók. Ha a tisztségviselők munkájukért fizetést kapnak, akkor a fizetés illetve ellenszolgáltatás mértékét és módját a társasági szerződésben szabályozni kell.

    2.2.3. Közkereseti társaság
    (kommunitad debienes)

    Jogi személy, amely a tagok korlátlan és egyetemleges felelőssége mellett működik.

    2.2.4. Betéti társaság
    (societade kommanditoria)

    Jogi személy, amelyben egy vagy több tag felelőssége korlátlan, és egy vagy több tag felelőssége a betétjére korlátozott.


    3. Adózás

    3.1. Általános információk

    A társaság megalapítását be kell jelenteni az adóhatóságnak. A társaság könyveit az adóhatósággal kell hitelesíttetni.
    A társaság köteles évente éves jelentést készíteni, amelyet könyvvizsgálónak kell láttamoznia. Bizonyos nagyságrendet el nem érő társaságok jogosultak egyszerűsített éves jelentés, illetve mérleg benyújtására. A jogosultság a társaság vagyonának mértékétől, éves forgalmának nagyságától, illetve az alkalmazottak átlagos létszámától függ.

    3.2. Társasági adó

    A társasági adó alanyai a honos és nem honos társaságok, a honos társaságok az egész világról származó jövedelmük, a nem honos társaságok a Spanyolországból származó jövedelmük után adóznak. Honosnak azok a társaságok minősülnek, amelyeket Spanyolországban jegyeztek be, amelyeknek Spanyolországban képviselete van, illetőleg amelyeknek tényleges irányítása Spanyol­országban történik.
    A társasági adó mértéke az ún. kis- és középméretű társaságok esetén a 90 000 EUR adóköteles bevételig 30%, az efölötti részre 35%.

    4. Állami támogatások, kedvezmények

    Az Európai Közösség előírásaival összhangban lévő központi és helyi támogatások, illetőleg kedvezmények célja az elmaradott régiók támogatása. Elmaradottnak tekinthetők azok a régiók, amelyeknek a bruttó összterméke a közösségi átlag 75%-a alatt van, illetve amelyek revitalizálásra szorulnak elsősorban gazdasági szerkezeti problémáik miatt. A támogatások fő formái:
    - vissza nem térítendő pénzügyi támogatás bizonyos tartományokban. A támogatás felső határa különböző, akár a beruházás 50%-áig is terjedhet. Külön támogatásban részesülnek a zöldmezős beruházások, illetve bizonyos területeken a modernizációs beruházások. A támogatás felhasználható a beruházáshoz szükséges terület megvásárlására, az infrastruktúra kiépítésére, tervezésre, beruházási javak beszerzésére, betanításra stb. Általános feltétel, hogy a beruházási összeg legalább 30%-ának önerőnek kell lennie. Kiemelt szektorok a támogatás szempontjából a vegyipar, bizonyos élelmiszeripari területek, kereskedelemfejlesztés, turizmus,
    - külön támogatási formák állnak rendelkezésre a munkaerő-alkalmazás és képzés fejlesztésére. A támogatás formái is különbözőek lehetnek, például a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulékból adott különféle engedmények, amelyek 20%-100% között mozoghatnak, illetve kedvezményben részesülhetnek bizonyos költségtérítések formájában egyes munkahelyteremtő beruházások,
    - külön támogatási rendszer segíti egyes speciális ipari területek fejlesztését, ilyenek mindenek előtt a mezőgazdasági, élelmiszeripari területek, az energiaipar, a környezettel, bányászattal, illetőleg a technológiai innovációval kapcsolatos területek. A támogatásoknak két formája van; a visszatérítendő kölcsönök, amelyek a projekt 75%-ára adhatnak fedezetet 15 éves futamidővel, valamint a vissza nem térítendő beruházási kölcsönök.

    XXII.
    SVÉDORSZÁG

    1. Általános jellemzés

    1.1. Országadatok

    Terület: 449 965 km2
    Lakosság: 8 749 000 fő
    Államforma: alkotmányos monarchia
    Pénznem: svéd korona (SEK)
    GDP növekedés: 1,9%
    Gazdasági szerkezet: Svédország elsődlegesen ipari ország. Egy főre jutó GNP: 26 780 dollár. A társadalmi össztermék megosztása ágazatonként: mezőgazdaság 3,3%; ipar 32,2%; kereskedelem, szolgáltatás, hírközlés 16,4%; egyéb 48,1%. Földterület megoszlása művelési áganként: szántó 7,3%; legelő 1,8%; erdő 64,2%; egyéb 26,7%. Legfontosabb termesztett növények: árpa, zab búza, rozs, burgonya, cukorrépa, repce, takarmány. Legfontosabb tenyésztett állatok: sertés, szarvasmarha, juh, ló, baromfi, prémes állat, rénszarvas. Jelentős halászat. Bányászati termékek: vas, ólom, cink, réz, kobalt, nikkel, titán, arany, ezüst, arzén, pirit, volfrám, magnezit, gránit, kvarc, csillám, urán, tőzeg. Elektromos energia 60%-a vízenergiából származik. Feldolgozóipar: vas- és színesfémkohászat, acélgyártás, gépgyártás, fémfeldolgozás (csapágyak), elektromos gépgyártás, fa-, Cellulóz-, papír-, vegy-, textil-, bőr-, élelmiszer- és építőanyag-ipar, híradástechnika. Behozatali cikkek: fűtőanyagok, gépek és berendezések, nyersanyagok, élelmiszerek, egyéb iparcikkek.
    (Forrás: Nagy Világatlasz)

    1.2. A külföldi befektetésekkel kapcsolatos általános feltételek

    Az EU állampolgárainak nincs szüksége külön engedélyre a társaságalapítási célból Svédországban történő tartózkodáshoz, rájuk az általános szabályok az irányadók. Más országok állampolgárainak külön tartózkodási engedélyt kell igényelniük ahhoz, hogy Svédország területén társaságalapítás vagy társasági részesedés megszerzése céljából tartózkodhassanak.
    Erre az engedélyre is érvényes az a szabály, hogy az engedélyt legalább hat héttel az érkezés előtt kell kérelmezni valamelyik svéd nagykövetségen vagy konzulátuson, és annak be kell kerülnie az igénylő útlevelébe az országba való belépést megelőzően.
    Az engedély megadásának feltétele, hogy az alapítani kívánt társaság tevékenységének a svéd nemzetgazdaság számára előnyösnek kell lennie. Emellett okmányokkal kell igazolni, hogy az alapításhoz vagy a vásárláshoz szükséges tőke rendelkezésre áll, továbbá azt, hogy a kérelmező és családja ellátása egy évre, önerőből biztosított. A kérelmezőnek továbbá mellékelnie kell egy részletes üzleti és pénzügyi tervet, ügyfélreferenciát, banki kapcsolatainak igazolását és könyvvizsgálói véleményt.
    A svédországi leányvállalat által (külföldi részesedés legalább 25%) a külföldi anyavállalatnak kifizetett osztalék Svédországban nem adóköteles. Egyéb külföldi részvényeseknek kifizetett osztalék viszont 30%-os forrásadóval terhelt, ha a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény más adómértéket nem állapít meg.
    A külföldi cég svéd leányvállalatának nyeresége a társasági adó megfizetése után repatriálható.

    2. Társaságalapítás

    2.1. Általános információk

    Az üzleti szerveződések két alapvető formája a társasági forma (bolag) és az egyesületi forma (föreningar) alkalmazása jellemzi a svéd gazdaságot.
    A fontosabb társasági formák a következőek:
    - nem nyereség-orientált vállalkozás (enkla bolag),
    - nyereség-orientált vállalkozás (handelsbolag),
    - a magyar betéti társasághoz hasonló társasági forma (komman-ditbolag),
    - részvénytársaság (aktiebolag).
    A külföldi befektetők esetén a társaságalapítás tekinthető általánosnak, de előfordul, hogy egy fióktelep (filial) létrehozása is elégséges a tervezett tevékenységhez. Lehetőség van továbbá képviseleti iroda felállítására is, de mivel az a piacszervezésen kívül más gazdasági tevékenységet nem végezhet, nem gyakran alkalmazott forma.
    A leányvállalat és a telephely közötti fő különbség abban van, hogy a leányvállalat olyan korlátolt felelősségű társaság, amely pénzügyileg független a külföldi anyavállalattól, és legalább 100 000 svéd korona alaptőkével rendelkezik. Ezzel szemben a telephely bár adminisztrációs szempontból önálló, de pénzügyileg az anyavállalattól függ.

    2.2. Társasági formák

    2.2.1. Korlátolt felelősségű társaság
    (Aktiebolag)

    (Megjegyzés: átmeneti forma a magyar részvénytársaság és korlátolt felelősségű társaság között.)
    A korlátolt felelősséggel működő társaságok két fajtája ismert, a nyilvánosan és a zártan működő korlátolt felelősségű társaság. A fő különbség a kettő között az, hogy csak a nyilvánosan működő korlátolt felelősségű társaság kínálhatja részvényeit nyilvános ajánlattétel útján, míg a zártan működő nem jelenhet meg a tőzsdén vagy más hasonló szervezett piacon.
    A korlátolt felelősségű társaság olyan társasági forma, amelynek a tagjai a saját vagyonukkal nem felelnek a társaság tartozásaiért. A társaság jogi személyiséggel rendelkezik, szabadon szerezhet tulajdont, köthet megállapodásokat és foglalkoztathat munkaerőt.
    A társaságalapításhoz szükséges valamennyi okmány esetén kikötés, hogy svéd nyelven írott legyen, így vonatkozik ez a társasági szerződésre is. Ügyvédkényszer nincs.
    A társaság alapítója természetes vagy jogi személy is lehet. Az alapítók nem kötelesek részvényt jegyezni.
    Alapító lehet, minden 18. életévét betöltött, csőd alatt, illetve kereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó tilalom alatt nem álló természetes személy, valamint társaság. Ha az alapító nem az EU területén honos természetes vagy jogi személy, az alapításban csak a társaságokat nyilvántartó hivatal engedélyével vehet részt.
    A zártan működő társaság minimális alaptőke szükséglete 100 000 SEK (svéd korona), míg a nyilvánosan működő társaság alapításához legalább 500 000 SEK alaptőke szükséges.
    A társaság szervei a közgyűlés, az igazgatóság és a felügyelőbizottság.
    A közgyűlés a társaság legfőbb szerve.
    Az igazgatóság létszáma nyilvánosan működő társaság esetében legalább 3 fő, míg a zártan működő társaság igazgatósága állhat egy vagy két igazgatósági tagból. Helyettes igazgatósági tagot mindkét esetben kell választani. Legalább a tagok felének az EU területén állandó lakóhellyel kell rendelkeznie. Abban az esetben, ha az igazgatóság tagjainak egyike sem rendelkezik állandó svédországi lakóhellyel, meg kell bízniuk egy svéd állandó lakost, aki a társaság érdekében eljár.
    Ha az igazgatóság egynél több tagból áll, az igazgatósági tagoknak elnököt kell választaniuk maguk közül. Az elnök irányítja az igazgatóság munkáját.
    Az igazgatóság felelős a cég ügyeinek intézéséért, valamint jogosult a cég nevében történő aláírásra.
    Ügyvezető igazgató kinevezése csak a nyilvánosan működő társaság esetében kötelező. Az ügyvezető igazgatónak az EU területén állandó lakóhellyel kell rendelkeznie. Ügyvezető igazgató választása esetén ő felelős a cég folyamatos tevékenységéért és ő képviseli a céget. Az ügyvezető gyakran az igazgatóságnak is tagja.
    Az igazgatóság tagjai és az ügyvezető igazgató felelősek a kötelezettségeik teljesítése során a társaságnak vagy harmadik személyeknek szándékosan vagy gondatlanul okozott károkért.
    A társaság működését a felügyelőbizottság és a közgyűlés által választott könyvvizsgáló ellenőrzi.
    A társaságnak minden évben el kell fogadnia a könyvvizsgáló által ellenjegyzett, a pénzügyi évről szóló éves jelentést, amelyet a pénzügyi évet követő 15 hónapon belül kell megküldeni a társaságokat nyilvántartó hivatalnak.
    A társaság bejegyzésének menete a következő:
    A részvényjegyzés és a névérték befizetése után a társaságot be kell jegyeztetni a Szabadalmi és Regisztrációs Irodánál (a továbbiakban: Iroda). A bejegyzéshez szükséges iratokat az alapító okirat aláírásától számított 6 hónapon belül kell benyújtani. A bejegyzési kérelmet aláírásával kell ellátnia az igazgatóság minden tagjának, továbbá az ügyvezető igazgatónak, valamint csatolni kell egy svéd bank által kiállított igazolást arról, hogy a részvények névértékére jegyzett összeg befizetése megtörtént. A bejegyzés megtörténtével válik a társaság jogi személlyé.
    A bejegyzéskor a társaság kap egy nyilvántartási számot, amely a későbbiek során a társaság azonosítására szolgál mindaddig, amíg a társaság létezik. A nyilvántartási számot fel kell tüntetni a társaság leveleinek fejlécén, és a kiállított számlákon.
    A bejegyzési eljárás lezárultával az Iroda intézkedik a bejegyzés megtörténtének hivatalos lapban történő közzétételéről.
    Mivel a bejegyzéshez szükséges dokumentumoknak svéd nyelvűeknek kell lenniük, tanácsos, de nem kötelező egy svéd nyelven beszélő képviselő, például ügyvédi iroda igénybevétele a bejegyzés lebonyolításához, ügyvédkényszer azonban nincs.
    A társaságalapítás egyszerűsített formája a "félkész" társaság vásárlása. Mivel a külföldi befektetők számára a fenti bejegyzési eljárás hosszadalmasnak és bonyolultnak tűnhet, lehetőség van "félkész" társaságnak cégügynökségen vagy ügyvédi irodán keresztül történő megvásárlására. Ennek előnye, hogy a nyilvántartásba vételi eljárás lépései már nagyrészt elintézettek, az új cég rögtön megkezdheti működését, csupán egy új név kiválasztása szükséges. Egy "félkész" társaság vásárlásának költsége hozzávetőlegesen 5000-10 000 SEK.
    Az újonnan alapított társaságnak bármilyen név adható, amely nem téveszthető össze egy már létező cég vagy márka nevével. A cégnévnek tartalmaznia kell a korlátolt felelősségű társaság svéd elnevezését (aktiebolag) vagy annak rövidítését (AB). Az Iroda vizsgálja a választott név megfelelőségét. Tanácsos az Irodával a cégalapítás korai szakaszában a név kérdésében konzultálni.
    Azokra a korlátolt felelősségű társaságokra, amelyek banki-, biztosítási- vagy más hasonló tevékenységet végeznek, néhány szempontból eltérő szabályok vonatkoznak.

    2.2.2. Külföldi társaság fióktelepe
    (Filial)

    A fióktelep nem önálló jogi személy, hanem a külföldi társaság része. Alapításának feltétele, hogy a külföldi társaság rendelkezzen jogi személyiséggel, a székhely országának törvényei szerint legyen bejegyezve és üzleti tevékenységet is folytasson az anyaországban. A fióktelep saját könyveléssel és adminisztrációval rendelkezik, hatósági engedély nélkül alapítható, és csak az Iroda általi bejegyzése szükséges.
    A fióktelep kötelezettségeiért az azt létrehozó és működtető külföldi anyavállalat tartozik helytállni.
    A fióktelepnek nem kell saját tőkével rendelkeznie, hiszen a telephely vagyona az alapítója vagyonának részét képezi.
    A fióktelepet az ügyvezető igazgató vezeti. Ügyvezető igazgató az lehet, aki cselekvőképes, megfelelő hozzáértéssel rendelkezik, az EU területén állandó lakóhelye van és nem áll üzleti tevékenységtől való eltiltás hatálya alatt.
    Ha az ügyvezető igazgató nem rendelkezik svédországi állandó lakóhellyel, akkor egy svéd állandó lakost kell megbíznia.
    A fióktelep létesítéséhez nyilvántartásba vétel szükséges. A nyilvántartásba vételi kérelemnek az alapító külföldi cégre vonatkozóan részletes adatokat kell tartalmaznia, továbbá meg kell jelölnie a fióktelep nevét, címét, ügyvezető igazgatójának adatait.
    A nyilvántartásba vételi eljárás lezárásaként a fióktelep nyilvántartási számot kap, amelyet fel kell tüntetni a telephely leveleinek fejlécében, és számláin.
    A fióktelep nyilvántartásba vételi költsége 1700 SEK. A fióktelepet érintő változások bejegyzésének díja 700 SEK, amit nem kell megfizetni a cím- és név változása, valamint a nyilvántartásból való törlés esetén. A díj megfizetéséig a bejegyzésre nem kerül sor.
    A fióktelep nevében szerepelnie kell a külföldi cég nevének, továbbá a fióktelep svéd megnevezésének, azaz a "filial" szónak és meg kell jelölni az alapító nemzetiségét is. A cégnévnek megkülönböztethetőnek kell lennie a korábban bejegyzettekétől.
    A fióktelep könyvelését a külföldi cégtől elkülönítetten kell vezetni. Az ügyvezető igazgatónak évente kell az Irodához benyújtani a fióktelep elszámolásának hitelesített másolatát és a könyvvizsgálói jelentést. Az alapító külföldi cégnek is meg kell küldeni a dokumentumokat, ha az az anyaországban részvénytársasági formában működik.
    A képviselet jogi személyiséggel nem rendelkezik, csupán a külföldi cég piaci jelenlétét biztosítja. Gazdasági tevékenységet nem folytat, tevékenysége arra korlátozódik, hogy információkat közvetít az ügyfelek részére, valamint továbbítja az ajánlatokat és megrendeléseket.
    A képviseleti irodát létrehozó külföldi társaságot mindaddig nem terheli adókötelezettség, amíg az anyavállalat Svédországban nem folytat gazdasági tevékenységet egy állandó vállalkozásán (részben vagy egészben tulajdonában álló társaságon) keresztül.
    A képviselet felállításához nincs szükség engedélyre. E tekintetben kivétel pl. a külföldi bankok képviselete, amelynek létesítése engedélyköteles.
    A képviselet neve megegyezik az anyavállalatéval.

    3. külföldiek ingatlanszerzésének jogi feltételei

    Általánosságban elmondható, hogy nincsenek a külföldiek tulajdonszerzését korlátozó rendelkezések, viszont kivételként az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló törvény meghatároz olyan eseteket, amikor a területileg illetékes helyhatóságnak elővásárlási joga van a szóban forgó ingatlanra. Az elővételi jog érvényesítésére azonban csak a törvényben meghatározott esetekben kerülhet sor, például a közösségi célok megvalósítása érdekében vagy ha azt lakásépítési, fejlesztési, kulturális szempontok indokolják.
    A bérházak tulajdonjogának átruházásához nincs szükség hatósági engedélyre, de annak tényét be kell jelenteni az ingatlan fekvési helye szerinti hatóságnál. A bejelentést követően a helyi hatóság saját hatáskörében dönt arról, hogy szükségesnek tartja-e az átruházással kapcsolatosan az illetékes bizottság állásfoglalását. A jóváhagyás megadása előtt a bizottság megvizsgálja, hogy a vevőnek hosszú távú befektetési tervei vannak-e az ingatlannal, valamint képes-e azt megfelelően karban tartani.
    Az ingatlanátruházás formai követelményei egyszerűek. A megkötés mindösszesen annyi, hogy a szerződést írásba kell foglalni, az okmányoknak deklarálnia kell az átruházás tényét, továbbá tartalmaznia kell az ingatlan megnevezését, nyilvántartási számát és a vételárat. A svéd jog szerint nincs szükség külön jogi procedúrára a tulajdon átruházáshoz.
    A ingatlan vevője, ebbéli minőségét az adásvételi szerződés megkötésétől számított 3 hónapon belül köteles a telekkönyvnek bejelenteni. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget határidőben, az nem teszi az ügyletet érvénytelenné.
    A Svédország ingatlantulajdon- és birtokviszonyait meghatározó földterületi és földtulajdonosi adatok a telekkönyvben vannak nyilvántartva. A telekkönyvet a Svéd Nemzeti Területfelügyelet (Landmateriet) vezeti. A tulajdonosi minőség magába foglalja a föld birtoklásának és a földdel való rendelkezésnek a jogát és kiterjed a földterületen lévő építményekre is. Néhány esetben a tulajdonosi jogok közérdekből korlátozhatók, pl. helyi beépítési korlátozások.

    4. külföldiek egyéni vállalkozása és munkavállalása

    Az Európai Unió (EU) állampolgárai korlátozás nélkül vállalhatnak munkát és tartózkodhatnak Svédország területén.
    Más országok állampolgárainak a tervezett érkezés előtt legalább hat héttel, tartózkodási illetve munkavállalási engedélyért kell folyamodniuk valamelyik svéd nagykövetségen vagy konzulátuson. Az engedélyeket a Svéd Bevándorlási Hivatal adja ki.
    A munkavállalási engedély első ízben egyéves időtartamra adható, illetve kivételesen 18 hónapra, ha az alkalmazásra átmeneti munkaerőhiány miatt kerül sor. Az engedély meghosszabbítható. Abban az esetben, ha a munkavállalásra nemzetközi csereprogram keretében kerül sor, az engedély akár 4 évre is meghosszabbítható.
    A munkavállalási engedély kizárólag a kérelemben szereplő és a munkaadó által garantált foglalkoztatásra vonatkozik.
    A munkavállaló családja számára is biztosított az országban való tartózkodás lehetősége, továbbá a munkavállalóval azonos időtartamra annak házastársa is kaphat munkavállalási engedélyt.
    A tartózkodási engedély ugyanazon szociális- és jóléti juttatásokra jogosítja birtokosát, mint ami a svéd állampolgárokat is megilleti, továbbá azonos adózási kötelezettségek is terhelik az engedély birtokosát. Ettől némileg eltér az a legutóbbi rendelkezés, amely a külföldi szakembereket terhelő adó mértékét az első három év tartamára csökkentette a svéd állampolgárok adókötelezettségéhez képest.

    5. Adózás

    A fő adófajták a következők:
    - társasági adó,
    - forgalmi adó,
    - személyi jövedelemadó típusú adók,
    - osztalék adó.

    5.2. Egyes adóformák

    5.2.1. Társasági adó

    A svéd társasági adó mértéke európai viszonylatban az egyik legalacsonyabbnak számít, 28%. A tőkenyereség az egyéb társasági nyereség szabályai szerint adózik. A veszteség leírható és korlátlanul átvihető.
    A munkáltatók a kifizetett munkabérek 33%-át fizetik be társadalombiztosítási járulékként. Ezek a kifizetések levonhatók a társasági adó alapjából.

    5.2.2. Forgalmi adó

    A forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései összhangban állnak az EU irányelveivel. Svédországban a "mons"-ként is ismert forgalmi adó mértéke 25%. Élelmiszerekre és szállodai díjak esetében csökkentett 12%-os mértéket alkalmaznak. A 6%-os mérték személyszállítás, újságok, könyvek, magazinok, sport valamint kulturális események belépődíja esetén alkalmazandó. Bizonyos szolgáltatások mentesek a forgalmi adó alól, pl. egészségügyi és fogászati kezelés, szociális ellátás, banki ügyletek és pénzügyi szolgáltatások stb.

    5.2.3. Személyi jövedelemadó típusú adók

    A jövedelem adóztatása a lakóhely szerinti helyi hatóság hatáskörébe tartozik. Mértéke 29-34%. 284 300 svéd korona feletti jövedelem esetén további 20%, míg 430 100 svéd korona feletti jövedelem esetén további 5%.

    5.2.4. Vagyonadó

    A 1,5 millió svéd korona és afölötti értékű saját vagyon egy személy esetében és 2 millió svéd korona és afölötti értékű saját vagyon házastársak esetében 1,5%-os adóval terhelt. A vagyon alatt értendők a bankszámla követelés, értékpapírok, ingatlan, autó, hajó, ékszerek stb. Ezen túlmenően a családi ház után 1%-ot kell fizetni, értékbecslés alapján.
    6. Állami támogatások, kedvezmények
    A pénzügyi támogatások társaságalapításhoz illetve bővítéshez vehetők igénybe. A támogatások egyrészt svéd forrásokból, másrész az EU Strukturális Alapjaiból származnak. Az állami támogatások köre szűk.
    Támogatási formák
    - Kis- és középvállalkozások számára beruházási célból nyújtható kölcsön, amelynek igénybevétele a fejlesztési beruházások kezdő szakaszában lehetséges. A támogatás formája lehet kölcsön, valamint garanciavállalás. Maximális összege a beruházás költségeinek 50%-ig terjedhet, de nem haladhatja meg a 2 millió svéd koronát.
    - A Svéd Ipari Fejlesztési Alap támogatásával lehetőség nyílik a kis- és középvállalkozások számára saját tőkéjük növelésére, valamint kölcsönök elnyerésére bizonyos speciális beruházásokhoz. A támogatás mértéke egyik típus esetén sem haladja meg a beruházás költségeinek 50%-át. A beruházás költségeinek a legalább 4 millió svéd koronát el kell érniük.
    - A társaságok skandináviai kutatásaihoz és fejlesztéseihez kölcsön igényelhető, melynek összege a beruházás költségeinek 50%-ig terjedhet és rendszerint nem lehet több mint 5,9 millió svéd korona. Ez a szubvenció a rövidtávú, legfeljebb 3 éves programok finanszírozásához vehető igénybe.
    Az ún. ALMI Företagspartner Fejlesztési Kölcsön finanszírozást ajánl és fejlesztési tanácsokat ad, terjeszkedni kívánó kis- és középvállalkozások számára, segítséget nyújt továbbá társaságalapításhoz is. A kölcsön időtartama egyénileg meghatározott. Teljes fedezet megléte nem szükséges a kölcsön megszerzéséhez, viszont a nagyobb kockázat miatt a kamatlábak magasabbak, mint a kereskedelmi banki finanszírozás esetén.
    Az ALMI támogatás elnyerése elősegíti a banki hitelek elnyerését. Minden egyes ALMI-tól kapott korona átlagosan 4 korona kereskedelmi banki támogatás megadását teszi lehetővé.
    A társaság helyzetének, üzleti koncepciójának és piaci potenciáljának megvizsgálása után a társaság akár 50%-os támogatáshoz is juthat, de az átlagos támogatás 20% körül mozog. A visszafizetésre rendelkezésre álló idő 3-6 év.

    XXIII.
    SZLOVÁKIA

    1. Általános jellemzés

    1.1. Országadatok

    Terület: 49 035 km2
    Lakosság: 5 314 000 fő
    Államforma: köztársaság
    Pénznem: szlovák korona (SLK)
    GDP növekedés: 4,4%
    Gazdasági szerkezet: ipari-agrár ország. Egy főre jutó GNP: 1920 dollár. A társadalmi össztermék megoszlása ágazatonként: mezőgazdaság 6%; ipar: 54%; kereskedelem, szolgáltatás, hírközlés: 17%; egyéb: 23%. Földterület megoszlása művelési áganként: szántó 30%, kert 2%, legelő 12%, erdő 40%, egyéb 16%. Legfontosabb termesztett növények: búza, kukorica, árpa, burgonya, cukorrépa, szőlő, len, dohány. Legfontosabb tenyésztett állatok: juh, sertés, szarvasmarha. Édesvízi halászat. Bányászati termékek: antimon, vas, barnaszén, higany, földgáz, réz, ólom, cink, magnezit, kősó. Feldolgozóipar: színesfémkohászat, vaskohászat és acélgyártás, gépgyártás, vegyipar, fa- és papíripar, textilipar, élelmiszeripar, üveg- és porcelángyártás.
    (Forrás: Nagy Világatlasz)

    2. Társaságok alapítása és bejegyzése

    Az üzleti életet szabályozó általános törvény az 513/1991. számú törvény. Ez szabályozza a vállalkozók jogállását és az üzleti kapcsolatokat. Az üzleti tevékenység olyan, vállalkozó által kifejtett rendszeres független tevékenységet jelent, amelynek célja a nyereségszerzés és amelyet a vállalkozó saját neve alatt saját kockázatára folytat. Ilyen értelemben vállalkozó minden, a kereskedelmi regiszterben szereplő személy, aki üzleti tevékenységet kereskedelmi engedély alapján, illetve kereskedelmi engedélynek nem minősülő speciális szabályok szerinti felhatalmazás alapján folytat, valamint a mezőgazdasági termelést folytató személy, aki az e célra létrehozott speciális nyilvántartásban szerepel.
    A külföldi személyek üzleti tevékenységének feltételeiről a fenti törvény 21. §-a rendelkezik. Külföldi személyek üzleti tevékenységet Szlovákia területén ugyanolyan feltételekkel és ugyanolyan terjedelemben folytathatnak, mint a szlovák honosságúak, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Külföldi személynek minősül az, akinek a lakóhelye, illetve jogi személy esetén a székhelye a Szlovák Köztársaság területén kívül van. Az a jogi személy, amelynek a székhelye a Szlovák Köztársaságban van, szlovák honosságúnak tekintendő. Külföldi személy Szlovákiában attól a naptól kezdve és olyan terjedelemben folytathat üzleti tevékenységet, amelyen illetve ahogy a kereskedelmi regiszterbe bejegyezték. A kereskedelmi regiszterbe való bejegyzés iránt kérelmet a külföldi személynek kell előterjesztenie. Ezek a feltételek nem vonatkoznak azokra a természetes személyekre, akiknek a lakóhelye az Európai Unió, illetőleg az Európai Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez tartozó valamely állam területén van.
    A külföldi nem természetes személy jogi minősége a szlovák jog szerint attól a jogtól függ, amelynek alapján a jogi személy létrejött. Ez a jog lesz irányadó az ilyen jogi személy belső viszonyaira, a tagok jogi személy kötelezettségeiért fennálló felelősségére. Az olyan külföldi személyek, akik hazai joguk alapján jogosultak külföldön üzleti tevékenységet folytatni, a kereskedelmi törvény értelmében vállalkozónak tekintendők.
    A külföldi személyek üzleti tevékenység folytatása céljából részt vehetnek szlovák jogi személy megalapításában, illetőleg részesedést szerezhetnek már megalapított szlovák jogi személyben. Külföldi személy egyedül is alapíthat szlovák jogi személyt, illetőleg szlovák jogi személy egyedüli tulajdonosává is válhat, amennyiben a kereskedelmi törvény ilyen jogi személy megalapítását, illetőleg azt, hogy egy jogi személy összes üzletrészeit egy személy birtokolja, megengedi. Szlovák jogi személy csak szlovák jog alapján alapítható, kivéve, ha az Európai Közösség joga másként rendelkezik.
    Külföldi jogi személy Szlovákiában kifejtett üzleti tevékenységével összefüggő tulajdona, illetőleg a külföldi tőkerészesedéssel alapított társaság tulajdona Szlovákiában csak akkor államosítható, illetőleg a tulajdonosi minőség csak akkor korlátozható, ha a törvény közérdekből így rendelkezik, feltéve, hogy a közérdek védelmének más megfelelő módja nincs. A döntés ellen bírósághoz lehet fordulni. Amennyiben ilyen külföldi személyt érintő rendelkezésre kerül sor, őt haladéktalanul az érintett teljes vagyonértéknek megfelelő kártalanításban kell részesíteni. A kártalanítást konvertibilis valutában kell nyújtani. Ezek a rendelkezések nem ellenkezhetnek a Szlovák Köztársaságot kötő nemzetközi egyezményekkel.
    Az olyan külföldi jogi személy, amely üzleti tevékenység folytatására jött létre, és amelynek székhelye külföldön van, székhelyét áthelyezheti Szlovákiába, amennyiben ezt az Európai Közösség joga vagy valamely Szlovákiát kötelező és kihirdetett nemzetközi egyezmény lehetővé teszi. Ugyanez vonatkozik egy szlovák jogi személy székhelyének más országba való áthelyezésére. A székhelyáthelyezés attól a naptól a hatályos, amelyen azt a kereskedelmi nyilvántartásba bejegyezték. Az ilyen jogi személy belső viszonyaira továbbra is az a jog lesz irányadó, amelynek alapján a jogi személyt alapították. Ugyanez a jog lesz irányadó a jogi személyben részes személyek harmadik személyek irányában fennálló felelősségére, ez a felelősség azonban nem lehet más, mint az azonos vagy hasonló jogi formában szlovák jog alapján alapított jogi személyek esetében.
    A társaság olyan jogi személy, amely üzleti tevékenység folytatására jött létre. A társaságok következő formákban alapíthatók: közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság. Korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság egyéb, nem üzleti célra is alapítható, hacsak ezt törvény nem zárja ki. Ha a társaság megszűnik, a társaság tagjai a társaság kötelezettségeiért likvidációs hányaduk erejéig felelnek, mégpedig legalább olyan mértékben, mint a társaság fennállása alatt.
    A társaság megalapításához alapító okirat szükséges, amelyet valamennyi alapító aláírt, hacsak a kereskedelmi törvény másként nem rendelkezik. Az alapítók aláírását hitelesíttetni kell. A társaság jegyzett tőkéje a pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulások összege. A nem pénzbeli hozzájárulások mértékét pénzben ki kell fejezni. Úgy a korlátolt felelősségű társaság, mint a részvénytársaság köteles jegyzett tőkével rendelkezni. A jegyzett tőke összegét a kereskedelmi nyilvántartásba be kell jegyezni. A közkereseti társaság és a betéti társaság esetében a jog jegyzett tőke mértéket nem határoz meg.
    A társaság hivatalosan azon a napon jön létre, amelyen a cégjegyzékbe bejegyezték. A cégjegyzékbe való bejegyzés iránti kérelmet a társaság megalapításától, illetve a kereskedelmi engedély vagy más hasonló engedély megszerzésétől számított 90 napon belül be kell nyújtani.
    A társaság alapításával, bejegyzésével, módosításával, felszámolásával, illetőleg megszüntetésével kapcsolatos aktusokat írásba kell foglalni. A törvény meghatározza, hogy melyek azok az aktusok, amelyekhez közjegyzői okirati forma szükséges.
    A korlátolt felelősségű társaság minimális törzstőkéje 200 000 SLK. A törzsbetét minimális összege 30 000 SLK. A pénzbetéteket, de legalább a jegyzett tőke 30%-át a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig kell fizetni. Legalább 100 000 SLK összegű pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulást kell az alapításkor a társaság rendelkezésére bocsátani. Egyszemélyes kft. esetén a társaság csak akkor jegyezhető be a cégjegyzékbe, ha jegyzett tőkéjét teljes egészében befizették.
    A részvénytársaság olyan társaság, amelynek jegyzett tőkéje meghatározott számú és névértékű részvényekből áll. A részvénytársaság jegyzett tőkéje nem lehet kevesebb, mint 1 000 000 SLK, illetve legalább 25 000 EUR, amennyiben a részvények névértékét EUR-ban fejezik ki. Részvénytársaság részvényjegyzéssel vagy részvényjegyzés nélkül alapítható. A részvénytársaság lehet zárt, illetve nyílt alapítású. A részvény vagy névre szóló, vagy bemutatóra szóló. Az alapszabály rendelkezhet úgy, hogy a részvényesek jogosultak névre szóló részvényeiket bemutatóra szólóra változtatni és viszont. A jegyzett részvény vagy papír for- mában, vagy elektronikus formában bocsátható ki (bemutatóra szóló részvény csak elektronikus formában).

    2.1. A fontosabb társasági formák

    2.1.1. Korlátolt felelősségű társaság
    (spalocnost' s racenim obmedzenym-, spol.sr.o vagy s.r.o)

    Olyan társasági forma, melynek jegyzett tőkéje a tagok előre meghatározott mértékű hozzájárulásaiból áll. Legfeljebb 50 törzsbetétessel jöhet létre. Egy személy legfeljebb 3 különböző társaságban lehet önálló betéttulajdonos. Egyszemélyes, jogi személyiséggel rendelkező társaság nem lehet alapító vagy betétes egy másik korlátolt felelősségű társaságban. A törzstőke minimuma: 200 000 SKK, a törzsbetété 30 000 SKK. A korlátolt felelősségű társaság nem jogosult részvénykibocsátásra. A tagok jegyzékét a társaság vezeti, a tagok be vannak jegyezve a cégnyilvántartásba is.
    A taggyűlés a társaság fő döntéshozó testülete. Ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik, a taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzsbetétek legalább felével rendelkező betétesek képviselve vannak. Minden tagot 1000 koronánként egy szavazat illet, kivéve ha az alapszabály eltérően rendelkezik.
    A jelentősebb kérdésekben 2/3-os többségi szavazat szükséges. A jegyzett tőke legalább 10%-ával rendelkező törzsbetétesek kezdeményezésére kerülhet sor a taggyűlés összehívására. Az ügyvezetés köteles összehívni a rendkívüli taggyűlést, ha a társaság veszteségei meghaladják a törzstőke 1/3-át.
    A korlátolt felelősségű társaság ügyvezetése egy vagy több független ügyvezetőből áll. Az ügyvezetőket a taggyűlés választja.
    Felügyelőbizottság választása nem kötelező.
    A tagok kétféleképpen válhatnak meg a társaságtól. Egyrészt kérhetik a bíróságtól, hogy törölje a részesedésüket, abban az esetben, ha annak további fenntartása jogellenes lenne, másrészt átruházhatják üzletrészüket. A tag a taggyűlés hozzájárulásával ruházhatja át üzletrészét egy másik tagra, ha az alapszabály másként nem rendelkezik. Harmadik személyre csak az alapszabály megengedő rendelkezése esetén ruházható át az üzletrész, ilyen esetben az alapszabály előírhatja a taggyűlés hozzájárulásának szükségességét is.
    A társasági tartalékképzés célja a kedvezőtlen gazdasági változások társaságra gyakorolt hatásának csökkentése. A tartalékképzésnek a nyereséges működés megkezdését követő 1 éven belül kell megkezdődnie. Ennek éves mértéke az évi nettó bevétel 5%-a, de nem több mint a törzstőke 10%-a.

    2.1.2. Részvénytársaság
    (akciová spolocnost- akc.spol. vagy a.s)

    Részvénytársaság alapítható egy vagy több jogi személy, illetve két vagy több magánszemély közreműködésével. Az alapítás történhet zártkörűen, illetve nyilvánosan, a részvények nyilvános jegyzése útján. Az alaptőke minimuma: 1 000 000 SKK, függetlenül az alapítás módjától. A részvénytársaság nyilvánosan működő, ha az összes részvény vagy a részvények egy része nyilvános ajánlattétel útján kerül értékesítésre vagy tőzsdei forgalomban van.
    Jogi szempontból a különbség elenyésző a nyilvánosan és zártkörűen működő részvénytársaság között.
    A közgyűlés fogadja el az alapszabályt. A részvénytársaság legfőbb irányító szerve a közgyűlés. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
    - az alapszabály módosítása,
    - tőkeemelés, illetve leszállítás elhatározása,
    - az éves pénzügyi jelentés és a nyereségfelosztás jóváhagyása,
    - az igazgatótanács és a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása és visszahívása,
    - az átalakulással kapcsolatos döntések meghozatala.
    A közgyűlés más társasági szervek hatáskörébe tartozó kérdésekben is hozhat döntést.
    A törvény nem határozza meg, hogy mikor határozatképes a közgyűlés, tehát az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában akár már egy részvényes is lehet határozatképes. A közgyűlés döntéseit általában egyszerű többséggel hozza, de bizonyos döntések meghozatala minősített többséget igényel. Bármely részvényes hivatkozhat arra, hogy a közgyűlés határozata érvénytelen, ha az sérti az alapszabályt és ezzel a részvényesek jogait csorbítja.
    Az igazgatótanács köteles összehívni a közgyűlést, ha
    a) a veszteségek mértéke eléri a törzstőke 1/3-át, vagy ilyen helyzet bekövetkezése várható,
    b) a törzstőke 5%-át képviselő részvényesek azt így kívánják (ezt az 5%-os küszöböt az alapszabály alacsonyabban is meghatározhatja.)
    A részvénytársaságot az igazgatóság irányítja, az igazgatóság tagjainak számát az alapszabály határozza meg.
    Részvénytársaság esetében felügyelőbizottság választása kötelező. A felügyelőbizottság legalább 3 tagból áll, feladata az igazgatótanács tevékenységének ellenőrzése és a pénzügyi nyilvántartások figyelemmel kísérése. A bizottsági tagok 2/3-át a részvényesek választják, míg a további 1/3-ot a cég alkalmazottai, ha a cégnek van legalább 50 munkavállalója.
    A részvények kibocsátása történhet materiális és immateriális formában.
    A részvénytársaság céltartalékának az alaptőke 10%-át kell elérnie alapításkor. A cég éves nettó bevételének legalább 10%-át kell céltartalék képzésre fordítani mindaddig, amíg a tartalék összege el nem éri az alapszabályban előírt összeget, ami nem lehet kevesebb az alaptőke 20%-ánál.

    2.1.3. Közkereseti társaság
    (verejná obchodná spolocnost ver.obch,spol vagy v.o.s.)

    A közkereseti társaság legalább két taggal alapítható. A tagok felelőssége a társaság tartozásaiért együttes és egyetemleges. Az eddig ismertetett társasági formáktól eltérően itt nincs szükség alaptőkére és céltartalék képzésre sem.
    A tagok jogait és kötelezettségeit a társasági szerződés határozza meg. A társasági szerződés módosítására az összes tag egyetértésével kerülhet sor. Ha a szerződés nem tartalmaz a jogokra, illetve a kötelezettségekre vonatkozó megállapításokat, akkor a Kereskedelmi törvény rendelkezései irányadók.
    Minden tag jogosult az üzleti tevékenységben való közreműködésre a társasági szerződésben meghatározott formában. Ha a többség egy vagy több tagot feljogosít az üzleti tevékenység teljes vagy részleges vitelére, akkor a többi tag erre nem jogosult.
    Minden tag jogosult a társaság irataiba való betekintésre.
    A nyereség és veszteség egyenlő arányban oszlik meg a tagok között, a társasági szerződés eltérő rendelkezésének hiányában. Az egyenlő arányban megosztott nyereség után a tagok a Kereskedelmi törvényben meghatározott mértékű kamatra jogosultak, feltéve, hogy a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik.

    2.1.4. Betéti társaság
    (komanditná spolocnost "kom.spol." vagy k.s.)

    A betéti társaság olyan társasági forma, amely egy vagy több olyan tagból áll, akik a társaság kötelezettségeiért betétjük erejéig felelnek (kültag), és egy vagy több olyan tagból, akiknek a felelőssége a társaság kötelezettségeiért korlátlan (beltag).
    A társasági szerződés eltérő rendelkezésének hiányában a korlátlanul felelős tagokra a közkereseti társaságnál mondottak az irányadók, míg a korlátolt felelősségű tagokra a korlátolt felelősségű társaságra érvényes rendelkezések vonatkoznak.
    Csak a korlátlanul felelős tagok jogosultak az ügyvezetésre, de a könyvelési dokumentumokba bármely tag betekinthet. Egyes kérdésekben szükséges a korlátoltan felelős tagok többségének egyetértése, kivéve ha a társasági szerződés eltérő rendelkezést tartalmaz. A társasági szerződés módosítására az összes tag egyetértésével kerülhet sor.
    A nyereség két egyenlő részre oszlik:
    a) az egyik rész egyenlő arányban oszlik meg a korlátlanul felelős tagok között,
    b) a másik rész a korlátoltan felelős tagok között kerül felosztásra, hozzájárulásuk arányában.
    A korlátlanul felelős tagok alkotják a társaság döntéshozó testületét. Ha egy korlátolt felelősségű tag tesz kötelezettségvállaló nyilatkozatot a társaság nevében, akkor felelőssége korlátlanná válik.

    2.1.5. Külföldi társaság fióktelepe

    Külföldi cég társaság alapítása nélkül is folytathat üzleti tevékenységet Szlovákiában fióktelepén keresztül, a fióktelep cégnyilvántartásba való bejegyzésétől kezdve. Az igazgató, aki a kereskedelmi engedélyben meghatározott előírásoknak megfelel, a fióktelepet érintő minden kérdésben döntésre jogosult. Az anyavállalat képviselői szintén részt vehetnek a fióktelep tevékenységében.

    2.2. A cégjegyzék és a cégjegyzési eljárásra vonatkozó szabályok

    A kereskedelmi törvény 27. szakasz (1) bekezdése értelmében a cégjegyzék olyan nyilvános jegyzék, amely a jogszabályok által előírt adatokat, okmányokat tartalmazza.
    Bejegyzésre kötelezettek:
    a) társaságok, szövetkezetek, illetőleg speciális jogszabályokban meghatározott egyéb jogi személyek, az Európai Közösség joga alapján létrehozott jogi személyek, vállalkozások, illetőleg külföldi jogi személyek fiókjai;
    b) jogi személyek szervezeti egységei, amennyiben ezt külön jogszabály előírja;
    c) olyan természetes személyek, akik a kereskedelmi törvény alapján vállalkozónak minősülnek, amennyiben székhelyük a Szlovák Köztársaság területén van, azonban csak abban az esetben, ha magukat regisztráltatni kívánják, illetőleg speciális jogszabály így rendelkezik.
    A bejegyzett adatokhoz harmadik személyek irányában attól a naptól kezdve fűződik jogi hatály, amelyen a bejegyzés közzétételre került, a jogszabály által előírt okmányok tartalmához pedig amelyen ezen okmányok benyújtásának tényét közzétették.
    Azoknak az adatoknak a felsorolását, amelyeket a cégjegyzékbe be kell jelenteni, azoknak az okmányoknak a tartalmát, amelyeket be kell nyújtani, a bejegyzési eljárást, a bejegyzett adatok megváltoztatását, törlését, az adatok bejegyzésének, változtatásának és törlésének a feltételeit a cégjegyzékről szóló 530/2003-as törvény szabályozza.
    A szlovák igazságügy-miniszter 563/2004. számú rendeletével módosított 25/2004. számú rendelete tartalmazza a cégjegyzékbe való bejegyzéssel kapcsolatos iratmintákat, továbbá felsorolja azokat az adatokat, amelyeket a cégjegyzésbe való bejegyzés iránti kérelemnek tartalmaznia kell.
    A bejegyzési illetékekről a 71/1992. törvény rendelkezik a következőképpen:
    a) részvénytársaság 20 000 SLK,
    b) egyéb jogi személyek 10 000 SLK,
    c) természetes személy vállalkozó 5000 SLK,
    d) vállalkozások szervezeti egységei 5000 SLK,
    e) természetes személy vállalkozó szervezeti egysége 1000 SLK.

    3. Ingatlanszerzés

    A valutatörvény (202/1995) rendelkezései értelmében nem honos személy külterületi, mezőgazdasági rendeltetésű föld, illetve erdő tulajdonjogát nem szerezheti meg. Ez a korlátozás nem vonatkozik a nem honos öröklésére, illetve a nem Szlovákiában lakó szlovák állampolgárokra, valamint az Európai Unió polgáraira, akik tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, feltéve, ha az érintett területet legalább 3 éve művelik. Ettől eltekintve a nem honos személyek ingatlan tulajdonjogát speciális előírások szerint megszerezhetik.
    Az ingatlan-nyilvántartási törvény (162/1995) meghatározza azokat a jogokat, amelyek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhetők, illetve az ingatlanra vonatkozó egyéb bejegyzéseket. A szerződésből eredő, ingatlanra vonatkozó jogok a bejegyzéssel jönnek létre. A jogszabály vagy hatósági határozat alapján keletkező jogok bejegyzése közokirat alapján történik. A telekkönyvi feljegyzések a tulajdonjog korlátaira, az ingatlanra vonatkozó egyéb információkra és jogosultságokra vonatkozhatnak.
    Külföldiek lakóingatlanok tulajdonjogát az erre vonatkozó speciális törvény (182/1993) rendelkezéseinek megfelelően ingatlanátruházási szerződéssel, öröklés útján, illetve hatósági határozattal szerezhetik meg.
    Az ingatlanbérletre, kivéve a nem honos személlyel kötött bérleti szerződést, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadók. A mezőgazdasági rendeltetésű területek, illetve erdők bérletével kapcsolatos kérdéseket az 504/2003-as speciális törvény szabályozza. A lakóingatlanra vonatkozó bérleti szerződések felmondásával kapcsolatos kérdésekről a Polgári Törvénykönyv rendelkezik oly módon, hogy a bérlőnek más elhelyezést kell felajánlani a felmondáskor. A 189/1992. számú törvény speciális szabályokat tartalmaz a társaságok elhelyezésére szolgáló, illetve más speciális célokat kielégítő bérlemények tekintetében.
    Nem lakás céljára szolgáló régiségek bérletére és albérletére a 116/1990-es törvény vonatkozik. A helyiség az illetékes hatóság határozata alapján minősülhet nem lakás céljára szolgálónak. Az ilyen helyiségre vonatkozó határozott idejű szerződések csak a speciális törvényben meghatározott okból mondhatók fel, a határozatlan idejűek azonban bármely okból.

    4. Munkaviszony és külföldiek foglalkoztatása

    A munkaviszonnyal kapcsolatos szabályokat a Munka Törvénykönyve, a 311/2001. számú törvény tartalmazza. Amennyiben nemzetközi jogi szabályok másként nem rendelkeznek, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartoznak az olyan munkajogviszo­nyok is, amelyek keretében Szlovákiában végzenek munkát külföldi munkaadóval kötött szerződés alapján, függetlenül attól, hogy a munkavállaló szlovák vagy nem szlovák állampolgár. A munkaviszony írásos munkaszerződéssel jön létre. A munkaadó köteles a szerződés egy példányát a munkavállalónak átadni. A szerződésnek szabályoznia kell az elvégzendő munka jellegét és legfontosabb sajátosságait, a munkavégzés helyét (a földrajzi helyet és a szervezeti egységet), az alkalmazás kezdő időpontját és a munkabért, kivéve, ha ezt kollektív szerződés szabályozza. Ha a munkaszerződés kellékhiányos, a hiányzó elemekről a munkaadó egy hónapon belül köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót. A munkaszerződésben három hónapnál nem hosszabb próbaidő köthető ki, a próbaidő nem hosszabbítható meg. Az alkalmaztatás megkezdésekor a munkáltató köteles a munkavállalót, a munkavégzés szabályaival, a kollektív szerződés előírásaival, valamint az elvégzendő munkával kapcsolatos jogi előírásokkal, továbbá a munkabiztonsági és egészségügyi szabályokkal megismertetni.
    Amennyiben a felek határozott időt nem kötöttek ki, a munkaszerződés határozatlan időre jön létre. A munkaszerződés megszüntethető megállapodással, felmondással, illetve azonnali hatályú felmondással, ideértve a munkaviszony próbaidő alatti megszüntetését is. A határozott időre létrejött munkaszerződés a kikötött idő leteltével szűnik meg. Eltérő szabályozás hiányában a külföldi, illetve szlovák állampolgársággal nem rendelkező személy munkaszerződése tartózkodási engedélye lejártának napján szűnik meg, illetve azon a napon, amelyen a bíróság az érintett személy Szlovákiából való kiutasítását rendeli el. Megszűnik a munkaszerződés a munkavállaló halálával is.
    A munkaszerződés közös megegyezéssel történő írásbeli megszüntetése esetén a munkavállaló kívánságára meg kell jelölni a munkaszerződés megszüntetésének okát, illetve azt, ha a munkaszerződés megszüntetésének oka átszervezés.
    A munkaszerződést akár a munkaadó, akár a munkavállaló felmondással megszüntetheti. A felmondás csak írásban érvényes. A munkáltató csak olyan okból mondhat fel, amelyet a Munka Törvénykönyve felsorol. A felmondást indokolni kell. A felmondási idő, akár a munkaadó, akár a munkavállaló mond fel, nem lehet rövidebb, mint két hónap. Amennyiben a munkaviszony öt éve vagy annál hosszabb ideje áll fenn, a felmondási idő nem lehet rövidebb, mint három hónap. A felmondási idő annak a naptári hónapnak az első napján kezdődik, amely a felmondás közlésének hónapját követi és a megfelelő naptári hónap utolsó napján jár le, hacsak a felek másként nem rendelkeztek.
    A munkavállaló a munkaviszonyt bármely okból, az ok megjelölése nélkül felmondhatja. A munkáltató az azonnali hatályú felmondással akkor élhet, ha a munkavállalót szándékos bűncselekmény miatt jogerősen elítélték vagy a munkafegyelmet súlyosan megsértette. Az azonnali hatályú felmondásra attól a naptól számított legfeljebb egy hónapon belül kerülhet sor, amelyen a munkáltató tudomást szerzett az okról, illetve legkésőbb az ok felmerültétől számított egy éven belül. A munkavállaló egyebek között akkor szüntetheti meg munkaviszonyát azonnali hatállyal, ha egészségi állapota miatt a munka ellátására nem képes és a munkáltató neki más munkakört nem ajánlott fel, vagy ha a munkáltató az esedékességtől számított tizenöt napon belül a munkabérét, illetve bérjellegű követeléseit nem fizette ki stb. Az azonnali hatályú felmondás, függetlenül attól, hogy ki mondhat fel, csak írásban, az okok megjelölésével történhet, egyébként érvénytelen.
    A munkáltató, illetve a munkavállaló keresettel kérheti a bíróságtól a felmondás érvénytelenségének megállapítását a munkaviszony megszűnésétől számított két hónapon belül.
    A munkaidő nem lehet több, mint heti 40 óra (a két vagy több műszakban dolgozókra eltérő szabályok irányadók). A túlórákkal megnövelt munkaidő a heti 48 órát nem haladhatja meg.
    A munkavállalót évente minimum 4 hét rendes szabadság illeti meg. Ha a munkaviszony 15 évnél hosszabb, az éves alapszabadság mértéke 5 hét.
    A Munka Törvénykönyve 5. része szabályozza azt, hogy munkavégzésre irányuló megállapodás kivételes esetben nem munkaszerződés formájában is létrejöhet, amennyiben az meghatározott eredmény létrehozására irányul és a munkaszerződés kötése a munkaadó számára ésszerűtlen vagy gazdaságtalan lenne.
    A Munka Törvénykönyve alapján lehetőség van egy meghatározott munkafeladatra vonatkozó szerződés megkötésére is, amennyiben a munka elvégzéséhez szükséges idő az évi 300 órát nem haladja meg. Az ilyen szerződésben meg kell határozni az elvégzendő feladatot, az ellenértéket, a feladat teljesítésének idejét és a feladat várható terjedelmét. Az megállapodásnak legkésőbb a munka megkezdését megelőző napon létre kell jönnie.
    A természetes személy olyan munkavégzése, amely a fenti kritériumoknak nem felel meg, a kereskedelmi törvény (455/1991) szabályozása alá esik. Eszerint üzleti tevékenységnek minősül a folyamatosan, önállóan, saját név alatt és saját kockázatra nyereségszerzés céljából végzett tevékenység. Eltérő rendelkezés hiányában ilyen tevékenységet a 18. évét betöltött cselekvőképes, büntetlen személy végezhet. Annak a természetes személynek, aki ilyen tevékenységet kíván folytatni, szlovák honosnak kell lennie, vagy állandóan Szlovákiában kell tartózkodnia, vagy tartózkodási engedéllyel kell rendelkeznie; az Európai Közösséghez tartozó országok állampolgárainak a tartózkodásukat be kell jelenteni. Az üzleti tevékenységeknek két csoportja van: az ún. bejelentéshez kötött tevékenységek, illetőleg az engedélyhez kötött tevékenységek. A bejelentéshez kötött tevékenységek aszerint különböznek, hogy a kereskedőnek rendelkeznie kell-e valamilyen szakképesítéssel, illetve végzettséggel, illetve olyan tevékenységről van-e szó, amely speciális képzettséget igényel, vagy nem szabályozott tevékenységről, amelyhez szakmai képesítés nem szükséges.

    5. Adórendszer

    A szlovák adórendszer az adók két nagy csoportját különbözteti meg. Az elsőbe a központi adók tartoznak, amelyek az állami költségvetés lényeges részét képezik, a másodikba pedig a helyi adók, amelyek az önkormányzatok költségvetésébe folynak be.

    5.1. Jövedelemadó

    Az 595/2003. számú törvény által szabályozott jövedelemadó fogalma egyaránt fedi a társasági adót és a személyi jövedelemadót. A különbség a két adónem között elsősorban adminisztratív jellegű, illetve a levonható költségekre vonatkozik, közös elemük ezzel szemben az adó mértéke és az adó kiszámításának módja.
    A jövedelemadó alanya:
    - minden magánszemély, akinek az állandó vagy szokásos tartózkodási helye Szlovákiában van; a magánszemélynek akkor van szokásos tartózkodási helye Szlovákiában, ha az adott adóévben legalább 183 napot tartózkodik az országban folyamatosan vagy szakaszosan;
    - minden jogi személy, amelynek bejegyzett székhelye, illetőleg az üzletvezetés helye Szlovákiában van; az üzletvezetési hely azt a helyet jelenti, ahol a jogi személy szervei az üzletvezetéssel kapcsolatos döntéseket hozzák, még akkor is, ha ez a hely a cégjegyzékben nincs feltüntetve;
    - a fióktelep társasági adó fizetésére köteles. Az a vélelem, hogy az ilyen fióktelepek az adózott jövedelmet anyacégüknek átengedik, az ilyen jövedelem 25%-os levonásos adó alá esik.
    A jövedelemadó tárgya minden olyan jövedelem, amely az alábbi tevékenységekből, illetve forrásokból származik:
    a) az ún. függelmi viszonyból származó bevételek, ide tartoznak különösen a munkaviszonyból, illetőleg szolgáltatásból származó bevételek, ha az adózó tevékenységét függelmi viszonyban fejti ki; a szövetkezeti tagok javadalmazása, a korlátolt felelősségű társaságok tagjainak, részvényeseinek, illetve vezetőinek bevételei; a gazdasági szférán kívüli szervezetek irányító tagjainak jövedelme;
    b) az önfoglalkoztatásból és bérbeadásból származó bevételek, ide tartoznak különösen a mezőgazdasági és erdőgazdasági termelésből, a vízgazdálkodásból származó bevételek, a kereskedői engedély alapján folytatott üzleti tevékenységből származó bevételek, speciális szabályok szerint folytatható professzionális tevékenységek (adótanácsadó, ügyvéd, közjegyző stb.), a nyilvános részvénytársaság részvényeseinek, illetőleg a korlátlan felelősségű társaságok tagjainak bevételei, szellemi alkotásokkal kapcsolatos bevételek;
    c) tőkebefektetésből származó jövedelmek, különösen a kamatjövedelmek, illetőleg kötvényhozamok, a hitelezési és kölcsöntevékenység hozama, biztosítási hozamok és egyéb nem kereskedelemből származó bevételek;
    d) egyéb bevételek, különösen az ún. ad hoc tevékenységből származó jövedelmek (bizonyos kivételekkel), az ingatlan értékesítéséből származó bevételek (kivéve azt az esetet, ha az eladó több, mint öt éve tulajdonosa az ingatlannak, illetve bizonyos lakóingatlanok esetén, amennyiben az eladó, több mint két éve ott lakott), az ingók eladásából származó jövedelmek, jogok és értékpapírok átruházásából származó bevételek, valamint a tagsággal járó jogok átruházásából származó jövedelmek szövetkezetek esetén.
    A jövedelemadó alapját jövedelemtípusonként külön kell megállapítani. Az adóalapot csökkentik az adózás szempontjából figyelembe vehető veszteség, valamint az adóalapot nem képező, a jogszabályban meghatározott bevételek.
    Az adóalapot egyszeres könyvelés esetén a bevételek és a költségek különbözeteként kell megállapítani, illetve amennyiben az adózó kettős könyvelési rendszerbe tartozik, akkor a gazdálkodás eredménye (nyereség/veszteség) alapján.
    Az adó mértéke az adóalap 19%-a.
    Az éves adóbevallást a tárgyévet követő év első negyedév végéig kell benyújtani, az adó megfizetése pedig adóelőleg, illetőleg végleges adófizetés formájában történik. Adóelőleget általában két ízben február 15-én és május 15-én kell fizetni, az előző évben fizetett jövedelemadó alapján. Az adóalanyok választhatják a havi adófizetést is.
    A levonható költségeknek három csoportja van. Ezek az általános költségek, amelyekhez tartoznak például az áruk és nyersanyagok beszerzésével kapcsolatos költségek, bérköltségek, adók (bizonyos kivételekkel), javítások stb. Általában az a szabály, hogy minden olyan költség, amely a normális üzletmenethez kapcsolódik, levonható. A második csoportba az értékcsökkenési leírás tartozik, amely tartamát tekintve változó. Az üzleti építmények esetében 20-50 év, üzemek esetében 20 év, szerszámok esetén 5-10 év, stb. Nem lehet értékcsökkenést érvényesíteni a föld, védjegyek, good will stb. után. Az ún. induló költségek vagy egy összegben azonnal, vagy öt éven át érvényesíthetők. Bizonyos beruházások, pl. szoftver, energiatakarékos berendezések, környezetvédelmi berendezések kedvezményes, egy éves, gyorsított leírási rendszerbe tartoznak. A harmadik csoportba az itt nem említett egyéb, a bevétel elérése érdekében felmerült költségek sorolhatók.

    5.2. Általános forgalmi adó

    Az adó tárgya:
    - az adóalany által Szlovákiában végzett áruértékesítés
    - az adóalany által Szlovákiában végzett szolgáltatásértékesítés
    - az Európai Unióból származó áru ellenérték fejében történő megszerzése Szlovákiában
    - import (nem EU-tagállamból).
    Adóalany minden önálló gazdasági tevékenységet folytató személy, aki e tevékenységéből bevételre tesz szert, ha e bevétel tárgya az általános forgalmi adónak. E tevékenység lehet áru előállítása, kereskedelem, szolgáltatásnyújtás függetlenül a tevékenység céljától és eredményétől. Az az adóalany, amelynek székhelye, illetve üzleti tevékenységének, ügyintézésének helye, vagy ennek hiányában rendszeres tartózkodási helye Szlovákiában van, továbbá, aki 12 egymást követő naptári hónapban legalább 1 500 000 SKK forgalmat ért el, köteles az illetékes adóhivatalnál általános forgalmi adóra bejelentkezni.
    Ez a kötelezettség terheli azokat a jogi személyeket és magánszemélyeket is, akiknek ugyan nincs székhelye, illetőleg üzleti ügyintézési helye Szlovákiában és az üzleti tevékenységet külföldön folytatják, de a tevékenység Szlovákiából ered.
    Az adó alapja általában az értékesített áru, illetőleg szolgáltatás másik fél által elismert ellenértéke. Import esetén az adó alapja a vámérték.
    Az adó mértéke az adóalap 19%-a.
    A 222/2004. számú, az általános forgalmi adóról szóló törvény határozza meg az általános forgalmi adó alóli kivételeket (postai szolgáltatások, egészségügyi és társadalombiztosítási szolgáltatások, oktatással összefüggő szolgáltatások, sport és kulturális szolgáltatások, biztosítás, ingatlanlízing, pénzügyi szolgáltatások stb.), valamint e kivételek alkalmazásának feltételeit.

    5.3. Egyéb adók

    5.3.1. Fogyasztási adó

    Fogyasztási adót kell fizetni az ásványolaj, bor, alkohol, dohány és sörtermékek után.
    A fogyasztási adó tárgya a Szlovákiában előállított vagy egy másik tagállamból Szlovákiába szállított, illetőleg Szlovákiába harmadik országból importált áru.
    Az adó alapját árufajtánként az áru bizonyos mértékegységben meghatározott mennyisége alapján számítják ki.
    Az adókulcs az egyes árufajtáktól függően változó.

    5.3.2. Ingatlanadó

    Az ingatlanadót a helyi önkormányzat veti ki.
    Az adó alanya az ingatlan tulajdonosa, ha a törvény másként nem rendelkezik.
    Az ingatlanadó a következő adónemeket foglalja magába:
    A földadó tárgyát részben a mezőgazdasági rendeltetésű, részben az építés céljára szolgáló földek képezik.
    A földadó alapja a föld termények nélkül számított a föld osztályba sorolása alapján megállapított értéke.
    Az éves adó az adóalap 0,25%-a. Ezt a mértéket az illetékes adóhatóság a konkrét feltételek függvényében csökkentheti, illetve növelheti.
    Az építési adó tárgya a Szlovákiában megvalósított építés, így például lakásépítés, mezőgazdasági rendeltetésű épületek, ipari célú létesítmények építése stb.
    Az adó alapja a beépített földterület értéke. Az adó mértéke 1 SKK/m2. Az adóhatóságnak itt is joga van a konkrét körülmények függvényében az adómértéket növelni, illetve csökkenteni.
    A lakás- és irodaadó alapja az adott lakás, illetve iroda elhelyezkedésétől függ és azt m2-ben határozzák meg.
    Az éves adó mértéke 1 SKK/m2, ami a korábban említett módon növelhető, illetve csökkenthető.

    6. Külföldi befektetések támogatása

    A beruházások állami támogatása Szlovákiában inkább politikai, mint jogi kérdés. A befektetőknek nincs jogi értelemben vett igénye arra, hogy állami támogatást kapjanak, a törvény azonban meghatározza azokat a körülményeket, feltételeket és formákat, amelyek között állami támogatás nyújtható (nemcsak külföldi befektetők részére).
    Szlovákia az elmúlt évben vált az Európai Unió tagjává. Az európai jognak a befektetések állami támogatásával kapcsolatos előírásai Szlovákiát, mint az Európai Közösség tagját is kötik.
    Két fontos jogi korlátozás létezik az állami támogatások tekintetében, amelyeknél nincs különbség a külföldi és a hazai befektetők között. Az első a 231/1999. törvény az állami támogatásokról és a második az 565/2001. törvény a befektetések ösztönzéséről.
    Az állami támogatásokról szóló törvény meghatározza azokat a célokat és feltételeket, illetőleg formákat, amelyek között állami támogatás nyújtható, valamint az ezzel kapcsolatos adminisztratív előírásokat.
    A törvény 1. §-a az állami támogatás fogalmát úgy határozza meg, hogy annak minősül minden olyan támogatási forma, amely vállalkozással függ össze. Ez lehet közvetlen vagy közvetett támogatás az állami költségvetés vagy bizonyos állami szervek saját költségvetése terhére, illetőleg speciális jogszabályok alapján.
    Tilos állami támogatást nyújtani a versenyszabályok megsértésével, áruk vagy szolgáltatások közötti diszkriminációval, kártérítés céljára vagy szociális célra, kivéve, ha törvény másként rendelkezik.
    A legfontosabb kivétel az európai jog (EC 69/2001) "de minimis" elve alapján nyújtott támogatás, illetőleg az európai jog által szabályozott bizonyos speciális kivételek.
    Állami támogatás nyújtható például a következő célokra:
    - regionális fejlesztés,
    - alkalmazottak továbbképzése,
    - foglalkoztatási támogatás,
    - kutatás és fejlesztés,
    - környezetvédelmi célok,
    - kis- és középvállalkozások támogatása,
    - acélipar,
    - hajóépítés,
    - gépjárműipar,
    - bányászat,
    - közlekedési ágazat támogatása,
    - vegyipar,
    - az Európai Tanács által engedélyezett egyéb cél.
    A közvetlen, illetve közvetett állami támogatások fő formái a következők:
    - vissza nem térítendő támogatások,
    - kamattámogatás,
    - visszatérítendő pénzügyi támogatás,
    - adókedvezmények,
    - tanácsadási szolgáltatások,
    - állami bank által nyújtott hitel, illetőleg állami garanciák,
    - állami tulajdon értékesítése piaci ár alatt.
    Az állami támogatások kezelésére illetékes minisztérium a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma, amely az Európai Közösséggel való koordinációért is felelős.
    A befektetés-ösztönzésről szóló törvény a regionális fejlesztéssel kapcsolatban nyújtott egyedi állami támogatások feltételeit szabályozza. Ezért a tevékenységért a Gazdasági Minisztérium felelős.
    A külföldi befektetések ösztönzése érdekében a szlovák kormány egy sor intézkedést készített elő és valósított meg. A kormány elkészítette a külföldi befektetések támogatásának koncepcióját, amelynek az a célja, hogy a befektetési klímát javítsa. Ez a koncepció foglalkozik a külföldi befektetőkkel kapcsolatos jogi, pénzügy, illetőleg szervezeti problémákkal. Különösen az ipar területén születtek olyan intézkedések, amelyeknek a célja a versenyképesség növelése volt.
    Számos olyan intézmény van, amelyeket kifejezetten a külföldi befektetések támogatására hoztak létre. Közülük a legfontosabb intézmények a Szlovák Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (SARIO), valamint a kis- és középvállalkozások fejlesztésére létrehozott nemzeti ügynökség (SMES).
    Szlovákiában, valamint a világ más részein a SARIO komplex szolgáltatásokat nyújt társaságok és magánszemélyek részére, akik Szlovákiában kívánnak befektetni. Szakértői csoportok nyújtanak segítséget a befektetési folyamat minden egyes elemében, a kezdeti érdeklődéstől kezdve egészen az árutermelésig és értékesítésig.
    A SARIO segítséget nyújt a befektetők részére az ún. zöld mezős projektek esetén is:
    - olyan szlovák társaságok részére, akik külföldi befektetőkkel joint venture-t hoznak létre,
    - külföldiek részére, akik szlovák vállalkozásokat vásárolnak meg,
    - a befektetők részére tanácsadás az üzleti környezetre vonatkozó adatok beszerzésétől a befektetési projekt sikeres megvalósításáig,
    - tanácsadás a legjobb helyszínek megkeresésére, ingatlanok megtalálására, illetve üzleti partnerek megtalálásához,
    - segítségnyújtás a befektetési ösztönzők, adókedvezmények és vissza nem térítendő állami támogatások megszerzéséhez,
    - új munkahelyeket létrehozó befektetési lehetőségek, illetőleg alkalmazotti átképzési programok megvalósítása,
    - kis- és középvállalkozások megalapítása,
    - új piacok feltárása az export növelése érdekében.
    A SARIO ehhez a következőket ajánlja:
    - a befektetők számára elérhető ingó és ingatlan vagyonra vonatkozó adatbázis,
    - a befektetési lehetőségeket tartalmazó adatbázis,
    - komplex információk a Szlovákiában már létező, illetőleg tervezett ipari parkokról,
    - részletes regionális analízisek és tanulmányok,
    - a nemzeti regionális, illetve helyi intézményekkel való együttműködés lehetőségei,
    - a nemzeti regionális, illetve helyi intézményektől megkapható szolgáltatások joint venture-k alapításához.
    Az Euró Info Center (EIC) információkat nyújt kis- és középvállalkozásoknak és olyan intézményeket működtet, amelyek elősegítik a hazai és külföldi vállalkozások közötti kooperációt.
    A 2003. december 31. előtt alapított társaságok bizonyos feltételekkel akár 100%-os társasági adó kedvezményben is részesülhetnek, amennyiben öt egymást követő évben megvalósulnak a jogszabályban meghatározott speciális feltételek például, hogy a társaság tevékenységének árutermelésre, illetőleg bizonyos jogszabályban meghatározott szolgáltatásokra (turizmus, szoftver) kell irányulnia, a pénzben szolgáltatott alapítótőkének meghatározott összeget el kell érnie stb. Ezt a kedvezményt a társaságok adóhitel formájában vehetik igénybe.
    Jövedelemadó-csökkentésben részesülhetnek azok a társaságok, amelyek bizonyos feltételeket kielégítő beruházásokat hajtanak végre. Ilyen feltételek például, hogy a társaság alapítására 2001. december 1-je után kerüljön sor, a társaság ne vegyen igénybe adóhitel formájában kedvezményt (lásd fent), a beruházás új társaság alapításának vagy meglévő társaság modernizálásának céljából történjen, a társaság tárgyi eszközeit meghatározott arányban saját maga finanszírozza stb. Ezt a kedvezményt időarányosan bizonyos további feltételek mellett megkaphatják egyébként azok a társaságok is, amelyeket 2001. december 1-je előtt alapítottak.
    Beruházási támogatásban részesülhetnek azok a társaságok, amelyek új munkahelyeket létesítenek a jogszabályban meghatározott feltételekkel. Ezek a feltételek egyrészt az adott régióban regisztrált munkanélküliség fokától, másrészt a támogatás felhasználási céljától ( például átképzés ) függenek.
    A kedvezményeket és támogatásokat a kormány, a gazdasági minisztérium, illetve az erre illetékes állami hivatal engedélyezi. Általában csak jelentős és a munkanélküliség csökkentéséhez ténylegesen hozzájáruló beruházások juthatnak ilyen előnyökhöz.

    Forrás: Valko & Partners
    81104 Bratislava, Budkova cesta 26.
    Tel.: + 421-(2)-5910-1131, Fax: + 421-(2)-5910-1150

    XXIV.
    SZLOVÉNIA

    1. Általános jellemzés

    1.1. Országadatok

    Terület: 20 000 km2
    Lakosság: 2 000 000 fő
    Államforma: köztársaság
    Pénznem: tolar (SIT)
    GDP növekedés: 3,2%
    Gazdasági szerkezet: Szlovénia ipari ország. Egy főre jutó jutó GNP: 6330 dollár. Legfontosabb termesztett növények: szőlő, burgonya, kukorica, komló. Legfontosabb tenyésztett állatok: szarvasmarha juh. Tengeri halászat. Bányászati termékek: földgáz, kőolaj, barnaszén, vas, higany, ólom, cink. Feldolgozóipar: színesfémkohászat, vaskohászat és acélgyártás, vegyipar, textilipar, gépgyártás, közlekedésieszköz-gyártás (autó-, teherautó- és vagongyártás), bőripar, papírgyártás, élelmiszeripar, dohányipar.
    (Forrás: Nagy Világatlasz)

    1.2. A külföldi befektetésekkel kapcsolatos általános feltételek

    2001 júliusában a szlovén kormány fejlesztési programot fogadott el a 2001 és 2004 közötti időszakra. A program öt részre tagolódik:
    - a beruházásokat korlátozó adminisztratív akadályok felszámolása,
    - az ipari felhasználású földek területi fejlesztése,
    - a befektetők anyagi támogatása,
    - Szlovéniát, mint a közvetlen külföldi befektetéseket támogató országot népszerűsítő marketing,
    - támogatási tervek a közvetlen külföldi befektetések részére.
    A külföldi befektetők által realizált nyereség külföldre utalható, a befektetett tőke kivonható. A nyereség repatriálásához a társaságoknak a következő dokumentumokat kell az átutalást végrehajtó bankhoz benyújtaniuk: részvénytársaságoknak
    - az adófizetési kötelezettség teljesítésének igazolása,
    - közjegyző által ellenjegyzett okirat a nyereség felosztásáról,
    - a társasági tagságról szóló igazolás más társaságoknak,
    - az alapító határozat,
    - az adófizetési kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás.
    A repatriált nyereséget kettős adóztatási egyezmény eltérő rendelkezése hiányában 15%-os levonásos adó terheli.
    A tőke repatriálásához a banknak benyújtandó dokumentumok:
    - alapító határozat,
    - megállapodás a tőkekivonásról,
    - az adófizetési kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás.

    2. Társasági formák

    2.1. Általános információk

    A fontosabb társasági formák:
    - korlátolt felelősségű társaság (druzba z omejeno odgovornostjo - d.o.o.),
    - részvénytársaság (delniska druzba - d.d.),
    - közkereseti társaság (druzba z neomejeno odgovornostjo - d.n.o.),
    - betéti társaság (komanditna druzba - k.d.),
    - betéti részvénytársaság (komanditna delniska druzba - k.d.d.),
    - külföldi társaságok fióktelepe.
    Az újonnan alapított társaságokat a helyi bíróság veszi nyilvántartásba. Az eljárás 30 napot vesz igénybe és viszonylag egyszerű. Valamennyi dokumentumot szlovén nyelven is be kell nyújtani. Az idegen nyelvű dokumentumokhoz csatolni kell a hitelesített szlovén fordítást.
    A társaság alapítóinak, a képviselőknek és a felügyelőbizottság tagjainak igazolniuk kell a személyazonosságukat, a jogi személyeknek pedig bejegyzésüket. Ehhez a külföldi jogi személyeknek cégkivonatuk hitelesített fordítását, a külföldi természetes személyeknek a nemzetiségüket igazoló okmány hivatalos fordítását, vagy hazájuk hivatalos cégnyilvántartásának kivonatát kell bemutatniuk.
    A cégjegyzékben szereplő, törvényben meghatározott adat változását, valamint a társaság ellen indított csőd- vagy felszámolási eljárást a társaságnak be kell jelentenie.
    Az alapító határozat elfogadásától számított 15 napon belül kell benyújtani a bejegyzési kérelmet a cégbírósághoz. A cégbejegyzéssel az új vállalkozás létrejön és megkezdheti az üzleti tevékenységet. A cégbejegyzési kérelmet az előírt formában a hatáskörrel rendelkező és az alapítás helye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani.
    A cégjegyzék nyilvános: bárki igényelhet hiteles másolatot a cégjegyzékről vagy más dokumentumról.
    A cégbírósági eljárás költségeit pontokban számítják (2002. augusztus 30-án egy pont 19 SIT-et ért). A cégbejegyzési kérelem díja 500 pont. A társaság alapításának bejegyzési költsége a társasági formától függ. A kft. alapításának bejegyzési költsége pl. az alapítók számától függően 1 alapító esetén 1000 pont, 2-10 alapító esetén 2000 pont, tíznél több alapító esetén 3000 pont.
    Valamennyi Szlovéniában bejegyzett társaságnak kötelező a szlovén kereskedelmi és iparkamara tagjává válnia. A kamarai tagdíj a társaságok méretéhez igazodik.
    A társaságokat méretük alapján könyvelési és adóbevallási okokból három kategóriába osztják: nagy, közepes és kis társaságok. Ahhoz, hogy egy társaság valamelyik kategóriába besorolható legyen három feltételből legalább kettőnek teljesülnie kell.
    A feltételek a következők:
    nagy társaságok:
    - a vagyon átlagos értéke több mint 400 millió SIT,
    - éves forgalma több mint 800 millió SIT,
    - több mint 250 embert foglalkoztat
    közepes társaságok:
    - a vagyon átlagos értéke kevesebb mint 400 millió SIT,
    - éves forgalma kevesebb mint 800 millió SIT,
    - kevesebb mint 250 embert foglalkoztat
    kis társaságok:
    - a vagyon átlagos értéke kevesebb mint 100 millió SIT,
    - éves forgalma kisebb mint 200 millió SIT,
    - kevesebb mint 50 embert foglalkoztat.
    A bankokat, biztosítókat és kapcsolt vállalkozásaikat nagy társaságnak kell vélelmezni.

    2.2. Társasági formák

    2.2.1. Korlátolt felelősségű társaság
    (druzba z omejeno odgovornostjo d.o.o.)

    A korlátolt felelősségű társaságot az összes tag által aláírt és közjegyző által ellenjegyzett társasági szerződéssel alapítják. A társasági szerződést meghatalmazott útján is alá lehet írni, ha az csatolja közjegyző által hitelesített meghatalmazását.
    A társasági szerződésnek tartalmaznia kell:
    - a tagok nevét és címét,
    - a társaság nevét, székhelyét és tevékenységét,
    - az alaptőke összegét és a magánszemély tagok vagyoni hozzájárulásainak mértékét,
    - a társaság működésének időtartamát,
    - a tagok felelősségét a társasággal szemben a vagyoni hozzájárulásuk szolgáltatásán túlmenően.
    A tagok száma legalább egy, legfeljebb 50. A kft.-nek 50-nél több tagja csak a gazdasági kapcsolatok miniszterének jóváhagyásával lehet.
    A minimális törzstőke 2.1 millió SIT. Egy tag minimális törzsbetéte 14 000 SIT. A törzstőke legalább egyharmadát készpénzben kell szolgáltatni. Bejegyzés előtt a tagok pénzbeli hozzájárulásának legalább 25%-át be kell fizetni és a befizetett hozzájárulások összegének összesen legalább 1 M SIT-nek kell lenni. A nem pénzbeli hozzájárulásokat teljes egészében szolgáltatni kell nyilvántartásba vétel előtt. Ahol a nem pénzbeli hozzájárulás értéke eléri a 14 M SIT-et, az értéket hites független könyvszakértővel kell megállapíttatni.
    A korlátolt felelősségü társaság legfőbb szerve a taggyűlés. Főszabály szerint minden tagnak 14 000 SIT-enként egy szavazata van a vagyoni hozzájárulása alapján, a társasági szerződés azonban ettől eltérően is rendelkezhet.
    A korlátolt felelősségű társaságnak egy vagy több ügyvezetője lehet, a kinevezés legalább két évre szól és megújítható.
    A társasági szerződés rendelkezhet felügyelőbizottság felállításáról.
    A társaság a cégbejegyzést követően megkezdheti üzleti tevékenységét, kivéve ha a jogszabályok további speciális feltételeket írnak elő. Külön hatósági engedély szükséges például a régészeti kutatások, autósiskola üzemeltetése, magánnyomozás, hegyi vezetés, felnőtt oktatás, újságírás, állatszállítás megkezdéséhez.
    A bejegyzési kérelmet az ügyvezető nyújtja be.

    2.2.2. Részvénytársaság
    (delniska druzba - d.d.)

    A részvénytársaság alapító okiratának legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
    - a társaság neve és címe,
    - a fő tevékenységi kör,
    - az alaptőke mértéke, a részvények névértéke, a részvények típusai, és a kibocsátott részvények száma típusonként,
    - a bemutatóra szóló és a névre szóló részvények,
    - az igazgatók és a felügyelőbizottsági tagok száma,
    - a társaságból való kizárás,
    - az alapítók neve és címe,
    - időtartam,
    - megszűnés.
    A társaság alapításához legalább öt részvényes szükséges, akik lehetnek természetes vagy jogi, belföldi vagy külföldi személyek.
    A minimális alaptőke 6 millió SIT. A bejegyzés előtt a részvények névértékének legalább 25%-át be kell fizetni készpénzben, de nem kevesebbet, mint az alaptőke egyharmadát kell pénzben szolgáltatni. A nem pénzbeli hozzájárulásokat a bejegyzés előtt kell teljes egészében rendelkezésre bocsátani. Amennyiben a nem pénzbeli hozzájárulások összege meghaladja a 14 millió SIT-et, azok értékét könyvszakértőnek kell megállapítania.
    A társaság legfőbb szerve a részvényesek gyűlése. A részvényesek gyűlését összehívhatja az igazgató tanács, a felügyelő­bizottság vagy az alaptőke 5%-át megtestesítő, szavazati jogot biztosító részvények tulajdonosai. A részvényesek gyűlése határozatait egyszerű többséggel hozza, kivéve ha az alapító határozat vagy a törvény 75%-os többséget követel meg (alapszabály-módosítás, az alaptőketőke összegének változása, megszűnés).
    A társaság ügyvivő szerve az igazgató tanács. Az igazgató tanácsot a felügyelőbizottság választja 5 évre (a megbízatás korlátok nélkül megújítható). Az alapító határozat lehetővé teheti, hogy az igazgató tanács tagjai részesedjenek a nyereségből.
    Felügyelőbizottságot kell választani azon társaságoknál, ahol
    - az alaptőke több mint 410 millió SIT,
    - több mint 500 alkalmazott van,
    - több mint 100 regisztrált részvényes van,
    - a társaságot a tőzsdén jegyzik.
    A felügyelőbizottság tagjai nem lehetnek egyidejűleg az igazgató tanács tagjai is. A felügyelőbizottság jóváhagyja az igazgató tanács bizonyos üzleti döntéseit és meghatározhatja, hogy az igazgatóság mely tagja jogosult a társaság képviseletére.
    A társaság cégbejegyzése iránti kérelmet az igazgató tanács és a felügyelőbizottság nyújtja be és a következőket kell tartalmaznia:
    - a jegyzett tőke összege,
    - a feltételek teljesülését igazoló banki nyilatkozat,
    - az alapítók nyilatkozata arról, hogy ismerik az igazgató tanácsi tagság viselésével kapcsolatos bejegyzési feltételeket,
    - az ügyvezetés képviseleti meghatalmazásának terjedelme,
    - az aláírási joggal rendelkezők címpéldánya.
    A részvények névértékének legkisebb összege 1000 SIT és a részvények névértékének ezerrel oszthatónak kell lennie. A részvények lehetnek bemutatóra szólóak vagy névre szólóak. A névre szóló részvényeket abban az esetben is ki lehet bocsátani, ha a névértékük nincs teljes mértékben befizetve. Az elsőbbségi részvények kibocsátásához a társaság határozata szükséges és összértékük nem lehet nagyobb a társaság alaptőkéjének 50%-ánál.

    2.2.3. Közkereseti társaság
    (druzba z neomejeno odgovornostjo d.n.o.)

    A társaság tagjai a társaság tartozásaiért korlátlan felelősséggel tartoznak, a társaságot követő rangsorban.
    A társaságot társasági szerződéssel alapítják.
    A társaságot legalább két tag alapíthatja.
    A tagok vagyoni hozzájárulásukat pénzben, természetben, valamint a társaságra ruházott jogok vagy a társaságnak nyújtott szolgáltatások formájában szolgáltathatják. A vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátása nem feltétele a társaság alapításának. Az alapítási tőke befizetése helyett a tagok korlátlan felelősséget vállalhatnak a társaság tartozásaiért. A tagok nem rendelkezhetnek szabadon a saját részesedésükről, ahhoz a többi tag hozzájárulása szükséges.
    Ügyvezetésre valamennyi tag jogosult, kivéve ha az alapító határozat másként rendelkezik
    A bejegyzési kérelmet valamennyi tagnak alá kell írnia, és az alapító határozat aláírásától számított 15 napon belül kell a cégbíróságon benyújtani. A közkereseti társaság jogi személyiségét a cégbírósági bejegyzéssel szerzi meg. A társaság nevének tartalmaznia kell legalább az egyik tag nevét és a d.n.o. rövidítést.

    2.2.4. Betéti társaság
    (komanditna druzba k.d.)

    A betéti társaságban legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan a társaság tartozásaiért és legalább egy tag (kültag) kötelezettsége csak a vagyoni hozzájárulásának szolgáltatására terjed ki. A kültag nem felelős a társaság tartozásaiért.
    A társaságot legalább két tag alapíthatja, akik lehetnek belföldi vagy külföldi, természetes vagy jogi személyek.
    A kültag vagyoni hozzájárulását pénzbeli, nem pénzbeli hozzájárulás, illetve tulajdonjog, valamint vagyoni értékű szolgáltatás formájában nyújthatja. A beltagok tekintetében a közkereseti társaságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
    A társaság tagjai közötti belső jogviszonyt szerződés rendezi. A kültagokat nem illeti meg az ügyvezetés, a képviselet, valamint a társaság üzleti tevékenységével összefüggő döntések megtámadásának joga. A kültagok azonban a beltagok hozzájárulásával meghatalmazottként eljárhatnak.
    A társaság nevében szerepelnie kell legalább egy beltag nevének és a k.d. rövidítésnek. A bejegyzési kérelemben meg kell jelölni a kültagok számát és vagyoni hozzájárulásuk összegét.

    2.2.5. Betéti részvénytársaság
    (komanditna delniska druzba - k.d.d.)

    A betéti részvénytársaságban a társaság tartozásaiért a társaság mellett egy vagy több tag (beltag) is teljes felelősséggel köteles helytállni. A beltagokat megilleti az ügyvezetés joga és ettől a jogtól őket csak a bíróság foszthatja meg alapos okból.
    A beltagok és a részvényesek közötti jogviszonyokra a k.d.m az egyéb jogviszonyokra a d.d. szabályai irányadók
    A társaságot legalább öt alapító alapíthatja alapító okirattal. Az a beltag, aki egyúttal az ügyvezetés tagja is, csak természetes személy lehet, részvényes lehet jogi személy is.
    A társaság legfőbb szerve a részvényesek gyűlése. A részvényesek gyűlésében a beltagok tőkerészesedésük arányában gyakorolhatnak szavazati jogot, de nem szavazhatnak a következő kérdésekben: a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása és visszahívása, beltag kizárása, könyvvizsgáló megválasztása, kártérítési követelés érvényesítése vagy ilyen követelésről való lemondás.
    Az ügyvezetés tagjai többségének illetve egy ügyvezető esetén az ügyvezetőnek szlovén állampolgárnak kell lennie. Ha az ügyvezetők többsége szlovén állampolgár, az ügyvezetőség elnöke lehet külföldi is.

    2.2.6. A külföldi társaság fióktelepe

    Külföldi társaság fióktelepet akkor alapíthat, ha anyaállamában már legalább 2 éve be van jegyezve és a fióktelep működését az anyacég megbízásából és érdekében fejti ki. Az anyacég felelős a fióktelep tevékenységéből származó kötelezettségekért.
    Az EU tagállamokban honos cégek fióktelepei teljes nemzeti bánásmódot élveznek 1999. február 1-je óta.
    Képviseleti irodát fióktelepként lehet alapítani.
    Az anyavállalat nevét és címét valamennyi üzleti tranzakciónál fel kell tüntetni.
    Kötelező egy állandó szlovén lakhellyel rendelkező kézbesítési meghatalmazott megnevezése.

    3. külföldiek ingatlanszerzésének jogi feltételei

    Külföldi természetes személyek ingatlan tulajdonjogát a törvény vagy a Nemzetgyűlés által ratifikált nemzetközi szerződés alapján szerezhetik meg. Ugyan még nem fogadták el a külföldiek ingatlanszerzését általában lehetővé tevő a törvényt, de az Európai Unió tagállamainak állampolgárai és az USA állampolgárai nemzetközi szerződés és viszonosság alapján ingatlant szerezhetnek.
    Szlovénia teljes jogú EU-taggá válásával az Európai Unió tagállamainak állampolgárai mentesülnek a viszonosság esetén szükséges engedély beszerzése alól. Az USA állampolgárai részére Szlovénia ugyanolyan feltételeket biztosít a tulajdonszerzéshez, mint az EU tagállamok állampolgárai részére.
    A fenti eseteken kívül külföldiek ingatlan tulajdonjogát csupán örökléssel, viszonosság alapján szerezhetik meg.
    Külföldi jogi személyek ingatlan tulajdonjogát nem szerezhetik meg. Ezen szabály alól kivételt képeznek az Európai Unió valamely tagállamában alapított társaságok szlovéniai fióktelepei, amelyek az együttműködési megállapodás értelmében ingatlant szerezhetnek és adhatnak el a szlovén állampolgárokra és társaságokra irányadó szabályok szerint, ha ez gazdasági tevékenységük célját szolgálja.
    Ebben az esetben a külföldi társaság leányvállalatát úgy tekintik, mint amelyet ténylegesen a külföldi társaság felügyel ugyan, de amelyet Szlovéniában alapítottak és jegyeztek be és a szlovén törvényekkel összhangban tevékenykedik.

    4. Külföldiek egyéni vállalkozása és munkavállalása

    A külföldiek szlovéniai alkalmazásának és munkavégzésének szabályait az erről szóló törvény (ZZDT) foglalja össze, amelynek rendelkezéseit nemzetközi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában kell alkalmazni.
    Külföldi természetes személy Szlovéniában munkát egyéni vállalkozóként, magánjogi megállapodás alapján vagy munkaszerződés alapján végezhet.
    Az egyéni vállalkozó (samostojni podjetnik posameznik - s.p.). önfoglalkoztató magánszemély, aki önálló tevékenységet kifejtve haszonszerzésre törekszik. Kereskedelmi tevékenységet is folytathat, ideértve a külkereskedelmi tevékenységet is, munkavállalókat alkalmazhat és tulajdont szerezhet korlátozás nélkül. Az egyéni vállalkozó az adóhatósági nyilvántartásba vétel után kezdheti meg tevékenységét. Azt az egyéni vállalkozást, amely megfelel a közép- és nagyvállalkozások kritériumainak, a cégbírósági nyilvántartásba kell bejegyezni.
    A munkavégzés feltétele általában a munkavállalási engedély, valamint a regisztráció. A kormány a kiadható munkavállalási engedélyek számát a népesség 5%-ában határozta meg és ezen belül a kvótát az egyes munkavégzési formák között felosztotta. A munkavállalási engedély megadásának általában az a feltétele, hogy a munkaerő-piaci helyzet ezt indokolja, azaz az adott munkára ne álljon megfelelő hazai munkaerő rendelkezésre.
    A munkavállalási engedélynek három formája van:
    - általános engedély határozott vagy határozatlan időre
    - az ilyen engedély a szlovéniai honosságú személyekkel azonos jogokat biztosít a munkavégzésre. Azoknak a külföldieknek, akik egyéni vállalkozási típusú tevékenységet kívánnak Szlovéniában folytatni, ilyen engedélyt kell beszerezniük. Az enge­dély megadásakor a hatóság nem vizsgálja a mukaerő-piaci helyzetet.
    - konkrét munkaviszony létesítésére szóló engedély
    - ez az engedély konkrét munkaviszonyra és legfeljebb egy évre szól. Az engedélyt a munkáltatónak kell kérelmeznie. Megadása a munkaerő-piaci helyzettől függ.
    - meghatározott munkára szóló általános engedély
    - ide tartozik pl. a külföldi ügyvezető munkavállalási engedélye vagy pl. a betanítást végző külföldi. Az engedélyt az alkal­mazónak illetve a társaságnak kell kérnie és azt a hatóság a kvó­ta keretein belül a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nél­kül adja meg.
    Külföldiek gazdasági társaság ügyvezetését munkavállalási engedély birtokában láthatják el. Az engedély jellege attól függ, hogy a külföldi e tevékenységet magánjogi vagy munkajogi megállapodás alapján vagy társasági tagi minősége alapján folytatja. Ha a külföldi a maga alapította társaságban kíván ügyvezetői tevékenységet folytatni, általános - önfoglalkoztatásra szóló engedélyt kell kérnie. Az engedély a cégbírósági bejegyzés feltétele. Külföldi ügyvezető esetén az engedély megadása nem függ a munkaerő-piaci helyzettől.
    A külföldiek munkavégzéséről szóló törvény nem alkalmazható egyebek között az alábbi esetekben:
    - azokra a külföldi állampolgárokra, akik nemzetközi jogon alapuló mentességet élveznek,
    - azokra a külföldi állampolgárokra, akik tevékenységüket két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés, az Európai Unióval vagy más nemzetközi szervezettel kötött szerződés alapján fejtik ki,
    - a külföldi sajtó riportereire és akkreditált külföldi tudósítókra,
    - azokra a külföldi állampolgárokra, akik társaság alapítójaként, tagjaként, felügyelő-bizottsági tagjaként vannak bejegyezve a cégbíróságon, kivéve az ügyvezetőket.
    A ZZDT előírásai nem vonatkoznak továbbá általában az Európai Unió tagállamainak polgáraira, ha nemzetközi szerződés viszonosságot biztosít a munkavállalás és a szolgáltatások szabad áramlása tekintetében.

    5. Adózás

    5.1. Bevezető megjegyzések

    A legfontosabb központi adófajták: társasági adó, forgalmi adó, jövedelemadó.
    Az adók beszedését a Szlovén Köztársaság Adóhivatala végzi. A vámot, fogyasztási adókat és az import termékeket terhelő forgalmi adót a Szlovén Köztársaság Vámhivatala szedi be.

    5.2. Egyes adóformák

    5.2.1. Társasági adó

    Alanya - valamennyi jogi személy, aki üzleti tevékenységet fejt ki és a székhelye Szlovéniában van. A Szlovéniában székhellyel nem rendelkező jogi személyek szintén a társasági adó alanyai a Szlovéniában kifejtett üzleti tevékenység eredménye alapján, ideértve a külföldi jogalany szlovéniai fióktelepét is, ha a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény másként nem rendelkezik.
    Tárgya: az üzleti tevékenység eredménye
    Alapja: nettó nyereség
    Mértéke: 25%. Mérsékelt, de legalább 10%-os társasági adót fizetnek az egyes speciális gazdasági övezetekben működő társaságok.
    Adókedvezmények
    - beruházási adókedvezmény
    a beruházás összegével csökkenthető az adóalap annak legfeljebb 30%-áig illetve berendezések és ingatlanok esetén további 10%-kal (ez 2004-ben várhatóan 25, ill. 15% lesz),
    - beruházási tartalékképzési kedvezmény,
    a nyereség 10%-a adómentesen beruházási tartalékképzés céljára fordítható (max. 4 évig),
    - a speciális gazdasági övezetekben létesített társaságok további 10% társasági adókedvezményt, 50% beruházási adó visszatérítést és a legfeljebb a kifizetett bér 50%-áig terjedő foglalkoztatási adókedvezményt kapnak.

    5.2.2. Forgalmi adó

    Alanya - mindenki, aki önállóan fejt ki üzleti tevékenységet, tekintet nélkül a tevékenysége eredményére.
    Tárgya - termelés, szerelés, kereskedelmi vagy szolgáltatási tevékenység, a bányászatot, a mezőgazdasági tevékenységet is beleértve, valamint tulajdonjog hasznosítása jövedelemszerzési céllal. Tárgyi adómentesek pl. az egészségügyi szolgáltatások, oktatás, sport, kulturális szolgáltatások, biztosítás, ingatlanforgalom, áruexport, nemzetközi fuvarozás.
    Alapja - az áru vagy szolgáltatás nettó ára.
    Mértéke - az általános adókulcs 20%, a csökkentett adókulcs 8,5%. Ezt kell alkalmazni pl. az élelmiszerekre, gyógyszerekre, orvosi műszerekre, könyvekre stb.
    Bevallása és megfizetése - az áfát az adókötelezett számítja ki és fizeti meg az általa értékesített termékek és teljesített szolgáltatások valamint az importált termékek után a vásárolt termékeket és szolgáltatásokat terhelő forgalmi adó levonásával. Az adót havonta, negyedévenként vagy félévenként utólag egy hónapon belül kell megfizetni.

    5.2.3. Jövedelemadó

    A magánszemélyek éves jövedelmük alapján jövedelemadót kötelesek fizetni. A jövedelmeket hat kategóriába sorolják: munkaviszonyból, nyugdíjból és egyéb foglalkoztatásból származó jövedelem, egyéni vállalkozásból és szabadfoglalkozásból származó jövedelem, mezőgazdaságból származó jövedelem, tulajdonhasznosításból származó jövedelem, tőkejövedelem.
    Tárgya - az éves összjövedelem, kategóriánként.
    Alapja - a költségekkel (pl. társadalombiztosítási járulék) csökkentett bevétel.
    Mértéke - a hat jövedelmi kategóriának megfelelően 17, 35, 37, 40, 45 illetve 50%.
    Bevallása és megfizetése - az éves adóbevallást a következő év március 31-éig kell kitölteni és a helyi adóhivatalhoz benyújtani. A túlfizetés visszaigényelhető.

    5.2.4. Tőkejövedelmi adó
    (forrásadó)

    Alanya - a tőkejövedelem megszerzője.
    Tárgya - tulajdon, ill. - részvény megszerzéstől számított 3 éven belüli értékesítéséből eredő, a vételi és eladási ár különbözetének megfelelő nyereség.
    Alapja - az árkülönbözet.
    Mértéke - 30%.
    Bevallása és megfizetése - a tárgyévben 30% adóelőleget kell fizetni és azt a tárgyévet követő év február 28-áig kell kiegészíteni

    6. Állami támogatások, kedvezmények

    2000-ben készült el az a tervezet, amely a befektetések könnyítését és ösztönzését célozta meg. Ezen kedvezmények célja az volt, hogy csökkenjenek a termelő (ipari) és a szolgáltató szektorba történő újonnan belépés költségei, elősegítve ezzel a befektetők versenyben maradását a nemzetközi piacokon is.
    A kedvezmények az ipari, stratégiai szolgáltatások és a K+F befektetések körében vehetők igénybe és az infrastruktúra és a közmű kapcsolatok költségeinek 40%-ára, az építési vagy épületvásárlási költségekre, illetve az új gépek és felszerelések beszerzésére terjedhetnek ki.
    Azok a befektetők, akik munkanélkülieket alkalmaznak, további támogatást vehetnek igénybe.

    Lábjegyzet

    Közelebb áll a magyar zárt alapítású részvénytársasághoz.

    A magyar polgári jogi társasághoz hasonló, üzleti célból alapított társulás.

    Nem azonos a magyar "részvény" fogalommal.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében