A magyar fizetésképtelenségi jog kézikönyve I-II. (HVG-ORAC, 1344 B/5 oldal, 2017)

Írta és a bírói gyakorlatot összegyűjtötte:

Juhász László

ny. táblabíró, c. egyetemi docens

a Réczicza Dentons Europe LLP munkatársa

© Juhász László 2016

© HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2016

Kézirat lezárva: 2016. október 20.

A kötetet érintő jövőbeni jogszabályi változásokat kövesse a Kiadó honlapján:

hvgorac.hu/csodjog

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet,

illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel - elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon - a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978 963 258 317 4 Ö

ISBN 978 963 258 318 1 I. kötet

Budapest, 2016

A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása

Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője

Internet: www.hvgorac.hu

E-mail: info@hvgorac.hu

Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt

Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva

Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

MOTTÓ:

"Senkitől se lehet többet követelni, mint amennyije van.

Durva hibát követ el az a hitelező, aki adósának életerejét elvágja."

A szerző

JOGGYAKORLAT

C-339/07. sz. ügy: Az Európai Bíróság ítélete (Deko Marty Belgium)

A fizetésképtelenségi eljárásról szóló 2000. május 29-i 1346/2000. EK tanácsi rendelet 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azon tagállam bíróságai, amelynek területén a fizetésképtelenségi eljárást megindították, joghatósággal rendelkeznek a valamely másik tagállamban létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező alperes ellen benyújtott, fizetésképtelenségre alapított megtámadási kereset elbírálására.

JOGGYAKORLAT

C-396/09. sz. ügy: Az Európai Bíróság 2011. október 20-i ítélete az Interedil Srl. felszámolási ügyében.

1. Az uniós jogba ütközik, ha a nemzeti bíróságot olyan nemzeti eljárásjogi szabály köti, amely alapján magasabb szintű nemzeti bíróság megállapításai rá nézve kötelezőek, és úgy tűnik, hogy a magasabb szintű bíróság megállapításai nem felelnek meg a Bíróság által értelmezett uniós jognak.

2. Az adós "fő érdekeltségei központjának" a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29-i 1346/2000/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében szereplő fogalmát az uniós jog alapján kell értelmezni.

3. Az adós társaság fő érdekeltségei központjának meghatározása során az 1346/2000 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének második mondatát a következőképpen kell értelmezni:

- az adós társaság fő érdekeltségei központját a társaság központi ügyintézési helye alapján kell meghatározni, amennyiben azt objektív és harmadik személyek részéről megállapítható körülmények támasztják alá. Abban az esetben, ha a társaság irányító és ellenőrző szervei a társaság létesítő okirat szerinti székhelyén találhatók, és e társaság tekintetében az ügyvezetési döntéseket harmadik személyek részéről megállapítható módon ezen a helyen hozzák, nem dönthető meg az e rendelkezésben foglalt vélelem. Abban az esetben, ha a társaság központi ügyintézésének helye nem a társaság létesítő okirat szerinti székhelyén található, az, hogy a társaság vagyoni eszközökkel rendelkezik, és az ezekre vonatkozó pénzügyi tevékenységekkel kapcsolatban szerződéseket kötött a társaság létesítő okirat szerinti székhelyétől eltérő tagállamban, csak azzal a feltétellel tekinthető elegendőnek e vélelem megdöntéséhez, ha az összes releváns körülmény átfogó vizsgálata alapján kijelenthető, hogy harmadik személyek részéről megállapítható módon az említett társaság tényleges irányítási és ellenőrzési központja, valamint érdekeltségei kezelésének központja a másik tagállamban található.

- ha pedig az adós társaság létesítő okirat szerinti székhelyének áthelyezésére a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem benyújtása előtt kerül sor, azt kell vélelmezni, hogy a társaság új létesítő okirat szerinti székhelyén van a fő érdekeltségeinek központja.

C-341/04. sz. ügy: Az Európai Bíróság 2006. május 2-i ítélete az Eurofood IFSC Ltd-t érintő fizetésképtelenségi eljárás során felmerült kérdésekben.

Ha az adós egy leányvállalat, és az anyavállalat és a leányvállalat létesítő okirat szerinti székhelye két különböző tagállamban található, a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29-i 1346/2000/EGK tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének második mondatában megfogalmazott vélelem, amely szerint a leányvállalat fő érdekeltségeinek központja abban a tagállamban van, ahol a létesítő okirata szerinti székhelye található, csak akkor megdönthető, ha objektív és harmadik személyek által megállapítható tényezők egy attól eltérő tényleges helyzet megállapítását teszik lehetővé, mint amit a létesítő okirat szerinti székhely elhelyezkedése tükröz. Ez a helyzet áll fenn egy olyan társaság esetén, amely nem végez semmiféle tevékenységet azon tagállam területén, ahol a székhelye található. Ugyanakkor, amennyiben egy társaság azon tagállam területén végzi tevékenységét, ahol a székhelye található, azon tény, hogy a gazdasági döntéseit egy másik tagállamban székhellyel rendelkező anyavállalat ellenőrzi, vagy ellenőrizheti, nem elégséges a hivatkozott rendeletben rögzített vélelem megdöntéséhez.

ÍH 2008.79.

Több tagállamban is érdekeltséggel rendelkező fizetésképtelen adósnak a különböző tagállamokban lévő vagyonára, illetve az azzal kapcsolatos eljárásra nézve alkalmazandó jog meghatározásánál annak van jelentősége, hogy indult-e vele szemben az 1346/2000/EK rendelet hatálya alá tartozó fizetésképtelenségi eljárás, és mikor.

Ha a fizetésképtelenségi eljárás megindítása megelőzi a más tagállamban levő vagyontárgyat érintő peres eljárás kezdeményezését, ez utóbbi ügyben is a fizetésképtelenségi eljárás államának joga szerint kell eljárni (Fővárosi Ítélőtábla 12.Gf.40.010/ 2008/2. szám).

JOGGYAKORLAT

BH 2010.156.

II. A másodlagos felszámolási eljárást megszüntető jogerős végzés felülvizsgálati kérelemmel támadható [1952. évi III. törvény 270. § (3) bekezdés, 157. § a) pont, 130. § (1) bekezdés a) pont, 1991. évi XLIX. törvény 6. § (3) bekezdés, 25. § (3) bekezdés].

ÍH 2008.122.

I. Másodlagos fizetésképtelenségi eljárás megindításához az szükséges, hogy a másik tagállam területén az adós telephellyel rendelkezzen. E körülményt a felszámolási eljárásban az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kell.

II. A telephely fogalma feltételez egyfajta állandóságot és olyan minimális szervezettséget, amelynek következtében kívülállók számára is felismerhetővé válik az adós működése. Nem ad alapot a telephely megállapítására és a másodlagos eljárás lefolytatására pusztán az a körülmény, hogy az adós belföldi székhelyű cégekben részesedéssel rendelkezett, és Magyarországon bankszámlát nyitott.

JOGGYAKORLAT

ÍH 2009.139.

Ha az Európai Unió tagállamában bejegyzett gazdálkodó szervezetnek magyarországi fióktelepe van, fizetésképtelenség esetén nem a fióktelep, hanem az "anyacég" ellen indított területi eljárásnak van helye, melyre a Fővárosi Bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel (Fővárosi Ítélőtábla 15.Fpkf.43.242/2009/4. szám). (Indokolással együtt megtalálható a II. Fejezet 6.1.1. pontnál.)

JOGGYAKORLAT

C-341/04. sz. ügy: Az Európai Bíróság 2006. május 2-i ítélete az Eurofood IFSC Ltd fizetésképtelenségi eljárása során felmerült kérdésekben.

Az 1346/2000 EK rendelet 16. cikke (1) bekezdésének első albekezdését úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezés értelmében azon jogi aktus tekintendő a "fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatnak", amelyet a rendelet A. mellékletében felsorolt eljárások valamelyikének megindítására irányuló és az adós fizetésképtelenségére alapított kérelem alapján valamely tagállam bírósága hozott, amennyiben e határozat az adós vagyonának lefoglalásával és a hivatkozott rendelet C. mellékletében feltüntetett felszámoló kinevezésével jár. E vagyonlefoglalás magában foglalja azt is, hogy az adós a vagyona feletti rendelkezési jogot is elveszti.

JOGGYAKORLAT

C-341/04. sz. ügy: Az Európai Bíróság 2006. május 2-i ítélete az Eurofood IFSC Ltd. ügyében

Az 1346/2000 rendelet 16. cikke (1) bekezdésének első albekezdését úgy kell értelmezni, hogy egy tagállam bírósága által indított fizetésképtelenségi eljárást a többi tagállam bíróságainak el kell ismernie anélkül, hogy az eljárást megindító tagállami bíróság hatáskörét felülvizsgálhatnák.

Az 1346/2000 rendelet 16. cikke (1) bekezdésének első albekezdését úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezés értelmében azon jogi aktus tekintendő a "fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatnak", amelyet a rendelet A. mellékletében felsorolt eljárások valamelyikének megindítására irányuló és az adós fizetésképtelenségére alapított kérelem alapján valamely tagállam bírósága hozott, amennyiben e határozat az adós vagyonának lefoglalásával és a hivatkozott rendelet C. mellékletében feltüntetett felszámoló kinevezésével jár. E vagyonlefoglalás magában foglalja azt is, hogy az adós a vagyona feletti rendelkezési jogot is elveszti.

Az 1346/2000 rendelet 26. cikkét úgy kell értelmezni, hogy bármely tagállam elutasíthatja egy másik tagállamban indított fizetésképtelenségi eljárás elismerését, ha az eljárás megindításáról szóló határozatot az eljárásban érintett személy meghallgatáshoz való alapvető jogának nyilvánvaló megsértésével hozták.

Cstv. 1. § (1) E törvény szabályozza a csődeljárást, a felszámolási eljárást.

(2) A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.

(3) A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.

(4)

Cstv. 2. § (1) E törvény hatálya a gazdálkodó szervezetekre és ezek hitelezőire terjed ki.

(2)-(3)

(4) E törvénynek a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4a) E törvényt a biztosító egyesületekre akkor kell alkalmazni, ha a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény másképp nem rendelkezik.

(5) Az egyesületekre és az alapítványokra e törvényt akkor kell alkalmazni, ha az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény másképpen nem rendelkezik.

JOGGYAKORLAT

EBH 2003.879.

Külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepének felszámolására irányuló kérelem elbírálása során vizsgálandó speciális körülmények.

BDT 2011.2607.

A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe fő szabályként jogképes és perképes, azonban az EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi hitelintézet, illetve pénzügyi vállalkozás magyarországi pénzügyi fióktelepének nincs jogképessége és perképessége.

ÍH 2009.139.

Ha az Európai Unió tagállamában bejegyzett gazdálkodó szervezetnek magyarországi fióktelepe van, fizetésképtelenség esetén nem a fióktelep, hanem az "anyacég" ellen indított területi eljárásnak van helye, melyre a Fővárosi Bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel.

Fpkf.I.30.378/2004. (Szegedi Ítélőtábla):

A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi kereskedelmi képviseleteire a Cstv. személyi hatálya nem terjed ki. A jogalkotó csak a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei vonatkozásában szabályozta a fizetésképtelenség esetén követendő eljárást.

"A hatályba léptető rendelkezések nem szólnak arról, hogy a már bejegyzett, vagy csak az ezt követően létrejövő civil szervezetek ellen kezdeményezhetők csőd- és felszámolási eljárások, ezért - eltérő szabályozás hiányában - a 2012. január 1-jén már létező, illetve ezt követően létrejövő alapítványok és egyesületek ellen kezdeményezhetők ezek az eljárások.[15]"

JOGGYAKORLAT

Gfv.VII.30.218/2015/3. (Kúria):

BDT 2015.3352.

A Csődtv. hatályának vizsgálatakor nem a jogi személy elnevezése, hanem a törvény fogalommeghatározása az irányadó.

BDT 2014.3145.

A civil szervezet csődeljárásának és felszámolási eljárásának lefolytatására a civil szervezetet nyilvántartó bíróság illetékes.

JOGGYAKORLAT

BDT 2013.2951. I.

Gazdasági társaság szervezeti formában sportegyesületi tevékenység nem folytatható.

BDT 2005.1249. I.

A vadásztársaság szervezeti formája egyesület, alaptevékenysége azonban nem sporttevékenység szervezésére irányul, ezért nem tekinthető sportegyesületnek.

Cstv. 3. § (1) E törvény alkalmazásában:

a) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a végrehajtói iroda, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai területi társulás, egyesület, alapítvány, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található;

JOGGYAKORLAT

BH 2015.286.

Az ügyvédi irodák névjegyzékéből már törölt ügyvédi iroda a törléssel megszűnt, jogképességgel nem rendelkezik, ellene nincs helye felszámolási eljárás kezdeményezésének [1991. évi XLIX. tv. 3. § (1) bek. a) pont; 1998. évi XI. tv. 76. § (1) és (6) bek.; 1952. évi III. tv. 48. §, 130. § (1) bek. a) pont].

JOGGYAKORLAT

BH 2012.244.

A biztosítási egyesületekre a csődtörvény rendelkezését a 2009. évi CL. törvény hatályba lépését követően indult vagyonelszámolási eljárásban kell alkalmazni (2003. évi LX. törvény 217. §, 2009. évi CL. törvény 104. §).

JOGGYAKORLAT

EBH 2002.668.

A nyugdíjpénztár ellen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kezdeményezett felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelensége megállapításának nincs helye. A Felügyeletnek azt kell bizonyítania, hogy annak az oknak a tárgyában hozott határozatot, amelyre a felszámolási kérelmet alapítja.

JOGGYAKORLAT

BDT 2007.1656.

Hitelintézet felszámolását önmaga ellen a hitelintézet, továbbá a PSZÁF kezdeményezheti.

15.Fpkf.44.574/2008/3. (Fővárosi Ítélőtábla):

Pénzügyi intézmény ellen a hitelező a felszámolási eljárás megindítását nem kérheti. A felszámolási eljárást a bíróság csak a pénzügyi intézmény saját vagy Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kérelmére indíthatja meg.

Cstv. 3. § (1) E törvény alkalmazásában:

b) adós: az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni;

Cstv. 3. § (1) E törvény alkalmazásában:

c) hitelező:

ca) a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban - a felszámolás kezdő időpontjáig - az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton vagy más végrehajtható okiraton alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van,

cb) a csődeljárásban a ca) pontban foglaltakon kívül az is, akinek az adóssal szemben vitatott, vagy a csődeljárás alatt esedékessé vált pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és a követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette;

cc) csődeljárásban a ca) és a cb) pontban foglaltakon kívül az is, akinek az adóssal szemben olyan jövőben lejáró, pénz- vagy pénzben kifejezett, létező vagyoni követelése van, amely szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen ered, és amely a hitelező által már teljesített termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-, tulajdonosi részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz vagy előlegfizetéshez kapcsolódik, és ezt a hitelezői követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette;

cd) a felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénzkövetelése vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette.[30]

A Cstv. 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti hitelezői fogalomból hiányzik annak meghatározása, hogy a felszámolási eljárásban ki a hitelező, de ez a felszámolás kezdő időpontjáig tartó időszakban a Cstv. 27. § (2) bekezdésében található fizetésképtelenségi okokból, illetve a felszámolás kezdő időpontja után a Cstv. 46. § (5)-(8) bekezdéseiből meghatározható.

46/2009. Számviteli kérdés

Vállalkozásunk ellen 2006-ban pert indítottak. A pert 2009-ben első fokon elveszítettük. Az ítéletet nem fogadtuk el, ezért az eljárás másodfokon folytatódik, s feltételezhetően a 2009-es üzleti év zárásáig nem fog befejeződni. Tekintettel arra, hogy az első fokú ítélet megszületett, kell-e céltartalékot képeznünk a 2009-es üzleti év zárásakor? Ha igen, akkor azt mikor kell feloldani?

A 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 41. §-a (1) bekezdésének előírása szerint az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni - a szükséges mértékben - azokra a múltbeli, illetve folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre [ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a függő kötelezettséget, a biztos (jövőbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, a környezetvédelmi kötelezettséget], amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.

A kérdésben leírt peres eljárás a függő kötelezettségek közé tartozik [Sztv. 3. §-a (8) bekezdésének 14. pontja], így erre a Sztv. előbb hivatkozott előírása szerint a céltartalékot meg kell(ett) képezni.

A céltartalékképzést a per indításának üzleti évében kellett volna végrehajtani, hiszen ezen időponttal a vállalkozásnak függő kötelezettsége keletkezett. Ebből következően a céltartalékképzésnek - a kérdésben leírtakkal ellentétben - nem a 2009-es üzleti évben kellene felmerülnie. A megképzett céltartalék a per végső kimeneteléig a könyvekben szerepel. A céltartalék a jogerős bírósági végzés időpontjával szüntethető meg,

függetlenül attól, hogy mi a bírósági végzés végeredménye. Ha a vállalkozás veszít a perben, akkor a felmerülő költségek, ráfordítások ellentételezését szolgálja a céltartalék feloldása, amennyiben a vállalkozás nyer, akkor a céltartalékképzés oka megszűnik, és ezért kell a céltartalékot megszüntetni.

Ha a törvény nem "számviteli törvény szerinti függő követelésről" beszél, hanem csak "függő követelésről", abban az esetben mindig a Cstv. 3. § (1) bekezdés g) pontja szerinti fogalmat kell érteni, mely csak a felszámolási eljárásban értelmezhető.

Cstv. 3. § (1) E törvény alkalmazásában:

d) gazdálkodó szervezet vezetője: cég esetében a bejegyzett vezető tisztségviselő (képviselő), ügyvédi irodánál, szabadalmi irodánál az iroda vezetője, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál az ügyvezető vagy az igazgatótanács tagja, magánnyugdíjpénztárnál a képviselő, alapítványnál és egyesületnél a bejegyzett vezető tisztségviselő, az Európai Unió más tagállamában bejegyzett gazdálkodó szervezet esetében a magyarországi nyilvántartásba bejegyzett, jognyilatkozat tételére jogosult személy, ilyen hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevében a hatóságok előtt vagy a polgári jogi kapcsolatokban eljáró személy;

JOGGYAKORLAT

EBH 2002.660.

Az ügyvezetői tisztségről való lemondás egyoldalú címzett jognyilatkozat, amelyet a korlátolt felelősségű társaságnak nem kell elfogadnia. Ha a lemondást követően a társaság új ügyvezetőt választott, a tisztség 60 napig történő ellátása fel sem merülhet.

BDT 2014.3171.

Amennyiben a közkereseti vagy betéti társaság képviseletét jogi személy tag látja el, úgy attól függetlenül őt kell a társaság vezető tisztségviselőjének tekinteni, hogy a tényleges ügyvezetést a jogi személy tag a saját szervezeti képviselője vagy erre kijelölt más természetes személy útján látja el (Debreceni Ítélőtábla Fpkf.IV.30.601/2013/2. szám).

ÍH 2010.86.

Az ügyvezető lemondása egyoldalú, címzett jognyilatkozat, amely - ha a társaság működőképességét nem érinti - a közléssel nyomban hatályosul, nincs szükség elfogadó nyilatkozatra vagy a taggyűlés határozatára.

Ha az ügyvezetői jogviszony a fentiek szerint, lemondással szűnik meg, az ügyvezető törlésére irányuló változásbejegyzési eljárásban nem követelhető meg a taggyűlési határozat, létesítőokirat módosítás és az egységes szerkezetű okirat benyújtása (Fővárosi Ítélőtábla 13.Cgf.44.582/2009/2. szám).

ÍH 2010.131.

A gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének lemondó nyilatkozata a társasággal való közléskor nyomban hatályosul, és a vezető tisztségviselői jogviszony ezzel megszűnik. Ha azonban a lemondás a társaság működőképességét érinti, az csak a nyilatkozattételt követő hatvanadik napon válik hatályossá, a jogviszony csak akkor szűnik meg (Gt. 31. §).

A cégjegyzékbe jövőbeli tényt nem lehet bejegyezni. A változásbejegyzési kérelem ezért csak a változás (jelen ügyben a vezető tisztségviselői jogviszony megszűnésének) bekövetkeztét követő harminc napon belül terjeszthető elő. Emiatt a lemondott, de hatvan napig még hivatalban lévő vezető tisztségviselő saját jogviszonyára vonatkozó törlési kérelmet jogszerűen nem nyújthat be (Fővárosi Ítélőtábla 10.Cgf.43.907/2010/3. szám).

Fpkf.I.30.230/2003. (Szegedi Ítélőtábla):

Az anyagi jogi szabályok szerint az ügyvezetői tisztségről való lemondás az erről való tudomásszerzéssel önmagában megszünteti a vezető tisztségviselői minőséget, ehhez nem szükséges az ügyvezető cégjegyzékből való törlése. A változás harmadik személyek, így a hatóságok vonatkozásában a tudomásszerzéssel válik hatályossá, ezért a változást a bejegyzés közzétételét megelőzően is a felszámolási eljárásban figyelembe kell venni.

Cstv. 3. § (1) E törvény alkalmazásában:

e) vagyon: mindaz, amit a számvitelről szóló törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít.

Cstv. 4. § (1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csőd- vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez.

JOGGYAKORLAT

EBH 2000.230.

Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minősül hitelezőnek; az általa - tévedésből - befizetett nyilvántartásba vételi díj hitelezői követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni.

BH 2013.223.

A felszámolási eljárást lefolytató bíróság hatásköre a felszámolás hatálya alá eső vagyonra terjed ki. Birtokvita eldöntésére nem rendelkezik hatáskörrel.

BH 2003.293.

Érvényes tulajdonjog-fenntartás esetén az azzal érintett dolog nem tartozik az adós gazdálkodó szervezet felszámolás körébe vonható vagyonához.

BH 2002.28.

A lábon álló terményre létrejött opciós szerződés alapján az adott terület birtokbavétele megvalósul azáltal, hogy a vevő az eladóval vállalkozási szerződést köt az elvégzendő mezőgazdasági munkákra és a termény betakarítására. Ezzel az adott terület a lábon álló terméssel a tulajdonjog megszerzőjének hatalmába kerül, tehát a termés már az elválással a vevő tulajdona lesz.

BH 2000.365.

I. A lízingszerződés alapján az adós által birtokba vett gépkocsi - a lízingdíjak kifizetése után - olyan követelésnek minősül, amely az adós vagyonát képezi, ezért az a hitelezők követelésének kiegyenlítésénél figyelembe vehető.

BH 1997.144.

A hitelező követelésének kielégítése, ha a gazdálkodó szervezet a részére tulajdonjog-fenntartással eladott dolgot a felszámolás közzététele előtt értékesítette.

BDT 2005.1233.

A felszámolási vagyonba nem tartozó ingóság kiadása iránti igény az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt érvényesíthető. Amennyiben tehát a hitelező az adóssal megkötött adásvételi szerződésben tulajdonjogát az áruk felett a vételár kiegyenlítéséig fenntartotta, és a vételár-kifizetés hiányában a meglévő áruk kiadását tulajdonjoga alapján követeli, a tulajdoni igény a felszámolási eljárásban nem bírálható el, hanem érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani (Szegedi Ítélőtábla Fpkf.I.30.024/2004/2. szám).

ÍH 2005.87.

Ha a lízingelt vagyontárgy tulajdonjogát az adós a felszámolás kezdő időpontjáig nem szerezte meg, a vagyontárgy nem tartozik az adós vagyonába, így azt a lízingbeadó kérelmére ki kell adni. Az ezzel kapcsolatos jogvitában az általános hatáskörrel rendelkező bíróság jár el (Fővárosi Ítélőtábla 15.Fpkf.43.734/2004/4. szám).

ÍH 2006.43.

I. Forgóeszközként nyilvántartandó vagyonelemnek minősül a követelés is. Ebből következően pedig a számviteli szabályok értelmében az adós tulajdonában volt ingatlanok árverési értékesítése során a végrehajtóhoz befolyt és meg ki nem fizetett ellenértéket az adós vagyonának kell minősíteni (Győri Ítélőtábla Gf.IV.20.300/2006/5. szám).

JOGGYAKORLAT

BH 1997.203.

Nem tartozik a felszámolás körébe az az ingatlan, amelyre vonatkozóan valamely személy a felszámolás közzététele előtt vételi jogával élt. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése a vételi jog jogosultja javára csak a felszámolás közzététele után történt meg.

BH 2008.178.

I. A hitel fedezetéül szolgáló gépjármű a vételi jog érvényesítésével nem kerül ki a hitelt igénybe vevő tulajdonából, ezért nem lehet a sikkasztás elkövetési tárgya [1978. évi IV. törvény 317. § (1) bek., 1959. évi IV. törvény 117. § (2) bek., 375. § (1) bek.].

JOGGYAKORLAT

EBH 2007.1614.

I. Jogellenes az adós teljesítése a hitelező részére a felszámolás kezdő időpontja után, mert a teljesítésre az adott időpontban és az adott módon már nem volt jogi lehetőség. A jogellenes vagyonmozgás egyúttal az 1959. évi IV. törvény 361. §-ában szabályozott jogalap nélküli fizetést is megvalósítja, mert ahhoz a hitelező nem a 1991. évi XLIX. törvényben írt módon és rangsorban jutott hozzá [1991. évi XLIX. törvény 4. §, 34. § (2) bek., 38. § (3) bek., 1959. évi IV. törvény 361. §].

II. A hitelező a követelését a szolgáltatás visszafizetését elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított 40 nap alatt jelentheti be a felszámolónak (Legfelsőbb Bíróság Pfv.XI.21.933/2006/8. szám. Megjelent: Legfelsőbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyűjteménye 2007/1. számában).

EBH 2003.961.

I. A felszámolás kezdő időpontja objektív időpont, amely független attól, hogy az érdekeltek arról mikor értesültek. A felszámolás kezdő időpontja után a felszámolási eljáráson kívül a jogszerű követelések jóhiszemű kiegyenlítésére sincs lehetőség. Az így esetleg kifizetett követelést a hitelező a felszámoló felhívására köteles visszafizetni. (Megjelent: Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteménye 2003/2. számában.)

A Győri Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 1/2006. (XII. 1.) számú kollégiumi véleménye "A felszámolás kezdő időpontja után, képviseletre jogosultság hiányában kötött illetve teljesített ügyletek megítélésének néhány kérdése" tárgyában.

I. A felszámolás kezdő időpontját követően a vagyonnal kapcsolatosan csak a felszámoló tehet nyilatkozatot. Az ezzel ellentétesen, a korábban képviseletre jogosult személy által megtett szerződési nyilatkozat tekintetében az álképviselet szabályait kell alkalmazni - a cégnyilvántartási szabályok szerint jóhiszemű, ellenérték fejében szerző harmadik személlyel szemben is.

II. Ha az álképviselő eljárását (nyilatkozatát) utóbb a felszámoló nem hagyja jóvá, a nem létező szerződés jogkövetkezményét a jogalap nélküli gazdagodásra és a jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó szabályok szerint kell levonni.

III. A hitelező az adóssal szemben a jogalap nélküli gazdagodás miatt őt megillető pénzkövetelését a felszámolás kielégítési szabályai szerint érvényesítheti. A dologra fordított szükséges költségei felszámolási költségnek minősülnek, visszatartási jog azonban nem illeti meg.

IV. A felszámolás kezdő időpontját követően az adós részéről történő teljesítés - még ha valós követelés kielégítését célozta is - annak jogszerűtlensége, az adott hitelezőnél kimutatható előny és a többi hitelezőt ért hátrány miatt a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhető vissza.

f) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam.

g) függő követelés: bankgaranciából, biztosítói garanciából vagy biztosító által kiállított, készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvényből származó olyan követelés, amelynek beállta és esedékessége még bizonytalan;

h) közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozó és az élettárs;

i) többségi befolyás: a Ptk. 8:2. §-a szerinti befolyás;

j) föld: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld;[33]

k) tanya: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott tanya;

l) termőföld: a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott termőföld.

Cstv. 4. § (2) A gazdálkodó szervezet vagyona a tulajdonában (kezelésében) levő vagyon. A gazdálkodó szervezet vagyonaként kell figyelembe venni a leányvállalata vagyonát, tröszt esetében a tröszti vállalatok vagyonát, ha a tröszt létesítő határozatát az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. §-a alapján adták ki.

Cstv. 4. § (3) Nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá:

a) a jogszabályban meghatározott természetvédelmi oltalom alatt álló földterület (nemzeti park, fokozottan védett terület, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület),

külön jogszabályban meghatározott nemzeti vagyonban lévő műemlék, valamint az olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló vagyon, amely tekintetében a gazdálkodó szervezet jogszabály vagy szerződés alapján tulajdonosi jogokat, vagyonkezelői jogot vagy más, használatot biztosító jogot gyakorol, az említett vagyonkezelői jog és más, a használatot biztosító jog,

b) a vízitársulatok tulajdonában, vagyonkezelésében, használatában lévő vizek, vízilétesítmények és a vízitársulatoknak a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyona;

c) a kárpótlás céljára elkülönített föld, a törvényben meghatározott földalap és a kárpótlási árverésre kijelöléssel nem érintett, illetve a kárpótlási árverésből visszamaradt földterület;

d) a gazdálkodó szervezet vagyonából az az ingatlan, amely - a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 7. § (1) bekezdésében foglaltak alapján - a Kormány által jóváhagyott jegyzékben szerepel;

e) az adós munkavállalójának munkabéréből - külön jogszabály rendelkezései szerint - levont, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás tartama alatt levonásra kerülő szakszervezeti vagy egyéb érdek-képviseleti tagdíj,

f) a munkavállaló munkabéréből jogszabály rendelkezései szerint a csődeljárás elrendelésének időpontjában vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjában már levont, de még be nem fizetett közteher,

g) a munkavállaló munkabéréből levont, de még ki nem fizetett tartásdíj és egyéb végrehajtás alá eső tartozás,

h) az adós birtokában lévő olyan vagyontárgy, amelyre az eladó a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartotta, ide nem értve, ha azt már az adós a vételár kiegyenlítése előtt jogszerűen - beépítéssel, feldolgozással vagy átalakítással - új vagyontárgy létrehozására felhasználta, és ezzel a vagyontárgy az új dolog elválaszthatatlan részévé vált.

(4) A Kormány által a rendkívüli időszakra rögzített hadiipari készletek abban az esetben vonhatók be a felszámolási eljárásba, ha a Kormány az állami vagyonkezelő szervezet kezdeményezésére a rögzítést feloldja. A vagyonkezelő szervezet a felszámoló megkeresésére 30 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a rögzítés feloldását kezdeményezi-e. A rögzítés feloldásáról a vagyonkezelő szervezet kezdeményezésétől számított 60 napon belül a Kormány dönt. E törvény alkalmazásában hadiipari készlet alatt a hadiipari tevékenységhez szükséges tárgyi eszközöket és forgóeszközöket - ideértve a gyártási dokumentumokat is - kell érteni.

(5) A védelem célját szolgáló állami tartalék nem része a gazdálkodó szervezet vagyonának.

JOGGYAKORLAT

1/2007. számú Közigazgatási jogegységi határozat a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 4. § (3) bekezdés c) pontja helyes értelmezéséről.

A csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 4. § (3) bekezdés c) pontja 1993. szeptember 2. napjától 1996. május 11. napjáig hatályos rendelkezésének helyes értelmezése szerint:

I. a kárpótlás céljára elkülönített és a külön törvényben meghatározott földalapba kijelölt földterület a megjelölt időszakban sem tartozott a gazdálkodó szervezet (szövetkezet) felszámolás alá vonható vagyonába;

II. az a - 1993. szeptember 2. napjától 1996. május 11. napjáig hatályos - korlátozó törvényi feltétel, miszerint "…ha a tagok és alkalmazottak tulajdonba adásáról a szövetkezet közgyűlése az eljárás kezdő időpontjáig határozott, és a tulajdonjog bejegyzésére alkalmas okiratokat is elkészítették", kizárólag "a kárpótlási árverésre kijelöléssel nem érintett, illetve a kárpótlási árverésből visszamaradt földterület"-re vonatkoztatható;

III. a törvény e korlátozó feltételt megállapító rendelkezése az 1996. május 11. napján még folyamatban lévő felszámolási eljárásban sem alkalmazható.

BH 2015.308.

A vagyont terhelő zálogjog jogosultja annak a vagyontárgynak az értékesítéséből befolyó bevétel - értékesítési költségekkel csökkentett - 50%-ára tarthat igényt, amely a felszámolás kezdő időpontjában az adós vagyonát képezte [1991. évi XLIX. tv. 4. § (1) bek., 49/D. § (2) bek., 57. § (1) bek. b) pont; 1959. évi IV. tv. 266. § (1) bek.].

BH 2015.168.

Az adóshoz tévesen átutalt pénzeszköz nem tartozik az adós felszámolás hatálya alá eső vagyonába [1959. évi IV. tv. 361. § (1) bek.; 1991. évi XLIX. tv. 4. § (1) bek., 28. § (4) bek., 51. § (1)-(3) bek.].

BH 2015.168.

Az adóshoz tévesen átutalt pénzeszköz nem tartozik az adós felszámolás hatálya alá eső vagyonába [1959. évi IV. tv. 361. § (1) bek.; 1991. évi XLIX. tv. 4. § (1) bek., 28. § (4) bek., 51. § (1)-(3) bek.].

KGD 2003.108.

A felszámolás alatt álló szövetkezet vagyonába tartozik a külön jogszabály hatálya alá nem tartozó ún. maradványföld (1991. évi XLIX. törvény 4. §).

Kfv.IV.37.186/2004/5. (Legfelsőbb Bíróság):

Földalapba kijelölt föld nem tartozik a felszámolói vagyonba. Nyilvánvaló érvénytelenség vizsgálata a földhivatali eljárásban.

JOGGYAKORLAT

BH 1997.202.

Az önkormányzat által létrehozott közüzemi vállalat a rá bízott ingatlanokra vonatkozólag nem szerez tulajdonjogot, ezért a közüzemi vállalat felszámolása esetén az ilyen ingatlanok a vállalat felszámolás körébe tartozó vagyonaként nem vehetők figyelembe.

JOGGYAKORLAT

Gfv.X.30.307/2010/7. (Legfelsőbb Bíróság):

Ha a víziközmű vagyont működtető gazdasági társaság felszámolás alá került, a felszámoló követelheti az adósnak, mint szolgáltatónak a javára víziközmű fejlesztési hozzájárulás fizetését, akkor is, ha azt az összeget az adós már nem tudja fejlesztésre fordítani.

JOGGYAKORLAT

EBH 2008.1724.

A munkáltató a szakszervezeti tagdíjat a munkavállaló kérelmére köteles levonni a munkabéréből akkor is, ha a tagdíj összegét nem számszerűen, hanem egyéb, egyértelmű módon határozta meg írásbeli nyilatkozatában [1992. évi XXII. törvény 161. § (1) és (4) bekezdés, 1991. évi XXIX. törvény 1-2. §].

BH 2002.328.

A szakszervezet a munkáltatóval kötött megállapodás alapján nem tarthat igényt a tagdíj levonására, mivel arra csak az érintett munkavállaló megbízásából kerülhet sor, ha azt a munkáltató elfogadja [1991. évi XXIX. tv. 1. §, 2. § (1) bek., 3. § c) pont].

"A Cstv.4. § (3) bekezdés g) pontja bizonyos pénzeszközt kivett a felszámolás körébe tartozó vagyonból. Felmerült az a kérdés, hogy ha ezeket a pénzeszközöket (például levont tartásdíjat, egyéb végrehajtás alá eső tartozást, munkabérből levont összegeket, érdekképviseleti tagdíjat, stb.) a felszámoló nem fizeti ki a jogosultnak, akkor mi a teendő [ha a levont összeg nem tartozik a gazdálkodó szervezet vagyonában, akkor nem tartozik a Cstv. 38. § (3) bekezdése hatálya alá] kifogásként sérelmezheti-e ezt a jogosult, és kötelezheti-e a felszámoló bíróság a felszámolót arra, hogy a levont összeget fizesse ki.

E törvényi rendelkezéssel kapcsolatban az volt a bírák álláspontja, hogy az e jogszabályhelyre alapított kifogásokat nem lehet elutasítani arra hivatkozással, hogy ezzel kapcsolatos igényeket a jogosult kizárólag perben érvényesítheti, ha a felszámoló a nyilvánvalóan a Cstv. 4. § (3) bekezdés g) pontja szerinti,

meglévő pénzeszközöket a jogosultaknak nem fizeti ki, mulasztása sérti a Cstv. e rendelkezését, nincs ezért akadálya annak, hogy erre a bíróság a kifogás folytán indult eljárásban kötelezze."[35]

JOGGYAKORLAT

Gfv.VII.30.355/2015/4. [37] (Kúria):

I. A levont, de meg nem fizetett közteher iránti igény, mint speciális tulajdoni igény az adós vagyonába nem tartozó pénzösszeg kiadására irányul. Jellegénél fogva azonban az adósnak a felszámolás kezdő időpontjában ténylegesen meglévő pénzeszköz vagyonával szemben érvényesíthető, amennyiben a számviteli szabályok szerint az adós vagyonába ténylegesen tartozó pénzeszköztől való számviteli elkülönítésére nincs mód.

II. A Cstv. 26. § (5) bekezdése szerinti céltartalék csak az adós felszámolási vagyonába tartozó pénzeszköz terhére képezhető. A speciális tulajdoni igény forrása a felszámolás kezdő időpontjában meglévő, ténylegesen átadott pénzeszköz, megtérülésének mértéke ehhez igazodik. A bizonyíthatóan ilyen forrásból származó pénzeszköz más hitelező követelésének kiegyenlítésére nem szolgálhat, a levont, de meg nem fizetett közteher igény ilyen okból elsőbbséget élvez a Cstv. 57. § (1) bekezdésébe tartozó hitelezői igényekkel, illetve a Cstv. 49/D. §-a szerint rangsorolt zálogjoggal, vagy végrehajtási joggal biztosított követelésekkel és az adós felszámolási vagyonával szemben érvényesíthető felszámolási költségigényekkel szemben.

Fpkhf.IV.30.268/2013/5. (Debreceni Ítélőtábla):

A felszámolási eljárás kezdő időpontját megelőzően levont, de meg nem fizetett közteher a felszámoló által a Cstv. besorolási szabályai szerint nem vehető nyilvántartásba, annak megfizetésére a felszámoló az adós vagyonából csak akkor kötelezhető, ha a levont, de meg nem fizetett közteher a Cstv. 31. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján pénzösszegként a felszámoló részére az adós volt vezető tisztségviselője által átadásra került.

JOGGYAKORLAT

BH 2003.293.

Érvényes tulajdonjog-fenntartás esetén az azzal érintett dolog nem tartozik az adós gazdálkodó szervezet felszámolás körébe vonható vagyonához [Ptk. 368. §, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. § (1) bek. a) pont, 4. § (1) és (2) bek.].

BDT 2005.1233.

A felszámolási vagyonba nem tartozó ingóság kiadása iránti igény az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt érvényesíthető. Amennyiben tehát a hitelező az adóssal megkötött adásvételi szerződésben tulajdonjogát az áruk felett a vételár kiegyenlítéséig fenntartotta, és a vételár-kifizetés hiányában a meglévő áruk kiadását tulajdonjoga alapján követeli, a tulajdoni igény a felszámolási eljárásban nem bírálható el, hanem érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani.

Cstv. 4/A. § A zálogjogosult - ideértve azt az esetet is, ha a zálogjogot óvadékként alapították - a zálogjog érvényesítésével összefüggő jogait a zálogkötelezettel szemben

a) csődeljárás esetén a csődeljárás kezdeményezésére vonatkozó értesítéstől, ilyen értesítés hiányában az ideiglenes fizetési haladék vagy a fizetési haladék közzétételétől,

b) felszámolási eljárás esetében

ba) a felszámolás elrendelése előtt a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére határidőt engedélyező végzés kézhezvételétől, vagy

bb) a rendkívüli moratórium közzétételétől,

bc) a ba), illetve a bb) alpont szerinti esetek hiányában a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől

nem gyakorolhatja, követeléseinek a zálogtárgyból (az óvadék tárgyából) való kielégítésére a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás keretében kerül sor.

Cstv. 5. § Az adós vezetője, a vagyonfelügyelő, a felszámoló a csődeljárás, a felszámolási eljárás alatt kérésükre 8 munkanapon belül köteles tájékoztatni

a) a hitelezői választmányt, a hitelezői képviselőt, illetve ezek hiányában bejelentett és elismert hitelezői követelések legalább 10%-át képviselő hitelezőt (hitelezők csoportját) az adós vagyoni és pénzügyi helyzetéről,

b) a munkavállalókat, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 270. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az Mt. XX. fejezete szerinti üzemi tanácsot (üzemi megbízottat), valamint az állami foglalkoztatási szervet a munkavállalókat érintő kérdésekről.

JOGGYAKORLAT

BH 2009.185.

A felszámoló által az adós vagyonáról, a kielégítés várható mértékéről adott - a valós helyzetnek meg nem felelő - tájékoztatás esetén a felszámoló kártérítési felelőssége megállapításának szempontjai és a károsult hitelező közreható magatartásának értékelése.

BH 1997.412.

A felszámoló tájékoztatási kötelezettségének terjedelme és tartalma.

BH 2000.460.

A felszámoló a hitelezői választmány vagy a hitelezők 10%-ának erre irányuló kérelme alapján köteles, egyes hitelezők ilyen irányú követelése alapján azonban nem köteles tájékoztatást adni az adós vagyoni helyzetéről. Az egyes hitelezők tájékoztatását a közbenső mérleg biztosítja.

BDT 2014.3071.

A felszámolónak a hitelezők felé fennálló tájékoztatási kötelezettségeinek elhatárolása. A felszámolót - akkor is, ha korábban végelszámolóként is eljárt - az általános tájékoztatási kötelezettség csupán a felszámolás kezdő időpontját követő cselekményei, illetve gazdasági események vonatkozásában terheli, és nem terjed ki a konkrét intézkedésekkel kapcsolatos számadásnak, illetve dokumentumoknak a hitelező rendelkezésére bocsátására.

BDT 2010.2374.

A Csődtv. 31. § (1) bekezdés b) pontja szerinti iratjegyzék hiányában üzleti titokra hivatkozással nem tagadhatja meg a felszámoló a közbenső mérlegre vonatkozó észrevételezési jogát gyakorolni kívánó hitelezőtől az adós irataiba való betekintést. A felszámoló nem jogosult utólag üzleti titokká minősíteni az adós olyan iratát, amelynek ilyenné minősítését az adós nem végezte el, és amelynek titokban tartása érdekében az adós a szükséges intézkedéseket nem tette meg.

ÍH 2009.41.

A felszámoló tájékoztatási kötelezettsége nem azonos a félnek az eljárás irataiba való betekintéséi jogával. Az eljárás felszámoló előtt zajló szakasza része a felszámolási eljárásnak. Arra a Cstv. eltérő rendelkezése hiányában - a felek a Pp. által szabályozott irat-betekintési joga megfelelően alkalmazandó (Fővárosi Ítélőtábla 15.Fpkf.43.698/2007/3. szám).

Gfv.XI.30.221/2005/4. (Legfelsőbb Bíróság):

A felszámoló nem tagadhatja meg a hitelezőnek az adós olyan irataiba való betekintését, amelynek megismeréséhez a hitelezőnek jogi érdeke fűződik, s amelyre vonatkozóan a közbenső mérlegben nem adott teljes körű tájékoztatást.

Fpk.VI.31.470/1999/2. (Legfelsőbb Bíróság):

A tájékoztatás-adási kötelezettség nem értelmezhető akként, hogy a felszámoló köteles lenne minden intézkedésének alapjául szolgáló dokumentumokat a tájékoztatást kérő hitelező rendelkezésére bocsátani.

Fpkf.15.44.076/2005/3. (Fővárosi Ítélőtábla):

A Csődtörvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet tulajdonosát általában jogosítja fel tájékoztatás kérésére.

Fpkf.I.30.020/2004/2. (Szegedi Ítélőtábla):

A felszámolót terhelő tájékoztatási kötelezettség az adós adott időpontban fennálló általános gazdasági és pénzügyi helyzetére vonatkozik, nem jelenti azonban, hogy a felszámoló minden egyes konkrét intézkedése miatt - ami az adós gazdasági és pénzügyi helyzetére kihatással van - számadással tartozna a hitelezők irányában.

A felszámoló nem köteles iratmásolatokat megküldeni, vagy rendelkezésre bocsátania hitelező részére, azonban a hitelező az iratok őrzésének helyén a felszámoló munkájának zavarása nélkül az iratokba betekinthet, egyes iratokról feljegyzéseket készíthet.

Cstv. 5/A. § (1) A hitelezők érdekeik védelmére és képviseletük ellátására hitelezői választmányt alakíthatnak, amely figyelemmel kíséri a vagyonfelügyelő és a felszámoló tevékenységét, és a választmányt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a vagyonfelügyelővel, az ideiglenes vagyonfelügyelővel, a felszámolóval való kapcsolat során, továbbá gyakorolja az e törvényben meghatározott jogköröket.

JOGGYAKORLAT

BH 2004.515.

A hitelezői választmány képviseleti szerv. A felszámolási eljárást lefolytató bíróság a képviselet vizsgálata körében ellenőrizheti a 1991. évi IL. törvény 5. § (3) bekezdésében írt feltételek meglétét, vagy hiányát. Az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kell azt, hogy a hitelezői választmány nevében, képviselőjeként, illetve maga a hitelezői választmány a jelen esetben igényelheti-e a felszámolói tájékoztatást, illetve jogosult-e kifogás előterjesztésére (Pécsi Ítélőtábla Fpkf.IV.30.455/2003/3. szám).

BH 2003.254.

A hitelezői választmány képviseleti szerv. A felszámolási eljárást lefolytató bíróság a képviselet ellenőrzése, illetve vizsgálata körében ellenőrizheti az 1991. évi IL. törvény 5. §-ának (3) bekezdésében írt feltételek meglétét vagy hiányát.

Gfv.X.32.083/2000/4. (Legfelsőbb Bíróság):

A felszámolási eljárásban a hitelezői választmány "perképességgel" (eljárásjogi jogképességgel) rendelkezik.

Fpkhf.II.25.254/2006/2. (Győri Ítélőtábla):

Hitelezői választmány a felszámoló közreműködése nélkül is megalakulhat. Több hitelezői választmány megalakulása esetén azt a hitelezői választmányt kell választmánynak tekinteni, amely megalakulását először jelenti be a bíróságnak. A felszámoló felé történő bejelentésnek nincs jelentősége ebből a szempontból.

Cstv. 5/A. § (2) Minden adós gazdálkodó szervezetnél csak egy választmány működhet. Amennyiben a gazdálkodó szervezetnél több - az e törvény szerinti feltételeknek megfelelő - választmány alakul, azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik a bírósághoz először jelenti be a megalakulását. Ha egyidejűleg több választmány jelentkezik, akkor azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik több hitelezőt tömörít. A hitelezői választmány működtetéséhez később is csatlakozhatnak hitelezők. A csatlakozást nem lehet megtagadni, amennyiben a csatlakozni kívánók az (5) bekezdés szerinti feltételeket vállalják.

(3) Csődeljárásban a választmány megalakításának feltétele, hogy azt a - 18. § (4)-(5) bekezdése szerint szavazati joggal rendelkező - hitelezők legalább egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a szavazatok több mint felével. Ha a választmányt működtető hitelezők száma utóbb csökken, és ennek következtében az abban való részvételi arány már nem éri el az említett mértéket, a választmány az említett körülmény bekövetkeztétől számított 30. napon megszűnik, kivéve, ha az említett határidő lejárta előtt kellő számú hitelező csatlakozott.

(4) Felszámolási eljárásban a választmány megalakításának feltétele, hogy azt legalább a 28. § (2) bekezdésének f) pontja szerint bejelentkezett hitelezők egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a felszámolási eljárásban egyezségkötésre jogosult hitelezői követelések legalább egyharmadával. Ha a választmányt működtető hitelezők száma utóbb csökken, és ennek következtében az abban való részvételi arány már nem éri el az említett mértéket, a választmány az említett körülmény bekövetkeztétől számított 30. napon megszűnik, kivéve, ha az említett határidő lejárta előtt kellő számú hitelező csatlakozott.

(6) A választmány megalakításakor és működtetésekor a szavazati jog az azt működtető hitelezőket a 18. § (4)-(5) bekezdésében, illetve a 44. § (1) bekezdésében meghatározott módon illeti meg. A döntéseket nyílt szavazással, szavazattöbbséggel hozzák.

(7) A választmány tagja nem lehet az adós vagy a 12. § (2) bekezdés bc)-bd) pontja szerinti személy, illetve gazdálkodó szervezet esetén annak legalább többségi befolyással rendelkező tagja, vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója, valamint az említettek közeli hozzátartozója.

(8) A csődeljárás alatt létrehozott hitelezői választmány - a csődeljárást a 21/B. § szerint követő - felszámolási eljárásban tovább működhet, amennyiben megfelel a (4) bekezdés szerinti feltételeknek. A választmánynak a hitelezők képviseletére szóló megbízatása megállapodással meghosszabbítható a csődeljárás vagy felszámolási eljárás jogerős befejezését követő időszakra is, amennyiben az az eljárások során kötött egyezség végrehajtásának ellenőrzése, valamint a hitelezők érdekeinek védelme érdekében indokolt.

JOGGYAKORLAT

BH 2014.372.

I. A Cstv. 5/A. §-a nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy az egymással tulajdonosi vagy egyéb kapcsolatban álló hitelezők ki lennének zárva a hitelezői választmány alakításából.

II. A felszámolás kezdő időpontját követően, a felszámoló által már nyilvántartásba vett több hitelezői igény engedményezés útján történt megszerzése esetén, a hitelezői választmány jogszerű megalakulásának vizsgálatakor figyelembe kell venni azt is, hogy a hitelezőnek hány jogelődje volt [1991. évi XLIX. tv. 5/A. §; 1952. évi III. tv. 8. §].

BH 2014.372.

II. A felszámolás kezdő időpontját követően, a felszámoló által már nyilvántartásba vett több hitelezői igény engedményezés útján történt megszerzése esetén, a hitelezői választmány jogszerű megalakulásának vizsgálatakor figyelembe kell venni azt is, hogy a hitelezőnek hány jogelődje volt (1991. évi XLIX. tv. 5/A. §; 1952. évi III. tv. 8. §).

BH 2009.155.

A hitelezői választmány szabályszerű megalakulásának nem előfeltétele, hogy a felszámoló a törvényben írt határidőn belül a hitelezőket a választmány megalakítása céljából összehívja. A felszámolónak ez a kötelezettsége törvényi biztosítéka annak, hogy a hitelezők élhessenek a hitelezői választmány megalakítására vonatkozó jogosultságukkal.

BH 2000.313.

A hitelezői választmány a megalakulásáról a bíróságot csak értesíteni köteles. A bíróság a hitelezői választmány megalakulásának szabályszerű voltát nem vizsgálja, erről határozatot csak abban az esetben hoz, ha a felszámoló az őt jogszabály szerint terhelő, a hitelezői választmánnyal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, s ezért a hitelezők - a felszámoló intézkedésének elmaradása miatt - kifogással élnek.

Cstv. 5/A. § (5) A választmány jogosultságait, a választmányt működtető hitelezők képviseletét, működtetése forrásainak biztosítását, a költségek előlegezésének és elszámolásának szabályait a hitelezők egymás között megállapodásban rögzítik. A választmány legalább három-, de legfeljebb héttagú lehet, és a választmányt működtető hitelezők elnököt is választhatnak. A választmány a megalakításáról, a működtetésében részt vállaló hitelezőkről, a választmány jogairól

a működtetésében részt vevő hitelezők képviseletéről - az erről készített jegyzőkönyv és megállapodás csatolásával - a megalakulását követő 3 munkanapon belül értesíti az adóst, a bíróságot, a vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót. A választmány 5 munkanapon belül elfogadja az ügyrendjét. Az ügyrendben szabályozni kell a választmány döntéshozatalának eljárásrendjét és azt is, hogy a választmány döntéseihez, intézkedéseihez milyen módon kell kérni a választmányt működtető hitelezők véleményét.

(6) A választmány megalakításakor és működtetésekor a szavazati jog az azt működtető hitelezőket a 18. § (4)-(5) bekezdésében, illetve a 44. § (1) bekezdésében meghatározott módon illeti meg. A döntéseket nyílt szavazással, szavazattöbbséggel hozzák.

(7) A választmány tagja nem lehet az adós vagy a 12. § (2) bekezdés bc)-bd) pontja szerinti személy, illetve gazdálkodó szervezet esetén annak legalább többségi befolyással rendelkező tagja, vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója, valamint az említettek közeli hozzátartozója.

JOGGYAKORLAT

BH 2014.88.

Ha a felszámolási eljárásban a Hitelezői Választmány nyújtotta be a kifogást, az eljárásban ő minősül félnek és ő gyakorolhatja az eljárási jogokat, nem a Választmányt működtető hitelezők [1991. évi XLIX. tv. 5/A. § (1) bek., 51. §].

BH 1997.47.

A hitelezői választmány megalakításának a bírósághoz és a felszámolóhoz való bejelentésére vonatkozó határidő nem jogvesztő jellegű, ezért ha a választmány megalakult, de ezt a bírósághoz csak a kifogás előterjesztése során jelentették be, a választmány kifogását érdemben el kell bírálni.

Cstv. 5/A. § (9) Hitelezői választmány helyett a hitelezők hitelezői képviselőt is választhatnak, amelynek megválasztására, jogosultságaira, költségeinek viselésére, a kizáró okokra, megbízásának tartalmára, megválasztásának bírósági bejelentésére, a megbízásához való csatlakozásra, megbízatásának megszűnésére, megbízatásának a felszámolási eljárásban történő meghosszabbítására az (1)-(8) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A hitelezői képviselő a megbízásáról szóló szerződés keretei között látja el az e törvényben meghatározott feladatokat.

"A Cstv. 5/A. § (1) bekezdéséből egyértelmű, hogy a választmányban csak hitelezők vehetnek részt, a hitelezői képviselő a választmány jogosítványaival rendelkezik, ezért kizárólag hitelező lehet hitelezői képviselő."

Cstv. 6. § (1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós - eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett, illetve az (1a) bekezdésben meghatározott - székhelye szerint illetékes törvényszék (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe és illetékességébe tartozó nemperes eljárás. A más bíróságoknál benyújtott csődeljárások iránti kérelmeket hivatalból el kell utasítani vagy a már megindult eljárásokat meg kell szüntetni, a felszámolási eljárás iránti kérelmeket pedig az illetékes bírósághoz kell áttenni.

JOGGYAKORLAT

BDT 2008.1822.

Eljárási szabályt sért a bíróság, ha a másodlagos eljárást elrendelő végzés elleni jogorvoslat lehetőségét kizárja. A másodlagos eljárás első szakaszában az eljárás alanyai az adós, továbbá az 1346/2000/EK rendelet 29. cikkében foglaltak szerinti mindazon személyek lehetnek, aki vagy akik a másodlagos eljárás megindítását kérik.

11.Fpkf.43.060/2008/6. (Fővárosi Ítélőtábla):

Amennyiben a magyarországi székhellyel rendelkező cég fő érdekeltségeinek központja más uniós tagállamban található, s ebben a másik tagállamban főeljárásként rendelik el az adós felszámolási eljárását, a Magyarországon nem főeljárásként korábban indított felszámolási eljárást meg kell szüntetni, ha az adós nem rendelkezik magyarországi telephellyel.

A "csődbíróság" (tehát az a törvényszék, amely előtt a különböző nemperes eljárások folynak) rendelkezik hatáskörrel:

Az általános hatáskörrel rendelkező és illetékes bíróság (perbíróság) jár el:

Kizárólag a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel, és illetékes a következő eljárásokban:

JOGGYAKORLAT

BH 2015.345.

A hatásköri szabályok alapvetően anyagi jogi jellegűek, de van eljárási jogi oldaluk is. Az eljárási jogi értelemben vett hatáskör arra a kérdésre ad választ, hogy az adott állami szervnek (bíróságnak) az adott típusú eljárási rendben van-e az eljárásra hatásköre (2003. évi LXXX. tv. 32. §; 1952. évi III. tv. 28. §).

BH 1991.364.

I. A felszámoló által el nem fogadott követelés sem érvényesíthető peres eljárásban. Az ilyen "kereset" felszámoló intézkedése elleni kifogásként bírálható el.

II. Ha a követeléssel kapcsolatban az adott bíróság hatásköre és illetékessége perbíróságként megállapítható ugyan, de azt a felszámolási eljárás keretében kell elbírálni, a peres eljárást meg kell szüntetni, de az ügy áttételének nincs helye. Ilyen esetben az iratoknak az adott bíróság felszámolási csoportjához való megküldése iránt kell intézkedni.

BH 1997.598.

A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet ellen bérleti szerződés bírósági úton való módosítása iránt előterjesztett kereset elbírálása a perbíróság - és nem a felszámolási eljárást lefolytató bíróság - hatáskörébe tartozik.

BDT 2014.3103.

A perbíróság hatáskörébe tartozik annak elbírálása, hogy az adós gazdálkodó szervezet által a felszámolás elrendelése előtt kötött előszerződést a felszámoló jogosult-e felmondani, illetve a végleges szerződés megkötését megtagadni. A felszámolási eljárásban megállapításra irányuló kifogásnak nincs helye, az előszerződést kötő fél a felmondás jogszerűtlenségének megállapítására irányuló kifogással ezért nem élhet.

Gf.IV.30.019/2006/10. (Pécsi Ítélőtábla):

II. A bérlő ellen elrendelt felszámolási eljárás nem akadályozza a bérbeadót a felmondási jog gyakorlásában. Az ingatlan kiürítése iránti per lefolytatására az általános hatáskörű és illetékességgel rendelkező bíróság jogosult.

Fpkf.I.30.282/2004. (Szegedi Ítélőtábla):

A felszámolási eljárás keretében csak a pénzkövetelések érvényesíthetők, ezért a felszámolónak is csak az ilyen követeléssel kapcsolatos intézkedései, mulasztásai támadhatók kifogással. A tulajdoni, az ingó kiadása iránti igény az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt érvényesíthető, a felszámolási eljárásban előterjesztett ilyen tárgyú kérelmet és kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani.

Fpkf.I.30.166/2003. (Szegedi Ítélőtábla):

Amennyiben a felszámolási eljárásban külső harmadik személy arra hivatkozik, hogy végrehajtási árverés keretében már korábban megszerezte az adós tulajdonaként nyilvántartott ingatlan tulajdonjogát, illetve kötelmi igénye keletkezett a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére, a tulajdoni igényével összefüggésben önálló kifogásolási jogosultsága nincsen, a felszámoló pedig nem kötelezhető arra, hogy vitás tulajdoni igényt a felszámolás keretében elismerjen. A tulajdoni igény érdemi elbírálása nem tartozik a felszámoló bíróság hatáskörébe, hanem az általános hatáskörű bíróság előtt peres eljárás keretében érvényesíthető.

Fpkf.I.30.380/2003. (Szegedi Ítélőtábla):

A tulajdonjog-fenntartással értékesített dolog kiadása iránti igényét a tulajdonosnak nem a felszámolásban, hanem külön peres eljárásban kell érvényesítenie. Ha pedig a dolog az adós birtokából már a felszámolás kezdő időpontja előtt kikerült, az ellenérték tekintetében fennálló kötelmi igényét a jogosult hitelezőként csak a felszámolási eljárásban érvényesítheti, a kielégítés a felszámolási vagyonból történhet meg.

Fpkf.I.30.024/2004/2. (Szegedi Ítélőtábla):

A felszámolási vagyonba nem tartozó ingóság kiadása iránti igény az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt érvényesíthető. Amennyiben tehát a hitelező az adóssal megkötött adásvételi szerződésben tulajdonjogát az áruk felett a vételár kiegyenlítéséig fenntartotta, és a vételár kifizetés hiányában a meglévő áruk kiadását tulajdonjoga alapján követeli, a tulajdoni igény a felszámolási eljárásban nem bírálható el, hanem érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani.

JOGGYAKORLAT

Fpkf.15.43.419/2005/3. (Fővárosi Ítélőtábla):

A felek által, a szerződésükből eredő jogvitára kikötött (alávetéses) illetékesség nem vonatkozik a felszámolási eljárásra.

Cstv. 6. § (1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós - eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett, illetve az (1a) bekezdésben meghatározott - székhelye szerint illetékes törvényszék (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe és illetékességébe tartozó nemperes eljárás. A más bíróságoknál benyújtott csődeljárások iránti kérelmeket hivatalból el kell utasítani vagy a már megindult eljárásokat meg kell szüntetni, a felszámolási eljárás iránti kérelmeket pedig az illetékes bírósághoz kell áttenni.

(1a) Az adós székhelyének a korábbitól eltérő cégbíróság illetékességi területére történő áthelyezése esetén a székhelyváltozás bejegyzését követő 180 napig kizárólag a korábban bejegyzett székhely szerinti illetékes bíróság előtt kezdeményezhető csődeljárás, felszámolási eljárás. Amennyiben az adós ellen felszámolási eljárást kezdeményeztek, de a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről a bíróság még nem hozott elsőfokú végzést, az adós csődeljárás iránti kérelmet csak ennél a bíróságnál nyújthat be.

(1b) Az új székhely szerinti bíróság az (1a) bekezdés szerinti határidő leteltét követően benyújtott kérelmek esetén hivatalból tájékoztatást kér az (1a) bekezdés szerinti korábban illetékes bíróságtól arról, hogy az adós ellen van-e folyamatban felszámolási eljárás, amelyben még nem hozták meg a fizetésképtelenséget megállapító és felszámolást elrendelő végzést.

(2) A Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendeletének hatálya alá tartozó és nem Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet [3. § (1) bekezdés a) pont] ellen megindított főeljárás vagy területi eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék rendelkezik kizárólagos illetékességgel.

Konkrét példa

Ezek a szabályok a 2012. március 1. után érkezett ügyekben alkalmazandók, a hatálybalépés előtti székhelyáthelyezéseket figyelembe kell venni.

"Ha az adós ellen csőd- illetve felszámolási kérelem érkezik, a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a kérelem beérkezése előtti 180 napban az adós megváltoztatta-e a székhelyét.

Amennyiben a székhelyváltozást követő 180 napos határidő alatt felszámolási eljárást kezdeményeztek az adós ellen az illetékes (korábbi székhely szerinti) bíróságon, de a felszámolás elrendeléséről a bíróság még nem hozott végzést,

ez a bíróság lesz illetékes a székhelyváltozást követő 180 napon belül, illetve azt követően benyújtott csődkérelmek alapján indítandó csődeljárás lefolytatására [Cstv. 6. § (1a) bekezdés]. Ugyanakkor a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet - a székhelyváltozást követő 180 nap eltelte után - az új székhely szerinti bíróságon kell benyújtani."

Cstv. 6. § (1c) Az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elektronikus nyilvántartást vezet a jogerősen még el nem bírált csődeljárás vagy felszámolási eljárás iránti kérelmekről valamint a kezdeményezett és jogerősen még el nem rendelt eljárásokról. A nyilvántartásba az eljáró bíróságok elektronikus úton szolgáltatnak adatot. A nyilvántartásban a gazdálkodó szervezetek cégjegyzék száma (cégbejegyzésre nem kötelezett szervezet esetén bírósági nyilvántartásba vételi száma) alapján lehet keresni. A nyilvántartás tartalmazza a gazdálkodó szervezet nevét, cégjegyzék számát (cégbejegyzésre nem kötelezett szervezet esetén bírósági nyilvántartásba vételi számát) az eljárást kezdeményező kérelem vagy értesítés beérkezésének dátumát, ügyszámát, az eljárás fajtáját. A nyilvántartásból az eljáró bíróság értesítése alapján a gazdálkodó szervezetet törölni kell, ha a csődeljárás vagy felszámolási eljárás iránti kérelmet jogerősen elutasították, vagy ha a csődeljárást vagy a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedett. A nyilvántartás fennálló és törölt adataihoz a bíróság, a büntetőügyben eljáró ügyész, illetve nyomozó hatóság, valamint a közérdekvédelmi jogkörében eljáró ügyész elektronikus úton férhet hozzá, a kezdeményezett és jogerősen még el nem rendelt eljárásokról való tudomásszerzés céljából. A Hivatal a törölt adatokat archiválja, és öt évig őrzi meg.

(1d) Az (1c) szerinti nyilvántartást vezető szervezettől bármely, az e törvény szerinti gazdálkodó szervezet - igazgatási szolgáltatási díj ellenében - igazolást kérhet arról, hogy nincs ellene benyújtva jogerősen még el nem bírált csődeljárás vagy felszámolási eljárás iránti kérelem továbbá nincs vele szemben kezdeményezett és jogerősen még el nem rendelt felszámolás.

Cstv. 6. § (3) Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezései - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadóak azzal, hogy

a) a csődeljárásban

aa) felfüggesztésnek nincs helye,

ab) félbeszakadásnak és szünetelésnek nincs helye,

b) a felszámolási eljárásban

ba) nincs helye félbeszakadásnak,

bb) a vitatott igény elbírálására irányuló és a kifogás alapján indult eljárást kivéve nincs helye beavatkozásnak,

bc) az eljárás szünetelésének csak a 26. § (4) bekezdésben foglaltak esetén van helye,

bd)[55] az eljárás felfüggesztésének a fizetésképtelenséget megállapító végzés meghozataláig, továbbá a 6/A. § (2) bekezdése, valamint a 38/A. § szerinti esetben van helye.

JOGGYAKORLAT

EBH 2011.2333.

Ha a bíróság a közbenső mérleget, és annak alapján a vagyonfelosztási javaslatot jogerős végzésével jóváhagyja, az abban megjelölt követelés nem sorolható át másik követeléskategóriába, a döntéshez jogerő hatás fűződik. Az így kifizetett követelést visszakövetelni nem lehet, az igényt kielégített hitelezői igényként kell nyilvántartani [1991. évi XLIX. törvény 6. § (2) bekezdés, 50. § (4) bekezdés, 57. § (1) bekezdés e) pont, 58. § (1) bekezdés, 1952. évi III. törvény 229. § (1) bekezdés].

BH 2011.140.

II. A részleges vagyonfelosztási javaslatot jóváhagyó jogerős végzéshez anyagi jogerő fűződik. Nem fűződik viszont anyagi jogerő a közbenső mérleget és az ahhoz kapcsolt szöveges jelentést jóváhagyó bírósági végzéshez [1991. évi XLIX. törvény 6. § (3) bekezdés, 1952. évi III. törvény 229. §].

BDT 2004.986.

A felszámolási eljárásban is alkalmazni kell a Pp. 229. § (1) bekezdését, amely kimondja, hogy a keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó, ugyanazon jog iránt, ugyanazok a felek - ideértve azok jogutódait is - egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék (anyagi jogerő) (Pécsi Ítélőtábla Fpkf.II.30.048/2004/2. szám).

JOGGYAKORLAT

BDT 2004.4.44.

A felszámolási eljárásban a hitelező által bejelentett követeléseket a felszámoló és nem a bíróság bírálja el. Emiatt a felszámolási eljárást az a megyei bíróság is lefolytathatja, amely a Gazdasági Hivatal útján hitelezői igényt jelent be, amennyiben a felszámoló a követelést elismertként nyilvántartásba veszi. Az illetékes megyei bíróság akkor nem járhat el, ha hitelezőként ő kezdeményezi az eljárást, továbbá nem jogosult elbírálni a felszámoló által vitatottnak minősített bírósági hitelezői igénybejelentést (Pécsi Ítélőtábla Gkk.II.30.077/2004/2. szám).

JOGGYAKORLAT

BDT 2004.7-8. Ítélőtáblai Kollégiumi Vélemény:

A jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek, továbbá az egyéni vállalkozók részére a vállalkozásával összefüggő peres és peren kívüli ügyekben személyes költségmentesség nem adható. [A Pécsi Ítélőtábla 5/2004. (VI. 4.) számú kollégiumi ajánlása].

ÍH 2005.172.

A költségmentesség engedélyezéséhez szükséges feltételek szabályozásának hiányában a jogi személy részére költségmentesség nem engedélyezhető.

Cstv. 6. § (6) Az e törvényben szabályozott nemperes eljárásokban - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - első fokon önálló aláírási joggal, az érdemi határozatok meghozatalára is kiterjedően bírósági titkár is eljárhat.

(7) Bíró hozza meg a következő határozatokat és jár el a következő eljárási cselekményeknél:

a) a csődeljárásban a csődeljárás elrendeléséről és megszüntetéséről szóló határozat, a vagyonfelügyelő felmentése tárgyában hozott határozat, az egyezség elbírálása tárgyában, illetve a csődeljárás befejezetté nyilvánítása tárgyában hozott határozat, valamint a felek által előterjesztett kifogás tárgyában hozott érdemi határozat;

b) a felszámolási eljárásban a felszámolást elrendelő határozat, kivéve, ha az eljárás a cégbíróság értesítése alapján indult;

c) a felszámolási eljárásban az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése tárgyában hozott határozat, valamint a felszámoló felmentése tárgyában hozott határozat;

d) felszámolási eljárásban az egyezségi tárgyalás megtartása és az egyezség elbírálása tárgyában hozott határozat;

e) a felszámolási eljárás 27. § (6) bekezdés és 45/A. § szerinti megszüntetése tárgyában hozott határozat;

f) felszámolási eljárásban a vitatott hitelezői igény és a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása miatt benyújtott kifogás elbírálása tárgyában hozott érdemi határozat;

g) felszámolási eljárásban a közbenső mérleg jóváhagyása vagy elutasítása tárgyában hozott érdemi határozat;

h) a felszámolási zárómérleggel és a vagyonfelosztási javaslattal szemben előterjesztett kifogás tárgyában megtartott tárgyalás és a kifogás tárgyában hozott határozat;

i) a felszámolási eljárás befejezéséről szóló végzés, kivéve, ha a befejezésre egyszerűsített módon kerül sor olyan felszámolási ügyben, ahol a felszámolási eljárást kényszer-végelszámolás előzte meg;

j) a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek ellen indult csődeljárásban és indított felszámolási eljárásban az a)-i) pontban foglaltakon kívül is minden olyan határozat, amely ellen külön fellebbezésnek van helye;

k) csődeljárásban és felszámolási eljárásban a bírságot kiszabó határozatok.

JOGGYAKORLAT

BDT 2011.2582.

Ha a bíróság a felszámolás elrendelése iránt indított eljárást a hitelező elállása folytán szünteti meg, a hitelező köteles az adósnak az eljárás megindítása folytán felmerült költségeit megtéríteni. Az eljárásban a hitelező eljárási költségfizetési kötelezettsége független attól, hogy felszámolási kérelme alapos lett volna, ha nem áll el a kérelemtől.

ÍH 2004.154.

A felszámolási eljárás célja nem egy konkrét követelés érvényesítése, hanem a hitelezők kielégítése az adós jogutód nélküli megszűnése révén. Erre figyelemmel nem az eljárást kezdeményező hitelező követelésének mértéke veendő alapul a "pertárgy" értékének megállapításakor, hanem a meg nem határozható perértékre tekintettel kell az eljárási költségeket kiszámítani.

JOGGYAKORLAT

BDT 2007.1611.

A fizetésképtelenség megállapítása iránti eljárásban beavatkozásra nincs törvényes lehetőség.

"Ha az elálló nyilatkozat a másodfokú bíróság határozatának meghozatalát követően érkezik a másodfokú bíróságra, úgy az iratok visszaküldését követően az elsőfokú bíróságnak kell döntenie az eljárás megszüntetéséről."

JOGGYAKORLAT

BH 2000.414.

A felszámolási eljárásban is szabályszerű a bírósági iratoknak olyan postai kézbesítése, amikor a címzett távollétében a küldeményt ún. helyettes átvevő veszi át. A helyettes átvevő átvételi jogosultságának feltételei.

BH 1993.696.

Gazdasági perben az erre hivatkozó gazdálkodó szervezetnek kell bizonyítania, hogy a címére érkezett postai küldeményt átvevő személy a hatáskörét túllépve járt el.

ÍH 2004.154.

A fizetésképtelenség tárgyában a bíróság - ha ennek szükségessége felmerül - nem tárgyalást, hanem meghallgatást tart. A meghallgatáson hozott végzés a tárgyaláson kívül hozott végzéssel esik egy tekintet alá

ezért azt a felekkel joghatályosan csak a végzés kézbesítése útján lehet közölni akkor is, ha azt a meghallgatáson kihirdették. Erre figyelemmel a jogorvoslatra nyitva álló idő számítása is a szabályszerű kézbesítéshez kötődik.

Ha a félnek az ügy vitelére meghatalmazottja van, a bírósági iratokat a fél helyett a meghatalmazottnak kell kézbesíteni.

11.Fpkf.43.267/2004/2. (Fővárosi Ítélőtábla):

Ha a félnek az ügy vitelére meghatalmazottja van, a bírósági iratokat a fél helyett a meghatalmazottnak kell kézbesíteni.

JOGGYAKORLAT [57]

A Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégium Tanácselnöki Értekezletének Véleménye:

a Pp.-nek a kézbesítési vélelemre, valamint a vélelem megdöntésére irányuló eljárásra vonatkozó szabályainak alkalmazásáról

A Csongrád Megyei Bíróság Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiuma 3/2007. (XI. 9.) számú véleménye

a kézbesítés és a kézbesítési vélelem időszerű kérdéseiről (BDT 2008.1. szám.).

15.Fpkf.44.968/2008/3. (Fővárosi Ítélőtábla):

Amennyiben az adós állítása szerint a kézbesítés az adósnak címzett küldemények átvételére nem jogosult személy részére történt, nem a kézbesítési vélelem megdöntésének, hanem igazolási kérelem előterjesztésének van helye.

JOGGYAKORLAT

15.Gkif.44.941/2008/3. (Fővárosi Ítélőtábla):

Alaptalan a hitelezőnek a közbenső mérleg határidőben történő elbírálásának elmulasztása miatt benyújtott kifogása, amennyiben a felszámoló a közbenső mérleget visszavonta.

15.Gkif.44.470/2009/3. (Fővárosi Ítélőtábla):

Alaptalan a hitelezőnek az egyezségi tárgyalás kitűzésére a Cstv. 41. § (5) bekezdésében írt 60 napos határidő elmulasztása miatti kifogása, ha az adós az egyezségi ajánlatát visszavonta, s ezért nem tud a bíróság az egyezségi ajánlatról dönteni.

15.Gkif.43.634/2009/3. (Fővárosi Ítélőtábla):

Alapos a hitelezőnek az eljárás elhúzódása miatt előterjesztett kifogása, ha megállapítható, hogy a bíróság a törvényben írt 60 napos határidőben nem tűzte ki az egyezségi tárgyalást, helyette a felszámoló által beterjesztett közbenső mérleg jóváhagyásáról döntött.

15.Gkif.44.523/2008/3. (Fővárosi Ítélőtábla):

Megalapozott a hitelezőnek az eljárás elhúzódása miatt előterjesztett kifogása, amennyiben a bíróság a Cstv. 27. § (1) bekezdésben írt 60 napos határidőben nem határoz az adós fizetésképtelensége tárgyában.

JOGGYAKORLAT

BH 1997.413.

A felszámolási eljárás felfüggesztésének van helye, ha a megyei illetékhivatal a felszámolási eljárás lefolytatását visszterhes vagyonátruházási illetéket kiszabó fizetési meghagyás alapján kérte, és az illeték kiszabásának alapjául szolgáló szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt per van folyamatban [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 27. § (2) bek., Pp. 152. § (2) bek., 1990. évi XCIII. tv. 78. § (3) bek., 80. § (1) bek.].

JOGGYAKORLAT

BH 2004.194.

I. A felszámolási eljárásban félbeszakadásnak nincs helye. Ezért, ha a gazdálkodó szervezet adós az eljárás folyamán jogutód nélkül megszűnik, s ezzel elveszíti jogképességét, a félbeszakadás megállapítása helyett az eljárás megszüntetésére kerül sor [1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. b) pontja; 4. §; 6. § (2) és (4) bek.; Pp. 50. § (1) bek.; 111. § (1) bek.; 130. § (1) bek. e) pontja; 157. § a) pontja; 1997. évi CXLIV. tv. 53. § (1) bek. f) pontja és (2) bek.].

Cstv. 6. § (5) 2015. január 1-jétől a bíróság és a fél egymással a kapcsolatot a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton tartja. Természetes személyek esetén a beadványokat és más hivatalos iratokat papír alapon is be lehet nyújtani, illetve kézbesíteni.

JOGGYAKORLAT

BH 2010.156.

II. A másodlagos felszámolási eljárást megszüntető jogerős végzés felülvizsgálati kérelemmel támadható [1952. évi III. törvény 270. § (3) bekezdés, 157. § a) pont, 130. § (1) bekezdés a) pont, 1991. évi XLIX. törvény 6. § (3) bekezdés, 25. § (3) bekezdés].

Fpkf.I.30.125/2003. (Szegedi Ítélőtábla):

A perújítás, mint rendkívüli perorvoslat a külön jogszabály megengedő rendelkezése hiányában a nem peres eljárás sajátosságaira figyelemmel a felszámolási eljárásban sem a felszámolás elrendeléséről szóló végzéssel, sem pedig a vitás hitelezői igényeket elbíráló végzéssel szemben nem vehető igénybe. A felszámolási eljárásban perújításnak nincs helye.

Cstv. 6. § (4) A csődeljárásban az adóst, a hitelezőt és a vagyonfelügyelőt, a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt és a felszámolót kell félnek tekinteni. Ha a vagyonfelügyelő vagy a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása harmadik személy jogát, jogos érdekét is érinti, az e személy által benyújtott kifogás (51. §) elbírálása során a kifogás előterjesztője is félnek minősül.

JOGGYAKORLAT

BH 2014.54.

A kifogás alapján indult eljárásban a felszámoló általában az adós képviseletében jár el, csak akkor rendelkezik a fél jogosítványával önállóan, ha a felszámoló és az adós közötti érdekellentét miatt nem járhat el [1991. évi XLIX. tv. 6. § (4) bek., 34. § (2) bek., 27/A. § (12) bek., 51. §].

BH 1999.326.

A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet taggyűlése - korlátozott hatáskörrel ugyan, de - tovább működik, így jogosult ügyvezetőt választani. Az így megválasztott ügyvezető az adós képviselőjeként az egyezségi tárgyalással kapcsolatos jognyilatkozatot tehet, a felszámoló intézkedése ellen kifogással élhet.

BH 1996.337.

Az adós gazdasági társaság felszámolására irányuló eljárásban hozott határozattal szemben a gazdasági társaság tagja - ebben a minőségében - nem jogosult fellebbezéssel élni.

BDT 2011.2436.

A 2011. január 1. előtt az APEH regionális igazgatóságai által indított felszámolási eljárásokban - félbeszakadás megállapíthatóságának hiányában - a Nemzeti Adó- és Vámhatóságot kell félnek tekinteni, s ezt kell a Polgári Perrendtartás előírásának megfelelő alkalmazásával fellebbezhető végzéssel megállapítani. Az egyes megyei igazgatóságok képviselőként járhatnak el (Pécsi Ítélőtábla Fpkf.IV.30.016/2011/4. szám).

BDT 2006.1455.

A felszámolási eljárásban a félnek nem minősülő harmadik személy akkor jogosult önállóan kifogást benyújtani, ha a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása a jogos érdekét sérti.

ÍH 2004.113.

Az adós a felszámolási eljárásban félnek tekinthető, ezért az adós vezető tisztségviselője fellebbezési joggal rendelkezik (Fővárosi Ítélőtábla 15.Fpkf.43.647/2004/3. szám).

Fpkf.12.44.924/2004/3. (Fővárosi Ítélőtábla):

Olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minősül hitelezőnek, és ezáltal félnek sem minősülhet. Ennek következtében fellebbezési joga sincs az elsőfokú határozat ellen.

Fpkf.13.43.764/2005/2. (Fővárosi Ítélőtábla):

Ha a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása harmadik személy - nem hitelező - jogát, jogos érdekét sérti, jogosult kifogás előterjesztésére. A kifogás elutasítását megalapozza, ha a felszámoló az elvárható tájékoztatási, együttműködési kötelezettségének eleget tesz.

JOGGYAKORLAT

BDT 2011.2415.

I. Kezesi teljesítés folytán bekövetkezett hitelezői jogutódlásra hivatkozáskor is szükséges a törvényes határidőben történő önálló hitelezői igénybejelentés. Ennek hiányában a határidőben igénybejelentést tett hitelezőnek az eljárásbeli jogutódláshoz hozzá kell járulnia, mert enélkül a jogvesztő határidőn túl bejelentett hitelezői igényt a felszámoló nem veheti nyilvántartásba.

BDT 2005.1214.

Nem szüntethető meg a felszámolási eljárás, ha a fizetésképtelenség megállapítása előtt az adós jogutódlással megszűnik. A bíróságnak meg kell nyilatkoztatni a hitelezőt, hogy követelését a jogutód gazdasági társasággal szemben fenntartja-e, s csak a nyilatkozat elmulasztása, illetve nemleges válasz esetén lehet az eljárást megszüntetni.

BDT 2005.1173.

A felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedése előtt bekövetkezett jogutódlással történő megszűnés esetén a felszámolási eljárást meg kell szüntetni.

Cstv. 6/A. § (1) Ha büntetőügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és erről a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a bíróságot [6. §] értesítette vagy arról a bíróságnak hivatalos tudomása van, a felszámolás elrendelhető. Ebben az esetben - azt követően, hogy az adós gazdálkodó szervezet vezetője a 31. § szerinti kötelezettségeit teljesítette, és a hitelezői követeléseket bejelentették, továbbá akkor, ha az adós gazdálkodó szervezet vezetője a 31. § szerinti kötelezettségeit felhívás, illetve a 33. § szerinti jogkövetkezmények ellenére nem teljesítette - a felszámolási eljárást fel kell függeszteni.

(2) A felfüggesztés a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, illetve a büntetőeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásának befejezéséig tart. A felfüggesztés nem érinti a felszámoló kötelezettségeit és a 38. § (1)-(2) bekezdésben, valamint a 40. §-ban foglaltaknak az alkalmazását. A felfüggesztés időtartama alatt a kirendelt felszámoló jogait és kötelezettségeit az e §-ban meghatározott keretek között gyakorolhatja. A felfüggesztés időtartama alatt is elbírálhatja a bíróság a felszámoló jogszabálysértő intézkedései vagy mulasztásai ellen benyújtott kifogásokat.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti felfüggesztés a hitelezők követelésének teljesülését késleltetné vagy veszélyeztetné, a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően pedig a bíróság - zár alá vétel elrendelése mellett - engedélyezheti a felszámolási eljárás folytatását.

(4) A felszámolási eljárás folytatásának engedélyezése iránti kérelmet a jogi személlyel szemben folytatott büntetőügyben eljáró bírósághoz, illetve ügyészhez a felszámoló nyújthat be. A kérelemhez a 31. § (1) bekezdés a) pontja szerinti záróleltárt, valamint éves beszámolót vagy a 46. § (2) bekezdése szerinti nyitó felszámolási mérleget kell mellékelni.

(5) Az engedély megadása esetén a felszámolási eljárás folytatható, azonban befejezésére csak a jogi személlyel szemben folytatott büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedését követően kerülhet sor.

(6) A zár alá vett vagyon, vagyonrész, illetve vagyontárgy nem vonható be a vagyonfelosztásba. Ha a zár alá vett vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy értéke meghaladja a büntetőeljárásban a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 11. § (2) bekezdése alapján biztosítani kívánt összeget, a zár alá vétel korlátozása és a vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy értékesítésének engedélyezése iránt a felszámoló kérelmet nyújthat be a vádirat benyújtásáig az ügyészhez, azt követően a büntetőügyben eljáró bírósághoz.

(7) Az értékesítés engedélyezése esetén a zár alá vett vagyon, vagyonrész, illetve vagyontárgy nem értékesíthető olyan összeg alatt, mint amelynek biztosítására a zár alá vételt elrendelték. Az értékesítésből befolyt vételárból le kell vonni a zár alá vétellel biztosítani kívánt összeget, és azt annak a bíróságnak a letéti számlájára kell befizetni, amelynél a zár alá vételt foganatosító bírósági végrehajtó működik.

(8) A büntetőeljárás befejezését, illetve ha a büntetőügyben eljáró bíróság az adós gazdálkodó szervezettel szemben vagyonelkobzást rendelt el, annak végrehajtását követően - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a bíróság elrendeli a felszámolási eljárás folytatását. Amennyiben a büntetőügyben eljáró bíróság az adós gazdálkodó szervezettel szemben pénzbírságot szabott ki, illetve a bűnügyi költség megfizetésére kötelezte (a továbbiakban együtt: a büntetőeljárásban az állam javára fizetendő összeg), a felszámoló az ebből eredő követeléseket hitelezői igényként veszi nyilvántartásba, és elégíti ki a kielégítési sorrend általános szabályai (57-58. §) szerint.

(9) Amennyiben a büntetőügyben eljáró bíróság jogerős határozatával az adós gazdálkodó szervezet teljes vagyonára vagyonelkobzást rendelt el, az adós gazdálkodó szervezetet az 57. § (1) bekezdés a) és c) pontja alapján terhelő követelések kifizetése iránt a bíróság értesítését követően az államháztartásért felelős miniszter soron kívül intézkedik. Ez a kötelezettség az elkobzott vagyon mértékéig áll fenn. A felszámoló a kifizetés és az adós iratanyagának elhelyezésének megtörténtéről a bíróságot értesíti. A bíróság a felszámoló munkadíját az eljárás időtartama, a felszámoló által elvégzett tevékenység és az eljárás munkaterhe figyelembevételével állapítja meg. A felszámoló benyújtja a felszámolási zárómérleget. A bíróság ennek alapján dönt a felszámolási eljárás befejezéséről és az adós gazdálkodó szervezet megszüntetéséről. A végzést meg kell küldeni az államot a magánjogi jogviszonyokban képviselő szervezetnek is.

JOGGYAKORLAT

15.Fpkf.43.301/2009/3. (Fővárosi Ítélőtábla):

Fel kell függeszteni a felszámolási eljárást, ha a főügyészség a cégbíróságot a jogi személlyel szemben folyó eljárásban alkalmazható intézkedésről tájékoztatja.

Fpkf.I.30.347/2005/6. (Szegedi Ítélőtábla):

III. Bűncselekmény miatti nyomozás kapcsán a felszámolási eljárás felfüggesztését előíró rendelkezéseket csak az adós, mint jogi személlyel szemben indult büntető eljárások során lehet alkalmazni. A felfüggesztésre nincs mód, ha a büntetőeljárás nem az adós, hanem a felszámoló ellen indul.

Cstv. 6/B. § (1) A Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió más tagállamában megindított fizetésképtelenségi eljárás során kijelölt felszámoló kérheti, hogy a bíróság rendelje el a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat, illetve a felszámolót kijelölő határozat lényeges tartalmának a Cégközlönyben való közzétételét.

(2) A határozat lényeges tartalmához tartozik különösen:

a) az eljárást megindító bíróság megjelölése és címe,

b) az adós neve és székhelye, illetve a központi ügyvezetés helye,

c) annak megjelölése, hogy az eljárás főeljárás vagy területi eljárás,

d) a felszámoló neve és elérhetősége,

e) a hitelezői igények bejelentésére rendelkezésre álló határidők,

f) a határidők tekintetében megállapított jogkövetkezmények,

g) a hitelezői igények elfogadására jogosult testület vagy hatóság megjelölése.

(3) A kérelemhez az eredeti okiraton túl csatolni kell annak hiteles magyar fordítását is, valamint mellékelni kell a közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolását.

(4) Ha az adósnak, aki ellen a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió más tagállamában főeljárás indult, Magyarországon telephelye van, a főeljárásban kijelölt felszámoló köteles kérni a főeljárást megindító határozat, illetve a felszámolót kijelölő határozat lényeges tartalmának közzétételét. A felszámoló felel az ennek elmulasztásával okozott kárért.

(5) A közzétételnek tartalmaznia kell mindazt, ami a határozat lényeges tartalmának minősül.

Cstv. 6/C. § (1) Ha az adósnak, aki ellen a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió más tagállamában főeljárás indult, Magyarországon ingatlan vagyona vagy egyéb, közhitelű nyilvántartásba bejegyzett vagyona vagy telephelye van, a főeljárás során kijelölt felszámoló köteles kérni, hogy a bíróság rendelje el a főeljárást megindító határozat tényének bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba, illetve egyéb közhitelű nyilvántartásba. A felszámoló felel az ennek elmulasztásával okozott kárért.

(2) A kérelemhez az eredeti okiraton túl csatolni kell annak hiteles magyar fordítását is.

Cstv. 6/D. § A 6/B. és a 6/C. §-ok szerinti kérelmet a Fővárosi Törvényszékhez kell benyújtani, amely nemperes eljárásban dönt a kérelemről a beérkezéstől számított legfeljebb 30 napon belül, a 6/B. § szerinti kérelem esetében az igények bejelentésére a közzéteendő határozatban előírt határidők figyelembevételével. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Cstv. 1. § (2) A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kap, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.

Cstv. 7. § (1) Az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be, az adós részéről a jogi képviselet kötelező.

(2) Az adós gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: adós) nem nyújthat be csődeljárás iránti kérelmet, ha ellene csődeljárás van folyamatban, vagy felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be ellene, és a felszámolás elrendeléséről már meghozták az elsőfokú végzést.

(3) Az adós csődeljárás iránti újabb kérelmet mindaddig nem nyújthat be,

a) amíg a korábbi csődeljárás elrendelésének időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igény kielégítésre nem került, és

b) a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év még nem telt el, vagy

c) a korábbi csődeljárás iránti kérelmét a bíróság a 9. § (4) bekezdésében foglaltak szerint hivatalból elutasította, és az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el.

(4)

(5) A csődeljárás iránti (1) bekezdés szerinti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, amely 2015. január 1-jétől kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet.

JOGGYAKORLAT

BH 1995.309.

A csődeljárás lefolytatására irányuló kérelem előterjesztésére akkor is csak a szövetkezet elnöke jogosult, ha a szövetkezet közgyűlése a kérelem előterjesztésével más személyt (pl. igazgatósági tagot) bízott meg.

BDT 2011.2604.

A csődeljárási kérelemnek az adós ellen indult felszámolási eljárás miatti elutasítása szempontjából a felszámolást elrendelő végzés meghozatalának, nem pedig a kézbesítésének van jelentősége.

Cstv. 8. § (1) A 7. § szerinti kérelem benyújtásához az adós gazdálkodó szervezet alapítói (tagsági) jogait gyakorló legfőbb szerv előzetes egyetértése szükséges. Egyéni cég esetében a kérelmet a cégtulajdonos saját döntése alapján nyújthatja be. A kérelem benyújtásáról a munkavállalókat, a Munka Törvénykönyvében meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) tájékoztatni kell.

(2) A csődeljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve ahhoz csatolni kell

a) az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát,

b) az (1) bekezdésben említett legfőbb szerv előzetes egyetértését bizonyító okiratot, a munkavállalók tájékoztatásáról szóló dokumentumot,

c) három hónapnál nem régebbi éves (egyszerűsített éves) beszámolót vagy közbenső mérleget és az adós vezetőjének írásbeli nyilatkozatát arról, hogy az az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad,

d) az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a c) pont szerinti beszámoló vagy közbenső mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek,

e) ha az adós a Ptk. szerinti elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja, az ezzel összefüggő szerződéseket,

f) az adós hitelezőinek névsorát, az adós tartozásainak felsorolását, azok esedékességét, valamint azt, hogy az adós mely hitelezői követeléseket ismer el és melyeket vitat, melyek a biztosított [12. § (3) bekezdés] és a nem biztosított hitelezői igények, az adós által vállalt, a számvitelről szóló törvény szerinti függő kötelezettségek, továbbá az adóssal szemben fennálló függő követelések ismertetését,

g)[70] az illeték, továbbá a csődeljárás elrendeléséről és a fizetési haladékról szóló közzététel költségtérítésének megfizetésére vonatkozó elektronikus igazolást,

h) az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy az adós mely pénzforgalmi szolgáltatónál vezet pénzforgalmi számlát, a számlaszámok megnevezésével, továbbá hogy mely befektetési szolgáltatónál rendelkezik értékpapírszámlával,

i) az adós vezetőjének kötelezettségvállaló nyilatkozatát arról, hogy a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg értesíti a pénzforgalmi szolgáltató számlavezetőket a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról oly módon, hogy a számlavezetők erről az ideiglenes fizetési haladék 9. § (1) bekezdés szerinti közzétételét megelőző munkanapon 15 óráig hitelt érdemlő módon tudomást szerezzenek, továbbá hogy nem kezdeményez olyan fizetési műveletet vagy átutalást, amely a fizetési haladék célját meghiúsítaná, valamint nem tesz más olyan intézkedést sem, amellyel valamely hitelezőt előnyös helyzetbe hozna a többi hitelezőhöz képest,

j) az adós vagyoni helyzetét bemutató, az adós vezetője által aláírt, külön jogszabály szerinti adatokat tartalmazó adatlapot.

(3) Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, hogy

a) ha volt ellene korábban elrendelt csődeljárás, akkor az esetleges korábbi csődeljárás elrendelésének időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igények kielégítésre kerültek-e, a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év eltelt-e,

b) van-e tudomása ellene felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásáról, vagy fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozataláról, és ha igen, ezt az eljárást melyik bíróság előtt kezdeményezték,

c) volt-e olyan korábbi csődeljárás iránti kérelme, amelyet a bíróság a 9. § (4) bekezdésében foglaltak szerint hivatalból elutasított, ha az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el, és ha igen, ezt melyik bíróság előtt kezdeményezte.

(4) Az adós köteles tájékoztatást adni a csődeljárás iránti kérelme benyújtásáról mindazon bíróságnak, amely előtt tudomása szerint felszámolási eljárás iránti kérelmet adtak be ellene.

JOGGYAKORLAT

BDT 2012.2735.

I. A csődeljárás iránti kérelem mellékleteként csatolandó éves (egyszerűsített éves) beszámoló a 2000. évi C. tv. 8. § (2) bekezdésben meghatározott beszámoló lehet. Nem felel meg ennek a követelménynek a társaság által készített "előzetes éves beszámolónak" nevezett, és tekintett irat.

II. A csődkérelem elbírálása során a bíróság nem vizsgálhatja a legfőbb szerv előzetes egyetértése tárgyában hozott határozat jogszerűségét, csak azt a tényt, hogy e határozat a legfőbb szerv egyetértését igazolja-e. A társaság határozata felülvizsgálatára a 2006. évi IV. tv. (Gt.) 49. § alapján indított perben van lehetőség.

III. A Csődtörvény előírásainak az adós eleget tesz, ha - a megfelelő formanyomtatvány kitöltésével - nyilatkozik arról, hogy a munkavállalók tájékoztatása megtörtént, igazolja annak tartamát, és nyilatkozik arról, hogy az érintettekkel a közlés miként történt meg. Az adós vagyoni helyzetében bekövetkezett lényeges változásokról az adós vezetője önálló felelősséggel nyilatkozik, a bíróságnak nincs felhatalmazása a nyilatkozat tartalmának felülvizsgálatára, értékelésére (Pécsi Ítélőtábla Cspkf.IV.30.212/2012/2. szám).

BDT 2011.2604.

A csődeljárási kérelemnek az adós ellen indult felszámolási eljárás miatti elutasítása szempontjából a felszámolást elrendelő végzés meghozatalának, nem pedig a kézbesítésének van jelentősége.

BDT 2010.2362.

A csődeljárás elrendeléséhez szükséges éves (egyszerűsített éves) beszámoló vagy közbenső mérleg akkor felel meg a törvényes előírásoknak, ha fordulónapja a kérelem benyújtása előtti három hónapon belüli időtartamba esik.

ÍH 2011.173.

A korábban megindított felszámolási eljárás akkor zárja ki a csődeljárás lefolytatását, ha a felszámolási eljárásban a felszámolást elrendelő végzést meghozták. A végzés akkor tekinthető "meghozottnak" ha a határozatot a bíró aláírta és utasítása alapján a határozatok kiadása megtörtént [Cstv. 9. § (4) bekezdés].

ÍH 2011.90.

A bíróságnak nincs jogszabályi lehetősége arra, hogy az adós által benyújtott, és a vagyonfelügyelő által ellenőrzött és írásban véleményezett mérlegben szereplő eszközök könyvszerinti értékét megváltoztassa, vagy figyelmen kívül hagyja (Fővárosi Ítélőtábla 15.Cspkf.43.971/2011/3. szám).

Fpk.VIII.32.610/2000/2. (Legfelsőbb Bíróság):

A csődeljárás megindításának időpontjában becsatolt mérleg adatai az irányadóak az adós vagyoni állapotára; utólag készített, az adós által ellenjegyzett mérleg ennek megdöntésére nem alkalmas; a csődeljárásban az eljárás felfüggesztésének törvényi akadálya van.

Cstv. 8. § (5) A (2) bekezdés i) pontja szerinti bejelentést követően a pénzforgalmi szolgáltató számlavezető a bejelentést banktitokként, illetve fizetési titokként kezeli, az adós számlájával szemben nem érvényesítheti az adóssal fennálló jogviszonyán alapuló követeléseket, továbbá nem tehet más olyan intézkedést sem, ami őt vagy más hitelezőt előnyösebb helyzetbe hozza a többi hitelezőhöz képest.

Cstv. 9. § (1) Az adós kérelme alapján - ha a kérelem azonnali elutasítására nem kerül sor - a bíróság egy munkanapon belül intézkedik a kérelemnek, továbbá az adóst megillető azonnali, ideiglenes fizetési haladéknak - külön jogszabályban meghatározott módon - a Cégközlönyben történő közzétételéről. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. Az ideiglenes fizetési haladék a közzétételtől illeti meg az adóst. Az ideiglenes fizetési haladékra a 11. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A csődeljárás kezdő időpontja a csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzés közzétételének napja [10. § (1) bekezdés]. Az adós ettől az időponttól a cégnevét a csődeljárás alatt ("cs. a.") toldattal használhatja.

Összességében tehát a törvényalkotói szándékot is mérlegelve azt kell mondani, hogy a bíróságnak a csődkérelem alapvető hiányosságait leszámítva az ideiglenes moratóriumot biztosítani kell az adósnak, a további - s a törvény indokolásával ellentétben nem csak formai - vizsgálatot ezt követően kell elvégeznie.

JOGGYAKORLAT

BDT 2012.2669.

Amennyiben az adós a csődeljárás iránti kérelméhez hiánypótlást követően is hiányos dokumentumokat csatol, a fellebbezési eljárásban már nincs mód a hiányok pótlására.

BDT 2011.2604.

A csődeljárási kérelemnek az adós ellen indult felszámolási eljárás miatti elutasítása szempontjából a felszámolást elrendelő végzés meghozatalának, nem pedig a kézbesítésének van jelentősége.

Cstv. 9. § (2) A csődeljárás kezdő időpontja a csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzés közzétételének napja [10. § (1) bekezdés]. Az adós ettől az időponttól a cégnevét a csődeljárás alatt ("cs.a.") toldattal használhatja.

Cstv. 9. § (3) Ha a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően az adós ellen felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, a bíróság ennek a kérelemnek az elbírálását a csődeljárás elrendeléséig [10. § (1) bekezdés], illetőleg a csődeljárás iránti kérelem elutasításáig felfüggeszti.

(3a) Ha az adós ellen a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően a székhelye szerinti bíróságon felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be, de a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről még nem hoztak elsőfokú végzést, ennek a kérelemnek az elbírálását a bíróság a csődeljárás elrendeléséig [10. § (1) bekezdés], illetőleg a csődeljárás iránti kérelem elutasításáig felfüggeszti.

Cstv. 10. § (5) A csődeljárás elrendelésével egyidejűleg a 9. § (3) és (3a) bekezdése szerinti felszámolási eljárásokat a bíróság soron kívül, hivatalból megszünteti, a csődeljárás elrendelését követően benyújtott felszámolás iránti kérelmeket pedig elutasítja.

Cstv. 9. § (4) A bíróság az (1) bekezdést követő intézkedést követően haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül megvizsgálja, hogy az megfelel-e a 7. § és a 8. § (1)-(3) bekezdése szerinti feltételeknek. Ha a kérelem hiányos, azt 5 munkanapos határidővel hiánypótlásra adja vissza. A bíróság az adós által kezdeményezett csődeljárás iránti kérelmet hivatalból elutasítja, ha

a) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a bejelentő 5 munkanapon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan terjesztette elő,

b) nincs meg a 8. § (1) bekezdésében említett legfőbb szerv előzetes egyetértése,

c) a 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti követelés kielégítése még nem történt meg,

d) a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év még nem telt el,

e) az adós ellen más bíróság előtt csődeljárás van folyamatban,

f) az adós ellen felszámolási eljárás indult, és a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről már végzést hoztak,

g) a csődeljárás iránti kérelmet megelőző egy éven belül az adós már adott be ilyen kérelmet, amelyet e bekezdés alapján a bíróság hivatalból elutasított, és az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el, vagy

h) az adós ellen az Európai Unió más tagállamában a 6/B. § szerinti főeljárás megindításáról szóló határozat került közzétételre a Cégközlönyben.

(5) A csődeljárás iránti kérelmet hivatalból elutasító végzésnek tartalmaznia kell az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, a bíróság nevét és az ügy számát, továbbá a csődeljárás iránti kérelem elutasításának okát, valamint - ha az ideiglenes fizetési haladék közzétételre került - azt, hogy az ideiglenes fizetési haladék a jogerős végzés közzétételével megszűnik. A csődeljárás iránti kérelmet hivatalból elutasító végzés elleni fellebbezés benyújtásának határideje 5 nap. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A fellebbezést soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül kell elbírálni.

(6)-(8)

JOGGYAKORLAT

BH 1996.442.

A csődeljárás iránti kérelemmel kapcsolatban a hiánypótlásra a törvényben megállapított határidőt a bíróság nem hosszabbíthatja meg.

BDT 2012.2669.

Amennyiben az adós a csődeljárás iránti kérelméhez hiánypótlást követően is hiányos dokumentumokat csatol, a fellebbezési eljárásban már nincs mód a hiányok pótlására.

BDT 2011.2604.

A csődeljárási kérelemnek az adós ellen indult felszámolási eljárás miatti elutasítása szempontjából a felszámolást elrendelő végzés meghozatalának, nem pedig a kézbesítésének van jelentősége.

15.Cspkf.43.177/2011/3. (Fővárosi Ítélőtábla):

A Cstv. 9. § (9) bekezdése értelmében annak a jogi ténynek van jelentősége, hogy a csődeljárás iránti kérelem benyújtása előtt az adós felszámolását elrendelő végzést hoztak. A Cstv. nem írja elő, hogy a felszámolást elrendelő végzésnek jogerősnek kell lennie, ezért a fellebbezés következményének, sikerességének ebből a szempontból nincs jelentősége.

15.Cspkf.43.895/2011/3. (Fővárosi Ítélőtábla):

A bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a külföldi gazdálkodó szervezet által alapított társaság csődeljárás iránti kérelmét benyújtó meghatalmazott személyt a külföldi társaság vezetője meghatalmazta a csődeljárást elhatározó "Alapítói határozat" aláírására. Az "Apostille"-jal ellátott nyilvántartásba vételi igazolást a döntésnél figyelembe kell venni.

Cstv. 9. § (9) A bíróság megszünteti a csődeljárást, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a csődeljárás iránti kérelmet a (4) bekezdés b)-h) pontja szerinti okból hivatalból el kellett volna utasítani. A vagyonfelügyelő díját a bíróság az addig elvégzett tevékenységével, munkaterhével arányosan állapítja meg.

Cstv. 9. § (10) A bíróság az adósi kérelem benyújtóját 100.000 forinttól 2.000.000 forintig terjedő bírsággal sújtja, és az eljárás költségeiben marasztalhatja, ha a csődeljárás iránti kérelemben vagy a csatolt dokumentumokban valótlan adatot közölt, valótlan tartalmú dokumentumokat csatolt, továbbá ha a 8. § (2) bekezdés i) pontja szerinti értesítési kötelezettségét elmulasztja. A kötelezettség teljesítésére és a bírság kiszabására figyelmeztető végzést, valamint a bírságot kiszabó végzést az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással rendelkező tagjának

(egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kell küldeni, amely a bírság kiszabásának alapjául szolgáló cselekmény vagy mulasztás idején az említett mértékű részesedéssel rendelkezett. Az említett tag, illetőleg külföldi székhelyű vállalkozás a bírság megfizetéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból.

Cstv. 10. § (1) Ha a csődeljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság nem utasítja el, haladéktalanul végzést hoz a csődeljárás elrendeléséről, és ezt követően haladéktalanul intézkedik az erről szóló végzésnek - külön jogszabályban meghatározott módon - a Cégközlönyben való közzétételéről és a cégjegyzékben az adós cégneve mellett a "cs. a." toldat feltüntetéséről. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. A bíróság hivatalból, a csődeljárás elrendeléséről szóló végzésben a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

Cstv. 10. § (2) A csődeljárás elrendeléséről szóló, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell

a) az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát,

b) a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő nevét, székhelyét,

c) a bíróság nevét és az ügy számát,

d)[75] utalást arra, hogy a csődeljárás kezdő időpontja a végzés Cégközlöny honlapján történő közzétételének napja,

e) azt, hogy a végzés közzétételétől az adóst fizetési haladék (moratórium) illeti meg a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, illetve azt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában,

f) a hitelezőknek szóló felhívást arra, hogy fennálló követeléseiket a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül - a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseiket pedig 8 munkanapon belül - jelentsék be az adósnak és a vagyonfelügyelőnek, a követelés nyilvántartásba vételéért fizetendő díjat ezzel egyidejűleg fizessék be a vagyonfelügyelő 12. § (1) bekezdés szerint közzétett pénzforgalmi bankszámlájára,

g) utalást a követelésbejelentési határidő elmulasztásának jogkövetkezményeire.

"A tájékoztatási kötelezettség elmaradásának az az oka, hogy

a) ha a fizetési haladék meghosszabbításáról határoznak a hitelezők, akkor a Cstv. 18. § (11) bekezdése alapján a bíróság azt meghosszabbítja;

b) amennyiben a törvényben előírt fizetési haladék tartamán belül (120 nap+ vagy meghosszabbított időtartam) nem jön létre egyezség, akkor a vagyonfelügyelő bejelentése [Cstv. 10. § (4) bekezdés és 18. § (11) bekezdés] alapján a bíróság a csődeljárást megszünteti és a fizetési haladékot a felszámolás kezdő időpontjáig meghosszabbítja;

c) ha a fizetési haladék tartama alatt létrejön az egyezség, akkor a Cstv. 21/A. § (3) bekezdés hatodik mondata szerint az egyezséget jóváhagyó jogerős végzés Cégközlönyben való közzétételével szűnik meg a fizetési haladék."

"a) Nem kell bejelenteni:

- a 11. § (1) bekezdése szerinti követeléseket (moratórium alól kivett)

- a 3. § (1) bekezdés g) pont szerinti függő követeléseket, továbbá

- az adós számviteli törvény szerinti függő kötelezettségeivel összefüggő azon igényeket, amelyekkel összefüggésben jövőbeli eseménytől függ, hogy keletkezik-e az adós számára fizetési kötelezettség

b) Be kell jelenteni a csődeljárás kezdő időpontjában már létező, vagy a csődeljárás során keletkező azon követeléseket, amelyek

- lejártak, vagy még nem jártak le,

- vitatottak vagy elismertek."

JOGGYAKORLAT

EBH 2011.2332.

I. A csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követelése alapján a csődeljárásban csak az vehető figyelembe hitelezőként és csak az gyakorolhatja a hitelezői jogokat, aki a csődeljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül követelését bejelenti a vagyonfelügyelőnek és az adósnak, továbbá ezen a határidőn belül befizeti a nyilvántartásba vételi díjat a vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára.

Cstv. 10. § (4) A (2) bekezdés e) pontja szerinti fizetési haladék a közzétételt követő 120. napot követő második munkanap 0 óráig tart, kivéve, ha a vagyonfelügyelő által ellenjegyzett, 18. § (11) bekezdés szerinti jegyzőkönyvi határozat alapján a bíróság végzést hoz a fizetési haladék meghosszabbításáról, és egyben intézkedik annak közzétételéről is a Cégközlönyben, hogy a jegyzőkönyvben foglalt határidőig a fizetési haladék meghosszabbításra kerül. Ha a fizetési haladék meghosszabbítására nem kerül sor, a bíróság a vagyonfelügyelő értesítése alapján, az ennek beérkezését követő 5 munkanapon belül hozza meg a 21/B. § szerinti végzést a csődeljárás megszüntetéséről és a fizetési haladéknak a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételi napját követő második munkanap 0 óráig történő meghosszabbításáról.

Cstv. 18. § (7) A hitelezőkkel folytatott tárgyaláson az adós kérheti a hitelezők egyetértését a fizetési haladék meghosszabbításához is oly módon, hogy a fizetési haladék teljes időtartama a meghosszabbítással együtt sem haladhatja meg a csődeljárás kezdő időpontjától számított 365 napot.

(8) A fizetési haladék a csődeljárás kezdő időpontjától számított legfeljebb 240 napig hosszabbítható meg, ha az adós a kérelemhez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől [(4)-(5) bekezdés], a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt, a követelésekre vonatkozóan az igenlő szavazatok többségét külön-külön megkapta.

(9) Az adóst a fizetési haladék meghosszabbításakor a fizetési haladék a csődeljárás kezdő időpontjától számított legfeljebb 365 napig illeti meg, ha ehhez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől [(4)-(5) bekezdés] a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt, a követelésekre vonatkozóan a szavazatok kétharmadát külön-külön megkapta.

(10) A hitelezők (8)-(9) bekezdés szerinti többsége a fizetési haladék időtartamának meghosszabbítását ahhoz kötheti, hogy az adós a vagyonfelügyelő számára együttes cégjegyzési jogot, illetve a pénzforgalmi számlák feletti együttes rendelkezési jogot biztosítson. Amennyiben az adós ezt a hozzájárulását visszavonja, a vagyonfelügyelő értesítése alapján a bíróság a fizetési haladékot megszüntető végzést hoz, és az erről szóló végzést a Cégközlönyben haladéktalanul közzéteszi, a 10. § (1) bekezdésében meghatározott módon.

(11) A vagyonfelügyelő a fizetési haladék meghosszabbításának jóváhagyásáról szóló jegyzőkönyvi határozat általa ellenjegyzett példányát, a közzétételi kérelmet, a hitelezői követelésekről a 12. § (2)-(4) bekezdése alkalmazásával készített nyilvántartást, a hitelezőkkel folytatott tárgyalás (tárgyalások) jegyzőkönyveit, a hitelezők nyilatkozatait a fizetési haladék meghosszabbítására vonatkozó hozzájárulásukról megküldi a bíróságnak, legkésőbb a 10. § (4) bekezdésében meghatározott 120 napos határidő,

illetve a meghosszabbított fizetési haladék határidejének leteltét megelőző 15. munkanapon. A bíróság a fizetési haladék meghosszabbításáról 5 munkanapon belül dönt. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. Ha a kérelmet a bíróság nem utasítja el, haladéktalanul intézkedik a fizetési haladék meghosszabbításáról szóló végzés Cégközlöny honlapján történő közzétételéről oly módon, hogy a közzététel még a fizetési haladék letelte előtt megtörténjen. A közzétételre a Cégközlöny honlapján kerül sor, napi feltöltéssel.

JOGGYAKORLAT

ÍH 2014.122.

A bíróság a fizetési haladék meghosszabbításáról akkor hozhat döntést, ha meggyőződik arról, hogy a hitelezők a csődtörvény szerinti követelményeknek megfelelő számú szavazattal járultak hozzá a fizetési haladék meghosszabbításához. Szabálytalan a fizetési haladék meghosszabbításáról való döntéshozatal akkor is, ha a követelések besorolása nem a Cstv. 12. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően történt (Cstv. 10. §, 12. §, 14. §, 18. §).

Cstv. 18. § (12) A fizetési haladék meghosszabbításáról szóló közzétett végzésnek tartalmaznia kell

a) az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát,

b) a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő nevét, székhelyét,

c) a bíróság nevét és az ügy számát,

d) a csődeljárás kezdő időpontját,

e) azt, hogy az adóst meddig illeti meg a meghosszabbított fizetési haladék (moratórium) a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, illetve azt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában.

(13) A fizetési haladék meghosszabbítása esetén a 11. §-ban foglaltakat továbbra is alkalmazni kell.

(14) A fizetési haladék meghosszabbításáról szóló, a (12) bekezdés szerinti végzést az adós és a vagyonfelügyelő köteles az adós számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak is haladéktalanul bemutatni.

Cstv. 11. § (1) Az ideiglenes fizetési haladék és a fizetési haladék (a továbbiakban együtt: fizetési haladék) célja a csődvagyon megőrzése a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében, annak időtartama alatt az adós, a vagyonfelügyelő, a számlavezetők és a hitelezők is kötelesek tartózkodni minden olyan intézkedéstől, amely a haladék célját meghiúsítja. A fizetési haladék

a) a csődeljárás iránti kérelem benyújtásakor fennálló és az azt követően keletkezett munkabér-követelések és a bérjellegű egyéb juttatásokra vonatkozó követelések, az ezeket terhelő adók és más közterhek (ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is), a végkielégítés, tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, sérelemdíj és bányászati keresetkiegészítés, a szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények, továbbá a villamosenergia- és földgázellátásért fizetendő díjak (beleértve a rendszerhasználati díjakat is), valamint minden egyéb, szolgáltatási kötelezettség alapján járó vagy jogszabályban meghatározott közműdíj, a pénzforgalmi szolgáltató által felszámított számlavezetési díj, a vagyonfelügyelőnek a 16. § (3) bekezdése alapján felszámított, de a nyilvántartási díjból meg nem térülő díja és költségei, valamint

b) a csődeljárás kezdő időpontja után az adósra a számlában áthárított vagy az adós ügyletei során keletkezett általános forgalmi adó, jövedékiadó- és termékdíj-fizetési kötelezettség, továbbá

c) az adós számlájára tévesen címzett átutalás visszatérítésének,

d) a (2) bekezdés g) pontja szerinti, a gazdasági tevékenység folytatásához a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével vállalt fizetési kötelezettségek

kifizetése alól nem mentesít.

(2) A fizetési haladék időtartama alatt

a) az adóssal szemben beszámításnak helye nincs, de az adós által indított, folyamatban lévő peres eljárásokban a csődeljárás kezdő időpontjáig előterjesztett beszámítási kifogás elbírálható,

b) az adós számláinak terhére - az (1) bekezdésben foglalt követelések kivételével - fizetési megbízás nem teljesíthető, az adóssal szemben nem lehet fizetési megbízást benyújtani,

c) az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása - az (1) bekezdésben foglalt követelések kivételével - szünetel, és végrehajtásuk elrendelésének nincs helye,

d)[79] az adós vagyonával szemben zálogjog alapján - kivéve a (3) bekezdésben meghatározott szervezetek közötti óvadéki megállapodást - nem lehet kielégítést keresni, továbbá az adóssal szemben a csődeljárás kezdő időpontja előtt kikötött biztosítékot nem lehet érvényesíteni,

e) az adós - az (1) és (3) bekezdésben meghatározott követelések kivételével - a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követeléseken alapuló kifizetéseket nem teljesítheti, a hitelező pedig - ide nem értve a (3) bekezdés szerinti óvadék tárgyából történő kielégítést - nem érvényesíthet vele szemben ilyen kifizetéseket célzó igényeket,

f) az adós új kötelezettséget csak akkor vállalhat, ha ahhoz a vagyonfelügyelő hozzájárult,

g) az adós vagyona terhére kifizetések csak a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével teljesíthetők, ideértve az adós gazdasági tevékenységének folytatásához szükséges kötelezettségek teljesítését is,

h) az adóssal kötött szerződéstől nem lehet elállni, vagy azt nem lehet felmondani arra hivatkozással, hogy az adós csődeljárást kezdeményezett vagy a fizetési haladék időtartama alatt nem egyenlíti ki az ideiglenes fizetési haladék előtt keletkezett tartozásait.

(3) A fizetési haladék nem érinti a csődeljárás kezdő időpontját megelőzően kikötött óvadék, valamint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdés 107. pontjában meghatározott pozíciólezáró nettósításra vonatkozó keretmegállapodás érvényesíthetőségét, ha az egyik fél vagy mindkét fél

a) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, illetve az Európai Parlament és Tanács 2002/47/EK irányelvének 1. cikk (2) bekezdésének a) pontját átültető EGT-állam jogszabályai szerinti közszektorbeli intézmény, vagy

b) a Magyar Nemzeti Bank, más EGT-állam központi bankja, az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Fizetések Bankja, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 1. mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény,

c) EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet, ideértve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) 2. cikkét átültető EGT-állam jogszabályaiban meghatározott szervezeteket is,

d) EGT-államban székhellyel rendelkező, az Európai Parlament és Tanács 2004/39/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti befektetési vállalkozás,

e) EGT-államban székhellyel rendelkező, a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető EGT-állam jogszabályai szerinti pénzügyi vállalkozás,

f) EGT-államban székhellyel rendelkező, a Tanács 92/49/EGK irányelvét, és a Tanács 2002/83/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti biztosító,

g) EGT-államban székhellyel rendelkező, a Tanács 85/611/EGK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás (a továbbiakban: ÁÉKBV),

h) ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás, vagy

i) EGT-államban székhellyel rendelkező, az Európai Parlament és Tanács 2002/47/EK irányelvének 1. cikk (2) bekezdésének d) pontját átültető EGT-állam jogszabályai szerinti központi szerződő fél, elszámolóházi, központi értéktári tevékenység folytatására jogosult szervezet.

(3a) Az (1) és (3) bekezdés szerinti jogcímek alapján történő kifizetéseknél a pénzforgalmi megbízások esetén nyilatkozni kell arról, hogy a fizetési megbízás az említett körbe tartozik.

(4) A fizetési haladék nem szünteti meg az adós és a hitelező közötti jogviszonyokból eredő jogokat és kötelezettségeket, de annak időtartama alatt a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése csak az e törvényben meghatározott eltérésekkel lehetséges. A fizetési haladék időtartama alatt az adós pénzfizetési kötelezettsége nemteljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények - az (1) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - nem állnak be.

(5) A 10. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott határidőben bejelentett hitelezői követelés a fizetési haladék időtartama alatt - ha a hitelező és az adós közötti szerződés másként nem rendelkezik - kamatozik.

(6) A fizetési haladék időtartamával az adóssal szemben a külön jogszabályok szerinti, vagyoni igények érvényesítésére, ilyen igényekkel összefüggésben keresetindításra meghatározott határidők meghosszabbodnak, amennyiben a hitelező az igényét a 10. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott határidőben bejelentette.

(7) A bíróság az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét pénzbírsággal sújtja, ha a (2) bekezdés e) pontjába ütközően kifizetést teljesít, vagy lehetővé teszi, hogy a hitelezők a (2) bekezdésbe ütköző módon érvényesítsék követeléseiket. A pénzbírság összege a kifizetett összeg 10%-a. A kötelezettség teljesítésére és a bírság kiszabására figyelmeztető végzést, valamint a bírságot kiszabó végzést az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kell küldeni, amely a bírság kiszabásának alapjául szolgáló cselekmény vagy mulasztás idején az említett mértékű részesedéssel rendelkezett. Az említett tag, illetőleg a külföldi székhelyű vállalkozás a bírság megfizetéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból.

(8) A bíróság a (7) bekezdésben meghatározott esetben hivatalból elrendelheti, hogy a vagyonfelügyelőt együttes cégjegyzési és a pénzforgalmi számlák feletti együttes rendelkezési jog illesse meg. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

Ha az adós által indított perben

(1) az alperes a csődeljárás kezdő időpontja előtt bejelentette beszámítási kifogását - bár esetleg hitelezőként nem jelentkezett be a csődeljárásban -, teljes egészében beszámíthatja a jogszerű igényét, azt el kell bírálnia a peres bíróságnak; (Amennyiben a beszámítási kifogás megalapozott, úgy a beszámítási kifogás bejelentésének - moratórium előtti - időpontjára kell elszámolni a követelést-tartozást, ezért a moratórium nem hat ki rá.)

(2) az alperes nem jelentett be a moratórium kezdő időpontja előtt beszámítási kifogást, és nem érvényesítette a követelését hitelezőként a csődeljárásban - melyben a bíróság az adós és a hitelezői között létrejött egyezséget jogerősen jóváhagyta -, az alperes a Cstv. 20. § (3) bekezdésében foglaltak szerint nemcsak, hogy a csődeljárás alatt nem számíthatja be a követelését a tartozásába [Cstv. 11. § (2) bekezdés], de a csődeljárás befejezése után sem.

Ha a csődeljárásban nem születik egyezség, úgy a hivatalból meginduló felszámolási eljárás tartama alatt az adós által indított perben, a Cstv. 38. § (3) bekezdése alapján, a felszámolásban hitelezőként nyilvántartásba vett követelését számíthatja be.

(3) az alperes nem jelentett be a moratórium kezdő időpontja előtt beszámítási kifogást, de bejelenti a csődeljárásban az igényét - és a csődeljárásban egyezség születik -, akkor a csődeljárást követően az alperes (hitelező) beszámítási kifogásánál is csak az egyezségben foglalt mértékben lehet figyelembe venni a beszámítani kívánt követelését."

Cstv. 11. § (1) bekezdés d) az adós vagyonával szemben zálogjog alapján - kivéve a (3) bekezdésben meghatározott szervezetek közötti óvadéki megállapodást - nem lehet kielégítést keresni, továbbá az adóssal szemben a csődeljárás kezdő időpontja előtt kikötött biztosítékot nem lehet érvényesíteni,

Cstv. 4/A. § A zálogjogosult - ideértve azt az esetet is, ha a zálogjogot óvadékként alapították - a zálogjog érvényesítésével összefüggő jogait a zálogkötelezettel szemben

a) csődeljárás esetén a csődeljárás kezdeményezésére vonatkozó értesítéstől, ilyen értesítés hiányában az ideiglenes fizetési haladék vagy a fizetési haladék közzétételétől,

nem gyakorolhatja, követeléseinek a zálogtárgyból (az óvadék tárgyából) való kielégítésére a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás keretében kerül sor.

Cstv. 83/I. § (1) A 2014. március 15. napját követően indult csődeljárásban és felszámolási eljárásban a 2014. március 15. napja előtt kikötött fiduciárius hitelbiztosítékból (Ptk. 6:99. §) eredő igényekre e törvény 2014. március 14. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A 2014. március 15. napját követően indult csődeljárásban és felszámolási eljárásban a 2014. március 15. napja előtt alapított vagyont terhelő zálogjogból, illetve önálló zálogjogból eredő jogokra és kötelezettségekre e törvény 2014. március 14. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy ha a felszámolási eljárásban körülírással meghatározott zálogtárgyra vonatkozó zálogjogból eredő követelés érvényesítésére is sor kerül, a Ptk. 5:118-5:122. §-a szerinti rangsor elvét megfelelően kell alkalmazni.

JOGGYAKORLAT

BH 2015.229.

A csődeljárás alá került adósnál visszatartott jóteljesítési garancia (biztosíték) nem tartozik az adós csődeljárás hatálya alá eső vagyonába, arra nem terjed ki a csődegyezség hatálya [1991. évi XLIX. tv. 11. § (3) bek.; 1959. évi IV. tv. 270. §, 271. §].

BDT 2016.3535.

I. Csődeljárásban nincs lehetőség arra, hogy a hitelező az igény bejelentésére nyitva álló határidő eltelte után az adós korábban jelzálogjoggal nem terhelt ingatlanaira utólag alapított jelzálogjoga alapján kérje a követelése biztosítottként való nyilvántartásba vételét.

BDT 2014.3104.

I. A csődmoratórium időtartama alatt a zálogból való kielégítés tilalma nem jelenti azt, hogy a zálogjogosult számára az adós vagyonát terhelő zálogjog átalakítására vonatkozó jognyilatkozat is tilalmazott, s ezért jogszabályba ütköző.

JOGGYAKORLAT

BH 1993.182.

A fizetési haladék alatt a váltó bemutatásának, óvás felvételének nincs helye, a váltóbirtokos megtérítési igényének érvényesítését azonban akadályozza a váltó bemutatása és az óvás felvétele után közzétett csődeljárás folytán a váltó kiállítóját megillető fizetési haladék.

BH 1993.514.

I. A váltóbirtokos megtérítési igényének érvényesítését nem akadályozza a váltó bemutatása és az óvás felvétele után közzétett csődeljárás folytán a váltó kiállítóját megillető fizetési haladék (moratórium).

BH 1996.602.

A polgári jogi és a váltójogi egyetemlegesség elhatárolása. Ha a váltóbirtokos csődeljárás keretében - az egyenes adóssal kötött egyezséggel - a tartozás egy részét vagy akár az egész tartozást elengedi, ez a többi megtérítési váltóadóssal szemben - a csődegyezség kényszerjellege miatt - nem hatályosul, arra a visszkereseti váltóadósok nem hivatkozhatnak.

Gf.I.30.053/2002/4. (Legfelsőbb Bíróság):

A hitelező az adóst megillető moratórium alatt a követelése biztosítékául átvett óvadékot nem köteles visszaszolgáltatni.

Cstv. 11. § (2) c) az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása - az (1) bekezdésben foglalt követelések kivételével - szünetel, és végrehajtásuk elrendelésének nincs helye,

a) A végrehajtás elrendelése a moratórium alatt

b) A végrehajtási eljárás folytatása a csődeljárás befejezését követően

Cstv. 21/A. § (4) Amennyiben az adós ellen az ideiglenes moratórium előtt végrehajtást rendeltek el, a csődeljárás befejezetté nyilvánítása esetén az adós ellen folyamatban lévő, pénzkövetelések végrehajtása iránti eljárások a csődegyezségben foglaltak teljesítéséig, a csődegyezségben foglalt teljesítési határidő leteltéig szünetelnek, kivéve a 11. § (1) bekezdés szerinti követeléseket. A végrehajtási eljárás folytatását a csődeljárásba bejelentkezett hitelező kérheti. A végrehajtás a hitelezőt a csődegyezség alapján megillető összegre folytatódik.

a) Perindítás a kezdő időpont előtt

b) Perindítás a moratórium alatt

c) Perindítás a moratórium lejárta után

JOGGYAKORLAT

BH 2014.152.

Ha az adóssal szemben követeléssel rendelkező személy a Cstv.-t módosító 2011. évi CXV. törvény 2011. augusztus 4-én történt hatályba lépése előtt indult csődeljárásban szándékosan nem vett részt azért, hogy utóbb az adós és a csődegyezség hatálya alá került hitelezők jogszerű igényének figyelmen kívül hagyásával, a csődegyezség célját veszélyeztetve egy peres eljárásban a teljes követelését érvényesítse az adóssal szemben, a keresete joggal való visszaélést valósít meg [1959. évi IV. törvény 5. § (1), (2) bek.; 1991. évi XLIX. tv. 19. § (1) bek., 20. § (1), (2) bek.].

JOGGYAKORLAT

ÍH 2011.132.

A bankszámla-kivonat mint a felszámolás alatt álló gazdasági társaság fennálló kölcsöntartozásának csökkenésére vagy megszűnésére (jóváírás) vonatkozó közlés elhatárolása a "téves utalástól" [Cstv. 4. § (1) bekezdés, 227/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet 7. §].

Cstv. 10. § (2) A csődeljárás elrendeléséről szóló, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell

f) a hitelezőknek szóló felhívást arra, hogy fennálló követeléseiket a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül - a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseiket pedig 8 munkanapon belül - jelentsék be az adósnak és a vagyonfelügyelőnek, a követelés nyilvántartásba vételéért fizetendő díjat ezzel egyidejűleg fizessék be a vagyonfelügyelő 12. § (1) bekezdés szerint közzétett pénzforgalmi bankszámlájára,

Cstv. 12. § (1) Az adós a hitelezőit a csődeljárást elrendelő végzés közzétételétől számított 5 munkanapon belül közvetlenül is értesíti, és a hitelezőket országos napilapban, továbbá (ha ilyennel rendelkezik) a honlapján is felhívja követeléseiknek a 10. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott határidőn belül történő bejelentésére, és egyben a követelés nyilvántartásba vételéért fizetendő díjnak a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára történő megfizetésére, valamint a követeléseiket megalapozó okiratok csatolására, azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén a követelés nyilvántartásba vételére nem kerül sor. A 11. § (1) bekezdése szerinti követeléseket, a 3. § (1) bekezdés g) pont szerinti függő követeléseket, továbbá - a folyamatban lévő peres és nemperes eljárásokban, közigazgatási hatósági eljárásokban az adóssal szemben támasztott igényeket kivéve - az adós számviteli törvény szerinti függő kötelezettségeivel összefüggő azon igényeket, amelyekkel összefüggésben jövőbeli eseménytől függ, hogy keletkezik az adós számára fizetési kötelezettség, még nem kell bejelenteni.

A) Milyen hitelezői igényeket kell bejelenteni a vagyonfelügyelőhöz?

a) Nem kell bejelenteni:

- a 11. § (1) bekezdése szerinti követeléseket (moratórium alól kivett)

- a 3. § (1) bekezdés g) pont szerinti függő követeléseket, továbbá

- az adós számviteli törvény szerinti függő kötelezettségeivel összefüggő azon igényeket, amelyekkel összefüggésben jövőbeli eseménytől függ, hogy keletkezik-e az adós számára fizetési kötelezettség

b) Be kell jelenteni a csődeljárás kezdő időpontjában már létező, vagy a csődeljárás során keletkező azon követeléseket, amelyek

- lejártak, vagy még nem jártak le,

- vitatottak vagy elismertek.

JOGGYAKORLAT

Gfv.VII.30.299/2013/16. (Kúria):

A csődegyezségnek csak akkor van kényszeregyezségi hatálya az ahhoz hozzá nem járuló hitelezők és az eljárásban részt nem vevő jogosultak tekintetében, ha az ő vonatkozásukban az adós a törvénynek megfelelően jár el.

JOGGYAKORLAT

ÍH 2010.141.

A hitelezői igénybejelentésre nyitva álló 40 napos határidő nem anyagi jogi, hanem eljárásjogi határidő.

Fpkf.IV.34.441/2011/2. (Pécsi Ítélőtábla):

A hitelezői igény bejelentésére a felszámolási eljárásban megszabott 40 napos határidő anyagi jogi határidő. A határidő elmulasztásának következményei a határidő utolsó napján beállnak, a mulasztás miatt igazolási kérelem nem terjeszthető elő.

11.Fpkf.43.300/2011/2. (Fővárosi Ítélőtábla):

A felszámolási eljárásban a hitelezői igények bejelentésére rendelkezésre álló határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem terjeszthető elő.

A. Felhívás követelés bejelentésére a csődeljárásban

Cstv. 12. § (1) A követelés nyilvántartásba vételének feltétele az is, hogy a hitelező annak 1%-át, de legalább 5.000 forintot és legfeljebb 100.000 forintot nyilvántartásba-vételi díjként befizessen a vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára, aki az így beérkezett összeget elkülönítetten köteles kezelni, és azt kizárólag számlával igazolt költségeinek megtérítésére és díjának kiegyenlítésére használhatja fel. Az összeg említett célokra való felhasználásáról a vagyonfelügyelő elszámol a hitelezői választmánynak, hitelezői képviselőnek, ezek hiányában a bíróságnak. Amennyiben a hitelezők által fizetett nyilvántartási díj az említett kiadásokat nem fedezi, annak előlegezésére és viselésére az adós köteles. A külföldi székhelyű, illetve külföldi lakóhellyel rendelkezőket a vagyonfelügyelő kézbesítési megbízott igénybevételére hívja fel.

(1a) Az adós köteles az (1) bekezdés szerinti közzétételben, illetve értesítésben a vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlaszámát is közölni.

JOGGYAKORLAT

EBH 2011.2332.

I. A csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követelése alapján a csődeljárásban csak az vehető figyelembe hitelezőként és csak az gyakorolhatja a hitelezői jogokat, aki a csődeljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül követelését bejelenti a vagyonfelügyelőnek és az adósnak, továbbá ezen a határidőn belül befizeti a nyilvántartásba vételi díjat a vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára [1991. évi XLIX. törvény 10. § (2) bekezdés f) pont, 12. § (1), (2) és (5) bekezdés, 18. § (2) és (4) bekezdés, 1952. évi III. törvény 196. § (4) bekezdés].

BDT 2014.3089.

I. Befizetett nyilvántartásba vételi díj nélkül a hitelező nem jogosult hitelezői jogokat gyakorolni.

Cstv. 12. § (2) A vagyonfelügyelő - az adós bevonásával - külön-külön nyilvántartásba veszi a követeléseket a következőképpen:

a) a 11. § (1) bekezdés szerinti követelések,

b) a 10. § (2) bekezdés f) pontja szerinti határidőben bejelentett, az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba-vételi díj megfizetésével bejelentett, biztosított és nem biztosított követelések, ezen belül külön-külön

ba) az elismert vagy nem vitatott követelések,

bb) a vitatott követelések (függetlenül attól, hogy azokkal összefüggésben bíróság vagy hatóság előtt van-e jogérvényesítés folyamatban),

bc) azok a követelések, amelyek jogosultja olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az adós legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkezik, vagy olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely az adós kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkező tulajdonosa, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amely az adóssal együtt a Ptk. szerinti elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja,

bd) azok a követelések, amelyek az adós által a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően kevesebb mint 180 nappal megelőző tartozásátvállalásából erednek, vagy amelyek jogosultja olyan hitelező, aki mint szerződéses engedményezővel szemben - a csődeljárás iránti kérelem benyújtását kevesebb mint 180 nappal megelőzően kötött engedményezési szerződésből eredően - érvényesít az adóssal szemben kezesi felelősségből eredő igényt, a kötelezett teljesítésének elmaradására tekintettel.

JOGGYAKORLAT

BDT 2014.3089.

III. A határidőben bejelentett hitelezői igényt a vagyonfelügyelő nem utasíthatja el, azt vitatott vagy nem vitatott igényként nyilvántartásba kell vennie.

A felek közötti jogviszony tekintetében az a különbség a kölcsön és a lízing között, hogy a kölcsönnél a zálogjog biztosítja a hitelező kielégítését, a lízingnél pedig a tulajdonjog-fenntartás.

- "A pénzügyi lízing szerződés esetében a lízingbeadó a lízingbevevő rendelkezésére bocsátotta - a lízingbevevő által meghatározott vagyontárgy megvásárlásával és a lízingtárgy lízingbevevő használatába adásával - azt az összeget, melyet a lízingdíj időszakonkénti megfizetésével a lízingbevevő részletekben vállalt visszafizetni (kamattal és egyéb költségekkel növelten).
[…] mivel a felperesnek a pénzkövetelése az alperes felé a lízingszerződés alapján fennállt, a felperesnek a pénzkövetelését be kellett jelentenie a felszámolónak, ha az adóssal szemben érvényesíteni kívánt bármilyen kötelmi igényt."

- "A lízingbeadó részéről tehát az a megfontolt, előrelátó gazdálkodási magatartás, ha az Üzletszabályzatban foglaltaknak megfelelően eljárva a lízingbevevővel szemben fennálló teljes pénzkövetelését bejelenti, és a lízingtárgyak általa történt értékesítését követően a bejelentett hitelezői igényét a befolyt árbevétel összegével csökkenti. Ha ezt követően is marad követelése az adóssal szemben, azt kényszeregyezség létrejötte esetén csak az egyezségben meghatározottak szerint részére fizetendő összeg erejéig érvényesítheti az adóssal szemben. Ha a lízingtárgyak értékesítéséből befolyt vételár több, mint a lízingbeadó követelése, úgy a különbözetet vissza kell adnia a lízingbevevő adós részére."

Vitatott hitelezői igények

Ha a hitelező a követelését az adóssal szemben a csődeljárás kezdő időpontjában peres/nemperes eljárásban már érvényesítette, ezt a követelését is be kell jelentenie a vagyonfelügyelőnek, aki ezt a követelést vitatott igényként veszi nyilvántartásba. Ilyen esetben a hitelező köteles igazolni a vagyonfelügyelőnek a követelésének bejelentésén és a nyilvántartásba vételi díj megfizetésén felül azt, hogy az eljárás az adóssal szemben folyamatban van.

Ha a határidőben bejelentett követelést, mely után a nyilvántartásba vételi díjat a hitelező megfizette, a vagyonfelügyelő vitatja, úgy a hitelező dönthet:

a) Vagy a vagyonfelügyelő nyilatkozatában meghatározott határidőn belül igazolja, hogy a peres eljárást az adóssal szemben megindította. Ennek elmaradása esetén a vagyonfelügyelőnek a hitelezőt törölnie kell a nyilvántartásból és a befizetett nyilvántartásba vételi díjat vissza kell utalnia a részére. [Célszerű 5 napos határidőt biztosítani a hitelezőnek, figyelemmel a 12. § (5) bekezdésében szereplő kifogásbenyújtási határidőre is.];

b) Vagy a vagyonfelügyelő nyilatkozata alapján kifogást nyújthat be a bírósághoz a vagyonfelügyelő intézkedése ellen. Amennyiben a bíróság helytállónak tartja a vagyonfelügyelő nyilatkozatát, akkor a hitelezőnek az a) pont szerint eljárva igazolnia kell a per megindítását, illetve a vagyonfelügyelőnek az ott leírtak szerint kell eljárnia.

JOGGYAKORLAT

Gfv.X.30.174/2012/7. (Kúria):

I. Az adóssal szemben a csődeljárás kezdő időpontjában már folyamatban levő bírósági vagy hatósági eljárásokban a hitelező által érvényesített követeléseket csak akkor lehet az eljárásban alkalmazandó - és a hatályos - jogszabályok alapján nem vitatott igényként elismerni és ennek alapján a hitelező részére szavazatot biztosítani, ha az érvényesítésre irányuló eljárás jogerősen befejeződik.

II. Ha az adós már a csődeljárást megelőzően vitatottá tette a vele szemben közokirat alapján érvényesíteni kívánt követelést, az így vitatottá tett igényt - ha a hitelező a követelését bejelenti a csődeljárásban - csak a vitatott hitelezői igények között lehet nyilvántartásba venni.

Gfv.VII.30.275/2014/4. (Kúria.)

I. A vagyonfelügyelő csak vitatottként veheti nyilvántartásba azt a követelést, amelyet nem foglaltak közokiratba és a csődeljárás kezdő időpontja előtt az adós a követelés alapjául szolgáló szerződést megtámadta.

II. A törvény a csődeljárást lefolytató bíróságnak a besorolás és így a szavazatok megállapítása tekintetében külön, kifejezetten, csak a csődeljárásban érvényesülő - szavazati jogot meghatározó - jogosítványt biztosított. A bíróság határozata alapján a hitelezőt megilleti a szavazati jog, de a folyamatban levő peres eljárás miatt - figyelemmel arra, hogy a fizetési kötelezettség tekintetében a döntést csak a peres bíróság hozhatja meg - a hitelező követelését az egyezség megkötésekor vitatottként kell kezelni, és arra az adósnak a Cstv. 12. § (6) bekezdése alapján tartalékot kell képeznie (biztosítékot kell nyújtania), amely a követelés esedékessé válása esetén a hitelező igényének rendezését biztosítja (BH 2015.43.).

Gfv.VII.30.319/2014/11. (Kúria):

I. A vagyonfelügyelő nem jogosult egy folyamatban levő peres eljárásban elbírálandó igényt a csődeljárásban "nem vitatott" követeléssé minősíteni. A Kúria álláspontja szerint a peresített hitelezői igényét a vagyonfelügyelő csak vitatottként vehette nyilvántartásba, mert a csődeljárás kezdő időpontja előtt az adós a követelés alapjául szolgáló szerződést megtámadta.

II. Amennyiben a perben érvényesített kereset nem terjed ki a hitelező teljes követelésére - azaz van a hitelező követelésének olyan része, amelyet a kereset nem érint -, illetve kétséget kizáróan megállapítható, hogy a hitelező bizonyosan milyen összeget (hitelt) biztosított az adós részére, amelynek a visszafizetésére irányuló kötelezettség nem kérdéses, a csődeljárást lefolytató bíróság a Cstv. 12. § (5) bekezdése szerint a hitelező perrel érintett követelése alapján meghatározhatja azt a nem vitatottan fennálló követelésrészt, amely a hitelező csődeljárásban érvényesíthető szavazatát megalapozza.

BDT 2014.3240.

I. Önmagában az a körülmény, hogy a közokiratba foglalt követelés alapjául szolgáló szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt az adós pert indított, a követelést a csődeljárásban nem teszi vitatottá. A közokiratba foglalás csak akkor nem eredményezheti a hitelezői igénynek nem vitatottkénti besorolását, ha a közokirat valóságtartalma jogerős bírósági ítélet alapján megdőlt, illetve igazolást nyert, hogy annak részbeni, vagy teljes kiegyenlítésére sor került.

ÍH 2014.122.

A bíróság a fizetési haladék meghosszabbításáról akkor hozhat döntést, ha meggyőződik arról, hogy a hitelezők a csődtörvény szerinti követelményeknek megfelelő számú szavazattal járultak hozzá a fizetési haladék meghosszabbításához. Szabálytalan a fizetési haladék meghosszabbításáról való döntéshozatal akkor is, ha a követelések besorolása nem a Cstv. 12. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően történt (Cstv. 10. §, 12. §, 14. §, 18. §).

ÍH 2013.163.

A felszámoló nem minősítheti vitatottnak az adós közokiratba foglalt tartozását. Amennyiben az adós ügyvezetője saját, személyes követelését az adós nevében eljárva közokiratba foglalva ismeri el, a közokiratba foglalt követelésre vonatkozó nyilatkozat - mint álképviselőtől származó nyilatkozat - az adóst nem köti, az ilyen követelést a felszámoló vitathatja (Pécsi Ítélőtábla Fpkhf.IV.30.050/2013/2. szám).

11.Cspkf.44.214/2011/2. (Fővárosi Ítélőtábla):

A vagyonfelügyelőnek nincs mérlegelési lehetősége a közokiratba foglalt követelések besorolását illetően, azokat nem vitatott követelésként kell nyilvántartásba venni.

ÍH 2011.131.

A csődeljárásban nincs jelentősége annak, hogy a hitelező követelése lejárt, vagy sem. Ezért az olyan bizonytalan esedékességű követelés besorolására is sor kerülhet a hitelezői igények általános szabályai szerint, mint a készfizető kezességen alapuló követelés [Cstv. 3. § (1) bekezdés c) pontja, 12. § (2) bekezdése].

ÍH 2010.185.

A csődegyezség a vitatott követeléssel rendelkező hitelezők azon körére terjed csak ki, akiknek a javára a perindítás tényének igazolására tekintettel jogszerűen tartalékot képeztek, így a többi vitatott követeléssel rendelkező hitelezőre "kényszerítő jellegű" hatálya nincsen [Cstv. 12. § (5) bekezdése és 20. § (2) bekezdés].

"A csődeljárás során tulajdonrésszel (50%) csupán R. M. G. rendelkezett, aki nem tekinthető a cégadatok szerint az adós kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkező tulajdonosának. Így nem tévedett a vagyonfelügyelő akkor, amikor a jelzálogjoggal biztosított hitelezői igényeket mind a jelenlegi, mind az előző tulajdonos tekintetében a »biztosított« követelések közé és a Cstv. 12. § (2) bekezdés ba) pontjába sorolta be. E hitelezők ugyanis - a már kifejtettek szerint - nem tekinthetők a Cstv. 12. § (2) bekezdés bc)-bd) pontjaiba sorolt hitelezőknek. Ebből következően alaptalan a fellebbező hitelező Ptk. 685/B. §-ára történtő hivatkozása is, figyelemmel arra, hogy B. Á. M. a csődeljárás kezdő időpontjában már nem volt az adós tagja, de annak vezető tisztségviselője sem.

Azon túl ugyanis, hogy a jelen eljárásra vonatkozó szabályok nem zárják ki az adós tulajdonosának a csődeljárás során történő igényérvényesítését, csupán a törvényi feltételek fennállása esetén lehet a 12. § (2) bekezdés bc)-bd) pontjaiba tartozó követelések jogosultjainak a szavazatit negyedakkora mértékben figyelembe venni."

Cstv. 3. § (1) bekezdés i) többségi befolyás: a Ptk. 8:2. §-a szerinti befolyás.

JOGGYAKORLAT

Gfv.VII.30.316/2014/4. (Kúria):

A polgári jogban a többségi befolyás fogalmát a Ptk. tartalmazza, ettől eltérő meghatározás máshol nem található. Ebből következően, ha egy jogszabályban a jogalkotó egy fogalmat - akár utalással - meghatároz, akkor, ha ettől eltérő tartalommal kívánja azt használni, azt ki kell mondania. A Cstv.-ben nincs erre vonatkozó utalás, tehát a Ptk.-ban meghatározott tartalommal kell a többségi befolyás fogalmát figyelembe venni akkor is, ha maga a Cstv. egyes szakaszainál nem utal vissza konkrét jogszabályhely megjelölésével a Ptk. rendelkezésére.