adozona.hu
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény kommentárja (demo)
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény kommentárja (demo)
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény általános része
1. A törvény szerkezete
2. A törvény alapelvei
3. A törvény hatálya, társasági jogviták
4. Gazdasági társaság alapítása
5. A társaság létrehozásának hatálya
6. A tag (részvényes) vagyoni hozzájárulása
7. Gazdasági társaságok szerveire, vezető tisztségviselőire vonatkozó közös szabályok
7.1. A gazdasági társaság legfőbb szerve
7.2. A gazdasági társaság ügyvezetése
8. A felügyelőbizottság
8.1. A felügyelőbizottság ...
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény kommentárja (demo)
Tartalomjegyzék
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény általános része1. A törvény szerkezete
2. A törvény alapelvei
3. A törvény hatálya, társasági jogviták
4. Gazdasági társaság alapítása
5. A társaság létrehozásának hatálya
6. A tag (részvényes) vagyoni hozzájárulása
7. Gazdasági társaságok szerveire, vezető tisztségviselőire vonatkozó közös szabályok
7.1. A gazdasági társaság legfőbb szerve
7.2. A gazdasági társaság ügyvezetése
8. A felügyelőbizottság
8.1. A felügyelőbizottság feladata
8.2. A felügyelőbizottság létrehozása
8. 3. A felügyelőbizottság létszáma, hatásköre
8. 4. A felügyelőbizottság működése, tagjainak jogállása
8. 5. A dolgozói participáció
8. 6. Ügydöntő felügyelőbizottság
9. Könyvvizsgáló
10. Társasági határozatok bírósági felülvizsgálata
11. Tag kizárása
12. Kisebbségi jogok
13. Hitelezővédelem
14. Befolyásszerzés
15. Az elismert vállalatcsoport
16. A tényleges vállalatcsoport
17. Megszűnés
17.1. Jogutód nélküli megszűnés
17.2 Jogutóddal való megszűnés
Az egyes gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok
1. A közkereseti társaság
1.1 Fogalma
1.2 Személyegyesítő jelleg
1.3 Jogképessége
1.4. Rövid története
1.5. A társaság alapítása
1.6. A társaság jogviszonyai
1.6.1. A belső jogviszonyok
1.6.1.1. A vagyoni viszonyok
1.6.1.2 A gazdaságszervező viszonyok
1.6.2 A külső jogviszony
1.6.2.1. A hitelezők felé fennálló tagi felelősség
1.6.2.2. A társaságba belépő új tag helyzete
1.6.2.3. A tag hitelezőjének helyzete
1.7. A kkt. legfőbb szerve
1.8. A kkt. ügyvezetése
1.9. A tagsági jogviszony megszűnése
1.9.1. A megszűnési okok
1.9.2. A megszűnést követő elszámolás, illetve felelősség
1.9.2.1. Az elszámolás
1.9.2.2. A felelősségi viszonyok
1.10. A társaság megszűnése
2. A betéti társaság (BT.)
2.1. Fogalma, legfontosabb ismérvei
2.2. Rövid története
2.3. A kkt.-tól való eltérések, illetve speciális szabályok
3. A korlátolt felelősségű társaság
3.1. Fogalma, legfontosabb ismérvei
3.2. Rövid története
3.3. A társaság alapítása
3.3.1. A törzstőke
3.3.2. A törzsbetét
3.3.2.1. Az apport
3.3.2.2. A vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátása
3.4. A társaság és a tagok közötti jogviszony
3.4.1. Az üzletrész
3.4.1.1. Fogalma, elhatárolások
3.4.1.2. Legfontosabb jellemvonásai
3.4.1.3. A saját üzletrész
3.4.1.4. Az üzletrész átruházása
3.4.1.5. A tagsági jogviszonyban történő alanyváltozás további módozatai
3.4.2. A mellékszolgáltatás
3.4.3. Pótbefizetés
3.4.4. Az osztalék
3.5. A kft. szervezete
3.5.1. A taggyűlés
3.5.2. Az ügyvezetők
3.5.3. A felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló
3.6. A társasági szerződés módosítása
3.6.1. A törzstőke felemelése
3.6.1.1. Pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával történő törzstőke emelés
3.6.1.2. A törzstőke felemelése a társaság törzstőkén felüli vagyonának a terhére
3.6.2. A törzstőke leszállítása
3.7. A társaság megszűnése
3.8. Az egyszemélyes kft.
4. A részvénytársaság (RT.)
4.1. A részvénytársaság fogalma, fajtái
4.2. A részvénytársaság fogalmi elemei
4.3. Rövid története
4.4. A részvény fogalma, fogalmi elemei és megjelenítése
4.5. A részvény átruházása
5. A zártkörűen működő részvénytársaság
5.1. A zártkörűen működő rt. (zrt.) által kibocsátható részvények
5.1.1. A törzsrészvény
5.1.2. Az elsőbbségi részvény
5.1.2.1. Az osztalékelsőbbségi részvény
5.1.2.2. A szavazatelsőbbségi részvény
5.1.2.3. A vezető tisztségviselő kijelölésére vonatkozó elsőbbségi részvény
5.1.2.4. Az elővásárlási jogot biztosító részvény
5.1.2.5. A likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi részvény
5.1.3. A dolgozói részvény
5.1.4. A kamatozó részvény
5.1.5. A visszaváltható részvény
5.1.6. A részvényfajtákhoz kapcsolódó további jogintézmények
5.2. A részvénytársaság alapítása
5.3. A részvényes jogai és kötelezettségei
5.4. A társaság saját részvénye
5.5. A részvénytársaság szervezete
5.5.1. A közgyűlés
5.5.2. A vezető tisztségviselők
5.5.3. A felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló
5.6. Az alaptőke felemelése
5.7. Az alaptőke leszállítása
5.8. A részvénytársaság megszűnése
5.9. Az egyszemélyes részvénytársaság
6. A nyilvánosan működő részvénytársaság
6.1. A részvények
6.2. Alapítás
6.3. Az rt. szervezete
6.3.1. A közgyűlés
6.3.2. Az ügyvezetés
A kooperációs társaság
1. Az egyesülés
1.1 Fogalma, jellemvonásai
1.2. Szervezete
2. Társasági jogi szakértői testület
7. Gazdasági társaságok szerveire, vezető tisztségviselőire vonatkozó közös szabályok
A társaságok vezetési modellje tekintetében jelentős különbség van a német , illetve az angolszász típusú megoldás között. A német jog az úgynevezett hármas struktúrát ismeri, vagyis a közgyűlést az igazgatóságot (ügyvezetést) és felügyelő bizottságot, ezzel szemben az amerikai megoldás az ún. board szisztémát követi, ahol hiányzik a felügyelő bizottság.Az első Gt. a hagyományos német modellt követte azzal az eltéréssel, hogy a felügyelő bizottsági klasszikus szerepkörön túl az úgynevezett dolgozói participációt is itt valósította meg. Ez azt jelentette, hogy minden éves átlagban 200 főt meghaladó munkajogi állománnyal rendelkező cégnél a felügyelő bizottsági tagok egyharmada a dolgozók közül került ki. Ők jogállásukat tekintve nem dolgozói érdekképviselők voltak, hanem "normál" felügyelő bizottsági tagok. E minőségükben azonban ténylegesen részt vehettek a cég operatív vezetésének ellenőrzésében. A hatályos német modell ettől annyiban tér el, hogy ott a felügyelő bizottságban a tulajdonosok képviselői ülnek és felügyelő bizottság tényleges utasítási joggal is rendelkezik az ügyvezetést illetően.
A második Gt. - tulajdonképpen német befektetői nyomásra is - oldotta a felügyelő bizottsági szabályozást annyiban, hogy ha a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) úgy rendelkezik, akkor az fb. jogosult bizonyos operatív döntések meghozatalára.
Hatályos Gt.-nk ezen megoldást fenntartotta, de lényegében engedve annak a nemzetközi trendnek, amelyet az angol, amerikai jogi befolyás is jelenti Európában a board rendszerre jellemző jegyeket is beépített a szabályozásba.
7.1. A gazdasági társaság legfőbb szerve
Szögezzük le rögtön az elején, hogy a legfőbb szerv gyűjtőfogalom alatt a törvény a társaság tulajdonosait érti. Magának a legfőbb szervnek az elnevezése társasági formától függően más és más. Közkeresetei és betéti társaságnál tagok gyűlése, korlátolt felelősségű társaságnál taggyűlés, részvénytársaságnál, pedig közgyűlés. Az egyesülés legfőbb szerve a taggyűlés.A legfőbb szerv, mint a tulajdonosok fóruma alapvetően stratégiai ügyekben dönt. Az, hogy mi tartozik kizárólagos hatáskörébe a Gt. különös része az egyes társasági formáknál külön-külön sorolja fel. Részvételre kizárólag a tagok jogosultak, illetve az általuk meghívottak, ők azonban szavazati joggal nem rendelkeznek. Az alapítás időszakában - amint azt a társasági szerződés kötelezi tartalmi elemeinél is láttuk - magában a társasági szerződésben jelölik ki a vezető tisztségviselőket, a felügyelő bizottság tagjait, valamint a könyvvizsgálót. Ezt követően azonban a változásokról már a legfőbb szerv dönt. Itt kell megjegyezni, hogy az egyszemélyes társasági formáknál érthető módon legfőbb szerv nem működik, ezért jogosítványait a tulajdonos gyakorolja. Számára csak annyi a formai megkötés, hogy határozatai írásbeli alakhoz kötöttek.
Főszabályként a legfőbb szerv határozatait ülésen hozza meg. Ha azonban a jog mereven ragaszkodna az ülések tényleges megtartásához, akkor ez negatív gazdasági hatással is járhatna. Éppen ezért a törvény lehetőséget ad arra, hogy a társasági szerződés meghatározhatja azokat az ügyeket, amelyekben a tagok ülés tartása nélkül, vagy más módon, amely erre alkalmas határozhassanak. Ez alól csak egyetlen kivétel van: a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, mindenképpen csak ülésen történhet.
Az esetleges visszaélések elleni védekezésképpen, főszabályként bármely tulajdonostársa kérheti a legfőbb szerv ülésének összehívását.
Amennyiben valamelyik kérdésben adott tag nem szavazhat, akkor az érintett tagot a határozatképesség megállapításánál nem kell számításba venni. Azt, hogy melyek ezek a kérdések a törvény dönti el. A határozat meghozatalánál nem szavazhat az a tag (részvényes), akit a határozat kötelezettség, vagy felelősség alól mentesít, vagy a gazdasági társaság rovására, másfajta előnyben részesít, az, akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, aki ellen pert kell indítani, valamint az, akinek a társasággal fennálló társasági jogi jogviszonyának létesítésére, tartalmára, vagy megszűnésére a határozat vonatkozik.
A törvényi rendelkezések önmagukért beszélnek, nyilvánvaló, hogy a "saját ügyének senki sem lehet bírája" elvet érvényesíti itt a jogalkotó.
A gyakorlatban többször előfordult, hogy a korlátolt felelősségű alakzatoknál a tulajdonosok saját anyagilag limitált felelősségüket tudatos visszaélésre használták fel, avagy hanyagabb magatartást tanúsítottak, hiszen legfeljebb csak befektetésüket veszíthetik el. Ez a felfogás teljes mértékben megfelelt a klasszikus kereskedelmi kódexek megszületésének időpontjában, amikor a társaság önálló jogalanyisága gazdaságilag még nem jelentkezett kellő súllyal. Napjainkban, viszont magát a társaságot mindenfajta negatív hatástól meg kell védeni és ebbe a körbe saját tulajdonosai is beletartoznak. Éppen ezért a törvény kategorikusan kimondja, hogy azok a tagok, illetve részvényesek, akik olyan határozatot hoztak, amelyről tudták, vagy az általában elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy az a cég jelentős érdekeit nyilvánvalóan sérti, főszabályként korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben az ebből eredő kárért. Amit a törvényi megfogalmazásból feltétlenül ki kell emelni, hogy az érdeksérelemnek jelentősnek kell lennie, ugyanakkor nyilvánvalónak is és ezt velük szemben csak maga a társaság érvényesítheti harmadik személy, tehát nem.
7.2. A gazdasági társaság ügyvezetése
A társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő vagy tisztségviselők látják el. Hatáskörük megfogalmazásánál a jogalkotó a negatív körülírás módszerével élt. Ez azt jelenti, hogy minden olyan kérdésben való döntés meghozatala az ő feladatuk, amelyet a Gt. vagy a társasági szerződés szerint nem tartozik a tulajdonosoknak vagy más társasági szervnek a hatáskörébe. E negatív körülírás indoka világos: lehetetlen ugyan is taxative felsorolni azokat az ügyeket, amelyek a működés során majd döntést igényelnek.Ugyancsak az általános rész határozza meg az egyes társasági formáknál az ügyvezetés elnevezését. (Ezt ugyan a különös rész is megtehette volna, azonban a kezelhetőség szempontjából egyszerűbb, ha az általános részben találjuk meg.)
Közkereseti és betéti társaság ügyvezetését az üzletvezetésre jogosult tag, vagy tagok, vezető tisztségviselőként látják el. Kft. esetében egy, vagy több ügyvezető járhat el, részvénytársaságnál főszabályként igazgatóság működik. Ez aló kivétel, hogy ha a zártkörűen működő Rt. alapszabálya az igazgatóság jogkörét egy vezető tisztségviselőre ruházza. A nyilvánosan működő részvénytársaságnál lehetőség van arra is, hogy egységesen az ügyvezetési és ellenőrzési feladatokat az igazgatótanács lássa el. Ebből persze egyenesen következik, hogy itt nem működik felügyelőbizottság. (Íme az angol board hatása!)
Láttuk tehát, hogy az ügyvezetés feladatainak ellátása a vezető tisztségviselőkre hárul. De vajon ki lehet vezető tisztségviselő és ez milyen jogokkal, illetve kötelezettségekkel jár?
Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet. Ettől csak a közkereseti, illetve a betéti társaságnál lehet eltérni. Fontos szempont, hogy képviseletének nincs helye, hogyha a feladat a társaság belső működésével kapcsolatos.
A vezető tisztségviselő feladatát önállóan látja el, méghozzá a törvény kimondja a hatáskörelvonás tilalmát is. Ez alól csak az egyszemélyes gazdasági társaságnál van kivétel, ahol a tulajdonos a vezető tisztségviselő részére utasítást adhat. Az utasításnak azonban írásbeli alakot kell ölteni, és ennek egyenes következménye, hogy az utasítás végrehajtásával okozott kárért a vezető tisztségviselő nem vonható felelősségre. Egyéb esetben a tulajdonosok csak abban az esetben és körben vonhatják el a vezető tisztségviselők hatáskörét, ha ezt a törvény vagy a társasági szerződés lehetővé teszi. Szigorú összeférhetetlenségi szabályok állnak fent az ilyen tisztséget ellátó személlyel szemben, speciális hitelezővédelmi szabály, hogy nem lehet más gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő az a személy, aki a társaság megszüntetési eljárása során ilyen tisztséget töltött be. Általánosságban a vezető tisztségviselői megbízatás határozott időre jön létre, amennyiben erről nem történik rendelkezés, akkor legfeljebb öt évre lehet megválasztani. Ezen jogviszonya semmiképpen sem minősül munkajogviszonynak, hanem a Gt. szabályai vonatkoznak rá, azzal, hogy a nem szabályozott kérdésekben a Ptk. megbízási szerződésekre irányadó rendelkezéseit kell figyelembe venni. A vezető tisztségviselő megbízást kifejezetten el kell fogadni, a hallgatás vagy a ráutaló magatartás nem minősül elfogadásnak.
A vezető tisztségviselők az ügyvezetés feladatai mellett, egyben a társaság törvényes képviselői is. Lehetőség van ugyan arra, hogy ezt a képviseleti jogot a tárasági szerződés korlátozza, vagy több vezető tisztségviselő között megossza. Ez azonban csak belső munkamegosztás lehet, ugyanis kifelé harmadik személyekkel szemben nem bír relevanciával.
Bár, mint hangsúlyoztuk a vezető tisztségviselő nem munkaviszonyban áll a törvény kifejezett rendelkezése szerint, mégis a társaság felelős azért a kárért, amelyet vezető tisztségviselője e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott.
Mindhárom Gt.-ben töretlenül érvényesül az a szabály, hogy a vezető tisztségviselők a Ptk. általános szabályai szerint felelnek a társaságnak okozott károkért. A felelősségi zsinórmértékre ugyancsak a Ptk. szabályai vonatkoznak, vagyis az általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Hatályos jogunk azonban, ezen elv megtartása mellett, új rendelkezéseket is bevezetett. Egyrészt rögzítette, hogy főszabályként eljárásuk során a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége az irányadó. Ez a korábbi szabályozásoknál is így volt, még akkor is, ha erről kifejezett rendelkezés nem szólt. Az elv világos, hiszen a vezető tisztségviselőnek a társaság eredményes működését kell biztosítania, ez pedig a tulajdonosok érdekét is szolgálja. Mégis azért került külön hangsúlyozásra ez az elv, mert a 30. § (3) bek.-be egy merőben új szempont került megfogalmazásra. Nevezetesen ha a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkezik, akkor a vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Ha ennek nem tesznek eleget, akkor a tényleges fizetésképtelenség bekövetkeztével a csődtörvény előírásai szerint a hitelezőkkel szemben magánvagyonukkal is helytállni tartoznak. Bár a cél világos, a hitelező védelem kiterjesztése, de a megvalósítás nem biztos, hogy a legszerencsésebb, hiszen, hogy mikor áll be a fenyegető fizetésképtelenség, ennek megítélése számos vita forrása lehet.
A vezető tisztségviselői megbízatás, annak elfogadásával jön létre. Megszűnésére a következő esetekben kerül sor: A megbízás időtartamának lejártával, visszahívással, ha valamely törtvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok bekövetkezik, lemondással, illetve az illető halálával. A Gt. fenntartja a lehetőséget arra, hogy speciális esetben más törvény egyéb megszűnési okot is megállapíthasson.
A gyakorlatban, több esetben előfordult, hogy a vezető tisztségviselő lemondásával, ha ennek hatálya azonnal beállna, a társaság működőképessége kerülne veszélybe. Ezt megakadályozandó rögzíti a törvény, hogy ugyan bármikor le lehet mondani e tisztségről, de a lemondás, csak annak bejelentésétől számított 60. napon válik hatályossá. Ezen időszak alatt a lemondott tisztségviselő köteles részt venni a halaszthatatlan döntések meghozatalában.
A második Gt. vezette be a cégvezető intézményét. Ezt a jól bevált megoldást hatályos jogunk is fenntartotta. Különösen nagyobb cégek esetében elengedhetetlen, hogy legyen egy olyan munkavállaló, aki a vezető tisztségviselők rendelkezései alapján gondoskodik a társaság folyamatos működéséről. Az ilyen munkakört betöltő személyeket hívjuk cégvezetőnek. A cégvezető is a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles eljárni.
A cégvezető léte azonban nem csökkenti a vezető tisztségviselőnek a társasággal szembeni felelősségét.
8. A felügyelőbizottság
8.1. A felügyelőbizottság feladata
Minden gazdasági társaságnál a tulajdonosoknak lehetőségük van arra, hogy felügyelő bizottságot hozzanak létre, amely ellenőrzi a társaság ügyvezetését. E rövid feladat meghatározásból két lényeges körülményt kell kiemelni, az egyik az, hogy a fb.-t a tulajdonosok létesítik, tehát nekik felelős, a másik pedig az, hogy az ügyvezetés tevékenységét felügyelik. Ebből egyenesen következik az, hogy az fb. nem külső ellenőrző szerv, hanem a társaság belső szerve.8.2. A felügyelőbizottság létrehozása
A tulajdonosi autonómiából kiindulva bárhol létrehozható a felügyelőbizottság, néhány esetben azonban a törvény a testület létesítését kötelezővé teszi.Kötelező a felügyelőbizottság létrehozása:
- Nyilvánosan működő részvénytársaságnál, kivéve ha a részvénytársaság az egységes irányítási rendszer szabályai szerint működik.
- Zártkörűen működő részvénytársaság esetében, ha azt a szavazati jogok legalább 5%-ával rendelkező alapítók, illetve tagok kérik.
- A társaság formájára és működésének módjára tekintet nélkül, ha azt a törvény a köztulajdon védelme érdekében, vagy a társaság által folytatott tevékenységre figyelemmel előírja.
- Ha a munkavállalókat megillető ellenőrzési jog gyakorlása érdekében kell létrehozni.
8. 3. A felügyelőbizottság létszáma, hatásköre
A felügyelőbizottság minimális és maximális létszámát a törvény meghatározza, e szerint legalább 3 tagból, legfeljebb pedig 15 tagból állhat. Az fb. maga testületi szervként jár el. Hatásköre is a testületet illeti meg, ami azt jelenti, hogy az egyes tagok, beleértve az elnököt is, önállóan nem hozhatnak határozatot, ezt csak a testület egésze teheti meg. Ugyanakkor nincs akadálya annak, hogy egyes tagjait adott feladat elvégzésével az fb. megbízza, sőt különös nagyobb létszámú testület esetén arra is van lehetőség, hogy egyes ellenőrzési feladatokat állandó jelleggel egy-egy tag végezzen.A felügyelőbizottság ellenőrzési hatáskörének gyakorlása során mind a vezető tisztségviselőktől, mind a vezető állású munkavállalóktól felvilágosítást kérhet, amelynek teljesítésére a társasági szerződés rendelkezései az irányadók. Ez egyben azt is jelenti, hogy felügyelőbizottság létrehozása esetén a társasági szerződés kötelező tartalmi elemei ezzel bővülnek.
A felügyelőbizottság a törvény szóhasználata szerint "a társaság könyveit és iratait" megvizsgálhatja. Ez tulajdonképpen korlátlan felhatalmazást jelent, vagyis nem tagadható meg semmilyen szerződés, semmilyen belső utasítás a felügyelőbizottságtól. Adott esetben az fb. úgy is határozhat, hogy konkrét ügyben vizsgálatába külső szakértőket von be, ilyenkor ennek költségét a társaság állja. Nincs lehetősége arra az ügyvezetésnek, hogy forráshiányra való hivatkozással a külső szakértő kifizetését megtagadja.
A "minden irat megvizsgálásának lehetősége" között egy kötelező elem is szerepel, nevezetesen a felügyelő bizottság köteles a számviteli törvény szerinti beszámolóról (mérleg, eredmény kimutatás) írásban véleményt nyilvánítani. A jogalkotó szellemes módon kényszeríti ki ennek gyakorlati tényleges megvalósulását. Előírja ugyanis, hogy az fb. írásbeli jelentésének hiányában a legfőbb szerv egyszerűen nem határozhat az éves beszámolóról, következésképpen nem fogadhatja el a mérleget és az eredmény kimutatást. A számviteli törvény viszont, kötelezően előírja a mérleg elfogadásának végső határidejét is, ebből adódóan tehát a tulajdonosok rákényszerülnek arra, hogy az fb. jelentését beszerezzék, illetve figyelembe vegyék.
8. 4. A felügyelőbizottság működése, tagjainak jogállása
A felügyelőbizottság tagjai sorából választ elnököt, illetve nagyobb létszám esetén elnökhelyettest. Ülése akkor határozatképes, ha tagjainak kétharmada, de legalább 3 tag jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Ügyrendjét maga állapítja meg, azt azonban a tulajdonosoknak kell jóváhagyniuk. Lehetőség van arra is, hogy fizikailag ülés tartása nélkül határozzanak, valamilyen elektronikus hírközlőeszköz igénybevételével, azonban ennek részletes szabályait az ügyrendben ki kell dolgozni. Jogi szempontból ilyenkor is az ülésen történik a határozathozatal, csak az ülés megtartása virtuális.A felügyelőbizottság tagja függetlenül jár el, vagyis utasítást sem a társaság tagjaitól, sem pedig saját munkáltatójától nem kaphat és nem is fogadhat el. Megbízatásának időtartama eltérhet a vezető tisztségviselőkétől. A munkavállalói képviselet kivételével az fb. tagja nem állhat a társasággal munkaviszonyban.
A tagok a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint korlátlanul és egyetemesen felelnek minden olyan kárért, amelyet oly módon okoztak a társaságnak, hogy ellenőrzési kötelezettségüket akár aktív, akár passzív módon megszegték.
8. 5. A dolgozói participáció
Hatályos törvényünk lényegében csökkentette a felügyelőbi-zottság létrehozásának kötelező eseteit. Valószínűsíthető, hogy a jövőben a felügyelőbizottságok száma csökkeni fog, ami - tekintettel arra, hogy az fb. tagok a gyakorlatban tiszteletdíjért végzik tevékenységüket - közvetlen anyagi megtakarítást jelent a társaságnak. Más kérdés természetesen, hogy fb. hiányában a belső ellenőrzést a társaság saját jól fel fogott érdekében egyéb módon kell biztosítani.A jogalkotónak viszont meg kellett oldani a dolgozói részvétel problematikáját, hiszen azt már az első Gt. is biztosította és a gyakorlatban jól bevált. A kiindulópont nem változott, vagyis ha éves átlagban a dolgozók létszáma meghaladja a 200 főt, akkor kell a dolgozók számára ezt a lehetőséget biztosítani. A 200 fős limitet azonban szigorúan kell érteni, ide csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottak számítanak, tehát részfoglalkozású, vagy egyéb módon foglalkoztatott munkavállalók nem tartoznak bele ebbe a létszámba. Ugyanakkor a törvény arra is lehetőséget ad, hogy a 200-as limit elérése, vagy meghaladása esetén is az üzemi tanács a társaság ügyvezetésével olyan megállapodást kössön, amely más módon biztosítja a dolgozók részvételét a vállalat irányításának ellenőrzésében. Ez a lehetőség annak a megoldásnak a kiterjesztése, amely az egységes irányítási rendszer szabályai szerint működő részvénytársaságoknál van - ahol nincs felügyelőbizottság -, s ugyancsak az üzemi tanácsnak kell az igazgatótanáccsal erről megállapodni.
A felügyelőbizottsági tagok egyharmadát a dolgozók képviselői adják. Jelölésükről az üzemi tanács gondoskodik, előtte azonban meg kell hallgatnia - amennyiben létezik - a cégnél működő szakszervezetek véleményét is. Bár a törvény az üzemi tanács jelölési jogáról szól, gyakorlatilag azonban ez tényleges döntési jogosítvány, mivel a legfőbb szerv köteles a jelölést követő első ülésén a dolgozót az fb. tagjává választani. Ez alól a kötelezettség alól, csak akkor mentesül, ha a jelölttel szemben a Gt.-ben foglalt általános kizáró okok valamelyike fennáll.
Jogállását tekintve a dolgozói fb. tag ugyanolyan pozícióban van, mint az fb. többi tagja. Egyetlen egy esetben élveznek csupán többletjogot. Nevezetesen, ha a munkavállalói küldöttek véleménye eltér az fb. többségi álláspontjától - az eltérésnek viszont egyhangúnak kell lennie - akkor a munkavállalók által képviselt kisebbségi álláspontot a legfőbb szerv ülésén külön is ismertetni kell.
A munkavállalói küldöttet különleges munkajogi védelem illeti meg, amelynek tartalma megegyezik az üzemi tanács tagját megillető munkajogi védelemmel.
A munkavállalói küldöttet főszabályként, csak az üzemi tanács javaslatára lehet visszahívni, azonban fb. tagságának lehetősége alapvetően teljes foglalkoztatású munkaviszonyától függ, értelemszerűen tehát megszűnik ez a tagság, ha a dolgozó megválik munkahelyétől.
8. 6. Ügydöntő felügyelőbizottság
Már a második Gt. is lehetőséget adott - német mintára - a felügyelőbizottság ellenőrzési feladatain túlmenő döntési jogosultságára. Ez a megoldás szemben áll azzal az általános szabályozással, amely szerint az ügyvezetés és az fb. egymás közötti viszonyában mellérendelt, egymástól független és a felügyelőbizottság kizárólag ellenőrzési feladatokat láthat el. Amely persze azt is jelenti, hogy nem avatkozhat bele az operatív ügyvezetésbe.Hatályos jogunk tovább pontosította az ügydöntő felügyelőbi-zottság tartalmát és hatáskörét bizonyos tekintetben bővítette. A zártkörűen működő részvénytársaságnál, illetve a korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezetés hatáskörének egy része, valamint a tulajdonosok döntési jogosultságuk átruházható az fb.-re. A gyakorlati megvalósulás a következő képet mutatja. Rt.-nél az igazgatóság tagjait, illetve kft.-nél az ügyvezető megválasztását, visszahívását, díjazásuk megállapítását az fb. gyakorolja. Az ügyvezetés tekintetében vétójogot kap az fb., bizonyos előre felsorolt ügyletek érvényességéhez az fb. előzetes jóváhagyása szükséges. E tekintetben viszont, az fb. tagjai is vezető tisztségviselőnek minősülnek. Amennyiben az fb. nem adja meg előzetes jóváhagyását, ezt csak a legfőbb szerv változtathatja meg.
9. Könyvvizsgáló
A könyvvizsgáló alapfeladata a számviteli rend betartásának ellenőrzése, valamint a mérleg úgynevezett auditálása. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a mérleget és eredménykimutatást a könyvvizsgáló úgynevezett záradékkal látja el. Teljes záradék esetén a könyvvizsgáló tanúsítja, hogy a mérlegben foglalt adatok egyrészt igazak, másrészt megfelelnek a hatályos számviteli jogszabályoknak. Korlátozó záradékról akkor beszélünk, ha a könyvvizsgáló kifogást fogalmaz meg a mérleg adott részével kapcsolatban és ez olyan súlyú, hogy ezt nem látja orvosolhatónak.A könyvvizsgálatot - mint szakmát - a magyar gazdasági életben az első Gt. teremtette meg, amikor kimondta a mérleg kötelező auditálását. Az azóta eltelt időben a könyvvizsgálat igazi szakmává nőtte ki magát, külön törvénnyel rendelkezik és önálló Kamarával. Az egyre bonyolultabbá váló adó és pénzügyi jogszabályok miatt a cégek tanácsadói szerepben is gyakran alkalmazzák a könyvvizsgálókat. Az összeférhetetlenség feloldása érdekében hatályos jogunk, szigorú szabályokat állapít meg a gazdasági társaság könyvvizsgálója tekintetében.
A törvényjavaslat miniszteri indokolása a következőképen magyarázza e szigorúság okait:
"A választott könyvvizsgáló társasági törvényben történő szabályozásának az indoka az, hogy a társaság és az auditálási szolgáltatást nyújtó könyvvizsgáló (könyvvizsgáló társaság) között sajátos társasági jogi jogviszony jön létre. Ez a jogviszony keletkezésében, tartalmi jellemzőit illetően, valamint megszűnése körülményeit tekintve is különbözik attól az esettől, amikor a gazdasági társaság történetesen egy könyvvizsgálóval úgy köt polgári jogi megállapodást (pl.: adótanácsadói, könyvelési, informatikai stb. szolgáltatás igénybevételére), hogy az társasági jogi szempontból érdektelen marad. A társasági könyvvizsgáló megbízatása a számviteli törvény szerinti könyvvizsgálat elvégzésre irányul, ezenkívül csak korlátozottan, olyan szolgáltatást nyújthat, ugyanazon ügyfél társaság számára, amely nem veszélyezteti a hiteles, pártatlan, megbízható auditori tevékenységet."
Abban a kérdésben, hogy kötelező-e a könyvvizsgáló igénybevétele nem elég csupán a Gt.-re hagyatkozni, hanem a számviteli törvény rendelkezéseit is meg kell vizsgálni. A számviteli törvény ugyanis több esetben kötelező könyvvizsgálatot ír elő. Maga a Gt., csupán a részvénytársaságnál írja elő ezt, de utal arra, hogy a köztulajdonról szóló jogszabályok ugyancsak rendelkezhetnek erről.
A társaság könyvvizsgálójává, csak az a személy vagy szervezet választható, aki tagja a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának. Nem lehet könyvvizsgáló, a gazdasági társaság tulajdonosa, ideértve a részvényest is. Ugyancsak kizárt a vezető tisztségviselő, az fb. tagja, valamint ezen személyek közeli hozzátartozója, illetve a társaság bármely dolgozója. Ez utóbbi esetben fontos szempont, hogy a tilalom a munkaviszony megszűnése után számított 3 évig még fennáll.
A könyvvizsgálót a társaság legfőbb szerve választja meg. Nem elég csupán a megválasztás, hanem az azt követő 90 napon belül meg kell kötni a tényleges szerződést az ügyvezetéssel. Amennyiben ez nem történik meg, új könyvvizsgálót kell választani. Megbízatásának időtartama maximum 5 évre terjedhet, de rövidebb határidő esetén sem lehet rövidebb, mint az adott üzleti év beszámolójának elfogadásáig tartó időszak. E rendelkezésnek az az indoka, hogy a könyvvizsgálónak legalább egy teljes pénzügyi ciklust végig kell követnie, hiszen e nélkül nehezen nyilatkozhatna felelőséggel az időszak gazdasági eseményeiről, illetve vállalhatna az adatok helyességéért felelősséget.
A könyvvizsgáló feladatai teljesítése során bármilyen felvilágosítást megkaphat, illetve minden iratot, amelyet szükségesnek tart megvizsgálhat. Természetesen köteles a társaság ügyeivel kapcsolatban az üzleti titkot megőrizni.
Amint láttuk a könyvvizsgáló polgári jogi szerződést köt, vagyis mellérendelt viszonyban áll a társasággal. Külső szerv tehát, de nincs hatósági jogosítványa. Amennyiben megállapítja, vagy tudomást szerez arról, hogy lényeges vagyoncsökkenés várható, vagy olyan körülményről értesül, amely érinti a vezető tisztségviselők, illetve felügyelőbizottsági tagok felelősségét, köteles kezdeményezni a társaság legfőbb szervének összehívását. Ha az összehívásra bármilyen ok miatt nem kerül sor, vagy a legfőbb szerv ülésezett ugyan, de nem hozta meg a jogszabályok által megkívánt döntéseket, akkor a könyvvizsgáló köteles a cégbíróságot, mint a társaság törvényességi felügyeletet ellátó szervet értesíteni.